ápolástan

steril gumikesztyű; riális tenyésztésre is mintát kell venni, akkor ste­
natív kémcső; ril kémcsőbe fogja fel az epét, természetesen
formalinoldat; ügyelve a sterilitási szabályok betartására.
lakmuszpapír; Amennyiben a duodenalis nedv üledékét akarja
vizsgálatkérő nyomtatvány; vizsgáltatni, akkor néhány csepp formaiint tesz a
kézmosáshoz szükséges eszközök. kémcsőbe. Protozoonok, legtöbbször giardia
lamblia kimutatására konzerváló anyagot nem
Duodenumszondázás diagnosztikus céllal. Ki­ alkalmaz. A duodenum nedvet „melegen" juttat­
vitelezés előtt az ápoló felkészíti a beteget, el­ ja vizsgálatra, ez azt jelenti, hogy a mintavétel
mondja a vizsgálat lényegét, és kéri a beteg után 2 óra múlva az anyagot meg kell vizsgálni.
együttműködését. Duodcnalis szondázásnál a
szondát szakaszosan vezeti a gyomorba (45 cm) Terápiás céllal történő szondázás. Ma már rit­
(16.1. ábra), ezt követően a beteget a jobb ol­ kán alkalmazzák a terápiás céllal végzett duode-
dalára fekteti, derekát összehajtott párnával meg­ numszondázást. Elsősorban epebetegeknél alkal­
emeli, ezáltal a szondának a gyomorból a duode- mazták az epehólyag kiürülésének siettetésére.
numba (75 cm) jutását igyekszik segíteni. A meg­
felelően levezetett szondán először híg epe ürül, A beavatkozás kivitelezése után gondosko­
mely világos sárga szinű. Ez az „A" epe. Az epe dunk a vizsgálati anyagok vizsgálatra küldéséről
egy részét kémcsőben fogjuk fel. Ezután 2 0 - 3 0 és az eszközök rendbe tételéről.
ml 33 százalék magnézium-szulfát oldatot fecs­
kendezünk be a szondán keresztül, amit 20 perc­ Gyomormosás
re lezárunk. A magnézium-szulfát adása az epe-
hólyagot összehúzódásra ingerli, és a szonda A gyomortartalom gyors, teljes kiürítése. Mérge­
megnyitása után már sötétzöld vagy barnás hó- zés esetén a még fel nem szívódott mérget kell a
lyagepe ürül, ezt újabb kémcsőben fogjuk fel. Ez beavatkozás során a gyomorból eltávolítani. A
a „ B " epe. Egy idő múlva az epe színe és sűrűsé­ pangó ételmaradék eltávolítására is szolgál a gyo­
ge megváltozik, és világosabb, kevésbé sűrű „ C " mor kiürülésének akadályozottsága esetén, pél­
epe ürül a májból. Amennyiben az epéből bakte- dául: pylorusstenosis.

76.7. ábra. Előkészítés
A duodenumszonda levezetése
Kézmosáshoz szükséges eszközök;
kézfertőtlenítő oldat;
egy pár steril gumikesztyű;
steril gyomormosó készülék (üvegtölcsér,
gumicső, összekötő üvegcső, gyomor­
szonda);
vesetál, vödör a gyomorváladék felfogása
céljából;
gyomorváladék minta küldésére szolgáló
edény;
műanyag vagy gumilepedő;

vízhatlan kötény; L
eszméletlen betegnél ujjvédő, szájterpesztő
és intubáláshoz szükséges eszközök; ápoló a tölcsért langyos vízzel megtölti oly mó­
5-6 liter langyos víz; don, hogy a csatlakozó gumicső végét a tölcsér
egy literes kancsó; pereménél magasabbra emeli. Ezt a gumicsövet
orvosi szén, sós hashajtó. csak ezután illeszti a szondára, összekötés után a
tölcsért magasabbra emeli, így a mosófolyadék
Kivitelezés áramlani kezd a gyomor felé. A tölcsért addig
tartja felemelve, amíg a folyadékszínt a tölcsér al­
A beteget fel kell készíteni, melynek során az eljá­ só nyílását meg nem közelíti. Ezután következik
rást végző röviden tájékoztatja a beavatkozás a gyomor kiürítése (16.2. ábra).
szükségességéről és lényegéről. Eszméletlen vagy
mozgásképtelen betegnél fekvő helyzetben kell el­ 16.2. ábra.
végezni a gyomormosást. A fekvő beteg fejét ol­ Gyomormosás
dalra kell fordítani. Eszméletlen beteget intubálni
kell, hogy ne juthasson gyomortartalom a légu- A tölcsért a beteg gyomrának magassága alá
takba! Nem együttműködő beteg száját szájter- süllyesztjük anélkül, hogy a tölcsér száját lefelé
pesztővel nyitjuk ki, és a szájterpesztőt a fogai fordítanánk. Ilyenkor a folyadék kifelé kezd áram­
közt hagyjuk a művelet befejezéséig. (Ilyenkor lani, a gyomorból a tölcsérbe. Megvárjuk, amíg a
ajánlatos a jobb kéz mutatóujjára ujj védőt húzni.) gyomormosó folyadék a tölcsért peremig megtölti,
eközben megfigyeljük tartalmát és színét.
Együttműködő beteget az ápoló a gyomormo­
sáshoz székre ülteti, és mellette helyezkedik el. Ha megtelt, a tölcsért lefelé fordítjuk a gyűj­
tőedénybe, és kiürítjük. Ezután a tölcsért vissza­
A beavatkozást végző felveszi a vízhatlan kö­ fordítjuk, vízzel feltöltjük és az ápoló ismét fel­
tényt, a beteg elé pedig műanyag lepedőt tesz úgy, emeli. Az öblítést addig folytatjuk, amíg a mosó­
hogy annak alsó vége tölcsérszerűen az eléje he­ folyadék tisztán nem jön vissza. A beavatkozás
lyezett vödörbe lógjon. Ha a betegnek kivehető közben az ápoló figyeli a beteg arcszínét, légvéte­
műfogsora van, azt eltávolíttatjuk. lét, reakcióit, mert előfordulhat, hogy gyomor-

A beteget felszólítjuk, hogy nyissa ki a száját,
nyújtsa ki a nyelvét és a fejét kissé hajtsa előre.
Az orvos a rövidre fogott gyomorszondát vízszin­
tesen vezeti a beteg szájába a hátsó garatfalig,
majd könnyed mozdulatokkal tovább a nyelőcső­
be, kb. 40 cm-ig a gyomorba. Az eljárás a közle­
kedő edények törvényén alapszik. Ha két edényt
csővel összekötünk, a magasabb edényből folya­
dék áramlik az alacsonyabban fekvőbe, mindad­
dig, amíg a két edény folyadékszintje ki nem
egyenlítődik. Mérgezés vagy annak gyanúja ese­
tén a gyomortartalmat az előkészített edényben
az ápoló felfogja és megőrzi! Ha pangó gyomor­
tartalom ürül, megfigyeli, hogy régebben elfo­
gyasztott ételt tartalmaz-e!

A gyomormosás akkor kezdődik, ha a szon­
dán keresztül már nem ürül gyomortartalom. Az

mosás során gyomortartalom jut a légutakba. Ezt papírtörölköző;
a légutak leszívásával és lejtó'ztetett fekvéssel kell
eltávolítani. vízhatlan kötény;
veszélyeshulladék-tároló edény;
A gyomormosás befejezésekor az utolsó öblí­ steril papírvatta,
tőfolyadékba 2-3 evőkanál orvosi szenet teszünk, ágytál;
és ezt a gyomorban hagyjuk. Célszerű emellett paraván;
még sós hashajtót is adni. lepedő.

A mosás befejezésekor az ápoló a szonda vé­
gét összeszorítja, kihúzza, majd a beteg száját ki­
öblítteti. A levezetett szondán keresztül a gyo­
mortartalom jelentős része kiürül. A mérgezésre
gyanús gyomortartalmat az illetékes laboratóri­
umba kell küldeni, feltüntetve az edényen a beteg
nevét és egyéb azonosítóit. A gyomormosó folya­
dékot csak azután szabad kiönteni, ha már min­
den körülményt megnyugtatóan tisztáztunk. A
gyomormosás befejezése után az orvos dokumen­
tálja a beavatkozást (lázlap vagy ambuláns keze­
lőlap). Az ápoló a használt eszközöket elmossa.
A beavatkozást követően az ápoló ellenőrzi és
dokumentálja a kardinális paramétereket (RR, P,
légzés, hőmérséklet), eltérés esetén értesíti a keze­
lőorvost, aki dönt a további teendőkről.

Hüvelyöblítés Kivitelezés

Hüvelyöblítést helyi kezelésként vagy műtéti elő­ Megfelelően megvilágított megfelelő hőmérsékle­
készítés céljából végzünk (16.3. ábra). tű vizsgálóhelyiségben vagy kórteremben az inti­
mitás betartásával kell a beavatkozást végezni
Előkészítés (kórteremben paraván, vizsgálóban ajtó előtti
függöny szükséges). Az eszközök előkészítését
Steril irrigáló csövek; követően a beteget felvilágosítjuk a beavatkozás
steril hüvelyöblítő kanna gumitoldalékkal, menetéről. Megkérjük, hogy hólyagját ürítse ki,
zárószerkezettel; és segítünk az elhelyezkedésben a vizsgálóágyon.
egyszer használatos kesztyű; Amennyiben a betegágyban végezzük, ágyvédel­
testhőmérsékletű (35-37 C) 500 ml 10 met alkalmazunk gumi és textillepedővel, a beteg
százalékos Betadine-oldat (1 liter 10 száza­ alá pedig ágytálat helyezünk.
lékos Betadine-oldat elkészítéséhez 100 ml
tömény Betadine-oldat szükséges); Megfelelő magasságba helyezzük az öblítő
mérőpohár; kannát. Légtelenítünk, majd feltárás után megfe­
kézfertőtlenítő oldat; lelő mélységig (7-8 cm) felvezetett hüvelyöblítő
cső segítségével végezzük a beavatkozást. A szó-

rófejet lassan körbeforgatjuk, mozgatjuk. Ami­
kor az összes folyadék elfogyott, elzárjuk és ki­
húzzuk a szórófejet. Megfigyeljük a kiürült folya­
dék mennyiségét, színét, szagát. Szárazra törlöl-
jük a külső nemi szerveket, és felsegítjük a bete­
get.

Az eszközeinket tisztítjuk, fertőtlenítjük. A
beavatkozást dokumentáljuk.

Vérvétel vénából

Vér lebocsátása vizsgálat céljára valamelyik peri­ 76.4. ábra.
fériás vénából vagy capillarisból az aszepszis sza­ Előkészítés vérvételhez
bályainak szigorú betartásával.

2 pár gumikesztyű; Kivitelezés
bőrfertőtlenítő oldat vagy spray;
kézfertőtlenítő oldat; A vérvételt orvosi indikáció alapján szakápoló
karleszorító; végzi. Tervezett esetben a vizsgálat előtti napon,
csavarmenettel és gumiszeleppel ellátott akut esetben közvetlenül a beavatkozás előtt az
vérvételi tűk; ápoló vagy az orvos közli a pácienssel a vizsgálat
tűrögzítő harang; tényét. A vizsgálatkérő nyomtatványt pontos, ol­
vasható betűkkel kitölti. A beteg személyes ada­
színes, gumidugós, vákuummal ellátott tairól és a vizsgálat irányáról a lázlapon talál in-
vérvételi csövek.

Vérvételi csövek Alkalmazási terület REF 368430 Űrtartalom
REF 367652 10 ml
Szín rutin kémiai vizsgálatok REF 367704
vérkép (sejtszámlálás) REF 367683 4,5 ml
barna alvadási vizsgálatok 3 ml
lila sav-bázis-paraméterek REF 367748 5 ml
kék ammónia (jégen) REF 366676
zöld glükózkoncentráció 3 ml
vérsejtsüllyedés 1,8 ml
szürke
fekete

formációt. Vonalkódos beküldés esetén a számí­ 76.5. ábra.
tógépes rendszer megfelelő programjában törté­ Vérvétel vénából
nik a kérés.
Sebkötözés
Ezt követően a szakápoló kiválasztja a meg­
felelő vérvételi csöveket, ellátja a szükséges sze­ A sebkötözés célja a sebek zavartalan gyógyulá­
mélyazonosító jelzésekkel (név és egyéb azonosí­ sa, valamint a sebgyógyulás folyamatának ellen­
tó). Névazonosság esetén a születési évet és any­ őrzése.
ja nevét is fel kell tüntetni a csövön és a nyom­
tatványon egyaránt. Vonalkódos beküldés esetén Amennyiben az adott osztály kötöző helyiség­
a vonalkódos címkét ragasztja fel, és a beteg ne­ gel rendelkezik, és a beteg állapota megengedi a
vét tünteti fel a mintavételi edényen. A beavatko­ tevékenységet, ott kell elvégezni. A helyiség le­
zást végző ápoló dönt arról, hogy ülve vagy fek­ gyen fertőtlenített, jó megvilágítású és megfelelő
ve valósítja meg a vérvételt, valamint figyelembe hőmérsékletű.
veszi a beteg kérését. A kézfertó'tlent'tés és a gu­
mikesztyű felvétele után megtekinti a páciens Kötözőhelyiség hiányában, illetve ha a beteg
mindkét karját, és vérvételre alkalmas helyet ke­ nem szállítható állapotú, akkor a kötéscsere kór­
res. A karleszorítót a vérvétel várható helye felett teremben, betegágyban is elvégezhető a higiénés
kb. 5 cm-rel alkalmazza. Ezután megtekintéssel szabályok betartásával.
és tapintással kiválasztja a megfelelő vénát. Ezt
követően kiválasztja a vacutaineres tűt, összeál­ Előkészítés
lítja a haranggal. A bőrt dezinficiálja, a behatá­
si idő letelte után (fertőtlenítő szer rászáradásá- Kézfertőtlenítéshez szükséges eszközök;
ig) a bőrt átszúrva, a tűt 15°-os szögben, egyet­ fertőtlenítő oldatok;
len mozdulattal a vénába vezeti néhány mm-t tisztító oldatok (0,9 százalékos NaCl9
előre haladva, követve a véna lefutását (16.5. 3 százalékos hidrogén-peroxid);
ábra). kötszeres doboz (steril sebfedő new mesoft
tojás, gézpaprika);
Egyetlen szúrással több minta nyerhető oly műszeres doboz (steril ollók, csipeszek, tű-
módon, hogy a harangot fecskendőként használ­ fogók, kapocsszedők, Kocher, gombos
va annak belsejébe helyezi a kiválasztott csövet, a
kívánt mennyiség elérése után cseréli a vérvételi
csöveket. A vér megjelenésekor a leszorítás meg­
szüntethető, a csövekben lévő vákuum szívóhatá­
sa elegendő a szükséges vérmennyiség nyerésére.
Az utolsó cső megtelte után egyetlen mozdulattal
kihúzza a vénából a tűt. A szúrás helyére törlőt
helyez, majd 3 percig nyomókötésként alkalmaz­
za. Az alvadásgátlót tartalmazó csöveket lassú
mozdulatokkal, 180°-os szögben többször meg­
forgatja, hogy az adalékanyag jól elkeveredjen a
levett vérrel.

Ezután visszahelyezi a védőkupakot a vacu­
taineres tű végére, az erre szolgáló állvány se­
gítségével. A tűt a harangról történő lecsavará-
sa után a veszélyeshulladék-tároló edénybe he­
lyezi.

szondák, kapocs, varrótűk izolálók, szike­ 76.6. ábra.
pengék, szikenyél, varrófonal); Előkészítés sebkötözéshez
Lidocain 1 százalékos,
kötszervágó olló; Követelmény, hogy legyen a beteg számára el­
Kocher; fogadható.

egyszerhasználatos gumikesztyű (min. 5 Az ideális kötés az, amely a sebre nézve telje­
pár); síti a fenti követelményeket, és amely a beteg, il­
letve a rendelkezésre álló erőforrások szempont­
egyszerhasználatos fóliakesztyű (2 pár) a jából reálisan megvalósítható.
kötés eltávolítása céljából;
steril gumikesztyű (min. 5 pár); A kötözés típusai
műszerfertőtlenítő kád; Műtéti seb kötözése. A sebgyógyulás külön­
böző periódusaiban a kötéscsere gyakorisága
steril vizeletgyűjtő zsák; változó. A steril műtéti sebek kötéscseréje álta­
steril Redon szívópalack; lában a harmadik posztoperatív napon aktuális.
steril tál; Kivételt képeznek a műtét utáni szakban törté­
fertőtlenítő kenőcs; nő drénkivétel, vagy az esetlegesen fellépő szö­
igénynek megfelelő kötözőanyag-rögzítő; vődmények, amikor utóvérzés vagy gyulladásos
rugalmaspólya (steril); tünetek teszik szükségessé az azonnali sebellen-
ragasztóoldó; őrzést vagy sebkötözést.
Nyílt sérülés kötözése. A sérülések okozta
ledobóedény(ek); nyílt sebeket a végleges kezelés helyére történő
veszélyeshulladék-tároló; szállításig ideiglenesen steril fedőkötéssel kell bo­
fóliazsák hulladék számára; rítani, majd a kezelőorvos előírása szerint kell el­
járni.
lepedő; Krónikus seb kötözése. A potenciálisan fertő­
nejlon lepedő; zött sebeket orvosi előírás és a termékgyártók ja­
védőköpeny; vaslata szerint naponta több alkalommal kell cse­
védőszemüveg; rélni.
orr-szájmaszk;
sebváledék vételéhez szükséges eszközök
és a baktériumtenyésztéshez szükséges le-
oltócsővek (aerob, anaerob).

A kötés
Biztosítja a sebek zavartalan gyógyulásá­
hoz szükséges miliőt.
Védelmet nyújt a környezet mechanikus
ingereivel szemben.
Véd a felülfertőzéstől.
Óv a nemkívánatos hőhatástól.
Felszívja a sebből távozó secretumot (a
nedvszívó kötszerek alkalmazásával elke­
rülhető a sebszélek felázása).
A sebgyógyulás folyamatának ellenőrizhe­
tőségét, toxikus anyagok eltávolítását,
gázcsere lehetőségét.
Áthatolhatatlanságot a baktériumok szá­
mára, hőszigetelést, szagok, vérzés mini­
málisra csökkentését.

A sebkötözés szabályai v a g y csipesszel folytatja tovább a műveletet. Ki­
A kötözést végző személy védelme érdekében nyitja a steril kötöző tálcát, és a steril felszerelést
vér, váladékfröccsenés veszélye esetén orr-száj­ onnan veszi elő.
kendőt, védőszemüveget kell alkalmazni, a kötö­
zés kizárólag tiszta védőruhában és gumikesztyű­ Szárazkötés készítése (elsődlegesen gyógyuló
ben történjék. Fertőtlenítő kézmosást, kézfertőt­ műtéti seb kezelése):
lenítést kell végezni minden kötéscsere előtt és be­
fejezése után. A szennyezen kötszert, hegyes, éles A kötözést végző személy higiénés kézfertőtle-
hulladékot veszélyeshulladék-gyűjtőbe kell elhe­ nítést végez, majd steril csipeszbe steril törlőt fog.
lyezni. Vizsgálatra küldendő anyagokat úgy kell Kinyitja a fertőtlenítő oldatot, junat belőle a csi­
csomagolni, hogy azok a szállítást és a feldolgo­ pesszel megfogott steril törlőre, megtisztítja a se­
zást végzőket ne fertőzhessék. A sebellátáshoz bet úgy, hogy minden egyes tisztító mozdulathoz
használt műszereket fizikális tisztítás után fertőt­ külön törlőt használ. A sebet a kevésbé szennye­
lenítő oldatba kell helyezni, majd tisztítás után zen terület felől a szennyezett felé haladva tisztít­
sterilizáltatni kell. ja, az aszepszis szabályainak mindenkori figye­
Bármilyen rendellenességet észlel az ápoló a lembevételével. Száraz gézzel megszárítja a terü­
sebek megfigyelése során, azonnal jelezni kell az letet, végül az igénynek megfelelő steril száraz kö­
orvosnak! tést helyez a sebre.

Kivitelezés Nedves-száraz kötés készítése (krónikus seb
kezelése):
Az ápoló, amennyiben szükséges, az orvos által
előírt fájdalomcsillapítót beadja a betegnek. A Az ápoló gumilepedőt vagy védőfóliát és tex­
kötéscserét végző orvos/ápoló elmagyarázza a tíliát helyez az érinten terület alá. A kötözést vég­
pácienseknek az eljárás lényegét. Becsukja az aj­ ző személy gumikesztyűs kézzel vagy csipesszel
tót, behúzza az ágykörüli függönyt, vagy para­ leveszi a kötést. Megtekinti a váladékot (szín,
vánt alkalmaz. Elhelyezi a beteget kényelmesen, mennyiség, varrat, drén jelenléte). A kötözést
és úgy takarja le a lepedővel, hogy csak a kötö­ végző személy beönti az előírt oldatot a steril tál­
zendő terület legyen szabadon. Elérhető helyre te­ ba, és steril gézt áztat bele. Egy réteg nedves gézt
szi az egyszer használatos veszélyes-hulladék­ helyez közvetlenül a seb felületére, majd a kevés­
gyűjtő zsákot. Alaposan kezet mos, felveszi az bé szennyezett terület felől a szennyezettebb felé
egyszer használatos fóliakesztyűt, eltávolítja a halad. Ha a seb mély, óvatosan csipesszel nyom­
kötözőanyag-rögzítőt. ja a gézt a sebbe. Végül száraz fedést, igény sze­
rint rögzítést helyez a kötésre.
A kötéseket úgy távolítja el - egyszerre egy ré­
teget -, hogy ne mozdítsa el a drént, ha az van a Kötözés utáni teendők:
sebben. A folyamat befejeztével leveszi a kesztyűt, és a
gyűjtőzsákba helyezi. Rögzíti a kötést bőrbarát
Megfigyeli a kötésen lévő váladék jellegét, ragasztószalaggal úgy, hogy a kötés mindkét ol­
mennyiségét, a seb küllemét, az orvos előírása dalán túlérjen. A beteget kényelmes testhelyzetbe
alapján mintát vesz a sebváladékból. A szennye­ segíti, majd elteszi az eszközöket. Kézfertőtlení-
zen kötést a ledobóba helyezi. Megvizsgálja a seb tést, kézmosást végez. Értékeli, hogy reagál a be­
állapotát, a dréneket, a váladékot és a seb épsé­ teg a kötéscserére. Ellenőrzi a kötés állapotát
gét. Leveszi a használt kesztyűt, és a zsákba dob­ minden műszakváltáskor.
ja. Kézfertőtlenítés után kesztyűcserét végez,
Az egészségügyi szakszemélyzet munkáját na­
gyon megkönnyítik a steril egyszerhasználatos
eszközök, szenek melyek egy-egy beavatkozás el­
végzéséhez (például varratszedés) vannak csoma­
golva.

Összefoglalás

A mindennapos beavatkozások bizonyos része a gastrointestinalis funkciók fenntartásához
tartozik: a folyadékegyensúly fenntartása, valamint a tápanyagok előkészítése a felszívódás­
ra.

Az orvosi diagnózis felállításához elengedhetetlen a laboreredmények ismerete, melyet a vér­
vétel előz meg.

Az ápoló mindennapi tevékenysége közé tartozik a sebkötözés előkészítése is, valamint az
aszeptikus környezet biztosításával a gyógyulás egyes szakaszainak előmozdítása.

Kérdések, feladatok

1. Mit kell előkészíteni duodenumszondázáshoz?
2. Hogyan lehet a szondát a duodenumba juttatni?
3. Milyen céllal végzünk gyomormosást?
4. Mit kell előkészíteni gyomormosáshoz?
5. Mérgezés gyanúja esetén mi a teendő a gyomortartalommal?
6. Mi a célja a hüvelyöblítésnek?
7. Milyen felvilágosítást végez a szakápoló hüvelyöblítés előtt?
8. Sorolja fel, hogy mit kell előkészíteni vérvételhez!
9. Mikor engedjük fel vérvételkor a karleszorító gumit?
10. Mi a teendő az alvadásgátlót tartalmazó csővel?
11. Mit kell előkészíteni kötözéshez?
12. Mit kell biztosítani a kötésnek?
13. Ismertesse a kötözés utáni teendőket!

