eLatohatar7

Vásárhelyi Látóhatár

Hódmezővásárhelyen még a tárogató is ismert volt és az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején
nem csak a Tóalj utcában, ahol én laktam, hanem távolabb is a szép tavaszi és nyári estéken mindig lehe-
tett a kórházból hallani a tárogatón keresztül kizárólag a Takarodót, ugyanez a Csend néven ismert szerze-
ményt.
Már korábbi írásomban hivatkoztam egykori 1939-1940. évi zenei tanulmányomra abban Iszlay Magda
zongoratanárnőre és Péczely Attila „vizsgabiztosra” (Dobos I. 2014). Tari Lujzától kapott egyik több mint
80 éves kézírásos népdalt az ő emlékükre nagy tisztelettel mellékelem.
A nagyon élvezetes és szórakoztató kötet nem csak a zenével foglalkozók részére nyújt sokrétű ismeretet,
hanem mindazok részére, akik szeretnek betekinteni népünk több évszázados kultúrájának egy szeletébe.
Kár, hogy kereskedelmi forgalomba nem kerül, így csak a könyvtárakban és a zenei intézményekben lehet
hozzájutni tanulmányozásához. A gondos, szép kivitel a kiadó és a nyomda érdeme, és természetesen a
szerző munkája a szerkesztéssel együtt is csak dicséretet és elismerést érdemel.

A kötet címoldala és hátoldala

101

Vásárhelyi Látóhatár

102

Vásárhelyi Látóhatár

Péczely Attila egyik gyűjtése 1933-ban
Orovetz Antal éneke és szövege:

„Ne ugorj, ahol árok nincsen,
Ne is köszönj, ahol széplány nincsen,

Ugrom biz én, ahol árkot látok,
Köszönök én, ahol széplányt látok."

103

Vásárhelyi Látóhatár

Benák Katalin

Hallai Zoltán: A sziget magyarsága

Muzslya krónikája

...Igyekezett védeni önazonosságát, szellemiségét, kultúráját
(ö-ző nyelvjárását), átadva mindezt utódainak, hogy ők tiszteljék,
ápolják, őrizzék tovább ezeket az értékeket – a hagyományokat.1

Muzslya alapításának századik évfordulóján jelent meg Karl Miklós A dűlőutak szorgos népe című

könyve, amely a település 1890-től 1990-ig terjedő időszakát mutatja be. Korának hiánypótló műve, mely
napjainkban is fontos „adalék” Muzslya történetéhez.

A gazdag forrásanyag továbbkutatása, a megváltozott társadalmi viszonyok tették szükségszerűvé, egy-
ben lehetővé A sziget magyarságá-nak, Muzslya történetének feldolgozását. Hallai Zoltán, a kötet szer-
zője, történelem szakos tanár, iskolaigazgató, polgármester. Muzslya Helyi Közösségének vezetőjeként év-
tizedek óta rálátással bír nemcsak Muzslya, hanem a kiterjedt délvidéki magyarság történetére, napjaink
társadalmi eseményeire. A kötet gazdag képanyagát Deák Róbert, Hallai Tímea és Ivan Pančić készítette.

A monográfia szerkezete átgondolt, kifejtése szakszerű, egyben olvasmányos.
A kötetet Papp Patai Erzsébet történésznek a helytörténeti monográfiáról, Hallai Zoltán szerzőről írt
gondolatai vezetik föl.
„A Bevezető-ben pontos meghatározást kapunk a délsziget kialakulásáról (1890), melynek 18 község be-
települői képezik az alapját.
„[...] Nagybecskerek déli peremén százhúsz évvel ezelőtt a kietlen pusztából, a „semmiből”, az idetele-
pültek akaraterejéből, elszántságából, a megmaradásukért folytatott harcból, néhány év leforgása alatt ki-
nőtt egy falu, Muzslya néven. Az idetelepített magyar telepesek a kilátástalan helyzetben is igyekeztek ki-
építeni azt az életteret, amely biztosítani fogja számukra és az elkövetkező nemzedékek számára a megma-
radást, a fejlődést, a jövőt. […] Ezek a körülmények a családokban és a közösségben is az egymásrautaltsá-
got serkentették – így teremtődtek meg az új közösség szellemi előfeltételei. Ebből alakult ki aztán az ún.
muzslyai szellemiség, amely a különböző helységekből ideérkezettek kultúrájából, szellemiségéből ötvöző-
dött közösségivé.”2
A monográfia a teljesség igényére törekedve tizenkilenc fő fejezetben tárgyalja a délsziget életét a kez-
detektől napjainkig:
A település természeti adottságai
Muzslya elhelyezkedésének pontos meghatározásán túl visszatekint a Föld őstörténetében és részlete-
sen leírja a vidék keletkezését, jellegzetes talajtípusait, éghajlati viszonyát, honos növény- és állatvilágát.
A település neve
Etimológiai magyarázatot ad Muzslya nevére, mely 1955-től él mai névalakjában.

