ápolástan

gondoskodni a hatáskörébe tartozó mun­ feltétele a képzést követően egy regisztrációs
kavállalók munka-alkalmassági vizsgála­ (nyilvántartási) rendszerbe való bekerülés, illetve
tainak lefolytatásáról; a regisztráció időnkénti megújítása meghatáro­
részt venni a fó'orvosi megbeszéléseken és zott elméleti és gyakorlati feladatok teljesítése ré­
osztályos viziteken; vén. Az első regisztrációra a képzés befejezését
osztályértekezlet keretében lehetó'séget ad­ követően kerül sor. Az ápoló felvétele a névjegy­
ni az ápolói team tagjai közötti szakmai zékbe azt bizonyítja, hogy sikeresen befejezett
konzultációra és a munkavállalók problé­ egy elismert képzést, és az egyén szakmai tudása
máinak megbeszélésére; és készségei képessé teszik őt a végzettség szintjé­
elkészíteni az egység betegforgalmi adatai­ nek megfelelő ápolási munka végzésére. A re­
nak statisztikai feldolgozását és azt jelen­ gisztráció adja a jogot, hogy az illető a foglalko­
tés formájában továbbítani; zását mint hivatásos ápoló gyakorolja, vagyis a
önmagát folyamatosan továbbképezni. regisztráció a működési engedély kiadását jelenti.
Az ápolónak hivatása gyakorlása közben bizo­
Részlegvezető vagy műszakvezető ápoló nyos időközönként meg kell újítania működési
engedélyét, mely összekapcsolódik azzal a rend­
Néhány munkahelyen részleg- és műszakvezető' szeres követelménnyel, hogy az illető tovább ké­
ápolói munkakörben is alkalmaznak ápolókat, pezze magát, vagy igazolja a hozzáértését, mielőtt
akiket az osztályvető ápoló jelöl ki, hogy az adott a regisztrációt - és ezáltal a gyakorlati munkát -
ápolási egységen belül az osztályvezető ápoló ál­ egy további időre engedélyeznék a számára.
tal átruházott jogkörében egy részlegben vagy
egy műszakban dolgozó ápolókért, azok által Az alábbi felsorolás az osztályos ápolói mun­
végzett ápolási tevékenységért feleljen. Feladataik kakör általános feladatait mutatja be, de egy
az adott részlegben, illetve műszakban megegyez­ konkrét munkavállaló az adott munkakörben az
nek az osztályvezető ápoló feladataival. ápolás különböző funkcióit (önálló, nem önálló
és együttműködő) az osztályvezető ápoló által
Osztályos (beosztott) ápoló készített - az ápolási egység szakmai profilját, az
illető képzettségi szintjét és munkatapasztalatát
Az osztályos ápolói munka célja egyrészt a beteg figyelembe véve - személyre szóló munkaköri le­
azon tevékenységének a segítésére irányul, amely írás alapján végzi.
elvégzésére a beteg egészségi állapota miatt önál­
lóan képtelen lenne vagy elvégzése jelentős nehéz­ Az osztályos ápoló általános feladatai:
séggel, illetve állapotromlással járna, valamint az ápoló önálló funkcióinak körében a be­
amelynek elvégzése speciális felkészültséget igé­ teget a közösen választott ápolási modell
nyel, másrészt a beteg önellátási képességének és ápolási rendszer alapján, az ápolási fo­
helyreállítása. A gyakorló ápolói munka célja to­ lyamat egyes lépéseinek szisztematikus al­
vábbá segédkezni az orvosi diagnosztikus és terá­ kalmazásával, személyre szólóan az ápolá­
piás terv megvalósításában. si protokollok betartásával ápolni;
a beteg állapotát folyamatosan figyelni, a
Ezt a munkakört csak megfelelő szakképzett­ megfigyel tekét dokumentálni, állapotvál­
séggel (egyetemi diplomával, főiskolai oklevéllel tozását szükség esetén azonnal jelenteni;
vagy felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyít­ a nem önálló funkciók keretében végrehaj­
vánnyal) rendelkező ápoló töltheti be, aki érvé­ tani az orvos utasításait a diagnosztikus és
nyes működési engedéllyel rendelkezik. Ennek terápiás terv megvalósítása során;
az együttműködő funkciók körében
együttműködni az orvossal a diagnoszti­
kus és terápiás terv megvalósítása során;

a beteg érdekében hatékonyan részt venni hát amíg az osztályos ápoló szakmai ismeretei
a multidiszciplináris team munkájában; birtokában, az ápolás funkciói közül elsősorban
szabályszerűen vezetni az ápolási doku­ az önálló végezhető (független funkciókba tarto­
mentációt; zó) feladatokat látja el, addig az ápolási asszisz­
gondoskodni a betegellátáshoz szükséges tens elsősorban segítő funkciót tölt be, és közre­
gyógyszerek és kötszerek szükséges működik az ápolásban (5.1. táblázat).
mennyiségű készletének folyamatos ren­
delkezésre állásáról; Az osztályos ápolók és az ápolási asszisztens
folyamatosan ellenőrizni a műszereket és munkája az esetek többségében egy időben és tér­
egyéb eszközöket, meghibásodás esetén ben zajlik. A gyakorlatban sokszor nem különül
gondoskodni javításukról és pótlásukról; el eléggé szakmai kompetenciájuk szerint a mun­
közreműködni a kórtermi rend fenntartá­ kavégzés, holott az önállóság és az azzal együtt
sában; járó felelősség mértéke összefügg a szakmai kom­
munkavégzés közben betartani a higiénés, petenciával.
munka- és tűzvédelmi szabályokat;
az ápolás során a jogi előírásokat és az eti­ A fentiekben néhány munkakör általános fel­
kai alapelveket betartani; adatait mutattuk be, de mint arra már az osztá­
javaslatot tenni a minőségi betegellátást lyos ápoló esetében utaltunk, a személyre szóló
segítő módszerek bevezetésére; munkaköri leírásokban a munkakör betöltőjének
önmagát folyamatosan továbbképezni, a szaktudásától (igazolt végzettségétől), szakmai
szervezett továbbképzéseken részt venni. kompetenciájától és munkatapasztalatától függő­
en különbségek lehetnek. Sajnos a mindennapi
Ápolási asszisztens gyakorlatban ezek a lehetséges különbségek a ki­
választott ápolási modell és ápolási rendszer kö­
Az ápolási asszisztens munkáját az osztályos ápo­ vetkezetlen alkalmazása miatt egyáltalán nem je­
ló irányításával és felügyeletével végzi. Bizonyos lennek meg, vagy csak nagyon elmosódottan. To­
feladatok kivitelezését önállóan, míg másokat vább rontja az ápolás gyakorlatának a helyzetét,
csak az osztályos ápolóval együtt végezheti. Te­ hogy egy adott intézmény, annak egyes egységei
számára előírt működési minimumteltételek nem

5.1. táblázat: Az ápoló és az ápolási asszisztens munkakörébe tartozó néhány feladat összehason­
lítása

Az ápoló Az ápolási asszisztetis

legyen képes

az ápolási folyamatot megvalósítani; közreműködni az ápolási folyamat

megvalósításában;

nőbeteget katéterezni; i nőbeteget katéterezéshez előkészíteni;
újszülöttet ellátni, gondozni; - újszülött ellátásában segédkezni,

i infúziót bekötni stb. • előkészíteni infúziós terápiához és

segédkezni a kivitelezésénél stb.

a szakmailag megfelelő' arányban várják el az Ibrányi Alice: Házi betegápolás. Magyar Ifjúsági
egyes képzettségi szintek megjelenését. Az intéz­ Vöröskereszt, 1934.
mények kedvezőtlen pénzügyi helyzete pedig azt
eredményezi, hogy az intézmények csak a mini­ Kárpáti Z.: Diplomás ápolók lehetőségei a fekvő­
mumfeltételek biztosítására törekednek. betegellátás területén a munkakaköri leírások
tükrében. Paradigmaváltás az ápolásban: Dip­
Irodalom lomás ápoló=ápolás(t) vezető. Nővér. 1999.
12. évf. 3. sz.
Alfaro, R. - LeFevre: Az ápolási folyamat alkal­
mazása lépésről lépésre. Medicina Könyvki­ Kiss B. (szerk.): Ápolástan. Egységes jegyzet az
adó, Budapest, 2 0 0 1 . Egészségügyi Főiskolai Kar hallgatói részére I.
kötet. OTE, Budapest, 1987.
Ápolástani szöveggyűjtemény - Egészségügyi Fő­
iskolai Jegyzet, Pedagógia Intézet, 1984. Különböző intézmények munkaköri leírásai.
Milliken, M. E. - Campbel, G. 1.: Mindennapos
demo.itent.hu/meszk/portal/downloads/2007_
ml/korzeti_kozossegi_ML.doc Ápolók hatás­ betegápolás - Az ápolói hivatás kézikönyve.
körének és jogkörének szabályozása a körze­ Medinfo, Budapest, 1994.
ti-közösségi ápolói feladatra. Magyar Egész­
ségügyi Szakdolgozói Kamara Potter, P. A. - Perry, A. G.: Az ápolás elméleti és
gyakorlati alapjai. Medicina Könyvkiadó, Bu­
dapest, 1996.

Sövényi F-né: Az ápolásfejlesztés „koncepcionális
elemei". Vitaanyag. Népjóléti Minisztérium,
Ápolási Főosztály, 1994.

Összefoglalás

A fejezetben leírtakból megtudhatjuk, hogyan vált az ápolás emberbaráti tevékenységből,
egyfajta közösségi szolgálatból az ápolóképzés kialakulásával és folyamatos fejlődésével
egyre inkább szakmává, végül fokozatosan korszerű hivatássá.

Az ápolói hivatás sikeres művelése, az ápolói szolgáltatások eredményes kivitelezése a szak­
ma művelőjétől megfelelő ismereteket, készségeket, képességeket, magatartásmódokat, bi­
zonyos értékek tiszteletben tartását és személyes tulajdonságokat igényel.

Miután az ápolás az egészségügyi ellátás egyre jelentősebb tényezőjévé vált, egyre gyarapo­
dott azoknak a szerepköröknek a száma, amelyekben az ápolók tevékenységüket végzik:
gyakorló ápoló, oktató ápoló, ápolási vezető, azaz ápolómenedzser és kutató ápoló.

Az ápolóképzés szintjeinek emelkedése, az egyre magasabb képzési szintek tudástartalma
változásokat eredményezett az ápolás gyakorlatában. Az ápolás gyakorlatában bekövetke­
ző változások az ápolói szerepek bővülésén túl a hagyományos ápolói feladatkörök bővülé­
sét (például az ápoló ápol-gondoz, tanácsot ad, közvetít és koordinál, irányít, oktat és fej­
leszt) eredményezték.

Az ápolási szolgálaton belül az ápolók munkafeladataikat különböző munkakörökben lát­
ják el, amelyeket munkaköri leírások szabályoznak.

i Kérdések, feladatok

1. Mi az ápolás mint szakma legfontosabb jellemzője?
2. Milyen jegyek alapján különböztetjük meg a foglalkozást a hivatástól?
3. Sorolja fel az ápolás mint hivatás jellegű gyógyító-megelőző szaktevékenység jellem­

zőit!
4. Ismertesse az ápoló elvárható külső szakmai megjelenését, személyi higiénéjét!
5. Nevezze meg azokat az ismereteket, amelyekkel a ma ápolójának rendelkeznie kell!
6. Mutassa be azokat a készségeket, amelyek alkalmassá teszik az ápolót a beavatkozá­

sok biztonságos és megfelelő szintű elvégzésére!
7. Sorolja fel azokat az értékeket, amelyeket az ápolónak munkája során képviselnie kell!
8. Nevezze meg az ápoló kívánatos személyes tulajdonságait!

9. Ismertesse a különböző ápolói szerepkörök jellemzőit!
10. Sorolja fel azokat az ápolás gyakorlatában bekövetkező változásokat, amelyek hatás­

sal voltak az ápoló feladatkörének bővülésére!
11. Röviden ismertesse azokat a feladatokat, amelyekkel az ápoló hagyományos feladat­

köre bővült!
12. Ismertesse a munkaköri leírás legfontosabb tartalmi jegyeit!
13. Gyakorlóhelyén hasonlítsa össze a különböző munkakörökben dolgozó ápolók mun­

kaköri leírását!

14. Mutassa be a különböző munkaköröket betöltő ápolók munkaköri leírásaiban tapasz­
talt hasonlóságokat és különbségeket! Értelmezze a tapasztalt különbségek és hasonló­
ságok okait!

Az egészségügyi ellátó team

Kis Klára

Egészségügyi ellátás sére szerveződnek, s a csoporton belüli kapcsola­
munkacsoportban vagy tok rendszerét elsősorban az elvégzendő feladat
teamben határozza meg. A munkacsoport lényege a közös
cselekvésben és az egymásrautaltságban nyilvá­
Az ucóbbi években egyre inkább elfogadottá vált nul meg.
az a tény, hogy az egészséget több dimenziójú,
több egyenrangú tartalmi terület (testi, lelki, szo­ Az angol team szó az egészségügyben vala­
ciális és spirituális) alkotja. Ennek megfelelően mely munka elvégzésére való szövetkezést, csa­
érzékelhetővé vált az egészségügyi ellátásban az a pattevékenységet, együttműködést jelent. A team­
szemléletváltás, amely a betegségek kialakulását tevékenység tehát az elvégzendő munka felosztá­
több kórokkal magyarázza. A multifaktoriális sát, területi elhatárolását, az együttműködést, a
szemléletmód következményeként az egészség kölcsönös és folyamatos munkakapcsolatot felté­
megőrzésére, fejlesztésére és visszaszerzésére irá­ telezi. A team tagjai különböző szakmai képzett­
nyuló ellátásról alkotott kép is megváltozott esz­ ségűek, de a munka sikeres elvégzését tekintve -
közeiben, módszereiben és művelői összetételé­ egyenrangúak. A team olyan alkotó személyek
ben egyaránt. Az egészségügyi ellátás legtöbb te­ összessége, akiknek közös a céljuk, közösek az
rületén az ápoló más szakterületek szakemberei­ értékeik és a szabályaik. A csoport tagjai rendsze­
vel együtt tevékenykedik a betegek/kliensek/páci­ resen tartják a kapcsolatot, egymás számára sta­
ensek átfogó ellátása érdekében. bilak és kiszámíthatók. A team egy olyan cso­
port, melynek eredményessége jelentős mérték­
Munkacsoport vagy team ben a tagok együttműködésétől függ. Az ellátás
minősége nagyobb részben az együttműködésen
A menedzsmenttel foglalkozó szakemberek kü­ múlik (számos minőségi probléma visszavezethe­
lönbséget tesznek a munkacsoportok és a teamek tő a különböző személyek, részlegek közti együtt­
között. működés, kommunikáció, információáramlás za­
varaira).
Munkacsoporton (kettő vagy több tagból áll)
közös felettessel és közös szervezeti felelősséggel A felelősségvállalás megosztásának szempont­
rendelkező résztvevők együttesét értjük, akik va­ jából lényeges különbség van a munkacsoportok
lamilyen cél érdekében közösen cselekszenek és a teamek között. A munkacsoportokat a közös
vagy együttműködnek, akik egymástól kölcsönös erőfeszítés, az együttműködés mellett továbbra is
függésben és egymással interakcióban állnak. A az egyéni felelősség jellemzi. A valódi teamben
munkacsoportok meghatározott feladat elvégzé­ ezzel szemben az egyéni mellett jelen van a közös
felelősségvállalás is. A teamekben két vagy több
ember közös erőfeszítése, hozzájárulása révén ún.
kollektív munkaterméket hoznak létre. Az együt-

tes munkához elengedhetetlen, hogy mindegyik sokat képviselő szakemberek és adott esetben ön­
résztvevőnek fogalma legyen a másik feladatáról, kéntes, laikus segítők együttműködése a kulcs­
munkájáról és elképzeléseiről. A munkacsoport fontosságú. A multidiszciplináris team a konst­
egyes tagjainak csak akkor indokolt a részvétele, ruktívan együttműködő szakemberek csoportja,
ha olyasmivel járul hozzá a közös tevékenység­ ahol az ellátás multidiszciplináris jellegéből faka­
hez, amit a többiek nem tudnak elvégezni. dóan eredményesebb a csoportban végzett tevé­
kenység, hiszen a problémák sokszínűsége ugyan­
A team meghatározása ma már túllépett azon ilyen sokszínű feladatmegoldást, különböző
az értelmezésen, hogy „együtt dolgozó emberek szakemberek speciális tudásának együtt alkalma­
csoportja". Az EURO Working Group (EURO zását igényli.
Munkacsoport) a következőképpen határozta
meg 1973-ban: „Különböző képzettségű, de azo­ A multidiszciplinaritás elve azt jelenti, hogy
nos célú emberek nem hierarchikus szövetsége, csakis több szakma egybehangolt tevékenysége, a
amely egy adott környezetben, a betegeknek/kli­ diagnosztikus-terápiás tapasztalatok és informá­
enseknek, családoknak és közösségeknek a legát­ ciók cseréje segítheti az egészségügyi ellátást vég­
fogóbb megvalósítható egészségügyi ellátást ző teamet eredményesebb munkára. Amikor több
nyújtja." szakma művelője vesz részt az egészségügyi ellá­
tásban, a funkciók kiegészítő jellegűek, de szol­
Multidiszciplináris team gáltatásaikat közösen tervezik és nyújtják, így in­
tegrált egészet képeznek, nem pedig elszigetelten
A team fogalmának fenti értelmezése az inter­ működnek. A multidiszciplinaritás lényege a gyó­
diszciplináris, illetve a multidiszciplináris tea­ gyító-segítő tevékenységek olyan összehangolása,
mekre vonatkozik. A multidiszciplináris team ki­ melyben minden segítő szakma tisztában van sa­
fejezést a beteg/kliens egészségügyi ellátásában ját kompetenciájával, a másik szakma kompeten­
részt vevő különböző szakmai képzettségű szak­ ciájával úgy, hogy egymás szakmai határait tisz­
emberek csoportjára alkalmazzák. A multidisz­ teletben tartva segítik egymás munkáját.
ciplináris team egyik legtisztább példája a fogya­
tékkal élők rehabilitációjában dolgozó szakem­ Mindegyik szakmának megvan a saját mun­
berek csoportja (például az ő rehabilitációjukban kájáról és a többiekkel való együttműködésről al­
résztvevő különböző szakmai végzettségű szak­ kotott képe. Az egészségügyi dolgozók nevüknek
emberek: orvos, ápoló, gyógytornász, gyógype­ megfelelően valamennyien a szolgálatukat igény­
dagógus, pszichológus stb.). A team tagjai közört be vevő betegek/kliensek legtágabb értelemben
nincs hierarchikus viszony, de minden szakember vett egészségét kívánják előmozdítani, de mind­
hajlandó autonómiájából annyit feladni, ameny- egyik szakmának más-más a nézőpontja, eltérőek
nyit a cél elérése feltétlenül megkíván. Az előbbi céljaik és eszközeik. Ezért más-más ismeretekre,
állítással talán ellentmondani látszik az a tény, készségekre, jártasságokra és beállítottságra van
hogy a teamnek mindig van vezetője, irányítója. szükségük. A társszakmák mellérendelt, horizon­
A team vezetője összehangoló, koordináló mun­ tális együttműködése az a keret, melyben a haté­
kája révén a célirányos, a közös cél érdekében kony munkavégzés megvalósítható.
végzett összehangolt tevékenységet felügyeli,
azért felelős. A multidiszciplináris teamben résztvevő vala­
mennyi szakember végső célja ugyanaz: az egész­
A multidiszciplináris team a bio-pszicho-szo­ ség előmozdítása, ezért szakmájukra jellemző
ciális megközelítés egyik alappillére, melyben a specifikus elképzeléseikben sok a közös vonás.
beteg/kliens, a páciens hozzátartozói, a különbö­ Például az ápolók, a gyógytornászok és a gyógy-
ző szakmai képzettségű, különböző szolgáltatá­ foglalkoztatók egyaránt tiszteletben tartják a be­
teg/kliens függetlenséghez való jogát, mind a há­
rom szakma képzési programjában szerepel az

anatómia és az élettan, mind a háromnak értenie jó együttműködés másokkal;
kell a beteg oktatásához és motiválásához, mind­ jó munkalégkör;
nek meg kell becsülnie a beteg egyén voltát. magas a csoport kohéziója (a csoporthoz
Ugyanakkor mind a három szakma más-más do­ tartozás érzése), elégedettek a csoporttag­
logra koncentrál. A gyógytornászok ellátásában sággal, elfogadják és támogatják egymást,
nyilván fontos szerephez jut a testmozgás önálló­ bizalommal fordulnak egymás felé;
sága, az izmok és a lágyrészek anatómiája és élet­ a tagok együttes problémamegoldó képes­
tana. A gyógyfoglalkoztató viszont nagyobb sége magas szintű;
hangsúlyt fektet a mindennapi ténykedéseknek, a tagok együtt értékelik a csoport haté­
például a főzésnek, a mosogatásnak. A finom konyságát és döntenek arról, hogyan javít­
mozgások, a köznapi életet megkönnyítő segéd­ ják saját működésüket.
eszközök ismerete számára fontosabb, mint a
gyógytornász számára. Az ápolás ismét másra Az egészségügyi ellátó team tagjai
összpontosít. Ha nem így volna, nem is lenne
ápolókra szükség. Bár a különböző egészségügyi Az egészségügyi ellátás legtöbb területén és szín­
szakmák szükségképpen átfedik egymást, és ezért helyén az ápoló több más egészségügyi szakem­
sok bennük a hasonló vonás, a multidiszcipliná­ berrel együtt közösen tevékenykedik az egyének,
ris csapatmunka lényege az, hogy összehozza a családok és közösségek átfogó ellátása érdeké­
különböző képzettségű szakembereket. ben. Az egészségügyi ellátásban résztvevő vala­
mennyi szakma képviselője, valamint a beteg/kli­
A team hatékony működését ens és hozzátartozója is tagja az egészségügyi
biztosító tényezők teamnek.

