ápolástan

14. fejezet Az egészséges és beteg ember szükségleteinek kielégítése

14.60. ábra.
Férfi katéterezése: a) a húgycső-
nyilás fertőtlenítése; b) a katéter
bevezetése

lasztja a megfelelő katétert, és azt a vesetál fölé A szövődmény első jele a katéterezés után né­
tartja. Erre az ápoló steril katétercsúsztatót csep­ hány óra múlva fellépő hidegrázás és magas láz
pent anélkül, hogy az ezt tartalmazó eszköz a ka­ (régen „katéterláznak" is nevezték). A lázas szö­
téterhez érne. Az orvos a passzív kezével vissza­ vődmény bakteriális fertőzésre utal, ami súlyos­
húzza a fitymát a hímvesszőn, közben az ápoló bíthatja az alapbetegséget, de hosszantartó húgy­
letörli a húgycsőnyílást a fertőtlenítő oldatba úti infekcióhoz is vezethet. Ennek megelőzésére
mártott törlővel. Ezután az orvos a steril csipesz­ igen fontos az aszepszis szabályainak szigorú be­
be fogott katétert a húgycsőbe vezeti, és a húgy­ tartása.
cső lefutását igyekszik kiegyenesíteni úgy, hogy
kb. 60 fokos szögben megemeli a hímvesszőt Gyakori, de nem súlyos szövődmény a húgyú-
(14.60. ábra). Közben az ápoló két ujjával meg­ tak nyálkahártyájának vérzése, ami véres vizelet­
fogja a katéter másik végét. Ha a vizeletcsorgás ben nyilvánul meg és átmeneti. Súlyos, de ritka
megindul, a katétert tartani kell addig, míg a hó­ szövődmény a húgycső átfúródása. Elkerülhető,
lyag ki nem ürül. Ha teljes vizeletelakadás van, a ha beavatkozás közben nem erőszakoljuk a katé­
vizeletet csak szakaszosan szabad lebocsátani. ter vezetését.
Ilyenkor - ha csak átmenetileg is - általában ál­
landó katétert alkalmazunk. Mivel a körültekintően végzett katéterezés is
rejt magában bizonyos veszélyeket, a katéterezé­
A katéterezés veszélyei sek számát igyekszünk mind kisebbre csökken­
Ha a katéterezést nem végezzük a sterilitás teni.
pontos szabályainak betartásával, a beteget sú­
lyos húgyúti fertőzésnek tesszük ki. A fertőzésnek Állandó katéter
több oka lehet: Vizelési képtelenség esetén vagy olyankor, ha
valaki nem tudja a hólyagban bármi okból
nem volt steril a katéter (egy egyszerhasz­ visszatartani a vizeletét, szükség lehet állandó ka­
nálatos katéternél elvileg nem fordulhat téter behelyezésére. A behelyezett katétert rögzí­
elő); teni kell. Ezt a katéternek a hólyagba kerülő ré­
a húgycsőnyílást nem fertőtlenítettük kellő szén kis ballon feltöltésével lehet elérni (14.61.
gondossággal; ábra). A még bizonyos esetekben használatos Ti-
kivitelezés közben gondatlanság révén fer­ emann-félc katétert ragtapasz és géz segítségével
tőződik a katéter (kéz, ágynemű, nem ste­ rögzítjük a comb bőréhez (14.62. ábra).
ril segédeszközök); Fekvő betegnél a katétert toldalékcső segítsé­
megsérül a húgycső fala. gével vizeletgyűjtő tasakkal kötjük össze. Ez ol­
dalán mércézett, átlátszó tasak, így látható a

14. fejezet Az e g é s z s é g e s és beteg emojer sszzüükksséégglleetteeiinneekk kkieieléléggítíétéssee ut

14.61. ábra.

A ballonos katéter helyzete a hó-
lyagban

benne lévő vizelet mennyisége és színe (14.63.
ábra). A katéter vége dugóval lezárható, fennjá­
ró betegnél csak a vizelet kiürítésekor kell sza­
baddá tenni.

Állandó katétert a hólyagfertőzés lehetősége
miatt cserélni kell, általában 7-10 naponként.
Ma már ismertek azonban a hosszabb ideig (kb.
6 hétig) viselhető katéterek is.

Vizelet középsugárból 74.62. ábra.
A Tiemann-katéter rögzítése a bőrön
Mivel a katéterezés nem ártalmatlan beavatko­
zás, ha lehet, igyekszünk más módon pótolni. 74.63. ábra.
Például bakteriológiai vizsgálathoz sem feltétlen A vizelet gyűjtése és mérése az állandó katéter; viselő
szükséges katéterezés, erre az ún. középsugárból betegnél
vett vizelet is alkalmas.

Férfiaknál elegendő, ha a beteget felszólít­
juk, hogy vizeljen vizelőedénybe, közben sza­
kítsa meg, és ezt a középső vizeletet fogjuk fel,
és küldjük vizsgálatra, majd befejezheti a vize­
lési.

Nőknél megfelelő vizelet nyerésére csaknem
mindig elegendő, ha a húgycső környékét a ka­
téterezésnél tanult módon megtisztítjuk és a be­
teget vizeltetjük. A nagyajkak feltárása után
nőknél könnyen kaphatunk középsugár vizele­
tet. Ez a vizelet alkalmas üledékvizsgálatra, de
megbízható bakteriológiai vizsgálatra nem min­
dig. Ha ez feltétlenül szükséges, katéterezést kell
végezni.

Vizeletvizsgálatok felülúszót (ebből mérünk például fehérjét) leönrve,
jól kirázva, a maradék pár csepp vizelettel az üle­
Betegágy mellett, betegosztályon is elvégezhető déket jól összekeverve tárgylemezre cseppentjük,
és fedőlemezzel lefedve mikroszkópban vizsgáljuk
vizsgálatok. 400x-os nagyításban.

Fajsúlymérés: A vizelet fajsúlyát sűrűségmérő­ Általános vizeletvizsgálat automatával

vel mérjük. A vizsgálathoz 50 ml-es mérőhengert A tesztcsíkot felkevert, nem centrifugált, nem tar­
tósított vizeletbe az automata belemártja. Inten­
kb. 2/3-ig töltjük vizelettel, majd a sűrűségmérőt zív színreakció alakul ki. Az automata a mérés
eredményét folyamatosan regisztrálja.
lassan, enyhén megpörgetve beleengedjük. A vi­
A csíkokat száraz helyen kell tárolni. A csík
zelet sűrűsége a skálán a folyadékszint magassá­ kivétele után a doboz fedelét azonnal le kell zár­
ni. A csíkok nedvesedése a leggyakoribb hibafor­
gában olvasható le. Betegosztályon illetve járóbe­ rás.

teg-rendelése is elvégezhető (14.64. ábra). A csíkokat védeni kell a közvetlen napfénytől,
a hőtől, ezért tároljuk 30 fok alatt, de nem hűtő­
Fehérje kimutatása: Kémcsőben lévő néhány szekrényben. Lejáratos csíkot ne használjunk, a
tesztzónát a kezünkkel ne érintsük! A vizelet bak­
ml. vizelethez pár csepp 20 százalék-is szulfosali- teriális szennyezettsége, magas C-vitamin-tartal­
ma, több gyógyszer az eredményt befolyásolja.
cilsavat cseppentünk. Fehérjetanalom esetén kü­ Ezért a vizeletcsík egyetlen vizsgálata alapján
terápiás döntéseket nem szabad hozni.
lönböző intenzitású kicsapódást látni. A kicsapó­
Figyelem! A vizeletvizsgálati automaták csak
dást keresztekkel jelölik. Csak kvalitatív megha­ saját diagnosztikai csíkjaikkal használhatók!

tározásra alkalmas. Diagnosztikai tesztcsíkok vizelet vizsgálatára

Genny kimutatása: Kémcsőben lévő néhány A diagnosztikai tesztek vizelet in-vitro, félkvanti-
tatív laboratóriumi vizsgálatára alkalmasak.
ml vizelethez kb. 1 ml. nátronlúgot cseppentünk,
Kivitelezés:
majd egyetlen mozdulattal megrázzuk. Pozitív
Frissen leven, jól összekevert, konzerválószer
esetben alig mozduló buborékokat látunk. Ezek mentes tiszta gyűjtőedénybe felfogott, nem cent­
rifugált vizeletet kell használni. A vizelet a vizsgá­
mennyisége és nagysága jelzi a genny mennyisé­ lat idején nem lehet régebbi, mint 4 órás. A vize­
letbe az összes tesztpárnát belemártjuk, legfeljebb
gét. Kvalitatív, tájéko­ 1-2 másodpercig. A tesztcsík végét végighúzzuk a
tárolóedény szélén, hogy felesleges vizeletet eltá­
zódó jellegű vizsgálat, volíthassuk. A tesztcsíkot vízszintes helyzetben
tartjuk 60 mp-ig, majd összehasonlítjuk a teszt­
pontos meghatározást csík színét a cimkén feltűntetett színskálákkal
(14.65. ábra).
az üledékben látható fe­

hérvérsejtek adnak.

Vegyhatás: Kémcső­

ben lévő vizelethez né­

hány csepp bromtimol-

kék indikátort csepegte­

tünk és összerázzuk. Sa­

vas vegyhatású sárga,

semleges vegyhatású

zöld, lúgos vegyhatású

kék elszíneződést ad. A

vizelet vegyhatását ma

inkább lakmuszpapírral

(„tesztcsík") vizsgálhat­

juk.

Üledék vizsgálata: A

vizeletmintát jól össze­

14.64. ábra keverve, natív csőbe önt­

Sűrűségmérő vizeletvizs­ ve 2000-es fordulattal 5

gálathoz percig centrifugáljuk. A

Á l t a l á n o s t u d n i v a l ó k a tesZTCSÍkökrol 14.65. ábra.
Készlet tesztcsíkkal történő vizeietvizsgálathoz
1. A tesztcsík egy vékony műanyagcsíkra felra­
gasztott 1-9 db szűrőpapír, melyben megfele­ 74.66. ábra.
lő száraz reagens található. Uricult

2. A csíkot felkevert, nem centrifugált, nem tar­ Mintavétel uricull táptalajon történő vizsgá­
tósított vizeletbe mártjuk bele, majd a vizelet lathoz:
feleslegét az edény peremén lehúzzuk. A kiala­
kuló színreakció intenzív lesz. Nem szabad a Előkészítés:
csíkot hosszabb ideig áztatni a vizeletben (a kézfertőtlenítő oldat;
mezőkbe felvitt vegyszerek egy része kioldó­ bőr-nyálkahártyafertőtlenítő oldat;
dik, a reakció eltűnik). steril gézlap;
steril pohár;
3. Pontosan egy percen belül értékelni kell a uricult táptalaj.
csíkot, mivel a színek nem tartósak. Kivétel
a fehérvérsejt-meghatározás, ahol 2 perc a vá­
rakozási idő. Színreakciók, melyek 2 perc el­
teltével jelentkeznek, diagnosztikailag nem re­
levánsak (nem lényeges). Az értékelés vagy
megtekintéssel történik a dobozok oldalára
nyomtatott színskála alapján vagy vizeletvizs­
gálati automatával (célfotométerrel).

4. A csíkokat szárazon kell tartani. Ez úgy ér­
hető el, hogy a csíkok kivétele után a dobozt
azonnal le kell zárni. A csíkok nedvesedése a
leggyakoribb hibaforrás.

5. A csíkokat védeni kell a közvetlen napfénytől,
a hőtől. Ezért tároljuk 30 °C alatt, de nem
hűtőszekrényben.

6. Ne használjunk lejáratos csíkokat. Ne érint­
sük meg a tesztzónát.

7. A vizelet bakteriális szennyezettsége, magas
C-vitamin-tartalma, több gyógyszer használa­
ta befolyásolja az eredményt. Ezért a vizelet­
csík-vizsgálat egyetlen eredménye alapján
nem szabad terápiás döntéseket hozni.

Vizelet bakteriológiai vizsgálata A szakápoló ellátja az uricult táptalajt a szük­
séges személyazonosító jelzésekkel. Amennyiben
Megfelelő higiénés körülmények biztosítása a beteg önellátó, az ápoló megkéri, hogy a húgy­
szükséges a vizsgálati anyag vételéhez. A vizsgá­ cső tájékát mossa le langyos, szappanos vízzel,
lati anyag vétele történhet katéteres vizeletvétellel majd a húgycső tájékát fertőtlenítse az elfogadott
akkor, ha csak így tudjuk biztosítani a megfelelő nyálkahártya-fertőtlenítő oldattal. Teljes ellátást
tisztaságú vizeletet a vizsgálathoz. igénylő beteg esetében ezt a lemosást az ápoló
végzi cl. A vizcletetmintát középsugárból
Uricult: Steril táptalaj, amely a vizeletben elő­ vesszük.
forduló baktériumok növekedését segíti elő
(14.66. ábra).

Állandó katéterből történő mintavétel: Egyéb vizsgálatok vizeletből
Előkészítés:
Az anyagcseretermékek egy része a vizelettel ürül
steril, egyszerhasználatos tű; ki. Ezek meghatározásából következtetni lehet
10 ml-es egyszerhasználatos fecskendő, bizonyos szervek működésére. A vizsgálathoz
kézfertőtlenítő oldat; többnyire meghatározott idő alatt ürített vizelet­
bőrfertőtlenítő oldat; mennyiség ismeret szükséges. Ily módon lehet
Kocher; megismerni például a 24 óra alatt ürített fehérje
steril vizeletgyűjtő zsák. vagy glükóz mennyiségét, de egyéb funkcionális
vizsgálatok is végezhetők.
A katétert 30 perccel a mintavétel előtt ko-
cherrel lezárjuk Ehhez tudni kell, melyik vizsgálatot végezzük,
ahhoz mennyi ideg kell gyűjteni a vizeletet, eset­
Az ápoló fertőtleníti a katéter dréncsövének leg kell-e hozzáadni tartósító szert. A gyűjtésnek
gyűjtő részét vagy a dréncső felőli gyűjtőkapuját. pontosnak kell lenni, a vizsgálat csak így lesz hi­
Rászáradás után steril tűvel 30°-os szögben kb. 3 teles.
ml-t szív a fecskendőbe, majd a táptalaj mindkét
oldalára juttat belőle.

Összefoglalás
A vizelettel ürülő salakanyagok normális kiválasztásának feltétele a vizeletürítő rendszer ép­
sége. Minden betegnek más vizeletürítő szokásai vannak. Az ápoló feladata a normális vi­
zeletürítést elősegítő ápolás. Indokolt esetben ezt külső segítséggel támogatja, mint például
állandó katéter alkalmazásával.

Kérdések, feladatok
1. Mennyi a vizelet normális mennyisége, és milyen irányban változhat?
2. Mit lehet tesztcsíkkal kimutatni a vizeletből?
3. Hogy történik a vizelet vétele bakteriológiai vizsgálathoz?
4. Mit kell előkészíteni katéterezéshez? Sorolja fel!
5. Melyek a katéterezés veszélyei?

A légzés biztosítása, A légzés megfigyelése
a köpetürítés
A légzés száma: a légzésszám élettani körülmé­
Gombásné Judt Magdolna nyek között függ a kortól, az idegrendszer állapo­
tától, izgalomtól, izommunkától, étkezéstől, a
A légzés az oxigén és szén-dioxid kicserélődése a légnyomástól, a levegő páratartalmától.
vér és a légköri levegő, illetve a vér és a szövetek
között, tgy megkülönböztetünk külső és belső Az egészséges felnőtt ember percenként
légzést. 12-16-ot lélegzik. A légzésszámot a hideghatás
az izgalom növeli, az alvás csökkenti. Kóros kö­
Külső légzés a tüdő alveolusaiban megy vég­ rülmények között a légzésszám szaporodik vagy
be: a léghólyagocskák falában futó erekből (a. csökken.
pulmonalis-rendszer) kilép a széndioxid az alveo-
láris térbe, és az oxigén, mivel a belégzett levegő­ Szaporodik a légzésszám: testhőfok emelkedés­
ben nagyobb nyomású, bediffundál az érbe (v. kor, légző felület csökkenésekor, tüdőgyulladás­
pulmonalis-rendszer). ban, nagymennyiségű mellhártyaizzadmány vagy
bizonyos anyagcsere betegségek esetén. 38-40 Cel­
A belső légzés, azaz a szövetek és a vér közöt­ sius-fokos láz a légzésszámot 4-6-tal emeli.
ti gázcsere is hasonlóan, a gázok nyomáskülönb­
sége folytán jön létre. Csökken a légzésszám: a légző központ átme­
neti vagy tartós mú'ködészavara esetén, altatószer
A légzés mechanizmusában döntő szerepe van és Morphin-mérgezcsbcn, valamint agyi keringés
a mellkasnak, mivel a tüdőnek saját izomzata zavarokban.
nincs. A mellkas tágulását a rugalmas tüdő tágu­
lása követi, ami a külső levegőnek a légutakba A légzés számolása: a légzésszámolás csak ak­
áramlását eredményezi (belégzés). Ha a mellkas kor pontos, ha a beteg nem veszi észre, ezért a
ürege szűkül, a tüdők passzíve alkalmazkodnak a pulzusméréssel együtt végezzük. A pulzusszámo­
megváltozott térviszonyokhoz és a levegőt kiszo­ lás befejezése után fogjuk tovább a beteg karját,
rítják magukból (kilégzés). és óránkat figyelve észrevétlenül számoljuk, a
mellkas emelkedését, illetve a takaró mozgását.
A mellkas tágulását a légzőizmok végzik: a Közben esetleg a pulzust tapintó kezünket hozzá­
bordaközti izmok és a rekeszizom. A kilégzésben érintjük a mellkasfalhoz. Eszméletlen, felületesen
a tüdőszövet rugalmasságának van döntő szerepe. légző beteg légzését a mellkasfalra helyezett kéz­
zel számoljuk.
A be- és kilégzés szabályos váltakozását a
nyúltvelőben levő légzőközpont szabályozza. A A légzésszámolás 1 percig tart. Ha kóros a
légvételek kiváltásának kémiai ingere a vérben légzés, a légzésszám és a ritmus megállapításához
felhalmozódó széndioxid, amely a légzőközpon- néha hosszabb idő kell.
tot ingerli.
A légzés ritmusa: Normális körülmények kö­
Ugyancsak hatással van a légzőközpontra a zött a ki és belégzések szabályosan követik egy­
vérnyomás változása, a periféria felöl befutó in­ mást, s a légvételek mélysége és időtartama egy­
gerületek (hideg, fájdalom stb.), izgalmi állapo­ forma (14.67. ábra).
tok (ijedtség, izgalom stb.), amelyek a légzést je­
lentősen befolyásolják . A légzőfelület nagyfokú csökkenésekor a lég­
zés felületessé válik, a beteg liheg. Egyes betegsé­
Csak a külső légzés figyelhető meg. A légzés gekben a légvételek nagyon mélyek, a beteg szin­
nőknél főleg mellkasi, férfiaknál hasi típusú. te sóhajt.
Leggyakoribb a kevert, hasi-mellkasi forma. így a
mellkas és a has mozgásából következtethetünk a A légzés mélységének és ritmusának megvál­
légzés számára és jellegére. tozását két jellegzetes légzéstípus jelzi: a Chey-
ne-Stokes- és a Kussmaul-típusú légzést.

74 fejezet után. A nyugalomban is hallható légzés kóros ál­
lapotra utal. Sípoló, fütyülő, stidoros (légzés alatt
Cheyne-Stokes-légzés: pár másodpercig tartó hallható érdes hang, amelyet a torok, a gége,
légzésszünet (apnoe) után kezdetben felületes a vagy a légcső részleges elzáródása okoz és gyak­
légvétel, majd egyre mélyül, ezután a légzés ismét ran belégzéskor kifejezettebben hallható) a lég­
felületessé válik, majd apnoés szak következik. zés, ha a légutakban szívós váladék tapad meg,
Ezek a periódusok ismétlődnek. Súlyos agyi ke­ vagy a légutak hörgőizomzat görcse vagy daga­
ringési zavar jellemzője (14.68. ábra). nat miatt beszűkültek. Szürcsölő hangú a légzés,
ha a légutakban híg váladék gyűlik meg. Mélyen
Kussmaul-típusú légzés: szapora nagyon mély alvók és eszméletlen betegek légzési hangja hor­
ki-és belégzések sorozata. Ez a légzéstípus cukor­ koló.
betegek komatózus beteg állapotának jellemzője,
de hasonló az uraemiás beteg légzése is (14.69. A hirtelen keletkező légszomj és a csengő jel­
ábra). legű apró köhécselés a tüdővizenyő kezdetét je­
lentheti. Tüdővizenyő kifejlődésekor a légzés
A légzés hangja: Élettani körülmények között hangja szörcsölő.
hangos légzés csak akkor hallható, ha az oxigén­
szükséglet hirtelen fokozódott, például futás

74.67. ábra. A nehézlégzés (dyspnoe)

Normális légzésgörbe Leggyakrabban a légzőrendszer, valamint a szív
és az érrendszer károsodása miatt kialakuló lég­
74.68. ábra. zési nehézség (légszomj érzése). A nehézlégzés sok
légzőszervi betegség velejárója, felléphet azonban
Cheyne-Stokes-tipusú légzésgörbe más okból is, mint például anaemia, keringési
elégtelenség, autointoxikáció, vagy nagy tenger­
74.69. ábra. szint feletti magasság eseteiben.