Speciális ápolást igénylő betegek ellátása

Szakonyi Eszter

Az intenzív betegápolás den országában az egészségügyi ellátás szerves,
meghatározó része.
Az intenzív terápia a veszélyeztetett életfunkciók
helyettesítését, helyreállítását jelenti, miközben Az orvostudomány fejlődése, a kórházi ágyak
széles körű megfigyelő, diagnosztikai és terápiás száma egyre szaporodott, de ezzel nem tudott lé­
rendszereket alkalmaznak a beteg kezeléséhez. pést tartani az ápolószemélyzet létszáma. Mindez
Maga az intenzív orvoslás magában foglalja az az egészségügyi ellátás szervezetében és a kórhá­
intenzív megfigyelést, az intenzív ápolást és az in­ zak felépítésében is mélyreható változásokat
tenzív terápiát. eredményezett. Az Egyesült Államokban született
meg az ún. progresszív (folyamatosan, lépcsőze­
Az intenzív betegápolás története 1930-ig tesen fejlődő) betegellátási rendszer gondolata.
nyúlik vissza, amikor Sauerbruck a műtött bete­ Ez a rendszer szakított a kórházak hagyományos
geket „őrzőszobákban" helyezte el. A II. világhá­ szakonkénti (sebészet, belgyógyászat, gyermek­
ború után az orvostudomány nagyfokú fejlődése, gyógyászat stb.) felosztásával és a betegeket -
a kórházi ellátás iránti igény tömeges fokozódása alapbetegségük szakmai hovatartozásától függet­
és a mentőszolgálat hatásfokának javítása foly­ lenül az ápolási és ellátási igény szerint három
tán egyre több olyan, életveszélyes állapotban lé­ egységbe osztályozta.
vő beteg (sérült) került kórházba, akik régebben
gyógyíthatatlannak számítottak vagy már otthon 1. Az intenzív betegellátási egység. A progresszív
(illetve az akut megbetegedés helyén, az ún. „kár­ betegellátás legfelsőbb lépcsőjét képviseli. Ide
helyen") meghaltak. Megváltozott a betegek kor­ sorolandók a legsúlyosabb betegek, akik a
összetétele is. Az aszepszis megvalósítása után a gyógyítással szemben a legnagyobb felszerelé­
vérellátó rendszer kiépülése és a korszerű érzéste- si és ápolási igényt támasztják.
lenítési módszerek kidolgozása újabb lendületet
adott a sebészetnek, melynek új ágai alakultak ki 2. Az ún. közbülső osztály, amelynek ellátási
(szívsebészet, érsebészet, szervátültetés stb.) Az szintje megfelel a hagyományos kórházi szint­
élet igényeinek megfelelően létrejött és óriási fej­ nek. Ide tartoznak a közvetlen életveszélyben
lődésnek indult a baleseti sebészet. Nagy lendüle­ nem lévő, de önmaguk ellátására képtelen be­
tet adott a további fejlődésnek az 1 9 4 7 - 1 9 5 2 kö­ tegek, vagyis az ún. aktív ellátást igénylő be­
zötti gyermekbénulás járvány. Skandináviában tegek nagy része.
1400 orvos és diák heteken át kézzel lélegeztetett
betegeket, miközben felismerték, hogy a halálo­ 3. Az ún. minimális ápolási egység. Az önmaguk
zás nagymértékben csökkent. 1958-tól az elméle­ ellátására képes lábadozó betegek osztálya,
ti ismeretek, a technikai feltételek rohamosan fej­ ahol az ellátási igény már minimálisra csök­
lődtek, és ma már az intenzív terápia a világ min­ ken, de még szükséges az orvosi felügyelet.

A progresszív betegellátási rendszeren (ha­
zánkban) tágabb értelemben azt értjük, hogy

minden beteget ott lássanak el, ahol a betegségé­ Az intenzív betegellátó osztály szervezeti és
nek és állapotának megfelelő kezelésben részesül­ műszaki jellemzői
het, így van, akit otthon, van, akit a rendelőinté­
zetben kezelnek, és vannak, akiknek kórházban Az intenzív betegellátó osztály különleges he­
kell feküdniük. lyet foglal el a kórház egészében, mert alapvető­
en más, mint a többi osztály.
Az intenzív betegellátó osztály és 1. Speciálisan képzett, emelt létszámú szakdol­
a szubintenzív ápolási részleg
gozót foglalkoztat, akiknek fegyelmezett, lel­
A progresszív betegellátási rendszer keretében kiismeretes munkája legalább olyan fontos,
csaknem mindenütt megszervezték az interdisz­ mint az orvosoké.
ciplináris intenzív betegellátó osztályt (IBO-t), és 2. Különleges építészeti és műszaki adottságok­
emellett kialakult egy, a hagyományos osztályok­ kal, költséges betegmegfigyelő és terápiás fel­
hoz tartozó, ún. szubintenzív ápolási részleg is szerelésekkel rendelkezik.
(őrző, koronáriaegység stb.). 3. Súlyos, legtöbbször több orvosi szakterület
összefogását igénylő betegeket összpontosít.
1. Szubintenzív, őrző egység: egy-egy osztály sú­ 4. Főként életmegőrző, aspecifikus, tüneti keze­
lyos betegeit gyűjtik össze, akiknek megerősí­ lést folytat.
tett nővérlétszám mellett a szükséges felszere­ 5. Olyan szervezési egység, amelynek működése
lést is biztosítják. Nem szükséges tehát az osz­ a helyes csoportmunkán áll vagy bukik.
tály valamennyi kórtermét drága műszerekkel 6. IBO-n elsőrendű fontosságot nyer a helyes
ellátni, ehelyett elég egy vagy két kórtermet munkaszervezés.
erre a célra kialakítani. A szétszórtan elhelye­
zett súlyos betegek az ápolást is nehezítik, te­ Az intenzív betegellátó osztály szervezeti fi-i-
hát az összevonás révén az ápolás hatékony­ épitése
sága is fokozódik. A szubintenzív részlegek
átmenetet képeznek a hagyományos osztályok Az intenzív betegellátó osztály szervezetileg
nagyrészt önellátó és az IBO-k életveszélyes legtöbbször interdiszciplináris, azaz szakmaközi,
állapotban lévő betegei között, ezért a szubin­ nevezik multidiszciplinárisnak, vagy sok szakmát
tenzív részlegek mintegy előállomásai és te­ felölelőnek is. Ilyen körülmények között más osz­
hermentesítői az IBO-knak. Nyilvánvaló, tályokhoz hasonlóan a kórház (fő)igazgatójának
hogy ha a szubintenzív részlegben ápolt és ke­ van alárendelve.
zelt betegek állapota rosszabbodik, az IBO-ra
kerülnek, míg az IBO-ról távozó betegeket Az osztály lehet szakmailag részben egyöntetű
igen gyakran előbb a szubintenzív (őrző) rész­ is (például alapvetően sebészeti vagy belgyógyá­
legekben helyezik el. szati jellegű).

2. Interdiszciplináris Intenzív Betegellátó Osz­ Végül szakellátást is folytathat az intenzív
tály: feladata az alapbetegség kezelésén túl az betegellátó osztály. Ha azt valamely hagyomá­
intenzív ápolás, intenzív megfigyelés, és az in­ nyos szakmához szervezik, intenzív betegellátó
tenzív kezelés eljárásainak egységes és egyide­ részlegről (IBR) beszélünk. Ez rendszerint ki­
jű alkalmazásával az életveszélyben lévő bete­ sebb részleg, szervezetileg és szakmailag nem
gek részére az ellátás biztosítása. önálló. Nagy intézetekben (egyetemi kliniká­
kon) egyprofilú IBO-k is működnek. Ez az jelen­
ti, hogy az intézményben legalább két típusú in­
tenzív osztály működik. Az egyik elsősorban a
belgyógyászati jellegű intenzív ellátást igénylő
betegekkel foglalkozik, míg a másik a sebészeti
jellegűekkel.

\

Kik igényelnek intenzív ellátást? Az intenzív osztály építészeti kialakítása

Intenzív osztályon való ellátást igényelnek Az intenzív osztályoknak a tömbkórházban az
azok a betegek, akiknek valamilyen vitális funk­ épületen belül központosán, a fő forgalom csomó­
ciója, azaz életfontos működése (keringés, légzés, pontjában kell elhelyezkedniük, de izoláltan.
kiválasztás, só-víz háztartás, sav-bázis-egyen­
súly, energetikai mérleg) felborul, ill. azt a felbo­ A betegek elhelyezésére szolgáló helyiségek
rulás veszélye fenyegeti. Az IBO betegei ezért (kórtermek) kialakítása többféle megoldás sze­
ténylegesen vagy potenciálisan mindig életve­ rint lehetséges.
szélyes állapotban vannak. Ide tartoznak például:
Nyílt rendszer: az ágyak egy közös légtér­
az eszméletlen állapotban lévők; ben, elkülönítés nélkül vannak elhelyezve.
a heveny légzési elégtelenségben szenvedők; A betegek vizuális elkülönítése paravánok
a súlyos mérgezettek; vagy függönyök alkalmazásával történik.
az életveszélyes görcsös állapotban lévők; - Előnye: a betegek megfigyelése és ellá­
politraumatizáltak;
heveny oligúriás vagy anúriás betegek; tása könnyebb.
életveszélyes hypo- vagy hypertermiás be­ - Hátránya: a betegek nyugalma nem
tegek;
kiterjedt égést szenvedettek; biztosított, nagy a keresztfertőzések ki­
súlyos műtéten átesettek vagy műtétre vá­ alakulásának veszélye stb.
rók. Zárt rendszer: az ágyak egyenként, külön-
külön, egymástól izolált kórtermekbe ke­
Az IBO-ra csak oh/an életveszélyes állapotban rülnek.
lévő beteget vehetnek fel, akinek gyógyítására - Előnye: a betegek izolálása, nyugalma,
még van remény. higiénéje optimálisan biztosítható.
- Hátránya: nagy személyzeti és területi
Az intenzív osztály betegforgalmi rendje igény, túltagoltság. A betegek gyors
megközelítésének nehézsége.
A betegek elvileg kétféleképpen kerülhetnek az Kombinált rendszer: az ágyak egy része
IBO-ra. Vagy előzetes megbeszélés (konzílium) egy vagy két kórteremben, közös térben, a
alapján valamely osztályról helyezik át őket, vagy többi pedig izolált kórtermekben van.
pedig a Mentőszolgálat a beteg életveszélyes álla­
pota miatt oda szállítja további intenzív kezelésre. Az intenzív osztály felszereltsége

Az IBO nem lehet teljesen telt. Állandó felve­ Az IBO csak akkor dolgozhat eredményesen,
vőképességét csak akkor tudja fenntartani, ha az ha rendelkezik a következőkben felsorolt felsze­
intenzív ellátást már nem igénylő betegeket hala­ relésekkel.
dék nélkül visszaveszik az átadó vagy a betegség
alapján illetékes osztályok. Az IBO-n mindig kell 1. Gépészeti jellegű felszerelések: Központi oxi­
üres ágynak lennie, mert fel kell készülni a várat­ gén-, a sűrített levegő-, vákuum-csatlakozók,
lan, sürgős esetek fogadására. Ez az oka annak is, illetve elektromos csatlakozók, klímaberende­
hogy az intenzív osztályokon - éppen az előre zés, szellőzés, vizes blokkok stb. megléte.
nem tervezhető sürgős betegek egyenlőtlen elosz­
lása miatt - az ágykihasználás akkor jó, ha kb. 2. Betegmegfigyelő berendezések, monitorok:
6 0 - 7 0 százalék körül mozog. Ha ennél nagyobb, - ágy melletti monitorok: A beteg élet­
akkor félő, hogy időnként helyhiánnyal küzd, te­ fontos működéseit a betegágy mellett
hát nem tud felvenni intenzív ellátásra szoruló ábrázolják (17.1. ábra);
betegeket. - központi monitorok: valamennyi - a
rendszerbe bekapcsolt beteg - funkciós
értékeit mutatja (17.2. ábra).

- \L1T A legfontosabb mérhető értékek az EKG, a
pulzusszám, a légzésszám, a hőmérséklet, vala­
mint a vértelen vagy véres úton mért artériás és
vénás nyomás.

77.7. ábra. 3. Laboratórium: Sokszor az IBO-nak sürgős
vizsgálatokhoz éjjel nappal üzemelő laborató­
Az életfontos működések monitorozása az intenzív riummal kell rendelkeznie. Ez lehet az osztály
osztályon integrált része, vagy pedig központi laborató­
rium is.
77.2. ábra.
4. Röntgen: Gyakran van szükség ágyban készí­
Központi monitorok, a rendszerbe bekapcsolt betegek tett mellkasröntgen-felvételekre, a vénás ka­
funkciós énekeit mutatják nülök (nyomásmérő szondák, szívritmus sza­
bályozó = pacemaker stb.) helyzetének meg­
állapítására stb.

Az intenzív kezelést igénylő betegeknél a labora­
tóriumi leletek és képalkotó vizsgálatok elké­
szítése soron kívül történik, mivel ezek a lele­
tek a betegség diagnózisának felállításában és
a kezelésben fontos segítségek lehetnek.

5. Terápiás berendezése: Ezeknek széles skálája
ismeretes.
- Ilyen például a mesterséges tartós gépi léle­
geztetést szolgáló nyomás vagy térfogatve­
zérelt lélegeztető készülékek.
- Az IBO elengedhetetlen tartozéka az elek­
tromos defibrillátor (17.3. ábra), a külső
mesterséges szívritmus - vezérlő (pacema­
ker), gyakori berendezése a haemodializá-
ló (vesepótló) berendezés is.

6. Higiénés követelmények. Az IBO betegei
gyakran már eleve fertőzöttek vagy a terápiás
beavatkozások (például tracheostomia) során
fertőződnek. így az intenzív osztály gyűjtője
és egyben szétszórója lehet a kórházi kereszt­
fertőzéseknek. Fontos tehát az

- aszeptikus kezelés szabályainak betartása,
- a keresztfertőzések megelőzése,
- a fertőzött vagy éppen aszeptikus betegek

(például transzplantáltak) elkülönítése,
- a gyakori kézmosás,

- a fertőtlenítés,
- a védőruházat alkalmazása,
- a fertőzött anyagok és a szennyes zárt zsá­

kokban való szállítása.

- a veseműködés pótlása (például művese­
kezeléssel stb.);

- a só-víz- és sav-bázis- egyensúly rendezése
(például infúziós kezeléssel stb.);

- megszüntetni az energetikai elégtelenséget
(mesterséges táplálással) stb.

77.3. ábra. 2. Intenzív megfigyelés: Ha az életfontos mű­
ködések még nem romlottak meg, de bárme­
Defibrillátor az intenzív osztályon lyik percben kieshetnek, a beteget intenzív
megfigyelésben kell részesíteni. Ennek esz­
közei:
- „érzékszervi" megfigyelés: a látható, hall­
ható, a tapintható - érezhető és az egysze­
rűen mérhető paraméterek megfigyelését
és dokumentálását jelenti;

- betegészlelő monitorok segítségével vég­
zett intenzív megfigyelés.

A iatrogén fertőzések elleni küzdelemnek a 3. Intenzív ápolás: Az eszméletlen állapotban lé­
mindennapi munka fontos és tudatos részét kell vő, gyakran eszméletlen, magatehetetlen bete­
képeznie. Mindezen követelmények megvalósí­ geket nyilvánvalóan intenzív ápolásban is kell
tásához az IBO-nak részletes higiénés utasításra részesíteni. Ez a szájápolástól a személyi higi­
van szüksége, melynek megtartása és megköve­ énén keresztül a beteg teljes kiszolgálásából
telése a dolgozók kollektív kötelessége és érde­ áll, és igen nagy körültekintést és szaktudást
ke. igényel.

Az intenzív betegellátás módszerei Az intenzív ellátás módszerei abban is eltér­
nek a hagyományostól, hogy a beteg oki kezelése
Az intenzív betegellátó osztályon három tevé­ átmenetileg a háttérbe szorul, s helyette az élet­
kenység folyik: fontos működések fenntartására irányuló aspeci-
fikus tüneti kezelés lép előtérbe. Abban az eset­
intenzív kezelés; ben, ha valakinek leállt a légzése vagy a szívmű­
intenzív megfigyelés; ködése, teljesen mindegy, hogy mi volt a kiváltó
intenzív ápolás. ok, hiszen a beteg életét ebben a szakaszban nem
annyira az alapbetegség, hanem az életveszélyes
1. Intenzív kezelés: Valamely életfontos műkö­ szövődmény fenyegeti. Ezért az ezeket elhárító és
dést hivatott pótolni. az életveszélyes működéseket pótló intenzív keze­
- Ilyen lehet például a keringés támogatása lés átmenetileg megelőzi az alapbetegség kezelé­
(például gyógyszeresen sokkellenes beavat­ sét. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy lemon­
kozásokkal stb.), vagy mesterségesen fenn­ dunk az oki terápiáról, hiszen az ok felszámolása
tartása (például újraélesztéssel stb.); révén rendszerint a szövődmény is javul. Azon­
- a légzés átvállalása (tartós mesterséges gé­ ban ahhoz, hogy az oki beavatkozás hatékonnyá
pi lélegeztetéssel); váljék, az aspecifikus tüneti kezeléssel időt kell
nyerni.

Az intenzív osztály ul vénás injekció alkalmazása.) A gyógyító-ápoló
munkaszervezési jellemzői csoporton belül az azonos végzettségű ápolók
mellérendelt viszonyban állnak. A legfőbb pa­
Csoportmunka rancs a jó és hatékony csoportmunka.
Az intenzív osztály gyógyító közösségének
legkevesebb három tagja van: az alapbetegséget A beteg szempontjából a legjobb megoldás az,
gyógyító szakember (például sebész), az intenzív hogy egy beteget műszakonként egy ápoló lát el
terápia szakorvosa és az ápoló. Ha több szerv mindennel. így a nővér egységes képet tud kapni
vagy szervrendszer működésének kisesése fenye­ a betegről, szaktudását előnyösebben kamatoz­
get, a gyógyító közösség tagjainak a száma is tathatja, felelőssége jobban érvényesül, s a beteg
emelkedik, s valóságos csoportot alkotnak. felgyógyulása a csoporton belül is az ápoló
Az intenzív osztály betegei számos szakmai személyes ügye és sikere marad.
szakterületről tevődnek össze, vagyis szakmaközi
összefogást igényelnek. Az eredményes gyógyítás­ A munkát körültekintően kell végezni. J ó , ha
hoz szinte valamennyi szakterület legjobb orvo­ szabályozva van a munkarend, az ismételt rutin­
sainak közreműködésére szükség van, mivel az vizsgálatok rendje, a fertőtlenítés stb., de ne le­
osztály vezetője nem érthet minden szakterület­ gyen túl merev. Helytelen, ha a vizitek ideje rend­
hez egyformán. Az intenzív ellátásban a szakok­ szertelen, és az nincs az ápolók munkájával össze­
ra tagolt orvostudomány egymástól már-már hangolva. Ugyanakkor viszont a főorvosi vizit
szinte elszigetelt területei magasabb szinten újra nem lehet halasztást nem tűrő esemény az osztály
találkoznak, integrálódnak. életében. Ha az ápoló éppen fontos munkában
A csoport tagjai egymással mellérendelt vi­ van, helyes, ha előbb befejezi, s csak az után kez­
szonyban vannak, annak ellenére, hogy van egy dik el a vizitet. Az IBO-n - csakúgy, mint más osz­
vezető, aki koordinál, irányít. A véleményeket, tályokon - a beteg a legfontosabb személyiség.
vizsgálatokat és a kezelés további folyamatát egy­
mással megbeszélik. így lesz az intenzív betegellá­ Az élőmunka helyes megszervezésén kívül
tó osztály a különböző szakterületek kollegiális gondosan kell tervezni és szervezni az anyagellá­
együttműködésének központja. tás, a raktározás, a készletfeltöltés módját és mi­
A magas szintű csoportmunka intellektuális, kéntjét, a folyamatos takarítás rendjét, a szemét
fegyelmezett tevékenység eredménye, a csoport és a szennyeselszállítás formáját, s ki kell jelölni
tagjainak belátásából, az egyes ember elégtelensé- mindezen részműködésnek a felelős személyét is.
gi érzéséből fakad, s közös, de mégis egyénileg át­
érzett és viselt felelősséggel termi gyümölcseit. Az ápoló munkája az intenzív osztályon

Munkaidő és munkamegosztás Az intenzív osztályon az éjjel-nappal történő folya­
Az IBO is - csakúgy, mint a hagyományos matos ellátás csak úgy biztosítható, ha ágyanként
kórházi betegellátó osztály - működési szabály­ egy ápolónő és két ágyanként egy orvos biztosítja
zatban leírtak alapján dolgozik. A foglalkoztatott a gyógyító tevékenységet, a megfelelő számú segéd­
személyzet pedig a munkaköri leírás alapján vég­ ápoló, gyógytornász, laborasszisztens, beteghordó,
zi a munkáját. takarító és a műszaki személyzettel a háttérben. Az
Az intenzív szakápolók munkája részben eltér intenzív betegellátás eredményessége és hatékony­
a hagyományos osztályokon dolgozó ápolókétól. sága függ a személyzet számától és szakmai tudá­
Az intenzív osztályon az ápolónők számos olyan sától és etikus magatartásától is. Ha a létszám hiá­
munkát végeznek, amely orvosi munkának szá­ nyos, az veszélyezteti a beteget, és a nagy fizikai és
mít. Ezt írásbeli meghatalmazással tehetik (példá­ pszichés megterhelés kifárasztja és elkedvetleníti a
gyógyító csoportot. A kritikusan súlyos betegek
nagy száma, a nagy mortalitás, a vitális funkciókat

helyettesítő gépek, a betegellenőrző monitorok fo­ nebb emberi viszonyban áll a betegeivel. Leg­
lyamatos működéséből származó optikai és akusz­ többször mint névtelen katona veszi ki részét a
tikai ingerek, a sok energiát felemésztő terápiás munka dandárjából, s a dicsőség babérjaiból is
beavatkozások kudarca, a sikerélmények viszony­ csak ritkán részesül. Az eszméletlen betegek egyé­
lagos ritkasága fokozott pszichés és fizikai megter­ niségét nem ismerheti ki, saját személyiségével
helést ró az ápolószemélyzetre és az orvosokra pedig alig tud hatni rájuk. Viszont a tudatánál lé­
egyaránt. Nem mindenki alkalmas ennek tartós el­ vő beteg érzi, hogy az IBO-n mindenki - így ő
viselésére. A személyzet kiválasztásának ezért szi­ maga is - súlyos állapotban van. Megkönnyebbü­
gorúan önkéntesség alapján kell történnie. lést jelent, ha onnan kihelyezik, mert azt már a
javulás jeleként értékeli. Érthető, hogy a betegek
Az intenzív osztályon dolgozók munkáját alig várják, hogy elkerüljenek az IBO-ról. A be­
nagyban segítik a betegészlelő berendezések, teggel meg kell értetni, hogy az intenzív ellátás a
amelyek folyamatosan regisztrálják a betegek gyógyulásukat segíti. Az ápoló humanitását azon­
legfontosabb életműködéseit, s mint ilyenek, a ban nem lehet gépekkel helyettesíteni, és soha
biztonságos munka, a szövődmények gyors felis­ nem szabad hagyni, hogy a gépek az ápoló és a
merésének és a tudományos dokumentációnak is beteg közé kerüljenek. Különösen a magára ha­
fontos eszközei. Az ápolói munka segítésére, kie­ gyatott és a kezelőszemélyzetre szoruló, géppel lé­
gészítésére, esetleg ellenőrzésére, de nem helyette­ legeztetett beteggel, aki nem képes beszélni, nem
sítésére szolgálnak, mert a személyes betegészle­ tudja a kívánságait, fájdalmát, gondját kifejezni,
lést semmi sem pótolhatja. türelmesen kell foglalkozni, és megpróbálni meg­
érteni kívánságait kéz-, szemmozdulatokból.
Az ápolók zömének intenzív betegellátó szak­
ápolónak kell lennie. A heveny betegségekben al­ A magatehetetlen, nemegyszer többszörös
kalmazott életmegőrző és életveszélyt elhárító szövődményekkel sújtott betegek testi ápolása is
szaktudás elengedhetetlen egy intenzív osztályon rendkívül fontos. A naponkénti vagy gyakoribb
dolgozó szakápolónál. Az ápolók szerepe és fele­ ágyneműcsere és a teljes lemosás mellett a decu­
lőssége lényegesen nagyobb, mint a hagyományos bitus elleni küzdelem, a betegek gyakori forgatá­
osztályon dolgozóké. Az ápolónak fel kell készül­ sa, táplálása stb. igen nagy gondot, türelmet, fizi­
nie a váratlan szövődmények megjelenésére, és kai állóképességet és felelősségtudatot követel.
azok elhárításához is értenie kell. Ismernie kell, és Fontos és sokszor elfelejtett tényezője az ápolás­
folyamatosan értékelnie kell a betegek általános nak a betegek szájápolása, a soor megelőzése-ke­
állapotát, légzését, keringését stb. Ismernie kell az zelése.
egyes műszerek működési elvét, kezelését, bizton­
ságos üzemeltetését és a leggyakrabban fellépő hi­ A felületes, lelkiismeretlen munka talán sehol
bák elhárítását. A műszerek adta eredmények ér­ sem bosszulja meg magát olyan gyorsan és olyan
tékeléséhez is nagy vonalakban értenie kell. mértékben, mint éppen az intenzív osztályon. A
rendszeres katéterezést igénylő betegeknél például
Az intenzív betegellátó szakápolót kiterjedt, elég akár csak egyszer is véteni a kötelező sterili­
széles körű tudás, fegyelmezett magatartás, hatá­ tás ellen, máris hetekig tartó fertőzésnek tesszük
rozott fellépés, gyors helyzetfelismerés, jó megfi­ ki a beteget, vagy akár életveszélybe sodorjuk. A
gyelőképesség és öntudatos munkamorál jellem­ tracheostomiát minden esetben kínos sterilitással
zi. Ehhez azonban társulnia kell a hivatásszeretet­ kell kezelni és leszívni. Ha csak egyszer is áthág­
nek, humánus gondolkodásnak és a magas etikai juk ezt, a légutakban súlyos, esetleg jóvátehetetlen
szemléletből eredő felelősségtudatnak. A jó inten­ fertőzés alakulhat ki, ami a beteg életébe is kerül­
zív ápolónak nagyfokú empatikus képességekkel het. A gyógyítás sikere tehát nem annyira a keze­
keli rendelkeznie. lést irányító orvoson, mint a lelkiismeretesen dol­
gozó egészségügyi szakdolgozón múlik.
Az intenzív osztályon dolgozó ápoló személy­
telenebb, de éppen ezért önzetlenebb, érdektele­

