Kóka Ferenc megidézése

2 Ars Poetica

Molnár Valéria

Kóka Ferenc

megidézése

KÓKA FERENC
MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY
BUDAPEST, 2021

4 Ars Poetica

A KÖNYV ELÉ Molnár Valéria

Kóka Ferencet 1970-től ismertem. Akkor még egye- Feri kiállításait mind láttuk, az 1980. szeptember
temista voltam, ő már feleségével Szentendrén la- 20-án nyíló Műcsarnokbeli kiállítására öt hónapos
kott az Új Művésztelepen. A közös érdeklődés meg fiammal érkeztünk. Az 1983-as miskolci kiállítás
a későbbi férjem és Kóka között, a korkülönbség megrendezésében már segíthettem is. Részesei
ellenére kialakult összhang megalapozta négyünk voltunk egymás életének.
barátságát. Emlékszem arra, amikor 1989–1990 táján Feri be-
Kókáék „felkarolták” az egyetemistákat és széles­ látta, hogy ha ő a saját erejéből nem állít össze
körű művész baráti körük tagjává tettek minket. könyvet eddigi munkáiról, akkor az utókornak,
Együtt ugrottunk be Kókáék autójával Pestre egy a festészet iránt érdeklődőknek, s a szakmának
jó olasz film kedvéért s sokáig együtt ízlelgettük a nehéz lesz munkáit elhelyezni kortársai alkotásai
felidézett jeleneteket Feri harsány, jellegzetes ka- között, hiszen azok jobbára múzeumokba, intézmé-
caja mellett. Köllő Miklós pantomim együttesének nyekhez kerültek, vagy magánszemélyek vásárolták
előadására bárhová elmentünk az országba, Gonda meg, itthon és külföldön egyaránt. Ez vezetett el
János hangversenyeit a Zeneakadémián látogattuk, oda, hogy 1990-ben megjelent – Kóka címen, Hau-
az akkor induló Kocsis Zoltán és évfolyamtársai kí- lisch Lenke bevezető tanulmányával, az Officina
sérletező zenedarabjait nem mindig hallgattuk vé- Nova kiadásában – Kóka Ferenc válogatott munkáit
gig, A Kaposvári Színház előadásaiért leutaztunk és bemutató könyv.
szállás híján előadás után vissza is jöttünk Szent- Feri, amikor csak anyagi lehetősége, illetve útle-
endrére. A Szentendrei Új Művésztelepen jó kap- vele engedte, feleségével együtt bejárta Európa
csolatok alakultak ki az ott élők között, s közös múzeumait. Utazásaikhoz nagy segítséget jelentett
bulikon élveztük egymás társaságát. az Olaszországban élő Moór Magda festőművész
Szerettem a hétvégeket, amikor Feriékkel együtt barátjuk, valamint Kanadában élő testvére, akinek
ebédeltünk, majd zenét hallgattunk, verset olvas- révén Amerika jelentős múzeumait is tanulmányoz-
tunk, vagy egy őt foglalkoztató festőről szóló köny- hatták.
vet lapozva bemutatta, mi és miért érdekli. Majd Kóka Ferenc 1997. június 30-án autóbaleset kö-
egy idő után kinyitotta a műterem ajtaját, behívott vetkeztében életét vesztette. Felesége, dr. Luttár
elkészült alkotását megmutatni. Amin dolgozott Magdolna, akit Feri 12 éves kora óta ismert, úgy
még, az a falnak fordítva pihent. Kíváncsi volt a döntött 1998-ban, hogy létrehozza velem együtt a
vé­leményünkre. Szerettem a munkáit, s igyekeztem Kóka Ferenc Művészeti Alapítványt, többek között
szóban mindezt kifejezni. Ő általában bólogatott, s azzal a céllal, hogy Kóka Ferenc munkáinak legyen
azt mondta: „Így is lehet!” kiállítóhelye, és időszakos kiállításokon azokat ott

5

be is mutassuk. Betegsége azonban hamar legyen-
gítette, s azt kérte tőlem, hogy vezessem én az ala-
pítványt. 2000-ben Luttár Magdolna is meghalt, s
végrendeletében megerősítette, hogy az alapítvány
gondja és öröme az enyém legyen.
2000 novemberében volt az első kiállítás a Kóka
Ferenc Művészeti Alapítvány székhelyén, a XIII. ke-
rület Visegrádi utca 6. földszint 1. alatt, Kókáék
korábbi lakásában. Itt laktak, mielőtt Szentendrére
költöztek volna.
20 év telt el azóta, s minden kiállítás megrendezé-
se és megnyitása előtt gondolatban megkérdezem
Ferit: „Jó lesz-e így?”
S most elérkeztünk oda, hogy Kóka művészetfilo-
zófiai jegyzetei alapján készült összeállítással, az
alapítvány tulajdonában lévő alkotások és múze-
umokból közlésre megkapott művek, korabeli új-
ságcikkek, kritikák, művészettörténeti elemzések
feldolgozásával, személyes dokumentumok, fény-
képek, valamint a halála után keletkezett művé-
szettörténeti, művészetfilozófiai elemzések fel-
használásával elkészült ez a könyv. A kiadványból
megismerhetjük Kóka Ferenc személyiségét, alko-
tásait, s azok hatását a kortárs művészekre.
Most is felteszem a kérdést: „Ferike, jó lesz-e így?”
Erre ezúttal az olvasók fognak nekem választ adni!

Jó olvasást, élményteli ismerkedést kívánok Kóká-
val és műveivel!

Szentendre, 2020. szeptember 11.

dr. Molnár Valéria

Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány kurátora

6 A könyv elé

ÉLETRAJZ / DÍJAK

Kóka gyermekként éli át a II. világháborút, talán ez tette őt a béke,
a szabadság, a humánum feltétlen hívévé.
A szegénység, a nélkülözés révén fogékonnyá vált mások sorsának
átérzésére. Zenei és képzőművészeti tehetséggel született, a sors és
szorgalma megadta neki a kiemelkedés lehetőségét. Kiváló tanár­ai
voltak, kiket élete végéig példaképként tisztelt.

7

Fóth Ernő műtermében. Balról jobbra:
Fóth Ernő, Kóka Ferenc, Paizs László, Lakner László, 1962

A Képzőművészeti Gimnázium végzőseinek tablója

1934 Kóka Ferenc 1934. december 18-án negye- 1954-ben a Képzőművészeti Főiskolára, mes­tere

dik fiúgyermekként született Budapesten. Édes- Bernáth Aurél volt.
anyja Ondrik Mária gépkezelő, édesapja Kóka József
lámpakezelő. Szerény körülmények között, a XIII. 1960 Befejezi tanulmányait a Képzőművészeti
kerület Róbert Károly krt. 50-ben, mára már lebon-
tott házban, szobakonyhás lakásban élnek. A szülők Fői­skolán. Főiskolai társai közül különösen Bér Ru-
és testvérek közötti mély szeretet és együttérzés dolffal, Gyémánt Lászlóval, Káplár Évával, Lakner
életük végéig megmaradt, függetlenül attól, hogy Lászlóval, Lajos Józseffel, Szabó Ákossal, Urbán
mely országban éltek, milyen megélhetésük volt. Györggyel, Veress Sándorral és Virág Józseffel van
Gyula testvére 1956-ban Kanadába távozott, az ő baráti viszonyban. Bernáth továbbra is kapcsolatot
fia, Jay Koka szintén festőművész lett. Jay Koka tart Kókával, megnézi kiállításait, kritizálja vagy el-
saját honlapján emlékezik meg nagybátyjáról, a ismeri azokat.
tőle kapott szakmai útmutató fontosságáról.
1963 Pályázaton elnyeri a három évre szóló Der-
1942 Népiskolai tanulóként kezdi iskoláit a Gömb
kovits-ösztöndíjat.
utcában. Rajztehetsége már ekkor megmutatkozik,
de adottságai miatt 1949-től zenei tanulmányokat 1965 Megfesti az Atomhalál című képet, megte-
is folytat az akkor már Gömb utcai Fiúiskolában.
Egy év alatt végzi el a II-III. évfolyamot. remtve ezzel saját látásmódját.

1949 Megismerkedik Luttár Magdolnával, későbbi 1966 Tanulmányútra megy Párizsba, ahol Csernus

feleségével. Tibornál lakik. Megfesti a Monofóbia című képet,
amely új festői stílus kialakulását jelenti. Ebben az
1950 Felvételt nyer a Képzőművészeti Gimnázi- időben készült képei a szürrealizmus, ill. a fantasz-
tikus festészet hatását jelzik művészetére.
umba.

8 Életrajz / Díjak

Kóka felesége Luttár Magdolna Kóka a Dorottya utcai kiállítás megnyitóján

1968 Az Atomhalál című kép kiállítása a Fiatal 1972 Munkácsy Mihály-díjat kap.
1973 Egyéni kiállítás a Csók Galériában, Buda-
Képzőművészek tárlatán az Ernst Múzeumban. Ezen
a kiállításon jött létre a „szürnaturalista csoport”. pesten.
A definíció Perneczky Géza művészettörténésztől
való. A csoport csak alkalmi egyesülés volt, tag- 1974 A Debreceni Országos Nyári Tárlaton el-
jai később különböző irányokba fejlődtek tovább.
Ennek ellenére a 60-as évek magyar festészetének nyeri a Művészeti Alap különdíját, és az ezzel járó
megújítói voltak. Medgyessy-plakettet.

1969 Egyéni kiállítás a Kulturális Kapcsolatok 1976 Egyéni kiállítása nyílik Kölnben.
1978 Önálló kiállítás a szegedi Gulácsy teremben.
Intézetének Dorottya utcai kiállítótermében, Buda- 1979 Első murális munkája, a Dunaújváros című
pesten.
9,5 négyzetméteres pannó a dunaújvárosi Munkás
1969 Pályázat útján műtermes lakást kap a Szent- Művelődési Központ könyvtárába készül.

endrén létesült Új Művésztelepen. A telep első lakói 1980 A Műcsarnokban rendezett egyéni, retros-
között szoros emberi és szakmai kapcsolat alakult
ki. A művésztelepieken kívül Barcsay Jenőhöz köti pektív kiállításán 70 válogatott festmény ad átfogó
szoros szakmai-baráti kapcsolat. képet 20 év munkájáról.

1970 Mai magyar művészet – kollektív kiállítás 1981 Önálló kiállítása nyílik a Hatvani Galériá-

Párizsban a Galleria Jeanine-ban. Idézet Janine ban, Hatvanban.
Warnod kritikájából: „Kóka Ferenc a költő és kolo-
rista, akinek festészete a népművészetben gyöke- Életrajz / Díjak 9
redzik, festői látásmódját sugárzó örömbe való ki-
tárulkozás jellemzi.” (Le Figaro, 1970. március 24.)

Baráti összejövetel Kóka művésztelepi kertjében

Szilveszteri mulatság a műteremben 1984 Ez év tavaszán Szenyezsen (Szovjetunió) tölt

1981 Christian De Boeck (Johannesburg) felkéri két hónapot egy mozaik szimpóziumon. Itt készül az
akvarellekből és aktrajzokból álló szenyezsi-sorozat.
Kókát a Fantastic Art című kiadványban való rész-
vételre. 1985 Részt vesz a Szentendrei Műhely Galéria ál-

1981–82 A Pilinszky-képek befejezésének évei. tal szervezett dachaui kiállításon.

Korábbi személyes találkozása a költővel, valamint 1985–1995 Több ösztöndíjra, pályázatra jelentke-
egy nyugat-európai út adtak lendületet a képek be-
fejezéséhez. Főként Grünewald és a nagy holland zik, sikertelenül. Nehéz anyagi körülmények között
gyűjtemények vannak hatással munkáira. élnek, mivel nincs vásárlás, és ritkán van kiállítási
lehetőség.
1982 Megfesti Kodály Zoltán portréját, és Kodály
1985 A Mulatozó társaság halállal – kép a háború
zenekari próba közben című képét, amelyet 1984-ben
a Bács-Kiskun megyei Tanács Múzeum Igazgatósá- ellen című festményt kiállítják a Műcsarnokban. A
ga vásárol meg. Bánszky Pál az általa összeállított kép megkapja a Béketanács díját.
katalógusban számol be a kecskeméti kiállításról.
Ebben a periódusban készült azonos felfogás szerint 1986. június 12–17. Munkáit bemutatják a Bázeli
Bartók Béla portréja is, mely az Egyesült Nemzetek
Könyvtára bejáratának külső falán található. Nemzetközi Művészeti Vásáron. Két festményét az
uruguayi Ralli Alapítvány (Punta del Este) vásárolja
1983 Tanári állásra pályázik a Képzőművészeti meg.

Főiskolán. Késedelmes benyújtásra hivatkozva So- 1988 Egyéni kiállítása nyílik a Luttár Galériában,
mogyi József rektor elutasítja a pályázatot.
Budapesten.

10 É l e t r a j z / D í j a k

Kóka műtermében kedvenc rajzbakján Az Emlékek kertje című fesménye előtt

1988 Kóka Szentendrén társadalmi munkában 1992 A művelődési és közoktatási miniszter,

elvállalja egy alap-, illetve haladó szintű képzőmű- Andrásfalvy Bertalan felkéri kuratóriumi tagságra
vészeti csoport vezetését. Részletes munkatervet (Munkácsy Mihály-díj).
állít össze.
1992 A Szinyei Merse Pál Társaság újraszervezése.
1989 Csoportos kiállításon vesz részt a Cargil-
1993 Budapest XIII. kerületi Önkormányzatának
son Galériában, Brüsszelben. Kollektív kiállítás a
Ludwig Gyűjteményben, Aachenben. A gyűjtemény Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága felkéri a ke­
megvásárolja a Mulatozó társaság halállal – kép a rület Művészeti Tanácsa tagjának.
háború ellen című munkáját.
1995 Bernáth Aurél olyan mély hatást gyakorolt
1990 Megjelenik a munkásságát bemutató könyv
a tanítványaira, hogy 1995-ben, születésének 100.
az Officina Nova kiadásában. évfordulójára kiállítást rendeznek Bernáth és a ta-
Az Action for Peace International szervezésében ki- nítványok munkáiból.
állítása nyílik Belgiumban.
1995 Viski Balás László és tanítványai címmel
1990 Bogyai Katalin In memoriam Pilinszky köny-
nyílik kiállítás a Budapest Galériában. Kóka Kal-
vének borítójaként az Officina Nova Kiadó Kóka Te- lódó fiatalok című képével, valamint Viski Balás
rek című festményét választja. Lászlóval való kapcsolatáról szóló írásával adózik
mestere előtt.
1990 A Sigma Export-Import Texas együttműkö-

dést ajánl fel Kókának USA-beli alkotások értéke-
sítésére.

