ápolástan

© Dr. Bokor Nándor, 2009

E könyv szövege, ábraanyaga és mindenféle tartozéka szerzői jogi oltalom és a kizárólagos kiadói felhasználási
jog védelme alatt áll. Csak a szerzői jog tulajdonosának és a könyv kiadójának előzetes írásbeli engedélye alap­
ján jogszerű a mű egészének vagy bármely részének felhasználása, illetve többszörözése akár mechanikai, akár fo­
tó-, akár elektronikus úton. Ezen engedélyek hiányában mind a másolatkészítés, mind a sugárzás vagy a vezeték
útján a nyilvánossághoz való közvetítés, mind a digitalizált formában való tárolás, mind a számítógépes hálóza­
ton átvitt mű anyagi formában való megjelenítése jogszerűtlen.

ISBN 978 963 226 238 3

MEDICINA
A kiadásért felel a Medicina Könyvkiadó Zrt. igazgatója
Felelős szerkesztő: dr. Bánki Judit
Műszaki szerkesztő: Tihanyi József
Az ábrákat dr. Bodor Zoltán rajzolta
A borítót Bede Tamásné tervezte
Terjedelem: 53 (A/5) ív
Azonosító szám: 3183

Tartalom

Előszó 15 3. fejezet.

A megelőzés és annak szintjei

/. fejezet. (Kis Klára) 31

Egészség, egészségi állapotot befolyásoló A megelőzés szintjei és azok egysége 31

tényezők (Lantos Zsuzsanna) 19 Az egészségvédelem kapcsolatai 31

Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők . . 19 Az egészségvédelem szintjei

Egészségmagatartás 20 a gyógyító-megelőző ellátásban 32

Miben rejlik az egészségmagatartás? . . . . 20 A megelőzés 32

Az egészségmagatartás meghatározói . . . 20 A megelőzés szintjei közötti egység 32

Egészség és társadalom 21 A megelőzés szintjei a különböző egészségi

Hazai demográfiai jellemzők 21 állapotokban 33

A magyar lakosság egészségi állapota . . . 21 Az ápoló feladatai a megelőzés

Összefoglalás 23 egyes szintjein 34

Kérdések és feladatok 23 Az elsődleges megelőzés (primer prevenció) . . 35

Rövid történeti visszatekintés 35

2. fejezet. Az elsődleges megelőzés lényege
A magyar egészségügyi ellátás rendszere
(Németh Gyuláné) és célja 36
Az magyar egészségügyi rendszer
25 Az elsődleges megelőzés célcsoportjai . . . 36
Alapellátás 25
Járóbeteg-szakellátás 25 Az elsődleges megelőzés eszközei 36
Fekvőbeteg-ellátás 26
26 Az elsődleges megelőzés formái 37
A progresszív betegellátás fogalma 27
Otthoni és intézeti hospice-ellátás 27 Az elsődleges megelőzés színterei 37
Gyógyintézeti szanatóriumi ellátás 27
28 A másodlagos megelőzés
Szolgálatok
Állami Népegészségügyi 28 (szekunder prevenció) 37
és Tisztiorvosi Szolgálat 28
Országos Mentőszolgálat 29 A másodlagos megelőzés lényege
Betegszállító Szolgálat 29
Országos Vérellátó Szolgálat 29 és célja 37
29
Egészségbiztosítás 30 A másodlagos megelőzés célcsoportjai . . . 38
Összefoglalás
Kérdések és feladatok A másodlagos megelőzés eszközei

és színterei 38

A harmadlagos megelőzés

(tercier prevenció - rehabilitáció) 38

Rövid történeti visszatekintés 39

A harmadlagos megelőzés

lényege és célja 39

A harmadlagos megelőzés célcsoportjai . . . 40

A harmadlagos megelőzés eszközei 41 Az ápolás szerepe a társadalomban 65

A rehabilitáció részterületei Az ápolás fő fogalmai 66

és azok összefüggései 41 Ember 66

Orvosi rehabilitáció 41 Környezet 67

Az orvosi rehabilitáció eszközei 42 Ápolás 67

Az orvosi rehabilitációs ellátórendszer . . . 43 Az ápolás tudományos megközelítése,

Mentálhigiénés rehabilitáció 44 az ápolástudomány és helye

A szociális rehabilitáció 44 a tudományok rendszerében 68

A környezeti rehabilitáció 45 Az ápolás céljai és összetevői 69

Oktatási, képzési, átképzési rehabilitáció . . . 45 Az ápolás mint felelősség 70

A foglalkozási/foglalkoztatási rehabilitáció . . 46 Az ápolás mint funkció 70

A foglalkozási rehabilitáció fázisainak Az ápolás mint folyamat 71

modellje a WHO szerint 47 Az ápolás alrendszerei és változásaikat

A foglalkozási rehabilitáció folyamata befolyásoló főbb trendek 71

és annak intézményrendszere 47 Az ápolás alrendszereit

A foglalkoztatási rehabilitációt befolyásoló főbb trendek 73

segítő szolgáltatások 48 A trendek hatása az ápolási gyakorlatra . . 73

A foglalkoztatási rehabilitáció formái . . . 49 A trendek hatása az ápolóképzésre 74

A rehabilitációs team 49 Az ápolás gyakorlata 74

Irodalom 50 Az ápolás gyakorlatának szakmai

Összefoglalás 50 megközelítése 74

Kérdések és feladatok 51 Az ápolás gyakorlatának jogi

megközelítése 75

4. fejezet. Az ápolás gyakorlatának etikai

Az ápolás általános kérdései (Kis Klára) . . . . 53 megközelítése 76

Az ápolás rövid története 53 Ápolóképzés 78

Ápolásra utaló adatok a történelem Az ápolóképzés jelene 79

előtti civilizációk népei között OKJ-s képzések 79

(Kr. e. 4 0 0 0 előtt) 53 Néhány OKJ-s képzés az egészségügyi

A korai civilizációk népei szakmacsoport területéről 80

körében fellelhető betegápolás Többciklusú képzés 80

(Kr. e. 4000-Kr. u. 476) 53 Ápoláskutatás 81

Ápolás a kereszténység Az ápolás vezetése 82

első századaiban 55 Ápolói szervezetek 83

A betegápolás helyzete a középkorban Magyar Ápolási Egyesület 83

(476-1492) 56 Magyar Egészségügyi Szakdolgozói

Az újkor ápolástörténete (1493-) 57 Kamara (MESZK) 84

Betegápolás Magyarországon Az Ápolók Nemzetközi Tanácsa

a középkorban 62 (International Council of Nurses - ICN) . . 85

Az ápolásügy helyzete hazánkban, Az Európai Unió Állandó Ápolói Bizottsága

az újkorban 62 (The Standing Committee of Nurses

A betegápolás helyzete a magyar of the European Union - PCNEU) 85

orvosi reformmozgalom idején 63 Európai Kutató Ápolók Csoportja

A betegápolás szervezése (Workgroup of European Nurse

a szabadságharc idején 63 Researchers - WENR) 86

Az ápolás gyakorlatának főbb (t. fejezet.
tartalmi elemei az egészségügyi
ellátórendszerben Az egészségügyi ellátó team 111

Az ápolás gyakorlatának főbb Egészségügyi ellátás
tartalmi elemei az alapellátás
keretében működő munkacsoportban vagy teamben 111
háziorvosi szolgálatban
Munkacsoport vagy team 111
Az ápolás gyakorlatának
Multidiszciplináris team 112
főbb tartalmi elemei a
86 A team hatékony működését
járóbeteg-szakellátás keretében
Az ápolás gyakorlatának 87 biztosító tényezők 113
főbb tartalmi elemei a
fekvőbeteg-szakellátásban 87 Az egészségügyi ellátó team tagjai 113
Irodalom 88
Összefoglalás 89 A közös munka természete a teamben . . 115
Kérdések és feladatok 89
Irodalom 116

Összefoglalás 116

Kérdések és feladatok 116

7. fejezet.

Minőségbiztosítás és fejlesztés

az egészségügyben 117

5. fejezet. A minőség fogalma 117

Az ápolói szakma és annak gyakorlója, Alapfogalmak 117

az ápoló (KiS Klára) 91 A minőségjavítás két módja:

Az ápolói foglalkozásból hivatás 91 a minőségbiztosítás és a folyamatos

Az ápolás mint foglalkozás 91 minőségfejlesztés 118

Az ápolás mint hivatás 92 A minősítés módjai 119

Az ápolóval szembeni elvárások 93 A minőségbiztosítás bevezetésének lépései . . 1 1 9

Az ápoló külső szakmai megjelenése, Az egészségügyben bevezetett

személyi higiénéje 94 minőségirányítási rendszer előnyei 120

Ismeretek 95 Összefoglalás 120

Készségek 95 Kérdések és feladatok 120

Értékek 97

Személyes tulajdonságok 98 H. fejezet.

Az ápolói pálya bővülő szerepköre 100 Ápolási modellek 121
Mit nevezünk ápolási modellnek? 121
Gyakorló ápoló 100 Miért fogalmazzuk meg
az ápolási modelleket? 121
Oktató ápoló 100
A modell szerepe az ápolás 121
Ápolási vezető, ápolómenedzser 101 gyakorlatában 122
A modellek összetevői
Kutató ápoló 101 Az ápolási modell és az ápolási 123
folyamat kapcsolata 123
Az ápoló változó feladatai 101 Az ápolási modellek közös vonásai 124
Az ápolási modellek jelentősége 124
Ápolói munkakörök 104 Biomedikális modell 126
Az ápolási modellek fejlődése
Ápolási igazgató/intézetvezető ápoló . . . 105 Virginia Henderson szükségleti 126
ápolási modellje
Osztályvezető ápoló 106

Részlegvezető vagy műszakvezető ápoló . . 107

Osztályos (beosztott) ápoló 107

Ápolási asszisztens 108

Irodalom 109

Összefoglalás 109

Kérdések és feladatok 110

Dorothea Orem ápolási modellje 128 A dokumentálás alapelvei 145
Az önellátási igények felosztása . . . . 128
Az ápolási dokumentáció részei . . . . 146
Az ápolási modellek 129
alkalmazásának állomásai 131 Az ápolási folyamat egyes szakaszainak
131
Irodalom 131 rövid összefoglalása 146

összefoglalás Az ápolási folyamat
Kérdések és feladatok
egyes szakaszainak részletes bemutatása . . . 147

Az ápolási anamnézis 148

Az adatgyűjtés forrásai 149

9. fejezet. Az adatgyűjtés módszerei 149
Ápolási rendszerek (Tulkán Ibolya)
133 Az ápolási diagnózis 149
Funkcionális ellátás
- feladatközpontú ápolás 133 Az orvosi és ápolási diagnózis
Személyközpontú ápolás 134
135 összehasonlítása 150
Kórtermi ápolás 135
Teamápolás/csoportápolás Az ápolási diagnózis
Felelős ápolói rendszer/primary 136
136 felállításának lépései 150
nursing rendszer 137
A felelős ápoló feladatai 137 Az ápolási diagnózis részei 150
138
Esetmenedzsment 138 Az ápolási diagnózis típusai 151
Irodalom
Összefoglalás Diagnosztikus hibák 151
Kérdések és feladatok
Tervezés 151

Az ápolási terv dokumentálása 153

A végrehajtás szakasza 153

Az értékelés szakasza az ápolási

folyamatban 154

Az ápolási folyamat

10. fejezet. alkalmazásának előnyei 155

Az ápolási folyamat (Tulkán Ibolya) 139 Irodalom 156

Az ápolási folyamat fogalma 139 Összefoglalás 156

Az ápolási folyamat jellemzői 139 Kérdések és feladatok 156

Az ápolási folyamat célja 140

Az ápolási folyamat és a problémamegoldó 11. fejezet.

folyamat összehasonlítása 140 Az egészségügyi intézmények higiénéje

A gyógyítási és ápolási (Bolfánné Góczán Zsuzsanna) 159

folyamat összehasonlítása 141 Általános alapelvek 159

Az egészségügyi és ápolási dokumentáció . . 141 A fertőtlenítés 160

Az egészségügyi dokumentációval A fertőtlenítő eljárások hatékonyságát

kapcsolatos szabályozás 141 befolyásoló tényezők 160

A betegdokumentáció/egészségügyi A fertőtlenítő eljárások

dokumentáció részei 144 hatáserősségének fokozatai 160

Az ápolási dokumentáció 144 A fertőtlenítés módjai 162

Az ápolási dokumentáció Fizikai fertőtlenítő eljárások 162

alkalmazásának indoklása 144 Kémiai fertőtlenítő eljárások 163

Az ápolási dokumentáció A kémiai fertőtlenítés módjai 164

alkalmazásának előnyei 145 A fertőtlenítőszerek csoportosítása

Kritikus vélemények az ápolási hatóanyaguk szerint 165

folyamat dokumentálásával A leggyakrabban alkalmazott eljárások . 168

kapcsolatosan 145 Higiénés kézfertőtlenítés 168

Bőrön keresztül történő beavatkozás Takarítási alapelvek 186
Látogatás 186
helyének fertőtlenítése 169 Irodalom 187
Összefoglalás 187
Nyálkahártya fertőtlenítése 169 Kérdésekés feladatok 187

Váladékfertőtlenítés 169

Váladékfelfogó edényzet

fertőtlenítése 169

Felületfertőtlenítés, takarítás 169

Műszer- és eszköztisztítás, 12. fejezet.

fertőtlenítés 170 A betegmegfigyelés

Sterilizálás 171 (Bokor Nándor) 189

Sterilizálás fogalma 171 A tünetekről általában 189

Főbb sterilizáló módszerek 171 Alapvető (kardinális) tünetek (életjelek) . . . 189

Autoklávozás - gőzsterilizálás 171 Általános megtekintés 191

Hőlégsterilezés 173 Az egyes testrészek megtekintése 194

Gázsterilizálás etilén-oxidban (ETO) . . . 174 A beteg tudatállapota 196

Gázsterilizálás formaldehidben 174 A beteg magatartása 198

Plazmasterilizálás 174 Összefoglalás 201

Hidegsterilizálás 175 Kérdések és feladatok 202

Egyszer használatos eszközökkel

kapcsolatos követelmények 175 23. fejezet.

Sterilizáló berendezések ellenőrzése . . . . 175 A betegellátás folyamatossága

A sterilizálandó anyag előkészítése, (Bokor Nándor) 203

csomagolása 176 A betegfelvétel 203

Steril anyagok utókezelése 176 Foglalkozás az új beteggel 205

A központi sterilizáló működése 177 A beteg vizsgálata 206

Összefoglalás 177 A kórtörténet és részei 206

Kérdések és feladatok 177 A kórlap 207

Az ápolási dokumentáció 208

A kórházi fertőzések 178 A lázlap 211
A nosocomiális infekció fogalma
és epidemiológiája 178 A tünetek ábrázolása a lázlapon . . . . 2 1 3
A nosocomiális infekciók okai 179
A nosocomiális infekciók megelőzése . . 179 A vizsgálati eredmények jelölése
A nosocomiális infekciók
179 a lázlapon 216
következményei
Fertőző beteg elkülönítő ápolása 179 Egyéb jelzések a lázlapon 216
és a záró fertőtlenítés 180
Izoláció az osztályon Különböző célú ápolási,
Néhány különleges elbánást 181
183 eredménykimutatási lapok 216
igénylő eset 184
A kórházhigiénés tevékenység 184 A vizitek 218
Rovar- és rágcsálóirtás 185
Szennyes textília kezelése 185 A vizit célja 218
Veszélyes hulladékok
A vizit előkészítésének
Függelék
ápolói feladatai 219

A vizitek fajtái 220

Konzíliumok 221

A beteg elbocsátása 222

A kórtörténet tárolása 223

Összefoglalás 224

Kérdések és feladatok 224

14. fejezet. Fordított (lejtős) fektetés 247

Az egészséges és beteg ember Oldalt fekvő helyzet 247

szükségleteinek kielégítése 225 Támasztott ülő helyzet

Az alvási igény, (félig- vagy magas ülő helyzet) 248

a pihenés szükséglete (Altmajer Beáta) . . . . 2 2 5 Ülő helyzet ágy szélén vagy széken . . 248

Alvás, elalvási szokások 225 Álló helyzet 248

Alvászavar 226 Helyváltoztató mozgás 249

Alvásra jellemző ápolási folyamat A hely- és helyzetváltoztatás segítése . . . 2 4 9

és dokumentálása 226 A beteg helyzetváltoztatása 250

A megfelelő kórtermi A beteg oldalra fordítása 250

környezet kialakítása 227 Felültetés 251

Az ágyazás formái és alapszabályai . . . . 228 A lecsúszott beteg visszahelyezése . . . 251

Fennjáró beteg ágyának elkészítése . . 229 Ágy szélére ültetés 252

Ágyazás fekvő betegnél 231 A beteg felállítása,

Ágyneműcsere 232 kiültetése székbe 252

Ágyneműcsere fennjáró betegnél . . . 232 Az ápoló ízületeinek védelme 253

Ágyneműcsere fekvő betegnél 233 Segítségnyújtás járáskor,

Az ágy rendbetétele távozó beteg segédeszközök használata 254

vagy halott után 234 A beteg áthelyezése 256

Központi ágyszolgálat 235 Összefoglalás 257

A beteg kényelmét szolgáló eszközök . . 235 Kérdések és feladatok 258

A beteg elhelyezkedése az ágyban.

Fekvési és fektetési módok 238 A higiénés szükségletek és kielégítésük
(Altmajer Beáta)
Ágynyugalom 238 259
Higiénés szükségletek,
Fekvés 239 az ápolási igények felmérése 259

Fektetés 239 Tisztálkodási eszközök 259
és azok tisztán tartása 260
Összefoglalás 242 Fürdetés, mosdatás 263
Szájápolás 264
Kérdések és feladatok 242 Hajápolás 264
265
A mozgás, megfelelő testtartás, testhelyzet Körömápolás 266
Borotválás 266
fenntartása és biztosítása (Barnai Mária) . . 243 Teendők menstruáció idején 267
Összefoglalás
A mozgás hatása a szervezetre 243 Kérdések és feladatok

A tartós mozgáskorlátozottság

következményei 243

Keringési rendszer 244

Légzó'rendszer 244

Vázizomzat 244

Csontrendszer 244 A megfelelő testhőmérséklet biztosítása
(Lantos Zsuzsanna)
ízületek 245 268
Eltérések az élettani értéktől 268
Idegrendszer 245 A láz kezdete és megszűnése 269
Láztípusok 271
Pszichés hatások 246 A testhőmérséklet mérése 271
Az ápoló teendői a normálistól eltérő
A mozgásterápia 246 hőmérsékletek esetén 272

Ápolási feladatok a szövődmények

elkerülésére 247

Háton fekvő helyzet 247

Összefoglalás 274 A széklet megfigyelése 304
Kérdések és feladatok 275 A széklet vizsgálatra küldése 304
Irodalom 306
A táplálkozás szükséglete Összefoglalás 306
Kérdések és feladatok 306
és kielégítése (Lelovics Zsuzsanna) 276

A táplálkozás mint tudományterület . . . 276 A vizeletürítés szükséglete

A táplálkozás mint biológiai szükséglet . 276 és kielégítése (Békési Éva) 307

A szervezet energiaforgalma 276 A vizeletürítéssel kapcsolatos

Energiaszükséglet 277 általános fogalmak 307

Alapvető tápanyagaink 278 A vizelet felfogása 307

A fehérjék 278 Katéterezés 307

Zsírok 279 Vizelet középsugárból 311

Szénhidrátok 281 Vizeletvizsgálatok 312

Az élelmi rostok 282 Általános vizeletvizsgálat

Az élelmi rostok szerepe automatával 312

a prevencióban 282 Diagnosztikai tesztcsíkok vizelet

Folyadékszükséglet- és fogyasztás . . . 284 vizsgálatára 312

Alkohol 284 Vizelet bakteriológiai vizsgálata . . . . 3 1 3

Vitaminok 285 Egyéb vizsgálatok vizeletből 314

Ásványi anyagok: makroelemek . . . . 2 8 7 Összefoglalás 314

Mikroelemek 288 Kérdések és feladatok 314

A táplálkozási ajánlások

és az egészséges táplálkozás 290

A tápláltsági állapot 292 A légzés biztosítása, a köpetürítés
(Gombásné Judt Magdolna)
A malnutríció 293 315
A légzés megfigyelése 315
Klinikai táplálás 293 A nehézlégzés (dyspnoe) 316
318
Kiegészítő tápszeres táplálás 294 A nehézlégzés enyhítése 318
A lehelet szagának megváltozása 318
A szondatáplálás 295 Oxigénterápia 320
A köhögés megfigyelése 321
A táplálkozás-táplálás A köpetürítés megfigyelése 321
A köpet megfigyelése 323
az ápolási folyamatban 296 A köpet vizsgálatra küldése 324
Összefoglalás 324
A beteg etetésének módjai 297 Kérdések és feladatok

A beteg táplálkozásának-táplálásának

legfontosabb megfigyelési

szempontjai 297

Irodalom 298

Összefoglalás 298

Kérdések és feladatok 299

A székletürítés megfigyelése A fájdalom megfigyelése, 326
és kielégítése (Szakonyi Eszter) 326
300 a fájdalommentesség biztosítása 326
A rendszeres székürítés 3 0 0 (Altmajer Beáta) 328
3 0 0 A fájdalom megfigyelése 328
Rendszertelen székürítés 301 Jellegzetes fájdalmak
A székürítés biztosítása 301 A fájdalom megváltozása
Beöntések 303 A fájdalomcsillapítás
Szkibalum eltávolítása

A fájdalomcsillapítás szempontjai . . . 328 A betegek rekreációs igényei 356
Önellátás, cselekvés igénye 356
A fájdalomcsillapítás módszerei . . . . 329 357
Összefoglalás 358
A fájdalomcsillapítás szabályai 330 Kérdések és feladatok

