Kóka Ferenc megidézése

K é p e l e m z é s e k 101

102 K é p e l e m z é s e k

Kallódó fiatalok, 1986 lány a földön ül és egy harmadik alaknak dől, egyik
olaj, grafit, vászon, 200 x 160 cm kezét a vállára teszi és odahajtja a fejét is. A har-
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány madik fiatal hátulról látszik csupán, ahogy a földön
ülve a fal felé fordul, fejét lehajtja, karját ruhája
A mű abban az időszakban született, amikor az ál­tala takarja: haja fekete foltja szinte beleolvad a háttér-
tematizált problémáról, súlya ellenére kevésbé lehe- be, teste körvonala, s így alakja nehezen kivehető.
tett megfelelő mértékben és nyíltsággal beszélni. A Az álló fiú karba tett kézzel, magába zárkózott tar-
szociális hálón kihulló, biztonságot nyújtó otthont és/ tásban áll, mereven maga elé néz, mintha figyelne,
vagy elfogadó-támogató iskolát nélkülöző fiatalokról keresne valamit. A lány karja kifelé fordulva nyug-
van szó, akiknek személyiségfejlődése, megküzdési, szik az ölében: a tartás az injekciós tű nélkül is a
boldogulási stratégiáik kidolgozása megfelelő kör- „belövés” asszociációját kelti. Társuk már egészen
nyezet híján nem alakul, nem alakulhat optimálisan, magába fordulva, a világtól eltávolodva, összegör-
sőt, a korai és folyamatos traumák hatására szinte nyedt vállakkal ül, a lány mintha erőtlen mozdula-
esélyük sincs ezek felépítésére. Így többszörösen el- tokkal támogatni akarná, a köztük lévő közelség és
záródik előttük az út, hogy a társadalom által megkí- egymásrautaltság tapintható. A fiú és a lány nem
vánt tempóval és módon haladjanak, alakítsák ki az egymás felé fordulnak, de az ő összetartozásuk
életüket. A korai tapasztalatok fájdalmát, a fol­ya­ is nyilvánvaló. Mindketten passzívak, várakozóak,
matos szorongást, létbizonytalanságot, a periférián megadóak, de a fiú aktívabb, esetleg óvó, irányító
való egyensúlyozás nehézségeit gyakorta az egymás- szerepet is tulajdoníthatunk neki, és ő az, aki még
ba, kortársakba kapaszkodással, illetve a különféle kapcsolatban áll a külvilággal. Az ő arca részlete-
függőségekben próbálják meg enyhíteni. Kóka Ferenc zettebb, tekintete is látható, ahogy maga elé, vagy
akkor fordult a téma felé s festette meg erről mo- valami, általunk nem láthatóra néz. A lány arca alig
numentális méretű vásznát, alkotta meg ennek az kivehető, nem hangsúlyozott, épphogy csak jelzett
életérzésnek, az elveszettségnek és a magukra ha- a fő vonalakkal, ő már kevésbé kapcsolódik kifelé.
gyottságnak a képi sűrítményét, kvázi szimbólumát, Harmadik társuk pedig még sokkal inkább passzív,
amikor mindez még nem volt a mindennapok témája, nem jelenlévő – neki már emberi formái is nehe-
nem figyelt még fel rá a széles köztudat. Vagy, ha zebben felfejthetőek. Hármuk közösségét színeik
igen, akkor is elsősorban a társadalmi normáktól is hangsúlyozzák: szürkés, sötét, hideg árnyala-
való eltérések és a társadalomnak okozott gondok, tokkal létrehozottak, rajzosságuk ellenére szinte
az ilyen problémákkal küzdők kirekesztése és meg- mindannyian (bár különböző mértékben) foltszerűen
bélyegzése volt a kontextus – amely lényegében a mai hatnak a szintén ugyanebből a színvilágból felépült
napig nem változott.38 Legyen szó a fiatalok általános épületbelsőben. Halványszürke bőrük és mozdulat-
úttalanságáról, vagy konkrétabban a függőségekről, lanságuk élettelenség érzetét kelti, az energiával
amelyekbe sokan közülük menekülnek – sokkal több teli, kicsattanó, egészséges élet hiányát sugározza.
empátia és a problémáikkal kapcsolatos konstruktív, Színeik nemcsak egymáshoz, hanem ahhoz a térhez
igazi szakértelem lenne az, amely valódi segítséget is kapcsolják őket, ahol láthatóak. Néhány fallal
nyújtana. határolt, szinte teljesen tagolatlan belsőt látunk,
ahol a teljes kietlenséget a fal és a padló egységét
A festményen három fiatalt látunk egy szürkés- megbontó, lendületes gesztussal felvitt barnás ár-
barna, hideg tónusú épületbelsőben, mely akár el- nyalatok, vonalkázások teszik mozgalmassá, áram-
hagyott raktár, kihalt aluljáró is lehet. Egy fiú áll, a lóvá. E foltok és vonalak elhasználódott, megtépá-
zott jelleget adnak a térnek, s ezt erősíti a festék
38 Lásd a témához például: Dr. Máté Gábor: A sóvárgás démona – is- alól kilátszódó téglafal is. Ez utóbbi egyébként, a
merd meg függőségeidet. Libri Könyvkiadó Kft., Budapest, 2019.
K é p e l e m z é s e k 103

romos, vagy akként ható téglafal, visszatérő eleme nek, a világnak. Nem válik el a kettő, nem igazíta­
Kóka Ferenc festészetének. Mindig ott találkozunk nak már útba minket a két oldalt elválasztó, s épp
vele, ahol a pusztulás vagy halál képzetei vannak ezáltal össze is kötő, egységben, egyensúlyban tar-
megidézve.39 A tág, tagolatlan teret csak a hátsó tó határjelzők. A két tartomány összemosódott, s
falnál nyíló folyosó bontja meg. Hogy hová vezet, a káoszban nehéz eligazodni. Sokkal könnyebb el-
nem tudni, sejtelmes, titokzatos, borzongató hatást veszni, elkallódni.
kelt e bizonytalanság. Talán nem is lenne szabad
arra menni – két útjelző deszka áll, illetve fekszik A szürkés padlón az alakok árnyékai szinte alig
a bejáratánál, de már sem nem tiltanak, sem nem követik a testek vonalát, remegő-vibráló foltok
irányítanak. Funkciójukat elvesztették: nem jelzik csupán, beleilleszkednek a nagy gesztusú ecset-
sem a járható, sem a tilos részeit a helynek, a tér- vonásokkal mozgalmassá tett felületek közé. Re-
megésük azonban a padlót vízfelszínhez teszi ha-
39 Megtaláljuk a romos téglafalat-épületet az Atomvillanás (1965) és sonlatossá, a vízre vetülő, sávokból álló, finoman
Atomhalál (1966), Az élet apoteózisa a halál felett (1983), a Mulatozó vibráló árnyakkal mutatnak rokonságot. Ezzel el-
társaság halállal – kép a háború ellen (1984), nem romos változatban bizonytalanítják a térérzékelést, a hely kézzelfog-
az Antik emlék (1975) és a Terek II. – Pilinszky János emlékére (1982) hatóságáról gondoltakat, mely eddig sem volt túl
című műveken. A Kallódó fiatalok című képhez hasonlóan, egy (belső) konkrét, a teljes jelöletlenség, részletezés hiánya
tér egyik falaként, a festék alól elővillanva látható az Emlékek kertje miatt. A kép alsó részét a szürke padló üressége
– Aranykor (1996) című festményen. tölti ki, növelve ezáltal a kietlenség, élettelenség,
bizonytalanság érzetét. Az óriásivá táguló üres tér-
104 K é p e l e m z é s e k ben az alakok magánya, elveszettsége, törékenysé-
gük érzete nő csak.

A kevés, de egyértelmű elemmel, tömör rajzosság-
gal létrehozott jelenet beleérzést hordoz, felhívást,
és féltést. Egy állapotot jelöl, nem folyamatot. Ki-
úttalanságot egy helyzetben, melynek lényege ez. A
valóban járható utak hiánya.

Kóka Ferenc e meghatározó és a társadalom mű-
ködéséről sokat eláruló problémát a maga mély-
ségében, a jelenség lényegi vonásait megragadva
ábrázolta, a lehangoló, perifériára szorult létet nem
dramatizálta túl, nem magyarázta hosszan. Nem
„beazonosítható” (-nak ábrázolt, azaz egyéni) sor-
sokon keresztül láttatta mindezt. Az alapvonásokat
emelte ki a maguk általánosságában, a magányt, a
biztonságot adó útjelzők, az előre látható jövő hiá-
nyát. Szívszorítóvá és átélhetővé mindezt az üres-
ségben elszürkülő, passzívvá váló, törékeny emberi
alak megjelenítése teszi. Aki beleolvad a háttérbe,
konkrét vonásait, színét veszti. Nem ismerhető már
fel, ki is volt ő valójában. Csak azt tudjuk, hogy a
többség elfordította róla a figyelmét, a tekintetét,
s láthatatlanságra ítélte.

Somogyi Zsófia

Kallódó fiatalok, 1986 munikál senkivel, a semmibe néz, de ha megszólal-
olaj, grafit, vászon, 200 x 160 cm na, akkor a következőt mondaná: „Idegenek vagytok
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány a számomra. Nem érdekel a világotok. Nem akarok
olyan lenni, mint amilyenek ti vagytok. Nem akarok
A kép több mint három évtizeddel ezelőtt készült. beilleszkedni a társadalomba. Nem akarok senkihez
Ma ez a kérdéskör sokkal élesebben merül fel, mint sem alkalmazkodni. Szabad akarok lenni…”
akkor. Az aluljárókban kallódó, tengődő hajlékta-
lanok között megtaláljuk minden korosztály kép- Mielőtt társadalomkritikai eszmecserénket elkez-
viselőjét. A fiatalokat is: egyre nagyobb számban. denénk, elég, ha profánabb jelentéstartomány felé
Kóka Ferenc elcsodálkozna, ha látná. A mostaniak- evezünk. Lehet, hogy csak összeveszett az apjával,
hoz képest a képen megjelenő két alak öltözetében, vagy nevelőapjával, vagy megszökött a nevelőott-
testtartásában felfedezhető egyfajta elegancia, a honból, vagy halmozottan hátrányos körülmények
beat-nemzedék laza nyitottsága. Az ülő helyzet- között élt, így renitens mivolta indokolható. Vagy
ben merengő vagy alvó lány testbeszédéből is a olyan szabadságvágy van benne, amit a társadalom
fáradtság, kialvatlanság olvasható ki. Hajléktalan már nem tud tolerálni.
ismerősöm azt mondaná erre: ezek még csak kezdő
csövesek. Még nem is tudják, hogy mi vár rájuk. Ha Picasso egyik korai képén (Család a tengerparton)
rendszeresen italhoz jutnak, akkor nem is fogják a család éppen ilyen testbeszéddel, fázós mozdu-
megtudni: szépen, folyamatosan leépülnek. lattal érzékelteti velünk a kiszolgáltatottságot.
Kóka Ferenc hőse ehhez képest meditatív. Az alvó
Az itt átható képen szellemi leépülésről szó sincs. lány valószínűleg az álló fiatalember szerelme. Ő is
Az álló, karját maga előtt összefogó, távolba tekin- megszökött hazulról s ily módon akarja elkezdeni
tő fiatalembernek szilárd talaj van a talpa alatt, független, szabad életét.
illetve fényesre csiszolt kövezet, melyen tükröződik
az emberi test. (Mintha jégen állna.) Enyhén előre Ezt a fajta non-konformizmust, szabadságvágyat,
hajol, illetve meghajlik, de a feje még nem roskad a kitörést a kötött életformából mindannyian átéltük
testébe. Mintha felénk fordulna, de a semmibe néz. lázadó kamaszkorunkban. Egy időszakban, kép-
S ebben a semmibe néző gesztusban, s az ehhez zeletben vagy a valóságban mindannyian kallódó
kapcsolódó, karját összefonó mozdulatban felfe- lényekké váltunk. Majd egy idő után megráztuk a
dezhető egyfajta hátborzongató tragédia is. Világ- fejünket s megpróbáltunk elindulni önállóan a saját
ba vetett fiatalember. Akár egy odadobott, vagy a utunkon. Ami aztán vagy sikerült, vagy nem.
kocsiról véletlenül leesett krumpliszsák. A leesést
senki nem vette észre. Nem is keresik. Senkinek Nosztalgiával gondolunk erre az időszakra. Az ak-
sem hiányzik. Senki nem tartja számon. kori álmaink, vágyaink felsejlenek bennünk. S talán
ezek adnak értéket a mai életünknek is. Attól füg-
Vagy keresik, számon tartják, csak még nem ta- getlenül, hogy e vágyak nagyobbik része nem telje-
láltak rá? (A hatvanas években a kallódó fiatalokat sült, nem is teljesülhetett. Felmerül a kérdés: Mi
közveszélyes munkakerülőkként, potenciális bűnö- lesz ezekkel az emberekkel?
zőkként tartották számon.) A nyolcvanas években,
illetve a nyolcvanas évektől kezdve a hajléktalanok Sipos Endre
emberi jogokkal rendelkeznek, azaz, jogszerűen él-
hetik az aluljárókban a kallódó életüket. K é p e l e m z é s e k 105

Van egyfajta elszántság, lázadás a kezdő csöves
fiatalember tekintetében. Mondhatnánk azt is: be-
szédes a tekintete. Száját összeszorítja. Nem kom-

Utolsó vacsora II., 1989
pasztell, papír, 70 x 100 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Kóka Ferenc egyedülálló, különleges formaérzék-
kel rendelkezett, és ezt nagyszerűen kamatoztatta
grafikai- és festőművészetében. Illetve ez a két ki-
fejezési tartomány nála nem különült el soha egy-
mástól. Nem véletlenül használta a pasztellt mint
grafikai és festői eszközt. A pasztellkréta nemcsak
a környezet lendületes formaalakítását segíti, ha-

106 K é p e l e m z é s e k

nem a festőiség kifejezési lehetősé- E képen is mind a négy őselem kifejezési lehető-
geit is növeli. Kóka Ferenc a könnyed- ségével él az alkotó. A nagy fekete, homogén foltok,
ség és a súlyosság közötti középútra az asztal és az asztal árnyéka földszerű stabilitást
talált rá. Alakjai konkrét, markáns biztosít. A háttér vörösei, vöröseslilái a majdani po-
konstrukcióval rendelkeznek, a test koli tűz vízióját idézik. A halálra szánt alakok in-
tömegeinek súlypontjai szinte kita- kább légiesek, mint súlyosak. Inkább álomszerűek,
pinthatók, ugyanakkor ezek az alakok mint valóságos lények. Félig a földön állnak, félig
légiesek is, álomszerűek. Karaktere- a levegőben lebegnek. A csontváz kivételével nincs
sek, de nem egyedi, hanem különös ülőalkalmatosság a testük alatt. Az asztal is csak
formák, s egy-egy lelkiállapot szim- két lábbal rendelkezik. A túlvilági szellemi erők át-
bólumaiként funkcionálnak. veszik az uralmat a földi gravitációs erők fölött.