A team hatékony működését több tényező Egy adott team szakember-összetételét a terü­
együttesen biztosítja: letükön ellátandók szükségletei, igényei határoz­
zák meg. A multidiszciplináris teamek összetéte­
a célok mindenki számára világosan meg­ le területenként ennek megfelelően változó lehet.
fogalmazottak és tisztázottak, ismerik A teamben tevékenykedő szakemberek célja kö­
munkájuk közös célját; zös - az egyén, a csoport és közösség egészségé­
munkájukat közösen elfogadott normák nek előmozdítása. A közös célt az egyes szakem­
alapján végzik; berek eltérő nézőpontból és eltérő erőforrások­
minden tag pontosan tudja mi a szerepe, a kal közelítik meg. A team minden tagjának saját
csoport minden tagjának saját, jól körül­ feladatai vannak, amelyek önálló, független tu­
határolt munkaterülete van, melyen belül dásanyagot és ez alapján jól meghatározható
önálló döntéseket hozhat; kompetenciát kívánnak meg. Az ellátás közös
minden tag érti a feladatát; céljai a team tagjai együttes tevékenységének ré­
a tagok nyitottak egymás felé, a közöttük vén érhetők el.
lévő kommunikáció kétirányúsága biztosí­
tott; Az állandó tagok mellett (beteg és hozzátarto­
megfelelő szervezés; zója, valamint az orvos és az ápoló) a team min­
a részvétel és a vezetés megosztott a tagok dig az aktuális feladatnak megfelelően bővülhet
között; olyan tagokkal, akik napi szinten foglalkoznak a
a csoport tagjai bátran vállalják a véle­ felmerülő problémákkal.
ménykülönbségből adódó konfliktusokat,
jellemzőjük a pozitív konfliktuskezelés; A team középpontjában a beteg/kliens áll sa­
ját szükségleteivel, illetve igényeivel, körülötte

együttműködésben az ó't támogató család/hozzá­ és a röntgenosztályokon dolgozó szakorvosok és
tartozók és a kompetens szakmai döntéshozók
állnak (6.1. ábra). asszisztensek végzik. Számos más diagnosztikai
beavatkozást végeznek még szakemberek: például
A teamnek a beteg felelős résztvevője, aki ak­ EKG- vagy az EEG-vizsgálat. Bizonyos diagnosz­
tikus beavatkozásokat az ápolók végeznek.
tívan és kompetens döntéshozóként működik köz­
re az ellátás folyamatában. A beteg önellátási ké­ A röntgenosztálynak a diagnosztikus részleg
pességének bevonása, aktivitása nélkül az ellátás mellett van egy terápiás részlege is, ahol például
nem lehet sikeres. A beteget minden esetben be kell daganatos betegek terápiás kezelését végzik.
vonni a team-megbeszélésekbe és lehetó'séget kell
adni számára, hogy egészségi állapotáról, a prob­ A dietetikus feladata az ápoltak betegségtípu­
lémák feltárását segítő diagnosztikus eljárásokról sának, illetve egyéni érzékenységének megfelelő
tájékozódhasson, valamint a lehetséges gyógyító étrend összeállítása, a beteg megtanítása az előírt
beavatkozások alternatívái közül választhasson. A diétás terv megvalósítására; a beteg és a családta­
gok oktatása az ételek elkészítésére.
teamnek fontos résztvevője a beteg hozzátartozója
A gyógytornász szakterületének középpontjá­
mint a beteg legfőbb segítője és támogatója. ban a mozgásszervi betegségek megelőzése, isme­
A team szakember tagjai részben segítséget rete és a kialakult betegségek kezelése áll. Intéz­
ményi munkájához azonban szervesen hozzátar­
nyújtanak az orvosnak a diagnózis megállapítá­ tozik az orvos terápiás tervének támogatása bel­
sában, részben a gyógyító folyamatban segédkez­ gyógyászati, sebészeti, ortopédiai betegek stb. ke­
nek, vagyis a terápiás terv célkitűzéseinek megva­ zelésének kiegészítését szolgáló fizioterápiás gyó­
lósításában működnek együtt. A team bizonyos gyítási módok alkalmazásával is.
tagjai mind a diagnózis kialakításában, mind a
gyógyításban részt vesznek. A szociális munkás tájékoztatást és tanácsot
nyújt a beteg számára elérhető szociális és anyagi
A diagnosztikai eljárások kivitelezését elsősor­ támogatások ügyében. Segítséget nyújt a beteg
otthoni ápolásával, esetleg intézeti elhelyezésével
ban a kórházi klinikai kémiai laboratóriumokban kapcsolatban. Biztosítja a kapcsolatot az egész­
ségügyi alapellátással és az önkormányzat szak­
beteg / kliens embereivel. Asszisztál a közösségi erőforrások és
és támogató intézmények közreműködésének meg­
szervezésében.
család /
hozzátartozó A gyógyszerész a kórházi gyógyszertárakban
a gyógyszerek beszerzése és a gyógyszerkészítés
6.1. ábra. mellett jelentős gyógyszerhatástani, illetve gyógy­
Az egészségügyi ellátó team szerkezete szer-felhasználási tanácsadó, konzultációs tevé­
kenységet láthat el, ezzel segítve az orvosok és az
ápolók munkáját.

A kórházi pszichológus feladata többek közt
a beteg felkészítése a hatékony ellátásához szük­
séges együttműködésre, szükség esetén együttmű­
ködési készségének javítása; a betegség traumájá­
val járó feszültség oldása; a beteg segítése a hos-
pitalizációs ártalom elkerülésében, a beteg adap­
tációjának a segítése a betegség okozta új életfor­
mához (például krónikus betegségnél); kezelés
utáni szociális readaptáció támogatása.

A kórházlelkész a beteget, a hozzátartozókat, szervezi, irányítja és felügyeli. Feladatuk termé­
a beteghez közelállókat, a látogatókat és az szete kettős. Egyrészt segítenek a betegek ellátá­
egészségügyi személyzetet is szolgálja. A kórház­ sában, a betegek komfortérzetének növelésében.
lelkész teendője a betegek vallási szükségleteinek, Például teát, kávét, üdítőt és ételeket szolgálnak
illetve igényeinek felmérése, illetve az e téren je­ fel, vagy meglátogatják a beteget otthonában.
lentkező szükségletek kielégítése, valamint a be­ Másrészt lelki támaszt jelenthetnek a beteg szá­
tegek részére személyes hitbeli, kulturális és kö­ mára.
zösségi támogatás nyújtása. Istentiszteleteket, ri­
tuálékat és szentségek kiszolgálását biztosítja a A közös munka természete a teamben
különböző vallások tradíciójának megfelelően.
Megpróbálja megvédeni a beteget a nemkívána­ Sokan vitatkoznak a különböző szakmák együtt­
tos lelki zaklatásoktól. Biztosítja a megerősítő lel­ működésén alapuló közös munka természetéről,
kigondozást minden szükséget szenvedő személy különösen vitatott kérdés, melyik szakmáé a ve­
empatikus meghallgatásával és a megértés kinyil­ zető szerep. Többen úgy gondolják, hogy minden
vánításával. esetben az orvosnak kell irányítania a többieket.
Vannak persze, akik ezt kétségbe vonják, és úgy
Oktatási programokat szervez az egészségügyi látják, minden egyes beteg/kliens esetében külön
team szakembereinek, ahol hangsúlyozza minden kellene eldönteni, hogy melyik szakembernek kell
ember méltóságát és értékét; emlékeztet a szenve­ az ellátást irányítania. Tény azonban, hogy van­
dés, a betegség és a halál egzisztenciális és spiri­ nak olyan helyzetek, amelyekben bizonyos bete­
tuális dimenzióira. Felhívja a figyelmet a vallásos geknek elsősorban a többiek által támogatott or­
hit szerepére a gyógyulásban, az egészség fenntar­ vosi ellátásra van szükségük, ilyenkor természete­
tásában, a tájékoztatásban, a megbékélésben és a sen irányítsa az orvos az ellátást, de vannak
megnyugvásban. olyan helyzetek is, amikor elsősorban a betegek
gyógytornát igényelnek, ilyenkor meg az a helyes,
Közvetít és a megbékélést szolgálja, valamint ha a gyógytornász kezében futnak össze a szálak,
szót emel azokért, akiknek szükségük van erre az a többi tag csak segít neki.
egészségügy rendszerében. Mediátor szerepet tölt
be a beteg, a gyülekezet és az egészségügyi rend­ Van olyan beteg is, akinek ellátása főként
szer tagjai között. A kórházlelkész is vállal a szo­ ápolási természetű: a többiek ilyen esetben az
ciális munkáshoz hasonlóan közvetítői szerepet, ápoló irányítása alatt tevékenykedjenek. Termé­
csak ő a betegek és vallásfelekezetük, illetve ennek szetesen ez nem az jelenti, hogy az ápoló szakmai
lelkészei között. A lelkész közvetítői feladata kérdésekben felülbírálhatná akár az orvost, akár
azokban az esetekben különösen indokolt, ami­ a szociális munkást vagy a pszichológust. Ezt a
kor a beteg a lelkésztől eltérő felekezethez tarto­ gondolkodásmódot valamennyi egészségügyi
zik, és ennek következtében esetleg a beteg nem szakmára lehet alkalmazni; McFarlane erről így
tudja megszokott vallásos tevékenységeit folytat­ ír: „... már nem helyeselhető, hogy mindig az or­
ni. A lelkész azért sok esetben akkor is tud bizo­ vosé a vezető szerep és a kizárólagos felelősség.
nyos mértékig segítséget nyújtani a vallásos tevé­ Úgy látom, hogy az orvosi túlsúly gyakran gátol­
kenységek terén a betegeknek, ha más-más feleke­ ja a beteg szükségleteinek helyes felismerését, kü­
zethez tartoznak, hiszen az egyes vallási közössé­ lönösen olyan helyzetben, amelyre az orvosi mo­
gek gyakorlatában számos közös elem található. dell nem jól alkalmazható, például terminális
gondozásban."
Az önkéntes segítők testesítik meg a civil tár­
sadalmat a teamen belül. Az önkéntes segítők he­ A teamben az ápoló egyik legfontosabb fel­
terogén csoportot képeznek. Szinte mindenki adata a specifikus ápolási teendők ellátása. En-
megtalálható köztük az egyetemistától a nyugdí­
jasig. Az önkéntesek munkáját egy koordinátor

nek keretében az ápoló együrtműködik a multi­ chológus és szociális munkás segítségére. Az
diszciplináris team többi tagjával a beteg szük­ egyes szakszolgálatok (például gyógytornász)
ségleteinek, igényeinek meghatározásában, az igénybevétele az orvos utasítására történik, meg­
ápolási-gondozási terv meghatározásában, egyez­ szervezése viszont az ápoló feladata. Az ápoló
tetésében, a biztonságos és harmonikus ellátási együttműködik a különböző szakterületek képvi­
környezet fenntartásában és a felhasználható erő­ selőivel annak érdekében, hogy a beteg ellátása
források fejlesztésében. Ezen rúlmenően a közös folyamatos legyen (szervezi, időzíti az egyes keze­
munka során az ápoló másik fontos feladata a léseket).
teamtagok tevékenységének összehangolása.
Irodalom
Ugyanis ő az, aki a legátfogóbban ismeri gon­
dozottjának szükségleteit, igényeit és környeze­ Marquis, B. L. - Huston, C J . : Vezetői szerepek
tét, (hiszen az ápolók adnak a nap minden órájá­ és menedzsmentfunkciók az ápolásban. Medi­
ra kiterjedő szolgálatot mind a kórházban, mind cina Könyvkiadó, Budapest, 1999.
pedig a közösségben), ő az, aki a beteg/kliens el­
látásához szükséges holisztikus megközelítésben Pearson, A. - Vaughan, B.: Az ápolási gyakorlat
legjobb rálátással rendelkezik. A betegeknek modelljei. Medicina Könyvkiadó, Budapest,
gyakran szükségük van más kórházi szakterüle­ 1996.
tek szolgáltatásainak igénybevételére, mint pél­
dául radiológus, gyógytornász, dietetikus, pszi­ Suliivan, M. P.: Ápolásvezetés és ápolásszervezés.
Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000.

Összefoglalás

Az ember bio-pszicho-szociális megközelítéséből adódóan a beteg/kliens egészségügyi ellá­
tását különböző szakmai képzettségű szakemberek ún. multidiszciplináris teamben végzik.
A multidiszciplinaritás lényege a gyógyító-segítő tevékenységek olyan összehangolása egy
közös cél érdekében, melyben minden segítő szakma tisztában van a saját és a másik szak­
ma kompetenciájával, ennek figyelembe vételével egymás szakmai határait tiszteletben tart­
va segítik egymás munkáját.

Egy adott team szakember-összetételét a területükön ellátandók szükségletei, igényei hatá­
rozzák meg. Ezért a multidiszciplináris teamek összetétele területenként ennek megfelelően
változó lehet. Az egészségügyi team tagja az egészségügyi ellátásban résztvevő valamennyi
szakma képviselője, valamint minden esetben a beteg/kliens és hozzátartozója is.

Z Kérdések, feladatok

1. Definiálja a team fogalmát!
I 2. Mutassa be a munkacsoport és a team közötti különbségeket!
I 3. Ismertesse a multidiszciplináris team jellemzőit!
Nevezze meg a team hatékony működését biztosító tényezőket!
4. Ismertesse a team összetételét befolyásoló tényezőket!
5. Milyen szerepe és feladata lehet az ápolónak a multidiszciplináris teamben?
6.

Minőségbiztosítás és fejlesztés
az egészségügyben

Németh Gyuláné

Az egészséghez való jog az alapvető' szociális jo­ delkezésre álló erőforrások figyelembevételével
gok közé tartozik. Az állam szerződéssel kötelezi
magát arra, hogy minden megfelelő eszközzel megfelel a jótékony hatás maximálása és az
biztosítja ezen jogok gyakorlását, megszervezi az
egészségügyi ellátást, továbbá, hogy intézkedése­ egészségkárosító kockázat minimalizálása iránt
ket tesz a betegségek megelőzése érdekében.
támasztott elvárásoknak".
Alkotmánybírósági állásfoglalás szerint a szo­
ciális jogokat mindig csak a gazdasági lehetősé­ A WHO Minőségügyi Munkacsoportjának
gekkel, az ellátórendszerek teherbíró képességé­
vel összhangban és azokkal arányban állóan lehet véleménye szerint a minőségnek több komponen­
figyelembe venni és biztosítani.
se van:
A minőség fogalma
hatásosság;
A minőség a mindennapi életben a szolgáltatás
vagy termék megfelelőségét fejezi ki. hatékonyság;

Az ISO - Nemzetközi Szabványügyi Szervezet eredményesség;
- által kiadott Szabványok (ISO 9000 Szabvány
sorozat) értelmezésében a minőség a termék vagy hozzáférhetőség;
szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzői­
nek összessége, amelyek hatással vannak a ter­ méltányosság;
méknek vagy szolgáltatásnak arra a képességére,
hogy a kinyilvánított vagy elvárt igényeket kielé­ megfelelőség;
gítse.
tudományos-technikai minőség.
Az egészségügyi szolgáltatás minősége olyan
értékítélet, mely az egészség megőrzésében, hely­ Alapfogalmak
reállításában és fenntartásában résztvevők által
kinyilvánított, elvárható igények kielégítésének Kritérium:
mértékét fejezi ki. a teljesítés(ek) elvárt szintje és/vagy annak
leírása, amely szerint a tevékenység vizs­
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1993- gálható, mérhető megnyilvánulás;
ban a következőképpen határozta meg a minőség ismérv, meghatározó, megkülönböztető
fogalmát. „Kiváló minőségű az az egészségügyi jegy;
ellátás, amely a tudományos ismeretek és a ren­ fontos mozzanat, döntő tényező.

Kritériumok kialakításának módja lehet:
a szakmai kollégiumok irányelveinek al­
kalmazása;
szakmai folyóiratok által közölt legújabb
tudományos eredmény mint kiindulási
alap;
saját, egyéni, kórházi, klinikai tapasztala­
tok alkalmazása, összevetve mások ered­
ményeivel.

A létrehozott kritériumoknak meg kell felel­ Az egészségügyi intézményekben végzett mi­
niük a szakmai követelményeknek. nőségügyi tevékenység célja annak biztosítása,
hogy a betegellátás megfeleljen a betegek, hatósá­
Indikátor: az intézmény tevékenységének, gi és szakmai felügyeletek, a tulajdonos és a fi­
funkcióinak, folyamatainak mérésére szolgáló nanszírozó szakmai elvárásainak.
eszköz, mennyiségi mérőszám. Az indikátorokat
az egészségügyben rendkívül széles körben hasz­ A minőségjavítás két módja:
nálják, például az infekciókontroll területén vagy a minőségbiztosítás és a folyamatos
gyógyszerek mellékhatásainak vizsgálatára. minőségfejlesztés

Standard: előre megfogalmazott elvárások Minőségbiztosítás:
összessége, melyek teljesítése szükséges feltétel a a kitűzött célok ismeretében meg kell fi­
kívánt minőség eléréséhez. gyelni a mindennapi gyakorlatot, és ha az
eltér a céloktól, akkor korrekciós intézke­
Irányelv: szisztematikusan felépített állítások déseket kell hozni;
rendszere, amelyek a gyakorló szakembereknek az egészségügyi szolgáltatás minőségének
és a betegeknek az egészségügyi ellátással kapcso­ ellenőrzéséhez csatlakozó olyan folyama­
latos megfelelő döntéseit segítik elő az orvostu­ tosan működő, visszacsatoló rendszer,
domány adott területén. amely azonosítja a hibáért felelőssé tehető
tényezőket, és a hibák megszüntetésével
Struktúra: párhuzamosan gondoskodik arról, hogy
a környezet feltételei (épületek, kórtermek, azok ne ismétlődjenek meg.
komfort);
tárgyi feltételek (ápolási eszközök, gyó­ A minőségbiztosítás feltétele a minőségügyi
gyászati segédeszközök, gyógyszer, élelme­ rendszer kialakítása, mely a minőségirányítás
zési anyagok, műszerek, informatika, ta­ megvalósításához szükséges szervezeti felépítése­
karítási eszközök); ket, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat
személyi feltételek (személyzet száma, kva­ tartalmazza.
lifikáltsága, képzési-továbbképzési rend­
szer, munkaköri leírások stb.). Minőségirányítás alatt a vezetőknek és a me­
nedzsmentnek a minőségügyi rendszerrel össze­
Folyamat: függő valamennyi tevékenységét értjük (minőség­
politika, minőségi célok meghatározása és meg­
az egészségügyi ellátás folyamatai /ápolási valósítása, minőségtervezés-szabályozás, minő­
folyamat, diagnosztikus eljárások, terápiás ségjavítás-fejlesztés, ellenőrzés).
folyamatok stb.);
irányelvek, standardok. A betegek szempontjából a minőségnek a kö­
vetkező kategóriái lehetnek az egészségügyben:
Eredmény:
egészségi állapot; esélyegyenlőség;
nozokomiális fertőzések aránya; igényeknek való megfelelés;
a beteg jelenlegi és/vagy jövőbeni egészségi elfogadhatóság;
állapotában bekövetkező változások (az hatékonyság, eredményesség, hatásosság;
egészségügyi beavatkozások, illetve szol­ biztonság;
gáltatások következményeként); betegek bevonása;
választás lehetősége;
Az egészségügyi szolgáltatások minőségének megfelelő információ.
mutatói, jelzői:

mortalitás;
morbiditás;
egészségügyi állapotváltozás;
betegelégedettség.

Folvamatos minőségfejlesztés esetében a fo­ 3. Rendszerdokumentációk elkészítése (kézi­
lyamatokat és eseményeket folyamatosan moni-
torozva értékelik, annak érdekében, hogy az eset­ könyv, iratminták, eljárások kidolgozása):
leges hibákat megelőzzék. Ennek érdekében a fo­
lyamatok lépéseit aprólékosan leírják. a dokumentációk tartalma alapján az ISO

Az egészségügyi szolgáltató szervezetben a fo­ szabványokon belül többszintű dokumen­
lyamatok fejlesztésére vonatkozó törekvéseket
egy mindenre kiterjedő minőségfejlesztési tevé­ tációs rendszert alakítottak ki:
kenység keretében kell elvégezni, mert:
- minőségi kézikönyv;
a betegellátási tevékenység egynél több
osztályra vagy egységre terjed ki; - minőségi tervek, folyamatleírások;
több egyéni feladatot foglalhat magába;
a klinikai és vezetési terület több ponton - kapcsolódó dokumentumok.
kapcsolódik egymáshoz.
I. szint: Minőségirányítási kézikönyv - meg­
A minősítés módjai határozza a rendszer felépítését.

Akkreditáció: egy külső szervezet az adott egész­ II. szint: Eljárási utasítások;
ségügyi intézményt közvetlenül értékeli és vizs­ Osztályos működési rendek;
gálja, hogy tevékenységei megfelelnek-e az akkre- Szabályzatok;
ditációs standardoknak (előírásoknak). Szerződések, jogszabályok.

Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, III. szint: Betegellátási utasítások;
hogy valamely szervezet vagy intézmény felké­ Munkautasítások;
szült bizonyos tevékenységek meghatározott fel­ Szakmai irányelvek;
tételek szerinti végzésére. Munkaköri leírások;
Minőségügyi feljegyzések.
Tanúsítás: azt vizsgálja, hogy az adott egész­
ségügyi intézmény minőségügyi rendszere megfe­ 4. Minőségbiztosítást végzők képzése.
lel-e az előírásoknak, és ezáltal képes biztosítani
az ellátás elvárt szintjét, valószínűleg megfelel 5. A minőségbiztosítás bevezetésének ütemezése.
majd a normáknak. 6. A rendszer gyakorlati alkalmazásának meg­

Az akkreditációval szemben nem közvetlenül kezdése, a gyakorlat folyamatos ellenőrzése, a
értékeli a termék vagy szolgáltatás minőségét. tapasztalatok alapján a dokumentáció javítá­
sa, véglegesítése.
7. Próba-audit (audit: az alkalmazható standar­
dok/eljárások teljesítésének értékelése).
8. Ha megfelelő eredménnyel zárult le, akkor ki­
választják és megbízzák a tanúsítót, aki a vizs­
gálatok alapján értékeli a minőségbiztosítási
rendszert.

A minőségbiztosítás Az ápolók szerepe és funkciói a minőségbizto­
bevezetésének lépései sításban:

1. A vezetők egyértelmű elkötelezettsége a minő­ individuális ápolás tervezése, végrehajtása,
ségbiztosítás mellett. eredményének értékelése;
az ápolási folyamat precíz dokumentálása;
2. Az előkészítő csoport létrehozása (megkezdi a ápolási dokumentáció fejlesztése;
minőségi helyzet felmérését, megvizsgálja a le­ ápolási protokollok kidolgozása;
hetőségeket, javaslatot tesz a rendszer jellem­ szakmai továbbképzéseken és tudományos
zőire, terjedelmére). rendezvényeken való részvétel;
részvétel az ápoláskutatásban.

A minőség folyamatos fenntartása érdekében Harmonizál az Európai Unió elvárásaival, és
a célokat, irányelveket, standardokat rendszeres legyen összhangban a nemzetközi gyakorlattal,
időközönként felül kell vizsgálni. lehetővé téve a tanúsíthatóságot.

