eLatohatar_2019_9

LátóhatárVásárhelyi

Kultúra — Társadalom  www.vasarhelyilatohatar.hu  VI. évf. 9. sz. 2019.
WWW.
.hu

9

2019. Június

Olasz Attila | Vihar szülötte
2018 | akril lemez, 70 x 50 cm

Vásárhelyi Látóhatár

Tartalom

lapszámunk szerzői 2

Lapszámunk Vendégművésze: Olasz Attila festőművész 1, 29, 31, 33, 49, 51

Haranghy Géza
Puszta — Tornyai János festőművész emlékére (1869–1936) 6

Haranghy Anka 7
Merítés

Benyhe Zsuzsanna 8
A napimádó Jókai

Jókai Mór 9
Napimádó vagyok

Benyhe Zsuzsanna 12
Hányattatott sorsú emlékmű Vásárhely tanyavilágában

Dobos Irma 18
Az első tudományos egyesület, a Magyarhoni Földtani Társulat

Dobos Irma 22
— "levelet hozott a posta"

Invitálás Nápolyba, a Castel Nuovoba csoportos kiállításra 27
– bemutatkozik Olasz Attila festőművész 28
34
Reflexiók a művészet körül 38
Beszélgetés Olasz Attila festőművésszel. (Benák Katalin) 41
42
Viharsarok blues
Beszélgetés Sulyok Attila költővel. (Benák Katalin)

Beavászkodott emlékek és jövő
Beszélgetés Nagy Sándor filológussal, költővel. (Benák Katalin)

Nagy Sándor
Vizit

Képzelet és álmok.
Beszélgetés Reményi Réka versíróval (Benák Katalin)

2

Vásárhelyi Látóhatár

Reményi Réka 44
Az én vágyam 45
Karácsony 45
Ősz 46
46
Arany-Tóth Katalin 47
Láttalak 47
Égig 48
Jó lenne 48
Kegyelem 48
49
Rácz Éva 50
Ébredő szerelem 50
Pirkadat 52
Boldogság 52
Szent Iván éj 53
53
Ecseki András 54
A Tisza partján 54
Új árvaság 54
55
Nagy Sándor
Tűz 56
Valami halk és mély 59
62
Ványai Fehér József 64
Köntösbe kötött vizekkel
Ördögfiak lopták el 3

Sulyok csaba
Tőrök ölelése
Rekeszmosó
Tükör
Lány

Fecske András
Régi kép (novella)

Domokos Tamás
Robbanás a gimi kályhájában (visszaemlékezés)

Dobos Irma
Gondolatok Aldobolyi Nagy György Súgó nélkül c. verseskötetéről. Recenzió.

Nyomtatott lapszám (X. évf. 30. sz. 2019/1) tartalma

Vásárhelyi Látóhatár

Szerzőink

(2019. június – nyomtaott lapszám 10. évf. 30. szám és elektronikus szám: 6. évf. 9. sz.)
www.vasarhelyilatohatar.hu

Arany-Tóth Katalin költő
Benák Katalin lapszerkesztő, közíró
Benyhe Zsuzsanna hely- és néprajzi kutató, blogger
Bereczné Lázár Nóra hímestojás-festő, népi iparművész
Borus Gábor helytörténész
dr. Dobos Irma geológus
dr. Domokos Tamás muzeológus, malakológus
Dömötör Mihály fotóművész
Ecseki András költő
Fecske András író
Fehér József író, költő
Gaál Györgyi (1954 – 2019) fotográfus
Gál Petra esztéta
Haranghy Anka festő
Haranghy Géza költő
Jókai Mór (1825 – 1904) író
Kalmár Dorka festőművész

4

Vásárhelyi Látóhatár

Képiró Ágnes művészettörténész 5
Kis Krisztina szerkesztő
Kiss Dániel fotós
Komlovszky-Szvet Tamás szobrász, konceptuális művész
Kotormán Norbert Munkácsy-díjas képzőművész
Lantos Györgyi szobrászművész
Makó Imre levéltáros
Máté Hunor képzőművész
Máté István szobrászművész
dr. Nagy Imre művészettörténész
Nagy Sándor filológus, költő
Olasz Attila festőművész
Papageorgiu Andrea festőművész
Rácz Éva költő
Reményi Réka versíró
Sulyok Csaba költő
Szenti Tibor néprajzkutató, író, költő, fotográfus
Tornyai János (1869 – 1936) festőművész
Ványai Fehér József költő

Vásárhelyi Látóhatár
Haranghy Géza

PUSZTA

TORNYAI JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ EMLÉKÉRE (1869-1936)

… mint palettán a fehér
olyan ez a tájék;
hol élet, hol halál,
hol édes, hol fáj még.

… bús magyar sors,
kietlen pusztaság,
ígérő hajnal,
vagy örök szolgaság.

… nézni, nézni,
a világ végének ablakán kinézni,
hol ég a földdel összehajol,
ahol a szív s a lélek egyet dalol,
hol a semminek mindene vár;
ember, föld és ég ez a határ.

… amottan sárgult kukoricás lenget
eltévedt langy szelet,
s örül a lengenád, hogy lenghet
s elhajt egy apró felleget –
kutyák vakkannak csapzottan, harcosan,
majd, kushadnak amint a vér csitul,
farkuk behúzva sunyítanak
az ingatag góré alul.

… övék itt e talpalatnyi föld,
övék a nyári ég, s a nap,
védik az ősi jusst,
ha rájuk ez maradt.

6

Vásárhelyi Látóhatár

… szürke ecsetjét is keni már az este, Haranghy Anka
befesti lassan a bíbor széleket,
mint bút a bánat, sötéttel ken be Merítés | akril, vászon | 50 x 70 cm
zöld bokrokat, kis, fehér szigetet.
7
… távoli kútgém még nyikordul a csendben,
rúdja merít, friss víz fut s freccsen
a szomjas vályú széles folyamába,
hol álmok fecsernek új földet, szép tanyát,
pirkadó hajnalt, lágy téli napsugárt –

… mint palettán a színek
olyan ez a tájék;
hol élet, hol halál,
hol kedves, hol fáj,
édes, fekete sár.

Vásárhelyi Látóhatár
Benyhe Zsuzsanna

A napimádó Jókai

Nagyapám hagyatékából előkerült egy Jókai vers kézírásos példánya. Talán nem az ő, hanem a
bátyja másolása lehet, aki István volt. Belső-Szőrháton olvasókört szervezett és kezdetben vezette. Mikor
rokkantan hazakerült az első világháborúból, családot sem alapított, így több ideje volt kedves időtöltései-
re. Ezért gondolom, hogy az ő kézírása lehet a vers. Héjja (Pál) Sándor 1879-től 1968-ig élt. Érdekes, hogy a
férjem pesti, polgári miliőben élt nagyanyjának is olyan ismert és emlékezetes volt ez a vers, hogy beszélt
róla neki. Lehet, hogy országos lapban jelent meg – nagyapámék is járatták a Tolnai Világlapját, az akkori
népszerű és rangos hetilapot.
A Napimádó vagyok című vers Jókai öregkori műve és kevés költeménye közé tartozik - a neten
egyetlen utalást találtam rá:
"...életének a sír felé hajló őszén is nyílnak kései, néha bátortalan, néha színpompás, meglepően üde vi-
rágai. (Hagyatékában utóbb egy Napimádó vagyok című költeményt és egy töredéknek maradt balladát
találtak A cyclops megnősült címmel, valamint két megkezdett művét: A világ teremtése és Grammatica
viva. Ezek voltak utolsó munkái.)
(Szini Gyula: Jókai - Egy élet regénye. Nyugat, 1928. 1928. 7. sz.)

Héjja Pál Sándor, a Jókai-vers archiválója

Képek forrása: szerző, http://rece-fice-fono.blogspot.com/

8

Vásárhelyi Látóhatár

Jókai Mór Jókai Mór

Komárom Napimádó vagyok
1825. február 18.
— Napimádó vagyok, miként ősapám volt!
Budapest Úgy hoztuk a vallást távol őshazából.
1904. május 5. Ki is nem imádná a látható bálványt?
Ragyogó sátorát, hétszínű szivárványt.