Az intenzív betegellátás előnyei Hátrányok:
és hátrányai Az intenzív betegellátás a beteg számára fi­
zikailag megterhelő.
Előnyök: Igen nagy a személyzet pszichés és fizikai
Az IBO folyamatos és magas szintű észle­ megterhelése is.
lést és kezelést biztosít. Néha valamiféle magasabbrendűség ural­
Működése által lehetséges a felszerelés és a kodik el a csoporton (mintegy lenézik, le­
személyzet gazdaságos kihasználása. becsülik, alsóbbrendűnek tartják a hagyo­
A bonyolult, sok figyelmet igénylő és nem is mányos osztályok gyógyító személyzetét).
veszélytelen kezelési módokat az IBO-n ru­ Az intenzív osztály üzemeltetése igen költ­
tinszerűen - ezért biztonságosan - végzik. séges.
Optimális mód nyílik a változások és a le­ A kiégés szindróma az intenzív osztályon
letek azonnali értékelésére és belőlük a ta­ nagyobb számban jelentkezik.
nulságok azonnali levonására.
Éjjel-nappal mód nyílik az akut betegek Irodalom
legjobb ellátására.
Kitűnő lehetőséget biztosít az orvosok és Bokor N. (szerk.): Ápolástan-gondozástan. Me­
az ápolók képzésére és továbbképzésére. dicina Könyvkiadó, Budapest, 1993.
Az intenzív osztály életet őriz meg és ment
meg. Mezőcsáti M. - Piskóti Zoltánné: Az intenzív be­
tegellátást igénylő betegek ápolása. Egészség­
ügyi Szakképző és Továbbképző, 2 0 0 5 .

JJ2 összefoglalás

A fejezet témája az intenzív betegellátás. A rövid történeti áttekintést követően az intenzív
osztályok felépítését, jellemzőit tárgyaltuk, amely általában minden intenzív terápiával fog­
lalkozó osztályra igaz. Az intenzív osztályok páciensei sajátos helyzetűek, általában életve­
szélyben vannak, de gyógyításukra még van remény. A gyógyítás három alappilléren nyugszik:
intenzív kezelés, megfigyelés, ápolás. A megfelelő gyógyításhoz hozzátartozik a megfelelően
felkészült szakdolgozó, akinek feladata a beteg ápolásán túl a gyors észlelés is, amely az in­
tenzív terápiánál rendkívül fontos. Természetesen, mivel az intenzív osztály zárt közösség,
és speciális ellátás folyik a területén, meghatározhatók előnyei és hátrányai is. Az intenzív
betegellátás fejezet ezeket a területeket tárgyalja.

I / Kérdések, feladatok

1. Mit jelent az intenzív terápia?
2. Milyen ápolási egységek vannak egy kórházon belül?
3. Mi a különbség a szubintenzív és az intenzív betegellátó osztály között?
4. Az intenzív betegellátó osztály jellemzői?
5. Kik igényelnek intenzív ellátást?
6. Sorolja fel az intenzív ellátás módszereit!
7. Milyen feladatai vannak egy szakápolónak az intenzív osztályon?
8. Milyen előnyei és hátrányai vannak az intenzív ellátásnak?

Az eszméletlen beteg ápolása meleg időben vagy szellőzetlen helyiségben, ha
sokáig mozdulatlanul áll valaki. Néha előfordul,
Bokor Nándor hogy az ájulásnak pszichés oka van. Az eszmélet­
vesztést többnyire gyengeség, szédülés, hányin­
Kóros tudatállapotok ger, álmosság (ásítozás) előzi meg. Az álló egyén
ezek után összeesik, de ebben a fekvő helyzetben
Eszméletlenség az az állapot, melyben az egyén magához is tér. A bevezető tüneteket sokan már
elveszti tudatos kapcsolatát a külvilággal. Az esz­ ismerik, így az eszméletvesztésüket megelőzik az­
méletvesztés néha percek alatt elmúlik, máskor zal, hogy leülnek vagy lefekszenek. Az ájult em­
órákig, esetleg napokig is eltart. Eszerint és a sú­ ber arca és ajka sápadt, szeme csukott, bőre hű­
lyosság foka szerint a következő formáit külön­ vös, esetleg nyirkos, végtagjai tónustalanok. A
böztetjük meg: szemhéjak megemelésekor a pupillareakciók ki­
válthatók. A pulzus többnyire szapora, de lehet
syncope: átmeneti eszméletvesztés az agyi alacsony is a pulzusszám. A légzés felületes. A
vérellátás múló elégtelensége miatt; vízszintes testhelyzet többnyire elegendő ahhoz,
ájulás (collapsus): átmeneti, felületes esz­ hogy az agy vérellátása rendeződjön, különleges
méletvesztés; beavatkozás nem szükséges, ajánlatos azonban a
aluszékonyság (somnolentia): a beteg mély beteget tovább fektetni. Ha az eszméletvesztés
álomhoz hasonló állapotban van, melyből nem szűnik meg rövid időn belül a vízszintes test­
azonban hangos felszólítással vagy egyéb helyzet mellett, akkor az alsó végtagokat meg­
erélyes ingerrel felébreszthető; emeljük, segítve ezzel az agy vérellátásának gyor­
mély kábultság (sopor): a beteg csak fáj­ sabb javulását.
dalmas ingerre reagál;
mély eszméletlenség (coma, kóma): az esz­ Eszméletlenség (kóma). Tartós, mély eszmé­
méletlenség legmélyebb foka, melyből a letlenség, melynek számos oka lehet. Gyakran
beteget nem lehet felébreszteni, sőt reflexei látni súlyos balesetek után, fertőző betegségek,
nagy része sem váltható ki. agyi betegségek, anyagcsere-betegségek kapcsán.
Sokszor a szervezet önmérgeződése a kóma oka,
Ápolás szempontjából meg kell még külön­ például májelégtelenségben (hepatikus kóma),
böztetni azt a betegcsoportot, akik nem eszmélet­ veseelégtelenségben (uraemiás kóma) stb. A kó­
lenek ugyan, de panaszaikat, kívánságaikat ki­ ma kiváltó oka, tehát az alapbetegség határozza
nyilvánítani nem tudják, nem kommunikálnak meg, hogy remélhető-e az eszméletlenség megszű­
többnyire agyi károsodás miatt, de például táp­ nése. Ha az alapbetegség gyógyítható, akkor az is
remélhető, hogy megszűnik a kóma, ezért ilyen­
lálhatok. kor úgy kell kezelnünk a beteget, hogy tevékeny­
ségünk ne csak az alapvető ápolási teendőkre
A tudatállapotokat a betegmegfigyelésnél már szorítkozzék, hanem úgy, hogy a kóma megszű­
megismertük, itt az ájulással, a kómával és a non- nése után az egészségét is visszanyerje. Ez azt je­
kommunikatív beteggel foglalkozunk részleteseb­ lenti, hogy nem csupán a vitális funkciókat (lég­
ben. zést, keringést, széklet- és vizeletürítést) ellenőriz­
zük és tartjuk fenn, hanem meg kell előznünk a
Ájulás (collapsus). Az eszméletvesztés leggya­ kóma állapotában bekövetkezhető egyéb károso­
koribb, legismertebb formája. Felületes és múló dásokat is (elektrolit-háztartás, szénhidrát­
jellegű', mert a beteg beavatkozás nélkül is magá­ anyagcsere, sav-bázis-egyensúly zavara, nyomási
hoz tér. Oka az agy átmeneti vérellátási zavara. fekélyek stb.). Ha az alapbetegség súlyossága mi-
Előfordul hosszabb álláskor, kimerüléskor, túl

att nem várható javulás, arra kell törekedni, hogy rövid (például mérgezés) vagy hosszabb idejű
a beteget élete utolsó percéig ellássuk. Ez pedig
döntően ápolási feladat. (például agyi sérülés) lehet. Itt csupán általános

Az eszméletlen beteg ápolása szempontokra szorítkozhatunk, az egyes betegsé­

Az eszméletlen beteg ápolása egyike a legnehe­ gekre vonatkozó teendőket a szakápolástan tár­
zebb ápolási munkának, mert hiányzik a beteg
együttműködése. Nem tudja közölni, elmondani gyalja.
panaszait, kívánságait, ezeket pontos, folyamatos
megfigyeléssel magunknak kell felismerni. Mind­ A légutak károsodása. Az eszméletlen beteg
ez csak úgy lehetséges, ha folyamatosan észleljük
az alapvető tüneteket. Az eszméletlenség a kiváltó többnyire nyitott szájjal légzik, szája kiszárad. A
októl függően hosszabb vagy rövidebb ideig tart.
Ha az okot ismerjük, akkor azt is tudjuk, mit kell kiszáradást glicerinnel vagy parafinnal történő
tenni, és megszüntethető-e a kóma és mennyi idő gyakori ecseteléssel csökkentjük. Hasonlóan já­
alatt. A hypoglykaemiás eszméletvesztés például
az intravénásán adott glükóz hatására percek runk el az orrnyálkahártya kiszáradása megelő­
alatt megszűnik. Ellenkezője: a hyperglykaemiás zésére is. A légutakban többnyire sűrű nyák is fel­
kóma azonban szakszerű kezeléssel is csak órák
alatt szüntethető meg. A mérgezettek is csak órák halmozódik, amit erőtlen köhögéssel nem tud sa­
vagy napok, a koponyasérültek pedig néha csak
hetek alatt térnek magukhoz. ját maga eltávolítani. Lehetőség: fizioterápia

Igen fontos feladat az eszméletlenség okának vagy leszívás. A sűrű nyákot csak nagy szívóere­
a tisztázása. Az ápolási anamnézis felvétele min­
dig nehézséget jelent. Mivel a betegtől nem tud­ jű szívóval lehet eltávolítani. Oldalra fektetéssel
hatunk meg semmit, az előzményeket csak a kísé­
rőtől lehet megszerezni. E tekintetben a közeli meg kell gátolni a nyelv hátracsúszását.
hozzátartozón kívül a mentőápolók szerepe a leg­
fontosabb, mert látják a helyszínt, a körülménye­ Légzési elégtelenség esetén a beteget intubál-
ket, ahonnan a beteget szállították, és szakszerű
információt adnak. Megtudható, nem cukorbe­ ják (intubáció=cső bevezetése), vagy légcsőmet­
teg, szívbeteg-e az illető, nem utal-e valami szán­
dékosságra (gyógyszermérgezés), nincs-e nyoma szést (tracheotomia) végeznek. Ezeken át köny-
esetleges idegenkezűségnek, stb. Ezért az anam­
nézis szempontjából legyen fontos szabály: kísé­ nyebb a váladék leszívása, és rajtuk keresztül gé­
rőt vagy mentőápolót nem szabad addig elenged­
ni, amíg orvos és szakápoló nem beszélt velük! pi lélegeztetést is lehet végezni. Ezen eszközök ke­
Mindent - még az esetleg lényegtelennek tűnő in­
formációt is - írásban rögzíteni kell. Az ápolási zelése szakápolási feladat.
anamnézis természetesen ilyen esetekben több­
nyire csak az aktuális állapotra szorítkozik. Szájnyálkahártya fertőződésének veszélye.

Az ápolási diagnózis felállítását meghatároz­ Szabály, hogy az eszméletlen beteg protézisét el
za, hogy az eszméletlenség várható időtartama
kell távolítani. Mivel a táplálkozás hiánya miatt

a szájüregnek nincs öntisztulása, ott baktériumok

és gombák tömege telepszik meg, elsősorban a
protézisek alatt, de anélkül is.

A bőr károsodása (decubitus veszélye). Mivel
hosszabb-rövidebb ideig tartó fekvésről van szó,

gondot kell fordítani a bőrvédelemre. Fontos tud­
ni, hogy lesoványodott és alultáplált embereknek

a rövid ideig tartó fekvés (ún. rövid ágyhozkö­

töttség) is súlyos bőrkárosodást tud okozni. En­

nek megelőzése a bőr keringésének javítása, a de­

cubitus megelőzésénél tanult módon történjen.

Korrekt bőrápolással elkerülhetjük, hogy az esz­

mélet visszatérése után hosszú ideig a decubitus

kezelése jelentsen gondot.

A szemek ápolása különösen a hosszabban

tartó eszméletlenség esetén igen fontos. A nyitott

szemű beteg corneája kiszárad, ami vaksághoz
vezethet. Ezt nedvesítéssel vagy erre a célra szol­

gáló műkönnyel, A-vitamint tartalmazó olajjal
tudjuk megakadályozni. A csukott szemű beteg

szemét is veszélyezteti a fertőződés, mivel az ön­ 77.4. ábra.
tisztulása hiányzik. Gyakori kitörléssel kell ezt el­
kerülni. Percutan endoscopos gastrostoma (PEG) tápláló szon­

A táplálkozás megszűnésének veszélye. Esz­ dája
méletlen beteget az aspiráció veszélye miatt oráli­
san táplálni tilos! Várhatóan rövid ideig tartó Ilyenkor ezek hiányát természetesen pótolni kell
eszméletlenségnél lehet táplálni parenteralisan parenteralisan vagy szondán keresztül. A bevitt
különböző, e célra készült tápszerekkel. Ezek és ürített folyadék mennyiségét pontosan regiszt-
tápértéke azonban nem kielégítő, hosszabb időn ráljuk.
át elégtelenek, és a tartós intravénás beavatkozás
veszélyét is magukban hordozzák. Hosszabban Ürítés megszűnésének veszélye. Szabályként
(8-10napnál tovább) tartó táplálási nehézség ese­ fogadjuk el, hogy az eszméletlen beteget meg kell
tén enterális táplálást kell bevezetni: a tápszert katéterezni. Egyrészt tudnunk kell pontosan a vi­
közvetlenül a gyomorba kell juttatni, a nyelési zelet mennyiségét, másrészt pedig fekvő betegnél
reflex kihagyásával. Ennek eszköze lehet naso- az alávizelés a decubitus kialakulásának egyik
gastrikus szonda (4—6 hétig alkalmazható). Csak legnagyobb oka. (A katéterezést és annak veszé-
nyugodt betegnél jöhet szóba, egyébként - érthe­ lyeit lásd a megfelelő fejezetben). Az eszméletlen
tő okokból - a felső végtagját mozgatni tudó be­ beteg mindig szorulásossá válik. A széklet üríté­
teg ezt kihúzza. Gondozása ápolói feladat: orrjá­ séről gondoskodni kell, ez esetben a hashajtás kü-
ratokat kell tisztán tartani, a meghatározott táp­ lönböző módszerei is megengedhetők (kúp, beön-
szert pedig pontosan adagolni. Másik megoldás a tések, illetve szondatáplálás esetén azon keresztül
műtéti gastrostoma. Ezt ma már igen ritkán al­ bejuttatott hashajtó). Mivel fekvő betegről van
kalmazzák, helyette endoszkóp segítségével jut­ szó, minden esetben pelenkát használunk, és azt
tatnak tápláló szondát a gyomorba (percutan en­ kellő gyakorisággal cseréljük. Az ürítés tényét
doszkópos gastrostoma, röv.: PEG) (17.4. ábra). szintén regisztrálni kell.
Utóbbi előtt rendezni kell az esetleges véralvadá­
si zavarokat. Ápolói feladat a szonda gondozása:
a hasfalon bevezetett szonda környezetét rend­
szeresen deinficienssel kell kezelni, és a hasfaloní
lévő műanyag korong és a bőr közé gézlapot kell1
helyezni.

Bármelyik tápszondát alkalmazzuk, azon ke­
resztül vagy fecskendővel vagy csepegtetéssel jut­
tatjuk be a tápszert. A táplálékon kívül gondos­
kodni kellő mennyiségű folyadék (víz) beadásáról1
is.

Mivel a szájüreg öntisztulása ilyen esetekbeni
nem lehetséges, fokozott a szájüreg fertőzésénekk
veszélye. Elsősorban gombás fertőzés (soor) meg­
előzésére kell törekedni annál is inkább, mivel ez
könnyen felismerhető és egyszerű módszerre:l1
(boraxos ecsetelés) rendezhető.

Folyadék- és elektrolit-háztartás felborulásá­

nak veszélye. Elsősorban a hányással, hasmenés­
sel járó állapotokban kíván külön figyelmet.

Fertőzés veszélye. Fentieken kívül egyéb fertő­ bális kommunikáció. Ennek lehetőségei: ápolási
munka közben beszélgetni vele úgy, mintha a tu­
zési lehetőségek közül kiemelendő a tüdőgyulla­ data teljesen tiszta lenne. Ha van rá idő, ezt az
ápolási időn kívül is megtehetjük. E tekintetben
dás veszélye, mint minden más tartósan fekvő, azonban legtöbbet olyan személyek tehetnek,
akik kötődnek a beteghez, elsősorban a család­
különösen idős betegnél. Az eszméletlen beteg tagok. Lehetőség szerint be kell őket vonni az
ápolásnak ebbe a folyamatába vagy úgy, hogy
parenterális táplálásban és folyadékpótlásban ré­ beszéljenek hozzá, de úgy is lehet, hogy a hang­
szesül, emiatt tartós perifériás vagy centrális ka­ szalagra rögzített otthoni beszélgetéseket na­
ponta többször lejátsszák számára. Alapos meg­
nült alkalmaznak. Ez is, mint minden intravénás figyeléskor a mimikájuk elárulja, hogy reagál­
beavatkozás, szisztémás fertőzés veszélyét rejti nak ezekre.

magában. Eszméletlen, és emellett még különö­ Az eszméletlen ember tehát nem tudja érzése­
it kifejezni, a kívánságát gyakran ki kell találni.
sen nyugtalan betegnél a szokottnál is gyorsab­ Szomjúságérzését a száj, a nyelv megnedvesítése
csillapítja, bőrviszketését a bőr dörzsölése stb. A
ban alakul ki vénagyulladás. A kanul kezelésére, beteg viselkedése elárulja, hogy a panaszán segí­
tettünk vagy nem. Ezek felismeréséhez sok ta­
megfigyelésére és cseréjére külön gondot kell for­ pasztalat, alapos megfigyelés és empátia szüksé­
ges.
dítanunk!
Fontos szabály: eszméletlen betegre annak je­
Bőrfertőzés veszélye. Akkor áll fenn, ha az lenlétében rossz állapotára vonatkozó megjegy­
zést ne tegyünk!
eszméletlen ember nyugtalan, bőrét vakarja.
A nem kommunikáló beteg ápolása. A 12. fe­
Megelőzésére a kezek tisztán tartásán kívül a jezetben (betegmegfigyelés) utaltunk arra, hogy a
kommunikációra képtelen ember ápolása, ellátá­
körmök rövidre vágása szükséges. sa is speciális feladat. Nem eszméletlen, csupán
érzéseit, kívánságait nem tudja kifejezni, de pél­
Trombózis veszélye. A tartós fekvés - bármely dául szájon át táplálható, segítséggel esetleg jár
is, ugyanakkor nem jelzi panaszait: ürítést, éhe­
okból - a vénás keringés jelentős lelassulása ré­ zést, szomjazást stb. Ezeket a panaszokat, kíván­
ságokat bizonyos jelekből lehet felismerni, alapos
vén trombózis veszélyét rejti magában. Megelő­ megfigyeléssel. Ilyenek az éhezés, szomjazás, szé­
kelési, vizelési inger, bőrviszketés, rossz testhely­
zésének egyik módja a mozgatás lenne, azonban zet stb. Az alvásából spontán felébredő beteg
nyugtalanságát sem elsősorban nyugtatóval old­
ez eszméletlen betegnél nem kivihető. Ezért ilyen­ juk meg, lehet, hogy helyzetváltoztatás, a végta­
gok áthelyezése elég a megnyugváshoz. (Magya­
kor a trombózis megelőzése céljából véralvadás­ rázat: alvás közben mindenki változtatja helyze­
tét - többnyire nem tudatosan.) Többszöri pró­
gátló kezelést alkalmazunk (ún. preventív hepa- bálkozással elégítjük ki ezeket az igényeket, és ha
rinkezelést). sikerült, a beteg tekintete (egy-egy hálás pillan­
tás) vagy megnyugvás elárulja, hogy panaszát fel­
Kontrakturák kialakulása. Tartós, mozdulat­ ismertük-e.
lan fekvés - bármely betegség miatt történik -

kontrakturák (ízületek elmerevedéséhez) kialaku­
lásához vezet, öntudatlan embereknél - közre­

működés hiányában - ez csak az ízületek passzív

mozgatásával előzhető meg.

jelentős testhőmérséklet-változás veszélye.

