Sylvia Day - 3. Egymásba fonódva

Name: Tóth Istvánné
Order: 316786

Köszönjük a vásárlást a szerző és a kiadó, valamint a terjesztő nevében is. Vásárlásával támogatta, hogy
Magyarországon az elektronikus könyvkiadás fejlődni tudjon, a digitális kereskedelemben kapható könyvek választéka
egyre szélesebb legyen. Köszönjük, és reméljük webáruházunkban hamarosan viszontlátjuk.

SYLVIA DAY

Egymásba fonódva

Ulpius-ház Könyvkiadó
Budapest, 2013

A fordítás alapjául szolgáló mű:
Sylvia Day: Enwined with You
A Crossfire novel
Fordította Hoppán Eszter

Az alábbi irodalmi mű szerzői jogi védelem alatt áll a szerzői jogról szóló 1999. évi
LXXVI. törvény alapján.

A mű illegális terjesztése, illetve a szerzői jog bármilyen megsértése jogi
következményeket von maga után.

1. FEJEZET

A New York-i taxisok különös szerzetek. Természetellenes nyug alommal cikáznak őrületes
sebesség g el a forg almas utcákon. Józan eszem meg őrzése érdekében meg tanultam, hog y jobb, ha
inkább a telefonom kijelzőjére koncentrálok a mindössze centiméterekre elsuhanó autók helyett.
Valahányszor elkövettem azt a hibát, hog y felpillantottam, önkéntelenül is keményen beletapostam
a padlóba – ösztönösen próbáltam fékezni.

Most az eg yszer azonban nem volt szükség em fig yelemelterelésre. Rag adtam az izzadság tól a
hajtós krav mag a-edzés után, és az ag yam akörül forg ott, hog y mit tett a férfi, akit szeretek.

Gideon Cross. Máris forró vág yakozás öntötte el elkínzott testemet, ha csak a nevére g ondoltam.
Amint meg láttam – és a félelmetesen vonzó külső mög ött észrevettem a sötét és veszedelmes férfit
–, éreztem a vonzást, mert meg leltem énem másik felét. Olyan szükség em volt rá, mint a szívemre,
ő pedig óriási veszedelemnek tette ki mag át, és kockára tett mindent – értem.

Éles dudálás zökkentett vissza a jelenbe.
A szélvédőn keresztül lakótársam milliódolláros mosolya rag yog ott rám eg y busz oldaláról. Cary
Taylor szája amolyan „g yere közelebb” stílusban g örbült, és mag as, vékony alakja szinte elfog lalta
a kereszteződést. A taxisofőr folyamatosan nyomkodta a dudát, mintha ez bármit is seg ített volna.
De persze nem íg y volt. Se Cary nem moccant, se mi. Az oldalán hevert, csupasz mellkassal,
mezítláb, kig ombolt farmerban, mely látni eng edte alsója vonalát és hasizmai domborulatát.
Sötétbarna haja szexisen kócos, smarag dzöld szeme pajkosan csillog ó.
Hirtelen szíven ütött a tudat, hog y valami szörnyű dolg ot el kell titkolnom a leg jobb barátom,
Cary elől. Ő volt a talpkövem, a józanság hang ja, a kedvenc vállam, amire a fejemet hajthatom –
afféle testvér, minden értelemben. A g ondolatát is g yűlöltem, hog y nem oszthatom meg vele azt,
amit Gideon tett értem.
Nag yon szerettem volna kibeszélni mag amból, hog y kiverhessem vég re a fejemből, de tudtam,
hog y sosem mondhatom el senkinek. Még a terapeutámat is kötötte volna az etika és a jog , hog y
meg törje az orvosi titoktartást.
Zömök, rikító zöld mellényes forg almi rendőr bukkant fel, és terelni kezdte a buszt a saját sávja
felé, parancsoló fehér kesztyűs kézmozdulatokkal és határozott vakkantásokkal. Még épp azelőtt
eng edett át minket a kereszteződésen, hog y a lámpa váltott volna. Hátradőltem, karomat a
hasamon összefonva ring atóztam.
Az út Gideon Ötödik sug árúti lakásától a saját felső West Side-i bérleményemig nem volt hosszú,
még is szinte örökkévalóság nak tűnt. Az információ, amelyet Shelley Graves detektív a New York-i
rendőrség től az imént meg osztott velem, örökre meg változtatta az életemet.
És arra is rákényszerített, hog y elhag yjam az eg yetlen embert, akire szükség em van.

Mag ára hag ytam Gideont, mert nem bíztam Graves indítékaiban. Nem vállalhattam a kockázatot,
hog y azért mondja el a g yanúját nekem, hog y én aztán rohanjak Gideonhoz, és bebizonyítsam,
hog y a szakításunk csak jól kitervelt hazug ság volt.

Istenem. Hevesen vert a szívem az érzelmek kavarg ásában. Gideonnak szükség e van most rám –
és leg alább annyira nekem is rá –, én még is mag ára hag ytam.

Elveszett tekintete, amelyet akkor láttam, amikor becsukódott köztünk a liftajtó, a szívembe
tépett.

Gideon.
A taxi befordult a sarkon, és meg állt a háztömbünk előtt. Az éjszakai kapus már nyitotta a
kocsiajtót, mielőtt szólhattam volna a sofőrnek, hog y forduljunk meg és vig yen vissza, s a rag acsos
aug usztusi hőség beömlött a kocsiba.
– Jó estét, Miss Tramell – bökte meg a kalapja karimáját a kapus, és türelmesen várt, amíg
lehúztam a bankkártyámat. Mikor vég eztem a fizetéssel, hag ytam, hog y kiseg ítsen a kocsiból, és
láttam: diszkréten elkapja tekintetét könnyáztatta arcomról.
Mosolyog va, mintha minden a leg nag yobb rendben volna, vég ig siettem az előcsarnokon, és
eg yenesen a lift felé ig yekeztem, miközben intettem a recepció felé.
– Eva!
Hátrafordulva eg y karcsú barna nőt pillantottam meg stílusos szoknya-blúz összeállításban, aki
épp felállt az eg yik várakozásra szolg áló kanapéról. Sötét haja sűrű hullámokban omlott a vállára, s
telt, fényes rózsaszín ajkát mosolyra húzta. A homlokomat ráncoltam – sosem láttam azelőtt.
– Ig en? – kérdeztem hirtelen támadt óvatosság g al. Volt valami a szeme csillog ásában, ami
elővig yázatossá tett. Annak ellenére, hog y milyen összetört voltam kívül és belül, kihúztam
mag am, és a szemébe néztem.
– Deanna Johnson – mutatkozott be, és felém nyújtotta szépen manikűrözött kezét. – Szabadúszó
riporter.
Felvontam a szemöldökömet.
– Helló!
Elnevette mag át.
– Nem kell g yanakodnia. Csak beszélg etni szeretnék mag ával pár percet. Eg y sztorin dolg ozom
éppen, és elkelne a seg ítség e.
– Ne veg ye sértésnek, de semmi olyan nem jut eszembe, amiről szívesen beszélg etnék
riporterekkel.
– Gideon Crossról sem?
Felállt a tarkómon a szőr.
– Leg inkább róla nem.
A világ huszonötödik leg vag yonosabb embereként, a mag a felfog hatatlanul g azdag New York-i

ing atlan-portfóliójával Gideon mindig hálás téma. De az is hírértékű volt, hog y szakított velem, és
újra összejött a volt menyasszonyával.

Deanna karba fonta a kezét, s a mozdulat kiemelte a dekoltázsát, de ezt csak azért vettem észre,
mert most már fig yelmesebben szemüg yre vettem.

– Ug yan már – biztatott. – Kihag yhatom a nevét a dolog ból, Eva. Nem lesz semmi, ami alapján
azonosítani lehetne mag át. Itt az alkalom, hog y vég re mag a is kibontakozhasson.

Kődarab telepedett a g yomromba. Annyira Gideon zsánere ez a nő – mag as, vékony, sötét hajú,
aranyszín bőrű. Annyira más, mint én.

– Biztos, hog y vég ig akar menni ezen az úton? – kérdeztem halkan, mert ösztönösen sejtettem,
hog y valamikor a múltban meg volt neki a pasim. – Nem olyan ember, akivel szívesen
összekülönböznék.

– Csak nem fél tőle? – vág ott vissza a nő. – Mert én nem félek. A pénze nem jog osítja fel arra,
hog y bármit meg teg yen, amit csak akar.

Mély léleg zetet vettem, és eszembe jutott, amikor dr. Terrence Lukas – eg y másik ember, aki
ellentétben állt Gideonnal – valami nag yon hasonlót mondott. Nem mintha tudtam volna, hog y
Gideon mire képes, vag y meddig hajlandó elmenni a védelmemben, de attól még válaszolhattam
őszintén és fenntartás nélkül:

– Nem, nem félek tőle. De már meg tanultam, hog y nem szabad mindig harcolni. A továbblépés a
leg jobb bosszú.

A nő felszeg te az állát.
– Nem mindeg yikünknek van eg y rajong ó rocksztár a tarsolyában.
– Ug yan már. – Némán felsóhajtottam eg ykori barátom, Brett Kline említésére, aki eg y feltörekvő
banda énekese volt, és az eg yik leg szexibb férfi, akivel valaha is találkoztam. Gideonhoz hasonlóan
belőle is szinte áradt a vonzerő. Viszont ő nem volt életem szerelme. Ebbe a pocsolyába nem lépek
bele még eg yszer.
– Ide hallg asson… – húzott elő Deanna eg y névjeg ykártyát a szoknyája korcából. – Nemsokára
rájön majd, hog y Gideon Cross kihasználta mag át, hog y féltékennyé teg ye és visszaédesg esse
Corinne Giroux-t. Ha szükség ét érzi, hívjon fel. Várni fog om a hívását.
Elvettem a névjeg yet.
– Miért g ondolja, hog y bármi olyat tudok, ami közlésre érdemes?
Elvékonyodott a szája.
– Mert bármi is volt Cross indoka, hog y felszedje mag át, mag a közel került hozzá. A jég ember
kissé felolvadt.
– Lehet, hog y íg y volt, de már vég e.
– Ez nem jelenti azt, hog y mag a nem tud semmi érdekeset, Eva. Én seg íthetnék kideríteni, hog y
mi az, aminek hírértéke van.

– Mit akar kihozni a dolog ból? – Leg yek átkozott, ha ölbe tett kézzel nézem, hog y valaki ártani
akar Gideonnak. Ha ez a nő elszánta mag át, hog y fenyeg etni kezdje, akkor én meg arra szánom el
mag am, hog y eltérítsem ettől.

– Hog y annak a férfinak van eg y sötét oldala is.
– Hát nincs mindnyájunknak? – Vajon mennyit láthatott Gideonból? Mi minden tárult fel előtte,
amíg … eg yütt voltak? Ha ug yan íg y történt.
Nem voltam benne biztos, hog y valaha is eljutok odáig , hog y ne kapjon el vad féltékenység ,
amikor arra g ondolok, hog y Gideon eg yütt volt eg y másik nővel.
– Miért nem meg yünk el valahová eg y kicsit beszélg etni? – kérdezte Deanna.
A recepciósra pillantottam, aki úg y tett, mintha nem fig yelne ránk. Érzelmileg még túl sebzett
voltam ahhoz, hog y lekezeljem Deannát, és még mindig forg ott a fejem a Graves detektívvel
folytatott beszélg etéstől.
– Talán majd máskor – feleltem, nyitva hag yva a lehetőség et, mert szándékomban állt szemmel
tartani a nőt.
Mintha meg érezte volna feszültség emet, Chad, az eg yik éjszakai műszakos elindult felénk.
– Ms. Johnson épp indulni készül – mondtam neki, tudatosan ellazulva.
Ha Graves detektív nem volt képes semmit rábizonyítani Gideonra, akkor eg y szabadúszó
riporter sem tudja ezt meg tenni. De sajnos tisztában voltam vele, miféle információk
szivárog hatnak ki a rendőrség től, s hog y ez milyen könnyen és g yorsan meg történhet. Az apám,
Victor Reyes zsaru volt, úg yhog y hallottam épp elég sztorit ebben a témában.
A liftek felé fordultam.
– Jó éjt, Deanna.
– Várni fog ok – kiáltotta utánam.
Beszálltam a felvonóba, és meg nyomtam az emeletem g ombját. Ahog y az ajtó bezáródott, a
kapaszkodóra roskadtam. Fig yelmeztetnem kell Gideont, de nem tudok észrevétlenül kapcsolatba
lépni vele.
A fájdalom a mellkasomban eg yre erősödött. A kapcsolatunk romokban hever. Még csak nem is
beszélhetünk eg ymással.
Kiszálltam a lakásomnál, és bementem. Átvág tam a nappalin, és az eg yik bárszékre dobtam a
táskámat. Manhattan látképe a nappali faltól falig érő üveg ablakának keretében hideg en hag yott.
Túlság osan ideg es voltam ahhoz, hog y érdekeljen, hol vag yok. Csak az számított, hog y nem
Gideon mellett.
Mikor elindultam a szobámhoz vezető folyosón, tompa zeneszót hallottam Cary szobája felől.
Vajon társaság a van? És ha ig en, ki az? Kedves barátom úg y döntött, hog y meg próbál két
párhuzamos kapcsolattal zsong lőrködni – eg yszer eg y lánnyal, aki elfog adja őt olyannak, amilyen,
másszor eg y fiúval, akinek nem tetszik a g ondolat, hog y Cary mással is fut.

Ledobáltam a ruháimat a fürdőszoba padlójára, útban a zuhany felé. A vízsug ár alatt lehetetlen
volt nem g ondolni azokra az alkalmakra, amikor Gideonnal eg yütt zuhanyoztunk itt, amikor
eg ymás iránti szenvedélyünk szikrázóan erotikus találkozásokat eredményezett. Annyira hiányzott.
Szükség em volt az érintésére, a vág yára, a szerelmére. Ez a sóvárg ás szinte szétmart, nyug talanná
és feszültté tett. Fog almam sem volt, hog yan fog ok elaludni, amikor azt sem tudom, mikor
beszélhetek meg int Gideonnal. Annyi mindent kellene elmondanom neki!

Törülközőt csavartam mag am köré, és kimentem a fürdőszobából.
Gideon állt a hálószobám csukott ajtaja mög ött. A látványa olyan hirtelen fizikai reakciót váltott
ki belőlem, mintha meg ütöttek volna. Elakadt a léleg zetem, és a szívem vadul kalapálni kezdett.
Eg ész lényem hirtelen támadt vág g yal reag ált. Mintha évek óta nem láttam volna, nem pedig csak
eg y órája.
Adtam neki kulcsot, de amúg y is az övé volt az eg ész épület. Ilyen előnnyel lehetség es volt, hog y
ne hag yjon követhető nyomot mag a után… ahog y Nathannek is a közelébe tudott kerülni.
– Veszélyes itt lenned – jeg yeztem meg . Ettől persze még nem örültem kevésbé a jelenlétének.
Szinte ittam a tekintetemmel izmos, vállas alakját.
Fekete nadrág ot és méltán közkedvelt Columbia pulóvert viselt, s ebben az összeállításban
pontosan annak nézett ki, ami volt: huszonnyolc éves embernek, nem pedig annak a milliárdosnak,
akinek a világ ismerte. Yankees sapkát húzott a homlokába, de az ellenző árnyéka sem rejthette el
elképesztően kék szemét. Áthatóan meredt rám, érzéki ajka komor vonallá keskenyedett. Nem
tudtam visszafog ni mag am.
Gideon Cross hihetetlenül vonzó férfi volt, annyira fantasztikus, hog y az emberek meg álltak és
meg bámulták, amerre járt. Valaha szexistenként g ondoltam rá, és g yakori – valamint roppant
lelkes – teljesítménye eng em ig azolt, de azt is tudtam, hog y eg yben túlság osan is emberi. Meg tört
személyiség , akárcsak én. Minden az ellen szólt, hog y mi ketten eg yütt maradjunk.
Mellkasom emelkedett-süllyedt, testem reag ált a közelség ére. Noha több méterre állt, éreztem
kábító vonzerejét, lelkem másik felének mág neses vonzását. Ez mindig íg y volt, már az első
találkozásnál is – elkerülhetetlenül húzott minket valami eg ymás felé. Ezt a kölcsönös füg g őség et
először tévesen puszta szexuális vág ynak véltük, de aztán rájöttünk, hog y leveg őt sem tudunk
venni a másik nélkül.
Ellenálltam a késztetésnek, hog y a karjába vessem mag am, pedig leg szívesebben ezt tettem
volna. De ő hig g adt volt és visszafog ott. Vártam, hog y jelt adjon.
Istenem, annyira szeretem!
A keze ökölbe szorult a teste mellett, miközben meg szólalt:
– Szükség em van rád.
A bensőm összeszorult a hang jától, forró, selymes rekedtség étől.
– Látom, nag yon örülsz neki – incselkedtem elfúlón, hog y kissé felderítsem, mielőtt mag a alá

g yűr.
Szerettem vadnak, és szerettem g yeng édnek. Bárhog yan elfog adtam volna, de annyi idő telt el…

A bőröm máris várakozón bizsereg ni és feszülni kezdett, az érintésére áhítozva. Féltem, mi fog
történni, ha teljes lendülettel rám veti mag át most, amikor ennyire ki vag yok éhezve a testére.
Darabokra tépnénk eg ymást.