A békaperspektívából komponált tér Az erőtereket, a képi mozgások irányultságait ér-
egészen más tartalmat sugall, mint demes alapos vizsgálat tárgyává tenni. A mélységi
az öt évvel előbbi, a mulatozó társa- mozgás egyértelmű. A kisebbedő formák a vonal-
ságról festett kép. Valójában mindkét perspektivikus ábrázolás ezt egyértelművé teszik.
alkotás az Utolsó vacsora parafrázisa, A vertikális erőteret a lábak, a széklábak, a dob
illetve realizációja. Az 1984-es kép az tömege jelzi. Lennie kell egy felfelé húzó erőnek
atomrobbanás előtti utolsó vacsoráról is, amely a mulatozó társaságot a levegőben tartja.
szól, de a közeledő veszélyről a társa-
ság tagjai nem igen tudnak, vagy nem A kompozíció jobb irányban teljesen nyitott, a bal
akarnak tudni. Az itt látható kompozíció oldalon pedig csak félig zárt. A horizontális irányú
valamennyi alakja tisztában van a ha­lál erőtér stabilizálja a képet. A háttérben pedig a di-
közelségével. A dobon ülő csontváz, agonális és centrifugális erők uralkodnak. A jobb
mint halálszimbólum, valamennyiük je- felső sarokban örvénylő mozgás kozmikus légkört
lenvaló létének szerves tartozéka. teremt.
Italoznak. A csontváz mellett ülő alak bátran,
sztoikusan néz szembe a halállal. A második alak A képet sokáig szemlélve szánalomérzet támad
a hangos dalolásba vetíti félelmét, az asztal vé- bennünk a túlvilágra készülő, s kárhozatra ítélt
gén ülők összebújva, szomorúan nótáznak. A lábak embertársaink iránt. Ez a szánalomérzet nem válik
különböző ritmusa jelzi eltérő viszonyulásukat. Az katartikussá, legfeljebb félelmetessé, delíriumos-
alulnézet pedig azt a gondolatot veti fel, hogy mi, sá, melankolikussá.
nézők már a túlvilágból szemléljük a földi élet vég-
ső vonaglását. Valójában annak a folyamatnak, illetve történés-
A középkori haláltáncképek atmoszféráját idézi nek válunk szemtanúivá, hogy a lélek miképpen tá-
fel ez a forma- és színvilág. vozik a földi porhüvelyből, illetve ez az átlépést,
metamorfózist, s az ebből származó feszültséget
miképpen lehet oldottabbá tenni.

Sipos Endre

K é p e l e m z é s e k 107

Van Gogh Novgorodban, 1984
pasztell, papír, 62 x 48 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Francis Bacon 1957-ben festette meg a munkába
induló Van Goghot. Kóka Ferenc pedig 1984-ben.

Van Gogh nemcsak a modern expresszionista fes-
tészet jelképe, atyja, emblémája, hanem annak az
emberfeletti küzdelemnek a szimbóluma is, mely
a végső transzcendentális lényeg megragadására
irányul.

Amikor először láttam Kóka Ferencnek ezt a képét,
akkor az ironikus színezet tűnt fel. Később rájöttem
arra, hogy nincs ebben semmi irónia. Hiszen Novgo-
rod az orosz ikonfestészet bölcsője. S az ikonfestők
a földi és az égi, az érzékelhető és az érzékelésen
túli világ határzónáját jelenítették meg. Akárcsak
Van Gogh. S éppen a XX. században tudódott ki,
hogy a nyugati és a keleti művészet közé nem kell
sorompót húzni, hiszen kölcsönösen termékenyítik
meg egymást. Vagy ez a megtermékenyülés egy-
irányú? Mi sokat köszönhetünk a keleti, és az ősi
törzsi kultúráknak. S ők mit köszönhetnek nekünk?

Francis Bacon festményén a fáradt művész le-
szegett fejjel, hátrazuhanó árnyékokkal halad a
jobb képszéltől bal irányba. Itt a horizontális téma
vertikális képmezőbe szorul. Kóka Ferenc képén a
vertikális térben az ifjú festő felfelé, a távolba néz:
bizakodóan szemlélve a templom toronyerdejét. Az
andráskereszt formájú mozdulat, a jobbra lefelé fe-
szülő árnyék, a kompozíció egészét átható diagonális
ritmika a lemondással szemben az életerőt jeleníti
meg, illetve a mindannyiunkban lappangó őserőt.

A képen halványkék árnyalatok uralkodnak. Ezekkel
kerülnek szembe a vörösek, a sárgák és a fehérek.

Sipos Endre

108 K é p e l e m z é s e k

Anya gyermekeivel, 1986
pasztell, papír, 100 x 75 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

A XX. század elején Pablo Picasso nevéhez kötődik
egy olyan expresszionista töltéssel rendelkező, de
klasszicista elveket is betartó lírai realista festé-
szet, mely a későbbiekben mintául szolgált a figu-
ratívitásról le nem mondó alkotók számára.

Kóka Ferenc is ezen az úton indult el. Erre nem-
csak virtuóz rajzkészsége inspirálta, hanem szoci-
ális érzékenysége, illetve az emberi jellemvonások
kifejezésének szándéka is. Képei (akárcsak Pablo
Picasso és Kondor Béla) kompozíciói két idődimen-
zióban valósulnak meg. Egyrészt a konkrét jelen
miliőjéhez kötődően. Ebben egyfajta dokumenta-
rista tendenciát is felfedezhetünk, másrészt mű-
vészettörténeti távlatokat, nemzeti és egyetemes
hagyományokat idéző általános időintervallumban.
Az utóbbiban a klasszikus, főleg az attikai plaszti-
kai szemlélet is érvényesül.

A képen érzékelt leheletfinom plaszticitás, a tes-
teket körülölelő drapériahullámok bennem a Parthe­
non-fríz vizuális és taktilis élményét idézik fel. Azzal
a különbséggel, hogy itt a klasszikus ritmika mögött
hátborzongató drámaisággal is találkozunk. Azzal a
külvilági hidegséggel, kiszolgáltatottsággal, amit
csak az anyai szeretet képes ellensúlyozni – akár-
csak Picasso Szegények a tengerparton című képén.

A pasztellképen a hidegkék légies és az okkersár-
ga földszerű színárnyalatai, s a halvány rózsaszínek
ugyancsak Picasso realista korszakát idézhetik –
hasonló lélektani mélységben.

Sipos Endre

K é p e l e m z é s e k 109

Csepűrágók, 1987 és komoly arccal, csukott szemmel néz felfelé. A
pasztell, papír, 64 x 84 cm negyedik alak a legdinamikusabb: énekel, mulat,
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány kiengedi a gőzt – bután, öntudatlanul.

Bár ez a kép is kapcsolatba hozható Picasso Harle- A jobbszéli ismerős alak nekünk háttal ül. Itt ül.
kin-sorozatával, itt mégis másról van szó. Ez a De nem érdekli semmi. A hátát mutatja nekünk.
kom­pozíció az Apokalipszis és az Utolsó vacsora Ezért ismerős. Legtöbb embertársunkat ugyanis
tárgyköréhez illeszkedik. Itt is az élet és halál ha- csak a hátuk felől ismerjük.
tármezsgyéjén járunk.
A kép színvilága zaklatott. Az alakokat körülvevő
Milyen alternatívája, milyen útjai vagy tévútjai lé- sötét pasztellfoltok vészjóslók. Ezt alig képesek
tezhetnek a küzdelemnek, illetve a küzdelem elke- ellenpontozni a hűvös rózsaszínek és a meleg bar-
rülésének? nák. A második ülő alak világos ruhája, a pad fehér
sávja, és a jobbszéli alak kék ruhája némileg enyhíti
A horizontális irányulású kép itt is balról jobb a képet átható delíriumos lelkiállapotot.
irányba olvasható.
Sipos Endre
A bal oldalon ülő emberpár a társas magány meg-
testesülése. Mi köti össze őket? A szorongás, a ké-­ 40 A Nem félünk a farkastól (Who’s Afraid of Virginia Woolf?) Edward
nyes egyensúly. (Éppen erről szól Albee drámája, Albee 1961-62-ben írott drámája. A darab magyar színházi bemutató-
amit éppen ebben az időben láthattunk.40) A har- ján Gábor Miklós és Tolnay Klári játszotta a főszerepet (1967, rendező:
madik alak jobbra fordul, poharat tart a kezében Lengyel György). Magyarul először az Európa Könyvkiadónál jelent
meg a darab, Elbert János fordításában, az azonos című drámagyűjte-
110 K é p e l e m z é s e k ményben, 1966-ban.

Balatoni naplemente, 1985 Különösen vonzóak a sárga színfoltok és vonalak
akvarell, papír, 35 x 47 cm útjai a kép középterében. Vagy a halványzöldek fi-
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány nom zenéje a kép jobb alsó és bal felső negyedé-
ben. Vagy a liláskékek érzéki, légies átmenetei.
Kóka Ferenc kísérletező művész. Virtuóz rajzkész-
ségét, könnyed, lendületes ecsetkezelését, képi Nagyszerű példát látunk arra, hogy a horizontális
térérzékét kiválóan alkalmazza, amikor bátran elru- téri síkokat hogyan lehet apró formákkal úgy meg-
gaszkodik, eltávolodik a látványtól és hagyja, hogy bontani, hogy az összhatást megőrizzük és gazdag-
a kép, illetve a képre felvitt, majd visszaszedett gá tegyük.
festékfoltok megszólaljanak, először véletlensze-
rűen, esetlegesen, majd szükségszerűen, sziszte- A véletlenszerűségek és szükségszerűségek vilá-
matikusan. gában élünk.

Erre látunk nagyszerű példát ezen az akvarellen. Egy képet nem csak elkezdeni nehéz. Tudni kell
Olyan, mint egy tájszimfónia. A képet kettészelő azt is, hogy mikor kell abbahagyni.
horizontális sötét sáv csendje finoman oldódik fel,
majd kerül szembe a felső és alsó sáv történéseivel. Sipos Endre

A kép valójában az őselemek küzdelméről, s a for- K é p e l e m z é s e k 111
mák születéséről szól, valamint arról, hogy a fény
miképpen töri át a vízzel telt felhőket.

Csendélet gyümölcstállal, 1986 A halványlila fal nemcsak tónusban, hanem szín-
farost, olaj, 60 x 80 cm értékben is kapcsolatban áll a virágszirmokkal, s a
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány háttér drapériájának vöröseivel. A hideg zöld asztal-
terítő kemény kontrasztba kerül a kép vörös árnya-
A horizontális irányú képmezőn az asztal és a háttér lataival, s egységet alkot a virág leveleivel. A képen
drapériája vertikális erőteret hoz létre. A jobb oldali uralkodó vörös-zöld ellentétet a fehér virágváza és
és bal oldali képszélek világos tónusa kapcsolatba a narancsszínű gyümölcsök oldják fel. A kép cezú-
kerül a virágcseréppel, az egyik gyümölccsel és a rapontjai a világossárga gyümölcsök, amelyek köl-
virágszirmokkal. Az asztal és a drapéria sötétebb tőivé oldják a tárgyak sziporkázó magányát.
tónusaiból szépen emelkednek ki a gyümölcsök és
a virágszirmok. Sipos Endre

A kompozícióelemzés során is nyomon követhető,
hogy az alkotó miképpen lép át a tónusfestésből a
tiszta kolorista festészetbe.

112 K é p e l e m z é s e k

Csendélet műteremben, 1988 A mélybarna asztalt ellenpontozza a háttér halvány-
olaj, farost, 50 x 60 cm kékje. A virágváza acélkékje rokonságban áll a virág
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány rózsaszín szirmaival. A gyümölcsöstálban lévő három
sárga gyümölcs a képen belül külön szigetet alkot.
A horizontális irányú kompozícióban balról jobbra
tartanak a geometrikus formák. A citromsárgák szembekerülnek a vöröseslilákkal.
A képen az a döbbenetes, hogy a tárgyak oly mó-
Ebbe a horizontális és vertikális erőtérbe helyezi don őrzik meg önállóságukat, individualitásukat,
a művész a szép ívű gyümölcsöstálat és virágvázát, hogy közben egy rendezett világ részévé válnak.
azaz az organikus formákat. Ily módon a geomet-
rikus és organikus formák között tiszta egyensúly Sipos Endre
jön létre. Ezen az sem változtat, hogy a festő me-
rész képkivágást alkalmazva a bal szélen és felfelé K é p e l e m z é s e k 113
nyitottá teszi a kép terét. A zárt formarend így válik
kifejezőbbé, és a színviszonyok által meghatározottá.

Krétai táj, 1989 A jobb oldali hideg növényfal, s a bal oldali fehér
pasztell, papír, 70 x 100 cm fal egy fa árnyéka révén kerül beszélő viszonyba a
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány világoskék éggel és a mélykék színű tengerrel.

Pogány Frigyes itáliai építészeti műelemző tanul- A felvezető rózsaszínű és meleg barna út pedig
mányaiból ismert a téri rávezetés fogalma. Amikor a táj középzöldjeihez vezeti tekintetünket. A festő
egy kis utcából kilépve feltárulkozik egy szépen kitűnően él a mediterrán tájban jelen lévő színkont-
megtervezett tér, s figyelmünk Isten házára, a ha- rasztok lehetőségeivel. A világos és sötét, a hideg
talmas barokk templomra irányul. és meleg kontrasztok mellett a komplementer el-
lentétek rejtőzködően lépnek életbe.
Kóka Ferenc is valószínűleg az itáliai reneszánsz
és barokk terek adta ihlet nyomán választotta ezt Zártság és nyitottság. Megfeszülés és ellazulás.
az egyiránypontos kompozíciós megoldást, téri rá- Közelség és távolság. S az ehhez kapcsolódó, ér-
vezetést. zékelésen túli értékérzések határozzák meg Kóka
Ferenc piktúráját.
A táj ragyogása így még hívogatóbb, szépsége még
hatványozottabban érvényesül. Sipos Endre

114 K é p e l e m z é s e k

Nő tükör előtt, 1987
olaj, farost, 68 x 48 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Érdekes nyomon követni az utat, ahogy Kóka Ferenc a
vonalas rajzoktól eljut a plasztikus, grafikus megje-
lenítésig, majd a monokromatikus tónusfestészetig,
illetve a változatos kolorista festészetig. Ceruzával,
szénnel, pasztellel, akvarellel, olajjal. S mitől függ a
választott technika? A kifejezési szándéktól.

A tőlünk elforduló ülő nőalakot békaperspektívából
látjuk. Szemérmetes, visszafogott méltóság jellemzi.

Az arcát nem mutatja meg, de a térben betelje-
sedő szép test beszédes. Az elforduló felsőtest ál-
tal az alsó test még statikusabbá válik, plasztikai
erőteret teremtve. A drapéria ritmikája kiemeli a
szépen ívelő befoglaló formát. A könnyed és széles
ecsetvonások a nőben megtestesülő örökkévalósá-
got éppen úgy idézik, mint a hajszálfinom elmozdu-
lásban rejlő vitalitást. A mélységbe irányuló finom
mozgás, s a gúlába foglalt sziluett Cézanne fürdőző
nőivel mutat kapcsolatot.

Ugyancsak Cézanne-t idézi a nő szép, rózsaszín
testét körülvevő fehér-halványkék drapéria, az
erőteljes világos-sötét kontraszt, ami az alakot a
háttértől elválasztja. A háttér hideg kékjeinek nem
pusztán kiemelő szerepük van, hanem a nőalak
szépségét is felvillantják.

A kép bal felső sarkában látható színes foltok, a
tükörben visszaverődő meleg és hideg színfoltok a tér
másik oldalára, a képen kívüli világra utalnak. A fel-
tárásra váró titkokra, a nőalak világba-vetettségére.