É l e t r a j z / D í j a k 11

1996 Kiállítás a Kempinski Galériában Hommage Díjak

à Millecentenárium címmel. Testek térben című 1963 Derkovits-díj
kiállítás a Vigadóban, itt mutatja be az Emlékek 1972 Munkácsy Mihály-díj
kertje című festményét, amelyet a Kempinski Galé- 1974 Debreceni Nyári Tárlat Művészeti Alap
riában állított ki először.
különdíj, Medgyessy-emlékplakett
1996–1997 A Zuglói Benedek Elek Óvoda, Álta-
1976 Hatvani Galéria – II. Tájképfestészeti
lános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszer-
tani Intézmény felkéri névadója portréjának elké- Biennále, arany diploma
szítésére, 1997-ben Kóka avatja fel a festményt.
1977 Hatvani Galéria – Portréfestészeti Biennále,
1996 Gergely Mihály író nyílt leveléhez: Esély-
arany diploma
egyenlőséget a Művészetben! Kóka is csatlakozik,
mivel egyet ért az alapgondolattal: „Ne csak az el- 1977 Műcsarnok – 1917–1977, a Nagy Októberi
vont posztavangárd érvényesüljön. A Műcsarnok az
antiesztétika bűvöletében él, ez másolódik vidéken Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából
is: legyen pluralista összetételű a Művészeti Ta- rendezett képzőművészeti kiállítás második díja
nács, legyen egy toleránsabb folyóirat is.”
1981 A Művelődési Minisztérium díja Pilinszky
1997. június 30. Moór Magda festőművész barát-
János portréjáért
jukhoz indulnak Olaszországba, amikor Kóka Ferenc
Budaörsön, az autópályán halálos balesetet szenved. 1989 Angyalföldi Tárlat – Fürdőben című festmé-

nye díjat kapott

Szakmai csoportosulások
és szervezetek, amelyekben részt vett:

1960-tól Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete
1960-tól Képcsarnok
1980-tól Szentendrei Műhely Galéria
1982-től Szőnyi István Alkotóközösség
1987-től Móricz Zsigmond Kör
1992-től Munkácsy Mihály-díj Bizottság tagja
1992-től Szinyei Merse Pál Társaság újraszervezése
1993 Budapest XIII. kerület Művészeti Tanács tagja

Ikarosz, Papachristos Andreas műve Kóka és felesége sírján

12 É l e t r a j z / D í j a k

ÍRÁSAI
GONDOL ATA I
LEVELEI

Kóka Ferenc, az alkotó, gondolkodó ember megismeréséhez fontos
alapot szolgáltatnak írásai. Hagyatékában a különféle jegyzetek mel-
lett egybefüggő vallomások is találhatók, illetve mások – a művész
számára fontos, útbaigazító – gondolatainak feljegyzése is.
Ezekből válogattam, alapvetően a művészetről vallott írásai közzé-
tételével. Néhány levelét is érdemesnek találtam közrebocsátani,
hiszen az adott kor hű látleletei.
A könyv egészéhez hasonlóan ebben a fejezetben is időrendbe
szedve ismerhetjük meg Kóka gondolatait.

A r s P o e t i c a 13

1970 figurális képet kívánok-e festeni. A modern festé-
szet alapvető magatartása rejlik ebben az egysze-
Önvallomás a kezdetekről és a művészetről rű tényben. Egy lecsöppent festékfolt is kiinduló
pontja lehet valaminek. Képzelőerőnktől, fantá-
Az út kezdete ziánktól függ, hogy mi lesz belőle. Leonardo da
1950-ben amikor beléptem a Képző és Iparművésze- Vincit is foglalkoztatta már a vizuális gondolkodás
ti Gimnázium kapuján, telve félelemmel és szoron- mechanizmusa: „Nézzétek a koszos és omladozó
gással, még nem tudtam, hogy festő leszek. A Mű- falakat, csaták, emberek mozdulatai, szokatlan
vészet valami távoli és megfoghatatlan dolog volt arckifejezések rajzolódnak ki előttetek és a dolgok
számomra. Ezek a félelmek lassan oldódtak. Minél végtelen kavargásában az értelem új találmányok-
közelebb kerültem a valóság megismeréséhez, minél ra bukkan.” Valóban a véletlenek szeszélyes játéka
több kapu nyílt meg előttem a szakma rejtelmeibe, folytán a dolgok végtelen sokasága rajzolódik ki a
annál inkább csökkentek ezek a szorongások. Akkor festő előtt. Ekkor kerül előtérbe a sokféle lehető-
még nem tudtam, hogy ez csak átmeneti állapot, és ség közötti választás, döntés gyötrelme, amely már
a régi félelmek helyébe újak jönnek. az alkotói etika kérdését veti fel. Ez a kiindulási
pont persze akkor jó, ha a foltok, vonalak és szí-
Gimnáziumi tanárom Viski Balás László, a kitűnő nek sokaságáról beszélhetünk, amiből úgyszólván
festő szeretettel és örömmel tanított. Festészetét minden lehet. Rendkívül nagy szerepe van ebben a
a szenvedélyes kolorit jellemzi, és bizonyos, hogy festői látásmódban a szürrealizmus által felfede-
az ő színlátása, valahol a tudatom mélyén, sokáig zett pszichoautomatizmusnak.
hatott rám. 1954-től a Képzőművészeti Főiskolán
tanultam festeni. Itt Bernáth Aurél volt a meste- Idézzük fel ezzel kapcsolatban André Breton sza-
rem. Csodálatos festő, rendkívül művelt és vonzó vait, aki a szürrealizmus atyja, teoretikusa és ková-
egyéniség. Korrektúráit mindig feszült izgalommal sza: „A lélek olyan zavartalan működése, melynek
vártuk. Öt éven keresztül mindig tudott újat mon- célja szóban, írásban vagy bármi más módon kife-
dani. Szellemisége és intellektusa kiapadhatatlan jezni a gondolkodás valódi működését… stb.”
forrás volt.
Visszatérve konkrétan a festésre, a festő viziona-
Festészete a költészet és a filozófia egymásra- lizálása közben el kell, hogy jusson valahová, mert
találása. Pontosabban szólva költőiségének hold­ a színek, foltok és vonalak sokasága egy kaotikus
udvara a filozófia. Talán ez az a pont, ahol a művé- állapot, a szem és a lélek kontroll nélküli rögtön-
szettörténet egyik legkülönösebb korszaka, a né­met zései, vagy ha úgy tetszik improvizációi, az esetle-
expresszionizmus tükröződik benne, és ez az a pont, gességek és véletlenek halmaza.
ahol egyéniségemnek és hajlamomnak leginkább
megfelelve, erősen kötődtem hozzá. Ez a káosz azonban hordalékával együtt ösztönző
erő­vel hat a festő fantáziájára, erre az ösztönös, tu-
Az alkotás folyamata datos rendezőre. Ebben az eleven káoszban a festő
Az indító ok egy sajátos öröm megtalálása, nevez- képzelőereje dönt és körülhatárolja a szubjektum
hetjük ezt a rátalálás örömének is. Minél mélyebb számára egyedül lehetséges megoldást.
és bensőségesebb ez az öröm, annál jobb a kép.
Egy kép megfestése nem előre meghatározott terv Tulajdonképpen a szükségszerű és a véletlen kap-
szerint történik. Lehet, hogy ez furcsán hangzik, csolatáról van szó. A festő ugyanis bármily mér-
de nem szükséges eldönteni, hogy tájképet vagy tékben kiszolgáltatja magát a véletlennek, a kép
befejezésekor a képen szükségszerűen egy olyan
14 Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i sajátos emberi lényeg realizálódik, mely állandó.
(Ez garantálja az egyéni stílus kialakulását.)

A kép egy bizonyos ponton túl már önmagát „ala- abba a gyanúba kerül a festő, hogy mások helyett is
kítja”, a festő ekkor már csak vezérli ezt a folyama- nyilatkozik. Véleményem merőben szubjektív.
tot. Lassan elérkezünk ahhoz a pillanathoz, amikor
mindkettő – a festő és a kép – kiszabadul egy gör- Thomas Mannt idézve: „A művész született ellen­
csös állapotból, a kép összeáll, lélegezni kezd, le- sége a Halálnak, az Elmúlásnak.” Nem tudom, van-e
hántva magáról az esetlegest, a véletlenektől eljut keményebb és gyötrelmesebb feladat, mint józanul
a törvényszerűségekig, a káosztól a rendig. Létre- szembenézni a múló idővel, amikor még nem tet-
jön az a szellemi sugárzás, amely a legfőbb örömök tünk ellene semmit?
forrása. A kép befejező stádiuma ez már, orfikus
pillanatokat felidéző. A kép elkészült. Megvalósult A művészet a humánum felmutatása egy dehuma-
a csoda, és a festő azzal a szorongó érzéssel lép nizált korban.
tovább: vajon sikerül-e még egyszer felidézni ezt a
csodát? Az élet igenlése vagy tagadása, de mindenképpen
az élet szerves része.
„A csoda mindig szép, bármely csoda szép, sőt,
csak a csoda szép” – vallotta André Breton. Egy sajátos és bensőséges öröm megnyilatkozá-
sa. A szellem tovább élésének folyamata.
A színről
A magyar festészet tónusos festészet. Ha magam Rátalálás az igazságra, a magunk igazságára,
elé idézem a magyar festészetet egészen napjain- mely feloldódik az általánosban.
kig, ez a legjellemzőbb benyomásom.
A múlt és a jelen felismerése és szeretete.
Ez a tónusos jelleg a naturalizmus törvényszerű- Munka.
ségeiből következik. „Verejtékes öröm”.

Ebből a bűvkörből két festőnek sikerült kilépni, Közönség és műalkotás
egyik Csontváry, másik Rippl-Rónai volt. Csontváry Rendkívül nagy szerepet játszik a festő életében
eljutott egy csodálatosan tiszta kolorithoz. a közmegegyezés. A világ osztatlanul megegyezik
abban a véleményben, hogy Picasso korunk egyik
Az én törekvésem is ilyen irányú: rátalálni egy tisz- legnagyobb festője, ez igaz is.
ta és dinamikus koloritra. Ez a törekvésem azonban
sokszor megoldhatatlan problémákat vet fel. ...Amikor azonban a festő, illetve a műalkotás
kon­fliktusba kerül ezzel a közmegegyezéssel: egy
Hogyan lehet valóságtartalmak megőrzése mel- tragikus életút veszi kezdetét, sötét angyal szegő-
lett eljutni a tiszta kolorithoz? Chardin-nél a sárga dik a festő nyomába. Megrendítő példája ennek Van
szín elválaszthatatlan a citromtól, tehát a festői Gogh élete. Van Gogh esete azt is bizonyítja, hogy
elem a tárgy fogalmától. Ő azonban még nem tud- ez a közmegegyezés nem csalhatatlan.
hatta, hogy milyen energiák rejlenek a színben.
A festő ennek ellenére nem élhet légüres térben,
Kandinszky és az absztrakt művészet egy huszár- szüksége van a nézőre. Van Gogh-nak elég volt
vágással oldotta meg a problémát: kidobta a való- két-három ember, akiknek festett, és akik hittek
ságot az ablakon. benne. Meggyőződésem, hogy a néző ugyanazt éli
át, amit a festő munka közben, csak a mesterség
De mit tegyen az a festő, aki szereti, ha a kép rejtett mozzanatai maradnak ismeretlenek előtte.
emlékezik a valóságra? E nélkül a meggyőződés nélkül a munka végső ér-
telme válna kérdésessé.
A művészetről röviden
Nemrégiben Kovács Gyula művészettörténész a Mű- A művészetnek, ezen belül a festészetnek is, az
vészet1 című folyóiratban tette fel ezt a kérdést. ember szolgálatába kell állnia. Az a néző, aki lát
Nehéz kérdés, mert nagyon általános és óhatatlanul is, olykor meglepő felismerésekre ébreszti a festőt.

1 Művészet 1970. október

Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i 15

Kiállításom vendégkönyvébe a következőket írta Schiller: „Minden politikai jobbulás a jellem meg-
egy látogató: „sajnos a festő romantikus, a világ nemesítéséből sarjadjon.”
pedig nem az” – mennyire igaz!
Goethe: „A nyelv nincs mindenre berendezve.”
A szürrealizmus, mely mindig közel állt hozzám,
valahol a romantikának a folytatása ugyanúgy, mint 19 74
ahogy a kubizmusban a klasszicizmus élt tovább. A
fantáziálás és a racionális gondolkozás napjainkban 1974 szeptemberében feleségével együtt lehetősé-
is tovább él egymás mellett. gük adódott egy olaszországi tanulmányútra. Olasz
ismerősük révén a milánói Galleria Bonaparte várta
1972 Kókáékat. Diákat vittek magukkal, azokon mutatták
be Kóka munkáit, s az Éjszakai lovas című festményt.
Kóka nem vezetett folyamatosan naplót. Több fü- Minden úgy nézett ki, hogy 1975-ben létrejöhet egy
zetet kinevezett időszakos naplónak, s abba írta az gyönyörű milánói galériában első külföldi önálló ki-
éppen akkor őt foglalkoztató gondolatait. Az alábbi állítása. Erről egy képeslap számol be, amit Kóka és
időtálló írása is egy ilyen füzetből való. felesége, Magdi az otthon maradottaknak küldtek.

„Az én művészetemmel nem lehet háborút visel- A lenti levél kordokumentum, jellemző a „tűrt”
ni vagy megnyerni, nem lehet agitatív propaganda kategóriába sorolt művészek és a hatóságok viszo-
szolgálatába állítani, de hozzásegíti az embert ah- nyára. Kóka a kiutazáshoz szükséges útlevelet ak-
hoz, hogy boldog legyen. kor kapta meg, amikorra a tervezett kiállítás bezárt
volna. Így ez a lehetőség elszállt.
Mivel? A szépség és a harmónia erejével.
Elképzelhető, hogy erre az örömre csak nekem van „Művelődési Minisztérium
szükségem? Nemzetközi kapcsolatok Főosztálya
Samuel Beckett drámáira gondolok, és azok leg- Hivatal Ervin et.
végső konzekvenciáira. S ha ez igaz, – mert az –
felmerül számomra a kérdés: lehet-e a betegséget Szóbeli kérésükre, amelyet a Milánóba szóló útle-
betegséggel gyógyítani. A hiányt, hiánnyal pótolni? vélkérelemmel kapcsolatban tettek fel, a követke-
Nem lehet.” ző telefoni információt kaptam a meghívó Galleria
Bonaparte-tól.
Kóka nagyra értékelte Bernáth Aurél költői és filo-
zofikus festészetét. Szívesen foglalkozott ő maga is Emlékeztetőül, a kérésük az volt: „Kérjen egy nyi-
filozófusok gondolatainak tanulmányozásával. S egy- latkozatot a galériától, mely szerint a galéria fedezi
egy találó mondatot naplójába külön is feljegyzett. a kiállítás költségeit!”

