BP 2020 PROJEKT

Tervezd meg, két nevezetes hely között milyen tömegközlekedési eszközökkel jutsz el?



Fogalmazás órán a levélírással foglalkoztunk. Feladat volt: Írj egy levelet külföldön vagy vidéken élő
barátodnak, miért érdemes Budapestre látogatni?!

A budapesti hidak és tömegközlekedési eszközök múltja és jelene:















Matematika órán Anci nénivel grafikont készítettek melyik a leghosszabb vonalú villamos:



ENGLISH

The focus of our project time was the wildlife of Budapest and the Budapest
Zoo. We learnt about animals, animal body parts, their habitats, their food

and different animal categories. We connected it to out main grammar
focus during this time, to be, too. As a result, our final project was the

creation of Instagram introductions to some of the zoo’s actual animals.

Check these out!

Mesék az állatkert lakóiról

A VÁNDORELEFÁNT

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl,
az Üveghegyen is túl, még az állatkerten is túl, na jó, talán
kicsit vissza, na ott. Volt egy öreg elefánt. Annak az
elefántnak volt három fia, a kerítésen meg egy lyuk. Ő
nem fért ki, csak a fiúk. Ismerte a népmeséket, ezért a
legkisebbet küldte ki csak. Ment mendegélt a kicsi és
találkozott a híres és borzalmas tűzokádó csivavával. Előkapták a kardjukat és
összecsaptak. Harcoltak és harcoltak évezredeken át, de végül legyőzte a
csivavát és tovább vándorolt.

− Hű, de nagy ez az állatkert! – mondta az elefánt. Mentem már vagy 15
kilométert, de még mindig van! (Igazából csak pár métert ment, mert
amint kilépett, megtámadták és harc közben megöregedett és csak
soknak tűnt, mert öreg.) Ment, mendegélt, és megszomjazott, és látott
egy kunyhót az állatkert közepén. Belépett és ott volt egy öregasszony.

− Adjon isten, öreganyó! – mondta az elefánt.
− Hát rohadjál meg, hogy leöreganyáztál! Ezért megöllek! – mondta az

öreganyó és megölte az elefántot.

Írta: Korvin Keán és Radics Balázs Simon

A ZOKNI

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren
is túl, ott,ahol a kurta farkú malac túr, élt egyszer egy
bivaly. Úgy hívták, Rudi. (Én vagyok az a bivaly.) Az egész
ott kezdődött, hogy tél volt. Fázott a lábam. Én, mint
állatkerti bivaly, zoknitlan vagyok. Ahogy a karámban
álldogáltam, eszembe jutott, hogy kéne egy zokni.

Első próbálkozásképp rendeltem egyet a postán. Utána boldog voltam, alig
vártam a reggelt. Kár volt! A postacsomagomban egy sálat találtam! Aztán
kiderült, hogy a postát mindenki egy évben csak egyszer használhatja. Már
kezdtem feladni a reményt, amikor a mellettem levő ketrecbe egy albínó
oroszlánt raktak. Még aznap hozzám szólt:

− Zoknira van szükséged, tudom!
− Aha – feleltem.
− Itt van – felelte ő. Ugyan ez egy szürke páratlan zokni, de a másik fele egy

banyánál van, aki a Vörös-hegyen lakik. Ha megszerzed tőle, akkor, ha a
lábadra húzod, gyors leszel.

Még aznap éjjel megszöktem az állatkertből, nem volt nehéz, alig voltak őrök.
Még aznap éjjel kivágtáztam a városból egyenesen az őserdőbe. Vágtáztam
tovább. Egyszer csak a fejemre esett egy kis zöld izé. Csak akkor vettem észre,
hogy egy kaméleon.

− Ki vagy? – kérdeztem, amikor a zuhanás kábulatából magához tért.
− Károly vagyok, a kaméleon.
− Eltévedtem, tudsz segíteni?
− Hát persze.

Másodpercek alatt kivezetett. Másnap együtt folytattuk utunkat. Egy nagy
mezőre értünk. Kiderült, hogy azon a mezőn félig emberek, félig majmok laktak.
Amint megláttak, elbődült a vezetőjük:

ROHAM!

Összecsaptunk. Sok gorillaember pusztult a szarvam között, de látszott, hogy
nem bírok velük. Ekkor Károly elszaladt és azt kiáltotta: KAPJATOK EL! Utolérték
és agyonverték, de én továbbjutottam. Szomorú voltam a barátom halála miatt,
de kellett a zokni.