Ha feljön az égre hajnalhasadásra, messzelátója,
Engedi bámulni magát emberszemnek,
fénykorongján sötét foltok megjelennek
Kilábol, kilobban egy-egy égő fáklya:
Fellázadó tűznek oszloppá nőtt lángja.
Mi az a sötét folt? Tán kitörő anyag?
Amit a Napanya eltaszít magától,
Valami nagy harag visszatérni gátol.
Tudós csillagászok nagy messzelátója,
E fényes titoknak nem lesz megoldója.
Tán az én képzelmem, az ős hagyományok
Szárnyas táltos lován odatalál rájok.
Álmodó szemeim lehunyva meglátják,
Azt a titokteljes napfoltos nagy fáklyát.
Ős hit szerint holtan mind a napba térünk,
Nagyon nagy világ az, benne mind elférünk.
Fényes nap meséjén örök életünk lesz,
Ott együtt találjuk minden örömünket.
Én is úgy képzelem: az a sötét napfolt,
Mi terjengve rivál égő tűz alapból:

9

Vásárhelyi Látóhatár

Az ott a hitrege, boldogság mezeje,
Üdvözült lelkeknek megdicsőült helye,
Itt gyűl mindaz össze, aki hűn szeretett,
Hű kedvest, barátot, Istent és nemzetet.
Akinek a szívét szívvel kicserélték,
Aki hazájáért áldozta életét,
Ki az elbukottat magához emelte,
A jót nemcsak mondta, hanem meg is tette.
Akinek szerelmén nem fogott a rozsda,
A féltés nem váltá szívét haragosra.
Ki a megbánónak szívből megbocsátott,
Fájdalmában ajkát el nem hagyta átok.
Ott van, ott a világ, ahol csak szeretnek,
Vallást, nyelvet egymás szemére nem vetnek.
Nincsenek egymásra törő szenvedélyek,
Közös minden öröm, testvér minden lélek.                   
Így látom én a napfoltot lehunyt szemmel,
Amit ki nem bírtam venni látcsövemmel.
Hát az a büszke láng, mely szélin kitör,
Haragját nem tudni, honnan veszi, kitől?
Ah, az a magasra kitörő lángkéve,
A gyűlölők lelkét hordozza méhébe.
Akik nem tudtak mást, csak szívet gyötörni,
Vallásért és nyelvért egymás ellen törni,
Kinek örömük volt embertárs kínzása,
Megcsalt hű szerető keserves sírása,
Kiknek gyönyörűség volt a más fájdalma,,
Meg nem bocsátottak se élve, se halva.
Kik tábort vezettek nemzet eltiprásra,
Népet bujtogattak testvér kiirtásra,
Szították a tüzet tűzhelyen, oltáron,
S üszkeit elszórtál honn s túl a határon.

10

Vásárhelyi Látóhatár

Ezeknek a lelke lobog ott a lángban,
A nap kitaszítja, nem tűri magában.
S majd ha egyszer nagyon sokan összegyűlnek,
A gyűlölet lángja nem fogy, sohsem hűl meg,
Akkor eltaszítja azt a nap magától,
Legyen üstökössé, eltaszítva, távol,
A csillag szférákon túlas sötét égbe,
Ott a rém csillagnak tündöklő fejében,
Küzdhet a gyűlölet aztán ezredéven.
Hogy törnek egymásra! Ki-ki minden ellen,
Nincs köztük egy angyal, mindannyi rossz szellem
Vallás, kimondott szó, emberi bőr színe,
Egymásnak halálos, dühöt keltő bűne.
Zsarnokok, kik űzött rabszolgát keresnek,
Lánc, korbács kígyói körülök repdesnek.
Egymásba harapva, egymást tépve-marva,
Pihenetlen dúlva a rémes zavarba.
Nem nyugvó gyűlölet rémséges káosza,
Viszi az üstököst, s ismét visszahozza.
Örökkön örökké, ezredek ezréig,
De a gyűlöletnek sohsem érik végit.

Napimádó vagyok: Te vagy az én napom,
Életem melege, élő csillagzatom.
Te világítod be nekem az égboltot,
Hadd legyek én mindig a te hű napfoltod.

11

Vásárhelyi Látóhatár

Benyhe Zsuzsanna

Hányatott sorsú emlékmű Vásárhely tanyavilágában

Vásárhelyről Székkutas felé haladva a 109-es kilométerkőnél álló, évek óta az ottani olvasókör gondozá-
sában lévő volt sóshalmi iskola nemcsak a külterületi elemi iskolák mementója. A mellette magasodó első
világháborús hősi emlékmű azzal emelkedik ki a többi hasonló emlékmű közül, ahogy a szocialista idők-
ben már szétzilált, összefogásra mégis képes tanyai parasztság önbecsülését és szervezőkészségét példáz-
za. Vásárhely a tavaly a Kossuth téren lefektetett veszteséglajstrommal együtt hihetetlen nagy számú, 34
emléktáblát, oszlopot vagy szobrot szentelt városszerte az nagy háború áldozatainak. A centenáriumi meg-
emlékezések után is érdemes megállni az utazónak a sóshalmi iskolánál, és fejet hajtani a paraszt hősök
neve alatt. De nézzünk a szűkszavú emléktábla szövege mögé: hogyan került a belső-szőrháti vagy más né-
ven vöröskutasi I. világháborús emlékmű a Kutasi útfélre?

Az első világháború addig elképzelhetetlen vérvesztesége láttán már 1917-ben törvényileg elrendelték
a méltó megemlékezést a harcok áldozatairól. Az összeomlás, forradalom majd a trianoni döntés után évek
teltek el, míg az ország egyes települései – állami ösztönzésre is - elkezdtek emléket állítani háborús hőse-
iknek. Hódmezővásárhelyen, hála a kisebb közösségek öntevékenységének, a tanyai olvasókörök emelték
az első emlékműveket áldozattá vált hozzátartozóiknak, többnyire az elemi iskolák mellett.

Tanyai emlékművek fölállításának helye időrendben:
Belső-Erzsébet, iskola (1923),
Külső-Erzsébet, iskola (1924, eltűnt)
Kutas-puszta, temető (1924),
Belső-Kutas vagy Sóshalom, iskola (1924),
Barackos, iskola (1924),
Belső-Szőrhát, más néven vöröskutasi iskola (1925),
Kardoskút, temető (1926),
Mátyáshalom, iskola (1926),
Pusztafeketehalom, iskola (1926),
Téglás, iskola (1926, eltűnt),
Héjjahalom, iskola (1927),
Csókás, olvasókör (1931, eltűnt)
Mezőgazdasági Szakiskola (mai Vándorsólyom Fogadó a Kutasi úton, 1938).

12

A Rákosi-rendszer e számára Vásárhelyi Látóhatár
nem kívánatos emlékek közül né-
hányat eltüntetett az olvasókö- A Belső-Szőrhát-Vereskutason fölállított első világháborús em-
rök betiltása folytán és a tanyavi- lékmű avatási ünnepélye 1925-ben.
lág tervszerű fölszámolásával fö- in Makó Imre: Első világháborús emlékművek Hódmezővásárhe-
löslegessé váló külterületi isko- lyen és határában, Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódme-
lák megszüntetésének ürügyén. zővásárhely, 1998) 74. p.
Jobb esetben csak áthelyezéssel
háborgatták az emlékműveket: a
belső-erzsébeti tábla az újvárosi
templomban, a puszta-fekete-
halmi a székkutasi emlékoszlop
mellett látható. A nagyapám há-
borúban odamaradt testvérének
nevét is megörökítő belső-szőr-
háti emlékmű sorsa a leghánya-
tottabb.

ABelső-Szőrháton,adűlő neve
után gyakran vöröskutasiként
emlegetett iskolánál 1925. júni-
us 1-jén, Pünkösd hétfőjén avat-
ták föl a Kriván testvérek ál-
tal emelt, dűlőútra néző monu-
mentális emlékművet. Költségét,
a 60 mázsa búzát - ami akkori-
ban az időtálló értékmérő volt -
Kmetykó Károly tanító vezetésé-
vel, akinek magának is két fia ve-
szett oda a háborúban (és kilenc
gyerekéből négyet tanítónak ne-
velt), a környékbeli hősi halottak
hozzátartozói adták össze.

57 név áll „Az 1914-1918 évi vi-
lágháborúban elesett Vereskutas
környékbeli hősök" feliratú em-
lékoszlopon a "Küzdöttetek vé-
reztetek drága szép hazánkért
dicsőséggel meghaltatok Nagy
Magyarországért!"szöveggel.

13

Vásárhelyi Látóhatár Előtte magasodik a hősök emlé-
kére zászlót hajtó honvéd szobra.
A belső-szőrháti emlékmű áthelyezésére kapott emléklap min-
den támogatónak. A belső-szőrháti iskola a
Édesapám példánya (fotós ismeretlen) Kutasi-úttal párhuzamos máso-
dik dűlőben, az olvasókörtől a vá-
ros felé, kb. ötszáz méterre lévén
a kollektivizálással a Kutasi úti Ál-
lami Gazdaság területére esett.
Az állami földeken gyorsabban
tűntek el a tanyák, mint a tsz-föl-
deken. A gazdaság központjának
közelsége is közrejátszott abban,
hogy 1960-ra megszüntették az
oktatás és 1970-ben elbontották
az iskola épületét, de a robosztus
emlékmű ott felejtődött.

Idővel példás társadalmi ös�-
szefogás mentette meg az el-
hagyott műalkotást. Csak a kő-
tömb tetején lévő Szent Koro-
na nem került elő, hiába ásta el
Rostás István, az olvasókör akko-
ri elnöke 1950-ben, mikor Vecsei
Gézáné tanítóval eltávolíttatták.
Az emlékműhöz kötődő tsz-tag-
ok kezdeményezésére, a hajdani
hősök 40 leszármazottjának köz-
adakozásából és a környéken gaz-
dálkodó szervezetek közreműkö-
désével, sokak “társadalmi mun-
kájával” 1979 őszén, restaurálás
után újra fölállították az emlék-
oszlopot. A járatlan dűlőútról a
forgalmas Kutasi útra, a sóshal-
mi iskola mellé került. Szemben
volt a Rákóczi Tsz központja, ahol
akkor még sok kései hozzátarto-
zó dolgozott.