Nietzsche: „A véletlenek gyakran olyankor jelent- A galériától a következő választ kaptam:
keznek, amikor a célok pókhálójában életünk túlsá- „A galéria előlegezi a kiállítás költségeit, amit a
gosan unalmassá vált, elgyávult s fenséges irányí- kiállításra invitáló levél egyértelműen dokumentál.
tást adnak azzal, hogy kezük egyszer csak széttépi Azonban a galéria nem adhat egy költségmentes
az egész hálót.” kiállításról nyilatkozatot. Rendezhet díjmentes ki-
állítást, de erre nem kötelezheti magát. Különösen
16 Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i olyan festő esetében, aki először rendez kiállítást

Olaszországban és neve ismeretlen. A költségmen- 1975
tes kiállítás elvileg és gyakorlatilag függvénye a
képek eladásának is. A nemzetközi gyakorlat sze- Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria igazgató-
rint, amennyiben nincs eladás, egy vagy két kép a ja figyelemmel kísérte Kóka pályafutását. Szerette
galéria választása szerint a tulajdonába megy át.” munkáit, több kiállításának katalógusába az előszót
ő írta, illetve több kiállítását is megnyitotta.
Az árak vonatkozásában közölte, a galéria száza-
léka nem érinti azokat a képárakat, amelyet Ma- 1975–76 körül elemző tanulmányt írt Bereczky
gyarországon megállapítottak. Más szóval, a va- Loránd Kókáról. Több fázisban, jó néhány egyeztetés
lutaelszámolási kötelezettséget, melyet a Nemzeti után alakult ki a végleges szöveg, amely a Művé-
Banknál vállalok, nem befolyásolja. szet hasábjain 1976 szeptemberi számában „Festői-
ség és fegyelem” címmel jelent meg.
Szeretném tájékoztatni Hivatal elvtársat én is né-
hány információval, mennyire képtelen feltételeket Kóka véleményét, kritikáját a cikkel kapcsolatban
szabtak az útlevél megadásához. megküldte Bereczky Lorándnak. Két egyenrangú
személy rajzolódik ki a levélből.
Idestova 15 éve dolgozom a Képcsarnok Vállalatnak.
Elképzelhető, hogy heti két-három képet figyelembe Kedves Lóri!
véve a Képcsarnok Vállalat olykor 150 %-os haszon- Miután a Csertő utcában nem találtunk benneteket
kulcsával mennyit keresett a képekkel. Ne gondolja, és sajnos a címedet sem tudjuk, kénytelen vagyok
hogy én valaha is foglalkoztam ilyen kérdésekkel. Egy- levelet írni, remélve, hogy a levél csak megtalál
szerűen az Ön kérése következtében kezdtem el ezen valahol. Nálunk az elmúlt napokban fejezték be a
gondolkozni. Durva számitások szerint közel egymillió fűtéssel kapcsolatos munkálatokat, végre csend és
forint haszonnal adták el a képeimet ezalatt a 15 év nyugalom van körülöttem, amelyben módomban áll
alatt. Ennek ellenére 1973-ban, amikor a Képcsarnok lassan odafigyelni a magam munkájára is.
Vállalat boltjában, a Csók Galériában megrendezték a
kiállításomat, mindent nekem kellett fizetnem, kata- A cikket most tudtam csak figyelmesen elolvasni.
lógus, plakát, stb. 25 ezer forintba került a kiállítás. Őszintén szólva, az első olvasáskor idegenkedtem
Hozzátartozik a képhez még az is, hogy 1973-ban vi- tőle. Erősen élt még bennem az első változat, ame-
szonylag már elég jó nevű festő voltam. Mindent egy- lyet a Kortársnak vittem be. Remélem, nem harag-
bevetve, nem tudom, miképpen kérhetjük egy külföl- szol, ha elmondom, hogy azt abban a stádiumban
di galériától a térítésmentes kiállítást. Ha mégsem nem találtam jónak. Száraz, rideg rutin munka volt,
erről volna szó, örülnék, ha tájékoztatna, miért nem áttört, hézagos, nem egy tömbből faragott. Kétség-
kapok útlevelet. Nem egy kollégáról tudok, akik egy telenül dokumentálta alkotója felkészültségét, de
éven belül többször is utaztak. Létrejöttek az utóbbi nem tudott megragadni. Mindez eltűnt az írásból
időben bizonyos államközi egyezmények, gondolok itt és egy rendkívül tömör cikk lett belőle, amelyet
elsősorban Helsinkire és a Magyar-Olasz nyilatkozatra, csak hosszú pihenőkkel lehet elolvasni. Pallérozott
amelyet a napokban olvastam a Népszabadságban. Ál- a stílusa, sőt olykor szép: „valóság illata van”. A
lampolgári jogaimból kirekesztve érzem magam, akire szív nehezen lökődik át a képbe, gondolom, ez az
a fenti egyezmények nem vonatkoznak. írásnál is ugyanígy van. De tapasztaltam, hogy ha
egy feladattal, jelen esetben egy újságcikkel több
Válaszát és kedvező döntését várva időt tölt el az ember, az meghálálja magát. Vissza-
térve az idézetre: „valóság illata van”. Nem tudom
Üdvözli elmondani neked, mennyi finom és lényegbevágó
Kóka Ferenc
Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i 17
Szentendre 1975. november 20.”

aspektusa van ennek a kifejezésnek a festésze- tény, e nélkül nincs komoly, nagy kapacitású és
temmel kapcsolatban. Én ezt úgy fogalmaztam meg nagy hatósugarú művészet. A Las Meninas2 mel-
magamnak, hogy a kép emlékezik a valóságra. Az lett az egész XX. századi festészet csak dekoráció.
emlékezet szűrőjén át nyeri el az általános kön- Mi maradt a kompozícióból pl. Dubuffet-nél? Lehet,
tösét. Ha nem tudok eljutni az általános szintjé- hogy azt gondolod magadban, hogy ez csak játék a
re, képzeletem, festői vénám elapad, úgy érzem, gondolatokkal. Mindenesetre, számomra a rajz és
kiégett bennem minden. Érdekes volna ennek a a kompozíció kérdése elválaszthatatlanok egymás-
pszichikai hátterét megvizsgálni. Valószínűleg az a tól. Javamra írod, hogy az utóbbi időben kevésbé
szellemi háttér, amely fejlődésemet végig kísérte. foglalkoztatnak az attraktív rajzi megoldások, vagy
Erről is beszélsz egyébként a cikkben. Úgy állok a hogy ezt a képességemet dokumentáljam. Való-
valósággal, hogy csak azt látom meg, ami a festői ban félreérthető a szándék. Én szeretek olyan képi
világomba befér. Emiatt szinte állandó hiányérze- feladatokat, amelyek attraktív rajzi megoldásokat
tem van. Régóta próbálom tágítani ennek a festői igényelnek. Pl. Mantegna Pietájának kompozíciós
látásnak a határait. Sokszor arra is gondolok, hogy ötlete sem más. Sőt, tovább megyek. Lehet, hogy
rendelkezem egy tudásanyaggal, amely ha sokszor nem is volt szándékában Pietát festeni, csak egy
ösztönösen is, de mindig megnyilatkozni akart. Ez férfialakot, skurcban a talpától. A tudás és képes-
a mesterségbeli tudás, és ezen belül is legfőképp a ség hatalmas ereje szétfeszítette azokat a képi
rajzi felkészültség. vagy kompozíciós eszményeket, amelyeket a kor
eszmevilága alakított ki. Nem a téma emberi, vagy
És itt térnék rá arra a témára, amellyel nem értek érzelmi vonatkozásai érdekelték. Ugyanúgy, ahogy
egyet e cikkedben. Lehet, hogy igazad van, de ez Monet sem, amikor megfestette a Miksa császár ki-
csak nézőpont kérdése. Én másképp látom a prob- végzését. Csak közbevetőleg, milyen drámai ugyanez
lémát. Saját tapasztalatom és a kortárs festészet a téma Goyánál?
válságából szűrődött le az a felismerés, hogy szá-
momra csak a TUDÁS lett az egyetlen értékmérő. Kezd ez a levél művészettörténet ízű lenni a sok
Ha korábban ösztönösen is, de ma már tudom, hogy idézettől. De a lényeg, amiről beszélek, a nagyok
ezért nem lettem non-figuratív festő. Egy kép nem kapcsán, nincs egy művészettörténeti könyvben
lehet elég attraktív, ha a szív és a szellem átütő sem leírva. Volna még néhány észrevételem a cikkel
ereje nem nyilatkozik meg általa. Távol áll tőlem az kapcsolatosan, csak félek, hogy így is túl hosszúra
összehasonlítás, de a legnagyobbak mindig attrak- nyúlt ez a levél. Tulajdonképpen csak megköszönni
tívak voltak, de egyben nagy művészek is: Miche- akartam és elmondani azt, jóllehet vannak részle-
langelo, Grünewald, Picasso – csak úgy kapásból! tek, amivel vitatkoznék, hogy mindent egybevetve
Nem meggyőzni akarlak, csak pontosabb képet pró- nagyon jó a cikk és hogy egy nagyobb lélegzetű
bálok adni magamról. Azt elismerem – ez viszont tanulmány magva is lehetne. Nem olvastam sokat
melletted szól –, hogy volt néhány demonstratív tőled, de azok közül ezt tartom az egyik legjobb
jellegű figuralitásom, de ez csak önmagamnak szólt. írásodnak, és nagy kár, hogy nem szánod rá magad
Lehet, hogy nem kellett volna kiállítanom. Ilyen pl. nagyobb kapacitású munkákra.”
az Asszony meg a katona. De az Atomvillanás, vagy
a Danaidák már egy új képi látásmód jelzései, olyan 2 Diego Velázquez: Las Meninas (Udvarhölgyek), 1656–1657
kompozíciók, amelyek jelentőségét csak én isme-
rem. Sajnos.

Arról is kellene beszélnem, hogy mit jelent a
kompozíció ma és miért devalválódott az elmúlt év-
tizedek alatt. Erről reggelig lehetne beszélni. Egy

18 Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i

1978 Válasz: Nem tartom magam modern festőnek,
mivel a modern jelzőt mindig a legújabb törekvé-
Kóka Ferenc jól ismerte Babits költészetét és hit- seknek kell fenntartanunk. A szürrealizmus valóban
vallását – naplójából való ez a gondolat. közel áll hozzám, pontosabban fogalmazva vannak
bizonyos pontok, ahol találkoznak elképzeléseink.
„Miközben Babits tollából a Jónás-történet ön- A lényeget tekintve azonban nem vagyok szürre-
magát elbeszéli, megpróbáltatásról, halálközelség- alista festő. Az európai művészet volt hatással a
ről, hányattatásról, arcunkról nem tűnik el a mo- festészetemre, és voltak, akiktől festeni tanultam:
soly, szemünkből a könnyeken átcsillanó nevetés.” Bernáth Aurél, aki mesterem volt a főiskolán, a fla-
mand primitívek, Max Ernst.
Kóka sérelmesnek tartotta, hogy a „Tűrt” művészek
közé tartozott, ugyanakkor tudta, hogy szellemi és 3. A főiskolán Bernáth Aurél növendéke volt. Az
véleményszabadságát csak így őrizheti meg. Nem vé- első képein látni is a mester stílusának jegyeit, de
letlen, hogy Babits: Művészet és szabadság3 cikkéből később egyre inkább eltávolodott tőle. Miben mu-
jegyezte ki az alábbiakat: „Követelem magamnak a tatkozott meg Bernáth Aurél hatása, ami alól nehe-
jogot, hogy mindenben gyönyörködhessem… és köve- zen tudta kivonni magát és mi az, ami most is, és
telem magamnak a jogot, hogy ne kelljen tartoznom feltehetően a jövőben is érvényesül?
semmiféle klikkbe, ahol a szabadságot megkötik.”
Válasz: Bernáth panteizmusa.
Bosnyák Sándor, a Pest megyei Művelődési Köz- 4. A másik nagy festő, akit mesterének vall,
pont és Könyvtár Olvasószolgálatának munkatársa Kmetty János. Mi az, amit Kmettytől tanult, hogy
kérdőíves riportjához küldött kérdések és válaszok emlékezik rá?
fontos információt nyújtanak Kóka gondolatairól. Válasz: Kmetty Jánostól tanultam arról, hogy mi
a képszerkezet.
Kérdések Kóka Ferenc festőművészhez: 5. A képein sajátos faktúrával találkozik a néző. A
1. Beszélgetésünk során egy mondata („ez a fajta felületek erezettek, mintha ezer gyökér hálózná be a
festészet, amit én csinálok”) arra utalt, hogy olyan tereket, s az ábrázolt látható világon túl mintha egyi-
festészet megteremtésére törekszik, amely jelleg- dejűleg az egyes részletek nagyítását is adná, mintha
zetesen egyéni arculatot ad képeinek. Kérem, be- a látott világot, s a mélyebben rejtező mikrovilágot
széljen arról, mi teszi képeit mások képeitől első egyszerre szeretné megragadni. Milyen festői eszkö-
látásra megkülönböztethetőkké? zökkel éri el ezt a hatást, s mi a célja vele?
Válasz: Nem „törekszem” egyéni festészetet csi- Válasz: Felület=ritmus=kompozíció=kép. Erről
nálni. Egyszerűen csak festek, és vagy lesz belőle a folyamatról nehéz lenne pontosan vagy lényegbe
kép vagy nem. Az akarati tényezők ilyen vonatko- vágóan beszélni.
zásban nem segítenek. A jó kép a létezés boldogsá- 6. A Kóka-képek a természet nagy-nagy szerete-
gának egy sajátos formája. tét, szinte a természettel való azonosulás vágyát
2. Festészete ízig-vérig modern festészet, a szür- sejtetik. A képek világa panteisztikus, az anyag
realizmus látomásos világához áll közel. Kiket vall nem sűrű, nem húz le, az anyag és a szellem közt
elődeinek, kik azok a festők, akik döntő hatással nincs áttörhetetlen válaszfal. Kérem, beszéljen ar-
voltak piktúrája kialakulására? ról, milyen az a világkép, amelyet igyekszik kivetí-
teni, vásznain megörökíteni?
3 Babits Mihály: Művészet és szabadság. Disputa, Nyugat, 1911. 21. szám Válasz: Legyen ez a művészettörténészek feladata.
7. A népművészet – a népi díszítő művészet, építé-
szet, a népi világkép – hatott-e festészetére? Lát-e
lehetőséget arra, hogy a magyar piktúrának a népi-

Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i 19

ség éppúgy megújítója legyen, mint ahogy a népdal Babits tollából a Jónás-történet önmagát elbeszéli,
megújítója volt XX. századi zeneművészetünknek? magáról a megpróbáltatásról szól.

Válasz: A népművészet valóban hatással lehet a 11. Milyen tervek foglalkoztatják?
modern képzőművészetre, de nem a formajegyeivel, Válasz: Többek között: hogyan lehet az abszt-
hanem szemléletének tisztaságával. Szimbólumte- rakt festészet eredményeit a figuratív festészet-
remtő erejével és fantáziájával. ben felhasználni? Állandóan jelen levő probléma ez
a festészetemben. Bár nem túlságosan érdekel az
8. A zenei elemek, zenei absztrakciók – ritmus, avantgardizmus, de az Európa-szerte reneszánszát
felépítés, szerkezet – szerepet kaptak-e festésze- élő új figuratívitás kíváncsisággal tölt el, invencio-
tében? nál. Kutatásaim kísérleti jellegűek. Némelyik mun-
kámat emiatt stílusbeli kettősség vagy sokféleség
Válasz: A festészet minél jobban közelít az abszt- jellemzi. Ezeket a stiláris kontrasztokat legtöbbször
rakcióhoz, annál közelebb kerül a zenéhez. Ritmus, a véletlenek hozzák létre. Szeretem a véletleneket
felépítés, szerkezet azonos elemek zenében és fes- a festészetben. Eszembe jut Nietzsche nagyon fi-
tészetben egyaránt. nom és mély jellemzése a véletlenek szerepéről:
„A véletlenek gyakran olyankor jelentkeznek, amikor
9. A színeknek, formáknak, tereknek van-e képein a célok pókhálójában életünk túlságosan unalmas-
szimbolikus jelentősége? A műterem falán látom sá vált, elgyávult, s fenséges irányítást adnak azzal,
Bosch egyik képének reprodukcióját, ahol egyetlen hogy kezük egyszer csak széttépi az egész hálót.”
képbe fogja össze az egész világot, s a másvilágot. Ilyen és ehhez hasonló problémák foglalkoztatnak.
A másvilág jobb fele, a mennyország a kép jobbol- Meggyőződésem, hogy egy festészet akkor kezd elö-
dalára, bal fele, a pokol, a kép baloldalára került. A regedni, ha már nincsenek problémái. Minden problé-
kép felületének a jobb és a bal, az alsó és a felső ma új kalandot is jelent egyben a gondolat számára.
mezőnek önálló értéke van, Bosch az ősi, többezer
év előtti képszerkesztés elveit követte. Kóka Ferenc
Szentendre, 1978
Válasz: Természetesen minden kor megteremti a
maga mondanivalójának megfelelő nyelvezetet és 1979
szimbolikát. Más volt ez Bosch idejében, a közép-
korban vagy a reneszánszban, és más korunkban. Kóka pályája során folyamatosan figyelemmel kí-
Képeimnek egyik jellemző vonása a szakadatlan sérte, tanulmányozta a művészetről megjelenő
életigenlés. Festeni annyi, mint tökéletesen élni. könyveket és különösen az érdekelte, hogy mások
hogyan határozzák meg a művészet feladatát.
Két szín egymás mellett heves és erőteljes, szár-
nyaló és telt, sajátosan örömteli érzést fogalmaz- Werner Hoffman4 művészettörténész: „ A művészet
hat meg. Ennek az élménynek az irányába törekszik azt helyettesíti, amit az ember nem láthat vagy már
minden akarat. nem láthat szemtől szembe.” A megközelíthetet-
lenség szféráját teremti meg. Ősidők óta a révü-
10. Azok közé a festők közé tartozik, akik nem
vonják ki magukat az irodalom hatása alól. Kik azok 4 Werner Hofman: A modern művészet alapjai, Cor vina, 1974
az írók, akiket legszívesebben olvas. Akikről úgy
érzi, hogy az ön világához közel állnak?