Kussmaul-típusú légzésgörbe A dyspnoés beteg erőlködve, légzési segédiz­
mok (rekeszizom, bordaközti izmok, mély nya­
kizmok, a nagy és kis mellizmok, vállöv izmai)
igénybevételével lélegzik. Nehézlégzéskor vagy a
kilégzés, vagy a belégzés nehezített: leggyakoribb
a vegyes nehézlégzés. A nehézlégzés mindig foko­
zott légzőmozgással és légszomjúsággal jár
együtt. A dyspnoés beteg pár szó kimondása után
a beszédben megáll, felületesen szaporán lélegzik,
és levegő után kapkod, arckifejezése szenvedő. A
fokozott légszomj jele az orrszárnyi légzés, és
gyakran valamely nagyon súlyos oxigénhiányos
állapot jellemzője (14.70. ábra).

Munkadyspnoe: idült keringési vagy légző­
szervi megbetegedésben, a nehézlégzés kezdetben
csak fokozott fizikai munkára (például lépcsőn
járáskor vagy hegyre menetkor) jelentkezik.

74.70. ábra. Nyugalmi dyspnoe: se nehezített), lábát az ágyból kilógatja, köhécsel,
a keringés romlásakor vagy az ablakot kinyitva próbál elegendő levegő­
A súlyosan dyspnoes be­ vagy a légzó'felület csök­ höz jutni. Életveszélyes állapot, azonnali beavat­
teg elhelyezkedése az kenésekor a nehézlégzés kozást igényel.
ágyban nyugalomban is meg­
van. Súlyos fokú elégte­ Oedema pulmonum: A hosszan tartó asthma
lenségben a beteg ülő' cardialés roham tüdővizenyőbe mehet át, a verej­
vagy félig ülő helyzetet tékező cyanotikus beteg az ágy szélén ülve állan­
foglal el, és az ágy végé­ dóan köhög, és bőséges híg, halványrózsaszín kö­
re támaszkodva feszíti petet ürít.
meg légzési segédizmait.
A heveny bal szívfél elégtelenség életveszélyes
Orthopnoe: a dyspnoes beteg néha képtelen állapot, és a látszólag kis rohamokban is gyorsan
ágyban feküdni, és csak ülő helyzetben tudja biz­ bekövetkezhet a halál. A kisrohamok helyes ész­
tosítani fokozott oxigénszükségletét. Az orthop- lelése az ügyeletes ápoló gondos megfigyelésén
noés betegek már messziről felismerhetők, mivel múlik: azonnal köteles orvost hívni!
az ágyon ülve, kézfejükön, alkarjukon támasz­
kodva, vagy valamiben (például ágy végében, Ideges eredetű nehézlégzés: nyugtalan ideges
széktámlában) kapaszkodva, légzési segédizmai­ betegek is panaszkodhatnak légzési zavarokról:
kat igénybe véve, helyezkednek el. (lásd a 14.22. „Nem kapok levegőt, nem tudok lélegezni, nem
ábrát). Enyhítésére oxigént biztosítunk (orrveze­ tudok sóhajtani" (ún. sóhajtási kényszer). A be­
ték vagy arcmaszk segítségével), és orvost hí­ teg azonban nyugodtan fekszik, fokozott légző
vunk. mozgást nem végez, és panaszai egy-egy mély só­
hajtás után szűnnek. Az állandóan sóhajtozó,
Paroxysmalis nocturnalis (éjszakai) dyspnoe: ideges betegek panasza figyelemelterelésre, be­
a bal szívfél elégtelensége miatt az éjszakai órák­ szélgetésre szűnik meg. Elfogadni csak akkor le­
ban nehézlégzéses rohamok következhetnek be. het, ha a nehézlégzés egyéb okát kizártuk.
Kisebb rohamban a beteg hirtelen felébred, nem
kap levegőt, felül, felkel, sétál - függőleges test­ Alvási apnoe (alvási légzésszünet): az alvás so­
helyzetbe kerül - keveset köhög, majd néhány rán létrejövő légzésszünet, erős horkoláshoz kap­
perc múlva megnyugodva visszafekszik és elal­ csolódó az emberek 2-4 százalékánál előforduló
szik. légzészavar. Alvás közben több mint 10 másod­
percig tartó légzéskihagyás lép fel. A beteg az éj­
Obstruktív légzés: az asthma bronchialera jel­ szaka folyamán többször felébred, a gyakori éb­
lemző légzéstípus. A tüdőasthmás beteg kilégzése redés miatt soha nem piheni ki magát, napközben
hosszan megnyúlt, a légzés hangja sípoló, roha­ álmos, (hiperszomnia) esetleg elalszik, akár autó­
ma alatt sokat köhög, de köpetet csak a roham vezetés közben is. Elhízott egyéneknél, szív és a
végén ürít. A legsúlyosabb esetben a hörgők keringési rendszer betegségeinél, magas vérnyo­
izomzatának tartós görcse következtében állandó másban szenvedőknél gyakrabban fordul elő. A
nehézlégzéses állapot alakul ki (status asthmati- beteget alváslaboratóriumba irányítják, ahol a
cus). kivizsgálás és kezelés zajlik.

Az asthma cardiale balszív elégtelenség követ­ Obstruktív alvási apnoe: alvás közben a felső
kezménye Nagyobb rohamkor a beteg egy-két légutak elzáródása - a lágyszájpad és az ellazult
óráig ülni kénytelen, (mind a be-, mind a kilégzé­ hátsó garatfal belégzés során egymáshoz közelíte­
nek - következtében kialakuló apnoe. Felriadá-
sokkal járó fulladásérzés.

14. fejezet Az e g é s z s é g e s és beteg e m b e r szükségleteinek kielégítése

A nehézlégzés enyhítése csökkenti a palackban levő nyomást és áramlást.
Ehhez csatlakoztatjuk a vezetéket, amelyen ke­
Fontos a megelőzés: Légzőgyakorlattal - amely a resztül a beteghez jut az oxigén. A palack nyitásá­
légzőizmok lazításából, nyújtásából, erősítéséből ra és zárására figyeljünk. Nyitáskor megnyitjuk a
áll - ezek rendszeres végzésével a beteg nehézlég­ reduktor kiscsapját, majd a palack csapját, zárás­
zés alatt is képes a helyes légzésre, és jó légzés­ kor fordítva, először a palack csapját és utána a
technikát tud kialakítani. reduktor, illetve nyomáscsökkentő csapját zárjuk.

Izomfejlesztés, tartásjavítás: A hosszú hátiz­ Az oxigén beállítása, adagolása fontos, per­
mok és a lapockaizmok hasizom erősítése. Helyes cenként 2-4 liter jusson a beteghez, orvos utasí­
testtartás kialakítása, gazdaságos légzést biztosít tása szerint (14.71. ábra).
(gyógytorna).
Otthoni oxigénterápia: jogszabály írja elő,
Relaxáció: Alkalmas a kezdődő nehézlégzés és hogy a rászoruló beteget otthoni oxigénnel is el­
a keringés normalizálására, a fulladástól való fé­ láthatják. Az egész országra kiterjedő hálózat, te­
lelem leküzdésére (autogén tréning). lefonos rendelésen keresztül szakorvosi javaslat­
ra, háziorvosi receptre szállítja a beteg otthonába
A lehelet szagának megváltozása az oxigént. Az ellátást magasan képzett szemé­
lyek végzik. A beteg otthonában üzembe helyezik
Tüdőtályog, tüdó'gangraena és bűzös hörghurut a palackot, a nyomáscsökkentőt és tartozékait,
esetén kilégzéskor a beteg szájából a gennyes és majd megfelelő tanácsokkal látják el a beteget és
rothasztó folyamat következményeként kellemet­ hozzátartozóját. Felhívják a figyelmet a veszé­
len édeskés szag, illetőleg bűz árad. A szervezet­ lyekre, és gyakorlati tanácsok mellett rajzos tájé­
ben felszaporodott különböző mérgező anyagcse­ koztatót is átnyújtanak.
retermékek is bekerülhetnek a kilélegzett levegő­
be. A lehelet szaga ilyenkor jellegzetes. Cseppfolyós FREELOX cseppfolyós oxigén
tárolótartályból, és kis hordozható tartályból áll,
A cukorbetegek lehelete gyümölcsillatra emlé­ így a beteg kimozdulhat otthonából, távollétére
keztető acetonszagú, az uraemiás betegeké vize- elegendő folyékony oxigén van a kis palackban.
Ietszagú, májműködési elégtelenségben az állati A beteg a hátára szerelheti és utazhat is vele. A
belső részek szagára emlékeztet. tömege kb. 3-4 kg. Olyan technológiai eljárással
készül, mely kis térfogatban igen nagy mennyisé­
Oxigénterápia gű oxigént biztosít. Több mint 10 palacknyi ha­
gyományos oxigén van a tárolótartályban. A fel­
Életmentő eljárás, olyan esetben alkalmazzuk, használó saját maga töltheti fel a hordozható tar­
amikor a vér és a szövetek oxigénellátása károso­ tályt, így 8-10 órára lakáson kívül lehet, mellette
dott (hypoxia). A levegő oxigéntartalma 20 száza­ sétálhat, bevásárolhat, autót vezethet, kertész­
lék, oxigénterápia esetén 30-40 százalék oxigén- kedhet, és kisebb fizikai munkát is végezhet. Me­
telítettségű levegőt lélegzik be a beteg, melyet gyei tüdőgyógyász szakfőorvos írhatja fel (14.72.
vagy oxigénpalackból, vagy központi oxigénellá­ és 14.73. ábra).
tó helyről biztosítunk. Az oxigénpalackot kék
színnel különböztetik meg, amely minden palac­ Oxigénkoncentrátor: elektromos árammal
kon, szállító csövön látható. A palackra szakem­ működő percenként 5 liter oxigént biztosít az év
ber nyomáscsökkentőt (reduktor) szerel, ami 365 napjában. A levegő szétválasztásának elvén
működik, kezelése egyszerű, a csatlakozások leg­
alább 15 méter hosszúak, és nem kell félni attól,
hogy kifogy a tartály. Nagysága kb. egy TV-ké­
szüléknek felel meg, és kerekeken gurul. A párá­
sító tartályt desztillált vízzel kell feltölteni, és a le-

vegő beáramlási helyét alkalmanként portalaní­ jut el a falra szerelt reduktorok segítségével a be­
tani szükséges (14.74. ábra). teghez (14.75. és 14.76. ábra).

Központi oxigénellátó: a kórház központi te­ Az oxigénterápia veszélyei: technikai veszé­
lephelyről egy nagy tartályból kerül a kórtermek­ lyek: ütés hatására robbanás lehetséges, nem
be az oxigén. Folyamatosan töltik, így nem áll megfelelő tárolás esetén is. Ezért mindig állítva
fenn a veszély, hogy a palack kiürül. Vezetékeken tároljuk a palackokat, még üres állapotban is.

14.71. ábra.
Oxigénpalack reduktorral

74.72. ábra. 74.74. ábra.
Hordozható oxigéntartály Oxigénkoncentrátor

Az oxigén táplálja az égést ezért nyitott pa­ A köhögés megfigyelése
lack közelében tilos a dohányzás, nyílt láng alkal­
mazása, elektromos szikra, rosszul működő' csen­ A köhögés reflexmozgás, segítségével a légutakat
gő, kapcsoló, robbanásveszélyt jelent. Ugyancsak ingerlő különböző anyagoktól szabadulhat meg a
robbanás lehetséges olajos, zsíros rongy haszná­ szervezet. A reflex folyamán - zárt hangrés mel­
lata a palack nyitásakor. lett - nagy erejű, hirtelen kilégzés következik mi­
közben különböző hangok keletkeznek, és az in­
A túladagolás veszélye: újszülöttek érzéke­ gerlő anyag kiürül. Köhögés során láthatatlan kis
nyek az oxigénfeleslegre, ami a szemlencse káro­ cseppecskék kerülnek a levegőbe. Ezek baktériu­
sítása révén vakságot okozhat. A légzési elégte­ mokat visznek magukkal, és cseppfertőzés révén
lenségben szenvedő beteg légzőközpontját termé­ betegséget terjesztenek. Minden köhögő, tüsszen­
szetes ingertől, a szén-dioxidtól fosztja meg az tő beteget meg kell tanítani vagy figyelmeztetni a
oxigéntúladagolás. Az oxigén kezelés kezdetén fi­ zsebkendő használatára.
gyeljük a beteget, ellenőrizzük a pulzusát, arcszí­
nét, légzését, viselkedését. Az oxigént ne folyama­ Köhögés légzőszervi megbetegedésben, étel
tosan adagoljuk, közben tartsunk szüneteket, és vagy ital félrenyelésekor (aspirátio), allergiától,
éjszaka lehetőleg ne alkalmazzuk az oxigént. idegességtől, por, füst, gázok belégzésekor tá-

rnadhat. A légzőszervi Száraz éles ingerköhögés: idegentest, hilusi
betegségek leggyako­ vagy mediastinális tumor esetén gyakori.
ribb tünete. Megkülön­
böztetünk köpetnélküli A köhögés megfigyelése különösen az éjszakai
száraz köhögést (impro­ szolgálat alatt fontos. Éjjel nehézlégzésre felébre­
duktív) és köpetürítés­ dő beteg csengő köhécselése a tüdővizenyő elője­
sel járó (produktív) kö­ le, így azonnal orvost kell hívni.
högést.
Műtétre váró betegeknél is figyeljünk fel a kö­
Improduktív köhö­ högésre. Köhögéssel járó betegségek miatt a nem
életfontos műtéteket elhalasztják, a sebszélek
gés: a száraz erőltetett szétválása, esetleges vérzés miatt. Az operált bete­
geket mindig tanítsuk meg miként nyomják össze
köhögés, fárasztó roha­ két kezükkel köhögéskor a hasfalukat.

74.76. ábra. mokkal járhat. A roham A köpetürítés megfigyelése
Betegágy fölé helyezett alatt az arc kipirul, sze­
nyomáscsökkentő köz­ derjessé válik, és néha a A beteg vagy könnyen, minden erőlködés nélkül,
vagy nehezen, többszöri próbálkozásra üríti ki
ponti oxigénellátásnál szem kötőhártyáján be­ köpetét.

vérzés keletkezik. Fá­ Az exszikkált beteg váladéka szívósan tapad a
száraz nyálkahártyához. A garatban, garatíven
rasztja a beteget, a has­ vagy a nyelv és a szájpad között szívós, tapadós
váladékot észlelhetünk, melyet glicerines vatta­
izmok fájdalmassá válhatnak. Enyhébb formában pálcával lehet eltávolítani. Bő folyadékbevitellel,
gyógytornász segítségével - légzőtorna, vibrálás -
nem csak légúti betegség, hanem mellhártya izgal­ könnyűjük a köpetürülést.

ma is kiválthatja, sőt korai jele lehet a kisvérköri Figyeljük meg a köpetürítésre előnyös test­
helyzetet is. A betegek egy részének lejtőztetve,
pangásnak, a bal szívfél elégtelenségének is. Ez más része ülőhelyzetben üríti ki jól a köpetet. A
hörgőtágulatos betegek egy része az ágyból félig
utóbbi főleg fekvő betegnél éjszaka jelentkezik. kifordulva tudnak bőségesen köpetet üríteni.

Produktív köhögés: kisebb-nagyobb mennyi­ Egy-egy köpet mennyisége változó. Tüdőtá-
ségű köpetürítéssel jár. Rohamot nem okoz, a kö­ lyog megnyílásakor hirtelen akár félliternyi,
petürítés után a beteg megkönnyebbül, mert kó­ mennyiség is ürülhet. A beteg szája egyszerre tele
ros váladéktól szabadul meg. lesz köpettel. Ez a „tele szájjal ürített köpet". A
hörgőtágulatos betegek reggel testhelyzetválto­
Aphoniás köhögés: gyermekeken és gégevize- záskor mindig azonos módon ürítenek nagyobb
nyőben szokott előfordulni a hangtalan köhögés. mennyiségű köpetet.
Életveszélyes állapot.
A köpet megfigyelése
Köhécselés: a rövid ideig tartó kis köhögés,
tbc-ben gyakori, de jelezhet kezdődő balszív-elég­ A köpet (sputum): a légutak nyálkahártyájának
telenséget is. az ideges köhögés izgalom hatására felszaporodott és köhögéssel vagy krákogás segít-
vagy beszélgetés közben támad.

Köhögési syncope: krónikus obstuktív légúti
betegségben (COPD) fordul elő. Középkorú túl­
súlyos férfiaknál jelentkező köhögés közben fellé­
pő eszméletvesztéssel és felső végtagi rángassál
járó állapot.

Száraz rohamszerű köhögés: asthma bronchi-
ale esetén szokott előfordulni, fokozott figyelmet
igényel.

Száraz, stridoros: légzés alatt hallható érdes
hang, melyet tracheatumornál, kompressziónál,
idegentest-aspirációnál észlelünk, gyakran belég­
zéskor erősebb.

14. fejezet Az egészséges és beteg ernber s z ü k s é g l e t e i n e k kielégítése

ségével kiürített váladéka. (Fontos tudni, hogy A köpet összeállottsága: a köpet a fibrintarta-
ehhez többnyire a garatból, az orrból és különö­
sen a szájból származó nyák is keveredik.) Ép Ié- lomtól függően hígan folyó vagy összeálló lehet.
gutakból köpet nem képződik.
A dús fibrintartalmú köpet tapadós, de exsikkált
Erős dohányosok vagy poros munkahelyen
dolgozók betegség nélkül is ürítenek a reggeli betegnél is előfordul.
órákban egy-egy köpetet.
A köpet rétegeződése: a nagy mennyiségű kö­
A köpet mennyiségét, színét, szagát, összeál-
lottságát, rétegződését és tanalmát figyeljük. pet állás közben rétegeződik. A tüdőtályogos be­

A köpet mennyisége: sok vagy kevés, 1-2 mi­ teg köpete kétrétegű: alul törmelékes, felül savós,
től 1 literig is terjedhet. Nagymennyiségű köpet
lehet tüdőtályognál, jól ürülő hörgőtágulatnál. Tüdőgangraenánál és hörgőtágulatoknál három

Gyűjtése és mérése: mércézett üveg mérőpo- réteg látható: törmelékes, savós és habos.
hárban vagy csúcsos üvegedényekben, melyek fe­
dővel ellátottak. A köpet tartalma: a köpet nyálkát, gennyet,
baktériumokat, vért, daganatsejteket, belélegzett
A köpet színe: a köpet nyálkás, fehéres színű, porszemcséket, tartalmazhat. Ritkán a beteg or­
sárgás, zöldes, gennyes vagy véres (haemoptoe) sógilisztát is kiköphet.
lehet.
A köpőcsésze használata: ma már csak átlát­
Jellegzetes köpetek: egyes betegségekben a kö­
pet kórjelző értékű, lehet. szó, műanyagtetó'vel ellátott, egyszer használa­

Kismennyiségű üvegszerű: tüdőasztmás ro­ tos, eldobható (disposibilis) köpőcsészét alkal­
ham végén.
Fehér nyúlós tapadós: meghűlés, megfá­ mazzunk (14.77. ábra).
zás, influenza, bronchitis lezajlásakor.
Téglaszínű (rubiginózus), rozsdabarna: A köpet fertőző, ezért szükséges, hogy lefed­
klasszikus pneumoniánál.
Rózsaszínű, habos, bőséges: tüdőoedema jük. Mivel eldobható ezért nem teszünk bele fer­
esetén.
Kékesvörös, szilvakék: infarktus pulmo- tőtlenítőszert. Mindig vizitek után adjunk tiszta
numnál.
Málnaszörphöz hasonló, lila élénkpiros köpőcsészét, így az orvos is látja a köpet milyen­
nehezen szakad fel: pestisnél.
Málnazselészerű, véres: tüdődaganatnál. ségét. Veszélyes hulla­
Véres élénkpiros, habos nem alvad meg:
tbc-nél, hörgtágulatoknál. dékként kezeljük, és er- JT
Sárgás, esetleg zöldes: gennykeltő kóroko­
zókat tartalmaz. re a célra rendszeresített
Sárgás-zöld: néha sárgaságnál.
Feketés színű: szénpor belégzése után, eset­ edénybe helyezzük. A
leg tüdőüszöknél.
félretett köpetet mindig
A köpet szaga: a köpet többnyire szagtalan. Tü-
dőtályog, tüdőgangraena, széteső tüdődaganat és a kórtermen kívül tárol­
néha a hörghurut bűzös, émelyítően édeskés, akác­
méz illatú vagy rothadásos szagú köpetürítéssel jár. juk.

A beteget megtanít­ 14.77. ábra.
juk a használatára: kö­
petürítéskor forduljon Eldobható köpőcsésze
el társaitól, vegye egyik
kezébe a köpőcsészét, 14.78. ábra.
másik kézével emelje le A köpet vizsgálatra kül-
a fedelét, használat után
tegye vissza. Orvos ké­
résére mutassa meg, a
tetejét, csak ha szüksé­
ges, akkor emelje le. Az
éjjeliszekrény középső
részén tárolja, ne hasz­
nálja másra, szalvétát,
ételmaradékot, törlőket
ne tartson benne, és ne

mossa ki. désének eszközei

A köpet vizsgálatra küldése vizsgálatkérő lapot - amely mellékelve van - ér­
telemszerűen nyomtatott nagy betűkkel. A beteg
A köpetet sterilen küldjük bakteriológiai vizsgá­ személyes adatain kívül tartalmaznia kell az osz­
latra az erre a célra alkalmazott ANTSZ által ki­ tály nevét, címét, ANTSZ-kódját, az orvos nevét,
adott duplafalú, csavaros tetejű tartályban pecsétszámát, aláírását és a vizsgálati kérést
(14.78. ábra). (14.79. ábra).

A tartályra mindig három azonosítót írjunk. Mindig a reggeli első, mélyről jövő köpetet
Például a beteg neve, anyja neve, TAJ száma. A küldjük vizsgálatra. Figyelmeztessük a beteget,

74.79. ábra.