– Belehalok – felelte mog orván –, ha nem lehetek veled. Hiányzol. Tőled füg g a józan eszem, Eva,
és azt akarod, hog y még örüljek is neki?

A nyelvemmel körbenyaltam kiszáradt számat, és Gideon felmordult. Meg borzong tam.
– Hát… én azért örülök neki.
Láthatóan enyhült a feszültség a tartásában. Biztosan rettenetesen ag g ódott, hog yan fog om
fog adni, mit tett értem. Tulajdonképpen én is ag g ódtam. Vajon a hálám azt jelenti, hog y torzabb
vag yok, mint g ondoltam?
Aztán eszembe jutott, ahog yan a mostohafivérem tapog atott… ahog y a súlya belepréselt a
matracba… a feszítő fájdalomra, ahog yan belém hatolt, újra és újra…
Meg remeg tem az újjáéledt dühtől. Ha a Nathan halála felett érzett öröm azt jelenti, hog y torz a
lelkem, akkor leg yen úg y.
Gideon mély léleg zetet vett. Felemelte a kezét, és meg dörg ölte a szívtájékát, mintha fájna neki.
– Szeretlek – mondtam, és szememet szúrták a könnyek. – Annyira szeretlek.
– Ang yalka… – Néhány g yors lépéssel előttem termett, a földre dobta a kulcsait, és két kézzel
beletúrt nedves hajamba. Reszketett, én pedig sírtam a tudattól, hog y mennyire szükség e van rám.
Gideon a meg felelő szög ben oldalra hajtotta a fejem, és izzó birtoklási vág g yal csapott le a
számra. Lassú, mély nyalintásokkal ízlelg etett. Szenvedélye és vág ya túlfeszítette érzékeimet…
felnyög tem. Kezem a pulóverébe g abalyodott. Válaszhördülése vég ig vibrált rajtam,
meg keményítette a mellbimbóimat, és libabőrössé tett.
Szinte beleolvadtam, és levettem a sapkáját, hog y ujjaimat selymes fekete sörényébe
mélyeszthessem. Belezuhantam a csókba, mag ával rag adott kéjes mohóság a. Zokog ó hang tört fel
belőlem.
– Ne csináld – lehelte, és meg fog ta az arcomat. Mélyen a szemembe nézett. – Meg szakad a
szívem, amikor sírsz.
– Csak túl sok volt – remeg tem.
Gideon kék szeme is éppolyan elcsig ázott volt, mint az enyém. Sötéten bólintott.
– Amit tettem?…
– Nem az. Hanem amit érzek irántad.
Hozzám dörg ölte az orra heg yét, és áhítatosan vég ig simított meztelen karomon – kezén ott
száradt a közmondásos láthatatlan vér, amitől csak még jobban szerettem az érintését.
– Köszönöm – suttog tam.

Lehunyta a szemét.
– Istenem, amikor az este elmentél… Nem tudtam, visszajössz-e valaha is… Ha elveszítettelek
volna…
– Nekem is szükség em van rád, Gideon.
– Nem kérek bocsánatot, semmit sem bánok. Újra meg tenném bármikor. – Erősödött a
szorítása. – Eg yébként csak az lett volna a meg oldás, hog y szoros felüg yelet, éberség … életed
hátralévő részében. Semmi g arancia nem lett volna a biztonság odra, amíg Nathan nem halott.
– Kitettél. Kizártál. Te meg én…
– Örökre – tapadtak ujjai a számra. – Vég e, Eva. Ne vitatkozz olyasmin, amit már nem lehet
meg változtatni.
Eltoltam a kezét.
– Tényleg vég e? Most már eg yütt lehetünk, vag y még mindig titkolni kell a kapcsolatunkat a
rendőrség elől? És van eg yáltalán kapcsolatunk?
Gideon állta a pillantásomat, semmit sem rejtett el előlem. Látni eng edte a fájdalmát, a félelmét.
– Azért vag yok itt, hog y ezt meg kérdezzem tőled.
– Ha rajtam múlik, soha nem eng edlek el – feleltem hevesen. – Soha.
Gideon keze lesiklott a nyakamon, a vállamra, izzó nyomot hag yva mag a után.
– Kell, hog y ez ig az leg yen – mondta lág yan. – Attól féltem, hog y elfutsz… Hog y meg ijedsz.
Tőlem.
– Gideon, ne…
– Tég ed sosem tudnálak bántani.
Elkaptam a pulóvere szeg élyét és meg ráng attam, bár persze tudtam, hog y nem érek el semmit.
– Azt tudom.
És fizikai értelemben nem is volt szemernyi kétség em sem: mindig nag yon vig yázott rám,
mindig óvatos volt. Érzelmileg azonban kínzó precizitással használták ki a szerelmemet. Küzdött
bennem a bizalomérzés, hog y Gideon tisztában van a szükség leteimmel, meg az óvatosság , mely az
összetört, még g yóg yulófélben lévő szívben élt.
– Valóban? – nézett kutatón az arcomba, szokása szerint ráhang olódva arra, amit nem mondok
ki. – Belehalnék, ha eleng ednélek, de sosem bántanálak, csak hog y meg tartsalak.
– Nem akartam én sehova se menni.
Hallhatóan kifújta a leveg őt.
– Holnap az üg yvédeim beszélnek a rendőrökkel, hog y mi a helyzet.
Hátrahajtottam a fejem, ajkamat a szájára tapasztottam. Éppen eg y bűntény eltitkolására
szövetkeztünk, és hazudnék, ha azt mondanám, hog y ez nem zavart – elvég re rendőr volt az apám
–, a másik lehetőség re azonban még g ondolni is túl szörnyű lett volna.
– Tudom kell, képes vag y-e eg yütt élni azzal, amit tettem – mondta halkan, és ujja köré tekerte a

hajamat.
– Szerintem ig en. És te?
A szája meg int meg találta az enyémet.
– Én bármit túlélek, amíg te itt vag y nekem.
Benyúltam a pulóvere alá, meleg bőrét keresve. Izmai keményen, domborúan simultak a

tenyerem alá, teste csábító, eleven műalkotás. Meg nyaltam a száját, és finoman beharaptam az alsó
ajkát. Gideon felnyög ött. Élvezete olyan volt nekem, mint a simog atás.

– Érints meg . – Parancsoló szavak, de a hang esdeklő.
– Máris.
A háta mög é nyúlt, elkapta a csuklómat, aztán előrehúzta. Szég yentelenül a markomba nyomta a
farkát, és dörg ölőzni kezdett. Ujjaim a vastag , súlyos szerszám köré fonódtak, és a szívverésem
felg yorsult a felismeréstől, hog y nincs rajta alsó.
– Istenem – leheltem. – Annyira felizg atsz.
Kék szeme az enyémbe mélyedt, arca kipirult, szép metszésű ajka elnyílt. Sosem próbálta
leplezni, milyen hatással vag yok rá, sosem tett úg y, mintha több hatalma lenne a miattam
keletkező reakciói felett, mint nekem az iránta érzettek felett. Mindez még izg atóbbá tette az
ág ybéli dominanciáját – a tudat, hog y éppannyira tehetetlen a köztünk lévő vonzalommal
szemben.
Összeszorult a mellkasom. Még mindig nem tudtam elhinni, hog y az enyém, hog y íg y láthatom,
ilyen nyitottnak, kiéhezettnek és pokolian szexinek…
Gideon letépte rólam a köpenyt. Élesen szívta be a leveg őt, amikor a ruhadarab a földre hullott,
és meztelenül álltam előtte.
– Ó, Eva…
A hang jában vad érzések lüktettek, és nekem szúrni kezdett a szemem. Lerántotta az ing ét, és
félredobta. Hozzám lépett, meg nyújtva a pillanatot, mielőtt meztelen bőrünk összeér. Elkapta a
csípőmet, ujjai nyug talanul feszeng tek, a lég zése g yors és reszelős volt. Először a mellbimbóm
heg ye ért hozzá, és az érzés vég ig szág uldott a testemen. Elállt a léleg zetem. Eg y hördüléssel
mag ához húzott, felemelt a földről, és az ág y felé indult velem.

2. FEJEZET

Hanyatt estem a matracra, és Gideon rám hajolt. Középre ig azított az ág yon, mielőtt fölém
helyezkedett volna. Máris a mellemen volt a szája, lág yan és meleg en, mohó szopó mozdulatokkal.
Közben birtokló szenvedéllyel dag asztott.

– Istenem, mennyire hiányoztál – nyög ött fel. Bőre forrón tapadt hűvös testemre, s a súlya
élvezet volt a hosszú, mag ányos éjszakák után.

A vádlija köré fontam a lábam, és a nadrág ja alá nyúlva belemarkoltam feszes fenekébe. Mag amra
húztam, és a csípőmet felfeszítve éreztem a farkát a pamuton keresztül, amely elválasztott
bennünket. Azt akartam, hog y bennem leg yen, hog y biztosan tudhassam: újra az enyém.

– Mondd ki – sürg ettem, mert szükség em volt a szóra, amelyet ő szükség telennek tartott.
Feltámaszkodott, és lenézett rám, aztán szelíden elsimította a hajamat a homlokomból. Nag yot
nyelt.
Felág askodva csókot nyomtam g yönyörű metszésű szájára.
– Akkor előbb én mondom: szeretlek.
Lehunyta a szemét, és meg remeg ett. Körém fonta karját, és olyan erővel szorított meg , hog y alig
kaptam leveg őt.
– Szeretlek – suttog ta. – Túlság osan is.
Szenvedélyes szavai vég ig visszhang oztak bennem. A vállába fúrtam a fejemet, és sírva fakadtam.
– Ang yalka – markolt bele a hajamba.
Felemeltem a fejem, és elfog adtam a száját. Csókunkat könnyem sós íze fűszerezte. Szám
kétség beesetten tapadt az övére, mintha bármelyik pillanatban elveszíthetném, és most g yorsan fel
kellene töltekeznem vele.
– Eva. Eng edd… – fog ta a tenyere közé az arcomat, és mélyen meg csókolt. – Eng edd, hog y
szeresselek.
– Csináld – suttog tam, s ujjaim a nyakára fonódtak, fog lyul ejtették. Erekciója forrón, súlyosan
feszült a szeméremajkamnak, és súlya tökéletes nyomást g yakorolt lüktető csiklómra. – Ne hag yd
abba.
– Soha. Képtelen lennék rá.
Meg markolta a fenekemet, és beleemelt a csípőmozdulatába. Felhördültem, amikor a kéj
vég ig sug árzott rajtam, mellbimbóim keményen feszültek Gideon mellkasának. A durva szőrszálak
könnyed súrlódása elviselhetetlen ing ert jelentett. A bensőm belesajdult, és szinte esdekelt a farka
kemény lökéseiért.
Körmeim válltól csípőig vég ig szántották a hátát. Halk hördüléssel feszült bele a durva
simog atásba, fejét kéjesen hátravetette.

– Még – rendelkezett mog orván, kipirulva, elnyíló szájjal.
Fog aimat a mellizmába mélyesztettem, épp a szíve fölött. Gideon felszisszent és összerándult, de
állta.
Képtelen voltam mag amban tartani az érzelmek kitörni készülő áradatát – a szerelmet, a vág yat,
a dühöt és a félelmet. Meg a fájdalmat. Istenem, az a fájdalom! Még mindig annyira élesen élt
bennem! Bele akartam marni Gideonba. Meg akartam büntetni, g yönyört akartam neki adni. Hog y
eg y kicsit ő is meg tapasztalja azt az érzést, amikor ellökött mag ától.
Nyelvem vég ig siklott a fog aim nyomán, és Gideon csípője felém lendült, a farka besiklott
szétváló szeméremajkam közé.
– Most én jövök – suttog ta sötéten. Gyönyörűen kidag adó bicepsszel a fél karján támaszkodott,
másik kezével meg markolta a mellemet. Lehajtotta a fejét, szája rátapadt a mellbimbómra.
Perzselően forró volt, a nyelve durva bársony ostorcsapás a húsomon. Mikor a fog ai is
belemélyedtek a bimbómba, meg remeg tem, és éles nyíl hasított az alhasamba.
Belemarkoltam a hajába. Túlság osan mag ával rag adott a szenvedély ahhoz, hog y g yeng éd
leg yek. Átkulcsoltam a lábammal, és meg szorítottam, hog y a mag amévá teg yem. Hog y birtokba
veg yem. Hog y újra az enyém leg yen.
– Gideon – nyög tem fel. Arcomon nedvesen csillog tak a könnyek, a torkom fájdalmasan
összeszorult.
– Itt vag yok, ang yalka – lehelte, és a másik mellem után nyúlt. Ördög i ujjaival csipkedni kezdte,
amíg feljebb nem emelkedtem és a kezébe nem toltam. – Ne harcolj ellenem. Hag yd, hog y
szeresselek.
Csak ekkor tudatosult bennem, hog y a hajába markolva próbálom eltávolítani mag amtól, még
akkor is, amikor mag amhoz húzom. Gideon ostrom alatt tartott, elkábított férfiúi tökéletesség ével
és a testem beható ismeretével. Én pedig meg adtam mag am. A mellem elnehezedett, a
szeméremajkam meg duzzadt és benedvesedett. Kezem nyug talanul bóklászott, miközben a
lábammal fog va tartottam.
Még is eg yre távolabb húzódott tőlem, s kísértéseket suttog ott a hasamba. Annyira hiányoztál…
kellesz… légy az enyém… Forró nedvesség et éreztem a bőrömön, és amikor lenéztem, láttam, hog y ő
is sír, s szép arcát ug yanaz az érzelmi zűrzavar torzítja el, mint ami eng em is mardosott.
Remeg ő ujjakkal érintettem meg az arcát, és próbáltam elsimog atni a nedvesség et, de hiába.
Halk, panaszos nyög éssel fúrta arcát a tenyerembe, és én képtelen voltam ezt elviselni. Az ő
fájdalmát rosszabbul bírtam, mint a sajátomat.
– Szeretlek – mondtam neki.
– Eva… – Feltérdelt, a lábát széttárta az enyémek között, farka vastag on, keményen lüktetett saját
súlyától.
Minden meg feszült bennem, rag adozó mohóság g al. Hatalmas testén kirajzolódtak a kőkeményen

domborodó izmok, napbarnított bőre fénylett a verítéktől. Mindene erőteljesen eleg áns volt a farka
kivételével, ami inkább durván állatiasnak tűnt duzzadó ereivel és vastag tövével. A heréi is nag yok
és súlyosak voltak. Éppoly g yönyörű volt, mint Michelang elo Dávidja, csak épp sokkal erotikusabb.
Mintha Gideon Cross arra lett volna teremtve, hog y észvesztésig dug ja a nőket.

– Az enyém – mondtam rekedten, és szég yentelenül hozzátörleszkedtem, testem a testéhez
simult. – Az enyém vag y.

– Ang yalka – kapta el a számat eg y durva, kéjes csókra. Felemelt, és úg y fordult, hog y a háta volt
az ág y feje felé, én pedig kiterülve rajta. Testünk eg ymáson csúszkált a verítéktől.

A keze ott volt mindenütt, izmos teste felfelé ívelt, ahog y az enyém is. Tenyerembe fog tam az
arcát, belenyaltam a szájába, próbáltam kielég íteni a szomjamat iránta.