104

A település története Vásárhelyi Látóhatár
A többihez hasonlóan nagyon
jól dokumentált fejezet, mely az Hallai Zoltán
őskortól az újkorig körvonalazza a
község történetét. A fejezet alfe- A sziget magyarsága: Muzslya krónikája: (1890-
jezetekre tagolt (A telepítés poli- 2010). - Zenta: Vajdasági Magyar Művelődési Intézet,
tikai, gazdasági, társadalmi körül- 2015. 358 p. illusztr. 24 cm + CD melléklet

ményei, Gazdasági helyzetkép, A

telepesek első évei (1890–1895),

Honnan jöttek a telepesek?

Nagybecskereki Felső Muzslya, il-

letve a réti telepesek névjegyzéke,

A település története 1895 és 1920

között, A két világháború között,

A tanyavilág létrejöttétől 1970-ig,

A második világháború alatti idő-

szak, A település története a máso-

dik világháború után (1945–1961),

A település története 1961-től
2010-ig), mely által áttekinthe-
tőbb az olvasó számára.

Közigazgatás
A közigazgatás áttekintését kö-
vetően részletesen kitér a Jegy-
zők, bírák, helyi közösségi titká-
rok, anyakönyvvezetők és a Bírák,
a helyi közösség tanácsának elnö-
kei bemutatására.
A település gazdasági élete
Közel harminc oldalon tárgyal-
ja a gazdasági életet, melyből egy
élniakaró, szorgalmas közösség
mutatkozik meg. Fejezetei — Föld-
művelés, Állattenyésztés, Édesvizi

haltenyésztés, A földműves-szö-

vetkezet, Császárkert, Iparosság,

Kereskedelem, Közlekedés, Piac,

vásár, üzletek, Egyszer volt a Piros
Csizma vendéglő.

105

Vásárhelyi Látóhatár

Vallási élet
Foglalkozik a Katolikus keresztény plébánia, Harangok, orgonák, Anyakönyvvezetés (A legelterjedtebb
férfinevek 1945-ig, A legelterjedtebb férfinevek 1945 után, A legelterjedtebb női utónevek a település ki-
alakulásától 1945-ig, A legelterjedtebb női utónevek 1945 után, A kereszteltek és az elhalálozottak éven-
kénti kimutatása 1900-tól 2010-ig, A plébánia temetője, Az optáns temető, Lelkipásztorok, plébánosok,
kántorok, harangozók, Kántorok, Az Emmausz fiúkollégium rövid története, A kollégium szerepe a közép-
bánsági magyar oktatásban, A kollégium vezetői, Cserkészek, Muzslyai magyar keresztény baptista gyüle-
kezet, Adventista (szombatista) gyülekezet életével.
Oktatás
A muzslyai alapfokú oktatás rövid története, A deonicai iskola, Az optáns iskola, Az iskolaigazgatóknak
és a muzslyai iskola helybeli tanítóinak és tanárainak névsora, majd Az óvoda története zárja.
Művelődési élet
A muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, Színjátszás, Tánccsoport, Citerások, Szilasi-nap,
Kórusok, ének- és tánccsoportok, A táncdalfesztivál, A könyvtár, Megemlékezések nemzeti, vallási ünne-
peink alkalmából, Szíveri János Művészeti Színpad, Muzslyai irodalmárok, A Sikoly irodalmi és művésze-
ti folyóirat, Grafikai Műhely, MAKK – Muzslyai Amatőr Képzőművészek Klubja, Fotózás, Muzslyaiak Klubja,
Teleház, Amatőr Szakácsok és Hagyományápolók Egyesülete, Muzslyai lakodalom, Pásztornap, Zenészek
egyesülete, Lírai Popfesztivál, A mozi története.
A sportélet múltja és jelene
Labdarúgás, A Lehel sportlegendája, Kézilabda, mint meghatározó sportágak Muzslya történetében.
Az egészségügy rövid története
Külön fejezetben tárgyalja a Vöröskereszt helyi szervezete és a Cukorbetegek Egyesülete tevékenységét.
Civil szervezetek, egyesületek
Háló - Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület, A muzslyai rádióklub – YU1GMN, Nők Klubja, Maltézer
kisállattenyésztők egyesülete, A muzslyai vadászok egyesülete – Krasnica, Méhészek egyesülete, A nyugdí-
jasok szervezete, Az Önkéntes Tűzoltótestület, Road Flyers Motorosklub, Muzslya Motorosklub.
Muzslya testvértelepülései
Szobrok, emlékművek, emléktáblák, keresztek
Tájékoztatás
Muzslyai Újság, Liliom, Mosoly, Mi, Kukkantó - Stazice, Zeppelin Rádió
Akik messze földön keresték boldogulásukat
Muzslya viszonylag rövid története során a szerző négy fő elvándorlási időszakot mutat be, mely a tár-
sadalom krízisperiódusainak velejárói voltak.
"Bármennyire is erős, összetartó egy közösség, egy ilyen érvágást nehezen tud kiheverni, különösen, ha
figyelembe vesszük, hogy az elvándorlók 90 %-a 24-35 éves korában távozott, a családalapítás, a házépítés,
a gyerekvállalás szakaszában, látható tehát, hogy mekkora űr maradt utánuk: épp ez a középosztály hiány-
zik a gazdaságban, a társadalom felépítésében, az oktatásban és magában a közösségben." 3
A főiskolát vagy egyetemet végzett muzslyai születésűek névsora
A felsőoktatásban végzettek neve mellett találjuk a jelenlegi lakhelyüket is, melyből következtetést le-
het levonni az elvándorlást-otthonmaradást illetően.