14

Vásárhelyi Látóhatár

Jó részüknek Csúcs városrész- Az emlékmű Sóshalmon, jelenlegi helyén
ben volt háza, így az újraállítás fő
szószólója Szenti András, a Csúcsi
Olvasókör elnöke lett. Kenéz Sán-
dor sóshalmi tanító, akinek édes-
anyja, id. Kenéz Sándorné Gullay
Mihálka Ella még tanított a bel-
ső-szőrháti iskolában, tanácstag-
ként és népfront-titkárként meg-
szerezte az állami gazdaság tá-
mogatását is. A városi tanács az
iskola, a múzeum pedig a szobor
felügyelőjeként járult még hozzá
az áthelyezéshez.

Később az olvasókör épületé-
nek renoválásával együtt fölújí-
tották az emlékművet és a mel-
lé emelt három kopjafát, majd
2014-ben a 47-es út rendbeho-
zatalakor a kerékpárút építése
miatt áthelyezték az iskola Vásár-
hely felé eső oldalán lévő ligetbe.
A katonai tiszteletadással törté-
nő újraavatásra 2015. március
14-én került sor. Mióta az okta-
tás megszűnt az iskolában, azóta
az ott működő Sóshalmi Olvasó-
kör dicséretesen gondozza a ke-
gyeleti helyet, és a szintén újjáa-
lakult Csúcsi Olvasókör is számon
tartja ott a hős elődök emlékét.

Az olvasókör belső helyisé-
gében áll a fönti listában belső-
kutasiként említett, sóshal-
mi vörös márványtábla, mely a
Kutastanyai Ifjúsági Egyesület
húsz hősi halált halt tagjának ne-
vét örökítette meg.

15

Vásárhelyi Látóhatár

Az egykori sóshalmi tanítók közül idősebb Kenéz Sándorné Mellette található e külterü-
Gullay Ella Mihálka, fia Kenéz Sándor és felesége, Kajtár Julian- leti iskola összes hajdani tanító-
na domborműve . jának emléktáblája. Az iskola-
A domborművek Lantos Györgyi és Máté István szobrászok al- épület házelejét az egykori taní-
kotásai. tók, a már említett idősebb Ke-
néz Sándorné, a fia és annak fe-
lesége, az utolsó tanítók arcmá-
sai díszítik.

2019 elején a Hódmezővá-
sárhelyi Önkormányzat Helyi Ér-
ték Bizottsága elfogadta az indít-
ványomra Szenti Csillával együtt
készített javaslatunkat a város
összes első világháborús emlék-
művének fölvételére a Települé-
si Értéktárba, és most a döntés
megyei jóváhagyásra vár.

16

Vásárhelyi Látóhatár

Szeretném, ha ez a kezdemé- Az egykori sóshalmi iskola
nyezés bátorítás lenne Vásárhely
kultúráját támogató polgáraink-
nak, hogy ajánljanak a Helyi Ér-
ték Bizottságnak további örökí-
tendő, igazán vásárhelyi termé-
szeti vagy épített környezeti, gaz-
dasági, kulturális, turisztikai jel-
legzetességet. A necckészítés ha-
gyománya után ez a második ér-
téktári ötletem most megvalósu-
ló-félben van, de keresek segítő-
társakat is ebben a munkában.

A települési helyi értékek ös�-
szegyűjtésével tartozunk város-
lakói önbecsülésünknek, és ér-
demes azok megnevezésével,
megismertetésével rácsodálkoz-
ni a minket körülvevő, már meg-
szokottá vált kincseinkre.

Hódmezővásárhelyi Értéktár: 17

https://turizmus.hodmezovasarhely.hu/helyi-ertektar

Települési Értéktár:
http://www.hungarikum.hu/hu/telepulesi-es-tajegysegi-ertektar-bizottsagok
A képek a szerző fölvételei.

Vásárhelyi Látóhatár

Dobos Irma

Az első tudományos egyesület,
a Magyarhoni Földtani Társulat

A nemzeti ébredés időszakában, az 1840-es években nagy len-
dülettel indult meg a természettudományok felkarolása. Ehhez jelen-
tősen hozzájárult többek között a selmecbányai bányásziskola, majd
akadémia, azaz a főiskola létrehozása és magas szintű fejlesztése ki-
váló oktatókkal. A német mellett számos és egyre gyarapodó magyar
nyelvű írások is megjelentek. Így azután a nemzeti érzés is felélénkült.
Ez a társulat nevében is megjelenik. Az 1800-as évek elején főként az
ásványtannal foglalkozó kiadványok szerzői között már néhány egyhá-
zi személyt is találunk.
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseit
Bene Ferenc (1775-1858) királyi tanácsos, egyetemi tanár, az orvos-
kar elnöke 1840-ben szervezte meg. Az első nagygyűlést Pesten 1841-
ben tartották és ennek egyik eredménye volt a Természettudományi
Társulat megalakulása. Az itt elnöklő Bene Ferenc üdvözlő beszédét
még latinul kezdte, majd magyarul folytatta. A második vándorgyű-
lést azután évente követte a többi. A nyolcadikat Sopronban tartották
1847-ben, és ezen a gyűlésen határozták el, hogy földtani társaságot
alapítanak. Így azután ez a társulat volt az első valamennyi tudomány
között, amely önálló társulatot hozott létre. A gyűlésen több olasz,
bécsi és selmeci mineralógus és földtan-tudós vett részt. Az elnöki
előadás az ország földtani viszonyainak megismerését hangsúlyozta
és ehhez földtani-bányászati egyesület alapítását javasolta. Miután a
jelenlévők elfogadták a javaslatot, ezért a további szervezést Kubinyi
Ágoston (1799-1873), a nemzeti múzeum igazgatója vette kézbe. Iga-
zi geológus tudós nem igen akadt az országban, bár 40 tagja volt a jé-
nai társulatnak. A XIX. század elején már működött a londoni, a fran-

18

cia és 1848-ban alapították a né- Vásárhelyi Látóhatár
met földtani társulatot. Eszerint
tehát Európában a 3. tudomá- A Magyar Állami Földtani Intézet a XX. század végén
nyos egyesületet a Földtani Tár-
sulat képezte.
Kubinyi Ágoston 1848.
január 3-ára néhány tagból álló
társaságot Videfalvára, Losonc-
tól 35 km-re, saját otthonába hí-
vott meg. A programot a jelen lé-
vők aláírásukkal elfogadták és ez-
zel a társulat megalakult. A poli-
tikai bonyodalmak azonban hát-
ráltatták a társulat munkáját és
1850-ben indult meg az alko-
tó munka, amikor Kubinyi Ágos-
ton egy nagy terjedelmű írásá-
ban teljes részletességgel fel-
vázolta a tennivalókat (Magyar
Hírlap, március 8.). Egy követke-
ző összejövetelen már az osztrák
szakemberek is részt vettek, ahol
a programot pontosították. Szük-
ségesnek tartották a hegyvidéki
területek térképezését, fiatalabb
képződmények őslénytani feldol-
gozását, bányavidékek monográ-
fiájának elkészítését, iparilag lé-
nyeges kőzetek (szén, építőkö-
vek) leírását.
Lényeges volt annak meg-
állapítása is, hogy a társulat szo-
ros kapcsolatot tart fenn a bécsi
földtani intézettel, a hazai Nem-
zeti Múzeummal, a kutatást pénz
nélkül végzik a tudósok. Az első
elnök Kubinyi Ágoston, a titkár
Kovács Gyula, a pénztáros Wag-
ner Dániel lett.

19

Vásárhelyi Látóhatár A társulat tagjai gyűjtő munkát végeztek
kezdetben és az anyag a Nemzeti Múzeumba ke-
Dr. Bene Ferenc rült. Hegyalján, Budapest környékén kőzeteket, nö-
orvos vényi maradványokat gyűjtöttek és ebből cseré-
be kapott Bécs is, itthon még az iskolákat is ellát-
20 ták szép példányokkal. A társulat első évtizedét a
Nemzeti Múzeumban töltötte és 1856-ban jelent
meg az első kiadvány; amelyben az addig végzett
munkálatokról számoltak be a szerzők. Akkor len-
dült fel különösen a társulati élet, amikor Szabó Jó-
zsef, a legnagyobb magyar geológus 1862-ben lett
a titkár. Szélesítette a társulati munkát, részt vett a
hazai és üdvözlő beszédét még latinul kezdte, majd
magyarul folytatta. Lassan megjelentek a földtani
térképek is és elősegítette a Magyar Királyi Földta-
ni Intézet létesítését 1869-ben. Ettől kezdve azután
szoros együttműködés alakult ki a két szervezet kö-
zött és felsorolhatatlan az a sok gyakorlati és tudo-
mányos eredmény, amit ebben a formában sikerült
létrehozni. Innen indult ki 1917-ben a Magyar Hid-
rológiai Társaság, akkor még csak mint szakosztály,
a Barlangkutató szakosztály, majd egyesület. Ma
már a fővárosban számos szakosztály, vidéken pe-
dig területi szakosztályok fogják össze a tagságot.
Mióta a szövetség megszűnt, azóta az éves közgyű-
lés és némely szakülés részére az intézet ad a ren-
dezésre helyet.