Válasz: Az irodalom hatása alól senki sem vonhat-
ja ki magát, aki könyveket olvas. Az ember minden
tapasztalása által – legyen az természeti, fizikai,
művészeti – formálódik, változik. Ez, ha éppen fes-
tő az illető, képein is megnyilvánul. Természetesen
nem direkt módon. Legkedvesebb költőm Babits
Mihály. Szeretek Babits világában élni. Miközben

20 Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i

let szféráit, a mágikusat, a szakrálist, a láthatatlan „…jó lett volna beszélni néhány dologról. Jelen pil-
megjelenítését várták tőle, tudni illik a művészettől. lanatban úgy néz ki, hogy tervezett bojkott alá he-
lyeztek, ami azt jelenti, hogy nem vásárolnak. Kiál-
„Ki kellene vonni a műalkotást a megszépítő, esz- lítani csak vidéken tudok, stb, stb… De lehet, hogy
tétizáló megszokás bűvköréből, amelybe múzeumok holnap már vidéken sem. A legünnepeltebb festő ma
helyezik, a lehető legeltökéltebben. Kimunkálni a Magyarországon Szász Endre5 lett. Mindennek tág
felzaklató-nyugtalanító érzékelési zónákba történő tere és lehetősége van, ami giccses és talmi. Egy
kilépés merészségét.” a lényeg, elterelni a figyelmet bizonyos társadalmi
problémákról és nehéz gazdasági helyzetről….”
„A kultikus tárgy túléli a kultúrát és művészi kép-
ződménnyé válik, gyűjteménybe és múzeumba való 1981 júniusában a Magyar Nemzeti Galériában ren-
tárggyá. Esztétikus öntudatunk azonban megáll a dezték meg az Amerikai festészet a 80-as években
dolgok felszínénél, a részt egésznek fogja fel és című kiállítást. Barbara Rose volt a kurátor, s ő írta
gyakran nem hajlandó tudomásul venni, hogy ma- a katalógus előszavát. Kóka az általa is fontosnak
radvánnyal van dolga.” tartott megállapításokat jegyzetelte ki a naplójába:
Barbara Rose: Amerikai festészet: a 80-as évek,
„A művészet rendezőerejének tisztáznia kell az katalógus, Előszó (részlet):
érzékelés benyomásainak káoszát.”
A kritikai tekintély további szétbomlása megfi-
Kóka fontosnak tartotta, hogy Európában végbe- gyelhető, amikor tagadni kezdték, hogy a minőség
menő stílusváltozásokat az adott helyszínen tanul- valamilyen formában a művészi alkotás magasabb
mányozhassa. Ezért pályázott egy nyugat-német- rendű jellegzetessége. A kritika ezen álláspontja azt
országi tanulmányútra, ahol az új német realizmus eredményezte, hogy a művészet, illetve festészet
megismerése lett volna a témája. egyre jobban leszűkítette saját horizontját, jobban,
Programjának részlete: mint eddig bármikor, egészen az eltűnés pontjáig.

„Új német realizmus megismerése, az új törekvé- A kritika csak azt tartja jónak, amiről írni tud.
seket alakító társadalmi hatások, életforma és mű Ez a szegény agyonideologizált és agyonmanipu-
egymásra hatása, összefüggése. A megismeréshez lált művészet már képtelen a természetes és ön-
München, Köln, Düsseldorf múzeumainak és gyűj- törvényű fejlődésre.
teményeiknek meglátogatása szükséges.” A képzőművészet átalakult szórakoztató műfaj-
já. A kiállításokon nem szellemi élmény részese,
Nem kapott lehetőséget a kiutazásra. hanem praktikusan materiális, olykor érdekfeszítő
vagy sokkoló, máskor behízelgő, látványos optikai
1980 hatás alá kerül a néző.
A műalkotást a mechanikusan reprodukált képtől
Kóka 1980-as műcsarnokbeli kiállítása után nem az emberi kéz látható tevékenysége különbözteti
kapott új kiállítási lehetőségeket, anyagilag is na- meg, amely a tapasztalatot tapintható felületté
gyon nehéz körülmények közé jutott. Lakner László építi fel.
meghívta Németországba, de pénzügyi okok miatt
nem tudott eljutni hozzá. Festőbarátjának írott le- 5 Szász Endre magyar festő, grafikus, porcelánfestő (1926–2003)
veléből idézünk részletet: 1980-ban hazatelepült az Egyesült Államokból Magyarországra.

Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i 21

Kóka Naplójában Barbara Rose bejegyzése után alkalmassá tettek erre a pályára. A valóság meg-
Weöres Sándor: Időtlen az idő című verséből lejegy- ismerése – beleértve a művészetet is – és annak
zett versszakasz tanúskodik arról, hogy értette és a képességnek az elsajátítása, hogy azt kifejezni
szerette Weöres verseit. is tudjam – ez volt tanulmányi éveim lényege és
legfőbb nyeresége.
Elrekesztett anyag–
sor vonszolja szárnyait A művészeti, szakmai és
keresztül az álmok sóhajain a közéletben betöltött szerepe, tisztségei
birodalmán, teljes birodalmán Festői szemléletem és látásmódom 1966 körül válto-
zott meg radikális módon. Az 1966-os párizsi tanul-
1981 mányutam6 legnagyszerűbb élménye az a felismerés
volt, hogy a művészetnek sokféleképpen járható útja
Idézetek az MTA Művészettörténeti kutatócsoport van. Párizs alkotói légköre, pezsgő szellemi élete
kérdéseire adott válaszaiból: ösztönző hatással volt rám. Ekkor festettem a Mo-
nofóbia képemet, amely már egy új látásmód kiala-
Pályafutásának főbb állomásai kulását jelentette, szakítást a posztimpresszionista
Tizenhat éves koromtól fogva foglalkoztam rajzzal festészettel, és útkeresést egy elvontabb formavilág
és festéssel rendszeresen, azzal az elhatározással, irányába.
hogy erre a pályára lépek. Kezdetben grafikus akar-
tam lenni. A főiskolán dőlt el, hogy festő leszek. Főbb alkotásai, megnevezése,
elkészültének ideje, műfaja, anyaga:
Alkotóművészetének műfaja Művészetem célja – nagyon leegyszerűsítve – an�-
1966 és ’70 között a szürrealizmus hatása alatt nyi, hogy olyan képeket kívánok festeni, amelyeket
alakul stílusom, ennek ellenére nem par exellence szeretni lehet.
szürrealista festő vagyok. Önálló festői stílusom a
’60-as évek elején alakult ki. Kialakulására hatás- Egyébként úgy gondolom – de lehet, tévedek –
sal volt a szürrealizmus és a mágikus realizmus. hogy a festők nem tűznek ki célokat maguk elé,
’70-es években a lírai absztrakt jellemez, az utóbbi amelyeket egyszer majd el kell érniük. A festő ké-
években visszatértem a figuralitáshoz. peket fest, amelyek elvezetnek egyfajta forráshoz,
amely forrásnál olyan öröm található, amely csak a
Festészetemet Bereczky Loránd szerint jellemzik: festészet sajátja. Bár ez a célszerűség is túlságo-
„Az asszociációs készség kiaknázása, a kolorit gaz- san praktikusnak hat.
dagsága, a drámai szituáció kedvelése, a gondolati
tartalmak gyakran filozófikus igényű elemzése, a Kik hatottak festészetére?
szimbólumteremtő szándék”. Nem hatottak a festészetemre, de nagyon szeretem
Babits Mihály költészetét, Déry Tibor (G. A. úr X-ben)
Egy belső folyamat vagy fejlődés eredménye- Ottlik Géza (Iskola a határon) prózáját, Pilinszky
ként lettem festővé. A festés egyre több örömet, János verseit.
érzelmi és vizuális élményt jelentett számomra.
Kitűnő mestereim voltak, akik hozzásegítettek, Szívemhez még ma is nagyon közel áll Debussy
hogy megtaláljam, illetve felismerjem magamban zenéje. Debussy hallgatása közben valamiféle „hon-
azokat a képességeket és adottságokat, amelyek vágy” sír fel bennünk egy letűnt kor boldog békéje
után, amely nem jön vissza soha már.
22 Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i
6 1966-ban Csernus Tibor festőművésznél lakott.

Bartók és Kodály mindennapi kenyerünkké vált. tartani és elhelyezni – azonos méret, keret és festői
Sok zeneszerző van, akit szeretek hallgatni és aki- megjelenítés. Ha valóban van érdeklődés a Kodály
nek a világa érdekel. Ilyenek pl. Alban Berg, Pierre Intézet vagy a város részéről a portrék iránt, ez nagy
Boulez, Lutoslawski, Karl Heinz Stockhausen. lökést adna a munkámnak.

A magyar művészetben Bernáth Aurélt tartom az 1984
egyik legjelentősebb festőnek. Személyisége és
festészete egy olyan generációt nevelt fel, amely 1984 tavaszán Dohnál Tiborral, Hegyi Györggyel együtt
megújító volt. a szenyezsi Művésztelep munkájába kapcsolódnak
be. Az ott töltött időről szóló beszámolót – feltétele-
Az egyetemes művészetben egyik legjelentősebb zem – a pályázatot kiírók részére kellett eljuttatnia.
alkotónak is a szó legnemesebb értelmében nagy
művésznek Max Ernst-t tartom. Az alkotás folya- Szenyezsi Művésztelep
matában olyan eszközökre talált rá, melyek lehe- Szenyezs-tó, amely kb. 70 km-re van Moszkvától
tővé tették számára, hogy bevilágítson az életnek észak­ra. A művésztelep a tó partján létesült nagyon
olyan rétegeibe, amelyekről eddig nem tudtunk. szép természeti környezetben. Külön épületrészben
Művészetét a látás öröme hatja át. vannak a lakószobák és külön a műtermek. A lakó-
szobákról el kell mondani, hogy hagytak némi kívánni-
1982 körül valót maguk után. A munkakörülmények viszont ked-
vezőek voltak, három csoport dolgozott ebben a két
A Műcsarnoki kiállítás után Kóka Kecskeméten is hónapban az Alkotóházban.
keresett kiállítási helyszínt. Elutasították.
Grafikus, festő és egy „monumalista” csoport. Mi
A Kecskeméti Kodály Intézet felfigyelt Kóka Ko- magyarok a „monumalista” csoportba voltunk meg-
dály-portréjára, erről levélben értesítették. hívva, amelynek témája a mozaik volt. A csoport-
ban képviselve volt a legtöbb szovjet köztársaság.
A válaszlevél kitér arra is, hogy Bartók és Kodály Főleg fiatal, de már több évi murális munkán túl
portréját együtt kellene tartani. Bartók portréja lévő kollégával. Kitűnő felkészültségű és tehetsé-
Svájcba került az Egyesült Nemzetek Szövetségé- ges kollégákkal ismerkedtünk meg. Ennek a két-
nek könyvtárához vezető falszakaszra. Kodály port- hónapos együtt- munkálkodásnak és együttélésnek
réjának hollétét eddig nem sikerült felderíteni. az volt egyik és nagyon szimpatikus célja, hogy az
egymástól távol élő fiatal képzőművészek megis-
Kecskemét, Kodály Intézet merjék egymást és egymás munkáit, kicseréljék
Nagyon örülök a Kodály-portré iránti érdeklődés- tapasztalataikat. E kollégák kivitelezett munkáikat
nek. Végre felkeltettem valamivel Kecskemét ér- diavetítéseken ismerhettük meg.
deklődését. Két évvel ezelőtt végigkilincseltem né-
hány intézményt Kecskeméten egy egyéni kiállítás A Szövetség szervezésében Moszkvába utaztunk,
érdekében, de a dolog nem jött össze. Visszatérve ahol módunkban volt az utóbbi évek mozaikmun-
Kodályra, a Műcsarnokban kiállított Kodály-portré a káit megismerni. Az elmúlt 10 év legjobb murális
Művelődési Minisztérium tulajdona, és a Műcsarnok munkáiról diavetítéses előadást tartott a Szovjet
raktárában van. Ez az információ ma már lehet, hogy Szövetség munkatársa és ennek a szakterületnek a
téves, de ha a kép máshol van, a Műcsarnokban tud- művészettörténész referense.
nak róla. A Bartók-portré a Kodály-portré pandant-ja.
Én úgy gondoltam, hogy a két képet együtt kellene Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i 23

Be kell vallani őszintén, nem kis irigység töltött 1985
el minket ennyi munka láttán és sokszor gondol-
tunk az itthoni ínséges viszonyokra… Semmi sem Kóka harcol, hogy kiállíthasson. A Művelődési Mi-
jellemzőbb – még az ország méreteit, arányait fi- nisztériumba írott levele is bizonyítja, hogy valóban
gyelembe véve is – mint az, hogy három mozaikgyár bojkottálták kiállítási lehetőségeit.
dolgozik a szovjet kollégáknak és látja el anyaggal
ezt a szakmát. Minősége jó, hátránya, hogy na- Művelődési Minisztérium Képzőművészeti osztály
gyobb darabokba öntik és törni kell, ámbár ezt a Horváth György osztályvezető
szovjet kollégák nem tartják hátránynak. Jómagam
mindig a törés közben több sebből vérző ujjamnak 1983 február hónapban egyéni kiállításra szóló ké­
adtam igazat. relmet adtam be a kiállítási intézményekhez, amely-
ben vagy a Műcsarnok kamaratermét vagy a Dorottya
Ettől függetlenül nem kis segítség volna a Szovjet utcai kiállító termet kértem. A kiállítási intézmények
Szövetségtől, ha közreműködése révén ezek a gyá- a Művelődési Minisztériummal egyetértésben a ké-
rak anyagot szállítanának a magyar mozaikszakma rést elutasították.
részére. Sajnos az ilyen irányú kérésünkre, kérdése-
inkre semmi konkrét ígéretet nem kaptunk, sőt még Ez a tárgyilagos szemlélő számára is diszkriminá-
bíztatást sem. ciós döntésnek tekinthető, mivel
1. Utolsó kiállításom a fővárosban 1980-ban, tehát
A szorosan vett szakmai programokon túl nagyszerű négy évvel ezelőtt volt.
élmény volt a leningrádi és zagorszki kirándulás. 2. 25 éves szakmai jelenlét után nehezen tudok
valódi kiállítási értékrendet elképzelni, amelybe az
A Kassákról könyvet írni szándékozó Horpácsi Sándor7 én kiállításom nem illeszthető be!
információt gyűjtött Kókától is. 3. Nem a Műcsarnok nagytermeit kértem, hanem
Neki írta ezt a levelet: kamara jellegű kiállítás céljára, két kisebb és kü-
lönböző kiállítótermet jelöltem meg a programter-
Nagyon sajnálom, hogy nem tudok segíteni, mert vezők munkáját megkönnyítendő.
Kassák Lajost nem ismertem személyesen. Munkái-
val gyakran találkoztam, de nem tettek rám mélyebb Ezért a döntés ellen fellebbezek és kérem kiállí-
benyomást. Én a művészet romantikus ágához érzem tási kérelmem újbóli és tárgyilagos elbírálását.
közelebb állónak magam. Ennél fogva Kassák száraz
racionalizmusa mindig idegen volt számomra. Ettől Kóka Ferenc
függetlenül érdeklődve várom könyvének megjelené-
sét, melyet hasznosnak és szükségesnek tekintek.