106

Vásárhelyi Látóhatár

Tehetségek
Az ország határain túl is kiemelkedő eredményeket elért tehetségek bemutatása, mint: Ivan Lender
úszó, Muhi Dániel szólóénekes és Rácz Robertó szólóhegedűs

Érdekességek
A fejezet négy rendkívüli témát mutat be. Olvasókör – a település létrejöttét követően alakult 1896-
ban, melynek elsődleges célja a helyi könyvtár létrehozása, a közművelődés előremozdítása. Erzsébet-
emlékmű, – emlékpark – 1899. január 8-án leplezték le az erre a célra létrehozott ligetben a 2 m ma-
gas obeliszk emlékművet – melynek felirata „Őfelsége Erzsébet Királyné Emlékére 1898 évében”. Ifjúsá-
gi Egyesület – 1902-ben Szegfű Lajos tanító alapította az ifjúság nevelésének előmozdítása érdekében.
Felelősségrevonás – 1902-ben Szegfű Lajos állami tanító haladó gondolkodását nem nézte mindenki jó
szemmel, a szegénysorsú fiatalok társadalmi felemelkedéséért kifejtett tevékenysége ellen az iskola veze-
tése kampányt indított, melynek következtében a tanító távozott Muzslyáról.

A muzslyaiak táplálkozása a múltban és a közelmúltban
"A muzslyaiak konyhájára a fűszerek túlzott alkalmazása nem jellemző.
A muzslyaiakat sok mindenben a mértékletesség jellemezte, így az ételek ízesítésében, készítésében
is. Ez valószínűleg a gazdasági lehetőségekkel, a szokásokkal, a hagyományokkal függ össze, ugyanakkor
a helyben megtermelt ételízesítőket (hagyma- és paprikafélék, kapor, rozmaring), amelyekért nem kellett
pénzt adni, úgyszintén csak módjával használták a konyhában. [...]
A különböző települések konyhakultúrájának, szokásainak összefonódásából kialakult muzslyai ételké-
szítési mód talán próbálta semlegesíteni a szélsőségeket, és kialakítani az új otthonra jellemző vonáso-
kat, amelyek magukban foglalták az elfogadható-elfogadott ételkészítési hatásokat. A muzslyai konyhában
egész héten az egytálétel volt jelen, kivéve a vasárnapokat, ünnepeket, amikor többfogásos ebédet készí-
tettek." 4
A kötetet szerzői Utószó, Forrásjegyzék, majd angol, német és szerb nyelvű Resume zárja.
Megemlítendő a kötet végén látható Muzslya színei Ivan Pančić fényképein rész, mely méltó zárása a
monográfiának.
*
A monográfia mellékletét Muzslyához köthető dalok, nóták képezik „Sej, haj, minek menjek el én a
templomba...” című CD-n, melynek tartalmát a Tartalomnál a Hangzó melléklet címnél találjuk. A felvé-
tel újravágása a muzslyai Szivárvány stúdióban készült 2015-ben. Hangmérnök: Losonc Tibor. Produkció:
Táborosi György.
A sziget magyarsága című helyismereti monográfiát a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta,
2015) adta ki.
*
Esztétikus megjelenésével, korrekt tartalmával nemcsak az érintett etnikai környezet, hanem a téma
iránt érdeklődő olvasó számára is ajánlott mű, egyben a kutatók számára további forráslehetőség.

Idézett részletek: Hallai Zoltán: A sziget magyarsága. 2015. 1/12, 2/11, 3/322, 4/344 107

Vásárhelyi Látóhatár

Impresszum

eVásárhelyi LÁTÓHATÁR

Lapozó IV. évf. 7. szám  2017/1.

www.vasarhelyilatohatar.hu

Kiadja: HDK Hód-Biotech Kft.
Felelős kiadó: dr. Fuchsz Máté

Főszerkesztő: Benák Katalin. Szerkesztők: Csíkos Dia, Dani Imre, V. Nagy Nándor, Soós Csilla.
Fotográfus: Gaál Györgyi. Nyelvi lektor: Takátsyné Farkas Irén, Csíkos Dia.
Szerkesztőség:
Vásárhelyi Látóhatár Szerkesztősége
6800 Hódmezővásárhely, Rudnay Gyula u. 49. fsz. 2.
E-mail: [email protected]
Telefon: + 36 20 280 2529

Ny.t. 163/0239/2/2010.
Első közlésű, elektronikus formátumú,
nyelvileg ellenőrzött kéziratot fogadunk,
mely tartalmáért a szerző vállal felelősséget.
Információink és az Adatvédelmi nyilatkozatunk megtekinthető a
www.vasarhelyilatohatar.hu honlapunkon.
Forrás megjelölése: www.vasarhelyilatohatar.hu eVásárhelyi Látóhatár 2017/1. Letöltés ideje:

108