Összefoglalás 330

Kérdések és feladatok 330

A biztonság szükséglete és kielégítése 16. fejezet. 359
Mindennapos beavatkozások
(Lantos Zsuzsanna) 331 359
Duodenumszondázás 359
Felmérés 331 Előkészítés 360
360
Megvalósítás 332 Gyomormosás 361
Előkészítés 362
Balesetek 333 Kivitelezés 362
362
Decubitus (nyomási fekély) 333 Hüvelyöblítés 363
Előkészítés 363
Etiológia 334 Kivitelezés 363
364
A kialakulás helyei 334 Vérvétel vénából 364
Előkészítés 366
Hajlamosító tényezőid a decubitus 367
Kivitelezés 367
kialakulásában 334 Sebkötözés

Ápolási anamnézis 335 Előkészítés
Kivitelezés
A decubitus stádiumai 337 összefoglalás

Ápolási diagnózisok 338 Kérdések és feladatok

Ápolási terv 339

A decubitus kezelése 340

A decubitus súlyos szövődményei . . . 342

Összefoglalás 343

Kérdések és feladatok 343 17. fejezet.
Speciális ápolást igénylő betegek ellátása
15. fejezet. Az intenzív betegápolás
(Szakonyi Eszter)
Magasabb szintű igények megjelenése 369
Az intenzív betegellátó osztály és
az ápolásban (Köbli Mónika) 345 a szubintenzív ápolási részleg 370
Az intenzív betegellátás módszerei 373
A kommunikáció iránti igény 345 Az intenzív osztály
munkaszervezési jellemzői 374
A verbális kommunikáció 346 Az ápoló munkája az intenzív osztályon 374
Az intenzív betegellátás előnyei
Nonverbális és metakommunikáció . . . . 347 és hátrányai 376
Irodalom 376
A hatékony kommunikációt összefoglalás 376
Kérdések és feladatok 376
nehezítő tényezők 348

Szakmai kommunikáció 349

A tudás, tanulás és megértés igénye 350

Gyerekek és idősek oktatása 352

A vallás szükséglete 352

A keresztény vallás 353

A zsidó vallás 354

Az iszlám vallás 354 Az eszméletlen beteg ápolása
(Bokor Nándor)
Hinduizmus és buddhizmus 354 377
Kóros tudatállapotok 377
Adventisták, mormonok, Az eszméletlen beteg ápolása 378
összefoglalás 381
Jehova tanúi (a kereszténységből Kérdések és feladatok 381

kivált felekezetek) 355

Rekreáció iránti igény 355

A haldokló beteg ápolása Parenterális folyadék­

iBokor Nándor) 382 os elektrolytpótlás 416

A gyógyíthatatlan, menthetetlen és Víz-, elektrolit- és sav-bázis-egyensúly

haldokló (terminális állapotú) beteg . . . 384 és ezek zavarai 416

Ápolási folyamat 385 Transzportfolyamatok

Az utolsó szakasz jelenségei, panaszai . . 385 a membránon keresztül 416

A haldoklási folyamat szakaszai 388 A sav-bázis-egyensúly zavarai 418

A haldokló gyermek 390 Folyadékpótlás 419

A haldoklók ellátásának Folyadékpótlás szájon át 419

néhány etikai kérdése 390 Parenterális folyadékpótlás 419

Az eutanázia kérdéséről 391 Az infúzió bekötését megelőző

A halál klinikai és biológiai jelei 392 feladatok 419

A halott körüli teendők 393 Ápolói feladatok az infúziós

A család támogatása 394 terápia befejeztével 424

A gyász 394 Transzfúziós kezelés 426

Irodalom 394 Vércsoportok 426

Összefoglalás 395 Transzfúzió előtti feladatok 428

Kérdések és feladatok 395 Vércsoport-meghatározás 428

A vér és vérkészítmény előkészítése . . . . 429

28. fejezet. Ápolói feladatok

Gyógyszeres, infúziós és a transzfúzió alatt és után 431

transzfúziós kezelés (Kiss Anita) 397 Transzfúziós szövődmények 431

Gyógyszeres kezelés 397 Transzfúziós szövődmények

Gyógyszerformák 397 megjelenési formái 432

Szilárd gyógyszerformák 397 Transzfúzióhoz használt

Lágy gyógyszerformák 398 készítmények 433

Folyékony gyógyszeralakok 398 Irodalom 434

A gyógyszerek alkalmazásának módjai . . 399 összefoglalás 434

A gyógyszer alkalmazásához Kérdések és feladatok 435

kapcsolódó ápolói feladatok 400 29. fejezet.
Eszközös vizsgálatok és beavatkozások
Betegtájékoztatás, felvilágosítás (Bokor Nándor)

a gyógyszeres terápiával Eszközös vizsgálatok és 437
az ápolási folyamat
kapcsolatban 401 Képalkotó vizsgálatok, eljárások 437
438
A gyógyszer rendelése és tárolása 401 Elektrokardiográfia 438
Ergometria 441
Gyógyszerelés és az ápolási folyamat . . . 4 0 2 Elektroenkefalográfia 441
Légzésfunkció vizsgálata 441
Gyógyszeres kezelés 402 Endoszkópos vizsgálatok 443
Sugaras eljárások 448
A gyógyszerelés irányelvei 403 Hagyományos röntgenvizsgálatok 448
Röntgendiagnosztika 449
Orális gyógyszerelés 404 450
Mellkasvizsgálat
Parenterális gyógyszerelés 405

Injekciózás 405

Egyéb gyógyszer-alkalmazási

technikák 413

Dokumentációs feladatok

a gyógyszerelést követően 415

Infúziós kezelés 416

A gyomor-bél-rendszer vizsgálata . . 450 Lumbálpunkció és ciszternapunkció . . . 469
Vesevizsgálat 451
Az epehólyag és az epeutak Csontvelővizsgálat 471
452
vizsgálata 454 Sternumpunkció 471
A csontok vizsgálata 454
A has natív röntgenvizsgálata 454 Biopszia a csípőcsontból
Intervenciós radiológia
Az erek kontrasztanyagos 454 (eristabiopszia) 472
vizsgálata
Perkután transzhepatikus 455 Egyéb punkciók 473
cholangiográfia (PTC) 455
A hörgők vizsgálata 455 Biopsziák 473
Komputertomográfia 456
Sugárterápia 457 Összefoglalás 476
A sugárkezelés mellékhatásai
Radioaktív izotópok, 457 Kérdések és feladatok 477
izotópvizsgálatok
457 20. fejezet. 479
Leggyakrabban végzett 479
izotópvizsgálatok 459 A fizioterápia alapjai 479
Izotópkezelés 459 A fizioterápia fogalma 479
(Gyógyítás radioaktív 460 A fizioterápia feladata 480
izotópokkal) 462 Elektroterápia 481
Sugárvédelem 462 481
Ultrahangvizsgálatok 464 Kisfrekvenciás kezelések 481
Mágneses rezonancia vizsgálat 467 Középfrekvenciás kezelések 482
Nagyfrekvenciás kezelések
Csapolások, biopsziák Fototerápia 484
Mellkascsapolás Mechanoterápia 485
Hascsapolás 485
Termoterápia 486
Hidroterápia 486
Balneoterápia
Klímaterápia 486
Inhalációs kezelések 487

Összefoglalás
Kérdések és feladatok

Előszó

Az egészségügyi ellátással (gyógyítással-ápolás- Bármilyen szinten is dolgozik egy ápoló, tevé­
sal, gondozással, megelőzéssel) foglalkozó isme­ kenységét az egész emberre kell irányítani. A mai
reteink nagyobb része egyre bővül, ennek megfe­ gazdasági helyzet néha sematizálásra törekszik -
lelően tankönyveink is részben vagy egészben az ún. homogén betegségcsoportok megalkotásá­
időről időre megújításra szorulnak. így van ez az val -, azonban a mi hivatásunkban csak ritkán le­
ápolástant oktató tankönyvekkel is. het egyetlen sémát követni. Amint azt az ápolás
történetének részletezésében megismerhetjük, az
Ha végigtekintjük az ápolás történetét, láthat­ ápolás sokáig csupán a betegről való legszüksége­
juk, hogy az ápolás és a gyógyítás hosszú időn át sebb gondoskodást jelentette, majd a betegségre
azonos volt, elsősorban a beteg testi szükséglete­ koncentrált, és csak kb. másfél évszázada szándé­
inek kielégítésére szorítkozott (fürdetés, étkezte­ koztak egyedivé, személyközpontúvá tenni. Ez
tés). Ma már azonban mind az orvoslásban, mind utóbbi szemlélet elfogadása hosszú ideig váratott
az ápolásban egyre szélesedő szakosodás figyel­ magára. Sok időbe telt, amíg elfogadottá vált a
hető meg. Ez természetesen nem rossz, hiszen betegségközpontú ápolás helyett a személyre sza­
mindenre kiterjedő korrekt ismeret egyetlen em­ bott ápolás. Mint ahogyan azonban az erdőben
ber számára ma már lehetetlen. A betegápolás­ nincs két egyforma fa, az emberek sem egyfor­
ban megjelentek a különböző szakápolói képzé­ mák! A személyre szabott ápolás megvalósítása -
sek, a szakápolók a megfelelő szakorvossal szo­ el kell ismerni - sok energiát, figyelmet, időt igé­
rosan együttműködve egy-egy területet kiválóan nyel.
művelnek. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy
az embernek (egészségesnek, betegnek egyaránt) Tudományunkat általában a természettudo­
vannak olyan alapvető szükségletei, vannak diag­ mányokhoz sorolják, de ugyanúgy a humán tu­
nosztikus és terápiás beavatkozások, melyeket dományokhoz is tartozik. Ugyanakkor pszicho­
minden ápolónak ismernie kell (sőt dietetikus- lógiai, filozófiai, társadalomtudományi, sőt az
nak, gyógytornásznak stb. is), a fekvőbeteg-inté­ utóbbi időben közgazdasági és jogi ismeretek is
zetben és a beteg otthonában egyaránt. Ez érvé­ szükségesek a tudományunk értelmezéséhez, de a
nyes az általánosságban használatos diagnoszti­ gyakorlatához is. Mindezek nem lexikális adattö­
kus és terápiás eljárásokra is. Célunk ezeknek az meg tudását jelentik, azonban számos betegség
általános feladatoknak az ismertetése. felismerése, gyógyítása és a beteg további sorsá­
nak irányítása csak ezek együttes ismeretében le­
A betegápolás mellett - ha lassan is -, de kiala­ hetséges. Ezen összefüggések megismertetése,
kulóban vannak a betegséget megelőző tevékeny­ szintetizálása az oktató feladata. Ha mindezt el­
ségek is, elsősorban bővülő szűrővizsgálatok for­ sajátítottuk, még nem tettünk meg mindent egy
májában. Ugyancsak előrelépés történt a már meg­ beteg emberért, nélkülözhetetlen hozzá az ápoló
betegedettek rehabilitációjában, továbbá az egy- (és az orvos) empátiája.
renagyobb igénnyel fellépőszodáfe gondozásban.

! Előszó

Hosszú időn át az orvos a beteg panaszai előkészítéseket). Ezek még részletesebb megtanu­
(esetleg tapintása) alapján diagnosztizált és ta­ lása az iskolai tanórákon az oktatótól vagy a gya­
pasztalati úton gyógyított. Az első olyan eszköz, korlatban lehetséges.
amivel a belső szervet is lehetett vizsgálni, a szte-
toszkóp volt. Megalkotója, Laennec azonban fi­ A szakmai ismereteken túl azonban az embe­
gyelmeztet: ne csak a tüdőt, a beteget is hallgas­ rekkel - különösen érzékeny beteg emberekkel -
suk meg. Ki hallgatja meg a beteget leginkább? foglalkozó ápolók, orvosok számára előnyös, ha
Az orvosnak erre nincs mindig ideje, ez legtöbb­ szakmájukon kívül máshoz is értenek bizonyos
ször a beteggel folyamatos műszakban dolgozó szinten. A tekintélyt, de főleg a bizalmat növeli,
ápolóra hárul. Tapasztalat szerinta betegek sok­ ha az ápoló idéz egy verssort, tudja milyen egy-
szor bizalmasabbak is az ápolóval, mint az orvos­ egy kézműves technika, vagy éppenséggel ismeri
sal. Ilyen alkalmakkor igen fontos információhoz a sütés-főzés csínját-bínját, a művészeteket stb.
lehet jutni. Tanulmányaink - és majdani mun­ Ilyeneket el lehet sajátítani érdeklődéssel, de a be­
kánk - során erre számos példát látunk. tegekkel történő beszélgetésekből lehet a legtöb­
bet tanulni.
Minden, a beteggel történő esemény azonban
azok pontos dokumentálását is megkívánja, ami Meg kell jegyezni azonban azokat a nehézsé­
nem kevés terhet ró az ápolókra. Ezeket a teen­ geket is, amelyekkel napjainkban egyre inkább
dőket az elméleti rész tartalmazza.Az ilyen doku­ szembesülünk. Évek óta - több országban is -
mentáció intézményenként igen különböző, ezek­ zajlik az egészségügy átalakítása (reform névvel is
re vonatkozóan csak példákat tudunk említeni. illetik), melyek az ápolók munkáját nem könnyí­
tik, hanem az adminisztratív teendők szaporodá­
Hangsúlyozni kell az ápoló megfigyelő tevé­ sa révén inkább nehezítik. (Az ezekhez való alkal­
kenységének és a beteg meghallgatásának fontos­ mazkodás nem mindig szolgálja a betegek opti­
ságát. Ezek olyan tulajdonságokat, képességeket mális ellátását, bár a cél hivatalosan ez lenne.) Az
kívánnak, melyeket nem lehet könyvből megta­ egészségügy szervezeti felépítésében is várhatóan
nulni, a környezet példamutatása, tapasztalat és változások következnek be. Ezért az ezekkel fog­
rátermettség szükséges hozzá. lalkozó fejezetek a mindenkori helyzetben némi­
leg módosulhatnak.
Mindenekelőtt azonban akár gyógyító, akár
alapápolásról van szó, szükséges hozzá a megfe­ A másik, az utóbbi évtizedben egyre inkább
lelő tárgyi tudás ismerete. Utóbbiban segítenek a észlelhető jelenség, hogy a beteg és közénk kerül­
tankönyvek vagy kézikönyvek, ezek alapjaival nek a műszerek, a gépek. Ezek kihasználását a
foglalkozik kötetünk is. Nem lehet tehát kitérni betegek - és az egészségesek is - elvárják. Ahogy
minden esetre részletesen, csak alapokat adni. a gyógyszerhalmazok alkalmazását is. Mindezek
Mivel azonban az ismeretek állandóan bővülnek, azon kívül, hogy a kapcsolattartást fellazítják, hi­
ezeket folyamatos továbbképzéssel lehet elsajátí­ hetetlen mértékben megnövelik az ellátás költsé­
tani. gét is, sokszor feleslegesen. Azt is figyelembe kell
azonban venni, hogy mellőzésükkel is kárt okoz­
Az első fejezetek a nélkülözhetetlen elméleti hatunk. Ma nehezen megoldható dilemma, hogy
kérdésekkel foglalkoznak, majd a gyakorlatban a diagnosztikában és a terápiában mikor szabad
is szükséges alapápolási feladatok elsajátítása a elhagyni egy-egy költséges beavatkozást. Nehéz
célunk. Teljességre nem lehet törekedni, így csak abban is dönteni, mikor használunk a betegnek:
a leglényegesebbek megismertetésére szorítko­ ha vállalunk egy beavatkozást - annak esetleges
zunk. Olyan témákra, amit az ápolás minden veszélyeivel együtt (például invazív vizsgálatok­
szintjén vagy egészében ismerni kell, vagy leg­ nál) -, és az nem hoz eredményt, vagy eltekin­
alábbis tájékozódási formában, de utóbbiakhoz tünk attól, és nem ismerünk fel valamilyen lap­
kapcsolódó ápolói feladatokat mindenképpen pangó betegséget. Ugyanez vonatkozik a gyógy-
(például egyes gyakori vizsgálatokhoz történő

szerekre is: engedünk-e a beteg kívánságának, Előszó
vagy kellő kritikával élünk, figyelembe vesszük a
lehetséges mellékhatásokat, és a gyógyszerek szá­ ket egészíti ki a szociális ellátás és a család szere­
mát csökkentjük. pe is.Ezeket azért szükséges hangsúlyozni, mert a
cél közös: az egészség megőrzése vagy helyreállí­
Ezek nehéz kérdések, a dilemmák feloldására tása, illetve a szenvedés enyhítése. Napjainkban
sem az orvos, sem az ápoló nem képes egyedül. is érvényesnek kellene lennie a Széchenyinek tu­
Együttműködve azonban - a tapasztalat mutatja lajdonított mondásnak: a nemzet gazdagsága ál­
- sokszor megoldhatók. lampolgárainak egészségében rejlik. Ennek az
egészségnek a megtartása (megelőzés), helyreállí­
Vitatott vagy sokak számára eldöntött kérdés, tása (gyógyítás) vagy legalábbis a beteg állapotá­
hogy a betegápolás önálló tudomány-ePTermé- nak javítása (rehabilitáció) a közös célunk.
szetesen önállóságról lehet beszélni, azonban - a
szerkesztő szubjektív véleménye szerint - a beteg- A könyv összeállításában elméletet és gyakor­
gyógyítás és megelőzés az önálló tudomány, az latot oktató ápolók vettek részt, szerkesztője pe­
orvoslás nem képzelhető el ápolás nélkül, miként dig az ápolással elkötelezett orvos. Külön öröm a
az ápolás sem orvoslás nélkül. Természetesen eze- szerkesztő számára, hogy a szerzők között volt
tanítványok neve is szerepel.

Köszönetnyilvánítás:
A szerkesztő köszönetet mond azoknak az ápolóknak, akik bevezették tudományuk rejtelmeibe,

apró fogásokkal ismertették meg, és akiktől jelenleg is tanul. Sajnos többen már nem lehetnek közöt­
tünk.

A szerkezet összeállításában köszönet illeti a szerzők közül Kis Klárát és Tulkán Ibolyát. A szak­
mai tanácsokért Bajner Ágnes főorvosnak, az informatikai segítségért unokámnak, Csillag Mártonnak
mondok köszönetet.

Bokor Nándor

Egészség, egészségi állapotot
befolyásoló tényezők

Lantos Zsuzsanna

Az Alkotmány 70. paragrafusa szerint minden rendszer befolyásolja, azaz emberi döntés alapján be­
magyar állampolgárnak joga van a lehető legma­ teg vagy egészséges valaki. E modell lényege, hogy ak­
gasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az egész­ kor tekinti egészségesnek az egyént, ha az képes meg­
ségfogalom tartalma rendkívül gazdag, sokrétű felelni a különböző társadalmi (például családi, munka­
és komplex; ugyanakkor változó az is, hogy ki és helyi) szerepei által megkívánt elvárásoknak, azaz jól
mennyire tekinthető „egészségesnek". Az embe­ funkcionál a társadalom tagjaként. Ha nem képes ellát­
rek egyéni normák és elvárások alapján, szubjetív ni a feladatait, e modell akkor tekinti betegnek, illetve
módon becsülik meg saját egészségüket. ha képes, de mégsem látja el a feladatait, akkor tekinti
deviánsnak (normaszegőnek) az egyént.
Az egészség meghatározására ma is széleskörűen elfo­
gadott a WHO 1947-ben született definíciója. Eszerint Számtalan egyéb egészségmeghatározás létezik.
„az egészség a teljes/tökéletes fizikai, mentális és szoci­ Hippokratész szerint például az egészség a tökéletes ki­
ális jóllét állapota, nem csupán a betegség vagy a fo­ egyensúlyozottság állapota, míg Aschoff szerint az
gyatékosság hiánya". E definíció lényegében megfelel a egészség képesség a zavarok károsodás nélkül való ki­
korszerű bio-pszichoszociális egészségfelfogásnak, küszöbölésére.
ugyanakkor sok kritika is érte: nehéz elérni a teljes fizi­
kai, mentális és szociális jóllétet; nem beszél a társadal­ Az egészségi állapotot
mi, a környezeti hatésokról; statikus nézőpontot tár fel; befolyásoló tényezők
az egészség mint állapot vagy vonás szerepel.
Az egyén, a család, a közösségek és a populáció
A WHO 1984-ben kibővítette a definíciót: „Az egészségi állapotában lényeges különbségek ala­
egészség fogalma annak a mértéke, hogy az egyén kulhatnak ki.
vagy a csoport mennyire képes egyrészt törekvéseinek
realizáláséra és szükségleteinek kielégítésére, illetve a Endogén tényezők: A biológiai tényezők cso­
környezet megváltoztatására vagy az azzal való megbir­ portjából kiemelhetők az öröklött tényezők, me­
kózásra." lyek hajlamosítják az egyént az adott betegségre.
Ezek jelentik tulajdonképpen genetikai adottsá­
Az egészség tehát nem statikus, hanem egy dinami­ gaink összességét, mely meghatározza az egészsé­
kusan változó egyensúlyi állapot; az egyénnek állandó­ get, az élettartamot, valamint az ember fizikai és
an alkalmazkodnia kell a belső és a külső (természeti és szellemi képességeit.
társadalmi) környezetéhez, hogy fenntartsa a jóllét ál­
lapotát. Ha nem képes alkalmazkodni, az egyensúly fel­ Exogén tényezők: a természeti tényezők: pél­
borul és kialakul a betegség. Ez a dinamikus egészség- dául éghajlat, földrajzi fekvés, talaj, levegő, víz, fi­
modell megfelel a naturalista egészségfelfogásnak. zikai-kémiai, biológiai, környezeti ártalmak (pél­
dául zaj, hulladék, szennyeződések, sugárhatás).
Az egészség szocio-kulturális értelmezése ugyanak­
kor normativista felfogású; az adott társadalmi érték­

Társadalmi környezet, társadalmi tényezők: Miben rejlik az egészségmagatartás?
például foglalkozás, munkakörülmények, életkö­
rülmények, társadalmi kapcsolatok minősége, a Az orvosi szociológia szerint:
lakosság általános kultúrája, egészségkultúrája, az egyének és társadalmi csoportok atti­
etnikai hovatartozása, képzettsége, foglalkozása, tűdje és életstílusa a rizikófaktorokkal
iskolázottsága, a társadalmi rétegződésben elfog­ kapcsolatban;
lalt helye, valamint az egészségügyi ellátórend­ a betegségre utaló szimptómák egyéni per­
szer színvonala és hozzáférhetősége. cepciója és értékelése (például hypochon-
der, simulans/aggravatio, dissimulans, his-
Életmód: azt jelenti, ahogyan a mindennapi teriás, neurastheniás beteg);
életünket éljük. A társadalomtudományokban a betegszerep felvétele, az orvoshoz fordu­
ezen az életszínvonalat, életminőséget, anyagi le­ lás;
hetőségeket értik. Az egészségügyben az ember együttműködés az orvossal a rehabilitáció
szokásaira, mindennapi viselkedésére vonatkozik, folyamatában (compliance, non compli-
amelyek bizonyos megbetegedések szempontjából ance);
különböző mértékű veszélyeztetettséget jelentenek az egészségre, a kockázati tényezőkre és a
(például dohányzó embernél a tüdőrák kialakulá­ betegségekre vonatkozó ismeret: az egész­
sa vagy túlsúlyos egyén cukorbetegsége). ségügyi ismeretszint.

