ápolástan

Ai egészségügyi intézmények higiénéje

Bolfánné Góczán Zsuzsanna

Általános alapelvek Epidemiológiai Központ (OEK) Dezinfekciós
osztálya által időszakosan kiadott hivatalos szak­
A kórházba kerülő betegek egy része ténylegesen mai módszertani kézikönyv tartalmazza.
fertőző beteg, vagy feltételesen (potenciális) fer­
tőző forrásnak tekinthető. Szervezetükből kóro­ Az egészségügyi intézmények rendelkeznek hi­
kozók jutnak a környezetükbe, amelyek további giénés szabályzattal, melyben kizárólag a fenti
fertőzéseket indíthatnak el. Ezért valamennyi módszertani útmutatóban engedélyezett szerek
osztály, részleg berendezési, felszerelési tárgyát szerepelhetnek.
feltételesen fertőzöttnek kell tekinteni. A fertőzé­
sek megelőzésénél nagyon fontos láncszem a ter­ Az engedélyezett fertőtlenítőszerek alkalma­
jedés megakadályozása, mely a külső környezet­ zási területüknek megfelelően az alábbi csopor­
ben lévő kórokozók elpusztításával érhető el. tokra oszthatók az európai szerkategóriák sze­
rint:
Az aszeptikus betegellátás legfontosabb alap­
elve a kórokozó mikroorganizmusoknak a beteg­ kézfertőtlenítő szerek - higiénés kézfertőt­
től való távol tartása. Ennek érdekében fertőtle­ lenítők;
níteni kell a betegekkel kapcsolatba kerülő helyi­
ségeket, ezek berendezési és felszerelési tárgyait, kézfertőtlenítő szerek - bemosakodó sze­
az ép bőrfelületükkel érintkező textíliákat, anya­ rek;
gokat, amelyek a betegellátás során használato­
sak. bőrfertőtlenítő szerek;
nyálkahártya-fertőtlenítő szerek;
Az emberi szervezet nyílt testszöveteivel, nyál­ felületfertőtlenítő szerek;
kahártyáival, testnyílásaival, testüregeivel érint­ műszer- és eszközfertőtlenítő szerek;
kezésbe kerülő eszközöknek, műszereknek, anya­ sporocid hatású fertőtlenítőszerek;
goknak viszont sterilnek kell lenniük. Ahhoz, fogászati műszer- és eszközfertőtlenítő sze­
hogy ezeket a követelményeket a beteg érdekében rek;
maradéktalanul végrehajthassuk, meg kell ismer­
kednünk a fertőtlenítés és a sterilezés alapfogal­ endoszkóp-fertőtlenítő szerek;
maival és végrehajtásának módjaival. inkubátorfertőtlenítő szerek;
dializáló berendezést fertőtlenítő szerek;
A betegellátásban és a járványügyi gyakorlat­ váladékfertőtlenítő szerek;
ban alkalmazható fertőtlenítő eljárásokat és en­ speciális fertőtlenítőszerek (sterilizáló ol­
gedélyezett szereket, a kapcsolatos jogszabályo­ datok);
kat a „Tájékoztató a fertőtlenítésről. A betegellá­
tásban és a járványügyi gyakorlatban alkalmaz­ fertőtlenítő hatású áztató- és mosószerek
ható fertőtlenítő eljárások" című, az Országos textíliák számára;
kéztisztító- és betegfürdető szerek;
műszer- és eszközíisztóó szerek (enzimati-
kus hatás).

A fentiekből következik, hogy univerzális, számú, ellenállóbb kórokozó elpusztításá­
mindenre jó fertőtlenítőszer nincs, hanem az al­ hoz, illetve hatástalanításához erőteljes
kalmazási területre, az anyagféleségekre speciáli­ fertőtlenítő hatás szükséges. Mindig olyan
san kifejlesztett szer használandó. Figyelembe eljárást és hatáserősséget alkalmazunk,
kell venni az egészségügyi intézmény higiénés sza­ amellyel az ellenállóbb törzseket is elpusz­
bályzatát, az eszköz gyártójának, forgalmazójá­ títjuk;
nak fertőtlenítési útmutatóját (a garancia érvé­ a hőmérséklet is befolyásolhatja a fertőtle­
nyesítése érdekében is). nítő eljárások hatékonyságát, hiszen pél­
dául a kémiai reakciók sebessége is nő a
A fertőtlenítés hőmérséklet emelésével. Minden fertőtle­
nítő eljárásnál van egy hőmérsékleti opti­
A fertőtlenítés vagy dezinfekció azon eljárások mum, ahol a hatás érvényesülése a legked­
összessége, amelyek a külső környezetbe kikerült vezőbb, a túlmelegítés azonban kerülendő
kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőzőképes­ az anyagkárosodás elkerülése érdekében;
ségük megszüntetésére irányulnak. a behatási (expozíciós) időtartam lényeges
az eredményes dezinficiálás szempontjá­
A fertőtlenítő eljárások hatékonyságát ból, hiszen az alkalmazott fertőtlenítő ha­
befolyásoló tényezők tásnak bizonyos időre van szüksége a kór­
okozók elpusztításához. A gyakorlatban
A dezinficiálás (fertőtlenítés) eredményességének itt követik el a legtöbb hibát a fertőtleníté­
alapvető feltétele, hogy a fertőtlenítő hatás és a si idő lerövidítésével, így csak részben
kórokozók között meghatározott ideig fennálló pusztulnak el a mikroorganizmusok és a
közvetlen kontaktus jöjjön létre. A gyakorlatban fertőtlenítő hatás megszűnését követően
ennek kialakulását, érvényesülését számos ténye­ egy részük ismét életképessé válik (11.1.
ző befolyásolja, ami a dezinficiáló hatás csökke­ táblázat).
nését vagy elmaradását eredményezi.
Mindig olyan módszert kell választanunk, mely
Ilyen tényezők lehetnek: nem károsítja az adott felületet vagy anyagot.
fertőtlenítendő anyag tulajdonsága, felüle­
ti kiképzése, szerkezetének jellege. A sima A kórokozók ellenálló képessége nagyban kü­
résmentes felületek könnyebben fertőtle- lönbözik egymástól, ezért attól függően kell meg­
níthetők, mint a repedezett, hézagos felüle­ választanunk a fertőtlenítő eljárás formáját, an­
tek, laza szerkezetű anyagok; nak hatáserősségét, hogy milyen mikrobát aka­
fertőtlenítendő anyag szennyezettsége. A runk elpusztítani. Más hatást kell alkalmaznunk
kórokozók a külső környezetbe mindig va­ például: a gennykeltő baktériumok elpusztításá­
lamilyen váladékkal (genny, széklet stb.) ra, mint spórás baktériumok vagy vírusok ellen.
együtt kerülnek ki, melyek megnehezítik a
fertőtlenítőszerek mikrobákhoz jutását. A fertőtlenítő eljárások
Meggátolhatják a fertőtlenítő hatás érvé­ hatáserősségének fokozatai
nyesülését, ezért fontos a megelőző mecha­
nikus tisztítás vagy a szennyeződés fellazí­ A fertőtlenítő szerek használati útmutatója tar­
tása, áztatása; talmazza a szer hatásspektrumát.
a mikroorganizmusok száma, ellenálló ké­
pessége sem közömbös, ugyanis a nagyobb Csíraszámcsökkentő (szanációs) hatás. A kór­
okozók egy részének elölésével mikroorganizmu-

/1, táblázat: Műszer és eszközfertótlenítés

Mit Mivel Koncentráció Behatási idő
előírás szerint
orvosi műtéti eszközök előtisztító vagy előírás szerint
kéziműszerek rászáradásig
fonendoszkóp enzimatikus tisztító
vérnyomásmérő
homloktükör fertőtlenítőszeres előírás szerint
reflexkalapács letörlés,
felületfertőtlenítő
oldat, spray v. kendő

ápolási eszközök lázmérő, felületfertőtlenítő beáztatás, 30 perc
mosdatótál öblítés - letörlés
előírás szerint
személyi higiéné műszerfertőtlenítő beáztatás,
eszközei öblítés előírás szerint
(borotva+ecset,
körömkefe, fésű) 60 perc
program szerint
gumi es gumilepedő, műszerfertőtlenítő beáztatás, rászáradásig
műanyag rászáradásig
eszközök beöntőcsövek stb. öblítés 1-2 óra
rászáradásig
váladékfelfogó vesetál, ágytál, klórtartalmú szer beáztatás,
eszközök vizelőüveg öblítés előírás szerint

ágytál kezelési utasítás
fertőtlenítő gép szerint

ólomkötény, gumikötény, sporocid hatású letörlés
műanyag klumpa szerrel

szívókészülék és tartozékai (szívótartály) sporocid hatású beáztatás,
szerrel öblítés
elektromos monitor, perfúzor, klórtartalmú szerrel előírás szerint
készülékek billentyűzet
felületfertőtlenítő töményen
spray

aneszteziológiai ambuballon, mykobakt. műszer­ előírás szerint
eszközök gégecső stb. es felületfertőtlenítő

endoszkópok fertőtlenítése engedélyezett, előírás szerint előírás szerint
speciális előtisztító előírás szerint
O2 párásító tartálya műanyag tartály, szerekkel előírás szerint
oxigénmaszk előírás szerint
műszerfertőtlenítő előírás szerint
dializáló gép előírás szerint
fogászati műszerek speciális előírás szerint
fogászati lenyomati minták fertőtlenítő
előírás szerint
műszerfertőtlenítő előírás szerint

speciális szerek

sokban szegény környezetet létesítünk. Ez tehát Speciális fertőtlenítő eljárás. Azok a módsze­
rek, melyeket diagnosztikus, terápiás vagy profi-
csak részleges fertőtlenítés (például: mechanikus laktikus célból alkalmazott orvosi eszközök, ké­
szülékek, berendezések fertőtlenítésére alkalma­
tisztítás, szellőztetés, szappanos kézmosás). zunk. Ezek fertőtlenítése mindenkor a gyártó ke­
zelési utasítása szerint, az adott készülékhez ki­
Baktériumszaporodást gátló (bakteriosztati- dolgozott módszerrel történik.

kus) hatás. A baktériumok vegetatív alakjai nem

pusztulnak el, csak szaporodásuk gátolt. A hatás

megszűnése után a baktériumok újra képesek

szaporodni, például: hűtés, fagyasztás.

Baktériumölő (bakteriad) hatás. A baktérium

vegetatív formái elpusztulnak, a baktérium-spó­ Fizikai fertőtlenítő eljárások

rák azonban nem.

Spóraölő (sporocid) hatás. Erélyes hatású fer­ A fizikai fertőtlenítő eljárások közé soroljuk a

tőtlenítőszerekkel vagy magas hőmérséklettel el­ csíraszámcsökkentést eredményező:

érhetjük, hogy az igen ellenálló spórák is elpusz­ mechanikai módszereket (tisztítás, szűrés);

tulnak. a hőhatás alkalmazását (kifőzés, gőz stb.);

Vírusinaktiváló (virucid) hatás. Eredménye­ a sugárzó energia (ultraibolya sugárzás)

képpen a vírusok elvesztik fertőzőképességüket, biológiai hatásán alapuló fertőtlenítési

inaktiválódnak. Néhány ellenálló víruscsoport módokat.

inaktiválásához sporocid hatáserősséget kell al­

kalmazni.

Gombaölő (fungicid) hatás. Az emberi szerve­ Mechanikai módszerek
A mechanikai módszerek csak a kórokozók
zetet fertőző gombákat öli meg.
számának csökkentésére alkalmasak, maradékta­
Parazitákat pusztító hatás (paraziticid). lan elpusztításukra nem. Ezért ezeket általában
más fertőtlenítő eljárásokkal kell kiegészíteni.
Olyan fertőtlenítő eljárás során érhető el, mely­
Tisztítási eljárások. A kórokozók mindig va­
nek hatására a környezetbe kikerült patogén pro- lamilyen váladékkal (széklet, vizelet, genny stb.)
együtt, ezekkel körülvéve kerülnek a környezet­
tozoonok vegetatív alakjai, cisztái, helmintek be. Ez fizikai és vegyi védelmet jelent számukra,
megakadályozza a fertőtlenítő hatások és a mik­
(bélférgek), illetve ezek lárvái és petéi pusztulnak robák kontaktusát.

el. A hővel való fertőtlenítést (sőt a sterilezést is)
például nehezíti a kórokozók körül megszilárdult
A fertőtlenítés módjai fehérjeburok, amely a váladékok fehérjéjéből hő
hatására csapódik ki. Ezért van olyan nagy jelen­
Fizikai; tősége a szennyezés eltávolításának.
kémiai;
kombinált; Alapos mechanikai tisztítás nélkül a vegyi
speciális eljárásokkal. anyagokkal történő fertőtlenítés is eredményte­
len.
Fizikai fertőtlenítő eljárás. Az eljárás során fi­
zikai hatásokat, hő- vagy sugárzó energiát hasz­ A betegellátó intézményekben a kézmosást,
nálunk fel a kórokozók elpusztítására. műszerek, eszközök mosását, a takarítást stb.
mindig gondosan, rendszeresen kell végezni, kie­
Kémiai fertőtlenítő eljárás. Ebben az esetben gészítve ezeket egyéb fertőtlenítési eljárásokkal.
antimikrobiális hatású vegyületeket alkalma­ Megkönnyíti a tisztítást, ha a szennyeződést nem
zunk: oldat, aerosol vagy gáz formájában.

Kombinált fertőtlenítő eljárás. A fizikai és ké­
miai fertőtlenítő eljárásokat egyesítik.

engedjük beszáradni, ezért a műszereket, eszkö­ Elégetés. Az értéktelen megsemmisítendő tár­
zöket, tiszta hideg vízben vagy enzimatikus elő- gyak, fertőző egészségügyi hulladékok egyszerű,
tisztítószeres oldatban gyűjtjük. megbízható fertőtlenítési módja. Használt köt­
szert, vattát, szervmaradékokat és egyéb veszé­
A tisztítási eljárások során elengedhetetlen az lyes hulladékokat szoktak hulladékégető kemen­
előírt védőfelszerelés (gumikesztyű, orr-szájken­ cében elégetni 4 0 0 °C-on.
dő, védőszemüveg, vízhatlan kötény) használata
a foglakozási eredetű fertőzések elkerülése érde­ Az úgynevezett leégetés fertőtlenítésre alkalmat­
kében. A szennyezett, fertőzött eszközökről, felü­ lan, mert az alkoholba mártott műszereken nem te­
letekről kórokozók juthatnak közvetlenül vagy a remt olyan hőfokot, amely elpusztítaná a kóroko­
széthulló vízcseppek közvetítésével a tisztítást zókat. Ezért ezt a módszert nem használjuk.
végző dolgozók szervezetébe.
Fertőtlenítés gőzzel. A gőzfertőtlenítés egyike
Szűrés. Megfelelő szűrőkkel a folyadékokból, a legbiztonságosabb fertőtlenítési eljárásoknak.
a levegőből a legapróbb részecskéket, kórokozó Gőzfertőtlenítésnél mindig áramló gőzt kell al­
és nem kórokozó baktériumokat, spórákat is ki­ kalmazni, mert hatása csak akkor érvényesül, ha
választhatjuk. A baktériumszűrő eljárások körül­ a gép munkaterében elhelyezett anyagokat folya­
ményesek, költségesek, így ezeket csak hőérzé­ matosan átjárja a gőz. Betegellátó intézmények­
keny folyadékok fertőtlenítésére, valamint szel­ ben ezt a módszert nagyon ritkán alkalmazzák.
lőztető berendezésekben a levegő csírátlanítására
használják. Fertőtlenítés sugárzással. Germicidlámpával
előállított ultraibolya sugárzás csak azokat a kór­
E módszernek egyik legfontosabb alkalmazá­ okozókat pusztítja el, amelyeket közvetlenül elér,
sa a száj- és orrváladék szétterülő cseppjeinek ezért egy-két lámpa működtetésével nem tekint­
szűrése, illetve a külvilág felől a légutakat veszé­ hetjük megoldottnak műtők vagy nagy alapterü­
lyeztető fertőző részecskék kiszűrése orr-szájken­ letű helyiségek fertőtlenítését.
dő, orr-szájmaszk használatával. Ennek az orr­
nyílást is fednie kell, hiszen például a Staphylo- UV-sugárzással, a gyakorlatban alkalmazott
coccus-hordozás legalább olyan gyakori az orr­ germicidlámpákkal a megengedett expozíciós idő
üregben, mint a torokban. alatt a baktériumspórák nem pusztíthatok el.

Fertőtlenítés hőhatással Kórházi gyakorlatban a laminál boxok (pél­
A nedves hő (forrásban lévő víz, gőz) a mikro­ dául: gyógyszerkészítő steril boxok) fertőtleníté­
sére használatos.
organizmusok fehérjéjét kicsapja, míg a száraz hő
oxidáció útján pusztítja el őket. A hőenergia hatá­ A germicid lámpa keltette UV-sugárzás az em­
sára a baktériumok többségének vegetatív alakja beri szervezetre is veszélyes, ezért a munkavédel­
nedves közegben 60 °C-on 3 0 - 6 0 perc alatt el­ mi előírásokat gondosan be kell tartani.
pusztul, azonban a Staphylococcus, a Pseudomo-
nas és a Mycobacterium fajok (TBC) csak maga­ Kémiai fertőtlenítő eljárások
sabb hőfokon hosszabb idő után inaktiválódnak.
A kémiai fertőtlenítésre használt anyagok hatását
Igen ellenállók a baktériumspórák a hővel a korábban már ismertetett általános tényezőkön
szemben, például a Clostridium spórák. kívül speciális tényezők is befolyásolják:

A vírusok és gombák hőérzékenysége általá­ koncentráció: a fertőtlenítőszer koncentrá­
ban a baktériumok vegetatív alakjainak hőérzé- ciója az egyik legfontosabb tényező. Elég­
kenységéhez hasonló, de ezek között is vannak telen töménységű vagy kimerült oldattal a
hőrezisztens formák. kívánt hatást nem érhetjük el, sőt elősegít­
hetjük az ellenállóbb kórokozók elszapo­
rodását.

vegyhatás: egyes dezinficiensek csak meg­ letet, tárgyat vagy eszközt kívánunk vele dezinfi-
határozott vegyhatáson tudják kifejtem fer­ ciálni.
tőtlenítőképességüket, ezért a jelenleg hasz­
nálatos szereket nem célszerű egymással Fertőtlenítő lemosással. Egybefüggő, vízálló
keverni. A fertőtlenítő szerek egy része csak felületekre textíliával, szivaccsal vagy más alkal­
bizonyos kórokozókkal szemben hat, míg mas eszközzel visszük fel a fertőtlenítő oldatot,
vannak általánosabb mikrobaölő hatású­ majd ott hagyjuk megszáradni. Mosható padló-,
ak, úgynevezett széles spektrumú szerek is. falburkolatok, felszerelési és berendezési tárgyak,
kapilláraktív hatás: a dezinficiensek egy ápolási segédeszközök, szállítóeszközök stb. fer­
csoportjánál fontos tényező a kapilláraktív tőtlenítését végezzük ilyen módon.
hatás, amely által ezek a mikroorganizmu­
sokat körülvevő szerves anyagot fellazít­ Fertőtlenítés permetezéssel. A fertőtlenítő ol­
ják, feloldják, így a fertőtlenítő hatás és a datot mechanikus porlasztás, permetezés útján
kórokozó közötti kapcsolat létrejöttét elő­ juttatjuk a fertőtlenítendő felületre. Alkalmazási
segítik. Ezek a szerek lehetővé teszik, hogy terület: nem mosható burkolatok, textíliák, nehe­
használatuk során a tisztítás és a fertőtle­ zen hozzáférhető felületek, kényes plexiburkola­
nítés egy munkafázisban történjék. A ka­ tú műszerek, képernyők. Gyári kiszerelésben szó­
pilláraktív hatással nem rendelkező dezin- rófejjel ellátott kész dezinficiens oldatok használ­
ficienseknél viszont a fertőtlenítés fázisát hatók.
mindig mechanikus tisztításnak kell meg­
előznie, tehát ez a tevékenység csak két Fertőtlenítés beáztatással. Különböző eszkö­
munkafázisban végezhető el. zöket, tárgyakat, anyagokat a fertőtlenítőszer ol­
datába helyezzük oly módon, hogy az ellepje, s
Ezekből kitűnik, hogy eredményes kémiai fer­ abban az előírt behatási ideig tartjuk. így fertőt-
tőtlenítést csak az előírt koncentrációjú és vegy- lenítendők például az ápolási segédeszközök, a
hatású oldattal, a szer tulajdonságának megfelelő személyi higiéné eszközei, a gyermekjátékok.
munkafázisokban, a kórokozók fajtáinak figye­ Ügyeljünk arra, hogy az üreges, lumennel rendel­
lembevételével végezhetünk. kezők buborékmentesek legyenek.

Minden anyagféleség fertőtlenítésére egyaránt Fertőtlenítés letörléssel. Tömör felszínű tár­
alkalmas, általánosan használható fertőtlenítő­ gyakat fertőtlenítő oldattal átitatott törlőeszköz-
szerrel, illetve eljárással nem rendelkezünk, így zel dörzsöljük át. Az így felvitt fertőtlenítő olda­
esetenként kell a rendelkezésünkre álló szerek és tot a kezelt felületre hagyjuk rászáradni. Ezt a
módszerek közül a legmegfelelőbbet kiválaszta­ módszert olyan esetben alkalmazzuk, amikor
nunk, figyelembe véve a fertőtlenítő hatást befo­ más eljárás (például: áztatás vagy lemosás) a ke­
lyásoló általános és speciális tényezőket. A széles zelt tárgyat károsítaná, mint például a vizsgáló­
spektrumú fertőtlenítőszerek általános mikroba­ asztal, gépek felülete, a nem mosható padlóbur­
ölő hatásúak. Azonban baktériumspórákat ölő kolatok stb. Alkalmazhatók az engedélyezett sze­
(sporocid) hatással ezen szerek közül is csak né­ rek oldatai, illetve gyári kiszerelésű fertőtlenítő
hány rendelkezik. kendők.

A kémiai fertőtlenítés módjai Fertőtlenítés átkeféléssel. A fertőtlenítendő tár­
gyakat fertőtlenítő oldatba mártott kefével egyen­
A fertőtlenítőszereket különböző módon alkal­ letesen átkeféljük. Nem mosható textíliák, kárpi­
mazhatjuk annak megfelelően, hogy milyen felü­ tos bútor, ruházat dezinficiálását végezzük így.

