ápolástan

Az újkor ápolástörténete (1493-) kötelesek eltartani szegényeiket. Angliában pél­
dául munkaházak létesítésével próbálták a mun­
A középkor és az újkor közötti átmenet időszaká- kanélküliek problémáit kezelni, a csavargást, a
ban a szegénygondozás a kórházakban összpon­ munkakerülést megoldani. A munkaházak, do­
tosult. Itt helyezték el és látták el a legyengült logházak elsődlegesen foglalkoztatást, a segélyért
idős embereket, az árvákat, az elhagyott gyereke­ folyamodóknak segélyt nyújtottak, viszont ezek­
ket, a nyomorékokat, valamint a munkaképtelen ben a házakban elkülönített részlegként műkö­
betegeket. A kórházakból segélyezték az otthona­ dött a mai fogalmainknak bizonyos mértékig
ikban élő, de ápolásra szoruló „házi betegeket" megfelelő kórház is.
is.
1679-ben Georg Detharding orvos Kiel-ben
A 16. század elejétől a tért hódító reformáció kiadta Tanulmány a betegápolásról című művét.
változtatásra késztette a katolikus egyházat a A tanulmány elsőként említette, hogy a betegápo­
kórházügy és a szegénygondozás területén is. A láshoz a legalkalmasabbak a nők. A nők 40 évnél
püspökök fennhatósága alá rendelték azoknak a ne legyenek fiatalabbak, de túl idősek se. Erős
kórházaknak az igazgatóit, akik nem a lovagren­ testalkatúak legyenek, hogy fel bírják segíteni a
dek vagy egyéb, a pápa által megerősített és ki­ betegeket.
váltságokkal felruházott ápoló testületek vezetése
alatt álltak, valamint a püspökök hivatali köte­ A 18. század végén számos írás keletkezett a
lessége lett a szegényügy. Több országban a kór­ kórházakban uralkodó, az emberhez méltatlan
háztól különválasztották a munkaképteleneket körülményekről, ahol az ápolás és a gyógyítás
ellátó szegényházakat, és a kereset nélküli, de személyi feltételei - a tárgyi feltételeken túl - egy­
munkaképes egyének számára munkaházakat általán nem voltak vonzóak: részeges, tolvaj nők
emeltek. „gondozták" a betegeket. Néhány kórház azon­
ban megkísérelt magasabb mércét állítani az ápo­
Az újkorban is több, az elesettek segélyezését ló személyzettel szemben, és a következő elvárá­
és a betegek ápolását ellátó rend és egylet alakult. sokat fogalmazták meg: jó egészség, jó látás, hal­
Ezek alkalmazkodtak a működési területük szük­ lás, ügyesség, nyugodtság, jó modor, szorgalom,
ségleteihez, gazdasági viszonyaihoz. Szent Vazul mértékletesség, valamint hogy egyedül élő, füg­
után vallották, hogy a szegénygondozás és ápolás getlen nő legyen az ápoló. Már ekkor megjelen­
valódi művészet, melyet tanulni kell, s e művé­ tek az ápolószemélyzet hierarchikus tagozódásra
szethez legjobban azok értenek, akik önként let­ tett első kezdeményezések is: például a segédápo­
tek szegények: a szerzetes ápolótestületek. lók (őrzők), akik az ápolók segítségére voltak.
Bécsben megjelent az első ápolástani tankönyv.
A sorra alakuló lovagrendek (Máltai Lova­ Ugyanakkor a kórházak számának és nagyságá­
gok, a Johanniták, a bajor Szt. György Lovag­ nak bővülése ellenére az ápolás és gondozás fel­
rend) és betegápoló szerzetesrendek (például a adatát még mindig az idősebbek, a feleségek és az
férfiakból álló Betegápoló Irgalmas Rend, vagy a anyák látták el a betegek saját otthonában.
legnagyobb létszámú női szerzetesközösség, az Ir­
galmas Nővérek, a Páli Szent Vince Szeretetleá­ A 19. század elején az ápolás még mindig el­
nyai) a fizikai segítségen túl a szükséget szenve­ szomorító képet mutatott. A kórházi ápolók gya­
dők lelki szükségleteire („egy jó emberi szó"), az korlatilag az egész életüket a kórházban töltöt­
irántuk tanúsított részvétre („egy szempillantás") ték, nem részesültek megfelelő képzésben. Az
is nagy hangsúlyt helyeztek. ápolás rutin műveleteit az idősebbektől tanulták
meg. Az ápolók munkáját elsősorban a sebek
Az újkori elvilágiasodás következtében vissza­ tisztítása, kötözése, a betegek etetése, itatása, tes­
szorult a vallásos jótékonyság, aminek ellensú­ ti higiénéjének biztosítása, gyógyszerrel való ellá­
lyozására több országban bevezették a szegény­ tása, a halottak ellátása tette ki. Mindezek mel-
adót s a kényszerkötelezettséget, hogy a községek

lett részt kellett venniük a szennyes ruha mosásá­ kássága a világszerte jelentős hatást gyakorolt.
ban, valamint a tiszta ruha javításában is. Nightingale az orvosoktól tudta, hogy az ápolók
azok, akik nélkül az eredményes kórházi munka
Ebben az időszakban az ápolás nem volt elfo­ lehetetlen. Véleménye szerint meg kell nemesíteni
gadott szakma, nem volt társadalmi presztízse. ezt a hivatást a szenvedő betegek ezrei érdekében.
Nemes vagy polgári családból származó nők Mert lehet másféle ápolás is, olyan, amelynek
nem dolgozhattak otthonaikon kívül, így ápolói mozgatórugója az odaadás. „Az ápolás szent és
munkát sem végezhettek. Elfogadott csak az tiszta hivatás, hiszen a szenvedőknek enyhülést, a
volt, ha valaki egy vallási felekezet tagjaként, haldoklóknak könnyebbséget, a gyógyulóknak
vallási motiváció alapján végzett ápolói munkát. életet ad." „A betegápolás féltékeny valami, nem
A 19. század során számos betegápoló rend ke­ tűri, hogy aki neki él, más utat is szolgáljon" -
letkezett vagy virágzott fel, és volt jelentős hatás­ hangoztatta. Egy enciklopédia számára írt cikké­
sal az ápolás színvonalára. A protestáns egyház ben csokorba gyűjtötte a jó ápolónő erényeit:
Theodor Fliedner lelkész segítségével felélesztet­ ,,Az ápolónő legyen józan; becsületes és megvesz-
te a „Diakonisszák Templomi Rendjét" 1836. tegethetetlen; legyen igazmondó és megbízható;
október 13-án Németországban, Kaiserswerth- legyen pillanatra pontos és hajszálig rendes;
ben. gyorskezű, de nem kapkodó; szolid, de nem las­
sú; nyájas, de nem fecsegő; tapintatos, de soha­
Elisabeth Frey (1770-1845) testi és szellemi sem tétovázó; legyen derűs és bizakodó; tiszta sa­
betegeket ápolt, rabokat látott el és gondozott, és ját személyében és tisztaságot teremtő a beteg kö­
amint értesült a kaiserswerthi diakonisszák mun­ rül; legyen szíves és szolgálatkész, a betegre gon­
kájáról, odautazott és meglátogatta kórházukat. doljon és nem önmagára."
Ezt követően ápolócsoportot szervezett London­
ban szegénysorsú betegek ápolására. Ápolócso­ Florence Nightingale, az ápolóképzés egyik kiemel­
portját először „Jótékony Protestáns Nővérek­ kedő alakja gazdag nagybirtokos családból származott,
nek" nevezte, amit később az „Ápoló Nővérek akit a szülők mindent megadva igyekeztek a saját ide­
Intézete" elnevezésre változtatott. Az emberek áljaiknak megfelelően formálni. A gazdag, művelt és
gyakran Frey-nővéreknek vagy Frey-ápolóknak jólnevelt lány édesapja szűkebb baráti körében megis­
is nevezték őket. Képzésük elemi szintű volt, és merkedik az emberbaráti (filantróp) szellemiséggel. A
egyik egyház mellett sem kötelezték el magukat. filantrópok mindenkivel együttéreznek, aki segítségre
szorul: a gyengével, szenvedővel, betegekkel. Ezen
A szervezett ápolóképzés a 19. században in­ gondolatok jegyében választotta hivatásául az ápolást.
dult meg, jóllehet korábban már léteztek kezde­ Szülei számára már az a tény is aggasztó volt, hogy dol­
ményezések a képzésre, azonban önálló iskolate­ gozni akar, de az, hogy kórházi ápoló akar lenni, az tel­
remtő jellegük nem volt. Európában a protestáns jességgel elfogadhatatlan volt. A határozott szülői nem
egyház Theodor Fliedner lelkész segítségével felé­ ellenére mindent megtett annak érdekében, hogy vá­
lesztette a „Diakonisszák Templomi Rendjét" lasztott hivatáséra felkészüljön. Barátaitól is megkapott
1836. október 13-án Németországban, Kaisers- ehhez minden segítséget, tőlük hallott a Fliedner házas­
werth-ben. Ez a diakonisszaiskola jelentette az el­ pár vezette Kaiserswerth-i Diakonissza Intézetről. Két­
ső szemléleti és gyakorlati áttörést az ápolókép­ hetes intézeti tartózkodás után közzétette ottani ta­
zésben. pasztalatait.

A tudományok, az orvostudomány gyors fej­ Utazásainak egy következő állomása Párizs, ahol
lődésének eredményeként egyre nőtt az igény a három téma érdekelte: a kórházi világ (az épület, a be­
jobb színvonalú ápolás, illetve ápolóképzés iránt. rendezés, az eszközök és az adminisztráció), a beteg
A 19. század közepén érkezett el az idő az ápolás, ember (igyekezett alaposan megfigyelni, megismerni,
illetve az ápolóképzés megreformálására, mely
végül Florence Nightingale ( 1 8 2 0 - 1 9 1 0 ) tevé­
kenysége során valósult meg. Nightingale mun­

mert ebből épült fel a betegápolás mindennapos tech­
nikája tudománnyá, egyéni művészetté) és az ápolónő
személye (meg akarta határozni azokat az erkölcsi kö­
vetelményeket, azt a szellemet, amely egy nőt alkal­
massá tesz arra, hogy ápolónő legyen, akitől a lelkiis­
meret ébersége szűnös-szüntelen megkívántatik).

1853 ó'szén egy elszegényedett magányos höl­ 4.7. ábra.
gyek számára létesített kis szanatóriumnak lett a
fó'nöknó'je, amely az „Úrinők Otthona Betegség Florence Nightingale (a „Lámpás Hölgy")
Idején" nevet viselte. Odaadó és önfeláldozó
munkájának eredményeként az otthonban talált Időközben az ápolás ügyének fontosságát egy
elfogadhatatlan állapotokat rövid időn belül ked­ újabb véres esemény, az 1859-ben lezajlott solfe-
vezően változtatta meg. Az otthon működését tel­ rinoi ütközet ismét bizonyította. A 40 ezer áldo­
jesen átszervezte a saját, betegközpontú kórház­ zatot követelő véres összecsapás sebesültjei közül
ról vallott elvei szerint. Nemcsak a kórházat mű­ sokan megmenthetők lettek volna, ha nem ma­
ködtette kiváló színvonalon, hanem cikkeket, ta­ radtak volna ellátatlanul a csatamezőn. A csata
nulmányokat írt az angol kórházi rendszer hibái­ színterén látottak és tapasztaltak a sebesültellá­
ról, amelyek hatására egyre elismertebb szakte­ tásban önkéntesként résztvevő Henry Dunant
kintéllyé vált országszerte. Nightingale számára svájci üzletembert arra késztették, hogy 1864-
fontos állomást jelentett az igazi ápolóvá válás ben Genfben létrehozza a Nemzetközi Vöröske­
útján a krími háborúban kapott kinevezése az resztet, mely elsődleges feladatának a betegek és
Angol Kórházak Törökországi Ápolónői Intéz­ sebesültek megsegítését tekintette háborús körül­
ményének főfelügyelőjévé. 1854. október 21-én mények között. A sebesültellátáshoz ápolónők
38 nővértársával együtt Szkutariba utazik krími kellettek, akiket ettől az időponttól kezdve a szer­
háborúba, hogy a sebesülteket ápolja. Florence a vezet tanfolyamain és ápolónőképző iskoláin is
katonáktól a „Lámpás Hölgy" nevet kapta, mert képeztek.
éjszakai vizitjeire egy kis lámpással a kezében in­
dult a sötét folyosókon, a kórtermek felé (4.1. A világi ápolás megalapozása Florence Nigh­
ábra). tingale munkásságához kapcsolható. Tevékenysé­
gének legmarkánsabb bizonyítéka a képzés terén
Visszatérve Angliába az emberek hősként tisz­
telték, és óriási hírnévre tett szert. Kiadta a had­
seregnek szánt reformjavaslatairól készített írása­
it, Jegyzetek a hadseregről címmel. Tapasztalata­
iról a londoni Times újságban jelent meg tudósí­
tás, melynek hatására feladatul kapta az egész­
ségügyi gondozás megszervezését a hadseregnél.
Ezt követően több tanulmánya is megjelent
nyomtatásban: A kórházakról (1859) és az Az
ápolónőkről (1860). 1859-ben kézikönyvet jelen­
tetett meg Jegyzetek az ápolásról címmel jövendő
ápolóknak. A könyv nem hagyományos értelem­
ben vett tankönyv, mert nem gyakorlati fogások­
ra tanította az ápolókat, hanem arra, hogy ho­
gyan kell „élni segíteni" a betegnek.

Hí* a londoni világi ápolóiskola megalapítása 1860. A 19. század második felében a Nightingale-
iskola mintájára világszerte ápolóképző intézmé­
június 15-én a londoni Szent Thomas Kórházban. nyeket alapítottak, amelyek mellett mind a Vö­
röskereszt, mind az önkéntesen szerveződő nő-
(Múzeuma jelenleg is ebben a kórházban van.) A egyletek is foglalkoztak ápolóképzéssel. A Vörös­
kereszt által tartott világi ápolóképzésbe az or­
magas színvonalú képzésben az elmélet (például vostudomány olyan nagyságai kapcsolódnak be,
mint például Theodor Billroth sebész professzor.
az emberi test felépítése, kémia, betegségek leírá­ A professzor azon túl, hogy oktatott, egy kiváló
ápolástankönyvet írt Betegápolás otthon és a
sa) és a gyakorlat (betegágynál végzett munka) kórházban címmel, amit 1881-ben adtak ki Bécs­
ben. A Vöröskereszt által szervezett ápolóképzé­
szorosan kapcsolódott egymáshoz. Az új típusú sek (hivatásos és önkéntes) Európában és más
kontinensen is hozzájárultak ahhoz, hogy a nők
betegápolás a nőktől műveltséget, mesterségbeli jelentős számban jelenjenek meg a kórházi beteg­
ápolás területén. A képzett világi személyzet egy­
tudást, a szellem és jellem csiszoltságát, önálló fe­ re nélkülözhetetlenebbé vált a gyógyító munká­
ban. Azzal, hogy az ápolók a gyógyító munka
lelősségérzetet kívánt. Ezt kívánta és ezt adta a több területén is részt vettek, megkezdődött sza­
kosodásuk (például gyermekápoló, műtősnő).
Nightingale-iskola.
Az új szellemben képzett ápolók önszervező­
Nightingale munkásságának legfontosabb te­ désének képességét fejezte ki az Ápolók Nemzet­
közi Tanácsának (ICN) megalapítása 1899-ben.
rületei a következők voltak: az ápolás újjászerve­ A 20. század kezdetétől az európai ápolóképzés
fejlődése eltérő irányt vett az addig számos közös
zése, a higiéné jelentőségének a hangsúlyozása a vonással rendelkező amerikai ápolóképzéshez ké­
pest.
betegségek megelőzésében, a statisztika és a do­
Általánosságban elfogadott tény, hogy a mo­
kumentáció alkalmazása az ellátás színvonalának dern ápolás Florence Nightingale könyvével kez­
dődött 1859-ben, ami Jegyzetek az ápolásról
növelése érdekében, a szegénytörvény kidolgozá­ címmel jelent meg. A könyvben megfogalmazott
tanításokhoz hasonló kezdeményezések figyelhe­
sa, a kórházi reformok és az ápolóképzés. tők meg ugyanebben az időszakban Európában
több helyen is. Célja mindegyiknek, hogy az
Az ápolóképzés fejlődésével párhuzamosan az ápolást megbecsült hivatássá tegye. Az ápolással
kapcsolatos tudásanyagot illető elvek is fejlődtek.
ápolás fogalma és tevékenységi köre is bővülni
A gyógyítás és betegellátás napjainkra a múlt
kezdett. Az ápolás már nem csak az orvosi utasí­ század utolsó száz évében bekövetkező gyors tu­
dományos-technikai fejlődés, valamint az elméle­
tások végrehajtását s a beteg közvetett testi szük­ ti orvostudomány vívmányai következtében gyö­
keresen megváltozott. Mindezek hatással voltak
ségleteivel való törődést jelentette, hanem mind­ az ápolás fejlődésére is. Az egyre gyarapodó be­
tegápolási ismeretek terjesztésére, fejlesztésére fo­
azon körülmények megteremtését, amelyek az lyóiratot alapítottak, mely 1900-ban The Ameri­
can Journal ofNursing címmel jelent meg.
egészség helyreállításához szükségesek.

1910. augusztus

13-án 90 éves korá­

ban halt meg. Kíván­

sága szerint minden

külsőség nélkül az

angliai Embleyben te­

mették el (4.2. ábra).

A Nightingale-is­

kola elterjedését segí­

tették a krími hábo­

rúban szerzett gya­

korlati tapasztalatok,

valamint az a tény,

hogy az akkori kór­

házi munkában bizo­

nyossá vált, hogy a

megfelelő szakisme­

4.2. ábra. ret alkalmazása em­
berek életét képes
Florence Nightingale egy­ megmenteni.
szerű síremléke

Az első, majd nem sokkal később a második Az ápolóképzés különböző szintjei lehetővé
világháború ismét bizonyította a betegápolás teszik az ápolói feladatok megosztását az egyes
fontosságát. A frontvonalak közelében nők soka­ képzettségi szintek között. így a felsőfokú vég­
sága látott el alapvető ápolói feladatokat, sebel­ zettséggel rendelkező ápolók sokkal intenzíveb­
látást végeztek, illetve vigaszt nyújtottak a hal­ ben tudják magukat a betegeknek és az eredeti
doklóknak. ápolási tevékenységeknek szentelni, mint például
az ápolástervezés. Ez megnyitja annak lehetősé­
Az ápolóképzési reformok két legfontosabb gét, hogy már a képzésbe széles körben bevont
eleme Észak-Amerikában (USA, Kanada) a kép­ ápolástudományi ismereteket és modelleket sike­
zés fejlesztése és a szakmai autonómia kialakítá­ resebben ültethessék át a gyakorlatba.
sa volt. A Kolumbia Egyetem Tanárképző Főis­
kolai Karán indult az első ápolók részére meg­ A legtöbb országban rendszeres időközönkén­
hirdetett továbbképző kurzus 1899-ben, majd az ti minősítéseket vezettek be az ápolók számára,
első doktori programot is elindították 1924-ben. hogy biztosítsák szaktudásuk aktualizálását, nö­
Az első önálló ápolási főiskolát a Minesotta veljék képzési motivációjukat.
Egyetemen alapították meg 1909-ben. A fordu­
lópontot az jelentette, hogy az 1950-es évektől Az ápolók hatáskörének bővülése és a kor kö­
egyre több egyetemen alapítottak ápolói fakul­ vetelményeinek megfelelő magas szintű ápolási
tást, ami megteremtette az ápoláskutatás fejlődé­ ellátás személyi feltételeinek biztosítása érdeké­
sével a doktori fokozat megszerzésének lehetősé­ ben először az Amerikai Egyesült Államokban
gét. nyílt lehetőségük az ápolóknak arra, hogy egye­
temi diplomát szerezzenek. Az ápolástani ismere­
A napjainkban is folytatódó tudományos­ tek magas szintű oktatására ápolástani tanszéke­
technikai haladás és specializáció átalakította az ket hoztak létre, melyek az ápolástudomány fej­
orvos munkáját, mert az egyre fejlődő diagnosz­ lesztésében is jelentős szerepet játszanak. Az
tikus és terápiás eljárások elvégzése miatt egyre 1950-es évektől egyre több európai országban
kevesebb időt tudott a betegágy mellett tölteni. alapítanak ápolási fakultást, ahol az ápoláskuta­
Az ápolók ennek következményeként ma már tás fejlődésével a doktori fokozat megszerzése is
olyan feladatokat is ellátnak, melyek eredetileg lehetővé válik.
az orvos hatáskörébe tartoztak.
Az ápolóképzés fejlődésével párhuzamosan az
A fenti változások igényelték az ápolóképzés ápolás fogalma és tevékenységi köre is bővülni
szerkezeti (a három- és a négyéves képzés), tartal­ kezdett. Az ápolás már nem csak az orvosi utasí­
mi (több társadalomtudományi tantárgy: például tások végrehajtását s a beteg közvetett testi szük­
pedagógia, pszichológia, szociológia; optimali­ ségleteivel való törődést jelentette, hanem mind­
zálják az elmélet-gyakorlat arányát) és módszer­ azon körülmények megteremtését, amelyek az
tani (pl. a Hollandiában eredményesen alkalma­ egészség helyreállításához szükségesek.
zott ,,problémaalapú oktatás" és a különböző
készségek gyakorlása) átfogó reformját. Minde­ Az ápolás fejlődése közben a feladatkörök és
zek hatékonyan készítik elő az ápolásban az ön­ elvek folyamatosan bővültek, ezért az ápolási te­
álló és tudományosan megalapozott szakmai te­ vékenység lényegét az elméleti szakemberek kü­
vékenységet. lönböző elméletek megfogalmazásával magyaráz­
ták. Az ápolási elméleteket leképező ápolási mo­
Néhány európai országban (pl. Svájc, Hollan­ dellek segítségével meghatározott ismeretek pedig
dia) a végzettség fent említett két formája, illetve javították az ápolás mindennapi gyakorlatának
szintje nem vált be, és a hároméves végzettséggel fejlődését, az ápolói életpálya vezérfonalául szol­
rendelkezők nehezen találtak munkahelyet. Ezek­ gálnak, és napjainkban is kijelölik az ápolási te­
ben az országokban a két előbbi szint közül ma vékenység területeit és céljait, mindezek alapján
már csak a négyéves képzés létezik. kialakítható a szakmai függetlenség és felelősség.

Az ápolás professzionalizálása különböző A Szent Margit legenda alapján ismeretes pél­
gyorsasággal halad európa egyes országaiban. Az dául az is, hogy a szerzetesek nemcsak a kórház­
orvosok egyre jobban elismerik az ápolók mun­ ban ápolták a betegeket, hanem a rászorultakat
káját és a hierarchia egyre jobban leépül. A ma­ otthonukban is látogatták.
gasabb szinten képzett ápolók tevékenységeit ke­
vésbé tekintik orvosszisztenciának. A cél áttörni A kolostori kórházak jelentős tényezői voltak
a régi és megszilárdult struktúrákat. Fel kell olda­ a betegápolórendek elterjedésének. Az új beteg­
ni az ápolás mint elsősorban az orvosi ellátást se­ ápolórendek közül a szerzetes lovagrendek a ne­
gítő szakma és az ápolás mint önálló hivatás kö­ messég soraiból kerültek ki. A szerzetes lovagren­
zötti ellentmondást. dek (például János-lovagok, Templomos lovag­
rend, német lovagok, Szt. László lovagrend) a be­
Napjainkban az ápolást és az ápolók helyze­ tegápoláson túl az ún. hitetlenek elleni harcot is
tét a legtöbb országban erősen befolyásolják a feladatuknak tekintették.
gazdasági helyzet következményei és az egyre
jobban változó demográfiai és társadalmi adott­ A betegápoló rendek másik lényeges csoport­
ságok. Az ápolásra szorulók növekvő száma, az ját képező polgári lovagrendek (például Szent Lá­
orvostudomány fejlődése okozta költségrobba­ zár rend, Szent Antal rend, a Szentlélekről elneve­
nás és az azzal párhuzamosan követelt költségta­ zett betegápoló rend, Beginák női betegápoló­
karékossági intézkedések megnehezítik, hogy az rend, Stefaniták) szerzetesi fogadalommal vagy
ápolói szakma megfeleljen a holisztikus ápolás anélkül teljesítették betegápolói szolgálatukat.
igényeinek.
A szerzetesrendi kórházak fenntartásához a
Betegápolás Magyarországon vagyonosok által adott jótékony adományok já­
a középkorban rultak hozzá.