Kísérőlap egy formája köpetvizs­
ga áthoz

14. fejezet Az egészséges és beteg ember szükségleteinek kielégítése

ne nyálat hanem köpetet ürítsen. Az állítólagos eosinophil sejtek, különböző kristályok, esetleg
véres köpetet ürítőket figyeljük, nehogy fogínyük rugalmas rostok mutathatók ki.
felsértésével vagy szívásával igyekezzenek vércsí­
kot produkálni. Daganatsejt keresése esetén a köpethez azonos
mennyiségű 10 százalékos formalin oldatot te­
Néha nehéz vizsgálat céljára köpetet nyerni, szünk, és a kórszövettani laboratóriumba juttatjuk.
mert a beteg vagy nem tud köpni, vagy lenyeli a
köpetét. Ilyenkor garattörlés révén nyerünk vizs­ A köpet jelölése a lázlapon: a lázlapon helyi
gálati anyagot. szokásnak megfelelően jelöljük. Legtöbbször a
véres köpet jelölésére van szükség (például a „kö­
Köpetből különböző kórokozók (például tbc- pet" rovatban piros vonallal, vagy H betűvel)
baktérium), allergiás megbetegedésekre jellemző (lásd 13.14. ábra).

összefoglalás

Ebben a fejezetben megismertük, mi a légzés, mi a külső és belső légzés. Fel kell ismernünk
a normális légzés mellett az egyes betegségekre jellemző légzésformákat, a légzés számát, rit­
musát, nehézségeit. Erre különös hangsúlyt kell fektetni az éjszakai órákban. Ilyen esetek­
ben az ápolónak ismerni kell az azonnali teendőket. Azt is tudnunk kell, mikor beszélünk
„ideges" eredetű nehézlégzésről, amit óvatosan kell megítélni.

Figyeljük a lehelet szagát, bizonyos betegségekre jellemő.

Megfigyeljük a köhögést is, mivel a betegség megváltozásáról adhat felvilágosítást. A köpet-
ürítés nem minden ember számára kellemes, de ha megjelenik és ürül, nem mindegy, milyen
módszereket alkalmaz a beteg: tapintatosan az ügyes ápoló meg tudja tanítani a beteget ar-
I ra, hogy használja a köpőcsészét. Ez fontos dolog a fertőzés átvitele szempontjából.

Bizonyos betegségekben irányadó a köpet mennyisége, rétegződése, szaga.

Ismertettük a köpetvizsgálat lehetőségeit is.

I

Kérdések, feladatok

1. Mit nevezünk külső és belső légzésnek?
2. Mi szabályozza a légzést?
3. Mi a különbség a női és a férfi légzés között?
4. Mi befolyásolja a légzésszámot?
5. Hogyan végezzük a légzésszámolást?
6. Milyen a légzés ritmusa?

14 fejezet Az egészséges és beteg ember szükségleteinek kielégítése

7. Milyen a légzés hangja?
8. Mi a nehézlégzés?
9. Mi a nyugalmi nehézlégzés, mi a munkadyspnoe?
10. Mit jelent az orthopnoe?
11. Mi az éjszakai nehézlégzés, és mi a jelentősége?
12. Mi az asthma bronchialéra és asthma cardialéra jellemző nehézlégzés különbsége?
13. Mi a tüdőoedema leggyakoribb oka?
14. Mikor beszélhetünk „ideges" eredetű nehézlégzésről?
15. Mit jelent az „alvási apnoe"?
16. Mikor változik a lehelet szaga?
17. Hogyan enyhíthetjük a nehézlégzést?
18. Ismertesse az oxigénterápia lényegét!
19. Mi a köhögés mechanizmusa?
2 0 . A köhögés milyen formáit ismertük meg?
2 1 . Mi a köpet, és mi a latin neve?
22. Milyen jellegzetes köpeteket ismerünk?
2 3 . Mire utal a köpet mennyisége, szaga, színe, összeállottsága, rétegződése?
24. Hogyan tanítjuk meg a beteget a köpőcsésze helyes használatára?
2 5 . Milyen vizsgálatokat végzünk leggyakrabban a köpetből, és milyen módon?

14. fejezet Az egészséges és beteg ember szükségleteinek kielégítése

A fájdalom megfigyelése, tudni figyelni, és jó megfigyelőképességgel felis­
a fájdalommentesség merni a viselkedés szokatlan megváltozását. Ilyen­
biztosítása kor többször rá kell kérdezni a beteg panaszaira,
mert nem minden beteg említi ezeket spontán!
Altmajer Beáta
Akut és krónikus fájdalom. Az akut fájdalom
A fájdalom megfigyelése hirtelen kezdődik, az enyhétől a súlyos fokú fáj­
dalomig változhat. Akut fájdalommal a beteg or­
Életünk során többször átélünk kisebb-nagyobb fájdal­ voshoz fordul, ez kezelésre rövid időn belül meg­
mat. Aki fájdalmat érez, szenved és fájdalomcsillapítást szűnik. Ilyen például a sérülés vagy műtét miatti
vár. A fájdalom fennállásának és erősségének megítélé­ fájdalom. A krónikus fájdalom szinte állandóan
se nem mindig könnyű. A fájdalom szubjektív, egyedi, fennáll, a beteg rosszkedvű, lehangolt, fáradé­
csak aki a fájdalmat átéli, tudja megítélni, jelei egyéni kony, álmatlan, depressziós, testsúlya csökken;
érzékenységtől függenek. Ismeretes, mennyire másként ilyen például az ízületi betegségek vagy dagana­
reagálnak egyes emberek ugyanazon betegség által tos betegség okozta fájdalom.
okozott fájdalomra. Egyik ember nagy fájdalomként je­
lez olyan érzést, melyet egy másik ember esetleg meg Jellegzetes fájdalmak
sem említ. Az is előfordul, hogy az állandó fájdalomról
panaszkodó embernél semmilyen betegség nem mutat­ Vannak betegségek melyek jellegzetes fájdalom­
ható ki. A fájdalom igen fontos élettani védekező me­ mal járnak mind jelentkezési idejük, mind lokali­
chanizmus, valamilyen károsító inger eredménye. zációjuk tekintetében.

A fájdalom fennállását néha meg tudjuk ítélni Angina pectoris. A szívizom vérellátási zavara
külső tünetekből is. Ilyenek a különböző test­ (oxigénszegénysége) idézi elő. Előfordul, hogy
mozdulatok, arckifejezések, például fáradt, aggó­ semmi okát nem látjuk, máskor megterhelés, ide­
dó tekintet, tág pupillák, nyugtalanság, a beteg gesség, nagyobb étkezés után lép fel. Hirtelen he­
nem tud nyugodtan ülni, feküdni, fogja a fájdal­ ves fájdalom támad a szegycsont mögött vagy a
mas területet stb. szívtájon, majd kisugárzik a bal váll irányába és a
nyak bal oldalába, ritkán az egész mellkasba
A fájdalom helye alapján is lehet a fájdalom (14.80. ábra). A tűrhetetlen fájdalomról panaszko­
intenzitására következtetni. Igen erős például a dó beteg halálfélelmet érez, verejtékezik, arca sá­
hirtelen fellépő vesetáji fájdalom, hasonlóan az padt, arckifejezése szenvedő. A roham néhány per­
epehólyagtáji fájdalom, a gyomorfájás, a légzés­ cig tan, és vagy spontán vagy gyógyszer hatására
kor fokozódó mellkasi fájdalom, a szívtáji mar­ szűnik. Észlelését azonnal jelentsük az orvosnak.
koló fájdalom stb.
Szívizomelhalás (infarctus). Az angina pecto-
A fájdalom jellege szerint lehet tompa, szúró, risnál említett helyeken, de elsősorban a szegy­
görcsös stb. A betegek ezeket nem mindig azonos csont mögött fellépő tűrhetetlen fájdalom, mely
módon határozzák meg. nem szűnik meg spontán, gyógyszer adására is
csupán enyhül. Halálfélelemmel, gyakran kerin­
A beteg viselkedése fájdalom idején. A külön­ gési elégtelenséggel járó életveszélyes állapot. A
böző fájdalmakról panaszkodó beteg viselkedését tartós fájdalom miatt a beteg nyugtalan, ágyából
is meg kell figyelnünk. Nagy görcsnél a betegek felkel stb. Észlelését azonnal jelentsük az orvos­
nem maradnak nyugton az ágyukban, de ritkán az nak, illetve intézkedjünk a beteg azonnali intézet­
is előfordul, hogy a súlyos fájdalom túlzott nyuga­ be szállításáról!
lomban „mozdulatlanságban" nyilvánul meg.
Ezekre a körültekintően dolgozó ápolónak fel kell Tüdőembólia. A vénás rendszerből az artéria
pulmonalisba jutott vérrög idézi elő. A hirtelen

támadó igen erős mellkasi fájdalom légvételkor

fokozódik, a beteg szederjes, bőre hűvös, nyir­

kos, pulzusa gyors, könnyen elnyomható, légzése

felületes, pupillája tág. Észlelésekor a beteget

nyugalomba kell helyeznünk, és orvost kell hív­

nunk hozzá. Életveszélyes állapot!

Epeköves roham (epegörcs, epecolica). A jobb

bordaív alatt kezdődő, a jobb lapocka irányába

és a jobb vállba sugárzó, igen erős fájdalom

(14.81. ábra). A beteg nyugtalan, nem találja a

helyét, dobálja magát, felkel stb. Görcsoldó hatá­

sára is csak lassan mérséklődik ez a fájdalom.

Veseköves roham (vesegörcs, vesecolica). Ha­

sonlóan az epeköves görcshöz, igen erős, szinte 14.80. ábra.
Az angina pectons fájdalmának kisugárzása
kibírhatatlan fájdalom, mely a beteg vese oldalán
74.87. ábra.
a deréktájról indul, és a húgyvezeték mentén ki­ Az epegörcs kisugárzási területe

sugárzik az alhasba a combok belső felszíne irá­ 74.82. ábra.
Heves hasi fájdalomra jellemző fekvés
nyában. Gyakori vizelési ingerrel jár. Görcsoldó

adására lassan szűnik.

Nyombélfekély okozta fájdalom. Éhgyomorra

jelentkezik, elsősorban a hajnali órákban és del­

előn, az ebéd előtti időben. Az erős gyomortáji fáj­

dalom kisugárzik a hát vagy a szegycsont irányá­

ba. Kevés tej vagy keksz fogyasztása után meg­

szűnhet vagy legalábbis jelentősen csökkenhet.

Féregnyúlvány-gyulladás okozta fájdalom.

Igen változatosan kezdődhet. Általában mellkasi,

gyomortáji fájdalom képében kezdődik, majd a

fájdalom egyre inkább a típusos helyre, a jobb al-

hasra lokalizálódik. A beteg legtöbbször hány, lá­

zas. Észlelését azonnal jelentsük az orvosnak,

mert a késlekedő beavatkozás súlyos következ­

ményekkel jár (hashártyagyulladás).

Hashártyagyulladás okozta fájdalom. Az

egész hasra kiterjedő fájdalom legtöbbször üreges

szerv (gyomor, bél) átfúródásának a következmé­

nye. A has igen kemény, feszes, jellemző a beteg

testhelyzete és szenvedő arckifejezése (14.82. áb­

ra). A fájdalom igen erős, kibírhatatlannak tűnik.

Végtagfájdalom. A végtagokon különösen a

hirtelen fellépő fájdalom jelentős, mert sokszor

olyan érelzáródási betegséget jelez, amely miatt

sürgős orvosi segítségre van szükség.

Fejfájás. Számtalan okból keletkezhet, fellép­

het a nap bármely szakában. Erőssége is változó:

74.85. ábra. módszert, eljárást dolgoztak ki, igen sokféle
Az agyhártyagyulladásos beteg jellemző fekvése anyaggal (gyógyszerekkel), fizikai eljárással (aku­
punktúra) próbálkoztak. A fájdalom a beteg szá­
az egészen enyhe, tompa, alig észrevehető fájda­ mára igen kellemetlen, ugyanakkor a betegség
lomtól a kibírhatatlan nagy fejfájásig fokozód­ felismerése szempontjából ala}>vető tünet. Gon­
hat. Utóbbihoz gyakran szédülés, hányás is tár­ doljunk csak azokra a betegségekre, melyek nem
sul. Jelezhet koponyán belüli betegséget (agyvelő­ járnak fájdalommal. Nemcsak felismerni nehéz
vagy agyhártyagyulladást, keringési zavart), de ezeket, de a fájdalom hiányában a betegek sok­
egyéb betegség (mérgezés, hasi betegség stb.) szor túl későn fordulnak orvoshoz. Éppen ezért
résztünete is lehet (14.83. ábra). nem minden fájdalmat célszerű csillapítani addig,
amíg az okát ki nem derítettük, a fájdalom hiá­
A fájdalom megváltozása nya ugyanis megtéveszthet, és késleltetheti a he­
lyes kórisme felállítását. Bizonyos betegségek
A fájdalom nem szükségszerűen végig egyforma, gyanújakor tilos a fájdalomcsillapítás, ilyen pél­
megváltozhat mind az intenzitása, mind a jellege. dául az akut hasi fájdalom.
Például ha a gyomorfekélyes beteg fájdalma hir­
telen tűrhetetlenné válik, átfúródást jelez. Ha az Mivel a betegek különböző módon reagálnak
angina pectoris nem szűnik meg a korábban meg­ a fájdalomra, a legkisebb fájdalmat is komolyan
szokott módon, infarktusra kell gondolnunk. Ha kell vennünk. Ez is jelenthet súlyos betegséget, te­
az alsó végtagokon érzett kisebb fájdalom hirte­ hát fájdalom esetén mindenképpen értesítsük az
len élessé, kibírhatatlanná válik, artériás érelzá- orvost. A hosszan tartó fájdalom kimeríti a bete­
ródás fenyeget. A fájdalom megváltozását mindig get, ezért igyekezzünk ettől megkímélni. Mint­
igen komolyan kell vennünk, mivel az állapot sú­ hogy a hosszú ideje tartó fájdalmat sokkal nehe­
lyosbodását vagy új betegség megjelenését jelez­ zebb megszüntetni, sőt csillapítani is, minél ko­
heti. Ilyenkor azonnal értesítenünk kell az orvost, rábban kezdjük a fájdalomcsillapítást, annál
illetve a beteget orvoshoz kell szállítanunk. eredményesebb lesz.

A fájdalomcsillapítás A fájdalomcsillapítás előtt tehát mindig figye­
lembe kell venni, hogy a fájdalom fontos tünet, és
A fájdalomcsillapítás szempontjai végleges megszüntetéséhez előbb a kiváltó okát
kell megszüntetni. A fájdalmat elfedni meggon­
A fájdalom csillapítása igen régi orvosi-ápolási dolatlanul adott fájdalomcsillapítóval jóvátehe­
feladat. (Hippokratész szerint: „a fájdalomcsilla­ tetlen hiba (például ha a bélátfúródáskor fellépő
pítás isteni tevékenység".) Enyhítésére számos nagy fájdalmat elfedjük, csak későn ismerjük fel
az átfúródást, amikor már súlyos szövődményt
okozott). Éppen ezért fájdalomcsillapító adása
előtt orvosi vizsgálat kötelező, és fájdalomcsilla­
pítót csak orvos rendelhet. A fájdalomcsillapító
adása előtt tájékozódnunk kell, hogy a beteg nem
allergiás-e valamilyen gyógyszerre.

A fájdalomcsillapító gyógyszereknek külön­
böző kellemetlen és nem várt hatásaik lehetnek.
Ilyen például az erős hatású fájdalomcsillapító
adása után keletkező hányinger, szédülés, kábult­
ságérzés, gyomorpanasz vagy a hányás. Ha ilyen
mellékhatást észlelünk, jelentsük az orvosnak,
mert legtöbbször más gyógyszerre kell áttérni.

Magyarországon közismerten sok gyógyszert, dalom fokozódásával emelhető, valamint a mel­
így többek között sok fájdalomcsillapítót szed­ lékhatások kivédhetők. Adagolásuk történhet
nek az emberek orvosi vizsgálat és rendelés nél­ szájon át, transdermalisan, rectalisan valamint
kül. Az ápoló egyik legfontosabb egészségnevelő invazív módszerekkel. A dózist nem a hozzászo­
feladata éppen az, hogy meggyőzze a betegeket kás miatt kell emelni, hanem a fokozódó fájda­
ennek a gyakorlatnak a helytelenségéről. Minden lom miatt. A betegek fájdalma a beállított dózis­
esetben a beteg az orvos által előírt, az ápoló ál­ sal sokáig, néha hónapokig csillapítható. Mivel
tal kiosztott gyógyszereket szedje, kórházi bent- ezek székrekedést okoznak, annak megelőzésére
fekvés alatt tilos saját gyógyszert szedni. mindig adagolni kell laxatívumokat

A fájdalomcsillapítás módszerei Adjuváns szerek:
Legfőképpen neuropathiás fájdalomban hasz­
A fájdalomcsillapítók olyan vegyületek, melyek a nosak, úgymint az antidepresszánsok, a benzodi-
fájdalomtűrést (toleranciát) fokozzák, de terápiás azepinek, antihisztaminok, neuroleptikumok,
adagban az érzékelési működést nem befolyásol­ kortikoszteroidok. Használjuk még csontfájda­
ják, a szellemi és fizikai képességet jelentősen lom esetén a kalcitonint, biszfoszfonátot.
nem csökkentik. Két nagy csoportjuk van:
A fájdalomcsillapítás módszerei:
kis fájdalomcsillapítók; Gyógyszeres kezelés
nagy fájdalomcsillapítók. - NSAID;
- gyenge/erős opiátok;
A nagy fájdalomcsillapítók közös tulajdonsá­ - adjuváns szerek.
ga, hogy kábító hatással rendelkeznek (hozzászo­ Pszichoterápia
kás veszélyével járnak), a kis fájdalomcsillapítók - hipnózis;
nem kábító hatásúak, közös tulajdonságuk, hogy - relaxációs gyakorlatok;
lázcsillapító hatásuk is van. - magatartásterápia.
Fizikai módszerek
Fájdalomcsillapítást alkalmazunk a már meg­ - fizioterápia;
lévő fájdalom csillapítására vagy olyan beavatko­ - transzkután elektromos stimuláció
zások élőn, melyek várhatóan fájdalommal jár­ (TENS).
nak (preventív célzattal, erre leggyakoribb példa Idegsebészeti és aneszteziológiai módszerek
lehet a fogászati beavatkozás). Tartósan leggyak­ - triggerpont-injekció;
rabban daganatos betegek ellátásában kényszerü­ - ideiglenes vagy állandó idegblokkád;
lünk különböző szintű fájdalomcsillapításra. - epidurális kanul.

A fájdalomcsillapítást a fokozatosság betartá­ Kábító hatású fájdalomcsillapítók szedésével
sával kell alkalmazni. A gyógyszeres fájdalomcsil­ ma már gyakran találkozunk, például daganatos
lapítás háromlépcsős folyamat, ezek a következők: betegek fájdalomcsillapításában. Ezen gyógysze­
rek kiadása orvosi feladat, szigorú elszámolást és
1. lépcső: Nem szteroid gyulladásgátló szerek dokumentációt igényel. Az ápoló felelőssége is
Jellemzőjük, hogy egy bizonyos maximum dó­ nagy, meghatározott időközönként kell a beteg­
zis fölé emelve a gyógyszer adagját, a fájdalom­ nek beadni, az ápoló csak akkor hagyhatja magá­
csillapító hatása nem fokozható tovább, csak a ra a beteget, ha meggyőződött arról, hogy a beteg
toxicitásuk és mellékhatásaik, mint például he­ bevette vagy a bőrére felragasztotta a kábító ha­
matológiai, renalis és gastrointestinalis reakciók. tású fájdalomcsillapítót. Ezután dokumentálja a

2-3. lépcső: Gyenge és erős opioidok
Legfontosabb jellemzőjük, hogy dózisuk a fáj-

lázlapon és az ápolási A fájdalomcsillapítás szabályai
Csak orvosi rendelésre adjunk fájdalom­
dokumentációban. A csillapítót, és csak azt, amit az orvos ren­
delt. Előfordul, hogy a rendelt gyógyszer­
kábító hatású fájdalom­ ből nincs az osztályon, vagy nem szerezhe­
tő be, ilyenkor csak orvosi utasításra ad­
csillapítóknak ma már junk másikat.

számos formája létezik, A fájdalomcsillapítót a rendelt időben adjuk
be. Ez részben azért fontos, hogy tudjuk,
például kapszula, ta­ mennyi idő alatt szűnik meg a fájdalom,
részben csak kellő időben megkezdett keze­
pasz, injekció stb. A leg­ léssel tudjuk a beteget fájdalmaitól megsza­
badítani, később már egyre nehezebb.
74.84. ábra. elterjedtebb formája a Figyeljük meg, nem jelentkezik-e mellék­
bőrre felragasztható ta­ hatás a gyógyszer beadása után. Ha ilyet
Kábító fájdalomcsillapító pasz amit három napon­ észlelünk, jelentsük az orvosnak.
tapasz Ha a fájdalomcsillapító a várt időn belül
teljesen hatástalan, csak orvosi utasításra
ta kell cserélni, könnyű adhatunk újabbat vagy másikat.
alkalmazása miatt a be­ Nem szabad hagyni, hogy a fájdalom
hosszú ideig, órákig tartson, mert a beteg,
tegek szívesebben használják mint a kapszulás amellett, hogy szenved, a gyógyító közös­
ségbe vetett bizalmát is elveszti.
formáját (14.84. ábra). Mellékhatásként itt is Ellenőrizzük, hogy a beteg nem szed-e or­
vosi rendelés nélkül más, elsősorban kábí­
meg kell említeni - mint minden kábító fájdalom­ tó hatású fájdalomcsillapítót.
A beadás tényét, pontos idejét minden
csillapító esetében - a székrekedést, amit helyes esetben dokumentáljuk az ápolási doku­
mentációban, olvasható aláírásunkkal.
táplálkozással, mozgással megelőzhetünk, ha így

is fennáll, akkor gyógyszeres megoldással az or­

vos utasítása szerint.