Fertőtlenítés elegyítéssel. Váladékok, egyéb
fertőző anyagok, szennyvíz fertőtleníthető oly
módon, hogy fertőtlenítőszert adva hozzájuk
(egy rész fertőzött anyaghoz két rész fertőtlenítő
oldat) a keletkezett elegyet összekeverjük, majd

2-6 óta behatási idő után a csatornahálózatba Hátrányuk, hogy színtelenek, a műanyagokat
juttatjuk. Alkalmazhatók az engedélyezett vála- károsíthatják, a fémfelületeket korrodálják. Szer­
dékfertőtlenítő szerek. ves anyagok jelenlétében hatásuk csökken, mert
az aktív klórt nemcsak a mikroorganizmusok,
fertőtlenítés dezinficiens babbal. A habképző hanem az egyéb szerves anyagok is megkötik.
dezinficiens oldatot nyeles kefével habosítjuk
vagy szórófejjel ellátott gyárilag készült dezinfici­ A különböző klóros vegyületeknek eltérő a sza­
ens habot alkalmazunk a nem mosható textíliá­ badklórtartalmuk. Ezt ismernünk kell ahhoz, hogy
kon, ruházaton, ágybetétek felületén. Egyenletes hatásosan és gazdaságosan használhassuk őket.
befújás, bedörzsölés után a visszamaradó habot
kefével vagy porszívóval távolítjuk el. A nátrium-hipoklorit-90 aktív klórt és nátron­
lúgot tartalmazó oldat. Betegellátó intézmények­
Fertőtlenítés gázokkal. Gázosítással történő ben 2-4 százalékos oldatát használják felület és
fertőtlenítés esetén a fertőtlenítőszert elpárolog­ ápolási eszközök fertőtlenítésére (elsősorban vála­
tatva vagy porlasztva, gáz formájában alkalmaz­ dékfelfogó eszközök). Átlátszó üvegben fény ha­
zuk. Helyiségek felületeit, valamint zárt ládában tására vagy lezáratlan üvegben klórtartalma rövid
vagy kamrában tárolt hőérzékeny anyagokat idő alatt csökken, az oldat hatástalanná válik.
(például műszálas textíliákat, könyveket stb.) fer­
tőtleníthetünk például formaiinban, illetve pero­ Figyelem! A nátrium-hipokloritos ballonokat
xidvegyületben. feltűnően meg kell jelölni, mert formaiinnal tör­
ténő véletlen összekeverése heves robbanással
A fertőtlenítőszerek csoportosítása járhat'.
hatóanyaguk szerint
Az engedélyezett szerek között tabletta formá­
A fertőtlenítőszerek hatóanyag szerinti csoporto­ tumú klórtartalmú készítmények is találhatók, el­
sítás?, (számuk idővel módosulhat): térő stabil, aktív klórtartalommal. A gyártó hatá­
rozza meg a belőle készítendő oldat töménységét.
klór és vegyületei;
jód és vegyületei; Antimikrobiális hatásspektrum: baktericid,
alkoholok; mykobaktericid (tbc), fungicid, virucid.
aldehidek vagy aldehidhordozók;
oxidáló szerek és peroxidvegyületek; A kloramin-B fehér kristályos, klórszagú por,
felületaktív szerek; melynek vizes oldata a nátrium-hipokloriténál
lúgok; stabilabb, és a bőrt kevésbé izgatja. Eszköz- és fe­
fenolszármazékok; lületfertőtlenítéshez gyári kiszerelésben tabletta
alkilaminok és származékaik; formájában találkozhatunk vele. Vizes oldata kb.
guanidinek; 4 óra alatt kimerül, hatástalanná válik.
kombinált hatású fertőtlenítőszerek.
Antimikrobiális hatásspektrum: baktericid,
Klór és vegyületei. A klór fojtó szagú, ingerlő virucid, nagy töménységben sporocid.
hatású mérgező gáz, amit vegyületei formájában
alkalmaznak dezinficiálásra. A leghatásosabbak Jód és vegyületei. Az elemi jód alkoholos ol­
azok a klórvegyületek, amelyek szabad aktív datát (jódtinktúra) antiszeptikumként és bőrfer­
klórt adnak le. Gyorsan és megbízhatóan pusztít­ tőtlenítésre alkalmazzák. Az egyre több jódaller-
ják a baktériumokat, sőt vírusok és spórák elölé- giás eset miatt bőrfertőtlenítő szerként történő al­
sére is használhatók. Savas közeg vagy a hőmér­ kalmazása háttérbe szorul, helyette kevésbé aller-
séklet emelése fokozza hatásukat. gizáló jodofórokat használnak.

Antimikrobiális hatásspektrum: baktericid,
fungicid, virucid.

Jodofórok: az elemi jódnak felületaktív ve­
gyületekkel alkotott komplexei. Oldatban sötét­
barna színű, ami állás közben világosbarnára hal-

ványul, jelzi az oldat kimerülését. Lúgok és szap­ Nátrium-hipoklorittal robbanó elegyet alkot,
panok a hatását rontják, keverésük nem ajánlott. ezért ne használjuk együtt!

Az engedélyezett szerek közül például kézfer­ Antimikrobiális hatás: baktericid, sporocid,
tőtlenítő' folyékony szappannal találkozunk. Jo- virucid (Hepatitis-B, HÍV/AIDS vírus-inaktiváló
dofór tartalmú oldatot pedig belső űri (hüvely, hatású), fungicid.
hólyag, hasi műtéteknél) öblítésre alkalmaznak.
Paraformaldehid. Fehér, kristályos, erősen
Alkoholok. Színtelen, kellemes szagú, égető formalin szagú por. Hideg vízben rosszul, meleg
ízű folyadék. Erősen párolog, gőze gyúlékony, vízben jól oldódik. Melegítve formaldehidgáz
robbanásveszélyes, ezért még hígított formában szabadul fel. Helyiségek gázosítására alkalmaz­
is csak a tűzrendészeti szabályok betartása mel­ ható.
lett lehet alkalmazni. Vízzel térfogatcsökkenéssel
korlátlanul elegyedik. Forráspontja: 78,4 0C Antimikrobiális hatás: lásd formaldehid
Glutáraldehid. Enyhén savas vegyhatású, jel­
Ebben a csoportban gyakorlatilag két szer lemző szagú gáz, lúgosítás után válik erőteljes de-
fontos: az etilalkohol és az izopropil-alkohol. zinficienssé. Különböző vegyületei elsősorban
műszer- és eszközfertőtlenítésre alkalmasak. To­
Előfordul, hogy az alkoholok 70 százalékos xikus hatása miatt a kezelt eszközökről, műsze­
oldata - ha nem steril vízzel készítették el - bak­ rekről maradékát desztillált vízzel le kell öblíteni.
tériumspórákat (gázödéma, tetanusz) tartalmaz­ Nagy kiterjedésű felületek fertőtlenítésére nem
hat. Ezért Magyarországon előírás, hogy sebészi alkalmazható.
bemosakodáshoz, kézfertőtlenítéshez csak megfe­
lelő pórusátmérőjű (0,2 um) steril szűrőn átszűrt Az engedélyezett szerek jegyzékét az OEK tá­
alkohol használható. jékoztató tartalmazza.

Egyes speciális eszközök például a fertőtlení­ Oxidálószerek és peroxid-vegyületek. A pero­
tett endoszkópok csatornáinak 70 százalékos xidvegyületek bői aktivá toranyagok segítségével
izopropil-alkohollal történő öblítésével a lumen atomos, ún. nascens oxigén szabadul fel, ez oxi­
szárítása gyorsítható. Szélesebb felhasználási te­ dálja a fehérjéket, elöli a mikroorganizmusokat.
rületük kombinált fertőtlenítőszer-készítmények­ Előnyük, hogy alkalmazásukkor gyorsan elbom­
ben: higiénés és műtéti kézfertőtlenítő szerek, lanak, toxikus szermaradékot nem képeznek.
bőrfertőtlenítő szerek, felületfertőtlenítő szerek.
Az engedélyezett szerek között szerepel kéz­
Hatásspektrum: baktericid, fungicid, szelektív fertőtlenítő, bőrfertőtlenítő, felületfertőtlenítő,
virucid. vértelenítő hatású műszer- és eszközfertőtlenítő
szer, fertőtlenítő hatású áztató- és mosószerek,
Aldehidek vagy aldehidhordozók. A legfonto­ helyiség gázosítására szolgáló szer.
sabb és leghatásosabb széles spektrumú fertőtle­
nítőszereink közé tartoznak. A formaldehidet, Hidrogén-per oxid (H2O2) oldat színtelen, víz­
paraformaldehidet és a glutáraldehidet alkalmaz­ ben és savas közegben lassan bomlik. Hatása rö­
zák fertőtlenítésre. vid ideig tart, gyenge dezinficiens.

A formaldehid színtelen, szúrós szagú, gyúlé­ Antimikrobiális hatássprektum: Gram-nega-
kony gáz, amelynek 40 százalékos vizes oldata a tív baktériumok (Pseudomonas aeruginosa bak­
formalin. Az oldatból folyamatosan szabadul fel tériumokat 3 százalékos oldata, a hyperol 10
a formaldehid. A formaldehid gázt helyiségek fer­ perc alatt elpusztítja), sporocid, virucid.
tőtlenítésére, a 3 százalékos formalin oldatot pe­
dig felületek dezinficiálására használjuk. Perecetsav. A kémiailag tiszta perecetsav
színtelen, maró, ingerlő hatású folyadék. 110
A szernek mutagén, carcinogén, teratogén ha­ °C-on robbanó, erősen oxidáló anyag. Bőrirritá­
tása van, ezért alkalmazása kerülendő. Az en­ ló, mutagén, teratogén, rákkeltő hatású. Erősen
gedélyezett vegyületei közül választható haszná­ korrozív, ezért a műszer- és eszközfertőtlenítő
lójára kevésbé veszélyes, nem ártalmas szer. szer készítmények korróziógátló anyagokat is

tartalmaznak. Széles antimikrobiális hatással Felhasználási területük leginkább az állat­
rendelkezik, kiemelhető erős vírusinaktiváló tu­ egészségügy.
lajdonsága.
Kórházi gyakorlatban a Creutzfeld-Jakob be­
Jegyezzük meg! A peroxidvegyületet tartalma­ tegség (CJB), a szivacsos agy velőgyulladás fehér­
zó kéz- és bőrfertőtlenítő szerek kizárólag hidro- jetermészetű kórokozóját, a prionokat inaktivál-
gén-peroxidot tartalmaznak és nincs bennük rák­ juk nátronlúggal. A CJB-s beteg környezetét,
keltő hatású perecetsav. használati tárgyait fertőtlenítjük úgy, hogy 40 g
NaOH 1 liter desztillált vízben feloldva képezi az
felületaktív szerek. Azokat a kémiai anyago­ Ix normál nátronlúg (1 N NaOH) oldatát. Beha­
kat, amelyek vízben oldva csökkentik annak felü­ tási idő 1 óra.
leti feszültségét, és ezáltal lehetővé teszik a zsíros
és egyéb szerves szennyeződések eltávolítását, Fenolszármazékok. A fenol, karbolsav sajátos
tenzideknek nevezzük. szagú, erősen maró, színtelen vagy kissé zöldes
színű vegyület. A fenolnak származékait használ­
Ide sorolhatók a fertőtlenítő hatással nem juk dezinficiensek hatóanyagaként.
rendelkező szappanok, tisztítószerek, összefogla­
ló néven detergensek. Ezek használatát a betegel­ Alkilaminok és származékaik. Széles antimik­
látás során fertőtlenítésnek kell követnie. robiális hatásúak, mykobaktericid és Hepatitis-B
vírusinaktiváló hatással is rendelkeznek. Az en­
A tenzidek másik nagy csoportja a fertőtlení­ gedélyezett szerek felület-, műszer- és eszközfer­
tő hatású felületaktív szerek, melyek tisztító, tőtlenítők.
szennyoldó és fertőtlenítő hatással is rendelkez­
nek. Felületre rászáradva több órán át bakteri- Guanidinek és származékai. Széles antibakte­
osztatikus és fungisztatikus hatást fejtenek ki.
Ezek alkalmasak egyfázisú fertőtlenítésre (tisztí­ riális hatással rendelkeznek. Guanideket tartal­
tás és fertőtlenítés egy munkafolyamatban).
mazó engedélyezett készítmények: kéz-, bőr-, fe­
A fertőtlenítő hatású felületaktív szerek nem
keverhetők szappanokkal és lúgos vegyhatású lület- és műszerfertőtlenítő szerek.
tisztítószerekkel, mert hatásukat közömbösítik.
Ebbe a csoportba tartozik számos kéz-, felület- és A guanidinek egyik származéka a klórhexidin.
műszerfertőtlenítő szer, illetve egyes mosószerek
bizonyos alakotóelemei. Fehér, szagtalan, kationaktív kristályos por. Ani­

Leggyakoribb vegyületek: benzalkónium-klo- onaktív tenzidek és szappanok közömbösítik.
rid és benzoxónium-klorid (kvaterner-ammóni-
um vegyületek). Ezeket tarralmazó engedélyezett Figyelem! A klórhexidin-tartalmú kéz-, bőr­
készícmények az OEK tájékoztatóban felsorolt
kéz-, bőr-, felület-, műszer- és eszközfertőtlenítő vagy műszerfertőtlenítő szerek textíliákra kerül­
szerek.
ve, majd klórtartalmú mosószerrel tisztítva a tex­
Antimikrobiális hatásspektrum: baktericid,
mycobaktericid, fungicid, virucid, egyes szerek tíliákon barnásvörös elszíneződést okozhatnak,
sporocid hatással is bírnak.
mely foltokat nem lehet eltávolítani.
Lúgok. A lúgok önmagukban csak nagyobb
koncentrációban rendelkeznek bizonyos antimik­ Antimikrobiális hatásspektrum: alacsony
robiális hatással. A lúgok közé soroljuk:
koncentrációban bakteriosztatikus, nagyobb
nátronlúg;
mésztej; koncentrációban baktericid és fungicid hatásúak,
kálilúg.
T B C baktériumra csekély hatású, szelektív viru­

cid hatású, sporocid hatása nincs.

Kombinált hatású fertőtlenítőszerek. A kom­

binált hatóanyagú fertőtlenítőszerek több, egy­
más hatását kiegészítő hatóanyagor tartalmaz­

nak. Általában ezek is felületaktív hatásúak, a ke­

zelt felületre rászáradva több órán át bakteriosz­

tatikus és fungisztatikus hatást fejtenek ki.

Antimikrobiális hatásspektrum: baktericid,

fungicid, többségük virucid.

A leggyakrabban alkalmazott eljárások víz hozzáadásával a szert a kezeken/alkarokon el­
dörzsöljük és langyos vízzel leöblítjük. Behatási
Higiénés kézfertótlenítés idő 7,-1 perc, az adott szer használati utasítása
alapján.
A kórházi vagy nosocomiális fertőzés egyik leg­
fontosabb közvetítője az egészségügyi személyzet Kézszárítás: papírtörlővel vagy elektromos
keze, hiszen a betegellátás során folyamatosan kézszárítóval vagy kézmosásonként váltott textil­
szennyeződhet, fertőződhet. Semmelweis óta a törlővel.
kézmosás volt és maradt a legfontosabb preven­
tív (megelőző) higiénés tevékenység, melynek je­ A készítmény egy munkafázisban tisztít és fer­
lentőségét a fertőzések terjedésének megakadá­ tőtlenít.
lyozásában nem lehet elégszer hangsúlyozni.
A kétfázisú kézfertőtlenítés műveleti sorrendje:
Higiénés kézfertőtlenítést kell végezni: 1. fázis: Adagolóból juttassunk a száraz kézre
szennyező tevékenység után; 5 ml higiénés kézfertőtlenítő szert, alaposan dör­
minden tiszta munka elvégzése előtt; zsöljük be a kezünket, a szert hagyjuk rászáradni
két beteg ellátása között; a bőrre. Fontos! Ezalatt a kezeket nem érheti víz,
fertőző és nem fertőző beteg fizikális vizs­ mert felhígítja a fertőtlenítőszert, így hatása cse­
gálata előtt és után; kély.
mindennapos beteggondozás, betegápolás 2. fázis: kézmosás folyékony szappannal (nem
előtt és után; fertőtlenítő hatású), majd kézszárítás papírtörlő­
étkeztetés, gyógyszerelés előtt; vel vagy elektromos kézszárítóval.
beavatkozások előtt (gyomormosás, injek-
ciózás, sebkötözés, katéterezés, beöntés Higiénés kézfertőtlenítés.
stb.); Alkoholalapú kézfertőtlenítő szerrel történő
izoláló helyiség elhagyásakor; bedörzsölés, behatási idő fél—l perc. Alkalmazás,
be- és kizsilipeléskor; ha a kéz nem durván szennyezett. Előnye: gyors,
váladékokkal, váladékfelfogó eszközökkel megbízható.
való munka után; Fontos! A bedörzsölés ideje alatt a kezeket, az
WC-használat után; alkart víz nem érheti.
fertőtlenítő munka után; A behatási idő letelte után a készítményt a bőr
szennyes textília kezelése után; felületéről, ha szükséges, folyó meleg vízzel leöb­
gumikesztyű leverése után. lítjük, papírtörlővel leszárítjuk.

A higiénés kézfertőtlenítés célja Sebészi bemosakodás.
a kéz bőrfelületén lévő tranziens (átmene­ Cél: a kéz bőrén lévő tranziens és reziduális
ti) mikroflóra elpusztítása, inaktiválása; (átmeneti és állandó) mikroflórát egyaránt eltá­
a fertőzési lánc megszakítása. volítsa és elpusztítsa. A műtét utáni sebfertőzések
megelőzésének igazán hatásos módszere, mely­
A csak szappannal végzett általános kézmosás nek fontossága nem változott.
a betegellátó intézményekben, illetve fertőző be­ Magyarországon jelenleg a sebészi bemosako­
teg környezetében nem elegendő. dás gyakorlata:
1. körömtoalett,
Alapszabály: a kezeket előbb fertőtlenítjük, 2. kézmosás és tisztítás: a kezeket és az alkaro­
azután tisztítjuk! kat meleg folyóvízzel és szappannal alaposan
megmosni, minimum 3 perc,
Egyfázisú kézfertőtlenítés: 3. öblítés: a kezeket és az alkarokat meleg folyó­
Kézmosás: az adagolóból fertőtlenítő hatású vízzel le kell öblíteni, a kezekről az alkarok fe-
5 ml folyékony szappant juttatunk a kézre, majd

lé haladva. Célja a bőrredőben meghúzódó érjük el, amikor fertőtlenítőszer oldattal vagy hi-
szappannyomok eltávolítása (a kézfertőtlení­ gítatlan fertőtlenítőszerrel keverjük össze a vála­
tő szerek hatását csökkenti a szappan), dékot. Behatási idő: fél—2 óra.
4. fertőtlenítés: adagolóból 5 ml készítményt jut­
tatunk a tenyérbe, mely 1 percig alaposan el­ Egy rész váladékhoz két rész fertőtlenítő oldat
dörzsölünk a kézen és az alkarokon, és ezt a adagolandó.
műveletet még négyszer megismételjük,
Váladékfelfogó edényzet fertőtlenítése
5 x 5 ml szer = 25 ml bemosakodó szer
5 x 1 perc idő, Az engedélyezett szerek közül főként a klórtartal­
5. szárítás: az alkoholbázisú kézfertőtlenítő szere­ mú készítmények előírt százalékos (általában 5
ket a bőrre rá kell hagyni száradni. (Amennyi­ százalékos) oldatával történik. Ma már a kórhá­
ben a kéz szárítása szükségessé válik, ehhez zakban ágytálmosó, -fertőtlenítő gépek használa­
csak steril törlő használható.) ta sem ritka. Ezek a gyártó által meghatározott
szerekkel üzemeltethetők.

Bőrön keresztül történő beavatkozás Felületfertötlenítés, takarítás
helyének fertőtlenítése

A bőrön át a különböző célból bevezetett tűkkel, Betegellátó intézményekben csupán tisztítószerrel
eszközökkel végzett beavatkozás (például injek­ végzett takarítással mikrobiológiai tisztaság nem
ció, punkció, transzfúzió, vérvétel) során számos érhető el, ezért csak fertőtlenítő takarítási eljárás
fertőzést okozhatunk, ha előzőleg nem fertőtle­ alkalmazható. Kivételt képeznek azok a helyisé­
nítjük hatékonyan a behatolás helyét. A beavat­ gek, közlekedők, melyek beteggel közvetve sem
kozás előtt a szúrás helyén a bőrfelületet enge­ érintkeznek.
délyezett bőrfertőtlenítő szerrel átitatott steril
tupferrel, gézlappal vagy vattával letöröljük, Egészségügyi intézményben száraz takarítási
vagy szórófejes adagolóból a bőrfelületre juttat­ módszert alkalmazni szigorúan tilos (partvis, sep­
juk a készítményt. Behatási idő: fél perc rű)!

Ezután a punkció helyét kézzel vagy nem ste­ Csak engedélyezett fertőtlenítő készítmény al­
ril kesztyűvel érinteni, tapintani tilos. Célszerű a kalmazható.
színezett szerek használata.
A takarítás történhet kézi erővel vagy speciális
Nyálkahártya fertőtlenítése takarító-, tisztítógépekkel. Ma már rendelkezésre
állnak praktikus takarítókocsik is, melyek a két-
Az engedélyezett szerek közül csak a speciálisan vödrös felmosásra alkalmasak. Az egyik vödör
erre kifejlesztettek alkalmazhatók hólyag- és hü­ fertőtlem'tőszeres oldatot tartalmaz, a másik üres
velyöblítésre, sebkezelésre, szájüreg-fertőtlenítésre. (általában piros színű) kannába pedig prés segítsé­
gével csavarja ki a szennyezett vízzel telt rasantot
Váladékfertőtlenítés (moppot, textil felmosót). így a takarítónak nem
kell kézzel érintenie. A takarítókocsihoz kiegészí­
A váladékok és egyéb fertőző anyagok dezinfici- tésként a különféle szennyezettségi fokú felületek­
álásának célja a bennük lévő kórokozók mara­ hez kis színkódos kannákkal, hozzájuk tartozó
déktalan elpusztítása. Ezt rendszerint elegyítéssel törlőruhákkal és szemétgyűjtő zsákokkal van fel­
szerelve. A rasantot kórtermenként váltani kell.

Alapszabály, hogy a takarítás mindig a legke­
vésbé szennyezett helyiség, felület felől a fokozot­
tan szennyezett, fertőzött felé haladjon.

Fertőtlenítő takarítás: közök, műszerek használat után azonnal az e cél­
Egy fázisban - ha az alkalmazott tisztítószer ra odakészített edényzetbe kerülnek, melyek mű­
fertőtlenítő hatással is rendelkezik. szertisztító (nem fertőtlenítő!) oldatot tartalmaz­
Két fázisban - ha a rendelkezésre álló fertőtle­ nak. Legalkalmasabbak az enzimtartalmú, ún.
nítőszernek tisztító hatása nincs. (Ebben az eset­ enzimatikus hatású mííszertisztítók, melynek ol­
ben az első fázis a tisztítás, második fázis a fertőt­ datai megkönnyítik a szerves szennyeződések le-
lenítő oldattal történő felületkezelés!) oldását.