Az egészséges életmód leggyakoribb összetevői: Az egészségmagatartás meghatározói

rendszeres testmozgás; Szociokulturális faktorok: Legfontosabb ténye­
egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás; zők a jövedelmi helyzet, a presztízs, az iskolázott­
káros szenvedélyek elutasítása (dohányzás, ság, az értelmi szint, a foglalkozás, a kisebbségi
alkohol, drog); csoportba való tartozás.
harmonikus emberi kapcsolatok;
kiegyensúlyozott szexualitás; Alacsonyabb státusz rövidebb várható átlag­
személyi-környezeti higiéné; élettartammal, valamint több egészségkárosító
a stresszel szembeni megküzdés képessége viselkedéssel, károsító hatással jár együtt (példá­
(coping); ul alacsonyabb születési súly, magasabb csecse­
időben történő orvoshoz fordulás; mő- és gyermekhalandóság, nő a 65 év felettiek
az egészségügyi szakemberektől a taná­ halálozása, több krónikus, hosszantartó felnőtt­
csok elfogadása és a velük történő együtt­ kori betegség).
működés.
Életkor: A magzat, a csecsemő és kisgyermek
Egészségmagatartás egészségmagatartását elsősorban az anya, illetve
az anya mintát mutató magatartása határozza
Az egészséggel, betegséggel, az életmód kockáza­ meg. Az egészségmagatartás formálásában termé­
ti tényezőivel összefüggő ismeretek, attitűdök és szetesen a család többi tagjának, illetve a gondo­
egészségvédő, egészségőrző viselkedési stratégiák zóknak (bölcsőde), pedagógusoknak (óvoda, is­
összessége. Az egészségmagatartás legfőbb meg­ kola) is szerepük van.
határozói az egészségkultúra, a nevelés és az ok­
tatás. Az egészségmagatartás akkor válik optimális­
sá, ha korai életszakaszban kialakult szokások
határozzák meg.

Nem, nemi viselkedés: A nők átlagélettartama
magasabb, ebben biológiai, hormonális és visel-

kedési okok egyaránt szerepet játszanak. Védet­ val magasabb, mint a házas népességé. E mögött
tebbek például a droggal szemben. A férfiak kö­ feltételezhetően az életmód és az életvitel különb­
rében nagyobb a balesetek kockázata, több az al­ ségei, valamint az egészség-magatartási attitűdök
kohol- és a drogfogyasztó. Jellemző rájuk a ve­ különbségei húzódnak meg.
szélyesebb munkahelyek választása, veszélyesebb
szabadidő-eltöltés. A rizikómagatartás olyan ma­ A regionális halandóság a 2 1 . század elején
gatartásforma, amellyel az egyén veszélyezteti az Nyugat-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarorszá­
egészségét (például devianciák, egyes személyi­ gon a legalacsonyabb, Észak-Magyarországon és
ségtípusok, veszélyes sportok). A rizikómagatar­ Észak-Alföldön pedig a legmagasabb.
tást befolyásolja a társas kapcsolatok hálózata, a
társadalmi mikrokörnyezet (család), a társadalmi A magyar lakosság egészségi állapota
makrokörnyezet (iskolák, munkahelyek), a társas
támogatás rendszere és a rizikómagatartás közös­ A 20. század második felében az egészségügyi el­
ségi rendszere. látás kétségkívül javult. Ennek ellenére a magyar
népesség egészségi állapota egyike a legkedvezőt­
Egészség és társadalom lenebbeknek Európában. A népegészségügyi mu­
tatók tekintetében hazánk elmaradása az európai
Hazai demográfiai jellemzők átlaghoz képest jóval nagyobb, mint azt gazdasá­
gi-társadalmi fejlettségünk indokolná. E lemara­
Hazánkban a népességcsökkenés folyamata a la­ dást jelzi egyrészt a születéskor várható alacsony
kosság elöregedésével párhuzamosan zajlik; a 21. élettartam, mely 2006-ban a férfiak esetében
század eleji demográfiai trendek alapján egyértel­ 68,6 év, nőknél 76,9 év volt (előbbi mintegy hat,
műen fogyó és elöregedő populációban élünk: a utóbbi mintegy négy évvel kevesebb az Európai
születéskor várható élettartam emelkedik, a szü­ Unió 25 tagországának átlagához képest), habár
letések száma csökken. az ezredforduló óta a születéskor várható élettar­
tam közel másfél évvel emelkedett mindkét nem­
2021-re a bevándorlást is tekintetbe vevő szá­ ben. Másrészt lemaradásunkat jelzi a magas cse­
mítások szerint Magyarország népessége 9,85 csemőhalandóság, amely ugyan folyamatosan
millió lesz. Az aktív korú népesség fogyása is csökken, de még így is az uniós átlaghoz képest
megkezdődik: 2 0 - 5 9 évesek száma 9 százalékkal jóval több (2006-ban 5,7 ezrelék).
csökken, a 60 év felettiek száma viszont lényege­
sen emelkedik; a 2 1 . század elején minden ötödik Az 1 9 9 3 . évi rekordmagasságú, 150 ezer főt
lakos, 2021-ben már minden negyedik, 2050-re a meghaladó halálozás után - némi ingadozással -
lakosság 34,3 százaléka várhatóan 60 éves vagy csökkenő halálozási trend indult Magyarorszá­
idősebb lesz. Az EU-25 országaiban 2050-re vár­ gon, de halálozási viszonyaink még így is igen
hatóan 3 2 - 3 5 százalék lesz a 60 év felettiek ará­ kedvezőtlenek. Leginkább a munkavállaló korú
nya. népesség, ezen belül főleg a férfiak megbetegedé­
si és halálozási mutatói aggasztóak. A 25-64 év
Az időskorúakon túl nő az elváltak, az özve­ közötti aktív korúak között fő haláloki tényező­
gyek, a gyermeküket egyedül nevelő anyák, és az ként a szív- és érrendszeri - ez adja a halálozások
egyszüló's családok aránya. Az egyedül élő és ma­ felét -, valamint a rosszindulatú daganatos meg­
gányos emberek körében gyakoribb a szorongás, betegedések - ez adja a halálozások egynegyedét
a depresszió és a szenvedélybetegségek előfordu­ - szerepelnek.
lása.
Minden negyedik férfi és minden ötödik nő
A nem házas népesség halandósága mindkét valamilyen daganatban hal meg.
nemnél és a korcsoportok jelentős hányadánál jó­

A keringési rendszer betegségeinek halálozási amely a fejlett országokban az elmúlt évtizedek­
arányszáma ugyan némi javulást mutat az elmúlt ben egyre meredekebben emelkedő tendenciát
évek alatt, de még így is igen magas. A keringési mutat.
rendszer megbetegedésében szenved a nők 39
százaléka és a férfiak 32 százaléka. Hazánkban a nők 29 százaléka, a férfiak 38
százaléka túlsúlyos, elhízottnak tekinthető min­
Az Európai Unióban jelenleg vezető' helyen ál­ den ötödik felnőtt. Túlsúlyos vagy elhízott, így
lunk a szív- és keringési rendellenességekben, a számos betegség szempontjából fokozott kocká­
férfiak daganatos halálozásában, az alkoholos zatú csoportba tartozik az idős férfiak valamivel
máj betegségben és az erőszakos halálozásban több mint 70 százaléka. Összességében tehát a
(baleset, öngyilkosság, gyilkosság). felnőtt lakosság fele túlsúlyos vagy elhízott, mely­
hez a genetikai adottságokon túl a táplálkozási
Az Egészségügyi Világszervezet 2002-es jelen­ szokások mellett a fizikai aktivitás, illetve a test­
tése felhívja a figyelmet arra, hogy viszonylag kis­ mozgás hiánya is hozzájárul. A nők kétötöde, a
számú, megelőzhető kockázati tényező aránytala­ férfiak harmada ritkábban, mint hetente vagy so­
nul nagymértékben tehető felelőssé a betegségter- ha nem végez testmozgást.
hek növekedéséért és a korai halálozások magas
számáért. A fejlett ipari országokban becslések A drogfogyasztás a fiatalabb korosztályokat
szerint az összes betegségteher több mint 30 szá­ és a fővárosiakat érinti elsősorban. Becslések sze­
zaléka a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a ma­ rint a 18 évesnél idősebb felnőtt népesség 2-3 szá­
gas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az el­ zaléka tekinthető folyamatos drogfogyasztónak.
hízás következménye.
Az előzőekben tárgyalt megbetegedések mind­
A hazai lakosság életmódja is rendkívül hely­ egyikére jellemző, hogy kialakulásában az élet­
telen. Az egészségre ártalmas magatartásformák módnak jelentős szerepe van. Ugyanakkor az
elterjedtsége egyes demográfiai és társadalmi cso­ egészségmagatartásban a társadalmi egyenlőtlen­
portokban különösen kedvezőtlen tendenciákat ségek éppúgy jelen vannak, mint az egészségi ál­
mutat, ilyenek a fiatalok, a nők, az alacsonyan lapot mutatóiban (morbiditás, mortalitás) és az
urbanizált településen élők, a munkanélüliek és a egészségügyi ellátásban. Egészségneveléssel, felvi­
leszakadók. lágosítással, tudatos egészségmagatartással ezen
betegségek jelentős része megelőzhető; ez az el­
A felnőtt népesség közel egyharmada naponta sődleges megelőzés, mely olcsóbb, hatékonyabb
dohányzik. A nők között növekszik a rendszere­ és humánusabb módszer, mint a már kialakult
sen dohányzók aránya, a fiatalok pedig egyre ko­ megbetegedések kezelése. Az egészség nem csu­
rábbi életkorban próbálják ki a cigarettát. (A ma­ pán az egyén számára érték, hanem az egyén
gyar férfiak tüdőrák halálozása a legmagasabb a egészsége is érték a társadalom számára; az egész­
világon, de egyre jobban növekszik a nők köré­ séges ember képes hatékonyan ellátni a különbö­
ben is a tüdőrák okozta halálozás!) ző (családi, munkahelyi) szerepeihez tartozó fel­
adatokat, és ezzel hasznos tagja lenni a társada­
Becslések szerint a magyar lakosság egytizede lomnak. A megelőzés - a lakosok oktatása, tájé­
alkoholfüggő. Az igen magas férfi alkoholfo­ koztatása, egészséges életmódra nevelése, a koc­
gyasztás mellett egyre növekvő tendenciát mutat kázati tényezők szűrése - tehát nem pusztán az
a női alkoholfogyasztók száma, valamint a fiata­ egyik legtöbb egészségnyereséget hozó tevékeny­
lok nagyivása és a lerészegedési gyakorisága. A ség, de egyben a munkaerő hosszú távú egészsé­
nagyivók aránya mindkét nemben a középkorú­ gének, életminőségének, munkaképességének a
aknál a legmagasabb. biztosítéka is.

Az elhízás szintén egy többnyire elkerülhető,
súlyos betegségekhez és halálozáshoz vezető ok,

Összefoglalás

Az egészség fogalma rendkívül komplex; értelmezésében eltérő nézetek vannak, melyek
alapján különböző modellek születtek. Ezen átfogó modelleket nem különállón, hanem
összességükben kell kezelnünk ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk az egészség fogalmának
értelmezéséhez. Fontos hangsúlyozni, hogy az egészség nem csupán az egyén számára érték,
de a társadalom számára is; csak az egészséges egyén tud a társadalmi szerepeiben jól funk­
cionálni.

Ugyanígy az egészségi állapotot befolyásoló - endogén és exogén - tényezőket is összessé­
gükben kell szemlélnünk ahhoz, hogy magyarázatot kapjunk például arra, hogy miért oly
aggasztó Magyarország lakosságának egészségi állapota. A demográfiai öregedés trendjéhez
fűződő prognózisok alapján néhány évtizeden belül a lakosság harmada hatvan év feletti
lesz, mely rendkívüli terheket ró mind a szociális, mind az egészségügyi ellátórendszerre. Az
ápoló feladata az egészségmegtartás befolyásolható faktorainak, valamint az egyének, kö­
zösségek életmódjának formálásában kiemelt jelentőségű, hiszen a betegségek jó része he­
lyes életmóddal megelőzhető. Ugyanakkor ez az elsődleges megelőzés olcsóbb, hatéko­
nyabb, humánusabb módszer, mint a már kialakult megbetegedések kezelése, és az egyik leg­
több egészségnyereséget hozó tevékenység.

UJjlJI Kérdések, feladatok

1. Értelmezze az egészség fogalmát!
2. Melyek az egészségi állapotot befolyásoló tényezők?
3. Ismertesse az életmód fogalmát, az egészséges életmód összetevőit!
4. Ismertesse az egészségmagatartás fogalmát és meghatározó tényezőit!
5. Ismertesse hazánk jelenlegi demográfiai jellemzőit!
6. Jellemezze a magyar lakosság egészségi állapotát és jellemző életmódbeli szokásait!

A magyar egészségügyi ellátás rendszere

Németh Gyuláné

A magyar egészségügyi A magyar egészségügyi ellátórendszer
rendszer
Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a be­
Az egészségpolitikának négy alapvető követel­ tegek járóbetegként, illetve fekvőbeteg-gyógyin­
ménynek kell megfelelnie: tézeti keretek közötti, valamint otthonukban tör­
ténő ellátását.
hatásosság, azaz a legjobb egészségi álla­
pot elérésére való törekvés; A magyar egészségügyi ellátórendszer részei:
hatékonyság: a rendelkezésre álló erőfor­ alapellátás;
rásokat úgy felhasználni, hogy az a legjobb járóbeteg-szakellátás;
egészségi állapot elérésére irányuljon; fekvőbeteg-szakellátás;
igazságosság: esélyegyenlőség az egészség­ szolgálatok.
ügyi szolgáltatások hozzáférhetőségében
és méltányos teherviselés; Alapellátás
megvalósíthatóság: finanszírozhatóság, tu­
dás, szakértelem, politikai szándék.

Az egészségpolitika átfogja az egészségügyi Az egészségügyi alapellátás kifejezi azt, hogy a
rendszer egészét. Tartalmazza az egészségügy ter­ páciens lehetőleg a lakóhelyén vagy annak köze­
vezését, irányítását, szabályozását és értékelését. lében - szabad orvosválasztás alapján - orvosi el­
látásban részesüljön.
Az egészségpolitika általános céljai:
az alapvető egészségügyi ellátásokhoz való Az alapellátáshoz tartozik:
egyenlő és megfelelő szintű hozzájutás biz­
tosítása. háziorvosi rendszer:
a páciens életszínvonalának védelme, jöve­
delembiztonság a betegség lehetséges sú­ felnőtt háziorvosi szolgálat;
lyos anyagi következményeivel szemben;
az egészségügyi rendszer finanszírozható­ házi gyermekorvosi szolgálat;
ságának biztosítása;
a páciensek számára a szabad választási le­ vegyes praxisok (kisebb településeken);
hetőség biztosítása;
az egészségügyi ellátások minőségének fo­ alapellátási ügyeleti szolgálatok:
lyamatos javítása, szinten tartása.
- várandós anya- és csecsemőgondozás;

- védőnői szolgálat;

- fogászati alapellátás, gyermekfogászati

ellátás;

- ifjúság-egészségügyi szolgálat;

- foglalkozás-egészségügyi szolgálat.

Az alapellátás feladatai: 7. nyomási fekélyek kezelése;
- a lakosság (páciens) egészségi állapotának 8. tartós fájdalomcsillapítás;
9. terminális állapotú beteg otthonában tör­
figyelemmel kísérése;
- egészségnevelés, egészségfejlesztés; ténő szakápolása.
- védőoltások adása;
- szükség esetén a beteg szakrendelőbe, kór­ Fekvőbeteg-ellátás

házba irányítása; A fekvőbeteg-ellátás kórházakban, klinikákon és
- kórházi kezelések utáni otthoni gyógyke­ országos intézetekben történik. Fekvőbeteg-ellá­
tás az intézményben minden olyan esemény,
zelés, gondozás; melynek során a beteget hosszabb-rövidebb ideig
- az otthonápolás, rehabilitáció megszerve­ vizsgálják és ápolják az intézmény valamely fek­
vőbeteg osztályán. Ezen ellátás keretében folya­
zése, ellenőrzése. matos kórházi tartózkodás mellett végeznek di­
agnosztikai, gyógykezelési, rehabilitációs és ápo­
Járóbeteg-szakellátás lási tevékenységeket.

A járóbeteg-szakellátás szakorvosi rendelőintéze­ A fekvőbeteg-ellátó intézménybe többfélekép­
tekben vagy a fekvőbeteg-intézmények (kórhá­ pen juthat a beteg:
zak) szakambulanciáin történik. Ide soroljuk még
a fogászati szakellátást, gondozóintézeteket (pél­ sürgős esetben a beteget ellátó orvos utal­
dául bőr- és nemi beteg, tüdő-, onkológiai, pszi­ ja a kórházba, a beteg kórházba jutásának
chiátriai gondozók, addiktológiai gondozók módjáról az orvos dönt. Ha a mentőszol­
stb.). gálat látta el a beteget, a kiszálló egység
dönt arról, hogy szükséges a kórházi ellá­
A házi szakápolás a szakellátás speciális része. tás, ebben az esetben haladéktalanul be is
Szakápolói végzettséggel rendelkező ápoló végez­ szállítják a beteget;
heti az elrendelő orvos felügyelete mellett. nem sürgős esetben kórházi vagy más sza­
kambulancia, szakorvos javaslatára zömé­
Otthoni szakápolás keretein belül végezhető ben előjegyzéses rendszerrel kerül sor a be­
szakápolói tevékenységek: teg felvételére. Kórházi beutaló csak men­
tők sürgősségi hívásánál maradhat el.
1. szondán át történő tápláláshoz és folya­
dékfelvételhez kapcsolódó szakápolási te­ A kórház kritériumai
vékenységek; Ahol fekvőbeteg-ellátó osztályon legalább
belgyógyászati, sebészeti, szülészet-nőgyó­
2. tracheális kanul tisztítása, betét cseréje; gyászati, ezen felül legalább egy klinikai
3. állandó katéter cseréjéhez vagy rendszeres szakmának (például urológia, gyermek­
gyógyászat) megfelelő szolgáltatást nyújta­
katéterezéshez, hólyagöblítéshez kapcsoló­ nak.
dó feladatok; A mindenkori szabályozásnak megfelelő
4. intravénás folyadék- és elektrolitpótlás­ ágyszámai rendelkezzék, ahol legalább la­
hoz, parenterális gyógyszerbeadáshoz kap­ boratórium, radiológia, UH, EKG és
csolódó feladatok; aneszteziológia működik.
5. baleseti és egyéb műtétek utáni szakápolá­
si feladatok (műtéti területek, sebek ellátá­
sa, sztómaterápia, drének kezelése);
6. önellátás korlátozottsága esetén a testi hi­
giéné biztosítása, valamint a mozgás segí­
tése;