Benyúlt a lábam közé, ujjai áhítattal nyomultak előre. Aztán körbesimog atták a csiklómat és
remeg ő résemet. Belenyög tem a csókba, és körözni kezdtem a csípőmmel. Ő kényelmesen ujjazott,
fokozva vág yamat, és csókja mély és lassú lett, mintha a nyelvével dug ná a számat.

Nem kaptam leveg őt a g yönyörtől, s eg ész testem beleremeg ett, amikor alám nyúlt, és hosszú
középső ujja lassan belém csusszant. Tenyerével a csiklómat dörg ölte, ujjheg ye érzékeny pontra
tapintott. A másik kezével meg fog ta a csípőmet, és a helyemen tartott, lefog ott.

Gideon tökéletesen uralta a helyzetet, a csábítása g onoszul precíz, még is erősebben reszketett,
mint én, és a mellkasa emelkedett-süllyedt. Bűntudatos, könyörg ő hang okat hallatott.

Elhúzódtam, és két kézre fog tam a farkát, jó erősen. Én is ismertem az ő testét, és tudtam, mire
van szükség e, mire vág yik. Tövétől a heg yéig vég ig húztam, mire a makk tetején meg jelent az
átlátszó kis csepp. Nyög ve a háttámlának dőlt, és az ujja meg hajlott bennem. Én lenyűg özve
fig yeltem, ahog y a csepp lecsorog a kezem fejére.

– Ne csináld – zihálta. – Majdnem elmentem.
Újra vég ig simog attam, s összefutott a nyál a számban, amikor újabb adag előváladék lövellt ki
belőle. Nag yon felizg atott a kéje és az a tudat, hog y ilyen nag y hatással vag yok eg y zsig erien
érzéki férfira.
Szitkozódott, és kihúzta az ujját. Elkapta a csípőmet és leszedett mag áról. Előrerántott, aztán
lefelé, és a farka durván belém nyomult.
Feljajdultam, és meg szorítottam a vállát. Hüvelyem rászorult a beléje hatoló vastag ság ra.
– Eva. – Állkapcsa és nyaka meg feszült, és hirtelen elélvezett bennem, forró, kemény
kilövelléssel.
A síkos ondótól meg nyíltam, és még jobban rácsúsztam lüktető erekciójára, amíg már
túlság osan is kitöltött. Körmeimet kőkemény izmaiba vájtam, szám kétség beesett leveg ővételre
nyílt.
– Fog add be – hörög te, és kissé elmozdított, hog y az utolsó millimétereimet is meg nyerje
mag ának, és tövig belém mélyedhessen. – Fog adj be!

Felnyög tem az ismerős, fájdalmasan kellemes érzéstől, hog y mélyen bennem van. Az org azmus
meg lepetésszerűen kapott el, ívbe hajlott a hátam, ahog yan a forró kéj meg rázott.

Az ösztönök vették át az irányítást, a csípőm mag ától kezdett mozog ni, combom összeszorult-
kieng edett, miközben csak a pillanatra fig yeltem, arra, hog y a pasim újra az enyém. A szívem újra
az enyém.

Gideon meg adta mag át a követelésemnek.
– Ez az, ang yalka – biztatott rekedten, továbbra is kőmerev erekcióval, mintha nem épp az előbb
lett volna fog csikorg ató org azmusa.
Karja lehanyatlott. Keze ökölbe szorult. Bicepsze meg feszült minden mozdulatára. A hasizmai
meg keményedtek, valahányszor tövig mag amba fog adtam, és meg csillant rajtuk a veríték. A test
jól olajozott g épezetnek tűnt, melyet én a teljesítőképesség e határáig hajtottam.
Ő pedig hag yta. Átadta mag át nekem.
A csípőmet ring attam, élveztem a kéjt, és a nevét nyög tem. A belsőm ritmikusan összerándult,
újabb org azmus készülődött, túlság osan is hamar. Leálltam, az érzékeim túltelítődtek.
– Kérlek – ziháltam. – Gideon, kérlek!
Meg támasztotta a csípőmet és a hátamat, és leeresztett, amíg fekvő helyzetbe nem kerültünk az
ág yon. Leszorított, hog y ne tudjak mozog ni, és felnyársalt… újra és újra… erős, g yors
mozdulatokkal. A súrlódás, amit vastag farka keltett bennem, túl sok volt. Keményen
összerándultam és újra elmentem, ujjaimat az oldalába vájva.
Gideon remeg ve követte példámat, és úg y meg szorított, hog y alig kaptam leveg őt. Hörg ő
léleg zetét szívtam be a tüdőmbe. Alávetett voltam és védtelen.
– Istenem, Eva – fúrta arcát a nyakamba. – Szükség em van rád. Kellesz.
– Bébi – öleltem mag amhoz. Még mindig féltem eleng edni.

MIKOR hunyorog va a mennyezetre pillantottam, rádöbbentem, hog y elaludtam. Aztán beütött a
pánik, a szörnyű elkerülhetetlen, hog y eg y kéjes álomból a lidérces valóság ra ébredek. Hirtelen
felültem, és próbáltam összeszoruló mellkasomba leveg őt szívni.

Gideon.
Majdnem elsírtam mag am, amikor ott találtam kiterülve mag am mellett. A szája kissé elnyílt
álmában, és eg yenletesen léleg zett. A szerelmem, akiért összetört a szívem, visszatért hozzám.
Istenem…
Visszaereszkedtem a matracra, és próbáltam meg nyug odni, hog y kiélvezhessem a ritka
csemeg ét, amikor aludni láthatom. Ilyenkor, öntudatlanság ában, eg észen más volt az arca, és
mindig eszembe juttatta, hog y valójában milyen fiatal. Pedig ezt könnyű volt elfelejteni, mikor
éberen azt a szig orú erőt sug ározta, mely szó szerint levett a lábamról, amikor először

találkoztunk.
Áhítatos ujjakkal simítottam ki tintafekete tincseit az arcából, és új vonalakat láttam a szeme és a

szája körül. Azt is észrevettem, hog y lesoványodott. A különélés meg viselte, hiába titkolta olyan
jól. Vag y talán csak én láttam őt hibátlannak és sérthetetlennek.

Én képtelen voltam titkolni a kétség beesésemet. Már azt hittem, hog y köztünk vég e mindennek,
és ezt mindenki láthatta is, aki rám nézett – Gideon pedig épp erre számított mindvég ig . Hihető
tagadhatóság, íg y nevezte. Én viszont pokolnak éreztem, és ha nem hag yjuk abba a szakítás
színlelését, akkor továbbra is ez lesz az osztályrészem.

Óvatosan meg mozdultam, a kezemre támaszkodtam, és néztem a dekadens férfit, aki
meg tisztelte az ág yamat. Karját a párnája köré fonta, s szépen kirajzolódtak kidolg ozott bicepszei
és izmos háta a körmömtől származó karmolásokkal és ívecskékkel. A fenekét is összekarmoltam,
miközben őrülten felizg atott, ahog y meg szorítottam és eleng edtem, miközben ő fáradhatatlanul
kefélt, és ki-be mozg atta bennem hosszú, vastag farkát.

Újra és újra…
A lábam nyug talanul meg rándult, testemet felébresztette az újraéledő vág y. Kifinomult
városiasság a dacára Gideon féktelen vadállat volt leg belül, olyan szerető, aki lecsupaszította a
lelkem, valahányszor szeretkeztünk. Védtelenné váltam vele szemben, amikor hozzám ért, s
tehetetlen voltam a kábító örömmel szemben, hog y széttárhatom a combomat eg y ilyen pompás,
szenvedélyes hím előtt…
Kinyílt a szeme, és újra meg döbbentett íriszének fantasztikus kékje. Lustán csábító pillantást
vetett rám, amitől kihag yott a szívverésem.
– Hmmm… Olyan „dug j meg ” arcot vág sz – búg ta.
– Az meg lehet, hiszen ellenállhatatlan vag y – vág tam vissza. – Rád felébredni olyan… mint
meg találni az ajándékokat karácsony reg g elén.
Felkunkorodott a szája széle.
– A biztonság kedvéért már ki is bontottam mag am. És nem elemmel működöm.
A szívem összeszorult a rettenetes sóvárg ástól. Annyira szerettem. Folyamatosan azon
ag g ódtam, hog y nem fog om tudni meg tartani. Olyan volt, mint a palackba zárt villám, vag y eg y
álom, amit a markomba akarok szorítani.
Reszketve fújtam ki a leveg őt.
– Csodálatosan különleg es pasi vag y, tudod jól. Pazar, étvág yg erjesztő…
– Fog d be. – Átg ördült, és mag a alá g yűrt, mielőtt észbe kaphattam volna. – Valamint mocskosul
g azdag , de te persze csak a testemért szeretsz.
Felpillantottam rá, és meg csodáltam a g yönyörű arcot keretező g yönyörű hajat.
– Nekem a szív kell abból a testből.
– A tiéd. – Átfog ott oldalról, a lábait összefonta az enyéimmel. A szőre csiklandozta

hiperérzékeny bőrömet.
Lefog ott. Birtokba vett. Elképesztően jó volt meleg , kemény testét érezni az enyém mellett.

Felsóhajtottam, és azon kaptam mag am, hog y enyhül a félelmes tétovázás.
– Nem lett volna szabad elaludnom – mondta halkan.
Meg simog attam a haját. Tudtam, hog y ig aza van, hog y a rémálmai és az atipikus szexuális

parasomniája miatt veszedelmes vele aludni. Néha csapkodott álmában, és ha túl közel voltam
hozzá, akkor meg perzselt a benne izzó düh.

– Azért én még is örülök neki.
Elkapta a csuklómat, és a szájához húzta a kezemet eg y csókra.
– Úg y is eg yütt kell lennünk, hog y nem kell folyton a hátunk mög é nézeg etni.
– Ó, istenem. Majdnem elfelejtettem. Deanna Johnson járt itt az este. – Amint a szavak elhag yták
a számat, már meg is bántam, mert falat húztak közénk.
Gideon pislog ott, és abban a pillanatban eltűnt szeméből a meleg ség .
– Tartsd mag ad távol tőle. Riporter.
Köréje fontam a karomat.
– Vérszag ra meg y.
– Valamiből élni kell.
– Miért érdeklődik annyira? Szabadúszó. Senki sem küldte utánad.
– Felejtsd el, Eva.
Elutasító hozzáállása felpaprikázott.
– Tudom, hog y meg dug tad.
– Nem, nem tudod. És most inkább arra kellene koncentrálnod, hog y tég ed fog lak meg dug ni.
Hát ig en. Eleresztettem, és elhúzódtam.
– Hazudtál.
Hátrahőkölt, mintha pofon vág tam volna.
– Sosem hazudtam neked.
– Nekem azt mondtad, hog y amióta velem vag y, többet szexeltél, mint előtte két év alatt,
ug yanakkor dr. Petersennek meg azt mondtad, hog y előtte eg y héten kétszer. Most akkor melyik?
A hátára fordult, és a mennyezetre meredt.
– Muszáj ezt most? Ma este?
A testbeszéde olyan merev és védekező volt, hog y azonnal elszállt belőlem minden bosszúság az
elkerülő viselkedése miatt. Amikor feljön a nap, meg int színlelhetjük tovább, hog y nem vag yunk
eg yütt. Fog almam sem volt, mennyi ideig kell még fenntartanunk ezt a látszatot, hog y mikor
lehetünk meg int eg yütt.
– Csak fig yelmeztetni akartalak, hog y kutakodik. Vig yázz vele.
– Dr. Petersen a szexuális élményekről kérdezett, Eva – mondta tompán. – Ami nem

szükség képpen dug ás, leg alábbis szerintem. Nem g ondoltam, hog y ez a kis különbség tétel számít.
De hadd leg yek világ os: vittem nőket a szállodába, de nem mindig dug tam velük. Az volt a ritkább,
ha ig en.

A szerelmi fészkére g ondoltam, a szex játékszerekkel telezsúfolt lakosztályra az eg yik
szállodájában. Szerencsére már felszámolta, de én nem tudtam elfelejteni.

– Talán jobb is, ha nem tudok többet.
– Kinyitottad az ajtót – csattant fel. – Akkor menjünk is be rajta.
Felsóhajtottam.
– Rendben.
– Voltak időszakok, amikor nem bírtam eg yedül maradni önmag ammal, de beszélg etni sem
akartam. Még gondolkodni se, nemhog y érezni. Kellett, hog y valaki másra fig yeljek, és a farkamat
használni túl nag y elköteleződés lett volna. Meg tudod ezt érteni?
Sajnálatos módon meg tudtam. Eszembe jutottak azok az idők, amikor simán letérdeltem eg y
pasi elé, csak hog y eg y időre kikapcsoljam az ag yam. És az ilyen eg yüttlétek sosem az előjátékról
vag y a szexről szóltak.
– És ő azok közé tartozott, akikkel dug tál, vag y sem? – Gyűlöltem feltenni a kérdést, de muszáj
volt a vég ére járnom.
Felém fordult, rám nézett.
– Eg yszer.
– Klassz lehetett, ha ilyen mély nyomokat hag yott benne.
– Nem tudom – felelte Gideon. – Nem emlékszem.
– Részeg voltál?
– Nem. Te jó ég ! – dörg ölte meg az arcát. – Mi a fenét mondott neked?
– Semmi személyeset. Csak annyit, hog y van eg y sötét oldalad. Felteszem, hog y ezt szexuális
értelemben g ondolta, de nem kérdeztem a részletekről. Arra játszott, hog y ő meg én sorstársak
vag yunk, mert mindkettőnket dobtál. A „Gideon Eldobott Csajai Rend”.
Gideon hideg tekintettel meredt rám.
– Ne lég y szarkasztikus. Nem illik hozzád.
– Hé – vontam össze a szemöldököm. – Bocs. Nem akartam nag yon undok lenni. Csak eg y kicsit.
Azt hiszem, jog om van hozzá, mindent eg ybevetve.
– Mi a fenét kellett volna tennem, Eva? Akkor még azt sem tudtam, hog y a világ on vag y. –
Gideon hang ja elmélyült, eldurvult. – Ha tudtam volna, hog y létezel, meg kerestelek volna. Eg y
percet se vártam volna, hog y rád találjak. De nem tudtam, ezért meg elég edtem kevesebbel is. És te
is. Mindketten érdemtelenekre pazaroltuk mag unkat.
– Bizony ám. Mi, hülyék.
Csend támadt.

– Harag szol?
– Nem, minden oké.
Gideon rám meredt. Elnevettem mag am.
– Pedig veszekedésre készültél, nem ig az? Játszhatjuk azt is, ha akarod. Én a mag am részéről
inkább dug ni szerettem volna.
Gideon már rajtam is volt. Az arcán tükröződő meg könnyebbüléssel veg yes hálától összeszorult a
szívem. Eszembe jutott, milyen fontos neki, hog y bízzam benne, és meg oszthassa velem az
ig azság ot.
– Te annyira más vag y – érintette meg az arcomat.
Hát persze. A férfi, akit szeretek, g yilkolt értem. Eg y ilyen áldozat után már sok minden
jelentéktelenné válik.

3. FEJEZET

Még mielőtt kinyitottam volna a szemem, meg éreztem a kávé illatát
– Ang yalka…
– Gideon?
– Hm?
– Ha nincs leg alább hét óra, fenéken billentelek.
Lág y nevetésétől beg örbültek a lábujjaim.
– Még korán van, de beszélnünk kell.
– Ig en? – nyitottam ki először az eg yik, aztán a másik szemem, hog y teljes valójában

meg csodálhassam háromrészes öltönyében. Olyan kívánatos volt, a leg szívesebben letéptem volna
róla – a fog ammal.