Műszer- és eszköztisztítás, fertőtlenítés Tilos fertőtlenítő oldat használata!
Az ollót, a peánt és a kochert szétnyitva kell
A beteggel közvetve vagy közvetlenül érintkezés­ az oldatba helyezni.
be került eszközt, műszert potenciálisan fertő­ Öblítés.
zöttnek kell tekintenünk, ezért mind a betegek,
mind az egészségügyi személyzet védelme érdeké­ Száraz gyűjtés esetén az eszközöket, műszere­
ben hatásosan kell fertőtlenítenünk. ket minél előbb 30 "C-nál nem melegebb, folyó
csapvízzel alaposan le kell öblíteni.
Célja:
A műszerek szakszerű kezelésével a többszőr- Nedves módszerrel gyűjtött eszközökről, mű­
használatos orvostechnikai eszközök működése szerekről a csapvizet, illetve az enzimatikus mű-
és értéke hosszú éveken keresztül tartható legyen. szertisztító oldatot le kell önteni, majd szintén
A munkafolyamatokat a gyártók ajánlásaival 30 °C-nál nem melegebb folyó csapvízzel alapo­
összhangban a higiéniai és munkavédelmi előírá­ san Ie kell öblíteni.
sok figyelembevételével kell végezni.
Fontos! Az öblítővíz és az enzimatikus tisztí­
Munkafázisok: tó oldat fertőzöttnek minősül! Ezért az öblítést
1. Előkészítés (gyűjtés, előtisztítás, öblítés) mindig csak a kijelölt helyen szabad elvégezni
Az eszközök, műszerek gyűjtése már az alkal­ például: műszermosogató csap vagy helyiség. El
mazás helyén (osztályon, kötözőben, műtőben) kell különíteni a kézmosó- és a műszermosogató
kezdődik. Kétféle módszer alakult ki: csapot!

száraz gyűjtés; A műveletet csak az e célra használt védőru­
nedves gyűjtés. hában, gumikesztyűben szabad végezni, utána a
környezetet hatásosan fertőtleníteni kell.
A száraz gyűjtés lényege, hogy a betegellátás
során a csak erre a célra szolgáló műszerledobóba 2. Tisztítás, fertőtlenítés.
kerülnek, és a beavatkozás végén vagy hosszabb Célja:
műtét közben is viszik a tisztítás, fertőtlenítés he­ Az eszközökön, műszereken visszamaradt
lyére. szennyeződéseket (vér, váladék, zsír, gyógyszer)
kémiai és mechanikai módszerek kombinált alkal­
Hátránya, hogy a műszerekre a vér- és test­ mazásával eltávolítani. Ugyanis a szennyeződések
váladékok rászáradnak, és az így koagulálódott a sterilizáló hatás akadályozásán kívül az emberi
fehérjék már nehezen távolíthatók el ezekről, szervezetbe kerülve pirogén, lázkeltő hatást fejte­
akadályozva a további műveletek hatékonysá­ nek ki, súlyos egészségkárosodást okozva.
gát.
Kézi módszerrel végzett tisztításkor, fertőtle­
A nedves gyűjtés lényege, hogy a kötözésnél, nítéskor a fertőtlenítő oldatot csak az előírt hő­
műtéteknél, beavatkozásoknál alkalmazott esz­ mérsékleten szabad alkalmazni. Lehetőleg fertőt­
lenítő hatású tisztítószereket, ún. egyfázisú mű­
szerfertőtlenítő szereket alkalmazzunk (fertőtle­
nít, tisztít és véroldó).

Kétfázisú kezelés esetén először fertőtlenítő
oldatba helyezzük a műszereket, majd a behatási

idő végén, öblítés után műszertisztító oldatba áz­ Sterilizálás
tatjuk és a megfelelő eszközzel megtisztítjuk.
Tiszcítás után leöblítés: folyó meleg csapvízzel, Minden nyitott szövettel, testnyílással, nyálka­
majd desztillált vagy ioncserélt vízzel fejezzük be hártyával érintkező orvosi műszeres vagy manu­
(a vízkőképződés megakadályozása végett). ális beavatkozáshoz, belső vizsgálathoz és intra-
vasculáris vizsgálathoz kizárólag steril eszközö­
Gépi módszerrel végzett tisztítás az engedélye­ ket, műszereket, folyadékokat, a sebkezeléshez
zett műszermosogató gépekben is törrénhet. Ezek pedig steril kötszert és kesztyűt szabad felhasz­
a tisztítás összes fázisát automatikusan végzik. A nálni (11.2a,b. táblázat).
gépekhez a használati utasításuk szerinti készít­
mények alkalmazandók. Sterilizálás fogalma

Ultrahangos mosogatógépben a mechanikai Sterilnek (csíramentesnek) nevezzük azt az álla­
sérülésekkel szemben érzékeny mikrosebészeti, potot, amikor az anyag, eszköz, műszer mentes
fogászati eszközök tisztíthatók kíméletesen és valamennyi mikroorganizmustól és ezek nyugvó
alaposan. A nagyteljesítményű ultrahangos be­ formáitól.
rendezéseknél a 35 kHz körüli frekvencia és kb.
3 perces tisztítási idő elegendő. Sterilizálás az az eljárás, melynek során fizi­
kai, kémiai hatásokkal vagy ezek kombinációjá­
Tisztításhoz és fertőtlenítéshez az OEK által val a kezelt anyagon és anyagban elpusztul min­
kiadott módszertani levélben foglaltak az irány­ den mikroorganizmus, és ezek nyugvó formái.
adóak. Célja a megtisztított, fertőtlenített, átvizsgált és
megfelelő csomagolóanyaggal burkolt eszközök,
A nyitott szövetekkel, nyálkahártyával, testü­ anyagok csíramentesítése.
regekkel, testnyílásokkal kapcsolatba kerülő esz­
közöket, alkatrészeket az előfertőtlenítést köve­ Sterilizálni csak a többszöri használatra gyár­
tően sterilizálni is kell. tott eszközöket, műszereket, tartozékokat, textí­
liákat szabad. Egyszeri használatra gyártott
A műszer tisztítást visszaellenőrizhetően doku­ (diszpozibilis) eszközöket, tartozékokat ismétel­
mentálni kell! ten sterilizálni és felhasználni tilos!

3. Csomagolás, tárolás. Főbb sterilizáló módszerek

a megtisztított és leöblített eszközöket, Autoklávozás;
műszereket a csomagolás előtt meg kell hőlégsterilizálás;
szárítani. A szétszedett műszereket fertőt­ gázsterilizálás - etilénoxid;
lenített asztalra helyezzük, átvizsgáljuk; gázsterilizálás - formaldehid;
száradás után a sterilizálás módjának meg­ plazmasterilizálás;
felelően becsomagoljuk, és védett helyen hidegsterilizálás (antimikrobiális oldatban).
tároljuk;
Autoklávozás - gőzsterilizálás
fertőtlenítő takarításkor a felületre rávitt
fertőtlenítő oldatot minden esetben hagyni Az autokláv olyan készülék, melynek légtelenített
kell rászáradni. Egészségügyi intézmény­ munkaterében túlnyomásos, telített vízgőz hatá-
ben kórtermenként újonnan készített mun­
kaoldat használandó;

szükséges a funkciójukban eltérő helyisé­
gek takarításához külön takarítószett al­
kalmazása (kórtermek, mellékhelyiségek,
tálalókonyhák).

Sterilizálás összefoglaló táblázata I.

Sterilizálás Hőhig Autokláv Statini asztali autokláv
módja Száraz, magas hő cirkulál Göz+nyomás Gőz+nyomás

anyagcsoport fémeszköz fém orvosi eszközök, fém orvosi eszközök,
fecskendő" textília, kötszer, mikrosebészeti
csomagoló­ fogászati eszközök gumi és műanyag,
anyag üveg, porcelán talkum, aneszt. eszközök, műszerek
olaj üveg, porcelán egyes merev

alufólia endoszkóptípusok
fémdoboz
tálca Anyagcsoportonként 1. csomagolt
üvegedény külön csomagolni! gumieszközök
papír-fólia
textil (2x2 réteg) 2. csomagolt
kötszerdoboz és csomagolatlan
fémeszközök

3. csomagolatlan
nagyméretű eszköz

paraméterek 160 0 C - 4 5 perc gumiprogram 1. 121 C0 124 kPa -
180 0 C - 2 5 perc 108 kPa - 20 perc 5
2 0 0 0 C - I O perc textil, műszer program
206 kPa - 20 perc 15 perc

2. 135 °C, 235 kPa -

3, 5 perc

3. 135 °C, 235 kPa -

3, 5 perc

szavatossági alufólia - 14 nap textil, kötszerdoboz - papírfólia - 12 hó
idő bontatlan fémdoboz - 30 nap 14 nap
csomagolásban üveg - 30 nap csomagolatlanul
poliamid fólia - 12 hó spec. papír - 30 nap azonnali felhasználás!
rakomány papírfólia - 12 hó
indikátor munkatér 2/3-a
munkatér 2/3-a fémkazetta 2/3-a
szükséges
szükséges szükséges

sára jön létre az úgynevezett rakomány (anyagok, Ennek akadálya lehet:
eszközök, műszerek, textíliák) sterilitása. az előírt paraméterek (hőmérséklet, nyo­
más, időtartam) be nem tartása;
A túlnyomásos, telített vízgőz a munkatérbe az anyagokon maradt szennyeződés;
helyezett rakományon lecsapódik (kondenzáló­ a gőz behatolásának akadálya - szoros
dik), miközben hőenergia szabadul fel, és ez csomagolás, zsúfolt munkatér, a gőz szá­
pusztítja el a mikroorganizmusokat. Ennek felté­ mára átjárhatatlan csomagolóanyag.
tele tehát, hogy a gőz az eszközök csomagolásán
áthatoljon, a sterilizálandó rakomány minden A rakomány mennyisége a gép belső terének
pontjával közvetlenül érintkezzen, és ez a kon­ (munkaterének) maximum kétharmada lehet,
taktus meghatározott ideig (ún. behatási idő) fo­ hogy a gőz számára átjárhatóak legyenek a cso­
lyamatosan fennmaradjon. magok.

it. Sterilizálás összefoglaló táblázata II.

Sterilizálás Formalin Etilén-oxid Plazma Hideg endoszkópok
módja Gáz-hó'érzékenv (ETO) Hőérzékeny engedélyezett
szerekkel
Ga z-hőérzékeny

anyagcsoport endoszkópok sebészeti varróanyag, fémeszközök flexibilis
endoszkópok
gumi, műanyag aneszt. eszközök. nyelőcsőtágítók
ízületi
aneszt. alkatrészek (ambutömló', elek­ shaverek

pácienssel nem tródák, pacemaker) fénykábelek
laringoszkóp
érintkező' részei felxiblilis merev
endoszkóp
endoszkópok stb. koponyaűri
nyomásmérők

csomagoló- papírfólia papírfólia sterrad steril lepedő,
anyag műszerdoboz, tárolószekrény
TYVEK tasak

paraméterek 50-60 0C - 55°C +gáz - 46*4°C a szer használati
30 perctől 2 óra 2-6 óra időtartam utasítása szerint
programfüggő
96-120 óra
szellőztetési idő!

szavatossági 12 hó 12 hó doboz, tasak - Csomagolatlanul
idő bontatlan 30 nap azonnali
csomagolásban további felhasználás!

védőcsomagolás
esetén 12 hó

rakomány munkatér 1/3-a munkatér 1/3-a használati A folyadék
útmutató szerint mindig lepje el
az eszközt és
üregeit is!

indikátor szükséges szükséges szükséges szükséges

Az autoklávok nagyméretű gépek, melyeket egyéb finom műszerek sterilizálására. Szállítási és
általában központi sterilizálóban alkalmaznak. hosszabb tárolási igény esetén speciális csomago­
Létezik kisebb méretű gép, mely műtők, rendelők lóanyagot kell használni.
gyors sterileszközigényét elégíti ki helyben - ez az
ún. STATIM asztali autokláv. Ebbe általában Hőlégsterilezés
csomagolatlanul kerülnek a sterilizálásra váró
eszközök, de ez azonnali felhasználást feltételez. Zárt térben (ún. munkatérben) elektromos úton
Biztonságosan alkalmazható mikrosebészeti és felforrósított levegő ventilátor segítségével cirku-

lál. Eközben a forró levegő a sterilizálandó Hátránya: hosszú ciklusidő (2-6 óra), hosszú
anyaggal érintkezve hővezetés útján átadja hőe­ szellőztetési idő (96-120 óra, aerátor kamrában
nergiáját. A mikrobapusztító hatás feltétele tehát, 16-18), karcinogén és teratogén tulajdonságú,
hogy a folyamatosan áramló forró levegő a steri­ robbanásveszélyes.
lizálandó anyaggal vagy annak jó hővezető tulaj­
donságú csomagolóanyagával (alufólia, fémdo­ Gázsterilizálás formaldehidben
boz, üvegedény) meghatározott ideig folyamato­
san érintkezzen. A kémiai sterilizálás olyan módszere, melynek so­
rán antimikrobiális gázt, ez esetben formaldehi­
A munkatérbe kétharmadig szabad sterilizá­ det alkalmazunk a mikroorganizmusok élő és
landó anyagot tenni, lazán elhelyezve, hogy a for­ nyugvó formáinak elpusztítására.
ró levegő áramlásának útját ne zárja el.
A gép légtelenített és megfelelő hőmérsékletre
A módszer során 160-200 0C hőmérsékletű felfűtött munkaterébe formalinoldat és vízgőz ke­
száraz, forró cirkuláló levegő bizonyos anyagká­ veréket juttatnak, mely megfelelő hőmérséklet és
rosító hatással jár. Emiatt csak hőstabil eszközök expozíciós idő alatt a sterilizálandó anyag min­
sterilizálhatok benne. den pontjára eljut, és minden részével érintkezés­
be kerül. Ez a feltétele a sterilitásnak. Ennél a
(Megjegyzés: ezt a módszert az említett hátrá­ módszernél is fontos a műszerek előzetes, alapos
nyok miatt az EU-ban egyre kevésbé használják.) fertőtlenítése, tisztítása a mikrobaszám minimali­
zálása érdekében.
Az eljárás előnyei megegyeznek az autokláv-
nál leírtakkal, az eszközökre nézve nem korro- A formaldehid gázsterilizátor munkaterének
z ív. egyharmadát foglalhatja el a rakomány, a bera­
kott anyagot olyan lazán kell elhelyezni, hogy kö­
Gázsterilizálás etilén-oxidban (ETO) zöttük a gáz szabadon áramolhasson.

Az ETO veszélyes, nagyon reakcióképes kémiai A módszer előnyei és hátrányai megegyeznek
vegyület, mely szakszerűtlen kezelés esetén mér­ az ETO-val.
gezést, tüzet, robbanást okozhat.
Plazmasterilizálás
Az etilén-oxid gázzal történő sterilizáláskor az
előzőleg légtelenített, megfelelő páratartalmú és Az eljárás alacsony, mintegy 46±4 0C hőmérsék­
hőmérsékletű zárt munkatérbe meghatározott leten elektromos erőtér hatására létrehozott hid-
mennyiségű, koncentrációjú etilénoxid gázt jutta­ rogén-peroxid (H2O2) plazma-állapotát alkal­
tunk be. mazza alacsony páratartalmú közegben történő
csíramentesítésre.
Az ilyen módszerrel sterilizálandó anyagok és
eszközök előzetes tisztításának nagy jelentősége A sterilizációs ciklus során a STERRAD ké­
van, mert az ETO-ban bizonyos mikrobaszám szülék munkaterében létrehozott alacsony hő­
felett még megfelelő paraméterek mellett sem jön mérsékletű hidrogén-peroxid plazma aktív sza­
létre a sterilitás. Ezért az eszközökről a lehető leg­ bad gyökei hatékonyan elpusztítják a vírusokat,
nagyobb hatékonysággal.kell eltávolítani a szer­ baktériumokat és spórákat, steril állapotot hozva
ves anyagokat (vér, genny), illetve a csomagolás létre. A folyamat végén vízpára és oxigén marad
során ügyelni kell arra, hogy ne szennyeződhes­ vissza, de a rakomány száraz, azonnal használha­
sék a sterilizálandó anyag. A csomagolóanyag tó, vagy a szabályos csomagolásban szállítható és
megválasztása szintén kritikus pontja a sterilizá­ a kívánt ideig tárolható.
lás hatékonyságának.

Előnye: alacsony hőfokon (40-55 0C) hőérzé­
keny műszerek sterilizálhatósága.

A STERRAD készülékbe azonban csak szá­ Az eljárás hátrányai:
raz eszközök helyezhetők be. A lumennel ren­ az előtisztítás és fertőtlenítés bonyolult,
delkező eszközök csatornáiból is el kell távolíta­ nagy odafigyelést igénylő feladat;
ni a nedvességet (sűrített levegővel). Ha a gép az erőteljes antimikrobiális szer maradvá­
nedvességet észlel, azonnal megszakítja a mun­ nyaitól steril desztillált vízzel történő öblí­
kafolyamatot. téssel mentesíteni az endoszkópot a szövet­
károsító hatás miatt;
Előnye: gyors, megbízható, környezetkímélő, az endoszkóp sterilen tartása, tárolása a
egészségre káros anyag nem marad vissza a folya­ következő felhasználásig, körülményes, fe­
mat végén. lelősségteljes munkát igényel.

Hátránya: nem sterilizálható a készülékben Minden munkafolyamatot visszaellenőrizhe-
papír, folyadék, textília, zártvégű üreges testek, tően dokumentálni kell
zárt fémdobozok. Műanyag- és fémcsövek közül
csak a felhasználói kézikönyvben felsorolt mére­ Egyszer használatos eszközökkel
tűek sterilizálhatok, melyek csomagolásához spe­ kapcsolatos követelmények
ciális papír szükséges.
Az aszeptikus betegellátás egyik formája a gyári­
Hidegsterilizálás lag sterilizált, sterilen forgalomba hozott egyszer
használatos eszközök mind nagyobb számú és
Antimikrobiális, sporocid, mykobaktericid és vi­ egyre szélesebb körű alkalmazása. Ezek csomago­
rucid hatású, ún. széles spektrumú speciális fo­ lásán „E1NMAL" vagy „DISPOSABLE" megje­
lyadékokban történő sterilizálás a sterilizálási el­ lölés látható a szavatossági idő feltüntetésével.
járások közül a legkevésbé, csak a végszükség
esetén választandó módszer. Az egyszer használatos eszközök újrafertőtle-
nítése és sterilizálása anyagkárosodás nélkül nem
Többnyire flexibilis (hajlékony) endoszkópo­ kivitelezhető (anyagszerkezeti változásokat, szö­
kat sterilizálunk így, mert ezek konstrukciójuk­ vetkárosító vegyületek felszabadulását okozhat­
nál, anyaguknál fogva hőenergiával anyagkáro­ ja), ezért ezeket ismételten sterilizálni, újrafel­
sodás nélkül nem sterilizálhatok. Más sterilizáló használni szigorúan tilosl Még akkor sem, ha
eljárások az endoszkóp optikáit károsítják. Ma szavatossági idejük nem járt le.
már alkalmazunk félautomata és automata gépe­
ket is. Sterilizáló berendezések ellenőrzése

A hidegsterilizálás csak a gyártó által megha­ Sterilizálási célra a betegellátásban csak olyan
tározott módon és szerrel végezhető el (garancia) sterilizátorok alkalmazhatók, melyek műszaki
úgy, hogy az eszköz, az anyag minden része, a lu­ állapotát, mikrobiológiai hatásosságát az előírt
menek belseje is folyamatosan érintkezik a széles gyakorisággal felülvizsgálták és ezt hatóságilag
hatásspektrumú fertőtlenítőszerrel a behatási idő dokumentálták.
teljes tartamában.
A készülékeket rendszeres műszaki és mikro­
A sterilizálást végzők számára kötelező a meg­ biológiai vizsgálatnak kell alávetni, ezenkívül a
felelő munkavédelmi szabályok betartása az berendezések működését folyamatosan, minden
egészségkárosodás megelőzésére. Ezért fontos egyes sterilizálási ciklus alkalmával a készülékbe
például a sterilizálás ideje alatt az oldattal telt
edény lefedése a belégzés megelőzésére, a szemé­
lyi védőfelszerelések használata.

Előnye: az alkalmazott, engedélyezett szerek­
kel gyors, hatékony sterilizálás végezhető.

beépített műszerek, valamint a rakományra fel­ Formaldehidgázban történő sterilizáláshoz
helyezett kémiai indikátorok, illetve a csomago­
lóanyag szélén található indikátorcsík segítségé­ szükséges csomagolóanyag:
vel ellenőrizni kell.
papír-műanyag fólia kombinációja (a fólia
Az indikátorok csak azt jelzik, hogy az adott
rakomány átment a sterilizálási cikluson. széle indikátorral ellátott).

A bakteriológiai tesztpreparátum (spórázás) Etilénoxid sterilizálás:
azonban alkalmas a készülék megfelelő hatásfo­ papír-műanyag fólia kombinációjú cso­
kának ellenőrzésére és igazolására. A különböző magolóanyagot alkalmazunk, melynek
készülékeknél meghatározott időben elvégzett széle indikátorcsíkkal ellátott.
spórázás megfelelő eredménye bizonyíték arra,
hogy a sterilizáló gép hatékonyan működik. Ezt a Hidegsterilizálás utáni csomagolás:
vizsgálatot el kell végezni új gép vagy felújított a széles hatásspektrumú oldatban sterili­
készülék telepítésekor, szervizelés után, költözte­ zált eszköz steril textilcsomagolásban hét
téskor, kórházi járvány esetén. napig használható fel, steril kötszerdoboz­
ban is hét nap a szavatossági idő.
A sterilizálandó anyag előkészítése,
csomagolása Plazmasterilizáláshoz történő csomagolás:
a műszereket vízmenetesítés után csopor­
A fertőtlenített műszereket a felhasználás köve­ tosítani kell,
telményeinek megfelelően csoportosítva kell cso­ az anyagokat, műszereket STERRAD mű­
magolni. szertálcába és/vagy TYVEK tasakba kell
csomagolni (mely indikátorcsík ellátott).
Autoklávos sterilizálás speciális csomagolóa­
nyagai: Az egyes sterilizálási eljárások paramétereit

- papír-műanyag fólia kombinációja (a fólia (csomagolás módja és szavatossági idő) lásd az
széle indikátorral ellátott);
összefoglaló táblázatokban.
- textil-, műtőlepedő, (kétszer két rétegben,
a tálca súlya max. 8 kg, indikátor szüksé­ Steril anyagok utókezelése
ges);
A sterilizálás folyamatát szabályszerűen, visszael-
- kötszerdoboz (max. kétharmadig pakolva, lenőrizhetően dokumentálni kell az ún. sterilizá­
indikátor szükséges); lási naplóban.