Másnap elértem a Vörös-hegyet. Bementem a banya házába és láttam, hogy
alszik. Fogtam egy zsákot és ráhúztam a banyára. Jól bekötöttem a zsák száját.
Kifelé menet szembe találtam magam a banyaőrrel. Fázott a nyaka, így
odaadtam neki a sálat és elslisszoltam. Visszafelé menet a banya utánam
parancsolta az őrét. Észrevettem, hogy nincs nálam a zokni. A banyaőr elkapott
és visszavitt a banya házába. Szénával megkötözött és otthagyott, hogy reggel
megehessen a banya. Megettem a szénát, mindkettőjüket zsákba húztam,
megszereztem a zoknit és hazanyargaltam vele.

Az állatkertben egy héten belül kinőttem a zoknit.

Írta: Ligeti-Harth Soma, Sass Oscar és Abargel Misi

TURCSI, A MALAC ÁLMA

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy
malac, akit úgy hívtak, hogy Turcsi. Egy tanyán
élt és nagyon boldog volt, ugyanis volt egy
szuper gazdája, Balázs. Balázsnak két gyereke
volt. Turcsi boldog életet élt, csak egy dolog
zavarta. Mivel a malackarám a rétre nézett,
amin a gyerekek játszottak, mindig őket nézte és arra gondolt, hogy milyen jó
lenne, ha ő is ember lehetne.

Egy nap eldöntötte, hogy este ki fog szökni és mindent megtesz annak
érdekében, hogy ember lehessen. Aznap este ki is szökött. Ő tudta, hogy van
egy varázsló, akit úgy hívnak, hogy József. El is indult, de tudta, hogy még
hosszú út vár rá. Fölvette a batyuját és elindult a föld után, a Morcongós hegy
felé.

Sok vándorlás után elérkezett a Morcongós hegy aljába, mert ott lakik Benedek,
a barátja, aki tudja, hogy hol lakik József, a varázsló. Viszont tudjuk, hogy a
Morcongós hegybe csak úgy lehet bejutni, ha egy kérdésre válaszolsz.

− Miféle vándor vagy te? – kérdezte a hegy.
− Turcsi vagyok, a kismalac, és a barátomhoz jöttem.
− Akkor egy kérdésre válaszolj! – mondta a hegy.
− Mennyi a tizenkettőnek a fele, római számmal? – kérdezte a hegy.
− Hét! – mondta Turcsi.
− Beengedlek – mondta a hegy.

Odament a barátjához és megkérdezte, hogy hol lakik a varázsló, mert ember
akar lenni, de a barátja mondta, hogy ő így jó, ahogy van.

Írta: Dechert Ábel és Horváth Peti

GELLÉRT-HEGY HŐSÖK TE

BUDA
HID

ERE PARLAMENT

APESTI
DAK

Vizuális kultúra
A Fővárosi Állat- és Növénykert kerítése és szobrai:

Történelemóra

A projekthéten az ötödik osztály feladata a budapesti
állatkert második világháborús történetének
feldolgozása volt. Három, a témát feldolgozó hosszabb
cikket osztottunk fel, ezeket dolgozták fel
csoportonként. A feladat az volt, hogy a témájukból
készítsenek beszámolót, ezt vettük fel. Sajnos mindenki
nem tud megjelenni ebben a válogatásban, de az látható,
hogy az egyes csoportok különböző irányból és
ötletekkel közelítették meg a feladatot.

Itt nézhetitek meg a
videót!

A hatodik osztály történelemből a „Budapest-vendéglátás” projektet a budavári sokadalomról szóló
források feldolgozásával teljesítette. A szövegeket együtt elolvastuk, értelmeztük, majd
csoportonként az egyes szereplők szerint kellett beszámolót készíteniük – kofák, pékek, piaci
felügyelők, vásárra felutazók. Az otthon tanulók munkáit is beillesztem a csoportmunkák közé.