Az egészségügyben A bizonyíthatóan szabályozott keretek és fel­
bevezetett minőségirányítási tételek felgyorsítják a szakhatóságok általi mű­
rendszer előnyei ködési, értékelési és engedélyezési folyamatokat.
A kockázatok és a várakozási idő csökkenése, a
A kiépített irányítási rendszer igazodik az 1997. megfelelő betegtájékoztatási rendszer fokozza a
évi CLIV. törvényhez (Törvény az egészségügyről betegek elégedettségét.
V. fejezet 119.§-124.§.), a vonatkozó, minden­
kor aktuális rendeletekhez, illetve a nemzeti Fejleszti a belső és külső kommunikációt.
egészségügyi minőségfejlesztési rendszer minisz- Kiemelt hangsúlyt kap az orvosi és ápolási do­
térium(ok), vagy más szakmai hatóság(ok) által kumentáció tartalmi és formai követelményeinek
közzétett modellekhez. definiálása, a dokumentumok és egyéb feljegyzé­
sek törvényeknek és szakhatósági követelmé­
nyeknek megfelelő kezelése és a dokumentációs
fegyelem betartása, illetve betartatása.

HUJJ Összefoglalás
Az egészségügyben a minőségbiztosítás az egészség megőrzését, helyreállítását, fenntartását,
a páciensek elvárható igényeinek kielégítését jelenti. Ennek során kritériumoknak, irányel­
veknek, standardoknak kell megfelelnie meghatározott struktúra keretein belül.

A minőségjavítás a minőségbiztosítás és a folyamatos minőségfejlesztés során érhető el.
A minőségbiztosítás bevezetése előírt lépések sorozatából áll, amelyben az ápolóknak meg­
határozó szerepük és funkciójuk van.

^ j J S Kérdések, feladatok

1. Hogyan határozná meg a minőség fogalmát?
2. Sorolja fel a minőséghez kapcsolódó alapfogalmakat!
3. Melyek a minőség kategóriái a betegek szempontjából?
4. Melyek az ápoló feladatai a minőségbiztosításban?

Ápolási modellek

Tulkán Ibolya

Mit nevezünk ápolási Az ápolási modellek az embert holisztikusán
modellnek? szemlélik, fizikai, pszichés, szociális és spirituális
összetevőkből álló rendszerként értelmezik. Ez a
A modell a valóság absztrakt ábrázolása. Olyan fajta szemléletmód-változás, a személyközpontú
egyszerűsített fogalmi keret, amelynek célja egy je­ megközelítés az egyik tényező, ami életre hívta az
lenség értelmezésén keresztül a valóság elemzése, ápolási modelleket.
értelmezése, az abban működő' tényezők egy lehet­
séges magyarázata. Az ápolási modell felfogások, Az ápolás foglalkozás, élethivatás, ugyanak­
nézetek rendszere, gondolati terv, filozófia. Tükrö­ kor egy bonyolult, összetett rendszer. Elméleti
zi a modell alkotójának elképzeléseit, de hatással szakemberei gyakorlati tapasztalataikra építve
van rá az adott ország kultúrája is, ahol az ápolás megpróbálják az ápolás összetett rendszerét
elmélete és gyakorlata kifejlődik és alakul. összetevőire bontani, hogy megismerhetővé vál­
jon.
Szisztematikusan megszerkesztett, tudomá­
nyosan megalapozott és logikai kapcsolatban lé­ Az ápolási modellek megalkotásának alapve­
vő fogalmak összefüggő csoportja, amely segíti a tő célja egy fejlődő hivatás elméleti keretének lét­
valóság, az ápolói gyakorlat megértését, az arról rehozása. Ápolási elmélet hiányában az ápolás
való elméleti gondolkodást. gyakorlata sem tud fejlődni.

A különböző modellek különböző megközelí­ A modell szerepe az ápolás
téseket kínálnak a jelenségek megértéséhez és se­ gyakorlatában
gítik egy hivatás elméleti alapjának kidolgozását.
Az ápolási modellek az ápolási gyakorlat jelensé­
Miért fogalmazzuk meg geinek elméleti megfogalmazásán keresztül lehe­
az ápolási modelleket? tőséget kínálnak az ápolás gyakorlatának fejlesz­
tésére, hasznosak lehetnek az ápolásoktatás, - ku­
A hagyományos orvostudomány az embert szerv­ tatás, -menedzsment számára.
rendszerenként értelmezi, azok fiziológiai műkö­
dészavarára koncentrál. Az ápolási modellek, a bennük visszatükröző­
dő elméletek, irányt mutatnak gyakorlati helyze­
Az orvosi diagnózis relevánsként történő el­ tekben, lehetővé teszik az ápolási tevékenység
fogadása nem jelenti azt, hogy az egész ápolási el­ irányítását.
látást e diagnózis közvetlen folyományaként kel­
lene tervezni. Az ápolás elmélete négy fő fogalomrendszer­
rel dolgozik - ahogy a 4. fejezetben már szóltunk
róla -, ezek az ember, a környezet, az egészség és
az ápolás fogalmak.

j ;; ~ ;; feltárásával foglalkozik, elméletei bizonyos fokú
koherenciát mutatnak, megállapításai egyetemes
Az ember integrált, egyszeri és megismételhe­ jellegű törvényekben fejezhetők ki, megállapítá­
sai igaznak vagy vélhetően igaznak bizonyulnak,
tetlen, cselekedetek és magatartások által megha­ és logikus rendet tükröznek, kielégítő választ
nyújt a vizsgált jelenségekre és az abból fakadó
tározott viselkedési rendszer, aki állandó köl­ kérdésekre." „...a tudomány konkrét jelenségek­
kel kapcsolatos olyan egységes tudásanyag, ame­
csönhatásban áll a környezetével. lyet mindenki által elfogadott bizonyítékok tá­
masztanak alá" (Zrínyi 1996, lásd Irodalom).
A környezet az élő szervezetet körülvevő élő
Kuhn azt feltételezi, hogy „minden tudomány
és élettelen tényezők rendszere. Az egészség számára létezik egy egységes kép, amely részlete­
ire bontva könnyebben vizsgálható." Véleménye
1984-es EVSZ meghatározása alapján „annak a szerint a tudomány nem lassú átalakulások men­
tén fejlődik, hanem ugrásszerűen. Amikor a régi
mértéke, hogy az egyén vagy csoport mennyire ismeretek már nem adnak választ az újonnan fel­
merülő kérdésekre, a versengő elméletek közül
képes törekvéseit realizálni, szükségleteit kielégí­ egy elmélet uralkodóvá válik (Zrínyi 1996.).

teni, illetve mennyire képes környezete megvál­ Az ápolásban az egymással versengő elméle­
tek közül még nem tudott egy sem elsőbbséget ki­
toztatására, vagy az azzal való megbirkózásra". vívni magának. A modellek nagy számában ez a
fajta dinamizmus, állandó fejlődés tükröződik
A fogalom a gondolkodás egysége, az elmélet vissza. Az ápolásban az elméleti sokszínűség a jel­
lemző, amely lehetőséget teremt a további fejlő­
építő eleme. Az elméletek ésszerű magyarázatot désre. Az ápolás a társadalomnak nyújtott szol­
gáltatás, s miután a társadalom folyton változik,
kívánnak adni valamely eseményre. Az ápolás vele együtt változik az ápolási gyakorlat is. A
folyton változó ápolási gyakorlat visszahat az
vonatkozásában arra, hogy miért és hogyan tör­ ápolás elméletének fejlődésére, ami ismételten a
gyakorlat fejlődését vonja maga után.
ténik valami. Az elmélet egy lehetséges magyará­
Egy tudomány addig nem lehet önálló, amíg
zat, a valóság egy részére vonatkozó állítások más tudományok fogalmi rendszerét, szemléletét
használja. Az ápolás olyan gyakorlati hivatás, tu­
rendszere, valamely tudomány, szakma alapelvei­ domány és művészet is egyben, ahol az elmélet és
gyakorlat egymástól elválaszthatatlan. Az ápolás
nek kifejtése. Az igazolt elmélet a törvény. Az el­ elméletének fejlődése szükségszerű ahhoz, hogy
az ápolás gyakorlata ne csak hagyományokon,
méletek közös nyelvet jelentenek az ápolói hiva­ szokásokon alapuljon.

tás gyakorlói számára, ugyanakkor az ápolásku­ A modellek összetevői

tatás irányításában is meghatározó szerepük van. A modellek az ápolási gyakorlat keretéül szolgál­
nak, láthatóvá teszik az ápolás lényegét. A mo-
Sokszor állítják szembe az elméletet a gyakorlati

ismeretekkel. Fontos, hogy az elmélet hatéko­

nyan tudja befolyásolni a gyakorlatot.

Az ápolási modellek mindig visszatükrözik az

egyes ápolással foglalkozó elméleti szakemberek

világnézetét/filozófiáját, értékrendjét e négy fő

fogalommal kapcsolatban, illetve a fogalmak kö­

zötti kapcsolatrendszert. Az ápolási modell felis­

mert vagy feltárt tények illeszkedő, egymással

érintkező kapcsolatrendszere, mely leírja az ápo­

lás-gondozás célját, előrevetíti az ápolás-gondo­

zással kapcsolatos fejleményeket. Meghatározza

az ápolási helyzetben működő tényezőket, jelen­

ségeket, leírja egymáshoz való viszonyukat. Az

ápolásról gyakorlatilag szerzett ismeretek, gon­

dolatok elvi általánosítása. Nem statikus, állan­

dóan fejlődik, változik.

Az ápolói hivatásnak saját fejlődése érdeké­

ben szüksége van saját elméletre.

A tudomány alapvető nézete, hogy az univer­

zumot egyfajta rendszernek értelmezi, melynek

elemei megismerhetők. „Silva (1977) szerint a tu­

domány ismeretek meghatározott területeinek

deliek alapját a nézetek, értékek, azaz a világné- adott földrajzi, társadalmi környezetben létezik,
tz e jelenti. A világnézetre, melyre hat a társada­ melyek jelentősen befolyásolják nézeteit, érték­
lom értékrendje is, megszabja az egyén magatar­ rendjét, magatartását.
tását, erkölcsi normáit. Az ápolási modelleknek
ez az összetevője meghatározó, döntően befolyá­ Ez a filozófia, értékrend hat a modellválasz­
solja az ápolási gyakorlatot, az ápoló tevékenysé­ tásra, ami segíti megfogalmazni az ápolás célját,
gét, az ápoláshoz való hozzáállást. A modellek és alapját képezi az ápolási folyamatnak.
visszatükrözik a modell leírójának emberről,
ápolásról, környezetről, egészségről vallott néze­ Az ápolási modellek
teit, értékrendjét, filozófiáját, és ezeken a nézete­ közös vonásai
ken, értékrenden keresztül meghatározzák és irá­
nyítják az ápoló viselkedését. A modell meghatá­ Minden ápolási modell négy alapvető kompo­
rozza, hogy mit értékel, mit tart fontosnak az nens, az ember, környezet, egészség és ápolás
ápoló, az ápolás mely elemeire helyezi a hang­ kapcsolatát írja le.
súlyt munkája során.
Minden ápolási modellre jellemző, hogy az
Az ápolási modellek másik fontos összetevői a ápolás egy adott területére vonatkozik, és vissza­
célok, amit a modellt alkalmazó ápoló a kliens­ tükrözi a modell megfogalmazójának előzetes
sel/beteggel együttműködve el akar érni. Az ápo­ szakmai tapasztalatát.
lás céljai abból következnek, ahogyan az adott
ápolói munkacsoport megfogalmazza saját ápo­ Betegközpontúság és holisztikus szemlélet,
lásfilozófiáját. Ezeket a célokat azonban nemcsak egészségközpontúság jellemzi az ápolási modelle­
a kliensnek/betegnek, hozzátartozójának kell is­ ket. A hólizmus egységes egészként értelmezi az
mernie, hanem az egészségügyi munkacsoport egyént, aki több és más, mint alkotó részeinek
mindazon tagjának, aki a kliens/beteg ellátásá­ összessége. Az ápolási modellek alkalmazásával a
ban részt vesz. kliens/ beteg kerül az ellátás középpontjába.

A modellek harmadik fontos elemét azok a Az ápolási modellek az ápolás humanisztikus
gyakorlati ismeretek, gyakorlati készségek alkot­ vonását erősítik, azaz az emberi méltóság tiszte­
ják, amelyek a célok megvalósításához szüksége­ letére helyezik a hangsúlyt.
sek.
Az autonómia fogalma is visszatükröződik az
Az ápolási folyamat mint munkamódszer se­ ápolási modellekben, ami azt jelenti, hogy illeté­
gíti a célok megvalósítását. kességi körén belül a kliens/beteg szabadon dönt­
het. Minden embernek meg kell adni azt a sza­
Az ápolási modell és az ápolási badságot, hogy maga ismerje fel igényeit, illetve
folyamat kapcsolata kielégítésük módjáról, ha állapota engedi, szaba­
don dönthessen. Ha nem tud dönteni, a döntés
Az ápolási modellek az ápolási folyamat keretét jogát átengedheti másnak. A fenti közös vonások
jelentik. Minden ápoló gondol valamit arról, az ápoló és a kliens közti partnerkapcsolatban re­
hogy mi az ápolás lényege, illetve gondol valamit alizálódnak. Az ápolónak tiszteletben kell tartani
az ember, környezet, egészség fogalmakról is. Az a páciens döntéseit.
ápoló felfogása, értékrendje, ahogyan az ember­
ről, környezetről, egészségről, ápolásról gondol­ A kliens/beteg-ápoló partnerkapcsolat egyen­
kodik, visszatükröződik saját filozófiájában. rangúságot feltételez, az ápoló és a kliens/beteg
Minden ápoló egyéniség, saját életútja van, egy közötti szoros szakmai kapcsolaton alapul, ahol
az ápoló aktív félként tekint a páciensre, a csa­
ládra az ápolás folyamatában. Az egyenrangúság
megteremtésében fontos szerep jut az ápolónak.

A beteg és családja nem rendelkezik mindazokkal gyelmüket az ápolás lényegi elemeire, így segíti az
az információkkal, ismeretekkel, amelyek szüksé­ ápolók megfigyelését, az ápolási tennivalók sor­
gesek a feleló'sségteljes döntéshez, ezért az ápoló­ rendjének meghatározását. Az egységes irányel­
nak meg kell osztani szakmai tudását velük. vek miatt csökken a munkacsoporton belüli
konfliktusok lehetősége is.
Az ideális ápolási modell alkalmazható az
ápolás valamennyi színterén (például kórház, Keretet ad, irányt mutat az oktatás számára,
alapellátás). Hangsúlyt helyez az egészségfejlesz­ segíti az ápolóképzés tanterveinek összeállítását.
tésre, betegoktatásra is. Az ápolási modellek az
ápolási folyamat vázát jelentik. Segíti a kutatást, az ápolástudomány elméleté­
nek gyakorlatba való átültetését. Szempontokat
Az ápolási modellek jelölhet ki az ápoláskutatás számára.
jelentősége
Az ápolásmenedzsment számára támpontokat
ad a munkaköri leírások elkészítéséhez, az új
ápolói munkaerő kiválasztásához.

A modellek jelentó'ségét az ápolás négy alrendsze­ Biomedikális modell
re szempontjából vizsgálhatjuk.
A biomedikális modellt másképpen orvosbiológi­
Az ápolás gyakorlata számára a modellek al­ ai modellnek nevezzük.
kalmazása az ápolóknak és velük együtt dolgozó
szakmai munkaközösségnek egységes irányelvet, A legáltalánosabban elfogadott, legszélesebb
kiszámíthatóságot biztosít. A kliens/beteg általá­ körben ismert első modell. Szemlélete napjaink
ban több ápolóval találkozik az egészségügyi in­ ápolására is jelentős hatással van, bár tiszta for­
tézményben történő' tartózkodása alatt. Az ápo­ mában már csak kevés helyen található meg.
ló, de a kliens/beteg számára is fontos, hogy a
munkacsoport közös alapértékek mentén dönt­ A biomedikális modell nézetei alapján az ápo­
sön egy ápolási modell mellett. Ha nincsenek tisz­ lási beavatkozás oka az egyén valamilyen anató­
tázva az ápolói munkacsoport közös alapértékei, miai, fiziológiai mú'ködészavara. A modell célki­
akkor minden egyes ápolóhoz neki kell alkalmaz­ tűzése ennek az anatómiai és/vagy fiziológiai mű­
kodnia. Ha viszont egy közösen elfogadott ápo­ ködészavarnak a helyreállítása.
lási modell alapján történik a munkaszervezés,
kliens/beteg kerül az ellátás középpontjába, ho­ Az ápolási tevékenység súlypontja az orvos
lisztikus megközelítésű, személyközpontú lesz az munkájának segítése, a megzavart anatómiai, fi­
ápolás. ziológiai működés helyreállításában, javításában.
Az ápolás értékelésének alapja a segítségnyújtás
Világossá, jobban áttekinthetővé teszi az ápo­ mértéke az anatómiai, fiziológiai funkciók hely­
lási tevékenység okát, célját, az ápoló szerepét. reállításában. Az ápoló elsődleges szerepe az or­
Kijelöli az ápolás kompetencia határait, mit tehet vos segítése.
az ápoló saját felelősségére. Ha sor kerül ápolási
modell alkalmazására, az ápolási gyakorlat fő A biomedikális modell nézetei szerint az em­
hangsúlyai mindig hasonlóak lesznek, amit csak ber elsősorban biológiai lény, akit sejtek, szöve­
az ápoló személyisége módosít. Az ápoló szemé­ tek, szervek, szervrendszerek alkotnak. Ezek ál­
lyisége az ápolás művészetének meghatározó ele­ landó kölcsönhatásban állnak egymással, amely
me, ami a közös értékrend mellett is mindig befo­ kölcsönhatás egyensúlyi állapotot hoz létre. Ez az
lyásolja a betegápolás menetét. egyensúlyi állapot az egészség. Ha valamely elem
hibásan működik, akkor az egész rendszer egyen­
Az ápolási modell lehetőséget teremt az ápo­ súlyi állapota felborul, azaz betegség jön létre. Az
lók közötti kommunikációra, mert ráirányítja fi­ orvosbiológiai modell minimális figyelmet fordít

az ember egészségét meghatározó pszichés és szo­ figyelem fordítódik a beteg pszichés és szociális
ciális tényezőkre. támogatására (például a végzett hallgatók szíve­
sen dolgoznak az intenzív osztályokon, de kevés­
A biomedikális modell célja a biológiai egyen­ bé választják a geriátriai osztályokat).
súlyzavar helyreállítása. Ehhez szükséges az
egyensúlyzavar okainak feltárása, majd az okok­ A biomedikális modellek alkalmazása elő­
ra ható kezelési terv kivitelezése. A modell leg­ nyökkel és hátrányokkal is jár az ápolás számá­
főbb célja a gyógyulás. A modell a betegségre ra. Az előnyök közé tartozik, hogy objektív ada­
összpontosít, így a modell szerint dolgozó ápoló tokra, tudományos tényekre támaszkodik, a gyó­
is elsősorban erre koncentrál. Ebből fakad a mo­ gyulás, a gyógyítás eredményessége áll a közép­
dell alkalmazásához szükséges ismeretek köre is. pontjában. Hasznos, mert egyfajta rendet visz a
Elsősorban a természettudományos ismeretek gyakorlati tevékenységbe, és az is mellette szól,
nélkülözhetetlenek az egyensúlyzavar okának fel­ hogy az orvosok és ápolók által jól ismert, hosszú
tárásához és a kezelés megtervezéséhez. ideje alkalmazott modell.

A biomedikális modellben az ápolás alapja a Számos hátrány is megfogalmazható. A beteg
beteg orvosi diagnózisa. Az ápolói tevékenység szempontjából komoly hátrányt jelent, hogy sze­
tehát nem a beteg szükségleteiből indul ki, hanem mélytelenné válik az ellátása, igényei háttérbe
az ápoló az adott orvosi diagnózis alapján felté­ szorulnak. Gyakran vezet rutinápoláshoz, azaz a
telezi, hogy milyen beavatkozásra van szükség beteg valódi megismerése nélkül, pusztán az or­
adott betegnél. Alapvetően az orvos a felelős az vosi diagnózishoz kötődően látják el az ápolási
egészségügyi ellátásáért. „Az ápoló feladata az feladatokat. Az ápolói hivatás szempontjából is
orvosi utasítások maradéktalan végrehajtása" megfogalmazhatók hátrányok. A rutinellátás gá­
(Buda 1998). A biomedikális modell alapján tör­ tolhatja az ápolástudomány fejlődését, és mivel
ténő ápolás elsősorban a beteg fizikai ellátására többnyire tradicionális szokásokon alapul az
fókuszál, kevéssé veszi figyelembe a beteg pszi­ ápolói gyakorlat, nem igényli a kutatás új ered­
chés és szociális hátterét, szétválasztja a testi és a ményeinek gyakorlati alkalmazását. Az ápolás
lelki tényezőket. A tudományos ismeretek, bővü­ látható következményeit értékelik nagyra például
lése még egy problémát hoz a felszínre. Speciális az orvosi utasítások gyors és maradéktalan meg­
ismeretek szükségesek az egyes tudományterüle­ valósítását, az önmagáért való rendet, az osztály
tek alapos műveléséhez. A részterületeket alapo­ tisztaságát. Felesleges, pazarló ellátáshoz vezet­
san átlátó szakemberek az emberi szervezet na­ het, ha nem a beteg tényleges szükségleteiből in­
gyon kis egységeivel foglalkoznak, így hajlamo­ dul ki az ápoló és a szokásjog, rutinok alapján
sak arra, hogy a klienst/beteget egymástól függet­ olyan tevékenységeket is elvégez, ami nem szük­
len részekből álló „szerkezetként" tanulmányoz­ séges az adott kliens/beteg aktuális ápolása so­
zák. Ez a fajta specializálódás vezetett a parame- rán. A biomedikális modell az ápolói munka
dikális szakmák kialakulásához, így a beteg egyes technikai, gyógyító oldalát hangsúlyozza. Ez
szükségleteinek segítése ma külön szakemberek­ problémát jelenthet, elégedetlenség érzését kelt­
hez tartozik (például gyógytornász, dietetikus). A heti azokban az ápolókban, akik olyan kliensek­
biomedikális szemlélet visszatükröződik az ápo­ kel/betegekkel dolgoznak, ahol a gyógyulás nem
lóképzésben és az ápolói pályák presztízsében is. követhető cél, például hospice ellátás, fogyaték­
Az ápolás ismeretanyagának jelentős részét az or­ kal élő emberek ellátása.
vostudomány befolyásolja. Napjainkban az az
ápolási szakterület a legnagyobb presztízsű, ahol A biomedikális modell hierarchiát teremt az
az ápolási tevékenység „hasonló" az orvosi tevé­ ápolási gyakorlatban is. Magasabb rendűek azok
kenységhez, ahol a fizikai ellátáson, technikai fel­ a tevékenységek, amelyek a gyógyításhoz kapcso­
adatok kivitelezésén van a hangsúly, és kevesebb lódnak, például a gyógyszerelés, és kevésbé tart­
ják nagy kihívásnak maguk az ápolók is (például

a szék ürítés szükségletének segítését a beteg ágy­ kusan szemléli a pácienset, hatékonyan, könnyen
tálra helyezésével, vagy a higiénés szükségletek alkalmazható, és a kliens/beteg fizikai problémái
kielégítését, a teljes ágyfürdő kivitelezését). A azonnal feltárhatók vele. Fontos, hogy a modell
pszichés és szociális feladatok ellátására pedig az egészségnevelésre, betegoktatásra is figyelmet
legtöbbször akkor kerül sor, ha jut rá idő. fordítson.