Ebben a történelmi korban a szegénygondozás A városokban a céhek vagy jótékony társula­
Magyarországon is az egyházra hárult. Az intéz­ tok építtettek kórházakat. Ezek az intézmények
ményi gondoskodás színteréül szolgáló kolostori egyaránt szolgáltak a szegények és a betegek ellá­
kórházak éppúgy, mint Európa más országaiban, tására is.
nemcsak a szegényellátással, hanem betegápolás­
sal is foglalkoztak. A városi kórházak kialakulása idejére esik,
hogy megszűnt az idegenek és az utasok kórházi
A szerzetesek (benedekrendiek, premonteriek, ellátásának gyakorlata. Az előbbi feladatok átvé­
ciszterciták) által alapított kolostorok (például telére alakultak a városi vendégfogadók.
Pannonhalma, Bakonybél, Pécsvárad) a fáradt
utasoknak biztonságos hajlékot, a szegényeknek Az ápolásügy helyzete hazánkban,
vigaszt, a betegeknek ápolást nyújtottak. az újkorban

A kolostori ellátásban résztvevő rendek ha­ Mivel a középkori egészségügy intézményes ke­
nyatlásával egyidőben alakultak ki az ún. koldu­ zelése a reformációig a kolostorokban, kisebb
ló szerzetesrendek (például pálosok). Az új ren­ mértékben a városi világi szegény- és betegápoló
dek kolostoraiban voltak kórházi részlegek, ahol kórházakban történt - több esetben a káptalani
a betegek éjjel-nappal ápolásban részesültek. ispotályban -, a reformáció korában itt is válto­
zás következett be. Ahol a katolikus intézmény
A férfi szerzetesrendek mellett női szerzetes­ megszűnt, vagy nem volt, ott a városnak kellett
rendek is meghonosodtak. A női kolostorok is gondoskodnia az ispotály létesítéséről és fenn­
tartalmaztak kórházi részlegeket. tartásáról. Az intézményhez tartozott a templom
kántora, aki az istentiszteleteken orgonált, fele-

sége pedig ápolta a betegeket, mosott rájuk. korláta is változtatásra szorult. Több javaslat
Egyébként a betegek gondozását fizetett szemé­ született arra vonatkozóan, hogy miként lehetne
lyekre bízták. a betegápolásba minél több világi személyt is be­
vonni, s ezzel biztosítani a kórházi munka zavar­
A hadsereg tábori egészségügyi szolgálata - talan feltételeit. A javaslatok a jól működő szer­
mint Európában általában, így a Habsburg biro­ zetesrendek mellett a nők bevonásában látták az
dalom területén is - rendkívül szervezetlen volt. ápolásügy aggasztó kérdéseinek megoldását.
Az alkalmi sebészek képtelenek voltak megbir­
kózni a sebesültek tömegével. Segédszemélyzet Bugát Pál (1793-1865) mint a modern beteg­
hiányában pedig nem tudtak gondoskodni az ápolás-eszme megteremtőjének a javaslata a kór­
ápolásról. A tábori segélyhelyeken nem volt meg­ ápolók képzésére vonatkozóan húsz évvel meg­
felelő' az élelmezés, a betegekről a sereget kísérő előzte a modern betegápolást oktató Florence
asszonyok gondoskodtak. A hadvezetés számos Nightingale-iskola megalapítását.
esetben a tábori kórházak felállítására, a betegek
gondozására az egyházat kérte fel. A polgári betegápolás ügye a márciusi forra­
dalom napjaiban ismét előtérbe került. Az 1 8 4 8 .
A 18. század elején a mai értelemben ven kór­ március 23-án összeült Orvoskar többek között
ház alig akadt, a legtöbb gyógyító intézmény or­ határozatilag kimondta a két éves képzéshez kö­
vosok hiányában „ápolda" volt csupán beteg, tö­ tött betegápolói hivatás megteremtését.
rődött emberek, vándorok és elhagyottak részére.
A betegápolás szervezése
II. József egészségügyet fejlesztő intézkedései a szabadságharc idején
hozzájárultak a szegénygondozás mint szociális
gondoskodás és a kórházügy mint az egészség­ A magyar katonai orvosügyekre vonatkozó terv
ügyi ellátás színterének a szétválasztásához. A fontos mozzanataként szerepelt a betegápolás
magyar ápolásügy és ápolóképzés központjai a kérdése is. Ebben a javaslatban Bugát 1840 no­
szerzetesrendek kórházai, valamint a helyőrségi vemberében leírt elképzelése merült fel ismét.
kórházak voltak, ahol a gyakorlati ismeretek
mellett bizonyos elméleti ismereteket is elsajátí­ A betegápolás ügyét a magyar 1848-as forra­
tottak a férfi és a női szerzetesek. II. József idején dalom és szabadságharc lendítette előre. Az
jelent meg az első olyan rendelet, mely a betegá­ 1 8 4 8 . július 4-én összeülő Orvoskar Balassa Já­
polás kérdéseivel is foglalkozott. A betegápolásra nos professzor vezetésével a betegápolók képzé­
jelentkezett polgári személyektől mindössze sét is tárgyalta. A szabadságharc idején tapasztal­
annyit követelt meg az írni-olvasni tudáson kívül, ható kórházi állapotok tanulmányozásával nyil­
hogy egészségesek, tiszta erkölcsűek legyenek. A vánvalóvá vált, hogy tanult kórápolók nélkül
férfi és női részlegekre tagolt kórházakban az egyenesen lehetetlen a lelkiismeretes gyógyítás.
ápoltak nemével egyező ápolókat kellett alkal­ Kossuth tapasztalatainak hatására a betegek és
mazni. Az ápolónők ápolási munkájuk mellett ta­ sérültek lelkiismeretes ápolását a legfőbb kor­
karítottak, főztek és mostak is. A férfiápolók a mányszervek kötelességévé tette. Előkészületek
beszerzésről gondoskodtak, valamint a kórház történtek arra, hogy kórápolói tanfolyamot indít­
körüli fizikai munkákat végezték el. sanak. A tanfolyamot a Szvetanay utcai tábori
kórház vezetőjére, Eckstein Frigyes egyetemi ta­
A betegápolás helyzete a magyar nárra bízták.
orvosi reformmozgalom idején
1849 januárjában Debrecenben az Önkéntes
A reformkor idején a 18. század végén kialakult Nőegylet gyűjtést rendezett, hogy kötszert, tépést
kórházi ellátási gyakorlat és az ápolóképzés gya- és egyéb kórházi felszerelést szerezzenek. A felhí-

vasra lelkes asszonyok és leányok kapcsolódtak szágos főápolónő közreműködésével kórházi
be a munkába, só't önként jelentkeztek a tábori ápolókul nők fognak alkalmaztatni, mivel azon­
kórházakba takarítani és fó'zni. Flór Ferenc azt ban valószínű, hogy a kórházak számához képest
javasolta, hogy ugyancsak önként kapcsolódja­ kellő arányban íIly ápolónők rögtön vállalkozni
nak be a hátországi tábori kórházak betegápolá­ nehezen fognak, ennél fogva minden kórházi pa­
sába, s ezzel Kossuth is egyetértett. rancsnokságok és igazgatóságok oda utasíttat­
nak: hogy a kórházakban eddig létezett vala­
Kossuth Lajos 1849. április 16-án azzal, hogy mennyi férfiápolókat a fentebb érintett kísérlet
országos fó'ápolónővé nevezte ki Meszlényiné miatt ne bocsássák el, sőt azokat, kik az ápolás­
Kossuth Zsuzsannát, legfiatalabb nőtestvérét, el­ ra alkalmasak, s arra kellő ügyességet bírnak, az
ismerte a női ápolók rendszerét. Kossuth Zsu­ illető katonai hatóságok a tábori szolgálat alól
zsanna 1849 januárjától az egyik szervezője volt mentessék fel, és a kórházakban továbbra is múl­
az Országos Nőegylet gyűjtési munkáinak, s fel­ hatatlanul tartsák meg, annál is inkább, mivel a
ügyelte a kórházi felszerelések raktárát. Főnővéri női kezek a betegeknek nyújtandó terhesebb erőt
kinevezésekor az ő hatáskörébe került az akkor igénylő ápolásra férfi segítség nélkül nem is elég­
életre hívott Országos Kórodai Főápolónői Inté­ ségesek." Ezzel Kossuth Zsuzsanna főápolónő is
zet. Az intézménynek az lett a feladata, hogy a egyetértett, s amikor 1849. június 23-án Schwei-
nyilvántartsa az ápolónői kart, összehangolja az del tábornok, Pest katonai parancsnoka őhozzá
országos ügyeket, s begyűjtse, tárolja, majd szét­ fordult segítségért, mérlegelte a helyzetet, s férfi­
ossza a kórházi ápolási munkához szükséges fel­ akat ajánlott a felállítandó pesti kórházba hon­
szereléseket. Kossuth Zsuzsanna a kinevezésekor, védápolóknak.
1849. április 23-án felhívást intézett a tábori kór­
házak igazgatóihoz. Tájékoztatást kért kórházi 1849 májusában - Kossuth Zsuzsanna felhí­
felszereltségükről, s a válaszok alapján kezdte vása nyomán - az Önkéntes Nőegyleteken belül
meg kórházszervezési tevékenységét. Ugyancsak megalakultak a betegápoló egyletek, melyek tag­
ezekben a napokban felhívással fordult a nőkhöz jai részt vettek a kórházak munkájában. Igaz, ezt
is, hogy jelentkezzenek önkéntes ápolónőnek. A a gondolatot a honvédorvosi kar nem támogatta
Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályá­ egyértelműen, só't, sokan - joggal vagy jogtalanul
tól megkapta az intézkedési jogkört, s ő lett az - kételkedtek a nők teljes értékű kórházi munká­
ápolásra jelentkező nők szakmai és fegyelmi elöl­ jában. Mások - közöttük Töltényi János törzsor­
járója. Klapka György hadügyminiszter-helyettes vos, Flór Ferenc állandó helyettese - erkölcsileg
1849. április 25-én rendeletet adott ki a honvéd­ károsnak tartották a nők megjelenését a kórhá­
orvosi kar munkájának erősítésére: a kórházpa­ zakban, hiszen „elvonnák a betegek figyelmét a
rancsnokok kötelesek igénybe venni az önkéntes gyógyulástól, bujaság vágyát hevítenék fel ben­
asszonyok és leányok munkáját, ápolási kiképzé­ nük". Ezt a véleményt mások is osztották: Gör­
sükről pedig a beosztott orvosok gondoskodnak. gey, Damjanich és Vetter tábornok szintén mere­
Az új szervezet szerint a zászlóaljakban a beteg­ ven ellenezte, hogy az önkéntes betegápolónők a
szállítók, a frontvonalakra telepített kórházak­ kórházakban dolgozzanak. Az ápolásba való be­
ban a kórápolók és az orvossegédek ápolták a be­ vonásuk azonban enyhítette az ellátásban tapasz­
tegeket, s a hátországban az önkéntes nővérek se­ talható súlyos helyzetet.
gítették őket. 1849 áprilisában a nőknek az ápo­
lási munkába való bevonása - a kinevezésektől és Kossuth Zsuzsanna egyik feladata az ellenőr­
a rendelkezésektől függetlenül - még csak elhatá­ zés volt, így javasolhatta, hogy hozzanak létre új
rozás volt, s a hagyományos katonakórházi gya­ tábori kórházakat. Az egészségügyi osztály rész­
korlattal sem kívántak szakítani. Ezt tükrözi Flór letes útitervet dolgozott ki számára, elsősorban
Ferenc 1849. május 4-én kelt utasítása is: „Az or­ olyan területekre, ahonnan nem voltak megbíz­
ható adatok, vagy éppen úgy vélték, nehéz ott a

helyzet. Kísérőjéül Barna Ignác törzsorvost ren­ —r : " ;i
delték ki, hogy orvosi szakértelmével a segítségé­
re legyen. A szemleutak során szinte minden Jóllehet minden társadalomban számos kü­
egészségügyi intézményt felkerestek, csaknem lönféle egészségügyi rendszer van, általában az el­
hetven új tábori kórház létesítésére tettek javasla­ látásnak egyik formája az uralkodó. Az összetett
tot segítséget nyújtottak felszerelésükben, s meg­ társadalmakban általában három egymást átfedő
szervezték a női személyzetüket is. A magyar sza­ egészségügyi ellátórendszert lehet elkülöníteni:
badságharc történetének figyelemre méltó terüle­ egy laikus, nem professzionális egészségügyi
te, a hadifoglyok gondozása nagy hangsúlyt ka­ rendszert; a népi gyógymódok rendszerét és egy
pott az egészségügyi ellátásban. hivatalos, professzionalizált, jogilag szabályozott
rendszert. E különböző típusú egészségügyi rend­
Az ápolás szerepe szerek mindegyikébe beletartozik a gondozás
a társadalomban vagy az ápolás, és felfoghatók úgy is, hogy bizo­
nyos fokig megfelelnek napjaink öngondozás (az
Az emberiséget mindig foglalkoztatta a betegsé­ egyén saját maga által nyújtott gondozás/ápolás),
gek megelőzése és az egészség megőrzése. Az a helyettesítő gondozás (rokonok vagy barátok
egészség megőrzésének a szükségessége a társa­ által nyújtott gondozás/ellátás vagy segítség ab­
dalmi csoport túléléséhez kapcsolódik. Napjaink­ ban) és a professzionális, hivatásos ellátás (az
ban a társadalmak többsége elismeri annak a egészségügyi team megfelelő tagja által nyújtott
szükségességét, hogy segítenie kell tagjai testi, ér­ gondozás/ápolás).
zelmi, gazdasági és szociális szükségleteinek ki­
elégítését, illetve gondoskodnia kell azokról, akik A professzionális ápolás küldetése a társada­
nem tudnak gondoskodni magukról. Ebben a tár­ lomban az, hogy segítse az egyéneket, családokat
sadalmi gondoskodásban több jóléti ellátórend­ és csoportokat a fizikai, szellemi és társadalmi
szer vesz részt. funkcióik optimalizálásában és integrálásában,
mégpedig abban a kihívást jelentő környezetben,
Az ápolás az országos egészségügyi ellátó­ amelyben az ellátottak élnek és dolgoznak. Ez az
rendszer része, de bizonyos területeken szorosan ápolóktól olyan tevékenységek felismerését és ki­
kapcsolódik a jóléti rendszerek más alrendszerei­ vitelezését kívánja meg, amelyek összefüggnek az
hez, így a szociális ellátó rendszerhez is. egészség megőrzésével és fenntartásával, a beteg­
ségek megelőzésével, valamint az egészség helyre­
Az előző század második felében egyre erő­ állításával.
södött az a felismerés az ápolók körében, hogy
szükséges lenne kísérletet tenni az ápolás egye­ Az ápolási ellátás tulajdonképpen szolgálta­
dülálló funkciójának a meghatározására vagy tás nyújtása az egyének, családok és csoportok
leírására. Az ápolási ellátásban már részesült számára, egész életen át - a fogantatástól a ha­
emberek jelentős része tapasztalatból tudja, lálig. Az ápolási ellátás kiterjed az egészség meg­
hogy az ápolás valami olyat ad hozzá az egész­ őrzésére, a betegségek gyógyítására, a rehabili­
ségügyi ellátásukhoz, ami minőségileg eltér a tációra, és magában foglalja az élet fizikai, lelki
más egészségügyi és szociális ellátó személyzet és szociális aspektusait, hiszen mindezek kihat­
által nyújtott szolgáltatásoktól. E tapasztalat nak az egészségre, betegségre, rokkantságra és
alapján vélekednek az emberek úgy, hogy az halálra.
ápolás az egészségügyi ellátórendszer lényeges
tényezője. Az ápolóknak az ápolói ellátás során öntevé­
kenységre, önápolásra, öngondozásra, a jobb
egészség kialakítására, fenntartására kell bátorí­
taniuk az egyéneket, családokat és/vagy az ellá­
tandó közösséget. Az ápolóknak az ápolás-gon­
dozás minden területén és valamennyi szintjén
be kell vonniuk az ápolásba az ellátandó egyént

és ahol lehet családját, illetve közvetlen környe­ Ember
zetét is.
Descartes ( 1 5 9 6 - 1 6 5 0 ) dualizmuselmélete (a lé­
Az ápolók munkájuk során együttműködnek tet két ellentéses alapelvvel, az anyaggal és a szel­
az egészség megőrzésével, fenntartásával és lemmel magyarázó felfogás) a rákövetkező há­
visszaszerzésével kapcsolatos szolgáltatásokkal rom évszázadon át erősen megszabta a tudomány
foglalkozó más hivatások képviselőivel. Ha több fejlődésének az útját, különösen az egészséggel
tudományterület képviselője kapcsolódik be az kapcsolatos tudományokét. A lélek a papság ha­
egészségügyi és egyéb szolgáltatások nyújtásába, táskörébe került, a test viszont az orvos területé­
ott az ápolók, illetve munkájuk kiegészítő funkci­ vé vált. Ebből következően az orvoslás és az ápo­
ót tölt be az ellátás során. lás hagyományos modelljét biomedikális (a test
működésére koncentráló) egészségmodell képez­
Az egyes tudományterületek képviselői által te. Hosszú időn át tehát az ápolási tevékenységek
nyújtandó szolgáltatásokat, mint a gyógyítást és végzése során szinte kizárólagosan az emberi test
az ápolást, legtöbbször közös és nem izolált tevé­ ápolására helyezték a hangsúlyt. A 19. század
kenységek sorozataként kell megtervezni ahhoz, második fele személetbeli változást hozott az em­
hogy az ellátást integrált egészként tudják bizto­ ber megítélésével kapcsolatban. Ekkor ismerték
sítani. fel először, hogy az ember biológiai szervezete
szoros kölcsönhatásban áll a körülötte lévő ter­
Az ápolás színvonala a tényleges megelőzés, a mészeti és társadalmi (szociális) környezettel, és
gyógyítás és a rehabilitációs tevékenység eredmé­ ennek alapján az embert bio-pszicho-szociális
nyének egyik meghatározója. Az ápolók nyújtot­ lényként kezdték értelmezni.
ta szolgáltatás az ápolás minden színterén nagy
hatással van az ellátandó lakosság egészségi ál­ Engel (1977) bio-pszicho-szociális egészség-
lapotára, ezért az ápolás helyzete, az ápolás szín­ modelljének biológiai alrendszerében az egészség
vonala, szervezettsége az egészségpolitikának és és betegségfolyamatok strukturális (anatómiai) és
bizonyos mértékig a szociálpolitikának is egyik funkcionális (élettani) jellegzetességei találhatók
kulcskérdése. Vagyis az ápolás színvonala nem­ meg. A pszichológiai alrendszer a pszichikus me­
csak a partner diszciplínákra van hatással, hanem chanizmusokat, pszichodinamikai folyamatokat
az egészségügyi és szociális ellátás színvonalát is tartalmazza. A szociális alrendszer a társas mű­
meghatározza. ködést, a társadalmi magatartást és az egyén tár­
sas, valamint csoportbeli viszonylatait jelenti. Ez
Az ápolás fő fogalmai a későbbiekben egy negyedik dimenzióval, a spi­
rituálissal (szellemi, lelki) egészül ki. Ma már az
Az embereknek szánt szolgáltatásokat nyújtó va­ egészséget a szomatikus, a pszichés, a szociális és
lamennyi szakmának állást kell foglalnia, értel­ a spirituális működések összegződése, azok bizo­
meznie kell mindazokat a fogalmakat, melyek nyos minősége határozza meg.
munkájuk kereteit szolgálják. Az ápolói ellátás
kereteinek meghatározásához a következő fogal­ Amennyiben az embert bio-pszicho-szociális
mak tisztázása szükséges: egészség, ember, kör­ lényként értelmezzük, ezzel rámutatunk arra,
nyezet és ápolás. hogy a fejlett gerinces főemlősök biologikumát
viseli, ugyanakkor azonban magasan szervezett
Az egészség fogalmát már az első fejezetben idegrendszeri működése révén pszichikus és tár­
tisztáztuk, itt most csak röviden térünk ki rá, az sas-társadalmi tevékenységre is képes. Az ember
alábbiak az ember, környezet és ápolás fogalma­ biológiai meghatározottságán túl szociális ténye­
kat tárgyalják részletesebben. zők által is meghatározott lény. Szociális megha­
tározottságán azt értjük, hogy személyiségének

kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások társadalmi csoportok, intézmények (például az
nélkül- Vagyis az ember biológiai lényből (az em­ egészségügyi ellátás intézményei), szervezetek,
beri faj tagja) a szocializáció (szociális hatások amelyekkel az egyén kapcsolatba kerül.
érvényesülésének folyamata) során válik társa­
dalmi lénnyé. Ápolás

Az egyén életében - minőségileg megkülön­ Az ápolás nem szervezett formájában öngondo-
böztethető - életszakaszok váltják egymást, me­ zás és másokat segítő alapvető emberi tevékeny­
lyek az élettani, a pszichés és szociális dimenziók­ ségként fogható fel. Az öngondozás, önellátás el­
ban változásokkal járnak. A fejlődési szakaszok fogadottan az emberi élet mindennapi tevékeny­
mindegyike sajátos stresszhatásokkal és gyarapo­ ségei közül azoknak az elvégzését jelenti, amelyek
dási ösztönzőkkel bír. hozzájárulnak az egyén egészségéhez és jóllété­
hez. Ezeket a tevékenységeket az emberek önként
Az ember rendelkezik veleszületett és tanult és önmaguk végzik, és ehhez nem igényelnek
viselkedési mintákkal, amelyek segítségével kielé­ szakembertől segítséget.
gíti szükségleteit, alkalmazkodik a változó kör­
nyezethez, és megfelel a fejlődési követelmények­ A helyettesítő gondozáson azt a fajta segítsé­
nek. get értjük, amelyeket a rokonok, barátok vagy
szomszédok nyújtanak, amikor segítségre van
Környezet szükség. A helyettesítő gondozás lehetővé teszi,
hogy az emberek saját otthonukban maradhassa­
Az ember nem légüres térben él és fejlődik, ha­ nak, valamint azt, hogy az egészségügyi ellátásra
nem a külső környezettel szoros kölcsönhatás­ rendelkezésre álló szűkös erőforrások hatéko­
ban. A külső környezet a külső tényezők összes­ nyan legyenek felhasználhatók.
ségét jelenti, vagyis azt a természeti és társadalmi
környezetet, amelyek hatással vannak az egyén A professzionális ápolás az a fajta tevékeny­
egészségére. Az embert környezetével egy egység­ ség, amely a szakképzett ápoló szakismereteit,
ként kell értelmezni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy készségeit és hozzáállását követeli meg. Az ápolás
a környezeti változások hatással vannak az em­ szervezett formában különálló egészségügyi tu­
berre, annak egészségi állapotára, másrészt pedig domány olyan ismeretanyaggal és készségekkel,
azt, hogy az ember tevékenysége révén megvál­ amelyek megkülönböztetik más egészségügyi tu­
toztathatja környezetét, vagy legalább erőfeszíté­ dományágaktól.
seket tehet arra, hogy csökkentse annak kedve­
zőtlen hatásait. Az ápolás komplex tevékenység, amely foglal­
kozik az egyénen kívül a családdal és a közösség­
A természeti környezetet tovább bonthatjuk gel, egészségben és betegségben egyaránt, a fo­
fizikai (sugárzás, hőhatás, zajhatás, légnyomás gantatástól a halálig. Az ápolás személyes ellátás­
stb.), kémiai (élelmiszerek, ipari kemizáció, leve­ nyújtás, olyan interperszonális (ember-ember)
gőszennyezettség stb.) és biológiai környezetre kapcsolatok folyamata, amely foglalkozik az
(növény- és állatvilág, ivóvíz, talajviszonyok egészség fenntartásával, előmozdításával és vé­
stb.). Ezt a környezetet az ember sokszor saját delmével, a betegek ápolásával, rehabilitációjá­
kárára pusztítja, szennyezi, rontva ezzel saját lét­ val, az élet pszichoszomatikus és pszichoszociális
feltételeit. aspektusaival, amennyiben ezek az egészséget,
betegséget és a halált befolyásolják.
A természeti környezet mellett a társadalmi
környezet is befolyással van az egyén egészségi A professzionális ápolás célirányos, tervezett,
állapotára. A társadalmi környezetbe tartozik a szervezett, ellenőrzött és dokumentált folyamat.
család, a munkahely, lakás- és kereseti viszonyok, Az egyedüli olyan hivatás, amely az egész ember-

rel foglalkozik. Olyan hivatás, amely együtt dol­ Az ápolás „művészetének" van egy intellektu­
gozik más szakmák képviselőivel, akik részt vesz­ ális vetülete: felismerni és felmérni, ezekre ala­
nek az egészségügyi szolgáltatásokban. pozva klinikai ítéletet fogalmazni, ismeretükben
célokat kitűzni és megtervezni azt, amit tenni le­
Virginia Hendersontól származik az ápolás lé­ het és kell; továbbá egy gyakorlati aspektusa:
nyegét legjobban kifejező meghatározás, amelyet ténylegesen elvégezni ezeket a beavatkozásokat.
az Ápolónők Nemzetközi Tanácsa Ápolási Bi­ Az ápoló szakmai felkészültségi szintjétől függő­
zottsága nevében készített, és amelyet Az ápolás en gyakorlati vonatozásai gyakran delegálhatók,
alapelve című munkájában olvashatunk. Esze­ míg az intellektuálisak nem. Ez azt jelenti, hogy
rint: „Az ápolás elsődleges feladata az egészséges klinikai ítéletalkotásra és ez alapján az ápolási te­
vagy beteg egyén segítése azon tevékenységeinek vékenység tervezésére csak magasan képzett ápo­
elvégzésében, melyek hozzájárulnak egészségéhez lók jogosultak, míg bizonyos ápolási beavatkozá­
vagy gyógyulásához (vagy békés halálához), és sokat az ő irányításuk alatt dolgozó ápolók is el­
amelyeket segítség nélkül maga végezne, ha lenne végezhetnek. Például a decubitus (felfekvés) kia­
hozzá ereje, akarata vagy tudása. Az ápolás egye­ lakulásának potenciális veszélye esetén a megelő­
dülálló feladata az egyén segítése, hogy mihelyt ző, prevenciós tevékenység tervezése a főiskolát
lehetséges, függetlenítse magát a segítségtől. Ezen végzett ápoló feladata, míg a beavatkozások fel­
túlmenően segítenie kell a beteget az orvos által adatait rábízhatjuk a hároméves ápolóképzésben
előírt terápiás terv végrehajtásában is." végzett ápolókra.