Különösen idegrendszeri károsodás miatt eszmé­

letlen embernél a hőszabályozó központ is káro­

sodik, emiatt néha igen magas láz, máskor kihű­

lés következik be. Többnyire magas hőmérséklet­

tel találkozunk, ilyenkor a hőpangást kell kerülni

a takarás csökkentésével, borogatással; kihűlés­

kor pedig melegítéssel segítünk.
Kommunikáció. Az eszméletlen beteg érzése­

it nem tudja közölni, ez azonban nem mindig je­
lenti azt, hogy nem szerez tudomást a körülötte

történő eseményekről, különösen a verbális

(szóbeli) történésekről. A tartósan eszméletlen

beteg ápolásának egyik sarkalatos pontja a ver­

Ápolási tervet talán az eszméletlen beteg ese­ ellenében igazolt hozzátartozónak keli átadni,
tében a legnehezebb készíteni, hiszen az eszmélet­ vagy szabályos leltárba venni és az intézmény
lenség tartama és az alapbetegségtől függő sú­ pénztárában elhelyezni.
lyossága is igen változó. A felmérés, tervezés, vég­
rehajtás, az értékelés gyakran szorul módosítás­ Ápolási dokumentáció. Mivel az eszméletlen
ra. Vannak azonban olyan ápolási feladatok, me­ beteg ápolási terve az állapotnak megfelelően
lyeket minden eszméletlen betegnél közel azono­ gyakran változik, a változások pontos dokumen­
san kell végezni. tálása szükséges az ápolási lapon. Ezen túlmenő­
en a változásokat orvosnak is jelenteni kell. Az
Az eszméletlen beteget mindenekelőtt bizton­ ápolási dokumentációban (lázlapon) természete­
ságosan kell elhelyezni. Ágya lehetőleg mindkét sen jelölni kell a kardinális tüneteket (életjeleket)
oldalról legyen megközelíthető és a műanyagle­ is.
pedővel és harántlepedővel egyaránt legyen ellát­
va. A nyugtalan beteg ágyára mindkét oldalon ki­ Az ápolási lapot műszakonként kell vezetni, a
párnázott rácsot szerelünk, mert a még látszólag 8 órás vagy 12 órás műszaknak megfelelően. Az
nyugodt beteg is leeshet az ágyról. Az ágyrács fel­ ápolási lap tartalmazza mindenekelőtt a beteggel
helyezéséhez mint fizikai korlátozás módszeréhez történt eseményeket, továbbá az ápolási problé­
az egészségügyi törvény szerint orvosi hozzájáru­ mákat. Ilyen például a kiszáradás veszélye, hasi
lás szükséges. fájdalom várható fellépése, szénhidrát-anyagcse­
re romlásának veszélye, fulladás lehetősége stb.
Az ápolási tervet és annak teljesítését folya­ Az ápolási lapon a műszak átadója és átvevője
matosan értékeljük és a körülményeknek megfe­ aláírásával hitelesíti, hogy a beteggel való teendő­
lelően szükség szerint módosítjuk. ket átadta, illetve átvette (részletesebben: a kór­
házi munkarenddel foglalkozó fejezet tárgyalja).
Értékek elhelyezése. Az eszméletlen beteg ér­
tékeit gondosan kell kezelni. Átvételi elismervény

Összefoglalás

Ez az alfejezet bevezetőben ismerteti a kóros tudatállapotokat, majd az eszméletlen beteg
ápolását. Számos ápolási diagnosztikus feladatunk van, ezek felállítása és megoldása nagy
körültekintést igényel. Nehézséget okoz, hogy a beteg kommunikációra képtelen. Az ápolá­
si tervet sokszor kell módosítani, és pontosan kell dokumentálni az eseményeket.

I" -{ Kérdések, feladatok

1. Ismertesse az eszméletlenség fokozatait!
2. Ismertesse az eszméletlen beteg ápolásával kapcsolatos lehetséges főbb ápolási diagnó­

zisokat!
3. Készítsen tervet az eszméletlen beteg ápolásához!
4. Melyek a fontosabb szempontok az ápolási dokumentációban?
5. Miért kell különbséget tenni a teljesen eszméletlen és a nem kommunikáló beteg között?

A haldokló beteg ápolása sorozata), testi, lelki, szociális, vallási szempon­
tok egybeszövődésc, melyek együttesen határoz­
Bokor Nándor zák meg a segítségnyújtás elvét is. Ebben az orvos
tevékenysége mellett ápolási, gondozási, pszicho­
A halál az egész világra jellemző folyamat, az el­ lógiai és lelkészi szolgálatok is igen jelentős sze­
múlást minden élőlény magában hordozza. Ezt a rephez jutnak.
tényt azonban az embereknek csak egy része tud­
ja reálisan elfogadni. Még az egészségügyi dolgo­ Az emberek más-más módon viszonyulnak a
zók is, akik munkájuknál fogva gyakran talál­ meghalás tényéhez. Ennek megfelelően a viszo­
koznak az emberi életek befejeződésével, sokszor nyuk is más az őket körülvevőkkel szemben. Van,
nehezen tudnak ezzel a természetes jelenséggel aki retteg, fél a haláltól és szenvedéstől olyannyi­
szembenézni. ra, hogy a végzetes betegségről tudomást szerez­
ve esetleg öngyilkosságot követ el. Ellenkező vég­
Az emberi lét végső határáig tartó élet ritka, let, amikor valaki tudomásul veszi, hogy élete vé­
legtöbbször valamilyen kóros folyamat, betegség géhez közeledik, a lehetőségekhez képest türe­
vet véget az életnek. Munkánk során a gyógyítá­ lemmel viseli az ezzel járó megpróbáltatásokat, és
si, ápolási tevékenységünkkel mi arra törek­ nyugodtan várja élete elmúlását. Az emberek
szünk, hogy ezeket a kóros folyamatokat kivéd­ azonban általában ösztönösen félnek a haláltól,
jük, a betegségeket meggyógyítsuk. Ez néha sike­ bármennyire velejárója is az életnek.
rül, sokszor azonban eredménytelen, mert lehető­
ségeink végesek. Az ápoló egyik legnehezebb A halál bekövetkezhet hirtelen, vártalanul.
szakmai, de ugyanakkor emberi feladata is, hogy Ilyenkor igen rövid az az idő, amelyet a súlyos
a haldokló utolsó napjait, óráit megkönnyítse. beteg átél, többnyire olyan állapotban éli meg a
perceket, órákat, amelyben tudatállapota elbo­
Évszázadok vagy inkább évezredek alatt nagy rul, sorsát felfogni nem tudja. Legtöbbször azon­
változások történtek a meghalás folyamatának, ban a halálhoz vezető út egy hosszabb folyamat
vagyis annak az útnak a megismerésében, ame­ eredménye, a halált végül „haláltusa", agónia
lyet az embernek az élete utolsó szakaszában meg előzi meg A haláltusa napokig eltarthat, sőt néha
kell tennie. Ma az emberek nagyobb része nem ebben a súlyos állapotban reményt keltő javulá­
otthonában, családban hal meg, hanem gyakran sok is bekövetkezhetnek. Hivatásunk egyik leg­
gyógyászati „beavatkozások" közepette, csövek, nehezebb feladata az ilyenkor tanúsított maga­
vezetékek, palackok, állványok, monitorok, más tartásunk, gyógyító-ápolási tevékenységünk.
eszközök közt. Ezek mellett vagy éppen ezek kö­
vetkeztében a halál, a meghalás, a haldoklás fo­ A súlyos beteggel és haldoklóval kapcsolatos
lyamata általában tovább tart, mint régebben. Az viselkedés egyaránt vonatkozik ápolókra, orvo­
élet és a halál közötti határok is elmosódtak. Ma sokra, családtagokra, vagyis mindenkire, aki
sok olyan ember él, akit a szó szoros értelmében ilyenkor a beteg környezetében van. A haldokló
a halálból hoztak vissza (példának említhetjük a ellátása sokrétű, ezért a következőkben nem csu­
leállt szívműködés újraindítását és a leállás meg­ pán ápolási teendőkkel foglalkozunk, hanem a
előzését elektromos ritmusszabályozóval). Mivel súlyos, terminális állapotú beteggel, a haldokló­
ilyen lényeges változásoknak vagyunk tanúi, val való törődéssel, ellátással általánosságban.
szükséges, hogy a meghalással és a halállal szem­
beni magatartásunk is megváltozzék. (rók, filozófusok, teológusok, orvosok, tudósok sok­
féle módon írnak, vallanak a halálról, a haldoklóhoz va­
A haldoklókkal való foglalkozás azon a té­ ló viszonyról. A közelmúltig tartotta magát az az állás­
nyen nyugszik, hogy az egészség vagy betegség pont, hogy a végzetes betegséget és annak ugyancsak
végső soron emberi történés (esemény, események végzetes kimenetelét nem közöljük az érintett beteg­
gel. A súlyos beteg megtévesztését megbocsátható cse-

lékedéinek tartották. Ez olyannyira igaznak látszott, tel gyakran annak eredménye, hogy a betegek az infor­
hogy évszázadokon keresztül nem vagy alig említik az mációt túl korán és váratlanul kapják meg, méghozzá
igazmondást az orvosi kódexekben, eskükben, miköz­ egy idegentől, aki talán még sietve is közli azt, csak
ben ezek a dokumentumok az egyéb erkölcsi elveket hogy már „túl legyen rajta". Ez az elutasítás a fék sze­
következetesen fejtik ki. Nem említi sem a legismertebb repét játssza: lehetővé teszi, hogy a beteg a rossz hír vé­
ilyen dokumentum: a hippokratészi eskü, sem a kevés­ tele után összeszedje magát, és védekező állásba he­
bé ismert hindu felavatási eskü, pedig ezek igen szigo­ lyezkedjék. Az ilyen védekezés számos formában nyilvá­
rú követelményeket támasztanak az orvossal szemben nul meg: arra gondol például, hogy leleteit összecserél­
mind a viselkedés terén, mind az „éjjel-nappal" való ték, mások orvost változtatnak abban bízva, hogy má­
gyógyítás tekintetében „akár az orvos saját élete árán sik helyen kedvezőbb választ kapnak. És ha utóbbi
is". Szó sincs azonban ilyen határozottságról, ha az megtörténik, akkor számos újabb vizsgálat is követke­
igazmondás kerül szóba. A kevesek egyike, aki az igaz­ zik, amivel a beteg bizonyítani akarja gyógyíthatóságát.
mondást említi, Amatus Lusitanus zsidó orvos volt (ül­
dözték és pestisben halt meg 1568-ban). Azt írta: „Ha „Ahhoz, hogy megtanuljunk élni és meghalni, végig
hazudok, érjen utol Isten angyala, Raphael örök harag­ kell gondolnunk a halált és fel kell készülnünk rá, hogy
ja, és semmi se sikerüljön nekem az orvostudományban elfogadjuk" (Montaigne). Egyesek kívánják, hogy té­
kívánságaim szerint". vesszék meg őket, mások viszont mindent tudni akar­
nak, hogy a hátralévő idejükben módjuk legyen meg­
A későbbi orvosi kódexek is kerülték ezt a témát, és hozni személyes döntéseiket. A megtévesztés olyan
többnyire az orvosra bízták, milyen mértékig tájékoztat­ helyzetbe hozhat beteg embereket, hogy többé nem
ja a menthetetlen beteget. Az pedig emberi tulajdonsá­ vehetnek részt saját egészségüket illető döntésekben.
gunk, hogy rossz hírt nem szeretünk közölni senkivel. Egy menthetetlen ember, akit nem tájékoztatnak arról,
Az igazmondás azonban nem csak az orvos elhatározá­ hogy betegsége végzetes, és közel van a halála, nem
sán múlik, az elhallgatásnak számos egyéb oka is van. dönthet élete végéről: kórházba megy-e vagy nem, alá­
Ilyen lehet például az, hogy a betegek gyakran nem veti-e magát egy műtétnek vagy sem, hol és kivel tölti
óhajtják hallani a rossz híreket. (Ilyennel találkozunk ak­ élete utolsó napjait, hogyan hozza rendbe dolgait stb.
kor, ha valaki azért nem megy vizsgálatra, mert fél,
hogy kiderül valamilyen súlyos betegsége.) A betegek Az a tény, hogy az egészségügyben egyre in­
elvárják az információt, de inkább megnyugtató, jó hí­ kább komolyan vesszük az igazmondást, azzal
reket akarnak hallani. A rossz hír közlése - különösen magyarázható, hogy kidolgozták a tájékozott be­
kellő előkészítés nélkül - gyakran súlyos kárt tud okoz­ leegyezés fogalmát. A törvény megköveteli, hogy
ni. Mások viszont szeretnék megtudni a teljes igazsá­ egy ember teljes egészségének megsértése csak a
got, azt is, ha menthetetlenek. Az is tapasztalat azon­ személy tájékozott, önkéntes beleegyezésével tör­
ban, hogy minél határozottabban követeli valaki a tu­ ténhet. A „tájékozott beleegyezés" azt jelenti,
dást, annál inkább szenved a félelemtől, ami azután hogy a személynek jogos igénye, hogy feltárják
oda vezet, hogy a megadott információt is elhárítja ma­ neki a vizsgálati eljárásokban és a gyógyító tevé­
gától. Orvosi tapasztalat, hogy az igazsággal szemben a kenységben javasolt beavatkozás hasznát és koc­
betegek egy része valóban mélyről jövő ellenállást tanú­ kázatát. Ugyanakkor a beavatkozás elmaradásá­
sít; egyértelműen adják tanújelét, hogy belülről elutasít­ nak kockázatát is kell ismertetni. Ezekhez bele­
ják azt, amit a betegségekről mondtak nekik, még ak­ egyezése szükséges, kivétel az életet akutan veszé­
kor is, ha azt ismételten kérték és ismételten meg is lyeztető állapot, vagy ha vészhelyzetben lévő be­
kapták. Majdnem mindenki átmegy az elutasítás fázi­ teg nem beszámítható. Ez esetben a meghatalma­
sán, amikor saját halálával kell szembenéznie. E kérdés zott (gyám) beleegyezése szükséges. Erről az
vizsgálatával, felderítésével kapcsolatban Elizabeth egészségügyi törvény pontosan rendelkezik.
Kübler-Ross nevét kell megjegyezni, erre később részle­
tesebben is visszatérünk. Szerinte a tudomásul nem vé­ A köznapi életből ismert, hogy a betegek az
információ birtokában többségükben jobban el-

viselik a fájdalmat, jobban együttműködnek az lyek közt nem óhajtják, hogy meghosszabbítsák
ápolóval, az orvossal. Sokszor éppen az okozza a az életüket. A megkérdezettek többsége nem akar
legtöbb gyötrelmet, ha valamit a betegek nem tudni semmit, hiszen sohasem kérdeznek.
tudnak, de homályosan sejtenek.
A gyógyíthatatlan, menthetetlen
A betegek tájékoztatása többnyire a beavat­ és haldokló (terminális állapotú) beteg
kozásokkal kapcsolatos, és nem mindig tartal­
mazza a menthetetlenek tájékoztatását. Bár a tör­ Mielőtt a haldoklók orvosi, ápolói, lelki ellátási
vény szerint a beteget az állapotáról tájékoztatni problémáira rátérünk, legalább hozzávetőlegesen
kell, a tájékoztatás emberi oldala azonban megkí­ meg kell határozni, mikor beszélünk arról, hogy
vánja, hogy az a gyógyíthatatlan beteg esetében valaki menthetetlen, halódó, haldokló (terminális
egyéni mérlegelés útján, kellő körültekintéssel állapotú) beteg. A kérdést élesen el kell különíte­
történjen. Néha a beteg nyíltan kéri, hogy ne ni a gyógyíthatatlan beteg fogalmától. Utóbbit il­
mondják meg neki a rossz híreket, vagy akár vi­ letően sokáig tartotta magát például az a nézet,
lágos jelét is adja annak, hogy kárt szenvedne egy hogy a rákos beteg gyógyíthatatlan. Mára ez a
végzetes hír hallatán. Azonban ha valaki elleplezi felfogás teljesen megváltozott, hiszen a rákos be­
az igazságot, ennek terhét magára kell vállalnia. tegek egyre nagyobb része véglegesen meggyó­
A helytálló információnak mindig el kell jutni va­ gyítható, vagy életük jelentősen meghosszabbít­
lakihez, ezt a személyt a törvény szerint a beteg ható, életminőségük javítható. Ezért is célszerű a
nevezi meg. Nem megengedhető, hogy a beteget fogalmakat elkülöníteni, és talán jobban fedi a
„tapintatból" megtévesszük és erről a környezete valós helyzetet, ha menthetetlen és haldokló (ter­
ne tudjon! minális állapotú) betegről beszélünk. Ezek azt az
időszakot jelentik, amikor már nyilvánvaló, hogy
Az tény, hogy ha a beteg nem kérdez, nem je­ valakin már valóban nem lehet segíteni, meg fog
lenti azt, hogy nincsenek kérdései. Egy vizit, egy halni. Ide tartozhatnak természetesen előrehala­
egyszeri beszélgetés erre ritkán vagy talán soha­ dott állapotú rákos betegek, de mások is (példá­
sem elegendő. A rossz hírt közölni mindig csak ul súlyos szívbetegek). Ennek a folyamatnak az
kellő előkészítés után szabad (fokozatosan, meg­ időtartama néhány naptól akár néhány hónapig
felelő időben és helyen). is terjedhet. Gyakran kérdezik a beteg és a hozzá­
tartozók is: „mennyi lehet még hátra?" Erre a
A szenvedőkkel való őszinteség nem jelenti, kérdésre szinte soha nem lehet pontos, sőt még
hogy meg szabad fosztani őket minden remény­ megközelítő választ sem adni, hiszen sokszor lá­
től: attól a reménytől, hogy van esélyük a javulás­ tunk váratlanul, gyorsan bekövetkező rosszabbo­
ra, bármilyen csekély legyen is az; és attól a biz­ dást, halált, máskor pedig nehezen magyarázható
tonságérzettől, hogy nem hagyják el őket, ha se­ módon átmeneti kisebb-nagyobb javulásokat is.
gítségre lesz szükségük. Azok, akik tanulják, mi­
ként kell gondoskodni a betegekről és a haldok­ Ha hathatós segítséget akarunk nyújtani egy
lókról, meg kell, hogy tanuljanak beszélni velük embernek, akinek a napjai meg vannak számlál­
még a halálról is. Ebben segít, ha megpróbáljuk va, tudnunk kell, hogy a beteg hogyan éli át éle­
magunkat beleélni a beteg helyzetébe (empátia). tének ezt a szakaszát. Ehhez ismernünk kell a be­
tegsége lefolyását, jelenségeit és a panaszokat,
Azok, akik tudják, ki fog gondoskodni róluk, amelyek betegségével, annak súlyosbodásával
ha súlyos betegek lesznek, vagy ha már közel áll­ összefüggésben vannak. Meg kell tehát ismer­
nak a halálhoz, még idejében megbeszélhetik ve­ nünk a haldoklási folyamat testi vonatkozásait,
le gondjaikat. Egyre nagyobb számban írnak alá
emberek nyilatkozatot - ún. élő végrendeletet -
melyben, ha akarják, megjelölhetik, hogy kíván­
nak-e tájékoztatást kapni állapotukról vagy sem.
Még azokat a feltételeket is megjelölhetik, me­

és azt a segítségnyújtási lehetőséget, amelyet or­ Lehetőséget kell adni, hogy valakivel be­
vosi és ápolási téren ebben a folyamatban nyújta­ széljen a körülményeiről, emlékeiről, vagy
ni lehet. Ennek érdekében áttekintjük a haldoklás amiről akar.
folyamatát a beteg oldaláról. A beteg - haldokló, menthetetlen - önmeg-
becsülésének előmozdítása (beszélgetés,
Ápolási folyamat korrekt válasz a kérdésére stb.).
A beteg emberi méltóságának megőrzése.
Ápolási tervet készíteni a gyógyíthatatlan beteg Az őt érintő kérdésekben a döntés lehető­
ápolásában nagy körültekintést és empátiát igé­ ségének megadása.
nyel, és csak hosszas gyakorlattal sajátítható el. A jogairól szóló törvények megismertetése
Arra is fel kell készülni, hogy a tervet gyakran és biztosítása (lásd a 13. fejezet A betegel­
kell módosítani. Fontosabb szempontok a követ­ látás folyamatossága alfejezetben).
kezők: Értékelés.
Javította-e az ápolás a beteg életminőségét.
Felmérés. Elfogadta-c a beteg a veszteséget.
Ismeretei a betegségével kapcsolatban. Elérhető volt-e a lelki megnyugvás elérése.
Milyen a beteg szomatikus állapota (ét­
vágy, ürítés, alvászavar stb. Az utolsó szakasz jelenségei, panaszai
Megfigyeljük a beteg viselkedését (dep­
ressziós, de eufórikus is lehet). Azok a jelenségek, melyeket a haldoklóban észle­
Milyenek a kapcsolatai (elsősorban család, lünk, és amelyeket a haldokló kinyilvánít, bete­
de mások is). genként változnak. Elsősorban attól a betegségtől
Vannak-e tervei stb. függnek, amelyben a beteg szenved. Azt is tud­
nunk kell azonban, hogy a betegség természetén
Tervezés. A tervezés ez esetben is, mint min­ kívül sok más tényező is közrejátszik: a beteg sze­
den más betegnél, nem betegségre hanem egyénre mélyisége, a lelki feszültségei, amelyeket átél,
szabott. A terv módosulhat, állapottól függően életkora, neme, vallása, a napszak, hogy kipi­
bővülhet. Néhány szempont: hent-e vagy sem (lásd alább).

A panaszok (fájdalom!) csökkentése. Az orvos általában arra törekszik, hogy a be­
Tevékenységének javítása vagy visszaállí­ teget meggyógyítsa. Terminális állapotú beteg
tása. esetében azonban másról van szó: a beteget nem
Szellemi tevékenység javítása. lehet meggyógyítani, csak szenvedésén enyhíteni,
A magányosság érzésének csökkentése állapotát elviselhetővé tenni.
vagy megszüntetése. Emberi kapcsolatok
teremtése vagy visszaállítása. A panaszok jelentősége. A terminális állapotú
Újra gyakorolja a vallását stb. beteg panaszai szerteágazók, ezek helyes megíté­
Megvalósítás. Szintén gyakran módosul, szé­ lése fontos a megfelelő válaszadáshoz.
les körű és egyénre szabott.
Az empátiának, a tapasztalatnak ez eset­ A beteg fájdalmának kinyilvánítására lehető­
ben is igen fontos szerep jut. séget kell adni. Ez nem azt jelenti, hogy a pana­
Az ápoló szükség szerint elérhető legyen szokat gyorsan megszüntessük, hanem azt, hogy
(akár szükséglet kielégítésében, akár pél­ türelemmel végighallgassuk. Sokszor az is jóté­
dául beszélgetés, panasz meghallgatása kony hatású, ha gondjait, nehézségeit egy másik
céljából). emberrel megoszthatja. E tekintetben a család
Fontos - ha lehetséges - családtag vagy szerepe pótolhatatlan.
más személy bevonása.

A panaszok azonban jelenthetnek félelmet is, felmérni a haldokló különböző szintű szükségle­
melyhez társul a nyugtalanság, bizonytalanság, teit, ehhez elengedhetetlen az ápolási anamnézis
gyámoltalanság, ami komoly segítséget igényel. felvétele és a helyes ápolási diagnózis felállítása,
Ez a félelem mindig olyan irányban nyilvánul és ezek alapján az ápolás megtervezése és kivite­
meg, ahonnan a beteg a legtöbbet várja. így az lezése. Ebben az állapotban a panaszok gyakran
orvosnak elsősorban a fájdalomról és szorongás­ változnak, ezért kell az ápolási tervet ennek meg­
ról, az ápolónak a kemény ágyról vagy kényel­ felelően sokszor módosítani. Terminális állapot­
metlen fekhelyről, a családtagnak az egyedüllét­ ban a panaszok intenzitása gyakran változik, az
ről, félelemről panaszkodik. A sokfelé irányuló ápolási tervet is ennek megfelelően gyakran kell
panasz a teendőket igen megnehezíti, de irányít­ felülvizsgálni, és a szükségnek megfelelően mó­
ja is. dosítani.