Nézzünk részletesebben két példát.

Az ápolási modellek fejlődése Virginia Henderson szükségleti
ápolási modellje
Az első ápolási modellt Florence Nightingale al­
kotta meg, aki az ápolást külön szakmának te­ Közismert, világszerte elfogadott, alkalmazott
kintette, és úgy gondolta, hogy az ápolás gyakor­ ápolási modell. Az egyén szükségleteire fókuszál,
lásához szükséges tudás elkülöníti azt az orvostu­ 14 alapszükségletet különített el. A szükséglet hi­
dománytól. 1859-ben az ápolást így határozta ányállapot, melynek oka a létfenntartáshoz szük­
meg „a beteg elhelyezése a lehető legjobb körül­ séges tevékenység, illetve az ezekkel kapcsolatos
mények közé, hogy a természet kifejthesse hatá­ szervek működésének hiánya. Elsősorban fizikai
sát a betegre". A beteg gyógyulásában fontos sze­ folyamatokra utal. Tartós fennállása károsodást
repet tulajdonított a kedvező környezeti feltéte­ okoz, vagy az életet veszélyezteti. Pszichikus ve­
leknek, mint például a fény, tiszta levegő, meleg, tülete a szükségérzet, ez a hiányérzet cselekvésre
táplálék. ösztönzi az egyént, amely a hiány megszüntetésé­
hez vezet.
A szükségleti modellek az 1950-es években
indultak fejlődésnek. A szükségleti modellek szerint az ápolási bea­
vatkozásra akkor kerül sor, ha az egyén korláto­
A szükségleti modellek felfogása szerint az zott a szükségletek kielégítésében.
egészséges ember maga elégíti ki szükségleteit.
Ennek a modellnek egyik jeles képviselője Virgi­ A szükségleti modellek célkitűzése a szükség­
nia Henderson. letek kielégítésére irányuló önálló cselekvés előse­
gítése.
A szükségleti modelleket az 1960-as években a
kölcsönhatási modellek követték. A beteg fizikai, Az ápolási tevékenység súlypontja az egészsé­
pszichés, szociális fejlődésére összpontosítanak, il­ ges vagy beteg ember segítése az alapszükségletek
letve arra, hogy milyen ápolásra van szükség, ha a fenntartásában.
normális fejlődés veszélyben van, vagy zavart. Ki­
emelkedő képviselője Hildegard Peplau. Az ápolás értékelése során az ápoló azt tudja
felmérni, hogy az egyén milyen mértékben tudja
Az eredménymodelleket az 1970-es években szükségleteit újra önmaga kielégíteni.
fogalmazták meg (például Roy Neumann neve
emelhető ki). Az eredménymodellek a rendszerel­ A szükségleti modellben az ápoló fontos sze­
méleten alapulnak. A rendszermegközelítés fizio­ repe a beteg segítése.
lógiai, pszichés és szociális rendszerekkel egya­
ránt foglalkozik, és feltételezi a rendszer egyes V. Henderson szükségleti modelljében az em­
elemeinek egyensúlyi állapotát. ber független egyéniség, aki rendelkezik alapvető,
minden emberre jellemző, egyetemes szükségle­
Végül is milyen az ideális modell? Nincs tekkel, melyeket egészséges állapotában önmaga
egyetlen univerzális modell sem. Minden ápolói elégít ki. Biológiai, pszichés, szociális és spirituá­
munkacsoportnak meg kell találni a számára leg­ lis komponensekből áll. Erő, akarat, tudás kell az
inkább megfelelőt. Az a modell használható jól a egészséges élethez szükséges tevékenységek meg­
gyakorlatban, amely integrált egészként, holiszti- valósításához. Az egészség az az állapot, amikor

8. fejezet ___Ápolási modellek

az egyén képes szükségleteinek önálló kielégítésé­ [
re. Az ápolás hendersoni fogalma napjainkig az
egyik legintegráltabb és legáltalánosabban elfo­ (Ezeket részletesebben a 14. és 15. fejezet tar­
gadott ápolásfogalom:
talmazza.)
„Segíteni az egészséges vagy beteg embert
azon tevékenységeinek elvégzésében, melyek hoz­ Mindig fennálló módosító tényezők:
zájárulnak egészségéhez, gyógyulásához vagy bé­ Életkor
kés halálához, melyet segítség nélkül maga végez­ - újszülött;
ne, ha lenne hozzá ereje, akarata, tudása. Az - gyerek;
egyén segítése, hogy mihelyt lehet, függetlenítse
magát a segítségtől" (Henderson 1986). - fiatal;
- felnőtt;
Ápolói végzettséggel rendelkezett, és modell­
jének megalkotásában oktatási tapasztalatai mo­ - középkorú;
tiválták. - idős;
- haldokló.
14 alapvető' szükségletet különített el, mely Vérmérséklet, érzelmi állapot vagy múló
szükségletek egyetemesek, és egészséges ember hangulat
segítség nélkül elégíti ki őket. - normális;
- eufórikus és hiperaktív;
Alapszükségletek: - szorongásos, félős, izgatott vagy hiszté­
1. Normális légzés.
2. Megfelelő étkezés és ivás. rikus;
3. Összes váladékürítési folyamat. - depressziós és hipoaktív;
4. Mozgás és megfelelő testhelyzet fenntartása
(járás, ülés, fekvés és ezek váltogatása). - szociális és kulturális állapot;
5. Alvás és pihenés. - harmonikus család tagja, barátokkal;
6. Megfelelő ruházat kiválasztása, öltözés és - magányos és/vagy beilleszkedni nem
vetkőzés.
7. Normális testhőmérséklet biztosítása megfe­ tudó;
lelő ruházattal és környezettel. - elhagyatott.
8. A test tisztántartása és ápolása, a bőrfelület Fizikai és intellektuális képességek
védelme.
9. Környezeti veszélyek elkerülése, mások meg­ - normális testsúly/túl alacsony test­
sértésének megelőzése. súly/túlsúly

10. Kommunikáció másokkal, érzelmek, szük­ - normális mentalitás/szubnormális men­
ségletek, félelmek stb. kifejezésére. talitás/magasabbrendű mentalitás;

11. Istentisztelet vallásának megfelelően. - normális hallás, látás, egyensúly és ta­
12. Valamilyen munka, ami a teljesítmény érzetét pintás/bizonyos érzékszerv elvesztése;

biztosítja. - normál mozgásképesség/mozgásképes­
13. Játék vagy részvétel a rekreáció változatos ség elvesztése.

formáiban. Alapszükségleteket módosító patológiás állapotok:
14. Tanítás vagy kíváncsiság kielégítése, ami a folyadék- és elektrolit-egyensúly komoly
zavarai, beleértve az éhezéses állapotot,
normális fejlődést és gyógyulást elősegíti. vészes hányást és hasmenést;
akut oxigénhiány;
Az ápoló célja, hogy a szükségletek terén se­ sokk (kollapszus, vérzés),
gítse az egyén maximális függetlenségét. tudatzavarok (ájulás, delírium);
abnormális testhőmérsékletet (lehűlés);
akut lázas állapot (bármi okozza);
helyi sérülés, seb és/vagy fertőzés;
fertőző állapot;

műtét utáni állapot; ezeket az önellátási igényeket maga elégítse ki, ha
betegség miatti mozgásképtelenség, elren­ ebben állapota nem akadályozza. Orem nézete
delt ágynyugalom; szerint az egyén mindenképpen részt akar venni
állandó vagy makacs fájdalom. saját ellátásában.

A felmérés során az ápoló feltárja, hogy a beteg Az önellátási igények felosztása
egyes szükségletei vonatkozásában mi a normáli­
san jellemző, majd a mindig fennálló, illetve pato­ Altalános, alapvető szükségletek, igények
lógiás módosító tényezők közül aktuálisan mi be­ (a normál életműködésekkel vannak kap­
folyásolja ezen szükségleteknek a kielégítését. csolatban):
- levegő;
Dorothea Orem ápolási modellje - folyadékbevitel;
- táplálékbevitel;
Tapasztalt szakember, aki az ápolás szinte min­ - ürítés;
den területén tevékenykedett (dolgozott ápoló­ - a tevékenység és pihenés egyensúlya;
ként, oktatóként, vezetőként, kutatóként). Orem - egyedüllét és társas kapcsolatok egyen­
szerint az önellátás az egyén saját magának nyúj­
tott gondoskodása. Normális esetben az emberek súlya;
önmaguk gondoskodnak magukról, nem kérnek - a veszélyeztető tényezők elhárítása;
segítséget sem a hozzátartozójuktól, sem szakem­ - a társadalmi helyzetnek megfelelő em­
berektől.
beri működőképesség és fejlődés elő­
Az önellátás a mindennapi élettevékenységek mozdítása, az egészség megtartása és
közül azok elvégzését jelenti, amelyek hozzájárul­ fejlesztése.
nak a kliens/beteg egészségéhez, jóllétéhez. Az
önellátás tanult magatartás, különböző kulturális Fejlesztési-önellátási előfeltételek/fejlődési
környezetben mást és mást jelent. A modell alap­ öngondoskodás: függ az egyén környezeté­
vető filozófiája, hogy segíteni kell a beteget és a től, életmódjától, életszakaszától, és befo­
családot, hogy gondoskodni tudjanak önmaguk­ lyásolja az önellátási képességet. Feltárásá­
ról, képesek legyenek önellátásra. val megismerhető, hogy az egyén mennyi­
re küzd meg életének adott fejlődési szaka­
Orem nézetei szerint minden egyén igényli az szával.
önellátást. Minden felnőtt joga, de kötelessége is
az önellátás. Minden felnőtt egyén felelős saját A megromlott egészségből fakadó önellá­
egészsége, élete fenntartásáért, és felelős család­ tási előfeltételek: a betegség megváltoztat­
tagjaiért is. Az önellátás javítja az egyén önbecsü­ ja az önellátási magatartást. „Logikai lépé­
lését, énképét. Az ápoló partnerként tekint a kli­ sek sorozataként fogható fel az a folyamat,
ensre/betegre és családjára, maximális tiszteletben ahogy az egyén legyőzi a betegséget. A be­
tartja autonómiájukat. Aktív félnek tekinti őket. teg képes felismerni, hogy problémája van
az egészségével, orvosi segítségre van szük­
Az önellátás ugyanakkor az egész társadalom sége, képes a terápia végrehajtására, a mel­
felelőssége is, a társadalomnak biztosítania kell lékhatások felismerésére, képes a betegség
azokat a feltételeket, amik lehetővé teszik az okozta változásokhoz alkalmazkodni. Az
önellátást. ápolónak fel kell ismerni azokat a patoló­
giás tényezőket, amelyek a betegre hatnak,
Minden embernek vannak önellátási igényei. illetve azt is, hogy a beteg milyen mérték-
Az önellátási igény az, amit az egyén vagy hozzá­
tartozója megkíván. Minden egyénnek joga, hogy

ben tud megküzdeni a betegség okozta vál­ felismerésére törekszik. Sorra veszi az általános
tozásokkal. önellátási szükségleteket, feltárja az adott szük­
ségletnek megfelelő hiányosságokat (milyen önel­
Az egyénnek önellátási képességre van szüksé­ látási képességgel, illetve milyen önellátási igén­
ge, hogy önellátási igényeit kielégítse. Az önellá­ nyel rendelkezik a beteg). Az önellátási hiányok a
tási képesség szisztematikus, szándékos cselekvé­ beteg problémáiként fogalmazhatók meg.
sek eredménye. Az egyén önmagának nyújtott
gondoskodása tanult tevékenység, kulturális A fejlesztési-önellátási előfeltételek vonatko­
meghatározottságú. Nélkülözhetetlen, hiányában zásában a beteggel együtt próbálja feltárni a kli­
az egyén betegsége, esetleg halála következik be. ens/beteg életszakaszában, életmódjában bekö­
vetkezett változásokat és az ezekből származó
Ha az önellátási igény és az önellátási képes­ szükségleteket.
ség egyensúlyban van, akkor létrejön az önellá­
tás. Ha az önellátási képesség kisebb, mint az Figyelembe kell venni az ápolónak a betegség
önellátási igény, szükséglet, akkor önellátási defi­ egyénre gyakorolt hatásait is.
citről, hiányról beszélünk, és helyettesítő gondo­
zásra van az egyénnek szüksége, amit hozzátarto­ Az ápolói beavatkozások célja segíteni, hogy
zója, családtagja biztosíthat számára. Ha a hoz­ a kliens/beteg képes legyen önmagát ellátni. En­
zátartozó sem képes a hiányzó önellátási szükség­ nek érdekében az ápoló csökkentheti a kliens/be­
letet pótolni, professzionális ápolásra van szük­ teg önellátási igényét arra a szintre, amit már ké­
ség, amit az ápolási szakemberek biztosíthatnak pes ellátni, fokozhatja a kliens/beteg önellátó ké­
a teljesen kompenzáló, részben kompenzáló, ok­ pességét, vagy segítheti a hozzátartozót a kli­
tató/segítő ápolási rendszer keretében. A betegek ens/beteg önellátási szükségleteinek kielégítésé­
az önellátási igények széles skáláján helyezhetők ben. Ha egyik variáció sem járható, csak akkor
el. A skála egyik végén az intenzív osztályon fek­ elégíti ki az ápoló a beteg önellátási igényeit.
vő eszméletlen beteg található, aki nem képes
önellátásra, ezért teljes ápolást igényel, a másik Az ápolási modellek
végén az a diabeteses beteg található, akinek alkalmazásának állomásai
„csak" tanácsokra, oktatásra, támogatásra van
szüksége az önellátáshoz. Fontos, hogy olyan modellt válasszunk, mely az
ápolási szakirodalomban széles körben ismert,
A teljesen kompenzáló ápolási rendszerben az alátámasztott, elérhető és egyszerű az alkalma­
ápoló veszi át az önellátási igények kielégítésének zása. J ó , ha egy átgondolt terv készül az ápolási
teljes felelősségét. Ilyenkor az ápoló a beteg/hoz­ modell bevezetésének érdekében.
zátartozó helyett végzi el az önellátási szükségle­
tek kielégítését. A modellek választása előtt érdemes figyelem­
be venni azt, hogy milyen ápolási környezetben
A részben kompenzáló ápolási rendszer azt je­ kívánják a modellt alkalmazni. Fontos, hogy az
lenti, hogy az önellátási szükségletek kielégítésé­ adott ápolói közösség magáénak érezze (például
ben szerepet vállal a beteg és/vagy hozzátartozó­ az osztályon dolgozó ápolók), elfogadja, képvi­
ja, de az ápoló is. Ez a leggyakoribb. selni tudja a modell által közvetített filozófiát, az­
az legyen összhangban az egyén, illetve a csoport
Az oktató/segítő ápolási rendszerben a beteg filozófiájával, világnézetével, értékrendjével. Az
alapvetően képes az önellátásra, de szüksége van ápolók közös döntésén alapuljon a modellválasz­
az ápolótól kapott támogatásra, egészségnevelési tás, mert ez növeli az ápolók elkötelezettségét és
ismeretekre. az együttműködést. Ez a közös gondolkodás a
hatékony ápolás alapfeltétele. Külön-külön min-
A fentiekből következnek az ápolás céljai:
Ha az ápoló a helyzetfelmérést végez az
Orem-modell alapján, akkor az önellátási hiány

I . "~ _

den ápolónak van egy „saját" ápolási modellje, alkalmazásával javítható volt-e az ápolás minősé­
ge, a modellt alkalmazó szakemberek munkáját
egy értékrend, amely mentén a mindennapi ápo­ segítette-e. Ehhez valamennyi érdekelt fél vélemé­
nyére szükség van (az osztály szakmai munkakö­
lási gyakorlatát végzi. Ezt a „belső" ápolási mo­ zössége, ápolók, orvosok, más paramedikális
szakemberek, betegek).
dellt kell összhangba hozni az ápolói munkacso­
Az ápolást modellek alkalmazása az ápolási
port értékrendjével. gyakorlatban javítja az ápolás minőségét, növeli
a kliensek/betegek biztonságát.
Fontos, hogy az osztályos egészségügyi team
Az ápolásoktatásban a modellek oktatása
többi tagja is tájékoztatást kapjon az ápolói mun­ csak akkor éri el a célját, ha azokat az ápolás
gyakorlatában is használják. Erre a szemléletre
kacsoport által választott modellről. Tájékoztat­ épülhet fel a képzési program filozófiája, céljai, a
képzés végeredményeként elvárt ápolói magatar­
ni kell a klienseket/betegeket, és ki kell kérni az ő tás. Ez pedig hosszú távon visszahat az ápolás
gyakorlatára, és elősegítheti, hogy a feladatköz­
véleményüket is. pontú, orvosbiológiai szemléletű ápolásszervezés
helyett a személyközpontú ápolási filozófia vál­
Először információt kell gyűjteni a különböző jon dominánssá. J ó , ha az ápolóképzés során
több modellt is megismer a hallgató, mert ezeket
ápolási modellekről. Ezt követően az egészség­ az előzetes ismereteket illesztheti az aktuális ápo­
lási gyakorlathoz, amelyet valamelyik intézmény­
ügyi teamnek át kell gondolni, milyen típusú mo­ ben tölti. Az ápolási modellek megértésére fordí­
tott idő mindenképpen szemléletformáló hatású.
dell illik a gyakorlathoz. Az ápolási modellek al­
A modellek alkalmazása az ápolás irányításá­
kalmazásakor törekedni kell arra, hogy könnyen ra, menedzsmentjére is hatást gyakorol. A model­
lek által irányított gyakorlat a vezetés elkötele­
felismerhetők legyenek vele a kliens/beteg fizikai zettségét kívánja meg. Biztosítania kell a képzést,
továbbképzést annak érdekében, hogy az adott
problémái, de mellette a pszichés és szociális modell alkalmazására felkészült legyen az osztály
személyzete. A modell keretei alapján konkrét
problémái. követelmények fogalmazhatók meg a munkatár­
sak számára, de ehhez biztosítania kell azt a fel­
Az egészségügyi ellátó team filozófiájának tisz­ tételrendszert is, amellyel az adott követelmények
teljesíthetők (például erkölcsi támogatás, anyagi
tázása után meg kell vizsgálni az elérhető model­ erőforrások).

leket. Fontos az adott osztály szerkezetének, sze­ A modell az ápoláskutatásra is befolyást gya­
korol. A modellek alkalmazásával lehetőség nyí­
mélyi és tárgyi erőforrásainak ismerete is. Hasz­ lik a kutatás tárgyának pontosabb körülhatárolá­
sára, a kutatási problémák, célok pontosabb
nos az is, ha az adott gyakorlati helyszínnel kap­ megfogalmazására, egy közös nyelv, fogalom­
rendszer, elmélet kidolgozására, alkalmazására.
csolatban lévő oktatási intézmények képviselői is A kutatás eredményeinek fókuszpontjában pedig
közvetve vagy közvetlenül az ápolás gyakorlatá­
részt vesznek a modellfejlesztő megbeszéléseken. nak a fejlesztése áll.

A modell bevezetése előtt fel kell készíteni a

modellt alkalmazókat (multidiszciplináris cso­

port) a modellel kapcsolatos elméleti ismeretek­

ből. Szerencsés ezeket csoportos megbeszélések,

viták formájában megszervezni, mert így a folya­

matban résztvevők jobban magukénak érzik a

választott modellt, bizonyos mértékig egyetértést

tudnak kialakítani, közelíteni tudják egymáshoz

nézeteiket, értékrendjüket. A modell alkalmazása

az ápolási dokumentáció szerkezetének változá­

sában is visszatükröződik. Ezért célszerű ennek

megszerkesztése is, majd tesztelése, nyomtatása.

Mielőtt a modellt az osztály egész területén alkal­

mazzuk, célszerű próbavizsgálatot végezni a ta­

pasztalatok összegyűjtése és a korrekció érdeké­

ben.

A modell bevezetését követően szükséges a be­

vezetési folyamat monitorozása, figyelemmel kí­

sérése, ilierve ha szükséges, támogatás nyújtása.

Az értékelés legfontosabb eleme, hogy a modellek

Irodalom Pearson, A. - Vaughan, B.: Az ápolási gyakorlat
modelljei. Medicina Könykiadó, Budapest,
Buda J . : Közösségi egészségügyi ellátás elmélete és 1995.
módszertana. Egyetemi jegyzet, POTE, 1998.
Potter, P. A. - Perry, A. G.: Az ápolás elméleti és
Henderson, V.: Az ápolás alapelvei. Magyar Kór­ gyakorlati alapjai. Medicina Könykiadó, Bu­
házszövetség, Budapest, 1986. dapest, 1996.

Hunink, G.: Útmutató az ápolási elméletek tanul­ Salczerné H. M.: Az ápolási modellek felhaszná­
mányozásához. Medicina Könyvkiadó, 1986. lása a gyakorlatban, a kutatásban és az okta­
tásban. ETI továbbképzési füzet III.
Keményné P. K.: Bevezetés a pszichológiába. Tan­
könyvkiadó, Budapest, 1989. Zrínyi M.: Művészet és tudomány viszonya az
ápolásban. Nó'vér, 1996. 9. évf. 6. sz. 3.
Kiss B.: Ápolástan. Egységes jegyzet az Egészség­
ügyi Fó'iskolai Kar hallgatói számára, II. kö­ Walsh, M.: A modellek a klinikai betegápolás­
tet, Budapest, 1987. ban. Medicina Könykiadó, Budapest, 1998.

LEMON füzetek (4.): Az ápolási folyamat és az ápo­
lási dokumentáció. Medinfo, Budapest, 1987.