A kórház feladatai A progresszív betegellátás fogalma
A rászorulók vizsgálata, kezelése, ápolása.
Szakmai segítség nyújtása a primer, sze­ Az egészségügyi ellátórendszer által nyújtott szol­
kunder, tercier prevencióhoz. gáltatások igénybevételét a szabad orvosválasz­
Szakambulanciai ellátás biztosítása. tás, a területi elv, a beutalási rendszer és a prog­
Konzultációs és diagnosztikus segítség resszív betegellátás elve együttesen határozza
nyújtása. meg.
Részvétel az egészségügyi szakszemélyzet
képzésében, továbbképzésében. A progresszív betegellátás azt jelenti, hogy ki-
Tudományos tevékenység végzése, szak­ ki betegségének súlyossága szerint kap kórházi
könyvtár működtetése. ellátást ott, ahol állapota és az egyéb körülmé­
Statisztikai célú adatszolgáltatás. nyek alapján a legkedvezőbb gyógyulási feltéte­
lek biztosíthatók. Nem sürgős esetekben a bete­
Fekvőbeteg-ellátás formái: gek ún. várólista alapján juthatnak fekvőbeteg
aktív fekvőbeteg-ellátás; intézménybe.
krónikus fekvőbeteg-ellátás;
gyógyintézeti szanatóriumi ellátás; Otthoni és intézeti hospice-ellátás
rehabilitáció;
hospice. A hospice- (eredeti jelentése angolul: menedék­
ház,) ellátás a betegek életének utolsó szakaszá­
Aktív fekvőbeteg-ellátásnak minősül az az el­ ban segít, a beteg életminőségének javítását tűzte
látás, amelynek célja az egészségi állapot mielőb­ ki célul. A betegről való gondoskodás kiterjed a
bi helyreállítása, amelynek során az ellátás befe­ beteg testi, lelki, szociális és spirituális szükségle­
jezése többnyire tervezhető, és az esetek többsé­ teinek kielégítésérc, a hozzátartozók segítésére a
gében rövid időtartamú. betegség és a gyász ideje alatt. A beteg személy
emberi méltóságát mindvégig tiszteletben tartja.
Krónikus ellátásnak minősül az az ellátás, Ez magába foglalja az őszinteséget, az állapotáról
amelynek célja az egészségi állapot stabilizálása, való tapintatos tájékoztatást. Tiszteletben tartja
illetve fenntartása. A krónikus osztályokon az vallási meggyőződését, lehetővé teszi a vallásgya­
idült betegségben szenvedő betegek kezelése tör­ korlást, de tiszteletben tartja a nem hívő világné­
ténik, olyan betegeké, akiknek ápolása hosszú zetét is.
időt vesz igénybe, vagy az aktív osztályokon ke­
zeltek utókezelése (például krónikus belgyógyá­ A betegek ellátását speciális ismeretekkel ren­
szat, ápolási osztály) zajlik itt. delkező csoport végzi, melynek tagjai: hospice or­
vos és ápoló, fájdalomcsillapításban jártas szak­
Az országos intézetek a speciális betegellátás orvos, pszichológus, lelkész, szociális munkás,
mellért szakmai irányító és koordináló feladato­ gyógytornász és önkéntes segítők. A hospice-ellá­
kat is ellátnak. Együttműködnek a szakmai kollé­ tás ingyenes.
giumokkal, például az Ápolási Szakmai Kollégi­
ummal is. Országos intézet például az Országos Gyógyintézeti szanatóriumi ellátás
Baleseti Intézet, az Országos Onkológiai Intézet,
az Országos Kardiológiai Intézet stb. Az orvosi rehabilitáció során nyújtott szanatóriu­
mi ellátás a szakkórházi ellátást követően, az
A klinikák az oktatáson kívül egy adott speci­ alapbetegséghez igazodva különböző gyógyhelye­
ális területen belül regionális és szakmai feladato­ ken, fekvőbeteg-intézményekben történik. A sza-
kat is ellátnak, szorosan kapcsolódva az orvostu­
dományi karok munkájához.

natórium olyan fekvó'beceg-gyógyintézet, amely Az ÁNTSZ feladatai:
más egészségügyi intézményben, például kórház­ a járványügyi helyzet figyelemmel kísérése,
ban kivizsgált vagy eló'zó'leg már gyógykezelt be­ járványügyi esetek felkutatása, felszámolá­
tegek számára további fekvőbeteg-ellátást nyújt. sa;
Az ellátás során gyógyszeres, pszichoterápiás elrendeli a szükséges intézkedéseket;
vagy természetes gyógytényezőt (például gyógy­ irányítja és ellenőrzi a fertőző betegekkel
víz), illetve ezeket együtt alkalmazzák. A szanató­ kapcsolatos tevékenységeket (például fer­
riumi ellátás célja a károsodott funkciók minél tőző betegek otthonának fertőtlenítése, ro­
teljesebb helyreállítása vagy a további romlás var-és rágcsálóirtás ellenőrzése);
megakadályozása olyan betegeknél, akik járóbe­ rendkívüli járványok kivizsgálása;
tegként lakóhelyükön nem rehabilitálhatók. elrendeli a védőoltásokat és a járványügyi
szűrővizsgálatokat;
A szanatóriumi ellátás alatt a beteg - egyelőre folyamatosan figyelemmel kíséri a kórházi
- térítésmentesen jogosult az alábbiakra: (nosocomiális) fertőzéseket;
az egészségügyi intézmények (kórházak,
a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszer, rendelők, rendelőintézetek stb.) működé­
kötszer; sének szakhatósági engedélyezése;
ideiglenes gyógyászati segédeszköz; gyógyszergyártás-forgalmazás felügyelete,
a gyógyászati segédeszköz használatának kábítószer-ellenőrzés;
betanítása; egészségvédelmi programok kidolgozása
a gyógykezeléshez szükséges ápolás, szak­ és koordinálása;
ápolás; az iskolák működésének szakhatósági en­
étkezés; gedélyezése;
az ellátás szakmai és etikai követelményei­ az iskola-egészségügyi szolgálat felügyele­
nek megfelelő színvonalú elhelyezés; te;
életvezetési tanácsadás; a táplálkozás-egészségügy területén szak­
diétás tanácsadás. hatósági jogkörrel jár el (például élelme­
zéssel foglalkozó egységek működésének
Szolgálatok engedélyezése, ellenőrzése);
ételmérgezések felderítése, kivizsgálása.
Állami Népegészségügyi
és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Mentőszolgálat

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szol­ A mentésügy állami országos intézménye az
gálat (ÁNTSZ) az egészségügyi miniszter irányí­ egészségügyi miniszter irányítása alatt álló, önál­
tása alatt álló központi hivatal, amely irányító, lóan gazdálkodó egészségügyi intézmény
koordináló és felügyeleti feladatokat lát el a köz­ (OMSz). Az Országos Mentőszolgálat az azonna­
egészségügyi, járványügyi, az egészségfejlesztési li ellátásra szoruló beteg helyszíni sürgősségi ellá­
tevékenységek fölött, valamint felügyeli az egész­ tását, a beteg állapotának megfelelő intézetbe
ségügyi ellátást. szállítását és szállítás közbeni ellátását végzi,
amely földi és légi mentésre egyaránt vonatkozik.
Az ÁNTSZ élén az országos tisztifőorvos áll. Feladata továbbá orvosi rendelvényre - ha a be­
Központi szerve az Országos Tisztifőorvosi Hiva­ teg mentőápolói szakkíséretet igényel - legfeljebb
tal (OTH). Az OTH-hoz tartoznak a szakmai-, hat órán belül végrehajtandó betegszállítás.
módszertani feladatokat ellátó országos intéze­
tek, a kistérségi és regionális intézetek.

Betegszállító Szolgálat Egészségbiztosítás

Ha a beteg betegsége révén nem igényel szakkísé­ Az állampolgárok egészségbiztosítása erre a célra
retet, sem sügősségi ellátást, akkor szállítását létrehozott intézményrendszeren keresztül érvé­
akár intézetbe, (gyógyítás, vizsgálat stb.), akár nyesül. A biztosítás feltétele a járulékfizetés. Lé­
onnan otthonába nem mentő, hanem a betegszál­ nyege, hogy meghatározott díj (járulék) ellenében
lító szolgálat végzi 2 0 0 8 . január elseje óta. Ennek a biztosítót helytállási kötelezettség terheli.
finanszírozása is a biztosító feladata.
A biztosító által finanszírozott ellátások:
Országos Vérellátó Szolgálat A biztosító természetbeni és pénzbeli ellátáso­
kat nyújt a biztosítottaknak. A természetbeni el­
Az Országos Vérellátó Szolgálat (ÓVSZ) az látások tartalmazzák az egészségügyi szolgáltatá­
egészségügyi miniszter irányítása alatt álló, önál­ sokat: megelőzés célú vizsgálatok, az egészség­
lóan gazdálkodó, az előirányzatai felett teljes jog­ ügyi alapellátás, fekvőbeteg-ellátás, fogászati el­
körrel rendelkező költségvetési szerv. Az OVSZ-t látás bizonyos esetei, a rehabilitáció, mentés, be­
főigazgató vezeti, székhelye Budapest. tegszállítás, baleseti ellátás. Szintén a természet­
beni ellátások köréhez tartoznak az ártámogatá­
Feladatai: sok, így a gyógyszer-ártámogatás, gyógyászati se­
az ország egész területén biztosítani a vé­ gédeszközök ártámogatása, a fürdőgyógyászati
rellátás megtervezését és megszervezését, ellátások árához nyújtott támogatás, az útikölt­
az gészségügyi intézmények vér és vérké­ ség térítése stb.
szítményekkel való ellátását;
országos intézeti feladatok ellátása: mód­ Bizonyos szolgáltatások esetében a biztosítot­
szertani levelek, protokollok kiadása, tak térítési díjat fizetnek, ilyen számos fogászati
adatgyűjtés, elemzés, értékelés a vérellátás­ ellátás, az orvosválasztás, az extra egyéni igénye­
sal és transzfuziológiai szolgáltatásokkal ket kielégítő kórházi ellátás és elhelyezés, vala­
kapcsolatban; mint a szanatóriumi kezelés. A biztosító által
klinikai transzfuziológiai feladatok ellátá­ nyújtott pénzbeli ellátások: a táppénz, terhességi-
sa (vércsoportvizsgálat, ellenanyagszűrés és gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, a
stb.); baleseti ellátások (például baleseti táppénz). A
nemzeti vérkészlet és az azzal való gazdál­ biztosító szerződéses kapcsolatban áll az egész­
kodás felügyelete; ségügyi szolgáltatókkal. Az egészségügyi intézmé­
véradásszervezés, oktatás, donortoborzás, nyek beruházási és fejlesztési költségei nem a biz­
donorkivizsgálás. tosító költségvetését terhelik, ezeket az intézmé­
nyek tulajdonosai (helyi önkormányzatok, egye­
temek, illetve az országos intézetek esetében az
állam) fedezik.

Összefoglalás

Az egészségpolitika az egészségügy tervezését, irányítását, szabályozását és értékelését vég­
zi. Céljai között szerepel az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzájutás és az egészség­
ügyi rendszer finanszírozásának biztosítása, az egészségügyi ellátás minőségének folyamatos
javítása.

Az egészségügyi ellátórendszer részei: alapellátás, szakellátás és a különböző szolgálatok.
A társadalombiztosítás a szociális ellátórendszer része. Az állampolgárokat tartalékok kép­
zésére kötelezi jövedelmük meghatározott hányadának központi alapba történő fizetésével.
Az Egészségbiztosítási Alapból különböző ellátások finanszírozása történik.

Kérdések, feladatok
1. Mit ért egészségpolitikán?
2. Melyek az egészségpolitika általános céljai?
3. Melyek az alapellátás feladatai?
4. Fogalmazza meg az otthoni hospice-ellátás lényegét!
5. Mi az ÁNTSZ feladata?
6. Melyek az OVSZ feladatai?

A megelőzés és annak szintjei

Kis Klára

A megelőzés szintjei csolódásához, a foglalkoztatás bővüléséhez. A
és azok egysége korszerű egészségpolitikának tehát célul kell ki­
tűznie, hogy a mai betegségközpontú egészség­
Ma Magyarországon a születéskor várható átla­ ügyet átformálja a totális népegészségügyi szem­
gos élettartam elmarad a fejlett jóléti társadalma­ lélet, amelynek középpontjában az egészségvéde­
kétól, de még a körülöttünk lévő országokétól is. lem (az egészség megőrzésére, illetve visszaszerzé­
A magyar lakosság egészségi állapota az elmúlt sére irányuló tevékenység) áll.
három évtizedben drámai mértékben romlott. A
halálozások több mint 90 százalékáért öt nagy Az egészségügyi ellátás hosszú időn keresztül
betegségcsoport felelős: a szív és az érrendszer elsősorban az akut betegségek ellátására rendez­
megbetegedései, a daganatos betegségek, az erő­ kedett be. A látványos eredmények mellett a la­
szakos halálokok, az idült tüdőbetegségek és a kosság életmódjából eredő egészségromlás, vala­
májzsugor. Ezek szinte mindegyikénél kimutatták mint az egyre több elhúzódó lefolyású, degenera-
az életmódbeli és magatartási tényezőkkel való tív, tumoros és rendszerbetegség, néhány fertőző
kapcsolatukat. A leggyakoribb ilyen magatartási kórképpel szembeni, sokszor csekély ered­
tényezők: a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasz­ ménnyel járó küzdelem rávilágított arra, hogy a
tás, a helytelen táplálkozás, a fizikai inaktivitás, a kuráció (gyógyítás) mellett a prevenció (megelő­
rizikós szexuális magatartás, a szűréseken való zés) és a komplex, testi-lelki rehabilitáció (1.
rendszeres részvétel hanyagolása, valamint a vé­ visszahelyezés, a jelenlegi helyzethez viszonyírva;
dőeszközök használatának mellőzése. Egyértel­ általában; 2. egy megelőző, jobb helyzetbe való
műen súlyosbítja a lakosság egészségügyi kilátá­ visszahelyezés) módszereinek és intézményrend­
sait az ország megváltozott gazdasági struktúrá­ szerének a kiemelt fejlesztésére is szükség van.
ja, a munkanélküliség, a reáljövedelmek csökke­
nése, a lakosság széles rétegeit érintő elszegénye­ Az egészségvédelem kapcsolatai
dés.
Az egészségvédelem multidiszciplináris és multi-
A gazdasági aktivitás - és ezzel a gazdasági szektoriális együttműködést igényel. Az egészség­
versenyképesség - növelésének elengedhetetlen védelemben több tudományág (diszciplína) is
feltétele a népesség egészségi állapotának javítá­ részt vesz, az orvostudományon, az egészségtu­
sa. Ezért az egészségpolitika fő célja, hogy olyan dományon kívül a környezetvédelem, a társada­
átfogó programok szülessenek, amelyek a népes­ lomtudományok közül többek között a szocioló­
ség egészségi állapotának és életminőségének ja­ gia, a pedagógia és a pszichológia is. Az egészség­
vulását szolgálják, és hozzájárulnak az egyének védelem így ezeknek a tudományterületeknek az
társadalmi és gazdasági életbe való aktív bekap­ integrációját valósítja meg. Az egészségi állapotot

meghatározó tényezők komplex rendszert alkot­ gában, amelyek nem közvetlenül a betegségmeg­
nak, ezért a társadalmi-biológiai egyensúly meg­ előzést szolgálják ugyan, mégis közvetett úton
őrzése halaszthatatlan össztársadalmi feladattá hozzájárulhatnak ahhoz. A társadalmi-gazdasági
lépett elő, az egészségügy mellett több más szek­ fejlődés, a környezettudatosság, a különböző jo­
tor együttműködését igényli. A hatékony megelő­ gi és kereskedelmi szabályozások befolyásolják
zés érdekében az intézkedések nem korlátozód­ az egészségi állapotra ható tényezők rendszerét,
hatnak csupán az egészségügyi rendszerre, a la­ amelyek így hosszú távon a lakosság egészségét is
kosság egészségkultúrájának, tájékozottságának meghatározzák. Az elsődleges megelőzéssel a be­
fejlesztésére, hanem az oktatás és a szociális szol­ tegség kialakulásának, a kurációval a betegség
gáltatások rendszerébe is be kell építeni a megelő­ szövődménycinek, a rehabilitációval pedig a már
zés eszközeit, amelyek az egészségügyi kockáza­ kialakult szövődmények súlyosbodásának próbá­
tok megelőzésére (munkahelyi egészség, élelmi­ lunk elébe menni. Az egészségügyi ellátás tehát
szer és vegyi biztonság), a testmozgás és a belföl­ egy adott egészségi állapot rosszabbodásának a
di turisztikai tevékenységek (természetjárás, für- megakadályozása, azaz prevenciók sorozatának
dőhasználat) gyakorlására is kiterjednek. tekinthető. A prevenció szintjei között nem lehet
éles határvonalat húzni, részben átfedik egymást.

Az egészségvédelem szintjei A megelőzés
a gyógyító-megelőző ellátásban

A gyógyító-megelőző ellátás keretében az egész­ A megelőző tevékenységek célja:
ségvédelem különböző szinteken valósítható a születéskor várható átlagos élettartam
meg. Az elsődleges megelőzés (primer prevenció növelése;
vagy profilaxis), a másodlagos megelőzés (sze­ az egészségi állapot javítása;
kunder prevenció vagy kuráció) és a harmadlagos a jó egészségi állapotban megélt élettartam
megelőzés (tercier prevenció vagy rehabilitáció) meghosszabbítása;
három nagy feladatköre adja a modern egészség­ a morbiditás és a mortalitás csökkentése;
ügyi ellátás egységét. Mindezek a tevékenységek azoknak a károsító tényezőknek a mérsék­
tágabb értelemben megelőzést jelentenek, vagyis lése, melyek az egyén vagy a közösség
azt a törekvést szolgálják, melyek az egészség fej­ egészségére kedvezőtlen hatást gyakorol­
lesztését, megőrzését, illetve egészségkárosodás nak.
esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, a ká­
rosodás további súlyosodásnak kivédését szolgál­ A megelőzés szintjei közötti egység
ják.
A gyógyító-megelőző ellátás a prevenció, a kurá­
A megelőzésnek mint általános alapelvnek az ció és a rehabilitáció keretében történik, szoros
egészségügyi ellátás valamennyi szintjén, és ebből kapcsolatban és összefüggésben egymással: az
következően az egészségi állapot valamennyi stá­ egyik mulasztását ugyanis a másiknak kell hely­
diumában meg kell jelennie. A primordiális (kez­ rehoznia; a prevenció hiánya a kuráció feladatait
deti) megelőzés során általában olyan össztársa­ növeli, a kuráció elégtelensége pedig a rehabilitá­
dalmi és kormányzati tevékenységekre kerül sor, cióra ró újabb feladatokat. Tudnunk kell azon­
amelyek célja megakadályozni a tömegesen ve­ ban, hogy a kellő helyen és időben elmulasztott
szélyeztető tényezők (környezeti, gazdasági, szo­ beavatkozás a következő szinten már csak na­
ciális, magatartás- és életmód-minták) kialakulá­ gyobb ráfordítással és kisebb eredménnyel korri-
sát és elterjedését. A primordiális megelőzés
olyan általános megelőzési formákat foglal ma­

gálható: a megfelelő prevenció hiánya következ­ az abból eredő képességhiányt az érintett személy
tében támadt betegség sokszor csak heroikus be­ is érzékeli, és a szociális helyzet romlásához is ve­
avatkozással és nagy költségráfordítással gyó­ zet.
gyítható, és a maradvány tüneteken a rehabilitá­
ció sokszor már csak keveset segíthet. A rokkantság (hendicap) az egyén kora, neme
és társadalmi szerepei szerint elvárható minden­
A megelőzés szintjei napi tevékenységeiben (például önfenntartás, tár­
a különböző egészségi sas kapcsolatok, keresőképesség, tanulás, szóra­
állapotokban kozás) bekövetkező tartós akadályoztatottság. A
rokkantság tehát az embernek mint társadalmi
Az egészséget és betegséget mint folytonosságot lénynek a társadalmi szerepeiben, funkcióiban
kell elfogadnunk, mely az egészségben eltöltött bekövetkező zavara, vagyis társadalmi funkció­
évektől, az optimális egészségtől halad a betegsé­ zavar. Rokkantság esetén a hátrány szociális té­
gen át a halálig. A kóros egészségi állapotok - ál­ ren jön létre, így az egyén nem képes a társadal­
talában más kedvezőtlen külső körülmények egy­ mi élet különböző területein a szokásos módon
idejű hatása eredményeként - olyan károsodást, részt venni, illetve részvétele korlátozott.
fogyatékosságot vagy rokkantságot eredményez­
hetnek a szervezetben, amelyek akadályozzák az A károsodás tehát valamilyen biológiai, szer­
egyént szokásos működésében, illetve elveszítheti vi működési zavart jelent. Például ha a szívizom
a működéshez szükséges képességeket. Az Egész­ károsodását koszorúér-elmeszesedés okozta, szív­
ségügyi Világszervezet (WHO) ezt egy folyamat­ infarktus következtében a szívizominfarktus
ként értelmezi és a különböző állapotokra az szívizomgyengeséghez vezet, akkor a károsodás
alábbi meghatározásokat adja. következtében a szívműködésben és a perifériás
keringésben rosszabbodás állhat be, és ezzel a tü­
A károsodás (impairment) időleges vagy ál­ dőfunkció is károsodhat.
landó anatómiai, élettani vagy pszichológiai vesz­
teséget vagy rendellenességet jelent (például elve­ A károsodás azonban a funkciók romlásához
szített végtag, tüdődaganat, beszűkült légzés­ is vezet, és ezzel az egész személyt érinti. A szív­
funkció, szorongás). A károsodás tehát biológiai izominfarktusban szenvedő beteg légszomjat
hiány, biológiai működési zavar, amely a funkci­ kaphat a lépcsőn járástól. Vagyis a szervi károso­
ók romlásához is vezet, és ezzel az egész személyt dásból képességhiány jön létre, ami olyan funkci­
érinti. A károsodás fő okai lehetnek: gyulladás, ózavar, amelyet az érintett egyén megérez. Ez az
trauma, mérgezés, tumor, fejlődési rendellenes­ emberi funkciózavar már fogyatékosságot jelent.
ség, degeneratív elváltozás stb.
Az a fogyatékos, aki súlyos szívinfarktus kö­
A fogyatékosság (disability) az ember normá­ vetkezményeiben szenved, nem űzheti többé ked­
lis fizikai vagy értelmi funkcióiban (például írás-, venc sportját barátaival, esetleg foglalkozását is
beszédképtelcnség miatti munkahelyvesztés, kö­ meg kell változtatnia. Ez azt jelenti, hogy fogya­
vetkezményes családi, egzisztenciális problémák, tékossága szociális téren hátrányt jelent.
tanulási zavarok) szükséges képességek részleges
yagy teljes, átmeneti vagy végleges hiányát jelen­ A károsodás kialakulását vagy annak csök­
ti. A fogyatékosság tehát speciálisan emberi funk­ kentését ugyanúgy primer prevencióval előzzük
ciók zavara. A fogyatékosság, hátrányos helyzet, meg, mint a betegségeket. Károsodásból a fo­
akadályozottság a szervek károsodásából ered, gyatékosság kialakulását ugyanúgy szekunder
prevencióval tudjuk megelőzni, mint a betegség
szövődményeinek a kialakulását. A tercier pre­
venció ugyanúgy szolgál a rokkantság megelő­
zésére, mint amikor a már kialakult szövődmé­
nyek súlyosbodásának próbálunk elébe menni
(3.1. ábra).