Sipos Endre

K é p e l e m z é s e k a 115

Kóka festészetében erőteljesen Aranyhíd, 1991
felerősödnek szimbólum alkalma- pasztell, papír, 70 x 100 cm
zásának egyediségei... Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
Kóka Ferenc technikailag mindig
igen széles sávon dolgozott. Az álom és az ébrenlét közötti átmenet azért külö-
Az olaj-festés dominanciája mellett nösen fontos a számunkra, mivel életünk kisebb fe-
– mint jeleztük – gazdagon van lét alvással töltjük, s az elalvás és felébredés köti
jelen életművében – és kiemelt össze és választja el egymástól a kétféle létezési
helyen – a rajz, illetve a rajzosság. állapotot.
Szívesen dolgozott pasztell-techni­
kával, melynek alkalmazásával Ezen a négyalakos pasztellképen ezek a létálla-
egészen bravúros festői hatások potok térben is szépen különülnek el egymástól.
elérésére volt képes, annak lágy­
ságával, tónusgazdagságával A kép bal előterében ülő nő már felébredt, ar-
együtt... cát nem látjuk. A középtérben egymás felett fekvő
Kóka Ferenc megújult festészete nőalakok mély álomba szenderültek. A félrefordított
meglehetősen magányos jelensége fejek, a széttett lábak mint jellegzetes, kényelmi
lett a kilencvenes évek magyar testhelyzetek az irigylésre méltó pihenésre utalnak,
művészetének. Ahogy az általa s kéjes álmokra. A jobb felső sarokban legelésző ló
fontosnak tartott metafizikai nem feltétlenül álomkép, hanem egy valóságos pász-
kérdésekhez nyúlt, az már önmagá- toridill része. Az alvó két nő a természet lágy ölén a
ban nem kaphatott jó visszhangot nyugalmat éli át.
az értékelés súlypontjait döntően
áthelyező kortárs művészettörténet A képi térben, az alakok és a háttér viszonyában
kontextusában. a horizontális és diagonális irányok egyensúlyában
felsejlik valami a közös ősképeink világából.

Az Aranyhíd képe.
Az Édenkert emléke.
A szorongás nélküli élet lehetősége.
A pasztellképen a világoskék és világossárga ár-
nyalatok erőteljesen ellenpontozzák a testek hal-
vány rózsaszíneit. A zöldek és a lilák az árnyékos
felületeket jelzik. A középen látható narancssárga
folt a kompozíció cezúrapontja.

Sipos Endre

Feledy Balázs – részlet az Újpest Galéria
kiállítási katalógusának tanulmányából (2001)

116 A r s P o e t i c a

K é p e l e m z é s e k 117

Fürdőben I/3. 1995 gál arra, hogy a világosságot és a homályt, a hideg
pasztell, papír, 50 x 70 cm lilákat, a halvány sárgákat és rózsaszíneket mikép-
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány pen lehet szembeállítani és összehangolni.

A stúdiumként induló sorozatban az aktok jelleg- A háromalakos kompozícióban figyelmünk a kép
zetes testbeszédében, a mozdulatok ellenpontozá- előterében fekvő alvó nőre irányul. Miért? Azért,
sában és ritmikus egységében egyre inkább olyan mert itt a legerősebb a sötét-világos tónusellentét,
képi igényű együttesek, kompozíciók jöttek létre, s itt rajzolódik ki legszebben a női test sziluettje.
melyek nagyméretű muráliák, külső és belső kö- A felsőtest oldalnézeti stabilitása, s az alsótest
zösségi terekben elhelyezett műalkotások tervei- hajlékony elfordulása leheletfinom dinamikát te-
ként is felfoghatóak. remt. Ez a finom hajlékonyság jellemzi a jobb felső
térfélen, térdeplő helyzetben előre hajló alakot is,
Ezek közül is külön hely illeti meg a fenti képet. akit oldalnézetben látunk. A kép eszmei lényegét a
Ez az egyik legkiérleltebb kompozíció. Itt a figurák középen ülő, ugyancsak oldalnézetben ábrázolt alak
és a háttér egysége tisztán érvényesül. Ez azt je- testbeszéde hozza létre. Nemcsak azáltal, hogy
lenti, hogy a háttér autonóm teret alkot, az alakok összekapcsolja, illetve átmenetet teremt az előtér
finoman kialakított, tiszta formarenddel rendelkez- és a háttér alakjai között, hanem ennek a nőnek a
nek, s ami a legfontosabb, a háttér tónusárnyalatai tekintetében ismerünk rá arra a különös lelki mély-
valójában a figurák árnyéksávjaira válaszolnak. Ily ségre, szellemmel átitatott lelkiségre, amit mindig
módon jön létre a tiszta képi egység, a kompozíciós kerestünk.
erők egyensúlya. A festmény egyben mintául szol-
Sipos Endre
118 K é p e l e m z é s e k

Testek térben, 1996 nya kiérlelt, átgondolt – a spontaneitás ily módon
olaj, vászon, szén, 122 x 137 cm is érvényesül.
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
Tekintetünk azonnal a bal térfélen nekünk háttal
Kóka Ferenc életművében az aktstúdiumok és a álló karcsú női alakra irányul, aki haját igazítja, és
Gőzfürdő-sorozat képei logikusan, szervesen kap- jobb oldalra pillant. A jobb szélen ülő nőt szemléli,
csolódnak egymáshoz. Ott artikulált háttérben je- aki felfelé néz: bal combizmai és karizmai megfe-
lentek meg az alakok, itt pedig konkrét, épített tér- szülnek. (Lehet, hogy az ájulás előtti pillanatot éli át.)
ben. Bár ezek a terek is sejtelmesen nyílnak meg,
a párából absztrakt alakzatok is felbukkanhatnak. Az álló nővel merőleges szöget bezáró fekvő alak
a háttérben ugyancsak elaléltnak tűnik. (Ezt az
A főszereplők itt is a női testek, illetve a külön- erőteljes horizontális-vertikális keresztező megol-
böző korú nők mozdulatai, gesztusai, testbeszédei. dást ugyancsak Cézanne alkalmazta a tájképein s
fürdőző nőin, éppen ilyen tudatossággal.)
Ezek a mozdulatok itt is kettős jelentést hordoz-
nak: egyrészt a fürdőben való pihenés, elernyedés, A látott kép metafizikus jelentéstartalma is fel-
ellazulás konkrét gesztusai, másrészt a lét mélysé- deríthető. Életkorokhoz, és speciális individuális
geire irányuló mozdulatok mint ősi formák. tartalmakhoz kapcsolódó stációk jelennek meg itt
is. Mint Kóka Ferenc valamennyi képén levő vélet-
A negyedköríves tér keretet ad a három női test- lenszerű emberi egymásmellettiség, mely fokoza-
nek a jelenvaló létben elfoglalt helyéhez. tosan vagy hirtelen, szükségszerű egymásrautalt-
sággá válhat.
A három alak formarendje, a formarendszer épülő
erőtere, a különböző irányulású részformák viszo- Sipos Endre

K é p e l e m z é s e k 119

A táj szerkezete, 1993 Itt például egy különös feszültség a mindenség
olaj, farost, 45 x 60 cm élményéhez kötődő horizontális–vertikális kont-
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány raszt által jön létre, mely oly módon szelídül meg,
hogy a függőlegeshez és vízszinteshez közel álló
Az absztrakt kép arra is szolgál a tudatos alkotó fekete vonalazások rendet teremtenek. Ily módon
számára, hogy bizonyos vizuális élményeket, képi különül el a víz az égtől, a föld a levegőtől, s ily
megoldásokat, már megjelenített emberi érzéseket, módon válik a perzselő tűz szívet melengető, szelíd
sejtelmeket, lelki- és szellemi tartalmakat szinte- őserővé.
tizáljon.
Sipos Endre
Ez a szintézis valójában intuitív módon magában
az alkotó folyamatban jön létre. Mintha maga a kép,
illetve az ebben a témában már megfestett képek
diktálnák az iramot.

120 K é p e l e m z é s e k

Benedek Elek portréja, 1996 Kóka Ferenc portréművészetét nemcsak az jellemzi,
hogy az alkotó virtuóz rajzkészséggel és forma­is-­
papír, pasztell, 70 x 50 cm merettel rendelkezik, hanem az az empatikus érzés
a zuglói Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, is, amely által teljesen azonosulni képes a modell-
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény jével. Benedek Elekről készült portréjából különös,
bensőséges derű árad, a bölcs, idős embernek az
a fajta jósága, amit hatalmas élettapasztalattal és
egyéni éthosszal lehet megalapozni.

Sipos Endre

K é p e l e m z é s e k 121

Emlékek kertje, 1996, olaj, vászon, 200 x 150 cm, Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

122 K é p e l e m z é s e k

Emlékek kertje A piszkos, sárgás szín a domináns itt. Van ablak, de
befalazott, így a külvilág teljesen kizáródott. Akár-
A mű keletkezése ki is építette azt a falat, akár a bent ülő személy,
1996-ban az államalapítás 1100. évfordulójára Mil- akár mások húzták köré, végérvényesnek látszik.
lecentenáriumi Művészeti Pályázatot hirdettek meg
„1100 év Európában – 100 év művészetpártolás” Ebben a sivárságban ellenpontként gyönyörű ion
címmel. oszlop, tetején a thébai szfinx42 időtlen szobra lát-
ható a festmény jobb oldalán.
Ezen a pályázaton a Millennium idején keletkezett
három jellegzetes mű közül lehetett választani: Thébában lakozott az a szfinx, akinek női feje és
Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése, Feszty Árpád: hangja, madártollai és griffmadár karmai voltak. A
A magyarok bejövetele és Vaszary János: Aranykor 41 Múzsáktól mindig találós kérdéseket kapott. Kí-
című festménye. A megadott festmények csak kiin- váncsi volt, hogy az emberek tudják-e a feltett kér-
duló alapként szolgáltak. désekre a választ. Aki nem tudta, azt elpusztította.

Kóka Ferenc a hozzá legközelebb álló Aranykor t, Egyszer ezt kérdezte: „Mi az, ki az, aki reggel
Vaszary művét választotta. négykézláb, délben kétlábon, majd a delelőn három
lábon és majd a végén, négy lábon jár?”.43 A helyes
A beérkezett pályamunkákat a Kempinski Galé­ választ egyedül csak Oidipusz tudta: az ember az,
riában rendezett kiállításon mutatták be 1996. júni- aki gyermekként négy lábon, felnőttként két lábon,
us 4. és augusztus 24. között, itt volt először láth­ ató majd idős korában három, illetve négy lábon jár.
Kóka festménye is. A Kempinski Galéria után a fest-
mény az 1996 szeptemberében nyílt Testek térben Mire utal, illetve mit keres itt ebben a kietlen
című vigadóbeli kiállítás fő műve volt. A kiállítást térben ez a szépséges szobor?
megnyitó Haulisch Lenke „ízig-vérig mai történet-
nek” jellemezte Kóka Ferenc alkotását. A szfinx jelenléte, a tolókocsis nőre szegeződő te-
kintete, a találós kérdés összekapcsolja a múltat a
Kép-ráhangoló jelennel. Egyedül a szfinx az, aki ránéz a tolókocsis
Kóka Ferenc gondolati festészetének utolsó alko- nőre. A szfinx nem vár már választ, mindketten tud-
tása az Emlékek kertje. ják, közeledik a vég.

A művész a képen szereplő figuráit metafizikus A tolókocsis nő egy élettel teli vörös rózsát tart
térbe helyezi, mert ez felel meg leginkább a belső a kezében. Ebben a közegben idegennek hat ez a
történések kifejezésére. rózsa. A nő szinte tudomást sem vesz róla, nem is
érzékeli a virágot, olyan mintha csak a kezébe tet-
A tolókocsiban ülő nő beteg, mozgásában korlá­ ték volna. Fogja, de igazában nincs köze hozzá.
tozott, elfáradt, fásult, már alig van az Élethez köze. A
mellette álló arctalan ápolónő szenvtelen, mozdulat- Értelmezésem szerint ez a kép Kóka tisztelgése
lan, semmiféle kapcsolat sincs a két személy között, egy megélt élet előtt. Mindegy, hogy milyen volt, az
csak egy közös térbe vannak zárva. Feladatát elvégzi élet megérdemli a tiszteletet.
ugyan az ápoló, de az együttérzés már nem dolga.
41 Vaszary 1898-ban állította ki a Műcsarnok Tavaszi Nemzetközi Kiál-
Az ülő nő szeme kifejezéstelen, teste fluoreszkáló lításán nagy sikert arató művét, az Aranykort.
zöld, mindene az elmúlásra emlékeztet.
42 Delphoi Múzeum gyűjteményében
Ebben a közegben megszűnnek az emberi kapcso-
latok. Ezt érzékelte a festő is 1996-ban. 43 Kerényi Károly, Görög mitológia. Gondolat Könyvkiadó, Budapest,
1977. 41–42, 248–250.
Így lett Vaszary Aranykorából már csak Emlékek
kertje. Összpontosítsuk figyelmünket a belső térre! K é p e l e m z é s e k 123

Vaszary János: Aranykor, 1898, olaj, vászon, 92,5x132 cm, Magyar Nemzeti Galéria

Vaszary Aranykora szimbólumainak szerű ta­lapzaton három antik szobor áll: Vénusz,
átváltozásai Kóka Emlékek kertjében Apolló és Diána. A fiatal nő Vénusz szobra előtt ál-
című festményében dozatot mutat be, fehér rózsát helyez az istennő lába
előtti edénybe. Vénusz a fiatalság, a szerelem szim-
Ha összehasonlítjuk a két alkotást, akkor észrevehe- bóluma. Kóka képén csak az ion oszlop és a szfinx
tőek a párhuzamok, és megtalálhatóak az egyes fes- szobor utal az Aranykorra, a képen szereplő két sze-
tői gondolatok – témához igazodó – módosulásai is. mély annak tárgyi emlékeiről sem vesz tudomást.

Párhuzam van a tér megválasztásában, mert Vasza- Vaszary festményének fehér rózsa szimbólumá-
ry is zárt teret, egy kertet ábrázolt. Míg Kóka belső ra Kóka festményén a vörös rózsaszál válaszol. A
tere élettelen, addig Vaszary képén burjánzó élet lát- fehér rózsa nyugalmat áraszt, ez az újrakezdés és
ható – ez az Aranykor. az ártatlanság jele. A vörös rózsa a szerelem és a
tisztelet jele.
Kétalakos mindkét festmény. Vaszary képén a kert
jobb oldalán helyezkedik el a fiatal szerelmespár. Vaszary festményén a pár még előtte áll az Élet-
Nem hiányzik az életükből semmi, szerelmük kizárja nek, ezért is áldoz a szerelem istennője, Vénusz
a külvilágot. Ezzel szemben Kókánál egy betegség- előtt. Kóka festményén, az Emlékek kertjében már
gel küzdő nő látható, aki már csak emlékeiben őrzi nincs Élet, így a művész a megfestett vörös rózsá­
a megélt szerelmet. Megszűnt minden kapcsolata a val, a festményt szemlélő pedig együttérzésével
külv­ilággal. Vaszary festményén a pár előtt oltár­ adózhat az elmúló élet előtt.

124 K é p e l e m z é s e k Molnár Valéria

Emlékek kertje, 1996 a kosztümök vagy dokumentáris elemek, hanem az
olaj, vászon, 200 x 150 cm emberi és tárgyi testek megválasztásával és térbe
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány helyezésével. A kép a festészet egyik klasszikus té-
májából indul ki: ruhátlan fürdőző nő a neki segítő
...Kóka Ferenc hisz a képalkotás hagyományos másikkal. Egy hét évvel ezelőtti tanulmányt is lát-
módjában, az összefüggő, tagolt beszédben, a me- hatunk itt, a Kóka Ferenc számára nagyon is alkal-
ditációban és az örömben született ecsetfestés mas kompozícióhoz. Egy pályázat miatt vette elő ezt
által vászonra varázsolt világ transzcendentális iz- a régebbi vázlatot. E pályázaton a millenium idejében
galmában. keletkezett három jellegzetes mű közül választhatott
a festő, amelyből kiindulva kellett valami újat alkot-
A posztnagybányai festészet hagyományai, mes- nia. A három kép – Benczúr Gyula: Vajk megkereszte-
terének, Bernáth Aurélnak közvetítésével jutottak lése, Feszty Árpád: A magyarok bejövetele és Vaszary
el hozzá, tőle örökölte a természetközpontúságot, a János: Aranykor című festménye.
festés texturális finomságaiban lelt kedvét, a kom-
pozíció egyszerűségét. Művészetének alapstruktú- Mi mást választhatott volna Kóka Ferenc, mint
rái tehát hazai hagyományokba ágyazódtak. Vaszary János művét?