Szentendre, 1984. február 18.

Szívélyes üdvözlettel:
Kóka Ferenc

9 Horpácsi Sándor (1939–1998) Kassákról írt cikke a Palócföld
21. év f. 3. sz. 1987-ben megjelent.

24 Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i

1987 1989

1963-ban Kóka Derkovits-ösztöndíjban részesült. Kóka is tagja volt az aacheni Ludwig Sammlung ma-­
Életre szóló, meghatározó lehetőséget biztosított gyarországi kiállítóinak 1989-ben. A Mulatozó társa­
számára ez az ösztöndíj. Ennyi év távlatából is a ság halállal című nagyméretű, háborúellenes munká-
hála érződik ki az alábbi levélből. jának címében is szerepeltetni akarta eredeti szán-
dékát. A kiállítást szervező Magyar Nemzeti Galéria
Kedves F. Gábor! megváltoztatta a címet. Kóka ezt nem fogadta el,
A kérdésre, hogy mit jelentett számomra a Der- indoklással együtt, kompromisszumos megoldást ja-
kovits-ösztöndíj, röviden azt mondhatom, hogy a vasolva írt Bereczky Lorándnak. A munkát a Ludwig
festészet máig tartó gyakorlatát, szakmai jelenlé- Múzeum megvásárolta.
tet, festői látásmódom kialakulását. Felmentést a
mindennapos anyagi gondoktól, lehetőséget a kon- Kedves Lóri!
centrált munkára, a fejlődésre, gyarapodást szelle- Az aacheni Ludwig Sammlungban kiállított festmé-
mekben, képzőművészeti kultúrában, tanulmányban. nyem címét – mint azt te is tudod – megkérdezésem és
Végül, de nem utolsó sorban, bizalmat. hozzájárulásom nélkül megváltoztatták. A Mulatozó
társaság halállal – soha többé Hirosimát címből
Szentendre, 1987. október 30. elhagyták „a soha többé Hirosimát”. Ezt az aacheni
megnyitón tudtam meg. Meglepő és váratlan volt
1988 körül a tény, hogy ezt a kérdést a katalógus szerkeszté-
se közben miért nem lehetett velem megbeszélni.
A megmaradt dokumentumokból nem következtet- Sajnálom, hogy erre csak most kerülhet sor.
hető ki, hogy milyen pályázatra adta be munkater-
vét. Festői terveinek megismerése miatt érdemes A változtatással nem értek egyet.
közzéadni. Mindazonáltal hajlandó vagyok értelmes kompro­
misszumra. A Hirosima nevet hajlandó vagyok elhagyni
1966-ban festettem az első háborús témájú ké- a kérdéses részben. A gondolatjelhez és az utána kö-
pem, amely az atomháború elleni tiltakozás jegyében vetkező mondatrészhez ragaszkodom, a tel­jes cím te-
született. Ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. hát Mulatozó társaság halállal – soha többé háborút.
Továbbra is szándékomban áll az emberek békevá- Tudniillik ez a kép alapgondolata. Jóllehet di-
gyát kifejező művek létrehozása. Olyan témák is a daktikusnak tűnik, de én fontosnak tartom ezt a
jövő tervei között szerepelnek, amelyek már klas�- címben is megfogalmazni. Ha ez a korrekció, azaz
szikusnak mondhatók, például ember és környeze- helyreigazitás nem történik meg, a kép erkölcsi és
te, ember és föld kapcsolata, ember és munka, stb. anyagi sorsáért előkerül a felelősség kérdése.
Ezek olyan témakörök, melyek nem csak egy, de Az ügybeni intézkedésről és annak eredményéről
több évre szóló feladatot is jelentenek. értesítést várva,

üdvözöl
Kóka Ferenc

Szentendre 1989. február 15.

Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i 25

1995 nem találkoztam. Büszkesége, a világgal szembeni
zárkózottsága érzékenységével és sérülékenységé-
Szeretett gimnáziumi tanáruknak, Viski Balás László­ vel magyarázható. Életének ebben az időszakában
nak8 rendeztek kiállítást volt tanítványai az Ernst nagyon sok sérelem érte, a művészeti életből való
Múzeumban. A katalógusban megosztották meste- kitaszítottsága magányossá tette őt. Kívülről várt
rükről őrzött emlékeiket. Kóka bensőséges emléke- sikerek hiányában a munka bensőséges örömeivel
zése hitelesen felidézi mesterének alakját. és sikerélményével kárpótolta magát.

Viski Balás Lászlóról Halála üzenet az utókor számára. Kiállításának
1954-ben, amikor az első tanítási napon a Képzőmű- utolsó napján a kiállítóteremben halt meg (Ernst
vészeti Gimnáziumba beléptem, kerestem azt a mű- Múzeum) szívroham következtében. Előtte való nap
termet és tanárt, akihez beosztottak. Hamarosan jelent meg kiállításáról egy hitvány kritika, egy je-
megtaláltam a nevem az egyik műteremajtón, ott lentéktelen tollnok írása, amely előre hozta halálát.
a tanár nevét is. Balás Lászlóét, akit a gondviselés
jóvoltából kijelöltek, hogy tanítson és bevezessen a Élete és munkássága mind szakmai, mind erkölcsi
szakma, más szóval a valóság rejtelmeibe. szempontból példaértékű volt tanítványai számára.

Beléptem az ajtón, megláttam őt, valamilyen ke- Szentendre, 1995. február 5.
zében lévő írással foglalkozott, amelyből belépé-
semkor felpillantott. Tekintete rideg, szigorú, ba- Római Ösztöndíjra 1985-től szinte minden évben bead-
rátságtalanul távolságtartó volt. Annyira riasztó, ta pályázatát, de nem kapott lehetőséget. Az 1995-ös
hogy kifordultam a műteremből és belopakodtam a pályázat munkatervét közreadjuk.
mellette lévőbe. Ennek az osztálynak vezetője egy
Pap nevű tanár volt, érdeklődő, barna meleg tekin- RMAÖ pályázat munkaterve, 1995. június 4.
tettel. Mozgás közben egyik lábát mereven húzta Az olasz reneszánsz tanulmányozása
maga után. Feltehetőleg ez is hozzájárult ahhoz, Az utóbbi években sokat foglalkoztat a tér és pers­
hogy bizalmat ébresszen bennem. Naivan arra gon- pektíva problémája, ezért Ucello, Mantegna, Piero
doltam, ha ügyesen lapítok, talán kihúzhatok négy della Francesca matematizált szín- és térlátása.
évet ennél a tanárnál. Elkezdődött a rajzóra és a Főként pedig a firenzei plasztikus ábrázolás jellem-
második óra vége felé megjelent az ajtóban Balás zőinek, és a velencei koloritnak, illetve festőiség-
tanár úr, valószínűleg a korábban látott írással a nek mélyebb megismerése is.
kezében. Engem keresett “Egy elveszett növendé-
kemet keresem”– mondta. Miután felfedték kiléte- Korunk festészetéből főleg Renato Guttuso, és az
met, idegesen, csalódástól lesújtva, szedelődzköd- olasz realista festészet képviselői érdekelnének.
ve, amit az egyik kezemmel felvettem, a másikból A rajz és a kompozíció szerepe a reneszánszban,
kihullott zavaromban. különös tekintettel Ucello, Mantegna, Piero della
Francesca festészetében.
Ezután a fentiek ellenére elkezdődött négy cso-
dálatos év. Viski Balás László a legmelegebb szívű Róma, Arezzo és Firenze múzeumaiban található
és a legjóságosabb ember volt, akihez hasonlóval munkák tanulmányozása.

8 Viski Balás László (1909–1964) festőművész, rajztanár, a Képző- A pályázathoz meg kellett adni
és Iparművészeti Szakközépiskola tantestületének Örökös Tagja az eddigi külföldi útjait is.
Külföldi útjaim:
26 Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i Franciaország, Belgium, Hollandia, NSZK

Kóka nagyra becsült főiskolai mestere Bernáth Aurél pek és a történet poézisa, romantikája régóta nem
volt. A volt Bernáth-tanítványok által szervezett, Ber- tapasztalt hatással volt rám. Fájdalmasan szép ér-
náth születésének 100. évfordulójára rendezett emlék- zelmi hullámok ragadtak magával és sírtam.
kiállítás alkalmára jegyezte le gondolatait mesteréről.
Ritkán tapasztalható, hogy a művészetnek milyen
Bernáth Aurél nagyszerű festő és kiváló tanár volt. hatalmas ereje van az emberi lélek felett. Ezt a ha-
Roppant élvezetes és tanulságos korrektúrákat tar- tást csak igen kevesen tudták elérni a művészetben
tott. Ezeken az órákon nemcsak képzőművészetről – erre születni kell, ez a zsenik kiváltsága.
esett szó. Gondolatébresztő párbeszéd alakult ki
életről, művészetről egyaránt. Előfordult, hogy egy Ária a film címe
halom könyvvel érkezett az osztályba, a könyvpi- A filmrészlet címe: Depuis Le Jour
ac legfrissebb újdonságaival. Egy ilyen alkalommal A Louis operából Gustave Charpantiertől
Shakespeare-szonetteket hozott magával és káprá- Énekelt: Leontyn Price
zatosan hasonlította össze ugyanannak a szonett- Vezényelt: Molinari Pradelli
nek két költő különböző fordítását. Szinte tapint- Szereplők:
hatóvá vált, hogy az egyik miért jobb a másiknál. (A Öreg hölgy : Amy Johanson
jobb Szabó Lőrincé volt, a másik nevére sajnos már Fiatal hölgy: Tilda Swinton
nem emlékszem.) Fiatal férfi: Spencer Leight
Az operát 1901-ben mutatták be
Jóllehet erősen kötődtünk hozzá, mindnyájan Budapesten Várady S. magyar fordításával.
megtaláltuk saját stílusunkat. A tőle tanultak nem
gátolták az egyéni festői látásmód kialakulását. 1996
Művészetének panteisztikus világképe tette ezt
lehetővé. Festészetét, emberi és pedagógiai jel- Kóka is részt vett a Művészetbefogadás és művé-
lemzőit nem a zárt, egy tömbből faragott szellemi szetkritika kollokviumon, Poziciók és irritációk Kele-
struktúra alkotta. Az európai kultúra különféle ár- ten és Nyugaton című előadáson, melyet 1996. feb­-
nyalatai ötvöződtek benne. Ezáltal jelentett egye- ruár 7-én és 8-án tartottak. Nagyon elégedetlen volt
dülállóan remek „startgépet” tanítványai számára. a Westkunst 9 egydimenziós gondolkodásával, s pár-
huzamot látott saját korának művészetkritikájával.
Szentendre, 1995. június 28. Felszólalását leírta magának, így maradt meg szá-
munkra.
Kóka Naplójából való ez a bejegyzés. Érzékenységé-
nek, a művészet erejében való hitének bizonyítéka ez Egyetért-e Glózer László, hogy a Westkunst egy
a kis írás. jellegzetesen egydimenziós gondolkodás eredménye
volt, amely az írástudók felelősségét tekintve nem
1995. október az együttműködés, hídépítés szerepét szolgálta,
Érdekes filmet láttam (felvettem videóra) a 3 Sat-on, hanem a szembeállást?
Ária a címe. Híres operaáriákra, híres filmrendezők
maguk írta történeteket vittek filmre. Ezek közül a 9 A Westkunst László Glózer könyve volt a művészet huszadik
Derek Jarman által írt és rendezett rész nagy hatás- század közepi fejlődéséről, a modernizmus virágzásának koráról,
sal volt rám. Megindítóan szép ária, Depuis Le Jour a művészet kiterjedéséről.
(Louis G. Charpantiertől), megindítóan szép törté-
nettel. Belső történettel. Egy idős hölgy az élettől Í r á s a i , g o n d o l ata i , l e v e l e i 27
búcsúzva visszaemlékezik ifjúságára. A zene, a ké-

Mi a véleménye Glózer Lászlónak, illetve a meg- Kóka Ferenc baráti köréhez tartozott az Olaszor-
hívott vendégeinek arról, hogy a mai művészetnek szágban élő Moór Magda festőművész. A Vigadóban
megvannak-e a kellő és megfelelő eszközei ahhoz, rendezett kiállítás után számolt be Moór Magdának
hogy a valóságban és a társadalmakban lejátszódó érzéseiről.
folyamatokat ábrázolni tudja?
…A kiállítás szép volt, nagyon örültem, hogy si-
Miként értékelik az 1995-ös Velencei Biennálét került összehozni. A megnyitón meglepően sokan
a szakírók? Számomra a Giardiniben lévő nemzeti voltak (több mint 250 főt számoltak a teremőrök).
pavilonok az elhagyott templomok benyomását kel- Ott volt Juhász Feri a költő, az egész családdal,
tették, kivéve az olaszok pavilonját. feleség, anyós és gyerekek. Nagyon sok kolléga,
ami mostanában nem jellemző a megnyitókra. Taps
Jean Claire alternatívája a Palazzo Grossiban re- igen, pénz sehol.
veláció volt. Valódi, a művészet eredetiségét drámai
erővel reprezentáló, dokumentálva, hogy a művé- …Nagyon csábító a római és milánói program le-
szet nem elsősorban formai, hanem etikai kérdés. hetősége, de a jelen körülmények között nem tudok
utazni.
Mi van itthon? Itthon is ugyanaz az egydimenzi-
ós gondolkozás érzékelhető, mint amilyen az 50-es Üdvözli
években itthon és nyugaton is tapasztalható volt. Kóka Ferenc
A valóságot oly mélyre ásták, hogy még a politiku-
saink is a szimbólumok politikáját csinálják. Hová
tűntek szellemi életünkből a másként gondolkodók,
amikor száz sebből vérzik az ország? Egy ilyen be-
szélgetést nem most, sokkal korábban, mondjuk
1981-ben kellett volna meghirdetni, akkor lett vol-
na igazán érdekes aurája.

Isten őrizzen meg attól, hogy Beke László zsűri-
zési szabályzata, rendszere átmenjen a köztudatba.
Minden bürokrácia erről álmodik, a diktatúrákról
nem is beszélve.