Az első világháború után a megcsonkított
ország legtöbb ásványi nyersanyagát elvesztette
és annak pótlására újszerű kutatást kezdtek. A fi-
gyelem a medencék felé, a síkvidéki területek, az
agrogeológia és a vízkutatás felé fordult.
Az 1970-es években elkezdődött változás az
1990-as években a piacgazdaságra való áttérés óri-
ási változásokat idézett elő.

A társulat az első 150 év Vásárhelyi Látóhatár
alatt 7 politikai változást élt meg
és ez bizony a teljesítményt erő- Dr. Dobos Irma
sen befolyásolta. Ekkor az évfor- geológus
duló ünneplésekor (1998) első-
sorban azok a szakegyesületek, Egyetemi vas- és eurodiplomás. Földta-
amelyek bölcsőjét a Magyarhoni ni térképezésben, szén-, víz- és tudomány-
Földtani Társulat ringatta, a test- történeti kutatásban dolgozott. Több száz
véregyesületek és több külföl- hazai és külföldi vízfeltárás fűződik nevé-
di intézmény üdvözlése hangzott hez. Kubában kettő évig szakértő. Az ország
el. első izotóptemetőjének helyét Solymáron
A Magyar Hidrológiai Tár- (1957) tűzte ki. Tápén a hévízkút tervezése
saság nevében én köszöntöttem víz helyett olajat tárt fel (1964-1965).
a társulatot, hiszen akkor éppen Eddig 510 publikációja jelent meg, közel 20
50 éves tagsággal rendelkeztem, kitüntetéssel ismerték el munkásságát.
most pedig 70 év után, 2019.
március 20-án Budai Tamás el- 21
nök úr és a közgyűlésen jelen lé-
vők köszöntöttek.

Irodalom:

Dobos I. 1998: A 150 éves Ma-
gyarhoni Földtani Társulat kö-
szöntése. – Hidrológiai Tájékoz-
tató, 6. 12.
Földtani Közlöny, 1998. 128/1.
1-46.

Vásárhelyi Látóhatár

Dobos Irma

„--------levelet hozott a posta……”

A fővárosba 1952. január 1-én érkeztünk és a Mártírok útja, ma Margit krt. 44. II. emelet 3. sz. la-
kásba költöztünk mint albérlők egy nagyon szimpatikus, kultúrált özvegy egyik szobájába. Ettől kezdve ter-
mészetesen ezt a címet használtuk hivatalosan és magánkapcsolatunkban is. Munkahelyünk a Magyar Ál-
lami Földtani Intézet volt korábban, akkor a Vorosilov u. 14. (Ma Stefánia u.14) . sz. alatt. Akkoriban meg-
indult a környező országok közül először is a szlovákokkal a szakmai kapcsolat kiépítése és nagyon sokszor
hol ők, hol mi állítottuk össze a megoldandó földtani feladatokat és azt az abban tevékenykedő személyek
a helyszínen tanulmányozták a vizsgált terület földtani felépítését és akkor közösen igyekeztek megolda-
ni. Az észak-magyarországi területtel a férjem foglalkozott, amely tehát a szlovák oldallal érintkezett, ezért
éppen ők vettek részt több alkalommal a találkozásokon. Egyszer is Lőcsén voltak és szokás szerint min-
denki küldte haza az üdvözlő képeslapokat megnyugtatásul és szívesen. Ilyet egyszer én is kaptam, de úgy,
hogy lemaradt a lakás címe, kizárólag a név után a foglalkozás, a geológus és Budapest szerepelt. Erre sen-
ki nem figyelt oda és így érkezett meg a fővárosba. Azt gondolhatta volna valaki, hogy akkor a Magyar Pos-
ta egyszerűen a szemétkosárba dobja, mint cím nélkülit, de nem így történt. Senki nem hiszi el, de bebizo-
nyítom, hogy akkor egyszerűen a M. Áll. Földtani Intézetbe vitték el, gondolván, hogy bizonyára ott majd
tudni fogják, hogy engem hol találnak meg. És megtaláltak, akkor ott már csak a férjem dolgozott, de elég
volt az ő címe is és jóformán a kezembe adták az üdvözlő lapot. Azóta már eltelt több mint 60 év és még
mindig megvan a képeslap, de szeretném, ha a Posta Múzeum megőrízné, hogy bizonyítsák, hogyha most
nem is, de egykor milyen felkészültek, milyen lelkiismeretesek voltak a postai dolgozók, mennyire szívü-
kön viselték munkájukat és tudták, hogy aki megkapja a lapot, annak nagy örömet szereznek vele, mert
gondoltak rá ott a szlovák környezetben, de a Magyar Posta is hozzájárult ehhez azzal, hogy tudta, hogy a
geológus az földtani kutatót jelent, tehát a Földtani Intézetben kell keresni a címzettet. Igazuk volt és saj-
nos az akkori köszönet elmaradt, amit nagyon sajnálok, de ha most volna kinek megköszönni, azt bizony
megtenném.
A második találkozás a Postával 1987-ben volt, amikor édesanyám Kresz Géza utcai lakásából több
holmit hoztam el, talán kicsit többet is, mint amennyi elfért a két kezemben. Mivel a metróval egy meg-
állót kellett a nyugatiig mennem, már a lejárat előtt próbáltam a táskából kivenni a bérletemet, mert azt
meg kellett akkor mutatni, csak közben a levéltárcám kiesett a kezemből, amit nem vettem észre. Abban
igazolgányok voltak és pénz is. Aki megtalálta, az az igazolványokat beborítékolta , megcímezte, s talán le
is ragasztotta és úgy dobta be a levélládába. Ezt ebben a formában a posta díjfizetés nélkül kézbesítette.
Éveken keresztül egy végtelen szimpatikus postásunk volt, aki vidékről járt be és már csak arra emlékszem,
hogy Sanyinak hívták. Nagyon kellemes volt a kapcsolat és nagyon sajnáltuk is, amikor már itt hagyta a
munkahelyét és haza ment pihenni.

22

Vásárhelyi Látóhatár

Ahogy megváltozott körülöttünk sok minden, kicserélődtek a lakástulajdonosok, a lakók, úgy meg-
változott a postai szolgáltatás is. A kedves posta helyén, a Török u. 2. sz. alatt korábban is onnan továbbí-
tottam minden küldeményemet. Amikor egy kedves ismerősnek a Dunavirág utcába küldtem egy levélben,
elsőbbséggel két ceruza-betétet, ami valószínúleg nem tetszett a kézbesítőnek, magának megtartotta vagy
eldobta. Az ismétlést csak úgy tudtam elkerülni, hogy személyesen vittem el a közlekedésre alig képes be-
teg, kiváló tekintélyes hidrogeológus szakemberhez az evangélikus otthonba az újabban megvásárolt kb.
1000,-Ft-os betétet.
Valamiikor az úgy volt, hogy a postás az ajtón levő Levelek című rézlapon dobta be a küldeményt,
de bizony később már a kapu bejárat közelében a ház tulajdonosa, akkor még a kerületi tanács intézmé-
nye gondoskodott a személyre szóló ládákról. Ma már ezt néha kicserélik, hogy szebb és jobb legyen. A lá-
dákon rajta van a név, a lakás helye és száma. Így történt, hogy elcsodálkoztam, hogy az egyik tudományos
egyesület hiába címezte meg jól :1027 Margit krt. 44 számot, mégis visszaküldték a levelet. Kiderült, hogy
a kézbesítő már nem vette a fáradtságot, hogy megkeresse az én ládámat, egyszerűbb volt neki visszautal-
ni a nagyon várt havi programot, mert az volt a küldemény. Ez nem volt egyedi esetem, mert a VIII. kerü-
letbe én is küldtem abban az időben egy vállalathoz levelet, ők a z 1960-as-1970-es évektől azonos néven
tartották fenn munkahelyüket és mivel ott nem írtam oda, hogy földszint, visszakaptam a levelet. (Azt még
leírom, hogy mindenkitől azt kérem, hogy csak közönséges levelet küldjenek, ne ajánlottan, mert azt már
csak akkor tudom meg, hogy ha elolvasom az értesítést és be kell mennem a Török utcai postára. Eddig
ennyi volt a találkozásom a kézbesítőkkel, illetve ha találkozom véletlenül velük éppen a postaládák előtt,
akkor ezt szó nélkül tudomásul veszik, igaz én is hasonlóképpen azért is, mert én a házban lakom.

Ahogy az 1950-es és az 23
1960-as években kap-
tuk a leveleket

Vásárhelyi Látóhatár

A külföldről küldött hiányosan címzett levelezőlap

A kultúrált posta nagyszerű teljesítménye 1960-ban

24

Vásárhelyi Látóhatár

Ez már 2012-ben történt

Ez pedig 2018-ban. Milyen nagy kár!

25

Fotók: szerzőVásárhelyi Látóhatár

A mai korszerű levélkézbesítés helye, a levélládák házunkban

26

Vásárhelyi Látóhatár

Olasz Attila személyes meghívást kapott a Nápoly történelmi központjában lévő UNESCO Világörökségi
védettségű épületben megnyílt nemzetközi kiállításra a Castel Nuovoba.