A megelőzés szintjei a különböző egészségi állapotokban 3.1. ábra.

A megelőzés szintjei a
különböző egészségi
állapotokban

Az ápoló feladatai a megelőzés ismerése, valamint az elhúzódó betegségek vagy
egyes szintjein egészségkárosodások hatásainak csökkentése
érdekében.
A lakosság egyre romló egészségi állapota, az
egészségtelen életmódból eredő megbetegedések Az ápolásnak küldetéséből adódóan az egész­
gyakoriságának a növekedése, valamint a beteg­ ségügyi ellátás minden színterén támogatnia kell
ellátás folyamatosan növekvő költségei felhívják az egyént az egészségvédő és kockázatcsökkentő
a figyelmünket arra, hogy az egészségügyi ellátás­ magatartásformák elfogadásában, azok gyakor­
nak - s azon belül az ápolásnak - a gyógyítás lásában, az egészség megőrzésében, illetve vissza­
mellett egyre inkább az egészségvédelemre és a szerzésében. Például a dohányzással kapcsolato­
betegségmegelőzésre kell koncentrálnia. san az elsődleges megelőzés keretében az iskola­
egészségügyi ellátáson belül az ápoló feladata a
Az egyes egészségpolitikai felfogások külön­ dohányzásra való rászokás megelőzése. Amikor
böznek abban, hogy a prevenció, a kuráció és a valaki rászokott és korai légzőszervi problémái
rehabilitáció határait hol húzzák meg, és me­ miatt jelentkezik a családorvosánál, akkor a be­
lyikre fektetik a nagyobb hangsúlyt. Az egész­ teget a másodlagos megelőzés keretében ösztön­
ségügy jelenlegi rendszere inkább a gyógyítást, zik a leszokásra. Azt a beteget, akinek kifejlett és
semmint a gondoskodást, a támogatást hangsú­ visszafordíthatatlan légzőszervi betegsége van, és
lyozza. Az ápolás oly módon változtathat ezen, akit megtanítottak saját maga gyógyszerelésének
hogy nagyobb szerepet vállal az ellátás vala­ és gondozásának kézben tartására, szintén arra
mennyi szintjén a beteg egyénre, családra és kö­ bátorítják, hogy hagyja abba a dohányzást, s te­
zösségre koncentrálva, az egészség megőrzése és szik mindezt a harmadlagos megelőzés részeként,
fejlesztése, a betegségek megelőzése és korai fel­ a további állapotromlás minimálisra csökkentése
érdekében (3.1. táblázat).

3.1. táblázat: Az ápoló lehetséges feladatai a megelőzés egyes szintjein

Elsődleges megelőzés Másodlagos megelőzés Harmadlagos megelőzés

• egészségnevelés/egészségfej­ » célzott szűrővizsgálat az • részvétel a rehabilitációs te­
lesztés az egyes életkori szaka­ egyes életkori szakaszokban am munkájában;
szoknak megfelelően (egész­ veszélyeztetettek kiszűrésére, a
ség-nevelési programok szerve­ betegek felkutatására; • nyomonkövetés (utógondo­
zése, tájékoztató kiadványok zás);
készítése az egészségi és egész­ • a veszélyeztetettek gondozá­
ségvédő ismeretek szintjének sa; « olyan társadalmi lehetőségek
emelésére); megteremtése, amelyekkel a
* a betegek ápolása és támoga­ megmaradt készségek maxi­
• életmódi és életvezetési taná­ tása, segítése a terápiás terv mális kihasználását lehet elér­
megvalósításában; ni;
csadás;
» az egyének és a családok ok­ •' a gondozottak és a család, il­
o rizikóállapotok szűrésére tatása az önellenőrzésre, an­ letve a tágabb környezet okta­
szolgáló időszakos szűrővizs­ nak alapján az önkezelésre, il­ tása;
gálatok szervezése és lebonyo­ letve az önápolásra.
lítása; az ezekre való igény fel­ • a közösség és a munkáltatók
keltése, a részvételre való ösz­ oktatása arra, hogy a rehabili­
tönzés; tált egyén képességeit a lehető
legnagyobb mértékben kihasz­
• védőoltások szervezése. nálhassák.

Az elsődleges megelőzés Rövid történeti visszatekintés
(primer prevenció)
Az elsődleges megelőzés mint az egészség megőrzésé­
Az elsődleges megelőzés olyan alapvető beruhá­ nek eszköze nem új törekvés. A mandarinok Kínájában
zás a jövőbe, melynek elmulasztása később olyan a „családorvosok" addig kapták fizetésüket, ameddig a
károkat okoz, amelyek korrekciója nem, vagy gondjaikra bízott családtagok egészségesek maradtak.
csak igen komoly erőfeszítések árán lehetséges. Mihelyt valamelyikük megbetegedett, javadalmazásu­
Az elsődleges megelőzés hosszabb távon „jó be­ kat azonnal felfüggesztették, és csak akkor kapták
fektetés", mert könnyebb a bajt megelőzni, mint vissza, amikor a beteg újra egészségessé vált. A kínai
megszüntetni, meggyógyítani. A nyereség pénz­ császárok addig fizették busásan orvosaikat, ameddig
ben nem mérhető. Az elsődleges megelőzés tény­ egészségesek maradtak, aztán kivégeztették őket. Ép­
leges nyeresége a tartalmas, emberhez méltó, pen ezért vált a kínai orvoslásban olyan fontossá a pre­
egészségben megélt életévekben mérhető. Hosszú venció. Az európai orvostudományban csak alig száz
távon a jobb életminőség, a halál elkerülése az el­ éve került komolyabban a köztudatba, és hosszú évtize­
látórendszer számára nem jelent feltétlen költség­ dek teltek el, amíg a megelőzés elmélete beépült az
megtakarítást. Az elsődleges megelőzés konkrét egészségügyi ellátás gyakorlatába. Azonban ennyi idő
költségmegtakarító hatása többek között olyan sem volt elegendő ahhoz, hogy az emberek szemléleté­
eredményekben mérhető, mint a táppénzes na­ ben lényeges változás következzék be.
pok számának csökkenése, kevesebb rokkantsági
ellátás, a munkaidő-kiesés csökkenése, az érték­ A megelőző gondolkodás tehát sokáig héttérbe
előállítás növekedése. szorult a gyógyító orvoslás mögött. A prevenciós gon­
dolat csak a 20. század második felében terjedt el, a
társadalom szemlélete egyszer s mindenkorra megvál-

tozott, ám az egészségügyre szánt keretösszeg sosem az egyén saját erőforrásainak és társadalmi
volt elég. Az egészségnek mint értéknek a felismerése helyzetéből adódó lehetőségeinek kihasz­
az 1980-as évektől vált széles körben elfogadottá, el­ nálásával;
sősorban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kez­ pozitív viselkedésminták kialakításával, az
deményezésére. Ez a törekvés több vonalon indult el. egészséges fejlődés biztosításával;
Az egyik út az „Egészséges városok" program indítása az egészségvédő készségek kifejlesztésével,
volt, amelyhez hazánk is rövidesen csatlakozott. Ezen illetve erősítésével;
program a későbbiekben számos alprogramot alakított az egyén szocializációjának, személyiségé­
ki, ilyen volt az „Egészséges iskolák", „Egészséges nek kibontakoztatásával, önértékelésének,
munkahelyek", „Egészséges régiók" program stb. „Di­ önmegvalósításának segítésével, támogatá­
vat" lett a prevenció, amit hatásos szlogenekkel tartot­ sával;
tak életben: „Miért kell addig várnunk, amíg az embe­ az egészségesebb választásokat lehetővé te­
rek megbetegszenek?", „Nem jobb-e a megelőzés?" vő egészségpolitika és környezet kialakítá­
De igen jobb, sőt kiderült, olcsóbb a megelőzés, mint sával.
egy kialakult betegség kezelése. Tehát anyagilag is
megéri egészségünk megtartására akkor áldozni, ami­ Az elsődleges megelőzés célcsoportjai
kor még nincs komoly betegség. Ám az is kiderült, sen­
ki nem lehet egészséges, ha kizárólag az orvostól várja A primer prevenció vagy profilaxis a szó szoros
a gyógyulást, ugyanis a mai betegségek nagyobb ré­ értelmében vett megelőzés, egyaránt irányulhat
szét az emberiség maga okozza egészségtelen élet­
módjával. Már Hippokratész is megfogalmazta több egészséges egyénekre;
mint két évezreddel ezelőtt, hogy „A betegnek az or­ magas rizikójú egyénekre;
és a népesség bizonyos csoportjaira, kö­
vossal együtt kell szembeszállnia a betegséggel." Más­ zösségeire.

ként fogalmazva, a páciensnek nem csak érdeke az
egészség megőrzése, hanem sok múlik a saját aktivitá­
sán is.

Az elsődleges megelőzés lényege és célja Az elsődleges megelőzés eszközei

Az elsődleges megelőzés az egészség megalapozá­ A primer prevenció fázisában fontos szerepe van
sa a károsító tényezők megállapítása, kontrollá­ külső egészségkárosító hatások minimalizálásá­
lása és kikapcsolása abban a stádiumban, amikor nak, az életmód befolyásolásának, az egészségtu­
még sem objektív, sem szubjektív egészségkároso­ datos viselkedés elősegítésének, a rizikóállapotok
dás nem áll fenn, illetve a károsodások kialakulá­ szűrésének, az immunizációnak (védőoltások), a
sának megelőzése vagy csökkentése. munkavédelemnek, az egészségfejlesztésnek. A
prevenció eszközei nem medikális (orvosi) jellegű­
Az elsődleges megelőzés célja az egészség vé­ ek, nem valami „rosszat", orvosi értelemben véve
delme, megőrzése, illetve fejlesztése, végeredmé­ „kórosat" kívánnak megelőzni, nem terápia jelle­
nyét tekintve az életminőség jobbítását tűzi ki: gűek, nem élnek speciális gyógymódokkal, és nem
a tünetek felismerésére törekszenek. A kurrens fel­
az egészség értékként való elfogadtatása- fogás, például a WHO ajánlása a pozitív egészség­
fejlesztés fogalmából indul ki - hogyan éljünk pro­
val; duktív életet, hogyan érjük el a jólétet -, nem pe­
az egészségért érzett felelősség kialakításá­ dig negatív üzenet küldésével (mit ne csináljunk).
val;
az egészségre való aktív törekvés ösztönzé­
sével;

Az első szintű prevenció a károsodás kialaku­ foglalkozás-egészségügy; hagyományaira
lását vagy csökkentését célozza. Ilyen tevékeny­ az iskola-egészségügy
ség például jó ivóvízellátás, a védőoltások, gene­ épül.
tikai tanácsadás, az egészséges életmódra nevelés,
az alkohol- és a kábítószer-élvezet korlátozása, a A társadalom oldaláról jelentkező cél: olyan
közlekedési és környezetvédelmi szabályok javí­ élet- és munkafeltételek megteremtése, olyan tá­
tása, a munkavédelem, az általános műveltség fo­ mogató rendszerek működtetése (azaz alapvető
kozása stb. A felsorolás kiegészíthető a lakosság lehetőségek biztosítása), amelyek az egyéni egész­
szűrésével és gondozásával, hiszen így sok króni­ ségmegőrző és -fejlesztő tevékenységek feltételeit
kus betegség, azok romlása, illetve következtük- képezik.
ben a tartós károsodás és a fogyatékosság kiala­
kulása kivédhető vagy elodázható. A kettős cél elérését többek között olyan
módszerek segítik, mint egészségfejlesztő progra­
Az elsődleges megelőzés formái mok, balesetvédelem, életmódi és életvezetési ta­
nácsadás, stresszkezelő technikák tanítása, meg­
Az egészségvédelem, az egészségmegőrzés két felelő élet- és munkakörülmények biztosítása,
alapvető formája ismert: az egyéni, illetve a kö­ egészséges életvitel, foglalkozási ártalmak elleni
zösségi. védelem.

Az egyéni egészségmegőrzés az egyes ember Az elsődleges megelőzés színterei
egészségi állapotának közvetlen javítását célozza,
ennek érdekében az egyén oldaláról a megelőzés A primer prevenció egészségügyhöz kötődő szín­
célja: helyei az alapellátás rendelői, vagy a gondozó, ta­
nácsadó intézmények (például várandósok gon­
az egészséges magatartás fenntartása, fo­ dozása, daganatszűrés). Az elsődleges megelőzés
kozása; programjai munkahelyi vagy iskolai, illetve más
az egészség biztonsága érdekében hozott közösségi keretek között is kivitelezhetők.
tudatos döntésre való felkészítés és a dön­
téshez szükséges ismeretek megadása; A másodlagos megelőzés
az egyén motivációjának fejlesztése; (szekunder prevenció)
az egészséges életvitelhez szükséges készsé­
gek, attitűdök kialakítása; A másodlagos megelőzés lényege és célja
az öngondoskodás képességének elősegí­
tése; A szekunder prevenció a lehetséges rizikófakto­
• a szociális társkapcsolatok fejlesztése; rok megszüntetése mellett a betegség népességen
a környezet egészségre ható elemeinek vál­ belüli előfordulásának csökkentésére irányul a
toztatása. betegségek, károsodások korai időszakában tör­
ténő felderítésével, felismerésével és azonnali
A közösségi egészségmegőrzés az egészség gyógykezelésével abban a fázisban, amikor még a
gazdasági, társadalmi, kulturális, természeti és kialakult állapot nem irreverzibilis (visszafordít­
technikai feltételeinek javítására irányul, vagyis hatatlan). Célja a betegség időtartamának rövidí­
tése, illetve progressziójának megakadályozása,
• a klasszikus közegészségügy; vagy lassítása elsősorban, vagyis a fogyatékosság
• a népegészségtan;

a környezetvédelem;
" a környezet-egészségügy;

kialakulásának a megakadályozása. A második előzésnek. Fejlődő világunkban egyre több gon­
szintű prevenciónak azonban a következményes, dot fordítunk egészségünk megőrzésére, a helyes
az első károsodás által okozott másodlagos káro­ táplálkozásra, az aktív, fitt életmód megteremté­
sodás megelőzésére is ki kell terjednie, például sére. Miközben mindent megteszünk azért, hogy
hogy testi sérülést, károsodást ne kövessen lelki egészségesek legyünk, valójában nincsenek pon­
sérülés is. tos információink arról, tényleg azok vagyunk-e.
A felgyorsult életmód, a fogyasztási cikkek össze­
A másodlagos megelőzés célcsoportjai tételének gyökeres változása és az elkerülhetetlen
öregedés egyaránt felelősek a szervezetünkben
A szekunder prevenció olyan egyéneket céloz meg, bekövetkező változásokért. Ahhoz, hogy tisztá­
akiknél jelentős kockázati tényezők állnak fenn, ban legyünk egészségi állapotunkkal, érdemes
akik életkörülményeik, életmódjuk, illetve életvite­ rendszeresen részt venni egészségmegőrző szűrő­
lük miatt veszélyeztetettek, vagy már egy betegség vizsgálaton.
korai stádiumában vannak. (Erre példa lehet örök­
lődő betegség vagy valamely betegség - például Az egészségügyi ellátás a másodlagos megelőzés
rosszindulatú daganat - családi halmozódása.) eszközeit

A másodlagos megelőzés eszközei az alapellátásban,
és színterei a járóbetegek szakellátását
és a fekvőbetegek gyógyellátását végző in­
tézményekben alkalmazza.

A szekunder megelőzés legfontosabb eszközei a A harmadlagos megelőzés
rizikótényezők mérséklésén kívül a korai felisme­ (tercier prevenció - rehabilitáció)
rés és a gyors, célirányos beavatkozás annak ér­
dekében, hogy az egyén életminőségét a lehető A rehabilitáció kifejezés a latin babilitas szóból
legrövidebb időn belül a lehető legnagyobb mér­ ered, ami körülbelül annyit jelent, mint 'illető/al­
tékben helyreállítsuk, és munkaképtelenségének kalmazkodó adottság', és a re előtag egyszerűen
időtartamát pedig a lehető legkisebb időtartamra annyit, mint 'vissza'.
csökkentsük. A megfelelő kezelés a betegség fel­
számolására és a további szövődmények megelő­ A rehabilitáció fogalma tehát eredetileg azt je­
zésére irányul. A preklinikai fázisban még gyak­ lentette: visszahelyezés az „illető adottságba". V.
ran nem észlelhető az egészségkárosodás. Megfe­ Buss (1844) ezen azt értette, hogy a beteget abba
lelő eljárásokkal korán fel lehet ismerni a beteg­ az állapotba kell visszajuttatni, amelyben a káro­
séget megelőző állapotot, ezt célozzák a szűrő­ sodás előtt volt, vagyis a megelőző jobb helyzet­
vizsgálatok, a különböző diagnosztikus eljárások be.
(például a röntgenvizsgálat). A második szintű
prevenció magába foglalja a károsodás korai ke­ A rehabilitáció fogalma az utóbbi három évti­
zelését, a betegség korai szakaszában végzett te­ zedben bizonyos jelentésváltozáson ment át.
rápiás beavatkozásokat, a nevelési és foglalkozá­ Napjainkban az Egészségügyi Világszervezet
si tanácsadást, a rizikótényezők kikapcsolását, (WHO) ajánlása alapján rehabilitáción azt a szer­
megfelelő munka biztosítását, családi és közössé­ vezett tevékenységet értjük, amelyet a társadalom
gi attitűdök megváltoztatását. biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos
vagy rokkant embereknek, hogy megmaradt ké­
A kockázatnak kitett, de még tünetmentes be­ pességeikkel ismét elfoglalhassák helyüket a kö­
tegek szűrése fontos eszköze a másodlagos meg­ zösségben.

A rehabilitáció fogalma arra a folyamatra Kifejezett fejlődésre pedig csak a 19. század közepétől
Utalj amelyben a fogyatékkal élő embereket ké­ kerül sor. Otthonokat alapítottak fogyatékkal élők szá­
pessé teszik arra, hogy elérjék és fenntartsák op­ mára, többnyire gazdag magánszemélyek kezdeménye­
timális fizikai, érzékszervi, értelmi, pszichiátriai, zésére, akik ezeket a későbbiekben támogatták is. Ezek
illetve társadalmi funkciószintjüket. közül említésre méltó az 1832-ben Németországban
alapított Nyomorék Fiúk Nevelő-, Oktató- és Képzőinté­
A rehabilitáció mára kétirányú tevékenységgé zete, az 1845-ben Stuttgartban alapított Paulinnenhilfe
vált. A rehabilitáció a fogyatékkal élő és/vagy első ortopédiai intézet, vagy a dán lelkész, Knudsen ál­
megváltozott munkaképességű személyeket a tal alapított koppenhágai létesítmény, amelyben megkí­
mindennapi életbe, a munkába visszavezető, be­ sérelte, hogy egyesítse védencei képzését és orvosi gon­
látható perspektívát átfogó, kétirányú szakmai dozását. Ezeknek az intézményeknek a célja mindenek­
tevékenység. Egyik iránya a kliensközpontú előtt az volt, hogy a fogyatékkal élők szakmai képzést
irány, amely egyik alanya, a kliens helyzetének szerezzenek, s ezáltal modern értelemben „rehabilitál­
megváltoztatását jelenti. Másik iránya a társada­ ják" őket.
lom-központú irány, amely másik alanyának:
szűkebb értelemben a fogyatékkal élő ember A rehabilitációs gondolat az orvosi gyakorlatban a II.
környezetének, tágabb értelemben a társadalom­ világháború után, a háborús sérültek gondozása során
nak az átalakítását jelenti. Ha pedig ez így van, vált ismertté. A rehabilitáció napjainkra a gyógyító­
akkor a rehabilitáció feladata nem csak a kliens megelőző ellátás szerves részévé vált.
rehabilitálása, hanem a társadalom, a közeg re­
habilitálása: megfelelő átalakítása. A rehabilitá­ A harmadlagos megelőzés
ció egyik alanya tehát a kliens: a rehabilitációs lényege és célja
szolgáltatásokban részesülő, fogyatékkal vagy
megváltozott munkaképességgel élő személy, A tercier prevenció a szövődmények, későbbi ká­
másik alanya maga a társadalom, amely azáltal, rosodások kiküszöbölésére, további egészség­
hogy a fogyatékossá lett ember befogadására romlásnak, állapotromlásnak a megelőzésére, az
adott állapotában képtelen, maga is rehabilitá­ elhúzódó betegségek vagy egészségkárosodások
lásra szorul. hatásainak a lehető legnagyobb mérvű csökken­
tésére, az egészségben bekövetkezett változások
Külön kell megemlíteni a habilitáció fogal­ legteljesebb helyreállítására irányul. A harmadla­
mát, ami elsősorban a veleszületett, illetőleg fej­ gos megelőzés a végleges fogyatékosság rokkant­
lődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt sággá válását akadályozza meg.
fejlődésében megzavart és ezért a közösségi élet­
ben akadályozott gyermekekre, esetlegesen fel­ A rehabilitáció az egészségügyi, mentálhigié­
nőttekre irányuló rehabilitációs tevékenység, nés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási,
amelynek elsődleges célja a társadalomba való szociális rendszerekben megvalósuló folyamat.
beilleszkedés segítése.
A tercier prevenció célja egyrészt a biológiai,
Rövid történeti visszatekintés pszichológiai, szociális funkciók helyreállítása,
ha az lehetséges, annak érdekében, hogy az egyén
A Krisztus utáni 4-5. század táján kialakult ispotályok szokásos szerepeiben megmaradt képességeivel a
mindenekelőtt szegényeket, a későbbiekben kialakított lehető legteljesebb módon legyen képes funkcio­
kolostorok a betegek mellett már nyomorékokat is fel­ nálni, másrészt a fogyatékkal élő személy képes­
vettek. ségeinek fejlesztése, a társadalmi életben való
részvételének szinten tartása, valamint önálló
A mai értelemben vett rehabilitációra irányuló kez­ életvitelének elősegítése.
deményezést csak a felvilágosodás után lehet felismerni.