Nem akarok erkölcscsősz lenni egy frivol társada-
lomban, de ide vezet a formalizmus. A formalizmus
az életben, a művészetben és a politikában. Forma-
lizmus az, amikor polgárságról beszélünk. Magyar-
országon szegény és gazdag emberek vannak, egy
szűk társadalmi réteg, amely átvette a hatalmat a
régi szűk rétegtől. Ez a polgárság?

28 Í r á s a i , g o n d o l a t a i , l e v e l e i

VÁLOGATÁS
A KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUSOK

ELŐ S Z AVÁ BÓL

A kiállítások katalógusainak előszava segít megismerni a művész
korabeli elfogadottságát. A következő válogatás az 1969 és 2001
között időszak megmaradt katalógusai közül idéz. Sajnálatos,
hogy olyan jelentős kiállításról, mint az 1980-as Műcsarnok-beli
volt, nem maradt fenn katalógus.
1969-ben Németh Lajos Kóka gyors fejlődését, érzelmi telített-
ségét és festői gazdagságát ismeri el. 1983-ban Végvári Lajos
a megérző rácsodálkozást, a mindennapi valóságba transzformált
mitikus hősök ábrázolását emeli ki. 1987-ben Bereczky Loránd az
áramló festőiséget, a kompozíciós rendet, az etikai tisztességet
tartja fontosnak. 1997-ben Haulisch Lenke a harmónia és szépség
festőjének ismeri el, aki azonban azt is érzékeli, hogy az emberi-
ség nagy veszélyben van. 2001-ben Gyémánt László visszaemlé-
kezésében nemcsak Kóka szakmai felkészültségét hangsúlyozza,
hanem az új Gresham-kör meg­alakítása kapcsán a közös program
és -nevező alapvető fontosságát is.

29

1969 fejlődésének az útját jelzik, hanem jelenlegi piktú-
ránk java termésének mércéjével is mérhetők.
Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
Mint mindenkinek, természetesen Kókának is
Néhány éve tűntek fel Kóka Ferenc képei a tárla- megvannak az elődei, tényleges és választott mes-
tokon, elsősorban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója terei. A Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél
rendezvényein, és örömmel állapíthattuk meg, hogy volt a mestere, művészetének gondolati előfelté-
személyében ismét tehetséges festő jelentkezett. tele pedig elsősorban Max Ernst piktúrája. Az első
Az első képeiben ugyan a festői alakítást, az át- pillanatban egymást kizáró ellentétnek hat e két
gondolt kompozíciót még inkább a fakturális izgalom név, a gyakorlatban azonban megtalálható a híd.
helyettesítette, hiányzott még a logikus kép-építés, Max Ernst piktúrájából Kóka ugyanis leginkább a
a festői részletekben elveszett az Egész gondola- növényi vegetáció szövevényét szürreálissá fokozó
ta, de a nyilvánvaló tehetség már megmutatkozott e képekhez és a szürrealitás révén a mítosz hangula-
képekben is. Fejlődése gyors volt, hiszen úgyszólván tát áhító attitűdhöz kapcsolódik, ez pedig már talál
minden újabb képe egyúttal előrelépés is volt, szak- érintkezési felületet Bernáth művészetével, külö-
mai mélyebbé válás és tisztulás. A legújabb művek nösen az 1930 körül festett képek természetlátásá-
pedig azt tanúsítják, hogy véget ért a felkészülés val és az emberi figurák átszellemített ábrázolásá-
szakasza, a fiatal festő túljutott a keresésen. E leg- val. Kóka legújabb képein azonban e két név csak
újabb festmények már nem csupán Kóka művészi mint kiindulópont érződik, túllépett ugyanis a hatás
primer fokán, festői világa mind tartalmi, mind for-
30 Vá l o g a t á s k i á l l í t á s i k a t a l ó g u s o k e l ő s z a v a i b ó l mai értelemben önállóvá vált. Új műveiben túl is
haladta a korábbi képek dekomponált, a részletfes-

tőiségnek és a faktúrának túl nagy szerepet szánó 1983
festőmódszert és elhagyta az illusztratív megoldá-
sokat is. Képein a dekoratív elemek a szövevényes Miskolci Galéria, Miskolc
festőiséggel ötvöződnek, a plasztikus és síkszerű
formálás, a sötét és világos színek ütemesen vált- Nehéz elfogódottság, illetve elfogultság nélkül ír-
ják egymást, a kép belső ritmusa egységbe fűzi a nom Kóka Ferenc művészetéről. Ahhoz a számomra
festői részleteket. Művészetének jellemző vonásai, feledhetetlen művészgenerációhoz tartozott, ame-
az érzelmi telítettség és a festői gazdagság e képe- lyet, mint kezdő főiskolai tanár az első évtől az
in is megmaradtak, de itt a képorganizmus elemei- ötödik évig tanítottam. Nehéz idők voltak ezek, az
ként, a művészi fegyelemtől rendezetten. Művésze- intézmény élén a renegát avantgard művész, Bort-
te gazdag lehetőségeket rejt magában. nyik Sándor állt, aki inkább elfogadta a zsdanovi
esztétikát, mint a főiskolán uralkodó posztimp-
Németh Lajos resszionista szemléletet, melynek Bernáth Aurél és
Szőnyi István voltak a legjellegzetesebb képviselői.
Ebben az időben magam is Bernáth művészetének
csodálója voltam és különösen kedveltem az ő ta-
nítványait. Ez annál inkább indokolt volt, mert bár
a növendékek elosztása meglehetősen gépiesen
történt, mégis Bernáth ügyes kézzel „meg tudta

V á l o g a t á s k i á l l í t á s i k a t a l ó g u s o k e l ő s z a v a i b ó l 31

kaparintani” osztálya számára a legintelligensebb vészekről, alkotókról beszélgettünk, akiknek is-
és legreményteljesebb fiatalokat. meretét a főiskola programja éppúgy tiltotta, mint
Bernáth mester.
Ennek az évfolyamnak olyan kiváló tagjai voltak,
mint Lakner László, Sváby Lajos, Korga György és Olyan volt ez az élet, mint valami képzeletbeli pa-
nem utolsósorban Kóka Ferenc. A harmincnégy éves radicsom: a sztálinizmus világa már alkonyulóban,
tanár és az alig egy tucat évvel fiatalabb növen- de még nem tudtuk, mi lesz a magyar művészet új
dékek között egyfajta cinkos barátság alakult ki. útja, mit szabad és mit merhetünk tenni. Mint a
Úgy éreztem ekkor, mintha ismét húszéves vol- paradicsombeli Ádám és Éva, a jó és a gonosz tudás
nék, amikor egy szobában laktam több, azóta híres fájának almájaként csemegéztük Ben Shan és Max
képzőművésszel – többek között Seres Jánossal. Ernst munkáit. Utóbbinak az újfajta festőtechniká-
Ezek a fiatalemberek kitöltötték az egész napo- ról, a frottázsról (dörzsölés) írt tanulmányát némi
mat. Nemcsak heti négy óra művészettörténeten szorongással, a vetítőterem ajtajának nyitását fi-
találkoztunk, hanem legalább két délelőtt voltam gyelve ismertettem meg velük.
hetente a műtermükben. Figyeltem fejlődésüket,
megvitattam velük aggályaikat, és velük együtt Ez az emlék tódul fel bennem Kóka Ferenc képeit
szeretve lázadoztam Bernáth Aurél kizárólagosság- vizsgálgatva. Azt hiszem, részem van abban, hogy
ra törekvő esztétikája ellen. Minden növendék, de Kóka megtalálta azokat a dekoratív és egyben a fes-
leginkább a tehetségesebbje, igyekezett kifürkész- ték-anyag misztériumára utaló megoldási formákat,
ni Bernáth Aurél művészetének titkát, megfejteni melyek mint valami távoli világ jelei bukkannak fel
varázslatának rejtélyét. Délután a könyvtárban, képein. Vagy talán egy számunkra láthatatlan, kü-
majd később a művészettörténet órákon olyan mű- lönleges dimenziórendszerből kikémlelt mozzana-
tok ezek. Bizonyos, hogy Kóka Ferenc festészete a
32 Vá l o g a t á s k i á l l í t á s i k a t a l ó g u s o k e l ő s z a v a i b ó l

felfedezés, a megérző rácsodálkozás és az áhítatos Kóka művészete, művészettörténeti vonatkozás-
érzés művészete. A szürrealizmus – romantikája – ban mindenképpen tudatos, ezt a sajátosságát a ki-
működik festői tevékenységében és hogy minden- fejezés és a megjelenítés grammatikai pontossága
nek meglegyen a dialektikus ellentéte, gondolatait csak fokozza. A logikának és a mesterségbeli fel-
a lehető legszabatosabb formában, mesterségbeli készültségnek ezt a világát meglepően, szinte rob-
tudásának megdöbbentően pontos eszközeivel je- banásszerűen törik át és oszlatják szét látomásai,
leníti meg. Ebben a csodás, az anyag igézetéből álomszerű, boldog harmóniára törekvő indulatai.
kibomló költészetben helyezi el realisztikus figurá-
it, akik hol Szibillák, hol Vénuszok, Pierrot-k vagy Ebben a szerencsés kettősségben az értelmi és
Ikaroszok, egyszóval az emberi lét nagy gondolata- képzeleti világ szintézisében tudnám megragadni
it, rejtélyeit megtestesítő jelképek, álmainkból a Kóka művészetének alkotó elemeit: egyszerre ért-
mindennapi valóságba transzponált mitikus hősök. hető és mégis elvontnak tűnő alkotásainak jelleg-
zetességeit. Minden bizonnyal izgalmas képviselője
A magam részéről nem tartom fontosnak Kóka ő a huszadik század végi művészetnek, mert olyan
Ferenc stílusának elemzését, mert Kóka, (kulturált szintézisre tör, amelyben az elvontság és a konkrét
művészként) természetes, hogy a régebbi és a hu- tárgyilagosság békén megfér egymással.
szadik századi művészet neki tetsző elemeit tuda-
tosan alkalmazza. Ő is magától értendőnek tartja Végvári Lajos
Picasso-nak azt az újítását, hogy napjainkban a
természeti valóság mellett egyenrangú inspiráció Vá l o g a t á s k i á l l í t á s i k a t a l ó g u s o k e l ő s z a v a i b ó l 33
mellett értékelhetjük a másodlagos természettől,
a művészettől kapott impulzusokat.

1987 jelentett. Meghaladása éppen a „tiszta harmónia”,
s a napi gondokat kerülő steril esztétizálás tekin-
Vörösmarty Művelődési Központ, Bonyhád tetében volt lehetséges. Kóka Ferenc vállalta a
nem csekély buktatót magában rejtő utat. Az igazi
1960-ban diplomázott, így a pályakezdéskor nem önállóságot azok a művek jelezték, amelyek a kor
volt szüksége önmarcangoló szembenézésre és sé- eseményeihez kapcsolódó állásfoglalásáról tudó-
mát elfogadó, tévutat tagadó kinyilatkoztatásra. sítottak, és amelyekben egyre kavargóbban, egyre
Természetes volt, hogy a művészeti progresszió, az indulatosabban ölelkeztek a koloritban tüzessé vált
egyéni útkeresés és a műveket igénylő, honoráló formák, s amelyeken a festői és rajzos elemek, a
társadalmi érdeklődés egymással összefüggésben, figuratív és non-figuratív megoldások dinamikus
ösztönző erőt jelentő rendszerében bontakozik ki. feszültsége újfajta, gondolati igényességű diszhar-
Csupán a tanuló évek mestereinek természetes móniát teremtett.
hatásán kellett felülemelkedni, az alapozó képzés
iskolás rutinját kellett meghaladni. Mindehhez a Bámulatos mesterségbeli tudással, áramló fes-
művészi és emberi tartás tekintetében a „Gresham” tőiséggel, a modern törekvések iránti érdeklődéssel
hagyományok kipróbált hagyományai adtak funda- nőtt ki a pályakezdés éveiből Kóka Ferenc. 1969-
mentumot. ben már teljesen önálló művészként mutatkozott
be a Kulturális Kapcsolatok Intézetében rendezett
Az induláshoz etikai és szakmai útravalót adó ha- egyéni tárlaton. Az első kiállítási próbatétel óta el-
gyomány történelmileg igazolt súlya erős vonzóerőt telt évtized – amelynek eredményeiről a mostani
bemutató ad számot – a finomodás, s az emberi,
34 Vá l o g atá s k i á l l í tá s i k ata l ó g u s o k e l ő s z ava i b ó l szakmai elmélyülés évtizede volt.

Megmaradtak azok az eredmények, amelyek az harcát. Meggyőződhet arról, hogy a kortás művé-
önállóságot igazolták: Kóka Ferenc festészetének szetünkben ma nagyobb erény az etikai tisztaság,
ma is sajátja a varázslatos kolorit, a pontos szer- mint a problémamentes megfelelés. Látni kell azt
kesztésű kompozíciós rend, a felület mozgalmassá- is, hogy alkotásai többszólamúak: a vizuális él-
ga a rajzosság és a festőiség organikus együttléte. ményben felizzik egy gondolkodó, a világ dolgairól
Csak tudatosabban használja eszközeit, kevesebb véleményt formáló művész morálisan tiszta mon-
a spontaneitás, bár a művek frissességét jelentő danivalója is. E mondandó hív természetet csodálni,
indulat nem csökkent. Az évtized során született embert becsülni, kultúránkat élményszerűen átélni,
festmények szinte kronológiai sorrendben is jel- és ezen keresztül korunkat jobban megérteni. Kóka
zik, hogy hogyan ível a felszabadult, szinte játékos Ferenc festészete a művészet emberformáló ere-
örömből eredő festői „rátalálástól” a tudatosan jébe vetett hiten alapszik, jelképteremtés e hit, a
épített mondanivaló etikai tartásáig, az alkotói választott hivatás bensőséges dicsérete.
felelősségig a pálya. Anélkül, hogy folytonosan
stílusváltást kellene regisztrálnia. Kóka Ferenc Bereczky Loránd
munkásságát a műveiben fellelhető improvizáció
és a konvenció, tehát az újszerűség és az érthető- Vá l o g a t á s k i á l l í t á s i k a t a l ó g u s o k e l ő s z a v a i b ó l 35
ség szokatlan egysége miatt nem mindig fogadta
dicsérettel a minősítő gyakorlat. De a mostani, év-
tizedre visszanéző tárlat talán a nagyobb áttekintés
lehetőségével igazolhatja a művészt. Bizonyíthat-
ja következetességét, feltárhatja alkotói gondjait,