27

Vásárhelyi Látóhatár

Reflexiók a művészet körül

Beszélgetés Olasz Attila festőművésszel

Olasz Attila festőművész a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának festő szakán vég-
zett. Számos kiállításán követhettük nyomon művészi útját, festői stílusának alakulását.
Hódmezővásárhelyen ez a harmadik önálló kiállítása, legutóbb 2008-ban láthattuk a mű-
veit. Arra keressük a választ a Művész segítségével, milyen változásokat hoztak alkotói te-
vékenységében az utóbbi évek.

„Olasz Attila festői kibontakozása ugyanis egyrészt az adottságainak, tehetségének megfelelő pályán ha-
ladt, ami nem lenne szokatlan, másrészt olyan családi környezetbe született bele, ahol értő és megértő se-
gítséget kapott. Harmadrészt korán kibontakozó festői működése történéseit a szellemi életben közismert
folyóirat-szerkesztő atya holdudvarában felkaroló és befogadó szellemi közegbe juthatott, ami – valljuk be
férfiasan – igencsak rendhagyó.
Olasz Attila a megelőlegezett szakmai biztatást tehetségét hitelesítő önálló bemutatkozásokkal, imponáló-
an tartalmas kiállítássorozattal hitelesítette.”
(Tóth Attila, 2009. – www.olaszattila.hu)

Olasz Attila reflexió
Az utóbbi években sokat foglalkoztam a figurális kérdésekkel, mely érdeklődés tulajdonképpen már meg-
volt bennem a kezdetektől. A művészettörténet tanulságaiból és a személyes fontos példákból is tanulva
jártam és járom körül az emberi alak képbe emelésének problémáit. A téma és a színvilág sokféle. Inspirá-
ciót jelentenek valós élmények, filmek, irodalmi művek. A drámaiság a jellemzője a munkáimnak, rajzaim-
nak, olaj és akril képeimnek, pasztelljeimnek. Nagy kedvenceim közé tartoznak Caravaggio , a barokk mű-
vészet mélysége, dinamizmusa, felkavaró emberi tartalmai és a huszadik századból Francis Bacon a torzí-
tások mestere.

28

Vásárhelyi Látóhatár

Olasz Attila

Torzó élet | 2018 | pasztell, karton | 61 x 61 cm

29

Vásárhelyi Látóhatár

A sejtelmes festői hatások, a markáns tagolások és a sokféle színvilág egyaránt jellemző alkotásaimra.
Ezek mellett megjelentek térbeli munkáim, a fából épített, festett fa konstrukciók. A fa anyaga is régóta
izgatott, az összeállítástól haladok a festett, homokkal, agyaggal kiegészített szerkezetig.

„A külső képek helyett a belső tájak érdekelték. Nem a létezés részletei kötik le, nem a természet kínálta
határtalan szín és formavilág számára az igazi szakmai kihívás, hanem a mindezeket mozgásban, létezés-
ben tartó atmoszferikus mélységek, a kozmikus összefüggések. Mindenek fölött a fényt, a színt, formát él-
tető közeget ejti csapdába festészetével.”
(Tóth Attila, 2009. – www.olaszattila.hu)

O. A. reflexió
A belső lelki történések, a lélek viharzása majd lecsillapodása gyakran asszociálhatóak a képeimen fellel-
hető foltokkal. Példa lehet erre az Éjmisztika című tavalyi munka is. Az éjszaka megfoghatatlan történése-
it, a homályba vesző élő és élettelen dolgokat igyekeztem kifejezni. A kép alsó részén van a hangsúly, a drá-
mai fény fellobbanás, fent csak épp megcsillan, majd tovatűnik. Tünékeny éjszakai lebbenések, szárnysu-
hogások adják a kép értelmét.

„A testen belüli történésre helyeztem a hangsúlyt. A naturális alak nem jelenik meg. A jellé redukálásuk ér-
dekel.”
(Olasz Attila – www.olaszattila.hu)

O. A. reflexió
Az alak megjelenítésének kulcsszerepe van bizonyos kortól független emberi tartalmak kifejezésében. A
küzdő, egymással vagy környezetükkel viaskodó lények sokféle formában jelentek meg eddig is festmé-
nyeimen. Ez év márciusában egy megtisztelő felkérésnek eleget téve hat munkámat állították ki New York
City központjában, a manhattani Clio Art Fair-en. Az egyik kép címe: A lét tornászai. Hideg, ezüstös tónusú
fekete kép. A centrumban három alak, a semmiből előtűnő torzók. Karjaik, fejük és törzsük áttetsző, légi-
es. Viaskodásuk tétje nagy. Örökké tartó.

Legújabb képeimen még hangsúlyozottabban van jelen a tiszta, tagolt térszerkezetek kialakításának igé-
nye. Az ívek, a szabdalt formák térbe feszülnek. Ennek továbbépítése is a terveim között szerepel.
(Olasz Attila – www.olaszattila.hu)

O. A. reflexió
A tér kifejezése, a mélység megragadása is kezdettől fogva nagyon fontos festői cél volt a számomra. Az
üres dekorativitást kerülni igyekeztem. A már említett nagy barokk festők megunhatatlan változatosság-
gal alkották gyönyörű képeiket.

30

Vásárhelyi Látóhatár

Olasz Attila

A régészet allegóriája | 2017 | olaj,vászon | 80 x 80 cm

31

Vásárhelyi Látóhatár

Közéjük kell sorolni még Rubens szenvedélyes festői előadását, mely szimpatikus a számomra. Bármit le
tudott festeni és megragadni a lényegét. Semmi sem lapos, hanem szinte körbejárható. Az angol festő Ba-
con szintén a tér kifejezésének rafinált módjait választotta festészetében. A legalapvetőbb emberi szituáci-
ók, a bezártság és a kiszabadulás, egymásba olvadás, önmagunkkal szembesülés a fő témái a ketrec szerű
terekben. Legutóbbi élményem egy olaszországi kiállítás, de Chirico nagyszabású életműkiállítása volt. Ő a
klasszikus épített terek, boltívek, szobrok, töredékek elemeiből építette fel a saját nagyon kifejező világát.
A bábszerű arctalan testei szinte a robotika felé mutatnak.

Gratulálunk a genovai Satura Galéria meghívásához, ahol a tudomásunk szerint két művét állították ki.
Melyek ezek? Miért éppen ezeket vitte e kiállításra?

O. A. reflexió
Az utóbbi években a nemzetközi művészeti életből egyre több meghívást kapok. Rómában is több alka-
lommal állították ki munkáimat. Az Il Collezionista Galéria személyes meghívására vettem részt a gyönyö-
rű városban lévő patinás épületben megnyílt kiállításon. A két munkám a Vihar szülötte és a Robbanás
előtt. Az első kék színvilágú, a kavargó háttérből bukkan elő az alak amint kimosódik az esőből. Tünékeny
alak, olyan mint a vihar. Hirtelen bukkan elő és tovatűnik. A másik meleg okkeres sárgáival mély zöldjeivel
és felizzó narancsvöröseivel mondja el egy katasztrófa előérzetét. A henger alakú óriási épületen végigsza-
lad a repedés. Azon át látjuk az izzó, lávaszerűen fortyogó veszélyes anyagot. Forró, olyan akár a láva, min-
dent képes felolvasztani.

Művésztanárként is tevékenykedik – mit jelent egy művész számára a képzésben való részvétel?

O. A. reflexió
Az oktatásban arra törekszem, hogy az alkotás öröme által tanuljanak az iskolások. A feladatok sok ötlet-
re, játékra adnak lehetőséget. Nem lekötni, felszabadítani kell őket. A legjobb pillanatokban valósul meg
az együttműködés a tanár és diák között.

Benák Katalin

32

Vásárhelyi Látóhatár

Olasz Attila

Robbanás előtt | 2018 | olaj, lemez | 80 x 60 cm

33

Vásárhelyi Látóhatár

Viharsarok blues

Beszélgetés Sulyok Csaba költővel

2016-ban jelent meg a Vegyél kezedbe című verseskötete, amelynek igazán szép fogadtatása volt.
Esztétikus, tartalmas kötet.
Mennyiben más, más-e a most megjelent Viharsarok blues kötete?

Az új kötet összeállításakor az egységes mondanivaló megjelenítésére törekedtem, arra, hogy a könyv-
ben szereplő versek összessége erősíti meg azt az üzenetet, amit az egyes versekben külön-külön megfo-
galmaztam. Végeredményben már az előző kötet is magán viselte eme törekvést, ezt sikerült most tuda-
tosabban felépíteni. Pont a rendezőelv miatt lehet mondani, hogy válogatott versek kerültek a kötetbe,
ugyanis nem minden versnek van helye minden kötetben. Ha szabad a futballból hozni egy példát: a leg-
jobb játékosok közül is lehetnek, akik egy mérkőzésre a kispadon maradnak, ha az adott taktikai felállásba
nem illeszkednek bele, de ettől még nem lesznek rosszabb játékosok. Az új verseskönyv alcíme is fontos:
„1. rész blues a bánatról”, ebben egyrészt az összecsengő fogalmak utalnak az egységes mondanivalóra,
másrészt azt is előrevetíti, hogy lesz 2. része a Viharsarok blues-nak.