Jelenünk nagy kérdéseinek érintése, ami nélkül Vaszary Aranykorára felel a kép és az ő Fürdés
művészetről aligha beszélhetünk – főleg a térfor- után-jára is emlékezik. Az Aranykor boldog ember-
málás által jut kifejezésre az alkotásaiban. A Kóka párjának beteljesülés előtti várakozását, a Fürdés
Ferenc által festett testek olyan térben jelennek után két alakjának harmonikus kapcsolatát azon-
meg, amely nemcsak a kubizmusból származó geo- ban Kóka képén nem találjuk, azt ellentétes elemek
metrikus absztrakció, kozmikus viszonylatrendsze- hatják át. Az ülő, ruhátlan nő magányos szépsége,
rével nem rokon, de az érzékletes emberi testekhez hervadásba fordult arca melankolikus, testtartása
illő érzékletes környezettel: tájjal, városképpel, félénk, visszahúzódó.
vagy enteriőrrel sem. Téralkotása – jóllehet ha-
sonlít a szürrealisták meglepő társításaira – mégis Az Aranykor ártatlanságot kifejező fehér rózsa
különbözik azoknak hideg programszerű önmuto- szimbóluma helyett vörös a kezében tartott Vé-
gatásától. Kóka terei sokkal inkább az érzelmek, nusz-virág, a megélt szenvedélyt példázza. A hideg,
megérzések spirituális világára emlékeztetnek. fémszerkezetű tolókocsi jelzi, hogy ez a szépség
Műveinek érzéki megformálása – bizonyos jó ér- segítség nélkül nem tud lábra állni. A kép másik
telemben vett teátrális eszközök felvonultatása alakja tulajdonképpen ápolónő, enyhén elfordulva
mellett is – olyan gazdag lírai vonásokban, hogy tőle, a tolókocsira támaszkodik. A kompozícióban
ezek inkább a szimbolizmussal rokonítják. A szim- az ő álló alakját emeli ki a kép antik oszlopa, a ti-
bolizmus és a költészet köztudomásúan mindig kéz tokzatos, lefejezett szfinx szoborral a tetején, mely
a kézben jártak, nem véletlen tehát, hogy évekkel Vaszary Aranykorának Vénusz, Apolló és Diana szob-
ezelőtt Pilinszky költészete adott ihletet festői te- rára felel, de jól illik a mai posztmodern alkotások
rének továbbfejlesztéséhez. Jelenlegi kiállításán talányos gondolatmenetébe is. Az arcnélküli ápolónő,
pedig József Attila képmásával találkozhatunk. akire a meggyengült szépség bízatott, nyugtalanító
érzelmeket kelt. Kérdés, hogy ápoltjának segítségére
Téralkotása teszi maivá és eredetivé jelen kiállí- lesz-e, vagy éppen végzetébe taszítja őt. Hasonlít a
tásának aktkompozíció sorozatait, s elsősorban a Száll a kakukk fészkére „főnéni”-jéhez, festői meg-
kiállítás főművét, amely szinte bizonyos, hogy nap- jelenítése is egyetemes vonásokat hordoz.
jaink festészetének egyik kiemelkedő képviselője
marad, az Emlékek kertjét. Ezt a kompozíciót szin- Ki ez a két alak? Hol is van ez az omladozó va-
te modern történeti képpé sikerült fokoznia. Nem kolattal, befalazott ablakkal, karcsú ion-oszloppal
jelzett Emlékek kertjének nevezett tér, melyben a

K é p e l e m z é s e k 125

két emberen kívül nincsen más élőlény, s a vege- történetében többször is felbukkan a mítosz mint
tációnak még a nyoma se. Csak találgathatunk. aranykor, vagy mint árkádiai idill a reneszánszban, a
Bizonyos azonban, hogy közel van hozzánk, hogy a barokkban, a romantikában, és a XX. század elején
közepében vagyunk magunk is. Még nem dőlt el a is. Kóka azonban a XX. századra jellemző pesszi-
kérdés, mely a kép fölött lebeg. A szelíden véde- mizmussal, kiábrándultsággal tekint a témára. Nem
kező szépséget még nem tudta kibillenteni egyen- magát az elképzelt és vágyott aranykort ábrázolja
súlyából a kompozíció mérlegének szemben lévő – akár a halál gondolatának megidézésével együtt,
serpenyőjében helyet foglaló három súlyos test: az ahogy azt korábbi korokban láthattuk – hanem ép-
ápolónő, a tolókocsi és az antik oszlop. pen annak hiányát.

Íme, egy hagyományokon nyugvó, ízig-vérig mai Többek között ezért is módosulhatott a mega-
történeti kép, melyre talán a pályázat kiírói sem dott téma a címben szereplő „emlékek kertjévé”.
számítottak igazán. S minden aspektusának kifej- A kert elkerített természet-darab, magában hor-
tésére itt nincs is módunk. dozza annak teljességét, a pusztulás és újjáéledés
körforgását, ám művelt mivolta miatt alakítójáról
A nagy regényírók mondják, hogy alakjaik olykor is árulkodik. A keresztény szimbolikában a tiszta-
függetlenítik magukat az ő akaratuktól, s szinte ság jelképe, a középkorban gyakoriak voltak az ún.
önmaguktól cselekszenek sorsuk és jellemük logi- „szerelemkert” ábrázolások, erotikus felhanggal
kája szerint. Valami ilyesmit fedezhetünk fel Kóka töltve. Világmodell, lélekszimbólum egyaránt le-
Ferencnek ezen a legutóbbi művén is: az évek mun- het, kultúrától, értelmezési szemponttól függően.
kájával utolsó porcikájáig megismert szépség jogot Fogalmához szorosan kapcsolódik a termékenység,
formál arra, hogy az igazságot is képviselje. az élő természet képzete. S a Kóka-kép ezzel az
asszociációs körrel is ellentétes.
Haulisch Lenke
A festmény közepén egy majdnem meztelen, idős
Emlékek kertje, 1996 nő ül. Arca ráncos, fején a kalap az elmúlt idők fé-
olaj, vászon, 200 x 150 cm nyét jelzi. Alóla kilátszik három hajszál, az elvesz-
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány tett dús haj maradéka. Sima, világos rózsaszín bő-
rére erős zöld árnyék vetül, amely hideg színeivel a
A festmény egy Aranykor című kiállítási felhívásra kihűlést, a halált asszociáltatja. A nő mellett, vele
készült, ahol a cím mellett kiindulásként Vaszary félig szembefordulva egy üres tolószék van. Hogy
János azonos című műve volt megjelölve. A Vasza- rá vár, egyértelmű. Nemcsak, hogy egymás felé
ry-kép egy antik istenek oltárain áldozó párt mutat, fordulnak, hanem tulajdonképpen egymás tükörké-
mitológikus, elvarázsolt tájban, az aranykor álta- pei, azonos szögben fordulnak a kép tengelye felé.
lános ideájának megfelelően. Az aranykor, vagy az A szék mögött egy ápoló is várakozik. Ő teljesen
ennek megfelelő gondtalan, idilli létállapot képzete arctalan, a szürrealista előfutár Giorgio de Chirico
minden kultúrában megtalálható, gyökere talán ab- próbababáira emlékeztet, feje egy középen vonallal
ban is rejlik, hogy az emberek többféle módon is tagolt ovális csupán. Teste ezzel szemben élethű,
megpróbálták eltávolítani maguktól a halál gondo- ahogy a köpeny alatt domborodik vagy, ahogy a ke-
latát. A számunkra legismertebb az ókorban megal- zét tartja. A nővel való kapcsolatát finoman tovább
kotott tökéletes világ mítosza, „amely kivétetett az mélyítik a színek: az ő fehér köpenyére is rávetül a
elmúlás törvénye alól”. Az aranykort ezüst-, réz-, zöld árnyék, s a köpeny alól a nyakrésznél ugyanaz
majd vaskor követi, s e sor a fokozatos, megállítha- a lila villan elő, amely a nő széktakarójának a színe.
tatlan hanyatlás és egyre több szenvedés, nyomorú-
ság eljövetelének szimbóluma. Az európai festészet Környezetük, a kert, kietlen. Növény szinte egyál-
talán nincs benne. A kertmotívum egyik jellemző-
126 K é p e l e m z é s e k

je az elkerítettség, több kultúrában kifejezetten a felejtés–emlékezés szimbóluma van jelen. A felej-
fallal való elhatároltság: itt is éppen ez jelzi a tér tésé, amely a halál párja, s az emlékezésé, mely
határait, és ez képezi a kép teljes hátterét is. Sárga az életé. Egyszerre hordozza mindkét tartalmat,
részei a kép bal felső sarkában kifejezetten me- melyek látszólagos ellentéte valójában egységüket
legséggel, mintegy napfényszerű sugárzással töltik rejti. Az életben is csak együtt létezhetnek, a halál
meg a teret. Ezt azonban, ahogy tovább nézzük a pedig mindkettőt felerősítheti. Hiszen nem lenne
falat, ellensúlyozzák a repedéseket, mállást, pusz- szükség emlékezésre, ha nem tartanánk attól, hogy
tulást sugalló sötétebb foltok, és a fal alsó részét elfelejtenek bennünket. Ez utóbbi pedig a haláltól
egyre inkább elnyelő feketeség. A fal téglából van, való félelem egyik aspektusa csupán.
a lekopott burkolat alól, az ápoló háta mögött vil-
lan elő csupaszon a téglák sora. A falat középen egy A kert ezen a képen valójában belső tér. Erre utal
ablak nyitja meg, azaz csak tagolja, mert kinyitha- a falon az ablak, a szőnyegszerű alapsík is. Lepusz-
tatlan. Nemcsak betört üvegű, koszos, hanem be is tult, kiüresedett, hajdan jobb napokat látott, de
van falazva. Vagy, akár puszta applikáció is lehet: mára kietlenné vált enteriőr, ahol a múlt kellékei-
csak egy illúzió, a kitekintés lehetetlenségének nek már csak a hiánya látható. Így kapcsolódik egy-
képzete. A távlatok, a külvilághoz való kapcsolódás máshoz a két cím: a halhatatlan emlékek és a nem
megszűnésének jelképe, a vakság, végső soron a elmúló, mindig visszavágyott aranykor azonosak, az
halál szimbóluma. idővel megszépülő és egyre jelentőségteljesebb, de
végképp visszahozhatatlan múlt hordozói.
A kert alapzata szintén sárgás, az alakok egy kék-
sávos szőnyegfélén állnak-ülnek. Az egyetlen élő Kóka Ferenc festészetére a kezdetektől jellemző
növény egy szál rózsa a kertben, az sem a földből volt az alapvető emberi kérdésekkel való foglalko-
nő ki, hanem a nő tartja a kezében. Egészséges, zás, az élet törékenységének, az ember által kiet-
élettel teli, virága ép és teljesen kifejlett. A vörös lenné tett világban való élet ábrázolása. Az Emlé-
rózsa alapvetően női szimbólum, utalhat a női sze- kek kertje című mű élet és halál végső kérdéseit
xualitásra, jelentheti a szépséget, vágyat, szerel- feszegeti. Itt az elmúlás ural mindent. Még élő élet
met, magát az életet. Itt egyértelműen az idős nő- jelenik meg, még meleg színek festik meg a teret,
höz kapcsolódik, az ő fiatalságát, az emlékeiben és a levegőt. De nincs visszaút, a jövő egyértelmű. Át
lényében megőrzött tartalmak-tapasztalatok kép- kell ülni és hagyni, hogy kigurítsanak bennünket a
zetét hívja elő. Az ápoló saját szimbóluma a képileg színről.
hozzá tartozó szfinx. A szfinx igen régi és bonyolult
szimbólum. Minden kultúrában hozzá kapcsolták a Somogyi Zsófia
titok fogalmát, mivel állati és emberi részek egye-
süléséből való, isteni hatalmat tulajdonítottak neki, K é p e l e m z é s e k 127
ő a halottak őrzője is. A thébai mondakörben, az
Oidipusznak feltett kérdés miatt az alapvető emberi
egzisztenciális kérdések szimbóluma, de lehet az
emlékezés és felejtés jelképe is. Itt alakja az ápoló
és a tolószék együtteséhez kötődik, amely a halált
idézi meg a festményben. A szék magatehetetlen-
séget, passzivitást, az önrendelkezés megszűnését
jelképezi, az arctalan ápoló mint szenvtelen vég-
rehajtó jelenik meg. A halál oldalán feltűnve, és a
cím: Emlékek kertje fényében a szfinx, itt mint a

Atomhalál, 1965, olaj, vászon, 120x168 cm, Kóka Művészeti Alapítvány

A háborúhoz Kóka Ferenc festészetében alapvetően meghatáro-
és a halálhoz való viszony zó a háború és a halál témaköre. Ezen belül külön
Kóka festészetében csoportot képeznek azok a művek, amelyek egy
konkrét esemény, Hirosima és Nagaszaki bombá-
128 K é p e l e m z é s e k zása kapcsán foglalkoznak az értelmetlen emberi
pusztítás és pusztulás tragédiáival1.

Az atombomba-tematika által egy csoportba so-
rolható művek első két darabja, az Atomvillanás és
az Atomhalál címükben is utalnak alaptémájukra.
Mindkettő Kóka szürnaturalista korszakából való
(1965 és 1966). A szürnaturalizmus az 1960-as évek
első felében vált a leghaladóbb irányzatok egyikévé
Magyarországon. Kialakulása a Bernáth-tanítvány
Csernus Tibor nevéhez köthető. Az ő munkái voltak
meghatározóak a szintén Bernáth-tanítvá­nyokból
álló, egy évtizeddel fiatalabb generáció számára,

Atomvillanás, 1966, olaj, vászon, 140x168 cm, magántulajdon

akik révén a szürnaturalizmus iskolává vált – kö- ki a többi közül: a művészeti életet is ellenőrző
zéjük tartozik Lakner László, Szabó Ákos, Gyémánt és így meghatározó politikai korlátozás ezen a ki-
László, Kóka Ferenc, illetve Korga György2. A szür- állításon nem működött, a művek zsűrizés nélkül
naturalizmusra alapvetően a figurális és absztrakt/ kerültek kiállításra. Így felvillanhatott a magyar
non-figuratív képi világok egységbe hozása a jellem- képzőművészet haladó, újfajta gondolkodás- és al-
ző, utóbbiak részben a figurális részek átalakításá- kotásmódja5. Az ezt képviselő alkotások közé tar-
ból, valamilyen típusú felülírásából eredeztethetőek, tozott Kóka műve is, amely azonban nem előképek
illetve szürrealista technikák alkalmazásával hozták nélkül való a festő életművében, ahogy erre már
létre3, s így a megszokottól eltérő faktúrák, meg- utaltunk. Egy évvel korábban, 1965-ben született
mozgatott és megbontott, szilánkokra eső felületek, az Atomhalál című mű.
szétfolyó, robbanó formák jöttek létre. Ezek szőtték
be az emberi alakot és tárgyi világát, s hozták létre Az alapkompozíció lényegében mindkét képen azo-
káosz és letisztultság egységét4. nos: a háttérben a tengeren történik a robbanás, az
előtér földnyelvén emberi alakok haldokolnak, s az
Az Atomvillanás című kép 1966-ban készült, s Kóka élettel együtt elvesztik alakjukat és mindazt, ami em-
Ferenc e művével vett részt az az évi Stúdió-kiállítá- berré tette őket. Az Atomhalál egészére jellemző egy,
son. Ez a Stúdió-tárlat rendhagyóságával emelkedik a későbbi mű viszonylagos letisztultságához, geomet-