Budavári sokadalom

A mi családunk nagyon szereti a vásárokat. Minden évben elmegyünk a nagy Budai vásárra,
ami éppen tagnap volt. Hogy miért szeretjük annyira?
Anya azért, mert itt mindent megtud venni, amire a családnak szüksége van. Tegnap vett a
péktől friss kenyeret, tikmonyos kalácsot, zsemlét, a mészárosnál vaddisznó- és nyúlhúst,
meg két fácánt, a gyümölcsös kofáknál rengeteg gyümölcsöt, zöldséget (meggyet, szamócát,
borsót, babot, és uborkát), a tejárusnál tejfölt, vajat, túrót, és tojást. A fűszeresnél is járt, mert
csak itt lehet kapni szegfűszeget, és szerecsendiót. Sikerült nagyon jó áron több vég vásznat,
és posztót vennie, ami azt jelenti, hogy végre megvarrja a kabátomat.
Apa azért szereti a vásárokat, mert itt tud hozzájutni a legjobb lószerszámokhoz,
fegyverekhez. Tegnap vett magának egy új nyerget, egy íjat, és megéleztette a kardját. Amit
apa a legjobban szeret, az az alkudozás. Ez neki egy játék. Minden árusnál, minden portékára
lehet alkudni, és ebben apa nagyon ügyes. Ha Ő alkudni kezd, még az emberek is köré
gyűlnek… Az árus mond egy árat (apa szerint ebbe már beleszámolja az alkudozást), erre apa
nem mond semmit, hanem továbbmegy. Aztán később visszajön, de akkor már az árus kéri,
hogy ajánljon egy árat. Elkezdenek alkudozni, és ha sikerül, akkor általában az árus meghívja
apát, hogy igyanak egy áldomást a lacikonyhán. Aztán apa ott is marad, mert törzsvendégnek
számít. Imádja a sült kolbászt, és ott mindig jó barátságokat köt.
Én azért szeretem a vásárokat, mert egy hatalmas mulattságnak tűnik az egész. Sok ember,
jókedvűek, beszélgetnek, mindenki kedvesen próbálja eladni az áruját. Sok a gyerek, így
mindig van, akivel szaladgálni lehet, néha adnak kóstolót a kofák. Tegnap kaptam egy új
bocskort, és télre egy bundát. A legtöbb időt az állatoknál szoktam eltölteni. Itt mindig van ló,
tehén, disznó, birkák, tyúkok, kacsák, libák. Szívesen segítek vigyázni rájuk, mert szeretem
őket, és legalább hallom az alkudozásokat, ami nagyon jó mulatság.
Az egész sokadalom egy nagy kavalkád. Rengeteg ember egymást kerülgetve, nagy
hangzavarban. Van, aki a szekérről árul, van, aki sátorból, van, aki padokról, van, aki földről,
és van, aki sétálva árulja portékáit. Az emberek hangosan kiabálva kínálják az árut, mások
beszélgetnek, és megosztják egymással a híreket, hangosan alkudoznak, vagy éppen
összevesznek valamin. Máshol egy mutatványost tapsolnak meg, vagy a doboló éppen
kihirdet valamit, de közelebb kell menni hozzá, mert nem lehet hallani, amit mond. A vásárra
néha külföldről is jönnek, olyan nagy a híre, de vannak, akik nem is akarnak vásárolni, csak
nézelődni jönnek, vagy hogy ismerősökkel találkozzanak. Egy biztos, vásárfiát mindenki visz
haza, mert azt illik! Én egy gyönyörű mézeskalácsot kaptam tegnap.



GRAND BUDA

THE BEST HOT

DESIGNED BY THE 6TH GRADE STU

ANNA SÓS, NATI LÁSZLÓ, BERNÁT KA
KAMARÁSI AN

APEST HOTEL

TEL IN BUDAPEST

UDENTS OF DIÁKSZEMPONT SCHOOL

ARAI, ALEX RESNICK, MATYI KOKAS, ÁRON
ND ÁRPI LŐRINC

WELCOME TO THE GRAND

• Come and visit! We are on the top of t

on the river Danube. We have a nice r
Ramsay), luxury hotel rooms, a waterp
garden.

D HOTEL BUDAPEST!

the Gellért hill with a panorama view
restaurant with the best chef (Gordon
park and a fun park and a zoo in the

YOUR ROOM

• You can wacth a giant TV.
• We have bell boy.
• We have room service.
• There is a nice mini-bar.
• There are two lifts.
• You can listen to music.
• You can see our beautiful panorama balcony.
• We have floor heating.
• You can have own meeting room.
• We have nice pictures on the wall.
• There is air condiconing.
• We have a big bathroom.
• We have music in the four.



THE CARABBEAN RESTAURA

The best restaurant ever made by Gordon ramsay
The food is really good with a nice aquraium whit tons of fish fro
Danube. The entry is free and you get free starters with a choice
different soup, 3 sauces and a salad. There is meat, soup, sea fo
bunch of other proffesinal food.
If you are with childrens you are in the right place . We have a p
drawing corner, and free juices.

If you are alone the full price is going to be: 15.000 forints
If with family we have a special price its only 10.000 forints.
Enjoy!!!