Ezekkel a gyógyszerekkel a visszaélés a szigo­

rú szabályok miatt szinte lehetetlen. A kábítószer­

élvezők minden alkalmat megragadnak arra, hogy

a kívánt gyógyszerüket megszerezzék. Ha pana­

szaikkal nem érnek célt, fondorlatos módszerek­

hez folyamodnak, esetleg az őrizetlenül hagyott

gyógyszert próbálják megszerezni. Mindig hívjuk

fel az orvos figyelmét a sok fájdalomcsillapítót fo­

gyasztókra, pontosan rögzítsük a kiadott fájda­
lomcsillapítót az ápolási dokumentációban is.

Összefoglalás

Akinek fájdalma van, az kellemetlenül érzi magát, szenved és enyhülést keres. A fájdalom
szubjektív érzés, csak az tudja megítélni, aki átéli. Ezért az ápolónak a beteg szemszögéből kell
megfigyelnie a fájdalom helyét, jellegét, a beteg viselkedését, a jellegzetes testmozdulatokat.
Hangsúlyoztuk az alfejezetben a fájdalomcsillapítás szempontjait, szabályait ápolói szemmel.

Kérdések, feladatok

1. Milyen jellegzetes fájdalmakat ismertünk meg?
2. Sorolja fel a fájdalomcsillapítás szempontjait!
3. Milyen szabályai vannak a fájdalomcsillapításnak?

A biztonság szükséglete L
és kielégítése
teljesítés folyamatosan egyrészt a kommunikáci­
Lantos Zsuzsanna ón keresztül, másrészt az ápolási feladatok biz­
tonságos kivitelezésén keresztül, a mindennapi
A biztonság olyan állandó - az egész életen át ha­ ápolási-gondozási folyamat közben zajlik.
tó - szükséglet, mely során az egyén védelmet
érez a tényleges és képzelt veszélyek ellen, s me­ Kezdve a beteg fogadásával és az ápolási
lyektói az egyénnek sem félelemérzete sem szo­ anamnézis felvételével, ahol a beteggel történő el­
rongása nincsen. Az egyik lehetséges meghatáro­ ső találkozás megalapozza a bizalom kiépülését
zás szerint a biztonság az alábbi hatások okozta (pszichés biztonságérzet!), mely elengedhetetlen a
sérülésektől, ártalmaktól való mentességet jelenti: hatékony terápiás, illetve ápolási-gondozási eljá­
rások teljesítéséhez. A beteg elhelyezésekor a kór­
mechanikai; terem elhelyezkedése, nagysága, felszereltsége
hő; (például csengő, világítás, vizesblokk, ágyrács)
kémiai; mind-mind befolyásolja a beteg szomatikus, de
bakteriológiai; egyben pszichés biztonságérzetét is. Ügyelni kell
pszichológiai; továbbá a mindennapos ápolási feladatok során,
szociális; a beteg vizsgálata és a különböző diagnosztikus
gazdasági. és terápiás beavatkozások során a biztonságos,
károkozásmentes kivitelezésre, az aszepszis és an-
A biztonságérzet tehát különböző dimenziók­ tiszepsis szabályainak betartására. A munka- és
ban élhető és értékelhető: alapvetően a pszichés, tűzvédelmi szabályok betartásával a nullára kell
a szociális és a szomatikus biztonságot kell meg­ csökkenteni a felszerelés okozta veszélyeket, a
különböztetnünk; természetesen ezeket a tényező­ nosocomiális ártalmakat. A higiénés szabályok
ket nem egymástól függetlenül, hanem együtt kell betartása elengedhetetlen az ételek biztonságos
értelmeznünk. Egy betegség önmagában is felborít­ tárolásához is. A beteg biztonsága érdekében a
ja a biztonságérzetünk mindhárom dimenzióját; látogatók felvilágosítása is elengedhetetlen.
szomatikus szempontból az egészség megrendülé­
se funkciózavarokkal jár; pszichés értelemben Mindezen szabályok betartása természetesen
például az állapotváltozással együtt járó aggódás, fontos az ápoló saját védelme szempontjából is
félelem- és bizonytalanságérzés, esetleg az elégte­ (munka-és tűzvédelmi szabályok, aszepszis és an-
len társas kapcsolatok szabhatnak gátat a bizton­ tiszepsis szabályai, védőfelszerelések: orr-száj­
ságérzetünknek; a szociális biztonságérzet pedig maszk, gumikesztyű, lábzsák, speciális védőru­
felborulhat a betegség okozta keresetkieséstől is, hák stb.).
de hiánya fennállhat a lakás- vagy munkakörül­
mények elégtelensége esetén is. Felmérés

A kórházba kerülés ténye, a megszokott ott­ Az egyes összetevőknek megfelelően a felmérés
honi környezetből való kikerülés már önmagá­ során meg kell határozni az egyén biztonságát és
ban is felborítja egy egyén biztonságérzetét; nem önvédelmi képességét veszélyeztető - egyéni és
beszélve a kórállapot okozta szomatikus és pszi­ környezeti - tényezőket.
chés egyensúly felborulásáról.
A szomatikus faktorok felmérése:
Az ápoló egyik legfontosabb feladata, hogy a a beteg kora (gyerek, idős);
beteg/kliens biztonságérzetét a lehető legteljesebb érzékszerveinek állapota (látás, hallás,
mértékben helyreállítsa, biztosítsa. Ez a feladat- szaglás, ízérzés);

általános (fizikai) állapota (elesettség, testi A környezeti faktorok felmérése:
gyengeség, betegség); kórterem berendezése, hőmérsékleti szél­
mozgásszerveinek épsége, mozgásképessé­ sőségek (fűtőtest!), elégtelen világítás, ren­
ge (mozgáskorlátozottság); detlenség, van-e veszélyes anyag a környe­
tudatának tisztasága, (éberség, orientált­ zetében (például oxigénpalack). Tárgyi és
ság); személyi feltételek (segédeszköz, kényelmi
milyen gyógyszereket szed (azok befolyásol­ eszköz, van-e elegendő személyzet például
ják-e például a tudatát, egyensúlyérzékét); a beteg biztonságos mozgatásához), keze­
ellenálló képessége a fertőzésekkel szem­ lések, beavatkozások: diagnosztikus és te­
ben; rápiás eljárások. Ápolást befolyásoló
életmód, életvitel: élvezeti szerek fogyasz­ egyéb tényezők: például katéter, branül,
tásából adódó veszélyek, nem megfelelő kanul, gipsz stb.;
táplálkozás-higiéné; otthoni környezetében környezetszennye­
különös figyelmet érdemlő csoportok: idős zés, túl zajos környezet.
beteg, fekvő beteg, fertőző beteg, pszichi­
átriai beteg! A beteg önvédelmi képessége változik az álla­
potának változásával, ezért a felmérésnek és érté­
A pszichés faktorok felmérése: kelésnek mindig folyamatosnak kell lenniel
érzelmi állapot, intelligenciaszint, tájéko­
zottság, értelmi képesség, felfogóképesség, Megvalósítás
személyiségjellemzők, együttműködő ké­
pesség, szorongás, fájdalom, idegesség, ag­ A felmérés és tervkészítés után a következő ápo­
gódás, reménytelenség érzése, stressz stb. lói óvintézkedésekkel előzhetők meg a balese­
tek, sérülések, károsodások. Cél, hogy a beteg
A compliance (együttműködés) felmérése: biztonságban legyen, és biztonságban is érezze
Annak mértékét jelenti, hogy a beteg viselke­ magát!
dése mennyire esik egybe az orvosi tanácsokkal
és utasításokkal; alkalmazkodás a kezelési előírá­ A szomatikus biztonság kielégítése:
sokhoz. állítható betegágy (személyes tárgyakat el­
érje);
A compliance mértéke a következőktől függ: speciális ágyrács (használatát törvény sza­
a gyógykezelés ideje; bályozza!), kapaszkodó, megfelelő segéd­
az orvosi javallat összetettsége (diéta, eszközök, ezek helyes alkalmazása (szem­
gyógyszer, műtét); üveg, járókeret), speciális nyomáscsökken­
szociokulturális összetevők (jövedelem, is­ tő vagy enyhítő eszközök (a nyomási feké­
kolai végzettség, foglalkozás); lyek megelőzésére, lásd később;
fájdalom okozta nyomás; nővérhívó elérhetősége a kórteremben,
hiedelmek a betegségről, következmények­ fürdőszobában;
ről, kockázatokról; a beteg védelme a hőhatástól (például bőr-
a kezelés költsége; égés veszélye fűtőtest közelében);
a családi támogatás mértéke. a beteg (különösen ha fertőző beteg) min­
den váladékát fertőzőnek kell tekinteni;
A szociális faktorok felmérése: felesleges, sérülést okozó tárgyak eltávolí­
lakáskörülmények, munkakörülmények, tása (bútor, kupak, protézis, ágytál);
háziállatok (fertőzőforrás), társas kapcso­
latok stb.

\
\

a kórteremben megfelelő hőmérséklet, vi­ Balesetek
lágítás, páratartalom, éjszakai fény a kór­
teremben, fürdőszobában; A kórházban bekövetkezett balesetek fele elesés­
csúszásmentes padozat a kórteremben, ből származik. Ha bármilyen baleset történik,
fürdőszobában, kapaszkodó; jegyzőkönyvet kell felvenni. A balesetek történ­
munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok be­ hetnek a beteg hibájából/állapotából eredően
tartása (gyógyszerek, vegyszerek szakszerű (például alkohol, drog, gyógyszerhatás, a moz-
tárolása, elektromos eszközök ismerete és gást-érzékelést rontó állapotok és betegségek,
kezelése, aszepszis, antiszepszis érvényesítése; mint például epilepsia, glaucoma, hypoglykae-
oxigénpalack előírás szerinti tárolása, ke­ mia, elmebetegségek, érzelmi labilitás, agresszivi­
zelése. tás, veszélyérzet hiánya, mérlegelési képesség
gyengesége, téves önértékelés, kimerültség, túl­
A nem megfelelő ápolás elkerülése: zott aktivitás, kockázatos magatartás), beavatko­
az ápolási művelet helytelen kivitelezése zásból származóan (például gyógyszer hibás ada­
(felültetés, injekciózás, gyógyszerbeadás, golása, hibás kötözés, nem tartják be az aszep­
ágytálazás); szis, antiszepszis szabályait), és a felszerelések
az ápolási művelet kivitelezésének elmu­ meghibásodásából adódóan (technikai tényezők).
lasztása (betegforgatás, gyógyszerbeadás, Balesetet szenvedhetnek nem csupán a betegek,
ágytál kivétele, betegtájékoztatás; hanem a személyzet és a látogatók is.
orvosi kompetenciakörbe tartozó tevé­
kenység önálló kivitelezése (gyógyszeradás, A balesetet szenvedett emberek számára szük­
orvosi indikáció nélkül kivitelezett tevé­ séges a korai és azonnali segítségnyújtás, szükség
kenységek, diagnózisról, prognózisról felvi­ esetén az életveszély elhárítása a súlyosabb követ­
lágosítás adása). kezmények kialakulásának megelőzése.

A pszichés biztonság kielégítése: A fertőzések megelőzésével kapcsolatos isme­
betegtájékoztatás ápolói kompetenciának reteket lásd a 11. fejezetben.
megfelelően (orvosi felvilágosítással össz­
hangban): felvilágosítás vizsgálatokról, in- Decubitus (nyomási fekély)
vazív és noninvazív beavatkozásokról,
egészségnevelés (elsődleges, másodlagos és A decubitus (felfekvés) jelentése nyomási fekély;
harmadlagos színtéren egyaránt), a bete­ tartós nyomás hatására létrejött körülírt szövetel­
gek pszichés támogatása, a hozzátartozók halás. A szó a latin „decumbere" (lefeküdni) szó­
bevonása); ból ered. A rómaiaknál a kifejezés még kellemes
helyes hangnem, modor, beszéd- és viselke­ leheveredést jelentett étkezéshez, elmélkedéshez.
dési stílus (az ápoló elégtelen magatartásá­ A középkor orvosai a „gangraene per decubi-
val, helytelen viselkedésével okozott testi­ tum" vagy „ulcus ex decubitu" kifejezéseket fel-
lelki ártalmakat sororigén ártalmaknak fekvéses fekélyek, „nyomásos (ágy) üszök" meg­
nevezzük); jelölésére használták. A tünet, a decubitalis fekély
invazív beavatkozás alatt a beteget ne hagy­ jelei már az egyiptomi múmiákon is megtalálha­
juk magára. tók voltak.

A szociális biztonság kielégítése: A decubitus a hazánkban is igen kedvezőtlen
kapcsolatfelvétel a szociális hálózat szak­ epidemiológiai adataival népegészségügyi problé­
embereivel (szociális munkás, szociális gon­ maként kezelendő; rontja a betegek életminősé­
dozó). gét, romlik a testsémájuk, növeli a további beteg-

ségek kialakulásának kockázatát, negatív lelki microcirculatio (kapilláris keringés) akadályo­
folyamatokat indít meg, és jelentős hatással van a zott, és a szövet az anoxia (oxigénhiány) miatt el­
beteg életkilátásaira. A decubitus fertőző gócnak hal, így tehát a csúszás szövetkárosodást okoz.
tekintendő, és nozokómiális járvány forrása is le­ Súlyosabb esetben a nyirokerek és az izomrostok
het. Ápolási szempontból nagyobb időráfordítást is elszakadnak és mély nyomási fekély alakul ki.
igényel, és jelentősen megemeli mind az ápolási, Fontos, hogy a keletkezett károsodást egy ideig
mind a kezelési költségeket. Ezek miatt a betegek nem lehet látni, mert felette a bőr akár még két
biztonsági szükségletei keretén belül külön is fog­ hétig is ép maradhat!
lalkozni kell vele.
Súrlódás: a nyíróerő része, a bőr legfelső el-
A decubitus kialakulásában a beteg helytelen szarusodó rétegén eredményez felületes fekélyt. A
ápolásának is szerepe van; fontos tisztában len­ súrlódást fokozza a nedves környezet, például vi­
nünk azzal, hogy a felfekvést sokkal könnyebb zelet, izzadás, nem szellőző ruhanemű.
megelőzni, mint gyógyítani! Előfordul, hogy nem
is az alapbetegség, hanem az elhanyagolt, súlyos A kialakulás helyei
felfekvésből származó szepszis miatt következik
be a halál. Gondos, szakszerű ápolással a decubi­ A decubitus a testfelszín azon helyein alakul ki,
tus megelőzhető, de legalábbis csökkenthető a ki­ ahol vékony a bőr alatti zsírréteg. A kialakulás
alakulás valószínűsége. A decubitus minden kor­ helye attól függ, hogy a beteg milyen testhelyzet­
osztályt érinthet, a legveszélyeztetettebbek azon­ ben van, és a gravitációnak megfelelően mely
ban az idős emberek és a tartósan mozgásképte­ pontokon támaszkodik (14.85. ábra):
lenek (például bénulás esetén). Idős korban már
néhány napos mozgásképtelenség (elesettség, tö­ háton fekvő betegnél: a koponya hátsó ré­
rés, műtétet utáni állapot) esetén, de egy elégtelen sze, könyök, lapocka, keresztcsont, farok­
keringésű betegnél akár órák alatt is kialakulhat csont, ülőgumó, sarok;
a felfekvés. oldalt fekvő betegnél: a fül, váll, csípőta­
réj, tompor, térd, külső és belső boka.

Etiológia Hajlamosító tényezők a decubitus kialakulásában

A decubitus etiológiájában három fontos tényező Ha nyomási behatás nincs, a hajlamosító ténye­
játszik szerepet: zők megléte ellenére sem alakul ki decubitus. A
felfekvéses fekély azonban mégis azoknál a bete­
Nyomás: a beteg testsúlya odapréseli a szöve­ geknél keletkezik, akiknél a nyomási stressz mel­
teket a kiemelkedő csontokhoz. Normális körül­ lett több rizikófaktor is jelen van! Ilyenek
mények között nem okoz felfekvést, mivel testsú­ leggyakrabban:
lyunkat képesek vagyunk hely-helyzetváltoztatás­
sal áthelyezni, de mozdulatlanság esetén kialakul. Mozgáskorlátozottság vagy mozgáshiány,
A nyomás hatására vérszegénység alakul ki, a immobilitás.
szövetek hypoxiásak, majd anoxiásak lesznek, és Alultápláltság (például vitamin-, vagy fe­
beavatkozás nélkül el is pusztulhatnak. hérjeszegény étrend).
Vérkeringési zavarok (például csökkent
Nyíróerő: akkor jön létre, amikor a beteg le­ perctérfogat szívelégtelenségnél, artériás
csúszik, vagy helytelenül felhúzzák az ágyban. Az keringés helyi romlása érszűkület esetén,
indirekt nyomás következtében szakadás és me­ oedema képződésekor, vérszegénység ese­
chanikus károsodás is bekövetkezik a szövetek­ tén).
ben, ezt a felszínnel érintkező szövet mozgása, az­
az a nyíróerő okozza. Az alsóbb rétegekben a

74.85. ábra.
A decubitus kialakulásának lehet­
séges helyei

Cukorbetegség: komplex veszélyeztetettsé­ sa (például csökkent mobilitás, immobilitás, ízüle­
get jelent, melynek területei: érrendszer, ti protézis, keringési zavarok, érzéskiesés, idős kor,
oxigéntarnszport zavara, fekélyek kialaku­ zavart tudatállapot, korábbi decubitus). Minden
lása (ulcus cruris), az infekcióra való haj­ felmért adatot és eredményt folyamatosan doku­
lam megnövekedése. mentálni kell az egészségügyi dokumentációban.
Lázas állapot: izzadással jár, kiszáradás­
hoz vezethet, hámkárosodást okozhat. A felmérés kiemelt területei:
Inkontinencia: vizeletinkontinens betegek Tápláltsági állapot felmérése (dietetikussal
kb. 15-16 százalékánál kialakul decubitus együtt).
is; ha ehhez még székletinkontinencia is Mozgásállapot felmérése (gyógytornásszal
társul, akkor a betegek közel 40 százaléká­ együtt).
nál kialakul felfekvés. A bőr állapotának leírása (szárazság, hámhi­
Kövérség: nagyobb a nyomási megterhe­ ány, oedema, melegség, erythema, kifehéredés,
lés, izzadékonyabbak, mozgáshiány is jel­ márványozottság, irritáció).
lemző, valamint gyakori náluk a cukorbe­ Csontos alapú testtájak megtekintése (kereszt­
tegség és az érelmeszesedés is. csont, csípő, sarok, boka, könyök, váll).
Bőrbetegségek, fagyás, égés: megváltozik a Decubitus rizikómérő skálák alkalmazása:
normális bőrstruktúra. A bőr, mint elsőd­ előre jelzik, hogy kiknél és milyen eséllyel ala-
leges védelmi rendszer funkciója megbom­ kul(hat) ki decubitus; mind a kockázat, mind az
lik, így fokozódik a fogékonysága a felfek­ ápolási igény azonosítására alkalmas. (Például
vés kialakulására. Fagyás és égés esetén az Norton-skála, bővített Norton-skála, Waterloo­
általános állapot romlása (például keringé­ skála, Braden-skála).
si elégtelenség) is hajlamosító tényező. A leggyakrabban használt NORTON-skála
Életkor: idős korban a bőr rétegei elvéko­ (14.2. táblázat) pontértékeinek jelentése:
nyodnak, víztartalma, rugalmassága csök­
ken, sérülékenysége fokozódik. Alacsony rizikó: 15 pont vagy több. Jó ál­
Pszichés állapot: például tudatzavar. talános állapotú, jól kooperáló, mobilis beteg.

Ápolási anamnézis Közepes rizikó: 13-14 pont. Decubitus
megbetegedésre hajlamos beteg, fokozott fi­
A fent ismertetett valamennyi hajlamosító ténye­ gyelmet igényel!
zőt, rizikófaktort teljes körűen fel kell mértül Kü­
lönösen fontos a veszélyeztetett csoportok feltárá­ Magas rizikó: 12 pont vagy kevesebb. Fo­
kozottan veszélyeztetett beteg, aktív prevenci­
ót igényel!