Költői kifejezésmódját tekintve milyen változás érhető tetten a versein?

„az agyam még
mókuskerékben
pulzál, dialógusok

haragjában”

(Tőrök ölelése)

A fejlődéslélektan életszakaszokra osztva vizsgálja az ember életét. Feltehetően egy költő munkásá-
gában is meglehet húzni ilyen határokat. A folyamatosan változó élethelyzetek új tapasztalatokat adnak
hozzá ahhoz a lelki munícióhoz, amiből a költő táplálkozik. Eközben viszont bizonyos korábbi benyomások
más nézőpontba kerülnek, ami megint csak új lehetőségeket kínálhat a lírai kibontakozásra. A Tőrök ölelé-
se című vers jó példa ez utóbbi állapotra, egy korábban átélt esemény, módosult érzelmi töltések között,
új verbális kifejezőeszközöket kap.

34

A hatásukat tekintve nehéz Vásárhelyi Látóhatár
pontosan regisztrálni, de fontos-
nak tartom a különböző olvas- Sulyok Csaba
mányélmények, egyéb művészi
benyomások jelentőségét. költő

Anélkül, hogy másolnék bár- (fotó: szerző archívuma, 2019)
kit is vagy parafrázis formájában
fogalmaznék újra gondolatokat, 35
önmagában a más alkotók kisu-
gárzásának az érzékelése is inspi-
rációt tud adni a saját utam foly-
tatásához.

A verseiben mennyiben tükrö-
ződik a valóságos világ?

„rekeszmosó vagyok
a gyárban, golyó
a szivattyú
gyomrában.”

(Rekeszmosó)

A versek mindig tükrözik a va-
lóságos világot, és inkább annak
a hiányaira igyekeznek felhívni a
figyelmet. Mintha egy tökéletes
kört akarnának leírni a versek,
de valahogy sosem sikerül lezár-
ni a kört, vagy ha igen, akkor sem
egyenes a kör vonala, a vers nem
hazudik. Had hozzak megint egy
párhuzamot: a XX. századi latin-
amerikai irodalom kifejezésmód-
jának meghatározó mozgatóru-
gója a rádöbbenés a permanens
kiszolgáltatottságra, ami az észa-
ki félteke gazdasági dominanciá-

Vásárhelyi Látóhatár

jából adódik. Itthon is megjelenik az igény az elmaradottság érzékeltetésére (pl. a népi írók művei), de a
magyar irodalom egészében talán nincs jelen ilyen markáns felismerés arra nézve, hogy milyen is a pontos
pozíciónk Európában és a világban. Az irodalmi alkotásaink így is jó indikátorai a bennünk lévő hiányérzet-
nek. Nem véletlenül jelennek meg ilyen címmel művek, hogy Viharsarok blues vagy Salgó blues1.
Visszatérve a saját kötetemhez, magam is több munkahelyen megfordultam a mezőgazdaságtól kezdve a
gyáriparig, mindenütt igyekeztem az embert keresni, hogy mennyire emberi, ahogy viselkedik és mennyi-
re emberi, ahogy bánnak vele. Ezeket a megfigyeléseket mérlegre téve, születik egy szubjektív, gyakran kí-
vülálló értékítélet az adott helyzetről. A szubjektivitás és a kívülállóság miatt is, nem mondható ki abszolút
igazság, de felmentő körülményről sem lehet beszélni.

A Tükör c. versének keletkezéséről és céljáról részletesebben is beszélne?

Röviden a magány, a fájdalom és a reménytelenség szülte. Abban különbözik a hasonló atmoszférájú
verseimtől, hogy van egy teljesebb íve, ami maradéktalanabbul fejezi ki a fentebb említett érzéseket. Az
elejétől kezdve a magány és a fájdalom tudatosulását lehet követni, majd ezt zárja le a reménytelenség
konklúziója. Különösebb célja nincs a versnek, az ember bekötözi a sebeit, azután megy tovább.

A Lány c. verse mennyiben köthető személyes élményhez?

„ Ha elmondaná
mit érez, gyűlölnék,

árnyékuknál az
egész Földet korom

lepi már, a lány
csak áll a falnál,
miért mozdulna?
Valakire vár…”

(Lány)

Szeretek kísérletezni az írás során, a Lány is egyfajta kísérlet eredménye azáltal, hogy egy lány szemszö-
gébe helyezem el a mondanivalót. Úgy érzem a vers fókusza így erősebb lett, az elesettség, a kiszolgálta-
tottság állapota sokkal megindítóbban tud kirajzolódni.

1. Juhász Tibor: Salgó blues. 2018-ban megjelent novelláskötet, az elmúlt évtizedek Salgótarjánjának szociografikus ábrázolá-
sát adja.

36

Vásárhelyi Látóhatár

A személyes élményeket itt
kevésbé érzem döntő adaléknak,
inkább az empátiának van na-
gyobb szerepe, ami az elesettek
vagy a helyüket nem találók irá-
nyába él bennem.

A világnak ezt a nagyon rossz
sodródását mint költő, hogyan
tudná jobb irányba terelni? Mit
tehet egy költő?

A költő részint azt teheti, mint Sulyok Csaba
amit az orvos tehet a betegéért,
próbál minél pontosabb diagnó- (fotó: szerző archívuma, 2019)
zist felállítani. A gyógyítás vagy
a gyógyulás kérdése már nehe- A döntéshozatali folyamatok során nagyobb teret kellene adni az
zebb, mert ahhoz a gyógyulás- innen érkező eredményeknek. Fontosak azoknak a tényezőknek a be-
hoz, amiről mi beszélünk, nem folyásolása, amik az emberek szokásainak, gondolkodásának kondici-
elég egy pirula, elengedhetetlen onálásához eszközökkel rendelkeznek. Az emberek a jelenben keresik
az is, hogy higgyen benne a „be- a viszonyítási pontokat, a múlt tanulságának vagy a jövő felelősségé-
teg”. A pedagógiában használják nek a jelentősége sokkal kisebb, mint kellene lennie.
az interiorizáció fogalmát, ami
azt jelenti, hogy valakiben vala- Benák Katalin
milyen viselkedés ösztönössé vá-
lik. Akkor tudnánk jobb irányba
indulni, ha az erre való igény tár-
sadalmi szinten ösztönössé vál-
na. Az irodalom a lélek frekvenci-
áján keresztül próbálja megszólí-
tani az embereket, de emellé fel
kellene sorakoznia más szférák-
nak is, a médiának, a gazdaság-
nak, a politikának. Vannak olyan
hagyományos tudományok, amik
segítségével egzakt módon vizs-
gálhatjuk meg egy társadalom ál-
lapotát: szociológia, humáneto-
lógia, pszichológia.

37

Vásárhelyi Látóhatár

Beavászkodott emlékek és jövő

Beszélgetés Nagy Sándor filológussal, költővel

Jelenleg a Szegedi Tudományegyetemen hallgatok történelmet, emellett nem olyan rég diplomáztam
klasszika-filológia szakon. Versírással már középiskolás koromban is foglalkoztam, noha azok akkor még
inkább voltak szójátékos, rímes szövegek, mint kimondott versek. Ez egy hosszú folyamat volt, amiben
ma sem tudom eldönteni teljesen, ki változott többet: én, vagy a hozzáállásom. Egy kötetem jelent meg
eddig A beton alatt címmel.

Számodra mit jelent a vers, mint lételem, megnyilvánulási forma?

Számomra a vers minden, ami nem él és mozog, de mégis pulzál.

Miért ezt a műfajt választottad önkifejezésedül?

Mert főzni akkor még nem tudtam. Viccet félretéve: Még a versírás előtt foglalkoztam dalszövegírással. Na-
gyon szerettem, de valahogy mindig azt éreztem, hogy a dalszöveg önmagában nem elég: ha van, ott len-
nie kell beatnek is. A vers nem a beat lüktetése szerint íródik, hanem a szerző belső mutatói szerint. Volta-
képp a dalszöveg és a vers is segít abban, hogy megismerd saját magad, de akkor a vers meg is tanít ma-
gaddal beszélgetni. Gyakran kapom magam azon, hogy magamban beszélek, adok a véleményemre, na. :-)

Milyen szerepet tölt be jelenleg és terveid szerint a jövőben az életedben a kreatív írás?

Bármennyire sokat gondolkodom el erről, nem tudom magam elképzelni egy olyan emberként, aki a jövő-
ben ne foglalkozna valamilyen formában kreatív szövegekkel. Szeretném magam kipróbálni a prózában a
második verseskötet után.

Mi az a társadalmi vagy személyes történés, gondolat, üzenet, amit szeretnél megosztani az olvasóid-
dal?

Mindig is utáltam, ha valamilyen költő kapcsán ciklusokról beszéltünk, mert nem éreztem hitelesnek. Egy
vers százszor is körbejárhatja ugyanazt a témát, de ha rendszert keresünk benne, akkor a szerzőben keres-
sük a megértést. Én sosem akartam, hogy megértsenek, mert akkor elveszett a meglepetés ereje. Az ilyen
ciklusok pont a költők személyes történései köré fonódtak folyamatosan, és épp ezért érdektelenné vál-
tak egy idő után.