Az ápolás egyik legfontosabb feladata annak Az ápolás olyan művészet és tudomány,
a meghatározása, hogy mi az, ami egyedien ápo­ amelynek tudásanyaga az élettudományokon, az
lás, s tegye ezt oly módon, hogy ez mindenki orvostudományokon, az ápolástudományon, va­
számára világos legyen. Sokan az ápolói foglal­ lamint a bölcsészettudományokon túl a magatar­
kozás lényegét a kétkezi tevékenységek (például tástudományokra is épít. Továbbá megköveteli
testi gondozás, ágyazás, gyógyszerelés, injekció- ezen tudományterületek ismereteinek és készsége­
zás) elvégzésében látják. Az ápolók ugyanakkor inek megértését, alkalmazását.
évek óta mondogatják, hogy a hivatásos ápolás
lényegét az a „művészet, a tudomány és szel­ Az ápolás tudományos
lem" jelenti, amellyel az ápolók tevékenységei­ megközelítése,
ket elvégzik. az ápolástudomány
és helye a tudományok
Az ápolás tudománya szervezett kutatás és rendszerében
elemzés által szerzett ismeretanyag, művészete
pedig a tudás alkotó felhasználása az emberek Az ápolástudományt úgy írják le, mint azt a tu­
jólléte érdekében. Az ápolás művészete tehát azt dományágat, amelyik az ápolással foglalkozik: ez
jelenti, hogy az ápolók a szakma feltárt törvény­ azt jelenti, hogy ez a tudomány az ápolást tanul­
szerűségeit, általános elveit - a saját ápolási gya­ mányozza vagy az ápolási gyakorlathoz kapcso­
korlatukban - saját tehetségüknek és készségeik­ lódó területeket. Az ápolási gyakorlat fő területei
nek megfelelően alkalmazzák. a következők (Huijer Abu-Saad 1990):
1. A valóságos vagy potenciális egészségi problé­
A gondozás és a cselevés (a kétkezi tevékeny­
ségek), jóllehet döntő fontosságúak, nem teszik mák felismerése és elemzése.
az ápolást tudománnyá. A gondozás és a cselek­
vés akkor kezdhet el tudományos tevékenységgé
(bizonyítékokon alapuló beavatkozásokká) válni,
amikor azt klinikai ítéletalkotás vezérli (ápolási
diagnózisok), mégpedig az ápoló saját klinikai
ítéletei.

2. Egészségi problémák ápolási problémaként Az apolástudomány tartalmát és módszereit
való meghatározása. tekintve mind a természettudományok, mind pe­
dig a társadalomtudományok körébe tartozik. A
3. Alapápolási és kezelési beavatkozások, ame­ gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják,
lyeknek célja enyhíteni vagy megelőzni ezeket hogy az ápolástudomány a társadalomtudomá­
a problémákat. nyok felé orientálódik.

4. Azoknak a környezeti tényezőknek a tanul­ Az ápolás céljai és összetevői
mányozása és elemzése, amelyek az egészségi
állapotot elősegítik és fenntartják. A múlt század közepétől kezdődően a gyors tech­
nikai fejlődés és az orvostudomány előrelépései
A tudomány kialakulásának megvannak a hatottak az ápolási gyakorlatra. Tulajdonképpen
maga törvényszerűségei, melyek végig követhe­ ezeket úgy is tekinthetjük, hogy aláásták az ápo­
tők az ápolás területén is. lás alapvető gondozási funkcióit.

A tudománnyá válás első szintje a gyakorlati Az orvostudomány befolyása alatt az ápolást
tudás. Azon gyakorlati ismeretek megléte, ame­ egyre inkább az foglalkoztatta, hogy megfeleljen
lyek nélkülözhetetlenek az adott tevékenység - az orvosok azon változó igényeinek, hogy egyre
esetünkben az ápolás - elvégzéséhez. több és több orvosi szakmai feladatot ruházzanak
át az ápolókra. Bár történt néhány nagyon fontos,
Amikor ezt a gyakorlati tudást már át lehet kifejezetten ápolási előrelépés annak az eredmé­
adni, tanítani lehet, akkor a tudománnyá válás nyeképpen, hogy az ápolók ismeretekre és jártas­
második szintjéről - az ismeretről - beszélünk. ságra tettek szert ezen átruházott orvosi ténykedé­
Az ismeretek - a tanulás-tanítás szempontjából sek elvégzésében, ez egyben azt is jelentette, hogy
rendszerezetté tehetők - rendszerbe foglalhatók. az ápolás szerepe is változóban volt. Az ápolás
nem úgy fejlődött, mint egy önálló szakma, ha­
Eljutunk a tudománnyá válás következő lép­ nem követte a medicina fejlődési irányát.
csőfokához, az elmélethez, amely bizonyos kutatá­
sok elvégzése útján már lehetővé teszi az adott te­ Hasonlóan az orvostudományhoz, párhuza­
rület fejlesztését. Ilyenkor már tanról, irányzatról, mosan fejlődött számos egyéb egészségügyi szak­
iskoláról beszélünk. (Az ápolási elméletek az ápo­ ma és a magatartás- és humán tudományok mű­
lás tapasztalatilag szerzett ismereteink elvi általá­ velői is. Ezek a különféle szakemberek bekerültek
nosításai, ami a további gyakorlat alapját képezi.) az egészségügyi szolgálatokba, és átvették az ápo­
lóknak az emberek gondozásában játszott szere­
E folyamat utolsó lépcsője a tudomány megje­ pét, az ápolás bizonyos területeit.
lenése, ami olyan megalapozott és igazolt, társa­
dalmilag kidolgozott tételek rendszere, amelyek a A fentiek egyre fokozták az ápolók elégedet­
valóságnak az ember számára fontos területeit lenségét, és egyre inkább arra ösztönözték őket,
érintik. hogy meghatározzák, hogy valójában mi is az,
amit az ápolás hozzáad az egészségügyi ellátás­
A fentiekben felvázolt fejlődési folyamaton az hoz, ami más és elhatárolható attól, amit a többi
ápolás is végighaladt, aminek eredményeként az egészségügyi dolgozó ad. Ez részben az ápolás fo­
ápolástudományt olyan elméleti alapokon nyug­ galmának az összetett volta miatt van így.
vó gyakorlati tudománynak tekintjük, amely az
ápolási tevékenységet individualizálja (személyes­ Az ápolás céljainak és értékrendjének a feltá­
sé, személyközpontúvá teszi) az egyén szükségle­ rása felfedi azt, hogy miben osztozik az ápolás
teiből kiindulva. más egészségügyi ellátást nyújtó hivatással, és mi­
ben tér el azoktól.
Az ápolás olyan alkalmazott tudomány,
amely ismereteit számos tudományterületről me­
nti, és azokat egységes szintézissé építi fel. Az
apolástudomány szervezett kutatás és elemzés ál­
tal szerzett ismeretanyag.

Az ápolás céljai Az ápolás mint felelősség
Az ápolás céljai közé tartozik számos olyan is,
Az ápoló munkája során minden ápolási felada­
amely - különböző' mértékben ugyan - közös tot köteles a szakmai szabályait betartva megbíz­
más egészségügyi szakmák céljaival. Ezek a kö­ hatóan és felelősségteljesen végezni. Az ápoló fe­
vetkezők: lelőssége kiterjed a hatáskörébe tartozó mind­
azon feladatokra, amelyeket a tevőleges ápolás, a
segíteni az egyéneket, családokat és közös­ gyógyító munkában való részvétele során és az
ségeket abban, hogy meghatározzák és el­ egészségügyi team koordinációs feladatokat ellá­
érjék a testi, szellemi és társadalmi egészsé­ tó tagjaként végez. Az ápoló olyan autonóm gya­
get és jóllétet környezetük adta lehetősé­ korlati szakember, akitől számonkérhető az álta­
geik közepette; la nyújtott ellátás. A számonkérhetőség azt jelen­
előmozdítani, fejleszteni és megőrizni a ti, hogy az illető személy munkája során felelős­
pozitív egészséget; séget vállal tetteiért. Az ápoló munkája során fe­
minél jobban megerősíteni az emberek ké­ lelősséggel tartozik önmagának, a betegeinek, a
pességét az önellátásra; szakmának, az őt alkalmazó intézménynek és a
megakadályozni az egészségkárosodást; társadalomnak.
megszüntetni vagy minimálisra csökkente­
ni az egészségkárosodás negatív hatásait; Az ápolás mint funkció
kielégíteni az emberek testi, érzelmi és szo­
ciális gondozás iránti szükségleteit egész­ Az ápolás funkciói közvetlenül az ápolás társadal­
ségkárosodás, rokkantság esetén és a ha­ mi küldetéséből erednek. Állandóak, függetlenül az
lálhoz vezető úton. ellátás szintjétől, színhelyétől vagy idejétől, amely­
ben az ápolási ellátást nyújtják, az ellátott egyén,
A fenti célok mögött az alábbi meggyőződé­ családok vagy közösség egészségi állapotától vagy
sek és értékek állnak: az adott helyzetben elérhető erőforrásoktól.

az egyes ember emberségének elismerése és A független funkcióik azok a tevékenységek,
tisztelete; amelyeket az ápolószemélyzet szakmai tudása,
az a meggyőződés, hogy az emberek össze­ felkészültsége alapján saját hatáskörében, önálló­
tett egészet alkotnak (hólizmus); an és saját felelősségére végez. Ezek a funkciók a
azoknak a tényezőknek az elismerése, következők:
amelyek az embereknek az egészségről és
betegségről nyert tapasztalatait befolyásol­ közvetlen gyakorlati ápolás nyújtása és me­
ják; nedzselése az alapápolás keretében (ennek
során ápolási eljárásokkal segítjük azoknak
annak az elismerése, hogy az egészség fej­ az alapvető emberi szükségleteknek a kielé­
lesztésére és megőrzésére az élet egész fo­ gítését, amelyeket az egyén átmenetileg
lyamán szükség van; vagy végleg saját maga képtelen megtenni);
a betegek/kliensek és az egészségügyi sze­
az a meggyőződés, hogy az embereknek jo­ mélyzet oktatása;
guk van részt venni a saját ápolásukra vo­ az egészségügyi ellátó team hatékony tag­
natkozó döntések meghozatalában. jaként működni;
a kritikai gondolkodáson és a kutatások
Az ápolás összetevői eredményein alapuló ápolási gyakorlat ki­
Az ápolás főbb összetevői közé tartoznak alakítása és fejlesztése.
a felelősség;
a funkció;
a folyamat.

A függő funkciók körébe az orvosi utasításra az ápolás olyan dinamikus folyamattá válik,
történő azon tevékenységek tartoznak, amelyeket amely alkalmassá válik az adaptálásra és a töké­
szakmai felkészültsége alapján (ebbe a körbe tar­ letesítésére." (WHO, 1977)
tozik a kezelési ápolás, vagyis a gyógyító munká­
ban való részvétel, például beöntés elvégzése), Az ápolási folyamat a klinikai ítéletalkotás fo­
önállóan és saját felelősségére végez.. lyamata. A folyamat első lépése, a felmérés a be­
teg/kliens fiziológiai, motoros, kognitív és érzel­
Együttműködő funkciók azok, amelyeket az mi magatartásformáira vonatkozó megfigyelése­
ápoló az orvos utasítására, az orvossal együtt, az ket rendezi kategóriákba. E felmérések eredmé­
orvos felelősségére végez például terápiás és diag­ nyeit az ápoló csoportosíthatja és felhasználhatja
nosztikus beavatkozásoknál való segédkezés. ápolási diagnózisok felállításához, ami egyszerű­
en az emberi reakciók összességének vagy struk­
Az ápolás mint folyamat túrájának a neve. Az ápolási folyamat második
lépésében megfogalmazott ápolási diagnózisok
Az Amerikai Ápolási Egyesület (1980) értelmezé­ fontosak, mert megmutatják az irányt és az éssze­
se szerint az ápolás a tényleges és lehetséges rű magyarázatot az ápolási beavatkozásokhoz,
egészségi problémákra bekövetkező emberi vá­ eljárásokhoz. A diagnózis az az ítélet, amelyet az
laszreakciók diagnosztizálása és terápiája. Az ápoló alkot a kézzelfogható tények alapján.
ápolási folyamat mint munkamódszer mindazo­
kat a jellegzetes ápolási beavatkozásokat foglalja Az ápolás alrendszerei
rendszerbe, amelyek ezt a diagnosztikus és terápi­ és változásaikat befolyásoló
ás folyamatot segítik. főbb trendek

„Az ápolási folyamat olyan fogalom, amelyet Az egészségügyi ellátórendszer adott személyek­
az egyének, családok és/vagy közösségek egészsé­ nek, anyagi és technikai eszközöknek az egész­
ge terén végzett jellegzetesen ápolói beavatkozá­ ségügyi ellátás területén, a társadalmi munka­
sok rendszerére alkalmaznak. Részletesebben eb­ megosztásban elfoglalt helyzetük által meghatá­
be beletartozik tudományos módszerek igénybe­ rozott, szervezett csoportja, amely csoport önál­
vétele a beteg/kliens/család vagy közösség egész­ lóan képes a helyzetnek megfelelő célok kitűzésé­
ségi szükségleteinek a feltárásához és ezeknek az re és a célkitűzésben szereplő tevékenységek ön­
alkalmazása azoknak a szükségleteknek a kivá­ álló végrehajtására.
lasztásához, amelyek a leghatékonyabban elégít­
hetők ki az ápolási ellátással, ugyancsak beletar­ Az egészségügyi ellátórendszer a funkcionális
tozik a tervezés ezen szükségletek kielégítésére, az társadalmi-gazdasági rendszer része, amely egyik
ellátás elvégzésére és az eredmények kiértékelésé­ szolgáltatást nyújtó alrendszere az ápolás. Az
re. Az ápoló együttműködve az egészségügyi ellá­ ápolást mint alrendszert további négy, egymással
tó csapat többi tagjával és az ellátott személlyel szoros kapcsolatban álló alrendszer alkotja: az
vagy csoporttal, kitűzi a célokat, meghatározza a ápolás gyakorlata, az ápolás oktatása, az ápoló­
fontossági sorrendet, kijelöli a megvalósítandó személyzet folyamatos továbbképzése, az ápolás
gondozást, ellátást és mozgósítja a forrásokat. kutatása, valamint ezek irányítása, vezetése, me­
Ezután közvetlenül vagy közvetve elvégzi az ápo­ nedzsmentje. Az egészségügyi ellátórendszert,
lási szolgáltatást. Ezt követően kiértékeli az ered­ benne az ápolást mint alrendszert körülvevő kör­
ményt. Az eredmény kiértékeléséből származó in­ nyezetben található befolyásoló tényezők: a fizi­
formáció-visszacsatolásnak kezdeményeznie kell kai környezet, a társas környezet (egyén, család
a hasonló ápolási ellátási helyzetekben a későbbi
beavatkozások kívánatos változásait. Ily módon

és közösség), gazdasági rendszer és a jogi szabá­ egyikben bekövetkezett változás (például fejlő­
lyozás. A belépő' források közül minden ország­ dés) törvényszerűen maga után vonja a többi al­
ban, így hazánkban is az egészségügyi ellátás ter­ rendszer változását is (4.3. ábra. Forrás: Sövényi
mészetét az adott társadalomban a politikából fa­ Ferencné, 1994.).
kadó anyagi, eszköz, felszerelés és emberi erőfor­
rások nagysága határozza meg. Az ápolás területén belül a kiemelt figyelmet
érdemlő elem a gyakorlati ápolásszolgáltatás.
Az ápolás alrendszerei (az ápolás gyakorlata, Sem az ápolástudománynak, sem az ápolásirá­
az ápolás oktatása, az ápolószemélyzet képzése, nyításnak, sem az oktatásnak nincs létjogosultsá­
az ápolás kutatása, valamint ezek vezetése) olyan ga az ápolási gyakorlat nélkül.
szoros kapcsolatban állnak egymással, hogy az

4.3. ábra.

Az ápolás
alrendszerei

ápolásfilozófia ápolási dokumentáció ápolci pálya szerepei munkatervezés filozófiája

- ápolási modellek - humán erőforrás - munkaerőszükséglet - minőségpolitika
- ápolási folyamat - tárgyi feltételek felmérése - minőségbiztosítási
• ápolási eljárások - egyéb erőforrások
- munkakörök elemzése program felépítése
ós tervezése - standardok
- munkatársak kiválasz­ - monitorozás
tása
- személyzetfejlesztés
{képzés)
- karriertervezési
rendszer kialakítása

Az ápolás alrendszereit A trendek hatása az ápolási gyakorlatra
befolyásoló főbb trendek
Az ápolás nem mindig „gondoskodás valakiről",
A társadalmi, gazdasági és politikai rendszer áta­ vagy „valakinek az ellátása", vagyis az ápolás
lakulása, valamint a társadalom tagjainak egész­ nem csupán gyakorlati tevékenység, hanem egyre
ségi és ápolási szükségletét meghatározó fó'bb té­ inkább az egészség és a gyógyítás egy szélesebb
nyezők hatással vannak az ápolás alrendszereire. koncepcióján alapul, amelyre jellemző:
Ezek hosszú távon kihatással lesznek az egészség­
ügyi és szociális ellátórendszer struktúrájára és integrált ellátásra törekszik (egészségmeg­
funkciójára is. őrzés/egészségfejlesztés, betegségmegelő­
zés, gyógyításban való részvétel, rehabili­
Az alábbiakban néhány olyan várható trendet táció);
mutatunk be, melyek hatással lesznek elsősorban • a gyógyító jellegtől a gondozás, a gondos­
az ápolás gyakorlatára és oktatására: kodás, az egészségápolás felé irányul,
vagyis az egyén egészséges állapotára is ki­
az idősek és az egyedül élők száma növe­ terjed;
kedni fog; a teljes jóllét elérésére törekszik (célja,
• a krónikus és a mentális betegségben szen­ hogy az egyén önmaga, a család és a kö­
vedők száma emelkedni fog; zösség segítségével érje el és őrizze meg
• egyre több lesz a társadalmi beilleszkedési maximális jóllétét);
zavarral küzdők száma; az ápoló és beteg/kliens közötti partneri vi­
' a lakosság körében emelkedik az egészség­ szonyon alapul, amelynek az a célja, hogy
telen életvitelt folytatók száma; növelje az utóbbi önbizalmát és önmagáért
• a „négy fő gyilkos kór" tovább pusztít, és érzett felelősségét;
ezek mellett újabb betegségek jelennek holisztikus szemléletű, a teljes személyisé­
meg; get (fizikai, pszichikai, szociális és spiritu­
• növekszik a sebészeti típusú gyógyító ellá­ ális) a környezetével együtt (az egyes be­
tások száma; tegre való koncentrálás helyett a jövőben a
• rövidül a kórházi ellátási idő, ugyanakkor figyelem a beteg és családja vagy családját
növekszik az otthoni ellátás, ami törvény­ helyettesítőkre is kiterjed) igyekszik figye­
szerűen megkívánja a házi segítés mellett a lembe venni;
szakápolók által nyújtandó otthoni ápo­
lást; fókuszába a betegség helyett a beteg ember
• az egészség alapvető emberi joggá válik, és vagy az egészséges egyén kerül;
az egészség lehetséges legmagasabb szintjé­ • a technikához kapcsolt, feladatorientált,
nek elérése a legfontosabb társadalmi cé­ rutin jellegtől a tudományos, szisztemati­
lok egyike lesz; kus ápolási megközelítés felé halad;
0 a társadalom lázad az uniformizált, intéz­ hatékonyan működik a többféle szakmát és
ményesített ellátás ellen, és szinte követeli szektort magában foglaló teamben, a mun­
az individualizált, családközeli ellátást, katársakkal kollegiális viszonyt alakít ki;
gondoskodást; az egészségügyi teamben végzett munkájá­
• az egyéni felelősség megjelenése a páciens ban felelősséget vállal egy adott beteg indi­
saját egészségi állapotáért; vidualizált ápolási ellátásának összehango­
» az ápolók szerepének növekedése az egész­ lásáért és folyamatosságáért;
ségügyi ellátásban;
• az ápolók fokozódó szakmai önállósága. a gyógyító-megelőző ellátásban való köz­
reműködés mellett tanácsot és támogatást
ad az egyének, családok és közösségek szá-

4. fejezet

mára, hogy képesek legyenek - önállóan sa az egészségügyi ellátásban a családok és
vagy segítséggel - megó'rizni, fejleszteni egyének között; együttműködés az érintett
egészségüket; egészségügyön kívüli ágazatokkal; az
az intézményi ellátásról (elsősorban példá­ egészségfejlesztés, egészségmegőrzés, a be­
ul kórház) egyre inkább a közösségi ellá­ tegségek és rokkantságok megelőzése; az
tásra helyezi a hangsúlyt, rövidül a kórhá­ egészségügyi ellátás kiterjesztése a népes­
zi ellátási idő, ezért újabb és újabb színte­ ség minden rétegére);
reken jelenik meg (például otthonápolás, terjedjen ki az új szerepeknek és feladatok­
közösségi ápolás, hospice-ápolás, ápolási nak megfelelő új munkavégzési módszerek
osztályok); elsajátítására;
képes hatékonyan tevékenykedni az új fel­ helyezzen hangsúlyt az ápolás változó kül­
adatoknak, az új színtereknek és az újabb detésének megfelelő magatartásformák ki­
ápolói szerepeknek (például közösségi alakítására;
ápoló, geriátriai ápoló) megfelelően; készítsen fel a kutatásra, az ápolás tudo­
függetlensége, valamint a tudományos mányos művelésére is.
megalapozottsága növekszik, a régebbi
empirikus alapokat a jövőben egyre in­ Az ápolás gyakorlata
kább a kutatáson alapuló ismeret váltja
fel. Az ápolás gyakorlata szakmai, jogi és etikai ol­
dalról közelíthető meg. Az ápolói kompetencia
A trendek hatása az ápolóképzésre (illetékesség) alapja a hivatás szakmai és jogi elő­
írásait betartó működés és az erkölcsi felelősség
A fentiekből következően az ápolószemélyzet vállalása.
képzése az alábbiak szerint kell, hogy alakuljon:
Az ápolás gyakorlatának szakmai megközelítése
• legyen egészség- és közösségorientált, de
tudja segíteni a gyógyítást is, Ahhoz, hogy az ápolás képes legyen társadalmi
küldetésének teljesítésére, professzióvá, hivatássá
> irányuljon a kórházi medicinára alapozott kellett fejlődnie. Ez az egyik legdöntőbb tényező
gyakorlatról a közösségben végzett alapel­ az ápolás megítélésének a megváltoztatásában. A
látásra épülő megelőzésre; professzionális ismeret segíti az ápolót önmaga
olyan készségek kialakítását célozza meg, megbecsülésében, más tudományhoz való viszo­
amelyek segítségével az ápoló személyre nyulásában, társadalmi elismertségében. Az ápo­
szabott ápolást tud nyújtani (fel tudja be­ lás mint hivatás a saját szakmaiságából táplál­
csülni az egyének, családok, közösségek el­ kozva már nem az orvosi tevékenység függeléke,
látás iránti igényét, tervet tud készíteni hanem tartalmát tekintve egyre függetlenedő tu­
ezen igények kielégítésére, alkalmazni tud­ dományterület. A W H O megállapítása szerint
ja a terveket, ezek alapján szakszerűen „azokban az országokban, ahol az ápolást nem
tudja a beavatkozásokat végrehajtani, fejlesztik, a lakosság egészségi állapota nem tük­
azok eredményeit értékelni és dokumentál­ rözi vissza az orvoslás fejlettségi szintjét".
ni) az ellátandó egyén vagy családja bevo­
násával; Az ápolás gyakorlatát befolyásoló főbb ténye­
zők közül kiemelést igényel a társadalom és tag­
készítsen fel arra, hogy az ápolók megfele­ jainak egészségi és ápolási szükségletei, igénye, a
lő szakértelemmel lássák el nagyszámú, el­ családi struktúra változása, a gazdaság helyzete,
sősorban a közösséget érintő feladatukat
(a saját felelősség növelésének előmozdítá­

a tudomány és technika fejlettsége, a jog, a nők A jövőben a feladatközpontú ápolás helyett a
helyzete* a demográfia, az „egyesülés" lehetősége személyre tervezett ápolás kell, hogy domináljon,
es maga az ápolói hivatás egyik legfőbb jellemző­ melyet az ápolási folyamat mint munkamódszer
jének a társadalom tagjai iránti ápolói felelősség, alkalmazásával nyújtanak az ápolók az ellátandó
valamint az adott időszak ápolási modellje. személynek.

Az ápolás gyakorlata nagymértékben változik Az ápolás a modern egészségügyi ellátásban
attól függően, hogy hol dolgozik az ápoló, és az továbbra is az orvoslás nélkülözhetetlen segítője,
ápolás lényege abban rejlik, hogyan reagál a be­ így az orvosnak továbbra is elválaszthatatlan
tegek/kliensek nagyban eltérő szükségleteire és az partnere az ápoló. Ugyanakkor az egészség di­
ellátás eltérő kontextusaira. menzióinak a kiszélesítése (testi, lelki, szociális és
spirituális) differenciálta mindazokat a szakmá­
Az ápoló az egészségügyi szolgálat (alapellá­ kat, akikkel a beteg/kliens érdekében az ápoló­
tás és szakellátás) valamennyi szintjén tevékeny­ nak szorosan együtt kell működnie más egészség­
kedik. Az ápolási gyakorlat fő területe az alapel­ ügyi szakmák és a szociális ellátás szakemberei­
látás és a járó-, illetve fekvőbeteg-szakellátás. A vel.
fekvőbeteg-szakellátás keretében az ápolási gya­
korlat fő tartalmi eleme a kezelési ápolás (a gyó­ Ez az új típusú ápolási gyakorlat új ápolói sze­
gyító munkában való részvétel), amely szoros repeket kíván.
összefüggésben van a gyógyító munkával, és je­
lenleg meghatározza az ápolási tevékenység főbb Az ápoló által végzett tevékenységnek szak­
tartalmi elemeit. Az ápolók az intézményi ellátás mailag, jogilag és morálisan is számonkérhetőnek
szűk területéről egyre inkább kiszélesítik tevé­ kell lennie.
kenységüket az ellátás újabb színtereire, például
az otthoni környezetben végezhető ellátásra. Az ápolás gyakorlatának jogi megközelítése

A változó társadalmi igények olyan új ellátási Az ápolás jogi szabályozásának kettős célja van.
formákat követelnek, amelyekben elsősorban az Elsődleges célja a társadalom védelme annak biz­
ápolás dominál, például ápolási osztály kórházon tosításával, hogy az ápolást csak szakképzett és
belül, hospice. Ezekben az ellátási formákban az hozzáértő ápolók végezhessék. A szabályozás
ellátást igénylők átmeneti vagy végleges ellátása másodlagos célja az ápolói hivatás és annak gya­
történik. korlójának a védelme.