- üvegedény folyadéksterilizáláshoz (max. 1 Minden sterilizált anyagot, dobozt a követke­
liter); ző jelöléssel kell ellátni:

- speciális krepp csomagolópapír vagy papír­ „STERIL" felirat;
tasak. a sterilezés ideje: év, hó, nap;
a sterilitás lejártának időpontja: év, hó, nap;
Hőlégsterilizálás csomagolástípusaihoz indi­ a sterilezésért felelős személy névjele.
kátorszalag szükséges:
jelzés nélküli csomagot kiadni tilos.
- hőálló üvegedény; A sérült vagy nedves csomag nem steril, újra
- perforált fémdoboz; kell sterilizálni.
- alumíniumfólia (egy réteg belső, egy réteg A steril anyagokat úgy kell tárolnunk és szál­
lítanunk, hogy felhasználásukig biztosan csíra­
külső burkolat); mentesek maradjanak. Az átvizsgált, előírássze­
- poliamid fóliatömlő („hőlégfólia"). rűen jelölt steril csomagokat a helyi adottságok-

nak megfelelően (steril raktárban, faliszekrény­ ügyi intézményben központi sterilizáló műkö­
ben, zárható polcrendszeren, műszer- vagy dik.
gyógyszerszekrényben) tároljuk, lefertőtlenített
felületen, portól védve. Az osztályoktól, részlegektől, műtőktől átvett
tárgyakat, eszközöket, műszereket megtisztítják,
A megbontott kötszerdobozból 24 órán át szükség esetén javíttatják, csomagolják, sterilizál­
használható el a rakomány. A megbontás idő­ ják és a kiadásig tárolják.
pontját fel kell tüntetni, aláírással igazolni.
A tisztítási munka jelentős része gépesített, de
A felbontott kiemelő csipeszre rá kell írni a ennek eredményességéhez szükséges, hogy az osz­
felbontás időpontját (óra, perc) és szárazon tárol­ tályokon a használat után a műszerek, eszközök
va műszakonként cserélendő. A steril csomagból előöblítése a már ismertetett módon megtörtén-
kivett csipesz, olló tárolása alkoholban tilos. jék.

A központi sterilizáló működése A sterilizálást korszerű, automata vezérlésű
gépek végzik, melyek a munkafolyamatot auto­
A betegellátás biztonsága érdekében, a hibalehe­ matikusan dokumentálják.
tőségek kiküszöbölésére ma már sok egészség­
Az elkészült steril anyagot szabályos „STE­
R I L " címkével látják el, kiadásig steril raktárban
tárolják.

Összefoglalás

Az egészségügyi ellátás során minden esetben arra kell törekedni, hogy a kórokozó mikro­
organizmusokat tartsuk távol a betegtől és az ellátó személyzet tagjaitól egyaránt. Ez alapos
felkészültséggel, ismeretekkel és körültekintően alkalmazott módszerekkel elérhető.

A fejezet megismertette az olvasót az aszeptikus betegellátás alapvető szabályaival. Az
anyag- és eszközfertőtlenítés, sterilizálás módszereivel, melyekkel megelőzhetőek a nosoco­
miális fertőzések. Ma már nincs olyan szer vagy módszer, mely minden anyagféleség fertőt­
lenítésére, illetve sterilizálására egyaránt alkalmas, ezért részletesen ismerni kell a hazánk­
ban érvényben lévő OEK (Országos Epidemiológiai Központ) által kiadott utasításokat.

Kérdések, feladatok

1. Mi a fertőtlenítés célja?
2. Melyek a fertőtlenítőszerek alkalmazási területei? Soroljon fel 6 félét!
3. Milyen tényezők befolyásolják a fertőtlenítés hatékonyságát?
4. Mit értünk a fertőtlenítőszerek hatásspektrumán?
5. Milyen fertőtlenítő eljárásokat ismerünk?
6. Mondjon példát fizikai, kémiai, kombinált fertőtlenítő eljárásokra!

7. Sorolja fel a fertőtlenítőszereket hatóanyag szerint!

8. Ismertesse a higiénés kézfertőtlenítés célját, módszereit, gyakorlatát!
9. Mondja el az injekció, vénapunkció, vérvétel előtti bőrfertőtlenítés módját!
10. Mutassa be a mú'szerfertőtlenítés módját, a sterilizálás előkészítését!
11. Mit jelent a sterilitás fogalma, mi a jelentősége a betegellátásban?
12. Ismertesse a gőzsterilizálást (alapelv, csomagolás, anyagcsoport)!
13. Melyek a hőlégsterilizálás jellemzői (alapelv, csomagolás, anyagcsoport)?
14. Mutassa be a gázsterilizálást formaiinban, illetve etilén-oxidban (alapelv, csomagolás,

anyagcsoport)!

15. Mondja el a plazmasterilizálás és az antimikrobiális oldatban történő sterilizálás me­
netét (alapelvek, csomagolás, anyagcsoport)!

16. Sorolja fel a steril anyagkezelés szabályait és az egyszer használatos eszközökre vonat­
kozó szabályokat!

A kórházi fertőzések mán a beteget, illetve az ellátó személyzet tagját
ért infekció, mely a beavatkozás során jön létre.
A kórház veszélyes üzem. A kórházba speciális Az a fertőzés, melyet a kórházi tartózkodás ideje
funkciójából adódóan olyan emberek kerülnek, alatt szerez, és a felvételkor még lappangó formá­
akiknek egy része ténylegesen fertőző beteg vagy ban sem volt jelen.
feltételesen (potenciálisan) fertőzőforrás lehet. A
felvétel pillanatában nem tudhatjuk, hogy szerve­ Kihurcolt nosocomiális infekciónak azt nevez­
zetükből folyamatosan vagy szakaszosan ürül­ zük, ha az intézményből való távozás után jelent­
nek-e kórokozó mikroorganizmusok. kezik a megbetegedés. Ezek arányáról keveset tu­
dunk.
A kórházi miliő összehasonlíthatatlanul fertő-
zöttebb az otthoninál, ezért törekednünk kell a A fertőződéshez három tényező összekapcso­
kórházi környezet higiénéjének megteremtésére lódása szükséges (epidemiológiai triász)
és megtartására. Ugyanakkor az egészségügyi el­
látó személyzet is lehet kórokozó-hordozó (pél­ Fertőzőforrás: beteg vagy egészséges kóro­
dául: tünetmentes Salmonella-ürítő vagy Hepati- kozó hordozó ember vagy állat.
tis-C vírus pozitív). így tehát egy-egy fertőzés Fertőzés módja:
vagy járvány elindítója lehet a higiénés fegyelem - közvetlen (direkt - érintkezés, kéz, pla-
lazulása.
centa);
A nosocomiális infekció fogalma - közvetett (indirekt - cseppfertőzés, fer­
és epidemiológiája
tőzött tárgy, élelem, víz).
Nosocomiális infekció a kórházban vagy a járó­ Fogékony szervezet: gyenge immunállapo­
beteg-ellátásban, egészségügyi tevékenység folya­ tú egyén.
Veszélyeztettek például: kora- és újszülött,
idős ember, diabeteses, művesekezelt, daganatos,
haematológiai betegségben szenvedő, nagy műté­
ten átesett, politraumatizált beteg.

Ha a fertőzési láncból egy elem hiányzik, ak­ munkából való kitiltása, a terjedés gátlása, kór­
kor nem jön létre a fertőzés. Következésképpen házhigiénés előírások szigorú betartása, védőöl­
arra kell törekednünk, hogy hatásos módon meg­ tözékek, védőfelszerelések alkalmazása, szigorí­
akadályozzuk a kórházi fertőzéseket. A fentiek­ tott fertőtlenítés.
ből kitűnik, hogy a betegeket és az ellátó sze­
mélyzetet is érheti nosocomiális fertőzés. A dolgozókat érintő nosocomiális fertőzések
megelőzése a fent felsoroltakon kívül kötelező vé­
Leggyakoribb nosocomiális infekciók a nem­ dőoltások adásával történik (Hepatitis-A és B el­
zetközi adatok alapján: len, influenza, hastífusz és Meningococcus okoz­
ta meningitis ellen).
Betegeket érintő:
- sebfertőzés (posztoperatív) 17 száza­ Hepatitis-B elleni védettség az egészségügyben
dolgozók számára a foglalkoztatás feltétele.
lékban,
- húgyúti (posztkatétercs) 34 százalékban, Egy osztályon a nosocomiális infekciók meg­
- tüdőgyulladás (pneumonia) 13 száza­ előzésében alapvető jelentőségű az orvosok és a
főnővér, műtőben a főműtősnő példamutató ma­
lékban, gatartása.
- bőr- és lágyrészfertőzés (decubitus, sca-
A nosocomiális infekciók
bies), 7 százalékban, következményei
- véráramfertőzés (sepsis) 14 százalék­
A beteg szenvedésén és hosszú kórházi tartózko­
ban. dásán túl pénzügyi és jogi vetületei is vannak:
Személyzetet érintő:
- tűszúrásos, vágásos - okozhat HBV-, az ápolási napok számának növekedése
miatt a kórházi költségek emelkednek, pél­
HCV-, HIV-fertőzést, dául antibiotikum- és kötszerfelhasználás
- légúti terjedésű (TBC, Rota és Calici ví­ stb.;
a beteg és családjának kára és költségei,
rus, Meningitis epidemica, influenza), kereset és táppénz különbsége, a látogatók
- kontakt úton (Scabies), költségei stb.;
- enterális terjedésű, például: Hepatitis-A. társadalmi költségek: kiesett munkaerő
pótlása, táppénz és egyéb szociális juttatá­
A nosocomiális infekciók okai sok;
jogi perek következményei - a kórház
Objektív okok: az egészségügyi intézmények kor­ anyagi és erkölcsi vesztesége.
szerűtlensége, nagyméretű kórtermek, zsúfoltság,
kevés vizesblokk, az egészségügyi dolgozók elég­ Fertőző beteg elkülönítő ápolása
telen létszáma, kritikátlan antibiotikum adás, és a zárófertőtlenítés
hosszú kórházi ápolás.
Az elkülönítés egyik formája a védőizoláció,
Szubjektív okok: a preventív szemlélet hiánya, melynek célja a fertőzésre különösen fogékony
a látogatók fegyelmezetlen viselkedése, kórházi beteg védelme, a patogén és fakultatív patogén
dolgozók hanyagsága, az aszepsis be nem tartása, mikrobákkal szemben. Valamely alapbetegség
kézhigiéné hiánya, kíméletlen műtéti technika. okán immunszuprimált beteg védelme a beteg­
társaktól, például akut leukémiás, krónikus vese-
A nosocomiális infekciók megelőzése

Fertőzőforrás kiiktatása például: a beteg elkülö­
nítése (izoláció), az enterális tünetes dolgozó

beteg, égési sérült, immunszupresszív szerrel ke­ védőkesztyű használata előtt és után kéz-
zeltek. fertőtlenítés szükséges, a kesztyű használa­
ta a kézfertőtlenítést nem helyettesíti!
Másik formája a kontakt izoláció, melynek lé­ Ugyanazon beteg ellátása során is szükség
nyege a fertőző forrásként szereplő beteg kieme­ lehet a védőkesztyű cseréjére: nem lehet
lése, elkülönítése abból a környezetből, amelyben ugyanabban a védőkesztyűben ellátni pél­
a fertőzést a fogékony egyének megkaphatják. dául: a beteg sebét, amellyel megigazítják
húgyúti vagy érkatéterét;
Izoláció az osztályon a beteg fürdetését célszerű fertőtlenítő ha­
tású folyékony szappannal végezni;
Abban az esetben, ha a beteg infektológiai osztá­ takarításhoz is külön szettet kell elhelyezni
lyon történő elhelyezése nem oldható meg, alap­ a kórteremben, mely csak itt használható;
betegségének, eszköz-, műszer- és/vagy diagnosz­ a kórterembe való belépéskor és kilépés­
tikai igénye miatt, úgy saját osztályán kell elkülö­ kor kézfertó'tlenítés kötelező;
nítenünk. a váltóköpeny a használat után a kórte­
remben elhelyezett „fertőző" feliratú szen­
Az izoláció higiénés szabályai nyes zsákba kerüljön, ha tudottan vagy
láthatóan a beteg váladékaival szennyező­
A beteget olyan külön kórteremben kell el­ dött. Egyébként a kórtermen belül elhelye­
helyezni, melyhez vizesblokk is tartozik. A zett védőruha többször használható, de vi­
kórterem ajtaján célszerű feliratot elhe­ gyázni kell, hogy a köpeny belső oldala ne
lyezni, például: „Elkülönítő kórterem. Be­ szennyeződjék;
lépési szándékát kérjük jelezze az osztályos
nővérnek"; védőkötény használata javasolt, ha a be­
tegnek hasmenése, ileo- vagy colostomája
amennyiben a külön kórtermi elhelyezés van, drenált sebe, illetve ha a beteg inkon-
nem biztosítható, akkor az azonos mikro­ tinens, vagy a vérrel való kontamináció az
organizmussal fertőzött ápoltak, de csak ápolás során feltételezhető;
azok, egy kórteremben elhelyezhetők; háromrétegű orr-szájmaszk használata kö­
telező (tbc-s beteg ápolása esetén speciális
a beteg a kórtermet nem hagyhatja el; szelepes védőmaszk);

ha a kórterem nem rendelkezik hozzá tar­ gyakori szellőztetés javasolt ablakon át, a
tozó vizesblokkal, az osztályon ki kell je­ kórterem ajtaja ne legyen nyitva;
lölni egy csak általa használt fürdő-WC- a betegszobában keletkezett összes hulla­
helyiséget, melyet felirattal kell ellátni - dékot, használt eszközt az ott elhelyezett
vagy szoba-WC-t kell biztosítani; veszélyeshulladék-gyűjtőbe kell ledobni
külön ápolási eszközöket kell elhelyezni a (kommunális hulladékot is);
kórteremben, melyeket onnan kihozni szennyes ágynemű gyűjtése „fertőző" feli­
nem szabad, illetve csak fertőtlenítés vagy rattal és leltárral ellátott zsákba helyezése;
sterilizálás után használható más betegnél folyamatos fertőtlenítő takarítás a kóro­
(vérnyomásmérő, fonendoszkóp, hőmérő, kozó függvényében választandó szerrel,
edényzet, mosdótál, kötözéshez műszer- és melyet a kórházhigiénikus határoz meg;
kötszerdoboz, illetve papírfólia csomago­ ugyanez vonatkozik a beteg élelmezési esz­
lású, egyedileg összeállított kezelőszettek); közeinek kezelésére is (mosogatás).
a kórteremben csak az a személy tartóz­
kodjék, aki közvetlenül részt vesz a bete­
gellátásban;

A látogatás rendje A-csoportú Streptococcus-szal fertőzött
A beteget lehetőleg csak közvetlen hozzátarto­ seb, égési seb, pneumonia, kiterjedt bőr­
zója látogassa. gyulladás, Disseminált herpes zooster,
A kórtermi rendszabályok valamennyi látoga­ Clostridium perfingens okozta sebfertőzés,
tóra vonatkoznak. Clostridium tetanii - gázödéma;
Meningococcus meningitis, Creutzfeld-Ja-
A beteg szállítása kob-betegség (CJB);
Az intézményen belül lehetőleg minimális Ie- enterális fertőzésben szenvedő betegek:
Salmonellosis, patogén E. coli, Shigellosis,
gyen- Yersiniosis, Campylobacteriosis, Clostridi­
Ha szükséges műtét vagy vizsgálat céljából a um difficile, Rota és Calici vírus enteritis;
egyes légúti megbetegedések.
beteg szállítása, az izoláció okát közölni kell a
munkatársakkal: Néhány különleges elbánást
igénylő eset
betegszállító;
műtős; MRSA pozitív beteg ápolása
halottszállító; A Methicillin/oxaciliin-rezisztens Staphylococ­
mentős; cus aureus (MRSA,): olyan Staphylococcus törzs,
a célállomás dolgozói; amely nem érzékeny methicillinre/oxacillinre.
fogadóorvos és más egészségügyi személy­ járványügyi jelentősége:
zet.
Az MRSA virulenciája nem különbözik
A beteg szállítását, vizsgálatát lehetőleg napi más Staphylococcus aureus törzsek meg­
utolsóként kell elvégezni, ha ezt a beteg állapota betegítő képességétől.
nem engedi, a vizsgálat végén zárófertőtlenítést. Multirezisztens tulajdonsága az, ami az el­
kell végezni. Műtétjét napi utolsóként a szeptikus sőszámú nosocomiális kórokozók sorába
műtőbe célszerű szervezni. A betegszállító kocsit emeli. Általában érzékeny Vancomycinre,
felületfertőtlenítővel kell lemosni. Teicoplaninra, mupirocinra (Bactroban),
Rifampicinre, néha Sumetrolimra.
Védőeszközök használata mind a szállító, Az MRSA egyre több fertőzést okoz kórhá­
mind a fogadószemélyzet számára kötelező. zakban és hosszú távú ápolással foglalkozó intéz­
ményekben. A legveszélyeztetettebbek az immun-
Ha a beteg felsőlégúti kórokozót ürít, köhög, szuprimált betegek.
akkor őt is orr-szájmaszkkal kell ellátni. A fertőzés életveszélyes lehet. Ennek oka a
baktérium megbetegítő képessége, a kórházi jár­
A beteg távozása ványok kialakulásának veszélye és a korlátozott
A beteg osztályról történő távozását követően terápiás lehetőségek.
zárófertőtlenítést, kell végezni, mely kiterjed az Az MRSA élettelen környezetben (tárgyakon,
ápolási eszközökre, a kórterem minden bútorza­ ápolási eszközön) 30 napig életképes.
tára, el nem dobható ágyneműjére (paplan, pár­ Terjedés módja direkt kontaktussal: az esetek
na, lemosható védőhuzat nélküli matrac fertőtle­ nagy százalékában az egészségügyi személyzet ke­
nítő mosásba kerül) stb. ze. Oka lehet az ápolók, gyógyítók MRSA hordo­
A zárófertőtlenítés kapcsán porlasztásos fer­ zása (a baktériumot egészséges egyén orrában, il­
tőtlenítés (befúvás) is javasolt. letve torkában tünetmentesen hordozhatja).

Szigorú izoláció
Javasolt az alább felsorolt betegségcsoportok
és kórokozók szerint szervezni az elkülönítést:

MRSA pozitív fertőzött beteg: Meticillin-
rezisztens Staphylococcus aureus okozta
gennyedő seb, pneumonia stb.

Szigorú elkülönítő ápolása az izolált beteg személy fordul elő. Napjainkban a nosocomiális
ápolásánál leírtak szerint történik, azzal a kiegé­ fertőzések tekintetében azonos jelentőséggel bír­
szítéssel, hogy a zárófertőtlenítést követően kör­ nak, mint az MRSA (mcthicillin-rezisztens
nyezetbakteriológiai leoltásokat kell végezni a Staphylococcus aureus) és a VRE (vancomycin-
hatékonyságot ellenőrizendő. Egy pozitív minta rezisztens Enterococcus) által okozott fertőzések.
esetén is meg kell ismételni a zárófertőtlenítést. (Epinfo 2002.)