1997 netileg visszaszorult művészetében a látvány. A
tónusfestészet elhagyása, a kép felületének játé-
Árkád Galéria, Budapest – Új Gresham-kör kiállítás kos megdolgozása foglalkoztatta, örömteli színei, a
Kóka Ferenc festő (1934–1997) napsütötte mediterrán táj, a tenger kékje inspirálta.
Fontosabb ebből az időből a Kis Ikarosz, a Danaidák,
1960-ban fejezte be tanulmányait a Budapesti Kép- az Antik emlék. Az 1980-as években újabb változás
zőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél növendéke- következik be festészetében: nagyobb szerepet kap
ként. 1963-ban Derkovits-ösztöndíjat nyert, 1972- a rajz, a színek visszaszorulnak, megnyílik a tér.
ben Munkácsy-díjat. Számos egyéni és csoportos Ez azonban nem a reális harmadik dimenzió tere,
kiállításon vett rész itthon és külföldön. Művei ma- hanem a kétségekkel megterhelt fantázia metafizi-
gyar, nemzetközi és magángyűjteményekben meg- kus, abszurd térnyílásai. Fő művei ebből a korszak-
találhatóak. ból a Terek (Pilinszky János költészetének ihleté-
sére), a Gőzfürdő változatai és a huszadik századi
A hatvanas években az ún. „szürnaturalista” fia- háborúk ellen készült Mulatozó társaság halállal.
tal magyar művészek közé tatozott, akik a poszt- Kóka Ferenc művészetében az időközönként figyel-
nagybányai természetfestészetet gazdagították az meztető tragikus elemek mellett valójában az élet
érzelmi, tudatalatti világot feltáró szürrealizmus- szépségeiben gyönyörködő, a festészet termékeny
sal, és az „action painting” gesztusfestészetének anyagában örömmel dúskáló, a szemlélőt boldoggá
véletlenszerűségével. Legismertebb képe ebből az tevő, örömteli festészettel ismerkedhettünk meg,
időből az Atomvillanás. A hetvenes években átme- amely számos szálon kötődött a magyar festészet
hagyományaihoz: elsősorban Nagybányához, tragi-
36 Vá l o g a t á s k i á l l í t á s i k a t a l ó g u s o k e l ő s z a v a i b ó l

kus vonásában a magyar romantika klasszikusához, 2001
Madarász Viktorhoz – mindezt a mondanivalójához
felhasználható egyetemes huszadik századi festé- Újpest Galéria, Budapest
szet eredményeivel gazdagítva. A legutóbbi években
az ecsetfestészetnek és a harmónia keresésének Kóka Ferivel 1950-ben együtt nyertünk felvételt a
leértékelődése komoly aggodalommal töltötte el, s Képző- és Iparművészti Gimnáziumba – ez volt éle-
ma már tudjuk, hogy utolsó nagy műve – melyet a tem legszerencsésebb fordulata.
Műcsarnok Magyar Szalon című tárlatán is láthat-
tunk, az Emlékek kertje valamiféle segélykiáltás és Valószínűnek tartom, hogy a csillagok állása és
egyben végrendelet volt az ő valódi nyelvén: a har- minden sorsalakító tényező kegyeltje voltam.
mónia, a szépség, az emberség nagyobb veszélyben
forog, mint valaha, cselekedjünk a megmentéséért! Azontúl, hogy felvételt nyertem, a legjobb rajzta-
nár csoportjába lettem sorolva.
Haulisch Lenke
Ráadásul, amit aztán az idő is igazolt, ritka jó
képességű társakkal egyetemben, Kóka – Lak-
ner – Veres mellett megtartani végig a jeles rajzi
osztályzatot, mélyítette el szakmai biztonságérze-
temet. Természetesen minden elért eredményünk
mögött Balás kíméletlen pedagógiai követelmé-
nyei játszották a legfőbb szerepet. Balás nem raj-
zolni tanított, bár figyelme kiterjedt a legapróbb

Vá l o g a t á s k i á l l í t á s i k a t a l ó g u s o k e l ő s z a v a i b ó l 37

részletekre is, a ceruzahegyezésről a kötőtű mint közti szünetben mindenki beadta a saját otthonából
mérőeszköz helyes alkalmazásán át a rendszeres hozott tízóraiját a közösbe. Általában Ferire osztottuk
múzeumlátogatásig, a Balás-osztályokra mindenkor a szerepet, hogy egy éles finn tőr segítségével os�-
kötelező íratlan viselkedési szabályok és egymás sza ezeket annyifelé, hogy mindegyikünknek jusson
iránti feltétel nélküli szolidaritás volt jellemző.. mindegyikünkéből egy falat. Ezt az étkezési formát
mi úgy hívtuk, hogy Kolkaja, ebből a gyakorlatból
Bár Kókáról van szó, de azt hiszem, hogy bármelyi­ nem lett megőrzendő hagyomány. A szünetekben,
künknek egymásról az első, ami eszünkbe jut a mikor túl voltunk a házi feladat egymásról máso-
Balás és a gimnáziumi évek. Minket a Balás egy lásának óra előtti stresszén, Feri szívesen énekelt
véd- és dacszövetségbe kényszerített, és sajnos az nekünk Lantos Olivér dalokat a pad tetején dobolva
Ő halálával ez szétesett, tán teljesen azért még- hozzá a ritmust. Sőt igazi attrakció volt, mikor a
sem, hisz a Balás emlékére rendezett kiállításon WC-ben a kövezeten szteppelt, mint Fred Astaire.
a Budapest Galériában a következő generációs Ba-
lás-növendékek is velünk együtt szerepeltek: Mé- Mindezzel ellentétben mi kifejezetten stréberek
hes – Konkoly – Birkás – Göbölyös stb. A sötét voltunk, délután nem mentünk haza, bent maradtunk
politikai légkör ellenére számunkra szépek voltak a rajzteremben, mert kedvünket leltük hasábok és
az 50-es évek. körök perspektivikus ábrázolásában, nem is szólva
az árnyékszerkesztések mennyei élvezetéről, 2 B-s
Kóka Feri népszerű volt az osztálytársai köréb­ en. ceruzával húszfilléres rajzlapra. Ilyenkor persze sze-
Permanens jókedve okán különösen télidőben, a gény Balás kénytelen volt velünk bent maradni, mivel
sok nevetéstől ajka középütt gyakran felrepedt, de felügyelet nélkül minket is kizavart volna a Psóra
ez nem okozott fennakadást, talált rá megoldást, a bácsi, a gimi kérlelhetetlen pedellusa.
középső és a mutatóujjával összeszorította. Az órák

38 Vá l o g a t á s k i á l l í t á s i k a t a l ó g u s o k e l ő s z a v a i b ó l

Psóra bácsi mindenre ügyelt, ami engem külö- az analógia, amit a késői érkezéssel kellett volna
nösen érintett, hogy lesből támadta meg a későn összefüggésbe hozni, sem volt világos.
jövőket, és kényszerítette arra, hogy írják fel ne-
vüket és osztályukat arra a fekete táblára, mely Ezt is túléltük, nem úgy, mint szegény Balás, aki
ott állt a bejárati kapuval szemben, legfelül vörös 1962-ben elérte, hogy az Ernst Múzeumban végre
poszta­ ntikvával az ékes felírat: Ma késtem, és ez- kiállíthatta képeit. Mint Bartók Mandarinja, ott halt
zel hazánkban a szocializmus építését gátoltam. meg a zárás napján, féltett képei között.
Termés­zetesen ennyi megszégyenítés után még
nem futott senki a Dunának, de voltak ennél kí- Ezzel kezdetét vette a Balás növendékek szétszó-
nosabb következményei is. Ebédidőben a Nolipa ródása, individualizálódása. Feri beilleszkedett a
irodájában (ő volt a diri) részt vettünk egy úgy- szentendrei művészek közösségébe, Lakner világhí-
nevezett későn jövők értekezletén, ennek megvolt rűvé lett, Veres Öcsi főiskolai tanár, Konkoly vis�-
a maga megszokott rítusa. Az íróasztal fiókjából szajött Párizsból, és elment Pécsre, én is bebaran-
előkerült Bek: A volokalamszki országút-ja, ez egy goltam a világ egy részét, tizenkét év után jöttem
Sztálin-díjas mű volt. Minden alkalommal felolva- haza, de nem találtam vissza.
sásra került a kivégzési rész, melyben Mojsz Uli
Baurdzsán komisszár elvtárs a harci fegyelem meg- 1997-ben tettem kísérletet egy művészeti csoport
szilárdítása végett rövid lelki tusa után feláldozta létrehozására, hogy legyen olyan is, amelyik engem
legjobb barátját. A könyvnek ezt a részletét végül befogad. Emlékezetemben felvillant Németh Lajos
sikerült szóról szóra megtanulnunk anélkül, hogy Gresham Körről szóló írása, ahol felsorolja, hogy
bármi tanulságot vonhattunk volna belőle, de még kik lehettek volna ennek a folytatói, többek között
engem is, ezért gondoltam, hogy a mi társaságunk
lehetne az Új Gresham Kör. Kóka Feri volt az első,
akivel erről beszéltem, és azonnal lelkes társra

Vá l o g a t á s k i á l l í t á s i k a t a l ó g u s o k e l ő s z a v a i b ó l 39

találtam. Azt hiszem, Ő is örült, hogy hosszú idő elhomályosulás jele. Kérdés, hogy tartható-e az
után ismét megtaláltuk egymást. A csoport spon- a művészet, mely feleslegesnek tartja a szakmai
tán alakult az első kerületi Művelődési Házban, Ei- felkészültség elsajátítását csak azért, mert ennek
gel, Mácsai, Benedek György, Nagy Gábor és Szalai ellentéte az akadémizmus sem lenne elfogadható?
Zoltán együttes jelentlétével. A szintén jelen lévő Igy érthető az a közöny, az a társadalmi elszigetelő-
Kárpáti Tamás, asztaltársaságunknak otthonában dés, mely korunkban a művészet helyzetét jellemzi.
felajánlott egy asztalt, Fister István pedig vállal- A művészek egzisztenciális léte az államok, váro-
ta a gazdasági menedzselést. Jókay Mária is se- sok kurátorainak támogatásától függ. Igy az intéz-
gítséget ígért a kapcsolatok kiépítése terén, végül ményes elismertségük is.”
Markó Aranka a Művelődési Ház igazgatója adta a
megalakulásunkhoz szükséges helyiséget. Örömmel Azt gondolom, hogy felesleges folytatnom, mert
és bizakodással szerveztük ötletszerűen az összejö- ennyi a tömör lényege Jean Clair hosszas okfejté-
veteleinket, és itt hangsúlyt kap Kóka Feri szerepe, sének. Nos, ha tudjuk, hogy Kóka utolsó elfoga-
ami nem merült ki a passzív jelenléttel, forszírozta, dott és hirdetett eszmerendszere ezen állításokkal
hogy alkossunk programot, legyen közös nevezőnk, megegyezett, úgy az itt kiállított művek értékelé-
hogy különböztessük meg magunkat a generáltól. séhez több fogódzót nyújt, mintha konstatálnánk az
Azt ajánlotta, hogy nézzük és hallgassuk meg együtt egymást követő stíluskorszakait, miként használta
azt a viedókazettát, amit magával hozott. Ünnepé- Max Ernst frottage technikáját, Pilinszky ábrázolá-
lyesen felálltunk Kárpáti Tamás asztalától, ahol Ju- sában miként valósította meg saját képi líráját, az
dit asszony vendégei voltunk, és eleget tettünk Feri elmúlás vízióit. Ezeket minden látó látja. Különös
indítványának, körülültük a TV-t. A kazettán Jean viszont, hogy képeinek atmoszférája egyre nyo-
Clair művészetpoétikáját hallgattuk végig, és azo- masztóbbá válik, mintegy előre vetíti a tragikus
nosultunk ezzel a felfogással. végkifejletet. Kóka nem élt boldog életet, de nem
volt szerencsétlen sem. Nem azért, mert szakmai
Azt hiszem, hogy Kóka Feri megértéséhez nem elismertsége mindig megvolt, világot látott, és Őt
találhatnék annál kézenfekvőbb, alkalomhoz illőbb is látta a világ, a Derkovits-ösztöndíjtól a Munká-
megemlékező gesztust, mint közreadni Jean Clairtől csy-díjig, nagy murális feladatokig sok mindent
egy-két idézetet: „A művészeti alkotások szerepe elért, de a pesszimizmusra való hajlam független
háttérbe szorult. Az előző korokban mindenkor va- az oksági tényezőktől, viszont Magda személyében
laminek vagy valakinek a szolgálatában állt, és erre eszményi társra lelt. A kettejük közti kapcsolat
a szerepre már nem alkalmas, vagy nem vállalko- olyan mély volt, hogy Feri elvesztését csak annyival
zik. A művészet nagy korszakai azok voltak, amikor a élte túl, míg elintézte a Kóka Alapítvány létrejöt-
művészet valamilyen célt vagy eszmét szolgált, pél- tét, és biztosította a Kóka-életmű fennmaradását,
dául az egyház céljait, vagy valamely monarchiát –, mindezt úgy, hogy számolnia kellett az idő múlásá-
majd a köztársaságok, illetve az avantgarde idején val, az órákkal és a percekkel.
azt az eszmét, mely egy jobb, igazságosabb és szebb
társadalom felé vezet. A mai teoretikusok az utópiák Életük regénybe illő szép és szomorú történet, sőt
összeomlása után a művészet autonómiáját hirdetik, példaértékű.
egy olyan kor eljövetelét, ahol már nem szükséges
hasznosnak lenni –, ez persze egy új utópia, mely- Részemről köszönet illeti a kiállítás szervezőit és
ben a művészet egy nárcisztikus, önmagában létező, köszönet Önöknek is a jelenlétükért.
egy szűk körre – a beavatottak elismerésére kor-
látozódik. Egyfajta szektatevékenységként fogható A kiállítást ezennel megnyitom.
fel, és ez a megnyilvánulás, a hanyatlás, illetve az
Gyémánt László
40 Vá l o g atá s k i á l l í tá s i k ata l ó g u s o k e l ő s z ava i b ó l

KÉPELEMZÉSEK

Ez a fejezet a festő halála után íródott képelemzéseket, tanulmá­
nyokat foglalja magában. Bellák Gábor művészettörténész a könyv­től
függetlenül írt Kóka Virágbolt című munkájáról esszét és hozzájá-
rult, hogy itt megjelentessük. Csiszár Róbert, a szolnoki Damjanich
Múzeum művészeti írója a múzeumban őrzött Kóka munkákat elem-
zi. Feledy Balázs művészettörténész 2001-ben íród­ ott elemzésének
részletei adalékul szolgáltak Kóka művészetének értékeléséhez.
Molnár Valéria fontosnak találta, hogy Kóka és a szabadság vi-
szonyáról az Ikarosz-téma kapcsán írjon. Sipos Endre művészetfi-
lozófus, aki ismerte a festőt, szerette munkáit, művészetfilozófiai
írásaival adózik a munkássága előtt. Somogyi Zsófia művészettör-
ténész összefoglaló tanulmányokban írt a Kókát mélyen foglalkoz-
tató témákról. A tanulmányok érdekessége, hogy az első változat
majd húsz évvel ezelőtt készült Molnár Valéria felkérésére. Vajda
Ildikó operatőrt Kóka Pilinszky – Terek II. munkája inspirálta írásra.
Vannak olyan festmények, amelyek több elemzőt is megérintettek,
így több írás is olvasható egy munkáról.

41

Ötvös, 1960-as évek Külön figyelemre méltó a most készülő gömbölyű
olaj, vászon, 90 x 100 cm forma, s ezen alakzat különböző változatban való
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány visszatérése a képmező egy-egy helyén. S itt nem
pusztán plasztikus formaritmust észlelünk, hanem
Mi nézők is résztvevőivé válunk annak az áhítat- a képi-téri helyek szerves kapcsolatát. Valójában
nak, ami a kézműves alkotómunkát átitatja. Szin- éppen ez a kapcsolat teremti meg a miliőt: az alko-
te megáll a levegő abban a pillanatban, amikor az tó szellemet, s e szellemnek engedelmeskedő kéz
ötvösművész a műtárgy egy pontjára koncentrál a munkáját. A légkört, melyben a műtárgy megszü-
formaalakítás egyik stációjában. letik.