Az ápolás komplex tevékenység, amely magá­ Az ápolás jogi szabályozására a nemzetközi
ban foglalja a gyógyító tevékenység támogatásán gyakorlatban két irányzat létezik. Az egyik sze­
túl az egészségmegőrző-egészségfejlesztő, a beteg­ rint az általános jogi szabályozásba épül be az
ségeket és a rokkantságot megelőző feladatkört a ápolás szabályozása is, a másik szerint az általá­
rehabilitációs tevékenységgel együtt az egészség­ nos szabályozásból kiemelve önállóan történik a
ügyi team tagjaként, nem csupán az egyének szá­ szabályozás.
mára, hanem velük együtt, lehetőleg a család, kö­
zeli hozzátartozók, barátok és/vagy a közösség Hazánkban az ápolás különböző területeire
bevonásával. vonatkozó szabályozás vegyes. A szabályok egy
része az általános szabályozásban (például az
A jelenleg még a beteg emberre koncentráló ápolás és az ápolás gyakorlatának a fogalma az
ellátás helyett az ápolásnak át kell térnie egy egészségügyi törvényben), más részük az ápolás
olyan támogatást nyújtó szerepre, amely képessé egyes konkrét területeire vonatkozóan önállóan
teszi az embereket egészségük maximális szintjé­ jelenik meg (például az ápolói szakképesítés ké­
nek elérésére. Az ápolás új gyakorlata az egészség pesítési és kimeneti követelményei kormányren­
állapotát helyezi a középpontba, így a betegségen deletben).
túl foglalkozik az egészséggel is.

Hosszú előkészítés után 1997 decemberében si nyilvántartásba vételét kezdeményezni. Ez azt
fogadták el az 1997. évi CLIV. törvény az egész­ jelenti, hogy az alapnyilvántartásból átkerül a
ségügyről, felváltva az 1972. évi II. törvényt. A működési nyilvántartásba.
törvény 18. fejezete magába foglalja az ápolói
foglalkozás legmagasabb szintű jogi szabályozá­ Az első működési regisztráció ötéves időtar­
sát is. tamra érvényes, és ezt követően a regisztráció
megújítása kötelező. A két regisztráció közötti
A törvény ápolói foglalkozásra vonatkozó időszak ötéves időtartama alatt 100 továbbkép­
szabályai többek között meghatározzák: zési pontot kell összegyűjteni ahhoz, hogy az új-
raregisztrálás megtörténhessen.
az ápolás fogalmát;
az ápolás gyakorlatának kereteit (ember, Az ápolási tevékenység minőségét jelzi, hogy
egészség, ápolás, környezet); az ápoló felelősséget vállal döntéseiért. A leendő
az ápolás mint a segítségnyújtás tudomá­ ápolók a hivatás választásakor vállalják e rendkí­
nyának a helyét az egészségügyi ellátó­ vül felelősségteljes munkát, elfogadják a szakma
rendszerben; értékeit, módszereit, életmódját.
az ápolás munkamódszerét, az azzal kap­
csolatos ápolói felelősséget; Az ápoló munkáját a foglalkozás szabályai
az ápolási, gondozási dokumentáció veze­ (az orvos- és ápolástudomány adott időben ren­
tésének a kötelezettségét (amit kiegészít az delkezésre álló összes tudásanyaga), a szakterüle­
1992. évi LXIII. törvény a személyes ada­ tére vonatkozó jogi szabályozás és munkahelye
tok védelméről és a közérdekű adatok szokásos ápolási, kezelési rendelkezései betartá­
nyilvánosságáról); sával kell hogy végezze. Ezen túlmenően tisztá­
ban kell lennie a beteghez, annak hozzátartozójá­
az egészségügyi képzés, szakképzés, to­ hoz, a kórház vezetőihez, az egyéb személyzethez
vábbképzés rendszerét, annak működési fűződő kapcsolatait meghatározó előírásokkal is.
szabályait; Az ápoló tevékenységét az orvos utasítása, meg­
a praktizálás szabályait; bízása alapján, a munkaköri leírásban rögzített
az egészségügyi szakképesítést szerzett sze­ feladatai, kötelességei szerint önállóan folytat­
mélyek alap- és működési nyilvántartásá­ hatja.
nak kötelezettségét és eljárási leírását;
az egészségügyi dolgozók, közöttük az Az ápolás gyakorlatának etikai megközelítése
ápolók védelméül szolgáló szabályokat;
az ápoló jogait és kötelezettségeit. A világon az első olyan dokumentumot, amely az
ápolói etikai kódex előfutárának tekinthető az
Az állam - a társadalom védelmében - csak amerikai ápolónők készítették 1903-ban. Az eti­
azoknak ad engedélyt az ápolói szakma gyakor­ kai kódex tervezete 1926-ban készült el, végleges
lására, akik az előírt szakmai képzési rendszerben formáját 1976-ban adták ki.
szerezték meg a lehető legjobb elméleti-szakmai
tudást, és a gyakorlati idő alatt megfelelő erköl­ Az ápolók első nemzetközi etikai kódexét
csi magatartást tanúsítanak. 1953 júliusában, Sáo Pauloban adták ki. Létre­
hozását az Ápolónők Nemzetközi Tanácsa (Inter­
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kama­ national Council of Nurses - ICN) szorgalmazta.
ra az egészségügyi szakképesítés megszerzését kö­ A kódexet az ICN Szakmai Bizottságának javas­
vetően a végzettekről - a bizonyítványok vagy latára ismételten átdolgozták, majd 1973-ban el­
oklevelek alapján - alapnyilvántartást készít. fogadták. A nemzetközi etikai kódex célja olyan
Amennyiben az egészségügyi szakképesítéssel viselkedésmód meghatározása volt, amely min­
rendelkező egyén egészségügyi tevékenységet kí­ den kultúrában irányadó lehet az ápolók száma-
ván végezni, úgy köteles az úgynevezett működé­

ra. így a v u á g különböző részein élő ápolóknak - natkozóan, továbbá, hogy ezen választás szerint
a kódex alapján - lehetőségük nyílik arra, hogy cselekedjen. Az ápolásban az autonómia azt je­
az ápolás etikai normáiról egyformán gondolkoz­ lenti, hogy a beteg személyiségét és döntéseit tisz­
zanak. teletben kell tartani. A beteg megfelelő döntése­
ket csak megfelelő információk birtokában hoz­
Az etikai kódex meghatározza az ápolói szak­ hat, ezért tájékoztatása - az ápolói kompetencia
ma céljait és értékeit és az ápolói magatartás sza­ határának figyelembe vételével - elsőrendű fel­
bályait- Vezérfonalat nyújt, és viselkedési normá­ adatunk.
kat állít fel az ápolók kívánatos magatartása ér­
dekében. A hippokratészi eskü legfontosabb üzenete az
ápolói gyakorlatban a szándékos károkozás meg­
Általános elvek akadályozása, a veszélyhelyzetek elkerülése, az
Az etikai kódex útmutatóként szolgál az ápolási munka során előforduló ártalmak elkerü­
egészségügyi ellátást végző, az abban közremű­ lése.
ködő, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező
személy tevékenységének gyakorlásához a min­ A szakirodalom a jótékonyság elvét két össze­
denkori hatályos jogszabályokkal összhangban. tevőre bontja: a pozitív jótékonyság és a hasznos­
Az ápoló kötelessége az egészség megőrzése, a ság elvére.
betegség megelőzése, az egészség helyreállítása, a
szenvedés enyhítése, melynek kiindulópontja az A pozitív jótékonyság elve egyrészt azt jelenti,
ápolás holisztikus szemlélete. hogy meg kell akadályozni a beteg testi-lelki bán­
Az ápolás iránti igény egyetemes. Garantálja talmazását, sérelmét, másrészt azt, hogy jót kell
az ápolói-gondozói szolgáltatást igénybe vevő cselekedni másokkal.
egyén emberi méltóságának tiszteletét, személyi­
ségi jogainak érvényesülését, melyet nem korlá­ A hasznosság elve szerint az ápolónak a lehe­
tozhatnak a nemzetiségi, faji, vallási politikai ho­ tő legjobb egészségügyi ellátást kell nyújtania. Az
vatartozással, a bőrszínnel, az életkorral vagy a ellátás során pedig mérlegelnie kell a beteg szem­
társadalmi státusszal kapcsolatos szempontok. pontjából várható hasznot, előnyt és ártalmat. Az
Az ápoló egészségügyi szolgáltatást nyújt az ápoláskor az ápolónak azt a módszert kell válasz­
egyénnek, a családnak, a közösségnek és szükség tania, amely a beteg állapotának javítását szol­
szerint koordinálja azt a velük kapcsolatban lévő gálja.
csoportok szolgáltatásaival.
A hasznosság elve - a méltányosság és az
Alapelvek egyenlőség figyelembevételével - szavatolja az
Az ápolóknak a következő alapelveket kell is­ ápolás egyenlő minőségét mindenki számára. En­
merniük és az ápolás során - az erkölcsi döntések nek az alapelvnek a használatával a prioritást
meghozatalánál - alkalmazniuk: „Az autonómia mindig a beteg állapota, az ápolás iránti szükség­
tiszteletének elvét, a „nem ártani" elvét, a jóté­ lete és nem a személye (például foglalkozása vagy
konyság elvét, az igazságosság elvét" (Beau- ismertségére való hivatkozása) jelenti.
champ, T. L., Childress, J. F.).
Az ismert és alkalmazott ápolási modellek Az igazságosság elve szerint mindenkinek
egyik legfontosabb alapelve a humanizmus, az egyenlő minőségű ellátásban kell részesülnie, ha­
emberi jogok és a méltóság tisztelete, a személyi­ csak nincs komoly ok ennek ellenkezőjére (példá­
ség integritásának a legmagasabb szintű védelme. ul egészségi állapotának súlyossága).
Az autonómián a személy önrendelkező ké­
pességét értjük a választásra és szabadságára vo- Az ápolói magatartás szabályai
Az ápolók és a betegek/kliensek/páciensek
között:
- Az ápoló tevékenysége során elsősor­
ban az egészségügyi szolgáltatást igény­
bevevő egyénnek tartozik felelősséggel.

- Az ápoló munkája során olyan humá­ együttműködés alapja az egymás iránti
nus környezetet teremt, amelyben tisz­ bizalom és a tisztelet. A team munka
teletben tartja az egyén értékeit, szoká­ az ápoló önálló felelősségét nem csök­
sait és hitét. kenti.
- Mindent megtesz a beteg érdekének és
- Az ápoló bizalmasan kezeli az egészség­ védelmének biztosítására, ha ellátását
ügyi adatokat, a személyes információ­ bármely más személy vagy körülmény
kat és ítélőképessége szerint osztja meg veszélyezteti. Törekszik megelőzni,
ezeket másokkal. hogy jogosulatlanok vagy képzetlenek
ellenőrzés nélkül végezzenek ápolási
Az ápolói gyakorlat számára: munkát.
- Az ápoló személyesen felelős munkájá­ Az ápolók és a hivatás tekintetében:
- Az ápoló főszerepet játszik az ápolói
ért és azért, hogy szakértelmét folyama­ gyakorlat és az ápolói oktatás kívána­
tos tanulással növelje. tos normáinak eldöntésében és végre­
hajtásában.
- Az ápoló ismeri és betartja az ápolói - Az ápoló szakmailag jól felkészült és
kompetencia határait, annak figyelem­ aktív szerepet vállal szaktudásának fo­
bevételével saját akaratából, felelősség­ lyamatos fejlesztésében, önképzéssel is.
teljes döntéseket hoz ápolói tevékeny­ - Az ápoló szakmai szervezeteken keresz­
sége során. tül tevékenykedve részt vesz az egyenlő
társadalmi és gazdasági munkafeltéte­
- Az ápoló használja ítélőképességét az lek létrehozásában és fenntartásában,
egyéni kompetenciájára vonatkozóan, az ápolói munkában.
amikor felelősséget vállal, vagy ruház
át másokra. Ápolóképzés

- Az ápoló az ápolás-gondozás legmaga­ „A betegellátást nem lehet tökéletesebbé
sabb színvonalát tartja fenn mindad­ tenni sem olyan ápolókkal, akiknek szakszerű
dig, amíg csak lehetséges a konkrét pszichomotoros készségeik vannak, de nem ren­
helyzet realitásán belül. delkeznek tudományos háttérrel, sem olyanok­
kal, akik tökéletes elméleti tudással rendelkeznek
- Az ápoló, ápolói/gondozási tevékenysé­ ugyan, ám híjával vannak azoknak a szakszerű
gét a beteg tájékozott beleegyezését kö­ pszichomotoros készségeknek, amelyek ezen tu­
vetően kezdi meg és végzi annak meg­ dás minőségi ápolássá történő átalakításához
elégedésére. Nem él vissza a rábízott szükségesek." (Christman 1976.)
személy függő helyzetével és tevékeny­
ségéért az egyéntől nem vár anyagi el­ Az egészségügyi ellátórendszer változása, a
lenszolgáltatást. fejlődéssel való lépéstartás az európai uniós csat­
lakozást követően számos kihívást hordoz az
- Az ápoló felelős minden tevékenységé­ egészségügyi szakemberek számára. Az egyik fő
vel kapcsolatos dokumentáció és admi­ kihívás a reális szükségleteken alapuló, egészség­
nisztráció pontos és a valóságnak meg­ megőrző, -visszaállító, illetve az állapotromlást
felelő elkészítéséért.

- Az ápoló, amikor szakmai minőségé­
ben tevékenykedik, mindig olyan visel­
kedési normák szerint cselekszik, me­
lyek erősítik és védik a szakma becsüle­
tét és jó hírét.

Az ápolók és a munkatársak között:

- Az ápoló együttműködő kapcsolatot
tart fenn munkatársaival az ápolásban
és más területeken is. A szakmai

megakadályozó, megfelelő' minőségű egészség­ újak kerültek be, egyesek összeolvadtak, mások
ügyi szolgáltatások elérhetőségének megteremté­ szétváltak. 2006-ban viszont egy ennél sokkal na­
se. E szükségleteket csak jól felkészült, gyakorlott gyobb változtatás történt, a szakképzés egész
és motivált munkaerő képes kielégíteni, aki mun­ szerkezetét átalakították. A legfontosabb változá­
káját képes teamben végezni. A modern ellátó sok a következők:
team egyik kulcsszereplője az ápoló, akinek mun­
kája csak a rá jellemző tudásanyagon alapul. A szakmai követelmények moduláris fel­
építésűek, sok modul több szakképesítés­
A modern egészségügyi ellátáson belül az ápo­ nél is szerepel. (A modulrendszerű képzés
lást egyre bővülő szakmai feladatok jellemzik, - kisebb, összetartozó egységek egymásra
mivel csak így tudja kielégíteni a folytonosan vál­ épülése - során az elsajátítandó tananyag
tozó egyéni és társadalmi egészségi szükséglete­ kisebb, összetartozó egységekre, modulok­
ket. A szakképzés célja az, hogy biztosítsa azt az ra van szétbontva, melyek egymásra épül­
ismeretanyagot és azokat az eszközöket, ame­ nek. Előnye a tantárgyival szemben az,
lyekkel az egyének művészekké válhatnak válasz­ hogy megkönnyíti a szakmák közötti át­
tott területükön. járhatóságot, valamint lehetőséget teremt
a szakképzésből történő folyamatos ki- és
Az ápolóképzés jelene belépésre mind az ifjúsági, mind a felnőtt­
képzésben. Ez azt jelenti, hogy néhány mo­
A korábbi alfejezetekben már kitértünk az ápoló­ dul elsajátításával a képzésben résztvevők
képzés múltjára, ezért most a jelen helyzetet tár­ résszakképesítést is kaphatnak, visszalé­
gyaljuk. Az ápolás rendkívül komplex munkate­ péskor ezek beszámításával és további mo­
rületté vált, amely igényli a szakképzés sokszintű- dulok elsajátításával újabb, illetve maga­
ségét és sokirányúságát. Az elmúlt tizenöt évben sabb szintű szakképesítéshez juthatnak.)
hazánkban az ápolóképzés rendszere nagy válto­
záson ment keresztül. Az ápolók képzése jelenleg Megjelentek a részszakképesítések. (Egy
az alábbi szinteken történik: szakképesítésnek a szakmai és vizsgaköve­
telményben meghatározott moduljaiból
OKJ-s képzések, épül fel, legalább egy munkakör ellátására
- többciklusú képzés: képesít.)

- első képzési ciklusban alapszakos kép­ Egyes szakképesítések elágazásos szerkeze­
zés (alapfokozat) - ápoló, tűvé váltak. (A szakképesítés részeként a
szakmai és vizsgakövetelményben megha­
- második képzési ciklusban mesterkép­ tározott modulokból épül fel, amely köte­
zés (mesterfokozat) - okleveles ápoló, lezően választandó modullal/modulokkal
együtt bizonyos munkakör ellátására ké­
- harmadik képzési ciklusban - doktori pesít.)
fokozat (PhD) megszerzésére irányuló
képzés az ápolástudomány területén. Az eddiginél jóval több egymásra épülő
képesítés jelent meg. (A szakmai és vizsga­
OKJ-s képzések követelmény tartalmazza, hogy mely szak­
képesítés/résszakképesítés/elágazás modul­
Hazánkban az államilag elismert képzéseket az jaira épül, meghatározza, hogy mely
OKJ (Országos Képzési Jegyzék) tartalmazza. Ezt modulokból épül fel, és milyen újabb mun­
az évek során nagyon sokszor módosították, kakör ellátására képesít.)
egyes szakképesítések megszűntek, helyettük
Sok új szakképesítés született, néhány vi­
szont megszűnt.

Néhány OKJ-s képzés az egészségügyi - nefrológiai szakápoló;
szakmacsoport területéről - onkológiai szakápoló;
- pszichiátriai szakápoló;
Ápolási asszisztens - sürgősségi szakápoló.
A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai
végzettség: 10. (az 1998-99-es tanév előtt végzet­ Csecsemő- és gyermekápoló
teknek 8.) évfolyam elvégzése. A képzési idő két A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai
év, a képzés szint: középfokú szakképesítés. Az végzettség: érettségi. A képzési idő 3 év (felnőtt­
elmélet aránya 40 százalék, a gyakorlat aránya képzésben legfeljebb 4 6 0 0 óra), a képzés szint:
60 százalék a képzésben. A szakképzettség: isko­ emelt szintű szakképesítés. Az elmélet és a gya­
lai rendszerben és felnőttképzésben is megszerez­ korlat aránya a képzésben 5 0 - 5 0 százalék. A
hető. A képzés szakmai vizsgával zárul. Betölthe­ szakképzettség: iskolai rendszerben és felnőttkép­
tő foglalkozás: egyéb asszisztens. zésben is megszerezhető. A képzés szakmai vizs­
gával zárul. Betölthető foglalkozás: szakápoló.
A szakképzett ápolási asszisztens feladata szo­ A szakképzett csecsemő- és gyermekápoló fel­
ciális otthonokban, ápolási otthonokban, rehabi­ adata: kórházakban, ambuláns rendeléseken, a
litációs otthonokban, kórházakban, illetve a házi házi betegellátás során a gyermek beteg ellátása;
betegellátásban, szakképzett ápoló irányításával közreműködés a diagnosztikai és terápiás eljárá­
a felnőtt betegek ellátásának, gondozásának, sokban, az egészségmegőrzési, rehabilitációs fel­
környezetük tisztán tartásának a segítése. adatokban.
Lehetséges ráépülés: gyermek-anaesztezioló-
• Ápoló giai és intenzív szakápoló (emelt szintű, érettségi­
A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai vel).
végzettség: érettségi. A képzési idő 3 év (felnőtt­
képzésben legfeljebb 4 6 0 0 óra), a képzési szint: Többciklusú képzés
emelt szintű szakképesítés. Az elmélet és a gya­
korlat aránya a képzésben 5 0 - 5 0 százalék. A 2006-ban a korábbi duális képzést (az egymás
szakképzettség: iskolai rendszerben és felnőttkép­ mellett létező főiskolai és egyetemi képzést), a
zésben is megszerezhető. A képzés szakmai vizs­ többciklusú, egymásra épülő képzés váltotta fel,
gával zárul. Betölthető foglalkozás: szakápoló. amely minden ciklus végén lezárt - a munkaerő­
A szakképzett ápoló feladata: kórházakban, piacon jól használható - végzettséget és szakkép­
ambuláns rendeléseken, szociális és ápolási ott­ zettséget adó kimeneti lehetőséggel bír.
honokban, a mentőellátásban, a házi betegellátás
során a felnőtt beteg ellátása; közreműködés a di­ Ez az új képzési szerkezet az angolszász kép­
agnosztikai és terápiás eljárásokban, az egészség­ zési modell hazai leképezése, amely az egységes
megőrzési, rehabilitációs feladatokban. Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatla­
Lehetséges ráépülések (emelt szintű, érettségi­ kozást szolgálja.
vel):
Az ápolók képzése a többciklusú képzés kere­
- diabetológiai szakápoló; tében az orvos- és egészségtudományi képzési te­
- epidemiológiai szakápoló; - felnőtt rületen, az egészségtudományi ág ápolás és beteg­
ellátás alapszakán belül történik.
anaeszteziológiai és intenzív szakápoló;
- foglalkozásegészségügyi szakápoló; Az ápolás és betegellátás alapszak képzési cél­
- geriátriai szakápoló; ja: olyan ápoló és betegellátó szakemberek képzé­
- hospice szakápoló; se, akik az egyén, a család, a közösség és a társa­
- körzeti közösségi szakápoló; dalom egészségvédelméről és az egészség helyre-
- légzőszervi szakápoló;

állításáról, valamint az egészségügyi és szociális kutatás fejlődéséhez a leginkább az egyetemi ok­
ellátásról szerzett ismereteik alapján képesek az tatás járul hozzá.
egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szint­
jén a megelőző', gyógyító, gondozó és rehabilitá­ Az ápolás mára az intuitív gondolkodáson
ciós munkában önálló felelősséggel részt venni. alapuló tevékenységből egy önmagát formáló hi­
Ugyanakkor kellő ismerettel rendelkeznek ahhoz, vatássá vált. A fejlődés lényege az, hogy az ápo­
hogy tanulmányaikat folytathassák a képzés má­ lás tudományosan bizonyított tudásanyagát to­
sodik ciklusában. vább gyarapítsa és fejlessze. Az ápolás tudás­
anyagának a kutatásra kell támaszkodnia. Ezt a
A sikeres felvételi vizsgát tett hallgatók tanul­ célt segíti elő az ápoláskutatás térnyerése, a maga
mányaikat az ápolás és betegellátás alapszakon sajátos módszertanával.
kezdik meg, ahonnan néhány közös szemesztert
követően - a képzés közös alapozó szakasza - kü­ A tudományos kutatás alapvető célja a tudás
lönböző szakirányokon folytathatják tanulmánya­ elmélyítése, egy adott területről szisztematikus
ikat. Az ápolás és betegellátás alapszakhoz jelenleg vizsgáló módszerekkel olyan ismeretekhez jutni,
a következő szakirányok tartoznak: ápoló, dieteti- amelyek a gyakorlatban hasznosíthatók.
kus, gyógytornász, mentőtiszt és a szülésznő.
Az ápoláskutatás célja választ kapni azokra a
Az ápoló szakirányt végzők szakmai tudásuk kérdésekre, illetve megoldást találni azokra a
alapján képesek az egyéneknek, a családoknak és problémákra, amelyek az ápolás körébe esnek.
a közösségeknek segítséget nyújtani - felmért
szükségleteik alapján - egészségük megőrzésé­ Az ápoláskutatás növeli az ismereteket az
ben, fejlesztésében és visszaszerzésében. Tisztá­ egészségről, az egészség megőrzéséről, az egész­
ban vannak a gyakoribb betegségek diagnózisá­ séggel kapcsolatos problémákról, a betegségben,
nak felállításához szükséges vizsgálati módsze­ rokkantságban szenvedő emberek ellátásáról, va­
rekkel, majd e betegségek kezelési lehetőségeivel lamint magáról az ápolási tevékenységről, amely
és az esetleges rehabilitációs eljárásokkal. Felada­ az egésznek valós, vagy potenciális egészségi
tuk a betegek, illetve a gondozottak szakszerű problémákra való hatékony reagálását fokozza.
ápolása, gondozása során a megfelelő ápolási
modell kiválasztása, alkalmazása. Későbbi mun­ Az ápoláskutatásnak kapcsolódnia kell a né­
kájuk során részt vállalhatnak az intézményi pesség demográfiai helyzetéhez, egészségi állapo­
szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében is. tához, az ország egészségügyi stratégiájához és az
ápolás konkrét gyakorlatához.
A nyolc féléves képzés záróvizsgával zárul. A
szakirányú képzés befejezését követően a végzet­ Az ápoláskutatásnak előnyben kell részesíteni
tek vagy munkába állnak, és szakirányú tovább­ a klinikai környezetben végzett kutatást a gya­
képzéseken vesznek részt, vagy mesterképzésre korlati alapok biztosításának érdekében. A kuta­
felvételizhetnek. táson alapuló gyakorlat javítaná az ápolási ellá­
tás minőségét, ezáltal emelve a szakma státuszát.
Ápoláskutatás A kutatás kurrens szükséglet, mivel lehetővé teszi
a szakma gyakorlatának racionalizálását és fel­
Az ápolók alkotják minden országban az egész­ mérését, ezáltal segítve az egyén és a közösség
ségügyi dolgozók legnagyobb csoportját, ezért ápolása-gondozása minőségének a javítását, akár
szakmai érdekünk és felelősségünk, hogy az álta­ megelőzésre, gyógyításra, pallációra vagy a reha­
luk nyújtott szolgáltatások életerős kutatásra bilitációra irányul ez az ápolás-gondozás.
épülő ismeretanyagból származzanak. Az ápolás-
A kutatás azt is lehetővé teszi, hogy írott, va­
lidált (érvényes) ismeretanyagra lehet hivatkozni,
amely alkalmas a terjesztésre. Ösztönzi az előre­
haladást a kezdeti és a munka melletti képzés ja­
vítása irányába. Végezetül hozzájárul a hivatás
erősítéséhez.

