149mindig vannak kivételes esetek, ügyek, amolyan cifra dolgok, melyeket igazából nem is szeretnénk vállalni, de hát benne vagyunk.Ugyancsak a sebészek ismert sóhaja: „Mit vétettem az Úr ellen, hogy ezt kell csináljam?!” Miután biológiával van dolgunk, nem pedig gépekkel, mindig minden lehetséges, és mindennek lehet egy olyan fordulata, amit nem vártunk. Egyébként ezeket a pillanatokat a műtőasztalnál kiabálással, káromkodással, csapkodással lehet és kell is levezetni. A műtétekben részt vevők ezt általában tudják, és a megfelelő megértéssel veszik. P.E.: El tud vonatkoztatni az érzelmektől, vagy rutinból csinál mindent?Sz.P.: Miután „az orvos is ember”, természetesen nem tud elvonatkoztatni semmiféle érzelemtől, de erre nincs is szükség. Sőt, az említett és megkívánt bizalomteremtésnek fontos része az érzelmek háttérben folyó munkája. Hiszen a segítségnyújtás professzionális igénye eleve feltételez érzelmeket! Együttérzés a megbetegedett embertárssal, a félővel, fájdalommal élővel.Alaptétel: aki „rutinból csinál mindent”, az nem nevezhető orvosnak, legfeljebb emberszerelőnek, vagy mai divatos kifejezéssel: „szolgáltaKezdő betegek kézikönyve.indd 149 2025. 07. 08. 8:55:15
150tónak”. De mi is a rutin? Ezt a kifejezést hajlamosak vagyunk manapság – ugyancsak – ferdíteni. A rutin ma azt takarja, hogy valaki félautomatikus cselekvéssorozatokat végez, anélkül, hogy különösebben odafigyelne esze-keze-lába járására. Rutin, ha valaki odafigyelés nélkül is teszi nagyjából megfelelően a dolgát. Rutinos az a sofőr, aki messziről meglátja a következő néhány másodperc történéseit az utakon. Lazán kanyarog.Az eredeti kifejezés azonban más. Egyszerűen gyakorlottságot, tapasztalatot jelent. Azt a képességet, mellyel felismeri az ember, hogy ez az adott helyzet pontosan olyan, mint a tegnapi, a múlt heti és még sok-sok egyéb eset. Vagyis tehetem, léphetek pontosan úgy, mint akkor, meg akkor. Az eredmény pontosan ugyanaz lesz. Ez a tulajdonság, vagyis a rutin tehát nem áll szemben az érzelmek világával.De ha már itt tartunk: megint csak a sebészeknél ismert egy érdekes érzelmi kapcsolatrendszer. Ez a „műtősnő” iránti, és sokszor akár viszonzott szeretet, szerelem. Ennek oka bonyolult összefüggéseket tár fel. A közösen megélt kockázat, kockáztatás, majd a közösen megélt bizonyosság arról, hogy a tett, a lépés helyes volt, a közösen megélt izzó pillanatok százai óhatatlanul izzítják az ilyen kapcsolatot is. Mélyen érzelmi világ!Kezdő betegek kézikönyve.indd 150 2025. 07. 08. 8:55:15
151Persze nem csak a műtő lehet ilyen érzelmek színtere, melegágya, ez más gyógyító területeken is elképzelhető. Azt viszont nem javaslom, hogy az ilyesmiből „rutin” legyen… P.E.: Elnézést, de valamit nem értek az utolsó gondolatsorból. A sebész-műtősnő kapcsolatban a szerelmet úgy értsük, mint a „civil” életben? Leegyszerűsítve, mint ami például civiléknél a főnök-titkárnő között létrejöhet – vagy itt egészen másról van szó? Sz.P.: Persze, de a „civil” életben is sokféle szerelem van! A sebész-műtősnő érzelemmel töltött kapcsolata sokszor nem is, vagy nem csak erotikus töltetű. Olyan is létezik. De semmiképpen nem „főnök-titkárnő” kapcsolat, mert