Leült az ág yam szélére – mag a a meg testesült csábítás.
– Csak biztos akarok lenni benne, hog y minden rendben van köztünk, mielőtt indulok.
Felültem, és nekidőltem az ág ytámlának. Nem is próbáltam eltakarni a mellemet, mert tudtam,
hog y úg yis az exmenyasszonyánál fog unk kikötni. Tudok én mocskosan is játszani, ha kell.
– Ahhoz szükség em lesz arra a kávéra.
Gideon odaadta a bög rét, és ujja heg yével meg simog atta a mellbimbómat.
– Gyönyörű vag y – morog ta. – Minden eg yes porcikád.
– El akarod terelni a fig yelmemet?
– Te tereled el az enyémet. Roppant hatásosan.
Lehetség es lenne, hog y éppannyira lenyűg özi őt az én külsőm és testem, mint amennyire eng em
az övé? A g ondolatra elmosolyodtam.
– Hiányzott a mosolyod, ang yalka.
– Ismerem az érzést. – Valahányszor találkoztunk, és nem ajándékozott meg a mosolyával, az eg y
szúrás volt a szívembe, amíg már csupa seb nem lettem. Nem is voltam képes visszag ondolni
ezekre az alkalmakra fájdalom nélkül. – Hol rejteg etted az öltönyt, nag yfiú? Mert a zsebedben
biztos nem.
Csak átöltözött, és máris nag y hatalmú, sikeres üzletemberré változott. Az öltöny makulátlan
volt, az ing és a nyakkendő tökéletesen összeillő. Még a mandzsettag ombjából is sug árzott a
visszafog ott eleg ancia. A kissé hosszúra hag yott fekete sörény azonban arra fig yelmeztetett, hog y
korántsem szelíd jószág rejtőzik a finom öltözékben.
– Ez is az eg yik olyan dolog , amiről beszélnünk kell – eg yenesedett fel, de tekintetében
meg maradt a meleg ség . – Elfog laltam a szomszéd lakást. Úg y kell csinálnunk, mintha a
kibékülésünk fokozatos lenne, úg yhog y fenntartom a látszatot, mintha jobbára a tetőlakásomat

használnám, de azért a lehető leg több időt a szomszédodban töltöm majd.
– Biztonság os lesz íg y?
– Nem vag yok g yanúsított, Eva. Még csak nem is érdekes a személyem az üg yben. Az alibim

bombabiztos, és nincs ismert indítékom. Eg yszerűen csak meg tiszteljük a nyomozókat azzal, hog y
nem nézzük hülyének őket. Seg ítünk, hog y belenyug odjanak a vég következtetésbe: zsákutcába
jutottak.

Belekortyoltam a kávémba, hog y leg yen időm átg ondolni, amit mondott. A veszély talán nem
közvetlen, de a bűntudatával eg yütt járt. Éreztem a nyomást, hiába próbált meg nyug tatni.

De ismét közeledni kezdtünk eg ymáshoz, és a vág yából, hog y meg nyug tasson, kiéreztem, hog y
ki fog unk lábalni az elmúlt hetek feszültség éből és eltávolodásából.

Szándékos könnyedség g el válaszoltam:
– Ezek szerint a rég i pasim az Ötödik sug árúton lesz, de kaptam eg y jó testű új szomszédot,
akivel játszadozhatom? Ez érdekes lenne.
Felvonta a szemöldökét.
– Szerepjátékot szeretnél, ang yalka?
– Ki akarlak elég íteni. Folyamatosan – vallottam be brutális őszinteség g el. – Azt akarom, hog y én
leg yek minden, amit valaha is meg találtál más nőkben. – Azokban a nőkben, akiket felvitt a
szobájába a játékszerek közé.
A szeme hideg kék láng volt, de a hang ja sima és szenvtelen.
– Képtelen vag yok nem hozzád érni. Ez talán elég ahhoz, hog y lásd: semmi más nem kell.
Néztem, ahog y feláll. Elvette a bög rémet, és az éjjeliszekrényre állította, aztán meg fog ta a takaró
szélét, és eg y mozdulattal felrántotta. Ott maradtam fedetlenül.
– Feküdj le – rendelkezett. – Nyisd szét a lábad.
Gyorsuló szívveréssel eng edelmeskedtem. A hátamra ereszkedtem, és hag ytam, hog y
széttáruljon a combom. Ösztönös késztetést éreztem, hog y betakarózzam, annyira sebezhetőnek
éreztem mag am az átható tekintet sug arában, de ellenálltam. Nem lennék őszinte, ha nem
vallanám be, hog y roppant izg ató meztelennek lenni, miközben ő talpig fel van öltözve. Ez komoly
erőelőnyt jelentett neki, ami ig encsak beg erjesztett.
Eg y ujját vég ig húzta a szeméremajkam közt, s ing erlőn vég ig simított a csiklómon.
– És ez a csodás punci az enyém.
Beleremeg tem a hang ja rekedtség ébe.
Alám nyúlt, és a szemembe nézett.
– Roppant birtokló típus vag yok, Eva, mint azt már észrevehetted.
Reszkettem, amikor az ujja heg ye körbejárt összeszoruló nyílásom körül.
– Ig en.
– Szerepjáték, lekötözés, járművek, helyek… Már alig várom, hog y mindezt felfedezzem veled. –

Csillog ó szemmel tolta belém az ujját, lassan, nag yon lassan. Halk doromboló hang ot hallattam, és
a fog am közé kaptam az alsó ajkát. A szeme felizzott – meg érezte bennem saját ondóját.

A behatolástól és a g yeng éd g yönyörtől eg y pillanatra elakadt a szavam.
– Látom, tetszik – mondta lág yan.
– Ühüm.
Az ujja mélyebbre hatolt.
– Szerintem műanyag tól, üveg től, fémtől vag y bőrtől nem tudnál elélvezni. Mr. Vibrátornak és a
barátainak más szórakozást kell keresniük.
A bőrömön forróság söpört vég ig . Meg értette.
Gideon fölém támaszkodott, eg yik kezét a matracra tette, és a szája az enyémet kereste.
Hüvelykujja a csiklómra tapadt, és szakértő módon dörzsölni kezdte. Érintésére átjárt a g yönyör, a
hasam meg feszült, meg keményedett a mellbimbóm. Meg markoltam a mellemet, és éreztem,
ahog y duzzad. A vág ya, az érintése valóság os csoda volt. Hog yan élhettem valaha is nélküle?
– Úg y akarlak, hog y fáj – mondta rekedten. – Eg yfolytában kívánlak. Eg yet csettintesz, és máris
kemény vag yok. – Nyelvével vég ig ment az alsó ajkam vonalán, és beszívta ziháló léleg zetemet. –
Amikor elmeg yek, neked meg yek el. A szád miatt, a kezed miatt, a kielég íthetetlen kis puncid
miatt. És ez nálad is íg y lesz cserében. A nyelvem miatt, az ujjaim miatt, a spermám miatt, benned.
Csak te meg én, Eva. Nyersen és összefonódva.
Semmi kétség em nem volt afelől, hog y amikor hozzám ér, én vag yok a világ középpontja a
számára, az eg yetlen dolog , amit lát, amire g ondol. De nem lehetünk eg yfolytában fizikai
kapcsolatban. Valahog y meg kell tanulnom hinni abban, amit nem látok kettőnk között.
Szég yentelenül vonag lottam az ujján. Bedug ta eg y másik ujját is, és én a matracba vájtam a
sarkamat, hog y felfelé feszülve élvezzem a lökéseit.
– Kérlek…
– Ha majd lág y és álmatag lesz a tekinteted, akkor az miattam lesz, nem eg y játékszer miatt. –
Belekapott az arcomba, aztán áttért a mellkasomra, csípőjével félretolva a kezem. Szelíd harapással
mag évá tette a mellbimbómat, aztán lág yan szívni kezdte. Tűszúrásnyi kis fájdalmat okoztak a
fog ai, s vág yamat csak fokozta az érzés, hog y van köztünk valami szakadék, valami, amit még nem
ismertünk fel és nem oldottunk meg .
– Még – hörög tem, de leg alább annyira akartam az ő kéjét is, mint a sajátomat.
– Bármikor – morog ta, és szája g onoszkodó mosolyra húzódott a bőrömön.
Tehetetlenül felnyög tem.
– A farkadat akarom, mag amban.
– Nag yon helyes. – Nyelve a mellbimbóm köré tekeredett, és incselkedőn verdesett, amíg
mindennél jobban nem vág ytam rá, hog y szívni kezdje. – Rám kellene vág ynod, ang yalka, nem az
org azmusra. Az én testemre, az én kezemre. A vég én az lesz, hog y nem is tudsz majd elmenni

anélkül, hog y a bőrünk össze ne érjen.
Vadul bólog attam, a szám túlság osan kiszáradt ahhoz, hog y meg tudjak szólalni. A vág y

kíg yóként összetekeredve lapult az alhasamban, és eg yre szorosabb g yűrűkbe feszült Gideon
ujjának minden körére a csiklóm körül és másik ujjának minden eg yes döfésére. A vibrátoromra
g ondoltam, és tudtam, hog y ha Gideon most abbahag yná, amit csinál, sehog y sem tudnék elmenni.
Tényleg rá vág ytam, és szenvedélyemet az ő szenvedélye korbácsolta fel.

Meg remeg ett a combom.
– Eee… el fog ok élvezni.
A szája az enyémre tapadt, lág yan és ing erlőn. A szerelem, ami benne volt abban a csókban, az
billentett át. Felkiáltottam és meg remeg tem a g yors, kemény org azmusban. Hosszú, meg tört
hördülést hallattam, és a testem vadul reszketett. A zakója alá dug tam a kezem, hog y a hátába
kapaszkodjam, mag amhoz szorítsam, s szájam az övét kereste, amíg a romboló kéj alább nem
hag yott.
Miután lenyalog atta a nedveimet az ujjáról, azt mondta:
– Mondd el, mire g ondolsz.
Tudatosan próbáltam fékezni kalapáló szívemet.
– Nem g ondolkozom. Csak nézni akarlak.
– De nem mindig . Néha lehunyod a szemed.
– Azért, mert szeretsz az ág yban beszélni, és annyira szexi a hang od – nyeltem nag yot a fájdalom
emlékére. – Szeretlek hallani, Gideon. Szeretem tudni, hog y te is olyan jól érzed mag ad velem,
mint én veled.
– Most szopj le – suttog ta. – Hadd menjek el neked.
Sietve kicsusszantam az ág yból és mohón nyúltam a slicce felé. Kemény és vastag volt az
erekciója. Felhajtottam az ing ét, letoltam a bokszeralsóját és kiszabadítottam hímtag ját. Súlyosan
bukott a kezembe, a makk heg yén már ott csillog ott az előcsepp. Lenyaltam. Imádtam az
önuralmát, ahog yan kordában tartotta a saját éhség ét, hog y kielég ítse az enyémet.
A szemébe néztem, miközben nyitott szám rácsusszant a selymes fejecskére. Láttam, hog y
elnyílik a szája, élesen beszívja a leveg őt, és a szempillái elnehezülnek, mintha elkábítaná a kéj.
– Eva. – Félig hunyt tekintete forrón perzselte az arcomat. – Ó… Ig en. Íg y. Istenem, mennyire
imádom a szádat.
A dicséret felpörg etett. Olyan mélyen vettem a számba, ahog yan csak tudtam. Imádtam ezt
csinálni vele, imádtam eg yedien férfias ízét, illatát. Vég ig húztam a számat a farkán, és g yeng éden
szívtam. Áhítatosan. És nem alázatosan borultam le a férfiasság a előtt – kiérdemeltem.
– Te is imádod – mondta mog orván, és a hajamba túrt. – Épp annyira, mint én.
– Még jobban. Órákig tudnám csinálni. Hog y újra és újra elélvezz nekem.
Mordulás zeng ette meg a mellkasát.

– Én is. Nem tudok betelni vele.
A nyelvem heg yével vég ig haladtam eg y lüktető éren a makkig , aztán újra a számba vettem, és a
g erincem hátrafeszült, miközben leültem a sarkamra, kezemet a térdemre tettem, és
felajánlkoztam neki.
Gideon lenézett rám, szemében vág y és g yeng édség csillog ott.
– Ne hag yd abba. – Szélesebb terpeszbe helyezkedett. A farkát a g aratomig nyomta, aztán
kihúzta, krémes előfolyadékkal vonva be nyelvemet. Lenyeltem, ízlelg ettem.
Felnyög ött, és két kézre fog ta az arcomat.
– Ne hag yd abba, ang yalka. Szívj ki belőlem mindent.
Az arcom behorpadt, miközben meg találtuk a ritmust, a mi ritmusunkat, szívverésünk és
léleg zetvételünk, sóvárg ásunk harmóniáját. Az eszünk sokszor rossz útra vezetett minket, a
testünk azonban sosem tévedett. Amikor eg ymáshoz értünk, mindketten tudtuk, hog y épp ott,
azon az eg yetlen helyen vag yunk, ahol lennünk kell, azzal a valakivel, akivel lennünk kell.
– Nag yon jó – csikordultak össze hallhatóan a fog ai. – Istenem, mindjárt elmeg yek.
A farka meg dag adt a számban. Marokra fog ta a hajamat és meg rántotta, miközben remeg ő
testtel elélvezett.
Gideon szitkozódott, miközben én nyeltem. Sűrű, forró kilövellésekkel ért a csúcsra, és úg y
elárasztotta a számat, mintha sosem akarná abbahag yni. Mire befejezte, már ziháltam és
remeg tem. Nehézkesen ledőlt, mag ához szorított. A tüdeje vadul zihált.
– Nem ezt terveztem, amikor idehoztam neked azt a kávét – nyomott g yors, kemény csókot a
homlokomra. – Persze nem panaszképpen mondom.
Hozzásimultam, és elmondhatatlanul boldog voltam, hog y újra a karomban tarthatom.
– Lóg junk el a munkából, pótoljuk az elmulasztott időt.
A nevetése még fátyolos volt az org azmustól. Eg y darabig mag ához szorított, ujjai a hajamba
mélyedtek, aztán vég ig simított a karomon.
– Majdnem meg szakadt a szívem – mondta halkan –, mikor láttam, milyen meg bántott és dühös
vag y. És tudtam, hog y én okozom neked ezt a fájdalmat, és hog y elsodródsz tőlem… Mindkettőnk
számára mag a volt a pokol, de nem vállalhattam a kockázatát, hog y g yanúsítottá válj.
Meg merevedtem. Ez az eshetőség fel sem merült bennem. Felmerülhetett volna, hog y én voltam
Gideon indítéka. És feltételezhető lett volna, hog y én is tudtam a g yilkosság ról. Nem a
tudatlanság om volt az eg yetlen menedék; Gideon g ondoskodott róla, hog y sziklaszilárd alibim
leg yen. Mindig védett eng em, bármilyen áron.
Elhúzódott.
– Betettem eg y eldobható telefont a táskádba. Van benne eg y szám, amin kapcsolatba léphetsz
Ang usszal. Ha bármire szükség ed lenne, íg y el tudsz érni.
Ökölbe szorult a kezem. A sofőrjén keresztül kell keresnem a pasimat.

– Utálom ezt.
– Én is. De az elsődleg es prioritás az, hog y visszajöhessek hozzád.
– Nem veszélyes Ang usra nézve, hog y belekeverjük?
– Valaha MI6-os üg ynök volt. Az ilyesfajta közvetítés neki g yerekjáték. És elmondom a teljes
ig azság ot, Eva: a telefon révén követni tudlak, és meg is teszem.
– Micsoda? – kipattantam az ág yból.
Gondolataim ide-oda cikáztak az MI6 – brit titkos üg ynök! – és a mobiltelefonos követése
között. – Szó sem lehet róla.
Ő is felállt.
– Ha már nem lehetek veled, és nem beszélhetünk, leg alább azt tudni szeretném, merre jársz.
– Ne lég y ilyen, Gideon.
Összeszedett volt az arca.
– Nem kellett volna elmondanom.
– Ez komoly? – A szekrényhez viharzottam, hog y előszedjek valami ruhát. – És még te mondtad,
hog y nem mentség , ha valakit a nevetség es viselkedésére fig yelmeztetni nem eleg endő.
– Íg y jártam.
Rámeredtem, és belebújtam eg y vörös selyemköntösbe, meg csomózva az övet.
– Nem. Szerintem irányításmániás vag y, aki szeret követni eng em.
Karba fonta a kezét.
– Szeretlek életben tartani.
Meg dermedtem. Néhány pillanat után leperg ett bennem az elmúlt néhány hét – most már
Nathannel a képben. Eg yszeriben minden értelmet nyert: az, ahog yan Gideon kiakadt, amikor
g yalog akartam dolg ozni menni valamelyik reg g el, meg az, ahog yan Ang us állandóan a
nyomomban volt, meg Gideon dühe, amikor lifttel mentem…
Vég ig , amíg én már-már seg g fejnek hittem, ő mindig csak az én biztonság omra g ondolt. Hog y
meg védjen Nathantől.
Elg yeng ült a térdem, és dicstelenül összerog ytam.
– Eva!
– Adj eg y percet. – A dolog nag y részére már rájöttem azalatt, amíg külön voltunk. Rájöttem,
hog y Gideon sosem hag yta volna, hog y Nathan csak úg y ki-be masírozzon az irodájába a
fotóimmal, amelyeken meg g yaláz és kihasznál. Brett Kline nem tett többet, csak meg csókolt, és
Gideon őt is kis híján ag yonverte. Nathan viszont évekig folyamatosan erőszakot tett rajtam, és ezt
képekkel és videókkal dokumentálta. Rettenetes lett volna Gideon reakciója az első találkozásra.
Nathan bizonyára ott járt a Crossfire Building ben aznap, amikor Gideont frissen zuhanyozva
találtam a vörös folttal az ing én. Amit rúzsnak hittem, az Nathan vére lehetett. A kanapé meg a
párnák verekedés miatt mozdultak el, nem pedig eg y g yors déli numerától Corinne-nal.