A panaszok kinyilvánítása. A forma, a mód, A leggyakrabban előforduló panasz és tünet a
ahogyan a betegek panaszaikat kinyilvánítják, a fáradtság. Azért is a legkellemetlenebb panasza,
körülményektől is függ: a nemtől, a kortól, a nap­ mert a beteg érzi, hogy fokozatosan gyengül, és
szaktól és attól is, kinek mondja el a panaszait. ez a tehetetlenség érzésével is jár. Ezek a panaszok
az éjszakai pihenéssel mérsékelhetők, így ezt min­
Nemek. A férfi általában hajlamosabb arra, denképpen biztosítani kell.
hogy az általa észlelt panaszokat részletesen ele­
mezze. A nő ezzel szemben a panaszokat legtöbb­ Visszatérő panasz a fekvéssel járó nyomás ál­
ször szerteágazóan érzi, és elemzi azokat. Ez meg­ tal kiváltott fájdalom. Ebben a helyzetben nehéz
nyilvánul abban is, ahogyan a panaszokat előad­ még a táplálkozás, az ivás, az ürítési szükségletek
ják. A férfi részletesen, konkréten adja elő, néha végzése is. Súlyosbítja a helyzetet a légzési, köhö­
saját diagnózist is felállít (angina pectoris, gyo­ gési nehézség is. Nem célravezető ilyenkor a fek­
mordaganat stb.). A nő gyakran azt panaszolja, tetést mindenáron szorgalmazni; ha a beteg álla­
nem érzi jól magát, mindenütt fájdalmai vannak, pota engedi, gyakran kell kiültetni és annyi ideig,
gyenge stb. Ezt gyakran túlzott megterheléssel, ameddig azt jól bírja. Ez különösen légzési pana­
menstruációs zavarokkal magyarázza. A férfi szok esetén hasznos.
pontosan körülírt panasza lehet általános beteg­
ségi állapot kinyilvánítása, a nő határozott pana­ A fájdalmak. Nem minden halálos betegség
sza gyakran körülhatárolható szervi okokra mu­ jár fájdalmakkal. A fájdalom megélését és kifeje­
tathat. zését pszichés tényezők is befolyásolják. Ha ezek
jelentkeznek, leküzdésük igen fontos a haldokló­
Életkor. Gyermekeknél a kedvetlenség, lehan­ nak nyújtott segítségben. A fájdalom nem állan­
goltság esetén többnyire testi panaszokkal állunk dó, tapasztalat szerint a délutáni és esti órákban
szemben. Magas életkort megélt betegek valami fokozódik. A fájdalomcsillapítót ennek megfele­
félelem folytán nem merik kinyilvánítani pana­ lően kell adagolni, és nem rutinszerűen. Ha a fáj­
szaikat. A nagyon idősek csökkent értelmi képes­ dalom nem múlik el, az adagolást általában sza­
ségeik folytán néha nem emlékeznek panaszaik porítják. Ha ily módon adjuk az erős fájdalom­
lefolyására. csillapítókat, szükségtelenül kábulttá tesszük a
beteget a reggeli órákban, majd este kevesebbet
Napszak szerint is változnak a panaszok. adunk. Az ezzel okozott fáradtságot a beteg úgy
Reggeli órákban, jó éjszakai pihenés után a sú­ tapasztalja, mint szellemi fogságot. Sokak észlelé­
lyos beteg is jobban érzi magát, mint nappal vagy se azt mutatja, hogy a betegek olyan körülmé­
este. Nappal a fájdalom, esti órákban pedig a nyek közt érzik magukat jobban, ha reggel nem
hosszú éjszakától való félelem határozhatja meg kapnak fájdalomcsillapítót, vagy csak kis adag­
a panaszait. ban, így reggel értékes órákat biztosítunk szá­
mukra. Délután nagyobb adag fájdalomcsillapí-
A leggyakoribb panaszok és az ezekkel kap­
csolatos igények kielégítése. Az ápoló feladata

tót adunk, ezt éjszakára ismételjük, esetleg alta­ sérő jelenségei súlyos lelki terhet jelentenek, főleg
tóval kombináljuk. az, hogy ilyen állapotban mások segítségére szo­
rul. Melyek a legfontosabb feladatok?
A szorongás egyike a legrosszabb állapotok­
nak, melyekben a terminális állapotú beteg szen­ Talán a legfontosabb ilyenkor, hogy ne hagy­
ved. Ez az állapot nemcsak fárasztó, hanem félel­ juk magára. Ez leginkább a haldokló otthonában
met is okoz. Gyakran úgy jelentkezik, mint köz­ biztosítható, azonban a lehetőségekhez képest er­
vetlen életveszély jele (például légszomj). re az intézeti ellátás keretében is törekedni kell A
pszichés kapcsolat a tudatállapottól függő, azon­
Éhség és szomjúság. A súlyos betegek gyakran ban ilyenkor is és a tudat romlásánál is fontos a
váratlan óhajokkal állnak elő, szokatlan ételeket, fizikai kapcsolat: például a kezek, az arc gyakori
italokat kívánnak. A lehetőségekhez képest telje­ simítása. Gyakorlati tapasztalat, hogy ez nyugta-
síteni kell ezeket a kívánságokat. A családot tólag hat, tükrözi a törődést.
azonban meg kell óvni a csalódástól: fel kell ké­
szíteni arra, hogy a beteg semmit vagy csak na­ További fontos teendő a nyugalom biztosítá­
gyon keveset fog elfogyasztani a kívánt ételből. sa. A fizikai nyugalom a pihenést szolgálja. Azt
jelenti, hogy csak a számára fontos személyek lá­
A szomjúság az utolsó napok leggyakoribb togassák, ők is csak akkor, ha a nyugalmat nem
panaszai közé tartozik. Nem csak abban nyilvá­ zavarják. Ennek biztosítása egyike a legnehezebb
nul meg, hogy a beteg folyadékot kér - gyakran feladatoknak, több okból: a pihenés ideje nem ki­
erre már képtelen is -, de erre utaló tünetei van­ számítható; jogilag nem lehet megtiltani, hogy
nak: kiszáradt ajkak, nyelv, csökkent turgorú bárki bármikor látogasson (néhány kivételtől el­
bőr. Az ivás fekvő helyzetben nehéz vagy akár tekintve néha csupán kíváncsiságból is); na­
lehetetlen is. Segít - ha lehetséges - a felültetés, gyobb, közös kórteremben a többi beteg látoga­
a feltámasztott fej, a csőrös csésze, fecskendővel tója szintén zavarólag hat. A nyugalom biztosítá­
kis adagokban történő adagolás. Végső esetben sa érdekében ilyenkor a terminális állapotú bete­
infúzióval kell a folyadékpótlást biztosítani. get el lehet ugyan különíteni kisebb (esetleg egy­
Amennyiben ez a terminális állapot elhúzódó, ágyas) kórteremben, azonban ez igen nagy tapin­
ismerve a tartós vénás kanülökben rejlő ve­ tatot, körültekintést igényel. Viszont lehetőséget
szélyt, alkalmazható a nasogastrikus szonda ad arra, hogy közeli hozzátartozó (családtag) ve­
vagy a PEG is (lásd az eszméletlen beteg táplálá­ le legyen folyamatosan.
sánál).
A nyugalomhoz szorosan kapcsolódik a biz­
Az izzadás mind a beteg, mind a környezete tonság szükségletének kielégítése is. Az agonizáló
számára kellemetlen. Jelentősége van ez esetben a beteg néha nyugtalan, kárt tehet magában (példá­
bőrápolásnak. Ez gyakori lemosást, fehérnemű­ ul branülök elmozdítása), vagy leesik az ágyról.
váltást jelent. Ilyenkor törvény adta lehetőségek közt bizonyos
kényszerítő eszközök alkalmazására is szükség
A szükségletek elvégzése mind a beteg, mind a lehet (ágyrács stb). A biztonság szükségletének
környezete számára súlyos lelki teher. A terminá­ legfontosabb mozzanata azonban az, hogy - mint
lis állapotú betegnél gyakran nem nélkülözhető már említettük - a terminális állapotban lévő be­
az állandó katéter. A székletürítési nehézséget a teget vagy ahhoz közeledőt ne hagyjuk magára!
mobilitás hiánya is fokozza, ilyen esetekben meg­ Ha ilyenkor jelen lehet családtag, a kényszerítő
engedhető hashajtó rendszeres adása. A gyakori eszközöket mellőzni is lehet.
tisztántartás nem csupán a pszichés gondoskodás
szempontjából, hanem a decubitus megelőzése A nyugalom biztosításával összekapcsolható a
céljából is elengedhetetlen. kapcsolattartás szükséglete és annak kielégítése is.
A kapcsolattartásban tekintettel kell lenni arra,
Az emberi méltóság elvesztése talán a legfon­ hogy a beteg kivel akar kapcsolatot tartani. Ez
tosabb problémája a terminális állapotú ember­
nek. A teljes szétesés, a betegség visszataszító kí­

többnyire a legközelebbi hozzátartozónak megje­ hospice ház vagy osztály formájában, ahol
lölt személy (vagy személyek), továbbá lelkész, jo­ vagy a nap huszonnégy órájában kapnak
gász, közjegyző stb. Ilyenkor - ameddig a kívánsá­ ellátást a betegek, és lehet csak nappali el­
gát ki tudja nyilvánítani - ennek kell eleget tenni. látást nyújtó részleg is,
otthonukban, ahol erre a célra kiképzett
Ebben a szakaszban az együttműködés a hal­ nővér és orvos kíséri figyelemmel a beteg
doklóval rendkívüli fontosságú. A terminális ál­ sorsát, és a családtagok segítségével törté­
lapot progressziójával párhuzamosan romlik a nik az ellátásuk. A szakápoló vagy orvos
vele való kommunikáció lehetősége is. A már kí­ dönt arról például hogy szükséges-e paren-
vánságát kinyilvánítani nem tudó személlyel tör­ terális folyadékpótlás - és ezt el is végzi -,
ténő kommunikáció nagy szakmai tapasztalatot vagy a fájdalomcsillapítás módján kell vál­
igényel. Egy-egy mozdulatából, életjelenség meg­ toztatni stb.
változásából, tekintetéből lehet csak következtet­
ni a kívánságára. Ebben nagy segítség lehet első­ Egyéb házi szakápolási szolgálatok akkor ve­
sorban a családtag - különösen aki a beteg szo­ hetők igénybe, ha speciális szakápolási teendőkre
kásait jól ismeri - lelkész, pszichológus, mentál­ van szükség (például rendszeres sebkötözés,
higiénés szakember, de mindenekelőtt a jó megfi­ gyógytorna, stomagondozás stb).
gyelő ápolónő.
Mint már említettük, a menthetetlen, agonizá­
Az országhatárok megnyitása után számos ló beteg elvesztésére fel kell készíteni hozzátarto­
más kultúrájú emberrel kerülünk kapcsolatba. zójukat is. A hosszantartó betegségnél a gyász
Köztük súlyos állapotba jutók is lesznek és hal­ (szeretett személy, különösen hozzátartozó halá­
nak is meg. Természetes elvárásuk, hogy súlyos lán érzett fájdalom) a veszteségre adott normális
állapotukban olyan ellátásban részesüljenek, ami válasz. Az ehhez tartozó magatartásformák azon­
megfelel volt hazájuk szokásainak, vallásuknak. ban különböznek függetlenül attól, hogy az el­
Ezeket - ha nem ismerjük - családtagjaiktól, kí­ hunyt váratlanul távozott, vagy napokig tartó
sérőjüktől megtudhatjuk. Ezek figyelembe vételé­ agonizálás után, függ az elhunyttal való kapcso­
re a tapintat szempontjából feltétlen szükség van lattól, életkorától, pszichés állapotától.
(lásd 16. fejezet).
A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyászreak­
Ennek a szakasznak a megfigyelése és jó ellá­ ció nem közvetlenül a haláleset bekövetkeztekor,
tása a legnehezebb ápolási feladatok egyike. Min­ hanem csak néhány héttel később teljesedik ki. A
den ember másként éli meg a terminális állapo­ haláleset utáni adminisztratív teendők a gyászo­
tot. Vannak belenyugvók, a „szenvedést" jól tű­ lók idejét lekötik (temetés, hagyatéki tárgyalás
rők, mások háborognak a közelgő vég miatt. Az stb.). Ezek lezajlása után következik a magány, az
élet befejeződésének elfogadtatása elsődlegesen elhunyt igazi hiánya, a vele kapcsolatos emlékek
nem ápolói feladat. Erre idő hiányában sincs le­ felidézése. Ennek feldolgozására szüksége lehet a
hetősége - hiszen hosszabb és ismétlődő beszélge­ családnak, különösen egyedül maradt családtag
tést igényel - de megnyerhet valakit, akinek erre esetén. Ilyenkor is tud segíteni a már említetett
a képessége is megvan. Ilyen lehet elsősorban a mentálhigiénés szakember, pszichológus, szociális
már említett családtag, vallásos beteg esetében munkás, lelkész.
pedig a lelkész.
A haldoklási folyamat szakaszai
A terminális állapotban lévő betegek egy ré­
szének ellátásában segítséget jelent a hospice- Miután áttekintettük a haldoklás időszakát or­
szolgálat. (A hospice angol szó, eredeti jelentése: vosi és ápolási szempontból, röviden meg kell is-
menedékház. A magyar értelmezésben kb. annyit
jelent: a hely, ahol meghalhatok). Jelenleg Ma­
gyarországon két formában működik:

merkednünk a folyamat azon szakaszaival, me­ (Itt meg kell jegyezni, hogy a szakaszok vál­
lyek a haldoklás folyamán a betegben végbemen­ tozhatnak, akár egy napon belül is: például az el­
nek. Bonyolult kérdés, átélni nehéz, csupán sok fogadás stádiumában lévő beteg másnap akár lá­
és lelkiismeretes megfigyelés alapján lehet átte­ badozik is.)
kinteni ezt a folyamatot, hogy azután munkánk­
ban a helyzetnek megfelelően tudjunk cseleked­ A tagadás eleinte lehet burkolt: jellemezhető
ni. úgy is, mint öntudatlan szembenállás a betegség
halálos kimenetelének felismerésével. A beteg eb­
A haldoklásnak szakaszai vannak, a követke­ be nem akar, nem tud belenyugodni („miért pont
zőkben ezeket ismerjük meg, és az egyes szaka­ én?"). Gyakran kikéri más orvos véleményét is
szokban alkalmazandó vagy alkalmazható mód­ arra gondolva, hogy leleteit tévesen értékelték.
szereket, teendőket tekintjük át. Ezek jelentős ré­ Visszautasíthatja akár a tüneteit is abból a meg­
sze ápolói munka, de részt kell vállaljon ebben el­ gondolásból, hogy így jobb lesz a prognózisa. A
sősorban a család, a barát, ismerős, lelkész, pszi­ tagadás mint a betegség hárítása a hozzátarto­
chológus, mentálhigiénés szakember, alkalomad­ zókra is kiterjedhet; így fordulhat elő, hogy bár
tán közjegyző is. tudnak hozzátartozójuk súlyos, gyógyíthatatlan
betegségéről, halála mégis váratlannak tűnik szá­
Elizabeth Kübler-Ross - Amerikában élő, mukra (mondván: „hiszen sokat javult"). A ta­
svájci származású pszichiáter - egy beteg halálát gadás általában nem tart hosszú ideig, gyorsan
több szakaszból álló folyamatként írja le. Az átmegy a lázadás idősszakába, mely depressziók­
utolsó szakasz a halál elfogadásából áll. Az em­ kal váltakozik.
ber a halálával mint életének befejező szakaszá­
val állást is foglalhat: ellenállást tanúsíthat, me­ A lázadás, harag fázisát nem lehet élesen elkü­
nekülhet tőle, és ha ez nem sikerül, passzívan löníteni, valójában minden időszakot érint. Még
vagy megkeseredve megadja magát neki. Tapasz­ akkor is, ha a beteg elérkezett az elfogadás idősza­
talat szerint a hívő ember sem mindig tud kába, mégis bizonyos időszakokban lázonghat a
könnyebben értelmes történést találni a halálban, meghalás ellen. A lázadás akkor a legerősebb,
mint a nem hívő. E tekintetben a halál elfogadá­ amikor belátta, hogy betegsége halálos kimenete­
sa nem azon múlik, hogy az illető hite milyen ha­ lű. Aki ezt közli a beteggel, számíthat arra, hogy
tást gyakorol az életére. A nehéz időszakot azon­ lázadást, haragot vált ki. Ilyenkor gyakran előfor­
ban sokszor megkönnyíti a mentálhigiénés szak­ dul, hogy a beteg vagy hozzátartozói az orvos el­
emberrel, pszichológussal, elsősorban azonban a len lázadnak: későn ismerték fel a betegséget, so­
lelkésszel való beszélgetés. ká halasztották a kivizsgálást, elkésve operáltak,
nem volt kielégítő az ápolás, rossz volt az elhelye­
A következőkben megismerjük azokat szaka­ zés stb. A lázadás nemcsak az orvos, az ápoló el­
szokat, amiket menthetetlen, halódó, terminális len irányul, hanem az egész társadalom ellen.
állapotban lévő beteg átél. E kérdéssel a fent
említett Kübler-Ross foglalkozott behatóan, A beteg szemrehányásai arra késztetik a segí­
haldoklókkal történő interjúk formájában. Ta­ tő személyt, hogy védje saját magát. A segítséget
pasztalatait ismert könyvében foglalta össze. nyújtó személynek ilyenkor sokat kell tűrnie, en­
Eszerint a haldoklásnak a következő szakaszait gednie kell, és bizonyos esetekben még igazat is
különíti el: kell adnia.

a tudomásulvétel tagadása, elutasítása, Kübler-Ross szerint az alkudozás szakaszában
harag, feszültség, a lázadás és depresszió váltja egymást. A beteg
alkudozás a sorssal, gyakran ígéreteket, fogadalmakat tesz (Istennek,
depresszió, orvosnak, ápolónak, környezetének), hogy gyó­
belenyugvás, elfogadás. gyulást érjen el. Ez valójában kísérlet az időnye­
résre.

Depresszió (lehangoltság). Sok betegnél, aki kis beteg meghal. Különösen ez utóbbi észlelése
közel áll a halálhoz - előfordul ez az állapot. válhat ijesztővé, ha a hátramaradott gyermeknek
Nem lát kiutat a helyzetéből. Magába zárkózik, az az érzése, hogy a meghalt gyermek ugyanolyan
hozzátartozói közömbössé válnak számára, csak betegségben szenvedett, mint ő. Tapasztalatok
azok után érdeklődik, akik közvetlenül részt azt mutatják, hogy mind az egészséges, mind a
vesznek ápolásában. Előfordul, hogy a beteg beteg gyermekek foglalkoznak a halállal, és gyer­
egész családját bevonja a depresszióba anélkül, meki módon gondolkodnak róla.
hogy maga ebben az állapotban lenne. Ezt látni
idős házaspároknál is, ha egyiküknek meg kell Ezen a területen az ápolószemélyzetnek, to­
halnia: nem ritka, hogy idős házaspárok gyakran vábbá a gyermekgyógyászati osztályon dolgozó
követik egymást a halálba is. A haldokló a halá­ pszichológusoknak, pedagógusoknak van nélkü­
lával kezd csupán foglalkozni, ebben a depresszi­ lözhetetlen feladatuk. Ha ők felmérik és felisme­
ós állapotban nagyon nehéz rajta segíteni (majd­ rik minden egyes súlyosan beteg gyermek egyéni
nem lehetetlen), mert képtelen valódi beszélgetés­ szükségleteit, lelkileg is igen jelentős segítséget
re. Antidepresszáns gyógyszerek némileg segíthet­ tudnak nyújtani. Ha a súlyosan beteg gyermeket
nek, ebben a stádiumban azonban fokozott az még hátralévő rövid életében bizalmunkkal, gon­
öngyilkosság veszélye! doskodásunkkal megajándékozzuk, biztonságér­
zetet is adunk neki.
A halál elfogadása az utolsó szakasz. Néha,
főleg időseknél a belenyugvás, gyakran a halál Súlyosan beteg, menthetetlen gyermek eseté­
utáni vágy jellemzőit lehet megfigyelni. A halál­ ben a gondoskodást nem csupán a betegre, hanem
nak senki sem örül, inkább olyan belenyugvásról a hozzátartozókra (szülőkre) is ki kell terjeszteni,
van szó, hogy feladja az életért való küzdelmet, ők is minden esetben lelki támaszra szorulnak. A
és belenyugszik az elkerülhetetlenbe („ám le­ megrázó valóságot a család csak nehezen és lassan
gyen!"!). tudja tudomásul venni, feldolgozni. Velük szem­
ben a tapintatnak fokozottabban kell érvényesül­
Néha szokatlanul sok kívánsága lehet a halá­ nie, mint felnőttek vagy idősek halála esetében.
los betegnek olyan dolgot illetően, amelynek ha­
lála után meg kell történnie. (Például apró részle­ A haldoklók ellátásának
tekig szabályozzák temetésüket, másokat a hátra­ néhány etikai kérdése
maradottak sorsa foglalkoztat.) Az ilyen gondo­
kat, kívánságokat komolyan kell venni, nem sza­ Az ápolók a meghalás eseményében gyakran köz­
bad lekezelni. ponti helyet foglalnak el. Az- ápolószemélyzet
igen sokat tehet a haldoklási segítségnyújtásban,
A haldokló gyermek és sokszor teljesíti is ezt. Ez a segítés többek közt
a jó ápolást, megértő magatartást, meghallgatást
A gyermekhaldoklóval kapcsolatos kérdések sok jelenti. Az a forma és mód, ahogyan a kórházak­
tekintetben különböznek a felnőttel kapcsolat­ ban segítséget nyújtanak a haldoklás során, egyik
ban tanultaktól. Tekintettel arra a rendkívül fon­ fokmérője is a betegápolás humanitásának.
tos feladatra, amely ilyenkor az ápolószemélyzet­
re hárul, különös fontosságú és a felnőttekétől el­ A haldokló beteg gyakran a társadalom (bará­
térő az ilyen betegek pszichés vezetése, lelki gon­ ti kör, egészségügy, család) számkivetettje. Kör­
dozása. nyezete gyakran nem tud vele mit kezdeni. Az
ilyen beteg még a nem közvetlenül halála előtti
Az élet és a halál kérdései a gyermek számára időszakban is folyamatos orvosi-ápolói felügyele­
kifejezetten akkor vetődnek fel, ha otthon, szű­ tet, tüneti kezelést, testi és lelki gondozást, sok ta­
kebb családi körben valaki, vagy intézetben egy pintatot és türelmet igényel. Elsősorban igényli a

megértő családi környezetet, továbbá orvosainak, amennyiben a terminális állapotban lévő
ápolóinak gondoskodását. Különösen vonatkozik beteg otthonában kíván meghalni, és eb­
ez a menthetetlen gyermekre. A család (társada­ ben a folyamatban az ellátása otthonában
lom), illetve a kezelő-ápoló személyzet ezen helye­ biztosítva van, ettől nem zárkózhatunk el;
sen alkalmazott magatartását nevezhetjük a „ha­ olyan érzést azonban nem kelthetünk,
lálba kísérésnek", vagy „segítésnek a meghalás- hogy a beteget meghalni küldjük haza.
ban", ami azt is jelzi, hogy a halódó, majd termi­
nális állapotú beteget élete válságos szakaszában A kezelő- és ápolószemélyzetnek különösen és
nem hagyhatjuk magára. Segít a betegség elviselé­ tudatosan gyakorolnia kell az empátiát. Ez az ér­
sében, ha - amíg lehet - nem ítéljük tétlenségre, zés idővel lanyhul, vagy akár elvész közömbössé
hanem megbízzuk valamilyen elfoglaltsággal. lehet válni), ezért fennmaradása csak tudatos erő­
feszítésekkel lehetséges. Minden kezelést, beavat­
A beteg reményét nem szabad szétrombolni, kozást a lehető legjobban elviselhetővé kell tenni.
de tartózkodni kell sematikus vigasztalásoktól is. Az az élethosszabbítás, ami megterhelő és csak a
Ha a beteg nem tud arról, hogy menthetetlen (azt szenvedés megnyújtását eredményezi, etikailag
tudatosan eltitkolták), akkor is fel kell világosíta­ nem helyeselhető. Egy kilátástalan állapotú, ön­
ni arról, hogy komoly, hosszan tartó betegségben nön halálát elvileg már túlélt egyénen az élet (va­
szenved. lójában a szenvedés) öncélú meghosszabbítása,
ami végeredményben „fordított" eutanáziának
A beteg joga, hogy „méltóságban" haljon (irgalmatlan halálkésleltetésnek) felel meg, nem
meg. Ezen a beteg akaratának tiszteletét, vala­ erkölcsös.
mint a haldoklóval való humánus bánásmódot
(ápolást) értjük. Ennek értelmében az orvos, az Nem mellőzhetjük azonban a hagyományos
egészségügyi személyzet és a családtagok köteles­ gyógyító eljárásokat (hörgőváladék leszívása, ka­
sége a beteget „segíteni a meghalásban". (Ez nem téterezés, oxigénkezelés), mert ezek hiánya nem­
azonos a halálba segítéssel, az eutanáziával). A csak a halál beálltát segíti elő, hanem szenvedést
meghalásban segítés - többek között - a követke­ is okoz. A mindennapos kezelési és ápolási eljárá­
zőket jelenti: sokat (mosdatás, folyadékpótlás, fájdalom- és
lázcsillapítás) szokás minimumterápiának is ne­
a haldoklót ne helyezzük át más osztályra; vezni. Ezeket semmilyen körülmények között
türelemmel bánjunk vele (empátia!); nem szabad elhagyni, mert ez az élet antihumá­
ne hagyjuk magára, de a többi betegtől - nus megrövidítése (fájdalom, kín, szomjazás, éhe­
optikailag, de nagy tapintattal - különít­ zés) révén etikailag elfogadhatatlan.
sük el;
Legfontosabb elv, hogy a betegnek (és a csa­
kapja meg a szükséges ápolást, komfortot, ládnak) mindig abban a meggyőződésben kell él­
a tüneti kezelést és vigasztalást; a haldok­ nie, hogy az egészségügyi személyzet mindent
lóval beszéd nélkül is lehet kommunikálni; megtesz a szenvedés mérsékléséért. Nem élhet a
a haldoklót eszközös, számára kellemetlen beteg abban a bizonytalanságban, hogy a passzív
vizsgálatokkal zaklatni céltalan, kivéve ha eutanázia áldozatává válhat.
ezek elmaradása benne a mellőzés érzését
kelti; Az eutanázia kérdéséről

kínzó panaszait - elsősorban fájdalmát - Az eutanázia görög szó, jelentése: jó halál. A gya­
csillapítani kell, lehetőleg a már ismertetett korlatban azonban nem minden jó halál - példá­
módon a felesleges kábultságtól kíméljük ul időskorban történő csendes meghalás - tartó-
meg;
biztosítani kell a vallási vigaszt;
családtag számára lehetővé kell tenni,
hogy mellette legyen;

zik ebbe a foglomba. E meghatározáson ma azt dekelt által önként vállalt eutanáziáról. Előtérbe
értjük, ha a fájdalmakkal járó, gyógyíthatatlan kerül azonban a szülők állásfoglalása. Ha vállal­
betegségben szenvedő ember életét könyörületből ják a fogyatékos gyermek gondozását, a terataná­
kioltják (aktív eutanázia), vagy ha az ilyen álla­ zia nem jön szóba. Az esetek jó részében azonban
potban lévő embernél nem alkalmazzák az élet éppen a szülők a kezdeményezők. Ennek alapján
meghosszabbítását jelentő orvosi beavatkozáso­ a passzív teratanázia elvileg megengedhetőnek
kat (passzív eutanázia). látszik.