A bővített NORTON-skála (14.3. sz. táb­
lázat) esetén: 25 pont felett nem veszélyezte-

tett, 21-25 pont között közepes rizikójú, a 20 a seb legalább két átmérőjének meghatáro­
vagy alacsonyabb pontszám esetén magas rizi­ zásával, (lehetőleg steril!) vonalzóval vagy
kójú csoportba tartozik a beteg. mérőkörzővel;
a seb feltérképezése úgy, hogy a sebet egy
A meglévő nyomási fekély felmérése: elhelyez­ steril (optimálisan négyzetrácsos), átlátszó
kedés, fokozat, méret, sebágy, váladék, fájdalom, fólián átrajzoljuk, mely aztán a dokumen­
környéki bőr állapota szerint történik. táció részét képezi (ilyen eszköz van már
forgalomban);
A meglévő felfekvés nagyságát, fokát, helyét
ún. testsémára érdemes berajzolni, így nyomon seböntvény készítése, a kiöntőforma anya­
követhető a változás, gyógyulás. Nagyságát bizo­ ga szilikonhab. Ez szintén igen hasznos, jól
nyos mérőeszközökkel lehet meghatározni: demonstrálja a decubitus méretének és

14.2. táblázat: Norton-féle skála

l'oní Fizikai Tudat­ Aktivitás Mozgásképesség Inkontinencia
állapot állapot
Önállóan Teljes Nincs
4 Jó Tiszta/éber járóképes (kontinens)
Segítve Kissé Alkalmanként
3 Kielégítő Közönyös járóképes korlátozott
Székhez kötött Nagyon Csak vizelet
(Apatikus) korlátozott
Ágyhoz kötött Mozgásképtelen Vizelet és
2 Gyenge Zavart széklet

1 Nagyon Eszméletlen

rossz

14.3. táblázat: Bővített Norton-skála

Pont Fizikai állapot Tudatállapot Aktivitás Mozgásképesség

4 Jó Tiszta Járóképes Teljes
3 Kielégítő Közönyös Segítséggel jár Kisfokú
2 Rossz Székhez kötött korlátozottság
1 Nagyon rossz Zavart Ágyhoz kötött Nagyfokú
korlátozottság
öntudatlan Nagyfokú
korlátozottság

mélységének változásait, bár hazánkban A decubitus stádiumai
még kevésbé elterjedt.
Ha már fennálló decubitust találunk, akkor an­
A sebfertőzés megítélései a decubitusban álta­ nak stádiumát meg kell határozni (14.86. ábra).
lában baktériumok telepednek meg (staphilococ-
cus, streptococcus, enterococcus, E. coli), ilyen­ 1. bőrpír: nincs szövetkárosodás, csak helyi
kor a sebszélen 1 cm-nél nagyobb bőrpír és duz­ vérbőség a nyomásnak kitett helyen; a bőr feké-
zanat érzékelhető. Ha a felfekvés pörkkel fedett, lyesedésének előjelét az ép bőr nyomásra nem ki­
a pörk zöldes színű, gennyes és kifejezett bűz ész­ fehéredő vérbősége képezi. A bőr meleg, elvéko­
lelhető, ez is a felülfertőződés jele, és bakterioló­ nyodott, sérülékeny, a bőrpír nagyságától függő­
giai leoltást kell végezni! en fájdalom, égő érzés is jelentkezhet (14.87. sz.
ábra). Jele: SZ.

hikontineiicia kooperációs Bőrállapot Kísérő betegség Életkor
képesség
Nincs Jó ÉP Nincs < 4 0 év
Alkalomszerűen Kissé csökkent Száraz, Könnyebb 40-50 év
hámló (anaemia) 50-60 év
Rendszeres Részleges Nedves, Középsúlyos > 60 év
vizelet nyirkos (diabetes)
Rendszeres széklet Nincs Sérült, Súlyos
allergiás

74.87. ábra. stádiumai: 2. hámhiány: felüle­ vörösen elszíneződött és szürkés, rendkí­
A decubitus tes, hámfosztott terület vül kellemetlen szagú, szürkés váladékot
bőrpír alakul ki, mely a fel­ termel. Szövődmény: a beteg szeptikus ál­
hámra és az irha rétegre lapotba kerülhet! Jele: B.
74.88. ábra. stádiumai terjed ki. A fekély felszí­
A decubitus nes, klinikailag horzso- 4. szövetelhalás = necrosis
hámhiány lásnak látszik, hólya- Teljes vastagságú borhiány, kiterjedt roncso­
gokkal vagy sekély krá­ lódással, szövetelhalással vagy az izmok, a csont
terekkel. A bőr meleg, illetve a támasztórendszer károsodásával, teljes
és a hámhiányos terület vagy részleges hámhiánnyal (14.90. ábra). Jele:
erős fájdalmat okoz. A BN.
felfekvés ebben a stádi­
umban még viszonylag Ápolási diagnózisok
gyorsan gyógyítható és
a mély, fekélyes decubi­ Felmérés után meghatározzuk mindazon ápolási
tus kialakulása még el­ problémákat, melyek a decubitus kialakulásának
kerülhető. Ha azonban kockázatát növelik, a decubitus kialakulásához
nem történik eredmé­ hozzájárultak vagy annak következményei, illet­
nyes beavatkozás, ak­ ve a meglévő decubitust meghatározzák. Például:
kor rövid időn belül ez a
terület hideg tapintatú- Szöveti épség károsodásának veszélye a
vá, érzéketlenné válik, páciens mozgásképtelensége miatt.
kékesen elszíneződik és Felfekvés kialakulásának veszélye az érzés­
megkezdődik a szövetel­ kiesés következtében.
halás (14.88. ábra). Jele: Hámhiány kialakulásának veszélye a vize-
H. letinkontinencia következtében.
Decubitus kialakulásának veszélye a vég­
14.89. ábra. 3. üszkösödés: teljes tagi gipsz és az abból adódó mozgáskorlá­
A decubitus stádiumai: mélységű borhiány (szö­ tozottság következtében.
teljes bőrhiány vetelhalás), amely a bőr A bőr folytonosságának megszakadása az
alatti kötőszövet káro­ alultápláltság és a tartós ágyban fekvés mi­
74.90. ábra. sodását vagy teljes elha­ att.
A decubitus stádiumai - lását jelenti. Mélyre ter­ II. stádiumú felfekvés kialakulása a maga­
necrosis jedhet, de a fascián nem tehetetlen beteg rendszeres forgatásának
hatol át. A fekély kli­ elmaradása miatt otthonában.
nikailag mély kráter A felfekvés súlyosbodásának veszélye az
formájában jelentkezik immobilitás miatt.
(14.89. ábra). Formái: A felfekvés súlyosbodásának kockázata a
felülfertőződés miatt.
száraz üszkösödés: a A decubitus felülfertó'zó'désének kockázata
szövetrész feketés-vörö­ a cukorbetegségből adódó rossz gyógyhaj-
sen, vagy barnásán el­ lamú bőr miatt.
színeződött, felszíne szá­ Fájdalom és diszkomfortérzés a felfekvés
raz és ráncos; miatt.

nedves üszkösödés:
az elhalt terület feketés-

Ápolási terv nem mozog egyik részből a másikba) akkor jó, ha
a beteg maga képes változtatni a testhelyzetét, és
Az ápolási terv egyaránt vonatkozik a decubitus ha a beteg nem olyan súlyos, hogy a matracot a
prevenciójára, valamint a már kialakult decubi­ kemény alapnak nyomja. A vízágy a legjobb sta­
tus kezelésére. tikus ágy, mely eléri a dinamikus matrac hatásos­
ságát. A dinamikus matrac (a vizet vagy levegőt
A prevenciós tevékenységet azonnal meg kell az egyik részből a másikba pumpa nyomja) akkor
kezdeni minden olyan betegnél, aki átmenetileg szükséges, ha a beteg önmaga nem képes a hely­
vagy tartósan ágyhoz kötött és aktív izommunká­ zetváltoztatásra. Antidecubitor matrac állhat kü­
ra részlegesen vagy teljes egészében képtelen! A lönböző formájú szivacsrészekből is (például
beteg ápolási tervének tartalmaznia kell a mozga­ kúp, kocka, henger alakú). A kényelmi eszközö­
tásra/forgatásra vonatkozó „forgatási lap"-ot, ket fel- és kiültetésre használják (habszivacsok,
melyet folyamatosan vezetni kell. A beteget fél- párnák) és csak a kényelmet szolgálják, nem spe­
egy óránként késztessük helyzetváltoztatásra, cifikus decubitus prevenciós eszközök! Ez utób­
vagy mi magunk segítsünk annak kivitelezésében. bira speciális nyomáscsökkentő vagy enyhítő esz­
(Minden beteget, akit lehet, bátorítani kell az ön­ közök szolgálnak.
álló helyzetváltoztatásra; meg kell tanítani a nyo­
más elosztásának önálló, gyakori változtatására.) A helyes fektetési mód a csípő és az ágy síkja
A beteg mozgatásához helyes emelési, forgatási és közötti 30 fokos szögben történik (14.91. ábra),
szállítási technikákat alkalmazzunk! A perma­ így a leggyakoribb előfordulási helyeket mentesül­
nens nyomásmentesítés fontos része az is, hogy a nek a nyomás alól. Kifejezetten káros a 90 fokos
szöveti terhelést csökkentsük speciális nyomás­ oldalra fordítás, mivel a testsúly túlnyomó része a
csökkentő eszközök alkalmazásával. Ilyenek pél­ nagytomporra és a külső bokára tevődik át!
dául speciális - habszivacs mikrogyöngyöket tar­
talmazó - párnacsalád, gélpárna, légpárna, bá­ Fontos az egész test tisztán és szárazon tartá­
ránybőr, kinetikus ágy, decompressziós matrac. sa; fürdetés után szárazra kell törölni a testet, az
Ez utóbbi lehet statikus és dinamikus. A statikus összefekvő bőrfelületekre különösen odafigyelve;
decubitus matrac (amikor a víz vagy a levegő ne használjunk szappant a bőrredőkben, helyette
alkalmazzunk hidratáló krémet vagy lemosót. A

14.91. ábra. mod decubitus
Helyes fektetési
megelőzésére

bőrről itassuk fel a vizet és használjunk hintő­ A decubitus kezelése
port. Az összefekvést megakadályozandó, gézla­
pot helyezhetünk gondosan kisimítva az össze- A decubitus kezelését befolyásolja
fekvő bőrfelületek közé. A nyomásnak kitett he­ a fekély fokozata;
lyek vérkeringését fokozzuk krémes masszázzsal a seb típusa;
(erre a célra ma már rendelkezésre állnak speciá­ a beteg általános állapota;
lis masszázskrémek). Lényeges feladat mindazon alapbetegsége (például diabetes, keringési
környezeti tényezők elhárítása, melyek bőrsérü­ zavar, tumor);
lést okozhatnak. A lepedő tiszta, száraz, feszesre a rendelkezésre álló sebkötözési eszközök
húzott és gyűrődésmentes legyen, ne legyen mor­ választéka. Fontos tisztában lennünk az­
zsa, idegentest vagy oda nem illő tárgy (például zal, hogy nincs olyan kötszer, ami minden
kupak, újság, evőeszköz) az ágyban. Az ágytál sebre, a sebgyógyulás minden stádiumára
csak a szükséges ideig legyen a beteg alatt. Inkon- eredményesen használható.
tinens betegeknél gyakori pelenkacsere szükséges
és a bőr ellenőrzése, illetve indokolt hólyagkaté- A kötszermegválasztás szempontjai:
ter használata. Szükségleteknek megfelelően csil­ A seb típusa: felületes, mély, üreges.
lapítsuk a beteg fájdalmát a tanult módokon. A seb jellemzői: száraz, nedves, közepesen
váladékozó, erősen váladékozó, bűzös,
Biztosítani kell a megfelelő, egyénre szabott vérzékeny.
tápanyag- és folyadékbevitelt, (orvosi és dieteti- A seb külleme: nckrotikus: fekete; lepedé-
kusi kompetencia is). Az energiaszükséglet: kes pörkkel fedett: sárga; sarjszövettel fe­
30-35 kcal/ttkg/nap, magas fehérjetartamú dett: piros; hámosodó: rózsaszín.
(1-1,5 g/ttkg), vitamindús (antioxidánsok!), ás­ A sebkezelés célja: a sebváladékot fogja
ványi anyagokban dús (cink!) étrend biztosítja. fel, a bűzt csökkentse, a fájdalmat csök­
Szükség esetén klinikai gyógytápszert, mestersé­ kentse, az infekció ellen védjen, kényelmes
ges táplálást kell alkalmazni. viseletet nyújtson.

Minden olyan beteg esetében, akinél fennáll a Az 1. stádium kezelese
nyomási fekély kialakulásának a veszélye, egyén­ Az ép bőrrel fedett területre hámosító krémet
re szóló prevenciós tervet kell kidolgozni. A bőr alkalmazunk - amelyek zsírozzák és védik a bőrt
állapotát naponta ellenőrizni és dokumentálni - enyhe masszázzsal egybekötve, a kapilláris-vér­
kell. A meglévő nyomási fekély felmérése után keringés serkentésére (különböző bőrápoló csalá­
egyénre szóló tervet kell kidolgozni. A nyomási dok, körömvirág kenőcs, A-vitamin-olaj, cink-
fekélyt néhány naponta mérjük fel újra, és annak oxidos krémek). Hasznos a polarizált fény gyó­
megfelelően változtassunk a sebellátás protokoll- gyító hatását is alkalmazni fényterápiával. A mo­
ján. Valamennyi beavatkozást, megfigyelést és ki­ dern, nedves sebkezelés ebben a stádiumban ún.
menetelt dokumentálni kell. szemipermeábilis filmkötszerrel történik.

Az EPUAP (European Pressure Ulcer Advisory Panel) A II. stádium kezelése
a decubitus prevenciójával és terápiájával foglalkozó Ha szövethiány van, mindig kell seböblítést
európai tudományos szervezet, amely 1996-ban ala­ végezni, általában 0,9 százalékos NaCl oldattal.
kult meg, széleskörű európai együttműködés kereté­ Üreges sebek, illetve váladékozás estén először a
ben. Célja az európai együttműködés és konszenzus sebet 3 százalékos hidrogén-hiperoxid oldattal
kialakítása a decubitus megelőzésére és gyógyítására, (100 ml vízbe 3 tbl. hiperolt teszünk) kipezsegtet-
a rizikófelmérés módszereinek fejlesztése és standardi- jük, majd ezt fiziológiás sóoldattal kiöblítjük a
zálása, illetve ápolási standard javaslatok kidolgozása
és terjesztése.

sebből. Az oldatok ne kerüljenek az ép bőrre, a Ebben a stádiumban is hasznos alkalmazni a
sebszéleket tehát mindig védeni kell! Ha lehető­ polarizált fény gyógyító hatását, fényterápiával.
ség van rá, borogassuk 0,1 százalékos ezüstnit-
ráttal a felfekvést. A 111. stádium kezelése Ha necrosis van, a varr
csak akkor hagyható a seben, ha védőréteget ké­
Hámosításhoz a szerek széles választéka áll a pez, és nem gyűlik meg alatta folyadék (nem fluk­
rendelkezésünkre. Tilos a sebbe zsíros kenőcsöt tuál), valamint nem fájdalmas és nem fertőzött.
(például vazelint) tenni, mert az anaerob környe­ Száraz üszködödésénél törekedni kell a száraz ál­
zetet teremt, és kedvez a gennykeltő baktériumok lapot megőrzésére, ne alakuljon ki felülfertőző­
szaporodásának! dés. A száraz necroticumot el kell eltávolítani a
fekélyről, ha oedéma, erythema vagy fluktuáció
A sebszélek fertőtlenítése és hámosító ke­ van jelen. Nekrotikus szövetet sebészi úton távo­
nőccsel való ellátása után a sebet steril kötéssel lítanak el steril körülmények között, altatásban;
fedjük. A rögzítő ragasztóanyagok jól szellőző, lokális érzéstelenítésben nem végezhető, mert az
bőrbarát anyagok legyenek. A forgalomban lévő érzéstelenítő oldat a fertőzést a mélyebb szöve­
szegetlen, szövetbarát, puha mull-lapok, különö­ tekbe mossa. Akkor javasolt, ha nagy mennyisé­
sen glicerines hálóval kombinálva nem ragadnak gű a nekrotikus szövet, vagy imminens fertőzés
a sebbe. A NaCl-dal átitatott steril kötszerek pe­ (cellulitis, szepszis) áll fent. A varr eltávolítása
dig ideális sebklímát biztosítanak a gyógyulás­ után tiszta, vérző, hámosításra alkalmas sebágy
hoz (ezt magunk is kivitelezhetjük néhány ml fi­ marad vissza. Amennyiben a beteg nem tűri a me­
ziológiás sóoldat steril mull-lapra való fecsken- chanikus beavatkozást, és a fekély nem fertőzött,
dezésével, amennyiben nem váladékozó sebről fehérjeoldó enzimeket tartalmazó kenőcsöket al­
van szó). kalmazhatunk (enzimatikus debriment). Az enzi-
matikus módszer akkor javasolt, amikor nincs
A különböző hidrogélek és hidrokolloid kötszerek sürgős klinikai szükség az elhalt szövet eltávolítá­
nagy előnye, hogy a seböblítés után közvetlenül ráhe- sára.
lyezhetők-és ragaszthatók a sebre. A hidrokolloid köt­
szerek belső magja a váladékot felszívja és magában Necrotomia/necretcomia után a seböblítést
tartja, mely kívülről is látható, így könnyen megállapít­ követően használhatunk enzimatikus szereket,
ható a kötéscsere szükségessége. A váladékozó sebbe folyékony hidrogélekeket, rehidráló kötszereket,
különböző alginát tartalmú kötszereket is tehetünk, hidrokolloid kötszereket, alginátokat (különösen
melyek egyrészt a váladékot felszívják, másrészt ideális üreges sebeknél előnyös!).
környezetet biztosítanak a sebgyógyuláshoz.
Nedves üszkösödésnél a seb szárítására kell
Bakteriális felülfertőződés esetén a leoltás és törekedni, a sebet 3 százalékos hidrogén-hipero-
kitenyésztés után szisztémás, célzott antibiotikum xid oldattal kipezsegtetjük, majd ezt fiziológiás
terápiát kell kezdeni (orvosi kompetencia), illetve sóoldattal kiöblítjük a sebből. A pörköket steril
lokális seböblítést kell végezni (például Neomy- eszközzel el kell távolítani a sebből, bakteriális
cin-oldat, 10 százalékos Betadine-oldat, 0,1 szá­ tenyésztésre mintát kell venni és küldeni. Fontos:
zalék os Neomagnol-oldat, 0,25 százalékos Da- minden esetben a seb környékér meg kell védeni,
kin oldat, 1 százalékos Klion oldat). Lokális an­ fokozott bőrvédelcm indokolt a sebkezelés alatt
tibiotikumtartalmú kenőcsök pl: Gentamycin, és után is (egyes modern kötszerek használatakor
Ebrymicin, Klion, Sulphadimin, Argentum nitri- nem kell a sebszéleket krémmel vagy kenőccsel
cum is alkalmazhatók. bekenni). A váladékozás mértékétől függ az al­
kalmazott kötszerek típusa (feltisztító kezelés,
A különböző impregnált kötszerek és filmköt­ NaCl-os kötszer, hidrogél és hidroaktív kötszer,
szerek használata előtt csak fiziológiás sóoldattal hidrokolloid, alginátok).
történik a seböblítés!

A IV. stádium kezelése (orvosi kompetencia) Otthonába bocsátás előtt a beteg és hozzátar­
tozóinak tájékoztatása, oktatása az alábbiakra
Az exsudatum mennyiségétől, a váladékozás terjedjen ki: az érintett terület védelme érdekében
mértekétől, a sebalap sarjszövetétől, az üregek megtehető tevékenységekre (megelőző intézkedé­
meglététől függően kell az egyes kötszereket al­ sek, személyi higiénia), hely-helyzetváltoztatásra,
kalmazni (hidrogél, hidrokolloid, alginát, külön­ decubitus tüneteinek felismerésére, sebellátásra,
böző kötszer-kombinációk). diétára, annak elkészítési módjára (dietetikusi
kompetencia), fertőzés megelőzésére (kézmosás,
A decubitus utóbbi két fokozatánál szükség kötéscsere), orvoshoz fordulás indokaira.
esetén alkalmazhatunk oxigénterápiát a jobb szö­
veti oxigenizáció biztosítására. Vegyük figyelem­ A decubitus súlyos szövődményei
be, hogy a decubitus gyógyulását akadályozza a
szöveti hypoxia (fennálló további nyomás, elégte­ Sepsis: ha a betegnél hidegrázás, láz, nyug­
len vérkeringés, szoros sebkötés), a nekrotikus talanság, hypotensio, tachycardia, tachyp-
sebfelszín, a lokális infekció, illetve a megromlott noe, oliguria lép fel, sepsisre kell gondolni,
általános állapot, immobilizáció. amely időleges vagy állandó bakteriális be­
áramlást jelent a sepsisgócból a keringés­
A sebkezelés mellett fontos az előzőekben is­ be. Bacteriaemia sebészi nekrektomia kap­
mertetett hajlamosító tényezők, rizikófaktorok csán is felléphet.
kiiktatása, kezelése. Kiemelt fontosságú a beteg Osteomyelitis (csontvelőgyulladás): önma­
pszichés vezetése és a fájdalom menedzselése; a ga is szeptikus gócot jelenthet, továbbá
nyomási fekélyhez kapcsolódó fájdalom felméré­ megakadályozza a decubitus gyógyulását.
se és dokumentálása, szükség esetén megfelelő Amyloidosis: keményítő, mely a szövetek­
gyógyszeres fájdalomcsillapítás. Hasznos lehet ben létrejövő kicsapódás fehérje-alapanyagú
még a TENS készülék használata is kiegészítő te­ terméke. Krónikus, gennyes decubitalis
rápiaként. fekélyhez társul. Évek elteltével jelentkeznek
a tünetek, amelyek az amyloid lerakódásától
A TENS egy mozaikszó: a név a transcutane- függően változatosak lehetnek: generalizált
ous electrical nerve stimulation, azaz a bőrön ke­ oedema, proteinuria (vese), szívelégtelenség
resztül történő idegi ingerlés kifejezésből szárma­ (szív), immunhiány syndroma (res, lép), icte-
zik. A készülék idegi ingerlés útján csillapítja a rus (máj), cytopenis (csontvelő). A halált
fájdalmat; hatékony akut és krónikus fájdalmak szívelégtelenség vagy sepsis okozza.
esetén is. Alkalmas izom- és idegfájdalom csilla­ Malignus elfajulás: Marjolin-fekély.
pítására, javítja a perifériás keringést, elősegíti a
sejtek anyagcseréjét, ezért felfekvések kezelésében
is segítséget jelenthet. Kis mérete és könnyű ke­
zelhetősége miatt a beteg otthonában is kényel­
mesen alkalmazható.