a sebésznek a műtősnő sohasem a beosztottja, alárendeltje, hanem igazi munkatársa. Nélküle rendesen lehetetlen sebészkedni!Jürgen Thorwald („A sebészet évszázada” Stuttgart, 1956) írja le híres könyvében, hogy a műtőben használt gumikesztyű a „szerelem kesztyűje”. Korábban ugyanis nem használtak a műtéteknél kesztyűket. Egy sebész kedves műtősnője azonban nagyon szenvedett az állandó klóros kézmosástól. Kikészült mindkét kezén a Kezdő betegek kézikönyve.indd 151 2025. 07. 08. 8:55:15
152bőr. Ekkor fejlesztette ki a kolléga a ma is használatos, vékony gumikesztyűt a hölgy számára. (Manapság latex vagy más, allergiát nem okozó anyagokból készült műtőskesztyűk vannak forgalomban.)P.E.: Sokévnyi tapasztalatszerzés után találkozik még új kihívásokkal?Sz.P.: Mint említettem, az orvoslás lényegében a biológia része. Márpedig a biológia, mint a neve is mutatja, az élet tudománya, az élet pedig szüntelenül változó rendszer. Mindig új és új ötletek, változatok, furcsaságok és lehetetlenségek érkeznek. Így tehát mindig van olyan helyzet, eset, amikor valami új, még sosem látott-hallott tény kerül a szemünk elé. Állítólag ez a tudomány, mármint az orvoslás, olyan „szédületes sebességgel” fejlődik, hogy alig lehet képben maradni, tehát magában a foglalkozás körében is új meg új kihívásokkal találkozunk. Ez igaz is, meg nem is. Alapvető dolgok, felismerések, összefüggések évtizedek során sem változnak őrületes sebességgel. Aki ezeket élete részének tekinti, aki iskolái és iskolázottsága révén eligazodik az „alaprajzokban”, annak nem okoz túl nagy gondot a fejlődés követése sem. Van ideje megismerni, megérteni az újabb lényegeket. Kezdő betegek kézikönyve.indd 152 2025. 07. 08. 8:55:15
153Manapság pedig sok olyan forrás is létezik, amelyekből meríthetünk anélkül, hogy igen zavarossá tenné a tisztánlátást. P.E.: A gyógyszerekben vagy a természetes gyógymódokban hisz?Sz.P.: Hát ezt így nem lehet megválaszolni! Hiszen az egész orvoslás „természetes gyógymódokból” áll! Abból is származik. A világ leghíresebb orvosai: Avicennától Kneippig, Priesnitztől Barnardig, Semmelweistől Pasteurig, mindenki a természet természetességét követve tette, amit tett. A „Digitálisz” nevű szívgyógyszer egy virágból származik, a kamillát ma is szeretjük bevetni gyulladásoknál. Az urológus ráadásul hosszú évtizedek óta eredménnyel használja a kisvirágú füzikét vagy a tőzegáfonyát. Avagy a növényi ösztrogének (női hormon) bizonyítottan jótékony hatását. A gyógyszer egyébként eszköz a gyógyító ember kezében! Hasonlít egy szerszámhoz. Az adott dolgot meg kell oldani. Például egy csavart meghúzni. Rendben. Ehhez kell egy csavarhúzó, de kell esetleg csavarkulcs is, netán fogó, amivel ellenerőt fejhetünk ki. Más esetben fogóra nincs szükség, hiszen a csavar olyan közegben (például fában) van, amelyben emelő hatását (a spirál, Kezdő betegek kézikönyve.indd 153 2025. 07. 08. 8:55:15