A kutatásra épülő tudásanyag tulajdonképpen zötti összhangot naponta biztosítani kell a hosszú
a szaktudásnak a gyakorlatban történő fejleszté­ távú hatékony működés érdekében.
séről szól. Az ápolási szaktudás megköveteli kli­
nikai ítéletek széles körének a kidolgozását, ame­ Szervezés
lyek támogathatják az ápolók döntéshozatalát. A szervezés (mint vezetési funkció) olyan tevé­
kenység, amely előre meghatározott célok meg­
Az ápolás kutatásának három lényeges szintje valósítására irányul a szervezet személyi és tárgyi
van, és mindegyiknek megvan a maga konkrét erőforrásainak összehangolása által. A szervezés
célja. A mikroszint az egyes ápolók által végzett tehát:
munka szintjén történik, és főleg az ápolás prob­
lémáira, az ápolók konkrét cselekedeteire irá­ - a folyamatok összehangolására (folya­
nyul. A középső (mező) szint az ápolás teljes ke­ matszervezés);
resztmetszetét érinti, de főleg a minőségbiztosítás
és a szakmai standardok szisztematikus vizsgála­ - a szervezeti struktúrák (munkamegosz­
tát jelenti. A makroszintű kutatások fő témája az tás kialakítása - szervezeti egységek ki­
ápolói hivatás és a társadalom kapcsolata, az alakítása - hatásköri rendszer kialakí­
ápolói hivatás megkívánta tudás és gyakorlat mi­ tása) kialakítására és megváltoztatásá­
lyensége. ra (szervezettervezés);

A különböző képzési szintek az ápolókat kü­ - a munkavégzés rendjének megteremté­
lönböző szintű kutatási ismeretek és készségek al­ sére (munkaszervezés), illetve a munka­
kalmazására készítik fel, ezért az ápolók képzett­ körök létrehozására irányuló feladato­
ségi szintjüknek megfelelően vehetnek részt a ku­ kat jelenti.
tatómunkában.
Közvetlen irányítás
Az ápolás vezetése A kitűzött szervezeti célokat csak úgy lehet el­
érni, ha egyrészt a vezető képes személyes tevé­
Mielőtt az ápolásvezetés egyes szintjeit és az kenységével is összefogni és mozgósítani a szerve­
egyes szinteken megvalósuló vezetési funkciókat zetet, illetve annak tagjait, másrészt a vezető be-
bemutatnánk, röviden tekintsük át a vezetés álta­ osztottaiban követőkre talál, akiket befolyásol­
lános fogalmát és legáltalánosabb funkcióinak hat döntéseikben és cselekvéseikben.
jellemzőit. A közvetlen irányítás mint vezetési funkció a
következőket foglalja magában:
A vezetés egy olyan átfogó tevékenység, ame­
lyet úgy definiálhatnánk, mint elérni bizonyos - emberi erőforrás menedzsment (a cé­
feladatok megoldását mások által, illetve velük lokból kiindulva az emberi erőforrás
együtt. tervezése - munkakörök megtervezése
és kialakítása - oktatási és továbbkép­
Az ápolásvezetés tartalmi területei: tervezés, zési tevékenység; fegyelmi és más mun­
szervezés, közvetlen irányítás és kontroll. kahelyi problémák kezelése; munka­
ügyi kapcsolatok kezelése);
Tervezés
A tervezés mint vezetési funkció egyrészt egy - motiváció (a beosztottak azon belső
logikai rendbe felépített eljárás, amely a küldetés­ szükségleteinek és hajtóerőinek a befo­
nyilatkozat kialakításától indul, és egészen az lyásolása, melyek kiváltják, irányítják
éves tervekig terjed, másrészt egy olyan folyamat, és fenntartják az alkalmazottak teljesít­
amely során a szervezet szereplőinek a céljai kö­ ményére irányuló erőfeszítését);

- kommunikáció (a szervezeten belüli in­
formációcsere);

- csoportok létrehozása és vezetése.

Kontroll : ~. : L
A vezetők kitűzött céljaik elérése érdekében
megszervezik a beosztottak munkáját, átalakítják Szakmai Kollégium javaslatot tesz a szakmai ve­
a szervezetet, ám mindezek önmagukban még
nem biztosítják, hogy az irányított egységek való­ zetői pályázati kiírások szakmai követelményei­
ban az elképzeléseknek megfelelő módon fognak
működni, és a ténylegesen elért eredmények meg re, és véleményezi a pályázó szakmai feltételek­
fognak felelni annak, amit célul tűztek ki. A cé­
lok és a tényleges működés, illetve az eredmények nek való megfelelését az ápolási igazgató és az
közötti különbséget csökkentő egyik legfonto­
sabb vezetői tevékenység (funkció) a kontroll. A önálló ápolási intézet szakmai vezetője vonatko­
kontroll tehát a szervezeti célok elérését segítő
visszacsatoláson alapuló folyamat. zásában.

Az ápolásvezetés az egészségügyi ellátórend­ 2. Az ápolásvezetés gyakorlati megvalósítási
szerben két jól elkülöníthető szinten valósulhat
meg: szakmapolitikai és a gyakorlati megvalósí­ szintje és szervezetei
tás szintjén.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
1. Az ápolásvezetés szakmapolitikai szintje és
szervezetei Szolgálat (ÁNTSZ) - az irányítás gyakorlati meg­

A vezetés felső szintjén (az egészségügyi ellátá­ valósítása; keretében jogszabályban rögzítetten
si rendszer) az ápolásért felelős vezető segíti az
egészségpolitika tervezését, és részt vesz az egész­ működnek a regionális/kistérségi intézetének ve­
ségügyi szolgáltatás nyújtásának megszervezésé­
ben, biztosítja, hogy az ápolási ellátás olyan mó­ zető ápolói. Funkciójuk elsősorban az illetékessé­
don fejlődjék, hogy kielégítse az egész lakosság
egészségügyi szükségleteit. gi területükön az ápolási tevékenység szakmai fel­

Az Egészségügyi Minisztérium szervezetén be­ ügyelete, valamint koordinatív feladatok ellátása.
lül működő Egészségpolitikai Főosztály feladata
többek között az ápolásfejlesztés feladatainak el­ A vezetés középszintjén (egészségügyi intéz­
vi irányítása, jogszabályok szakmai tartalmának
előkészítése, az egészségügyi képzések szakmai mény) az ápolásvezető segít az intézmény ellátási
koncepcióinak előkészítése, kapcsolattartás egyes
képzési szintek intézményeivel; a humán erőfor­ profiljának meghatározásában, együttműködve
rás fejlesztés szakmai koncepciójának előkészíté­
se. az intézmény orvosi és gazdasági vezetésével,

A vezetés szakmapolitikai szintjének segítésé­ szervezve és irányítva az ellátás végzését, az em­
re az egészségügyi miniszter tanácsadó testület­
ként létrehozta a Szakdolgozói Kollégiumon be­ beri és anyagi erőforrások figyelembevételével.
lül az Ápolási Szakmai Kollégiumot. Az Ápolási
Szakmai Kollégium felkérésre véleményt nyilvá­ A vezetés alsó szintjén (például ápolási egy­
nít az egészségügyi képzés, szakképzés és tovább­
képzés követelményeiről és rendszeréről, továbbá ség) az ápolási vezető felelős azért, hogy az ápo­
a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól, el­
járási rendjéről és követelményeiről. Az Ápolási lási ellátás kielégítse a betegek, illetve az ellátást

igénybe vevők igényeit.

Ápolói szervezetek

Napjainkban az ápolási gyakorlatot egyre inkább
az ápolás elméletének és a kutatásnak a fejlődése
támasztja alá. Az ápolástudomány fejlődésének
üteme kapcsolatban áll gyakorlatának összefüg­
géseivel, következésképpen nagy eltérések mutat­
koznak az ápolástudomány különféle területei, il­
letve az egyes országok között. Ez különös fon­
tosságot kölcsönöz az ápolók közötti országos és
nemzetközi együttműködésnek.

Magyar Ápolási Egyesület

1989. május 20-án az Ápolók Nemzetközi Nap­
ja alkalmából rendezett tudományos ülésen a

Magyar Kórházszövetség Ápolási Szekciójának a magyar ápolásügy képviselete a nemzet­
jogutódaként megalakult a Magyar Ápolási közi színtéren.
Egyesület.
Az Egyesület főbb feladatai a fenti célok meg­
Az egészségügyi szakdolgozók első független valósítása érdekében:
szakmai érdekképviseleti szervezete napjainkban
kiemelten közhasznú szervezetként működik. Az az egészségpolitika alakításában az ápolá­
Ápolási Egyesület az egészségügyi ellátásban mű­ si-gondozási szolgálat minőségének, haté­
ködő több mint 100 ezer ápoló, illetve alap-, kö­ konyságának növelésében való részvétel az
zép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező oktatás, nevelés, szervezés, vezetés és a tu­
egészségügyi dolgozó - akiknek 70 százalékát az dományos kutatás eszközeivel;
ápolói alapképzettséggel rendelkezők teszik ki - társadalmi vélemény közvetítése az egész­
érdekeit képviseli. Az Egyesület tagjainak sorá­ ségügyi és a szociális ellátórendszer irányí­
ban ápolóhallgatók, nyugdíjas ápolók és szakdol­ tói felé;
gozók vannak. Tiszteletbeli és pártoló tagjai kö­ a magyar népesség egészségi állapotának
zött számos neves közéleti személyiség és egész­ javítását célzó hosszú távú társadalmi
ségügyi vezető található. Az Egyesület működése programok végrehajtásában való közre­
kiterjed egész Magyarország területére. Az Egye­ működés;
sületen belül az egyes szakmák munkájukat Szak­ hivatalos kapcsolattartás és együttműkö­
mai Szekciók keretében végzik. dés nemzetközi szervezetekkel.

Hivatalos kapcsolatban áll, illetve közös pro­ Magyar Egészségügyi Szakdolgozói
jektekben dolgozik számos ország nemzeti ápolá­ Kamara (MESZK)
si egyesületével (például brit, finn, lengyel, cseh),
speciális szakmai csoportjaival, valamint olyan A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
nemzetközi szervezetekkel, melyek nemzetközi, megalakulását a 2 0 0 4 . március 4-én megtartott
illetve európai szinten képviselik az ápolókat. alakuló küldöttgyűlést követően hirdették ki. A
Egyebek között tagja az Ápolónők Nemzetközi MESZK a Magyar Országgyűlés által 2003 őszén
Tanácsának (ICN), a Nemzeti Képviselők Taná­ elfogadott LXXXHI. törvény alapján azért szer­
csának (CNR), az Európai Kutatónővérek Mun­ veződött, hogy a folyamatosan önállóvá váló
kacsoportjának (WENR). Kapcsolatot tart a egyes szakdolgozói munkákat szakmailag és eti­
Nemzetközi Munkaszervezetekkel (1LO), a Köz­ kailag segítse, önállóan intézze szakterületeit
alkalmazottak Nemzetközi Szervezetével (PSI) és érintő ügyeit, meghatározza és képviselje szak­
az Egészségügyi Világszervezettel (WHO)1 Euró­ mai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi
pai Régió (Koppenhága) ápolásügyi részlegével, szerepének és súlyának megfelelő mértékben já­
tagja a Nemzeti Ápolási Egyesületek Együttmű­ ruljon hozzá az egészségpolitika alakulásához, a
ködésének (EFNNMA/WHO). Részt vesz az Eu­ lakosság egészségügyi ellátásának javításához.
rópai Unió Ápolói Állandó Bizottságában (PCN).
Az alakuló közgyűlést követően kezdődött
Az Egyesület főbb céljai: meg a tagtoborzás, illetve a helyi és a területi
szervezetek kialakítása. A közel 1 1 0 helyi szerve­
az ápolói hivatás vonzóvá tétele; zet kialakítása 2 0 0 4 . augusztus 26-ával befejező­
az ápolást-gondozást végzők megbecsülé­ dött, a 20 területi szervezet felállítását pedig szep­
sének, társadalmi rangjának emelése; tember 15-ével fejezte be a Kamara.
az ápolás-gondozás elméletének és gyakor­
latának fejlesztése; A szakmai tagozatok létrehozása az újonnan
az ápolók szakmai és etikai érdekeinek megválasztott területi szervezetek elnökeihez be-
képviselete hazánkban;

nyújtott kérelmekre kiadott határozatok értelmé­ - kapcsolatot tart fenn más külföldi és
ben jöttek létre. A tagozatok megválasztott terü­ belföldi szakmai szervezetekkel;
leti küldöttei október elsó' két hetében tartották
meg országos értekezletüket, ahol sor került 15 - megalkotja a szakdolgozók által végzett
szakmai tagozat elnökének és országos küldötte­ egyes szakmai tevékenységek sajátossá­
inek megválasztására. A létrejött tagozatok: Fel­ gait figyelembe vevő etikai kódexet.
nőttápolás, Gyermekápolás, Aneszteziológia-in-
tenzív ápolás, Közösségi és hospice-szakápolás, Az Ápolók Nemzetközi Tanácsa
Asszisztens, Gyógyszertári asszisztens, Képalko­ (International Council of Nurses - ICN)
tó-diagnosztika, In vitro labordiagnosztika, Mu-
tőszolgálat, Védőnő, Szülésznő, Mentésügy, Fizi- Ethel Bedford Fenwick alapította 1899-ben Lon­
oterápiás-gyógytornász, Dietetikus, Közegészség­ donban az ápolók nemzetközi szervezeteit egyesí­
ügyi-járványügyi. tő világszervezetet.

2 0 0 4 . október 26-án rendezték meg a A szervezet küldetése az ápolói hivatás képvi­
MESZK első országos küldöttgyűlését. Az orszá­ selete - a 114 tagország ápolóinak a nevében - a
gos küldöttgyűlés 4 évre megválasztotta az orszá­ világ egészségpolitikájában.
gos elnökség tagjait és az Állandó Bizottságok el­
nökeit, tagjait. Legfelsőbb szerve a kongresszus, 4 évenként
ülésezik. Az ICN döntéshozó szerve a Nemzeti
A MESZK helyi és területi szervezeteinek Képviselők Tanácsa.
A Kamara működésének főbb céljai:
- a szakdolgozói hivatás gyakorlásával A világszervezet munkáját %'ezérlő központi
összefüggő ügyekben képviseli és védi a értékek: rugalmasság, partnerség, eredményesség,
szakdolgozói kar tekintélyét, testületei­ mindent magába foglalás, valamint a jövőképpel
nek és tagjainak érdekeit, továbbá a rendelkező vezetőség.
szakdolgozók jogait;
A szervezetet a fehér szív szimbolizálja, amely
- képviseli a szakdolgozói kart a hazai egyben az ápolás szimbóluma is. A szív egyrészt
és a nemzetközi szakmai szervezetek­ kifejezi, hogy az ápolói tevékenység alapja a tu­
ben. dáson kívül a szeretet (emberszeretet); másrészt
az ápolás egészségügyi ellátásban betöltött köz­
• A Kamara főbb feladatai: ponti szerepét. A fehér szín pedig azzal, hogy az
- véleményezi az egészségügyet érintő összes színt egyesíti, a tisztaságot, az ápolók fel­
jogszabályok tervezeteit, a szakdolgo­ tétel nélküli elfogadását jelképezi.
zói tevékenység szervezeti és működési
rendjét, az egészségügyi ellátás, illetve Az ICN által fontosnak, időszerűnek tartott
az egészségpolitika főbb fejlesztési irá­ témák minden évben az Ápolók Nemzetközi
nyait meghatározó állami, helyi önkor­ Napjának (május 12, Florence Nightingale szüle­
mányzati döntések tervezeteit; tésnapja) jelmondatát adják.

- véleményezi a külföldi szakdolgozói Az Európai Unió Állandó Ápolói
szakképesítés elismerését; Bizottsága (The Standing Committee
of Nurses of the European Union -
- véleményezi az egészségügyi szakkép­ PCNEU)
zés, kötelező szakmai továbbképzés,
vizsgáztatás követelményszintjét; Az EU Állandó Ápolói Bizottságát 1971-ben hoz­
ták létre (akkori angol elnevezéséből - Permanent
- vezeti az Egészségügyi Szakdolgozók Committee of Nurses - maradt a ma is gyakran
Országos nyilvántartását;

- szakértőként vesz részt az egészségügyi
szolgáltatások minőségellenőrzésében;

használt PCN betűszó). A Bizottság több mint Az ápolás gyakorlatának főbb
760 ezer európai ápolót képvisel, és a szakma tartalmi elemei az egészség­
független európai képviselője kíván lenni. Tagjai ügyi ellátórendszerben
az EU-tagállamokból és az Európa Tanács tagor­
szágaiból az Ápolók Nemzetközi Tanácsában Mint ahogyan azt már a 2. fejezetből megtudhat­
tagsággal bíró nemzeti ápolási szervezetek képvi­ tuk, az egészségügyi ellátórendszer két nagy al­
selői. Emellett a hivatalos tagfelvételi kérelmüket rendszerből épül fel, az egyik az alapellátás, a
benyújtott országok nemzeti ápolási egyesületei­ másik a szakellátás.
ből is hívnak meg képviselőket.
Az alapellátás magában foglalja: a háziorvosi
A PCN feladatai: (felnőtt és gyermek) ellátást, a fogászati ellátást,
képviseli a tagok véleményét és álláspont­ a foglalkozásegészségügyi ellátást, anya-, gyer­
ját az EU intézményekben és testületekben; mek- és ifjúságvédelmet és a fogorvosi ellátást.
fórumot nyújt az ápolás fejlesztéséhez Eu­
rópában; A szakellátásnak egyik formája a szakorvosi
kapcsolatokat épít, és együttműködik (rendelőintézeti), valamint a gondozóintézeti já­
egyéb nemzetközi ápolási csoportokkal, róbeteg-szakellátás, másik formája pedig a fekvő­
egészségügyi társaságokkal és szervekkel - beteg-szakellátás.
szoros kapcsolatot tart fenn az Ápolók
Nemzetközi Tanácsával (ICN) és az Egész­ Az ápolás gyakorlatának fő tartalmi elemei az
ségügyi Világszervezet (WHO) európai egészségügyi ellátórendszer két alrendszerében
irodájával; különbözőek.
koordinálja az Ápolási Szervezetek Euró­
pai Hálózata (European Network of Nur- Az ápolás gyakorlatának főbb tartalmi
sing Organisations - ENNO) éves konfe­ elemei az alapellátás keretében működő
renciáit, amely a nemzeti ápolási egyesüle­ háziorvosi szolgálatban
tek és az európai szakápolók csoportjai­
nak összejövetele. Az alapellátás keretében az ápolók elsősorban
körzeti ápolóként tevékenykednek a háziorvosi
Európai Kutató Ápolók Csoportja ellátás keretében. A körzeti ápolók munkaidejük
(Workgroup of European Nurse egy részében a rendelési idő alatt a rendelőben a
Researchers - WENR) gyógyító munkát segítik, munkaidejük másik ré­
szében pedig, a rendelési időn túl a betegeket sa­
A szervezet céljai: ját otthonukban ápolják.
segíteni és szélesíteni az ápoláskutatást Eu­
rópában, az emberek javára; A háziorvosi szolgálatban dolgozó körzeti
az európai és nemzeti politikák befolyáso­ ápolók tevékenységének főbb tartalmi elemei:
lása;
az ápoláskutatás infrastruktúrájának, az a beteg tájékoztatása a diagnosztikus és te­
ápoláskutatás hálózatának fejlesztése; rápiás beavatkozások menetéről, a vizsgá­
tudományos tevékenységek támogatása; latok és beavatkozások alatti, valamint
a kutatási eredmények széleskörű terjesz­ utáni teendőkről;
tése;
a kommunikáció kiterjesztése a W E R N ta­ a beteg vizsgálathoz, beavatkozáshoz való
gok, illetve más szervezetek között. elhelyezése;
a nyert vizsgálati anyagok vizsgálatra kül­
dése;
a betegekkel és a vizsgálati anyagokkal
kapcsolatos adminisztrációs feladatok el­
végzése;

a rendelőben használatos eszközök, mű­ A )áróbeteg-szakellátásban dolgozó ápolók
szerek kifogástalan állapotban tartása; tevékenységének főbb tartalmi elemei:
a vizsgálatokhoz és beavatkozásokhoz
használatos eszközök és műszerek fertőtle­ a beteg tájékoztatása a diagnosztikus és te­
nítése, illetve sterilizálása; rápiás beavatkozások menetéről, a vizsgá­
a rendelő működtetéséhez szükséges anya­ latok és beavatkozások alatti, valamint
gok, eszközök és műszerek rendelése; utáni teendőkről;
alapápolási és kezelési, illetve otthoni a beteg vizsgálathoz, beavatkozáshoz való
szakápolási feladatok ellátása beteg ottho­ elhelyezése;
nában; a nyert vizsgálati anyagok vizsgálatra kül­
a megelőzés, szűrés és a gondozás feladata­ dése;
iban való részvétel, valamint az alapgon­ a betegekkel és a vizsgálati anyagokkal
dozásba vett betegek ápolással összefüggő kapcsolatos adminisztrációs feladatok el­
feladatainak az ellátása; végzése;
egészségfejlesztő tevékenység végzése (pél­ a szakrendelőben használatos eszközök,
dául egészségnevelés és tanácsadói tevé­ műszerek kifogástalan állapotban tartása;
kenység); a vizsgálatokhoz és beavatkozásokhoz
önsegítő csoportok szakmai támogatása, használatos eszközök és műszerek fertőtle­
például diabetes-klub; nítése, illetve sterilizálása;
sürgős beavatkozást igénylő esetekben, a szakrendelő működtetéséhez szükséges
amikor a háziorvos, illetve az ügyeletes or­ anyagok, eszközök és műszerek rendelése;
vos kihívására nincs lehetőség, a beteg sür­ a gondozásba vett betegek ápolással össze­
gősségi ellátásának megszervezése, a men­ függő feladatainak az ellátása;
tőszolgálat igénybevételével; egészségfejlesztő tevékenység végzése (pél­
együttműködés a szociális alapellátás kö­ dául egészségnevelés és tanácsadói tevé­
rében működő házi segítő szolgálattal, a kenység).
kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápo­
lást nyújtó szolgálattal és szükség esetén Az ápolás gyakorlatának főbb tartalmi
védőnői szolgálattal és a területükön tevé­ elemei a fekvőbeteg-szakellátásban
kenykedő szociális munkásokkal;
a praxismenedzsmentben való részvétel. A betegek intézeti keretek között végzen ápolása
során az ápoló az ápolás valamennyi funkciójá­
Az ápolás gyakorlatának főbb tartalmi ban (függő, független és együttműködő) tevé­
elemei a járóbeteg-szakellátás keretében kenykedik. Ezen funkciók arányát a beosztás
(végzettség) határozza meg.
A járóbeteg-szakellátás egy-egy orvosi klinikai te­
rületen (például belgyógyászat, sebészet, trauma­ A fekvőbeteg-szakellátásban dolgozó ápolók
tológia) nyújt szolgáltatást. A szakrendelőkben tevékenységének főbb tartalmi elemei:
dolgozó ápolók munkájának jelentős részét azok
az együttműködő funkciók adják, amelyeket az minden műszak kezdetekor a betegek és az
ápolók az orvos utasítására, az orvossal együtt, osztály átadása, illetve átvétele szóban,
az orvos felelősségére végeznek a különböző di­ írásban és a betegek személyes megtekinté­
agnosztikus és terápiás beavatkozásoknál való se alapján;
segédkezés során. az ápoló önálló funkcióinak körében - a
közösen választott ápolási modell és ápo­
lási rendszer alapján, az ápolási folyamat
egyes lépéseinek szisztematikus alkalmazá-

sával, személyre szólóan az ápolási proto­ Buda J . : A betegápolás története és szemelvény a
kollok betartásával - a beteg ápolása; betegápolás történetének irodalmából. POTE
a beteg állapotának folyamatos figyelem­ Egészségügyi Főiskola, Pécs, 1994.
mel kísérése, a megfigyeltek dokumentálá­
sa, szükség esetén az állapotváltozás azon­ Duin, N. - Sutcliffe, J . : Az orvoslás története.
nali jelentése; Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1993.
a nem önálló funkciók keretében az orvo­
si utasítások végrehajtása a diagnosztikus Golub S.: Az ápolás alapjai. Medicina Könyvki­
és terápiás terv megvalósítása során; adó, Budapest, 1998.
az együttműködő funkciók körében az or­
vossal való együttműködés a diagnoszti­ Gyurisné Pethő Zs. - Teleki É. - Berecz Zs.: A já­
kus és terápiás terv megvalósítása során; róbeteg szakellátásban dolgozó asszisztensek
a beteg érdekében hatékony részvétel a szerepe és feladatváltozásai az egészségügyi
multidiszciplináris team munkájában; reformok során. Vasútegészségügyi Közhasz­
az ápolási dokumentáció szabályszerű ve­ nú Társaság, Egészségügyi Központ, Szeged -
zetése; kézirat
a betegellátáshoz szükséges gyógyszerek,
kötszerek, műszerek és egyéb eszközök el­ Hunink, G.: Útmutató az ápolási elméletek tanul­
lenőrzése, meghibásodás esetén gondosko­ mányozásához. Medicina Könyvkiadó, Buda­
dás a javításról és a pótlásról; pest, 1996.
a kórtermi rend fenntartása;
egészségfejlesztő tevékenység végzése (pél­ Kapronczay K.: Az ápolás-, ápolóképzés és a kór­
dául egészségnevelés és tanácsadói tevé­ házügy története Magyarországon. Semmel­
kenység); weis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és
kompetenciájának megfelelően a beteg tá­ Levéltár, Budapest, 2005.
jékoztatása a diagnosztikus és terápiás be­
avatkozások menetéről, a vizsgálatok és Kiss B. (szerk.): Ápolástan. Egységes jegyzet az
beavatkozások alatti, valamint utáni teen­ Egészségügyi Főiskolai Kar hallgatói részére I.
dőkről. kötet. OTE, Budapest, 1987.