T í Összefoglalás

Ebben a fejezetben megismertük az ápolási modell fogalmát, kialakulásának okait és a mo­
dellek összetevó'it. Részleteztük az ápolási modellek jelentó'ségét a gyakorlatban. Ismertet­
tük az ápolási modellek közös sajátosságait, részletesen elemeztük a biomedikális ápolási
modellt, továbbá V. Henderson és Orem ápolási modelljét. Ugyanakkor fontos tudnunk az
ideális ápolási modellek kritériumait és alkalmazásuk állomásait.

p. Kérdések, feladatok

1. Határozza meg az ápolási modell fogalmát!
2. Milyen okok vezettek az ápolási modellek fejlődéséhez?
3. Sorolja fel az ápolási modellek összetevőit!
4. Értelmezze az ápolási modellek közös sajátosságait!
5. Hogyan segítik az ápolási modellek az ápolási gyakorlatot?
6. Magyarázza el, mi a kapcsolat az ápolási modell és az ápolási folyamat között?
7. Ismertesse a biomedikális modell fogalmát, jellemzőit!
8. Jellemezze a szükségleti ápolási modelleket!
9. Ismertesse V. Henderson ápolási modelljében az alapszükségleteket, a mindig fennálló

módosító és patológiás módosító tényezőket!
10. Értelmezze és példával jellemezze Orem ápolási modelljében az általános, fejlődésből

fakadó és az egészségi állapot változása miatt bekövetkező szükségleteket és az ápolá­
si beavatkozások lehetőségét!
11. Sorolja fel az ideális ápolási modell kritériumait!
12. Sorolja fel az ápolási modell alkalmazásának állomásait!

Ápolási rendszerek

Tulkán Ibolya

Az ápolási rendszer a betegellátás megszervezésé­ A funkcionális ápolási rendszer szerint az
nek módja egy adott kórházi osztályon. Magá­ ápolóknak egyszerű, nem szükségszerűen össze­
ban foglalja az egyes ápolási egységek tevékeny­ függő feladatokat kell elvégezniük. Minden egyes
ségének megszervezését, az adott osztály erőfor­ ápoló egy adott feladatsort hajt végre az osztály
rásainak észszerű felhasználását. Az ápolás meg­ minden betegénél (például ágyaz, vérnyomást,
szervezésének módja mindig tükrözi az adott hőmérsékletet mér). A funkcionális ápolási rend­
ápolási színtér munkaközösségének filozófiáját, szerben az orvosbiológiai ápolási modell filozófi­
emberi és egyéb erőforrásait. A betegellátás meg­ ája tükröződik vissza. A beteggel kapcsolatos
szervezésének hosszú távú célja az adott intéz­ részfeladatokat az osztályvezető az ápolói funkci­
mény vezetése által kitűzött célok elérése, a klien­ ók és a hozzájuk kapcsolódó szakértelem szerint
sek/betegek egészségi állapotának javítása, a dol­ osztja ki az osztály ápolói között. A munkameg­
gozók munkabeosztásának, felelősségének meg­ osztásra és a szigorú ellenőrzésre helyeződik a
határozása. hangsúly. A feladatokat összetettségük szerint
rangsorolják, a legkevésbé képzett ápolók kapják
A kliensek/betegek ápolásának megszervezé­ a legkevésbé összetett feladatokat, míg a bonyo­
sét két nagy csoportba oszthatjuk. Az egyik cso­ lultabbakat a képzettebb ápolók végzik.
port a funkcionális vagy feladatorientált ellátás, a
másik a személyközpontú ellátás. Az osztályvezető ápoló a hierarchia magasabb
fokán áll, mint az irányítása alá tartozó ápolók.
Funkcionális ellátás Feladatai közé tartozik az osztály ápolási munká­
- feladatközpontú ápolás jának megszervezése, koordinálása, a viziten való
részvétel, jelentés/referálás az orvosnak, admi­
Történetiségét vizsgálva a második világháborút nisztráció, az osztályon folyó ápolási munka mi­
követően fejlődött ki. Átmeneti szervezési formá­ nőségének felügyelete.
nak szánták, de az ápolói létszámhiány miatt so­
káig fennmaradt, és napjainkban is sok helyen A műszakvezető ápoló részben irányítási,
jellemző ez a hatékony, de nem korszerű ápo­ részben betegápolási feladatokat végez.
lásszervezési forma. Viszonylag rövid idő alatt
sok ápolóra volt szükség, amely létszámot lehe­ Ebben az ápolásszervezési formában a beosz­
tetlen volt csak képzett ápolókkal biztosítani, tott ápoló végzi a tényleges betegellátás jelentős
ezért segédápolókat alkalmaztak, ők a gyakorlat részét, elsődlegesen az orvos utasításainak végre­
során szerezték meg a betegápolásban való jár­ hajtását.
tasságot.
A segédápoló feladata elsősorban az alapápo­
lási feladatok kivitelezése.

A tanuló nővér is a hierarchia alsóbb fokán
áll. A beteg körüli feladatokból többnyire azokat
végzi, amivel megbízzák, amivel a beosztott nő-

vér munkáját segíti (például laborba viszi a vizs­ ként való megismerésére nem kerül sor, szükség­
gálati anyagokat). Néha egy-egy olyan feladatot leteit feltételezik, és ezeknek a feltételezéseknek
is ellát, amihez még nincs meg a megfelelő kép­ megfelelően biztosítják a kapcsolódó ápolási fel­
zettsége. adatokat.

Miután az egyes ápolók csak bizonyos felada­ Miután minden ápoló csak részfeladatokat
tokat végeznek a kliens/beteg körül, ezért az végez el a kliens/beteg körül, a beteg ápolásának
egyes feladatok kivitelezésében nagy jártasságot folyamatát egyikük sem látja át, nincs átfogó ké­
szereznek. Ezeket a feladatot megbízhatóan, jó pük az ápolásról, ez pedig demotiváló hatású, és
minőségi szinten tudják kivitelezni (például ha a munkával való elégedetlenséghez vezet. A beteg
mindig ugyanaz az ápoló végzi a vérvételt, akkor alapos ismeretének hiányában nem alakul ki bi­
ő lesz a leggyakorlottabb a kivitelezésében), egy zalmi légkör az ápolók és a kliens/beteg között.
szűk területen nagyon nagy tapasztalattal rendel­ Az ápolói felelősség a páciens ápolásában kollek­
keznek. tív. Egyetlen ápolón sem kérhető számon a beteg
teljes ápolása. Az egyes ápoló csak azokért a rész­
A feladatorientált ápolás-szervezésnek előnyei feladatokért felel, melyeket szolgálati ideje alatt ő
és hátrányai is vannak. Ha mérlegeljük, több a teljesített.
hátránya, mint az előnye. Az előnyök és hátrá­
nyok vizsgálhatók a beteg, illetve az ápoló szem­ Ez a szervezési forma hierarchiát teremt az
pontjából is. ápolói munkában (például ágyazás, vérvétel).
Miután rutinokon, szokásokon alapul, nem je­
Nézzük először az előnyöket. A beteg szem­ lent nagyobb kihívást az ápolók számára, nem kí­
pontjából előnyt jelenthet ez az ápolásszervezési vánja meg az ápolástudomány eredményeinek al­
forma, ha olyan beavatkozásra van szüksége, kalmazását, az ápolási gyakorlat fejlesztését. Me­
amihez éppen az ahhoz nagyon jól értő ápoló van rev osztályos rutint alakít ki.
szolgálatban. Ha ő dolgozik, mindig ő végzi az
adott feladatot a pácienseknél, így a többi ápoló­ Személyközpontú ápolás
nak nincs is lehetősége ezt a készségét fejleszteni.
Ha ő nincs szolgálatban, akkor egy olyan ápoló A személyközpontú ápolást többféle formában
fogja kivitelezni az adott feladatot, aki nem ren­ lehet megszervezni, így beszélhetünk kórtermi
delkezik az ezzel kapcsolatos gyakorlottsággal, ápolásról, teamápolásról, felelős (elsődleges)
ami a pácienset hátrányosan érintheti. ápolásról (primary nursing rendszer), illetve az
esetmenedzsmentről. Az, hogy az adott osztályon
Ápolói szempontból előnyt jelent, hogy kis melyik ápolási rendszert alkalmazzák, függ a sze­
ápolói létszám mellett is ésszerűen, hatékonyan, mélyzet képzettségétől, tapasztalatától, az ellá­
gyorsan megszervezhető a munkafolyamat. „A tandó betegek számától, állapotuk súlyosságától,
feladatorientált ápolás nyújthat megfelelő és adott országban az ápolás funkcióitól, hagyomá­
szakmailag hatékony szolgáltatást, de ennél töb­ nyaitól. „Az ápolás funkciói az ápolásnak a tár­
bet nemigen"(LEMON 4. 1987.). sadalomban betöltött küldetéséből erednek."(LE-
M O N 4. 1987.). Az ápolás alapvető funkciója se­
Ha a hátrányokat nézzük, akkor a beteg gíteni az egyéneket, családokat, csoportokat ab­
szempontjából több is megemlíthető. A klien­ ban, hogy meghatározzák és elérjék testi, szellemi
sek/betegek ismeretének hiányában, fontos igé­ és társadalmi potenciáljukat, és alkalmazkodni
nyeik maradnak figyelmen kívül. A beteg ellátása tudjanak a környezetükhöz.
során nem a beteg áll az ápolás középpontjában,
hanem a beteg orvosi diagnózisa, illetve az ahhoz Az ápolás egyik fontos funkciója az „ápolási
kapcsolódó rutin feladatok. A beteg a munka tár­ ellátás nyújtása, menedzselése", azaz az ápolási
gyává válik, elvész mint személyiség. Az ápoló

nem a betegre összpontosít, hanem a feladat el­
végzésére helyezi a hangsúlyt. A beteg személy­

folyamat alkalmazása adott kulturális, etikai, böző módon részesülhet ellátásban, függően az
szakmai irányelvek figyelembe vételével. adott műszakban dolgozó ápoló filozófiájától,
felkészültségétől.
Az ápolás másik fontos funkciója a betegek,
és az „egészségügyi ellátó személyzet oktatása." Ápolói szempontból hátránynak tekinthető,
hogy az ápolónak, bár jól ismeri az ellátandó
Harmadik fontos szerep „az egészségügyi kórterem klienseit/betegeit, az egész osztályról
team hatékony tagjaként történő' tevékenység" kevesebb az információja. Időnként bonyolult az
(például vezetői szerep betöltése az ápolói cso­ ápolási munka összehangolása, hiszen hasonló
portban, együttműködés más szakemberekkel). időterv szerint történnek a munkafolyamatok,
így minden ápoló számára közel azonos időpont­
A negyedik fontos funkció „az ápolás gyakor­ ban szükségesek bizonyos eszközök, helységek
latának fejlesztése a kritikus gondolkodás és ku­ stb. (például a fürdőszoba vagy a vérnyomásmé­
tatás segítségével" (LEMON 4. 1987). rő). Költségigényesebb ellátási forma, mint a fel­
adatcentrikus ellátás, mert képzettebb, felkészül­
Ezek az ápolási funkciók különböző hang­ tebb ápolókat igényel. További hátrányként em­
súlyt kapnak a különböző ápolási rendszerekben, líthető az a helyzet, amikor egy kórterem betegeit
bár változatlanok maradnak, „függetlenül attól, több ápoló látja el. Ilyenkor megvan a veszélye
hogy mikor és hol végzik az ápolói tevékenysé­ annak, hogy a feladatcentrikus ápolásszervezési
get" (LEMON 4. 1987). formának megfelelően osztják meg a feladatokat.

Kórtermi ápolás

Ebben az ápolásszervezési formában az ápoló egy Teamápolás/csoportápolás
vagy néhány kórterem betegeit látja el egy adott
műszakban. Az ápolók adott műszakban teljes A teamápolás az 1950-es évek végén, 1960-as
felelősséggel tartoznak a rájuk bízott betegek évek elején fejlődött ki, válaszul a feladatközpon­
szükségleteinek kielégítéséért. A betegellátás szer­ tú ápolással kapcsolatos hibákra. A teamápolás
vezésének ez a legrégebbi formája, az 1930-40-es lényege, hogy az ellátás szükségességének ideje
években alakult ki. alatt, egy hivatásos ápoló irányítása alatt, egy
3-5 tagú ápolócsoport lát el egy 10-18 főből ál­
Előnyei közé tartozik, hogy a kliens/beteg a ló betegcsoportot.
szükségleteinek megfelelő ápolásban részesül, és
bizalmi légkör alakulhat ki közte és az ápoló kö­ A csoport irányításáért a csoport vezetője fe­
zött. lel, aki tapasztalt, szakképzett ápoló. Fontos,
hogy jó koordinatív és kommunikációs készség­
Ápolói szempontból fontos előny, hogy az gel rendelkezzen. A team vezetője felel a team
ápoló átlátja adott beteg teljes ápolási folyama­ tagjai által nyújtott ellátás megtervezéséért, érté­
tát, ismeri a kórterem klienseit/betegeit, így keve­ keléséért. A csoportban különböző végzettségű
sebb a munkájában a hibalehetőség. Az ápoló ápolók tevékenykednek. A csoportvezető ápoló a
szolgálati idejében teljes felelősséggel tartozik a beteg/kliens problémáinak, illetve a nővérek kép­
kórterem betegeinek ellátásáért. Az új munkatár­ zettségi fokának megfelelően osztja szét a team­
sak oktatása szempontjából is jó lehetőséget biz­ tagok között az ellátandó betegeket, akik a hoz­
tosít ez az ápolásszervezési forma, mert átlátha­ zájuk tartozó páciensek számára személyközpon­
tóbb az ápolási tevékenység, világosabb a hallga­ tú ápolást biztosítanak. A csoport tagjai felelős­
tó számára, hogy mi miért történik a beteggel. séggel, függetlenül tevékenykednek, de szükség
esetén segítik egymást. A teamápolás minőségét
Hátrányt jelenthet a beteg szempontjából, ha jelentős mértékben meghatározza a teamtagok
nem tud megfelelő kapcsolatot kialakítani a kór­
termet ellátó ápolóval. Hátrányként élheti meg
azt is, hogy a különböző műszakokban külön­

közötti megfelelő kommunikáció (például osz­ beteg ápolását a felelős ápoló/primary nurse ter­
tályátadáskor a rendelkezésre álló idő), koordi­ vei alapján. Egy-egy ápoló maximum 4-5 beteg­
náció, a teamvezető személye és teamtagokkal nél lehet felelős ápoló/primary nurse.
való kapcsolata.
A betegellátás valamennyi színterén alkal­
A teamápolás biztonságot jelent a kliens/be­ mazható ápolásszervezési forma (például az ott­
teg/hozzátartozók számára, hiszen ismeri az érte honápolásban, alapellátásban stb.
felelős ápolói csoportot. Jó szervezéssel a team­
ápolás a kliensek/betegek személyközpontú teljes A felelős ápoló feladatai
ellátását biztosítja.
Megfelelő kapcsolat kiépítése a kliens­
Ápolói szempontból lényeges, hogy felértéke­ sel/beteggel/hozzátartozóval;
lődik az egyes ápolók tapasztalata, tudása, így a társnővér megfelelő tájékoztatása az
motiváltabbak a teamben dolgozó ápolók, nö­ ápolási tervről, a kórházból történő elbo­
vekszik a munkával kapcsolatos sikerélményük. csátás utáni feladatokról;
a kliens/beteg ápolása;
Felelős ápolói rendszer/primary a páciens/hozzátartozók tájékoztatása a
nursing rendszer kórházi tartózkodás alatt;
együttműködés a kliens/beteg ápolásában
Az 1970-es évektől indult a felelős ápolói rend­ résztvevőkkel;
szer bevezetése az USA-ban, és az 1980-as évek gyógyító környezet kialakítása.
végére vált gyakorivá ez az ápolásszervezési for­
ma. A beteg szempontjából előnye ennek az ápo­
lásszervezési formának, hogy a javul az ápoló és
A rohamos technikai fejlődés, az ápolói szak­ a beteg közötti kommunikáció. Könnyebben ala­
ma túlspecializáltsága, az alacsony ápolói presz­ kulhat ki bizalmi légkör az ápoló és a kliens/be­
tízsre és az ennek következményeként megjelenő teg között, mert a beteg mindig tudja, ki felel az
ápolói fluktuációra jelentkezett válaszként ez az ápolásáért. A kliens/beteg biztonságérzése foko­
ápolásszervezési forma. Az 1990-es évektől az zódik. Tájékoztatást kap az ápolás folyamatáról,
egészségügyi gazdasági megszorítások miatt az ápolásával összefüggő beavatkozásokról. A
azonban háttérbe szorult. páciens felmért szükségleteinek megfelelően, sze­
mélyre szabottan történik az ellátás megtervezé­
A felelős ápolói rendszer lényege, hogy egy se, végrehajtása, értékelése. A család is lehetősé­
szakképzett ápoló felel egy betegcsoport ellátásá­ get kap, hogy partnerként vegyen részt az ápolás
nak megszervezéséért a beteg teljes kórházi tar­ folyamatában.
tózkodása idején. Személyközpontú ellátási rend­
szer, holisztikus szemléletű ápolást nyújt, terve­ Ápolói szempontból is lényeges előnyei van­
zett, szervezett, dokumentált, ellenőrzött módon, nak. Jelentős mértékben növeli az ápolók munká­
a klienst/beteget/családot aktívan bevonva az val kapcsolatos sikerélményét, így motivációju­
ápolás folyamatába. Átfogó, folyamatos, össze­ kat is. Javítja az ellátás folytonosságát, csökkenti
hangolt ápolásszervezési forma. Az ápoló teljes a hibázás lehetőségét, mert az ápoló az ápolási
felelősséget visel a rábízott páciensekért a nap 24 dokumentációban rögzít minden klienssel/beteg­
órájában. Munkamódszere az ápolási folyamat. gel kapcsolatban felmerülő lényeges adatot. A
Ennek segítségével koordinálja az ápolást. Felméri, dokumentáció segíti a szakmai autonómia fejlő­
megtervezi az ápolás folyamatát, részt vesz a kli­ dését is, mert átláthatóvá teszi az ápolók munká­
ens/beteg ellátásában és értékeli az ellátási folya­ ját, így az egészségügyi ellátó team tagjai száma-
mat eredményét. Amikor a felelős nővér nincs
szolgálatban, a társápoló/associate nurse végzi a

ra világossá válnak az ápolói munkaterület hatá­ adott határidő alatt történő végrehajtásáért, a pá­
rai- A dokumentált ápolási folyamat az ápolói ciens és családja aktív bevonásáért. Az orvosi el­
kutatások alapjául is szolgálhat, így az ápolói hi­ látásra vonatkozóan meghatározza, például az
vatás fejló'dését is szolgálja. A feleló's nővér/pri- adott betegséghez kapcsolódó diagnosztikus eljá­
mary nurse rendszer segítségével javulhat az ápo­ rásokat, terápiát. Az ápolásra vonatkozóan, pél­
lás minó'sége, költséghatékonysága. Nagyobb az dául az adott állapotra vonatkozóan a helyzetfel­
ápoló függetlensége, de felelőssége is. mérés gyakoriságát, az ápoló, illetve a beteg sze­
repét az ellátás során (például napirend). Az ápo­
A hátrányokat is meg kell említeni. Kezdetben ló adott kliens/beteg koordinátora, gyakran több
plusz költségeket jelent ez az ápolásszervezési hasonló páciens ellátását hangolja össze, úgy,
forma. A sikeres működtetéséhez erőforrásokat hogy a beteg közvetlen ellátásában nem vesz
kell bevonni (például centralizált ellátás a moso­ részt. Ebben az ellátási rendszerben az ápolótól
da, takarítás, központi ágyszolgálat, betegszállí­ elvárjuk, hogy értse adott ország egészségügyi
tás terén), de pénzt kell fordítani az újszerű doku­ rendszerét, a kliens/beteg egészségügyi rendsze­
mentáció kifejlesztésére is. Kvalifikált ápolókra is ren belüli mozgásterét, képes legyen megszervez­
szükség van, akik képesek önálló döntéseket hoz­ ni a beteg felvételét, vizsgálatát, hazabocsátását.
ni, komplex ismeretekkel rendelkeznek, ami rö­ Az ápolónak át kell látnia a kliens/beteg összes,
vidtávon szintén költségnövelő. Hosszú távon vi­ egészségügyi állapotával kapcsolatos történést,
szont, miután javul az ápolás minősége, elégedet­ kapcsolatot kell tartania minden olyan intéz­
tebbek a kliensek/betegek/családtagok, ennek kö­ ménnyel, multidiszciplináris csoporttal, ahol a
vetkeztében több páciens keresi fel a kórházat, a kliens/beteg ellátására sor kerül.
kezdeti befektetés megtérül.
Fő cél a minőségi ellátás nyújtása és a költség­
hatékonyság.

Esetmenedzsment

A kliensek/betegek igényeinek kielégítésére szol­ Irodalom
gáló tevékenységek megszervezésének újabb for­
mája. Magyarországon a megfelelő számú szak­ Bokor N. (szerk.): Általános ápolástan-gondozás­
ápoló hiányában csak kevés helyen megvalósítha­ tan 1. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1993.
tó ápolásszervezési forma.
Ellis, J. R. - Harytle, C. L.: Az ápolás irányítása
Ez az ellátási forma átfogja a páciens ellátásá­ és összehangolása. Medicina Könyvkiadó, Bu­
nak teljes folyamatát és az ellátás számos színte­ dapest, 1997.
rét. Középpontjában az „ellátás megtervezése,
összehangolása, értékelése áll". Diagnózis szerint L E M O N füzetek (4.): Az ápolási folyamat és az
kialakított betegcsoportokra alkalmazza a multi­ ápolási dokumentáció. Medinfo, Budapest,
diszciplináris csoport által összeállított protokol­ 1987.
lokat. Az egyes klinikai beavatkozásokra megha­
tározott sorrendben kerül sor. Ez az ellátásszerve­ Marquis, B. L. - Huston, C. J . : Vezetői szerepek
zési forma egyértelművé teszi, hogy adott kliens­ és menedzsmentfunkciók az ápolásban. Medi­
sel/beteggel az ellátás folyamatában hol, mi fog cina Könyvkiadó, Budapest, 1999.
történni, milyen idő- és költségráfordítással. Eb­
ben az ápolásszervezési formában az ápoló, mint Potter, P. A. - Perry, A. G.: Az ápolás elméleti és
esetmenedzser, felelős egy vagy több kliens/beteg gyakorlati alapjai. Medicina Könyvkiadó, Bu­
ellátásának koordinálásáért, megtervezéséért és dapest, 1997.

Suliivan, M. P.: Ápolásvezetés és ápolásszervezés.
Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000.

Összefoglalás

Ebben a fejezetben megismertük az ápolási rendszer fogalmát. Részletesen jellemezzük a fel­
adatközpontú/funkcionális ápolásszervezet fogalmát, kialakulásának okait, a kórtermi/be-
tegkijelöléses ápolásszervezés fogalmát, kialakulását, a team-ápolásszervezés fogalmát, oka­

it, valamint a személyközpontú ápolás fogalmát, ezek okait, előnyeit és hátrányait a be­

teg/kliens és az ápoló szempontjából.