K é p e l e m z é s e k 129

rikussá simuló formáihoz képest vett zsúfoltság, a foltjai a háttér kavargó matériájával rokonok, s így az
kaotikus áramlások és színek egymásba robbanása itt alakokat, ahogy a forróság maga is, környezetükbe
sokkal erőteljesebben zilált hatást keltenek. A szín- olvasztják bele. Ez az egyanyagúvá válás minden földi
világ egy kicsit hidegebb, a vörös által keltett forró- létező egyforma pusztulására utal. A pillanat víziója
ság-érzet csak a későbbi változatra jellemző, s teremt mintegy keretbe foglalódik az ég, a tenger és a víz
ott más atmoszférát. Az emberi környezet pusztulása kék sávjaival. A roncsolástól, deformálódástól ezek
mindkét verzión kiemelt helyet foglal el, bár az em- sem kíméltettek: a tenger a robbanás sávjában forró,
berhez hasonlóan élő organizmusok, a fák roncsoló- szétrobbanó, szemcséssé változó, eredeti anyagát és
dásának képei nagyobb hangsúlyt kapnak Atomha- természetét vesztett áramlássá válik. A földdarabon
lál-on. Az itt megjelenő néhány házrom közül az egyik az említett alakok állnak, elbuknak, a vízbe zuhannak
falán egy levegővé váló, a földi világból elillanó alak kicsavarodott, torz, a szenvedés hatására kifordult
vehető ki, aki falba égett árnyékként is felfogható6. testtel. A körülöttük lévő házak a többi résztől, pél-
A képből áradó felfokozottság, a romokban és funk- dául a tengertől némiképp eltérően geometrikus for-
cióját vesztett, beazonosíthatatlan törmelékhalomban mákká egyszerűsödnek, mintha a forróság alapfor-
való tobzódás, a káosz és a pusztulás brutális ábrá- máikra olvasztaná össze őket. Felületük feltépődik,
zolásai – pl. véres testek látványa – válik némiképp de nem érdessé, fodrossá rücskösödnek kontúrjaik,
visszafogottabbá az Atomvillanás című művön. Ez hanem szabályos élekké simulnak8.
utóbbin összefogottabb, tisztábban elhelyezett ele-
mekből épül fel a kompozíció, például egységbe kerül Németh Lajos írja Csernus Tibor szürnaturalizmu-
a robbanás központi helye és szerepe. Ugyanakkor e sa kapcsán, hogy a naturalista-realista elemek és a
letisztultság bizonyos értelemben erőteljesebbé teszi más technikával létrehozott, kavargó, kaotikus szín
a látványt: az így helyet kapó csöndben a döbbenet, és forma-áramlások tulajdonképpen két szakasz: a
a gyász kap teret, az „üres” felületek, a kietlenebbé látványnak a szemünkben, pontosabban az agyunk-
vált területek a történtek után kiüresedő és – minden ban már tárggyá összeállt, formát kapott állapota, és
szempontból – lakhatatlanná váló világot sugallják. az ezt megelőző stádium egymás mellett rögzítése9.
Ebből kiindulva, a csernusi szürnaturalista képekkel
A festmény címe a „villanás” szó révén a bomba rokon két itt elemzett Kóka-kép kapcsán, az ábrázo-
felrobbanásának pillanatára utal. De amit látunk, lás tematikája fényében e folyamat ellenkezőjét ál-
az sem nem elbeszélése, sem nem illusztrációja a lapíthatjuk meg. Az Atomhalál és Atomvillanás című
történteknek. Annak ellenére nem az, hogy a bom- műveken nem az összeállás, testté sűrűsödés előtti
bázás ismert közvetlen fizikai hatásai is megjelen- fortyogó, eruptív állapot látható a kivehető, beazono-
nek a művön, ahogy az előzőn is7. Tekintetünket sítható testek, tárgyak között, mögött, hanem a már
először az alakok világító rózsaszín teste vonzza. A szétbomlott, szétesett, alakot, életet vesztett ma-
hozzájuk tartozó, tépett szőrcsomókra emlékeztető téria áramlik, s szövi egységbe a képet. A robbanás
hajjal borított, lehajtott fejek csak lassan vehetőek középpontja a totális folyékonnyá válás, szétzilálás,
ki a háttérből, s így elsőre mintha fej nélküli alako- remegés, feloldódás kiinduló helyévé válik, ahonnét
kat látnánk. S hiába derül ki, hogy ez téves észlelés a roncsoló, mindent az utolsó sejtig leromboló, élőt
volt, mégis, a meztelen testekről szerzett első él- és holtat egyként pusztító energiák szétáramolnak.
mény alapvetően meghatározza a kép által kiváltott
érzéseket, melyeket e testek további jellemzői csak Az atombomba ledobása, tágabb értelemben a há-
erősítenek: vékonyak, megtörtek, rózsaszín felüle- ború okozta testi szenvedés, ember és környezete
tüket már elkezdte összeroncsolni a forróság, a tes- fizikai pusztulásának víziója jelenik meg a két elem-
teken megjelenő vöröses foltok égési sérülésekként, zett műben. A háború elsöprő erejének, mindent kép-
marásokként, sebekként éktelenkednek. Ez utóbbiak lékennyé tevő robbanás hatásának kiszolgáltatott,
formájukat és lényüket egy pillanat alatt elvesztő
130 K é p e l e m z é s e k

Mulatozó társaság halállal, Enola Gay, 1983, pasztell, papír, 60x80 cm, Ferenczy Múzeumi Centrum

embereket látunk a két festményen. A kaotikus lát- portba sorolhatók, és címeik is eltérnek. Az egyik a
ványok érzelmi felfokozottságot sugároznak. Ember Mulatozó társaság halállal, a másik az Utolsó va-
és világának törékenysége jelenik meg a műveken, csora címet viseli11.
s ahhoz, hogy mindez összetörjön és semmivé vál-
jon: elég egy pillanat, és bizonyos értelemben csak Kóka 1983-ban festette meg mindkét típus első vál-
a másik ember kell hozzá. Kóka Ferenc e két művén tozatait. A Mulatozó társaság halállal típuson fehér
az ember által létrehozott, de általa már nem befo- terítős, hosszú oldalával a kép síkjával párhuzamosan
lyásolható erők pusztítása ölt testet. állított asztalt látunk, köré csoportosított emberek-
kel, míg az Utolsó vacsorákon ferdén a kép háttere
Az atombomba, Hirosima és Nagaszaki bombázása felé tartó asztal jelenik meg, egy oldalra ültetett fi-
a tematikus szál, amely összeköti az Atomhalált gurákkal. Az első típusnak egy 1983-as12, vázlatsze-
és az Atomvillanást egy másik sorozattal. Az ebbe rűbb, és egy 1984-es (Mulatozó társaság halállal –
sorolható művek mindegyikén asztalnál ülő társa- kép a háború ellen13) változatán kívül nem ismert több
ságot látunk egy csontváz kíséretében. A sorozat megoldása. A másodiknak, 1983-ból egy, a többihez
közvetlen insp­ irálója egy rádióhír volt, amely szerint képest kisebb méretű változata, 1987-től pedig több
azok a pilóták, akik az atombombázásban részt vet- változata is ismert, 1987, 1989, és 1993-ból.
tek, családjukkal együtt évente összegyűlnek10. A
felkavaró hír indította mű­vek két kompozíciós cso- A Mulatozó társaság halállal – kép a háború ellen
című, 1984-as festmény ma az aacheni Ludwig Gyűj-

K é p e l e m z é s e k 131

Mulatozó társaság halállal – kép a háború ellen, 1984, olaj, vászon, 196x250 cm, Ludwig Gyűjtemény, Aachen

temény része. Ezen a festményen messze járunk már képi világgal, hanem e különleges felületeket in-
a szürnaturalizmustól. A szürnaturalizmus egyszerre kább vagy kevésbé geometrikus formákká tömörítve,
elvont és figurális világából az irányzathoz kötődő belőlük építette fel művei teljesen teretlenné váló
alkotók más és más módon léptek tovább. Csernus kompozíciót. Bizonyos műveiből teljesen hiányzik a
az egyre tisztább-realistább, caravaggio-i figurali- figura, ahol azonban megjelenik az emberalak, ott
tás felé, Lakner László a pop art, a hiperrealizmus sem jelenetszerűen szerepel. A kavargó felületű,
felé, Korga György festészete egyes szerzők szerint egymást kimetsző, egymásba épülő formák között
a szürnaturalizmus illusztratív, látványos, fakturális csípők, testhajlatok, testrészek villannak fel, vagy
elemei felé mozdul el14. Van, aki Gyémánt Lászlót és akár egész alakok is, amelyek változóan látványhű
Kóka Ferencet is ez utóbbihoz sorolja.15 formáikkal jobban vagy kevésbé képeznek ellentétet
közegükkel vagy éppen simulnak bele e geometri-
Kóka valóban hosszú évekkel tovább kitartott a kus, absztrakt rendszerbe. Az 1980-as évek elejétől
szürnaturalizmus mellett, mint az iskola többi tag- Kóka visszatér a tisztán figurális festészethez. Nem
ja,16 és művei sok tekintetben letisztultabbá váltak. jut el a csernusi „objektív realizmushoz”17 vagy a
Kóka a ’80-as évek elejéig főként a szürrealista fes- lakneri hiperrealizmushoz, de képeiből eltűnnek,
tő, Max Ernst képi világa ihlette tájakat alkotott. vagy legalábbis nagyon visszafogott módon lesznek
Ezekben a szürnaturalizmusra jellemző faktúrákat jelen a szürnaturalista képi elemek, felületek.
megőrizte, csak éppen nem ütköztette egy realista

132 K é p e l e m z é s e k

A szürrealitás azonban mint alapvető jellemző, arcuk és ruhájuk egyénibb karaktere sem emeli ki
meghatározó marad, ahogy ez a Mulatozó társaság őket valójában. Arcuk mimikája eligazodni, reagálni
halállal – kép a háború ellen című művön is látható: segíthetne bennünket, nézőket, de a férfi torz arca,
a látványhűen ábrázolt alakok és környezetük el- éneklésre nyílt szája,20 vagy a nő hideg mosolya, a
lenére sem válik valószerűvé a jelenet. A „semmi” mód, ahogy rezzenéstelen arccal farkasszemet néz
közepén jelenik meg az asztal, mely lábak nélkül le- velünk, inkább elbizonytalanít, zavarba hoz.
beg fekete árnyéka felett. A társaságból igazi, látható
arca csak kevés alaknak van, akik így az életteliségre A művön a repülőgépszerű forma a szereplők kilé-
utaló mozgás ellenére is nem-emberivé, lélek nélkü- tére utal, de a kép egészének tematikáját igazából
livé, bábszerűvé válnak. Csoportjaik és azon belül az egyetlen elem konkretizálja: a háttérben megjele-
alakok is van, hogy egymás felé fordulnak, de a hi- nő, az épület csak gerendázatból álló, s így átlátást
ányzó tekintetek, az egymástól elfordított fejek nem engedő tetején túl az égre rajzolódó, fehér, gomba
keltik valós kommunikáció, illetve kapcsolatok hatá- alakú felhő. Az épület barakkszerűségével, katonai
sát.18 A csontváz, mint a la­koma résztvevője pedig objektumokat idéző formájával és színével hadá-
egyértelműen látomássá formálja a jelenetet. szati asszociációkat kelt,21 ahogy a címben szerep-
lő háború szó is pontosítja a témát, de még ez sem
Az asztalról hiányzik minden, ami az evésre, ivásra, utal a konkrét eseményre. A gombafelhő azonban az
a címből és az elrendezésből is várt cselekvésekre atombomba egyezményes jelképévé vált – robbaná-
utalna. A fehér terítő felülete elmosódott, a futuris- sának távoli látványáról készült felvételek alapján
ták mozgást érzékeltető erővonalaihoz hasonló sá­ –, így egyértelműen azt jelöli.
vokkal, csíkozással, a korábbi szürnaturalista lát-
ványelemekre emlékeztető felület-széttöredezéssel Az Atomhalál, illetve az Atomvillanás című képek
megbontott. Ez és a sötétkék égen megjelenő, az ereje, dinamizmusa, forrósága, szenvedélyessége,
asztallapéhoz hasonló erővonalak, sávok, árnyékok kaotikus látomásához képest itt minden megmere-
is ziláltságot hoznak a realisztikusan megfestett vedett, kihűlt és üres. Egy, a semmiben lebegő vízi-
alakok, az asztal, és háttér egy részét képező épület ót látunk. Itt már a rombolás utáni, csak látszólag
által létrejött harmonikus, formailag alapvetően le- élő világ egy jelenetbe sűrített lényege tárul elénk
tisztult jelenetbe. A horizont igen távoli, így a szürke az elkövetőkkel (s általánossá emelve: az életben
alapsík háttérként is szolgál, a kép kétharmadának maradottakkal), ahol a csontváz maga a Halál. Ő
alapjaként meghatározza annak hangulatát: hideg- költi együtt a lakomát az emberekkel. Hogy jelen-
sége borzongató hatást kelt, színe és simasága ter- létét érzik-e, kérdéses – egy alak olyan egyértelmű
mészettől távoli, betonszerű, élettelen hatást kelt. mozdulattal fordul felé, hogy úgy tűnik, merőn őt
A kietlen tájba helyezett jelenetet a néhány konkrét bámulja, sőt farkasszemet néz vele.
tárgy, az épület vagy emberi gesztus sem teszi való-
szerűbbé. Az asztalon alig kivehetően egy üveg lát- A Mulatozó társaság halállal – kép a háború ellen
ható, s néhány férfi kezében egy-egy halvány pohár. című művön nemcsak az Atomhalál és Atomvillanás
Ezek mindössze a beazonosítható tárgyak, illetve a című művekhez, hanem az 1983-as előképéhez ké-
velünk szembenéző, mosolygó nő19 karjánál a le- pest is lehűlést, megmerevedést figyelhetünk meg.
gyezőszerű sávozásban egy repülőgépre emlékeztető E változat színei melegebbek (az alakok fejeinél
formát is láthatunk, mintegy az alakok attribútuma- például), mélyebbek, ahol hidegek (acélkék ég), ott
ként. A nő, és az asztal előtt ülő, felénk forduló férfi ennek is ellenére tüzesebbek, vészjóslóbbak. Ez a
részletezettségük ellenére a többiekhez igazodnak, kontrasztok eredménye is: az ég alsó sávja, a fe-
azonos típusúak: hosszúkás fejű, tojásdad arcú, sö- hér terítő, vagy a csontváz szinte világítanak a sö-
tét ruhás és világos fejű alakok sorába illeszkednek, tét színek előtt és között. Az asztal lebegése még
hangsúlyosabb, a terítő felületén pedig az elmo-
sódott káosz nagyobb, mint a későbbi változaton.