ANT

om the
e of 5
ood and a

playground,

WATER PARK

We have a water park .
We have so many long water slides.
There is a luxury jacuzzy and you can buy refeshment and y
drink in tha jacuzzi.
You can swim in a big swimming pool.
We have a very nice children pool.
We have an amazing sauna.
You can have diferent massages

K

you can

FUN PARK

We have everyting what you want.
We can do everyting what you need in this avesome place.
There are safety swings and a big wheel.
We have an exitng gokart track and this is really fast.
We have also fun trampolines



THANK YOU FO

OR WATCHING

gySzereti a

Hát a gépe

• Friss N
Éttermünk 100%-ban é•rinGtéysümme

Önkiszolgálás a gyümölcs-és sa

Jöjjön el a GépFruitb

Gyümölcseink egyenesen az e
ökológiailag ellenőrzött gazd
Budapest belvárosába!

Nem tu
Legyen

yümölcsöket ?
eket ?

Nsaálláutnákkmindkettőt megtalálja!
meöntlcesöenk működik.

alátakészítő gépekből!

ba!

esőerdőből,
daságokból érkeznek

udja mi az a gyümigép?
n a vendégünk és megtudja!



A HÍDEMBER – BEREMÉNYI GÉZA FILMJE SZÉCHENYI ISTVÁNRÓL ÉS
EGYIK ÁLMÁRÓL: A LÁNCHÍDRÓL

A 7. OSZTÁLY TÖRTÉNELEM ÉS MAGYAR PROJEKTJE

A „Hídember”: Széchenyi István
Írták: Langmár Léna, Korchma Szilárd, Puskás Kolos, Sándor Ambrus, Farkas Áron

„Nincs nagyobb bűn, mint másokat vezetni, másokat parancsolni, másokon uralkodni
akarni ahhoz való tulajdon es talentum nélkül”

(Gróf Széchényi István)

- értelmezésünk: vannak idők, amikor az a feladatod, hogy parancsolj az embereknek.

1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István, a reformkori politikai küzdelmek egyik
vezéralakja, aki a gazdaság és a közlekedés mellett Magyarország köz- és sportéletének
szervezésében is halhatatlan érdemeket szerzett.
István a katonatiszti pályát választva kezdte meg felnőtt életét.
Halálát idegösszeomlás okozta.
Anyja: Festetics Julianna
Apja: Széchényi Ferenc
Gyermekei: Ödön, Béla, Júlia

1815 után a fiatal Széchenyi bejárta egész Európát, úti élményei pedig meghatározták későbbi
politikai nézeteit: a gróf külföldi tapasztalatok nyomán felismerte Magyarország
elmaradottságát. Megérett benne az elhatározás, hogy változtasson a hazai állapotokon.

Angliai utazása sarkallta például arra, hogy 1821-ben megismertesse a lóversenyt a magyar
közönséggel is.

Széchenyi nem elégedett meg a puszta szavakkal, tenni is kívánt a haza érdekében, ezért
megszervezte az általa szorgalmazott fejlesztéseket. A „legnagyobb magyarnak” nevezett
politikusnak köszönhetően indulhatott el 1831-ben a dunai, majd 1846-ban a balatoni
gőzhajózás, az ő munkája nyomán kezdődött meg 1842-ben a Lánchíd építése, és a két
legnagyobb folyónk szabályozásában is.

Néhány gondolat Széchenyi korának hétköznapjairól

írták: Kulicz Gréta, Márkó Szofi, Krpanov András

Férfiak és nők

A 19. század csecsemőinek nagyobb része fiú volt, és a férfiak abban az időben tovább
éltek. A családfő tartotta el a családot, a nők pedig a háztartást vitték. A férfiak esetében
sokszor függött a koruktól, hogy milyen munkát kaptak. Nem volt egyenjogúság, a nőket nem
tisztelték. A városlakó ritkán kötött házasságot vidékivel (erről tanúskodik a közmondás: „suba
subával, guba gubával”). A házasságba nem szólhattak bele azok, akiket összeadtak, az a szülők
feladata volt.

Gyermekek

A 19. századi gyerekek közül kevesen érhették meg a felnőttkort, mert nem voltak gyógyszerek,
oltások, viszont sok vírus pusztított.
A gyermek iránti érdeklődés a 19. században ébredt fel, akkor jöttek létre az árvaházak.
Általában az első gyerekre voltak büszkék, főleg, ha az fiú volt.

A ruházat

A 18. századi európai parasztság öltözködésének jellemző anyaga volt a vászon. A vászongatyát
a nyári időszakban felsőruhaként kezdték viselni. A század végén a vékony gyolcsból ráncolt bő
gatyák keltettek feltűnést a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban.

Magyarországi galopp

A lóversenyzést Széchenyi István honosította meg. Kezdetben az emberek összemérték
a lovaik gyorsaságát (aki nyert, később nagy pénzösszegért tudta eladni a lovát). A tenyésztők
erre a célra tartották a lovakat. Az első magyar versenyló a Babieka nevű ló volt, akit maga
Széchenyi nevelt.
Tartottak ég ügető- és galoppversenyeket is.