38

Foglalkoztat a politika, a kultúra, Vásárhelyi Látóhatár
mindenféle aktualitás, de úgy ér-
zem, mostanság picit fárasztóak Nagy Sándor
már.
filológus, költő
A Vizit c. versed megírása miért
volt fontos számodra? (Fotó: Kiss Dániel, 2019)

Nem csak azoknak állítunk em- 39
léket, akiket/amiket ismerünk.
Én nem ismerhettem a nagyma-
mámat sajnos, de így elmondha-
tom, hogy van vele valamilyen
kapcsolódási pontom, még ha
ezt egy félmondattal nem is le-
het leírni.

...beavászkodtak az emlékek
a háta mögül...

Ha nagyon homályos emlékeket
akarunk felidézni, az olyan, mint-
ha valakit úgy kellene felismer-
nünk, hogy háttal áll nekünk.

… a gyász meg a vallás
valami ősi, nemezisi viszony-
ban van...

Csak nekem tűnt fel eddig, hogy
egy temetésen a pap érzelem-
mentesen, szinte egy telefonos
diszpécser hangjával olvas fel
mindig? Sosem éreztem benne
az együttérzés erejét.

Vásárhelyi Látóhatár

...kong a templomtorony: valami hiány-metafora:...

Ha megkondul a harang a temetésen, tudjuk, hogy a gyászolók az elhunytat végső útjára kísérik. Ott fog
beállni leginkább a hiány.

..Már nem látom nagyanyám magam előtt tisztán,
Ennyire hangos az ürességtől a gyerekszoba,...

Ez magyarázható a korábbi válasszal: ha az emlék nagyon homályos, nem látjuk tisztán a személyt, mint-
ha háttal állna nekünk.

Néha a hallgatás sokkal beszédesebb, mint a zaj. Egy gyerekszobában elég gyakori a nevetés, a sivalkodás,
és ha ott áll be a csend, akkor az elsősorban a felnövést jelenti. Nincs már szükség a régi játékokra. Vicces,
azt hiszem, hogy most írtam le a Toy Storynak a cselekményét.

...Tekintetünk így siklik át az éveken,
egyszer csak elpásztázik a képeden:
hogy nem is az arcod, a kép volt feketén fehér....

Egyszer egy nagyon régi képen láttam meg nagymamám. A fényképeknél elég gyakori, hogy az idő múlásá-
val a sötét színek még sötétebbek lesznek, így a világos, fehérebb színek még kopottan is mintha fluoresz-
kálnának. Ha ránézünk egy ilyen képre, nem csak a képet fürkésszük, hanem a körülményeit is: Mikor ké-
szült? Ki készítette? Hány évesek az emberek rajta, és hány évesek lennének most? Él-e még az, aki a ké-
pet készítette?

A jövődet illetően, azon túl hogy verseid által megoszd másokkal a gondolataidat, mit szeretnél az éle-
tedben elérni, miért választottad ezt az utat?

Szeretném, ha nem nőne fel utánunk egy olyan generáció, akiknek egy csepp gondolatuk nem lesz az övék.
Ezt nemcsak a mai divatra értem, hanem az oktatásra is, pláne a verselemzős irodalomórákra. Szerintem
jó, ha az ember olykor szeszélyes, képes meglepetést okozni.

Benák Katalin

40

Nagy Sándor Vásárhelyi Látóhatár

Vizit A szülőházam ez, nagyanyám vajat köpült.
Belepréselte a gyerekkort a kenyérbélbe,
beavászkodtak az emlékek a háta mögül:
Szinte már ő sem emlékszik saját nevére.
Temetőbe is járunk, vakondokra lépünk.
A túrásokat eltiporja a néma vizit,
Alig van mamáról valami emlékünk,
– Amott koporsót cipelnek: hamvasztani viszik. –
Templomba annál kevesebbet: a gyász meg a vallás
valami ősi, nemezisi viszonyban van:
a pap sosem sír, a gyászoló sosem hall mást,
csak kötélen száradó, suhogó pihepaplant.
Végül kong a templomtorony: valami hiány-metafora:
Már nem látom nagyanyám magam előtt tisztán,
Ennyire hangos az ürességtől a gyerekszoba,
és ennyire fehérarcú a fényképen a kislány.
Ez lehet a feldolgozás-folyamat, mármint elméletben:
Hogy már nemcsak az emléked, a fényképed is kopott,
hogy belátom: ha ismerlek Téged, Te is engem,
ismerjük az eső nyelvét: az erkélyeden kopog.

S látod, fürkésszük a képet: a szobát befalazták.
– A paplan elnyűtt már: ősszel leakasztják –,
Lángost veszünk reggel: egyedül a szél zenél.

Tekintetünk így siklik át az éveken,
egyszer csak elpásztázik a képeden:
hogy nem is az arcod, a kép volt feketén fehér.

41

Vásárhelyi Látóhatár

Képzelet és álmok

Beszélgetés Reményi Réka versíróval

A Képzelet és Álmok fiatal versírók fesztiválját 2019-ben is megrendezték Szerbiában, Szávaszentdemeter
író egyesülete, melyről a Vásárhelyi Látóhatárnak adott interjújában így beszélt Nedeljko Terzić író, főszer-
vező:

"gyönyörű érzés megvalósítani valamit, ami másoknak sokat jelent, különösképpen a fiataloknak, és
az öröm kétoldali, hisz az alkotók is ugyanúgy érzik, mint ahogyan a rendezvény szervezői. Együtt van-
nak a fiatal és az idősebb írók, barátkoznak, díjakban részesülnek, verseiket egy közös antológiában je-
lentetjük meg, s ily módon évről évre tovább él a fesztivál. Idén a következő országokból küldtek verse-
ket a gyerekek és a fiatalok: Oroszországból, Franciaországból, Magyarországról, Németországból, Ro-
mániából, Bulgáriából, Macedóniából, Horvátországból, Montenegróból és a boszniai Szerb Köztársa-
ságból. Természetes, hogy az is külön jelentőséget hordoz számunkra, ha szerb szórványterületekről ér-
keznek hozzánk gyerekek versei. Az eddigi rekord a pályázatra küldött versek számát illetően majdnem
2ooo volt. Ha a fesztivál egy napon mégis krízisbe kerülne, csak a szervezésen kell változtatnunk, és már
meg is van a jövőjét biztosító tartalék ötletünk. Mert a város számára igen jelentős, hogy ilyen szép do-
loggal rendelkezik, ez az ő képmása és igazolványa minden olyan országban, ahonnan fiatalok érkez-
nek hozzánk vagy elküldik nekünk első irodalmi szárnypróbálgatásaikat. Nem szabad cserbenhagyni
azokat, akik írnak, akik holnap be szeretnének lépni a az irodalom világába, és ha a mi lelkesedésünk és
jóakaratunk valamennyit segíteni tud nekik ebben, az a mi örömünk." (http://anyflip.com/uzau/nffp/)

Két év kihagyás után ebben az évben ismét van magyarországi, dicsérettel kitüntetett versírónk Remé-
nyi Réka pápai pályázónk személyében, akinek ezúton gratulálunk! Reményi Réka a pápai Tarczy Lajos Ál-
talános Iskola 4. osztályos tanulója. Réka versét már 2018-ban is beválogatták a legjobb versek közé, mely
megjelent a Képzelet és Álmok szerb nyelvű antológiában. 2019-ben az antológiába való bekerülésen túl
korosztályában dicséretben is részesült, mely azt is jelzi, versíróként magasabb szinten tudta megfogal-
mazni a gondolatait, mint korábban, ami a fejlődését jelenti. A szerb műfordítást ezúttal is Kovács Jolánka
műfordítónak, a magyar pályázók szerbiai mentorának köszönhetjük.

Mi az, ami arra késztet, hogy verset írj?

Már kiskorom óta foglalkoztattak a művészettel kapcsolatos dolgok pl.: táncolás, zene-tanulás, színjátszás,
vers- prózamondás vagy éppen az éneklés. Mikor megtanultam írni már a versírás is felkerült a listámra. Ez
egy olyan hobbym, mikor teljesen megnyílik a lelkem és az érzelmeimet összefoglalom. A versírástól fel-
szabadultan érzem magam.

42

Miről szereted versbe foglalni a Vásárhelyi Látóhatár
gondolataidat?
Reményi Réka
Nincs konkrét témám. Mindig az
éppen aktuális hangulatom ihlet versíró
meg egy verset.
(fotó: családi archívum, 2019)
Miért verseket írsz?
43
Ezen a kérdésen eddig még nem
gondolkodtam, talán azért írok
verseket, mert röviden és lé-
nyegre törően tudom kifejezni „a
mondanivalómat”.

Prózaírással is foglalkozol?

Vannak olyan gondolataim, ami-
ket nem tudnék jól versbe foglal-
ni, ilyenkor egy hosszabb törté-
net gyűlik össze a fejemben, me-
lyet csak több oldalon keresztül
tudok kifejteni részletesen.

Hol jelennek meg az írásaid?