A harmadlagos megelőzés célcsoportjai Tanulási és intellektuskárosodások (az in­
telligencia, az emlékezet, a gondolkodás
A rehabilitáció elsődlegesen a fogyatékkal élő és károsodásai).
rokkant személyekre irányul. Harmadlagos meg­ Más lélektani károsodások (az öntudat és
előzésre szorulnak mindazok az emberek, akik az ébrenlét károsodásai; a felfogás és a fi­
veleszületett vagy szerzett betegség következtében gyelem károsodásai; az érzelmi és akarati
tartós vagy végleges károsodást szenvedtek, és ál­ funkciók károsodásai; viselkedési mód ká­
lapotuk visszafordítására már nincs remény. Eb­ rosodásai).
be az ellátási körbe tartoznak a tartósan megbe­ Pszichogén zavarok okozta károsodások
tegedettek és a fogyatékosságban szenvedők, (például szervi agykárosodásoknál létrejö­
akiknél látható és érezhető zavarok és károsodá­ vő lelki változások és más testileg megala­
sok léptek fel. Ezek az emberek részben vagy tel­ pozható pszichózisok; endogén pszichózi­
jesen képtelenek mindazon élettevékenységek el­ sok; alkohol-, drog- és gyógyszerfügg őség).
látására, amelyekre hasonló korú, nemű és kultu­ Az időskorral járó károsodások.
rális szintű embertársaik képesek. A károsodások azonban a funkciók romlásához
is vezetnek, és ezzel az egész személyt érintik. Ez az
A leggyakoribb károsodások, amelyek fogya­ emberi funkciózavar már fogyatékosságot jelent.
tékossághoz vezetnek:
A leggyakoribb fogyatékosságok:
A támasztó- és mozgásrendszer károsodásai
- degeneratív megbetegedések a gerincen Viselkedési fogyatékosságok:

és a végtagok ízületein; - a tudatosság fogyatékosságai (például
- végtagok elvesztése és deformitása;
- az izomzat és a mozgásszervek rend­ térbeni és időbeni tájékozódás fogyaté­

szerbetegségei; kossága, az élethelyzetekhez való alkal­
- gerincdeformitások; gyulladásos-reu-
mazkodás fogyatékossága);
matikus ízületi és gerincbetegségek;
- anyagcserétől függő ízületi betegségek; - a viszonyulások fogyatékosságai (pél­
- hemofíliás ízületi betegségek.
A centrális és perifériás idegrendszer káro­ dául a családi szerep fogyatékossága).
sodásai
- agyi károsodások; A kommunikáció fogyatékosságai:
- gerincvelői károsodások;
- perifériás idegi károsodást és poliomye- - beszédfogyatékosságok (például a be­

litist követő állapotok. szédmegértés fogyatékossága);
Belgyógyászati jellegű károsodások (például
bizonyos szívbetegségek). - a meghallgatás fogyatékossága (például
Rosszindulatú daganatos betegségek.
Érzékszervi károsodások a beszéd felfogásának fogyatékossága);
- például nyelvi károsodások: a nyelvi
- látási fogyatékosságok (például a pon­
funkciók károsodásai, a beszéd károso­
dásai; tos látási feladatok fogyatékossága);
- fülkárosodások: a hallásérzékelés káro­
sodásai, más hallási vagy fülkárosodá­ - más kommunikációs fogyatékosságok
sok;
- szemkárosodások: a látásélesség káro­ (például az írás fogyatékossága).
sodása, más látási és szemkárosodások.
Az önellátás fogyatékosságai:

- a kiválasztás fogyatékossága (például

kontrollált kiválasztási akadályozottság);

- a személyes higiéné fogyatékosságai

(például a fürdés fogyatékossága);

- az öltözködés fogyatékosságai (például

a ruha felöltésének fogyatékossága);

- táplálkozási és más önellátási fogyaté­

kosságok (például az étkezés előkészí­

tésének fogyatékossága).

A helyváltoztatás fogyatékosságai: akár vércukorszint-, akár vérnyomás-ellenőrzés­
- a közlekedés fogyatékosságai (például ről van szó, a beteg az, aki saját életmódján vál­
toztatni tud annak érdekében, hogy állapotának
a lépcsó'njárás fogyatékossága); romlása hosszú távon se következzen be.
- bezáró fogyatékosságok (például a
A harmadlagos megelőzés eszköztárát bővítik
helyzetváltoztatás fogyatékosságai). olyan tevékenységek, mint például a fizioterápia,
A test kontrollált működésének fogyaté­ a foglalkoztató-, a beszéd- és pszichoterápia, az
kosságai: önellátás gyakorlása, a segédeszközellátás, vala­
- a családi élet fogyatékosságai (például mint foglalkozási tanácsadás, képzés, átképzés, a
közösség és a család nevelése a fogyatékos embe­
az önfenntartás fogyatékossága, ház­ rek szükségleteiről, a velük szemben elvárható vi­
tartási fogyatékosság); selkedésről, megfelelő építészeti és közlekedési
- a testmozgás fogyatékosságai (például megoldások kialakítása, a motiváció elősegítése;
a lehajolás, az elérés, a térdelés fogyaté­ a párkapcsolat, a családi élet egyensúlyának meg­
kossága); tartása, szükség esetén újraalakítása; a tartósan
- a test kontrollált működésének más fo­ beteg vagy fogyatékos személy családi, közösségi
gyatékosságai (például a helyzetmeg­ integrációjának elősegítése; a szükségszerűen kia­
tartás fogyatékossága). lakult állapot vagy helyzet elfogadásának segíté­
Az ügyesség fogyatékosságai: se stb.
- a napi tevékenység fogyatékosságai;
- manuális tevékenységek fogyatékossá­ A rehabilitáció részterületei
gai; és azok összefüggései
- más ügyességi fogyatékosságok.
t Szituációs fogyatékosságok: A rehabilitáció fogalmának meghatározásából is
- a függó'ség és az állóképesség fogyaté­ kiderült, hogy a rehabilitáció nem köthető egyet­
kosságai; len szakmához, szakterülethez, szakemberhez
- a környezettel kapcsolatos fogyatékos­ sem. Sokkal inkább komplex szemléletet jelent,
ságok (például a hőtűrés fogyatékossá­ ami csak a különböző szakterületek és szakembe­
ga, a zaj tűrés fogyatékossága, a mun­ rek együttműködésével valósulhat meg. A rehabi­
kával járó feszültség elviselésének fo­ litáció orvosi, pszichológiai, oktatási-nevelési,
gyatékossága). foglalkoztatási és szociális intézkedések tervsze­
rű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az
A fogyatékosság az egyén mindennapi tevé­ érintett személy tevékeny részvételével megvaló­
kenységeiben bekövetkező' tartós akadályozta- suló alkalmazása. A rehabilitáció összes részterü­
tottsághoz vezethet, vagyis az egyénnek a társa­ letének együttesét átfogó vagy komplex rehabili­
dalmi életben való korlátozottságát jelenti. tációnak nevezik.

A harmadlagos megelőzés eszközei

A gondozás és a rehabilitáció eszközei biztosít­ Orvosi rehabilitáció
ják, hogy a krónikus, a tartós vagy végleges káro­
sodást szenvedett betegek is megfelelő életminő­ Az orvosi rehabilitáció az egészségügyi ellátó
séget érjenek el. Természetesen ez a betegek rendszer része. Az ilyen típusú ellátások során
együttműködését s egyúttal a beteg aktív közre­ szervezett keretek között, az orvostudomány (di-
működését igényli egészségi állapotának alakítá­
sában. Ez sokszor életmódkontrollt jelent, hiszen

agnoszrika, terápia, prevenció, gondozás) eszkö­ lex tevékenység, főbb összetevői az általános és
zeinek felhasználásával teszik lehetővé, hogy az speciális kondicionálás (az izomerő olyan mérté­
egészségi állapotában károsodott beteg vagy fo­ kű fejlesztése, hogy az egyén meg tudjon felelni
gyatékkal élő személyeknél a meglevő képessége­ az életben adódó lehetséges szituációknak), a
ik fejlesztésével, illetve pótlásával elősegítsék, mindennapi élettevékenység elemeinek tanulása,
hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben gyakorlása, (például járás, a természetes és mes­
visszanyerjék, és ezáltal képessé váljanak a csa­ terséges akadályok leküzdésének tanulása, a gya­
ládba, munkahelyre vagy más közösségbe való logos közúti közlekedés tanulása, a mozgólépcső
beilleszkedésre. használatának tanulása, a kerékpározás újrata­
nulása), és a klinikai sport. A klinikai sportban a
Az orvosi rehabilitáció a meglévő funkciók és különböző sportágak mozgásanyagát eszközként
a teljesítőképesség pontos felmérését, kompenza- használják fel a rehabilitáció sikere érdekében,
tórikus fejlesztését, gyakorlását és a gondozást játék- és versenyszabályait teljes mértékben adap­
foglalja magába. tálják a foglalkozásokon résztvevőkre (ez utóbbi
különbözteti meg a rokkantak versenysportjá­
Az orvosi rehabilitáció eszközei tól). A klinikai sport személyiségformáló (példá­
ul csapattárs segítése, szabályok betartása, egyé­
Az orvosi rehabilitáció multidiszciplináris együtt­ ni/kollektív siker vagy kudarc elviselése), segít el­
működés, sajátos és igen sokrétű az eszköztára. fogadni a rokkantállapotot és hozzájárul egy új
Az orvosi rehabilitációs ellátásokhoz tartozik énkép kialakulásához.
például a fizioterápia, a sportterápia, a logopé­
dia, a pszichológiai ellátás, a foglalkoztató terá­ Logopédia
pia, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátás és A beszédterápia valamely betegség vagy bal­
ezek használatának betanítása is.
eset következtésében fellépő beszéd- vagy kom­
Fizioterápia munikációs képesség zavarában alkalmazott bea­
Az orvosi rehabilitáció a fizioterápia szinte vatkozás, amely a beszéd technikai és tartalmi
fejlesztésére irányul. Ezek javítása bizonyos min­
valamennyi kezelési formáját alkalmazza. Az al­ ták ismétlésén, beszédhangok, hangképek, arti­
kalmazott módszerek célja többek között: az kulációs mozgássorok, tárgyak és ezek közötti
izomerő, az állóképesség, az ízületek/körülöttük kapcsolatok tanításán-tanulásán keresztül való­
lévő lágyrészek mobilitásának és flexibilitásának, sul meg. A beszédterápiát logopédus vezeti, de a
a stabilitás, az ellazulási képesség, a koordináció, feladatok gyakoroltatása a team minden tagjá­
az egyensúly és a különböző szervrendszerek nak feladata.
funkcionális képességeinek fejlesztése, növelése,
helyreállítása és megtartása. Foglalkoztató terápia
A foglalkoztató terápia a testi (fizikai) és/vagy
Sportterápia
A sportterápia eszköz a mozgásszervi rehabi­ pszichikai (pszichiátriai) betegséggel vagy akadá-
lyoztatottsággal élő emberek kezelése specifiku­
litáció megvalósításában, amelynek célja a moz­ san kiválasztott tevékenységeken/foglalkoztatá­
gástanulás hatékonyságának növelése és a biz­ son keresztül abból a célból, hogy képessé tegye
tonságos, félelemmentes közlekedés kialakítása. a beteg, károsodott, fogyatékos vagy rokkant
Alkalmazása során felhasználják a testnevelés és személyt a lehető legnagyobb mértékű független­
sport, a gyógytestnevelés és gyógytorna mozgás­ ség és önállóság elérésére a hétköznapi élet min­
anyagát, a konduktív pedagógia, sportpszicholó­ den területén.
gia módszereit, eszközeit. A sportterápia komp­

A különböző funkciózavarok megelőzése, A rehabilitációs tevékenység végezhető kórhá­
csökkentése vagy a meglévő funkciók általános zak speciális osztályain, illetve rehabilitációs köz­
javítása érdekében a foglalkoztató terápia a kö­ pontokban. Például mozgásfogyatékosságban
vetkező területekre terjed ki: mindennapos tevé­ szenvedő betegeket rehabilitálhatnak egy területi­
kenységek, az önellátás (például személyi higiéné, leg illetékes kórház mozgásszervi rehabilitációs
öltözködés, táplálkozás, segédeszközök gondozá­ osztályán vagy az Országos Orvosi Rehabilitáci­
sa, az aktív helyzet- és helyváltoztatást segítő esz­ ós Intézetben. Ezek az osztályok valójában csak
közök használata, információk küldésére és foga­ akkor tekinthetők rehabilitációs osztályoknak,
dására szolgáló berendezések és eszközök hasz­ ha beutalási rendjük lehetővé teszi a felveendő
nálata, vészhelyzetek kezelése), háztartási tevé­ betegek rehabilitálhatóságának előzetes megítélé­
kenységek (például ruházat gondozása, takarítás, sét (ez biztosíthatja azt, hogy az osztály ténylege­
rendrakás, bevásárlás, főzés, mosogatás, pénzke­ sen ne krónikus osztállyá váljon). Az országban
zelés, gondoskodás másokról), iskolai tanulási és működő mozgásszervi rehabilitációs osztályok
munkahelyi tevékenységek (például munkavál­ egy része a mozgásfogyatékosok teljes körének
lalás, munkavégzés, nyugdíjas évek tervezése), rehabilitációját végzi, más osztályok a mozgás sé­
valamint játék és szabadidős tevékenységek. rüléséhez vezető károsodások egy-egy csoportjá­
ra specializálódnak (például reuma-rehabilitációs
A foglalkoztató terápia céljainak elérésében osztályok). Az Országos Orvosi Rehabilitációs
többek között eszközként és módszerként hasz­ Intézet különböző okokra visszavezethető moz­
nálható a tárgyi környezet átalakítása (például gásfogyatékosságban szenvedő betegeket lát el
lakás, gyógyászati segéd- és rehabilitációs eszkö­ részben országos feladatként (például gerincvelő­
zök), azok használatának tanítása annak érdeké­ sérülteket és súlyos agykárosodottakat), részben
ben, hogy az egyént segítse a biztonság elérésé­ területi feladatként (például baleseti sérültek).
ben, a képességek elsajátításában, illetve fel tudja
használni a tárgyi környezetet a pihenésre és a A félúti intézmények olyan rehabilitációs szol­
szabadidő kellemes eltöltésére. A foglalkoztató gáltatásokat nyújtó szervezeti formák, melyek
terapeuta a saját személyiségét is használja esz­ csak a nap egy részében biztosítanak ellátást.
közként, gondosan megtervezett interakciókon Fontos közös jellemzője ezeknek az intézmények­
keresztül ösztönzi a sérült embert terápiás célki­ nek, hogy a teljes társadalmi beilleszkedéshez ve­
tűzéseinek elérésében. A célkitűzések csak a fej­ zető út közbenső szakaszát képezik. A félúti in­
lesztendő tevékenységek alapos feltárásával és tézmények átmenetet képeznek a fekvőbeteg ellá­
elemzésével érhetők el a sérült ember szükséglete­ tást és az ambuláns kezelést nyújtó intézmények
inek és igényeinek megfelelően. A foglalkoztató között. Ezek az intézmények a rendszeresen bejá­
terápia legfőbb eszköze maga a kiválasztott tevé­ ró betegeknek lehetővé teszik, hogy a normál
kenység. Az alkalmazott célirányos tevékenység­ életbe történő fokozatos beilleszkedést segítő
nek közvetlenül az akadályozott ember szükség­ komplex terápiás eljárások időben és szakmailag
leteire, érdeklődésére, képességeire és adottságai­ is összehangoltan történjenek, mégpedig oly mó­
ra kell vonatkoznia. don, hogy ezek a tevékenységek ne szakítsák ki a
sérült beteget a családi (nappali kórházak) vagy a
Az orvosi rehabilitációs ellátórendszer munkahelyi (éjszakai szanatóriumok) környeze­
téből.
Az egyes károsodásokra, fogyatékosságokra irá­
nyuló különféle rehabilitációs szolgáltatások a Az önálló rehabilitációs szakrendelések általá­
fogyatékosság természetétől függően különböző ban az alapszakmák szakrendeléseihez (például
egészségügyi ellátó színterekhez köthetők. pszichiátriai gondozó, reumatológiai, onkológiai
szakrendelés) kapcsolódóan végzik a járóbetegek
ambuláns ellátását.

A fejlett országok tapasztalata szerint a reha­ enst és családját az új helyzet elfogadásában. Se­
bilitációs problémák közel kétharmada nem old­ gítik a betegségélmény, a veszteség feldolgozásá­
ható meg a fentiekben bemutatott rehabilitációs ban és megoldásában (például a testkép, az énkép
intézményekben. Az Egészségügyi Világszervezet helyreállításában), segítenek oldani a szorongást,
úgynevezett lakóközösségi rehabilitációs prog­ félelmet, depressziót, támogatják a beteg meg­
ramja erre a felismerésre épül. Ennek az ellátási küzdési stratégiáit, és segítik a rehabilitációs cél­
formának a lényege, hogy a fogyatékkal élő em­ kitűzések megvalósításához szükséges motiváci­
ber otthoni körülmények között (természetes ót, együttműködést.
életterében), hivatásos és/vagy laikus személyek
közreműködésével és a rehabilitációs technikák Mentálhigiénés rehabilitációt nyújtó intézmé­
helyszíni feltételeinek megteremtésével kapja meg nyek között az egészségügyi intézményeken kívül
azt a segítséget, amely a rehabilitációjához szük­ megtalálhatók a családsegítő központok és a
séges. Magyarországon is vannak már erre irá­ munkaügyi központok is.
nyuló kezdeményezések például a közösségi pszi­
chiátria területén. A szociális rehabilitáció

Mentálhigiénés rehabilitáció A szociális rehabilitáció a társadalomba, a közös­
ségbe való integrációt, reintegrációt célozza a
A személyközpontú rehabilitáció egyik fő célja a szociális szolgáltatások rendelkezésre állásának
rászorulók minél kedvezőbb testi, érzelmi, és tár­ ellenőrzése, szükség esetén pótlása útján.
sadalmi alkalmazkodásának segítése egyénre sza­
bott módon. Miután az akadályozott testi, lelki A szociális rehabilitáció célja annak elősegíté­
és szociális működései közön szoros összefüggés se, hogy a fogyatékossá vált kliens, illetve a csa­
van (vagyis például a testi változások következ­ lád a korábban elért társadalmi pozícióját meg­
ményesen pszichés sérülésekkel járnak) a rehabi­ őrizhesse.
litációs folyamat nem a beteg testrészre, szervre
vagy testi funkcióra, hanem a családban/társada­ A legalapvetőbb szociális rehabilitációs szük­
lomban élő egész emberre kíván hatni. A mentál­ ségletek csoportjai: fizikai biztonság (étel, ruhá­
higiénés rehabilitáció az egyéni segítés mellett a zat, hajlék, egészség) megteremtése, önellátási ké­
fogyatékossággal kapcsolatos társadalmi tudat­ pesség (önálló életvitel és életvezetés) javítása, ér­
formálásnak is fontos eszköze. A fogyatékkal élő zelmi kapcsolatok erősítése, konfliktusok kezelé­
emberek társadalmi integrációjának, reintegráci- se, közlekedési nehézségek megoldása, valamint a
ójának sikerességét döntően meghatározza a tár­ közösségi kapcsolatok kialakítása, erősítése.
sadalom tagjainak a fogyatékosság kérdéséhez
való hozzáállása. A legalapvetőbb szociális rehabilitációs szük­
ségletek kielégítését célzó szociális rehabilitációs
A betegség és következményei akut vagy kró­ intézkedések közé tartozik az anyagi támogatás
nikus lefolyású életkrízist és tartós életmódválto­ nyújtása, a szociális gondozás (például házi segít­
zást okoznak. A mentálhigiénés rehabilitációban ségnyújtás, nappali ellátás, átmeneti szállás vagy
résztvevő szakemberek (pszichológusok, pszichi­ ápoló-gondozó otthoni elhelyezés), szociális segé­
áterek, alkalmanként gyógypedagógusok) egy­ lyezés, a személyes segítés mellett a rehabilitációs
részt diagnosztikus eszközökkel felmérik a pszi­ segédeszközökkel való ellátás, szabadidő kultu­
chikum károsodásait, másrészt egyéni és csopor­ rált és egyenrangú eltöltésének elősegítése, az ér­
tos foglalkozásokon pszichésen támogatják a kli­ dekképviseleti szervek egyes szolgáltatásai és a
társadalom szemléletének formálása is. Mindez a
társadalom igen széles körének aktivitását feltéte­
lezi.