K é p e l e m z é s e k 133

A velünk szemben ülő mosolygó nőalak kezénél a aprólékos ábrázolás utalt a felszín, a csillogás mö-
repülő jobban beazonosítható, s így nagyobb, konk- gött rejlő lényegre, amit épp e külsőségek takarnak
rétabb jelentőségű. A Halál pedig itt hangsúlyosabb el előlünk: a mulandóságra, hiábavalóságra, halál-
résztvevő: alakja mintegy fényforrásként világít, je- ra. A lakomázók asztalán megjelenő különféle tár-
lenléte odavonzza a tekintetet. Az a stiláris letisz- gyak egy másik barokk képtípus, a vanitas (hiúság)
tulás, mozdulatlanná dermedés tehát, amit a két csend­életek főszereplői. E tárgyak lehettek vonzó-
szürnaturalista mű és a Mulatozó társaság halállal an megfestett ételek, könyvek, zeneszerszámok,
– kép a háború ellen között tételeztünk, nem köz- tehát az élet különböző területeit számba vevő,
bülső lépcsőfokok nélkül való. Az 1983-as változat vagy közvetlenül a halálra és az idő múlására utaló
alapján, úgy tűnik, nem pusztán a stílusváltás oka a szimbólumok, mint például a homokóra vagy a ko-
változásnak. Az első verzió expresszív, zajló, a szür- ponya. Kóka művén nem a vágykeltő ételek – hiszen
naturalista jellemzőkre erősen emlékeztető részle- nem szerepelnek –, vagy a féktelen duhajkodás –
tei nyugodtabbra váltanak, a hangsúlyozott elemek mert nem ez történik – hívja elő a halál gondolatát,
elszíntelenednek, fényük kialszik a másodikon. hanem természetesen a csontváz alakja teszi je-
lenlévővé. A csontváz és a koponya a késő középkor
Ha nem a stílusváltásban, akkor máshol keresen- óta tekinthetőek a halál szinte kizárólagos szimbólu-
dőek a változás okai. Bereczky Loránd írja Kóka fes- mának, leginkább elterjedtté a XVI- XVII. században
tészete kapcsán, hogy egy festői életműben nem a váltak. A foszló, felbomló, vagy már csontvázig le-
stílus módosulása felől kellene tekinteni a tartalmi bomlott emberi test a legvilágosabban tárja elénk vi-
eltolódásokat, hanem fordítva.22 Az eddig elemzett lág és élet hiúságát.24 A barokk idején bekövetkezett
képek erre szolgálnak jó példaként. A szenvedőkről nagyfokú elterjedésében közrejátszhatott a kor ana-
az elkövetőkre, az életben maradtakra és világukra tómiai ismeretek iránti érdeklődése, az 1400-as évek
történik tekintetváltás. Nem a bombázás közvetlen végétől meginduló boncolások, valamint a tökélete-
következményei, az általa okozott fizikai szenve- sedő és terjedő sokszorosító grafikai eljárások, illet-
dések és totális pusztítás szerepel az 1983-es és ve ezek mellett természetesen fontos szerepe volt
1984-es képeken, hanem annak víziója, hogy milyen egyéb korjellemzőknek is. Az ellenreformáció idején
világ maradt a bombázás után. Hogy azok, akik a haláltéma azért is erősödött fel nagymértékben,
végrehajtották ezeket a bűntetteket, miként élnek mert a jezsuiták jó „gyógyszernek” tartották hiú földi
tovább. Hogy a világ általában véve hogyan működik gondolatok ellen, s így a rá való emlékeztetés hasz-
tovább. A szereplők egy egészen hétköznapinak is te- nos eszközzé vált a tömegekre gyakorolt hatás eléré-
kinthető cselekvés, közös evés-ivás jelenetében lát- sében. A barokknak a késő középkori spiritualizmust
szanak, miközben a háttér gombafelhője és a Halál mintegy újraélő lelki beállítódottsága is elősegítette
figurája egyértelművé teszi, hogy a pusztulás konk- a csontváz és koponya motívumainak terjedését.25
rétan és szimbolikusan is örökre jelen idejű marad.
A csontváz az egyik központi motívum, amely a
Kóka Ferenc a csontváz társaságában lakomázó Mulatozó társaság halállal – kép a háború ellen
társaságokat ábrázoló művein több szempontból is című műveket összeköti az Utolsó vacsora képek-
a késő középkori és barokk művészet ikonográfiájá- kel. Az utóbbiakon26 az asztal a mű előteréből indul
val, az akkor véglegesedő, elterjedt szimbólumokkal ferdén hátrafelé, alulnézetben egy asztal, amelynek
és képtípusok alkalmazásával él. A mulatozó, vagy csak a velünk szemben lévő oldalán ülnek az ala-
más néven „vidám társaság” mint önálló képtípus kok, sorban, egymás mellett, az asztallaphoz ha-
a barokk idején jött létre, az életképek csoportján sonlóan őket is enyhe alulnézetből látjuk. Az asztal
belül. A főként Németalföldön elterjedt típusra a alatt végignézhetjük lábaikat, felette pedig felső-
figurák öltözékének, a kellékek részletes, díszes testüket, már amennyit az asztallap látni enged be-
megfestése volt a jellemző.23 E nagyon élethű és

134 K é p e l e m z é s e k

Utolsó vacsora II., 1989, pasztell, papír, 70x100 cm, Kóka Művészeti Alapítvány

lőlük. A háttérben a horizont igen alacsony, ettől a társaságot. Nemcsak feltűnő a léte, hanem kompo-
semmilyen más elemmel nem tagolt tér szűk hatást zícionálisan is meghatározó ponttá válik: ő van hoz-
kelt, annak ellenére, hogy az ég szinte végtelenné zánk a legközelebb, ő az első pontja annak az átlós
tágul. Az egymásba átsatírozódó színek a pasztell vonalnak, ami mentén a kép mélye felé hatol az
használatából adódóan fakók és visszafogottak, a asztali társaság együttese. Áttetszősége, a kép kö-
mályvák, rózsaszínek, lilák, világoskékek, a fekete zéppontjától balra való tolódása, illetve a fő férfia-
és vörös ezért nem válik harsogó színkavalkáddá, lak kiemelt helye – amit a háttér vörös foltja erősít
sokkal inkább vibráló, nyomasztó, viharos éggé áll- – és részletezettsége némiképp eltereli a csont-
nak össze a színek. Erőteljes mozdulatokkal meg- vázról a figyelmet. Ám amikor rátéved a tekintet,
húzott vonalkötegeikkel, váltakozó irányaikkal zak- hosszas szemlélést igényel nem könnyen kivehető
latottságot érzékeltetnek. alakja. Kapcsolatát kutatjuk a látszólag mulatozó
társasággal, téri viszonyaikat, és testi-valóságbeli
A csontváz mindkét típuson az asztalnak ugyan- eltéréseiket. A csontváz az éneklő, néhány mozdu-
azon részén ül, de ez az Utolsó vacsora képeken az lattal megmozgatott ülő társaság (keresztbe tett
asztal elforgatásából adódóan fő hellyé válik, míg láb, összeölelkezés) mellett nyugodtan ül és vára-
a Mulatozó társaság képeken az elrendezésből adó- kozik, egyik kezét térdére teszi, a másikban kaszát
dóan az asztalfő a kép közepére esik, a hosszú oldal tart.28 A kasza igen finoman ábrázolt, törékenyen
közepére.27 Az Utolsó vacsora változatain azonban jelenik meg, mintha az ég sávokból, vonalkötegek-
már teljesen a csontváz jelenléte fényében nézzük a
K é p e l e m z é s e k 135

Utolsó vacsora III., 1993, pasztell, papír, 70x100 cm, Kóka Művészeti Alapítvány

ből álló felületéből az egyik vékony vonal kiválna, s kép követi a hosszabb oldalával a néző síkjával párhu-
megcsillanna egy pillanatra. Szinte azt is mondhat- zamos, fehér terítővel letakart asztallal. Az 1983-ban
nánk: láthatatlan, s csak a fénycsillanás árulja el, indult, ferde-asztalos Utolsó vacsora-képek azonban
hogy mégis köztünk van. A csontváz egy homokórán sem nem élnek az eredeti, megszokott kompozíciós
ül. Ez és a kasza a halál és az idő alakjának régi típussal, sem pedig a téma szakrális tartalmát nem
kísérői. A halál elterjedt alakjától, a csontváztól jelenítik meg, vagy használják fel más módon. Sem
függetlenül – akivel a legtöbbet szerepelnek – ma- a bor és kenyér megszentelésére, sem az áruló meg-
gukban is lehetnek az Idő és a Halál szimbólumai.29 nevezésére, sem a szereplőkre magukra nem történik
utalás.31 Krisztus ráadásul tudatában van a rá váró
Felmerülhet a kérdés, hogy a Mulatozó társaság és szenvedéseknek és halálnak, míg a Kóka-képeken
az Utolsó vacsora hogyan lehetnek egy téma változa- megjelenő alakokról ez nem mondható el. A Halál
tai. A csontváz szereplése erős kötelék, ám emellett megszemélyesített alakjának megjelenítésével, amely
a válasz megint csak a barokk ikonográfiában rejlik. nem része az Utolsó Vacsora ábrázolásainak, az utolsó
Ebben az időszakban formálódott át ugyanis nem egy- jelleg kerül előtérbe. A halál előttiség a hangsúlyos,
szer az Utolsó vacsora jelenete mulatozó társasággá.30 az időbeli viszony. Akármilyennek is tűnik-érzékelődik
Az Utolsó vacsora szokványos kompozíciója, a hosszú a résztvevők számára az együttlét – a Halál vár rá-
asztal mentén ülő tizenkét tanítvány és a középen ülő juk. Ahogy életünk minden pillanatát ellenpontozhat-
Krisztus együttese alakult át. Ezt a formai megoldást ja, felerősítheti, átértékelheti a bizonyos értelemben
a Mulatozó társaság halállal – kép a háború ellen című

136 K é p e l e m z é s e k

mindig és mindenütt jelenlévő halál tudata, úgy ez itt tartozunk mindannyian, ha más szerepeket töltünk
fokozottan érvényes. Ugyanakkor nem tekinthetünk is be benne. A borzongató látomás szereplői így egy
el attól a ténytől, hogy az elkövetők szerepelnek a kicsit mi is vagyunk, mi, minden ember.
műveken, s így a Halál alakja az elkövetett gyilkossá-
gokat is jelenlévővé és a jelent felülíróvá teszi. Az egyes témákat – Atomhalál, Mulatozó társa-
ság, Utolsó vacsora – kis módosításokkal ábrázolja
Az 1984 utáni változatokon egymáshoz és a 1983- többször is Kóka Ferenc. Láthattuk, hogy a látszó-
as ismert, kisméretű változathoz képest kisebb el- lag nem jelentős képi változások gyakran jelentős
téréseket figyelhetünk meg az Utolsó vacsora-ké- tartalmi módosulásokat hoztak magukkal. A válto-
peken: módosul a homokóra befoglaló formája, az zatok azonban ezzel együtt is ismétlésszerűek, s
ég megformálása, az alakok egyéni jellemzése és mint ilyenek meditatív jelleget kapnak: az azonos
megformálásuk szintén mutat nem lényegi eltérése- formákkal való dolgozás során, azok újra- és új-
ket, ahogy az asztalon látható tárgyaké is. Az alakok ra-létrehozásakor ugyanazt a gondolati–érzelmi
tekintete végig egy irányba tart. A levegőbe bámul- utat járta be a festő. Az alkotási folyamatban be-
nak, enyhén felfelé, maguk elé. Csak a leg­utolsó, következő változások, a képek között fellelhető kü-
1993-as változaton rajzolódik ki valami konkrét az lönbségek az azonos út belső kitérőit, az ismétlés
égen, amit néznek. Egy repülőgép. Nem feltűnően közben a téma újonnan felmerülő értelmezési–ér-
jelenik meg, fehér kontúrjai a csontváz, a homok­ zékelési rétegeit jelölik számunkra.
óra és a kasza (tehát: a halál) világába sorolják.
Vonalai épp hogy kivehetőek, szinte beleolvad az Kóka Ferenc elemzett művei kivételnek számítanak
égbe. E finom jelenlét ellenére szerepe igen fontos. a magyar művészetben, ahogy erre az elemzés leg-
Az Utolsó vacsora-képeken ugyanis ez az egyetlen elején rövid utalás történt. A művek készültének idő-
motívum, amely az atombomba ledobására utal. szakaiban a fojtogató politikai légkörben is születtek
Másfelől a repülőgép is képi kapcsolatot teremt a rendszerkritikus, politikai témájú, kortárs történel-
Mulatozó társaság és Utolsó vacsora-képek között. mi eseményekre reflektáló alkotások, de magára az
atombombázásra reagáló mű jelenleg nem ismert a
Nézőként szemléljük e művek szereplőit, kívülál- korszakból (és azóta sem) a hazai műalkotások közül.
lóként tudjuk, amit talán maguk is: hogy a Halál ott
van köztük. Van, ahol másik szférából származóként A festő sokrétű életművének több szakaszába is
jelenik meg, a másik oldalról érkezettként fenye- bepillantást nyerhettünk egy téma: Hirosima és Na-
geti az élőket. Van, ahol színben és megjelenésben gaszaki atombombázása kapcsán. A tragédiára való
az alakok közé simul látványa, s így egy lesz közü- újra és újra visszatérés arról tudósít, hogy az általa
lük, életüknek és világuknak szerves részévé válik. keltett reakciók mit sem csökkentek a festőben az
Jelenléte természetes, már fel sem figyelnek rá. évek során. Változhatott a nézőpont, és megjelen-
Az Utolsó vacsora időben később született képein hettek az áldozatok helyett az elkövetők, üresedhe-
fehér derengése ismét idegenné teszi, nyugodt, vá- tett ki így körülöttük a tér, elfordítva a tekintetet a
rakozó mozdulatai nem keltenek sokkoló félelmet, pusztulásról az utána következő világ kietlenségére,
csak belső remegést, nyugtalanságot. Nincs szen- juthatott el az ábrázolás a totális káosztól, diszhar-
vedés, nincs vér, nincs kínlódás – csak üresség van móniától a látszólagos nyugalomig és harmóniáig,
és biztos halál. Halál – még az életben. alapvetően mégis ugyanarról adott hírt a művész: az
ember okozta értelmetlen pusztulásról és szenve-
A képeken embereket látunk, s ez automatikusan désről, és annak a világnak a víziójáról, ahol mind-
az azonosulás befogadói mechanizmusát is elindít- ezek után csak látszólag folytatódhat az élet: az
ja. S ha mégoly konkrét is, hogy kik szerepelnek időtlen semmi közepén, a Halál társaságában.
a képeken, mégis: emberi mivoltuk és mivoltunk
között nincs nagy távolság. Ugyanahhoz a világhoz Somogyi Zsófia