Járvány esetén az MRSA-s betegeket csopor­ Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvé­
tosan izoláljuk. Ebben az esetben a személyzetnél delmi Központ (ECDC) az Unió polgárait fenye­
is el kell végezni az MRSA orr-torok szűrést. gető közegészségügyi veszélyek közül az első
helyre a multirezisztens kórokozók kialakulását
A beteg zárójelentésén, elbocsátó lapján jelez­ és terjedését helyezte. Az Unió által végzett felmé­
ni kell az MRSA fertőzés tényét. Ha házi ápolás rések eredményei a multirezisztens kórokozók
keretén belül például sebkötözést igényel, az ellá­ arányainak (az MRSA mellett az ESBL-termelő
tó szolgálatot a beteg érkezéséről és állapotáról E.coli, Klebsiella pneumoniae, Pseudomonas ae-
pontosan tájékoztatni kell. ruginosa) növekedését mutatják szinte vala­
mennyi tagállamban. Az antibiotikumok felhasz­
Egyéb antibiotikum-rczisztens baktériumok nálása az északi országokban fele/harmada a dé­
jelentősége lebbre fekvő országok antibiotikum-felhasználá­
sának. Tudományos bizonyítékokkal alátámasz­
Az antibiotikum-rezisztens baktériumok ért­ tott, hogy az antibiotikumfelhasználás összefüg­
hető módon sokat foglalkoztatják napjaink or­ gésben van a rezisztencia erősödésével, azaz mi­
vostudományát. E kórokozók egyik igen fontos nél nagyobb az antibiotikumfogyasztás, annál
és veszélyes csoportját, az ESBL enzimeket (ex- nagyobb a rezisztens baktériumtörzsek kialaku­
tended-spectrum betalactamases, vagyis széles lásának kockázata. Ezért komoly a veszélye an­
spektrumú béta-laktamázokat) termelő Gram- nak, hogy az antibiotikumok elvesztik hatékony­
negatív baktériumok alkotják. Az ide sorolt mik­ ságukat. Ugyanakkor Európa számos országában
robák képesek olyan enzimeket előállítani, ame­ sikeresen szorították vissza a multirezisztens kór­
lyek a 3. generációs cephalosporinokat is hasít­ okozókat, valamint racionalizálták az antibioti­
ják, és ezáltal hatástalanná teszik azokat. Ez a tu­ kumok felhasználását.
lajdonság nagyon megnehezíti az ellenük való vé­
dekezést, ezért e csoportok megjelenése mind kli­ Ezek a kórokozók az MRSA-hoz hasonló je­
nikai mind járványügyi szempontból nagy figyel­ lentőségűek - multireziszteciájukat és patogenitá-
met érdemel. sukat tekintve. Emiatt fontos a kézhigiéné, a be­
tegek környezetének rendszeres fertőtlenítő taka­
Az ESBL-termelő Gram-negatív törzsek dön­ rítása, a beavatkozások higiénés szabályainak
tően kórházi fertőzéseket hoznak létre, elsősor­ maradéktalan betartása, védőruha és védőeszkö­
ban az intenzív osztályokon. Számos klinikai zök (gumikesztyű, orr-szájmaszk, váltóköpeny)
kórképet okozhatnak: húgyúti infekciókat, bak- alkalmazása. Lényegében az izoláció szabályai­
teriémiát, pneumóniát, a gastrointestinális trak­ nak szigorú betartásával akadályozhatjuk meg a
tus fertőzéseit, sinusitist, bőr- és lágyrészfertőzé­ multirezisztens kórokozók terjedését betegről be­
seket, eszközhasználattal összefüggő fertőzése­ tegre.
ket, kamrai drénnel kapcsolatos meningitist.
Scabies (emberi rühatka)-mentesícés
Az említett kórokozók fő előfordulási helye A rühesség emberről emberre terjed, közvet­
az emésztőrendszer alsó traktusa. A gastrointesti­ len érintkezés útján (kézfogás, közös ágy, közös
nális hordozás akár hónapokig fennállhat, fenn­ textília). Fokozottan veszélyeztetett az ápoló és
tartva a terjedés lehetőségét. A kolonizáció gya­
kori jelenség, tapasztalatok szerint egy ESBL-po-
zitív beteg környezetében legalább két kolonizált

gyógyító személyzet, illetve a szobatársak. Lap- Pediculosis capitis (fej- és lapostetű)
pangási ideje 1—4 naptól 4-6 hétig terjed. A beteg felvételekor az első vizsgálatnál szem­
betűnő lehet, különösen elesett állapotú betegek­
Klinikai tünetek: éjszaka kifejezett viszketés, nél célszerű megtekinteni a hajas fejbőrt, illetve
ujjak között, csuklón, könyökhajlatban, emlők az inguinális (lágyéki) szőrzetet.
alatti bőrredőkben papulózus elváltozások, vaka­ Ha fej- vagy lapostetvességet észlelünk, a be­
rást nyomok. Gyanú esetén bőrgyógyászati vizs­ teget már az ambulancián meleg szappanos vízzel
gálat. megfürdetjük, és a tetűirtó hajszesszel bedörzsöl­
jük. Mindig az adott szer használati utasításában
Előírás szerinti bőrkezelés az ápoló feladata szereplő módszerrel és behatási ideig. Ezután cél­
az alábbi sorrendben: szerű a beteg fejét bekötni, vagy műtőssapkával
fedni.
1. lefürdetés meleg szappanos vízzel, Szennyesének kezelése és betegtársainak meg­
figyelése az előző pontban leírtakkal megegyezik.
2. egész testfelület bekenése rühatkairtó
gyógyszertári oldattal, kivétel a hajas fej­ CJB-s beteg
bőr (Linimentum scabicidi FoNo és No- A kórokozó emberekben az agy és a szem szö­
voscabin oldat) - ha a kezelés hatására göb veteibe vihető át. Az években mérhető inkubáci­
keletkezik allergia miatt, akkor kátrányos ós periódust követően a betegség feltartóztatha­
kenőccsel kell kezelni orvosi utasítás sze­ tatlanul romló lefolyást mutat.
rint, A mai orvostudomány négy formáját ismeri.
Specifikus kezelés nincs, és az egyedül ismert
3. 1 óra múlva másodszori bekenés, megelőzési módok bizonyos kockázati tényezők
kerülésére korlátozódnak:
4. 24 óra múlva lefürdetés,
fertőző agyszövettel, elektródokkal;
5. 1 hét múlva a testfelület ismételt, harma­ idegsebészeti eszközökkel történő konta­
dik lekezelése, mináció.

6. 1 hónap múlva az utolsó, negyedik lekenés Elkülönítéséről a betegség típusbeosztása sze­
- ez idő alatt kel ki a petéből az álca, ami rint kezelőorvosa dönt. Speciális kezelést a beteg­
miatt visszafertőződés történhet. nél használt invazív eszközök igényelnek.

Az ápolási dokumentációban a kezelés fázisa­ A prion a Creutzfeld-Jakob betegség(CJB), a
it jelölni kell. szivacsos agyvelősorvadás fehérjetermészetű kór­
okozója, a hőenergiával szemben kiemelkedően
A fertőzött személy kontaktjait is célszerű nagy ellenállóképességgel rendelkezik. Inaktivá­
egyszer lekezelni, még ha tünetmentesek is. lása telített túlnyomásos vízgőzzel, elővákuumos
autoklávozással történhet 134 0C hőmérsékleten,
Az ápolás egész tartama alatt rendszeres tisz­ 206 kPa nyomáson 1 órás (!) behatási idő mel­
tálkodás és tiszta ruha használata kötelező. lett.

A betegtársak folyamatos megfigyelése javasolt. A kórházhigiénés tevékenység
A kezelést végző személyzet számára gumi­
kesztyű és csuklónál begombolt védőköpeny A betegellátás során törekednünk kell az aszep­
használata elengedhetetlen. tikus környezet kialakítására. A beavatkozások
A környezet rühatka-mentesítése:
A felületek lemosására káliszappan S száza­
lékos oldatát alkalmazzuk. 10 liter meleg vízben
50 dkg káliszappant oldunk fel, és ezzel mosunk
le minden mosható felületet.
A nem mosható paplant, matracot 14-21 na­
pig ki kell vonni a használatból, és elkülönítve
kell raktározni.
A beteg ágyneműje, kórházi ruházata „fertő­
ző" felirattal kerüljön az egészségügyi mosodába.

jelentős hányada a műtőn kívül történik (vizs­ Rovar- és rágcsálóirtás
gálókban, kórteremben). így ezekben a helyisé­
gekben is biztosítanunk kell a mikrobaszegény Az egészségügyi ellátó intézmények ideális kör­
környezetet. Szigorúan be kell tartani a beavat­ nyezetet biztosítanak az élősdiek megjelenésére.
kozások higiénés szabályait, a takarításra, be­ Minden feltétel adott ahhoz, hogy élőhelyül vá­
tegélelmezésre, veszélyeshulladék-gyűjtésre, lasszák a kórházi környezetet:
szennyes ágynemű kezelésére vonatkozó előírá­
sokat is. meleg helyiségek;
fűtésrendszer az alagsorban;
Fenti tevékenységek felügyelete, ellenőrzése, táplálékforrás helyben.
segítése, a nosocomiális fertőzések-járványok
megelőzése a kórházhigiénikusok feladata. Ma A kórházak leggyakoribb élősködői a csótá­
már ezeket összefoglalóan infekciókontrollnak nyok, fáraóhangyák, bolhák, madarak (galamb),
nevezzük. rágcsálók (patkány, egér) és a macskák. Ezek az
állatok betegségek terjesztői lehetnek, elszaporo­
Sok kórházban működik nosocomiális surve- dásuk súlyos járványokat idézhet elő.
illance, mely a nosocomiális fertőzésekre vonat­
kozó adatokat gyűjti, elemzi, kórházon belül a Bár valószínűtlen, hogy ezeket teljesen ki le­
klinikai osztályokkal és a menedzsmenttel közli het irtani a területről, számuk csökkentésére tö­
(feedback - visszajelzés). (A surveillance kifejezés rekedni kell. A legtöbb kórháznak szerződése
általános jelentése: felügyelet, őrizet, ellenőrzés. van egy mentesítő vállalkozással (egészségügyi
Itt a konkrét jelentés: információs rendszer.) gázmester), aki rendszeresen, illetve hívásra ren­
Mindezt az infekciókontroll-csoport a munkájá­ delkezésre áll. A kórházhigiénikusok felügyelete
ban hasznosítja. A surveillancc-munkát epidemi- mellett elvégzi a szerződésben foglalt feladato­
ológus szakápoló, infekciókontroll-nővér vagy kat.
más erre kiképzett szakdolgozó végzi.
Szennyes textília kezelése
A kórházhigiénés osztály vezetője a higiénikus
főorvos. Ideális esetben munkatársa lehet klinikai Az ápolási tevékenység során keletkező vérrel,
epidemiológus, infektológus, közegészségügyi­ váladékkal szennyezett ágyneműt lehetőség sze­
járványügyi felügyelő, epidemiológiai szakápoló, rint zsákokkal felszerelt, guruló ágyazókocsin
higiénés egészségügyi szakdolgozó. gyűjtsük. Óvakodjunk attól, hogy a szennyezett
ágyneműt magunkhoz fogjuk.
Feladatkörükbe tartozik a fenti tevékenysé­
gek felügyeletén kívül a sterilizálás, fertőtlenítés A kórterem padozatára ágyneműt lerakni át­
hatékonyságának ellenőrzése. A műtőlevegő, a menetileg sem szabad.
klíma, az ivó- és fürdővíz, a mosási hatékonyság
ellenőrzése, rovar- és rágcsálóirtás megszervezé­ A szennyeszsákokat elszállításig szennyestáro­
se, veszélyes hulladék kezelésének ellenőrzése, lóban gyűjtsük, megóvva ezzel az aszeptikus kör­
dolgozók és betegek védőoltásainak megszerve­ nyezetet.
zésében való részvétel és más feladatok - a teljes­
ség igénye nélkül. Az izolált beteg ápolása során keletkezett
„fertőző" szennyes textíliát elkülönítve kell ke­
A kórházhigiénikus osztály nem hatóság kell zelni (lásd izolált beteg ápolása fejezet). A „fertő­
hogy legyen, hanem segítőkész, a klinikai osztá­ ző" szennyes gyűjtésére ma már beszerezhető egy
lyokkal együttműködő csapat. Az ÁNTSZ-szel különleges, vízben oldódó szennyeszsák, mely a
szoros együttműködésben dolgoznak például jár­ mosás során oldódik fel, így védhető a mosoda
ványok esetén is, és az ÁNTSZ gyakorolja a ha­ személyzete is.
tósági felügyeletet a kórházak felett.

Veszélyes hulladékok megsemmisítésre rendszeresített, véglegesen le­
zárható edényzetben, badellákban (ezen kívül
A hu1 i."lilék kezelése forgalmaznak másféle gyűjtőedényt, dobozt).
A hulladékok kezelése a Hulladékgazdálkodá­
A nővérmunkában a legveszélyesebb tevé­
si Törvény és a 2002-es EuM rendelet szigorú, kenység az injekciós tűvel, braunüllel, éles és he­
következetes betartását követeli meg. A hulladé­ gyes műszerekkel való gyors munka, kapkodás.
kok kezelése az adott intézmény hulladékkezelési Ez okozza a legtöbb szúrásos munkahelyi balese­
utasítása, valamint a Környezetvédelmi Szabály­ tet. A gumikesztyű nem véd meg a szúrástól!
zat és a vonatkozó jogszabályok eló'írásai alapján
történik. A használt tűkre a védőkupakot visszahelyez­
ni tilos. Gondoskodni kell róla, hogy ezeket biz­
Az utasítás leírja a hulladékok gyűjtési mód­ tonságosan a gyűjtődobozba helyezzük.
ját, az erre használható edényeket, tárolóeszkö­
zöket, a tárolási módokat és a használatos jelölé­ Tilos a veszélyes hulladék tömörítése, „átpa-
seket. kolása "!

Az egészségügyi ellátásban keletkező hulla­ Függelék
dékfajták:
Az ápolási egység általános higiénéje
humánbiológiai anyagok; Bár az eddigiekben a higiénés renddel már
veszélyes hulladékok;
települési hulladéknak megfelelő' hulladé­ foglalkoztunk, az alábbiakban a leglényegesebb
kok. kérdéseket foglaljuk össze röviden.
Az egészségügyi intézmények területén általá­
ban zárt rendszerű, szelektív hulladékgyűjtés mű­ Alapelv, hogy a kórházi, illetve a kórtermi mi­
ködik. A rendszerben el kell különíteni a települé­ liő potenciálisan fertőzött. Ezért ezek tisztán tar­
si, kommunális hulladékot a veszélyes egészség­ tását fertőtlenítő takarítással kell biztosítani. E
ügyi hulladéktól. A hulladékok elszállítását több­ tekintetben irányadó az egészségügyi intézmé­
nyire vállalkozó végzi, szerződéses jogviszonyban. nyek higiénés szabályzata. Alábbiakban a fonto-
A hulladékok felsorolása sabb szempontokat ismertetjük.
Citosztatikus, citotoxikus gyógyszerek;
Minden kórteremben lehetőséget kell biztosí­
orvosi beavatkozások során keletkező fel tani kézfertőtlenítésre, ajánlatos fali adagolókat
nem ismerhető emberi testrészek és szerv­ felszerelni.
maradványok;
Lehetőleg el kell kerülni a zsúfoltságot. A pót­
vérrel, váladékkal szennyezett kötszerek, ágyak behelyezése, a betegek egymáshoz túl közel
rögzítések, katéterek, egyszer használatos való fektetése mindig magában rejti a nosocomi­
ágynemű, pelenka, inkontinencia-betét, ki­ ális infekció lehetőségét.
vételt képeznek az egészséges csecsemők
pelenkái, illetve az időskoruk miatt inkon- Az ágyakon lehetőleg lemosható huzattal ellá­
tinens betegek betétjei; tott matrac legyen. Ágyneműcsere a fekvő bete­
geknél általában 2-3 naponta ajánlott, szükség
éles, hegyes eszközök (injekciós tűk, fecs­ szerint gyakrabban. Az operált beteget tiszta ágy­
kendők, infúziós és transzfúziós szerelé­ neműbe kell fektetni.
kek, ampullák, tárgylemezek);
A kórteremben mindig csak a legszükségesebb
fogászati amalgámhulladék. berendezési tárgyak legyenek. Követelmény, hogy
ezek vizes fertőtlenítő oldattal moshatók, rés- és
A veszélyes hulladékokat szelektíven kell hézagmentesek legyenek.
gyűjteni, keményfalú műanyag, külön e célra,
A padlón ne legyenek táskák, üdítős üvegek
stb., mert akadályozzák a felmosást, hiányos lesz
a takarítás.

Az ablakokban ételeket, italokat tartani nem ban kell tárolni. Korlátlan ideig természetesen így
szabad, mert a változó hőmérséklet veszélyezteti sem lehet eltenni. A hűtőszekrényeket legalább
az eltarthatóságot (enterális fertőzés, járvány ve­ hetente ki kell mosni, a lejárt szavatosságú étele­
szélye). ket a beteg beleegyezésével el kell távolítani.

A betegek utcai ruháját a kórtermen belül be­ Látogatók ne üljenek a betegágyra, mert az
épített szekrényben vagy osztályos ruhatárban utcán szennyeződött ruhaneműről kórokozók
célszerű elhelyezni. kerülhetnek az ágyneműre, esetleg sebfedő kö­
tésre is.
Cserepes (földes) virág kórteremben nem tart­
ható! A távozó beteg ágyát alaposan le kell mosni, a
nem mosható matracvédőt pedig cserélni kell.
Takarítási alapelvek
Ha vérrel vagy egyéb váladékkal szennyeződött
Az ápoló a beteg közvetlen környezetét (ágy, éj­ az ágynemű, azt fertőtlenítő mosásba kell juttatni.
jeliszekrény, gyógyszertálka stb.), a takarítók pe­
dig a kórterem többi részét tartják tisztán. Taka­ Az ápolási egység higiénéjére, takarítására vo­
rítás során csak fertőtlenítő, tisztító hatású szere­ natkozó tevékenységet az intézmények számára
ket használjunk. A munka mindig a tisztább felü­ kötelezően elkészített „betegellátási utasítás" tar­
letről haladjon a szennyezettcbb felé. Száraz ta­ talmazza.
karítás nem megengedhető. (A porszemcsékben
akár egy évig is életképes marad például a Látogatás
staphylococcus.)
Magyarországon a kórházban fekvő beteg láto­
Takarítás idején, illetve óránként célszerű gatása nem korlátozott. Az egyes osztályok azon­
szellőztetni úgy, hogy a betegek meg ne fázhassa­ ban szabályozhatják annyiban, hogy a látogatás
nak. Különösen ún. „vírusos" időszakban ügyel­ a működés rendjét és a betegek nyugalmát, pihe­
ni kell a rendszeres légcserére. nését ne zavarja. Ezt az intézmények, osztályok
önállóan határozzák meg.
A mellékhelyiségek takarítása is fertőtlenítő
takarítást jelent, gyakoriságát annak szennyezett­ Figyelembe kell venni, hogy a látogatók nem
sége határozza meg. csak az osztályok munkarendjét zavarják, hanem
a betegek nyugalmát is. Különösen nagyobb kór­
Folyosók, közlekedők felmosása naponta két­ termekben lehet ez zavaró. Ezért, ha lehet, a fenn­
szer, szükség szerint azonban ennél többször kö­ járó beteg ne a kórteremben fogadja a látogatóját.
telező.
Izolált beteget legfeljebb csak a közeli hozzá­
Nagytakarítás 2-3 hetente javallott. Ilyenkor tartozó látogassa.
a csempét vagy a mosható falat szivacsos végű,
nyeles eszközzel célszerű lemosni. Az ablaktisztí­ Irodalom
tás, függönymosás, a mennyezeti lámpák, fűtő­
testek letörlése sem maradhat el. Böröcz Karolina: Beszámoló. Epinfo 2 0 0 8 . de­
cember 5.
A kórtermek takarítását dokumentálni kell,
feltüntetve a használt szereket és a munkát végző Kende É. (szerk.): Infekciókontroll zsebkönyv.
személy nevét („Takarítási lap"). Magyar Infekciókontroll Egyesület, 2002.

Fontos: a porlasztásos fertőtlenítés nem he­ Losonczy Gy - Szálka A. (szerk.): A klinikai epi­
lyettesíti a Ie- és felmosást. demiológia alapjai. Medicina Könyvkiadó,
Budapest, 2001.
Magatehetetlen, gyermek vagy idős beteg fi­
ókját ellenőrizni kell, hogy nincs-e benne romlan­ Pechó Z. - Milassin M.: Tájékoztató a fertőtlení­
dó étel. tésről. Budapest, 2000.

Az ételeket az osztály meghatározott részén Pechó Z. - Milassin M.: Tájékoztató a sterilizá­
elhelyezett hűtőkben, névvel ellátott csomagolás­ lásról. Budapest, 2000.

Összefoglalás

A nosocomiális fertőzések megelőzése alapvető igénye a mai egészségügyi ellátásnak. A pre­
venciót megkönnyíti, ha tudjuk, melyek azok a tényezők, melyek elindíthatják, illetve gátol­
hatják a fertőzések kialakulását. Alapos ismeretekkel, gondos ellátással elérhető, hogy bete­
geink egészségüket visszanyerve elégedetten távozzanak az intézményből, és a személyzet
tagjai is biztonsággal elkerüljék a kórházi fertőzések nem kívánatos, esetleg súlyos hatásait.

Számos kórház elleni per oka, hogy az egészségügyi ellátás során, annak következtében sú­
lyos, maradandó károsodást szenved el a beteg. Az egészségügyi jogászok ismerik azokat a
pontokat az ellátásban, ahol olyan hibákat, mulasztásokat lehet elkövetni, melyek miatt
kártérítési pert indíthatnak az intézmény ellen.

A kórházi fertőzések a kórházakkal egyidejűleg jelentek meg. Nemzetközi becslések
szerint a nosocomiális infekcióknak csak egyharmada előzhető meg, ennek eléréséhez azon­
ban alapos felkészültségre lelkiismeretes munkára van szükség. Minden egészségügyben dol­
gozónak ismernie kell az ellátórendszer higiénéjére vonatkozó szabályokat. Ebben az alfeje­
zetben ehhez igyekeztünk segítséget nyújtani.

Kérdések, feladatok

1. Magyarázza meg a nosocomiális fertőzés fogalmát (okok, példák).
2. Mi az izoláció célja, melyek az izolált beteg ellátásának szabályai?
3. Ismertesse a scabieses beteg kezelését!
4. A szennyes textíliának és a veszélyes hulladéknak milyen kezelését ismeri?
5. Milyen nosocomiális infekció érheti az egészségügyi személyzetet? (Módszerek a meg­

előzésre.)
6. Ismertesse az ápoló szerepét a higiénés miliő biztosításában!
7. Foglalja össze az ápoló személyi higiénéjéről tanultakat! (Kéz, körmök, haj, ruházat.)
8. Mutassa be a kórterem higiénés rendjét!
9. Miben jelentkezik a szakápoló felelőssége a szabályos fertőtlenítő takarítás kivitelezé­

sében?

A betegmegfigyelés

Bokor Nándor

A betegek megfigyelése az ápolói munka egyik A tünetekről általában
legalapvetőbb része és egyben feladata is. Az or­
vos - a munkaszervezésből adódóan - keveseb­ A betegség tünetei (szimptóma, symptoma) a
bet tartózkodik a betegek között, mint az ápoló, szervezetet ért károsító hatások megnyilvánulá­
főleg a délutáni, esti, éjszakai órákban. Az egyes sai. A tünetek egy részét a beteg saját maga pa­
betegségek legfontosabb tüneteit azért kell is­ naszként mondja el. Az olyan tüneteket, amelye­
mernie az ápolónak, mert tudnia kell felismerni ket csak a beteg észlel (például fájdalom, hányin­
azok változásait, kell-e emiatt orvost hívnia, sőt ger), szubjektív tünetnek nevezzük. Ha azt mi
alkalomadtán azt is, hogy - életveszélyben - az észleljük megfigyelés vagy vizsgálat során, objek­
orvos megérkezéséig mi a teendője. Mindezt tív tünetről van szó (például cyanosis, icterus, sé­
maradéktalanul csak úgy tudja végrehajtani, ha rülés). A kettő gyakran keveredik, hiszen a beteg
a rábízott betegek szoros értelemben vett ápolá­ maga is észlelheti a sárgaságát, sérülését, oede-
sa (tisztántartás, étkeztetés stb.) mellett a megfi­ máját stb., és az egyértelműen szubjektív panasz­
gyelést igen gondosan, lelkiismeretesen végzi, nak tekinthető fulladásnak is lehetnek objektív
sokat tartózkodik a betegek között (különösen jelei. Az objektív tünetek nem mindig okoznak
az éjszakai órákban). Ilyenkor nem várható pél­ egyúttal panaszt is (például az idült vérszegény­
dául az, hogy valamelyik betegtárs értesítse a séghez társuló sápadtság, bizonyos endokrin be­
nővért vagy orvost a társa rosszabb állapotáról. tegséghez társuló elhízás vagy a szőrzet megválto­
A váratlan változások pedig legtöbbször éppen zása stb.).
éjszaka, illetve az orvos távollétében következ­
nek be. Általános tünetek. Ezek nem jellemzők egyet­
len betegségre, de számos betegség kísérői. Ilye­
A beteg megfigyelésekor észlelt tünetek alap­ nek többek között az étvágytalanság, fáradé­
ján az ápolónak döntenie kell arról, hogy konyság, hányinger, hőemelkedés stb.

azt meg tudja-e oldani; Alapvető (kardinális) tünetek
azonnal kell-e értesítenie az orvost; (életjelek)
várhat-e azzal a következő vizitig.
A pulzus;
Az észleléseket írásban rögzítenie kell az a vérnyomás;
ápolási lapon (például zavartság, fulladás, esz­ a légzés;
méletvesztés stb.), illetve ha az objektív tünet a testhőmérséklet.
ábrázolható (láz, hasmenés, hányás stb.), a
jobb áttekinthetőség céljából jelezni kell a láz­
lapon is.