Összefoglalás

A biztonságérzet komplex fogalom; alapvetően a pszichés, a szociális és a szomatikus biz­
tonságot kell megkülönböztetnünk, ugyanakkor ezeket a dimenziókat nem különállóan, ha­
nem együttesen kell értelmeznünk. A betegség, a kórházba kerülés ténye felborítja ezeket a
dimenziókat, s - egyebek mellett - az ápoló feladata az, hogy a beteg/kliens biztonságérze­
tét a lehető legteljesebb mértékben helyreállítsa, biztosítsa. Eközben az ápoló saját bizton­
ságát is szem előtt kell tartania.

Az egyes összetevőknek megfelelően a felmérés során meg kell határozni az egyén biztonsá­
gát és önvédelmi képességét veszélyeztető - egyéni és környezeti - tényezőket. A felmérés és
tervkészítés után a helyes ápolói óvintézkedésekkel megelőzhetők a balesetek, sérülések, ká­
rosodások. Legfontosabb, hogy a beteg biztonságban legyen, és kialakuljon az ápoló-beteg
közötti bizalom, mely alapvető feltétele a sikeres ápolói tevékenyégnek.

Hosszasan fekvő beteg esetében - fertőzések mellett - egyik legsúlyosabb veszélyt a decubi­
tus kialakulása jelenti. Kialakulásában számos endogén és exogén tényező játszik szerepet,
így sajnos a nem megfelelő ápolás következménye is lehet.

Az ápolási anamnézis során valamennyi hajlamosító tényezőt fel kell mérni. Kiemelt szem­
pontok a tápláltsági állapot felmérése, a bőr állapotának leírása, a csontos alapú testtájak
felmérése. A felmérést segítik az ún. decubitus rizikómérő skálák alkalmazása.

A meglévő nyomási fekély felmérésére (elhelyezkedés, fokozat, méret, sebágy, váladék, fáj­
dalom, környéki bőr állapota) különböző mérőmódszerek ismertek (például seböntvény ké­
szítése). Már kialakult decubitus esetén annak stádiumát (bőrpír, hámhiány, üszkösödés,
szövetelhalás) is időről-időre meg kell határozni, és a különböző kezelési eljárásokat a stá­
diumnak megfelelően kivitelezni.

A beteg ápolási tervének tartalmaznia kell a mozgatásra/forgatásra vonatkozó „forgatási
lap"-ot, melyet folyamatosan vezetni kell.

A prevenciós tevékenységet azonnal meg kell kezdeni minden olyan betegnél, aki átmeneti­
leg vagy tartósan ágyhoz kötött és aktív izommunkára részlegesen vagy teljes egészében kép­
telen. Ne feledjük: a decubitus megelőzhető, megjelenése az osztályon (vagy otthonában)
zajló ápolási munka minőségéről tanúskodik.

Kérdések, feladatok

1. Magyarázza meg és értelmezze a biztonság fogalmát!
2. Sorolja fel, hogy az ápolónak mely biztonsági tényezőket kell figyelembe venni a biz­

tonság szükségletének felmérése során!
3. Értelmezze a compliance fogalmát!

_J
4. Milyen tevékenységekkel valósítja meg az ápoló a beteg biztonság-szükségletének ki­
elégítését?

5. Milyen tevékenységekkel valósítja meg az ápoló a saját biztonságát?

6. Ismertesse a kórházi balesetekkel kapcsolatos ápolói teendőket.
7. Határozza meg a decubitus fogalmát!
8. Ismertesse a decubitus kialakulásában szerepet játszó tényezőket!
9. Ismertesse a decubitus kialakulásában szerepet játszó hajlamosító tényezőket és rizikó­

faktorokat!

10. Melyek a felmérés fő szempontjai decubitus esetén?
11. Ismertesse a decubitus stádiumait és a kezelés irányvonalait!

12. Milyen prevenciós tevékenységet valósíthat meg a decubitus kapcsán?
13. Melyek a decubitus szövődményei?

Magasabb szintű igények
megjelenése az ápolásban

Köbli Mónika

Az embereknek számtalan szükségletük, igé­ lehető leggyorsabban javuljon, s egészsége minél
nyük van, amelyek irányítják és befolyásolják hamarabb helyreálljon. Az ápolónak munkája
viselkedésüket. A szükségletekből fakadnak a során szem előtt kell tartania a beteg alapvető
cselekvések indítékai, motívumai. A legősibb szükségletei mellett a magasabb szintű szükségle­
motívumok a test szükségállapotával állnak teit, mert csak ennek ismeretében lesz képes ho­
kapcsolatban. A szervezet belső egyensúlyát lisztikus ápolás (az ápolás során az ápoló figye­
(homeosztázisát) fenyegető történések, mint pél­ lembe veszi az egyén testi, lelki, szociális szükség­
dául az éhezés, szomjúság stb. erős belső készte­ leteit) nyújtására, a beteg állapotának, közérzeté­
tést, ún. drive-ot (viselkedés motorja, ösztönző nek javítására.
ereje) váltanak ki.
A betegeknek számtalan szükségletük közül a
Az emberek szükségletei azonban nem csupán kommunikáció, tudás és tanulás, vallás, rekreá­
a testi szükségletekre korlátozódnak, hanem ció és önellátás iránti igényeit tárgyalja a követ­
azokra a magasabb szintű szükségletekre is, ame­ kező fejezet.
lyekkel életünk során tanulás, tapasztalás útján
találkozunk. Fejlődésünk során újabb és újabb A kommunikáció iránti igény
szükségletek jelennek meg, s ezek minden ember­
nél eltérő módon és mértékben változhatnak, Az ember társas lény, alapvető igénye másokkal
módosulnak. A magasabb szintű szükségletek való kapcsolat kialakítása, fenntartása. Az embe­
(tisztelet iránti igény, tudás, megértés, esztétika, rek társadalmi kapcsolatai a kommunikáció ré­
önmegvalósítás stb.) az alapvető biológiai szük­ vén valósulnak meg. Az ápolási tevékenység so­
ségletekre épülnek. Amíg az alapvető szükségle­ rán a beteggel való megfelelő kommunikáció, az
tek, mint táplálék és folyadék, pihenés, alvás, le­ őszinte beszélgetés alapja lehet a beteg és ápoló
vegő, megfelelő hőmérséklet stb. nincs biztosítva, közötti jó kapcsolatnak. A kommunikáció célja
addig nehezen valósulhatnak meg a magasabb az emberek közötti információ cseréje. Az ápo­
szintű szükségletek. (Ha például a betegünk ne­ ló-beteg közti jó kapcsolat eredménye a bizalom,
hézlégzéssel küzd, nem várhatjuk el tőle, hogy az amely utat nyit az értékes információk közlésé­
általunk szervezett oktatáson ismereteket sajátít­ hez. Ha a beteg bízik ápolójában, sok olyan érté­
son el, mindaddig, míg légzési problémái nem kes információt oszt meg vele, amely elősegítheti
rendeződnek.) állapotának gyorsabb javulását.

A magasabb szintű szükségletek iránti vágy az A kommunikáció lehet verbális (a nyelv útján
egészségre való törekvést is magában foglalja. Az történó')és nonverbális, nem verbális (a nyelven
a beteg, aki igényli, hogy ismereteket szerezzen, kívüli jelzésmódokon keresztül történő).
ezáltal tanuljon betegségével, gyógykezelésével
kapcsolatban, annak az is fontos, hogy állapota a

75. fejezet Magasabb szintű igények megjelenése az ápolásban

A verbális kommunikáció társas kapcsolat fenntartását közeli, vagy távoli
hozzátartozóikkal, s ezen kapcsolat fenntartása
A verbális kommunikáció kimondott vagy írott nemcsak a személyes találkozásra, látogatásra
szó útján történik. A nyelv a kommunikáció esz­ szorítkozik. Sokszor előfordul, hogy az ismerő­
köze, melynek ismeretével és segítségével hoz­ sök elfoglaltság vagy távolság miatt nem tudják a
zuk létre a beszédet. A beszéd stílusa sok min­ beteget meglátogatni, s ilyenkor a telefonos be­
dent elárul az ember személyiségéről, társadalmi szélgetésre hagyatkoznak.
hovatartozásáról vagy éppen az aktuális lelki
állapotáról. A verbális kommunikációnak két Azt azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül,
fajtája ismeretes, a közvetlen és közvetett kom­ hogy nem minden beteg rendelkezik saját mobil­
munikáció. telefonnal, nekik is segíteni kell az ismerőseikkel
való telefonos kapcsolattartás megteremtésében.
Közvetlen kommunikáció. Közvetlen kommu­ A hozzátartozóknak meg kell mondani, hogy mi­
nikáció esetén két ember beszélget egymással, lyen telefonszámon és mikor kereshetik a beteget.
amely során nemcsak az információ tartalmáról, A hozzátartozó és beteg beszélgetésére nyugodt,
hanem az informáló személyek egymás nonver- zavartalan környezetet kell biztosítani. A bete­
bális megnyilvánulásairól is tájékozódnak. A be­ geknek pedig el kell mondani, hogy hol találnak
teg és ápoló közötti közvetlen kommunikációról a kórházon belül olyan telefonkészüléket, ame­
akkor beszélünk, amikor az információ cseréje a lyen hozzátartozóikat hívhatják. A levél írásánál
két személy közvetlen, interperszonális kapcsola­ is igényelhetnek segítséget a betegek. Leginkább
tában zajlik. Amikor az ápoló beszélget a beteg­ azok, akiknek látása rosszabb, vagy karjuk vala­
gel, meghallgatja, tájékoztatja, mindeközben na­ milyen sérülés, beavatkozás, rögzítés miatt aka­
gyon sok információt tud gyűjteni a betegről, dályozott, vagy az általános állapotuk nem teszi
azáltal, hogy megfigyeli nyílt vagy rejtett meg­ lehetővé a levél megírását.
nyilvánulásait. Ugyanez fordítva is igaz. A bete­
gek nagyon érzékenyek az őket ápoló és gyógyító A kommunikáció alapvető elemei:
személyzet megnyilvánulásaira, ezért nem mind­ adó, küldő: az a személy, aki a kommuni­
egy, hogyan viszonyulunk betegeinkhez, hogyan kációt kezdeményezi;
viselkedünk jelenlétükben, milyen megnyilvánu­
lásokat teszünk, akár akaratlanul is, hiszen ez a befogadó: az a személy, akinek az üzenetet
későbbiekben hatással lesz a beteg és ápoló kap­ elküldték;
csolatára, amely a beteg állapotának és gyógyu­
lásba vetett hitének alakulását is befolyásolhatja. üzenet: a küldő által kibocsátott vagy kife­
jezett mondanivaló;
Közvetett kommunikáció. Közvetett kommu­
nikáció során a kommunikáló személyek nem csatorna: az üzenetet közvetíti a küldő és
szemtől szemben társalognak, hanem kommuni­ befogadó között. Legkézenfekvőbb a ver­
kációs eszközök által közvetített jelek segítségé­ bális közlések csatornája;
vel. A jel általában hallható vagy látható, példá­
ul a levél, telefon, e-mail, ujjlenyomat. Ebben az visszajelzés (feedback): a befogadó vissza-
esetben a kommunikáló személyek a nonvcrbális jelzi a küldőnek az üzenet vételét.
megnyilvánulásokról nem, vagy csak részben tá­
jékozódhatnak. Az ápolási tevékenység során akár a beteg,
akár az ápoló lehet a kommunikációt kezdemé­
A közvetlen kommunikáció lehetőségeinek nyező (küldő) személy. A nyílt beszélgetés feltéte­
biztosításáról nem feledkezhetünk meg a beteg le a másik személyének tiszteletben tartása, a má­
kórházi tartózkodása alatt. A betegek igénylik a sik elfogadása. Az ápolónak a hatékony kommu­
nikáció érdekében bizonyos szabályokat be kell
tartania.

15. fejezet Magasabb szintű igények megjelenése az ápolásban

Amikor az ápoló-beteg interakció során az A páciens emberi méltóságát tiszteletben
ápoló válik az üzenet befogadójává: kell tartani.
Fontos a kulturális különbségek felismeré­
Az ápoló a kommunikáció során a beteg­ se és az egyének személye iránti tisztelet,
gel mindig szemben helyezkedjen el, mu­ (tolerancia).
tasson érdeklődést, s tartson fenn vele
szemkontaktust. Nonverbális és metakommunikáció
Legyen képes a beteg meghallgatására.
Tudja magát a másik ember helyzetébe be­ A nem verbális kommunikáció a szavakon kívü­
leképzelni (empátia). li, egyéb jelzésmódok használatát jelenti. Ide so­
Figyelje a másik személy nonverbális meg­ roljuk a testtartást, érzelmeket tükröző arckifeje­
nyilvánulásait, és képes legyen ezek értel­ zéseket, szavakat pótló gesztusokat (köszönő,
mezésére. búcsúzó kézmozdulatok).
Legyen képes figyelni a beteg által elmon­
dottakra, tudja azt helyesen értelmezni. A metakommunikáció azon jelzések összessé­
Adjon visszacsatolást a betegnek, mellyel ge, amelyek a direkt (szándékos) közléseket gaz­
megerősíti a beteget üzenetének célba éré­ dagítják, színezik, azt is mondhatnánk, hogy a
séről. közlésen túli közlés, amely utal a személyek kö­
Az ápolónak el kell fogadni a páciens véle­ zötti kapcsolatok jellegére, a közlő felek állapotá­
ménynyilvánításhoz való jogát, még akkor ra és a közölt tartalomhoz való viszonyukra.
is, ha nem ért vele egyet.
Tudja, mikor kell közbeszólnia, és mikor A metakommunikativ közlések fő csatornái:
kell hallgatnia. mimika: az arcizommozgások, leginkább a
szem és környéke, valamint a száj körüli
Amikor az interperszonális (személyek közöt­ izmok mozgása, melyek az érzelmek kife­
ti) kommunikáció küldője az ápoló: jezésében döntő szerepet játszanak. A te­
kintet szintén információval szolgál a
Beteggel szemben helyezkedjen el, azonos kommunikáló fél belső érzelmi állapotá­
szemmagasságban. ról, a másik személyhez fűződő viszonyá­
ról. Nagyon sok jelentést hordozhat: szere­
Érthetően, világosan, a beteg értelmi szint­ tetet, gyűlöletet, érdeklődést, közömbössé­
jének figyelembe vételével fejezze ki mon­ get, bizalmaskodást, elutasítást stb.;
danivalóját, úgy, hogy azt a beteg is meg­ pantomimika: testtartás, végtagok mozgá­
értse, és képes legyen annak értelmezésére. sa és a gesztusok, melyek szintén a kom­
A beszélgetésre megfelelő időt és helyet munikáló személyek érzelmeiről adnak in­
kell biztosítani. formációt. Vannak emberek, akik beszél­
Tudja, mikor és mit mondhat. getés alatt erőteljesebben gesztikulálnak,
Kérdezzen vissza, ezzel is igazolja, hogy fi­ míg mások fokozott érzelmi állapotban
gyel. mutatnak erőteljesebb kézmozgásokat.
Képes legyen (amikor szükséges) a „hall­ Testtartásunk is gyakran tükrözi érzelmi
gatás művészetére", a beteg belső érzései­ állapotunkat. Összehúzott testtartás rossz
nek felismerésére, nonverbális jelzéseinek közérzetre, a laza, kitárt testhelyzet kedve­
értelmezésére (empátiás képesség). zőbb állapotra utalhat. A karoknak a mell­
Fontos, hogy a verbális és nonverbális üze­ kason történő összefonása védekező, nega­
netek megegyezzenek, azaz kommunikáci­ tív magatartást fejezhet ki;
ójuk hiteles (kongruens) legyen.
Képesnek kell lenni a kommunikációs aka­
dályok felismerésére, akadályok elhárítására.

15. fejezet Magasabb szintű igények megjelenése az ápolásban

vokális mimika: ide soroljuk a hangadás­ a megértés elősegítésére. Beszéljünk lassan és ta­
sal kapcsolatos jelzéseket, mint hanglejtés, goltan, de kerüljük a hangos beszédet. Az eltérő
hangsúly, tempó, szünetek, sóhajok stb. A kultúrájú beteg ápolása során nemcsak a verbá­
beszéd tempójának, hangsúlyának változá­ lis, hanem a nonverbális kommunikációs meg­
sa szintén kifejezheti az egyén érzelmi álla­ nyilvánulások is nehézségekkel és félreértésekkel
potában bekövetkező változásokat. A vo­ járhatnak. Előfordulhat, hogy a számunkra egy­
kális mimika nemcsak érzelmek, hanem el­ értelmű metakommunikatív jelzések más kultúrá­
térő népek közötti különbségek kifejezője ban teljesen más vagy eltérő' értelmezéssel bírnak,
is lehet. Például a déli országokban élők ál­ amelyeknek helytelen alkalmazása vagy megnyil­
talában élénkebben, hangosabban kom­ vánulása során konfliktusok léphetnek fel az
munikálnak, mint az északi népek; ápoló és betege között.
proxemika: a kommunikáló felek közötti
térbeli távolság kifejezője. Az emberek kö­ Ez a határok megnyitásával egyre gyakoribb
zötti távolságnak négy típusát ismerjük: tényező.
- bizalmas, intim távolság: testek szoros
Eszméletlen beteggel való kommunikáció.
kapcsolata. Ez figyelhető meg anya­ Nagyon sokan úgy gondolják, hogy ha a beteg
csecsemő kapcsolat, szeretkezés esetén, eszméletlen állapotban van, nem kell vele kom­
de zsúfolt helyen lévő személyek eseté­ munikálni. Ez azonban tévhit, hiszen vannak
ben is, valamint az ápoló-beteg kapcso­ olyan betegek, akik, ha nem is képesek kommu­
latában a gondozási helyzetben. nikálni, de hallják a hangokat, a beszédet. Mű­
- személyes távolság: 4 5 - 1 2 0 cm távol­ ködnek olyan intenzív osztályok, ahol az eszmé­
ság, amely a barátok, házastársak kom­ letlen betegek számára lehetőséget biztosítanak a
munikációja során figyelhető meg. rádió, tévé hallgatására. Ápolásuk során is fontos
- társasági távolság: 120-360 cm távolság, a hozzájuk intézett beszéd, mindig el kell monda­
leginkább társasági összejöveteleken, ni mit, és miért teszünk, még akkor is, ha ez szá­
együtt dolgozó emberek között tapasz­ munkra feleslegesnek tűnik. (Lásd még Az eszmé­
talható, akik kevésbé ismerik egymást. letlen beteg ápolása című fejezetben.)
- nyilvános távolság: 3 6 0 - 7 5 0 cm távol­
ság, amiben a kapcsolatok már sze­ Csökkent hallású beteggel való kommuniká­
mélytelenné válnak, s leginkább azok­ ció. A csökkent hallású beteggel való kommuni­
ban a helyzetekben jelenik meg, ahol káció során mindig ügyeljünk arra, hogy a beteg­
fennáll a menekülés szükségessége. gel szemben helyezkedjünk el, hogy jól láthassa
szánk mozgását. Gesztikuláljunk, beszéljünk las­
A hatékony kommunikációt san, tagoltan, egyszerű mondatokat használjunk,
nehezítő tényezők és kerüljük a hangos beszédet. Amennyiben a be­
teg hallókészüléket visel, ellenőrizzük annak tisz­
Nyelvi (kulturális) különbségek. A nyelvi nehéz­ taságát, helyes működését. Csökkentsük a háttér­
ségek kiküszöbölésére célszerű tolmácsot igénybe zajokat, ügyeljünk arra, hogy a beteg elkerülje a
venni. Figyeljünk azokra a szavakra, amelyeket a kiszolgáltatottság és csökkentértékűség érzését.
páciens ismer, és igyekezzünk ezeket beleszőni
mondanivalónkba. Egyszerűen fejezzük ki ma­ Receptív beszédzavar. Ezen beszédzavarban
gunkat és gyakran ismételjük el azokat az infor­ szenvedő betegek sem a beszédhangokat, sem a
mációkat, amelyeket a beteg tudomására aka­ jelentésüket nem tudják megkülönböztetni.
runk adni. Gesztikuláljunk, használjunk képeket
Expresszív beszédzavar. Ebben a beszédzavar­
ban a páciens mindent megért és hall, de a beszéd
és írás képességei károsodtak. Célszerű olyan esz­
közök alkalmazása, amelyek a kommunikációt
segítik, például: képkártyák, jelbeszéd alkalma-

zása, szavakat, képeket tartalmazó táblák hasz­ magát, s igyekszik az elvárásoknak megfelelő vá­
nálata, beteg felkérése szemének behunyására laszokat nyújtani. Az anamnézist célszerű ezért
vagy ujjainak mozgatására igen-nem válaszok több részletben felvenni a betegtől.
esetén, számítógépek alkalmazása a kommuniká­
ció megkönnyítésére. Az első anamnézisnek rövidnek kell lennie,
amely az ismerkedésre és az alapszükségletek fel­
Gyermekekkel való kommunikáció. A gyer­ térképezésére irányuljon. Második alkalomkor
mekekkel való beszélgetést gyakran megelőzi a már sor kerülhet konkrétabb dolgokról való be­
szülőkkel való kommunikáció. A hatékony kom­ szélgetésre, amit a beteggel is közölni kell. Figye­
munikáció érdekében ismerni kell a gyermekek lembe kell vennünk a beteg teherbíró képességét.
életkorának megfelelő beszéd és értelmi fejlettsé­ Ha elfárad, szakítsuk félbe az anamnézis felvéte­
gi szintjét. A kisgyerekek nagyon érzékenyek a lét, s egy másik időpontban folytassuk. Adjunk
nonverbális kifejezésekre. Célszerű az egyszerű, tájékoztatást, információkat, és biztassuk a bete­
közvetlen, őszinte nyelvhasználat. A gyermeknek get, hogy az őt foglalkoztató kérdéseket feltegye.
hatékony kommunikációs eszköze a játék és a Fontos, hogy mutassunk érdeklődést a beteg
rajz, amelyen keresztül létesít kapcsolatot a kül­ problémái iránt, fogadjuk el olyannak a beteget,
világgal, és amelynek segítségével rejtett érzelmei amilyen, és legyünk érzékenyek a beteg legap­
is felszínre kerülhetnek. róbb metakommunikatív megnyilvánulásaira is.