Eddig két helyen jelent meg egy
versem:
Képzelet és Álmok. Antológia
(2018) – nyomtatottan szerb
nyelven, és az Eötvös Károly Me-
gyei Könyvtár Gyermek- és Ifjú-
sági Részlege (Veszprém, 2018.)
„Szárnypróbálgatásaim’ című pá-
lyázat keretében a könyvtár hon-
lapján elektronikusan.
A többi versem, illetve írásom
egy füzetben „várja” az alkalmat,
hogy valamilyen pályázatra ne-
vezzem.

Vásárhelyi Látóhatár Reményi Réka

Egy nemzetközi versíró pályáza- Az én vágyam
ton való részvétel, különösen a
dicséretes eredmény megérinti Mi az Én vágyam?
az alkotókat. Hát egy édes pici ember,
Téged mire inspirál? Aki hamarosan családunkhoz
jönne el.
Nagyon örülök, hogy már ket-
tő egymást követő évben átél- Lehet kisfiú vagy kislány
hettem ezt az érzést. Az első al- Nekem ez már mindegy
kalommal a körülöttem lévő fel- Csak legyen egy kistestvérem
nőttek viselkedéséből fogtam fel, Aki boldoggá tesz minket.
hogy ez mekkora dolog is valójá-
ban. Ez a pozitív visszajelzés még Apró kicsi ajkára
jobban buzdít arra, hogy foglal- Puszit adnék százat
kozzam az írással. Én szeretném a legjobban
A kis Huncutkámat.
*
Mindent nekiadnék
Rékának további sok-sok írást kí- amit csak szeretne.
vánunk, melyek által megméret- Nem lennék Én önző,
tetheti magát, ugyanakkor bol- irigy testvére.
dogságot, mely a költészettel,
irodalommal, művészettel való Ha majd nagyobb lesz,
foglalkozás adhat neki! Én tanítanám járni.
Példás nővérré
Benák Katalin Szeretnék válni.

Ez az Én nagy vágyam.
Sokat álmodom róla.
Alig várom már,
hogy eljöjjön ez az óra!

44

Reményi Réka Vásárhelyi Látóhatár

Karácsony Ősz

Karácsonykor sok ember Elrepül a sok fecskemadár,
az együttlétet várja. s a sok levél a fáról letáncol már.
Boldogan beszélgetni, A mező csöndes, csak az aranytűz
egy csendes, meghitt szobában. levél susog a fákon,
Vannak azonban emberek, mi az elmúlást várja az ágon.
akik másként látják mindezt. Az erdő már nem rejtekhelye a vadnak.
Nekik a karácsony az ajándékok Az állatok védtelenek maradnak.
vásárlásától lesz teljes. A szegény kis nyúl ijedten menekül,
Az ajándéknak viszont mert tudja, hogy szívébe
csak akkor tudunk előbb vagy utóbb golyó kerül.
örülni igazán, ha a lelkünk
is boldog ezen az órán.
Egy kicsit figyeljünk jobban
az angyalok dalára.
Megnyugvást hozhat
lelkünk világára.
A nagy kórust egész
éjjel tudnánk hallgatni,
ha karácsony estéjén
nem kéne stresszelni!

45

Vásárhelyi Látóhatár ÉGIG

Arany-Tóth Katalin Nem számít más, csak a látszat:
a hazugság nem gyalázat.
Láttalak Nem a hitünk – csak az érdek.
Torkon akadt, vak miértek.
Lehunyt pillák alatt
ma újra láttalak. Nem szavaink: csöndünk lázad
Válladra ült a csend, – fölsajduló, bús alázat,
s vigyázva megpihent. rendre vágyó, igaz élet.
Istennek tett tűnt ígéret.
Mintha pilleszárnyak
könnyű tánca lenne: Nem lángolva: duruzsolva,
hangod bársonya bújt mint a parázs, mi tűz volna.
suttogva fülembe, Fellobbanó rőzse-gallyak
égig érő füstté halnak.
s én féltem megtörni
a mézédes varázst. Nem a vágyak – csak az erő,
Mosolyba temettem mint a testben felizzó hő.
a vágyat, hogy ne lásd, Nem az öröm – csak a könnyek.
Bűnre bűn hull s földre görnyed
mily törékeny vagyok.
Ha csillag hullna rám, mind, mi egykor tisztesség volt.
a láthatatlanok Feketéllik már az égbolt,
palástját hordanám, mégis fényt vár sötét éjünk:
ne csak haljunk – méltón éljünk!
s nézném tekinteted,
ahogy az arcomat
benne megismered.
Rejtőznék szád alatt,

kedves szavak ölén,
ringatna esti fény,
és válladon a csend
hagyná, hogy átöleld.

46

Arany-Tóth Katalin Vásárhelyi Látóhatár

JÓ LENNE KEGYELEM

Sétálni Nyáresti éjben
utcákon bolyongó léptek nyomán, alszik a túlpart:
köszönni a korosodó fáknak, távoli, kéklő
amikor némán meghajolnának ormokba olvadt.
erőtlen, tétova testem után. Csönd tenyerében
hallgat a sóhaj,
Ölelni bíboros álom
a vén törzsükben rejtező erőt, árnyakra fényt varr.
süllyedni sárguló avarágyban, Rendez az Isten
hinni az apró, égi csodákban, vágyat és vétket,
s hogy minden perc teremthet szép jövőt. összerak vérző
törtből – egészet.
Érteni
a szótalan pillantások kegyét,
titkok, csöndek, könnyek áradását,
reményt látni a Nap sugarán át,
s mosolyokkal fizetni mindenért.

Fogadni,
ahogy térdre hull az őszinteség,
s igazsága a ránk szabott útnak,
örülni minden apró dolognak.
Talán ennyi pont elég lenne még.

47

Vásárhelyi Látóhatár Boldogság

Rácz Éva Mert voltál már enyém, Fogantatásra kész
és birtokoltalak, asszonyos ölekben,
Ébredő szerelem napfényben fürdőző gyermek kacajában,
illanó pillanat. legelső léptekben.
Eső siratja a tűnt pillanatot,
ki mikor belesett hozzám, lágyan Mikor velem voltál, Minden gyónásban,
cirógatott, s hirtelen tovafutott. pilleszárnyon hordtál, sóhajtó fohászban,
szellővel röptettél, a megbocsájtásban,
Lombtalan ágon rám nyílt a szerelem, Nap magasra dobtál. összes porcikámban.
rég ismerős takaró melege
gyengéden simított éhes testemen. Viharral nyargaltam, Égre törő érzés,
felhőkre ültettél, Te törékeny, röpke,
Törtnyi időben hangtalan fonódás, szívembe zártalak, ha elhagysz, elalszok
és újra éledt bennem a fagyba csillagként fénylettél. búsan mindörökre!
zárt, vérem pezsdítő, forró borzongás.
Naponta többször is
Új tavaszt zengő sugárnyi érzelem: felém jössz, rám nevetsz,
friss dallal hangolt, s ringani vágyva több ezer alakban
hintázott fáradt, tél-ütött lelkemen. mindenütt ott lebegsz.

Pirkadat Élsz a szerelemben,
társra lelt szemekben,
Hajnalba múlik az éjszaka, rég várt ölelésben,
rejti a csókját rőt napsugár; kimondott igenben.
álomittas a nagy pillanat,
lombok mélyén titok lapul…vár. Összeforrt ajkakban,
titkos, régi vágyban,
Könnye terhétől búsuló fű, szerelmes mámorban,
fájó sóhaja messzire száll; sikoltó új nászban.
bújik még, de készül a nagy mű-,
fátyolba rejti arcát a táj.

Szerelmét egy vadgalamb búgja,
ághegyen rigó reggelt kiált,
mozdul a lég, szellő kél újra:
elfújja majd az éji halált.

48

Rácz Éva Vásárhelyi Látóhatár

Szent Iván éj Olasz Attila

Kéz a kézben - Éjmisztika | 2018 | olaj, lemez | 70 x 60 cm
fény az éjjel.
Nézd! Az égbolt,
hogy ragyog!

Éji bálban,
vágy a vágyban
táncolnak a
csillagok.

Szent Ivánkor
szív, ha lángol,
s tűz a lélek:
párt keres;

szem a szemben,
test a testben
mindörökre
elveszett.

Arasznyi lét,
végtelen éj
egybekelve,
fényre lel.

49

Vásárhelyi Látóhatár Új árvaság

Ecseki András Ha kezembe vehetném
remegő kezedet
A Tisza partján
s csókot lehelnék rája, –
Folyó vizében Hold remeg, véget érhetne életünk
csillaghullásban tetszeleg, eltitkolt maszka-bálja.

lelkemben oldódik Ha szemembe vehetném
enyhe pára, csillogó szemedet

füvek harmata s vállad ívelne számra, –
hajnali Nap világa. csillag-özönű robbanás
vetülne véknya nyárra.
Tengernyi mélyben ébredek,
kifeszítenek vén kezek, Ha hajadat símitnám
csókokat lehelek reszkető kezemmel
égő ágra, s bújnék illatos vágyba, –
füvek harmatát  ábránd veszhetne belőlem
fullasztó napsugárra. s maradnék újból árva.

Kezem megremeg – szédülök –
virág voltodra vénülök
folyóból valaki
épp rám kiált: –
bolond vagy fiú
vagy korai szélütött!

50