A Hídember c. film– kritikai megjegyzések
írták: Kővári Hanna, Rum Kristóf, Varga Levente

A film elején igazából a végét mutatják, aztán Széchenyi gyerekkorába csöppenünk,
majd visszatértünk a fő idősíkra. Az ilyen időugrások miatt nehéz követni a cselekményt.
Egyes karakterekről több információt is adhattak volna.

A filmben gyakran előfordulnak vágási és kameramozgási hibák. Gyakran rázkódik vagy alulr
ól mutatták egyes karaktereink jelenetét/párbeszédet a kamerával, és ez eléggé kellemetlenül
nézett ki. Amikor a híd szétesett, sokszor látszódott a zöld háttér.

A filmben egyes színek nagyon ki voltak emelve - pl. amikor télen harcoltak, a
kontraszt és a színek nagyon fel voltak véve.

Összegzés:

A filmre szerintünk túl sokat (1.8 milliárd forintot) költöttek az eredményhez képest. A
film unalmas, lassú, kesze-kusza.

A Diákszempont Híd Team presents:
A Lánchíd története

team members: Bodó-Nagy Szilveszter, Véges Eszter, Dorina, Molnár Bertalan,
Tavaszi Lídia, Rózsa Leo

A Lánchíd Budapest és Magyarország egyik világhírű építménye. Az első híd volt ami
huzamosabb ideig megmaradt Pest és Buda között, egyben az első dunai híd is.

A Lánchíd helyén 1767-től hajóhíd volt, amelyet minden télen szét kellett szedni a fagy és a jég
miatt.

A nevét Széchenyi Istvánról, a híd megálmodójáról kapta, mivel a híd korábbi neve (ami ma
már nem nagyon ismert): Széchenyi lánchíd volt.
A hídépítés ötlete akkor merült fel először Széchenyi Istvánban, amikor egy hétig nem tudott
átkelni a folyón és lekéste édesapja temetését.

Az építése abban az időben kezdődött, amikor Magyarország fejlődésnek indult. A Lánchíd
háromnyílású, kőpilléres merevített híd, William Tierney Clark angol építész készítette a
terveket, az építkezést Adam Clark vezette, aki már korábban is ott lakott. A fő befektető báró
Sina György bécsi bankár volt.

Amint az első lánc a helyére került, Széchenyi Istvánt nem tudták lebeszélni arról, hogy
átmenjen a hídon, sőt az akkor 11 éves fiát, Bélát is magával vitte. 1848. július 18-án
szerencsétlen baleset történt: elpattant egy csiga és elsodort egy embert. Ekkor maga Széchenyi
is jelen volt az építkezésen, mivel ez volt az utolsó lánc beemelése. Ő a vízbe esett, de semmi
fizika sérülést nem szenvedett.

Az átkelésért kezdetben mindenkinek fizetnie kellett, még a nemeseknek is (ez nagy
felháborodást váltott ki, mivel addig a nemeseknek semmiféle adót nem kellet fizetniük).

A díjfizetés 1918-ban szűnt meg.
Az első ember, aki hivatalosan átment a hídon, Julius Haynau volt 1849. november 20-án.
(Haynau volt az 1848-49-es szabadságharc leverése után a magyar honvédek és polgári
lakosság ellen indított megtorlás irányítója, aki tetteivel nem csak hazánkban, de egész
Európában gyűlöletessé tette nevét.)

Az első szekér 1849. január 1-jén haladt át a hídon. A Szent Koronát szállították rajta Budáról
Debrecenbe.

Minden évben nyáron egy hétvégére a gyalogosoké a híd: ezt nevezzük Hídünnepnek.
A Lánchíd felrobbantása és újjáépítése

1945. januárjában a visszavonuló német csapatok bombákat helyeztek a híd alá.
Először a pesti oldal robbant és zuhant a Dunába, majd a középső rész.

Az ország összefogott, megalakult a Lánchíd Bizottság, és felajánlásokból megkezdődött az
újjáépítés.
A roncsokat kiemelték a vízből, a láncok 76%-a épen maradt.
Annak érdekében,
hogy két, egymással szemben haladó autóbusz elférjen egymás mellett, kibővítették a hidat.

1949. november 20-án, az eredeti híd avatásának századik évfordulóján adták át.
1970-ben a híd díszkivilágítása megújult, a láncok és a járdaszigetek széle fényfüzér világítást
kapott (1188 db izzó).