Kérdések, feladatok

1. Határozza meg az ápolási rendszer fogalmát!
2. Határozza meg a feladatközpontú ápolási rendszer fogalmát!
3. Milyen eló'nyei és hátrányai vannak a feladatközpontú/funkcionális ápolási rendszer­

nek a beteg/kliens és az ápoló szempontjából?
4. Határozza meg a kórtermi/betegkijelöléses ápolási rendszer fogalmát!
5. Milyen előnyei és hátrányai vannak a kórtermi/betegkijelöléses ápolási rendszernek a

beteg/kliens és az ápoló szempontjából?
6. Határozza meg a team ápolási rendszer fogalmát!
7. Milyen előnyei és hátrányai vannak a team ápolási rendszernek a beteg/kliens és az

ápoló szempontjából?
8. Határozza meg a személyközpontú ápolási rendszer fogalmát!
9. Milyen előnyei és hátrányai vannak a személyközpontú ápolási rendszernek a be­

teg/kliens és az ápoló szempontjából?
10. Sorolja fel az csetmenedzsment ápolási rendszer jellemzőit!

Az ápolási folyamat

Tulkán Ibolya

Az ápolási folyamat fogalma zött átfedések vannak, és mindegyik szakasz kap­
csolatban áll a többivel. Ezek az egymást követő
Az ápolási folyamat az ápolási ellátás nyújtásá­ lépések biztosítják az ápolás folyamatosságát.
nak szisztematikus megközelítése. Egyének, csa­
ládok, közösségek érdekében végzett ápolási bea­ Az ápolási folyamat a holisztikus, humaniszti­
vatkozások rendszere (WHO, 1976). kus szemléletű személyközpontú ellátás munka­
módszere. Középpontjában a kliens/beteg és a
Magában foglalja tudományos módszerek al­ számára fontos egyének állnak. A beteg bevoná­
kalmazását: sa saját ápolásába az egész folyamat során meg­
történik, és ez elősegíti, hogy nagyobb felelőssé­
a beteg/kliens/család/közösség egészség­ get vállaljon saját önellátásában.
ügyi szükségleteinek meghatározására;
az ápolási problémák/diagnózisok megfo­ Az ápolási folyamat szisztematikus probléma­
galmazására; megoldó folyamat, ami azt jelenti, hogy az ápoló,
a szükségletek kielégítésének tervezésére; szakmai tudását felhasználva, minden egyes kli­
az ápolási tevékenység megvalósítására; ens/beteg problémájának megoldása során az
az ápolás eredményének értékelésére vo­ ápolási folyamat öt szakaszán keresztül jut el a
natkozóan; kliens/beteg problémájának megoldásához. Ez az
megvalósításában az ápoló együttműködik ápoló munkamódszere. Napjaink ápolási gya­
az egészségügyi ellátó team többi tagjával, korlatának összetettsége megköveteli az ápolási
az ellátott személlyel. folyamat öt lépésének következetes alkalmazását,
annak érdekében, hogy a beteg biztonságos, opti­
Az ápolási folyamat jellemzői mális ellátásban részesüljön.

Az ápolási folyamat öt különböző, de egymáshoz Az ápolási folyamat dinamikus folyamat ab­
logikusan kapcsolódó szakaszból, cselekvéssor­ ban az értelemben, hogy minden szakaszát érté­
ból áll. Az öt egymás után következő szakasz: kelik a folyamat során, illetve a teljes folyamat
végén, annak érdekében, hogy rugalmasan javít­
az ápolási anamnézis; ható, változtatható legyen a kliens/beteg változó
az ápolási diagnózis; egészségi állapotának megfelelően. Ez a fajta
az ápolás tervezése; munkamódszer, a páciens állapotváltozásának
az ápolás végrehajtása; folyamatos értékelése elősegíti a kliens/beteg vál­
az ápolás értékelése. tozó szükségleteihez való alkalmazkodást. Az
ápolási folyamat alkalmazása során az ápoló
Mindegyik szakasz pontossága az előző sza­ döntéseket hoz a kliens/beteg egészségi állapotá­
kasz pontosságától függ. Az egyes szakaszok kö­ nak javítása érdekében. Ezek a döntések tudomá­
nyos tényeken, sok szempontúan felmért adató-

kon, (bizonyítékok), nem pedig feltételezéseken nyos ismereteit (intellektuális készségek), pszi­
alapulnak. chomotoros készségeit (manuális készségek) és a
kliensekkel/betegekkel/családokkal kapcsolatos
A beteg/kliens aktív résztvevője az ápolási fo­ attitűdjét, magatartását (személyközi készségek),
lyamatnak. Erre a folyamatra hat az ápoló, illet­ azaz az ápoló kompetenciáját, szakértelmét. Az
ve a beteg/kliens és a számára fontos személyek intellektuális készségek részét képezi a kritikai
egészséggel kapcsolatos felfogása, az ápoló önis­ gondolkodásmód, ami célirányos, elsősorban té­
mereti szintje, az ápoló a páciens és a számára nyekre alapozott, tudományos elveken, módsze­
fontos személyek közti kapcsolat minősége. reken nyugszik. Törekszik az alaposságra az
adatok felülvizsgálatában, keresi az oki magya­
Az ápolási folyamat célja rázatokat.

Az ápolási folyamat alkalmazása az ápolás mun­ Az ápolási folyamat és
kamódszere. Elsődleges célja az egészség megerő­ a problémamegoldó
sítése, fenntartása, helyreállítása, a betegségek folyamat összehasonlítása
megelőzése, minőségi ellátás nyújtása a kliens/be­
teg számára és ezzel elégedettségének javítása. Az Az ápolási folyamat középpontjában a probléma
adatokon alapuló, átgondolt, tervezett folyamat felismerése és megoldása áll. Az ápolás során
alkalmazásának további célja az önálló ápolási probléma akkor jelentkezik, ha a kliens/beteg
feladatok pontosabb körülhatárolásával az ápo­ nem képes egészségügyi szükségleteit önállóan ki­
lói felelősség hangsúlyozása. elégíteni. Az ápolási folyamat a kutatási folya­
mattal is párhuzamba állítható.
Az ápolási folyamat tervezettsége növeli a fo­
lyamat költséghatékonyságát is.

Az ápolási folyamat olyan gondolkodási fo­
lyamat, amely visszatükrözi az ápoló tudomá­

Az ápolási folyamat és a problémamegoldó folyamat összehasonlítása

Ápolási folyamat Problémamegoldó folyamat

Felmérés A probléma jelentkezése
A problémára vonatkozó adatok összegyűjtése
Ápolási diagnózis Az adatok elemzése
A probléma meghatározása
Tervezés Cselekvési terv készítése
Végrehajtás A terv végrehajtása, kivitelezése
Értékelés Az eredmények értékelése

Forrás: Bokor 1989; Potter-Perry 1996.

Az ápolási folyamat és kutatási folyamat összehasonlítása

Ápolási folyamat Kutatási folyamat

Felmérés A probléma felismerése
Adatok gyűjtése
Ápolási diagnózis A hipotézis megfogalmazása
Tervezés A hipotézis igazolására szolgáló terv kiválasztása
Végrehajtás A kutatási terv végrehajtása
Értékelés Az eredmények értelmezése
A hipotézis érvényességének értékelése

Forrás: Bokor 1989; Potter-Perry 1996.

A gyógyítási és ápolási Az egészségügyi
folyamat összehasonlítása és ápolási dokumentáció

A gyógyítási folyamat során az orvos a szervek, Az ápolási dokumentáció az egész ápolási folya­
szervrendszerek működését értékeli. Olyan ada­ mat szerves részét képezi, így a vele kapcsolatos
tokat gyűjt, amelyek alátámasztják a kliens/be­ alapvető ismereteket célszerű a folyamat egyes lé­
teg homeosztázisában, egyes szerveiben, szerv­ pései előtt áttekinteni. Az ápolási dokumentáció
rendszereiben, fennálló problémákat, melyekre az egészségügyi dokumentáció része.
alapozhatja a kezelési tervet. A gyógyítási folya­
mat során az orvos elsősorban egyénekkel fog­ „Az egészségügyi szolgáltatás során az egész­
lalkozik. ségügyi ellátó tudomásra jutó, a beteg kezelésével
kapcsolatos egészségügyi és más személyazonosí­
Az ápolási folyamat alkalmazása során az tó adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás,
ápoló arra helyezi a hansúlyt, hogy a klienst/be­ bármilyen más módon rögzített adat az egészség­
teget, családját mennyire érinti az adott szer­ ügyi dokumentáció."
vi/szervezeti működési zavar. Hogyan reagál a
kliens/beteg az orvosi problémára, kezelési terv­ Az egészségügyi dokumentációval
re, a mindennapi szükségletekben bekövetkezett kapcsolatos szabályozás
változásokra.
Az egészségügyi dokumentáció szabályozásával
Az ápoló munkája középpontjába helyezi az kapcsolatosan az alábbi jogszabályokra helyező­
egyén/csoport függetlenségének segítését a min­ dik a hangsúly:
dennapi tevékenységekben. Az ápoló munkája 1. 1997. évi CLlV. törvény az egészségügyről.
során tehát nemcsak egyénekkel törődik, hanem
a csoportokkal történő együttműködésre is fi­
gyelmet fordít.

j —; ; 2.2. standard. Az egészségügyi szolgáltató min­
Néhány kiemelés: den ellátott beteget a beteghez rendelt egy­
„A betegnek joga van az egészségügyi doku­ értelmű egyedi azonosító alapján azonosít.
mentáció megismerni", így az egészségügyi
ellátónak kötelessége annak vezetése. 2.3. standard. Az egészségügyi dokumentációt
Rögzíti a törvény, hogy milyen adatokat kell úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak meg­
a dokumentálni: „minden olyan adat és tény, felelően tükrözze az ellátás folyamatát.
ami a beteg gyógyulására befolyással lehet".
A törvény szerint az egészségügyi dokumen­ 2.4. standard. A betegdokumentáció tartalma
táció részeként kell megőrizni az ápolási do­ rendezett és hitelesített.
kumentációt.
2-2.4. standardok magyarázata
2. 1997. évi XLVH. törvény, az egészségügyi és
a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok Minden betegnek, aki az egészségügyi szolgál­
kezeléséről és védelméről; 62/1997.(XIl'. tató szervezetben megjelent, van dokumentációja.
21.) NM rendelet az egészségügyi és a hoz­
zájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé­ A betegdokumentáció vezetéséhez és kezelésé­
sének egyes kérdéseiről. hez a hatályos jogi és szakmai követelmények fi­
Néhány kiemelés: gyelembe vételével az egészségügyi szolgáltató
„Az egészségügyi adatok bizalmi jellegűek. helyi szabályzattal rendelkezik, melyet a betegdo­
Az adatkezelő köteles a titkot megtartani. kumentáció vezetésének meghatározott időnkén­
Az egészségügyi dokumentációt az adatfel­ ti ellenőrzése kapcsán rendszeresen felülvizsgál­
vételtől számított legalább 30, zárójelentést nak.
50 évig meg kell őrizni."
A betegdokumentáció tartalmazza a beteg
3. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó stan­ azonosítására alkalmas személyi adatait. Az
dardok (MEES=Magyar Egészségügyi Ellá­ egészségügyi szolgáltató munkatársának minden
tási Standardok) is jelentős mértékben meg­ egyes beavatkozás előtt azonosítania kell a bete­
határozzák egy adott intézmény ápolással get. Minden beteg egyedi azonosítóval van ellát­
kapcsolatos dokumentációját. va, mely biztosítja a beteg és saját dokumentáci­
Néhány kiemelés a MEES standardokból: ójának egyértelmű kapcsolatát. A betegdoku­
„A fekvőbeteg-ellátás folyamatában a be­ mentációhoz tartozó azonosító lehetővé teszi,
tegbejelentkezés, betegfelvétel, betegvizsgá­ hogy az egészségügyi szolgáltató szervezet köny-
lat, a beteggyógykezelés, terápiájával és az nyen azonosítsa a dokumentumot, és rögzítse a
áthelyezés, továbbutalás, elbocsátás, halálo­ beteg folyamatos és koordinált ellátását, vala­
zásával kapcsolatos standardok érintik az mint megkönnyíti az ellátásban részt vevő szemé­
ápolási dokumentációt." lyek számára a betegdokumentációhoz tartozó
valamennyi feljegyzéshez való hozzáférést az
3.1. standard. Betegfelvétel, betegbejelentkezés­ adatkezelési előírások szerint.
sel kapcsolatos standardok.
Ahhoz, hogy a betegdokumentáció a betegel­
2. standard. Az egészségügyi szolgáltató szer­ látás számára hasznos legyen, az információkat
vezet minden vizsgált vagy kezelt betegről a időrendben kell rögzíteni.
hatályos jogszabályok, szakmai előírások
alapján dokumentációt hoz létre és vezet. Miután a jogi, szakmai és teljesítményjavító
Az egészségügyi szolgáltató szervezet gon­ folyamatokban a betegdokumentáció érdemi sze­
doskodik a kitöltés teljességéről. repet játszik, ezért elengedhetetlen, hogy a beteg­
ellátás folyamatát a valóságnak megfelelően ren­
2.1. standard. A betegdokumentáció kezelése a dezetten és hitelesítetten tükrözze. A betegellátá­
hatályos jogszabályok, szakmai előírások fi­ si folyamat befejezését, illetve a beteg elbocsátá­
gyelembe vételével történik. sát követően a betegdokumentációt valamennyi
hozzátartozó feljegyzéssel együtt kompletté kell
tenni.

A 2. standard felülvizsgálati szempontjai: A 2.2. standard felülvizsgálati szempontjai:
1. A betegdokumentáció vezetésének rendjét do­ 1. A beteghez rendelt egyedi azonosítót a beteg

kumentált eljárás szabályozza. valamennyi egészségügyi dokumentációján
2. A betegdokumentáció szakmaspecifikus tar­ feltüntetik.
2. Az azonosító alapján a beteg azonosítása min­
talmát a szervezeti egységek vezetői határoz­ den vizsgálat, kezelés, beavatkozás előtt meg­
zák meg. történik, kiemelten:
3. A betegdokumentációban az ellátás teljes fo­ - gyógyszerbeadás előtt;
lyamata nyomon követhetően dokumentált. - vér- és vérkészítmények beadása előtt;
4. A dokumentáció megfelelő információt tartal­ - műtéti beavatkozások előtt;
maz: - műtéti beavatkozás esetén a műtéti oldal
- a betegfelvételkor, és az ellátás alatti egyedi
azonosításról, a beteg és a dokumentáció egy­ egyértelmű azonosítása is megtörténik.
értelmű összerendeléséről; 3. Kommunikációképes beteg esetében az azo­
- az állapotfelmérések eredményéről, diagnó­
zisokról; nosítás a beteg közreműködésével történik.
- a tervezett ellátásról;
- a beteg állapotáról, állapotváltozásáról, pa­ A 2.3. standard felülvizsgálati szempontjai:
naszáról; 1. A betegdokumentációnak a következőket kell
- a kezelési eljárásokról, annak eredményéről;
- az egyes szolgáltatók által végzett vizsgála­ tartalmaznia:
tokról, beavatkozásokról, azok eredményéről; - személyazonosító adatok;
- az ellátási folyamat összefoglalásáról. - értesítendő személy/törvényes képviselő
5. A betegdokumentáció elősegíti az ellátás koor­
dinációját az egyes szervezeti egységek között. neve elérhetősége;
6. A bejegyzést tevő személy és a bejegyzés idő­ - kórelőzmény, kórtörténet;
pontja dokumentált és visszakereshető. - első vizsgálat eredménye;
7. A munkatársak ismerik és alkalmazzák az el­ - diagnózist és a gyógykezelési tervet meg­
járást.
alapozó vizsgálati eredmények, vizsgála­
A 2.1. standard felülvizsgálati szempontjai: tok elvégzésének időpontja;
1. A dokumentáció a beteg ellátásában részt ve­ - az ellátást indokoló betegség megnevezése,
kialakulásának alapjául szolgáló betegség,
vő személyek részére valamennyi hozzátarto­ kísérőbetegség, szövődmények;
zó feljegyzéssel együtt hozzáférhető. - az ellátást közvetlenül nem indokoló be­
2. A beteg valamennyi, az ellátási folyamat so­ tegség, kockázati tényezők;
rán keletkező dokumentációja a beteget ellátó - elvégzett beavatkozások ideje/eredménye;
szervezeti egységben összesírve rendelkezésre - gyógyszeres terápia/egyéb terápia és ered­
áll. ménye;
3. A betegdokumentáció kezelése, tárolása során - gyógyszer-túlérzékenység (+ és - ) ,
biztosítottak az adatkezelési, adatvédelmi elő­ - bejegyzéseket tevők neve/bejegyzés idő­
írások. pontja;
4. Az egészségügyi szolgáltató szervezet doku­ - betegnek/más személynek nyújtott tájékoz­
mentáltan szabályozza a hatályos jogszabá­ tatás tartalma;
lyok és szakmai előírások figyelembe vételével - beleegyezés/visszautasítás ténye, időpontja;
a betegdokumentáció specifikus tartalmát és - minden olyan adat és tény ami a beteg
hozzáférésének rendjét. gyógyulására befolyással lehet.
2. A betegdokumentáció részeként meg kell őrizni:
- vizsgálati leleteket;
- gyógykezelés és konzílium iratait;

- ápolási dokumentációt; Az ápolási dokumentáció
- képalkotó diagnosztika felvételeit;
- szövetmintákat. Azt, hogy milyen ápolási dokumentációt használ
3. A betegdokumentáció minden bejegyzése - az ápoló, megszabja az adott országban elfoga­
függetlenül az információhordozó típusától - el dott törvényi szabályozás, az adott intézmény
van látva dátummal, a bejegyző azonosítójával szakmai elvárásai, az intézmény által elfogadott
és - amennyiben szükséges - a hitelesítéssel. ápolási modell, az osztály profilja. Az ápolási do­
4. A betegdokumentációba csak az arra jogosul­ kumentáció tartalmazza az ápolószemélyzet fel­
tak tekinthetnek be. jegyzéseit a beteg teljes körű és folyamatos ápolá­
si ellátásáról.
A 2.4. standard felülvizsgálati szempontjai:
1. A betegdokumentáció adatait és információit „Az ápolási, gondozási tevékenységről ápolá­
si, gondozási dokumentációt kell vezetni, amely
időrendben rögzítik. része az egészségügyi dokumentációnak." (1997.
2. A betegdokumentációt a betegellátási folya­ évi CLIV. törvény az egészségügyről)

mat befejezését illetve a beteg elbocsátását kö­ (Részletesebben lásd a 13. fejezetben.)
vetően - a betegdokumentáció kezelési sza­
bályzatban meghatározott időn belül - vala­ Az ápolási dokumentáció
mennyi tartozékával együtt az arra felhatal­ alkalmazásának indoklása
mazott személyek kompletté teszik".
(Forrás: http://www.eum.hu.index.php?akt_menu=5236) Jogi szükséglet
A jogszabályi előírások betartása mindenki
A betegdoku m entáció/egészség-
ügyi dokumentáció részei számára kötelező. A pontos dokumentáció elsőd­
legesen a kliens/beteg érdekét szolgálja, de vitás
A kortörténet (a beteg gyógyintézeti adatait tar­ jogi helyzetekben védelmet jelenthet az ápolósze­
talmazó okirat) részei: mélyzet számára is. Az intézményekben zajló mi­
nőségfejlesztési folyamatok is megkövetelik az
Kórlap: ápolási dokumentáció pontos vezetését.
- személyi adatok (a beteg neve, születési he­
Gazdasági szükséglet
lye, ideje, állandó lakcíme, foglalkozása, Az egészségügyben történő változások, az
személyi száma, a legközelebbi hozzátarto­
zó neve); egészségügyi költségrobbanás költségtudatosabb
- kórelőzmény/anamnézis (egyéni/családi magatartást, racionálisabb, költséghatékonyabb
/szociális); ellátást vár el az ápolóktól is. A pontos doku­
- a vizsgálatkor észlelt jelen állapot (status mentáció lehetővé teszi az adott ápolási beavat­
praesens); kozás költségeinek megfigyelését, tényszerűen
- a kórlefolyást rögzítő lap (dekurzus lap): a igazolhatja az ápolási teljesítmény arányát a tel­
beteg megfigyelése, kezelése, vizsgálatai jes gyógyítási folyamatban.
során észleltek, leletek, állapotváltozások;
- epikrízis (záradék): a kórtörténet rövid össze­ Ápolási szükséglet
foglalása, további javaslatok, utasítások. A pontos dokumentáció vezetésével a beteg
Lázlap: csak intézetben fekvő betegnél ve­
zetik. biztonsága fokozódik, a kliens állapotváltozásá­
Laborpapírok. val kapcsolatosan naprakész információk állnak
Egyéb betétlapok (lásd a 13. fejezetben). rendelkezésre, folyamatában követhető a beteg
állapotváltozása. A folyamat átlátható, a felelős­
ség egyértelmű.

Az ápolási dokumentáció alkalmazásának előnyei Nem szeretik a betegek, ha túl sok kérdést kell
megválaszolniuk (a betegek saját biztonságos el­
A beteg saaöiára látásuk érdekében megnyerhetők az együttműkö­
Átfogó, dinamikus információt nyújt az egyén désre).

változó szükségleteiről, így a beteg/kliens sze­ A papírra bármit le lehet írni (ez jogi, etikai
mélyre szabott ápolásban részesülhet. következményeket vetít előre, és egy szakma hi­
vatásos gyakorlójáról nem feltételezhető, hogy
Az ápolási folyamat minden egyes szakaszá­ valótlan adatokat rögzít).
ban egyenrangú partnernek tekintik őt és család­
ját. A kliens/beteg saját felelőssége a gyógyulási Az egészségügyi team nem ápoló tagjai (pél­
folyamatban hangsúlyossá válik. dául orvosok) nem igénylik az itt feltüntetett in­
formációkat (elsősorban nem az ő számukra ké­
Az ápoló számára szül, de az ápoló a betegre vonatkozó releváns
Az ápolási dokumentáció alkalmazása értékes információkat ezen keresztül tudja velük meg­
osztani).
információt nyújt a beteg ellátásához, lehetőséget
teremt a jobb minőségű ápolási szolgáltatás nyúj­ Az elmélet-gyakorlat egységének hiányát
tására. tükrözi vissza (mást oktatnak a képző intézmé­
nyek és mást vár el a gyakorlat). Az valóban re­
Átláthatóvá válnak a feladatok az ápolói, il­ ális veszély, ha az ápolási gyakorlat nem alkal­
letve az egészségügyi ellátó team számára, egyér­ mazza az ápolási folyamat munkamódszerét, az
telművé válik a kliensért/betegért viselt felelősség. elmélet-gyakorlat közti távolság mérsékléséhez
kompromisszumokra van szükség mindkét fél
Mindezek nagyobb megelégedettséget jelente­ részéről).
nek az ápolók számára (például pozitív visszajel­
zés a kliensek/betegek részéről, a szervezettség A kritikus hangvétellel szemben a felsorolt
miatt munkaidő megtakarítás). előnyök mindenképpen érvként szolgálhatnak, és
tényekkel tovább bővíthetők.
A pontos ápolói dokumentáció a kutatómun­
ka egyik forrása lehet (az ápolási beavatkozások Az ápolási folyamat munkamódszerének kia­
hatékonysága kiértékelhető), ugyanakkor tanul­ lakítása, erre az ápolószemélyzet felkészítése, a
mányozása oktatási eszköz és folyamatos tanu­ szükséges dokumentáció kifejlesztése, bevezetése,
lásra ösztönözhet. Értékelhetővé, mérhetővé teszi folyamatos fejlesztése azonban időigényes, anya­
az ápolás minőségét. gi és humán erőforrást is igényel.