K é p e l e m z é s e k 137

Lábjegyzetek 14 Kovalovszky, im. 179.o., és: Magyar Képzőművészet, 162.o.
15 Kókát és Korgát: Kovalovszky, im. 179.o, Gyémántot és Korgát is: Magyar
1 A második világháború okozta sokk alapvetően határozta meg az 1945 Képzőművészet, 162.o
utáni művészetet is, a világ minden táján. A traumák feldolgozásának, az 16 Kovalovszky Márta az 1965-ös évszámot jelöli meg a szürnaturalizmus
„atomháborús traumákra való reakció” igénye általános jellemzője a korszak időbeli határaként. In: Kovalovszky, im, 179. o., a Magyar Képzőművészet
művészetének. Magyarországon azonban a politikától terhes és korlátozott 1964-et tekinti az irányzat csúcspontjának, 161.o.
(művészeti) életben a művek nagy része épp a politikai, történelmi esemé- 17 Németh, im: 24. o.
nyektől tette magát függetlenné apolitikus jellegével. Kóka művei e tekin- 18 Az asztal képsíkkal való párhuzamos elrendezése, és az alakok csopor-
tetben kivételnek számítanak. Nem ismert a jelen kutatás számára ugyanis tosítása némiképp Leonardo Utolsó vacsora freskójának elrendezését idézi
más olyan magyar műalkotás, amely Hirosima és Nagaszaki bombázását, – s húzza be ezzel a mű értelmezési mezejébe az Utolsó vacsora témakörét,
mint konkrét témát, ilyen hangsúlyosan jelenítette volna meg. (idézet: ld. amely leginkább az azonos tematikájú, de pontosan ezt a címet viselő másik
2. jegyzet első hivatkozás) képcsoport kapcsán már amúgy is felmerült.
2 Andrási-Pataki-Szücs-Zwickl: Magyar képzőművészet a XX. században, 19 Erre az alakra a továbbiakban is így, „nő”-ként fogok hivatkozni. Hogy
Corvina, Egyetemi Köny vtár, Budapest, 1999. 161. o. és: Koval­ovszky Márta: nemet tulajdonítsunk neki, a fejét borító kendő, és arcvonásai indokolják,
„Jég és aszály közt játszi évszak” A hatvanas évek. In: A második nyilvános- de ez utóbbiak kétségtelenül lehetnének férfi arcvonások is. A nemet illető
ság. XX. századi magyar művészet. Művészeti Világ Sorozat. Összeállította bizonytalanság jelentősége itt az elkövetők csoportjának általában véve a
Hans Knoll. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002. túlélőkre való tágíthatósága miatt érdekes és fontos kérdés.
3 Például kaparás, matricázás, fröcskölés, stb., csupa olyan tecnika, ahol a 20 Az éneklésre nyíló szájak motívuma visszaköszön az Utolsó vacsora képe-
vászonra a festéket ecset helyett pl. késsel vagy egyéb eszközökkel, illetve ken és a Csepűrágók (1987) című művön is.
a hagyományostól eltérő módszerekkel viszik fel, és oszlatják el. 21 Az épület meghatározására nézve egy feltevés nem vethető el: a 6. jegyzet
4 Magyar képzőművészet, 161. o., Kovalovszky: im, 178-179.o., és: Németh által említett hirosimai katonai központ épülete is lehetett indító forrása
Lajos: Csernus Tibor és a kép. In: Csernus Tibor: Csernus Tibor. Budapest, ezen épületnek. E gondolat alapját az adja, hogy a képen a gomba-felhővel
Helikon – Ema, 2000. 21. o. igen szoros egységben jelennek meg, képi egységük ily módon tartalmi-gon-
5 Kovalovszky, im. 172, 190.o., és Magyar képzőművészet, 166.o., és htt- dolati egységet jelölhet.
p s: // w w w.ar tmaga zin.hu /ar ticle s /n y omt atot t /c 8 387f 5 82 2 f623d9 989 7da- 22 Bereczky Loránd: Kóka Ferenc. Kiállítási katalógus, Dorottya utcai kiál-
466f2c3b33 (Letöltés ideje: 2020. 07. 21.) lítóterem, 1986.
6 Eiichi Matsumoto japán fotós egyik művén – Egy katona árnyéka a Nagasaki 23 Kelényi György: A barokk művészete. Corvina, Budapest, 1985. 206-207.o.
Katonai Főhadiszállás falán, 1945 (Shadow of a Soldier. remaining on the 24 Bialostocki, Jan: Művészet és Vanitas. In: Uő: Régi és új a művé­szet­
wooden wall of the Nagasaki military headquarters) – egy árnyék vehető ki a történetben. Corvina, Budapest, Művészet és elmélet. 1982. 220.o.
gerendákon. ld: The Unfinished Century, 231. kép. 25 ld: Chastel, André: A barokk és a halál. In: Uő: Figurák, formák, fabul­ák.
7 Kóka e két műve több szempontból is a túlélők közismertté vált beszámoló- Gondolat, Budapest, 1984. 95-114.o., és: Bialostocki: im, 219.o.
ira, az atombomba fizikai hatásának ismeretére, mint a téma elbeszélésének 26 Először a minden változatra jellemző részekre térek ki, a részletek eltérés-
attribútumaira, képi toposzaira épülnek. A falba égett árnyékokra már tör- nek elemzése később következik.
tént utalás, ezen kívül idesorolható még az alakok meztelensége, a forróság 27 Ahogy általában az Utolsó vacsora ábrázolásokon Krisztus az asztal kö-
hatására mindennek az olvadása, a vízbe menekülő alakok. zepén ül, s mivel ő a központi szereplő, így ezt tekintjük az asztalfőnek is.
8 A romos téglaépület többször is előfordul Kóka Ferenc festészetében: 28 Ez csak az 1987-es változattól kezdve jellemző.
megjelenik az Atomhalál és Atomvillanás című képeken, illetve a Mulatozó 29 Az antik idő, Khronosz alakja és attribútumai társultak a hasonló hangzá-
társaság halállal két változatán kívül Az élet apoteózisa a halál felett című sú Kronosz, a római Szaturnusz halált jelképező jelentésköreihez. Kettejük
művön (1983). egyként kezelését a korai reneszánsztól kezdve nevük hasonló hangzása és
9 In: Németh Lajos, im. 21. o személyük összeegyeztethető értelmezési rétegei – Khronosz (Idő) a „Min-
10 dr. Molnár Valéria, a Kóka Alapítvány elnökének közlése ez a történet. Hogy den dolgok atyja”, míg Kronosz (Szaturnusz) a „Kozmikus értelem” – tették
egészen pontosan milyen találkozókról lehetett szó: https://www.manhat- lehetővé. A kasza az utóbitól származó szimbólum, amely utal istene me-
tanprojectvoices.org/oral-histories/joseph-papalias-interview, ahol kiderül, zőgazdaság feletti hatalmára, illetve az élő elkaszálásának eszközeként a
hogy egy Joseph Papalia nevű volt légierős katona kezdte el az évről-évre halálra, míg a homokóra, a gyorsan elmúló, pusztító idő jelképe újonnan
megtartott összejöveteleket szervezni, és az atombombákat ledobó csapa- épült be a közössé vált alak eszköztárába. Ld: Panofsky, Erwin: Idő Atya. In:
tok történetével hivatalosan is foglalkozni. Videó egy ilyen összejövetelről: Ikonológia és műértelmezés I. Az ikonológia elmélete, JATEpress, Szeged,
https://w w w.youtube.com/watch?v=sOgUCv1stLw (Letöltések ideje: 2020. 1997.297-309.o.
07. 29.) 30 Scheibert, Jutta: A keresztény művészet lexikona. Corvina, Budapest,
11 A címadások nem ennyire tisztán köthetőek a két típushoz, van, hogy az 1986. 314. o.
egyikbe tartozó „ferde asztalos” típus is Mulatozó társaság halállal címet 31 A Bibliában lásd: Mt 26, 17-26, Mk 14, 12-25, Lk 22, 7-23
kapott, noha ez főként a „fehér terítős” változatokra igaz. Az adatok nem
mindig egyértelműek a címadás felől, így a két cím szorosan két külön kom-
pozíciós típusra alkalmazása itt a könnyebb kezelhetőség érdekében történt.
12 A mű a szentendrei Ferenczy Múzeum gyűjteményében található.
13 A mű alcímének másik változata is ismert: „– soha többé háborút”, ám itt
az egyszerűség kedvéért a főszövegben használt alcímet fogom használni.

138 K é p e l e m z é s e k

MŰVEINEK HATÁSA

Kóka Ferenc halála annyira váratlan volt, hisz kedvenc országá-
ba, Itáliába, kedves barátjukhoz, Moór Magda festőnőhöz indultak
feleségével közösen eltöltendő gondtalan szabadságra, amikor is
autóbaleset érte. A gyászból ocsúdva, felesége számára a legfon-
tosabb az volt, hogy Kóka munkássága, művészetről vallott gondo-
latai fennmaradjanak – emiatt alapította a Kóka Ferenc Művészeti
Alapítványt. A közöttünk fennálló majd 30 éves barátság miatt en-
gem kért fel az alapítvány elnökének. Luttár Magdolna halála után
egyedül vittem tovább ezt a nemes ügyet. Hisz Kóka énrám is nagy
hatással volt! Megerősítette bennem a képzőművészet, a versek
iránti szeretetet, felébresztette előadói készségemet.
Az Alapítvány 2000-ben induló összejövetelein Kóka képeihez iro-
dalmat társítottam, majd a későbbi tematikus kiállításokon már
mások számára is kiállítási lehetőséget biztosítottam. Amikor
Zsigár Cecília jelmeztervező rácsodálkozott Kóka munkáira, azt
gondoltam, érdemes lenne megtudni, másokra milyen hatást gya-
korolnak. Pályázatot írtam ki, és a vártnál sokkal több – Kóka
munkássága által inspirált – pályamunka érkezett be. Még két al-
kalommal jelentek meg hasonló tematikájú pályázati felhívásaink,
amelyekre nagyszerű munkák születtek a grafika, gobelin, kosz-
tüm-képek, festmények, plakett, szobor, film műfajában. Külön
kell megemlíteni Bajovics Milán zeneszerzőt, hegedűművészt, aki
majd 20 éve a kiállítások anyagához komponál zenét és ő maga
adja elő. Vincze Pál zeneszerző, zongoraművész társával Kóka ih-
lette lemez is készült.
A következő fejezet ízelítőt ad az Alapítvány Kóka hatását tükröző
kiállításairól.

139

Festményei által Lakner László: Kóka portréja, 1990, tus, papír, 42x36 cm
még életében inspirált és Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány tulajdona
fennmaradt alkotások
Kóka festményei által
Szádeczky-Kardoss Irma: halála után inspirált alkotások
Reflexiók Kóka Antik világ című festményéhez
Oszlop tartja itt a csendet, oly nehéz. A Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
A kihalt Fórum nyugalma bénító pályázatokat írt ki Kóka festményei hatására
a kövek itt úgy őrzik létüket, készülő alkotásokra
mint pillanatkép derengő hajnalon Az alábbi művek érkeztek be:
a napközben zsibongó Váci utcát. 2001-ben és 2004-ben Zsigár Cecília
textilművészt Kóka
Weöres Sándor kézírásával, Kék kompozíció, Kis Ikarusz,
egy papírdarabon maradt meg – később Mozaik kompozíció, Táj napfényben,
A szomorúságon átevezni címmel jelent meg Táj holdfényben, Krétai táj,
Tristia
A szomorúságon átevezni
minden érzékkel
valamennyi gondolattal
rangot jelent a végtelenben
önmagunkat odahagyni
mind messzebbről csodálkozni
távolodó önmagunkra.

Horváth József:
Kóka Ferenc Őszi táj képe alá írt verse
megérett már a nap
holnap talán le is esik
bomlásnak indul
és arcát a földbe temetik
a misztikus őszi táj
még látja a villódzó nyarat
s a festő dühében
már égre vert minden bogarat

a nyári éjszakák
keréknyomában kis tavak
akár a tegnapok
felfoghatatlan hullanak
az öröm kicsordult
musttal telt kádak böfögnek
s hegyek ritmusa
felel a zuhanva szálló rögnek

140 M ű v e i n e k h a t á s a

Külváros, Pilinszky portréja, 2007-ben Az élő Kóka című, az Újpest Galériában
Kompozíció aranyszínnel, Tenger rendezett kiállításon Gonda János zeneszerző,
című festményei inspirálták zongoraművész, Kóka barátja emlékezett
Kosztüm-képeinek elkészítésére. zongora­játékával a művészre, s közben kivetítőn
látható volt Károlyi Ernő festőművész és Székács
2004-ben, Kóka 70. születésnapja alkalmából Gyöngyvér grafikus improvizációja az elhangzó
meghirdetett pályázatra 26 művésztől érkezett be zenére. Ugyanebben az évben Bajovics Milán zene­
alkotás. Ezek közül a következőket emelném ki: szerző, hegedű­művész és Vincze Pál zeneszerző
Bak Péter festőművész: Az út vége,
Kóka azonos című festményére, Gyémánt László: Szent Ferenc, 2001
Csáth Annamária festőművész: olaj, vászon, 70x50 cm, magántulajdon
Álom, az Álom és valóság című műre,
Csóka Károly fotóművész: M ű v e i n e k h a t á s a 141
Kóka esszenciák, Kóka attribútumaira,
Decsi Ilona festőművész: Pesti mozaik
Kóka emlékére, a Nőalak című festményre,
F. Dobi Ágnes festőművész: Metamorfózis,
Megközelítések, a Metamorfózis,
az Antik emlék, a Monofóbia, az Ikarosz,
a Mulatozó társaság halállal című képekre,
Fekete Géza szobrász: Kóka ikonográfia, a múlt
emlékei, Kóka festményeinek ikonográfiai elemeire,
Gombos Márta textilművész:
Van Gogh Novgorodban, Kóka azonos című művére,
Káplár Ferenc festőművész: KÓKAFERI,
megmutatva a festményen Kóka fő műveit,
portréját és szellemiségét,
Kovács Géza szobrász: Az élet apoteózisa,
Az élet apoteózisa a halál felett művére,
Lajos József: Zsófika, Kóka aktmodelljeire,
Mezei Zsuzsa: Balaton, Kóka balatoni akvarelljeire,
Szabó János: A költő, a festő és a táncosnő,
a Pilinszky János portréja és Az élet apoteózisa
a halál felett című művekre,
Tóth Gábor Tadeusz: Fal(kitörés), Falmotívumok
Kóka festészetében,
Veres Sándor László: Kóka Ferenc plakett,
„70 éve született Kóka Ferenc, a kiváló magyar
festő, 2004 VS”,
Zichó Gabriella: Kóka Ferenc emlékére –
asszociálható a Terek című munkára, illetve
az elmúlásra.

­

Veress Sándor László: Kóka Ferenc, 2004
bronz, átmérő 10 cm, Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

zongoraművész Kóka festményei által inspirált CD 2017-ben a Józsefvárosi Galériában
felvételekkel őrizték meg az alkotó szellemiségét. a Kóka és Kóka inspirációk címmel

2017-ben pályázati kiírás készült, melynek célja nyílt kiállításon a régi és új, Kóka által
Kóka Ferenc Munkácsy-díjas festőművész
személye, vagy alkotásai által inspirált művészeti inspirált munkák együtt voltak kiállítva
alkotások létrehozása képzőművészetet hivatásból
gyakorló festőművészek, szobrászok, grafikusok, fo- a festőművész alkotásaival.
tóművészek, textilművészek, filmesek által. Ezúttal Lakner László: Kóka portréja
hét művész pályázott. Gyémánt László: Szent Ferenc
I. helyezést Lichner Barbara és Lisányi Endre Csáth Annamária: Álom
Monofóbia, Hommage á Kóka Ferenc (1934-1997) Decsi Ilona: A repülés mámora
filmetűdje kapott, Laborcz Mónika: Fej
II. helyezett Lengl Orsolya festőművész Zsigár Cecília: Pilinszky
Nő kétszer című festménye volt, Révész Ákos: Tenger felett a szél
III. helyezett Zalubel István festő-, Varsányi Edit: Templom – Hommage à Pilinszky –Kóka
grafikus és szobrászművész Fekete Géza: Kóka ikonográfia, a múlt emlékei
Balatoni anziksz című festménye lett. F. Dobi Ágnes: Metamorfózis, Megközelítések
Veress Sándor László: Kóka emlékplakett

142 M ű v e i n e k h a t á s a

­

FÜGGELÉK

A Függelékben felsorolunk minden egyéni- és csoportos kiállít­ást,
megjelent válogatott publikációt, csaknem minden múzeumban őr-
zött Kóka Ferenc alkotást és jelentős számú válogatást az alapít-
vány tulajdonában lévő művekből, Kóka hagyatékában alkotásairól
meg­maradt negatívokról, diákról készített kópiákat. A katalógusban
a rend­ elkezésre álló adatok alapján az alkotások címét, készítésé-
nek idejét, technikáját, tulajdonosát és leltári számát adjuk közre.