Az ötvösművész mozdulatának zártságával szem- A képet a kék és sárga szín kontrasztja és egysé-
ben áll, illetve komplementer párt alkot a műhely ge kelti életre. A kék ebben az esetben egyrészt a
terének nyitottsága, az ablakon kívüli tér látványa, térbeli mélység, másrészt a szellem tisztaságának
az asztal síkján szétterülő fény. jelképe. A sárgák, barnák, vörösek pedig melegsé-
get árasztanak, s intim kapcsolatot hoznak létre.
Az asztalon elhelyezkedő tárgyak megvilágított,
valamint önárnyékos és vetett árnyékos, ritmikus és Sipos Endre
aritmikus egysége még gazdagabbá teszi a látványt.

42 K é p e l e m z é s e k

Vegyészek, 1960-as évek A kék derengés viszont kintről érkezik.
olaj, vászon, 90 x 110 cm A két kutató nem válik képi tengellyé, szinte beleol-
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány vadnak a lombikvilágba. Puszta tárgyakká szürkülnek
a kísérleti munkafolyamatban. Elvesznek a részletek-
Egy kutatóintézet kémiai laboratóriumának látványa ben, illetve szükségszerűen kell elveszteniük az egész
legalább olyan érdekfeszítő, mint egy festőműte- megragadásának képességét a koncentrációban.
rem vagy iparművészeti műhely. A lehetséges titkok Kóka Ferenc már egész fiatal korában foglalkozott
feltárulkozásának helyszínén állunk. A kevert sötét az emberi lét, az ember társadalmi léte, az elidege-
és a tiszta, világos színek világában. nedés, az eltárgyiasulás, a partikuláris beszűkülés,
a manipulálhatóság problémájával. Az ember világ-
Az a festő, aki ezt a témát kívánja megjeleníteni, ba vetettségével.
annak szembe kell néznie a sokszerűségben megra- A sokszerűségben megtalálni az egységet csak a
gadható egység problémájával. Az emberi lét titkaival. dominancia elvének következetes alkalmazásával le­
het. A dominancia elve pedig igazságfeltárásra, lé-
Az asztalon látható lombikrengeteg mögül ki- nyegmegragadásra épül.
emelkedő két kutató a hajdani alkimisták méltó S mi a feladata a XX. század festőjének? Az igaz-
utódaiként megszállottan szemléli az éppen zajló ság idoljainak, hieroglifáinak, vizuális szimbóluma-
vegyi folyamatokat. A narancssárga és a meleg szí- inak megragadása. Ezzel Kóka Ferenc már pályája
nek izgalmasan villannak fel. kezdetén tisztában volt.

A horizontális képmező bal felső szélét az abla- Sipos Endre
kon beszűrődő külső természeti táj ellenpontozza,
de nem képes kellően egyensúlyozni a belső mes- K é p e l e m z é s e k 43
terséges tér látványát.

Lámpakészítők az Egyesült Izzóban, 1964 A korai realisztikus alkotást szemlélve az döbbent
olaj, vászon, 110 x 90 cm, meg bennünket, hogy a fiatal festő milyen kön�-
Magyar Nemzeti Galéria nyed eleganciával tapintja le a teret, milyen szépen
állítja szembe egymással a nyugodt és mozgalmas
felületeket, s a részletek és az egész között milyen
dinamikus kölcsönhatást tud létrehozni.

A perspektivikus zárt tér létrejöttében a sötét és
világos tónusellentétnek, valamint a három alap-
színnek: a vörösnek, a kéknek és a sárgának van
meghatározó szerepe, valamint a foltok és vonalak
ellentétének.

A hideg színvilág ellenére bensőséges enteriőr
szemlélőivé válunk.

Sipos Endre

44 K épel emz ések

Gépnél, 1964 Az 1964-ben készített képsorozaton belül ez a
olaj, vászon, 120 x 100 cm kép külön figyelmet érdemel. Itt is az alapszínek:
Magyar Nemzeti Galéria a vörösek, sárgák és kékek jelennek meg. A kék
árnyalatok dominálnak. Talán éppen ezért egy éte-
ri tisztaság érzése hatalmasodik el bennünk. Nem
pusztán a szép, fiatal, karcsú munkáslányok lát-
ványától (attól is), hanem magától a légiességtől.
A jobb sarokban lévő ablak teszi a belső teret nyi-
tottá.

A három női alak elhelyezése, ellenpontozása és
egysége, a mozdulatok ritmikája misztikussá vará-
zsolja a hétköznapi jelenetet.

A kiérlelt kompozíció, az alakok és a háttér tiszta
és dinamikus egyensúlya az életmű későbbi alko-
tásaival áll szoros kapcsolatban. (Ez a kép mintául
szolgált volna egy valóban színvonalas szocialis-
ta-realista festészet kialakulásához.)

Sipos Endre

K é p e l e m z é s e k 45

46 K é p e l e m z é s e k

Virágbolt, 1964 Virágbolt, 1964
olaj, vászon, 120 x 92 cm olaj, vászon, 120 × 92 cm
Magyar Nemzeti Galéria Magyar Nemzeti Galéria

A felülnézetből, madártávlatból megjelenített bel- Mint minden művészettörténeti korszakról, az
ső térben ragyognak a tiszta, fénnyel telített szí- 1960-as évekről is elmondható: még nem tudunk
nek: kékek, vörösek, zöldek, sárgák. A kép mégsem róla eleget. Nem ismerjük minden fontosabb al-
széte­ső. Nemcsak azért, mert a sötét és világos kotó életművét, nem ismerjük eléggé a művészek,
színfoltok konkrét formákhoz kötődnek, hanem irányzatok, iskolák és mesterek egymásra gyako-
amiatt is, mivel a festő éppen a színfoltokkal terem- rolt hatását, s ami a legnagyobb probléma: hajla-
tett a képi helyek között egyensúlyt. Figyeljük meg mosak vagyunk az eddig tanult fogalmak, képletek,
a kékek, vörösek, sárgák, a sötét és világoszöldek narratívák szerint megfogalmazni a véleményünket.
viszonyát, néma dialógusát, vagy a fehér sávok és a Szeretnénk bizonyos „nagy” művészegyéniségek
sötétebb zónák kapcsolatát. Ilyen dinamikus, vitális történeteként látni a korszakot, s elfeledkezni a
egyensúlyt Matisse tudott létrehozni csendéletein. kevéssé ismert alkotókról. Pedig a legizgalmasabb
feladat mindig az, ha egy olyan művész munkáit
A nagy, diagonális irányban elhelyezett asztal kö- vesszük szemügyre, akit a nagy művészettörténeti
rül három fiatal nő látható. A kék szoknyás ülő alak összefoglalók legföljebb csak a névsorolvasásban
a középtér főszereplője. A sárga és a vörös ruhás említenek meg.
leányok a háttér cezúrapontjain állnak. A formák
horizontális, vertikális és diagonális irányulásai ily Kóka Ferenc az 1960 körül színre lépő nagy mű-
módon alkotnak egységbe foglalt kontrasztot. A vésznemzedéknek volt a tagja. A Képzőművészeti
kép szilárd szerkezeti váza, nyitott és zárt konst- Főiskolán 1960-ban végzett, mestere Bernáth Aurél
rukciója egyértelmű. volt. Fiatalon díjakat nyert, s nem volt még ötven­
éves, amikor a Műcsarnokban önálló kiállításon
A stabil szerkezet és a ragyogó színek, életerőt és mutatta be életművét. Korai képein annak a szür-
különös szépséget sugároznak. naturalizmusnak a hatása figyelhető meg, amely az
1960 körüli években a magyar festészet egyik leg-
Sipos Endre egyénibb, legeredetibb festői stílusa volt.

Ha mai, friss szemmel tekintünk ezekre az alkotá­
sokra, természetesen a naturalisztikusan megfestett
tárgyak, motívumok szürreális zsúfoltsága a leg-­
szemb­etűnőbb. A szürnaturalista képek legjell­em­
zőbb tulajdonsága a horror vacui, vagyis az üres­
ség­től való irtózás. Teljesen befestett vásznakat
látunk, a tárgyak tobzódását – témától és motívu-
moktól függetlenül –, a látszólagos gazdags­ ág mel-
lett a képi tér levegőtlenségét. Ehhez a látásmódhoz
egyéni festéstechnika is társult, ami nem annyira az
ecsettel való festéssel, hanem inkább a festékbe

K é p e l e m z é s e k 47

való rajzolással, visszakaparással jellemezhető. Az Fiatalkori rajzain mintha
1959-ben megszülető stílus első mesterei, Csernus átszűrődne Szalay Lajos hatása –
Tibor és Lakner László viszonylag korán túlléptek a pedig akkor őt még csak
szürnaturalizmus világán, s így 1965 körül a stílus- könyvekből lehetett igazán meg­
nak Kóka Ferenc maradt az egyetlen jelentős, itthon ismerni, majd ez a rajzi
tevékenykedő alkotója. Stílusában a szinte szürreá­ felkészültség, komponáló készség
lisan burjánzó valóságelemek gazdagsága éppúgy végigvonul áttételesebben
megfigyelhető, mint a „Nagy Téma” iránti igény. A vagy közvetlenebbül –
nagy téma klasszikus keretét az emberábrázolás egész munkásságán.
adja. A Kádár-kor festészetének is az a legizgalma- Rajzai kapcsán jelezhető, hogy
sabb kérdése, hogy vajon mennyire tudta megalkotni milyen belülről átfűtött affinitással
a korának megfelelő modern ember képét. Azét az készítette aktjait, ceruzával, tussal
emberét, akiben érezzük a szabadság levegőjét, az vagy éppen építette őket be korai
egyéniség erejét és az otthonos világot teremteni és késői munkáiba.
tudó alkotó képességet. Azét az emberét, aki mellé Rajzi biztonsága, invenciója az
társként mi is szívesen odaképzelhetnénk magunkat. egyik magyarázata annak, hogy
figurát is ábrázoló képein mindig
Miközben a szürnaturalizmus képeiről többnyire érezhető az a hallatlan biztonság
hiányzik az emberi figura, Kóka festményein hang- és megoldottság, mely ritkán
súlyos szerepet kap az emberi alak. Az ő szürnatu­ élvezhető e korszak festészetében.
ralista képein munkások, vegyészek, dolgozó emb­ e­
rek jelennek meg, akik mégis bele vannak ga­balyodva Feledy Balázs – részlet az Újpest Galéria
ebbe a szinte áttekinthetetlen tárgyi világba. A virág- kiállítási katalógusának tanulmányából (2001)
boltot nem kívülről, a vevő szemével látjuk, hanem
belülről. Sőt, olyan felülnézetből, ahonnan már a
horizont sem érzékelhető. Ez a világ szinte megeszi
a benne élő embert. A pazarul megfestett koszorúk,
a vibráló színesség, az izgalmas festői felületek a
gazdagság illúzióját keltik, miközben fuldoklunk
ebben a tárgyi bőségben.

A nyitva hagyott ablak fehér keretlécei vagy az
asztalra helyezett polc vázszerkezete sem segít
tisztázni a kép térbeli viszonylatait. S bár látszó-
lag modern, fiatal dolgozó nőket látunk, a látványt
az olcsó dolgok mindent beborító színessége hatá-
rozza meg. Kóka festménye akarva-akaratlanul, de
mégis pontosan adja vissza a hatvanas évek egyik
alapélményét: a bőség és hiány ellentétét, vagyis a
látszólagos tárgyi gazdagság és a szabadság hiá-
nyának a konfliktusát.

Bellák Gábor

48 K é p e l e m z é s e k

Aktrajz III., 1961 A kép egyértelműen épül fel. Balról jobbra hala-
ceruza, papír, 45 x 64 cm dunk. A mozdulatok ellenpontozottak, ily módon a
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány belső történések, esztétikai-antropológiai tartal-
mak szisztematikusan mutatkoznak meg.
Amikor ezt a képet legelőször láttam, egyszerre idé- A bal szélső alak méhen belüli őspózban a Föld
ződött fel bennem a művészet apoteózisának eszmé- energiáit szívja magába. A mögötte térdelő, nekünk
je, hiszen ezek az alakok a tökéletes női szépséget háttal ülő nő az égi hatalmakhoz fohászkodik. A
testesítik meg, másrészt Dante apokaliptikus víziója mellette fekvő, rövidülésben megrajzolt nőalak
is felmerült bennem: a gesztusok, a mozdulatok, a mély álomba merül. Ezzel a perspektivikus, diago-
testek közötti vizuális dialógus feltárása közben. nális iránnyal kerül szembe a kép jobb sarka felől a
Mintha ez a kompozíció az aktsorozat szintézise- tér középpontja felé kúszó nőalak, mely a kompozí-
ként, a sorozat zárásaként jelenne meg, illetve egy ció legdinamikusabb és legszebb formája, az ébre-
nagy falfestmény, vagy nagy táblakép előtanulmá- dés stációját jeleníti meg. A mögötte ülő nő jobbra
nyaként (felismerjük ezeket az alakokat a később fordul, és a bokáját érinti meg. Izmai éppen ellen-
készült nagy táblaképeken). kező irányban feszülnek, mint az ébredő nőnek. A
A horizontális kompozícióban nemcsak az attikai relief­ kép jobb szélén álló alak lehajtott fejjel önmagába
szemlélet valósul meg, illetve születik újjá, hanem az merül. A jobb szélen megjelenő nőnek csak a fel-
európai festészet epikus hagyománya is, amely drámai sőteste kerül a képmezőre, jelezve, hogy a történet
erővel társul. Ugyanakkor az egész művet áthatja egy tovább folytatódik az élet színpadán, vagy az emberi
sajátos, Kóka Ferenc stílusában érlelődő líraiság. élet és halál határmezsgyéjén.

Sipos Endre

K é p e l e m z é s e k 49

Négyes férfi akt, 1966 a földre támaszkodik (a jobb kéz a gótikus támpil-
papír, ceruza, 50 x 69 cm lér funkcióját tölti be). Bal térdét maga alá húzza,
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány s ezen nyugtatja ellazult bal karját. Fejét lehajtja.
Gondolkodik. A belső ellentétek a testbeszédbe is
Mi az azonosság és a mi a különbség a női, illetve közvetlenül kivetülnek.
a férfi aktokról készült stúdiumok és kompozíciók
között? A különbség azonnal nyilvánvalóvá válik a A nekünk háttal fekvő férfi mély álomba merül,
testi sajátosságok karakterisztikus eltérése által. combjait összeszorítja. Álmában is feszült.

Ha egyszerű definícióval is megelégszünk, akkor A harmadik, éppen fekvőtámaszra készülődő férfi
azt is mondhatjuk, hogy a női testek nyomán fel- a hátizmait nyújtja, gyógyítja. Ő is lehajtja a fejét.
tárhatóak az emberi lélek titkai. A férfi mozdulatai S végül a negyedik, a jobb oldalon nekünk háttal
által pedig felfedezhetjük az emberi lét szellemi álló férfi is lehajtott fejjel magába merül. Ő leg­
hátterét. A dolog nem ilyen egyszerű, bár ebből a alább szilárdan áll mindkét lábán. A test súlya a két
munkahipotézisből kiindulhatunk. talpon egyenletesen oszlik el.

A képen négy férfialakot látunk, akik nemcsak Itt valójában egyetlen férfi négy szellemi stáció­
testileg, fiziológiailag és formailag állnak komp- jának válunk nézőivé, résztvevőivé. De hát a kép
lementer viszonyban egymással, hanem lelkileg és nem pusztán világba vetettségünkről, férfisorsunk-
szellemileg is. A bal szélen ülő férfi mozdulata a ról szól. Sokkal többről!
legbeszédesebb. Jobb lábát kinyújtja, s jobb kezével
Vagy sokkal kevesebbről?
50 K é p e l e m z é s e k Sipos Endre