A szociális rehabilitáció egyik legfontosabb azonos módon otthont biztosítani, akkor a világ
eszköze a biztosító által a kliens részére nyújtott is fogyatékossá lett, következésképpen rehabilitá­
megváltozott élethelyzetből fakadóan a kieső cióra szorul. Ennek a rehabilitációnak a valóra
vagy csökkenő jövedelem minél teljesebb - ami­ váltását valósítja meg választékos eszközrend­
lyen mértékben azt a rehabilitációs célkitűzések szerrel (például lakásátalakítás, közintézmények
szükségessé teszik - pótlása (például táppénz, akadálymentesítése, a közlekedés akadálymente­
rokkantnyugdíj, gyógyászati és rehabilitációs se­ sítése) a környezeti rehabilitáció.
gédeszközök biztosítása). Ezen túlmenően a szo­
ciális rehabilitáció lényeges feladata a kliens és Oktatási, képzési,
családja támogatása kapcsolati hálójának megőr­ átképzési rehabilitáció
zésében, bővítésében. Ennek során törekedni kell
arra, hogy a képességek, készségek, életlehetősé­ Az oktatási, képzési, átképzési rehabilitáció a ko­
gek javításában szerepet játszó formális kapcso­ rábbiakban pedagógiai rehabilitációként ismert
latokon túl fennmaradjanak és bővüljenek a kli­ részterület feladatait látja el. Az oktatási, képzé­
ensek informális családi, baráti, lakókörnyezeti si, átképzési rehabilitáció egyrészt a fogyatékkal
kapcsolatai is. élő gyermekek speciális oktatását, gyógypedagó­
giai nevelését, másrészt a munkaképes korú meg­
A szociális rehabilitáció a kliens és családja változott munkaképességű egyének szakmai ki­
aktív részvételére épül, amelyben a szociális szak­ képzését, új szakmára átképzését, új munkakö­
ember (szociális munkás) a kísérő, segítő és infor­ rökre való felkészítését jelenti.
mációs híd szerepét játssza. A rehabilitáció során
a döntés joga mindvégig a kliens kezében marad, A gyógypedagógia a sérült ember neveléstudo­
a szociális szakember a döntés előkészítésében mánya, önálló, speciális pedagógiai tudomány, a
játszik kulcsfontosságú szerepet. A szociális szak­ különböző fogyatékossági csoportok gyógypeda­
ember további fontos feladatköre a kliens és kör­ gógiájának integrációs egysége. Tevékenységének
nyezete mindennapos pszichés támogatása, an­ középpontjában ma már nem a fogyatékkal élő
nak érdekében, hogy a kliens és környezete fel­ ember áll, inkább a fogyatékkal élő ember szerepe
dolgozhassa a fogyatékossá válás okozta krízist, a mi világunkban, ezért a pedagógiai eljárások
megbirkózzon a mindennapok nehézségeivel, nemcsak személyre szabottan irányulnak egy-egy
fennmaradjon, illetve erősödjön a rehabilitáció fogyatékkal élő emberre, hanem társadalomcent-
sikerébe vetett hite. rikusan az őt körülvevő környezetére is. Az em­
ber-környezet viszony ökológiai szemléletének
A szociális rehabilitáció feladatait ellátó szak­ köszönhetően a pedagógia már nem annyira a fo­
emberek elsősorban a különböző szociális intéz­ gyatékosság fajtája és foka, mint inkább a szüksé­
mények és a családsegítő központok munkatársai. ges segítség fajtája és foka alapján tájékozódik.

A környezeti rehabilitáció A gyógypedagógia a sérült ember fejlesztésé­
vel foglalkozik, a meglévő és meg nem szüntethe­
A környezeti rehabilitáció középpontjában a kör­ tő fogyatékosságokat igyekszik a nevelés útján
nyezet széles értelemben vett átalakítása áll. Cél­ korrigálni. A gyógypedagógiai tevékenység a re­
ja: a hozzáférhetőség mellett az akadálymentessé, habilitációs tevékenység egyik formája, mert a
a hozzáférhetővé tett környezet elsajátításának gyógyító pedagógiai rehabilitáció komplex fel­
támogatása. Filozófiájának kiindulópontja: ha a adatai közül a pedagógiai feladatot látja el, így a
világ, a társadalom nem képes a fogyatékkal élő személyiségfejlesztés feladatait oldja meg, az ok­
személyt „visszafogadni", számára a többiekkel tatás-nevelés és képzés segítségével hozzásegíti a

fogyatékkal élőket a társadalmi integrációhoz, csak intézményes keretek közt rehabilitálható
reintegrációhoz. személyeknek a fogyatékkal élők rehabilitációs
intézményében nyújtanak ellátást. Ezekben az in­
A sérülést, károsodást követően elsősorban az tézményekben az oktatással, képzéssel és rehabi­
orvosi rehabilitációnak jut a főszerep, de az élet­ litációs célú foglalkoztatással egyidejűleg előké­
kor előrehaladtával egyre több szerepet kap a szítik az ott élőket a családba, illetve a lakóhelyi
gyermek pedagógiai, gyógypedagógiai nevelése és környezetbe való visszatérésre.
rehabilitációja. Ebben a munkában kora gyer­
mekkortól kezdve számos bölcsőde és óvoda is A munkaképes korú megváltozott munkaké­
részt vesz. Azok a szülők, családok, akik fizikai pességű egyének, vagyis a fogyatékkal élő felnőtt
vagy pszichés ok miatt nem tudnak vállalkozni a emberek tanulási sajátosságait, motiváltságát fi­
gyermek otthoni gondozására, ápolására, gyer­ gyelembe vevő speciális felnőttképzési intézmé­
meküket fogyatékosok ápoló-gondozó bentlaká­ nyek, például a regionális munkaerő-fejlesztő és
sos intézményében helyezhetik el. Ezek az intéz­ -képző központok. A megváltozott munkaképes
mények elsősorban súlyosan, halmozottan sérült korú egyének munkavállalási és munkahely-meg­
gyermekek számára nyújtanak ellátást. A nagy tartási esélyeit a regionális munkaügyi központok
létszámú intézmények mellett egyre nagyobb az különböző szolgáltatásokkal segítik. Ebbe a tevé­
igény a kiscsoportos lakóotthonok kialakítására. kenységi körbe tartozó intézkedések szorosan
Ezekben a lakóotthonokban nagy szerep jut az kapcsolódnak a foglalkozási rehabilitációhoz.
önállóbb, függetlenebb életvitel megvalósításá­
nak, s ezen belül a mindennapos tevékenységek A foglalkozási/foglalkoztatási
terápiás célú felhasználásának is. rehabilitáció

A felnőttkorba lépett sérült emberek vagy ma­ A foglalkozási rehabilitáció az a folyamat, amely
radnak továbbra is a fogyatékkal élők otthoná­ képessé teszi a fogyatékkal élő embereket meg­
ban, vagy állapotuktól függően áthelyezik őket la­ maradt képességeiknek megfelelő munka vállalá­
kóotthonba vagy szakosított szociális otthonokba. sára, megtartására, előmenetelre és ezáltal javítja
a társadalomba való beilleszkedésüket, illetve új­
A fogyatékkal élők nappali intézménye átme­ ra beilleszkedésüket.
netet képez a fogyatékkal élők otthonában törté­
nő elhelyezés és az ambuláns szolgáltatás között. Abból indul ki a foglalkozási rehabilitáció fi­
Több szempontból is előnyös ellátási forma, mert lozófiája, hogy a sérült, egyes munkavégző funk­
az ellátásban részesülő gyermek, fiatal családi cióiban korlátozott ember nem csökkent munka­
környezetben maradhat, ugyanakkor ez az ellátá­ képességű, hanem megváltozott munkaképessé­
si forma részlegesen tehermentesíti a szülőt, nem gű. Ez azt jelenti, hogy meg lehet találni azt a
kell lemondaniuk a munkavállalás lehetőségéről munkakört vagy megteremteni azokat a munka­
sem. A nappaü intézményekben a képzési kötele­ feltételeket, ahol a sérült ember is teljes értékű
zettségek teljesítése mellett lehetőség nyílik a re­ munka végzésére képes. Az igazi cél tehát a fo­
habilitációs foglalkoztató terápiára a mindenna­ gyatékos ember megmaradt munkavégző képes­
pos tevékenységek, a játék és szabadidő, valamint ségéből, elvárásaiból kiindulva megtalálni azt a
a munkatevékenység során egyaránt. munkahelyet, amely számára tartós foglalkozást
és önmegvalósítási lehetőséget biztosít. Mindeh­
A tanköteles kor elérésével az egyéni képessé­ hez hozzátartozik a megélhetés biztosítása, a
gek feltárása után a gyermekek speciális általános munkahely által biztosított emberi kapcsolatok
iskolába kerülnek. Az enyhébben sérült gyermekek és az önbecsülés, a hasznos ember tudata.
számára a szakmatanulás speciális szakiskolák­
ban, szakképző intézményekben válik lehetővé.

A nem tanköteles, tanulásban értelmileg aka­
dályozott, valamint mozgás-, illetőleg látássérült,

A foglalkozási rehabilitáció fázisainak más munkahelyen, eredeti munkakörben;
modellje a WHO szerint más munkahelyen, más munkakörben;
korábban gyakorolt foglalkozásban;
Elsődleges megelőzés: munkavédelem, szakképzettségnek megfelelő nem gyako­
egészségmegóvás a munkahelyen stb. rolt foglalkozásban;
Másodlagos megelőzés vagy korai beavat­ új képzettséget igénylő foglalkozásban.
kozás: munkahelymegtartás a bekövetke­
zett fogyatékosság ellenére vagy közvetlen A foglalkozási rehabilitáció folyamata
beavatkozás a munkahely elvesztése után. és annak intézményrendszere
Harmadlagos megelőzés: a tényleges fog­
lalkozási rehabilitáció. A foglalkozási rehabilitáció első lépése a fogyaté­
kosság, illetve ebből adódóan a munkaképesség
A foglalkozási rehabilitáció célja a megválto­ mértékének megállapítása. Az Országos Rehabi­
zott munkaképességű emberek számára megma­ litációs és Szociális Szakértői Intézet szakértőinek
radt képességeikre építve a legmagasabb szintű komplex vizsgálata a fogyatékkal élő egyén teljes
foglalkoztatás biztosítása. Ezt a kitűzött célt a körű állapot- és szükségletfeltárására irányul. A
foglalkozási rehabilitáció kétféle módon érheti el. komplex vizsgálat eredményeként megfogalma­
Egyrészt speciális képzéssel, átképzéssel teszi al­ zott orvosi szakértői minősítés megfogalmazása
kalmassá a fogyatékkal élőt valamilyen munka­ után kerül sor az egyéni komplex rehabilitációs
kör ellátására, másrészt az adott képzettségű fo­ terv elkészítésére, ami javaslat a foglalkozási re­
gyatékkal élőnek teremt speciális munkakörül­ habilitáció keretében történő ellátásra, ellátás
ményeket. módjára, formájára, helyére, valamint a rehabili­
tációs szolgáltatók koordinálására.
A foglalkozási rehabilitáció olyan munkahe­
lyet, illetve munkakörülményeket (és munkaesz­ A foglalkozási rehabilitáció második lépése a
közöket) biztosít a megváltozott munkaképessé­ megváltozott munkaképességű egyén munkavég­
gű embereknek, ahol és amelyekkel a fogyatékos ző képességének fejlesztése (képzéssel, átképzés­
vagy rokkant ember állapotának romlása nélkül sel), munkavállalásra való felkészítése (igények és
tud dolgozni, úgy, hogy közben a társadalomban lehetőségek összehangolása, munkavállalást aka­
betöltött szerepe és presztízse lehetőleg előnyö­ dályozó tényezők kiküszöbölése, megfelelő mun­
sen, de semmiképpen ne hátrányosan változzon. kahely megtalálása, munkáltatók megnyerése,
Ez az eljárás az orvosi rehabilitáció után követ­ munkatársak felkészítése, szükséges munkafelté­
kezhet, és sokszor kapcsolódik hozzá szociális re­ telek biztosítása: akadálymentesítés, közlekedés,
habilitáció igénye is. munkakipróbálás, munkahelyi gyakorlat), vala­
mint munkában maradásának (betanítás és beil­
A foglalkozási rehabilitáció a megváltozott leszkedés támogatása, utógondozás, támogató­
munkaképességű embert elsődlegesen eredeti személyzet biztosítása) segítése.
munkahelyére, az eredeti munkakörébe kívánja
visszajuttatni. (Esetleg munkaidő-csökkentéssel A megváltozott munkaképességű felnőttek
vagy a munkakörnyezet átalakításával.) Ha ez képzését például a regionális munkaerő-fejlesztő
objektív akadályok miatt nem lehetséges, akkor a és -képző központok végzik.
következő, nem minden esetben adott, a körül­
ményektől, gazdasági helyezettől függő lehetősé­ A megváltozott munkaképességű álláskere­
gek állnak a foglalkozási rehabilitáció rendelke­ sők, fogyatékkal élők és családtagjaik, egészségi
zésére: problémával élő fiatalok az önálló életvitelhez
szükséges információért kereshetik fel a Rehabili­
• eredeti munkahelyen, de más munkakör­ tációs Információs Centrumot. Ezek a centrumok
ben;

a regionális munkaügyi központok részeként vábbá munkaközvetítés keretében - előse­
olyan foglalkozási rehabilitációt segítő' szolgálta­ gítheti az elhelyezkedést és az üres álláshe­
tásokat biztosítanak, amelyek az egészségi álla­ lyek betöltését).
potnak, érdeklődésnek, képességeknek megfelelő Az információs szolgáltatás kiterjed:
szakmák, munkakörök, képzési irányok megha­ - a foglalkozásokra,
tározására, a pályaorientációra, pályakorrekció­ - a térségben elérhető képzésekre,
ra és a karriertervezésre egyaránt vonatkoznak. - a régió, a megye, valamint a kistérség

A foglalkozási rehabilitáció harmadik lépése a munkaerő-piaci helyzetére,
tényleges foglalkoztatás. A megváltozott munka­
képességűek foglalkoztatása különböző intézmé­ - a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi
nyi keretek között végezhető: szociális intézmé­ jellemzőire vonatkozó tudnivalókra, a
nyek, akkreditált foglalkoztatók és egyéb foglal­ foglalkoztatást elősegítő támogatásokra
koztatók.
- a munkanélküli-ellátásokra vonatkozó
A foglalkoztatási rehabilitációt lehetőségekre,
segítő szolgáltatások
- a foglalkoztatással összefüggő jogsza­
A foglalkozási rehabilitációt segítő szolgáltatá­ bályokkal kapcsolatos tájékoztatásra
sok olyan álláskeresők munkába helyezését segí­ és az azokról szóló ismertetőkre.
tik elő, akik munkaképességük csökkenésének
mértékéről szakértői igazolással vagy foglalko­ • Munkavégző képesség fejlesztése (a meg­
zás-egészségügyi szakvéleménnyel rendelkeznek, változott munkaképességű munkanélküli­
akiknek munkavállalási és munkahelymegtartási ek sikeres újra elhelyezkedéséhez meglévő
esélyei testi vagy szellemi károsodás miatt csök­ képességeik gyakran kevésnek bizonyul­
kentek (az általa utoljára legalább 1 évig betöl­ nak, s a hosszú munkanélküliség alatt ko­
tött munkakört, illetve a képzettségi szintjének rábbi ismeretük, szaktudásuk is jelentősen
megfelelő munkakört nem tudja ellátni). veszít értékéből, ezért a képzésnek, fejlesz­
tésnek ebben a körben kitüntetett szerepe
A foglalkoztatási rehabilitációt segítő szolgál­ van; a modern rehabilitáció alaptétele,
tatások hogy a sérült emberek elsősorban integrált
képzésbe kapcsolódjanak be).
• Rehabilitációs tanácsadás (egyénre szabott Munkahely feltárás (segít megtalálni a fo­
segítséget nyújtanak az egészségi problé­ gyatékos ember speciális munkavégző ké­
mával élőknek az egészségi állapotuknak, pességéből, elvárásaiból kiindulva azt a
érdeklődésüknek és képességeiknek megfe­ munkahelyet, amely számára tartós foglal­
lelő foglalkozások meghatározásában, va­ kozást és önmegvalósítási lehetőséget biz­
lamint a képzési irányok kiválasztásában). tosít).

A rehabilitációs tanácsadás iránya lehet: Munkaközvetítés.
- foglalkozási információs tanácsadás, • Munkáltatók támogatása új munkahelyek
- pályamódosítási, pályakorrekciós ta­
nácsadás, teremtésében, a meglévők megőrzésében (a
- pályaválasztási tanácsadás, megváltozott munkaképességű embert al­
- pszichológiai tanácsadás. kalmazó munkáltatók természetesen álla­
Munkaerő-piaci és foglalkozási információ mi támogatásban is részesülhetnek, létezik
(az információnyújtás - amely történhet ún.: rehabilitációs foglalkoztatás bővítését
önállóan vagy tanácsadás, állásbörze, to­ szolgáló támogatás, állami dotáció; a spe­
ciális munkaeszközök készítéséhez is kér­
hető támogatás, adókedvezményt is kap­
hat, és igényelhető pályázati úton is, ha
olyan beruházást, bővítést, eszközvásárlást

tervez a munkaadó, amely megváltozott védett foglalkoztatás (az egészségkároso­
munkaképességű személyek foglalkoztatá­ dás - krónikus betegség vagy fogyatékos­
sát biztosítja). ság miatt - megváltozott munkaképességű
Hátrányos helyzetűek önfoglalkoztatóvá emberek sajátos körülményeket biztosító
válásának, vállalkozóvá válásának támo­ munkalehetősége.)
gatása.
Az elhelyezkedések közvetlen segítése (az A rehabilitációs team
általános és tematikus tanácsadások, a tá­
mogatott foglalkozások és képzési lehető- A rehabilitáció komplexitása miatt egy-egy szak­
ségek szélesítése mellett kialakult és egyre mához, szakterülethez tartozó szakember képte­
jobban terjed a „munkába segítés" direkt len ellátni mindazokat a feladatokat, amelyek az
formája). Ez az európai gyakorlattal kom­ akadályozott ember életének minden területét
patibilis szolgáltatás a munkáltató és mun­ (testi, lelki és szociális) átfogják, ezért az egyes
kavállaló egymásra találását, és a rehabili­ feladatokat különböző szakemberek végzik.
tált dolgozó tartós munkában maradását
segíti. Ebben a munkában az ún. mentorok A rehabilitációs team állandó résztvevői az
(foglalkoztatás-szervező' menedzserek, akadályozott ember és a közvetlen környezetében
munkaasszisztensek) segítik a megválto­ élők (például családtagok). A tapasztalatok azt
zott munkaképességű egyént. A mentorok bizonyítják, hogy azon betegek jobb betegség­
személyre szólóan segítenek az állásfeltá­ prognózist mutatnak, és jobban rehabilitálhatók,
rásban, az elhelyezkedésben és az utógon­ akik családban élnek, illetve, akiket hozzátarto­
dozásban. zóik támogatnak. A teamnek a beteg felelős részt­
Utókövetés, utógondozás. vevője, aki pontos tájékoztatást kap a betegségé­
ről, aktívan és felelősen működik közre a rehabi­
A foglalkoztatási rehabilitáció formái litáció folyamatában. A beteget és hozzátartozóit
minden esetben be kell vonni a team-megbeszélé­
Nyílt foglalkoztatás (normál munkaerő-pi­ sekbe, és lehetőséget kell adni számukra, hogy a
aci versenyfeltételeknek megfelelően); lehetséges rehabilitációs beavatkozások alternatí­
> önfoglalkoztatás (minden olyan, a jogsza­ vái közül választhassanak.
bályok szerint önállóan végezhető és az
egyéni vállalkozásról szóló törvény hatá­ A rehabilitációs teamben a betegen és laikus
lya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, segítőin kívül azok a szakemberek (például or­
amelynek gyakorlója az egészségbiztosí­ vos, ápoló, gyógytornász, foglalkoztató terapeu­
tási, illetve a nyugdíjbiztosítási szolgáltatá­ ta, szociális munkás, pszichológus, gyógypedagó­
sok fedezetéről az erről szóló jogszabályok gus) kapnak helyet, akik a rehabilitációs munká­
rendelkezései szerint maga köteles gondos­ ban szaktudásukkal közreműködnek (multidisz-
kodni); ciplináris team). A team szakember-összetétele
• támogatott foglalkoztatás (az egészségká­ mindig az akadályozott ember sérüléseinek típu­
rosodás, krónikus betegség vagy fogyaté­ sától, az akadályoztatottságot okozó tünetek ja­
kosság miatt megváltozott munkaképes­ vuló, stagnáló vagy progresszív jellegétől, az élet­
ségű emberek sajátos körülményeket biz­ kortól, az aktuális rehabilitációs igényektől és
tosító, az állami költségvetés által megha­ szükségletektől függ. Ahogyan a team összetétele,
tározott százalékban megfinanszírozott ugyanúgy a team vezetője sem állandó, hanem a
munkalehetősége); szükségleteknek megfelelően változik. A haté­
kony rehabilitáció érdekében a team minden-

egyes tagjának leginkább azt kell a közös munka időközönként. A teammegbeszéléseken a közös
egyik legfontosabb alapelvének tartania, hogy munkában résztvevő minden szakember beszá­
keressék meg a szükséges és az adott feladatra ná­ mol az akadályozott személy aktuális állapotáról,
luk kompetensebb szakembert és, „adják to­ a közös munka során elért eredményekről, a ki­
vább" nekik a rehabilitációra szoruló embert. tűzött célok elérésének mértékéről, valamint a
felmerült nehézségekről.
A team tevékenységének első lépése az akadá­
lyozott egyén állapotának komplex felmérése, a Irodalom
rehabilitációs szükségletek komplex feltárása an­
nak érdekében, hogy minél optimálisabb problé­ Heckl, R. W. - Ade, G. - Schell, W.: Rehabilitá­
mamegoldási stratégiát fogalmazhassanak meg. ció és betegápolás. Medicina Könyvkiadó, Bu­
Ezt követi a team tagjainak szoros együttműkö­ dapest, 2000.
désével a rehabilitációs célkitűzések megfogalma­
zása, ennek megfelelően az egyéni rehabilitációs Huszár I. - Kullmann L. - Tringer L.: A rehabili­
terv összeállítása, annak gyakorlati feladatokra táció gyakorlata. Medicina Könyvkiadó, Bu­
történő bontása. Ezután következik a mindenna­ dapest, 2000.
pi munka, amikor minden teamtag saját szakte­
rületének megfelelően végrehajtja a meghatáro­ Potter, P. A. - Perry, A. G.: Az ápolás elméleti és
zott feladatokat. A hatékony együttműködés és a gyakorlati alapjai. Medicina Könyvkiadó, Bu­
rehabilitáció sikeressége érdekében rendszeres dapest, 1996.
team-megbeszéléseket tartanak előre egyeztetett
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről.