Irodalom L E M O N füzetek (1.): Élet, egészség és környezet.
Medinfo, Budapest, 1987.
Ápolástani szöveggyűjtemény - Egészségügyi Fő­
iskolai Jegyzet, Pedagógia Intézet, 1984. L E M O N füzetek (4.): Az ápolási folyamat és az
ápolási dokumentáció. Medinfo, Budapest,
Az Ápolás Akcióban Tervezet - Egészséget min­ 1987.
denkinek ápolási sorozat. Egészségügyi Világ­
szervezet Európai Területi Iroda - 1 9 9 1 , Me- Osváth Zs.: Florence Nightingale. Egészségügyi
dinfo, Budapest, 1996. Szakiskolák jegyzete, Budapest, 1959.

Bokor N. (szerk.): Általános ápolástan-gondo­ Schott, H. (szerk.): A medicina krónikája. Offici­
zástan 1-2. Medicina Könyvkiadó, Budapest, na Nova, Budapest, 1993.
1993.
Sövényi F-né: Az ápolásfejlesztés „koncepcionális
elemei". Vitaanyag. Népjóléti Minisztérium,
Ápolási Főosztály, Budapest, 1994.

Ujváriné Siket A. - Becka E.: Az ápolók jelenlegi
feladatai és jövőbeni lehetőségei a kistérségi
ellátásban. Medicus Universalis, 2007. 40.
évf. 4.sz. 143-146.

15/2005. (V. 2.) EuM rendelet az egészségügyi
szolgáltatók szakmai felügyeletéről.

Összefoglalás

Az ápolás általános kérdései között elsőként az emberiséggel egyidó's ápolás történetének
alakulását ismerhettük meg. A történeti részben képet kaphattunk arról, hogy az ápolás egy­
fajta közösségi szolgálatból, ösztönös késztetésből, a keresztényi könyörületességen át a
szerzetesrendi, a hadi ápolórendeken át a világi ápolórendek megjelenésén keresztül hogyan
jutott el mint hivatás jelenlegi fejlettségi fokára.

A fejezet második részében az ápolást mint az egészségügyi ellátórendszer azon részét mu­
tattuk be, amely a fejlett társadalmakban létező három egymást átfedő egészségügyi ellátó­
rendszer (egy laikus, nem professzionális egészségügyi rendszer; a népi gyógymódok rend­
szere és egy hivatásos, professzionalizált, jogilag szabályozott rendszer). E különböző típu­
sú egészségügyi rendszerek mindegyikébe beletartozik a gondozás vagy az ápolás, és felfog­
hatók úgy is, hogy bizonyos fokig megfelelnek napjaink öngondozásának, a helyettesítő
gondozásnak és a professzionális, hivatásos ellátásnak.

Miután megismerhettük az ápolást mint a jóléti ellátórendszer nélkülözhetetlen részét az
ápolói ellátás kereteinek meghatározásához az ember, a környezet és az ápolás fogalmak
tisztázására került sor.

A fejezet negyedik részében az ápolástudomány kialakulásának törvényszerűségeit, tudo­
mánnyá válásának lépcsőfokait ismertük meg, és meghatároztuk helyét a tudományok rend­
szerében.

Az ápolás tudományos megközelítése után az ápolás céljainak és értékrendjének a feltárásá­
val megtudhattuk azt, hogy valójában mi is az, amit az ápolás hozzáad az egészségügyi el­
látáshoz, ami más és elhatárolható attól, amit más egészségügyi dolgozók nyújtanak az el­
látás során. Itt került sor az ápolás összetevőinek (felelősség, funkció, folyamat) a meghatá­
rozására is.

A fejezet utolsó előtti részében az ápolás négy alrendszerét (az ápolás gyakorlata, az ápolás
oktatása, az ápolószemélyzet képzése, az ápolás kutatása, valamint ezek vezetése) és az ápo­
lás alrendszereit befolyásoló főbb trendeket ismerhettük meg.

Végezetül az ápolás gyakorlatának főbb tartalmi elemeit mutattuk be a háziorvosi szolgá­
latban, a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-ellátás keretében.

: Kérdések, feladatok

1. Mutassa be, hogyan változik az ápolás az ősközösségtől a középkorig!
2. Röviden ismertesse, hogy a középkorban megjelenő különböző ápolórendek hol és mi­

lyen ápolást nyújtottak a betegeknek.
3. Hogyan járultak hozzá az újkorban az egyházak és a különböző lovagrendek a beteg-,

illetve szegénygondozáshoz?

4. Mutassa be Florence Nightingale munkásságának főbb területeit, eredményeit és azok
hatását az ápolás fejlődésére!

5. Jellemezze az ápolás helyzetét hazánkban a középkorban és az újkorban!
6. Mutassa be Kossuth Zsuzsanna munkásságának főbb eredményeit és azok hatását a

hazai ápolás fejlődésére!
7. Hogyan változott az ápolók képzése a 19. század közepétől a második világháborúig?
8. Hogyan változón az ápolók képzése hazánkban a második világháborút követő idők­

től napjainkig?

9. Mi az ápolás elsődleges feladata?
10. Mi a különbség az öngondozás, a helyettesítő gondozás és a professzionális ápolás kö­

zött?

11. Határozza meg a professzionális ápolás szerepét a társadalomban!
12. Definiálja az ember fogalmát!
13. Fogalmazza meg a környezet fogalmát!
14. Sorolja fel a tudománnyá válás szintjeit!
15. Nevezze meg az ápolástudomány sajátosságait!
16. Sorolja fel az ápolás céljait és a célok hátterében álló értékeket!

17. Jellemezze az ápolás főbb funkcióit!
18. Ismertesse az ápolás alrendszereit!
19. Nevezze meg az ápolás alrendszereit befolyásoló trendeket!
20. Röviden mutassa be a nemzetközi és hazai ápolói szervezeteket és azok tevékenységét!
2 1 . Hasonlítsa össze az ápolás gyakorlatának főbb tartalmi elemeit az egészségügyi ellátó­

rendszer különböző területein!

Az ápolói szakma és
annak gyakorlója, az ápoló

Kis Klára

Az ápolói foglalkozásból hivatás Az ápolás mint foglalkozás

Az ápolás a kezdetektől fogva az egyéni és társa­ Mindenki előtt jól ismert tény, hogy a társadal­
dalmi egészségügyi szükségletek kielégítését szol­ mak kialakulásának már a legkorábbi időszakai­
gálta. Bár céljai az évszázadok során lényegében ban létrejött és, azóta is egyre gyorsabb tempóban
változatlanok maradtak, mindennapi gyakorlata fejlődik a munkamegosztás. Azt is jól tudjuk,
a társadalom átalakulásának megfelelően válto­ hogy ennek a jelenségnek az ismeretek, a technika
zott. Az ápolás nem szervezett formában önápo- gyors fejlődése volt az előidézője. Elérkezett egy
lás és másokat segítő „alapvető emberi tevékeny­ olyan időpont, amikor már nem tudott mindenki
ségeként fogható fel. Az ápolás szervezett for­ egyformán minden munkafeladatot jól elvégezni,
mában különálló tudomány, amely ápolási-gon­ a későbbiekben pedig bizonyos dolgokat egyedül
dozási tevékenységgel foglalkozik, amely vonat­ már egyáltalán nem. Ez a folyamat az egészség­
kozik mind az egészségre, mind a betegségre és a ügyben is lezajlott. Az egészségügyi tevékenységen
fogantatástól a halálig tart. Az ápolás egyfajta belül kezdetben két nagy tevékenységi kör alakult
közösségi szolgálatból, emberbaráti tevékenység­ ki: az orvoslás és az ápolás. A beteg gyógyításá­
ből az ápolóképzés kialakulásával egyre inkább nak technikai és szellemi összetevője elvált az ér­
szakmává, végül fokozatosan korszerű hivatássá zelmitől. A hagyományos nemi szocializáció és a
vált. hiedelmek miatt a férfiakra osztották a szellemi
komponenst, vagyis az orvostudományt, míg a
Az ápolás napjainkra olyan hivatás jellegű nőkre a beteggondozás érzelmi összetevőjét, az
gyógyító-megelőző szaktevékenységgé vált, ápolást. Ez nem jelenti azonban a két szakma füg­
amely: getlenedését, hiszen az ápolást nem lehet orvostu­
dományi ismeretek nélkül művelni, és nincs gyó­
tervszerű, szervezett; gyítás ápolás nélkül. Az orvosi tevékenység már
a beteg közvetlen ellátását és meghatáro­ viszonylag korán - évezredekkel ezelőtt - szaksze­
zott orvosdiagnosztikai eljárások és terápi­ rű megfigyeléseken alapuló szakmává vált. Ebben
ás beavatkozások elvégzését tartalmazza; az időszakban az ápolást még csak művelték, de
; humánus, interperszonális kapcsolatokban nem tekintették külön szakmának. Az anyák, fele­
zajlik (a beteg és az ellátó személyzet kö­ ségek, bizonyos egyházi személyek végezték rész­
zött); ben az orvos tanácsait, még inkább saját ösztöne­
iket követve. Hosszú idő telt el, mire felismerték
" célja a beteg, az ember segítése a betegsé­ az ápolás rendkívüli fontosságát az egészségügyi
gek megelőzésében és az egészségük erősí­ ellátó tevékenységben, és megkezdték a hozzá
tésében, fenntartásában vagy helyreállítá­ szükséges tudás szervezett oktatását.
sában, valamint a békés halál elérésében;
teamtevékenységben (több szakma együtt­
működésében) zajlik.

Az ápolás egyike a társadalom kulcsfontos­ löz néhány lényeges jegyet a hivatás jellemzői kö­
ságú funkcióinak, lényeges a szakma társadalmi zül.
szerepe és feleló'ssége. Az ápolás a szociális pálya­
körökön belül a segítő' foglalkozások köréhez Ezek közül a hiányzó jegyek közül az egyik
tartozik, és mint ilyen, az emberek jólléte és legfontosabb a saját kompetencia körben az au­
egészsége érdekében ható szolgáltatásokat nyújt. tonómia (önállóság) meglétének a hiánya. Az
önállóság azt jeleni, hogy az ápoló tudása alap­
A szakma legfontosabb jellemzője a szakérte­ ján és az ápolói gyakorlat szabályait figyelembe
lem. A szakértelem kialakulása hosszú folyamat véve önállóan hozza meg és valósítja meg dönté­
eredménye, így van ez az ápolói szakma esetében seit.
is. Napjainkra az ápolás a képzés hatására, szer­
vezett formában önálló segítő szakmává vált Az ápolás önállóság iránti igényének fokozó­
olyan tudásanyaggal, amely megkülönbözteti dása megkívánja a vezetés, a képzés, továbbkép­
más egészségügyi szakmáktól (például a szülész­ zés és kutatás terén végzett munka továbbfejlesz­
nőtől, a laboratóriumi asszisztenstől, a mentőá­ tését. A jelenlegi munkamegosztásban már on ta­
polótól). Általában egy foglalkozást, így az ápo­ láljuk az ápolókat az irányításban, a vezetésben,
lást is csak az művelheti, aki rendelkezik bizo­ az ápolók képzésében és továbbképzésében és -
nyos, jól meghatározott ismeretekkel és készsé­ sajnos ma még csak szórványosan - a kutatói te­
gekkel. Ismeri és alkalmazza a szakmában szoká­ vékenységben. A fejlődés megköveteli, hogy az
sos vagy előírt módszereket, meghatározott mó­ ápolók a jövőben mindhárom munkaterületen
don igazolja a fentiek elsajátítását, valamint ren­ egyre nagyobb aktivitással működjenek közre, és
delkezik a szakma gyakorlásához szükséges mű­ egyre nagyobb önállósággal.
ködési regisztrációval.
Mivel az önállóság a hivatás egyik legalap­
Az ápolás mint hivatás vetőbb kritériuma, ezt a problémát az ápolóknak
a későbbiekben meg kell oldaniuk. A megoldás
A hivatásként is elismert foglalkozásoknak, így egyik lehetőségét hordozza, ha az ápolás visszatér
az ápolásnak is van néhány olyan jellemzője, eredeti küldetéséhez, mert az ápolás valójában
amelyeknek együtt kell lenniük ahhoz, hogy való­ csak a saját illetékességi körében lehet önálló.
di hivatásként működjenek. Ezek közül meghatá­ Egy másik lehetőség az önállóság ménékének
rozó szerepe van az adott foglalkozás társadalmi változtatásában az egyre magasabb szintű és ala­
szükségességének és elismertségének. A hivatás posabb képzés lehet.
gyakorlója számára viszonylag hosszú idejű okta­
tás keretében biztosítón képzésnek, a kutatás és a Az önállóság növekedése együtt jár a fele­
specializált ismeretek folyamatos korszerűsítésé­ lősség és felelősségre vonhatóság növekedésével.
nek, szabványos terminológiának, (inkább a tár­ A felelősségre vonhatóság azt jelenti, hogy az
sadalmat szolgálja, mint a személyes nyereséget), ápoló személyében és jogilag felel a betegnek
az önálló szakmai szerveződésnek, az adott hiva­ nyújtott ápolói ellátás szakmaiságáért és annak
tásra vonatkozó jogi szabályozásnak, a saját eti­ minőségéért.
kai kódexnek és az autonómia (önállóság) meglé­
tének is nagy a jelentősége. A hivatásokhoz speciális magatartás is tar­
tozik, ezért nagyon fontos, hogy az ápolói hiva­
A hivatás fogalmáról rendelkezésünkre álló tásnak is van etikai kódexe, amely valamennyi
szociológiai irodalom alapján az ápolást ma még ápolóra nézve érvényes. Az etikai kódexben meg­
csak „semi professionak" („félhivatásnak") te­ határozták az ápolói szakmát gyakorlók közös
kinthetjük, ugyanis az ápolás mint hivatás nélkü­ értékrendjét és a társadalom iránti kötelezettsége­
iket, amelyek együttesen megfelelő keretül szol­
gálnak az ápolás gyakorlatához, az ápolók maga­
tartásának és etikus viselkedésének általánosan
elfogadott szabályaihoz.

Egy szakma valójában magát teszi hivatássá, önmagában az ápolói gyakorlat magas színvona­
azaz saját magát változtatja társadalmilag is meg­ lú művelésének nem elégséges feltétele, bizonyos
becsült foglalkozássá. Ennek érdekében minden esetekben a szaktudáson túl vagy azzal egyidejű­
egyes ápolónak keményen kell dolgoznia az ápo­ leg nagyobb jelentőséggel bírnak az ápoló sze­
lói hivatás imázsának (a róla kialakult kép vagy mélyiségének jellemző tulajdonságai (5.1. ábra).
elképzelés) javításáért, annak érdekében, hogy el­
érjék, vagy legalább megközelítsék a társadalmi­ Az ápolói szolgáltatások eredményes kivitele­
lag is elismert szakmák (például a jogi vagy az or­ zése a szakma művelőjétől tehát megfelelő isme­
vosi pálya stb.) képviseló'inek a szintjét. reteket, készségeket, képességeket, magatartás­
módokat, bizonyos értékek tiszteletben tartását
Az ápolóval szembeni elvárások és személyes tulajdonságokat igényel. Az előbbi­
ekben felsorolt elvárásokon túl nem hagyható fi­
„Az ápoló legyen józan; becsületes és megveszte- gyelmen kívül az ápoló külső szakmai megjelené­
gethetetlen; Legyen igazmondó és megbízható; se és személyi higiénéje sem.
Legyen pillanatra pontos és hajszálig rendes;
Gyorskezű, de nem kapkodó; Szelíd, de nem Az ápolókkal szemben megfogalmazott elvá­
lassú; Nyájas, de nem fecsegő; Tapintatos, de so­ rások száma szinte végtelen, azokat nem is lehet
hasem tétovázó; Legyen derűs és bizakodó, tiszta a teljesség igényével felsorolni. Az alábbiakban
saját személyében és tisztaságot teremtő a beteg mi is csak a legfontosabb, az ápolói munka haté­
körül; Legyen szíves és szolgálatra kész, a bete­ konysága szempontjából legáltalánosabban el­
gekre gondoljon és nem önmagára." vártakat soroljuk fel.

(Florence Nightingale, Ibrányi 1934.) Az általánosan elvártak mellett hangsúlyoz­
nánk még az egyéni adottságok jelentőségét az
Egy szervezet hatékony működésének alapvető' ápolói ellátás széles körű, igen változatos terüle­
feltétele, hogy a szervezet munkaköreit olyanok tén. A specializálódás, só't az egyes szakágakon
töltsék be, akik megfelelnek az adott munkakör belüli elhelyezkedés kedvező esetben jó lehetősé­
követelményeinek. A „megfelelő embert a megfe­ get biztosít az önmegvalósításra, az egyéni lehe­
lelő helyre" követelmény régóta ismert. Ennek a tőségek kibontakoztatására. Természetesen más
követelménynek az ismeretében célszerű áttekin­ adottságok érvényesülnek egy ambulancián, mint
teni az ápolói tevékenység sikeres végzésének kö­ egy osztályon (sebészeti, belgyógyászati vagy
vetelményeit. pszichiátriai ellátásban), s egészen más elvárások­
nak kell megfelelnünk az aneszteziológián.
Egy munkatevékenység elvégzésének képessé­
ge, a szakmai kompetencia (szakmai illetékesség, személyes ápolóval értékek
szakértelem, szakmai jogosultság), attól függ, tulajdonságok szembeni
hogy rendelkezik-e a munkát végző személy a elvárások
megfelelő szaktudással (ismeretek, készségek, ér­
tékek és viszonyulás), vagy sem. Az ápolói mun­ 5.1. ábra.
kakör betöltésének alapvető jogi követelménye a Az ápolóval szembeni elvárások
szakképzettség igazolása. Ennek megléte azon­
ban csak az ápoló meglévő szaktudására utal.
Azonban mindannyian tudjuk, hogy a szaktudás

Az ápoló külső szakmai megjelenése, hogy a bőr felszínéről eltávolítsuk az izzadságot,
személyi higiénéje valamint a levegőből a testen összegyűlő por-
szemcséket és csírákat. Haja ne essen rá a ruhájá­
A szakmai megjelenés kulcsfontosságú a hivatás­ ra vagy az arcára. A hosszú hajat biztonságosan
beli szerep megvalósításában. Sok ápoló úgy gon­ kell rögzíteni, ennek komoly gyakorlati jelentősé­
dolja, hogy a megjelenés külsődleges dolog. Pedig ge van, ugyanis az ápoló haja forrása vagy ter­
nagyon erősen befolyásolja cselekedeteinket és jesztője lehet a fertőzéseknek.
azt, hogy mások hogyan reagálnak ránk.
Az intézményenként egységes védőruha, az
Azt se felejtsük el, hogy az ápolói munka ma­ egységes megjelenés szintén bizalmat kelt a beteg­
gas szintű szellemi és nehéz fizikai munkafolya­ ben. A védőruhával szemben követelmény, hogy
matok egysége, amely egészséges, egész embert jól mosható, fertőtleníthető legyen, elegendő
kíván. Az ápoló ezt a több szempontból is meg­ számban álljon rendelkezésre, hogy szennyeződés
terhelő munkát csak kifogástalan egészségben esetén azonnal, de minden műszakot követően
(testi, lelki, szociális és spirituális) képes végezni megtörténhessen a cseréje. A védőruha legyen la­
a saját és az ellátottak megelégedésére. za, biztosítson kényelmes mozgást, ne legyen át­
látszó. Ha nincs egyenruha, az egyéni viseletet és
A szakmai megjelenést a testsúly és testmagas­ annak hosszát a napi divat helyett inkább a szak­
ság, a ruházat, a smink, a testtartás, járás, a mo­ mai külső, az ízlés diktálja.
dorosságok, az attitűdök, a verbális és nem ver­
bális kommunikáció jelentik. A védőmaszk szükség esetén történő haszná­
lata szintén a fertőzés terjedését gátolja.
A külső, fizikai megjelenés erősen befolyásol­
ja szakmai viselkedésünket és teljesítményünket. Az ápoló személyi higiénéjének fontos ténye­
Különösen igaz ez az egészségügyben, mert az zője a kényelmes, bokát és lábboltozatot egya­
ápolóktól azt várják, hogy követendő mintául ránt támasztó védőcipő. A cipő lehetőleg legyen
szolgáljanak pácienseik, közösségük és kollégáik zárt, hogy védje a lábfejet és a lábujjakat az eset­
számára. leges sérülésektől, valamint megakadályozza a
láb kicsúszását. A helyes cipőviselethez feltétlenül
Az ápoló testi higiénéje két okból is természe­ hozzátartozik a harisnya vagy zokni viselése is. A
tes követelménye a betegellátásnak, az ápolót és harisnya ne legyen leszaladva, színe alkalmaz­
a beteget is védik a különböző sérülésektől és fer­ kodjon a védőruha színéhez.
tőzésektől.
Az ékszerek viselése helytelen, mert nem higi­
Alapvető követelmény, hogy az ápoló legyen énikus, a gyűrű megakadályozza a kellő kézmo­
mindig tiszta, ápolt, gondozott, így már az első sást és balesetveszélyes is. A gyűrűk és karkötők
találkozáskor jó benyomást, bizalmat kelt a be­ kiszúrhatják a steril kesztyűt és fertőzhetik a ste­
tegben. Ha az ápoló rendetlenül jelenik meg, öl­ ril területet. A munkához szükséges órát helyes,
tözete nem megfelelő, a betegek azt gondolhat­ ha ruhája felső részén rögzíti.
ják, hogy az ápoló nem törődik magával, és ezért
nem fog törődni betegeivel sem. Az ápoló a kozmetikai szerek használatával
kapcsolatosan tanúsítson mérsékletességet, hasz­
Az ápoló minden beavatkozás előtt és után nálatuk legyen visszafogott és ízléses. Ne smin­
mosson kezet. Kezének bőrét a gyakori mosás és kelje erősen magát, és lehetőleg parfüm nélküli
fertőtlenítés miatt bekövetkező kiszáradástól dezodort használjon.
védje bőrpuhító krémmel. A körmök legyenek
rövidek és simaszélűek, lakkozatlanok, mert a Az ápoló ruháján viseljen névtáblát az azono­
hosszú körmök könnyen megsebezhetik a beteg sítás és a könnyebb megszólítás érdekében.
bőrét, alatta és a lakkozás repedéseiben kóroko­
zók gyűlhetnek össze. Célszerű lenne a munkaidő Erőnlétének fenntartása is fontos, hiszen az
befejeztével minden alkalommal lezuhanyozni, ápolás nehéz fizikai munka. A munkahelyen vég­
zett tevékenységet kiegészítő, rendszeres napi