Idős beteggel való kommunikáció. Idős embe­ Tanácsadó beszélgetés. Az ápolás során gyak­
reknél gyakran tapasztalható kommunikációs ran sor kerülhet tanácsadó beszélgetésre, amely a
probléma a gyengülő érzékszervek működése kö­ beteg életmódjának változtatására irányul. Vilá­
vetkeztében. A csökkent érzékelés megakadályoz­ gos, érthető, a beteg szükségleteire szabott isme­
za az üzenetek megértését. A beszélgetésre olyan reteket kell nyújtani. Figyelembe kell venni a be­
nyugodt, zajmentes környezetet kell teremteni, teg korábbi, meglévő ismeretét, tudását. Fel kell
amelyben biztosítható a zavartalan kommuniká­ mérni a beteg együttműködő képességét, lehető­
ció. Időssel szemben úgy helyezkedünk el, hogy le séget kell adni a kérdezésre. A tanácsadás ne le­
tudja olvasni szánkról, amit mondunk. Kerülni gyen kioktató jellegű, a lehetőségeket a beteggel
kell a hosszú mondatokat, igyekezzünk röviden, együtt kell megvitatni. Fontos, hogy a beteg saját
egyszerűen fogalmazni. Legyünk türelmesek és maga döntsön, és ne a tanácsadó.
hagyjunk időt a betegnek mondandójának kifeje­
zésére. Ha szükséges, kérjük meg, hogy ismételje Problémamegoldó beszélgetés. A betegeknek
el az általa elmondottakat. A beszélgetésbe a hoz­ mindig vannak olyan problémáik, amelyek fog­
zátartozókat is be lehet vonni. lalkoztatják őket, lekötik figyelmüket, energiáju­
kat, s a gyógyulást is hátráltatják. Ezért célszerű
Szakmai kommunikáció ezen problémák feltárása és ezek megszüntetésére
megoldások keresése.
Anamnézist felvevő beszélgetés. Amikor a beteg
otthonából a kórházba kerül, tele van félelem­ Fontos, hogy merjünk kérdezni a betegtől, fi­
mel, bizonytalansággal, kétségekkel, kérdésekkel. gyelembe véve az adott körülményeket. Kérdése­
Nem tudja mit fognak vele csinálni, mi történik ink lehetnek információ kérő és megoldást segítő
vele, mi lesz a betegség kimenetele. Ezen terheket kérések. Például: mit gondol, miért van így? Mi a
tovább fokozhatja az ápoló, ha az első találkozás tapasztalata, mások mit tesznek ilyenkor? Mit
alkalmával az anamnézis felvétele során kérdések gondol, mit kellene tenni?
özönét zúdítja betegére. Ennek következtében a
beteg kiszolgáltatottnak, tanácstalannak érezheti Beszélgetés rossz hírekről. A rossz hír közlése
a legnehezebb feladatok közé tartozik. Hazánk­
ban az orvosok közlik a betegekkel a lesújtó di­
agnosztikai eredményt, de gyakran kerül az ápo­
ló olyan helyzetbe, amikor a beteg tőle várja a vá-

laszt. Ápolónak tisztában kell lennie azzal, hogy pozíció elérése, de lehet a magánytól való mene­
az orvos mit és mennyit közölt a beteggel, s en­ külés, illetve a kommunikáció szükséglete. A tu­
nek függvényében adhat felvilágosítást. Gyakran dás, tanulás igénye a kórházba kerülő egyes bete­
igyekszünk kibújni ezen tájékoztatási feladatunk geknél is jól megfigyelhető. Ezeknél a betegeknél
alól, és szakzsargonokba burkoljuk mondaniva­ a tanulás iránti vágy alapja lehet egyrészt az ön­
lónkat, ami a beteg számára érthetetlen. Fontos, állóság megtartása, annak minél hamarabb törté­
hogy a hír közlését követően maradjunk a beteg nő visszanyerése, kiszolgáltatottság érzésének
mellett, lehetőleg csendben, mert ebben a helyzet­ megszűntetése, gyógyulás minél hamarabb törté­
ben a jelenlét sokkal fontosabb annál, amit mon­ nő bekövetkezése. Bizonyos esetekben szinte el­
dani vagy csinálni tudunk. Nem szabad vigasztal­ kerülhetetlen, hogy a betegek kibújjanak valami­
ni azzal, hogy ennél rosszabb is lehetett volna, lyen elméleti ismeret és gyakorlati jártasság elsa­
vagy nekünk is volt már ilyen, és ne magyaráz­ játítása alól gyógyulásuk, egészségi állapotuk, ál­
zuk, hogy miért alakult így. Meg kell kérdezni a lapotuk rosszabbodásának megelőzése, vagy élet­
betegtől, akar-e erről beszélni most? A beszélge­ módbeli változtatásuk érdekében.
tést csak abban az esetben folytassuk, ha a beteg
igényli, ha kérdéseket tesz fel, például: most mi Az ápolónak az ápolási folyamat diagnoszti­
lesz, mit csináljak? Előfordulhat agresszív meg­ kus szakaszában a beteg tanulási szükségleteit is
nyilvánulás a rossz hír hallatán, ezt ne vegyük meg kell határoznia. Ezek a szükségletek azon­
személyes sértésnek. Ha a beteg igényli, család­ ban a beteg állapotával együtt változnak. Az ápo­
tagjait is bevonhatjuk a beszélgetésbe, amely a lási folyamattal párhuzamosan oktatási folyama­
beteg számára könnyebbé teheti a rossz hír elvi­ tot kell készíteni, amelyben a beteg tanulásával,
selését és az ezzel való megküzdést. tanításával kapcsolatos diagnózisokat, célokat,
terveket kell meghatározni. A kitűzött céloknak
Ezek a tevékenységek időigényesek, nagyban reálisnak kell lenniük.
függnek a személyi ellátottságtól.
Azok a betegek, akik nem akarják, vagy nem
A tudás, tanulás tudják elfogadni a betegségük realitását, vagy az
és megértés igénye egészségüket nem tartják fontosnak (tovább do­
hányzik, zsíros ételeket fogyaszt stb.), nem fog­
Tanulásnak minősül minden olyan tevékenység, nak tanulni, s így a betegségükkel, kezelésükkel
amelynek eredményeképpen az egyén olyan tu­ kapcsolatos információ elsajátítására képtelenné
dás, ismeret, képesség birtokába jut, amivel az­ válnak. Ha a beteg eljut a betegség elfogadásának
előtt még nem rendelkezett. A tanulásnak két for­ stádiumáig, az ápoló megkezdheti a tanítási terv
máját különíthetjük el: az intézményesített kere­ megvalósítását. A tanulás létrejöttéhez a beteg
tek között zajló formális tanulást és a tapasztala­ aktív részvétele nélkülözhetetlen.
tok, fejlődésünk során létrejövő tanulást, amit in­
formális tanulásnak nevezünk. Ezen utóbbi tanu­ A tanulás és tanítás akkor a leghatékonyabb,
lási formára jó példák a családon belüli szociali­ ha az megfelel a tanuló szükségleteinek, és ren­
záció során szerzett ismeretek, jártasságok. delkezik a tanuló azzal a motivációval, amely a
tanuláshoz szükséges.
A hatékony tanulást a megfelelő képesség és
kompetencia, valamint a tanulási motiváció is je­ Az ápoló felméri a beteg oktatásra való igé­
lentős mértékben befolyásolja. A felnőttek tanu­ nyét, s közösen határozzák meg azt, hogy milyen
lását számtalan tényező motiválhatja, ilyen pél­ ismereteket, gyakorlati jártasságokat kell a beteg­
dául a tudásvágy, pénz, elismertség, társadalmi nek elsajátítania. Ehhez figyelembe kell venni a
beteg már meglévő tudását az adott betegségével
és az elsajátítandó ismeretekkel kapcsolatosan.
Az ismeretek átadása sokféle módon történhet,
legegyszerűbb és leggyakrabban alkalmazott for-

mája a szóbeli tájékoztatás. Ápoló a szóbeli tájé­ tát. Gyakori visszakérdezéssel tájékozódhatunk
koztatás mellett számos módszert választhat a arról, hogy a beteg megértette-e az általunk kö­
tananyag tartalmának megtanítására: írásos zölt információt
anyagok, vizuális, auditív eszközök, tapintás, íz­
lelés, szaglás. Minél több érzékszervre hatunk an­ Az elsajátított ismeretről beszámolót kell kér­
nál könnyebb az elsajátított anyag felidézése. A ni a betegtől, melynek célja, hogy megállapítsuk,
tanítandó ismeretanyagot világosan és pontosan mennyire volt hatékony az oktatás, és mit sajátí­
kell előadni, az egyszerűtől haladva a bonyolult tott el a betegünk. A számonkérés lehet gyakorol­
felé. A tananyag logikus sorrendbe szervezése se­ tatással, de a beteg kikérdezése mindenképpen lé­
gíti a tanulást, az ismeretanyag könnyebb rögzí­ nyeges az oktatás eredményességének lemérése
tését és előhívását. érdekében. Az oktatónak a hatékony tanulás ér­
dekében visszajelzést kell adnia a hallgatónak. A
Aktívan megélt élményt a beteg jobban megje­ megerősítés eszköze általában a visszajelzés.
gyez, ezért az elméleti ismeretek elsajátítása után
célszerű gyakoroltatással folytatni. Legtöbbször A megerősítés lehet:
alkalmazott gyakorlati oktatási módszer a de­ pozitív;
monstráció, amelyet előre meg kell tervezni. negatív.

A demonstráció lépései: A pozitív megerősítésnek nagyobb hatása van,
át kell tekinteni a beavatkozás lépéseit; mint a negatívnak. Minden egyes elért eredmény
műszerek, eszközök összekészítése; fokozza a beteg tanulás iránti motivációját.
a lépéseket sorrendben kell elvégezni;
a bemutatás úgy történjen, hogy a betegek A pozitív megerősítés 3 típusa:
jól lássák; szociális;
szükség esetén meg kell ismételni a felada­ anyagi;
tot; tevékenység jellegű.
a kérdések feltevésére bátorítani kell a be­
teget; Az ápoló legtöbbször szociális megerősítést
lassan kell a gyakorlatokat végezni, hogy alkalmaz, például: mosoly, bátorító szó.
jól meg tudják figyelni az egyes lépéseket;
gyakoroltatni kell a beteggel a feladatot; Anyagi: étel, játék, zene, főleg kisgyerekeknél
a betegnek be kell mutatni a gyakorlatot; alkalmazható.
ellenőrizzük, hogy elsajátította-e a felada­
tot; Tevékenység jellegű: könnyebb a beteget egy
a hibákat korrigáljuk, és a hiányosságokat tevékenységre rábírni, ha tudja, hogy utána kívá­
pótoljuk; natosabb tevékenységet hajthat végre (ismeretek
dicsérjük, amennyiben sikeresen végzi fel­ elsajátítása után pihenhet, TV-t nézhet, olvashat).
adatát.
A tanuláshoz megfelelő időpontot kell válasz­
Oktatás során célszerű figyelembe venni a be­ tani. Felmerül azonban a kérdés, hogy mikor a
teg életkorát, intellektuális képességeit, személyi­ legoptimálisabb a tanulás. Arra az időre kell ter­
ségét stb., hiszen ezek jelentősen befolyásolják a vezni, amikor a beteg leginkább figyel, érdeklő­
tanulás folyamatát. A tanítás során törekedni kell dik és élénk. Fontos az oktatást úgy tervezni,
az érthető nyelvezet használatára. Olyan kifejezé­ hogy ne legyen túl hosszú, mert a beteg a tanítás
seket használjunk, amelyeket a beteg is megért, végére egyre kevésbé tud figyelni, nem lesz képes
kerüljük az idegen szavak, szakzsargon használa- koncentrálni. Ha rövidre tervezzük az oktatást,
akkor nem érti meg az információt. 2 0 - 3 0 perc
az optimális. Hogy milyen gyakran szervezzük az
oktatást, az függ a beteg képességétől, a megta­
nulandó anyag bonyolultságától.

Előfordul, hogy nem egy, hanem több beteget
oktatunk egy időben egy helyen. Ilyenkor csopor-

tos oktatásról beszélünk. Ennek az oktatásnak higiénés szükségletek betartása stb. (az in­
előnye, hogy közel azonos betegségben szenvedő ternet jelenleg ezeket nem pótolja);
egyének oszthatják meg tapasztalataikat, vélemé­ rövid távú célokat kell felállítani;
nyüket egymással, amelynek eredménye nemcsak időt kell hagyni a tanultak bemutatására,
tudásuk és tapasztalatuk gyarapodása, hanem je­ hibák korrigálására.
lentős pozitív pszichés hatásai is érzékelhetőek.
Ma már az internet elterjedésével egyre több
A tanuláshoz megfelelő környezetet kell bizto­ beteg jut ismeretekhez betegségükkel kapcsolat­
sítani, ahol a tanuló képes figyelmét a tanulandó ban a világhálón. Megjelennek a hasonló betegsé­
anyagra összpontosítani. Biztosítani kell a megfe­ gekben szenvedők önsegítő és érdekeiket képvise­
lelő' felszerelést az oktatáshoz. Ügyelni kell arra, lő csoportok is. Mindezek hozzájárulnak ahhoz,
hogy zavaró tényezők ne akadályozzák a haté­ hogy a betegek értékes ismereteket gyűjtsenek és
kony oktatás folyamatát (zaj, világítás, levegő, szerezzenek egymástól, és megosszák tapasztala­
hőmérséklet, zsúfoltság, bútorzat stb.). taikat egymással. Minél több ismerettel rendelke­
zik a beteg saját betegségével kapcsolatban, annál
Ha a beteg kívánja, a családtagokat is be lehet inkább mutat együttműködést gyógykezelése so­
vonni a tanítás folyamatába. Bizonyos esetekben rán, és ez állapotának gyorsabb javulását ered­
a hozzátartozók azok, akikre az oktatás folyama­ ményezheti.
ta irányul, mert a beteg képtelen az ismeretek el­
sajátítására, az elvégzendő beavatkozások kivite­ A vallás szükséglete
lezésére. (Például cukorbetegek diétás tanácsok­
kal való ellátása.)

Gyerekek és idősek oktatása A vallás és gyógyítás közti kapcsolat a történelem előt­
ti időkre nyúlik vissza. Bizonyos természeti népeknél
Gyerekek oktatásánál figyelembe kell venni a még ma is megfigyelhető e két tevékenység szoros kap­
következőket: csolata. A 20. század első évtizedében William Osler
nagynevű orvos a betegek vallásgyakorlásának fontos­
szükséges lehet a felnőnek bevonása; ságára hívta fel a figyelmet a klinikai gyakorlatban, ő
lehetőleg játékos formában kell végezni; még csak feltételezte a vallás jótékony hatását a bete­
a gyermek életkora, intellektuális képessé­ gek állapotának javulásában, s csak későbbi vizsgálatok
ge, személyisége. igazolták feltételezéseit. Ma már számtalan eredmény
Idősek oktatásánál figyelembe kell venni: bizonyítja, hogy a vallásos elkötelezettség védő hatású
a fizikai, pszichés változásokat, melyek gá­ a prevencióban, a betegségek megelőzésében, a már
tolhatják a tanulást. meglévő krónikus betegségek súlyosbodásának megfé­
Ha megfelelő ütemben halad a tanulás, haté­ kezésében is. Az imádkozás segítő szerepét szintén bi­
konyan tudnak tanulni. zonyították.

Általában a következő szempontokat kell fi­ De mi is a vallás? A vallás olyan, a gondolkodásban
gyelembe venni: és cselekvésben kifejeződő meggyőződés, amely szerint
transzcendens erők működnek a világban. A nagy világ­
az új információt a beteg előző tanulási vallások hívei szerint a vallás hittel kötődés az (egy) Is­
szintjéhez kell igazítani; tenhez, kivéve az alább tárgyalt vallások közül a budd­
lassan kell a bemutatást végezni; hizmust.
gyakran kell ismételni;
példákkal kell alátámasztani, például: dié­ A holisztikus ápolás során figyelembe kell
ta bizonyos betegségekben, mozgás, torna, vennünk a beteg testi, szociális szükségletei mel-

lett a lelki, szellemi szükségleteit, azon belül val­ A keresztény vallás
lási igényeit. A beteg emberi méltóságát tiszte­
letben kell tartani, és nem lehet vallási elkötele­ A keresztény vallás tanítása szerint a teremtés
zettsége miatt hátrányos bánásmódban részesí­ utáni bűnesetben Istentől elszakadt embert Jézus
teni. Krisztus áldozatában visszavezette magához. Jé­
zus Krisztus kereszthalála áll a központban, ezért
A beteggel való első találkozás alkalmával is mondható, hogy Jézus Krisztus a kereszténység
már ismereteket szerezhetünk lelki, vallási szük­ alapja. A gyógyítás a keresztény ember számára
ségleteiről, akár az általa elmondott információk Jézus Krisztus erejének megtapasztalása. Isten a
alapján, vagy a magával hozott tárgyak (rózsafü­ gyógyításban sokféle (emberi) eszközt fel tud
zér, Biblia, kereszt) közvetítése által. A beteg lel­ használni. Keresztény szempontból a teljes em­
ki, vallási szükségleteinek feltárásában az általa ber, vagyis a test és a lélek egységében/egészségé­
közvetített verbális és nonverbális jelzéseknek ben kezelendő. Az egyház közösségébe a megtért
kitüntetett szerepük van. Az ápoló feladatai közé hívő a keresztség által vétetik fel. A római katoli­
tartozik, hogy a fizikai ápoláson kívül lelki kusok, reformátusok, evangélikusok, vagyis ezen
támaszt is nyújtson a betegnek, továbbá gondos­ történelmi egyházak a csecsemőket is megkeresz­
kodjon a lelki segítség azon forrásairól, amelye­ telik, ha legalább az egyik szülő hisz (reformátu­
ket a beteg igényel (lelkész, pszichológus). Sok­ soknál ez a keresztszülőkre is érvényes). A keresz­
szor elegendő, ha hagyjuk a beteget lelki problé­ tény hit nem ellenzi a modern orvosi gyakorlatot.
máiról beszélni, de mi is érdeklődhetünk erről és Sok keresztény felekezetnek nincs étrendi tilalma.
ebből származó szükségletei iránt. Vannak bete­ (Egyes felekezetek - lásd később: adventisták,
gek, akik igénylik a nyugalmat, csendet, ahol mormonok - tiltják a kávé, tea, alkohol fogyasz­
meghitten tudnak elmélkedni, s az erre való lehe­ tását.)
tőséget biztosítanunk kell számukra. Biztosítani
kell továbbá, hogy a beteg kapcsolatot tudjon A római katolikusok hamvazószerdán és a
fenntartani hozzátartozókkal, vallási közösség­ nagyböjti hét péntekén nem fogyasztanak húst.
hez tartozó látogatókkal, lelkésszel. A beteg álla­ Hamvazószerdán és nagypénteken böjtölnek is.
potától és igényeitől függően lehetőséget kell Ez a tiltás gyerekekre és betegekre nem vonatko­
adni vallásának gyakorlására a kórházban való zik. Betegség alatt a római katolikusok kérhetik a
tartózkodásának ideje alatt is. gyónást és áldozást és a betegek kenetét is. A gyó­
nás gyógyító hatását sok beteg megtapasztalta
Az Egyesült Államokban úgy találták, hogy a már. Az áldozást egyházi kisegítő is kiszolgáltat­
rendszeresen misére és istentiszteletre járó embe­ hatja. Kérésre a katolikus pap akár kórházban,
rek átlagosan magasabb életkort érnek meg. akár otthonában felkeresi a beteget. Ha érkezése
előtt röviddel a beteg meghal, mérlegelés után fel­
Munkánk során előfordul, hogy más ország­ oldozhatja.
ból, más kultúrával és vallási szokásokkal ren­
delkező betegek szorulnak az általunk nyújtott A protestánsoknál nagypénteken szokásos a
ápolási, gondozási segítségre. Azért fontos, böjt, bár nem előírás akkor sem. Október 31.
hogy megismerjük az eltérő vallások istenképét ünnep, a Reformáció emlékünnepe. Betegek lelki
és az ebből fakadó rituális megnyilvánulásokat, támogatást vagy úrvacsorát kérhetnek. A beteg­
mert csak azáltal nyújthatunk a beteg számára nek adott úrvacsora nem a halálra készít, hanem
teljes körű ellátást, ápolást, ha nemcsak testi, a lélek gyógyulásának eszköze azáltal, hogy
hanem lelki, vallási szükségleteivel is tisztában egyesíti a beteget Jézus Krisztussal. Úrvacsorát
vagyunk. Ma már előfordul a gyógyításunk so­ csak református vagy evangélikus lelkipásztor
rán, hogy találkozunk muzulmán, hindu, budd­ szolgáltathat ki. Kérésre a betegágyhoz viszik
hista, gyakrabban pedig izraelita vallású pácien­ akár kórházba, akár a páciens otthonába. Úrva-
sekkel.