Az eutanázia kérdése napjainkban már általá­ A halál klinikai és biológiai jelei
nos társadalmi érdeklődés tárgyát képezi. Etikai
szempontból másként ítélik meg az aktív és Az agónia mindig a keringés romlásával jár. Emi­
passzív eutanáziát. Az aktív eutanázia („kegye­ att a végtagok, orr, fülek hűvös tapintatúak. Gya­
lemdöfés", halálba segítés) gondolatának elutasí­ kori a hideg verítékezés. A bőr szürkés-sápadt,
tása többnyire általánosnak mondható, ugyanak­ helyenként tágult vénás rajzolat, másutt szederjes
kor a passzív eutanáziát - bizonyos esetekben - rajzolat látszik. A végtagok tónusukat vesztik. A
még a teológusok is elfogadják. Ezek azok az ese­ nyitott szájjal légző beteg arca beesett, orra meg­
tek, amikor a beteg egyszerűen nem akar már to­ nyúlt. A reflexek egyre csökkennek, majd meg­
vább élni, vagy otthonában akar békében meg­ szűnik a pupillareakció. A besűrűsödött nyák a
halni, és nem egyezik bele olyan - műtéti, esetleg légutakban pang, emiatt a légzés szörcsölő lesz
csonkoló - beavatkozásokba, melyekről számára („halálhörgés"). A légzés néha felületes, néha
nyilvánvaló, hogy az életét nem mentik meg. A igen lassú, máskor periodikus. A szemek egészen
beteg önrendelkezési joga úgy nyilatkozni, hogy vagy félig zártak. A haldokló gyakran már képte­
gyógyíthatatlan betegsége, sérülése esetén mellőz­ len beszélni, hallása azonban nem mindig károso­
zék az életfenntartó beavatkozásokat, melyek dik olyan mértékben és gyorsan, hogy a környe­
csupán azt szolgálnák, hogy késleltessék a halál zetében történtekre ne figyelhessen. így bizonyos
pillanatát. (Megjegyzés: néhány országban az jelzéseit megértve néhány szóval próbáljuk őt
aktív eutanáziát is elfogadják, természetesen szi­ megnyugtatni, vagy a jelzéséből feltételezett kí­
gorú törvényi keretek között.) A katolikus egy­ vánságait teljesíteni (itatás, fájdalomcsillapítás,
ház álláspontja szerint „az embernek... joga, hidegvizes lemosás, testhelyzet megváltoztatása
hogy méltósággal haljon meg. Nem vagyunk arra stb.). A tapasztalt, jó megfigyelő ápoló az ilyen
kötelezve, hogy rendkívüli eszközök igénybevéte­ jelzéseket azonnal felismeri és nyomban tud is se­
lével hosszabbítsák meg életünket". Ez az állás­ gíteni. Legtöbb haldokló azonban a keringés és
foglalás, mely megengedi a passzív eutanáziát, légzés romlása miatt keletkező agyi hypoxia foly­
nyilván a terminális állapotú betegekre vonato­ tán „eltompul", s szerencsére a végstádiumot tu­
zik. A magyar jog és az etika tiltja a passzív euta­ datosan nem éli meg.
náziát. A betegnek is jobb érzés, ha abban a tu­
datban élhet, hogy kezelői nem mondanak le ró­ A halál jelei. Néhány szabálytalan, felületes
la. Viszont a rendkívüli élethosszabbító beavat­ légvétel után a légzés megszűnik, szívműködés
kozásokat (intenzív terápiát) csak akkor kell al­ nem észlelhető, a pulzus nem tapintható, a beteg
kalmazni, ha annak megvan a javallata és a siker „hullafehér", szürkés vagy cianotikus, a pupillák
reménye. tágak, fénymerevek. Ezek bizonytalan haláltüne­
tek (klinikai jelek). A biztos haláljelek: a hullafol­
Az eutanázia külön fejezete a teratanázia, tok, hullamerevség később jelentkeznek. Amint a
amely a súlyos rendellenességgel, többszörös fo­ halál jeleit észleljük, értesíteni kell az orvost. Az
gyatékossággal született gyermek jó halálának
kérdésével foglalkozik. A teratanázia is lehet ak­
tív és passzív. Ilyen esetekben nem lehet szó az ér­

ápoló c s a k azután láthatja el a halottat, miután időpontjáról. A halott személyes tárgyait össze­
az orvos megállapította a halál beálltát. gyűjtjük, azokról leltárt készítünk, majd az e célra
szolgáló helyen elzárjuk. Ha nem várható, hogy
Baleset vagy érrendszeri agyi katasztrófa esetén hozzátartozó rövid időn belül jelentkezik, az érté­
keket (pénz, ékszer) az intézet pénztárában kell el­
roncsoló agyi károsodás következtében az ún. agyhalál helyezni. Ékszernél ne jelöljük annak anyagát (pél­
dául aranygyűrű), csak a színét (előbbi példánál
megállapítása egy erre a célra kinevezett bizottság fel­ maradva: sárga gyűrű). Különösen ügyeljünk a ha­
lottnál lévő pénz letétbe helyezéséről.
adata. Ilyenkor, ha a szívműködés nem áll le, a légzés
A halálesetről a felvételekor hozzátartozóként
fenntartásával „életben" lehet tartani az illető sze­ (név, cím és telefonszám szerint) megjelölt sze­
mélyt a halált megállapító orvos értesíti, lehető­
mélyt. Ha azonban agyi károsodása olyan mérvű, hogy ség szerint a legrövidebb időn belül (ha lehetőség
van rá, telefonon).
kisagyi beékelődése miatt légzésbénulás következtében
A hozzátartozó jelentkezésekor - miután hi­
meghalna, mérlegelni kell, hogy az illető épen maradt telt érdemlően igazolja magát - az elhunyt tár­
gyait, értékeit átvételi elismervény ellenében neki
szervei szervátültetésre alkalmasak-e. Az erre vonatozó átadjuk.

eljárást az egészségügyi törvény szabályozza. A hozzátartókkal szemben is igen körültekin­
tően kell eljárnunk! A halál a családnak meg­
A halott körüli teendők rendülést okoz (még akkor is, ha nem váratlan),
így sok mindenben tájékozatlanok, esetleg figyel­
A halottal kapcsolatos adminisztratív teendők mük sem tér ki mindenre. Ezért ha jelentkeznek,
nagyobb részét az orvos végzi: a kórtörténetben nyugodt hangon, segítőkészen nekik is elmond­
rögzíti a halál beálltát, annak idejét, körülménye­ juk a teendőket, még akkor is, ha erre vonatkozó
it, kitölti a lábcédulát, a halottvizsgálati jegyző­ kérdést nem tesznek fel.
könyvet.
Még egy nagyon fontos dolog: gyászoló hoz­
Az ápoló feladatai. Az ápolási dokumentáció­ zátartozók jelenlétében - bármi is indokolná azt
ban az ápoló szintén rögzíti a halál idejét, körül­ - jókedvűnek mutatkozni nem illik. Ilyen észlelé­
ményeit. Azt követően védőruha (köpeny, gumi­ se a gyászolók részéről igen visszatetsző, sokszor
kesztyű) felvétele után a halottat levetkőztetjük, nemcsak az osztályt, hanem az egész intézetet is -
ha kell, lemossuk, ékszereit eltávolítjuk. Nem jogosan - elmarasztaló véleményt szül!
könnyű néha a gyűrű lehúzása, ezért azt lehetőleg
már a halál beállta előtt - igen nagy körültekin­ A halott kórlapját, a halottvizsgálati jegyző­
téssel - el kell távolítani. A halottat lepedőbe ta­ könyvet az orvosírnok juttatja el a kórbonctani
karjuk. A paplant, párnát, matracot kitesszük osztályra. A boncolásnál elvárás, hogy jelen le­
szellőzni, egyéb ágyneműje a szennyesbe kerül. A gyenek az elhunyt volt orvosai is.
halott elszállítása után a matracot fertőtlenítésre
továbbítjuk, illetve a betegség természetétől füg­ A halott körüli események nemcsak az ápolót,
gően az összes ágyneműjét fertőtleníteni kell. az orvost, a családot, hanem a betegtársakat is
megviselik.
A halott szemét vizes vattával lefedjük, állát
gézzel felkötjük, karjait melléje helyezzük, alsó Nekünk úgy kell végeznünk a munkánkat,
végtagjait kiegyenesítjük. Fejét kissé megemeljük. hogy tudomást veszünk az elmúlásról, felkészü­
A lábcédulát a lábára, illetve ellentétes karjára lünk az újabb feladatok, az élők ápolására, gyó­
kötjük. Elszállítás előtt a gyógyászati segédeszkö­ gyítására. Viselkedésünk azonban nem utalhat
zöket el kell távolítani: például katéter, műfogsor, arra, hogy az ilyen események munkánkban
művégtag stb. A centrális drént csak levágjuk, el­ „megszokottak".
távolítani nem kell.

A halott két órán át a kórteremben marad,
eközben értesítjük a halottszállítókat az elszállítás

Gyógyszeres, infúziós és transzfúziós kezelés

Kiss Anita

Gyógyszeres kezelés A több ezer forgalomban lévő gyógyszer rész­
letes ismerete nem várható el sem az ápolótól,
Az eddigiekben a szorosan vett betegápolással sem az orvostól. Az általunk nem ismert gyógy­
foglalkoztunk, azonban az ápoló tevékenysége szer adásakor ezért mindig meg kell ismernünk
nem szorítkozik csupán erre, hanem aktívan köz­ annak hatását (miért adjuk), az adagolás módját
reműködik a gyógyításban is. Ahhoz, hogy ezt a (hogyan adjuk), a lehetséges mellékhatását. Ezek
feladatát maradéktalanul el tudja látni, az ápoló­ igen fontos tudnivalók, elmulasztásuk helyrehoz­
nak ismerni kell a gyógyszereket, azok hatását, hatatlan kárt okozhat.
sorsukat a szervezetben, mellékhatásaikat stb.
Ezekről a gyógyszertan keretében tanulunk rész­ A gyógyszeres kezeléssel kapcsolatban az ápo­
letesebben. ló feladatai közé tartozik a gyógyszerformák is­
merete, a gyógyszeradagok kiszámítása, a beadás
A gyógyszerek ismerete mellett szükség van módja, a gyógyszerek beszerzése, tárolása.
igen fontos, a napi gyakorlatban nélkülözhetetlen
ismeretekre. Mivel a helytelen gyógyszereléssel Gyógyszerformák
bajt is lehet okozni, tudnunk kell:

a gyógyszer hatását (javallat); A gyógyszereket szilárd, folyékony és lágy formá­
a lehetséges mellékhatását (szövődmények, ban alkalmazzák. (Ezekkel részletesebben a
reakciók); gyógyszertan foglalkozik.)
az adagolás módját;
a gyógyszer adagjának kiszámítását; Szilárd gyógyszerformák
az adagolás idejét;
a lehetséges kölcsönhatásokat is. Por (pulvis, pulv.)
Por alakban azokat a szilárd gyógyszereket al­
Ez csak akkor lehetséges, ha folyamatosan fel­
újítjuk gyógyszertani ismereteinket. Ez napjaink­ kalmazzák, melyek levegőn nem változnak, nem
ban annál is fontosabb, mert egyre több, sokszor bomlanak, nem folyósodnak el. A porok osztat­
azonos vagy hasonló hatású gyógyszer kerül for­ lan vagy osztott csomagolásban kerülnek forga­
galomba. Manapság arra is szükség van, hogy lomba.
gyógyszertani ismereteink birtokában egészség­
nevelést is végezzünk, hiszen a betegek sok és Osztatlan porok: osztatlan csomagolásban
sokféle gyógyszert szednek, ami nem biztos, hogy kapjuk a külsőleg alkalmazható porokat (hintő­
mindig indokolt. Ugyanez vonatkozik a beteg por) és néhányukat a belsőleg alkalmazhatók kö­
családjára is. zül, melyek enyhe hatásúak és kimérésük, adago­
lásuk nem okoz különösebb gondot a betegnek,

mérceként általában kis műanyag kanalat mellé­ 18.1. ábra.
kelnek, vagy mérőeszközt ajánlanak, mint példá­ Szilárd gyógyszerformák (tabletta, kapszulák, drazsék,
ul: 1 kávéskanál. kúp, pilula)

Osztott porok: az erősebb hatású porokból a Lágy gyógyszerformák
gyógyszerész az egyes adagokat külön papírba
csomagolja. Osztott porokat egyre ritkábban Kenőcs (unguentum, ung.)
rendelnek, mert azokat tabletták helyettesítik. Félszilárd halmazállapotú, külsőleg alkalma­
zott, általában egy vagy több hatóanyagot tartal­
Tabletta (tabletta, tbl.) mazó gyógyszerforma.
Gép segítségével korong alakúra préselt gyógy­ Paszta
szeralak, ma a leggyakrabban használt orális (szá­ A kenőcsnél sűrűbb halmazállapotú, félszilárd
jon át szedhető) gyógyszerforma. Egyes tabletták készítmény. Kenőcsök és porok keveréke, mely a
közepén sekély bevágása van, így könnyen dara­ bőrről lassabban szívódik fel.
bolható, felezhető, kereszt alakú bevágás negyede­
lésre ad lehetőséget. Folyékony gyógyszeralakok

Drazsé (dragee, drg.) Oldatok (solutio, sol.)
Cukor vagy egyéb bevonattal ellátott tabletta, A hatóanyagot valamilyen folyadékban old­
mely a gyomorban nem oldódik, csak a vékony­
bélben. ják, legtöbbször desztillált vízben. Használható
orálisan, parenteralisan vagy külsőleg és be lehet
Pilula, pirula, labdacs (pil.j juttatni különböző testüregekbe. A parenterali­
Speciális kötőanyaggal készített kis golyócs­ san vagy testüregbe adott oldatnak sterilnek kell
ka, mely íztelensége és kis terjedelme, tömege mi­ lennie. Orálisan adott oldatok adagolási módja
att könnyen bevehető. lehet kanalas vagy cseppadagolás. Kanalas ada­
goláskor azt kell tudni, hogy az evőkanál színül­
Kapszula (capsula=tok, capsula medicina- tig töltve kb. 15 g., a kávéskanál pedig kb. 5 g.
lis=gyógyszertok, caps.j

Folyadékot, port vagy olajat tartalmazó orális
gyógyszerforma. A kapszula zselatinból készül,
mely a vékonybélben oldódik.

Kúp (suppositorium, supp.j
Alapanyaga kakaóvaj és zselatinos glicerin,
mely szobahőmérsékleten még szilárd, testhőmér­
sékleten viszont megolvad, és a benne levő gyógy­
szer a végbél nyálkahártyájáról felszívódik, vagy
azon helyileg fejti ki hatását. A kúpot lehetőleg
székletürítés után, a záróizom fölé kell a végbél­
be juttatni.

Hüvelygolyó, hüvelykúp (globulus, glob.)
A hüvelygolyó a végbélkúphoz hasonló alap­
anyagból készült gyógyszerforma, ritkán hasz­
nálják, elterjedtebb a hüvelykúp vagy hüvelytab­
letta.
A szilárd gyógyszerek csomagolása többféle
lehet: ömlesztve üvegben (vagy műanyagban), fó­
liázva (légmentes tárolás), alufóliában (fénytől
védve) (18.1. ábra).

folyadékot tartalmaz. Cseppadagolásnál (csepp, juk, azonban bizonyos esetekben étkezés közben
gutta, gtt.) az ily módon adagolható oldatot vagy vagy után kell bevenni. Hatását, felszívódását be­
cseppentős kiszerelésben hozzák forgalomba folyásolhatja az étel minősége, a gyomor pH-ja.
vagy cseppentőt mellékelnek hozzá. Vizes oldat­ Együttesen sem mindig lehet többféle gyógyszert
ból kb. 20 csepp felel meg 1 g-nak, illetve 1 mi­ beadni, egymás hatását befolyásolhatják, fokoz­
nek, e mennyiség hatóanyagtartalma természete­ zák vagy rontják. Erről a gyógyszer beadása előtt
sen a benne oldott anyag koncentrációjától függ. tájékozódunk kell és a beteget is tájékoztatjuk.

Szuszpenzió (susp.), emulzió Ellenjavallt az orális gyógyszeralkalmazás a
A folyékony gyógyszeralak olyan formája, következő esetekben:
melynél a szilárd anyag vagy folyadék vízben
nem oldódik, csak keveredik, ezeket a gyógysze­ hányinger, hányás;
reket használat előtt fel kell rázni. altatás után;
Szirup (syr.). Tömény cukoroldatban oldott gastrointestinális műtétek után;
gyógyszerforma, amely ízesítőszert is tartalmaz. nyelési nehezítettség esetében;
Tinktúra (tinctura, tinct.). Alkohol- vagy víz­ bizonytalan tudatállapot eseteiben;
alkohol tartalmú szer. eszméletlen betegnek.

A gyógyszerek alkalmazásának módjai Sublinguális adagolás (lingua=nyelv, sub=alatt)
A készítmény a sublinguális nyálkhárryáról
A gyógyszer beadásának módja függ a szer tulaj­ gyorsan felszívódik, a nyelv alá helyezett szert
donságaitól és a kívánt hatástól, valamint a beteg nem szabad lenyelni. Sublinguálisan leggyakrab­
pszichés és fizikai állapotától. ban tablettát, ill. aerosolt használnak. A nitrogli-
cerin tartalmú készítményeket gyakran alkalmaz­
Leggyakoribbak a következő alkalmazási mó­ zák ily módon. A beteg ne igyon, egyen addig,
dok: amíg a készítmény nem szívódott fel.
Rcktális adagolás (rectális-végbélen át)
Orális adagolás (szájon át=per os) A végbél nyálkahártya jó felszívó felület, ezért
A gyógyszerek bevitele a szervezetbe szájon át nem csupán helyi, hanem általános hatás elérésé­
a legegyszerűbb. A gyomor-bél rendszerbe került re is adhatunk kúp formájában gyógyszert a vég­
gyógyszer felszívódik, és a szervezetben kifejti ál­ bélen át. A felszívódás az orálisan adott gyógy­
talános hatását, ez természetesen zavartalan fel­ szernél lassúbb és elnyújtottabb, és nem irritálja a
szívódás esetén valósul meg. A gyógyszert a beteg gyomor nyálkahártyát. Ha a beteg szájon át nem
szájon át veszi be és folyadékkal nyeli le. Az orá­ képes gyógyszert bevenni például hányinger, há­
lis alkalmazás hátrányai: nyás esetén, akkor is alkalmazható gyógyszerbe­
viteli mód. Legtöbbször azonban helyi hatást
gyomor nyálkahártya izgalom; akarunk elérni a végbélkúppal például aranyeres
egyes gyógyszereket az emésztőnedvek ha­ fájdalom csökkentése, bélnyálkahártya gyulladá­
tástalanítanak; sának kezelése, székrekedés megszüntetése. A
a bélből a felszívódás bizonytalan, azt kúp behelyezésekor az ápoló gumikesztyűt húz, a
több tényező befolyásolja. beteg alá védőlepedőt helyez, megkéri a beteget,
hogy próbáljon ellazult testhelyzetet felvenni. A
Orálisan gyógyszert csak együttműködő be­ végbélnyíláshoz érve enyhe nyomással kell a kú­
tegnek lehet adni. pot a végbélbe juttatni, a záróizom fölé.
Parenterális adagolás
Az adagolás ideje nem sematikus. A gyógysze­
rek egy részét - talán többségét - éhgyomorra ad­ A tápcsatorna megkerülésével juttatjuk a szer­
vezetbe a gyógyszert. Parenterálisan csak steril

készítményt adhatunk. A legfontosabb parente­ dózisát. A jelenleg alkalmazott készítmények
rális beviteli módok: túlnyomó többsége gyárilag készül, belőlük egy-
egy darab vagy annak egész számú többszöröse
Intrakután (ic.) injekció: az injekciót közvetle­ általában tartalmazza az egyszeri felnőtt adagot.
nül a bőr rétegeibe, az epidermis alá adjuk. Ez az átlagos testtömegű felnőtt emberre vonat­
kozik, az átlagostól jelentősen eltérő testtömegű
Szubkután (sc.) injekció: a bőr alatti kötőszö­ betegnél, idős embereknél, gyerekeknél vala­
vetbe adott injekció. mint bizonyos kóros állapotokban (máj, vese, il­
letve olyan betegségeknél, ahol a gyógyszerek
Intramuszkuláris (im. ) injekció: az izomzatba felszívódása valamint kiválasztása zavart szen­
adott injekció. ved) módosulnak a gyógyszeradagok. A beadha­
tó mennyiséget a testtömegen kívül meghatároz­
Intravénás (iv.) injekció: az injekciót vénába za még az egyéni érzékenység és tűrőképesség, a
adjuk. beteg általános állapota, továbbá, hogy először
kapja-e a gyógyszert, vagy a szervezete hozzá­
A fent említetteken kívül, még több parenterá­ szokott ahhoz. A gyógyszeradag megválasztását
lis módon is juttathatunk be gyógyszert a szerve­ az is befolyásolja, hogy milyen hatást kívánunk
zetbe, például intraspinalisan, intrakardiálisan, elérni, gyors, azonnali vagy elhúzódó hatást. Az
intrapleuralisan, intraarteriálisan, intraartikulári- ápolónak ismernie kell az egyszeri és a napi ada­
san stb. got a hatóanyag tekintetében is. Olyan készít­
mények is vannak, hogy az egyszeri adag sok­
Vaginális adagolás szorosát tartalmazza egy-egy ampulla (például
A hüvelygolyót vagy kúpot a beteg hüvelyébe inzulin), ilyenkor az ápolónak kell kiszámítani a
juttatjuk, ahol a nyálkahártyán fejti ki általában beadandó mennyiséget. A gyógyszerek hatóa­
lokális hatását. nyag-tartalmát többnyire igen kis mennyiségben
Belégzés (inhalatio) adjuk meg, leggyakoribb alapegységként a kg
A légutakba juttatott gáznemű vagy folyé­ ezredrészével, azaz grammal (g) számolunk (1 g
kony, porlasztható anyagok a légutak nyálkahár­ azonos 1 ml víz tömegével). A gramm századré­
tyáján, helyileg fejtik ki hatásukat, vagy onnan sze a centigramm (cg), ezredrésze a milligramm
felszívódva általános hatást gyakorolnak. (mg), milligramm ezredrésze pedig a mikro-
Becseppcntés, csepegtetés (instillatio) gramm (ug).
Valamely folyékony gyógyszernek a nyálka­
hártyára csepegtetésével helyi hatást tudunk elér­ Az injekciók hatóanyag tartalma. A folyékony
ni. Leggyakrabban szem-, orr- és fülcseppet alkal­ gyógyszerek, elsősorban az injekciók hatóanyag
mazunk, de folyadékot juttathatunk be bármely tartalmát sokszor nem tömegben, hanem száza­
testüregbe, szervbe is (húgyhólyag, végbél, hü­ lékban adják meg, amit beadáskor át kell számí­
vely). tani tömegegységre (például valamely anyag 5
Bőrön alkalmazott gyógyszereket leggyakrab­ százalékos oldata azt jelenti, hogy 100 ml folya­
ban helyi hatásuk miatt rendelik (például kenő­ dék 5 g hatóanyagot tartalmaz). Ha az injekció 1
csök), de bőrön át felszívódó gyógyszerek is isme­ ml-es, akkor ennek századrészét tartalmazza, te­
retesek (például nitrátkészítmények, fájdalom­ hát példánk szerint 5 cg-ot, vagy 50 mg-ot. Ha
csillapítók). nemzetközi egységben (NE) van megadva a
gyógyszer hatóanyagtartalma, pontosan ismer­
A gyógyszer alkalmazásához nünk kell, hogy 1 ml vivőanyag (oldószer) hány
kapcsolódó ápolói feladatok NE hatóanyagot tartalmaz. A leggyakrabban
használt ilyen gyógyszerforma az inzulin.
A gyógyszeradagok kiszámítása. A gyógyszerek
alkalmazásánál rendkívül fontos szempont,
hogy az ápoló ki tudja számolni annak pontos