Letérdelt elém.
– A fenébe is. Komolyan azt hiszed, hog y tényleg minden percedről tudni akarok? Csak a
különleg es körülmények teszik. Hig g y bennem, hog y képes leszek eg yensúlyt teremteni a
füg g etlenség ed és a biztonság od között.
Huh. A visszamenőleg es meg világ osodás nem tette tisztává a dolg okat, inkább a fejem tetejére
állított, és némi józan belátást adott.
– Értem.
– Szerintem nem. Ez – mutatott vég ig mag án – csak eg y nyavalyás héj. Te mozg atsz eng em, Eva.
Meg tudod érteni? Te vag y a szívem és a lelkem. Ha veled valami történne, én is belehalnék. A te
védelmed önmag am védelme! Bírd ki értem, ha mag adért nem is!
Odarohantam hozzá, és ledöntöttem a lábáról. Keményen csókolni kezdtem. Vadul vert a szívem,
és a vér a fülemben lüktetett.
– Utállak meg ijeszteni – morog tam két csók között –, de nag yon nehéz volt nekem is.
Felnyög ött, és mag ához szorított.
– Akkor minden rendben köztünk?
Az orromat ráncoltam.
– A követőtelefonnal talán nem. A telefonos követés g áz. De tényleg . Cseppet sem menő.
– Ez csak ideig lenes.
– Tudom, de…
A számra tette a kezét.
– Arról is tettem be eg y útmutatót a táskádba, hog yan tudod te követni az én telefonomat.
Elakadt a szavam.
Gideon vig yorg ott.
– Nem is olyan rossz ötlet néha szerepet cserélni.
– Fog d be – csúsztam le róla, és meg szorítottam a vállát. – Teljesen diszfunkcionálisak vag yunk.
– Én inkább azt mondanám, hog y szelektíven deviánsak. De ez maradjon köztünk.
A meleg ség , amit eddig éreztem, elpárolg ott, és helyét pánik vette át, mikor eszembe jutott,
hog y titkolnunk kell a kapcsolatunkat. Vajon mikor fog om újra látni? Napok múlva? Az elmúlt
néhány hetet nem akartam újra átélni. Még a g ondolattól is rosszul voltam, hog y nélküle kell
léteznem.
Lenyeltem a torkomban g yülekező fájdalmas g ombócot.
– Mikor lehetünk újra eg yütt?
– Ma este, Eva – mondta űzött tekintettel. – De nem bírom elviselni, amikor íg y nézel.
– Csak leg yél velem – suttog tam, és meg int szúrni kezdett a szemem. – Szükség em van rád.
Gideon ujjai lassan vég ig siklottak az arcomon.
– Veled voltam. Eg ész vég ig . Eg y pillanat sem múlhatott el, hog y ne g ondoltam volna rád. A

tiéd vag yok, Eva, és bármit teszek is, hozzád tartozom.
Hozzásimultam, szinte mag amba szívtam, hog y elűzze a fag yos hideg et.
– De ne leg yen több Corinne. Nem bírom elviselni.
– Nem lesz több – eg yezett bele, leg nag yobb meg lepetésemre. – Már mondtam is neki.

Reméltem, hog y barátok lehetünk, de neki az kell, ami rég en volt köztünk, nekem viszont te
kellesz.

– Azon az éjszakán, amikor Nathan meg halt… ő volt az alibid. – Ennél többet nem bírtam
mondani. Fájt beleg ondolni is, hog yan töltötték azokat az órákat eg yütt.

– Nem, a konyhatűz volt az alibim. Az éjszaka nag y részét a tűzoltókkal meg a biztosító
embereivel töltöttem, meg azzal, hog y szerezzek valami ennivalót a vendég eknek. Corinne is ott
volt eg y ideig , és amikor elment, épp eleg en maradtak mellettem ahhoz, hog y tanúsíthassák a
hollétemet.

A meg könnyebbülés meg látszódhatott az arcomon, mert Gideon tekintete ellág yult, és meg telt
azzal a meg bánással, amit mostanában annyiszor láttam.

Felállt, és a kezét nyújtotta, hog y felseg ítsen.
– Az új szomszédod szeretne meg hívni eg y kései vacsorára. Leg yen, mondjuk, nyolckor. A
kulcsot, meg a tetőlakás kulcsát ott találod a kulcscsomódon.
Elfog adtam a kezét, és eg y incselkedő meg jeg yzéssel próbáltam oldani a pillanatot.
– Klasszul néz ki a pasi. Vajon már az első randin próbálkozik?
A mosolya olyan kaján volt, hog y eg észen felpörög tem tőle.
– Azt hiszem, meg lehetősen jó esélyed van rá, hog y lefektet.
Színpadiasan felsóhajtottam.
– Milyen romantikus!
– Majd adok én neked romantikát!
Gideon mag ához rántott, és játszi könnyedség g el meg döntött. Miközben lábtól csípőig
hozzátapadva ívben hátrafeszültem, éreztem, hog y a köntösöm szétcsúszik, és a mellem szabaddá
válik. Gideon lejjebb eresztett, amíg a szeméremajkam a combjának nem feszült, és nem tudtam
nem érezni testének hatalmas erejét, miközben az én súlyomat is tartotta a sajátja mellett.
Ilyen g yorsan képes volt elcsábítani. Hosszú órákig tartó kéj és eg y friss org azmus után eg y
pillanat alatt meg int készen álltam, mert felizg atott az üg yesség e, az ereje, a mag abiztosság a, az
uralma önmag a felett és felettem.
Lassan vég ig csúsztam a lábán, és meg nyaltam a számat. Felhördült, szája a mellbimbómra
tapadt. Nyelvével a meg keményedett pontokat izg atta. Minden erőfeszítés nélkül meg tartott,
felizg atott, birtokba vett.
Lehunytam a szemem, és meg adóan felnyög tem.

A forróság és a pára miatt könnyű vászonruhát választottam, és lófarokba fog tam szőke hajamat.
Kis aranykarika fülbevalót vettem fel hozzá, és halványan kisminkeltem mag am.

Minden meg változott. Gideon és én újra eg yütt voltunk. És eg y olyan világ ban élek, melynek
többé nem része Nathan Baker. Már sosem fordulhat elő, hog y eg y sarkon véletlenül összefutunk.
Nem fog eg yszer csak meg jelenni a lakásomon a semmiből. Nem kell többé ag g ódnom, hog y
Gideon olyasmiket tudhat meg a múltamból, ami éket verhet közénk. Hisz tud mindent, és íg y is
kellek neki.

Az újonnan meg lelt békét azonban beárnyékolta a Gideon iránti ag g odalom – tudnom kellett,
hog y biztonság ban van az ig azság szolg áltatástól. De hog yan is lehetne bebizonyítani, hog y
ártatlan, amikor tényleg esen elkövetett valamit? Vajon állandó félelemben kell majd élnünk
amiatt, hog y a tettei eg yszer visszahullnak a fejünkre? És hog yan változtatta ez meg a kettőnk
kapcsolatát? Mert már soha nem lesz ug yanaz, aki korábban volt. Eg y ilyen horderejű esemény
után semmiképp sem.

Kimentem a szobámból, hog y dolg ozni induljak. Már alig vártam, hog y munkám a Waters Field
& Leamannél, az ország eg yik vezető reklámcég énél jólesőn elvonja a fig yelmemet. Mikor el
akartam venni a táskámat a reg g elizőpultról, Carybe botlottam a konyhában. Látszott rajta, hog y ő
is olyan tartalmasan tölthette az éjszakát, mint én. Háttal állt a pultnak, és a barátja, Trey, két kézre
fog ta az arcát és szenvedélyesen csókolta. Treyn farmer és póló volt, Caryn viszont csak eg y szürke
meleg ítőfelső, ami hosszan, szexin lóg ott rá keskeny csípőjére. Mindkettejüknek csukva volt a
szeme, és annyira belefeledkeztek eg ymásba, hog y észre sem vettek.

Illetlenség volt meg bámulni őket, de nem tudtam levenni róluk a szemem. Először is mindig
lenyűg özött, ha két férfi csókolózik. Másodszor, roppantul sokatmondónak találtam Cary
testtartását. Míg csinos arca védtelennek mutatta, az a tény, hog y inkább a pult szélét fog ta a
szeretett férfi helyett, elárulta távolság tartását.

Felkaptam a táskámat, és lábujjheg yen kiosontam.
Mivel nem akartam teljesen szétolvadni, g yalog lás helyett leintettem eg y taxit. A hátsó ülésről
néztem, ahog yan a Gideon Crossfire épülete lassan feltűnik előttünk. A csillámló, különleg es
zafírtű volt a Cross-vállalat és a Waters Field & Leaman székhelye is eg yben.
Asszisztensi állásom Mark Garrity reklámos mellett szinte valóra vált álomnak tűnt. Míg
eg yesek – főként a mostohaapám, Richard Stanton milliomos vállalkozó – képtelenek voltak
meg érteni, miért fog adok el eg y kezdő pozíciót az én kapcsolataimmal és tudásommal, én büszke
voltam rá, hog y lentről kezdem. Mark remek főnök volt, irányított, de szabadjára is eng edett, ami
azt jelentette, hog y tanulhattam az instrukcióiból és az önálló munkából is.
A taxi befordult, és meg állt eg y fekete Bentley terepjáró mög ött, amelyet jól ismertem. A szívem

meg dobbant a látványára, mert tudtam, hog y Gideon a közelben van.
Kifizettem a sofőrt, és kimásztam a lég kondicionált hűvösből a párás délelőttbe. Tekintetem a

Bentleyre tévedt, annak reményében, hog y esetleg meg pillanthatom Gideont. Fura volt, mennyire
izg at a g ondolat, főleg azután, hog y eg ész éjjel meztelenül hempereg tünk eg yütt.

Fanyar mosoly ült az arcomon, míg bejutottam a Crossfire hatalmas előcsarnokába a rézkeretes
forg óajtón. Ha eg y épület képes meg testesíteni eg y embert, akkor a Crossfire kétség kívül Gideon
meg testesülése volt. A márványfalak és padlók a hatalom és g azdag ság auráját sug ározták, míg a
kobaltüveg külső homlokzat éppolyan léleg zetelállító hatást keltett, mint Gideon öltönyei.
Összesség ében a Crossfire áramvonalas és szexi volt, sötét és veszedelmes – akárcsak az ember, aki
meg alkotta. Imádtam itt dolg ozni.

Átnyomakodtam a biztonság i forg ókorláton, és lifttel felmentem a huszadikra. Kiszállva
meg pillantottam Meg umit – a recepcióslányt – a pultja mög ött. Már nyitotta is a csupa üveg
biztonság i ajtót.

– Helló! – üdvözölt. Sikkes fekete nadrág ot és aranyszínű selyemblúzt viselt. Sötét,
mandulavág ású szeme csillog ott az izg alomtól, szép száját merészen karmazsin árnyalatúra
festette. – Már meg akartalak kérdezni, hog y mit csinálsz szombat este.

– Ó… – Gideonnal akartam lenni, de persze semmi g arancia nem volt rá, hog y ez íg y is lesz. –
Nem is tudom. Még nincsenek konkrét terveim. Miért?

– Michael eg yik barátja nősül, és szombaton lesz a leg énybúcsú. Ha otthon maradok eg yedül,
meg őrülök.

– Michael volt a vakrandi? – kérdeztem, mert tudtam, hog y találkozg at eg y fickóval, akivel a
lakótársa hozta össze.

– Ig en. – Meg umi arca eg y pillanatra felrag yog ott, aztán elborult. – Tényleg nag yon kedvelem,
és azt hiszem, ő is eng em, de…

– Mondd csak – biztattam.
Bizonytalanul vállat vont, tekintete elkalandozott.
– Elkötelezettség -fóbiás. Tudom, hog y odavan értem, még is azt mondja, hog y nem komoly a
dolog , és eg yszerűen csak érezzük jól mag unkat. De sokat vag yunk eg yütt – folytatta. – És
kétség telenül átrendezte az életét, hog y többet lehessen velem, nem csak testi értelemben.
Szánakozva húztam el a szám. Ismertem ezt a típust. Az ilyesfajta kapcsolatokból nag yon nehéz
kilépni. A veg yes jelzések miatt mindig mag as a feszültség és az adrenalin, és nehéz
meg szabadulni attól a fantasztikus reménytől, hog y a pasi eg yszer csak elfog adja a kockázatot.
Ug yan melyik lány ne vág yna elérni az elérhetetlent?
– Szabad vag yok szombaton – feleltem, hog y támog assam. – Mit terveztél?
– Iszog atás, tánc, vadulás – tért vissza Meg umi mosolya. – Talán neked is találunk eg y klassz bút
felejtető pasit.

– Huh… – Jaj. Ez g áz. – Ami azt illeti, ez nem ig azán érdekel.
Felvonta a szemöldökét.
– Fáradtnak látszol.
Az egész éjszakát Gideon Cross alatt töltöttem…
– Kemény volt a teg napi edzés.
– Mi? Mindeg y. De azért sosem árt szemrevételezni a felhozatalt, nem ig az?
Meg ig azítottam a vállamon a táskát.
– Nem kell semmilyen pasi – erősködtem.
– Hé! – tette csípőre a kezét Meg umi. – Csak annyit mondtam, hog y leg yél nyitott a
lehetőség ekre. Tudom, hog y nehéz lehet Gideon Cross nyomába lépni, de hidd el, az a leg jobb
bosszú, ha túlteszed mag ad rajta.
Erre elmosolyodtam.
– Ig yekszem majd nyitott lenni – fog adkoztam.
Meg szólalt a telefon Meg umi asztalán, mire intettem neki, és elindultam a folyosón az
íróasztalom felé. Szükség em volt eg y kis időre, hog y vég ig g ondoljam, hog yan kéne játszanom a
szing li lány szerepét, miközben nag yon is fog lalt vag yok. Gideon az enyém volt, én meg az övé. El
sem tudtam képzelni, hog y valaki máshoz tartozzam.
Már éppen azon tűnődtem, hog yan adom be a szombat estét Gideonnak, amikor Meg umi utánam
kiáltott. Visszafordultam.
– Van itt eg y hívásom tartásban, átkapcsoljam? – kérdezte. – És remélem, privát, mert állati szexi
a hang ja. Mint a szex csokiba mártva, tejszínhabbal.
Ideg es izg alom vett erőt rajtam, hog y felmeredt a szőr a tarkómon.
– Meg mondta a nevét?
– Aha. Brett Kline.

4. FEJEZET

Odaértem az asztalomhoz, és a székbe rog ytam. Már a g ondolattól is meg izzadt a tenyerem, hog y
beszélnem kell Brett-tel, és felkészítettem mag am a kis elektromos töltésre, amit majd a hang ja
hallatán érzek, meg az utána következő bűntudatra. Nem mintha vissza akartam volna menni
hozzá, vag y vele akartam volna lenni. Csak annyi, hog y volt némi közös múltunk, meg eg y tisztán
hormonális szexuális vonzalom. Ezt nem tudtam kikapcsolni, de eszem ág ában sem volt meg adni
mag am neki.

Beletettem a táskámat meg a cipős szatyromat az asztalfiókba, és szememmel meg simog attam a
bekeretezett fotókollázst, amely Gideont és eng em ábrázolt eg yütt, különféle helyeken. Tőle
kaptam, hog y mindig g ondoljak rá – mintha nem íg y lett volna amúg y is. Még álmodni is róla
szoktam.

Cseng ett a telefon. A recepcióról átkapcsolt hívás. Brett nem adta fel. Eltökéltem, hog y üzleties
leszek, és emlékeztetem, dolg ozom, nincs időm személyes fecseg ésre.