Kritikus vélemények az ápolási folyamat A dokumentálás alapelvei
dokumentálásával kapcsolatosan
Személyközpontú legyen, biztosítsa a sze­
A túl sok adminisztráció elveszi az időt a betegtől mélyre szabott ápolás lehetőségét.
(kezdetben ez biztosan igaz, de nem elhanyagol­ Tükrözze az ápolási folyamat szakaszait.
ható szempont, hogy a dokumentáció alkalmazá­ Csak az ápolással összefüggő adatok sze­
sával fokozódik a beteg biztonsága). repeljenek benne.
Az információk rendszerezése műszakon­
Az ápolószemélyzet létszáma nem elegendő az ként és ne feladatonként történjen.
ápolási folyamat alkalmazásához, dokumentálá­ Folyamatos legyen, rendezett, logikus szer­
sához (ez valóban kulcskérdés, a humán és egyéb kezetű.
infrastrukturális feltételek hiányában nagyon ne­ Minden bejegyzést dátum, időpont előz­
héz a személyközpontú munkamódszer alkalma­ zön meg.
zása).

Minden bejegyzésnél szerepeljen az ápoló Ápolási dekurzus
aláírása. A beteg napi, műszakonkénti állapotváltozá­
Legyen felhasználóbarát, praktikus, köny-
nyen használható. sát jelzi, és rögzíti az elvégzett ápolási beavatko­
Ne növelje az adminisztrációs feladatokat. zásokat.
Könnyen felhasználható legyen az egész­
ségügyi ellátó team más tagjai számára is. Ápolási zárójelentés
Elegendő információt nyújtson az elvég­ Rögzíti a kliens/beteg állapotváltozását a be­
zett ápolói feladatokról.
Egyértelmű legyen, pontos és olvasható. teg ápolásba vétele óta, röviden összefoglalja az
Tömör, hiánytalan (minden lényeges infor­ ápolást, tartalmazza az elbocsátási tervet.
mációt tartalmazzon).
Kerülni kell a rövidítéseket, mert ezek nem Mellékletek
mindenki számára egyértelműek. Magyarországon a legelterjedtebb az öthasábos
Tárgyilagos, értékítélettől mentes megjegy­
zések (a leírtak nem sérthetik a klienst/be­ ápolási terv, melynek első oszlopába kerül a beteg
teget). ápolási diagnózisa, a második oszlopba a tervezés
célja, a harmadikba a tervezett beavatkozások, a
Alkalmas legyen az ápolói teljesítmény negyedikbe a végrehajtás dekurzálása, míg az utol­
mérésére. só oszlopban kap helyet az értékelés. Fontos, hogy
az ápolási terv formátuma megfeleljen az adott or­
szág adott intézményi környezetének. (I. 13.8 ábra)

Az ápolási dokumentáció részei Az ápolási folyamat
egyes szakaszainak rövid
Ápolási felmérés elemei összefoglalása
Személyi adatok (születési idő, nem, lak­
cím, családi állapot stb.); Felmérés, ápolási anamnézis
az egészségügyi ellátás igénybevételének Az ápoló felméri, és folyamatosan gyűjti a be­
oka;
jelen betegség, panasz; teg egészségi állapotával kapcsolatos információ­
korábbi előzmények (gyermekkori beteg­ kat. A felmérés tehát nem egyszeri alkalom, ha­
ségek, előzetes sérülések és kórházi tartóz­ nem folyamatos tevékenység. Az ápolási modell
kodások stb.); irányíthatja a felmérés folyamatát, keretet, vázat
családi előzmények (a közvetlen családta­ jelent a felméréshez. Az ápoló feltárja a beteg erő­
gok, élő rokonok egészségi állapota stb.); forrásait, dokumentálja az elvégzett feladatot.
környezeti előzmények (kockázati ténye­ Cselekvő együttműködésre biztatja a beteget,
zők stb.); amennyiben ez lehetséges. A felmérés szakasza
pszichoszociális és kulturális előzmények; szoros kapcsolatban áll a következő szakasszal.
szervrendszerek áttekintése;
funkcionális egészségi minták (Gordon-fé­ Ápolási diagnózis
le funkcionális minták). Az összegyűjtött adatokat az ápoló elemzi, az
adatokra támaszkodva megállapítja a beteg jelen,
Ápolási (ellátási) terv illetve a beavatkozás hiányában várható ápolási
Rövid (általában 1-3 napos); problémáit, és írásban rögzíti azokat. Az ápoló
közepes (1 hét-30 nap időtartamú); számít a beteg cselekvő együttműködésére. Ha az
hosszú távú (30 napon túli). ápolási diagnózisok pontatlanok, nem egyértel­
műek, hiányosak, kicsi a valószínűsége a haté-

kony tervezésnek. Az ápolási diagnózis szoros teggel való első találkozáskor kezdődik. Magá­
kapcsolatban áll a tervezés szakaszával. ban foglalja a megfigyelés, kommunikáció, elem­
zés, értelmezés készségeit. A felmérés elméleti ke­
Tervezés retéül valamely ápolási modell alkalmazható. A
Ebben a fázisban az ápoló fontossági sorren­ felmérés célja az egyén/család ápolás iránti szük­
det állít fel a problémák között, célokat tűz ki ségleteinek, illetve a szükségletek kielégítésére
megoldásukra, melyek eléréséhez beavatkozáso­ rendelkezésre álló erőforrásoknak a meghatáro­
kat rendel. Ha a beteg életveszélyes állapotban zása.
van, az ápolónak sürgősen kell tennie valamit,
nincs idő az adatok elemzésére, tervezésre. Ilyen­ Az ápolási anamnézis felvétele során a kli­
kor ez későbbre halasztódik. A terv irányítja a ens/beteg egészségi állapotával kapcsolatos ada­
végrehajtás szakaszában kivitelezett tevékenysé­ tok összegyűjtésére kerül sor, adatbázis létreho­
geket. Az ápoló dokumentálja ezt a munkafázist zása céljából. Az ápolási folyamat sikere, végső
is. Mindez a beteggel való együttműködésben re­ soron a kliens/beteg egészségi problémájának
alizálódik. A tervezés szakasza szorosan kapcso­ megoldása a felmérés pontosságától függ. A fel­
lódik a végrehajtás fázisához. vételi anamnézis minden felmérés közül a legrész­
letesebb. Mivel az ápolási folyamat dinamikusan
Végrehajtás reagál a beteg változó egészségi állapotára, ehhez
Az ápolási terv átgondolt végrehajtására kerül a kezdeti felméréshez további információk adód­
sor, azaz az ápoló gondolkodva cselekszik. A nak a folyamatos újrafelmérések során. A kapott
tényleges beavatkozás előtt, alatt és után az ápoló adatok részben kiinduló adatként szolgálnak,
felméri a beteg állapotát, elvégzi a tervezett tevé­ részben pedig a későbbiekben a beteg egészségi
kenységeket. Ha a kliens/beteg állapotváltozása állapotváltozásait lehet hozzájuk mérni, viszonyí­
nem indokol változtatást, rögzíti a megfigyelteket tani.
és az elvégzett tevékenységet. A kliens/beteg ennek
a munkaszakasznak is aktív részese. A végrehajtás Milyen információk szükségesek és miért?
szakasza átfedést mutat az értékelés szakaszával. Az ápolás elsődleges célja, a kliens/beteg egyé­
ni ápolási szükségleteinek felmérése, megismeré­
Értékelés se. Ennek érdekében a kliens/beteg fizikai, pszi­
Értékelés az ápolási folyamat minden egyes chés, szociális, egészségi állapotára vonatkozó in­
szakaszában történik. Ebben a munkafázisban formációk gyűjtésére kerül sor.
azonban elsősorban annak értékelésére kerül sor Az ápoló megpróbálja megállapítani, hogy mi
a beteggel együttműködve, hogy a beteg és az a szokásos vagy normális az adott egyén számá­
ápoló által közösen kitűzött célokat sikerült-e el­ ra, „világos képet akar nyerni róla, mielőtt meg­
érni, illetve milyen okok miatt nem realizálódtak. kezdi az ápolását" (LEMON 4. 1987.). A felmé­
rés lehet átfogó és célzott. Átfogó, ha a beteg
Az ápolási folyamat egészségi állapotának valamennyi területére ki­
egyes szakaszainak részletes terjed, célzott, ha az egészségi állapotnak csak
bemutatása egyes területeit, a beteg egyes szükségleteit érinti.
A felmérés szakasza meghatározó a kliens/be­
Az ápolási folyamat első szakasza az ápolási teg és az ápoló kapcsolatában. Az ápolónak meg
anamnézis felvétele, helyzetfelmérés. Folyamatos, kell nyerni a beteg bizalmát, a beteg aktív részvé­
következetes tevékenység, amely a klienssel/be­ telére épülő kapcsolatot kell kialakítani. Meg kell
nyerni a páciens közreműködését annak érdeké­
ben, hogy elérhetők legyenek a kliens /beteg és az
ápolás számára kívánatos eredmények.

További fontos cél az egészségügyi ellátó team Fontos az ápoló és a beteg megfelelő elhelyez-
többi tagjával történő' kommunikáció biztosítása kedése. J ó , ha mindkét fél ül, szemük egy magas­
is. ságban van, nincs semmiféle kommunikációs gát
kettőjük között.
Az ápolási anamnézis
Célszerű néhány bevezető, általános kérdés
Adatgyűjtés: az egészségi állapottal kapcsolatos után először azzal a panasszal kapcsolatos kérdé­
adatok összegyűjtése ápolási előzmények felvéte­ seket feltenni, amelyek miatt a kliens/beteg felke­
le, az ápoló megfigyelései, mérései, az összegyűj­ reste az egészségügyi intézményt. Ezt követően
tött laboratóriumi és diagnosztikai adatok és az valamely ápolási modell szempontjait keretként
egészségügyi teamtagoktól, a kliens/beteg hozzá­ felhasználva lehet folytatni a kikérdezést.
tartozójától megszerzett információk alapján.
Lényeges a felmérés időzítése is, azaz olyan
Az adatgyűjtés 3 szakasza: időpont megválasztása, amikor a beteg teljes fi­
a beteggel való találkozás előtti; gyelmével képes az ápoló felé fordulni (például
a beteggel való találkozás alatti; nincs erős fájdalma).
a beteggel való találkozást követő.
Segítheti az ápoló-beteg közötti kapcsolat ki­
A beteggel való találkozás előtt. Az ápolónak építését az ápoló hangjának meleg tónusa, az
fel kell készülni az ápolási anamnézis felvételére. ápoló által használt, beteg számára érthető szó­
Célszerű a kliens/beteg „előzetes megismerése" is, kincs, a megfelelő testbeszéd.
azaz tájékozódás az egészségügyi ellátó team más
tagjaitól, a beteggel kapcsolatos dokumentációk A felmérés tartalmi részét az alkalmazott ápo­
áttekintése (például laboratóriumi és egyéb diag­ lási modell, illetve az osztály szakmai előírásai
nosztikai eredmények). Felesleges ismételten olyan határozzák meg. A felmérés sikere jelentős mér­
kérdéseket feltenni, amelyekre az előzetes doku­ tékben függ az ápoló-beteg közötti kommuniká­
mentumokban könnyen megtalálható a válasz. ciótól.

Fontos megfelelő időt tervezni a beteggel és Fontos, hogy a kliens/beteg érezze, az ápoló
problémájával kapcsolatos ismerkedésre (kb. 1 5 - csak rá figyel, nem siet, időt szán az ő megisme­
30 percet kell szánni rá). résére, problémáinak feltárására.

Nyugodt körülmények biztosítása is nélkülöz­ Nyitott és zárt kérdéseket egyaránt alkalmaz­
hetetlen, azaz egy olyan hely, ahol az ápoló és pá­ hat az ápoló. A nyitott kérdés (például: mi fáj?)
ciens leülhet, és semmi nem zavarja a beszélge­ kifejtő, részletes választ vár a betegtől, a zárt kér­
tést. Az ápoló bizalmi kapcsolatot akar kialakíta­ dés vagy eldöntendő kérdés (például: dohány­
ni az klinessel/beteggel, és ehhez az első benyo­ zik?) választás elé állítja két vagy több lehetséges
mások nagyon meghatározók. válaszból. A zárt kérdések alkalmazása során fő­
ként adatokhoz kíván jutni az ápoló, ám túlzott
A beteggel való találkozás alatt. Fontos a be­ alkalmazásuk vallató jellegűvé teszi a beszélge­
mutatkozás, a bizalomépítés. El kell mondani a tést. A nyitott kérdésekre adort válaszok a klien­
betegnek az anamnézist felvevő nevét, beosztását, seket/betegeket foglalkoztató problémák részlete­
a felmérés célját. Meg kell kérdezni őt arról, ho­ sebb feltárását teszik lehetővé. Figyelni kell az
gyan szeretné, ha szólítanák. ápolónak arra is, hogy ne tegyen fel olyan kérdé­
seket, amelyekkel sugallja a betegnek a válaszo­
Ha az ápoló a beszélgetés közben jegyzetel, kat, illetve kerülni kell a kettős kérdéseket, mert
vagy az előre nyomtatott dokumentációs formát ilyenkor nem egyértelmű a kapott válasz.
tölti ki, tájékoztatnia kell róla a beteget.
Az anamnézisfelvétel sikerességét, a kommu­
nikációt segítheti a rövid megerősítések alkalma­
zása, a beteg érzéseinek visszatükrözése. Fontos a
beteg nem hiteles viselkedésének visszajelzése, az

ápoló értékítélet-mentes reagálásai. A felmérés Az adatok megerősítése: az adatok pontossá­
során jó lehetó'ség adódik a beteg megfigyelésére gának, teljességének ellenőrzését jelenti.
(például fizikai állapot, testbeszéd, interakciók)
vizsgálatára. A beteggel való találkozás utáni ápolói felada­
tok közé tartozik az adatok érvényességének el­
A beteggel való találkozás befejezésekor. J ó , ha lenőrzése, az adatok megerősítése.
az ápoló már előre jelzi a beteg számára a beszél­
getés végének közeledését. Ilyenkor új témákba Sor kerül a szubjektív-objektív adatok azono­
már nem kell belekezdeni. Meg kell kérni a bete­ sítására (szubjektív adat az, amit a beteg elmond;
get, hogy összegezze a beszélgetésben feltárt leg­ objektív adat, amit az ápoló figyel meg). A pon­
fontosabb problémákat, majd az ápolónak is össze tosan mérhető adatok tényként elfogadhatók.
kell foglalnia a beteg által elmondott lényeges in­
formációkat, így kiderülhetnek esetleges félreérté­ A mások által megfigyelt vagy mért adatokat
sek, megerősítést nyernek bizonytalan adatok. (lehet téves is!) ismételten ellenőrizni kell. Duplán
kell ellenőrizni a „normáltól", átlagostól jelentő­
Fontos, hogy valamilyen pozitív megjegyzés­ sen eltérő adatokat, oly módon, hogy össze kell
sel fejeződjön be a beszélgetés. hasonlítani más forrásokból származó adatokkal.

Az adatgyűjtés forrásai Az ápolónak tényeket kell keresni, nem felté­
telezésekre kell alapoznia a következtetéseit. Tö­
Elsősorban az ellátandó kliens/beteg, illetve más rekedni kell az adatok megértésére, magyaráza­
fontos személyek a beteg életében nyújthatnak tokra, a sokoldalú helyzetértékelésre.
adatokat.
Az adatok elrendezése, csoportosítása. Az
Két csoportját különböztetjük meg a forrá­ adatok csoportosítása azért történik, hogy köny-
soknak. Közvetlen adatnak tekintjük a betegtől nyen látható legyen a beteg problémája (például
nyert adatokat, közvetettnek a más forrásból a Henderson-féle ápolási modell 14 szükséglete
származó adatokat. megfelelő keretet jelent). A csoportosítás történ­
het valamely ápolási modell vagy a szervrendsze­
Közvetett források lehetnek: rek áttekintése alapján. Az ápolási modell alap­
az egészségügyi team tagjainak szóbeli és ján történő felmérés segíti az ápolási problémák
írásbeli jelentései; megfogalmazását, mert az ápolás szempontjait
az ápoló saját megfigyelései, mérései; hangsúlyozza. Ha a felméréshez használt ápolási
kórlap; dokumentáció jól szerkesztett, akkor az összetar­
zárójelentések; tozó adatok egyértelműek.
konzíliumok;
diagnosztikai eljárások leletei; Az adatok dokumentációja. Az ápolási anam­
ápolási lap; nézis felvételének minden egyes elemét dokumen­
a témába vágó szakirodalom. tálják, és az az ápolási terv alapját képezi. Min­
den vizsgálati eredményt, minden észlelést rögzí­
teni kell.

Az adatgyűjtés módszerei Az ápolási diagnózis

Megfigyelés; Az ápolási diagnózis fogalmát a NANDA (észak­
mérés (fontos törekedni arra, hogy az ápo­ amerikai Ápolási Diagnózis Társaság) határozta
ló minél több objektív adat birtokába jus­ meg 1994-ben:
son pl. mérőskálák alkalmazásával;
kommunikáció. „Az ápolási diagnózis klinikai véleményalko­
tás a tényleges és lehetséges egészségügyi problé-

mákra, életfolyamatokra vagy életeseményekre Az ápolási diagnózis felállításának lépései
adott egyéni, családi vagy közösségi reakciókról.
Az ápolási diagnózis alapja az ápolási tervnek, il­ A felmért és csoportokba rendezett adatok elem­
letve azoknak az ápolási beavatkozásoknak, zését, értelmezését a tudományos szakmai isme­
amelyek az ápolótól számon kérhetők. retei, szaktudása alapján végzi el az ápoló. A di­
agnózis felállítását mindig tényekkel kell alátá­
Olyan megállapítás, amely a kliensnek/beteg­ masztani. Egyetlen jel vagy tünet önmagában
nek az egészségi problémákra adott tényleges nem támogatja az ápolási diagnózis fennállását.
vagy potenciális (lehetséges) reakcióit írja le, Fontos lépések:
amelynek a kezelésére az ápoló hatásköre kiter­
jed, illetékessége, kompetenciája vonatkozik, a jellegzetességek (jelek, tünetek) összeha­
amiért jogilag felelősségre vonható. Fontos, hogy sonlítása a standardokkal;
amikor valaki elolvassa az ápolási diagnózist, ak­ a probléma azonosítása (az ápoló a pana­
kor egyértelmű legyen számára, hogy mit tehet az szokkal kapcsolatba hozható kóros ada­
ápoló az adott problémával. tokra összpontosít és listát készít az aktu­
ális és lehetséges problémákról);
A NANDA-féle ápolási diagnózisok alkalma­ tényleges egészségi probléma az, amit a be­
zása azért célszerű, mert egységes nevezéktant, teg közvetlenül megtapasztal, aminek tü­
közös nyelvet biztosít az ápolók számára, azaz netei vannak;
minden ápoló, aki ezt a nevezéktant használja,
ugyanazt érti az egyes diagnózisok alatt. A NAN- lehetséges (potenciális) egészségi problé­
DA-diagnózisok listáját kétévente hivatalosan ma: az ápoló valamilyen állapot kockáza­
korszerűsítik. A NANDA-diagnózisok a páciens tát állapítja meg a betegnél;
betegségre és bizonyos állapotra adott reakciói­ a potenciális problémák forrásai lehetnek:
val foglalkoznak, és megkülönböztetik az ápoló a beteg szokásos környezete (otthon, mun­
és az orvos szerepét. kahely, életmód), a beteg orvosi diagnózisa
(például szövődmények kialakulásának
Az orvosi és ápolási diagnózis összehasonlítása kockázata), a beteg kezelése (mellékhatá­
sok), a kórházi környezet (nozokomiális
Orvosi diagnózis. A betegséget, kórfolyamatot ártalom);
állapítja meg. A betegségek kezelése, gyógyítása
áll a középpontjában. Az ápolási diagnózis(ok) megfogalmazása
és közlése a klienssel/beteggel/hozzátarto­
Ápolási diagnózis. A beteg tényleges vagy le­ zójával;
hetséges reakcióját állapítja meg az adott egész­ Az ápolási diagnózis(ok) dokumentálása.
ségügyi problémára vonatkozóan, aminek kezelé­
séhez az ápolónak hatásköre van. Az ápolási di­ Az ápolási diagnózis részei
agnózis felállításával az ápoló célja a személyre
szabott ápolási terv létrehozása, a beteg és a csa­ Cím, címke (probléma): a probléma pon­
lád segítése, hogy alkalmazkodni tudjon az egész­
ségi állapot miatti változásokhoz. tos leírását tartalmazza;

A beteg problémái meghatározó jellegzetességek (kockázati
A beteg panaszai zavart vagy veszélyt jeleznek
a beteg fizikai vagy pszichés szükségleteinek tényezők): azok a jelek és tünetek, amelyek
egyensúlyában. J ó , ha az ápoló megkéri a beteget,
hogy írja le ezeket a problémákat saját szavaival. gyakran társulnak a diagnózishoz;

A kockázati ápolási diagnózisoknak kocká­

zati tényezői vannak. Egy tünet önmagában nem

támogatja az ápolási diagnózist, azt csak több

meghatározó jellegzetesség (jel, tünet) tudja

megerősíteni.