-.. A szisztolé által okozott nyomásemel­ ábra). így lehetőség van a pulzus minőségének
kedés mint tágulási hullám fut végig az artériá­ vizsgálatára. Ez igen fontos feladata az ápolónak
kon és pulzusként tapintható. Legjobban vizsgál­ a keringés megítélése szempontjából! A telt, fe­
ható a csukló felett a csontos alapon futó artéria szes, nehezen elnyomható pulzus magas vérnyo­
radiális pulzációja. Lehet tapintani még a lábháti másra utal, míg az alacsony, könnyen elnyomha­
artériát (aorta dorsalis pedis) (ennek az alsó vég­ tó (ún. „filiformis") pulzus azt jelzi, hogy a vér­
tagi érszűkület felismerésében van jelentősége), a nyomás leesett. Ez különösen akkor jelentős, ha
nyakon az artéria carotist, a lágyékhajlatban pe­ hirtelen következik be, és tachyeardia is kíséri.
dig az artéria femoralist. A pulzus száma: percen­
kem 60-80, minősége: közepesen feszes és kö­ Ritkán vénás pulzációt is lehet észlelni, első­
zepesen telt. Változás bekövetkezhet mind szá­ sorban a nyaki vénákon, de előfordulhat a máj
mában, mind minőségében. A 60/perc alatti frek­ pulzációja is. Ezek súlyos jobbszív-elégtelenségre
vencia: bradycardiát, a 80/perc feletti tachycardi- utalnak.
át jelez. A pulzushullámok szabályos időközök­
ben követik egymást: ritmusosak. Ha nem így Vérnyomás. A balszív összehúzódásakor az
van: aritmiáról beszélünk. Ha ezt tartósan észlel­ artériákban mért nyomás a szisztolés vérnyomás,
jük, abszolút aritmiát jelen, ha csak esetenként elernyedésekor (diasztoléban) mért nyomás a di-
észlelhető, többnyire extrasystolia okozza. (Ezek asztolés vérnyomás. Véres és vértelen úton mér­
megbízható elkülönítése azonban csak EKG-vizs- hető. A gyakorlatban a vértelen vérnyomásmé­
gálattal lehetséges.) Aritmiában előfordul, hogy a rést alkalmazzuk. Értékét leggyakrabban a Ri-
szívfrekvencia és a perifériás pulzus száma nem va-Rocci (RR)-féle eszközzel, a felkarra helyezett
azonos. Ez a pulzusdeficit. Vizsgálata úgy törté­ mandzsettával, a Korotokov-hallgatódzás mód­
nik, hogy az orvos hallgatja és számolja a szív­ szerével mért és a higanyoszlop magasságának
hangokat, az ápoló pedig a perifériás pulzust egy mm-ben kifejezett szisztolés és diasztolés nyomá­
percen keresztül. A lázlapon mindegyik változás sértékét vizsgálva állapítjuk meg. Lehetőleg min­
jelölésére van lehetőség (lásd a 13. fejezet A láz­ dig azonos testhelyzetben (fekvő, ülő vagy álló,
lap című alfejezetét). de legtöbbször ülő) helyzetben mérjük a vérnyo­
mást.
A pulzust az artéria radiális felett vizsgáljuk
két, a második és a harmadik ujjunkkal (12.1. Az eszköz mandzsettáját a felkarra tekerjük
rásimulóan - nem túl szorosan - úgy, hogy alsó
12.1. ábra. széle 2-3 cm-rel a könyökárok felett legyen. A
szelepes labdával a mandzsettában a várható
Pulzusszámolás az artéria radiális tapintásává! szisztolés nyomást meghaladó nyomást létesí­
tünk. A hallgatót a könyökartéria fölé helyezzük
és a szelep segítségével a nyomást fokozatosan
csökkentjük. Az első pulzushang megjelenése je­
lenti a szisztolés nyomást. A mandzsetta nyomá­
sát tovább csökkentve addig várunk, míg a han­
gok hirtelen elhalkulnak. Az ekkor leolvasott ér­
ték a diasztolés nyomást. Az értékeket arab szám­
mal jelöljük, például 130/80 hgmm. Hallgató hi­
ányában is mérhető a vérnyomás: a mandzsetta
nyomását fokozatosan csökkentjük, és közben a
radiális pulzust tapintjuk. Az első pulzushullám
jelzi a szisztolés vérnyomást. Értelemszerűen
ilyenkor diasztolés nyomást nem lehet mérni.

Súlyos beteg általános kórtermi vitális para­
métereinek megfigyelését szolgálja, a betegágyra
helyezhető monitor (12.2. ába).

A kardinális tünetekhez tartozó légzést és hő­
mérsékletet a 14. fejezet tárgyalja.

tünetek azok a jól megfigyelhető 12.2. ábra.
szubjektív vagy objektív tünetek, melyek egy-egy Hordozható, betegágyra erősíthető monitor
betegségre, állapotra általában jellemzők. Például
az anémiás beteg sápadtsága, a hepatitises beteg A járás a legelső lehetőség a megfigyelésre, hi­
icterusa, a tüdőgyulladásos beteg oldalszúrása szen a találkozás első mozzanatainak egyike. így
stb. például bizonytalan-e a járás, segédeszközt vagy
segítséget igényel-e. Járáskor sápadt vagy cyano-
Tünetszegény a betegség, ha nem okoz rá jel­ tikus lesz-e. Utóbbiak súlyos betegségre utalnak.
lemző szubjektív vagy objektív tüneteket. A gya­
korlatban ilyennel igen sokszor találkozunk. A súlyos beteg mindig kísérővel érkezik (csa­
(Előfordulhat például, hogy a szívinfarktus csu­ ládtag vagy mentőápoló kíséri). A járásáképtelen
pán egy átmeneti nehézlégzést okoz, és csak egy vagy fekvő beteget a mentőszolgálat vagy a csa­
más okból történő EKG-vizsgálatnál derül fény a lád szállítja orvoshoz, vagy az orvosnak kell men­
lezajlott betegségre.) nie hozzá. A betegszállítás történhet fekve hord­
ágyon vagy ülve, kerekesszéken. Eszméletlen be­
An'pusos tünetekről akkor beszélünk, ha egy teget mindig fekve szállítanak.
betegség nem a megszokott tünetekkel, hanem
azoktól részben vagy egészben eltérő módon je­ Fontos tudni azonban, hogy a saját lábán ér­
lentkezik. Az előző példánál maradva: a szívin­ kező beteg is lehet igen súlyos, sőt életveszélyes
farktus első tünete lehet hasi fájdalom is, vagy állapotban. Ez nem szabad, hogy megtévesszen
idős betegnél például csupán a zavartság utalhat minket, mindig meg kell figyelni az egyéb jeleket,
tüdőgyulladásra. tüneteket (elsősorban a kardinális tüneteket).

is lehet a betegség vagy kóros ál­ Az általános megtekintéskor dönti el az ápo­
lapot. Megtörténhet, hogy például az epeköves­ ló, hogy ha nincs jelen orvos a beteg érkezésekor,
ség vagy gyomorfekély egész életben nem okoz azonnal kell-e hívnia, vagy lehet-e várni a beteg
panaszt vagy objektív tünetet. elhelyezéséig. Ugyanígy el kell döntenie, hogy az
otthonában ellenőrzött (meglátogatott) beteget
Tünetcsoport (szindróma, syndroma) bizo­ orvoshoz kell-e vinni, vagy orvost kell hívni hoz­
nyos betegségekre jellemző tünetek együttese. zá. Járóbeteg-rendelésen szintén soron kívül kell
ellátni súlyos beteget.
Általános megtekintés
A tünetek helyes értékelése a beteg életét
A beteg megfigyelése nyomban megkezdődik, mentheti meg, míg a helytelen értékelés a mulasz­
amikor akár otthonában, akár a rendelőben talál­ tás súlyos következményével jár.
kozunk vele. Az első benyomások igen fontosak,
ilyenkor tájékozódunk először a beteg általános
állapotáról. Ezek megfigyelése az ápoló számára
rendkívül fontos, akár az első találkozáskor, akár
később, az ápolás ideje alatt észleli ezeket.

A beszéd megfigyelése többféle információval Arc és arckifejezés. Az arc színe, az arcjáték
szolgálhat. Súlyos keringési elégtelenségben ne­ (mimika) jellemző bizonyos állapotokra. A sú­
héz a beszéd is. Ilyenkor a beszéd közben tartott lyos beteg arca gyakran sápadt, mimikaszegény,
kényszerű szünetekben könnyen felismerhetők a szeme beesett. A sápadt arc, a megnyúlt orr
nehézlégzés tünetei. („hippokratészi arc"), nyirkos bőr többnyire ter­
minális állapotot jelez. De a krónikus, elsősorban
A bőbeszédűen, színesen előadott panaszok súlyos rosszindulatú betegség miatt lefogyott,
hátterében többnyire nem húzódik meg súlyos rosszul táplált, kachexiás beteg arca is beesett.
betegség. Nagyon fontos azonban, hogy az előíté­
letektől ilyen esetekben is tartózkodjunk! A kipirult arc lázra utal, és gyakran bágyadt
tekintettel is jár. Ilyenkor többnyire a kötőhár­
Ideggyógyászati betegségben vagy annak le­ tyák is belövelltek.
zajlása után később is megtörténik, hogy a beteg
nem tud beszélni. Érti a beszédet, de nem tud vá­ Kerek, száraz bőrű, kifejezéstelen a myxoede-
laszolni (motoros afázia). Ilyen állapot hosszabb más (hypothyreotikus) beteg arca. Ellenkezője a
fennállása esetében a beteg néha megtanul szájról riadt, nyugtalan tekintet, csillogó szemekkel,
olvasni. Ilyenkor segíteni kell a kommunikáció­ mely pajzsmirgy-túlmú'ködésre (hyperthyreosis-
ban: a kérdést úgy megfogalmazni, hogy arra ra) utalhat. A mellékvesekéreg túlműködése
igennel vagy nemmel (fejbiccentéssel, mimikával) (Cushing-kór) is jellemző arckifejezéssel jár (ke­
tudjon válaszolni. rek, az elhízottság benyomását keltő „holdvilág­
arc" vagy babaarc). A pupillák kitágulása lehet
Hallás. Nagyothallás többnyire idős betegek­ gyógyszerhatás következménye (például atropin),
nél észlelhető, előfordul azonban minden életkor­ de utalhat súlyos vérvesztésre, egyéb súlyos be­
ban. Ez viszonylag gyorsan kiderül, de regisztrá­ tegségre vagy a szem betegségére. Morfium hatá­
lása része az ápolási anamnézisnek is. (Használ-e sára a pupillák beszűkülnek.
hallókészüléket?) A nagyothalló beteggel mindig
szemben állva beszéljünk, többségük ugyanis Bor. A bőr megtekintésekor megfigyeljük an­
megtanul szájról is olvasni. nak vérteltségét, színét, a bőrön lévő kóros elvál­
tozásokat, mint például kiütések, pigmentfoltok
A beteg vetkoztetesekor, illetve fürdetéskor stb., tapintással annak hőmérsékletét, nyirkossá­
sok mindenről lehet tájékozódni. Elsőként az tű­ gát. Szembetűnő a feszes, rugalmas bőr vagy az
nik szembe, hogy a bőre tiszta-e vagy elhanya­ ellenkezője, a lesoványodott, kiszáradt ember ru­
golt. A beteg tiszta öltözéke ellenére előfordulhat, galmatlan, petyhüdt, esetleg hámló bőre. A kiszá­
hogy a ruhával fedett bőr többé vagy kevésbé radt ember bőre könnyen ráncolható, ez elsősor­
ápolatlan. Ritkán, de előfordul, hogy csak több­ ban csecsemőknél fontos jel!
szöri fürdetés után sikerül a kívánt tisztaságot el­
érni. A bőr színe. Az egészséges ember bőre rózsa­
színű. A sápadtság azonban csak akkor kóros, ha
Ez a tevékenység alkalmat ad arra is, hogy valamilyen betegség okozza. Vannak emberek,
tájékozódjunk a beteg tápláltságáról: elhízott akik egész életükben sápadtak (fehér bőrűek)
vagy sovány beteggel állunk szemben, milyen a anélkül, hogy betegek lennének. A kóros sápadt­
bőr alatti kötőszövet rugalmassága (turgoraj, a ság lehet átmeneti (például izgalom, ijedtség, féle­
végtagokon a bőr ráncos-e vagy fényes, vize­ lem, hányinger vagy ájulás esetén), és lehet tartós.
nyős. Utóbbi oka legtöbbször vérszegénység, de tartó­
san sápadt lehet a bőr idült szívbetegségben, idült
A súlyos betegség miatt lefogyott, rosszul táp­ mérgezésben stb. A súlyos anémia némely formá­
lált, kachexiás beteg arca beesett, a pofacsontok jában a bőr sárgás, sápadt, viaszszerű. A bőr sár­
jellegzetesen kiállnak, a bőr közvetlenül a csont­ ga színe máj és epeúti betegségre utal, de ritkán
ra tapad, alig mozdítható el.

más betegségben is előfordulhat. A sárgaság (ic- —12. fejezet A betegmegfigyelés i
terus) először a szemeken (sclerákonj látható,
ami az enyhe, alig észrevehető (subicterus) for­ A bőr hőmérséklete. Hozzávetőlegesen meg­
mától a sötét, zöldessárga színig (nevezik icterus közelíthető kézháttal való tapintással, pontosan
melasaak) terjedhet. A sárgaság foka csak termé­ pedig bőrhőmérővel. A meleg tapintatú bőr gyul­
szetes (nappali) fényben ítélhető meg helyesen. ladást vagy lázat jelent. A hűvös, hideg és esetleg
kékesen elszíneződött vagy halvány bőr keringési
A bőr szokatlanul barna (pigmentált) színe le­ zavar következménye, mely lehet általános vagy
het öröklött (születéstől fennálló), és lehet beteg­ körülírt. Ilyen észlelésekor súlyos betegségre kell
ség (például mellékvese-elégtelenség) következ­ gondolnunk.
ménye. Fakószürkés a súlyos, daganatos kachexi­
ás beteg bőre, de hasonlót látni néha veseelégte­ Bőrelváltozások. A bőr felszínén keletkezhet­
lenségben szenvedőknél is. Előfordulhat körülírt nek olyan elváltozások, melyek vagy külső beha­
pigmenthiány (ezek a környezetüknél világosabb tások következményei (például sérülések), vagy
szabálytalan alakú területek), nem mindig utal­ valamilyen betegség következtében keletkeznek.
nak betegségre.
Gyakran látunk vakarási nyomokat, melyek
Szederjesség (cyanosis). A bőr és nyálkahár­ vonalszerűek és vagy véreznek, vagy pörk fedi
tyák kékes-lilás elszíneződése, mely a vér oxigén­ őket. Lehetnek betegség (például cukorbetegség,
hiányos állapotára utal, jelzi, hogy a kapillárisok­ uraemia, allergia) következményei, de vakarózás-
ban túl sok redukált hemoglobin szaporodott fel. ra ingerelnek az élősdiek csípései is.
A cyanosis lehet általános (az egész testre kiterje­
dő), vagy körülírt, lokális (csak egyes testrészek­ A fejen lévő vakarási nyomok fejtetvességre,
re korlátozódó). Előbbit látni például keringési ruhával fedett helyeken lévő vakarási nyomok ru-
elégtelenség, utóbbit végtagtrombózis esetében. hatetvességre utalnak. Előbbi nem ritka manap­
Az ún. sápadt cyanosis súlyos állapotot jelez, és ság sem. A rühesség vakarási nyomait elsősorban
heveny keringési elégtelenségben fordul elő. A be­ a végtagok hajlító oldalán, a törzs bőrén látni, a
teg ajka sápadt, arca halvány, kékesszürke, bőre kézujjak között pedig kis járatok észlelhetők.
hűvös, verejtékes tapintatú. Ezek ugyan elsősorban a rossz szociális körülmé­
nyek között élők között gyakoribbak, azonban
A szederjesség legkorábban az ajkakon és a az utóbbi években közösségekben (iskolákban) is
körmökön látszik. Ezt azért fontos tudni, mert észlelhetők, és nem ritkán egészségügyi dolgozó­
ezeket a kozmetikai szerek (ajakrúzs, köröm­ kon is. Éppen ezért a beteg első megtekintésekor
lakk) elfedik, megítélésükhöz ezeket el kell távo­ erre különösen figyelni kell, mert elterjedése kön­
lítani. nyen megelőzhető.

A tartós cyanosis majdnem mindig súlyos A bőrön ezeken kívül megfigyelhetők még he­
szív- és érrendszeri betegségre utal! gek (műtét vagy sérülés következményei), bőr
alatti vérömlenyek (haematomák).
Idült máj betegek bőrén gyakran látni ún. csil-
lagnaevusokat. Kiütéseket okozhatnak fertőző betegségek,
körülírt bőrpírt pedig helyi gyulladások.
A bőr tapintata. A bőr lehet szokatlanul szá­
raz vagy nedves tapintatú. A száraz bőr érdes ta­ A csalánkiütés (urticaria) múló bőrjelenség.
pintatú, esetleg kisebb-nagyobb pikkelyekben Viszkető, éles határú, a bőrből kiemelkedő, hal­
hámlik. A nedves bőr verejtékezés következmé­ vány rózsaszínű, esetleg egymással összefolyó,
nye. Az izzadó, meleg - esetleg kipirult - bőr közepén halvány bőrelváltozás. Hasonló, viszke­
többnyire lázra utal. tő kiütést okozhat élősdi csípése is, azonban leg­
többször étel- vagy gyógyszerallergia következ­
A hűvös tapintatú, verejtékes bőr rendszerint ményei (12.3. ábra).
súlyos betegség kísérője, így fokozott figyelmet
kíván1. A bőr részletes megtekintése elsősorban szak­
feladat (bőrgyógyászat), azonban először általá­
ban az ápoló észleli az elváltozásokat.

12.3. ábra. lelően a mélyebben lévő teriileteken helyezkedik
el, tehát fennjáró betegeken az alsó végtagokon
Csalánkiütés (12.4. ábra), fekvő betegeken pedig a kereszt­
csonttájékon, de tartósan oldalán fekvőnél az ol­
dalán is, az oedemás területen a bőr alatti szövet
gyulladásossá is válhat (12.5. ábra). Súlyos szív­
betegségben az egész alsó végtag, a has, só't a
mellkas bőre is vizenyős.

A thrombosisos eredetű oedema a beteg vég­
tagra vagy annak egy részére terjed.

A vesebeteg vizenyője inkább a reggeli órák­
ban észlelhető a szemhéjakon, az arcon a kézhá­
ton, tehát a laza kötőszövetű helyeken.

A gyulladást kísérő oedema a beteg terület fe­
lett észlelhető.

Az allergiás vizenyő elhelyezkedése változó,
leggyakoribb a kézfejeken, szemhéjakon és az aj­
kakon. Legveszedelmesebb formája a gégevize-
nyő.

Az egyes testrészek
megtekintése

Az eddig említett általános megtekintés során
szerzett benyomások, felismerések után az egyes
testrészeket figyeljük meg.

12.4. ábra. Fej. A fej formája egyedi, a fejen lévő szervek
(orr, fülek, szemek) alakja, nagysága azonban jel­
Lábszároedema lemző lehet bizonyos betegségekre.

Vizenyő (oedema). A bőr alatti kötőszövetben A haj színének, esetleges hiányának önmagá­
és a bőr rétegeiben felhalmozódott folyadék ban általában nincs jelentősége, csak egyéb tüne­
leggyakrabban keringési elégtelenség, vesebeteg­ tekkel együtt értékelhető. Ez is inkább csak meg­
ség, vénás trombózis vagy allergia következmé­ figyeléseken alapulnak. Egyes esetekben inkább
nye. A vizenyős terület duzzadt, a bőr fényes, a őszül a haj, másokban vöröses a hajszín és szo­
duzzanat hosszú ideig megtartja az ujjbenyoma- katlanul fehér a bőr, ezek azonban nem mindig
tot. utalnak beregségre. A kopaszságnak akkor van
jelentősége, ha csak körülírt területeken jelentke­
Az oedema elhelyezkedése és kiterjedése sok­ zik (alopecia, 22.6. ábra). Előfordul ez is, hogy
szor annak eredetére is utal. valamilyen gyógyszer okoz átmeneti teljes ko­
paszságot (ilyenre jellemző példa a cytostatikum
Keringési elégtelenségben szenvedőkön (szív­ hatása). A haj és az egyéb szőrzetek hiánya vagy
betegeken) az oedema a nehézségi erőnek megfe­ a szőrzet rendellenessége is szembetűnő (például

nőkön férfias szőrzet akár endokrin betegségre is 72.5. ábra.
utalhat). Gyulladásos oedema tartósan oldalén fekvő betegen

Az ajkak néha szederjesek (cyanosis), sápad­
tak (esetleg vérszegénységre utal), máskor herpes
látható rajtuk.

Az orrszárnyi légzés súlyos állapot jele, légúti
betegségre utal.

A szemek is sok mindent elárulnak. A lázas
beteg szeme csillogó, a sárgaságban szenvedőé
sárga. A kidülledt szemgolyó pajzsmirigy-túlmű­
ködésre utal. Ellenkezője: a közömbös tekintet
egyéb megfigyelhető jelekkel együtt (sápadt, szá­
raz bőr, kihullt szőrzet) a pajzsmirigy csökkent
működését jelezheti. (Természetesen ilyenkor bi­
zonyító, kiegészítő vizsgálatok is szükségesek.)

Legfeltűnőbb eltérés a pajzsmirigy
megnagyobbodása, a nyirokcsomók duzzanata
vagy a nyaki vénák tágulata.

Ikas. A beteg levetkőztetésekor a kóros 72.6. ábra.
mellkasforma gyorsan szembetűnik. A megszo­ Alopecia
kott alak helyett találkozhatunk hordó alakú
mellkassal, ún. tyúkmellkassal, cipészmellkassal. orismus) szintén elődomborítja a hasat. A mell­
Ezek többnyire fejlődési rendellenességek. Félol­ kas síkja alatti has lehet alkati sajátosság, de le­
dali idült tüdőbetegség vagy tüdőműtét után a het általános leromlás részjelensége is. A deszka­
mellkas aszimmetrikus lesz. A mellkason megfi­ kemény, behúzott has hashártyagyulladásra utal.
gyelhető a légzési kitérés vagy a légzés típusa, így Előfordul, hogy a has két oldala sem szimmetri­
láthatóvá válik a nehézlégzés is (a bordaközi és a kus. Lesoványodott embernél egyik oldalon elő­
légzési segédizmok viselkedése légzés közben). domborodhat daganat vagy megnagyobbodott
máj. A has bőrén láthatók még a korábban vég­
Az emlők férfiakon lehetnek nőiesek, nőkön zett műtétek hegei, vagy májbetegeknél a vénás
pedig férfiasak. Ezek endokrin betegségre utal­ keringési zavar miatt tágult hasfali vénák. Néha
hatnak. észlelhetők gyöngyház- vagy lilás színű striák,

Gerincdeformitás esetében a mellkas nem
részarányos.