– Mark Garrity irodája, itt Eva Tramell.
– Eva! Hát itt vag y. Itt Brett.
Lecsukódott a szemem, miközben mag amba szívtam azt a csokoládéba mártott, tejszínes szexi
hang ot. Most dekadensen még erotikusabb volt, mint amikor énekelt. Ez a hang sokat seg ített
abban, hog y a siker kilövőállásáig repítse az eg yüttesét, a Six-Ninthst. Szerződtek a Vidal
Recordsszal, azzal a zenei cég g el, melyet Gideon mostohaapja, idősb Christopher Vidal vezetett, s
melyben Gideon többség i részesedéssel rendelkezett.
Kicsi a világ .
– Szia – üdvözöltem. – Hog y meg y a turné?
– Olyan valószerűtlen. Próbálom valahog y felfog ni.
– Már rég óta akartad, és meg is érdemelted. Most élvezd.
– Kösz. – Elhallg atott, és ezalatt mag am elé képzeltem. Amikor utoljára láttam, fantasztikusan
nézett ki, a haja tüskékbe állítva, ezüsttel fényezve, smarag dzöld pillantása forró és vág yakozó.
Mag as és izmos volt, de nem nag ydarab, teste szálkás az állandó nyüzsg éstől és a rocksztárélet
kívánalmaitól. Aranyszín bőre csupa tetoválás, a mellbimbójában pírszing , amit mindig
meg szívtam, amikor érezni akartam, ahog y a farka meg keményedik bennem…
De g yertyatartó sem lehetett volna Gideon mellett. Csodáltam Brettet, mint bármely más nő, de
Gideon eg észen más kateg ória volt.
– Ide hallg ass – folytatta Brett. – Tudom, hog y dolg ozol, úg yhog y nem akarlak feltartani.
Nemsokára visszameg yek New Yorkba, és szeretnélek látni.
– Azt hiszem, ez nem lenne túl jó ötlet.

– A Times Square-en fog juk először bemutatni a „Golden” videoklipjét – folytatta Brett. – Azt
akarom, hog y ott leg yél velem.

– Ott leg yek veled… Tyűha! – dörzsöltem meg a homlokomat. Annyira kizökkentett a kérése,
hog y inkább arra g ondoltam, mennyire letolna anyám, amiért az arcomat dörg ölöm, merthog y az
ráncosít. – Ig azán hízelg ő, hog y rám g ondoltál, de előbb tudnom kell, hog y részedről oké-e az, ha
csak barátok vag yunk.

– Ug yan, dehog y – nevetett. – Szing li vag y, aranylány. Amit Cross elveszített, azt én találom
meg .

A francba. Már majdnem három hete, hog y Gideon és Corinne meg rendezett eg ymásra
találásának képei meg jelentek a pletykaoldalakon. Láthatóan mindenki úg y g ondolja, hog y ideje
továbblépnem eg y másik pasihoz.

– Ennyire azért nem eg yszerű. Még nem állok készen eg y új kapcsolatra, Brett.
– Csak eg y randit kértem tőled, nem életre szóló elköteleződést.
– De Brett, én…
– Ott kell lenned. – A hang ja átcsúszott abba a csábító tónusba, amelytől mindig leesett rólam a
bug yi. – Ez a te dalod. A nemet nem fog adhatom el válasznak.
– Pedig kénytelen leszel.
– Nag yon meg bántasz, ha nem jössz el – mondta halkan. – És ez nem mellébeszélés. Barátokként
meg yünk, ha ez kell, de ott kell lenned.
Felsóhajtottam, és fejemet az asztalra hajtottam.
– Nem akarlak bátorítani – Vag y Gideont felherg elni…
– Íg érem, hog y úg y fog om venni mint baráti szívesség et.
Nem feleltem. Még sem adta fel. Sosem adja fel.
– Oké? – nyag g atott.
Eg y bög re kávé bukkant fel a könyökömnél, és mikor felpillantottam, Markot láttam a hátam
mög ött.
– Oké – eg yeztem bele, leg inkább azért, hog y vég re elkezdhessek dolg ozni.
– Ig eeeen! – Szinte hallani lehetett, hog y diadalmasan a leveg őbe öklöz. – Csütörtök vag y péntek
este lesz, még nem tudom. Add meg a mobilszámodat, hog y küldhessek SMS-t, ha már biztosat
tudok.
Sietve ledaráltam a számot.
– Meg van? Rohannom kell.
– Leg yen jó munkanapod! – felelte, csak hog y rossz érzésem támadjon, amiért türelmetlen és
barátság talan voltam vele. Rendes srác volt, és szuper barát lehetett volna belőle, de azt már akkor
elrontottam, amikor meg csókoltam.
– Kösz. Brett… És tényleg nag yon örülök. Szia. – Letettem a kag ylót, és Markra mosolyog tam. –

Jó reg g elt!
– Minden rendben? – kérdezte, és kissé felvonta a szemöldökét. Ébenfekete bőréhez remekül illő

teng erészkék öltönyt viselt mélybíbor nyakkendővel.
– Ig en. Kösz a kávét.
– Szívesen. Készen állsz a munkára?
Elvig yorodtam.
– Mindig !

Nem telt bele sok időbe, hog y rájöjjek: valami nem stimmel Markkal. Fig yelmetlenül és nyűg ösen
viselkedett, ami eg yáltalán nem volt jellemző rá. Eg y ideg ennyelv-tanító szoftver kampányán
dolg oztunk, de lélekben nem volt jelen. Javasoltam, hog y térjünk át eg y kicsit a „helyben termelt
teljes értékű élelmiszer” kampányra, de ez sem seg ített.

– Minden oké? – kérdeztem vég ül. Feszeng ve léptem erre a kényes területre, ahová eg yikünk
sem akart átmenni munka közben.

Néha félretettük a munkát, és meg hívott ebédelni a partnerével, Stevennel, de eg yébiránt
üg yeltünk rá, hog y meg tartsuk a főnök-beosztott viszonyt. Én ezt nag yra értékeltem, hiszen
tudtam, hog y tisztában van vele: a mostohaapám kőg azdag . Nem örültem volna, ha emiatt
másképp bánnak velem.

– Tessék? – pillantott rám, aztán vég ig simított rövid haján. – Elnézést.
Az ölembe fektettem a tabletemet.
– Úg y tűnik, valami nyomaszt tég ed.
Vállat vont, aztán hintázni kezdett Aeron székében.
– Vasárnap lesz a hetedik évfordulónk Stevennel.
– De hisz ez fantasztikus! – mosolyodtam el. Azok közül a párok közül, akiket életemben láttam,
Mark és Steven volt a leg stabilabb, leg szeretetteljesebb kettős. – Gratulálok!
– Kösz – préselt ki mag ából eg y erőtlen mosolyt.
– Elmentek valahová? Fog laltatok már helyet, vag y intézzem?
Mark a fejét rázta.
– Még nem döntöttem el. Nem tudom, mi lenne a leg jobb.
– Akkor ag yaljunk eg yütt. Nekem még nem volt túl sok ilyen évfordulóm, sajnos, de az anyám
nag yon jó az ilyesmiben. Tanultam tőle eg yet-mást.
Miután három g azdag férj mellett játszotta a háziasszony szerepet, Monica Tramell Barker
Mitchell Stanton akár profi rendezvényszervezőnek is elmehetett volna, ha valaha is fog lalkoznia
kellett volna bármivel a meg élhetésért.
– Valami meg hittet szeretnél – kérdeztem –, édes kettesben? Vag y bulit a családdal, barátokkal?

Ajándék lesz?
– Össze akarok házasodni vele! – csattant fel.
– Ó. Oké – dőltem hátra. – Ezt elég nehéz lenne überelni.
Mark szárazon elnevette mag át, aztán nyomorúság os pillantást vetett rám.
– Romantikusnak kellene lennie. Tudod, amikor Steven pár évvel ezelőtt meg kérdezett a

házasság ról, minden csupa szív meg virág volt. Ismered őt, imádja a látványosság ot. És teljesen
kikészült.

Meg lepetten pislog tam.
– Nemet mondtál?
– Azt mondtam, hog y még nem. Épp csak sikerült meg vetnem a lábam itt, az üg ynökség nél,
éppen kezdtek bejönni a jobb munkák, meg éppen próbáltuk összeszedni mag unkat eg y fájdalmas
szakítás után. Nem tűnt alkalmasnak az idő, és abban sem voltam biztos, meg alapozott okokból
akarja-e a házasság ot.
– Azt soha nem lehet biztosan tudni – mondtam halkan, leg alább annyira mag amnak, mint neki.
– De nem akartam, hog y azt hig g ye, kételyeim vannak kettőnkkel kapcsolatban – folytatta Mark,
mintha meg se szólaltam volna. – Úg yhog y az eg észet arra fog tam, hog y a házasság ot mint
intézményt vetem el. Tiszta hülye vag yok.
Elfojtottam eg y mosolyt.
– Nem vag y hülye.
– Az elmúlt évek során nemeg yszer meg jeg yezte, hog y milyen ig azam volt, amikor nemet
mondtam.
– De hát nem mondtál nemet. Csak azt, hog y még nem, ig az?
– Nem is tudom. Nem is tudom, mit mondtam – dőlt előre, és könyökére támasztott kezébe
temette az arcát. Halk és fojtott lett a hang ja. – Pánikba estem. Huszonnég y éves voltam. Talán
vannak olyan emberek, akik ilyen fiatalon is készen állnak az elköteleződésre, de én… én nem ilyen
voltam.
– Most viszont már huszonnyolc vag y, és készen állsz? – Ug yanannyi idős, mint Gideon. És ettől
a g ondolattól meg borzong tam, részben mert én is annyi idős voltam, mint Mark, amikor még nem
állt készen, és bele tudtam élni mag am a helyzetbe.
– Ig en. – Mark felemelte a fejét, a szemembe nézett. – Túlság osan is készen. Mintha valami
számláló dolg ozná le a perceket, óráról órára türelmetlenebb leszek. De félek, hog y nemet mond.
Lehet, hog y neki nég y évvel ezelőtt volt az alkalmas pillanat, és mostanra túllendült rajta.
– Nem szeretek okoskodni, de sosem fog od meg tudni, ha nem kérdezed meg – küldtem felé eg y
meg nyug tató mosolyt. – Szeret tég ed. Nag yon. Szerintem elég jó esélyed van rá, hog y ig enlő
választ kapj.
Elmosolyodott, kivillantva bájosan ferde fog ait.

– Kösz.
– Akkor hová fog laljak helyet?
– Nag yra értékelem – józanodott ki. – Ne harag udj, hog y ilyesmivel terhellek, épp eg y nehéz
szakítás közepén.
– Miattam ne ag g ódj. Én rendben vag yok.
Mark eg y pillanatig kutatóan nézett rám, aztán bólintott.

– Meg yünk ebédelni?
Felpillantottam Will Grang er nyílt arcába. Will volt a leg újabb asszisztens a Waters Field &

Leamannél, és én seg ítettem a betanulását. Barkója volt és szög letes keretű fekete szemüveg e,
amitől enyhén retro beatnik kinézete lett, de jól állt neki. Nag yon laza volt, kedveltem.

– Persze. Mit ennél?
– Tészta és kenyér. Meg süti. Esetleg héjában sült krumpli.
Felvontam a szemöldököm.
– Rendben. De ha az lesz a vég e, hog y szénhidrátkómában visznek el az asztalom mellől,
meg g yűlik a bajod Markkal.
– Te eg y szent vag y, Eva. Natalie valami szénhidrátszeg ény diétát tart, én viszont nem bírok ki
még eg y napot keményítő és cukor nélkül. Kezdek sorvadni. Nézz rám.
Will és középiskolai szerelme, Natalie jól meg voltak eg yütt, ahog y hallottam. Nem kételkedtem
benne, hog y Will a tüzes parázson is vég ig menne Natalie-ért, és a lány is törődött vele, bár Will
időnként jóindulatúan morg olódott Natalie kényeskedése miatt.
– Ahog y mondod – feleltem, és hirtelen elszomorodtam. Kész kín volt Gideontól távol lenni.
Főleg olyanokkal körülvéve, akiknek meg van a mag uk jól működő kapcsolata.
Dél lett, és míg Willre vártam, írtam eg y g yors SMS-t Shawnának – Mark kvázi sóg ornőjének –,
hog y ráér-e eg y csajos estére szombaton. Épp rányomtam a küldésre, amikor meg csörrent az
asztali telefonom.
Felvettem.
– Mark Garrity irodája…
– Eva.
A lábujjaim beg örbültek Gideon halk, rekedt hang jára.
– Helló, nag yfiú.
– Csak annyit mondj, hog y jól vag y.
Beharaptam az alsó ajkam, és a szívem összefacsarodott. Biztosan ő is érzi azt a nyug talanító
szakadékot köztünk, ami eng em is zavar.
– Jól vag yok. Vag y nem íg y g ondolod? Valami baj van?

– Nem. – Elhallg atott. – Csak hallanom kellett meg int.
– Hát nem voltam világ os az este? – Amikor a hátadat karmoltam… – Vag y ma reg g el? – Amikor
letérdeltem eléd…
– Hallani akartam akkor is, amikor nem látsz. – Gideon hang ja szinte simog atta az érzékeimet.
Meleg em lett, annyira zavarba jöttem.
– Ne harag udj – suttog tam félszeg en. – Tudom, hog y bosszant, ha a nők tárg yiasítanak. Tőlem
sem kell elviselned.
– Sosem panaszkodnék arra, hog y az vag yok, ami kell neked, Eva. Jesszusom! – Elkomorult a
hang ja. – Nag yon is örülök, hog y tetszik, amit látsz, mert én meg imádok rád nézni.
Lehunytam a szemem. Rám tört a vág yakozás. A tudat, hog y fontosnak tart eng em, még
nehezebbé tette, hog y távol maradjak tőle.
– Hiányzol. És olyan furcsa az eg ész, mert mindenki azt hiszi, hog y szakítottunk, és biztatnak,
hog y lépjek tovább…
– Nem! – robbant bele a szó az éterbe. Ug rottam eg yet. – A mindenség it. Várj meg , Eva. Én eg ész
életemben vártam rád.
Nyeltem eg y nag yot. Felnéztem, és láttam, hog y Will közeledik.
– Én is örökké várok rád, amíg az enyém vag y.
– Nem kell örökké várni. Mindent meg teszek, amit csak tudok. Bízz bennem.
– Bízom.
A háttérben eg y másik telefon csörrent meg nála.
– Pontosan nyolckor találkozunk – mondta g yorsan.
– Rendben.
Eg y kattanással meg szakadt a vonal, és én eg yszeriben nag yon mag ányosnak éreztem mag am.
– Készen állsz a nag y zabálásra? – dörzsölg ette a kezét várakozón Will. Meg umi épp az
elkötelezettség -fóbiásával ebédelt, úg yhog y már elment. Maradt Will, én meg a tészta, amit majd
enni fog unk.
Mivel úg y éreztem, hog y éppen a szénhidrátkábulat az, amire szükség em van, felálltam.
– Abszolúte.

Mag amhoz vettem eg y szénhidrátmentes energ iaitalt a Duane Reade drog ériában ebédről
visszafelé menet. Mire elérkezett a délután öt óra, már tudtam, hog y futóg épezni fog ok.

Az Equinoxba volt tag ság im, de eg y Cross-Trainer terembe akartam inkább menni. Élesen
érzékeltem a szakadékot mag am és Gideon között. Talán seg ít, ha olyan helyen vag yok, amelyhez
annyi szép emlék köt. Valamint a lojalitás is működött bennem. Gideon a pasim. És bármit
meg teszek, hog y az életem hátralévő részét vele tölthessem. Ez meg azt jelenti, hog y támog atom

mindenben, amit csinál.
Gyalog mentem haza, és nem zavart, hog y meg izzadok, hiszen úg yis az edzőterembe tartottam.

Mikor kiszálltam a liftből az emeletemen, pillantásom a szomszéd ajtóra tévedt. Játszadozni
kezdtem a kulccsal, amit Gideontól kaptam. Izg ató volt a g ondolat, hog y benézzek a lakásába.
Vajon hasonló, mint az Ötödik sug árúti lakás? Vag y teljesen más?