Összefoglalás

A fejezet egyes alfejezetei a megelőzés különböző szintjeit mutatják be. A modern egészség­
ügyi ellátásban az egészségvédelem multidiszciplináris és multiszektoriális együttműködés
keretében az elsődleges megelőzés (primer prevenció vagy profilaxis), a másodlagos megelő­
zés (szekunder prevenció vagy kuráció) és a harmadlagos megelőzés (tercier prevenció vagy
rehabilitáció) szintjeinek egységében valósul meg. Az elsődleges megelőzéssel a betegség ki­
alakulását, a kurációval a betegség szövődményeit, a rehabilitációval pedig a már kialakult
szövődmények súlyosbodását kívánjuk megakadályozni. Az egészségügyi ellátás tehát egy
adott egészségi állapot rosszabbodásának a megakadályozása, azaz prevenciók sorozatának
tekinthető.

A megelőző tevékenységek együttes célja a születéskor várható átlagos élettartam növelése,
az egészségi állapot javítása, a jó egészségi állapotban megélt élettartam meghosszabbítása,
a morbiditás és a mortalitás csökkentése, valamint azoknak a károsító tényezőknek a mér­
séklése, melyek az egyén vagy a közösség egészségére kedvezőtlen hatást gyakorolnak.

3. fejezet A megelőzés és annak szintjei

Kérdések, feladatok

1. Mit jelent az a megállapítás, hogy az egészségvédelem multidiszciplináris és multi-
szcktoriális együttműködést igényel?

2. Milyen célokat szolgálnak együttesen a megelőző tevékenységek?
3. Milyen céllal végezzük a megelőzés egyes szintjeit?
4. Hogyan képeznek egységet a megelőzés egyes szintjei?
5. Hogyan kapcsolódnak a megelőzés egyes szintjei a különböző egészségi állapotokhoz?
6. Milyen feladatai lehetnek az ápolónak a megelőzés egyes szintjein?
7. Röviden fogalmazza meg az elsődleges megelőzés lényegét és célját!
8. Nevezze meg az elsődleges megelőzés célcsoportjait!
9. Soroljon fel néhány olyan eszközt, amelyek elsődleges megelőzés során segítik a

károsodások kialakulását vagy csökkentését!
10. Hasonlítsa össze az egyéni és közösségi egészségmegőrzést mint az elsődleges megelőzés

két alapvető formáját?
11. Ismertesse az elsődleges megelőzés színtereit!
12. Fogalmazza meg, hogy mi a másodlagos megelőzés lényege és célja!
13. Nevezze meg a másodlagos megelőzés célcsoportjait!
14. Sorolja fel a másodlagos megelőzés eszközeit!
15. Ismertesse a másodlagos megelőzés színtereit!
16. Mi a rehabilitáció lényege és célja?
17. Mi a különbség a rehabilitáció kliensközpontú és társadalomközpontú iránya között?
18. Melyek a rehabilitációt igénylő betegségcsoportok?
19. Melyek a rehabilitáció eszközei?
2 0 . Melyek a komplex rehabilitáció elemei?
2 1 . Mit jelent az orvosi rehabilitáció fogalma?
22. Melyek az orvosi rehabilitáció eszközei?
23. Melyek az orvosi rehabilitáció intézményei?
2 4 . Mi a mentálhigiénés rehabilitáció feladata a komplex rehabilitáció keretében?
25. Mi a szociális rehabilitáció feladata?
26. Mi az oktatási, képzési, átképzési rehabilitáció feladata?
27. Kik a rehabilitációs team tagjai?
28. Mitől függ a rehabilitációs teamben dolgozó szakemberek összetétele?
2 9 . Melyek a rehabilitációs teammunka lépései?

Az ápolás általános kérdései

Kis Klára

Az ápolás rövid története betegségeiről, ezek ellátási lehetőségeiről. Ebben
a korban alakult át a vadászok és gyűjtögetők
Az ápolás egyidős az emberiséggel, az emberi ter­ társadalma földművelő és állattenyésztő néppé,
mészetből fakad. Amíg az ápolás évezredek alatt ami szükségszerűen maga után vonta az emberek
az ápolástudomány jelenlegi fejlettségi fokáig el­ letelepedését. A letelepedés viszont újabb veszé­
ért, sok ezer ápoló áldozatos munkájára volt lyeket hozott magával, például a téli hónapokban
szükség. Bár céljai minden korban megegyeztek, fokozott fertőzésveszély, az elégtelen és helytelen
a tudományok fejlődésével felhasználható eszkö­ táplálkozás miatt hiánybetegségek, a nedves bar­
zei korszerűsödtek. Az ápolás hosszú évszázado­ langok reumatikus bántalmakat okoztak („bar­
kon keresztül kölcsönös függésben fejlődött az langi köszvény"). Már a korai történelmi időből
orvostudománnyal. származó csontleleteken elég gyakran kimutatha­
tó a daganatos megbetegedés.
Ápolásra utaló adatok a történelem
előtti civilizációk népei között Az őskori ember komoly erőfeszítéseket tett,
(Kr. e. 4000 előtt) hogy legyőzze váratlan betegségeit, ellássa a va­
dászat közben szerzett sérüléseit. Valószínűleg az
Az ősközösségben a gyógyítást a varázslók, az állatok viselkedését figyelve ismerték fel, hogy a
ápolást pedig ezek női hozzátartozói végezték. Az közeli vizekben kereshetnek gyógyírt sérült vég­
ápolás a történelemnek ebben a korai szakaszá­ tagjaikra, és azt, hogy egyes növények gyógyító
ban egyfajta közösségi szolgálat volt, ösztönös hatásúak. A tapasztalatokat felhalmozva ősanyá­
késztetésből eredt, és a betegek segítésén túl való­ ink türelmesen gyűjtögették a virágokat, füveket,
jában elsősorban a család egyben tartására és vé- hogy azokat alkalmazva az arra rászorultak
delmezésére irányult. egészségét megpróbálják visszaadni. Lassan gyűj­
tötték a tapasztalatokat a sebkezelések, csonttö­
A korai népek életmódjáról, betegségeiről je­ rések, ficamok, sérülések ellátásáról, felhasználva
lenleg semmiféle megfejthető írásos emlékkel nem a tapasztaltabb öregek véleményét is. így kezdett
rendelkezünk, ezekről az ősi régészeti leletanyagok kibontakozni a gyógyító-ápoló tevékenység.
tanulmányozása adhat információkat. Az „ősko­
ri" gyógymódokra, ápolásra csak feltevéseink le­ A korai civilizációk népei körében
hetnek, olyan csontleletek alapján, amelyek példá­ fellelhető betegápolás
ul gyógyult koponyalékelésről, szuvas fogakról, (Kr. e. 4000-Kr. u. 476)
csonttörésről és ízületi kopásról tanúskodnak.
A rabszolgatartó társadalmak időszakában kelet­
Az új kőkorszakból (Kr. e. 5 5 0 0 - 2 2 0 0 ) már kezett írásos emlékeinkben is igen kevés utalás ta-
több csontvázlelet tanúskodik az újkőkori ember

lálható az ápolásra. A gyógyítók szerepét a papok vallásosak voltak, és hittek az egészség és beteg­
vették át. Az orvostudomány pedig elsősorban ség isteni meghatározottságában. A Charaka Sa­
azokban az országokban kezdett terjedni (többek mitha című orvosi kézirat szerint az ápolóknak
között Egyiptom, Görögország), ahol az alapvető az alábbi képességekkel kellett rendelkezniük:
tudományok — közöttük a kémia - fejlődtek. „Biztosítani kell egy olyan, jó magaviseletű sze­
mélyekből álló gondozói testületet, akik szokása­
Az egyiptomiak bonctani, élettani és kórtani ikban megkülönböztetett módon érvényesítik a
tudás hiányában nem ismerték a betegség lénye­ tisztaságot. [...] Akik szolgálatban állnak [...]
gét. Ezzel szemben a betegségek tüneteit, diag­ Akiknek kedvesnek és ügyesnek kell lenniük és
nosztizálását viszont jól ismerték. A gyógyítás is­ képesnek minden olyan szolgálat elvégzésére, me­
tene Serapis volt. Templomai, a serapeionok a lyekre a betegnek szüksége lehet, beleértve a be­
gyógykezeléseket szolgálták. Itt aludtak a bete­ teg mosdatását, fürösztését is. Nem kevésbé
gek, hogy álmukban látott útmutatás szerint ré­ olyannak, hogy rendelkezésre álljanak azoknak,
szesüljenek ellátásban. Ezeket az ellátóhelyeket akik betegeskednek, soha nem vonakodva attól,
tekinthetjük a kórházak ókori elődeinek. Az óko­ hogy bármi olyan dolgot megtegyenek, amit ne­
ri egyiptomi leleteken is találhatók ápolásra vo­ kik megparancsolnak." Nem ismeretes, hogy kik
natkozó utalások. Az orvosi papiruszok tartal­ végezték ezen ápolók képzését, valamint az ápo­
maznak olyan leírásokat, melyek ápolási folya­ lók státusa is tisztázatlan volt.
matra utalnak (például a vérmérgezésben szenve­
dő betegek táplálása). A leírásokban azonban az Ismereteink szerint a modern orvoslás kezdete
ápoló feladatai nem voltak világosak. az ókori Kínában élőShen Nung (Kr. e. kb. 2700)
császár nevéhez fűződik. A császár vezette be a
Az asszíroknál és babiloniaknál a papi „bel­ gyógyszeres terápiát és az akupunktúrát. Ezek az
gyógyászon" és a világi „sebészorvosokon kívül ellátási formák a Yang-Yin elméletbe ágyazódtak
még egy harmadik „ápoló-kezelő rend" is tevé­ be. A Yang, a férfias alapelv (világos és élettel te­
kenykedett, akik elkészítették a gyógyszereket, a li) és a Yin, női alapelv (sötét, hideg és élettelen)
fürdőket, és közreműködtek az ellátás során, közötti összhang jelenti az egészséget, a betegség
majd ezt követően gondozták a betegeket. A gyó­ hiányát. Eredetileg az akupunktúra abból állt,
gyításra növényi és ásványi eredetű gyógyszere­ hogy tűket szúrtak a meridiánnak nevezett testfe­
ket, diétát, a pihentetést, a beöntéseket, a lületbe azokon a pontokon, amelyek a yin-yang
masszázst, a kötözéseket, a személyi higiéné fo­ áramlását tartották ellenőrzésük alatt. A kínai
kozott előtérbe állítását alkalmazták. kultúrából eredő erős tradíció szerint a betegeket
otthonukban, családi körben ápolták, ezért kevés
Az ókori zsidók Mózes könyveiben esetenként említés történik bármilyen kórházról.
az ápolót is említik, bár szerepe a dajkák esetét
kivéve nem világos. Úgy tűnik, hogy az ápoló ott­ Az ókori görögöknél az orvosok istene, Aszk-
honukban látogatta meg és gondozta a betegeket, lepiosz tiszteletére emelt aszklepeionok alkalma­
és valószínűleg szerepe volt az egészséges élet ok­ sak voltak a pihenésre és az egészség helyreállítá­
tatásában is. sára. Ezek az intézmények a gazdagok ellátására
jöttek létre, és elsősorban a diétára és a pihenés­
A kereszténység előtti Indiában, az ókori hin­ re helyezték a hangsúlyt, de bennük gyógyfürdő­
duknál már kiépített kórházi szervezet működött, ket, tornatermeket és kezelő helyiségeket is elhe­
valószínűleg elsőként a világon. Ugyancsak itt lyeztek. A papság tartotta fenn ezeket a helyeket,
működött olyan férfiakból álló kórházi személy­ és látta el a betegeket, de őket nem lehet a mai ér­
zet, akikhez a nagy felkészültségű sebészek küld­ telemben ápolónak tekinteni. Hippokratésztó'l
ték a betegeiket ápolás céljából. A Védáknak ne­ (Kr. e. 4 6 0 - 3 7 7 ) származtatják az Illem könyvét,
vezett szent írások egy rövidebb sebészi könyvet ahonnan az alábbi részlet származik: „Bízd meg
(Susruta Samitha) is tartalmaznak, amiből meg­
tudhatjuk, hogy az ókori indiai emberek mélyen

egyik tanítványodat, olyat, aki képes az instruk­ Ápolás a kereszténység első századaiban
ciókat nehézség nélkül végrehajtani, és képes a
kezelést megfelelőképpen végezni. Válassz olyan A korai kereszténység által gyakorolt jótékony­
valakit, aki már megkapta a bevezetést a szakma ság, könyörületesség, a felebaráti szeretet, amely
rejtelmeibe, hogy minden olyan dolgot el tudjon az emberi méltóság felismerésén alapul, felkarol­
végezni, amire szükség van, és hogy a kezelést ta a szegényeket és a betegeket. A szegénygondo­
biztonsággal meg tudja adni. Ő azért van ott, zás és betegápolás a keresztény közösségek elöl­
hogy megakadályozza, hogy olyan dolgok, me­ járóinak: a püspököknek és a papságnak a fel­
lyek a vizitek között történnek, elsikkadjanak. adata lett. A diakónusok (szerpap, aki egyházi
Soha ne bízz meg laikust semmivel, mert ha bal­ szolgálatot teljesít) és a diakonisszák (az ókeresz­
szerencsés dolog történik, a feleló'sség téged fog tény egyházban hivatalosan kirendelt szegény- és
terhelni, de az eredmény dicsó'séget fog neked betegápolónők) viszont, mint a nevük is mutatja,
szerezni." Ebbó'l a leírásból feltételezhetjük, hogy csak segítő, szolgáló és végrehajtó feladatokat
a fektetőknek nevezett intézményekben már kü­ láttak el. A hajléktalan betegek, elhagyott idős
lön személyek ápolták a betegeket. A rabszolgá­ emberek, leprások ápolásán túl a halottak elte-
kat otthon hozzátartozóik ápolták, akik egyúttal metéséről is gondoskodniuk kellett.
az orvosok segédei is voltak.
A keresztény összetartozás jegyében minden
A római orvostudomány kiemelkedő alakja a keresztény ház szállás volt az utasok részére, ápo­
pergamoni Galénosz ( 1 3 0 - 2 0 0 ) , elsősorban lóhely a betegek számára, az üldözöttek menedé­
gyógyszertani kutatásairól ismert, a betegek ke­ ke, az elhagyottak, árvák oltalma. Az otthonok­
zelésében gyógynövénykészítményeket alkalma­ ban történő ápolás, mint a szegényellátás része,
zott. Galénosz utalt a bábák által a szüléskor és ebben a korban tökéletesen elegendő és megfele­
az újszülött gondozása során felhasznált beavat­ lő volt az akkori lehetőségeknek megfelelően.
kozások némelyikére. Ezek alapján feltételezhet­ Nem kellett a rászorulóknak a családi környezet­
jük, hogy a nők ápolásában a bábák játszhattak ből kiszakadniuk, megőrizte az ellátott független­
szerepet. E korból származik az orvostörténeti ségét, méltóságát.
szempontból lényeges Celsus nyolckötetes össze­
foglaló munkája, melynek 3. kötetében említi a Konstantin (Kr. u. 2 7 4 - 3 3 7 ) császárságától
gyulladás azóta is tanított jellemző tüneteit: ru- kezdődően a gazdasági és társadalmi viszonyok
bor (pirosság, pír), tumor (duzzanat), calor (for­ az egyházi szegénygondozás fejlődésében is válto­
róság), dolor (fájdalom). Az ókori rómaiaknál zásokat hoztak. A vagyon kezdett néhány család
már találkozunk kórházszerű intézményekkel. A kezében összpontosulni, amit pazarló, fényűző
valetudinaria különálló épület vagy csupán egy élettel éltek fel. A másik oldalon pedig a határta­
külön szoba volt, melyben eredetileg a birtokon lan nyomor volt az uralkodó. A tömeges elnyo­
dolgozó értékes római rabszolgákat gondozták. morodás korában annak érdekében, hogy a dia­
Egyes utalások alapján azonban arra következ­ kónusok és a diakonisszák elláthassák feladatu­
tethetünk, hogy a későbbiekben a rabszolgákon kat, szükség volt olyan házakra is (diakonia),
kívül ezekben az épületekben sebesült vagy beteg ahol a jótékonyságot gyakorolhatták. Ezek a há­
katonákat is gondoztak. Az ásatások során fel­ zak egy-egy diakónus vezetése alatt működtek, és
tárt kórházak a kórtermeken kívül fürdőket, gyakran betegápolóhelyként is szolgáltak.
gyógyszertárat és a gondozó személyzet szállás­
helyeit is magukba foglalták. A szegénygondozás központosítására irányu­
ló törekvés további új intézményrendszer létreho­
Az arab orvosi iskolák híressége Avicenna volt zását eredményezte: a szálláshelyeket (hospicium)
( 9 8 0 - 1 0 3 7 ) , ötkötetes Kánonja kb. ötszáz éven és kórházakat (hospitale) azok részére, akiknek
át az orvosi törvények könyve volt. már nem jutott lakás, vagy akiket családi körben
már nem lehetett ápolni. Konstantin uralkodása

után már minden püspöki városban találhatunk A középkorban a keresztes háborúk új lendü­
kórházat. A ragályos betegek részére külön házak letet adtak az ápolás és az egészségügyi ellátás fej­
épültek (leprosorium). lődésének. A szerzetesrendek mellett a keresztes
hadjáratok eredményeként jöttek létre az ún. ha­
A fejlődés későbbi időszakában a nyugati egy­ di ápolórendek, a Kórházi Lovagrendek (János­
házban a betegápolás feladata rövidesen a kolos­ lovagok, Német lovagrend, Templárius lovag­
tori szerzetesekre hárult. Az ókor és a középkor rend, Szent Lázár rendje, Szentháromság rendje,
közötti átmeneti időszakban a kolostori élet vált Szentlélek rendje) biztosítva a beteg és sebesült
az egyházi szegénygondozás és betegellátás leg­ katonák ellátását a Szentföld felszabadításáért
fontosabb intézményévé, a már meglévő kórhá­ háborút folytató „kereszteseknek", akik a moha­
zak mellett. A kolostorokban végzett fizikai mun­ medánok ellen harcoltak. A lovagrendek a bete­
kát, mint erkölcsi kötelességet, a lelki előmenetel gek ellátását a lovagok által a rendre hagyott
és szabadság eszközének tekintették. így a mun­ pénzből, vagyonból fedezték. A keresztesháború
ka - például az ápolás - nem kényszertevékeny­ idején a házi ápolást az özvegyek és az egyedülál­
ség volt, hanem önként vállalt feladat. Az ápolók ló nők látták el.
a kolostori rend és fegyelem alatt szolgálva a be­
tegeknek, nyomorékoknak, vakoknak, szeren­ A középkor végén a kolostori orvosképzést
csétleneknek nyújtottak gondos ápolást. átvették az egyetemek. Az itt végzett orvosok fő
feladatuknak elsősorban a járványok megakadá­
A férfi szerzetesrendekkel vetekedtek a ke­ lyozását tekintették. A betegek ápolását az apá­
resztény szeretet művelésében a szegénygondo­ cák mellett az újonnan alakult világi ápolórendek
zásban, a betegápolásban, a fiatalok nevelésé­ végezték, amelyeknek a tagjai főleg járványkór­
ben a női szerzetesrendek, amelyek hamarosan házakban dolgoztak. A világi ápolórendek tevé­
szükségtelenné tették a diakonisszák intézmé­ kenységi köre hasonló volt az egyházi ápolóren­
nyét. dekéhez, és bár egyenruhában jártak, nem éltek
kolostorban, házasodhattak, nem tettek szegény­
A betegápolás helyzete a középkorban ségi fogadalmat.
(476-1492)
A középkor utolsó évszázadaiban - többek
A középkori betegellátás és szegénygondozás jó­ között a megélénkülő kereskedelem eredménye­
tékonysági alapon, adományok segítségével való­ ként - a gazdasági-társadalmi élet meghatározó
sult meg. A kereszténység első évszázadában kia­ elemeként létrejött céhrendszer is kivette részét a
lakult, diakonisszák által nyújtott ellátás a kö­ szegénygondozásból, a városokban jótékony cél­
zépkorban folyamatosan visszafejlődött. A dia­ lal létrehozott intézetek építéséből. A kórházak
konisszák rendjének feladatait más rendek vették élén álló igazgató világi ember volt, aki azon kí­
át. Az egyházon belül újabb egyházi férfi és női vül, hogy felelős volt az anyagi javakért, ellátta
szerzetesrendek alakultak. Az egyes szerzetesren­ az ápolószemélyzet felügyeletét is. Az igazgató
dek az alapító szándéka szerint betegellátással is felügyelete alatt dolgozó ápolók (a fivérek, akik a
foglalkoztak, ily módon tagjaik erre a célra kép­ lelkipásztorkodást ellátó papokból és a legkülön­
zésben is részesültek. Az idők folyamán létrejött félébb fizikai munkát ellátó világiakból álltak,
800 férfi (például bencések) és 1500 női (például valamint a nővérek, akik a betegek ápolását és a
Szent Erzsébet Nővérek) szerzetesrend a betegek szegény zarándokok gondozását végezték) általá­
(leprások), szegények, nyomorékok, foglyok ápo­ ban valamelyik szerzetesrend szabályai szerint él­
lását látta el. A szerzetesrendek tagjai a betegek tek. Az ápolók a betegek ápolásán, a szegény za­
ápolását és a szegények gondozását a kolostor­ rándokok gondozásán kívül a haldoklók részére
kórházakban végezték. nyújtottak végső vigasztalást.