10 fejezet Ápolás* folyamai

Kapcsolódó (oki) tényezők: Azok a ténye­ Diagnosztikus hibák
zők, amelyek okozzák a problémát.
A kapcsolódó vagy oki tényezők 4 kategó­ Az ápolási diagnózis felállításakor az ápoló diag­
riába sorolhatók: nosztikus hibákat követhet el, melyek az egész fo­
lyamat sikerét veszélyeztetik.
- kórélettani, pszichológiai
(köhögés <= légúti váladéktermelés); Mulasztásos hiba. A szükséglet felismerése el­
marad, vagy helytelenül fogalmazzuk meg, példá­
- kezeléssel kapcsolatos ul túl korai adatcsoportosítás miatt.
(fájdalom <= műtéti seb);
Elkövetett hiba. Meglévő problémákat túloz
- helyzettel kapcsolatos fájdalom el az ápoló, vagy nem létező egészségi problémá­
(énkép «= amputáció); kat diagnosztizál. Helytelen a megfogalmazás, ha
orvosi probléma szerepel az ápolási diagnózis­
- fejlettségi fokot kifejező ban, mert az orvosi diagnózis orvosi beavatkozá­
(önpusztító magatartás <= válás). sokat és nem ápolóit kíván meg. Hibát követ el
az ápoló, ha jogilag támadható diagnózist fogal­
Az ápolási diagnózis típusai maz meg, illetve értékítéletet tartalmaz a felállí­
tott diagnózis.
Aktuális diagnózis. Háromrészes megállapítás,
amelyet az alábbiak alkotnak: Tervezés

diagnosztikus címke (probléma); A tervezés az ápolási folyamat harmadik lépcső­
kiváltó ok; foka. Az ápolási terv az ápolási anamnézis során
jelek, tünetek. felmért adatok alapján az ápolási diagnózis sza­
(Például székürítés zavara + ismeretlen ok + kaszában megfogalmazott problémák megoldá­
tünetek: a betegnek négy napja nincs széklete, fáj­ sára, csökkentésére készül.
dalmas erőlködéssel járó székürítése van, hasa
puffadt, feszes.) M/ a célja az ápolás tervezésének} Az ápolá­
Kockázati (potenciális) diagnózis. Olyan kli­ si terv személyközpontú ápolási ellátásra bizto­
nikai állapot, amelyben az egyénnek, csoportnak sít lehetőséget. A tervezés lehetővé teszi, hogy ne
nagyobb mértékben van hajlama a jelzett problé­ csak a beteg aktuális problémái kerüljenek meg­
ma kialakulására. oldására, hanem a prevencióra, illetve a rehabi­
Kétrészes megállapítás, amelyet az alábbiak litációra is figyelem fordítódjon. Irányítja, szer­
alkotnak: vezettebbé, pontosabbá teszi az ápolást, a doku­
diagnosztikus címke mentációt. A terv segíti az ápolók és az egész­
kockázati tényező. ségügyi ellátó team tagjai közötti kommunikáci­
(Például felfekvés kialakulásának kockázata + ót.
az eszméletlen állapot.)
Jólléti diagnózis. A jóllét fokozásának lehető­ Az ápolási terv alapot nyújt az ápolási folya­
ségét célozza meg. Egyrészes megállapítás. mat értékeléséhez. Az ápoló/ kliens/beteg, illetve
Nem tartozik hozzá kapcsolódó, oki tényező. az egészségügyi ellátó team más tagjai a tervben
(Például a szülői szerep javításának lehetősége.) meghatározott célhoz tudják mérni a beavatko­
Tünetcsoporti diagnózis. Több aktuális vagy zások hatékonyságát. A tervezés során készült
kockázati ápolási diagnózis együttesét jelzi, ame­ dokumentáció segíti a kutatást, a jogi problémák
lyek bizonyos állapot fennállása vagy esemény tisztázását is.
bekövetkezte alapján előre jelezhetők. Például
nemi erőszak kiváltotta tünetcsoport.

Négy szakaszból áll: Az alábbi kérdőszavak segíthetnek a célkitű­
a prioritások meghatározása; zések pontosabb megfogalmazásakor:
a célok, várható eredmények felállítása;
az ápolási tevékenység megfogalmazása; kitől várjuk a tevékenység végrehajtását;
az ápolási terv dokumentálása. mit várunk el a betegtől;
mire lesz képes;
A prioritások meghatározása. Gyakran elő- hol, hogyan, milyen körülmények között
fordul, hogy a betegnek több problémája van, kerül sor a tevékenység végrehajtására;
mint amennyivel egyidőben az ápoló foglalkozni mikor kerül sor a tevékenységre?
képes. Ezért az ápolási terv készítésének első lé­
pése a problémák fontossági sorrendjének meg­ Fontos a célkitűzések realitása is, azaz, hogy
határozása. Az ápoló számára az egyes feladatok adott kliens/beteg adott állapotának megfelelő,
prioritási (fontossági) sorrendjének meghatározá­ elérhető, mérhető célkitűzéseket fogalmazzunk
sához segítséget nyújt a Maslow-féle szükségleti meg. Olyan célok, amelyek harmonizálnak a kli­
hierarchia, illetve saját szaktudása. Ezek segítsé­ ensnek/betegnek nyújtott többi szakember keze­
gével tudja megítélni, hogy melyik probléma ve­ lési tervével. Az ápolási tervek reális megvalósu­
zet más problémák kialakulásához, mivel kell lásának alapfeltétele az is, hogy az ápoló partner­
azonnal törődnie. A fontossági sorrend átgondo­ ként működjön együtt a klienssel/beteggel, vonja
lásakor szem előtt kell tartani a beteg kórházban őt be a célkitűzések meghatározásába, vegye fi­
tartózkodásának idejét, illetve a beteg kívánsága­ gyelembe erőforrásait, korlátait, szociokulturális
it is. A kliensek/betegek értékelik, ha aktívan be­ hátterét, fejlődőképességét. Az ápolónak számol­
vonják őket saját ellátásukba. Ha a kliens/beteg ni kell a tervezés során adott intézmény személyi
állapota miatt erre nem kerülhet sor, akkor a szá­ és anyagi erőforrásaival és a beteg kórházi keze­
mára fontos személyek megkérdezése szükséges. lésének várható időtartamával is.

A források hozzáférhetősége, az intézményen További szempontok az ápolási beavatkozá­
belüli szabályok szintén fontos elemeit képezhe­ sok tervezésekor.
tik a prioritási sorrend felállításának.
Tudni kell, melyek az ápoló független,
Nagy prioritásúak azok a problémák, amik együttműködő és függő feladatai, és ennek
kezelés nélkül a beteg vagy mások károsodását megfelelő döntéseket kell hozni a terv
okoznák. megfogalmazásakor.
Ismerni kell a beavatkozások tudományos
A közepes prioritású problémák a beteg nem hátterét (mit, miért tesz az ápoló).
sürgős, életet nem veszélyeztető szükségletei. Mérlegelni kell a választott beavatkozás
előnyeit, hátrányait.
Az alacsony prioritású probléma a beteg ké­ Rendelkezni kell az ápolói tevékenység
sőbbi jóllétére hathat kedvezőtlenül. végzéséhez szükséges pszichomotoros és
interperszonális készségekkel.
A célok, várható eredmények és az ápolási te­
vékenység megfogalmazása. Fontos, hogy a ter­ Mik tartoznak a független ápolási funkció kö­
vezés során betegközpontú célokat fogalmazzunk rébe, amit az ápoló saját szaktudása alapján, sa­
meg, azaz a kliens/beteg és ne az ápoló feladatait ját felelősségére kezdeményez?
tükrözze vissza a cél.
Az ápoló kizárólagos felelősséget visel az ápo­
Lényeges az is, hogy a célok a felmért adato­ lási diagnózis alapján megfogalmazott terv, felada­
kon alapuló ápolási diagnózisból következzenek. tok megvalósításáért. Ilyen feladatok lehetnek:
Az, hogy a kitűzött cél megfigyelhető, mérhető,
hogy határidőt rendel hozzá az ápoló, az az érté­ - csökkent önellátás;
kelés során válik kiemelkedően fontossá. - fájdalom, rossz közérzet;

- a betegséggel, kezelésével, életet vesz­ Minél pontosabban, precízebben megfogal­
élyeztető eseményekkel kapcsolatos ér­ mazott az ápolási terv, annál konkrétabb, világo­
zelmi problémák, mindennapos pana­ sabb, annál jobban szolgálja a páciens érdekeit.
szok (például veszteség);
Az ápolási terv dokumentálása
- gyengült döntőképesség;
- az énkép egészségi állapot romlásával Az ápolási tervet meg kell ismertetni a pácienssel,
a családdal vagy a beteg számára más fontos sze­
kapcsolatos megváltozásai; mélyekkel, illetve az ellátó team valamennyi tag­
- a saját egészségi állapot iránti éberség jával. A terv részei a célok/várható eredmények és
az ennek elérése érdekében tervezett ápolói bea­
csökkenése; vatkozások, tevékenységek. Ez tükröződik vissza
- a természetes sorsfordulók által kivál­ a dokumentációban is.

tott feszültség; Standard ápolási tervet is használhat az ápo­
- beilleszkedési zavarok. ló, ami általános irányelv, protokoll, adott beteg­
ségben szenvedő betegek ápolásának általános
Az ápolás függő funkcióinak tervezése, azok a sémája.
feladatok, amelyeket az ápoló orvosi utasításra,
saját felelősségére hajt végre. Ezek a szakmai fel­ Alkalmazásának előnye, hogy megkönnyíti az
adatok az orvosi előírásokból adódó ápolási bea­ ápoló dokumentációs feladatait. Hátránya, hogy
vatkozások, melyek általában orvosi vizsgálatok­ háttérbe szorítja az ápoló szakmai mérlegelését,
hoz vagy kezeléshez kapcsolódnak, és az ápolótól döntését, az egyénközpontúságot, így igazítani
jelentős időráfordítást igényelnek. kell adott beteg szükségleteihez.

Ezek megfogalmazása jelenti a legtöbb prob­ A végrehajtás szakasza
lémát az ápolási terv készítésekor. Az ápolási
tervben olyan módon kell szerepeltetni, hogy az Az ápolási folyamat végrehajtási szakasza a ne­
ápolónak meg kell vizsgálnia, milyen problémát gyedik fontos szakasz. Ennek során az ápoló vég­
jelent adott kezelés/vizsgálat a beteg számára, és rehajtja azokat a beavatkozásokat, melyek az
az ezzel kapcsolatos célokat, tevékenységeket kell ápolási tervben fogalmaztunk meg, melynek célja
megfogalmaznia. Elvárás az ápoló kritikus gon­ a kliens/beteg segítése a kívánt célok elérésében.
dolkodása, a beteg érdekének képviselete. Az ápolói beavatkozások az ápolási tervből kö­
vetkeznek. A végrehajtás szakaszának is megha­
Együttműködési feladat esetén, amikor az or­ tározó eleme a kritikus gondolkodás. Az ápoló
vos kezdeményezi a beavatkozást, de az ápoló és nem automatikusan hajtja végre az előírt ápolási
az orvos közösen viselik a felelősséget, az ápoló tervet, hanem átgondoltan cselekszik.
felelős a lehetséges szövődmények jeleinek, tüne­
teinek felismeréséért, megfigyeléséért. A szövőd­ A végrehajtás lépései:
mények azosítása érdekében érdemes áttekinteni előkészítés;
a betegnek rendelt gyógyszereket, a beteg orvosi beavatkozás;
diagnózisához társuló szövődményeket, a bete­ dokumentáció.
gen aktuálisan végzett diagnosztikus és terápiás
beavatkozások szövődményeit. Gyakori hibák a Az előkészítés során az ápoló áttekinti az ápo­
beavatkozások megfogalmazásakor. Az ápolási lási tervet. Sor kerül a beteg állapotának újrafel-
tevékenységet hiányosan vagy pontatlanul jelöl­
ték meg (például hiányos lehet a tevékenység gya­
koriságának feltüntetése, a beavatkozáshoz szük­
séges mennyiség megjelölése, hiányozhat a bea­
vatkozás során alkalmazott módszer, a beavatko­
zást végző személy megnevezése).

mérésére, amely az adott tevékenység kivitelezé­ Fontos, hogy megfelelő helyen kerüljön sor a
séhez kapcsolódó részleges ápolási felmérést je­ beavatkozásra. Biztosítani kell az intimitást, a
lent. Fontos annak eldöntése, hogy a beteg jelen csendet, a megfelelő világítást, a beavatkozáshoz
állapota megfelel-e a tervezett ápolásnak, az elő- szükséges optimális hőmérsékletet. Gondoskodni
írt beavatkozásoknak. Adott beavatkozás nem kell az ápolónak arról is, hogy egyes ápolói tevé­
ütközik-e más szakmai csoportok céljával? Az kenységek kivitelezésénél ne legyenek kellemetlen
ápoló szakmai feleló'ssége dönteni arról, hogy tu­ szagok, illatok.
dása, készségei elegendó'ek-e az adott beavatko­
zás végrehajtásához vagy segítségre van szüksége. Az ápolói beavatkozás során a beteg erőforrá­
Egyes ápolói beavatkozások rizikót jelentenek a sainak bevonása szükséges. Ha a beavatkozás so­
beteg számára, ezért az ápolónak fel kell készül­ rán a beteg önállósága megőrizhető, csak annyi
nie a leggyakoribb lehetséges szövődmények fel­ támogatást kapjon, amennyire feltétlenül szüksé­
ismerésére, elhárítására. ge van. Amiben tud, segítsen, számítani kell az
együttműködésére. A hozzátartozók bevonására
A beavatkozáshoz biztosítani kell a szükséges is gondot kell fordítani. A beavatkozás folyama­
erőforrásokat (megfelelő időt a beavatkozásra; ta alatt a beteg állapotát folyamatosan figyelni
ha lehet, kiválasztani a beavatkozásra legoptimá­ kell.
lisabb időpontot; a legmegfelelőbb személyt, aki
rendelkezik az adott tevékenység kivitelezéséhez Az ápolás folytonossága szempontjából szük­
elméleti ismeretekkel és pszichomotoros készsé­ ség van az ápolás delegálására, de az ápoló fele­
gekkel). Fontos, hogy a beavatkozást végző ápo­ lős az általa nyújtott szolgáltatásért.
ló kompetens legyen az adott feladat végrehajtá­
sában, szakmáját a megfelelő jogi szabályozás Jelenteni kell a visszaéléseket, a betegre veszé­
mellett gyakorolja (törvények, intézményi rendel­ lyesnek tűnő helyzeteket Vissza kell utasítania
kezések). azokat a feladatokat, amelyekre nincs kiképezve.

Elő kell készíteni a szükséges eszközöket is Az ápolási folyamat végrehajtási szakaszának
(pontos előkészítés, tartalékok). A minőség bizto­ dokumentációja során fontos feltüntetni:
sítása mellett törekedni kell a költséghatékony­
ságra. Befolyásolja adott tevékenység végrehajtá­ - Ki nyújtotta az ápolást (időpont, dátum
sát, hogy milyen típusú ápolásszervezési forma aláírás)?
keretében tevékenykedik az ápoló.
- Minden szokatlan eseményt írásban kell
A végrehajtás során a beteg biztonságának rögzíteni. (Mikor, hol, hogyan történt?)
szem előtt tartása, a veszélyek minimalizálása
rendkívül fontos. Ez egyrészt a beteg pszichoszo- - Objektív, pontos, átfogó, tömör, tárgysze­
ciális biztonságát jelenti, ami megnyilvánul a fe­ rű megfogalmazásra kell törekedni.
léje irányuló tiszteletben, udvariasságban, a szá­
mára fontos személyek jelenlétének biztosításá­ - Az ápolási beavatkozások után minél ha­
ban, a beavatkozással kapcsolatos tájékoztatás­ marabb rögzíteni a történteket, megfigye­
ban. Fontos az ápoló etikus magatartása is. A be­ léseket.
teg biztonságát meghatározó tényezők a beteg
kora, mozgásképessége, érzékelési zavarai, tudati Az értékelés szakasza az ápolási
állapota. A legveszélyeztetettebbek az újszülöt­ folyamatban
tek, idősek, értelmi fogyatékosok, érzéstelenítés
alatt álló betegek. Az értékelés az ápolási folyamat ötödik, egyben
befejező szakasza. Értékelés során az ápolói tevé­
A beteg biztonsága fokozható a fizikai kör­ kenység alkalmazásával elért eredményeket vet­
nyezet megfelelő előkészítésével. jük össze a tervben meghatározott ápolási célok­
kal. Az értékelés rendszeresen, folyamatosan,
többnyire tudatosan történik.

Történhet intuitív módon, automatikusan is, Az értékelés több szinten is történbet, és min­
amikor az ápoló a már megszerzett tapasztalati dig visszacsatolással kell társulnia.
tudása, szakértelme birtokában értékeli a kli­
ens/beteg állapotát, és eló're jelzi valamely problé­ A beteg célkitűzéseinek elérését elsősorban
ma bekövetkezését, illetve kezdeményez ápolási maga a &//e«s/beteg/családja/hozzátartozók érté­
beavatkozást. kelik.

A szisztematikus értékelés az ápolási folyamat Az ápoló és vagy ápolói team is értékeli az
lépéseihez, illetve végeredményéhez kapcsolódik. ápolási célkitűzések elérési fokát.
Az értékelés során az ápoló az ápolási anamnézis
felvétele során alkalmazott készségeit használja Az egészségügyi ellátó team más tagjai is részt
(kérdez, megfigyel, vizsgál). Az értékelés a teljes vehetnek az értékelésben.
ápolási folyamat szerves része, folyamatosan kell
végezni a beteggel való első találkozástól a beteg Az ápolás menedzsment különböző szintjei
hazabocsátásáig. Az értékelés, az ápolási ellátás számára is információval szolgálhat az értéke­
minősége attól függ, hogy az ápolási folyamat lés.
egyes lépéseit mennyire jól valósították meg, mi­
vel e lépések mindegyike alapot szolgáltat az ér­ Az ápolási folyamat
tékeléshez. alkalmazásának előnyei

A folyamatos adatgyűjtés módosíthatja az Lehetőséget teremt a személyközpontú
ápolási anamnézist, az ápolási diagnózist, illetve ápolásra, nem szűkíti le az ápolási ellátást
az ápolási tervet. csak az ápolói tevékenység végrehajtására.

Ha a teljes ápolási folyamat értékelésére kerül Folytonosabb lesz a betegnek nyújtott
sor, arra keressük a választ, hogy adott időinter­ ápolás.
vallumon belül, adott feltételek mellett elérte-e a
beteg a célját? Hatékonnyá, időtakarékosabbá, költség­
hatékonnyá teszi az ápolási ellátást
Meg kell határozni a beteg célelérésének fokát
minden egyes célkitűzésre vonatkozóan, ehhez Javítja az egészségügyi ellátó teamen belü­
pedig adatokat kell gyűjteni a kliens/beteg aktuá­ li kommunikációt, csökkenti a tévedések,
lis állapotáról. hibák előfordulásának valószínűségét és
ezzel a beteg biztonságát szolgálja.
Szükséges a következtetések megfogalmazása:
Elérte-e a beteg a célját? Részben érte el? Tudatosabbá teszi az ápolási tevékenysé­
Nem érte el? Milyen ok áll, milyen okok get, erősíti az önálló gondolkodást, ami
állnak a sikertelenség hátterében? Reálisak elősegíti az ápolói hivatás fejlődését.
voltak-e az ápolási célok?
Nő az ápolók munkával való elégedettsége.
Eredményes, hatékony volt-e az ápolás?
Milyen ápolási beavatkozás volt a leghaté­ A pontos dokumentáció a kutatás alapjául
konyabb adott probléma leküzdésére? Az szolgálhat.
ápolási tevékenység, idő, eszköz, költség­
ráfordítás, módszer szempontjából gazda­ Oktatási szempontból a hallgatók számára
ságos volt-e? jó lehetőséget biztosít az ápolási tevékeny­
ség tudományos igényű kivitelezéséhez.
Az ápolás minősége, hatékonysága megfe­
lelő-e? Az ápolási menedzsment számára az ellen­
őrzés, értékelés hatékony eszközeként
Az ápoló tudása, pszichomotoros készsé­ szolgálhat.
gei, magatartása megfelelő volt-e?

Irodalom Hunt, J. M. - Marks, D. J . : Az ápolási folyamat
működés közben. EÜM, Budapest, 1987.
Alfaro-LeFevre, Rosalinda: Az ápolási folyamat
alkalmazása lépésről lépésre. Medicina Könyv­ L E M O N füzetek (4.): Az ápolási folyamat és az
kiadó, Budapest, 2 0 0 1 . ápolási dokumentáció. Medinfo, Budapest,
1987.
Baukó M. - Kujalek É. - Wetzelné Gál. A.: Az
ápolás alapjai. Egészségügyi Szakképző és To­ Nosza M. (szerk.): Ápolástan. Haynal Imre
vábbképző Intézet, Budapest, 2 0 0 6 . Egészségtudományi Egyetem, Egészségügyi
Főiskolai Kar, Budapest, 1993.
Bokor N. (szerk.): Általános ápolástan-gondo­
zástan. 1. Medicina Könykiadó, Budapest, Pearson, A. - Vaughan, B.: Az ápolási gyakorlat mo­
1989. delljei. Medicina Könykiadó, Budapest, 1995

Carpenito, L. J . : Ápolási diagnózisok. Medicina Potter, P A. - Perry, A. G.: Az ápolás elméleti és
Könykiadó, 1996. gyakorlati alapjai. Medicina Könykiadó, Buda­
pest, 1996.

Összefoglalás

Ez a fejezet tartalmazza az ápolási folyamat fogalmát, jellemzőit, alkalmazásának célját.

Összehasonlítottuk az ápolási folyamat, a problémamegoldó folyamat és a kutatási folya­
mat közötti hasonlóságokat és különbségeket. Megtanultuk, hogyan teszünk különbséget az
ápolási és gyógyítási folyamat között.

Részletesen foglalkoztunk az ápolási folyamat adminisztatív jellegű kérdéseivel: a törvényi
szabályozással, az ápolási dokumentáció részeivel, alkalmazásának előnyeivel és a vele kap­
csolatos követelményekkel. Ismertettük az ápolási folyamat egyes szakaszait és az ehhez kö­
tődő ápolói feladatokat.

Kérdések, feladatok

1. Határozza meg az ápolási folyamat fogalmát!
2. Mi az ápolási folyamat alkalmazásának célja?
3. Milyen hasonlóságok írhatók le az ápolási-, a problémamegoldó és a kutatási folyamat

között?
4. Mi a különbség az ápolási és gyógyítási folyamat között?
5. Sorolja fel az ápolási dokumentáció alkalmazásának indokait!
6. Sorolja fel és jellemezze az egészségügyi dokumentáció részeit!
7. Sorolja fel és jellemezze az ápolási dokumentáció részeit!
8. Milyen előnyei vannak az ápolási dokumentáció alkalmazásának az ápoló és a beteg

szempontjából?

9. Sorolja fel a dokumentáció vezetésével kapcsolatos követelményeket!
10. Jellemezze a felmérés során az adatgyűjtés, adatforrás, módszerek, adatcsoportosítás,

dokumentáció jelentőségét!
11. Határozza meg az ápolási diagnózis fogalmát!
12. Hasonlítsa össze az ápolási és orvosi diagnózist!

13. Sorolja fel az ápolási diagnózis felállításának lépéseit!
14. Milyen részekből áll az ápolási diagnózis és hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes

részek?
15. Sorolja fel és jellemezze az ápolási diagnózis típusait!

16. Mi a célja az ápolás tervezésének?
17. Sorolja fel és jellemezze a végrehajtás szakaszának részeit!
18. Mi az értékelés jelentősége az ápolási folyamatban?
19. Érveljen az ápolási folyamat alkalmazása mellett!