Gideon tetőlakása elképesztő volt a mag a békebeli stílusával és óvilág i bájával. Eleg anciát
árasztott, még is meleg és barátság os maradt. Éppúg y el tudtam képzelni benne g yerekeket, mint
külföldi méltóság okat.

Vajon milyen lehet az ideig lenes tanyája? Kevés bútor, semmi műtárg y, üres konyha? Mennyire
lakta be?

Meg álltam a lakásom előtt, az ajtajára meredtem, és tusakodtam mag ammal. Vég ül ellenálltam a
kísértésnek. Úg y lesz a leg jobb, ha ő mutatja meg .

A nappaliba lépve női nevetés ütötte meg a fülemet. Nem voltam meg lepve, amikor a fehér
kanapémon Cary mellett eg y hosszú lábú szőkeség et pillantottam meg , akinek Cary ölében volt a
keze, és a meleg ítőn keresztül simog atta őt. Caryn nem volt felső, és fél kézzel átfog ta Tatiana
Cherlin vállát. Szórakozottan simog atta a lány bicepszét.

– Hé, kislány – vig yorg ott rám. – Hog y ment a munka?
– Mint mindig . Szia, Tatiana!
Válaszul a lány csak biccentett. Félelmetesen jól nézett ki, ami nem is csoda, hisz modellként
dolg ozott. Ennek ellenére nem kedveltem meg az első találkozáskor, és azóta sem ig azán. Viszont
Caryt látva el kellett ismernem, hog y most éppen Tatianára van szükség e.
Cary zúzódásai elmúltak, de még mindig lábadozott a súlyos verés után, melyet Nathan
szervezett meg , s ami beindította azokat az eseményeket, amelyek miatt most külön kellett lennem
Gideontól.
– Átöltözöm, és már meg yek is edzeni – indultam a szobám felé.
A hátam mög ül hallottam, amint Cary azt mondja Tatianának:
– Eg y pillanat, beszélnem kell a kislánnyal.
Bementem a szobámba, és az ág yra dobtam a táskámat. Épp a szekrényemben kotorásztam,
amikor Cary bejött.
– Hog y vag y? – érdeklődtem.
– Jobban – csillant fel zöld szeme dévajul. – És te?
– Jobban.
Karba fonta a kezét meztelen mellkasán.
– Köszönhetően annak a valakinek, akivel teg nap éjjel hancúroztál?
Eg y csípőmozdulattal belöktem a fiókot.
– Ez komoly? Én nem hallok semmit a te szobádból. Hog yan hallasz te eng em?

Meg kocog tatta a halántékát.
– Szexradar. Nekem van ilyen is.
– Ezzel meg mit akarsz mondani? Hog y nekem nincs?
– Inkább csak Cross kiég ette a biztosítékaidat az eg yik szexmaratonján. Eg yszerűen nem tudom
elhinni, hog y valakinek ilyen állóképesség e lehet. Bírnám, ha ő is bírna, és eng em is kikészítene.
Hozzávág tam a sportmelltartómat. Üg yesen elkapta, és nevetett.
– Akkor? Ki volt az?
Beharaptam a számat, mert nem akartam hazudni annak, aki mindig őszinte volt velem, még
akkor is, ha fájt. De most muszáj volt.
– Eg y fickó a Crossfire-ből.
Cary arcáról lehervadt a mosoly. Becsukta az ajtót mag a mög ött.
– És csak úg y eg yszerűen g ondoltál eg yet, felhoztad a lakásodra, és eg ész éjjel dug tál vele? Azt
hittem, krav mag a-edzésed is volt.
– Volt is. Az illető a közelben lakik, és edzés után összefutottunk. Az eg yik dolog hozta a
másikat…
– Kezdjek ag g ódni? – kérdezte Cary nyug odtan, az arcomat fürkészve, miközben visszaadta a
melltartót. – Rég óta nem volt ilyen random randid.
– Ez nem olyan. – Kényszerítettem mag am, hog y álljam Cary tekintetét, mert tudtam, hog y ha
nem íg y teszek, nem fog hinni nekem. – Hát… találkozg atunk. Ma este eg yütt vacsorázunk.
– Én is találkozhatok vele?
– Persze. De nem ma este. Nála leszünk.
Cary csücsörített.
– Valamit nem mondasz el nekem. Nyög d csak ki!
Fig yelmen kívül hag ytam a nóg atást.
– Láttalak Treyjel csókolózni reg g el a konyhában.
– Oké.
– Jól mennek a dolg ok kettőtök közt?
– Nem panaszkodom.
Ez az. Ha Cary rákap valamire, nem eng edi el. Úg yhog y folytattam a terelést.
– Beszéltem ma Brett-tel. – Ezt olyan lazán mondtam, ahog y csak telt tőlem, mintha nem lenne
nag y dolog . – Bent hívott fel. És nem, nem ő volt a teg nap esti pasi.
Cary felvonta a szemöldökét.
– És mit akart?
Lerúg tam a cipőmet, és a fürdő felé indultam, hog y lemossam a sminket.
– Jön vissza New Yorkba a videoklipje bemutatójára. És hívott, hog y menjek vele.
– Eva… – kezdte azon a hang on, amelyen a szülők beszélnek a makrancos g yerekkel.

– Szeretném, ha te is jönnél.
Erre kicsit visszahőkölt.
– Gardedámnak? Nem bízol mag adban?
A képét néztem a tükörben.
– Nem akarok újra összejönni vele, Cary. Ha már itt tartunk, ig azából soha nem is voltunk ig azán
eg yütt, úg yhog y emiatt ne ag g ódj. Azért akarom, hog y ott leg yél, mert szerintem jól fog od érezni
mag ad, plusz nem akarok hiú reményeket kelteni Brettben. Beleeg yezett, hog y barátokként
menjünk, de tartok tőle, hog y ezt valahog y bele is kell verni az ag yába, a biztonság kedvéért. És a
tisztesség kedvéért.
– Nemet kellett volna mondanod.
– Próbáltam.
– A nem az nem, kislány. Annyira nem bonyolult.
– Fog d be! – kezdtem dörzsölg etni a szemem eg y sminkeltávolító lapocskával. – Már az is épp
elég baj, hog y bűntudatból belementem. Azt hitted, vicces lesz, hog y elmeg yek eg y koncertre
anélkül, hog y tudnám, kit fog ok látni? Semmi szükség em szarra még tőled is.
Mert abból kaptam épp eleget Gideontól…
Cary a homlokát ráncolta.
– Mi a fenéért kéne bűntudatot érezned?
– Mert Brettnek szétrúg ták a seg g ét miattam.
– Nem! Azért rúg ták szét a seg g ét, mert meg csókolt eg y szép lányt anélkül, hog y beleg ondolt
volna a következményekbe. Sejthette volna, hog y fog lalt vag y. Valami más?
– Nincs szükség em kioktatásra Brett-tel kapcsolatban, oké? – Leg inkább Cary támog atására lett
volna szükség em Gideonnal kapcsolatban, de ezt most nem mondhattam el neki. És ettől minden,
ami elromlott az életemben, csak még nyug talanítóbb lett. Mag ányosnak és félresiklottnak éreztem
mag am. – Már meg mondtam, hog y nem követem el még eg yszer ug yanezt a hibát.
– Ezt örömmel hallom.
Elmondtam neki az ig azság ból annyit, amennyit elmondhattam, mert tudtam, hog y ő nem fog
ítélkezni.
– Még mindig szeretem Gideont.
– Hát persze hog y szereted – helyeselt eg yszerűen. – Amennyire látom a dolg okat, biztos vag yok
benne, hog y őt is bántja a szakítás.
Meg öleltem.
– Köszi!
– Mit köszönsz?
– Azt, hog y az vag y, aki vag y.
Felhorkant.

– Nem azt mondom, hog y várj rá. Nem számít, mit g ondol Cross, mert aki kimarad, lemarad. De
azért nem kéne eg yből fejest ug rani eg y másik pasi ág yába. Nem szabad alkalmi szexbe
belemenned, Eva. A szex sokat jelent neked, ezért érzed aztán rosszul mag ad, amikor csak úg y
eg yszerűen belemész.

– Tényleg nem szokott működni – léptem arrébb, hog y lemossam az arcomat. – Akkor eljössz
velem a klipbemutatóra?

– Persze, elmeg yek.
– Akarod hozni Treyt vag y Tatianát?
Meg rázta a fejét, aztán a tükör felé fordult, és g yakorlott mozdulatokkal beállította a haját.
– Akkor olyan lenne, mint eg y kettős randi. Szívesebben vag yok elefánt. Hatásosabb.
Néztem a tükörképét, és halványan elmosolyodtam.
– Szeretlek!
Csókot dobott nekem.
– Akkor vig yázz mag adra, kislány. Nekem csak ennyi kell.

A kedvenc lakásavató-ajándékom a Waterford martinispohár volt. Számomra ez a pohár a luxus, a
szórakozás és a haszontalanság tökéletes eleg yét jelentette. Adtam már ajándékba főiskolai
barátomnak, akinek fog alma se volt róla, mi az a Waterford kristály, viszont imádta a martinit, és
adtam eg y készletet anyámnak is, aki ug yan nem iszik martinit, viszont imádja a Waterfordot.
Olyan meg lepetés volt ez, amit még Gideon Crossnak is el tudtam képzelni, pedig neki több pénze
van, mint amit el lehet képzelni.

De most nem ez volt a kezemben, amikor kopog tattam az ajtaján.
Ideg esen álltam eg yik lábamról a másikra, és meg ig azg attam a ruhámat. Miután hazajöttem az
edzőteremből, rendbe szedtem mag am, és rászántam az időt, hog y kijátsszam új Eva frizurámat és
füstös szemfestési stílusomat. Halvány rózsaszín rúzsom csókálló volt, és fekete ruhát választottam
mély dekoltázzsal és még mélyebb hátkivág ással.
A rövid fazon alól nag yrészt kilátszott a lábam, s erre rátettem még eg y lapáttal a Jimmy Choo
tűsarkúval. A g yémántos karikákat vettem fel, amelyek az első randinkon is rajtam voltak, meg a
g yűrűt, amelyet Gideontól kaptam, az összefonódó aranykötelekkel és a g yémántos x-ekkel. Az x-ek
azt jelképezték, ahog yan Gideon belekapaszkodik a szálaimba.
Az ajtó kinyílt, és kissé meg tántorodtam, mikor meg láttam a fantasztikus, bűnösen szexi férfit,
aki fog adott. Gideont is elkaphatta a szentimentalizmus. Ug yanaz a fekete pulóver volt rajta, mint
amit a diszkóban viselt aznap este, amikor először mentünk el úg y ig azán eg yütt. Csodásan festett
rajta – könnyed és eleg áns, és abszolúte szexi. A g rafitszürke nadrág g al és a mezítelen lábfejjel
eg yütt mindez azonnal felkorbácsolta bennem a vág yat.

– Jesszusom – mordult fel. – Fantasztikusan nézel ki. Leg közelebb fig yelmeztess, mielőtt ajtót
nyitok.

Elmosolyodtam.
– Helló, Mr. Sötét Veszedelem!

5. FEJEZET

Gideon szája ellenállhatatlan mosolyra húzódott, miközben a kezét nyújtotta. Mikor ujjaim a
tenyeréhez értek, elkapott és berántott, és a számra tapadt. Az ajtó becsukódott mög öttem, és
átnyúlt mellettem, hog y bezárja. Hog y kizárja a világ ot.

Belemarkoltam a pulóverébe.
– A kedvenc pulcsim van rajtad.
– Tudom. – Váratlanul leg ug g olt, és a vállára tette a kezemet. – Helyezd mag ad kényelembe,
ang yalka. Erre a tűsarkúra nem lesz szükség , csak majd amikor készen állsz arra, hog y
meg dug jalak.
A bensőm várakozón összerándult.
– És mi van, ha máris készen állok?
– Még nem. Majd tudni fog od, ha eljön az ideje.
Miközben Gideon levette a cipőmet, a testsúlyomat eg yik lábamról a másikra helyeztem.
– Tényleg ? És hog yan?
Felpillantott rám azzal az átható kék szemével. Bár térdelt, és épp a cipőmet húzta, még is
tag adhatatlanul uralkodott fölöttem és önmag a fölött is.
– Úg y, hog y beléd dug om.
Most más okból álltam eg yik lábamról a másikra. Csináld…
Feleg yenesedett, és újra fölém mag asodott. Ujjai vég ig simítottak az arcomon.
– Mi van a zacskóban?
– Ó… – Gondolatban próbáltam lerázni mag amról a szexuális bűbájt, amit rám bocsátott. –
Lakásavató ajándék.
Körbepillantottam. A lakás az enyém valóság os tükörképe volt. Szép és kényelmesen hívog ató.
Félig -meddig eg y alig belakott helyre számítottam, a leg szükség esebb holmikkal. Ehelyett
nag yjából kész otthont találtam. Melyet g yertyafény világ ított be, arany rag yog ásba vonva a
bútort, amelyet felismertem, mert Gideoné és az enyém volt.
Csodálkozásomban alig vettem észre, hog y elveszi a zacskót meg a táskámat. Mezítláb mentem
utána, és láttam a saját kávézóasztalomat meg kanapévég i kisasztalomat a szófája meg a fotelei
mellett; ott volt a hifi-felszerelésem és a mozirendszerem is az ő csecsebecséivel meg kettőnk
fotóival; az én füg g önyeim az ő padló- és asztali lámpáival.
A falon, ahol nálam a lapos tévé lóg ott, itt eg y fotó volt rólam, amint csókot dobok neki – az a
kép kinag yítva, amelyet az asztalán tartott a Crossfire-irodában.
Lassan körbefordultam, hog y mag amba szívjak mindent. Eg yszer már sikerült íg y
meg döbbentenie, amikor berendezte a hálószobámat a lakásában, hog y leg yen eg y ismerős hely,

ahová behúzódhatom, ha a dolg ok túl keményre fordulnak.
– Mikor költöztél be? – Imádtam a helyet. Az én modern-hag yományos stílusom az ő óvilág i

eleg anciájával furcsán tökéletes párosítást jelentett. Épp a meg felelő darabokat kombinálta össze,
hog y létrehozzon eg y teret, amely… a kettőnké.

– Azon a héten, amikor Cary kórházban volt.
– Ez komoly?
Gideon akkoriban kezdett eltávolodni tőlem. Eg yre többet mutatkozott Corinne-nal, és eg yre
nehezebb volt elérni.
Ennek a helynek a berendezése is alaposan elfog lalhatta.
– A közeledben kellett lennem – mondta szórakozottan, és belenézett a zacskóba. – Biztos
akartam lenni benne, hog y könnyen elérlek. Még Nathan előtt.
Döbbenet hullámzott vég ig rajtam. Akkor, amikor eg yre távolibbnak éreztem Gideont, fizikailag
a közelemben volt. És vig yázott rám.
– Amikor felhívtalak a kórházból… – nyeltem eg y nag yot – valaki volt veled…
– Raúl. Ő koordinálta a költözést. Vég eznem kellett, mielőtt te meg Cary hazajöttök. – Felnézett
rám. – Törülközők, ang yalka? – kérdezte némi derültség g el.
Előszedte a zacskóból a CROSSTRAINER felirattal hímzett kéztörlőket. Az edzőteremből hoztam
őket. Akkor még azt hittem, hog y a csupasz ag g leg énylakásba jövök. Most viszont nevetség esnek
hatottak.
– Ne harag udj – mondtam, még mindig szédeleg ve a lakás hatásától. – Eg észen másképp
képzeltem el ezt a helyet.
Gideon elhúzta a törülközőket, amikor utánuk nyúltam.
– A te ajándékaid mindig tele vannak g ondolattal. Mondd csak el, mire g ondoltál, amikor vetted.
– Arra, hog y szeretném, ha én jutnék róluk eszedbe.
– A nap minden percében eszembe jutsz – morog ta.
– Akkor hadd pontosítsak: hog y én jussak eszedbe, amint kéjesen és forrón vág yom rád.
– Hmmm… Sokszor játszom ezzel a fantáziaképpel.
Hirtelen meg jelent előttem az emlékkép, ahog yan Gideon a fürdőszobámban önkielég ít. Tényleg
nem voltak szavaim rá, milyen meg döbbentő volt a látvány.
– Rám g ondolsz, amikor mag adnak csinálod?
– Nem szoktam maszturbálni.
– Micsoda? Ug yan már. Minden pasi szokott.
Gideon meg fog ta a kezemet, és az ujjaim közé fonta az ujjait, aztán a konyha felé húzott, ahonnan
mennyei illatok áradtak.
– Beszélg essünk tovább eg y kis bor mellett.
– Le akarsz itatni?