Betegtájékoztatás, felvilágosítás hetente és sürgős szükség esetén. A sürgős gyógy­
a gyógyszeres terápiával kapcsolatban szerrendelés külön füzetben történik (életmentő
gyógyszerek, ritkán használt antibiotikumok ren­
A beteg tájékoztatása a gyógyszeres terápia beál­ delése történik így), amelyben fel kell tüntetni a
lítását követően az orvos és az ápoló közös fel­ beteg nevét, diagnózisát is.
adata. Az ápolónak az orvossal együttműködve a
következőket kell megismertetnie a beteggel: A kábítószer rendelése és tárolása rendkívül
szigorú előírás szerint történik, ennek a felelőse a
A gyógyszer neve, hatása, legfontosabb kábítószer-felelős orvos, akit az osztályvezető fő­
mellékhatásai. orvos írásban jelöl ki erre a feladatra. A kábító­
A mellékhatások jelentkezése esetén mi a szer tárolása a többi gyógyszertől külön, zárható
teendő. szekrényben, azon belül rögzített fém kazettában
A gyógyszer alkalmazásának módja, ideje, történik, amelynek a kulcsa a kábítószer felelős
gyakorisága. orvosnál, ügyeletben az ügyeletes orvosnál talál­
A kezelés várható időtartama. ható. A kábítószer felhasználásáról külön nyil­
A gyógyszer szedése alatt kerülendő hely­ vántartást kell vezetni, amely naprakészen tartal­
zetek (autóvezetés, napozás, alkoholfo­ mazza a beadott gyógyszer nevét, mennyiségét, a
gyasztás). beteg nevét, valamint a megmaradt készletet. A
kábítószer felhasználás szabályosságát a rendőr­
A betegtájékoztatás során az ápolónak fel kell ség ellenőrzi. Felhasználását regisztrálni kell kar­
mérnie, hogy a beteg milyen már meglévő isme­ tonon vagy lázlapon, aláírással és orvosi bélyeg­
rettel rendelkezik, hogy szükséges-e a család vagy zővel ellátva.
a legközelebbi hozzátartozó bevonása (például
feledékeny betegeknél). A tájékoztatás, felvilágo­ Kórházi osztályon a gyógyszer tárolására kü­
sítás minden esetben a beteg értelmi képességeit lön erre a célra kijelölt, zárható gyógyszer szek­
figyelembe véve történjen. Az ismeretek átadása rényben történik, amelybe illetéktelen személy
során vegyük figyelembe a következő elveket: a (beteg, nem szakképzett egészségügyi dolgozó)
tájékoztatást többször ismételjük meg, adjunk nem nyúlhat, ezért állandóan zárva kell tartani. A
időt és alkalmat a betegnek a visszakérdezésre, ha gyógyszereket általában ábécé sorrendben erede­
lehetséges, a szóbeli tájékoztatás mellé adjunk ti csomagolásban kell tárolni, de csoportosítha­
írott betegtájékoztatót. tók hatástanilag is. A gyógyszerkészletet megha­
tározott időközönként az osztályvezető ápoló át­
A gyógyszer rendelése és tárolása nézi, így elkerülhető az, hogy bizonyos gyógy­
szerből nagy mennyiség felhalmozódjon, más
A gyógyszerek rendelése és tárolása intézetben: fontos gyógyszer pedig hiányozzon. Ilyen alkal­
Az intézet központi gyógyszertárából lehet meg­ makkor az osztályvezető ápoló átnézi a gyógysze­
határozott időnként gyógyszert rendelni. A rek lejárati idejét is.
gyógyszer rendelése az erre a célra forgalomba
hozott gyógyszerrendelő lapon, magisztrális A gyógyszerek beszerzése és tárolása a beteg
gyógyszerek esetén gyógyszerrendelő tömbben otthonában. A járóbeteg-ellátás keretein belül
történik, ezek formája intézetenként különböző (szakrendelésen, háziorvosnál, magánrendelésen)
lehet. A gyógyszerrendelés a gyógyszerfelelős or­ a beteget az orvos vénnyel (recept) látja el. A
vos, az osztályvezető főorvos és az osztályvezető gyógyszer szedésének módját az orvos a recepten,
ápoló közös munkája révén történik. Gyógyszer a gyógyszerész pedig a gyógyszer dobozán tünte­
rendelhető napi igénylés keretein belül, 2 vagy 4 ti fel. A gyógyszerek biztonságos tárolása a beteg­
re vagy a hozzátartozójára van bízva, de a körze­
ti, közösségi ápolónak időközönként meg kell
győződnie a biztonságos gyógyszertárolásról.

Ilyenkor az ápolónak ellenőriznie kell, hogy Szorongás, félelem a gyógyszeres kezelés­
a beteg az előírásoknak megfelelően tárol­ sel kapcsolatban.
ja-e a gyógyszereket (hőmérséklet);
nem tart-e otthon lejárt gyógyszert; Tervezés:
kisgyermekek számára hozzáférhetetlen A tervezés során az ápolónak úgy kell a mun­
helyen tárolja-e azokat; káját megterveznie, hogy elegendő idő jusson szá­
nem keverednek-e a család többi gyógysze­ mára a biztonságos gyógyszerelés kivitelezésére,
rével. másrészt jusson ideje a beteg, illetve a család fel­
világosítására, oktatására is.
Gyógyszerelés és az ápolási folyamat A tervezés során a következő célok tűzhetők ki:
Rövid távú célok:
Az ápolási anamnézis felvételekor a beteg gyógy- - Biztonságos gyógyszerelés kivitelezése.
szerszedési szokásairól is információt kapunk. A - A gyógyszer terápiás hatása lehetőleg mel­
következő tényezők megismerése az ápolási
anamnézis felvételekor, majd az ápolási terv ké­ lékhatások nélkül alakuljon ki.
szítésekor nélkülözhetetlen az ápoló munkájá­ - A mellékhatások lehetőség szerinti, gyors
hoz.
felismerése
Felmérés: Középtávú célok:
Az ápolási anamnézis felvételekor a követke­ - A beteg és/ vagy a hozzátartozója képes
ző kérdések, szempontok figyelembevétele szük­
séges: lesz a biztonságos gyógyszerelésre.
Hosszú távú célok:
Nincs-e a betegnek gyógyszerallergiája? - A páciens és /vagy a hozzátartozó ismeri a
Milyen gyógyszereket szed rendszeresen?
Szed-e alvadásgátló gyógyszert? gyógyszer hatásmechanizmusát, a mellék­
A beteg értelmi és koordinációs képessége hatásokat, azok jelentkezése esetén szüksé­
megfelelő-e a gyógyszer szedés szempont­ ges teendőket.
jából? - A beteg hosszú távon képes az együttmű­
A beteg aktuális állapota (például vérnyo­ ködésre.
mása, vércukra) megengedi-e az adott Megvalósítás, kivitelezés:
gyógyszer beadását? A megvalósítás során történik a gyógyszerelés
A beteg megfelelő felvilágosítást kapott-e a kivitelezése, az ismertetett adagolási módok (orá­
gyógyszeres terápiával kapcsolatban? lis, parenterális stb.) szerint.
Itt történik meg az ápoló felvilágosító munká­
Ápolási diagnózis: ja is.
Választható ápolási diagnózisok a gyógysze­ Értékelés:
res kezeléssel kapcsolatban: A célkitűzések értékelése során az ápolónak el
kell döntenie, hogy a célok eredményesen megva­
A gyógyszerszedéssel kapcsolatos hiányos lósultak-e, szükség van-e újak meghatározására,
ismeretek. a beteg képes-e a biztonságos és hatásos gyógy­
A kezelési előírások eredménytelen megva­ szerelésre.
lósítása az egyén és vagy a család részéről.
Hiányos együttműködés. Gyógyszeres kezelés
Nyelési nehezítettség.
A mozgásképesség csökkenése. A gyógyszerelés az egyik legfontosabb és leggya­
Az érzékelés és a felismerés zavara. koribb szakápolói feladat. A gyógyszerelést csak
szakképzett ápoló végezheti, vagy tanulók szak-

képzett ápoló szigorú felügyelete mellett. Az ápo­ A gyógyszerelés irányelvei
ló gyógyszert mindig orvosi rendelés esetén ad­
hat. Az orvos írásban rögzíti a beadandó gyógy­ A gyógyszerek előkészítése és beadása fokozott
szer nevét, mennyiségét, a beadás módját és ide­ figyelmet igényel az ápolótól. A gyógyszerelés so­
jét a beteg lázlapján (kórházanként, ill. osztá­ rán kövesse az alábbi „ör irányelvet", azaz, hogy
lyonként lehetnek különbségek, van, ahol külön
erre a célra készített gyógyszerelő lap segíti az a megfelelő beteg;
ápoló munkáját) sürgős esetben, a szóban adott a megfelelő gyógyszert;
gyógyszerrendelés utólag kerül dokumentálásra. a megfelelő mennyiségben;
A gyógyszeres kezelés lehet: a megfelelő módon;
a megfelelő időben kapja.
folyamatos;
rövid ideig tartó; A megfelelő beteg. Az ápolónak minden eset­
szükség esetén adandó; ben meg kell győződnie arról, hogy az adott
azonnali (statim); gyógyszert a megfelelő betegnek adja. A beteg­
egyetlen alkalomra korlátozódó. azonosítást jelentős mértékben segíti a betegazo­
nosító karszalag, amely különös jelentőségű a za­
Folyamatos kezelés. A betegnek tartósan szed­ vart tudatú, eszméletlen, altatott betegnél, kis­
nie kell a gyógyszert, amíg azt az orvos le nem ál­ gyereknél.
lítja. Ez általában akkor következik be, ha a be­
teg meggyógyult, vagy ha a gyógyszer hatástalan A megfelelő gyógyszer. Az ápolónak össze kell
volt és új készítmény beállítása szükséges, bizo­ hasonlítani a beteg lázlapján szereplő készítmény
nyos kórképekben a beteg élete végéig gyógysze­ nevét a dobozon szereplő névvel. Ezt a műveletet
res kezelésre szorul (például cukorbetegség). háromszor végzi cl („hármas szabály"),

Rövid ideig tartó gyógyszerelés. Bizonyos 1. amikor a gyógyszeres dobozt kiveszi a gyógy­
gyógyszereknél meghatározott a gyógyszerszedés szertálcáról vagy gyógyszerszekrényből,
időtartama (például antibiotikumok). Vannak
olyan készítmények, amelyeket nemkívánatos 2. amikor a gyógyszert kiteszi a gyógyszer tálká­
mellékhatásai miatt nem lehet egy bizonyos idő ba,
után szedni.
3. amikor a gyógyszeres dobozt visszateszi a he­
Szükség esetén adandó gyógyszerek. Az orvos lyére. Az ápoló mindig csak a saját maga által
dönthet arról, hogy a beteg szükség esetén kapjon „kigyógyszerclt" (kiadagolt) vagy felszívott
gyógyszert. Ilyenkor az ápoló hatáskörébe tarto­ gyógyszert adhatja be. Soha ne alkalmazzon
zik annak az eldöntése, hogy mikor van szüksége olyan gyógyszert, ami nem az eredeti csoma­
a páciensnek gyógyszerre. Az orvos gyakran meg­ golásban van. Ez a lépés rendkívül fontos, mi­
szabja a beadások közti minimális időintervallu­ vel a forgalomban lévő nagy mennyiségű
mot. Leginkább fájdalom- és lázcsillapítókat gyógyszer utólagos azonosítása már szinte le­
adunk ily módon. hetetlen. Gyógyszertévesztéskor mindig a
gyógyszert beadó ápoló a felelős a hibáért. A
Azonnali, sürgős, statim gyógyszerrendelés. gyógyszertévesztést soha ne hallgassa el, azon­
Sürgősségi esetekben - ha a beteg állapota gyor­ nal jelentse a beteg kezelőorvosának. Gyógy­
san vagy hirtelen romlik - kerül sor ily módon el­ szercsere vagy hibás adagolás elhallgatását a
rendelt gyógyszer beadására. törvény szigorúan bünteti.

Egyetlen alkalomra rendelt gyógyszerek. Az A megfelelő mennyiség. A beadandó gyógy­
orvos rendelése szerint az adott szer csak egy al­ szer mennyisége soha nem térhet el az orvos által
kalommal kerül beadásra. (Erre ismét példa lehet előírtaktól.
a fájdalomcsillapító.)

A megfelelő mód. Ha az orvos nem rendelke­ alapján egyezteti a beteg nevét és a beadandó
zik a beadás módjáról egyértelműen az ápoló gyógyszert/gyógyszereket. A „hármas szabály"
minden esetben konzultáljon vele. A gyógyszer­ szerint ellenőrzi és adagolja ki a gyógyszert a be­
gyárak minden készítményen feltüntetik a beadás teg gyógyszeres dobozába. Először mindig az
módját, ettől illetve az orvosi rendelkezéstől el­ orális készítményeket adja, majd a cseppeket, és
térni szigorúan tilos. utolsóként a kúpokat. Az ápoló tájékozatja a be­
teget a gyógyszer bevételének módjáról, ha a be­
A megfelelő idő. A gyógyszert mindig a lázlap adandó gyógyszerek között új készítmény is van,
előírása szerinti időben adjuk ki, otthonában ke­ arról részletesebb felvilágosítást ad. Ez akkor is
zelt beteg számára pedig célszerű erre a célra táb­ fontos, ha a korábbival azonos hatású, de más
lázatot készíteni. Előfordul, hogy a szokásos na­ színű vagy alakú gyógyszert adunk.
pi háromszori gyógyszerelés helyett az orvos más
időpontot ír elő, amit írásban kell jelölnie (példá­ Orális gyógyszer adásakor az ápolónak a kö­
ul 2, 6 óránkénti adagolás, vagy naponta egyszer vetkező irányelvek szerint kell eljárnia:
stb.).
Minden esetben győződjünk meg arról,
A gyógyszerelés kivitelezése hogy a beteg képes-e lenyelni a gyógyszert,
A szakápoló előkészíti a gyógyszereléshez nehezített nyelés esetén figyeljünk az aspi­
szükséges eszközöket, ellenőrzi, hogy minden ráció veszélyére, egyszerre csak egy tablet­
rendelkezésre áll-e. Az eszközök ellenőrzése után tát vagy kapszulát adjunk a betegnek, ül­
megkezdi a gyógyszerelést, előtte kézfertőtlenítést tessük fel, ha nem lehet, fordítsuk oldalra,
végez. emeljük meg a fejét ezzel is csökkentve a
félrenyelés kockázatát.
Orális gyógyszerelés Mindig biztosítsunk elegendő folyadékot a
gyógyszer lenyeléséhez.
Előkészítés: Győződjünk meg róla, hogy a beteg való­
gyógyszerelő kocsi vagy gyógyszerelő tál­ ban bevette-e az előírt gyógyszert, különö­
ca; sen pszichiátriai betegeknél, idős emberek­
gyógyszer; nél, gyerekeknél. Maradjunk a beteg mel­
lázlapok; lett, amíg minden gyógyszerét le nem nyel­
olló, gyógyszerfelező, spatula; te.
cseppadagoló, evőkanál, mérőkanál, mé­
rőpohár; Ha a betegnek kapszulát adunk, biztosít­
gumikesztyű; sunk bő folyadékot a gyógyszer bevételé­
ledobó; hez, és minden esetben győződjünk meg
gyógyszerdobozok; arról, hogy a beteg elegendő folyadék kísé­
íróeszköz; retében valóban lenyelte-e azt. Mivel a
pohár, kancsóban víz; kapszula, ha a nyelőcső falára tapad, és ha
kézfertőtlenítő szer, kéztörlő. ott oldódik fel, a nyelőcső falát károsítja,
akár fekélyt is okozhat. Célszerű ilyenkor
Intézetben a gyógyszerelés a kórteremben, be­ a gyógyszer beadása előtt néhány korty fo­
tegágy mellett történik. Az ápoló azonosítja a be­ lyadékot itatni.
teget, megkéri, hogy mondja meg a nevét, ha a
páciens erre nem képes, akkor a betegazonosító Megtörténik - különösen, ha nagy a tab­
karszalag alapján azonosítja. Az ápoló a lázlap letta -, hogy azt a beteg nem tudja egészé­
ben lenyelni. Ilyenkor - ha törhető - kéné-
tőrjük, vagy két kanál között porrá zúzzuk
azt, és vízzel beadjuk. Erre elsősorban idős
vagy kiszáradt betegeknél kell felkészülni.

Gyakran észlelni, hogy intézetbe érkező
beteg saját gyógyszerét is magával hozza.
Ilyenkor különös gonddal kell ügyelni ar­
ra, hogy csak a rendelt gyógyszert szedje.
Idős vagy feledékeny beteg magával hozott
gyógyszerét vagy hazaküldjük vagy meg­
bízhatóan tároljuk a távozásáig.

Otthonában kezelt betegnél a gyógyszer bevé­ 78.2. ábra.
tele vagy a betegre van bízva, vagy abban külső Többosztatú gyógyszerdoboz
segítségre szorul. Utóbbi legtöbbször családtag.
A rendszeresen szedett gyógyszerek kiadását ott­ Az injekció beadása invazív beavatkozás, te­
hon segíti a többosztatú gyógyszerdoboz alkal­ hát az aszepszis szabályainak szigorú betartása
mazása. Ebbe vagy a beteg vagy családtagja reg­ szükséges.
gel kirakja a napi gyógyszerszükségletet, és segít
abban, hogy valamelyik alkalommal a bevétel fe­ Az injekciózáshoz szükséges eszközök. Az in­
ledésbe ne merüljön. A dobozon jelölhető a reg­ jekció beadásához elsősorban tűre és fecskendőre
gel, délben, este és a soron kívül beveendő gyógy­ van szükség, ezekből számtalan típus van forga­
szerek helye (18.2. ábra). lomban.

Parenterális gyógyszerelés Fecskendő. Két részből áll, hengerből és du­
gattyúból. A henger felső nyílása és tágassága
A szükséges gyógyszert a tápcsatorna megkerülé­ olyan, hogy abba a dugattyú pontosan beleillik.
sével, azaz parenteralisan juttatjuk a szervezetbe. A henger alsó foglalata kúpszerűen beszűkül, ez a
A parenterális gyógyszeres kezelés egyik és kónusz, melyre pontosan ráilleszkedik a tű illesz-
leggyakoribb formája az injekciózás, ami gyako­ téke. Steril, műanyag, egyszer használatos fecs­
ri és fontos ápolói feladat. kendőket használunk. Ezek különböző méretűek:
1-2 ml-estől az 5 0 - 1 0 0 ml-ig, a legkisebbeket in­
Injekciózás zulin beadásához használjuk (1 ml-es) és külön­
böző bőrpróbák kivitelezéséhez (például tubercu-
Injekcióban adjuk a gyógyszert: lin fecskendő), a legnagyobbakat pedig infúziós
ha lehetetlen a szájon át való beadás (esz­ pumpákhoz, drainek, csövek átöblítéséhez. Van­
méletlen, altatott beteg, nyelési nehezített - nak olyan fecskendők is, amelyeket a tűvel együtt
ség, hányás esetén); csomagolnak.
ha a beteg semmit nem fogyaszthat szájon
át (műtétek, beavatkozások előtt és után, Tűk. Az injekciós tű részei: az illeszték, amely
bizonyos betegségeknél - gastrointestinális a fecskendő kónuszára illik, a tű szára és a tű he­
vérzés, hasnyálmirigy gyulladás stb.); gye. A steril, egyszerhasználatos tűk egyenként
ha a hatóanyag a bélben elbomlik, vagy vannak csomagolva. A tűknek három fontos jel­
onnan nem szívódik fel; lemzője van, a tű hegyének a szöge, a hossza és a
ha azonnali, gyors hatást kívánunk elérni. belső átmérője. Az ápoló az injekciós oldat típu­
sát (minél viszkózusabb a beadandó oldat, annál
vastagabb átmérőjű tű szükséges), a beadás mód­
ját (im. injekciók számára hosszabb, sc. injekciók
számára rövidebb tű szükséges) figyelembe véve
választja ki a tű típusát. A tűk átmérőjét méret és
a kónusz színe alapján tudjuk megkülönböztetni.