testmozgásra van szükség. Ha valaki rendszeres gárzó, kiegyensúlyozott legyen. Elvárható, hogy
testmozgást végez, szervezete hatékonyabban magánéletének problémáival ne terhelje a bete­
működik: a testsúlyát könnyebben ellenó'rizheti, get, önmagával és érzelmeivel mindig tisztában
nagyobb az izomereje, izmai és csontozata kevés­ legyen. Az ápolónak munkája során különböző
bé sérülékeny, a szervezete ellenállóbb a fertőzé­ foglalkozású, eltérő intellektusa emberekkel kell
sekkel szemben, kevésbé fáradékony, ritkábbam kritikus helyzetekben megfelelő módon bánni, ez
merül ki. már önmagában is széles körű tájékozottságot,
olvasottságot, műveltséget feltételez. A műveltség
A megfelelő erőnlét biztosításához a megfele­ és művelődés az ápoló számára más szempontból
lő étkezés is hozzájárul. A megfelelő összetételű is fontos. Az állandó szakmai, tudományos fejlő­
és mennyiségű étel, a rendszeres táplálkozás az désen kívül a művészetek sokat segíthetnek a be­
erőnlét biztosításán túl, hozzájárul az egészség tegek megértésében. A művészetek egybeforrasz­
megőrzéséhez. tanak az emberi közösséggel, segítenek abban,
hogy senki ne szűküljön be szakismereteinek te­
Fontos, hogy az ápoló napi tevékenysége után rületére. Célszerű, ha az ápoló szabadidejét mű­
elegendő időt pihenjen. A passzív és aktív pihenés velődésre, személyiségét gazdagító szórakozásra
a szervezet regenerációját szolgálja, hatékonyabbá használja fel.
teszi a testműködéseket, és növeli a szervezet be­
tegségekkel szembeni ellenállóképességét. A mun­ Ismeretek
ka utáni pihenés mellett figyelmet kell szentelni a
műszak közbeni rövid pihenőkre is. Sajnos ez ha­ Annak megfelelően, hogy az ápolást tudomány­
zánkban még csak a munkavállaló által „lecsípett" nak tekintjük, elvárjuk az ápolótól, hogy rendel­
perceket jelenti, ami gyakran egészségkárosító szo­ kezzen az ápolástudomány specifikus tudásanya­
kásoknak való hódolásunkat jelenti (gyakori kávé­ gával, szakmailag jól felkészült legyen, és vállal­
fogyasztás, dohányzás, édességek fogyasztása). jon aktív szerepet szaktudásának folyamatos fej­
Helyesebb lenne, ha a munkáltatók - a munka ter­ lesztésében.
mészetét figyelembe véve - terveznék ezeket a pi­
henőket, amely az ápolók részéről egy nyugodt A mai idők ápolási gyakorlata megfelelő el­
helyre való elvonulást, testmozgást, frissítő folya­ méleti felkészültséget igényel az ápolótól. Az el­
dék vagy tápláló étel elfogyasztását jelentené. méleti felkészültség alapján a ma ápolójának az
utasításokat végrehajtó, kritika nélküli gyakorla­
Az ápolóktól elvárható, hogy hiteles szakmai tot folytató „cselekvő" ápolóból „gondolkodó"
megjelenésük érdekében kerüljék az egészségkáro­ ápolóvá kell válnia. Ezt a folyamatot segíti az új
sító szokásokat (dohányzás, mértéktelen alkohol­ képzési programokban megjelenő tudástartalom
fogyasztás és indokolatlan gyógyszerfogyasztás), bizonyítékokon, azaz kutatáson alapuló, igazolt,
a hozzászokást, a függőséget kialakító szereket. az ápolással integrált, széleskörű tudásbázisának
(élettudományok, társadalom, magatartás és a
Az ápolói munka magas szintű szellemi és ne­ kommunikációs tudományok) megjelenése, illet­
héz fizikai munkafolyamatok egysége, ezért az ve elsajátítása.
ápolókkal szembeni elvárások sorában a testi
egészségen kívül első helyen áll a lelki, szellemi Készségek
egészség. A lelkileg kiegyensúlyozatlan ápolók
nem tudják elviselni a nehéz, sok alkalmazkodást „Az ápolás művészet; és művészetté való válá­
kívánó és megterhelést okozó pályát. Másfelől sa olyan exkluzív odaadást, olyan felkészülést kí-
nem elhanyagolható káros hatásuk a betegekre.
Csak az az ápoló tud kedvezően hatni a betegek
állapotára, aki maga is egészséges. Az ápolótól el­
várható, hogy a beteggel való kapcsolatában
mindig derűt, határozottságot és kedvességet su­

ván, mint bármelyik festő vagy szobrász munká­ történő forgatása, a beteg fürdetése, fizikális láz­
ja. Mi a munka az élettelen vászonnal vagy hideg csillapítása, ágyazás, injekció beadása, beöntés
márvánnyal összehasonlítva az élő testtel való kivitelezése).
munkával - az Isten szellemének temploma? Ez
egyike a legszebb művészetnek. Úgy is lehet mon­ Intellektuális készségek
dani a Szépművészet Legszebbje." Mindennapi rutinteendőket szinte automati­
kusan, tudatos kontroll nélkül végezzük, ezzel
(Florence Nightingale) szemben a szakismereten alapuló logikus és kriti­
kai gondolkodásmód gondos, figyelmes, célra
Az ápolás művészet is, amely megkívánja bizo­ irányuló gondolkodást jelent. Az ápolási folya­
nyos készségek elsajátítását és alkalmazását. Az mat mint munkamódszer alkalmazása az ápolói
ápolótól a magas szintű elméleti felkészültség (is­ gyakorlatban feltétlenül ezt a kritikai gondolko­
meretek) mellett olyan hozzáértést várnak el, dást igényli.
amely bizonyos készségek alapján alkalmassá te­
szi őt a beavatkozások biztonságos és megfelelő A jó megfigyelőképesség elengedhetetlen az
szintű elvégzésére. Amíg az ismeretek a mit miért ápolási-gondozási folyamat végrehajtásához és
tegyünk kérdésére, addig a különböző készségek fontos előfeltétele a logikus és kritikai gondolko­
az ismeretek alkalmazására, a kivitelezés hogyan­ dásnak. Az ápoló jó megfigyelőképességére szük­
jának kérdésére adnak választ. ség van az ápolási anamnézis felvétele során mind
a szubjektív, mind pedig az objektív adatok
Az ápolási folyamat alkalmazása manuális összegyűjtése során. Szüksége van rá az ápolónak
(kézzel végzett, kétkezi), intellektuális (értelmi) és az ápolási beavatkozások kivitelezése, a kitűzött
interperszonális (személyközi) készségeket igé­ ápolás célok értékelése, diagnosztikus eljárások,
nyel. Manuális, pszichomotoros (mozgásban kife­ a diagnosztikus beavatkozások kivitelezése során
jezésre jutó) készségre van szüksége az ápolónak a a beteg állapotváltozásának, valamint viselkedé­
technikai eljárások kivitelezéséhez, intellektuális sének megfigyelése során.
készségre a problémák megoldásához és a dönté­
sek meghozásához, interperszonális készségekre A kreativitás (teremtőképesség, alkotóképes­
ahhoz, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a betegek­ ség) kapocs a tudomány és a művészet között. Az
kel, a hozzátartozókkal és munkatársaival. ismeret (azt mondja meg, hogy mit tegyünk) és a
készségek (azt mondja meg, hogy hogyan tegyük)
Az ápolás „művészetének" van egy intellektu­ kreatív szintézise eredményezi az ápolás megva­
ális vetülete: felismerni az ápolási problémát, lósulását.
dönteni a megfelelő beavatkozásról - és megter­
vezni azt, amit tenni lehet és kell, továbbá egy A kreativitás fontos az ápolás művészetében,
gyakorlati aspektusa: ténylegesen elvégezni azt, a kreativitás javítja a képességeinket, hogy gon­
vagyis a beavatkozást. Az ápolás gyakorlati vo­ doskodóvá és mások tisztelőjévé váljunk. A krea­
natkozásait lehet delegálni (egy adott beavatko­ tivitás segít minket az ideális ápolás megfogalma­
zás elvégzésére egy másik ápolót hatalmaz fel, zásában, a jövőképünk kifejlesztésében, és látni
például a következő műszakban dolgozó ápoló engedi az ápolás napi gyakorlata és a kívánalmak
kétóránként forgassa az ágyhoz kötött beteget), közötti új viszonyt, amelyet a változó társadalom
de az értelmieket nem lehet. igényel.

Manuális készségek Interperszonális készségek
Az ápolónak pszichomotoros készségeire a Az ápolás egyének (például ápoló és beteg)
beteg ápolási problémájának megszüntetésére közötti személyes jellegéből fakad az a tény, hogy
tervezett ápolói beavatkozások technikai kivitele­ a munka eredményességét nagyban az interakci­
zése során van szüksége (például a beteg ágyban ók (kölcsönös viszony, kölcsönös ráhatás) hatá­
rozza meg, ezért az ápoló számára az interperszo­
nális készségek birtoklása legalább annyira fon-

tos, mint a manuális és az intellektuális készsé­ mények. A különbözőség, különállás, autonómia
gek, képességek megléte. Ha az ápoló képtelen jó (önállóság) tiszteletben tartása. Előítélet-mentes­
személyközi kapcsolatok kialakítására a beteggel ség, megkülönböztetés nélküli bánásmód tekintet
és a munkatársakkal, aligha tudja meg a valós té­ nélkül a beteg szociális vagy gazdasági helyzeté­
nyeket, nemigen érti meg a problémák lényegét, re, személyes tulajdonságaira vagy egészségét
nem képes másokat befolyásával rávenni a beteg érintő problémáira.
segítésére, és nem lesz a beteget ellátó többszak­
más munkacsoport eredményes tagja. Nyitottság. Meghallgatja mások új ötleteit és
szempontjait, a helyzetet több szempontból is
Sokan hiszik azt, hogy a jó személyközi kap­ mérlegeli. Minden szempontot figyelembe vesz,
csolatok leglényegesebb feltétele a kommunikáci­ ügyel arra, hogy ítéletei tényeken alapuljanak, ne
ós készség. A kommunikációs készség azonban pedig személyes érzésein, nézetein vagy saját ér­
csak egyik fontos feltétele annak, ami a szilárd dekén.
személyközi kapcsolatok kiépítéséhez szükséges.
A kapcsolat legalább annyira múlik azon, hogyan Jó szervezőkészség szükséges az ápolási folya­
viselkedünk, mint azon, hogyan kommuniká­ mat alkalmazása során saját és az ellátásban
lunk. A jó személyközi kapcsolatok kialakításá­ résztvevő többi szakember munkájának haté­
hoz olyan magatartásformák szükségesek, mint: kony végzése érdekében.
együttműködési készség, kapcsolatkészség, törő­
dés, empátia (beleélés), feltétel nélküli elfogadás, Proaktivitás („előrecselekvés"). A proaktivi­
nyitottság, tolerancia és proaktivitás („előrecse- tás olyan gondolkodás- és viselkedésmód, amely
lekvés"). a személy felelősségtudatának segítségével előre
meglátja a problémákat, és még bekövetkezésük
A beteg gyógyítása, egészségének megerősíté­ előtt tesz ellenük.
se csapatmunka, együttműködési készséget igé­
nyel a munkatársakkal és a beteggel folytatott Döntési képesség. Az ápoló ismeri és betartja
közös munka. az ápolói kompetencia határait, annak figyelem­
bevételével szakmai tudásának birtokában fele­
Kapcsolatkészség és felelősségvállalás jelenti a lősségteljes döntéseket hoz. Át kell gondolnia a
sokféle emberrel való kontaktus kialakítására va­ helyzetet, a lehető legtöbb információt meg kell
ló képességet s a velük való munkában, foglalko­ szereznie a fellépett problémáról, annak termé­
zásban a magatartásáért, tevékenységéért való fe­ szetéről, majd ezek ismeretében el kell döntenie a
lelősségvállalást. megfelelő lépést (amelyhez természetesen a lépés
következményeinek megítélése is hozzátartozik),
A törődő magatartás a cselekvésnek olyan és ezután cselekednie kell.
módja, melynek során az egyén kimutatja mások
eszményei, értékei, érzései, igényei és vágyai irán­ Értékek
ti tiszteletét és megértését. A valódi törődés azt je­
lenti, hogy a beteg problémájára koncentrálva tö­ Az érték tükrözi az egyén személyes hitét és hoz­
rekszünk szükségleteinek kielégítése során. záállását az egészségről, a betegségről, az ember­
ről, az életről és a halálról. Az egyén gyakran
Empátia (beleélés) a másik érzéseinek és látás­ személyes értékeit viszi át szakmai gyakorlatába,
módjának beleérzés útján történő megértése, rá­ de ez nem azt jelenti, hogy azokat másokra rá­
hangolódás a másik valós helyzetére anélkül erőltetheti. Az ápolónak tiszteletben kell tartania
hogy az egyén osztoznék a másik érzelmeiben és munkatársai és a betegek értékrendjét és meggyő­
azonosulna nézőpontjával. Az empátiát ne kever- ződését. A mindennapos ápolói munka a hivatás
)ük össze a szimpátiával (együttérzés), ami mások művelőjétől olyan ápolói gyakorlatot vár el,
érzéseiben való osztozást jeleni. amely etikai biztonságon alapul.

Feltétel nélküli elfogadás olyan elfogadás,
amelyhez nem kapcsolódnak teljesítendő követel­

A személyiség eredetiségének, egyediségének, tartozik: a beteg egészségi állapotával, személyes
megismételhetetlen volta és méltóságának tiszte­ életvitelével vagy szexuális beállítódásával, vallá­
lete segít elkerülni a kategóriába sorolást, mert a sos vagy más meggyőződésével kapcsolatos, vala­
kategorizálás során érvényesülő' általánosítás mint faji eredetére, a nemzeti, nemzetiségi és etni­
akadályozza az egyéni különbségek felismerését. kai hovatartozására, politikai véleményére vagy
Kategorizálás esetén nem csupán a betegek egyé­ pártállására vonatkozó információk.
ni különbségei torzulnak, hanem maguk az ápo­
lók is az alkalmazott besorolás alapján reagálnak A partnerség az ápoló-beteg kapcsolatban a
a betegekre, és nem az egyéni különbségek szerint beteg egyén autonómiájának (önállóságának) az
ítélik meg őlcet. Az embereket az ápolásban - az elismerésén alapul, ahol az ápoló a beteget kizá­
életben - kategorizálni és kategóriaként (tárgy­ rólag úgy tekinti, mint akinek az ápoló szakértő
ként) kezelni helytelen és veszélyes dolog, mivel beavatkozására van szüksége. Az ápoló a partne­
fennáll a veszélye annak, hogy a beteg számára a ri viszony keretében a beteggel egyenrangú társ­
kategorizálás által kijelölt szerepet elfogadja, és ként fejti ki közreműködését, nem utasítja, nem a
eleget tesz az „elvárásoknak". így például, ha va­ betegnek, a beteg helyett vagy a betegen tesz meg
lakit eró'szakosként tartanak számon, akkor az valamit. Úgy is megfogalmazhatjuk ezt, hogy a
érintett egyén azzá is válhat. beteget ne pusztán a munka tárgyának tekintsük.
Ennek értelmében az ápolónak figyelembe kell
Az egyenlőség, egyenlő esélyek elvének tiszte­ vennie a beteg egyén voltát, meg kell osztania a
letben tartását értelmezhetjük úgy, hogy minden­ betegre vonatkozó ismereteit, olyan módon, hogy
ki egyenlő egészségügyi ellátást (szükségest és azt a beteg adottságaihoz és igényeihez igazítja,
megfelelőt) kapjon, akinek azonos a szükséglete. meg kell ismertetnie a beteggel problémáinak le­
Egyenlő elérhetőséget és igazságos hozzáfér­ küzdésére szolgáló különböző lehetőségeket,
hetőséget az erőforrásokhoz, folyamatosságot az hogy együtt dolgozhassák ki a beavatkozás ter­
ellátásban, hogy az egészség mindenki számára vét, és meg kell hagynia a betegnek a választás le­
elérhető legyen. hetőségét, vagyis azt, hogy a beteg maga dönthe­
ti el, hogy melyiket választja. Partneri viszony
A beteg autonómiájának (önállóságának) tisz­ esetén, ha a beteg kitér az együttműködés elől,
telete azon a meggyőződésen alapul, hogy a be­ akkor sem alkalmaz szankciókat a beteggel szem­
tegnek joga van a saját sorsára és jövőjére vonat­ ben.
kozó kellő információhoz és ennek alapján a
döntéshez. Autonómián a beteg önrendelkező ké­ Személyes tulajdonságok
pességét értjük a választásra és a szabadságra vo­
natkozóan, továbbá, hogy ezen választás szerint Problémaérzékeny, problémára hangolt. Nem
cselekedjen. Természetesen ez azt is feltételezi,
hogy a betegnek is hinnie kell saját sorsát illető másoktól vár segítséget, és nem menekül a prob­
döntési képességében és jogában. Az önállóság
tisztelete tehát azt jelenti, hogy elismerjük az em­ lémahelyzetből, hanem keresi azt, és kedvét leli a
berek mint személyek jogát, hogy úgy cselekedje­
nek, ahogy a meglévő információ birtokában, a problémamegoldó aktivitásban. Problémamegol­
meghatározott korlátokon belül helyesnek látják.
dó tevékenységére a belátás és a gondolkodás a
A titoktartásba, vonatkozó elvárás egyrészt a
beteg magánélethez való jogát, másrészt az egyes jellemző, szemben a vak próbálkozással.
információk szigorúan bizalmasan kezelését je­
lenti. A titoktartás kötelezettsége minden egyes Realitásérzékkel, helyes valóságészleléssel
gyógyítói és ápolói helyzetben közreműködő
személlyel szemben elvárás. Titoktartás körébe rendelkezik. Ez a tulajdonság az egyes helyzetek

és személyek helyes megítélésében nyilvánul meg,

ami azt jelenti, hogy az ápoló nem indulatainak

vagy társadalmi sztereotípiáknak a kivetítése

alapján ítéli meg a másik embert. A realitáshoz

való „jó viszony" abban is megnyilvánul, hogy I
nem fél az ismeretlentől, nem keresi görcsösen a
biztonságot, hiszen a biztonság benne van. nálásával teszi. Azt várják el tőle, hogy erőfeszí­
tést tegyen a cél megvalósítására. Az ápolási cé­
Rugalmas, hajlékony. Ez egyrészt azt jelenti, lok eléréséhez felelősen kell eljárnia. A betegség­
hogy a beteg problémája határozza meg a te­ re vonatkozó információt kell beszereznie a be­
endőket, nem az ápoló által problémának tartott tegtől, fel kell mérnie állapotát, erre alapozza el­
dolog, esetleg az ápoló „mihez értése". Másrészt látását.
azt jelenti, hogy felismeri annak jelentőségét,
hogy az ápolási folyamat alkalmazása során meg Konfliktustűrés. Betegei esetleges kellemetlen,
kell változtatni az elsőbbségeket és beavatkozá­ negatív reakcióinak, visszajelzéseinek elviselését
sokat, ha a tervezett megközelítésmóddal nem si­ és feldolgozását jelenti.
kerül a kívánt eredményt elérni.
Magabiztos, határozott. Magabiztos az, aki
Kitartó. Tudja, hogy néha nincs egyszerű meg­ önmagát és a szakmáját jól ismeri, aki helyes ön­
oldás és a legjobb mód megtalálása csak időigé­ értékeléssel és énképpel, valamint megfelelő önbi­
nyes küzdelem árán lehetséges. zalommal rendelkezik. A magabiztos ápoló a kü­
lönböző ápolási helyzetekben kellő határozott­
Az illetékesség érzése (kompetenciaérzés) jel­ sággal tud cselekedni.
lemzi. Az ápoló hite felkészültségében, vagyis ab­
ban, hogy megvan benne a kellő ismeret, a meg­ A biztonságos betegellátáshoz kimagaslóan jó
felelő készségek és képességek a megfelelő személyes viselkedésmód és feladatmegoldás
ítélőképességgel végrehajtott tevékenykedéshez. szükséges. Az ápoló megbízható legyen, mivel az
Az ápoló illetékességének az alapja a hivatás jogi ápolást rendszerint felügyelet nélkül végzi. Ez
és szakmai előírásait betartó működés és az er­ egyrészt jelenti azt, hogy minden ápolónak fel és
kölcsi felelősség vállalása. el kell ismernie hibáját, hogy a betegnek ne okoz­
zon kárt. Hibát, tévedést azonnal jelenteni kell,
Önértéktudattal (tisztában van erősségeivel és hogy a szükséges intézkedéseket megtehessék a
képességeivel) rendelkezik. Bízik magában, hogy hiba kijavítására. Másrészt jelenti az ápoló fele­
képes gondolkodásával megtalálni a helyes vála­ lősségvállalását, számonkérhetőségét ítéleteiért,
szokat és meghozni a helyes döntéseket. Tudatá­ tetteiért, munkájáért.
ban van saját korlátainak és adottságainak. Isme­
ri saját gyenge pontjait, értékeit és nézeteit, felis­ Az ápoló feszült helyzetben, sürgősségi körül­
meri, mikor akadályozzák ezek abban, hogy he­ mények között kell, hogy pontos döntéseket hoz­
lyesen mérje fel a helyzetet, vagy valamely prob­ zon; ez önfegyelmet igényel. At kell gondolnia a
lémát megoldjon. helyzetet, mérlegelnie kell a lehetséges megoldá­
sokat, el kell döntenie a megfelelő lépést, és az­
Nyílt, őszinte az, aki szavaiban és szavak nél­ után cselekednie kell. Önfegyelem hiányában az
küli üzeneteiben valódi gondolatait és érzéseit ápoló impulzív módon cselekszik; ilyenkor a be­
közli a beteggel. A hitelesség a szavak és az érzé­ teg nem a biztonságos és hatékony betegellátást
sek egybeesését jelenti. kapja.

Kongruens (összhang a beszéd és a testbeszéd Pozitív gondolkodás és hozzáállás. Ezeknek
között, hitelesség). Ez az elvárás azt fejezi ki, a tulajdonságoknak a birtokában vagyunk ké­
hogy a kimondott szavak vagy a kimondás mód­ pesek törődni másokkal (munkatársakkal és be­
ja és az azt kísérő arckifejezés, gesztus és testtar­ tegekkel egyaránt) és a negatív tapasztalatok he­
tás is ugyanazt az üzenetet fejezze ki. lyett inkább a jó eseményekre tudunk koncent­
rálni. A pozitív hozzáállású ápoló hamarabb tud
Önérvényesítő és felelős. Az eredményes ápo­ a betegekkel jó kapcsolatot kialakítani, élvezhe­
lás önérvényesítést és felelősségvállalást igényel. ti munkatársai támogatását és biztatását. Biz­
Az ápoló célja a beteget a lehető legjobb egészsé­ tonságosabb a munkája, és jobban is fogja azt
gi állapothoz segíteni, és ezt szakértelme felhasz- élvezni.

A humorérzék lehetőséget ad a nyomás csök­ szakellátásban, kórházi ellátásban, otthoni ápo­
kentésére, a negatív hozzáállás megváltoztatásá­ lásban) különböző életkorú egészséges és beteg
ra, az ápolók és a betegek közötti távolság csök­ egyéneket, családokat és közösségeket ápol. Te­
kentésére. A humorérzéknek az a fajtája, melyet vékenyen részt vesz a megelőzésben, a gyógyítás­
nem annyira mások megtréfálása jellemez, in­ ban és a rehabilitációban.
kább a helyzetekből adódik, inkább mosolyra
késztet, mint hahotára, és többnyire ismételhetet- A gyakorló ápolói munka célja egyrészt a be­
len. teg azon tevékenységeinek a segítése, amelyek el­
végzésére a beteg egészségi állapota miatt önálló­
Pontos. Feladatait a megfelelő módon és a an képtelen lenne, vagy kivitelezése jelentős ne­
megfelelő időben kell teljesítenie. A pontosság hi­ hézséggel, illetve állapotromlással járna, vala­
ánya a bizalom csökkenését eredményezi mind a mint amelynek elvégzése speciális felkészültséget
betegek, mind pedig a kollégák részéről. igényel. Másrészt a gyakorló ápoló tevékenysége
a beteg önellátási képességének helyreállítására
Udvarias, tapintatos, vagyis munkája során irányul. A gyakorló ápolói munka célja továbbá
követi az etikett szabályait. segédkezni az orvosi diagnosztikus és terápiás
terv megvalósításában.
Az ápolói pálya
bővülő szerepköre Az ellátás különböző területei és különböző
intézményei az ápolótól egyre inkább speciális is­
Napjainkra az ápolók igen változatos szervezeti mereteket követelnek meg. Ennek megfelelően az
keretek között és ezeken belül is számos szerep­ egyes szakterületeken (példáulcukorbetegek ellá­
körben tevékenykednek. Ahogyan az ápolás az tása, idős emberek ápolása, daganatos betegek
egészségügyi ellátás egyre jelentősebb tényezőjévé ápolása) foglalkoztatott ápolóktól speciális szak­
vált, úgy gyarapodott azoknak a szerepköröknek tudást és speciális végzettséget várnak el. Az ápo­
a száma, amelyekben az ápolók tevékenységüket lók ezt a speciális szaktudást és szakképzettséget
végzik. Az ápoló lehet gyakorló ápoló, oktató az alapképzést (például OKJ-s ápolóképzés) kö­
ápoló, ápolási vezető, azaz ápolómenedzser és vető ráépülő képzés keretében (például diabeto-
kutató ápoló. lógiai szakápoló, geriátriai szakápoló, onkológiai
szakápoló) szerezhetik meg.

Gyakorló ápoló Oktató ápoló

Az ápolás az egészségügyi ellátás nélkülözhetet­ Az oktató ápoló a tanulás elősegítője az egészség­
len tevékenysége. Hatékony ápolási gyakorlat ügyi rendszer minden szintjén. Az ápoló oktatók
egy szervezeten belül akkor jön létre, ha az ellá­ főiskolai vagy egyetemi végzettségük birtokában
tás érdekében megfelelő számú és megfelelő kép­ az ápolás elméletét és/vagy gyakorlatát oktatják
zettségi szintű ápoló áll rendelkezésre. különböző szintű ápolóképző oktatási intézmé­
nyekben vagy a gyakorlati képzés helyszínéül
Ezt a munkakört csak megfelelő szakképzett­ szolgáló ellátási színtereken (például kórház, csa­
séggel (egyetemi diplomával, főiskolai oklevéllel ládorvosi ellátás, otthonápolási szolgálat).
vagy felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyít­
vánnyal) rendelkező ápoló töltheti be, aki érvé­ A külföldi gyakorlat szerint az oktató ápolók
nyes működési engedéllyel rendelkezik. nemcsak ápolóhallgatók képzésében vesznek
részt, hanem egészségügyi intézményekben önel­
A gyakorló ápoló az ellátás különböző színte­ látásra, illetve otthoni ápolásra oktatják a beteget
rein (például családorvosi körzetben, járóbeteg és családját.