A r s P o e t i c a 143

EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK

1969 Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest 2004 Kóka Galéria, Budapest
1971 Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest (Kókára hangolódás –
1973 Csók István Galéria, Budapest Kóka 70. születésnapja alkalmából)
1976 Galerie K. am Rudolfplatz, Köln 2007 Újpest Galéria, Budapest
1978 Gulácsy Terem, Szeged (Élő Kóka és Inspiráció ecsettel
1980 Műcsarnok, Budapest és billentyűvel – Károlyi Ernő,
1981 Hatvani Galéria, Hatvan Székács Gyöngyvér és Gonda János)
1981 Munkás Művelődési Központ, Dunaújváros 2014 XIII. kerületi Városháza Galéria, Budapest
1982 Papíripari Vállalat, Szentendre 2014 Kóka Galéria, Budapest
1982 Batsányi János Művelődési Központ, Tapolca (80 éves lenne Kóka Ferenc)
1982 Dimitrov Művelődési Ház, Veszprém 2014 P’Art Mozi, Szentendre
1983 Miskolci Galéria, Miskolc (Kóka Ferenc és a Kóka Ferenc
1983 I. kerületi Tanács Művelődési Ház, Művészeti Alapítvány)
Budapest (Art -Kóka, Gonda, Gothár, Réz) 2015 József Attila Művelődési Központ, Budapest
1984 Képcsarnok, Győr (Kóka Ferenc festményei és
1986 Liszt Ferenc Művelődési Központ, Ózd Zsigár Cecília Kosztüm-képei)
1986 Art ‚86 Kunstmesse, Bázel 2016 Aba-Novák Galéria, Leányfalu
1986 Dorottya utcai kiállítóterem, Budapest (Mamától a Múzsáig)
1987 Vörösmarty Művelődési Központ, Bonyhád 2017 Aba-Novák Agóra Kulturális Központ, Szolnok
1988 Luttár Galéria, Budapest (Kóka művek és vázlatok)
1996 Kempinski Galéria 2018 József Attila Művelődési Központ, Budapest
(Hommage à Millecentenárium) (Kóka művek és vázlatok)
1996 Vigadó Galéria, Budapest (Testek térben) 2018 Érdi Galéria, Érd
1997 Árkád Szalóky Galéria (Fényes Adolf terem) (Kóka Ferenc festőművész emlékkiállítása)
2000.12.18.– 2020.12.18. (Kóka születésnapi 2019 Kóka Galéria, Budapest
emlékkiállítás minden év december 18. körül) (Rentsch Piroska versei és
2001 Újpest Galéria, Budapest Kóka Ferenc festményei)
(Kóka Ferenc kiállítása) 2020 Kóka Galéria, Budapest
2001 Kóka Alapítvány, Budapest (Gondolatok a művészetről – Kóka Ferenc)
(Kóka képek és Kosztüm-képek)

144 F ü g g e l é k

CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK

1957 Bakonyi Múzeum, Veszprém 1976 Varsó (Wegierskie malarstwo z Szentendre)
(Képzőművészeti Főiskola 1976 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
nyári művésztelepi munkák) (Szentendrei művészet, 1976)
1966 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1976 Szentendrei Képtár, Szentendre
(Magyar képzőművészek a fasizmus ellen) 1977 Hatvani Galéria, Hatvan
1967 Ernst Múzeum, Budapest (Portré Biennále) – Kóka aranydiplomát kapott
(Stúdió ’67 a Fiatal Képzőművészek 1978 Műcsarnok, Budapest
stúdiójának kiállítása) (A magyar képzőművészek és iparművészek
1968 Ernst Múzeum, Budapest szövetsége festő szakosztályának kiállítása)
(Stúdió ’68 a Fiatal Képzőművészek 1979 Galerie in der Rostockvilla, Klosterneuburg
stúdiójának kiállítása) 1980 Petőfi Irodalmi Múzeum
1968 Keszthely, Balatoni Múzeum (Mai magyar képzőművészek József Attiláról)
1969 Biennále, Sao Paulo 1980 Szentendrei Képtár, Szentendre
(Kóka Ferenc, Lóránt János, Bartha László, (Pest Megyei Tárlat ’80)
Bálint Endre, Kántor Lajos részvételével) 1981 Hatvani Galéria, Hatvan (Arcok és sorsok)
1969 Prága (Mladi Madarsky Vytvarnici kiállítás) 1982 Balatoni Múzeum, Keszthely
1970 Musée Galliera, Párizs (Szentendre művészete)
(Art hongrois contemporain) 1982 Műcsarnok, Budapest
1970 Móra Ferenc Képtár, Szeged (Országos képzőművészeti kiállítás)
(XI. Szegedi Nyári Tárlat) 1982 Katona József Múzeum, Kecskemét
1970 Ferenczy Múzeum, Szentendre (Kodály Zoltán a fotó- és képzőművészetben)
(Pest Megyei Tárlat ’70 1983 Szentendrei Képtár, Szentendre
Felszabadulásunk 25. évfordulója emlékére) (Szentendrei tárlat ’83)
1971 Museum am Ostwall, Dortmund 1985 Dachau
(100 Jahre kunst in Ungarn) (Ungarische Künstlerkolonie
1971 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest stellt sich in Dachau vor)
(Pest Megyei Tárlat) 1985 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1971 Umjetnicka Galerija, Banja Luka (40 alkotó év, képzőművészeink
(Madarski likovni umjetnici Banjaluci) seregszemléje – Kóka különdíjat kapott)
1974 Szilády Galéria, Kiskunhalas – 1985 Szentendrei Képtár, Szentendre
közösen Schaár Erzsébettel (Szentendrei tárlat ’85)
1974 Helsinki 1985 Szentendrei Képtár, Szentendre
1974 Kossuth Egyetem Díszudvara, Debrecen (Pest Megyei Tárlat
(Táblakép, Kisplasztika ’74) – a felszabadulás 40. évfordulójára)
különdíjként Medgyessy plakettet kapott 1986 Nemzetközi Művészeti Vásár
1974 Művésztelepi Galéria, Szentendre 1987 Móra Ferenc Múzeum Képtár, Szeged
(Szentendrei Művésztelep öt éve, 1969–1974) (III. Szegedi táblakép festészeti biennále)
1976 Omszk (Bemutatkozás)
F ü g g e l é k 145

1987 Szentendrei Képtár, Szentendre 1997. XIII. kerületi Önkormányzat, KIPE
(Szentendrei tárlat ’87) 2003 Orosz Kulturális Központ, Budapest
1988 Szentendrei Képtár, Szentendre (Kultúrák találkozása)
(Pest Megyei Tárlat ’88) 2004 Kóka Alapítvány, Budapest
1989 Aachen Neue Galerie, Aachen (Kóka és Kóka inspirációk,
(Kunst in Ungarn heute) a pályázaton részt vevők kiállítása)
1989 Galerie Carmen de Pélichy, Brüsszel 2006 Ernst Múzeum, Budapest
(Exposition N’2 (Tiltás és tűrés – a Fiatal Művészek
peinture et sculpture hongroise) stúdiójának 1966-os, 1967-es kiállítása)
1989 Margitszigeti Thermál Szálló, Budapest 2014 Kóka Galéria, Budapest
(Angyalföldi tárlat – a XIII. kerületi (Egyszer volt…Viski Balás László
képző- és iparművészek kiállítása) – és tanítványai)
Kóka Fürdőben című festménye díjat kapott 2016 Kóka Galéria, Budapest
1989 Műcsarnok, Budapest (Téli tárlat ’89) (Vonalakkal –
1992 Margitszigeti Thermál Szálló, Budapest Válogatás Aba-Novák grafikáiból
(Angyalföldi tárlat – a XIII. kerületi képző- és ízelítő Kóka Ferenc grafikáiból)
és iparművészek kiállítása) 2017 Józsefvárosi Galéria, Budapest
1992 Móra Ferenc Múzeum Képtár, Szeged (Kóka és Kóka inspirációk)
(27. Szegedi Nyári tárlat) 2017 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1994 Vigadó Galéria, Budapest (Kereteken belül)
(Szinnyei Merse Társaság első kiállítása) 2017 Kóka Galéria, Budapest
1994 Vigadó Galéria, Budapest (Dobi – Kóka – Zsigár: Szövődések)
(Európa elrablása, 2017 Kóka Galéria, Budapest
a Magyar Festők Társasága kiállítása) (Kóka és Kóka inspirációs pályázat kiállítás)
1995 Budapest Galéria, Budapest 2019 Ferenczy Múzeum, Szentendre
(Viski Balás László és tanítványai) (50 éves a Szentendrei Új Művésztelep)
1996 Kempinski Galéria, Budapest 2019 RAM, Budapest
(1100 év Európa - 100 év művészetpártolás) (Kóka és a Kóka Alapítvány)
1997 Árkád-Szalóky Galéria
(Fényes Adolf terem, Az új Gresham kör)

146 F ü g g e l é k

VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA

Élet és Irodalom, 1969.5.1. Kóka, Katalógus előszó – Köln, Losonci Miklós:
Németh Lajos: Katalógus előszó Galerie K am Rudolfplatz, 1976.9.11. Kóka Ferenc: Mulatozók
Kulturális Kapcsolatok Intézete Bereczky Loránd: Vasárnapi hírek, 1984.5.8.
kiállítóterme, 1969.5.16. Festőiség és fegyelem Bereczky Loránd: Kóka Ferenc
Székely András: Művészet, 1976.9.1. kiállítása, Katalógus előszó
Három fiatal művész kiállításáról Bosnyák Sándor: Dorottya utcai kiállítóterem, 1986.10.
Népszabadság, 1969.5.28. Szentendrei beszélgetések. Losonci Miklós:
Pogány Ö. Gábor: Festeni annyi, mint tökéletesen élni Festői vallomás a költőről
Kóka Ferenc kiállítása Szentendrei Műsor, 1978.5.5. Pest Megyei Hírlap, 1986.12.17.
Művészet, 1969.11.1. Bereczky Loránd: Katalógus előszó Kóka. Officina Nova, 1990.
Kovács Gyula: Veszprém, Georgi Dimitrov Bajzáné Szinyei Merse Anna:
Új művésztelep lakói Szentendrén Megyei Művelődési Központ, 1980.11.1. Katalógus előszó
Művészet, 1970.10. Tóth Jánosné, Venesz Béla: Szinyei Merse Pál Társaság, 1992.
Lucien Curzi: Művészeti alkotások Dunaújvárosban: Losonci Miklós: Pilinszky portré
Art hongrois contemporain Kóka Ferenc Pannó Új ember, 1994.7.3.
L’Humanité, 1970.3.1. Dunaújváros, Munkás Művelődési Ónody Éva: Látogatóban
Solymár István, Bereczky Loránd: Központ könyvtár, 1980. Kóka Ferenc festőművésznél
Katalógus előszó. Szabó György: Kóka Ferenc Pest Megyei Hírlap, 1994.9.28.
100 Jahre Kunst in Ungarn kiállítása a Műcsarnokban Haulisch Lenke:
Museum am Ostwall, 1971.5.1. Magyar Nemzet, 1980.10.3. Kóka Ferenc a Vigadóban
Berkovits György: Vadas József: Ikarosz – repülőgépen Művészet barátai, 1996.11.12.
Látogatás Kóka Ferencnél Élet és Irodalom, 1980.10.4. Csorba Mária: Új Gresham
Pest Megyei Hírlap, 1972.4.1. Nyerges László: Katalógus előszó Pest Megyei Hírlap, 1997.
Ács Horváth József: Kóka Hatvani Galéria, 1981.1.25. Losonci Miklós: Kóka Ferenc emlékére,
Magyar Ifjúság, 1972.5.12. Szabó Sándor: Új Pest Megyei Hírlap, 1997.7.11.
P. Szűcs Júlia: Kóka Ferenc képei Kóka Ferenc festményei Verba Andrea: Álom és ébrenlét határán,
Élet és Irodalom, 1973.10.1. a Hatvani Galériában Pilis-hegyvidék, 1997.8.29.
Bajor Iván: Kóka Népszava, 1981.1.27. Pogány Gábor: Kóka Ferenc kiállítás
Magyar Hírlap, 1973.10.17. Hann Ferenc: Szentendrei tárlat ’81. meghívója – Árkád-Szalóky Galéria
Menyhárt László: Alkotók Pest Katalógus előszó (Fényes Adolf terem)
megyében, Bemutatjuk Kóka Ferencet Szentendrei Képtár, 1981.8.1. Ury Ibolya: Színek harmóniája
Pest Megyei Hírlap, 1974.11.10. Végvári Lajos: Sarokház 98/1, 1998.1.1.
Vadas József: Képek a várfalon Kóka Ferenc. Katalógus előszó Kálmánchey Laura: Kávéházból
Élet és Irodalom, 1975.12.27. Miskolci Galéria, 1983.5.5. a Hajós utcába, Az új Gresham kör
Bán András: Műértő, 1999.2.1.
Művészi pályák elágazásai
Magyar Nemzet, 1983.5.19. F ü g g e l é k 147

KATALÓGUS / G R A F I K Á K Feleségem arcképe Három férfi a gyárból Zsokék, 1970-es évek
1960-as évek 1960-as évek tus, papír, 30x42 cm
ceruza, papír, 35x45 cm tus, papír, 29,5x42 cm Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
Arcok a lámpagyárból, 1965
tus, papír, 30,5x21 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Ambrus Tibor Pál utcai fiúk, 1960-as évek Négyes férfi akt, 1966 Madártanulmány, 1970-es évek
Menetrend illusztráció tus, papír, 20,5x30 cm ceruza, papír, 50x69 cm ceruza, papír, 42x30 cm
1960-as évek Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
tus, papír, 20,5x30 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Aktrajz III., 1961 Alvó nő, 1970-es évek
ceruza, papír, 45x64 cm ceruza, tus, papír, 20x30 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Betegágynál, 1960-as évek Hátán fekvő akt, 1968
tus, papír, 20,5x30 cm ceruza, papír, 30x42 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Bor Ambrus Parton Zöld szürke fény, 1964 Csillagszemű, kettős portré Férfi akt, 1971
1960-as évek tus, papír, 21,2x29,5 cm illusztráció, 1970-es évek ceruza, papír, 42x25 cm
tus, papír, 30x20,5 cm Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány tus, papír, 29,5x21,2 cm Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
Lámpagyári nők, 1964 Hármas női akt, 1980
148 K ata lógus 1960 –19 94 tus, papír, 36x29,5 cm Emberpár, 1970-es évek ceruza, papír, 32x47 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány tus, papír, 21x30 cm Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Törölköző nő, 1980 KATALÓGUS / F E S T M É N Y E K Mama, 1958 Család, 1960-as évek
ceruza, papír, 42x28,5 cm olaj, vászon, 44x38 ovális cm olaj, vászon
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Terek–Letakart test tanulmány Menekítő, 1958 Ötvös, 1960-as évek
1981, ceruza, papír, 19x26 cm olaj, vászon olaj, vászon, 90x110 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Aktok a térben, 1982 Hajógyár, 1958 Újpesti kikötő, 1960-as évek
grafit, pasztell, papír, 38,5x54 cm olaj, vászon, 100x80 cm
Ibrányi László Művelődési Központ, olaj, vászon, 120x100 cm Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
Könyvtár és Sportcentrum Rómer Flóris Művészeti
helytörténeti gyűjteménye és Történeti Múzeum, Győr
8 5 .17.1. A K . 7 1. 2 9.1

Négyes női akt, 1984 Zöld lámpás csendélet Vegyészek, 1960-as évek
ceruza, papír, 42x60 cm 1960-as évek olaj, vászon, 110x90 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány olaj, farost, 50x70 cm Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Hármas női akt, 1994
tus, papír, 42x70 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

K ata lógus 195 8 –1960 149

Atomvillanás, 1966 Kompozíció, 1967
olaj, vászon, 140x190 cm olaj, vászon, 90x110 cm
magántulajdon

Tájkép, 1961 Feleségem arcképe, 1964
akvarell, papír, 44x32 cm olaj, vászon, 110x60 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Monofóbia, 1966 Szél, 1967
olaj, vászon, 120x150 cm olaj, vászon, 150x200 cm
Magyar Nemzeti Galéria Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
MM81.367/222064
Égő város, 1961
olaj, fatábla, 75x120 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Virágbolt, 1964 Tükörképek, 1967
olaj, vászon, 120x92 cm olaj, vászon, 100x160 cm
Magyar Nemzeti Galéria
MM76.220

Rusztikus felület II, 1966
olaj, vászon, 100x84 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Gépnél, 1964 Atomhalál, 1965 Balatoni karnevál, 1967
olaj, vászon, 120x100 cm olaj, vászon, 120x168 cm olaj, zománcfesték, vászon
Magyar Nemzeti Galéria Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány 100x140 cm, Magyar Nemzeti G.
MM76.246 68.151.T

Őszi Balaton, 1967
vászon, olaj, 90x111 cm
Magyar Nemzeti Galéria
70.13T

Lámpakészítők Táj, 1965 Danaidák, 1968
az Egyesült Izzóban, 1964 olaj, vászon, 90x60 cm olaj, farost, 140x115 cm
vászon, olaj, 110x90 cm Magyar Nemzeti Galéria KPVDSZ
Magyar Nemzeti Galéria MM76.345
MM76.219 Harlekin, 1967
olaj, farost, 114,5x122 cm
150 K ata lógus 1961–196 8 Damjanich János Múzeum
68.63.1