Has. A hasat - ha a beteg állapota engedi -
nemcsak fekvő, hanem álló helyzetben is célszerű
megtekinteni.

A hanyattfekvő ember hasa a mellkas síkjá­
ban van, a kövér emberé e felett, a lesoványodott
emberé pedig ez alatt. Álló helyzetben ez a hely­
zet jobban szembetűnő. A hasüregben felszapo­
rodott folyadék {basvízkór-ascites) a hasat elő­
domborítja, a köldök elsimult vagy szintén elő­
domborodik (22.7. ábra). A túl sok bélgáz (mete-

12.7. ábra. nek vagy egy részének duzzanata vénás keringési
Ascites májzsugorban zavarra, trombózisra utal, legtöbbször az alsó
végtagokon. Hasonló fordul elő nyirokkeringési
ezek vagy a hasfal tágulásából (várandósoknál) nehézség esetén is. Egy végtag sorvadása ideg­
adódnak, vagy bizonyos betegség (például kóros rendszeri betegségre jellemző. Az alsó végtago­
elhízás) kísérői. kon, különösen elhízottaknál gyakori a visszerek
kisebb-nagyobb tágulata, kanyargóssága. Végta­
Végtagok. A végtagok megtekintésekor ter­ gartéria elzáródásakor a bőr halvány, hűvös ta­
mészetesen legszembetűnőbb, ha hiányzik vagy pintatú. A minden végtagra kiterjedő cyanosis ál­
csonkolt valamelyik végtag. Egy végtag egészé- talános rossz keringés jele, és súlyos állapotot je­
lent.

Az ízületek duzzanata legtöbbször gyulladás
következménye, ilyenkor az ízület feletti bőr álta­
lában kipirult. Egyes ízületek lehetnek mozgás­
képtelenek vagy akár teljesen rögzítettek is.

A remegés (tremor) a kezeken figyelhető meg,
elsősorban idős embereken, de idegrendszeri be­
tegségekben fiatalokon is előfordul.

A végtagok mozgását figyelve szembetűnő egy
vagy minden végtag mozgásszegénysége vagy a
mozgás teljes hiánya (bénulás). Előfordul, hogy
csak bizonyos ízületek mozgása korlátozott. Az
ilyen végtagokat csak szakorvosi vizsgálat után és
véleményének mértékében szabad mozgatni. Ha
görcsöket észlelünk a kézfejen, ujjakon, az leg­
többször tetániára utal, és jelenteni kell orvosnak.

Ha a beteg érkezésekor a végtagokon kötés
van (különösen, ha a beteg helyezte fel), azt bont­
suk le, és csak orvosi vizsgálat után helyezzük
vissza, szakszerűen.

Körmök. Legszembetűnőbb a körmök ápolt-
sága vagy ápolatlansága. Bizonyos kóros állapo­
tokra jellemző a körmök színe (például keringési
elégtelenségben szederjes, a vérszegény betegé sá­
padt). Egyes - elsősorban légúti betegségekben -
jellemző a körmök óraüvegszerű alakja, ennek
legtöbbször velejárója az utolsó ujjperc kiszélese­
dése is („dobverőujj", 12.8. ábra).

12.8. ábra. A beteg tudatállapota
Cianotikus, „óraüveg"-köröm
A beteggel való találkozáskor - otthonában, ren­
delőben vagy kórházban - részben megfigyelés­
sel, részben beszélgetéssel győződhetünk meg a

beteg tudatállapotáról. Viselkedése, arckifejezése érrendszeri betegségekben, gyógyíthatatlan be­
vagy a feltett kérdésekre adott (adekvát vagy ina­ tegségekben illetve elmebetegségekben fordul elő.
dekvát) válasza alapján tájékozódhatunk, hogy
ép-e a tudata vagy zavart, esetleg eszméletlen. Aluszékonyság, beteges álmosság (somnolen-
tia). A beteg aluszékony, szinte egész idejét fél­
A tiszta tudatú ember a kérdéseinkre megfele­ álomban tölti, ebből az állapotból azonban feléb­
lő választ ad, térben és időben tájékozott (példá­ reszthető. Ha nem foglakoznak vele, rögtön elal­
ul tudja, hol van, hol lakik, személyi adatait pon­ szik. Leggyakrabban lázas állapotban, mérgezé­
tosan mondja stb.). Mindig gondolni kell azon­ sekben, hypoxiával járó állapotokban észleljük.
ban arra, hogy a beteg ember esetleg szorong, a
velünk való első találkozáskor betegsége miatt Mély kábultság, öntudatlanság (sopor). Igen
nyugtalan stb., a kérdést nem is mindig érti, za­ mély alvás, melyből a beteg csak erős ingerekkel
varban van. Az ilyen zavar rövid, érdeklődő be­ ébreszthető fel. Elsősorban idegrendszeri betegsé­
szélgetéssel azonban viszonylag gyorsan feloldha­ gekben, altatószer-túladagolásban, mérgezésben
tó. Célszerű ezért elsőként olyan kérdéseket fel­ észlelhető.
tenni, amikre az ép tudatú ember egészen bizto­
san tud válaszolni (megkérdezzük nevét, lakcí­ Eszméletlenség és kóma (coma). Az eszmélet-
mét, egyedül érkezett-e, ha nem, akkor ki kísérte lenség a sopornál súlyosabb fokú, mély kábult­
stb.). Azt is tudni kell, hogy a mély álmából hir­ ság. A látszólag mélyen alvó ember semmilyen in­
telen felébresztett ember sem tud azonnal megfe­ gerrel nem ébreszthető fel. Légzése horkoló, pu­
lelően válaszolni, a tiszta tudatú ember azonban pilla- és ínreflexei nem vagy csak alig válthatók
néhány másodpercen belül tájékozódik, és a vála­ ki. Az eszméletlenség a tudatzavarok legsúlyo­
sza ilyenkor már megfelelő. Ilyen átmeneti tájé­ sabb formája, ennek pedig legmélyebb foka a kó­
kozatlanságot azonban nem tekintünk kórosnak. ma. Leggyakrabban cukorbetegségben, uraemiá-
ban, májelégtelenségben, agyvérzés vagy agysérü­
vörös tudatállapotok. Egy részük elmebánta- lés után tapasztalható, tehát olyankor, amikor az
lom, más részük azonban másodlagos ártalom, agyi keringés súlyosan károsodik. Életveszélyes
azaz valamilyen betegség következménye. Szá­ állapot.
mos kóros állapot (például láz, alkoholos befo­
lyásoltság, kiszáradás) és betegség (például kerin­ Az eszméletlenné válást különösen az éjszakai
gési, légzési elégtelenség, anyagcsere-betegségek órákban nehéz észlelni, amikor a betegek egyéb­
súlyos stádiumai) képes tudatzavart előidézni, sőt ként is alszanak. Ezért az olyan beteget, akinek
orvosi beavatkozás következtében (például több az állapota várhatóan súlyosbodik (ilyen lehet
gyógyszer bevétele után) is zavarttá válhat egy például a cukorbeteg), éjszaka különös gonddal
ember. Idős embereknél a hirtelen környezetvál­ kell figyelnünk, és az esetleg bekövetkező eszmé-
tozás is járhat hasonlóval (például banális pa­ letlenséget el kell különíteni a mély alvástól. Fel­
nasszal kórházba kerülő beteg tudatállapota né­ hívja erre a figyelmünket a légzés jellegének a
hány nap után teljesen megváltozhat). megváltozása, továbbá az, ha a beteg erős inger­
rel sem ébreszthető fel, illetve erős ingerre sem ad
A kóros tudatállapotok megnyilvánulásának semmiféle reakciót.
több formája ismert.
Gondtalan, fokozottan jó, emelkedett hangu­
Érdektelenség, közöny (apathia). A beteg a lat (euphoria, eufória). Különösen alkoholfo­
környezetével szemben érdektelen. Mozdulatla­ gyasztás és kábítószer (például morfin és szárma­
nul fekszik, a környezetében történő események­ zékai) adása után gyakoribb, de a betegség sú­
kel nem törődik. A kérdésekre ugyan válaszol, de lyosbodását is jelezheti. Néha a halálküzdelmet
feltűnően lassan. Leginkább hosszantartó, agyi megelőző időben lép fel. Az addig elesett, súlyos
állapotú beteg hirtelen jókedvűvé, mozgékonnyá
válik, nem érzi betegsége súlyosságát. Az ilyen ál­
lapot veszélye az, hogy a beteg nem tart be egyéb-

kent feltétlen szükséges óvintézkedéseket (példá­ követően vagy ilyen előzmény nélkül lép fel. A
ul felkel). Mivel az eufória egy betegség súlyosbo­ beteg tudata tiszta lehet, de fokozatosan elveszti
dását is jelentheti, igen fontos tünet, s ha észlel­ kapcsolatát a külvilággal. Néha nyugtalanná, iz­
jük, jelenteni kell az orvosnak. gatottá, máskor ellenkezőleg: csendessé válik a
halál beálltáig. Hallása még a látszólagos eszmé-
Térbeli és időbeli tájékozatlanság. Nagyfokú letlensége ellenére is hosszú időn át megmarad. A
feledékenység jele, ami főleg agyérelmeszesedéses haldokló tehát a beszédet megérti, ezért a környe­
(agyi keringési zavarban szenvedő) betegeken for­ zetében elejtett szavakra nagyon kell ügyelni. Ál­
dul elő. A beteg nem tudja, hol van, hogyan került talában jegyezzük meg, hogy az élő emberhez ér­
oda, nem tudja megmondani a napot, hónapot, telmesen kell beszélni még akkor is, ha biztosak
évet, születési dátumát stb. Az idős korral járó fe­ vagyunk abban, hogy azt esetleg nem érti, és vá­
ledékenységre jellemző még az is, hogy a beteg a laszt sem várhatunk.
közelmúlt eseményeire nem emlékszik, gyermek­
korában történtek viszont élénken élnek emléke­ Hirtelen tudatváitozás. A tudat hirtelen törté­
zetében. A feledékenység következtében megtörté­ nő megváltozásának mindig jelentősége van, bár­
nik, hogy a beteg nem veszi be gyógyszereit, de az milyen irányú is az. A tudatállapot gyors javulá­
ellenkezője is: egyszerre vesz be több gyógyszert, sa általában jó jel, de nem mindig. Ha például az
vagy az egész napi adagját. Mindkettő káros. Az apátia hirtelen eufóriába csap át, jelezhet állapot­
ilyen betegnek éppen ezért ne adjuk ki az egész romlást is. Váratlan romlása viszont általában
napi gyógyszeradagját, csak az esedékes mennyi­ gyors intézkedést is igényel, ilyen észlelést azon­
ségét, amikor annak bevételét is ellenőrizzük. nal jelenteni kell orvosnak.

Negativizmus. A beteg minden kérésnek ellen­ A beteg magaratásának megváltozása néha
áll: nem válaszol, nem eszik, nem iszik, nem veszi olyan irányú, hogy veszélyeket jelenthet saját ma­
be gyógyszereit, tiltakozik minden beavatkozás­ ga vagy környezete számára. Ilyen esetekben
sal szemben stb. Az ilyen betegek többsége pszi­ szükség lehet korlátozó intézkedésre. Ennek for­
chiátriai kezelést igényel. mája lehet

A tudat elborulása, átmeneti tudatzavar (delí­ fizikai (például ágyrács, a végtag rögzíté­
rium). Ez a nagyfokú izgatottsággal járó tudatza­ se);
var magas láz, központi idegrendszeri izgalom kémiai (gyógyszerek);
következménye lehet. A beteg igen nyugtalan, ki­ pszichés.
abál, kóborol, olyan személyekhez beszél, akik Ezek alkalmazására az egészségügyi törvény
nincsenek jelen, kis állatokat Iát, azokat kergeti lehetőséget ad, de csak indokolt esetekben. Elren­
(hallucinál). Ilyen állapotban gondosan ügyelni delése orvosi feladat. Szakápoló ennek hiányában
kell arra, nehogy megsérüljön: ágyából kiessen, is alkalmazhatja, de az orvost erről utólag értesí­
ablakon kiugorjon. teni kell, megtörténtét pedig írásban (ápolási lap,
orvosi dekurzus) kell rögzíteni.
Delírium tremens. Idült alkoholizmus talaján
kifejlődő, reszketéssel, érzékcsalódásokkal járó A beteg magatartása
elmebántalom, melyre a fentebb említett tünetek
a jellemzők. A beteg nyugtalansága dühöngésig A beteg ember gyógyításához nem elég a jól gyó­
fokozódhat, ilyenkor szokatlanul nagy fizikai gyító orvos, a gondos ápoló, ehhez nélkülözhetet­
erőt képes kifejteni. A nagyfokú izgatottság, fizi­ len a beteg együttműködése is. Ennek hiánya sok­
kai erőkifejtés a keringést is megterheli, akár élet­ szor vezet sikertelenséghez, vagy legalábbis nehe-
veszélyes állapot is kialakulhat, ami akár intenzív
osztályos elhelyezést tesz szükségessé.

Haláltusa, haldoklás, halálküzdelem (agónia).
Az előbbiekben említett kóros tudatállapotokat

zíti a gyógyítást, meghosszabbítja a kezelés idejét. kezést. Az ilyen betegeket tapintatosan, de követ­
Igen fontos, hogy a beteg maga is akarjon gyó­ kezetesen kell meggyőzni akár a vizsgálatokról,
gyulni, és mindent elkövessen annak érdekében. akár a kezelés szükségességéről. Legrosszabb az,
Ez az együttműködés különösen olyan betegnél ha ezeket a „felvilágosításokat" laikus betegtár­
hiányzik - akarva-akaratlanul -, aki életében elő­ saktól kapják.
ször szorul egészségügyi ellátásra. A beteg számá­
ra igen fontos az első találkozáskor szerzett be­ Nyugtalan, szorongó beteg. A nyugtalanság
nyomás, de az a benyomás is fontos, ami az ellá­ többnyire a betegség következménye, de lehet at­
tóban (orvos, ápoló) alakul ki a betegről. Meg tól független is. A pszichés nyugtalanságban szen­
kell ismernünk a beteg egyéniségét, helyesen érté­ vedő beteg sokat beszél, de beszédéből - ha jól
kelni kell a viselkedését, magatartását, panaszait megfigyeljük - sokszor hiányzik az összefüggés.
azért, hogy a gyógyításához való viszonyulását A testi (szomatikus) nyugtalanságban szenvedő
helyesen tudjuk irányítani. Ez türelmet igényel, beteg sokat mozog, indokolatlanul járkál, remeg.
óvakodnunk kell a gyors, elhamarkodott vélemé­ A szorongásnak néha félelem vagy tájékozatlan­
nyalkotástól! ság az oka (remegés, nyugtalanság vizsgálatok
előtt). Ez a nyugtalanság, szorongás türelmes bá­
A gyógyítással való együttműködés szempont­ násmóddal többnyire megszüntethető. Részletes
jából a következő betegtípusokkal találkozunk. és ismételt beszélgetések során tájékoztatjuk a be­
teget a tervezett vizsgálat szükségességéről, lefo­
Az együttműködő betegek - természetesen lyásáról, a vele járó vagy várható kellemetlensé­
előzetes megbeszélés után - elfogadják az orvos geiről. Mindig az igazat vagy megközelítően iga­
és az ápoló tanácsait. Együttműködnek a vizsgá­ zat mondjuk, mert a becsapott beteg a későbbiek­
latok előkészítésében és kivitelezésében még ak­ ben szinte biztosan bizalmatlanná válik. Azt se
kor is, ha azokat - bár kellemetlenek - esetleg feledjük azonban, hogy egy kisebb-nagyobb kel­
meg kell ismételni. Ebben a szorongó betegtársa­ lemetlenséggel járó vizsgálat elmaradásából adó­
iknak is segítenek. Betartják a gyógyulásuk érde­ dó következményekről is adjunk tájékoztatást!
kében kapott utasításokat, pontosan szedik a
gyógyszereiket, megtartják a diétát, alkalmaz­ Bizalmatlan beteg. Ha egy beteg nem bízik a
kodnak a házirendhez. Bíznak gyógyítóikban gyógyulásában, annak több oka lehet: rossz első
(ápolójukban, orvosukban) és hisznek a gyógyu­ benyomás az egészségügyi intézményről; a meg­
lásban. előző kezelések nem hozták a kívánt eredményt;
laikusoktól téves vagy rosszindulatú informáci­
Az ellenkező betegek nem tartják az ápoló és ót kapott stb. Az ilyen beteg látványosan nem
az orvos utasításait, a vizsgálatot feleslegesnek, a ellenkezik, de nem bízik a gyógyulásban, a
gyógyszert hatástalannak tartják. Ezért zárkózot­ gyógyszerek hatásában. A beteg nemcsak a gyó­
tak, sokszor nem panaszkodnak és közömbösek gyítás eredményességében nem bízik, hanem a
mások panaszával szemben is. Egy részük több­ gyógyítást, ápolást végző személyben sem. En­
szöri beszélgetés után felhagy ezzel a viselkedés­ nek egyik leggyakoribb forrása a megígért vagy
sel. Velük ismertetjük a vizsgálatok lényegét, a rendelt gyógyszer kiadásának vagy bizonyos ke­
gyógyszerek hatását, elsősorban ezek szükséges­ zelésnek (borogatás, bőrkezelés), ápolási mun­
ségét saját gyógyulásuk érdekében. kának (például fürdetés) feledékenységből tör­
tént elmulasztása. Ha bármely megígért dolgot
Az ellenkezésnek, bizalmatlanságnak számos el kell halasztani akár átmenetileg, akár végleg,
oka lehet. Előfordul, hogy a beteg a másokat ért az elhalasztást és annak okát közölni kell a be­
kudarcokat saját magára vonatkoztatja. Mások teggel (előbbi példánál maradva: a fürdetést el
számára az egészségügyi ellátó helyen (rendelő­ kell halasztani, mert súlyosabb beteggel kell
ben, kórházban) szerzett első rossz benyomások foglalkozni).
szülnek bizalmatlanságot. Egyéb külső - otthoni,
munkahelyi - körülmények is kiválthatnak ellen­

Képzelt beteg (hypochondria). A képzelt beteg zése) a szimulálás ellentéte. Az ilyen beteg vala­
önmagát figyeli, mások által elmondott vagy kü­ milyen cél érdekében letagadja panaszait, beteg­
lönböző' szakkönyvekben, köznapi irodalomban ségét (például mindenáron a munkahelye megtar­
olvasott, az elektronikus ismeretterjesztésből tására törekszik), ami veszedelmes rá nézve, mert
megismert tüneteket vél felfedezni magán. Ennek súlyos betegség maradhat rejtve. A disszimuláló
következtében számos betegséget feltételez, beteget meg kell győzni viselkedése helytelenségé­
egyúttal ezektől való félelme is egyre fokozódik. ről, a lehetséges súlyos következményekről.
Nehéz meggyőzni arról, hogy nem beteg, sőt az
ilyen közlést gyakran sértőnek is tekinti, és utána Neuraszténiás beteg (neurasthenia=iáeggyen-
más egészségügyi ellátóhoz fordul ugyanazon geség, az idegrendszer fokozott ingerlékenységé­
vagy újabb panaszaival. A háttérben gyakran tár­ vel és fokozott fáradékonységával járó állapot).
sadalmi, munkahelyi, család probléma rejlik, en­ A beteg ideges, nyugtalan, sértődékeny, gyakran
nek megoldását remélve menekül betegségbe, s álmatlan, panaszai változatosak. Egyik panaszá­
közben a betegségtudata is egyre fokozódik anél­ nak megoldása után újabbal jelentkezik. Több­
kül, hogy ekkor ezt már szándékosan tenné. A nyire alkati sajátosság, de sokszor külső körül­
negatív vizsgálati eredmények sokszor nem meg­ ményektől válnak neuraszténiássá az emberek.
nyugvást keltenek, hanem inkább bizalmatlanná Tapasztalat szerint számuk növekedőben van.
teszik. Ezt a kóros állapotot sokszor csak speciá­
lis (pszichiátriai) kezeléssel lehet megszüntetni. Hisztériás beteg (hysteria = fejletlen lelki alkat
kóros reakciókkal). A hisztériás beteg valamilyen
Igen fontos azonban tudni: egy emberről ki­ cél érdekében produkál különböző tüneteket (lát­
mondani, hogy képzelt beteg, igen nagy körülte­ ványosan összeesik, vizsgán sírva fakad, csuklik,
kintést igényel, és csak alapos vizsgálat vagy vizs­ köhög, görcsrohamot kap). Igen jellemző, hogy
gálatok sora után véleményezhető. Ezen idő alatt ez a viselkedés mindig a környezetének szól; ha
számos igen drága, sokszor szövődmények lehe­ egyedül van, a roham nem jelentkezik. Összeesés-
tőségét is magában rejtő invazív vizsgálatokon kor ügyel arra, hogy ne üsse meg magát. A hisz­
esik át. téria betegség, mert a normális idegrendszerü em­
ber ilyen módszereket nem alkalmaz célja elérése
Betegségszínlelé1; (aggravatio). A betegséget érdekében. A hisztériás ember nem tudja a csele­
színlelő ember szándékosan felnagyítja meglévő kedetét helyesen megítélni, számára csupán a cél
és nem jelentős betegségét. Valódi betegségszínle- elérése a fontos.
lésről (szimulálásról) akkor beszélünk, ha teljesen
egészséges ember színlel betegséget. Mindkettő Hospitalizáció. A hospitalizáció a hosszasan
valamilyen cél elérése érdekében történik: szoci­ kórházban tartózkodó betegnél alakul ki (első­
ális gondoskodást akar, vagy valamilyen mulasz­ sorban gyermekeknél) a megszokott közösségtől
tását szeretné ezzel igazolni (munkahelyén, isko­ - családtól - való tartós távollét után. Ezt a ma­
lában). E cél érdekében igyekszik félrevezetni or­ gatartásformát csak alapos megfigyeléssel lehet
vosát, ápolóját: lázat produkál a hőmérő feldör­ észlelni és helyesen értékelni. Jellemzi, hogy az
zsölésével, ami leleplezhető, de ellenőrizhetetlen orvosi megítélés szerinti gyógyulás után félnek
panaszokat is említhet, mint például kínzó fejfá­ visszatérni megszokott életükbe, jobban érzik
jás, hányinger. magukat kórházban. A keringési elégtelenségben
szenvedő beteg például a tervezett elbocsátás
Hasonlóan a hypochondriához, az aggravati- előtti napon újra fulladásról panaszkodik, bármi­
óról, szimulálásról is teljes bizonyossággal meg lyen hasi betegségben „visszatérnek" a panaszok
kell győződnünk, előítéletek nem vezérelhetnek a stb. Ezek a betegek szeretnek ágyban lenni, ahol
megállapításában. kiszolgálják őket, szeretik a meleget, itt érzik biz­
tonságban magukat. Mások, elsősorban idős be­
Betegségtagadás (disszimulálás). A betegség­ tegek pedig az új, szokatlan környezetben nyűg-
tagadás (a betegség tüneteinek eltitkolása, leple­