Ápolási vezető, ápolómenedzser A hagyományos főnővéri szerep változófélben
van, ennek hátterében az egészségügyi ellátással
Az ápolási vezetők, ápolómenedzserek az ápolói szemben megváltozott igények, az egészségügyi
ellátást országos, regionális, helyi vagy intézmé­ rendszer, az egészségügyi szervezetek változása
nyi (például fekvőbeteg-intézményekben ápolási áll. Például egy ápolási osztály vezetője számos
igazgató, osztályvezető ápoló) szinten végzik. tudományterület munkáját menedzseli annak ér­
Feladatuk az egyének vagy csoportok tevékenysé­ dekében, hogy a betegek ellátása magas színvo­
gének befolyásolása, az erőforrások (emberek, nalú legyen olyan költségráfordítás mellett, ami
pénz, egyéb) összehangolása és egyesítése egy lehetővé teszi, hogy az osztály működőképessége
szervezet céljainak elérése és feladatainak teljesí­ fennmaradjon és költséghatékony legyen.
tése érdekében, a tervezés, szervezés, igazgatás és
ellenőrzés eszközeivel. Az ápolási vezetőktől Kutató ápoló
megkívánt tudást nagyrészt meghatározzák a ve­
zetési folyamat összetevői, valamint az a szint, Hangsúlyoznunk kell, hogy amikor kutatómun­
amelyben a vezető működik: országos, regionális, káról beszélünk, akkor nem az orvosi diagnoszti­
helyi, illetve intézményi. Bár ezek a komponensek ka vagy terápia továbbfejlesztését célzó tevékeny­
minden szinten közösek, relatív súlyuk eltérő a ségre gondolunk, hanem az ápolás elméleti és
szintek között, amint a vezetési funkciókban is gyakorlati ismereteinek a gazdagítására. Ilyen
vannak eltérések. tárgykörben eredményes kutatómunkát csakis
ápoló végezhet. Közhelyként hangzik, hogy a be­
Az ápolómenedzsernek olyan menedzsment- tegek gyógyulásában, az egészségügyi ellátással
szerepeket és funkciókat kell betöltenie, amelyek való elégedettségük kialakításában az ápolási
elsősorban az ápoláshoz és/vagy az ápolási szol­ szolgáltatásoknak pótolhatatlan és igen nagy sze­
gáltatásokhoz kapcsolódnak. repe van. Mégis e területen világszerte sokkal in­
kább támaszkodnak a szakemberek a begyako­
Az ápolóhallgatók közvetlen tapasztalatot a rolt rutinra, mintsem a kutatások bizonyított
fekvőbeteg-intézményekben, középvezetői szin­ eredményeire. Ezért az egyre inkább önállósuló
ten dolgozó osztályvezető ápoló munkájából sze­ és tartalmilag új területeket meghódító ápolói fel­
rezhetnek. adatok között nagy jelentőséggel bírnak az ápo­
lástudományi kutatások.
Korábban ápolási vezetőnek (például osz­
tályvezető ápolónak - osztályvezető főnővér- A kutató ápolók egyetemi végzettséggel és tu­
nek) az osztály legjobb gyakorló ápolóját vá­ dományos fokozattal rendelkeznek, elsősorban
lasztották. A legtöbb esetben a kinevezett főnó'vér felsőoktatási intézményekben dolgoznak, de füg­
volt az osztály szakmailag leginkább hozzáértő getlen kutatóként is tevékenykedhetnek.
és leginkább hatékony nővére, szakterületének
szakértője. A főnővérek általában elkerülték a Az ápoló változó feladatai
menedzseri vagy adminisztratív feladatokat,
mert hiányzott az ehhez szükséges képzettségük, Az ápolóképzés fejlődésének eredményeként a
tapasztalatuk és hozzáértésük. Ugyanis kivá­ gyakorló ápolók tudása mára igen sokrétű. A ko­
lasztott ápolók (főként az alsó és középszinten rábbi időkben az ápolók tevékenysége elsősorban
lévők) vezetői szerepükre legtöbbször néhány a betegről való gondoskodásban és kényelmének
hetes vagy hónapos tanfolyam keretében készül­ biztosításában nyilvánult meg. Ez mára az ápo-
tek fel. Elsősorban ez vezetett ahhoz, hogy a ve­
zető beosztású ápolók ragaszkodtak ahhoz,
hogy fenntartsák gyakorló ápolói szakértő sze­
repüket, és kerüljék a változtatásokat, újításo­
kat és új szerepeket.

lók sokrétű tudásának eredményeként gyökere­ függetlensége nő, valamint tudományos
sen megváltozott, az ápolók tevékenységi köre alapja szélesedik, bővül, a régebbi tapasz­
újabb feladatokkal bó'vült. talati alapokat a jövőben egyre inkább a
kutatáson alapuló ismeret váltja fel.
A modern ápolást az összetett és egyre bó'vü-
lő szakmai feladatok jellemzik, mivel az ápolói A fenti célkitűzések és az ápolás gyakorlatá­
gyakorlat csak így tudja kielégíteni az egyének és nak várható változásai megkövetelik, hogy az
a társadalom változó egészségi szükségleteit, igé­ ápolók bővítsék hagyományos feladataik (példá­
nyeit. A megváltozott szükségleteknek és igé­ ul ápol-gondoz, tanácsot ad, közvetít és koordi­
nyeknek megfelelően az ápolóknak az ellátás so­ nál) és szerepeik (például gyakorló ápoló, oktató,
rán többféle feladatot kell ellátniuk annak érde­ kutató) körét. Az ápolói feladatkörök és szerepek
kében, hogy egyrészt megkönnyítsék a beteg szá­ bővítését az ápolóképzés szintjeinek emelkedése,
mára az önellátást, másrészt elérjék az ápolás a magasabb képzési szintek tudástartalmának fo­
végső céljait. lyamatos bővülése teszi lehetővé. Munkánk so­
rán azt azonban mindig tartsuk szem előtt, hogy
Az ápolói ellátás végső céljai között a legalap­ az egyes ápolók az alábbiak közül melyik felada­
vetőbb az emberek segítése a betegségek megelő­ tot és azt milyen szinten végezhetik, az mindig az
zésében és az egészségük erősítésében, fenntartá­ adott ápoló képzettségének, jártasságának és ille­
sában vagy helyreállításában, valamint a békés tőségének (együttesen kompetenciájuknak) a
halál elérésében. Az előzőeken túl az ápolás fon­ függvénye.
tos célként tűzi ki, hogy képessé tegye az embere­
ket arra, hogy felelősséget vállaljanak az öngyó­ Az ápolás gyakorlatának várható átalakulása
gyító döntésekben és ezek kivitelében, és arra, szükségessé teszi az ápolás fejlesztését. Az ápolás­
hogy maguk inrézzék egészségük szolgálatát. fejlesztés cselekvéssel átitatott kifejezés. Magá­
Mindezek a célok oly módon valósuljanak meg, ban foglalja az állandóság visszautasítását és a
hogy az ápolói ellátás költséghatékony, minőségi változás elfogadását. Az ápolás és az ápolók a
szolgáltatást nyújtson, ezzel javítva az ápolói változás folyamatának részei. Az ápoló a változás
szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettséget. ügynökének tekinthető, aki kutatáson alapuló is­
meretekkel, megfelelő szakmai magatartással és a
Az ápolás gyakorlatában már jelenleg is ta­ szükséges erőforrások birtokában cselekszik.
pasztalható és a későbbiekben még várható vál­
tozások a következők: Napjainkban az ápolóknak komplex felada­
tuk van az egészségügyi ellátásban. Az egyes fel­
a gyógyító jellegtől (a betegápolástól) a adatok az ellátás különböző szintjein és helyszí­
gondozás, a gondoskodás, az egészségápo­ nein különböző mértékben jelenhetnek meg az el­
lás (egészségmegőrzés, egészségfejlesztés) látást végző ápoló képzettségi szintjének (ápolási
felé irányul; asszisztens, OKJ-s ápoló, ápoló és okleveles ápo­
középpontjában a betegség helyett a beteg ló), ezzel felkészültségének, tudásbeli különbsé­
ember vagy az egészséges egyén kerül; gének, azaz illetékességének (kompetenciájának)
az eddigi, elsősorban csak az egyes betegre megfelelően.
való koncentrálás helyett a jövőben a fi­
gyelem a beteg és családja vagy családját Az ápoló legalapvetőbb feladata az, hogy
helyettesítőkre is kiterjed; ápol-gondoz, vagyis segítséget, támogatást nyújt
holisztikus (teljességre törő) szemléletűvé az azt igénylők, illetve a rászorulók számára. Az
válik, és figyelmet fordít a fizikai, pszichi­ ápoló ezt a segítséget, támogatást az egészségügyi
kai, szociális és a spirituális területekre is; ellátó rendszer valamennyi területén biztosítja: a
a technikához kapcsolt feladatorientált, megelőzésben, a gyógyításban és a rehabilitáció­
rutin jellegtől a tudományos, szisztemati­ ban is. Holisztikus ellátást valósít meg, és ennek
kus ápolási megközelítés felé halad;

érdekében segíti a beteget és családját a testi, lel­ gyelembe véve jelöli ki a munkatársakat a felada­
ki, szociális és spirituális jóllét megó'rzésében, fej­ tokra. A beosztott ápolók az általuk végzett mun­
lesztésében vagy visszaszerzésében. Az ápolói el­ káról a műszakvezető ápolónak számol be, aki
látás, mint ahogyan azt a 9. fejezetben Virginia azután a főnővérnek tesz jelentést. Ezzel lehetővé
Henderson Az ápolás alapelvei című munkájából válik, hogy az ápolók különböző szintű tudását
megismerhetjük, az ápolói munka két nagy fel­ és készségeit maximálisan kihasználják.
adatcsoportra bontható: az alapápolásra (mely­
nek során az alapvető' emberi szükségletek kielé­ Az ápoló oktat az információt igénylők köré­
gítése történik) és a kezelési ápolásra (a gyógyító ben. A partnerségen, egyenlőségen alapuló ápolás
munkában való részvétel). fontosnak tartja, hogy az ápoló súlyt helyezzen a
betegek és a hozzátartozók oktatására a kellő tu­
Az alapápolás körében végzi az ápoló azokat dás alapján hozott döntés érdekében. Az ápolás­
a tevékenységeket, amelyeket saját kezdeménye­ ban a betegek és a hozzátartozók oktatása az
zésükre, szakmai tudásuk birtokában és saját fe­ ápolói ellátás fontos és elvárható részévé vált.
lelősségi körükben a betegek alapvető szükség­ Napjainkban a betegek sokkal nagyobb érdeklő­
leteinek kielégítése érdekében végeznek. A keze­ dést mutatnak egészségi állapotuk iránt, betegsé­
lési ápolás az orvos diagnosztikus és terápiás te­ gük oka és kezelése iránt, ezért nagyon hasznos,
vékenységét segíti. A kezelési ápolás körébe tar­ ha könnyen érthető formában megfogalmazott
toznak egyrészt azok a tevékenységek, amelye­ tájékoztatás áll rendelkezésükre. A tapasztalat
ket az ápolók az orvos utasítására, az orvos je­ szerint az egészséget érintő probléma jobb megér­
lenlétében, vagy vele együttműködésben végez­ tése jobb együttműködést és a kezelési utasítások
nek el (például segédkezés vizsgálatoknál vagy jobb betartását eredményezi.
gyógyító beavatkozásoknál, mint amilyen pél­
dául a sebészeti műtét). Ebbe a feladatkörbe tar­ Mivel az egészség megőrzése és az egészség
toznak azok a tevékenységek is, amelyeket az fejlesztése az ápolás alapvető tényezője, ezért fon­
ápolók orvos utasítására, de önállóan végeznek tos ebben az ápolók részvétele, ezen a területen
el (például injekciózás, mindennapos beavatko­ az ápoló nevel és fejleszt. Az egészségnevelés és
zások). egészségmegőrzés nem felcserélhető fogalmak. Az
egészségnevelés minden olyan feladatot, intézke­
Az ápoló tényleges ápolói, gondozói tevé­ dést magába foglal, amelynek célja az egészség ja­
kenységén kívül közvetít és koordinál is. Az ápo­ vítása és a betegségek kezelése. Az egészségmeg­
ló közvetítő, koordináló feladatot lát el, amikor őrzéshez minden olyan intézkedés, tevékenység
például az orvos munkájának segítőjeként meg­ hozzátartozik, amellyel az egyének vagy közössé­
szervezi a beteg röntgenvizsgálatát vagy megbe­ gek egészségi állapota javítható, vagy amelyek a
széli a dietetikussal, hogy diétás tanácsaival segít­ körülményekben hoznak létre változást a jobb
se a beteget táplálkozási szokásainak megváltoz­ egészség érdekében. Éppen ezért ide sorolható az
tatásában. egészségnevelés is.

Az ápoló irányít, amikor az ellátó team más Az ápolónak, mint egy segítő szakma művelő­
egészségügyi és szociális szakembereire ruházza jének feladata a tanácsadói munka ellátása is. A
át felelősségét, ellenőrzi munkájukat, ésszerűen tanácsadói munka középpontjában az a tevé­
használja fel a munkacsoport erőforrásait, és kenység áll, amely segíti és támogatja az egyént,
összehangolja ellátó tevékenységeit. Például egy a családokat és a közösségeket az egészség, a fej­
adott műszakban dolgozó ápolócsoport (külön­ lődés útjának megtalálásában, hovatartozásának
böző szinteken képzett ápolók) munkáját részleg­ meghatározásában és egyidejűleg lehetőséget biz­
vezető vagy műszakvezető ápoló irányítja. A tosít a társadalom szervezett erőfeszítései számá­
részlegvezető/műszakvezető ápoló az egyes ápo­ ra is, amelyek a dinamikus egységes egész kiala­
lói képzettségeket, valamint a betegek igényeit fi­ kítását szolgálják. Az ápoló tanácsadói munkája

5. fejezet ri leírások. A munkaköri leírás szervezési és veze­
tési eszköz, olyan írásos dokumentum, melyben a
(például rövid, egyéni vagy csoportos ismeret­ munkakör célján túl meghatározzák a munkakö­
nyújtás vagy hosszabb, az információ feldolgozá­ ri feladatokat, a munkakör helyét a szervezeti hi­
sának és a döntésnek a segítése vagy egyéni támo­ erarchiában (alá- és fölérendeltségi viszonyokat),
gatás, eró'forrás összpontosítás) elsősorban a be­ más munkakörökkel való kapcsolódási pontjait,
tegségek, azok következményeiből adódó élet­ a heti munkaidőt, a munkakör betöltésének felté­
helyzet-változások problémamegoldását támo­ teleit, a további szükséges képzéseket, a feladatok
gatja. Például a krónikus betegség megfelelő elvi­ elvégzéséhez szükséges hatáskört, jogkört, ame­
selésének a segítése, az élettér beszűkülésének, a lyet köteles és jogosult ellátni, illetve végezni a
társas izolációnak a megakadályozása az ápoló munkakör betöltője.
tanácsadói munkájával lehetséges.
A hatáskör, jogkör annak a megjelölésére
Az ápoló védelmez és képvisel. Ez egyrészt je­ szolgál, hogy az adott munkakör betöltője milyen
lentheti azt, hogy az ápoló biztonságos környeze­ feladatokat vállalhat, és azok elvégzéséhez mi­
tet teremt betegének, megelőzi testi és/vagy pszi­ lyen erőforrásokat (személyi, anyagi) jogosult
chés károsodását. Másrészt „ügyvédi" teendőket igénybe venni.
is ellát, vagyis védelmezi betege jogait (előítélet­
es megkülönböztetésmentes, a beteg autonómiá­ A munkaköri leírásban foglaltak tudomásul­
ját és méltóságát figyelembevevő ellátás) és jogi vételét a munkavállaló aláírásával igazolja, és
érdekeit, illetve segíti őt érvényesítésükben. egyben annak végrehajtását magára nézve kötele­
zőnek ismeri el.
Ápolói munkakörök
Az egészségügyi intézményekben az ellátás
Az ápoló - az ápolói ellátás hivatásos művelője - szintjétől és helyszínétől függően az ápolókat -
segíti az egyént, családot és közösséget - akár be­ szakképzettségük és munkatapasztalatuk alapján
teg, akár egészséges -, és felelősséget vállal az - különböző munkakörökben foglalkoztatják. A
ápolási ellátás közvetlen biztosításáért az egész­ családorvosi rendelőben dolgozó körzeti ápoló
ségügy megelőző, gyógyító és rehabilitációs terü­ például aligha kerül olyan helyzetbe, hogy önálló
letein. döntéseket hozzon, ugyanakkor a kórház inten­
zív osztályán dolgozó intenzív szakápoló jelentős
Az ápolók a betegek/kliensek egészségügyi el­ függetlenséget élvez, természetesen ezzel egyide­
látására szervezett struktúra ápolási ellátásáért jűleg jelentős felelősséggel is bír.
felelős szakemberei, akik az egészségügyi ellátás
különböző szintjein és helyszínein tevékenyked­ Az ápolók alkalmazására a leggyakrabban és
nek. legnagyobb létszámban a kórházakban kerül
sor, ezért a következőkben néhány kórházi ápo­
Az egészségügyi intézményekben dolgozó lói munkakört és azok általános munkafelada­
ápolók az intézmény ápolási szolgálatát alkotják. tait mutatjuk be. Ezen munkakörök és tevé­
Az ápolási szolgálaton belül az egyes ápolók kü­ kenységi területeik felsorolásával tehát nem tö­
lönböző pozíciókat töltenek be, ahol a pozíció rekedtünk valamennyi lehetséges kórházi ápolói
betöltője meghatározott munkafeladatokat vé­ munkakör bemutatására, csupán a legáltaláno­
gez. Az egyes pozíciókat betöltő ápolók munka­ sabban előforduló alkalmazási lehetőségek le­
feladatainak összességét, amelyeket a munkavál­ írására. A képzés és az ápolói gyakorlat folya­
laló a munkaviszony keretében ellát, munkakör­ matos fejlődése a későbbiekben olyan tevékeny­
nek nevezzük. ségi területek kialakítását teszik majd lehetővé,
amelyek ezidáig még nem is léteznek (például
Az intézményen belüli pozíciók feladatköreit betegoktató).
meghatározó írásos dokumentumok a munkakö­

Ápolási igazgató/intézetvezető ápoló dellt, és az azon belül alkalmazandó ápo­
lási rendszert;
Az ápolási ellátással kapcsolatos feladatok tekin­ felügyelni az intézményben folyó betegok­
tetében a főigazgató helyettese. Feladata - a fő­ tatási és egészségnevelési/egészségfejleszté­
igazgató közvetlen irányítása mellett - az intéz­ si munkát, ellenőrizni az ápolási egységek­
ményben folyó ápolási szolgáltatás és tevékenysé­ ben folyó betegoktatási és egészségnevelé­
gének összehangolása, valamint az ápoló- és kise­ si/egészségfej lesztési tevékenységet;
gítő személyzet irányítója. megszervezni és felügyelni az intézmény
szakdolgozói ügyeleti-készenléti rendsze­
A munkakört egyetemi vagy főiskolai szintű rét;
ápolói oklevéllel, illetvediplomával, lehetőleg me­
nedzseri végzettséggel és kellő szakmai tapaszta­ koordinálni a minőségfejlesztési tevékeny­
lattal rendelkező ápoló töltse be. Munkájában séget az ápolási ellátás vonatkozásában;
helyettese és az osztályvezető ápolók segítik. részt venni az intézményben folyó kontrol­
ling tevékenységben;
Az ápolási igazgató feladatkörébe tartozik:
irányítani, koordinálni és felügyelni az in­ felügyelni a kórházi ápolási-gondozási do­
tézményben folyó ápolási-gondozási tevé­ kumentáció szabályszerű vezetését, a do­
kenységet; kumentáció szakmai tartalmát;
a betegellátó osztályok, a központi diag­ figyelemmel kísérni a betegjogok érvénye­
nosztikai és terápiás egységek, illetve a já­ sülését és felügyelni a betegadatok védel­
róbeteg-ellátó részlegek szakdolgozói által mét az ápolási ellátás területén;
végzett munka koordinálása, összehangol­ kapcsolatot tartani a betegjogi képviselő-
ni és ellenőrizni a szervezeti egységek mun­ vei;
káját;
irányítani és ellenőrizni a vezető ápolók és közreműködni a betegek által bejelentett
asszisztensek ápolásszervezési tevékenysé­ panaszok kivizsgálásában;
gét; részt venni az intézmény házirendjének és
közreműködni az intézményi szabályzatok a betegtájékoztató ápolási ellátásra vonat­
egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó kozó rendelkezéseinek az elkészítésében;
fejezeteinek elkészítésében; ellenőrizni a házirendben foglalt rendelke­
zések végrehajtását;
• közreműködni az intézményi szabályzatok
egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó folyamatosan figyelemmel kísérni az intéz­
fejezeteinek elkészítésében; mény közegészségügyi és higiénés rendjét,
a hatályos jogszabályok és intézményi sza­ ellenőrizni azok szabályainak betartását;
bályzatok szakdolgozókra vonatkozó elő­ folyamatosan figyelemmel kísérni az intéz­
írásainak végrehajtásáról való gondosko­ mény munkavédelmi és tűzrendészen elő­
dás, ezek érvényesülésének ellenőrzése; írásainak betartását;
irányítani az ápolási szolgáltatás területén
foglalkoztatott szakdolgozókra és kisegítő biztosítani és felügyelni az intézmény ápo­
személyzetre vonatkozó humánpolitikai lói és egyéb egészségügyi szakdolgozói
tevékenységet; munkakörben foglalkoztatott egészségügyi
dolgozók továbbképzését,
elkészíteni közvetlen beosztottainak sze­ részt venni az éves költségvetési, fejleszté­
mélyre szóló munkaköri leírását; si-beruházási, rekonstrukciós tervek előké­
kiválasztani vagy kialakítani az ápolói szítésében, és véleményezni azok ápolási
munkacsoport tagjaival egyetértésben az vonatkozásait;
intézményben alkalmazott ápolási mo­
a főigazgató által átruházott jogkörében
az intézmény szakdolgozói és kisegítő állo-

mányú alkalmazottai tekintetében a mun­ tartás betartását a szakdolgozók körében;
káltatói jogokat gyakorolni; felügyelni az intézményben működő minő­
éves munkatervet készíteni (például főnő­ ségbiztosítási rendszer ápolási ellátásra vo­
véri értekezletek rendje és programja; az natkozó részét az adott ápolási egységre
ápolás-gondozás ellenőrzésének terve); vonatkozóan;
biztosítani az ápolási egységek tárgyi és
technikai feltételeit, anyag- és eszközellátá­ gondoskodni az ápolási egység gazdálko­
sának folyamatosságát; dása során a megfelelő gyógyszer, vegyszer,
irányítani az ápolási ellátás területén folyó anyag és fogyóeszköz beszerzéséről, táro­
tudományos munkát; lásáról és gazdaságos felhasználásáról, az
szakmai és tudományos fórumokon az in­ ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetésé­
tézmény szakdolgozóit képviselni; ről, illetve az egység számára előírt gazdál­
önmagát folyamatosan továbbképezni. kodási keret felhasználásáról;
gondoskodni az ápolást segítő korszerű
Osztályvezető ápoló eszközök beszerzéséről;
ellenőrizni a műszerek, eszközök működő­
Az ápolási egység közvetlen irányítója. Hatáskö­ képességét, biztosítani rendszeres karban­
re az adott egységben dolgozó ápolókra és a kise­ tartásukat;
gítő személyzetre terjed ki. Munkáját az osztály­
vezető főorvos közvetlen szakmai irányításával és folyamatosan figyelemmel kísérni az egy­
az ápolási igazgató segítségével, ellenőrzésével ség közegészségügyi és higiénés rendjét, el­
végzi. lenőrizni azok szabályainak betartását;
folyamatosan figyelemmel kísérni az egy­
Ezt a munkakört olyan ápoló tölthet be, aki ség munkavédelmi és tűzrendészeti előírá­
magas szintű szakmai képzettséggel, többéves sainak betartását;
szakmai gyakorlattal rendelkezik, lehetőleg ren­
delkezik a menedzsmentismeretekkel, és feladata­ elvégezni az egység betegélelmezéssel kap­
inak ellátására emberi szempontból is alkalmas. csolatos adminisztrációt, ételrendelést, il­
Jelenleg a munkakör betöltésének még nem felté­ letve a beteglétszámnak megfelelő korrek­
tele az egyetemi diploma vagy a főiskolai oklevél, ciót;
de egyre több intézményben figyelhető meg az a
törekvés, hogy az új pályázók közül a diplomá­ alleltárkezelőként az alleltárt ellenőrizni,
val, illetve oklevéllel rendelkezőket választják ki a havi önrovancsolást elvégezni, a beteg­
osztályvezető ápolónak. textília biztosítása során gondoskodni a
szennyes leadásáról és a tiszta ruha felvé­
Az osztályvezető ápoló általános feladatai: teléről;
a kiválasztott ápolási modell alapján irá­
nyítani és felügyelni az ápolói team szak­ javaslatot tenni az ápolási igazgatónak az
mai tevékenységét; egység munkaerő-gazdálkodásának terve­
biztosítani az egység működési rendjét; zésére;
ellenőrizni az ápolói munka protokollok fogadni az új szakdolgozókat, segíteni be­
szerinti szabályos végzését; illeszkedésüket;
ellenőrizni az ápolási dokumentáció sza­
bályszerű vezetését; elkészíteni közvetlen beosztottjainak sze­
ellenőrizni az intézményi házirend és a be­ mélyre szóló munkaköri leírását;
tegjogok érvényesülését és az etikus maga­ elkészíteni a hatáskörébe tartozó dolgozók
munkaidő-beosztását, éves szabadságolási
ütem- és helyettesítési tervét;
gondoskodni az ápolási egységben dolgo­
zók képzéséről, rendszeres továbbképzésé­
ről;