csorát csak öntudatánál lévő embernek szolgál­ nyeit elfogadják, engedélyezik a nők teherbe esé­
tatnak ki. Ha a lelkész érkezése közben veszti el sének megakadályozására irányuló beavatkozá­
a beteg az eszméletét, a lelkész a helyzetnek meg­ sokat (gyógyszer, más védekezési eljárás), de el­
felelő istentiszteleti szolgálatot végez. Az úrva­ ítélik az eutanáziát, homoszexualitást, öngyilkos­
csoránál jónak tartják, ha a családtagok is jelen ságot, házasságon kívüli szexuális kapcsolatot. A
vannak. nők női orvosokat részesítenek előnyben. A jó
mohamedánnak öt kritériuma van: napi öt ima
Az ápoló segítségére lehetnek egyházi kiadvá­ Mekka felé fordulva, Allahot ismerje el egyedüli
nyok, például a Biblia, egy zsoltáros könyv, a pá­ istennek, egy életben egyszer el kell zarándokolni
ciens vallásának imádságos könyve. A 4 1 . zsol­ Mekkába, adakozás: a gazdag adjon a szegény­
tárban olvashatjuk: „Gyógyíts meg Istenem, mert nek, a Ramadán havi böjt, ami alól mentesülnek
vétkeztem ellened." a gyerekek, betegek, várandós, szoptató anyák,
katonák. A böjt alatt tartózkodni kell az evéstől,
A zsidó vallás dohányzástól, ivástól és a nemi érintkezéstől. Ti­
los a disznóhús, elhullott állat és a vér fogyasztá­
A pogány sokistenhitű vallások világában az egy sa. Az imádkozás mellett nagy hangsúlyt fektet­
igaz Isten által kiválasztott zsidó nép prófétai sze­ nek a tisztálkodásra. Naponta ötször mosakod­
repet kapott. A Messiás eljövetelét várják. A nak, ami a betegeknél is kötelező. Halála előtt a
szombat számukra a munkaszüneti nap, amikor mohamedán beteg megvallja bűneit, halála után
semmilyen munkát nem szabad végezni. a család közösen megmossa a testet, halotti lepel­
be teszik, imádkoznak felette és Mekka felé for­
A zsidók a hosszú életet Isten ajándékának dítják az elhunytat. A 4 hónaposnál idősebb
tulajdonítják. Az ortodox és a konzervatív zsi­ magzat elvetélésekor a magzatot megmosdatják,
dók körében elterjedt szokás, hogy a nyolcna­ nevet adnak neki és eltemetik. Az amputált vég­
pos fiúgyermeket körülmetélik. Ennek tulajdo­ tagot ruhadarabban, imádkozás és mosdatás nél­
nítják, hogy náluk kevesebb a nőgyógyászati kül helyezik a földbe.
rák. Hisznek a halál utáni feltámadásban. Be­
tartják az étkezési előírásokat, melyek tiltják a Hinduizmus és buddhizmus
disznóhús fogyasztását. A zöldség, gyümölcs,
tojás, hal szabadon fogyasztható. Ügyelnek a India területén született a nagy világvallások kö­
reggeli alapos tisztálkodásra, minden étkezés zül a hinduizmus és buddhizmus. Ezen vallások
előtt igénylik a kézmosást. Betegség esetén elfo­ követői elfogadják a mai modern orvostudo­
gadják az orvosi kezelést, szervátültetés előtt ki­ mányt. A hinduknál nagyon sok étrendi tilalom
kérik a rabbi véleményét. A betegek látogatása figyelhető meg. Sokan közülük vegetáriánusok,
vallási kötelezettség. Az ortodoxok ellenzik a tartózkodnak mindenféle hús, hal és tojásfo­
halottak boncolását és hamvasztását. Az el­ gyasztástól. Elvetik az ajzó és izgatószerek hasz­
hunyt testét rituálisan megtisztítják, és a lehető nálatát, tartózkodnak a szerencsejátéktól és a ki­
leghamarabb eltemetik. csapongó nemi élettől. Szent állat a tehén. Fon­
tosnak tartják a tisztaságot, ami nem csak a tisz­
Az iszlám vallás tálkodást, hanem a lelki megtisztulást is kifejezi.
A hívők naponta többször imádkoznak, számuk­
Az iszlám a hívő embert örökkévaló lélekkel ren­ ra a legfontosabb a kora reggeli fohászkodás, el­
delkező egyedi személynek tekinti. A betegségek mélkedés (meditáció). A hinduk a betegséget az
kezelésében a modern orvostudomány eredmé­

előző életben elkövetett bűn vagy a testtel való resztelését érvénytelennek, a karácsony ünnepét
visszaélés következményének tekintik. A hozzá­ pogány szokásnak tartják. Tilos számukra a ka­
tartozó halála után rituálékat tartanak, a halál tonai szolgálat, politikai választásokban való
számukra a reinkarnációt jelenti. részvétel, nem dohányozhatnak, nem fogyaszt­
hatnak vért tartalmazó ételeket, tilos számukra a
A buddhizmus Kr. e. 6. században keletkezett. szervátültetés és a vérátömlesztés, elutasítják a
Az ember számára öt törvény létezik: tilos bár­ véradást. Vérkészítmények, mint például albu-
mely élőlény elpusztítása, mások tulajdonának min, globulin, gammaglobulin stb. befogadását is
elvétele, más asszonyának érintése, a hazugság és elutasítják.
a részegség.
Rekreáció iránti igény
A buddhisták egy része szintén vegetáriánus,
többségük egészséges életet él. Nem fogyaszt al­
koholt és nem dohányozik. Betegség alatt egy
családtag a beteggel marad, és biztosítja testi-lel­
ki szükségleteit.

Adventisták, mormonok, A mai feszített munkatempó mellett egyre több
Jehova tanúi (a kereszténységből ember érzi úgy, hogy szüksége lenne kikapcsoló­
kivált felekezetek) dásra, pihenésre. Olyan tevékenységek végzésére,
amelyek az ember számára a jó közérzetet, a jól­
Az adventisták nem fogyasztanak sem alkoholt, lét megteremtését és átélését szolgálják. Hazánk­
sem koffeintartalmú szereket, nem esznek sertés­ ban is egyre inkább elterjednek az emberek köré­
húst, és erős fűszeres ételeket. Nem dohányoz­ ben azok a tevékenységek, amelyek a pihenésre,
nak, sokan közülük áttérnek a vegetáriánus étke­ aktív kikapcsolódásra, jó testi- lelki közérzet
zési szokásokra, erkölcsös szexuális életet élnek, megteremtésére, azaz az életminőség javítására
rendszeres fizikai aktivitást és heti egyszeri vallá­ irányulnak.
sos elmélkedéssel eltöltendő pihenőnapot iktat­
nak be. Ezen egészségesebb életmódbeli szokások A rekreáció kifejezés az egyén munkaképessé­
az előforduló betegségek gyakoriságának csök­ gének és egészségének megújítását jelenti. Kétféle
kentéséhez járulnak hozzá. Vizsgálatok kimutat­ felosztását különíthetjük el, az egyik a pihenés,
ták, hogy kevesebb körükben a vastagbél, emlő másik a szabadidőtöltés. A pihenésen belül is
és légúti daganatos, valamint a keringési megbe­ megkülönböztetünk aktív és passzív pihenést.
tegedések aránya. Hasonló életvitelt folytatnak a Passzív pihenésen az alvást és a relaxációt értjük,
mormon felekezet hívei, akik szintén tartózkod­ míg aktív pihenésnek tekintünk minden olyan te­
nak a különféle legális és illegális drogoktól, meg­ vékenységet, amely során a megszokott, állandó
engedett a többnejűség. A közösségi, családi kap­ tevékenységektől eltérő dolgokkal foglalkozunk
csolatokat előnyben részesítik, ami egyben a tár­ (aktív pihenés például a moziba, színházba járás,
sas szükségletük iránti igényüket és a stresszhely­ az olvasás). Aki egész nap fizikai tevékenységet
zetekkel való könnyebb megküzdést szolgálja. végez, annak aktív felüdülést jelenthet egy könyv
Havonta egyszer böjtölnek, nem fogyasztanak elolvasása vagy egy színdarab megtekintése.
tartósítószerből készült ételeket, s körükben a
születések száma is jóval magasabb és bizonyos A kreatív szabadidőtöltéshez sorolják a tanu­
betegségek (például vastagbélrák) ritkábbak. Je­ lást, művészi és technikai tevékenységeket. A rek­
hova tanúi számára tilos a sportolás a szexuális reáció másik felosztása szerint beszélhetünk fizi­
élvezet és mindenféle hazárdjáték. A gyerekek ke- kai és sportrekreációról. A sportrekreáció közé
soroljuk az aerobikot, fitnesztermi edzéseket, síe­
lést, kocogást, míg a fizikai rekreációhoz a horgá­
szás, strandolás, napozás stb. tartozik.

A betegek rekreációs igényei fennjáró, s állapota is megengedi, és igényli, ak­
kor lehetőséget kell adni a könyvtár használatára
A betegek többségénél akár otthon, akár a kór­ is. El kell neki mondani, hol találja meg, és mi­
házba kerülést követő időszakban a passzív pihe­ lyen feltételekkel juthat a könyvtár birtokában lé­
nés dominál, amelyet később a beteg állapotá­ vő olvasmányokhoz. A betegek igényelhetik és
nak, igényének, életkorának figyelembe vételével szükségük is lehet arra, hogy tanuljanak. Ezen le­
az aktív pihenés vált fel. A passzív pihenés felté­ hetőséget is biztosítani kell (lásd A tanulás szük­
teleit az ápolójának kell biztosítani a kórházban. séglete). A kórházba kerülő betegek eltérő isme­
Olyan lehetőséget és környezetet kell teremteni, retekkel, szakértelemmel, képességekkel, szük­
amelyben a betegek zavartalanul tudnak pihenni, ségletekkel rendelkeznek. Minden ember számára
alvási és relaxációs igényeik biztosítottak. Tájé­ a körülményeknek megfelelően biztosítani kell
kozódni kell a beteg alvási, pihenési szokásairól. önmegvalósításukat, az önkifejező törekvésüket
(Mikor alszik el, hogyan szokott elaludni, meny­ elősegítő tevékenységeket a kórházi tartózkodás
nyit szokott aludni). Biztosítani kell elegendő alatt is. Ha például egy festőművész a kórházi ke­
időt az alvásra. Vannak olyan betegek, leginkább zelés alatt szeretné művészi képességét kiélni, ne
idősek és gyerekek, akiknek nemcsak éjszaka, ha­ akadályozzuk ebben.
nem délután is szükségük van a pihenésre, alvás­
ra. Számukra is meg kell teremteni az ennek za­ A mozgást jótékony hatásai miatt a gyógyítás
vartalan megvalósulásához nélkülözhetetlen nyu­ és utókezelés területén is alkalmazzák. A fizikai
godt körülményeket. Törekedjünk a külső zava­ aktivitás pozitív hatással van a vázizom-, ideg-,
ró tényezők kiiktatására, kényelmes testhelyzet légző-, továbbá keringési, anyagcsere- és az im­
biztosítására. (Ezt leginkább az ágyhoz kötött munrendszerre is. Az eszméletlen betegeknél az
betegeknél fontos figyelembe venni.) Előfordul­ immobilizációs szindróma megelőzése érdekében
hat, hogy a beteg nem tud elaludni, aminek szükségessé válhat a passzív mozgattatás. Ez a
számtalan oka lehet. Ennek feltáráshoz hozzájá­ mozgatás az ízületi kontraktúrák, izom- és cson-
rulhat családtagja, az ápolója, ha időt szakít a tatrófia megakadályozására irányul. Amennyiben
beteggel való beszélgetésre, meghallgatja, és így a beteg állapota engedi, biztosítsunk számára tor-
fény derülhet alvási nehézségeinek okaira. Az al­ nászásra való lehetőséget, megfelelő szakember
vási problémák enyhítésére tanácsokkal láthat­ jelenlétében. Jótékony hatású a megfelelő hőmér­
juk el a beteget, például elalvás előtt olvasson, sékletű vízben való úszás, víz alatti torna. A bete­
hallgasson zenét, amíg el nem álmosodik, vagy gek közérzetének javításához hozzájárulhatunk,
relaxációs gyakorlatokat alkalmazzon, ami segí­ ha higiénés szükségleteik kielégítése során vérke­
ti az elalvást. ringést serkentő, izmokat ellazító masszázst al­
kalmazunk.
Relaxációhoz szintén biztosítani kell a nyu­
godt légkört a beteg számára. A relaxáció eredeti Önellátás, cselekvés igénye
jelentése lazulás, nyugalom, a lelki feszültségek
kiiktatása, ma mind pszichés, mind szomatikus Amikor a beteg valamilyen tevékenységiek) el­
területen elért hatásait ismerjük. Biztosítja a jó végzésében akadályozott, azaz önellátó képessége
közérzetet, pozitív hangulatot, másrészt az izom­ károsodik, segítséget igényel. Ez az állapot azon­
tónus csökkenését, szívfrekvencia mérséklődését, ban növelheti a beteg kiszolgáltatottság, tehetet­
spontán reakciók megritkulását, belső elválasztá­ lenség érzését, amely önértékelésének alacsony
sa mirigyek működésének stabilitását. Jó hatású fokával párosulhat. Ezen érzéseket és a beteg
a zeneterápia is, amely során szintén előidézhető megszégyenülését fokozhatjuk, ha olyan felada-
relaxált állapot. A betegek számára lehetőséget
kell teremteni az olvasásra, tv-nézésre. Ha a beteg

75. fejezet M a g a s a b b szintű igények megjelenése az á p o l á s b a n

tok teljesítését várjuk el a betegtől, amiket az nözze a beteget, amely önértékelésének, önbizal­
adott aktuális állapota miatt képtelen teljesíteni. mának növekedéséhez vezet. Minden pozitív irá­
Mindezekhez társulhat, hogy irántunk tanúsított nyú fejlődés motiváló hatású, amelyet a pozitív
bizalma, együttműködő hajlama jelentős mérték­ megerősítés tovább növelhet. Amennyiben a be­
ben csökken, s mindez állapotának javulását hát­ teg fennjáró, lehetőséget kell biztosítanunk szá­
ráltatja. Szükségleteinek kielégítési nehézségei mára, hogy önbecsülése, önmegvalósulási és ön­
miatt a betegnél fellépő pszichés problémák meg­ kifejező szükséglete a kórházi tartózkodás alatt
felelő odafigyeléssel és gondozással csökkenthe­ biztosítva legyen. Bevonhatjuk és be is kell vonni
tőek, vagy megszüntethetőek. Ha a beteg ágyhoz saját ápolási szükségleteinek kielégítésébe, lehe­
kötött, célszerű vele együtt olyan ápolási terv tőséget adunk a tanulásra, kedvenc időtöltésének
meghatározása, amely az önállóságának minél kórházi keretek közötti biztosítására. A tartós,
korábbi elérését célozza meg. Minden esetben maradandó sérülések, betegségek esetén a rehabi­
a beteg aktuális állapota határozza meg, hogy litációs lehetőségek biztosítják a betegek számára
mennyi és milyen feladatok elvégzésére ösztönöz­ az eredeti állapotukkal megegyező, vagy ahhoz
zük. Az ápoló részéről nélkülözhetetlen a jó meg­ közeli állapot elérését. És segít, hogy a lehető leg­
figyelőképesség és empátia. Ha az ápoló ismeri tökéletesebb állapotban a páciens ismét az általa
betegét, fel tudja mérni a képességét, akkor képes végzett munkájával a társadalom nélkülözhetet­
lesz arra, hogy olyan feladat elvégzésére ösztö- len és hasznos tagja legyen.

Összefoglalás

Az embereknek számtalan szükségletük van, amelyek lehetnek alapvető és magasabb szin­
tűek. Minden egyes kórházba kerülő betegnél figyelembe kell venni az adott beteg igényeit,
szükségleteit, és ennek megfelelően kell biztosítani számukra az ellátást és ápolást. Az ápo­
lás során az alapvető igények és szükségletek mellett a magasabb szintűekről sem szabad el­
feledkezni.

Mivel az ember társas lény, igényli a kapcsolattartást más emberekkel, ennek legegyszerűbb
formája a kommunikáció, amely lehet verbális és nonverbális. Ismernünk kell a hatékony
kommunikáció szabályait, (nyelvi-kulturális különbségek, eszméletlen, csökkent hallású be­
teggel való kommunikáció, receptív beszédzavar, expresszív beszédzavar, gyermekekkel,
idős beteggel való kommunikáció), a különböző kultúrák és vallási szokások elveit.

A tanulás és ebből származó tudás is képezheti a betegek fontosabb szükségleteit kórházi
tartózkodásuk alatt. Ez leginkább akkor nyilvánul meg, amikor egészségi állapotuk javulá­
sa, életmódbeli változtatás érdekében új ismeretekre kell szert tenni. A formális, egyéni és
csoportos tanulásnál mindig figyelembe kell venni az ismeretek zavartalan elsajátításának
feltételeit. A tanulás során fontos a megerősítés, melynek két fajtája ismeretes, a pozitív és
negatív megerősítés. Lényeges, hogy az ápoló ösztönözze a beteget, figyelembe véve a beteg
képességeit, amellyel hozzájárulhat önértékelésének, önbizalmának növeléséhez.

A magasabb szintű szükségletek egyik igen fontos részét képezi a hit, a vallás. A kórházba
kerülő betegek eltérő vallási nézeteket képviselhetnek (keresztény, iszlám, zsidó vallás, hin­
duizmus, buddhizmus, mormon felekezet stb.), ezekkel is fontos megismerkednie az ápoló­
nak. Sok olyan beteggel találkozunk, akik igénylik a meggyőződésüknek megfelelő hit gya­
korlását, amelyben egy beteget sem szabad korlátozni.

A betegek számára a pihenés (lehet aktív és passzív) biztosítása is nélkülözhetetlen, amely
alapvető szükséglet, és hiányában a magasabb szintű igények kielégítése is nehézségekbe üt­
közik.

Soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy minden embernek más és más szükségletei van­
nak, amelyek az adott körülményeknek megfelelően változnak, ezért kell a betegek szükség­
leteit egyénenként felmérni és felismerni, amely az individuális és holisztikus ápolás alapját
képezi.

Kérdések, feladatok

1. Mit jelent a közvetlen kommunikáció?
2. Melyek a kommunikáció elemei?
3. Sorolja fel a metakommunikáció formáit!
4. Mit jelent a formális és informális tanulás?
5. A tananyag átadásának milyen módjait ismeri?
6. Melyek a csoportos tanulás előnyei?
7. A pozitív megerősítésnek milyen típusait ismeri?
8. A hitnek, vallásnak milyen szerepe lehet a gyógyulásban?
9. Ismertesse a nagyobb vallások főbb jellemzőit!
10. Mit jelent az aktív és passzív pihenés?
11. Sorolja fel a relaxáció jótékony hatásait!

M i ri d e n n a po s b e a va t k o z á s o k

Békési Éva

A mindennapos beavatkozások nap mint nap A mindennapos beavatkozások közül ebben a
végzett eljárások, melyek egy részét gyógyintézet­ rövid fejezetben csak azokat tárgyaljuk, melyek
ben végzik, de többségük elvégezhető járóbeteg­ nem kapcsolódnak szorosan a betegek szükségle­
rendelésen, sőt egy részük a beteg otthonában teinek kielégítéséhez.
is. Ezek a beavatkozások vagy a betegség meg­
állapítását célozzák, vagy gyógyítás céljából al­ Ebbe a körbe tartozott régebben a „próbareggeli­
kalmazzák őket, tehát lehetnek diagnosztikusuk nek" nevezett gyomorsawizsgálat Mivel azonban jelen­
vagy terápiásak. Diagnosztikus pl. a vérvétel la­ tőségét elvesztette, ezt már nem tárgyaljuk.
boratóriumi vizsgálathoz, terápiás a gyomormo­
sás a mérgező anyag eltávolítása céljából vagy a Duodenumszondázás
sebkötözés stb. A beavatkozás az ápoló részéről
pontosságot, lelkiismeretességet, felkészültséget, Az epe vizsgálata történhet diagnosztikus és terá­
körültekintést igényel. Az emberek általában fél­ piás céllal. (A duodenumba fontos, az emésztéshez
nek minden olyan beavatkozástól, amit nem is­ szükséges nedvek kerülnek a májból és a hasnyál­
mernek. Ezért mindig időt kell szentelni arra, mirigyből (epe, amylas lipas). Vizsgálhatjuk az epe
hogy a beavatkozás lényegét ismertessük. Ennek összetételét, baktériumokat, protozoonokat.
elmulasztása az empátia hiányára utal. A tájé­
koztatás reális legyen: nem elnagyolt, de nem is Előkészítés
eltúlzott. A valóság a beavatkozáskor úgyis ki­
derül, és ha az nem úgy történik, ahogy felké­ Vizsgáló vagy kezelő helyiség;
szítettük, a beteget csalódás éri, amit már nehéz le­ kézfertőtlenítő oldat;
het helyrehozni. 2 db steril duodenalis szonda;
vesetál;
A mindennapos vizsgálatok egy része invazív papírvatta, textillepedő;
jellegű, ezekhez a törvény szerint a beteg előzetes kémcsövek, steril kémcsövek, kémcsőáll-
hozzájárulása szükséges (például vérvétel). Az vány;
esetek nagyobb részében azonban elegendő az 10-20 cm' steril fecskendő;
ún. ráutaló magatartás. 33 százalékos magnézium-szulfát (gyógy­
szertárból rendelhető magisztrális készít­
Fontos, hogy a diagnosztikus célból az anya­ mény);
gokat az előírásnak megfelelően nyerjük, és az ér­ 2 dl víz;
vényes szabályok szerint juttassuk el a vizsgálat
helyére. A beavatkozások során mind a beteget,
mind magunkat védeni kell a fertőzéstől megfe­
lelő védőeszközök használatával (gumikesztyű,
esetleg szájmaszk, izolálás stb.)