talanná, zavarttá válnak, különösen éjszakai mert nem hallgatják meg őket, viszont betegségü­
órákban. ket valamilyen módon bizonyítani akarják. A ne­
gatív vizsgálati eredmények közlése nem nyugtat­
Ha hospitalizációra utaló jeleket gyanítunk, ja meg őket, a türelmes beszélgetés és az alapos
azt hozzuk a kezeló'orvos tudomására, merr idő­ fizikális vizsgálat viszont sokszor önmagában is
ben felismerve rendezhető. Ilyenkor - a kezeló'or­ elegendő a megnyugtatásukhoz. Ennek természe­
vos egyetértésével - szorgalmazni lehet és kell is tesen az ellenkezője is lehetséges: ismételten kell
az önállóságot, a mozgást. számos vizsgálat elvégzésével bizonyítanunk,
hogy betegségérzetük nem megalapozott. A szi­
E kóros magatartásformák többnyire nem mulálás és az aggravatio leleplezésére számos
izoláltan, hanem egymással keveredve jelentkez­ módszer ismert, de ezeket a módszereket mindig
nek, legfeljebb egyik vagy másik túlsúlyban van. körültekintően alkalmazzuk. Például lázcsalás
Emiatt nehéz lehet őket elkülöníteni egymástól, gyanújakor (lázmérő feldörzsölése) mindkét hón­
tüneteik gyakran összefolynak. Jellemző különb­ aljban egyidőben mérjük meg a testhőmérsékle­
ség, hogy a kóros magatartásban mennyi a tuda­ tet, ezen idő alatt lehetőleg legyünk jelen a kórte­
tos, az akaratlagos elem és mennyi a szándékon remben vagy a rendelőben. Mindezt tapintatosan
kívüli, melyről a beteg nem tehet. Igen nehéz kell végezni, közben beszélgessünk a beteggel
megítélni a neuraszténiás betegeket, mert ők ma­ vagy bárki mással. Nem szabad, hogy a beteg
guk a panaszaikat jogosnak tartják, noha azok észrevegye bizalmatlanságunkat, mert ha mégis
hátterében semmilyen szervi elváltozás nem mu­ lázas, a bizalmát nyomban elveszti velünk szem­
tatható ki. Hasonlóan nehéz a hisztériás betegről ben. Jegyezzük meg, hogy a betegnek mindaddig
helyes véleményt kialakítani, mivel magatartása igazat kell adni, panaszait jogosnak kell tartani,
kóros személyiség alapján fejlődik ki. Nem isme­ amíg alapos, körültekintő, esetleg ismételt vizsgá­
rünk semmilyen szabályt, mely szerint el lehet kü­ latokkal be nem bizonyítottuk annak ellenkező­
löníteni őket a valódi betegektől. Minden ilyen jét!
„beteggel" egyénileg kell foglalkozni, és csak az
eközben történő megismerés vezethet helyes útra. A beteggel kapcsolatos magatartást csak
Gyógyításuk alapvető feltétele a megfelelő bánás­ hosszas gyakorlat után lehet elsajátítani, akkor,
mód, magatartás, ismételt beszélgetések során ha a munkánkat kellő hivatástudattal végezzük,
élervitelük megismerése. Ez sok időt és energiát minden embert külön egyéniségnek tartunk, és a
igényel, éppen ez az egyik oka annak, hogy nehéz gyógyítása érdekében nem csak gyógyszeres keze­
megismerni az ilyen emberek lelkivilágát. Maga­ lést végzünk.
tartásuk sokszor éppen amiatt válik kórossá,

Összefoglalás

Az ápolási és gyógyítási munka folyamán alapvető ténykedés a betegek megfigyelése. Ebben
a fejezetben ismertettük a tünetek általában és részletesen az általános megtekintés során
észlelhető elváltozások, az egyes testrészek megfigyelését, beleértve a tudatállapot, a viselke­
dés megfigyelését. Az alapvető tünetek közül a keringésre vonatkozó tüneteket ismertettük.
Az egyéb életjelek megfigyelését a 14. fejezet tatalmazza.

Kérdések, feladatok

1. Mit nevezünk szubjektív és objektív tünetnek?
2. Melyek a kardinális tünetek (életjelek)?
3. Hol lehet pulzust számolni?
4. Ismertesse a pulzustípusokat.
5. Milyen lehetőségeket ismerünk a vérnyomás mérésére?
6. Mit jelent a típusos, az atípusos tünet, a tünetmentes betegség és a szindróma?
7. A járás megfigyelése mire ad választ?
8. Mire következtet a beszéd és a hallás megfigyelésekor?
9. Milyen elváltozásokat lehet megfigyelni a bőr megtekintésekor?
10. Mely testrészeken észleljük az oedemát?
11. Milyen elváltozásokat észlelhetünk az egyes testrészek megfigyelésekor?
12. Ismertesse az egyes kóros tudatállapotok jellemzőit!
13. Ismertesse a beteg viselkedésekor észlelhető jellemzőket!
14. Mit jelent a hospitalizáció, kiknél észlelhetjük leggyakrabban?

A betegellátás folyamatossága

Bokor Nándor

A betegek elsődleges ellátása az alapellátás (házi­ elvégzik az első tájékozódó jellegű vizsgálatokat
orvos, üzemorvos) feladata. A cél az, hogy a be­ és lebonyolítják az adminisztratív tevékenységet.
tegek többségének végleges ellátása is ezen a szin­ A teendők sorrendjét és fontosságát az határozza
ten történjen, és további - szakorvosi rendelőin­ meg, hogy a beteg előjegyzés után kerül-e kórház­
tézeti, fekvó'beteg-intézeti - ellátására csak akkor ba, vagy akut, súlyos, életveszélyes állapotban,
kerüljön sor, ha a speciális diagnosztikai eszkö­ esetleg eszméletlenül. Első szempont mindig az
zök hiánya vagy a betegség természete miatt - életveszély elhárítása. Ilyenkor nem az adminiszt­
például szövődmények eseteiben - a terápiás le­ ráció és a beteg részletes vizsgálata, hanem a gyó­
hetőségek csak fekvőbeteg-intézetben állnak ren­ gyítás az elsődleges.
delkezésre. Az alapellátás és szakellátás felépíté­
sét részletesebben a 2. fejezet tárgyalta. A követ­ Kórházi felvétel csak a beteg írásbeli hozzájá­
kezőkben a fekvőbetegek ellátásával foglalko­ rulása után történhet, kivétel, ha a beteg nyilat­
zunk. kozni képtelen. Ilyenkor, ha van kísérője, a nyi­
latkozatot tőle kell kérni (13.1. ábra). A beutalt
Mind a beteg intézeti felvételénél (adminiszt­ beteg a felvételt el is utasíthatja, erről is írásban
rációs teendőkben), mind az új beteg érkezésénél kell nyilatkoznia (23.2. ábra).
a betegosztályon igen fontos, mondhatni megha­
tározó szerepe van az ápolónak, hiszen a beteg Az újonnan felvett beteget szükség szerint
szinte mindig vele találkozik először. A beteg első megfürdetik, ellátják kórházi vagy magával ho­
benyomása az új környezetről döntő jelentőségű. zott fehérneművel. Utcai ruháját erre a célra szol­
Ha ez az első benyomás rossz, később ezt igen ne­ gáló ruhatárban vagy kórtermi szekrényben he­
héz kedvező irányba fordítani. Az első benyo­ lyezik el. Ha nagyobb értéket hoz magával (ék­
mást pedig többnyire nem a szakmai, sokkal in­ szer, nagyobb összegű pénz), azt átvételi elismer­
kább az emberi magatartás határozza meg. vény ellenében az intézet pénztárában vagy egyé­
ni zárható biztonsági szekrényben kell elhelyezni.
A betegfelvétel
A betegfelvétel történhet önállóan működő
Az intézetbe kerülő beteg felvétele részben admi­ sürgősségi osztályon (13.3. ábra) vagy egy-egy
nisztratív tevékenység, részben olyan teendők so­ osztály felvételi részlegén. Kapcsolatainak egyik
ra, amelyekkel az ápoló bevezeti a beteget a kór­ formáját a diagnosztikus részlegekkel és a beteg­
ház rendjébe. osztályokkal a 23.4. ábra mutatja.

A betegfelvétel a felvételi részlegen (ambulan­ A kórterem megválasztásánál - ha erre lehető­
cián vagy betegfelvételi osztályon) történik. Ott ség van - arra kell törekedni, hogy a súlyos álla­
potban lévő beteg nővérállomáshoz közelebb lé­
vő kórterembe kerüljön, továbbá, hogy a súlyos
beteget - mivel nyugalomra is szüksége van - ne
fektessünk zavart, nyugtalan beteg mellé.

.... Osztálya 73.7. ábra.

Beleegyező nyilatkozat egyik
formája a kórházi felvételbe

13.2. ábra.

A kórházi felvételt elutasító
nyilatkozat

Foglalkozás az új beteggel A beteg emberrel így sokszor nehéz megtalálni a
megfelelő hangot a gátlások feloldására. Néha
A betegek túlnyomó többsége szotongó érzéssel napokig bizalmatlanság vesz körül minket, míg
érkezik az intézetbe, fél a vizsgálatoktól, a keze­ megtaláljuk a megfelelő hangot az oldódáshoz.
lésektől de mindenekelőtt a betegség kimenetelé­ Elsősorban segítőkészséggel, jó megjelenéssel le­
től. Az egészséges emberek sem egyformák, a be­ het elérni az együttműködést. Az első találkozás
tegség pedig gyakran átformálja az embereket. sok mindent eldönt, ennek fontosságára nagy
súlyt kell helyezni. Az ilyenkor elkövetett hibát
13.3. ábra. később nehéz lehet helyrehozni.
Önállóan kiképzett központi sürgősségi osztály
A beteggel való foglakozás helyes gyakorlatát
csak tapasztalat útján lehet megszerezni hiszen
minden ember más - a következőkben csak a
főbb szempontokat említjük.

A gyógyintézetbe érkező beteget igyekezzünk
minél előbb lefektetni. Ha ennek akadálya van,
azt néhány szóval jelezzük és indokoljuk. Súlyos
beteget természetesen nem szabad várakoztatni
sem járóbeteg-rendelésen, sem kórházban!

Fogadáskor az ápoló - mivel legtöbbször ő ta­
lálkozik a beteggel először - mutatkozzon be, és
a beteget mutassa be a betegtársaknak, ez átsegí­
ti az első percek nehézségein.

betegosztályhoz

13.4. ábra.
A betegfelvétel egyik
lehetséges formája központi
(sürgősségi) ambulancián

Kérdezzük meg az új beteget, hogyan szólít­ ul hasi panasz esetén is meg kell mérni a beteg
hatjuk korára való tekintet nélkül. E tekintetben vérnyomását, a fejfájással jelentkezőnek is kell
igen tapintatosnak kell lennünk, nehogy sértés le­ vizsgálni a hasát, torokfájáskor is kell tapintani a
gyen a következmény! pulzusát stb.

Érdeklődjünk, volt-e már kórházban, mikor Az ún. általános betegvizsgálat azonos a beteg
és hol? Az első kórházi kezelés általában több fizikális vizsgálatával (ennek részleteit a belgyó­
szorongást vált ki, a visszatérő betegek többnyire gyászati tanulmányok során tárgyalják részlete­
helyismerettel rendelkeznek, az ápolók és orvo­ sebben). Ehhez elő kell készíteni vagy készenlét­
sok is ismerősek lehetnek. Ezt a tényt azonban ben kell tartani a szükséges eszközöket:
csak részben tartják megnyugtatónak, a betegsé­
gük kiújulása vagy súlyosbodása nyomasztólag hallgató (fonendoszkóp);
hat, szorongást kelt. A velük való foglalkozás vérnyomásmérő;
ugyanúgy türelmet igényel, és szintén csak ta­ rektális vizsgálathoz gumikesztyű, gutni-
pasztalattal érhető el. ujj, vazelin, papírvatta;
garatvizsgálathoz spatula, kellő világítás
Tájékoztatjuk a beteget a személyes tárgyaik, (lámpa);
értékeik elhelyezésének lehetőségeiről. Mint már körfogatméréshez mérőszalag;
említettük, utóbbira különösen nagy súlyt kell reflexvizsgálathoz reflexkalapács;
fektetni a későbbi jogi következmények megelő­ folyékony szappan, törülköző.
zése érdekében.
Betegvizsgálatnál az ápoló segít az orvosnak.
Megmutatjuk a szociális helyiségeket, el­ A beteget levetkőzteti, segít a vizsgálathoz szük­
mondjuk azok használatának kialakult rendjét. séges testhelyzetbe való helyezésében, mindezt
úgy, hogy - különösen nehezen mozgatható be­
Tájékoztatni kell a házirendről akkor is, ha az tegnél - minél kevesebb megterheléssel járjon. Ez
ki van függesztve a kórteremben vagy a folyosón. egyúttal alkalmat ad arra is, hogy az ápoló tájé­
Ezen belül külön is felhívjuk a figyelmet a vizitek, kozódjon a betegről (általános állapota, külleme,
a csendes pihenők idejére. ápoltsága stb.). Vizsgálat közben szóban mindig
ismertetjük a következő mozzanatot, a vizsgálat
A beteget és kísérőjét tájékoztatjuk a látoga­ ne váljon mechanikus ténykedéssé.
tás rendjéről. Ennek azért van külön jelentősége,
mivel a látogatás ma elvben nem korlátozott. A Ilyenkor legjobb irányadó, ha magunkat kép­
kórházi osztályok ugyan egyenként tehetnek sza­ zeljük a beteg helyébe: mit várnánk el hasonló
bályozást, ami a betegek nyugalmát és az ellátás helyzetben.
rendjét biztosítja, ennek betartatása azonban sok
körültekintést, figyelmet kíván, érvényesítése ta­ Betegvizsgálat után mind az orvos, mind az
pintatos, de határozott fellépést igényel! ápoló megírja a szükséges dokumentációt.

A beteg vizsgálata A kórtörténet és részei

Akár sürgősségi osztályon, felvételi részlegen, Gyógyintézetben a kórtörténet a beteg gyógyinté­
akár közvetlenül a betegosztályon történik a be­ zeti adatait tartalmazó okirat. A kórtörténet több
teg felvétele, a felvevő vagy kezelőorvos a beteget részből áll, ezek egymást kiegészítik, és egységes
mindig megvizsgálja. Ez a fizikális vizsgálat sür­ egészt alkotnak. A kórtörténet részei:
gős esetben részletesen elsősorban a panaszolt te­
rületre terjed ki, azonban az általános fizikális a kórlap;
vizsgálatnak ilyenkor is meg kell történnie. Példá­ a lázlap;

az ápolási dokumentáció: lázlap;
- ápolási anamnézis; a kórlefolyás (dekurzus);
- ápolói feljegyzések; epikrízis (záradék).
kórlefolyás (dekurzus);
különböző eredménykimutatási vagy vizs­ Valamennyit számítógépes rendszerben rögzí­
gálati célú ápolási lapok; tik, illetve tárolják. A könnyebb hozzáférhetőség
leíró vizsgálati leletek. érdekében azonban ezek egy részét kinyomtatott
formában a betegosztály megfelelő helyiségében
A kórlapot és a dekurzuslapot az orvos, az is elhelyezhetik.
eredménykimutatási lapokat, az ápolási doku­
mentációt - ami része a dekurzusnak - az ápoló, Személyi adatok. Tartalmazza a beteg nevét,
a lázlapot pedig részben az ápoló, részben az or­ születési nevét, anyja nevét, születési helyét, ide­
vos vezeti. jét, társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ-
számát), külföldi állampolgárnál az útlevél szá­
A kórtörténet okmány, melyet tartósan meg mát, foglalkozását, lakcímét telefonszámát, leg­
kell őrizni. A dokumentáció tárolása, megőrzése közelebbi hozzátartozója nevét és annak telefon­
elektronikus úton gyakorlatilag határtalan, bár­ számát. Utóbbi fontos adat, mert a beteggel bár­
mikor visszakereshető. Adatai a hatóság előtt hi­ mi történik (állapota rosszabbodik, áthelyezik
telesek. A leírt dokumentációnak hibátlannak, más osztályra, meghal vagy hazabocsátható stb.),
érthetőnek, a kézzel írt dokumentumoknak ol­ arról a megnevezett személyt (aki nem feltétlenül
vashatónak kell lennie. Olyan helyiségben kell tá­ családtag) értesíteni kell. Ugyancsak az általános
rolni, ahol illetéktelen nem férhet hozzá, csupán adatok között szerepel a felvétel és az elbocsátás
az orvos és az ápoló, illetve a hivatalos ellenőr­ (illetve halál) dátuma, továbbá a beutaló orvos
zést végző személy. A beteg távozása után a do­ neve, kódszáma és a felvevő orvos neve, kódszá­
kumentációt irattárban kell elhelyezni. ma.

Járóbeteg-rendeléseken is vezetnek olyan do­ A személyi adatokat a betegfelvételi részlegen
kumentációt, amely tartalmazza a betegségre vo­ (ambulancián) rögzítik a személyi igazolvány, út­
natkozó adatokat, laboratóriumi vizsgálatokat. levél, biztosítási dokumentum adatai alapján. A
A rendelésen történteket számítógép rögzíti, de a személyi adatoknak pontosnak kell lenniük, a
rendelőben tárolnak olyan írásos dokumentumo­ legkisebb tévesztés is később bonyodalmakat
kat is, illetve ezek másolatait, amiket a beteg más okoz (cím-, házszámtévesztés; az elektronikus
vizsgáló helyről (szakrendelésről hozott leletek, rögzítésnél pedig az írásmód is nagy jelentőségű,
laboratóriumi leletek, kórházi zárójelentések má­ főként a későbbi visszakeresés szempontjából).
solatai stb.) hozott magával. Rendelésen a kór­
történetet az asszisztens (vagy ápoló) vezeti. Kórelőzmény (anamnézis). Orvosi és ápolói
részből áll.
A fekvőbeteg-intézeti betegek dokumentáció­
ja részben orvosi, részben ápolói, részben pedig a Az orvosi anamnézis tartalmazza a beteg
kettő együttes ténykedéséből keletkezik. családi;
szociális;
A kórlap egyéni anamnézisét.

A kórlap orvosi része a következő részekből áll: Az anamnézis felvétele az orvos feladata, az
személyi adatok; ápoló azonban sokat segíthet a kórelőzmény fel­
kórelőzmény (anamnézis); vételében: előfordul ugyanis, hogy a beteg első al­
a fizikális vizsgálatnál észlelt ún. jelen álla­ kalommal elfelejt vagy szándékosan elhallgat va­
pot (status praesens); lamit, ami a betegsége szempontjából fontos. Mi­
vel az ápoló többet tartózkodik a betegek között,

sokszor csak utólag, amikor a beteg bizalmát már Az ápolási dokumentáció tartalmazza a b<
megnyerte, derülnek ki lényeges, a betegségére személyi adatait;
vonatkoztatható adatok. A betegek első alkalom­ szociális körülményeit;
mal gyakran hallgatnak el számukra kellemetlen­ betegsége kezdetét (pontosan kell jelölni
nek tartón adatokat (szeszesital-fogyasztás, do­ nem szerepelhetnek a hét napjai - hétfő
hányzás), ezek azonban a gondos, figyelmes ápo­ kedd stb.);
ló számára kiderülnek. Ezek az orvos számára
akár a diagnosztikában, akár a terápiában fontos az aktuális panaszokat, különös tekintettel
támpontot nyújthatnak. a sürgős beavatkozást igénylőket, (például
kiszáradás, cukorbetegség, sérülés stb.);
Az ápolási dokumentáció a felvételi állapotból a kardinális tüneteket
(életjeleket) (hőmérséklet, pulzus, vérnyo­
(Az ápolás dokumentálásával részletesen a 10. fe­ más, légzés);
jezet foglalkozik.)
általános állapotát (jó, elfogadható stb.);
a napi élettevékenységre vonatkozó adato­
kat (önellátó, ha segítségre szorul, azt mi­
lyen szinten igényli);

ÁPOLÁSI DOKUMENTÁCIÓ 13.5. ábra.

Ápolási dokumentáció betegfelvé­
telkor

i szükségletek kielégítésében melyek a ek. (A külalak bizonyos mértékig tükrözi az ápo­

súlyponti kérdések (például érzékszervi lói munka minőségét is.)

működés, emésztés, decubitus, alvás stb.); Jelen állapot (status praesens). A beteg első

van-e egyedi igénye (rádió, vallásgyakorlás stb.) vizsgálatakor (kórházi felvételkor) észlelt állapo­

tának a leírása. Nem csupán a kóros eltéréseket

tartalmazza, hanem kitér olyan leletek leírására

Ezek alapján állítható fel az ápolási probléma, is, amelyek ugyan nem kórosak, de hozzátartoz­

azt követően pedig az ápolási terv és annak ré­ nak az állapot megítéléséhez (például keringési

szei. Ezeket írásban kell rögzíteni, melyhez segít­ elégtelenségben nincs cyanosis vagy lábszárvize-

séget ad egy nyomtatott formula, de ezen mindig nyő).

helyet kell hagyni az ápoló egyéni megjegyzései­ A kórelőzmény és a felvételi állapot lényegi

nek (13.5, 13.6, 13.7. ábra). része különbözik aszerint, hogy milyen pana­

Mivel az ápolói feljegyzéseket jelenleg általá­ szokkal, milyen szakrendelésre vagy osztályra ke­

ban kézzel írják, fontos, hogy azok jól olvashatók rül a beteg. Mást tartalmaz például a belgyógyá­

legyenek, az esetleges javítások pedig egyértelmű­ szati anamnézis és status, és mást a nőgyógyásza-

Mindennapos élettevékenység: 73.6. ábra.
Az ápolási
szempontja anamnézis néhány