Előkészítés injekciózáshoz: tartalmazhat folyékony vagy por alakú gyógy­
szert. A por ampullák mellé általában mellékel­
kézmosáshoz, kézfertőtlenítéshez szüksé­ nek oldószert is, de mindig az előírás szerinti ol­
dószerrel és a meghatározott mennyiséggel tör­
ges eszközök, kéztörlő; ténjen a felszívás (ez általában desztillált víz vagy
fiziológiás só oldat).
gumikesztyűk;
Gyógyszerek keverése. Ha az adott gyógysze­
a beadandó készítmény, szükség esetén ol­ rek kompatibilisek egymással, akkor lehetőség
van arra, hogy egy fecskendőbe összeszívva adjuk
dószer; be őket. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy
két vagy több oldat összeszívható, akkor előtte
bőrfertőtlenítő oldat; azt feltétlenül beszéljük meg az orvossal, soha
nem adhatók be olyan oldatok, amelyek szabad
steril, egyszerhasználatos tűk és fecsken­ szemmel láthatóan „kicsapták egymást" vagy
bármilyen makroszkópos elváltozást (például el­
dők több méretben; színeződést) mutatnak.

ragtapasz, olló; Az injekció felszívásának lépései:
A szükséges eszközök előkészítése.
leszorító gumi; Kézmosás, kézfertőtlenítés.

vattatörlő, papírvatta; Ellenőrizzük, hogy a lázlapon szereplő készít­
mény neve, dózisa megegyezik-e az általunk elő­
veszélyeshulladék-gyűjtő edény, ledobó; készítettél.

ritkán, de szükség lehet ampullareszelőre is. Állítsuk össze a fecskendőt és a tűt (gyógy­
szerfelszíváshoz vastag átmérőjű tűt vá­
Az injekció felszívása. A beadandó készít­ lasszunk), úgy, hogy az steril maradjon, ne
mény vagy beadásra kész, oldott állapotban áll érjünk a tű és a fecskendő kónuszához.
rendelkezésre, vagy porampullában (18.3. ábra). Ha a beadandó készítmény ampullában ta­
lálható, akkor ütögessük meg az ampulla
Ez utóbbit a beadás fejét, hogy ott ne maradjon gyógyszer. Az
ampulla fejéhez szorítsunk papírvattát
előtt fel kell oldani. vagy gézlapot, majd gyors, határozott
mozdulattal törjük le. Ezt követően szív­
Injekció felszívása juk fel az oldatot úgy, hogy az ampullát
enyhén megdöntjük, figyeljünk arra, hogy
ampullából. Különböző ne maradjon gyógyszer az ampullában,
hogy a felszívó tű ne érintkezzen az ampul­
méretű ampullák van­ la külsejével vagy bármi mással. Ha a fecs­
kendőbe levegő került légtelenítsük azt oly
nak forgalomba (általá­ módon, hogy a fecskendőt a kónuszával
felfelé tartjuk, és a levegőt kinyomjuk,
ban 1-2 ml-estől, 1 0 - 2 0 ügyelve arra, hogy a gyógyszer a fecsken­
dőben maradjon.
ml-esig), amelyből az
Ha a beadandó készítmény gumidugós
orvosi előírás szerinti üvegben van, akkor először a gumidugón
található fémborítást kell eltávolítani, a
mennyiséget kell felszív­

ni. A már megbontott

18.3. ábra. ampullában maradt ol­
datot tovább tárolni

Porampulla nem szabad, ha nem

tudjuk felhasználni, azt

el kell dobni. Az ampul­

lák oldalán körbefutó színes csík mentén, vagy

egy megjelölt pontnál az ampulla könnyen eltör­

hető, napjainkban már ritkán hoznak forgalom­

ba olyan készítményt, amelynél ampullareszelő

használata szükséges. Az ampulla fejének letöré­

sénél, óvjuk magunkat a sérülés veszélyétől: min­

dig az előre megjelölt helyen törjük az ampullát,

az ampulla fejéhez szorítsunk papírvattát.

Injekció felszívása injekciós üvegből. Az in­

jekciós üveg egyszeri vagy többszörös dózist tar­

talmazó gumidugós üvegedény. Az üvegedény

gumidugót fertőtlenítjük. A fecskendőbe
annyi ml levegőt szívunk, amennyi folya­
dék az üvegben található, ezt a levegőt az
üvegbe nyomjuk, így az üvegben keletkező
túlnyomás automatikusan kinyomja a fo­
lyadékot. Az üveget fejre állítva tartjuk,
így a folyadék az üveg nyakánál gyűlik
össze, ha a végén szükséges, a fecskendő
dugattyúját húzzuk vissza, így segítve a
gyógyszer kiürülését. (18.4. ábra) Ha az
összesét vagy a szükséges mennységet ki­
szívtuk, akkor a tűt húzzuk ki a gumidu­
góból. A fecskendőt légtelenítsük.
A felszíváshoz használt tűt távolítsuk el, és
helyezzük a fecskendőre a beadáshoz szük­
séges tűt.

A felszíváshoz használt eszközöket rakjuk
a helyére, az elhasznált tűket, fecskendő­
ket pedig a veszélyes hulladéktárolóba.

Az injekció beadása a mindennapos ápolói 18.4. ábra.
feladatok közé tartozik. Injekciót olyan szakkép­ Injekció felszívása gumidugós üvegből
zett ápoló adhat, aki írásos megbízólevéllel ren­
delkezik, amelyet az osztályvezető főorvos és mellékhatásait. Teremtsünk nyugodt, biza­
ápoló aláírt. Intravénás injekciót transzfúziós lomkeltő légkört, a beteg szeméremérzetét
tanfolyamot végzett ápoló adhat, szintén írásos figyelembe véve végezzük munkánkat (el­
megbízás alapján, vagy olyan szakképzett egész­ választó függöny, szükség esetén paraván
ségügyi dolgozó, aki erre eseti megbízást kap. használata, csak a szükséges testrészt
hagyjuk fedetlenül).
Az ápolónak nemcsak az injekciózás techniká­ Az ápoló kézfertőtlenítést követően húz­
ját kell elsajátítani, hanem ismernie kell a beadott zon egyszerhasználatos gumikesztyűt.
gyógyszer hatását, lehetséges mellékhatásait, a Válasszuk ki a megfelelő területet az injek­
gyógyszer szokásos adagját és azokat a veszélye­ ció beadásához, ellenőrizzük, hogy az
ket, amelyek injekciózás alatt vagy azt követően adott területen nincs-e gyulladás, hámhi­
alakulhatnak ki. Utóbbiakkal kapcsolatban ismer­ ány, sérülés, oedema.
nie kell a szövődmény elhárításának módjait is. Helyezzük a beteget a szükséges testhely­
zetbe.
Az injekció) beadásának menete: Határozzuk meg a beadás helyét anatómi­
ai mérőpontok segítségével.
A gyógyszer felszívását követően azonosít­
juk a beteget és a beadandó készítményt, a
beteget megkérjük, hogy mondja meg a ne­
vét, ha erre képtelen, a betegazonosító kar­
szalag alapján azonosítjuk, a gyógyszer ne­
vét, mennyiségét és a beadás módját a láz­
lap adatai szerint választjuk ki.
Magyarázzuk el a betegnek a beavatkozás
lényegét, a gyógyszer hatását, lehetséges

Fertőtlenítsük le a kijelölt területet, a fer­ ^ra-
tőtlenítőszer behatási idejét minden eset­ JI n t r a k u t á n i n e k c i ó b e a d á s a
ben várjuk meg.
Távolítsuk el a tűről a védőkupakot, oly
módon, hogy a tű ne érjen semmihez, ste­
ril maradjon.
Adjuk be az injekciót a meghatározott mó­
don: a fecskendőt kissé visszaszívjuk, ha
nem jön vissza vér (kivételt képez az iv.
adott injekció) a gyógyszeroldatot lassan
nyomjuk be.
Húzzuk ki a tűt, majd szorítsunk a szúrás
helyére vattatörlőt.
Helyezzük a beteget kényelembe.
Dobjuk a veszélyeshulladékot az arra kije-
lölt gyűjtőhelyre.
Kézmosás, kézfertőtlenítés.

Intrakután (ic.) injekció A betegelhelyezés: a beteg nyújtsa ki a kö­
Intrakután injekcióval a bőr hámrétegei közé nyökét, támassza meg az alkarját.
visszük be a gyógyszert, általában bőrpróbák (tu- A nem domináns kezünkkel feszítsük meg
berculinpróba, gyógyszerallergiák kimutatása) a bőrt a kijelölt területen, a tűt majdnem
során. Érzékenységi próba kivitelezésénél a kö­ a beteg bőrére fektetve, 5-15°-os szögben
vetkezőket kell figyelembe venni: a fertőtlenítő­ vezetjük a bőr alá, néhány mm mélyen. Az
szer ne idézzen elő bőrpírt, mert azután nem tud­ oltóanyag benyomásakor a bőr felpúposo­
juk eldönteni, hogy ez vagy az injekció okozta dik.
pozitív válaszreakció okozza-e a bőrpírt, az in­ A tű kihúzása után helyezzünk vattatörlőt
jekció beadását követően ne dörzsöljük a szúrás a szúrás helyére, de azt ne nyomjuk rá, ne
helyét, mert egyrészt ez is bőrpírt okozhat, más­ dörzsölgessük.
részt ezzel a bőr mélyebb rétegeibe juttathatjuk a A szúrás helyét alkoholos filccel körberaj­
hatóanyagot. A beadás után, bizonyos időt köve­ zolhatjuk a könnyebb leolvasás miatt.
tően az eredményt le kell olvasni, ezért az injek­
ciót olyan helyre kell adnunk, ahol a leolvasást Szubkutan (se) injekció
nem befolyásolja semmi (az adott terület ne le­ A gyógyszeres oldatot a bőr alatti laza kötőszö­
gyen szőrös, erősen pigmentált, sérült, gyulladt). vetbe juttatjuk, itt sok fájdalomérző idegvégződés
A legoptimálisabb az alkar ventrális oldala és a található, ezért a betegnek fájdalmas, feszülő ér­
hát felső régiói. A beadáshoz kisméretű fecsken­ zést okozhat, ezért ily módon csak vízoldékony
dőt (0,5-1 ml) és vékony átmérőjű tűt haszná­ gyógyszereket adunk kis mennyiségben. A beadás
lunk. A beadás szöge 5-15° (18.5. ábra). helye a felkar külső, felső harmada, a comb külső,
középső része, a has bőre, de lehet a glutealis régió
Az intrakután injekció beadásához kapcsoló­ külső, középső része is. A rendszeresen adott sub-
dó speciális ismeretek: kután injekciók beadási helyét változtassuk, mert
szövetkárosodás jöhet létre, ezáltal romlik a felszí­
(Az előkészítés és a beadás az előzőkben vódás is (például heparin, inzulin stb.), javasolt az
leírt általános szempontok szerint törté­ óramutató járásával megegyezően a has bőre bal
nik, lásd a 406-407. oldalon)

18.6. ábra. izom
Szubkután injekció beadása a felkarba
78.7. ábra.
A bőr ráncba emelése szubkután injekciónál

oldalt, a bal, majd a jobb comb, végül a hasfal Intramuszkuláris (im.) injekció
jobb oldala. Az injekció beadásához kisméretű Az intramusculárisan adott injekciónál gyor­
fecskendőt (1 ml) és vékony átmérőjű tűt haszná­ sabb a felszívódás, mint a sc. inj. esetén, mivel az
lunk. A beadás szöge általában 45°, de rövidebb és izomszövet jobban vascularizált. Im. nagyobb
vékonyabb tűk esetén (inzulinos, heparinos fecs­ mennyiségű vizes oldatot, olajos injekciót tu­
kendők, amelyeket a beadáshoz szükséges tűkkel dunk beadni. Az injekció helyét úgy kell megvá­
hoznak forgalomba) 90°. Az előre töltött hepari­ lasztani, hogy a gyógyszer nagyobb izomtömeg­
nos fecskendőt tilos légteleníteni. Nagyon sovány be jusson, de a közelben ne fussanak nagyobb
betegnél előfordulhat, hogy nem áll rendelkezésre erek és idegek. A beadás helye leggyakrabban a
elegendő subkután szövet, ilyenkor a has bőre a nagy farizom (musculus gluteus), de adható im.
leginkább megfelelő terület. injekció a comb elülső, oldalsó középső harma­
dába, ritkábban a felkar izmába, a musculus del-
A szubkután injekció beadásához kapcsolódó toideusba. A musculus gluteusba adott im. injek­
speciális ismeretek: ció estén a beadás helyét kétféle módon határoz­
hatjuk meg: 1. az elülső-felső csípőtövis és a ke-
- (Az előkészítés és a beadás az előzőkben resztcsont-farkcsont határa között húzott képze­
leírt általános szempontok szerint törté­ letbeli vonalon az elülső, középső harmad határa
nik, lásd a 406-407. oldalon).) az injekció beszúrásának helye, 2. tenyerünket
kinyújtott ujjakkal, a hüvelykujjat maximálisan
A betegelhelyezés: a beteg ernyessze el az eltartva a csípőtájékra helyezzük úgy, hogy a hü­
adott izomzatot, semmiképpen ne feszítse azt velykujjunk elérje a az elülső-felső csípőtövist, a
meg. Ha a beteg felkarjába kapja az injekciót tenyér felőli vége a nagytomporon legyen, a töb­
(18.6. ábra) akkor ülve, ha a has vagy a comb bő­ bi kinyújtott ujjunk vége a csípőtaréj széléig ér­
rébe, akkor háton fekve helyezkedjen el. jen. A beszúrás helye a mutatóujj kézközépcsont­
ja fejecsének magasságában van. A meghatáro­
A nem domináns kezünkkel feszítsük meg a zást a bal csípőn jobb kézzel, a jobb csípőn bal
bőrt, vagy a hüvelyk és mutatóujjunkkal emeljük kézzel végezzük el. A módszer neve Kós-Votin-
meg. A beszúrás szöge 45° vagy 90° (18.7. ábra),
a beszúrást követően, ha a bőrt megemeltük, en­
gedjük el.

féle eljárás (18.8. ábra). Im. injekció beadásához
hosszú és vastagabb tűt használunk, hogy elérjük
az izomzatot.

A tű típusának a kiválasztását meghatározza
a beteg testtömege, zsírszövetének vastagsága (el­
hízott egyénnél hosszabb tűre van szükség) vala­
mint a beadandó készítmény viszkozitása (olajos
injekcióhoz vastagabb tűt használunk). Egy nor­
mál súlyú beteg kb. 3 ml oldat beadását viseli el
nagyobb fájdalom nélkül, sovány felnőtteknél,
gyerekeknél ez 2 ml. Az injekció beadása előtt el­
lenőrizzük a bőr épségét, hogy nem nyomásérzé­
keny-e az adott izomzat, nem látható-e beszűrő-
dés. A beadás szöge 90° (18.9. ábra).

Intramuszkuláris injekció beadásához kap­ 18.8. ábra.
csolódó speciális szempontok: A nagy farizomba adott injekció helyének felkeresése

(A felszívás és a beadás az előzőkben leírt 78.9. ábra.
általános szempontok szerint történik.) A Intramuszkuláris injekció 90°-os szögben
betegelhelyezés: a farizomba adott injekció
esetén a beteg oldalt fekszik, ha a combjá­ Intravénásán a következőképpen adhatunk be
ba adunk injekciót, akkor pedig a hátán, gyógyszert:
felkarba adott injekciót ülve adjuk, meg­
kérjük, hogy próbálja meg ellazítani az iz­ bolusban, tartós vénás kanülön keresztül
mait. Álló helyzetben soha nem adunk im. vagy steril, egyszerhasználatos tűvel;
injekciót farba, vagy combba! nagy térfogatú infúziós oldatba keverve;
A nem domináns kezünkkel megfeszítjük a kis mennyiségű oldószerrel felhígítva.
bőrt, vagy összefogjuk az izomtömeget (kü­
lönösen sovány betegnél), a beszúrás szöge
90° (gyors, határozott mozdulattal az izom­
rétegig szúrjuk a tűt; ha az izomzatot meg­
emeltük, azt elengedjük és a visszaszívást
követően, lassan benyomjuk az oldatot.
Tilos im. injekciót adni alvadásgátló gyógy­
szert szedő betegnek!

Intravénás (iv.) injekció
Intravénás injekcióval a gyógyszert közvetle­
nül a keringésbe juttatjuk. Ezt a módszert akkor
választjuk, ha gyors hatást kívánunk elérni, vagy
ha a készítmény más módon nem juttatható a
szervezetbe. Vénába csak vizes oldat adható, ola­
jos injekció adása szigorúan tilos! A beadáshoz
használt fecskendő mérete a beadandó készít­
mény mennyiségétől függ, általában 5-10 ml, a
tű hosszú, vékony.

Iv. adott gyógyszernél, ha a készítmény a vér­ 78.10. ábra.
áramba jutott, néhány percen belül kifejti a hatá­ A felkar leszorításának mozzanatai a véna felkereséséhez
sát és már nincs mód a hatás leállítására. Ezért az
ily módon adott injekció az ápolótól rendkívül
nagy figyelmet igényel. A bolusban adott injekci­
ót mindig lassan kell adni.

Legtöbbször a könyökvénába adunk iv. injek­
ciót. Ilyenkor a felkar, leszorításával a vénában
pangást létesítünk (18.10. ábra).

A fecskendőre erősített tűt a látható vagy ta­
pintható véna mellett (vagy felett) néhány mm-t a
bőr alatt vezetjük, majd a fecskendőt megemelve
(vagy oldalra helyezve) kb. 20°-os szögben juttat­
juk a vénába (18.11. ábra).

A könyökvénán kívül természetesen egyéb he­
lyeken is kereshetünk vénát, leggyakrabban az al­
karon, kézfejen vagy a lábfejen (18.12. ábra).

A tartós véna biztosítást, ill. a vénába adott in­
fúziót a későbbiekben fejezetben tárgyaljuk, azt
ott leírtak itt is irányadók.

Öninjekciózás 18.11. ábra.
Bizonyos betegségekben a betegnek tartósan Az intravénás injekció beadása
injekciós kezelésre van szüksége, ilyenkor a be­
tegnek vagy a hozzátartozójának el kell sajátítani 78.12. ábra.
az injekciózás technikáját. Intravénás injekció beadásának leggyakoribb helyei

Öninjekciózás: a páciens vagy a nem szakkép­
zett hozzátartozó adja be a kívánt injekciót. Ez
leggyakrabban szubkután injekció. Általában cu­
korbetegek inzulin kezelése vagy Heparin adása
(műtétek után, vagy a cumarin szedésének felfüg­
gesztése esetén) történik ily módon.

Az öninjekciózás megtanításának sorrendje:
az ápoló bemutatja az injekciózás lépéseit
és beadja azt;
a beteg gyakorolja az injekció beadását
először az erre a célra alkalmazott de­
monstrációs eszközön (ha ilyen nem áll
rendelkezésre, akkor egy szivacson), majd
felügyelettel, szükség esetén ápolói segít­
séggel beadja magának a készítmény;
önállóan adja az injekciót. Erre több test­
részen van lehetőség, törekedni kell arra,
hogy a beadás helyét váltogassuk (18.13.
ábra);

beteg megtanulja az adag kiszámítását, ha
az nem előre töltött fecskendőben van.

A gyakorlati oktatást minden esetben szóbeli, 78.13. ábra.
elméleti tájékoztatás kell, hogy megelőzze. A szó­
beli tájékoztatás során a következő ismeretek át­ öninjekciózásnál a szubkután injekció lehetséges helyei
adása nélkülözhetetlen:
lyén, bőrpír, duzzanat, beszűrődés, láz. Ha ilyet
mi a készítmény neve, hatása, lehetséges észlelünk, azt azonnal jelentsük a beteg kezelőor­
mellékhatása; vosának.

mit kell tennie a betegnek, ha mellékhatás Szövetártalom. A megfelelő helyre és a megfe­
jelentkezik; lelő módon adott injekció csak minimális szövet­
milyen eszközök szükségesek az injekció sérülést okoz. Az injekciózással kapcsolatos
beadásához; leggyakoribb szövetártalom, ha az iv. adott
a beadás helye és szöge; gyógyszer nem a vénába, hanem paravénásan, a
mit tegyen a keletkezett veszélyes hulla­ szövetek közé kerül, ami a betegnek erős fájdal­
dékkal. mat okoz, bizonyos gyógyszerek, már igen kis
mennyiségben is szövetártalmat és erős fájdalmat
Minden esetben tájékoztassuk a beteget arról, okoznak Ilyen még akkor is előfordulhat, ha
hogy az injekció beadása előtt alaposan mosson visszaíváskor vér jut a fecskendőbe (18.14. ábra).
kezet, a használt bőrfertőtlenítő szer behatási ide­ Kialakulhat vénagyulladás is. Hasonlót okoz, ha
jét minden esetben várja meg, az előre gyártott a tű hegye horgas! Hideg vizes borogatással, jege­
injekciókat (általában heparin készítmények) ti­ léssel a fájdalom enyhíthető.
los légteleníteni.
Haematoma. Az injekció beadásának helyén
Az elméleti oktatást gyakorlati bemutató kell, kialakult vérömleny. Észlelésekor ne adjunk arra
hogy kövesse. A sc. injekció beadása a már leír­ a területre további injekciókat, borogassuk be az
tak alapján történik. Az ápolónak minden eset­ adott területet.
ben meg kell győződnie arról, hogy a beteg vagy
a hozzátartozója képes az injekciózás kivitelezé­ Allergiás és toxikus reakció. Ha a beteg az
sére! adott készítményre allergiás, akkor az injekció
beadását követően bőrkiütés, viszketés, vize-
Az injekciós kezelés lehetséges szövődményei
Az injekciózás veszélyeit azért kell ismernie az
ápolónak, mert törekednie kell azok elkerülésérc,
azonban ha kialakultak, fel kell ismernie őket és
tudnia kell a szükséges teendőket.
A leggyakoribb szövődmények:

Fertőzés. E szövődmény kialakulása minden
esetben hiba, akkor jön létre, ha az aszepszis, an­
tiszepszis szabályait nem tartjuk be (ha nem steril
fecskendőt, tűt, injekciós oldatot használunk, ha
a bőrt nem fertőtlenítjük rendesen, vagy nem vár­
juk meg a behatási időt). A felbontott injekciós
ampullát azonnal fel kell használni, az tovább
nem tárolható. Ha a bőr már fertőzött, sérült,
oda ne adjunk injekciót! Súlyos szövődmény, ha
a fertőzés következményeként tályog alakul ki,
erre utaló tünetek: erős fájdalom az injekció he-

18.14. ábra.
A hosszú hegyű tű hegye részben
a vénában, részben mellette

nyő, súlyos esetben gégeoedema és anaphylaxi- írásnak megfelelően és az orvosi utasítás alapján
ás shock alakulhat ki. A tünetek súlyossága és kell használni. Az ápoló minden esetben húzzon
jelentkezésének ideje függ a beadott készítmény gumikesztyűt, a kezelés kivitelezése előtt, ha
mennyiségétől, a beadás módjától, a beteg érzé­ szükséges, langyos szappanos vízzel tisztítsa meg.
kenységétől. Intravénás injekció beadását köve­ Olyan bőrfelületet kell választani, ahol a bőr vé­
tően a tünetek akár azonnal vagy már az injek­ kony és nem szőrös.
ció alatt is felléphetnek. Ha ilyet észlelünk, az
injekciót tilos beadni, vénabiztosítást követően Becseppentés, csepegtetés (instilláció). Leg­
azonnal értesítsük a beteg orvosát. Ha a tünetek gyakrabban szembe, orrba és a fülbe juttatunk
enyhék, arról is tájékoztassuk az orvost, mert a be ily módon gyógyszert. Szembe cseppentéskor
beteg nem szedheti tovább az adott készít­ a beteget megkérjük, hogy hajtsa hátra a fejét,
ményt. mutató és hüvelykujjunkkal széthúzzuk a szem­
héjakat és a szemcseppentőből a belső szemzug­
Az injekciós tű eltörése. Igen ritka szövőd­ ba cseppentünk az előírás szerinti mennyiséget
mény, elsősorban nyugtalan, zavart, nem együtt­ (általában 1 cseppet) (18.15. ábra). Ezután,
működő beteg esetén fordul elő, ha ilyet észle­ megkérjük a beteget, hogy csukja be a szemét.
lünk, jelentsük az orvosnak, mert sebészi beavat­ Orrba cseppentés esetén a beteget megkérjük,
kozás is szükséges lehet. hogy hajtsa hátra a fejét és az előírás szerint

Egyéb gyógyszer-alkalmazási technikák

Gyógyszer alkalmazása bőrön keresztül. A bőrön 78.75. ábra.
át felszívódva számtalan gyári és magisztrális ké­ A szem instillációja
szítményt használunk, ezek lehetnek paszták, ke­
nőcsök, olajok, rázókeverékek stb. A bőrön ke­
resztül felszívódva elsősorban helyi hatást fejte­
nek ki, de általános, szisztémás hatásuk is lehet
(például nitrátkészítmények, fájdalomcsillapítók,
lásd a 14. fejezetben). Az ápoló a gyógyszer al­
kalmazás előtt mindig ellenőrizze a bőr állapotát.
Vannak olyan készítmények, amelyeket csak ép,
egészséges bőr esetén alkalmazhatunk, ha a bő­
rön nyílt seb, hámhiány van, mindig steril techni­
kát kell alkalmazni. A gyógyszert mindig az elő-