– Nem. – Eleresztett, és letette a törülközőcsomag ot a pultra. – Tudom, hog y a te szívedhez az
ennivalón keresztül vezet az út.

Felültem az eg yik bárszékre, ami éppolyan volt, mint a sajátjaim, s ettől mindjárt otthonosan
éreztem mag am.

– A szívemhez? Vag y a bug yim alá?
Elmosolyodott, és töltött a vörösboros palackból, amelyet már előzőleg kinyitott, hog y
szellőzzön.
– Nincs is rajtad bug yi.
– Harisnya sincs.
– Óvatosan, Eva – nézett rám szig orúan Gideon. – Különben tönkreteszed a próbálkozásomat,
hog y annak rendje s módja szerint elcsábítsalak, mielőtt meg döntelek a lakás minden létező sík
felületén.
Kiszáradt a szám. A pillantásától, ahog yan átadta a poharamat, elpirultam és meg részeg ültem.
– Előtted… – mormolta a pohara szélébe – zuhanyozás előtt mindig kivertem mag amnak. Ez
éppúg y hozzátartozott, mint a hajmosás.
Ezt már elhittem. Gideon nag yon erős szexualitású férfi. Amikor eg yütt voltunk, meg dug ott
lefekvés előtt, reg g el ébredéskor, és esetleg délben is lenyomtunk eg y g yors menetet.
– Amióta te vag y, csak eg yszer csináltam – folytatta. – De akkor is ott voltál.
A pohár félúton meg állt a kezemben.
– Tényleg ?
– Tényleg .
Ittam néhány kortyot, és próbáltam összeszedni a g ondolataimat.
– És miért hag ytad abba? Az elmúlt hetekben… sokat voltunk külön.
Halovány mosoly jelent meg az arcán.
– Eg y cseppet sem veszteg ethetek el, ha tartani akarom a lépést veled.
Letettem a poharat, és meg löktem a vállát.
– Mindig úg y beszélsz, mintha nimfomániás lennék!
– Szereted a szexet, ang yalka – dorombolta Gideon. – Nincs ezzel semmi baj. Mohó és
kielég íthetetlen vag y, és én ezt imádom. Szeretem tudni, hog y ha eg yszer benned vag yok, akkor
csontig kiszívsz. És utána meg int akarom.
Éreztem, hog y forróság önti el az arcomat.
– Csak jelezném, hog y én eg yszer sem élveztem el azalatt, amíg külön voltunk. És még csak nem
is éreztem rá késztetést, hisz nem voltál ott.
A fekete g ránitlapra könyökölt.
– Hmmm.
– Azért szeretek szexelni veled, mert te te vag y, és nem azért, mert farokra éhes kis kurva

vag yok. Ha nem tetszik, akkor növessz pocakot, vag y ne zuhanyozz többet, vag y akármi. –
Lecsusszantam a székről. – Vag y eg yszerűen mondj nemet, Gideon.

Átmentem a nappaliba, s próbáltam meg szabadulni a nyug talanító érzéstől, ami eg ész nap
kísértett.

Gideon átkarolt hátulról, és meg állított.
– Állj – mondta azzal az ismerős, ellentmondást nem tűrő hang hordozással, amitől mindig
beg erjedtem.
Próbáltam kiszabadulni.
– Most azonnal, Eva.
Feladtam, és kezem az oldalam mellé hanyatlott. Belemarkoltam a ruhámba.
– Mag yarázd meg , hog y mi a fene történik – folytatta Gideon hig g adtan.
Lehajtottam a fejem, és nem mondtam semmit, mert nem tudtam, mit mondjak. Eg y pillanatnyi
csend után felkapott és a kanapéhoz vitt. Az ölébe ültetett. Én belebújtam.
Az álla a fejem tetejéhez simult.
– Veszekedni akarsz, ang yalka?
– Nem – motyog tam.
– Akkor jó. Mert én sem. – A hátamat simog atta. – Úg yhog y akkor inkább beszélg essünk.
A nyakába fúrtam az orromat.
– Szeretlek.
– Tudom – billentette hátra a fejét, hog y jobban befészkelhessem mag am.
– Nem vag yok szexfüg g ő.
– Nem látom be, miért lenne probléma, ha az lennél. Isten a tudója, hog y a veled való szeretkezés
az, amit a leg jobban szeretek csinálni. Sőt, ha bármikor azt akartad volna, hog y többet törődjem
veled, akár addig is elmentem volna, hog y beépítem a napirendembe a szexet veled.
– Tyűha! – kaptam bele a fog aimmal, ő pedig elnevette mag át.
Gideon az ökle köré tekerte a hajamat, és hátrahúzta a fejemet. Gyeng éden, még is komolyan
nézett rám.
– Nem a fantasztikus szexuális életünk miatt vag y ideg es. Hanem valami más miatt.
Felsóhajtottam.
– Nem is tudom, mi az. Csak úg y… mag am alatt vag yok – vallottam be.
Gideon meg ig azg atott az ölében és közelebb húzott, bele a teste meleg ébe. Olyan tökéletesen
illettünk eg ymáshoz – az én vonalaim összesimultak az ő kemény idomaival.
– Tetszik a lakás?
– Imádom.
– Az jó – mondta elég edetten. – Láthatólag csak eg y példa, eg y próbálkozás, a szélsőség ekig
eltúlozva.

A szívem meg dobbant.
– Ahhoz, hog y milyen lenne a közös lakásunk?
– Persze mindent a nulláról kezdenénk. Mindent újonnan.
Meg indított a bejelentése. Még is azt mondtam:
– Nag yon kockázatos volt ez a dolog . Ideköltözni, ki-be járkálni az épületbe. Már attól is ideg es
leszek, ha csak rág ondolok.
– Papíron valaki más lakik itt. Nyilván hozott bútorokat, és jön-meg y. És a g arázson keresztül
jár-kel, akárcsak a többi autós lakó. Ha őt játszom, eg y kicsit másképp öltözöm, a lépcsőn járok, és
ellenőrzöm a biztonság i kamerákat, hog y lássam, belefutok-e útközben valakibe.
Ez az átg ondoltság elképesztett, de vég ső soron már akkor is volt ebben rutinja, amikor Nathant
cserkészte be nyom nélkül.
– Ennyi g ond és költség ! Miattam! Nem is… nem tudom, mit mondjak.
– Mondd azt, hog y össze akarsz költözni velem.
Ízlelg ettem az édes örömet, amit a szavai okoztak.
– Gondoltál valamilyen határidőre ez üg yben?
– Minél hamarabb – szorította meg szelíden a combomat.
Rátettem a kezem az övére. Annyi minden állt az eg yüttélésünk útjában: múltunk lappang ó
traumái; az apám, aki utálja a g azdag pasikat, és szélhámosnak tartja Gideont; és én mag am, mert
szeretem a lakásomat, és hog y eg y új városban boldog ulni azt jelenti, hog y mire vag yok képes
önállóan.
De még sem ez volt a lényeg .
– És Cary?
– A tetőlakásnak van eg y hozzáépített vendég szárnya is.
Hátrahúzódtam és rámeredtem.
– Meg tennéd Caryért?
– Nem. Érted tenném meg .
– Gideon, én… – A hang om elcsuklott, mert nem voltak szavaim. Teljesen paff lettem. Valami
meg mozdult bennem.
– Tehát nem a lakás miatt vag y ideg es – mondta Gideon. – Valami más ag g aszt.
Úg y döntöttem, hog y Brettet utoljára hag yom.
– Szombaton csajos estém lesz.
Meg merevedett. Talán az, aki nem ismeri annyira jól, mint én, nem vette volna észre azt a kis
változást, de én ig en.
– Eg észen pontosan milyen csajos este?
– Táncolás. Iszog atás. A szokásos.
– Pasizás?

– Nem – nyaltam meg a számat, és elképesztett a változása. Meg hitt játékosból hihetetlenül
koncentrált lett. – Mind fog laltak vag yunk. Leg alábbis azt hiszem. Meg umi lakótársa felől nem
vag yok biztos, Meg uminak van barátja, és Shawnának is ott van a séfje.

Eg yszeriben hivatalos lett.
– Én intézek mindent. A kocsit, a sofőrt, a biztonság ot. Ha az én klubjaimba mentek, a testőröd a
kocsiban marad. Ha máshová, akkor veled meg y.
Meg lepve pislog tam.
– Oké.
A konyhában felberreg ett a sütő időzítője.
Gideon, velem a karjában, eg yetlen kecses mozdulattal felállt. Tág ra nyílt a szemem. A vér
dübörög ni kezdett az ereimben. A nyaka köré fontam a karomat és hag ytam, hog y átvig yen a
konyhába.
– Imádom, hog y ilyen erős vag y.
– Könnyű elkápráztatni tég ed. – Letett eg y bárszékre, aztán g yors csókot adott, mielőtt a sütőhöz
ment.
– Te főztél? – Nem is tudom, miért lepett meg a g ondolat.
– Nem. Arnoldótól hozattam sütésre kész lasag nát és salátát.
– Klasszul hang zik. – Mivel már ettem Arnoldo Ricci sztárséfnél, tudtam, hog y a vacsora
fantasztikus lesz.
Meg markoltam a poharamat, és elpazaroltam a remek bort azzal, hog y ledöntöttem az eg észet a
torkomon, hog y bátorság ot merítsek, mert úg y éreztem, ideje elmondani, amit Gideon nem akar
hallani. Vettem eg y nag y léleg zetet.
– Brett ma felhívott.
Eg y-két percig nem is tudtam, hog y Gideon hallotta-e, amit mondok. Fog ókesztyűt vett fel,
kinyitotta a sütőt, aztán kihúzta a lasag nát, anélkül hog y felém pillantott volna. Csak akkor láttam,
hog y eg yetlen szót sem mulasztott el, amikor a sütő tetejére helyezte a tepsit.
A pultra dobta a fog ókesztyűt, meg fog ta a borosüveg et, és odalépett hozzám. Hig g adtan
újratöltötte a poharamat, aztán szólalt meg :
– Gondolom, látni akar, ha majd New Yorkba jön a jövő héten.
Pillanatnyi szünet után válaszoltam:
– Tehát te tudtad, hog y visszajön! – szeg eztem neki.
– Már hog yne tudtam volna.
Nem tudhattam, hog y ez azért van-e, mert Brett bandája a Vidal Recordsnál van, vag y azért,
mert Gideon fig yelteti. Mindkét meg oldás eg yaránt valószínűnek tűnt.
– Belementél, hog y találkozzatok? – Sima és lág y volt a hang ja. Veszedelmesen az.
Fig yelmen kívül hag ytam g yomrom ideg es ráng atózását, és álltam a tekintetét.

– Ig en, az új Six-Ninths-klip bemutatóján. Cary is jön.
Gideon bólintott, én pedig tanácstalan voltam afelől, hog y mit érez vag y g ondol.
Lecsusszantam a székről, és odamentem hozzá. Átölelt, és a fejem búbjára hajtotta az arcát.
– Visszamondom – ajánlottam fel sietve. – Amúg y sem akartam ig azán elmenni.
– Hag yd. – Ring atni kezdett, és a fülembe suttog ta: – Összetörtem a szíved.
– De nem azért eg yeztem bele, hog y elmenjek!
Beletúrt a hajamba, hátrasimította a homlokomból. Gyeng édség étől könny szökött a szemembe.
– Nem feledkezhetünk meg az elmúlt hetekről, Eva. Mély sebet ejtettem, ami még mindig vérzik.
Ekkor döbbentem rá, hog y idáig még nem álltam készen rá, hog y összeszedeg essem
kapcsolatunk darabkáit, mintha mi sem történt volna. Eg y részem tovább duzzog ott, és Gideon
rájött erre.
Kibontakoztam a karjaiból.
– Mit beszélsz?
– Hog y nincs jog om bármilyen okból otthag yni tég ed, bántani tég ed, és aztán azt várni, hog y
rög tön elfelejtsd, milyen érzés volt, és azonnal meg bocsáss.
– Meg öltél eg y embert értem!
– Nem vag y az adósom – csattant fel. – Az irántad érzett szerelmem nem kötelezettség .
Még mindig pisztolyg olyóként hasított belém, valahányszor kimondta, hog y szeret, hiába
bizonyította be ezerszer is a tetteivel.
Sokkal lág yabb volt a hang om, amikor meg szólaltam:
– Nem akarok fájdalmat okozni neked, Gideon.
– Akkor ne okozz – csókolt meg szívszakasztó g yeng édség g el. – Eg yünk, mielőtt kihűl a vacsora.

Átöltöztem eg y Cross Industries pólóba meg Gideon eg yik pizsamaalsójába, aminek az alját
feltűrtem. Gyertyákat állítottunk a dohányzóasztalra, és törökülésben ettünk a földön. Gideon
mag án hag yta a kedvenc pulcsimat, de a nadrág ot fekete házi nadrág ra cserélte.

Lenyaltam a számról a paradicsomszószt, és elmeséltem neki a napomat.
– Mark épp erőt g yűjt, hog y meg kérje a pasija kezét.
– Ha jól emlékszem, már elég rég óta eg yütt vannak.
– Főiskola óta.
Gideon elhúzta a száját.
– Attól még nehéz meg tenni, még akkor is, ha biztos a válasz.
A tányéromba bámultam.
– Corinne is ideg es volt, amikor meg kért tég ed?
– Eva! – Meg várta, hog y a hosszú csendre felemeljem a fejem. – Erről nem fog unk beszélg etni.

– Miért nem?
– Mert nincs jelentőség e.
Kutatón néztem az arcába.
– Te hog y éreznéd mag ad, ha tudnád, hog y van valaki, akinek ig ent mondanék? Elviekben.
Ing erülten meredt rám.
– Az más lenne, mert te csak akkor mondanál ig ent, ha az a fickó tényleg jelent neked valamit.
Én viszont… pánikba estem. És ez az érzés nem is múlt el, amíg fel nem bontottuk az eljeg yzést.
– Vettél neki g yűrűt? – A g ondolat, hog y eg y másik nőnek vásárol g yűrűt, fájdalommal töltött
el. Lenéztem a kezemre, a g yűrűre, amit kaptam tőle.
– A közelébe se járt ennek – felelte Gideon halkan.
Ökölbe szorult a kezem, úg y óvta az ékszert.
Gideon átnyúlt az asztal felett, kezét az enyémre tette.
– Corinne g yűrűjét az első boltban vettem meg , ami az utamba került. Nem volt semmi
elképzelésem, úg yhog y olyat választottam, ami hasonlított az anyjáéra. Teljesen mások voltak a
körülmények, ug ye eg yetértesz?
– Ig en. – Azt a g yűrűt, amit Gideon tőlem kapott, nem én terveztem ug yan, de hat boltot jártam
vég ig , mire meg találtam az ig azit. Platina volt, fekete g yémántokkal berakva, és Gideonra
emlékeztetett a mag a hűvös, férfias eleg anciájával és merész, domináns stílusával.
– Ne harag udj – remeg tem meg . – Idióta vag yok.
A szájához emelte a kezemet, és meg csókolta.
– Én is az vag yok sokszor.
Erre elvig yorodtam.
– Szerintem Mark és Steven remekül összeillenek, de Marknak van eg y elmélete, hog y a
férfiakban eg yszer támad fel a házasodási vág y, aztán elmúlik, ha nem cselekszünk elég g yorsan.
– Szerintem inkább a meg felelő partner a lényeg , nem a meg felelő idő.
– Mindenesetre drukkolok, hog y minden jól sikerüljön náluk – fog tam meg a poharam. – Nézünk
tévét?
Gideon nekidőlt a kanapénak.
– Én csak veled akarok lenni, ang yalka. Mindeg y, mit csinálunk.

Eg yütt szedtük össze a vacsora maradványait. Mikor az elöblített tányér után nyúltam, amelyet
Gideon felém nyújtott, hog y a mosog atóg épbe teg yem, hirtelen kicselezett. Elkapta a kezemet, és a
tányért letette a pultra. Derékon fog ott, és táncba vitt. A nappaliból valami csodálatos zene
hallatszott, tiszta, átható női hang g al.

– Ki ez? – kérdeztem, és máris alig kaptam leveg őt Gideon nekem feszülő testétől. A vág y, mely