154a csavar mint ősi emelő…) egyedül is kifejti, nem lazul. A gyógyszer tehát nem ellenség, de nem is szentelt víz. A gyógyszer eszköz. A fejlődés következtében egyre finomabb, érzékenyebb eszköz.Itt megint kell egy kis kitérőt tennünk az antibiotikumok felé. Nagyjából az 1930-as évek végére tisztázódott, hogy vannak anyagok, amelyek a kicsi, egyébként önálló és ravasz élőlényeket, a baktériumokat képesek megölni. Később az is kiderült, hogy más anyagok ezt ugyan nem teszik, de ezeket a pici, sötét disznócskákat legalább szaporodásukban gátolják. A mai antibiotikumok döntő többsége utóbbit teszi! A megölésüket pedig rábízza a szervezet haderejére, amit közismerten immunrendszernek hívunk.Ez eddig remek! Csak van egy bökkenő, mint fentebb erről már beszéltem. A baktérium egy pici, de eszes élőlény, a biológia, vagyis az élet tevékeny résztvevője. Márpedig, ha ez így van, akkor ugyanúgy él, viselkedik, netán harcol, mint mindenki más ebben a rendszerben. A főgond pedig az, hogy ráadásul még ravasz is, mert gyors szaporodási képességei által gyorsan válaszol mindenféle kihívásra. Hát ez aztán valami! Így jött el az a rémes helyzet, hogy a baktériumot ölő penicillin (Sir Alexander Fleming, Nobel-díjas bakteriológus felfedezése) ma már eredeti formáKezdő betegek kézikönyve.indd 154 2025. 07. 08. 8:55:15
155jában teljesen hatástalan. Minden egyes baktérium érti és alkalmazza az ezen anyag elleni, felmenőitől örökölt fegyvereit.A mai antibiotikumok nagy része tehát inkább a szaporodás gátlására törekszik. Sajnos olyan méretekben harapózott el ezen gyógyszerek megalapozatlan bevetése, hogy lassan kiesik ez a szerszám a gyógyító kezekből. Olyan ez, mintha a kalapácsot addig használtuk (volna) anyósunk fejbeverésére, mígnem a hatóságok betiltották a használatát. Most aztán mi a csudával verjünk be egy szöget?Egyébként „hinni” az orvosi gondolkodásban nem igazán helyénvaló. Mindenben hiszünk, és semmiben. Nem a hit játszik a segítés világában szerepet, hanem a tett felelőssége. Az más, hogy ezt hittel alá lehet bélelni. Hittel a magasabbakban…P.E.: Ha valaki halálos betegséggel küzd, esetleg csak néhány hónapja van hátra, ezt miért a hozzátartozókkal közlik, miért nem a beteggel?Sz.P.: Hagyományok és szemléletek késői hatásairól van szó. A magyar orvosi gondolkodás a századfordulón „apai” volt, vagyis azt képviselte, hogy a betegség mibenlétét a betegnek nem kell Kezdő betegek kézikönyve.indd 155 2025. 07. 08. 8:55:15
156tudnia, elég, ha a papa-doktor tudja. Elég, ha így, együtt a tisztelt hozzátartozókkal megbeszéljük, hogy a szerencsétlen delikvens, akin persze segíteni fogunk, ha tudunk, mindezt magáévá tenné. Ez a mai gondolkodásmódban végképp maradi, bugyuta dolog. A „delikvens” olyan embertárs, aki nem abban érdekelt, hogy önmagáról semmit meg ne tudjon. Ellenkezőleg. Természetes joga és követelése, hogy megtudjon mindent önmagáról. Különböző társadalmakban persze súlyos anyagi, netán egyéb érdekszövetek is ezt kívánták. Így tehát sok európai országban ez már majd egy évszázada másként zajlik. A magyar, modernnek nevezett orvosi természetnek is része kellene már legyen, hogy ezt a természetes igényt magáévá tegye. Nem kön -nyű. Hiszen nem könnyű adott embertársunk szemébe mondani tényeket, melyek az elmúlás irányába mutatnak. Ehhez megint erő, koszorúereket nem kímélő jelenlét szükséges. Ezt is tanulni kell. Ezt sem tanítja a jövő orvosainak senki.P.E.: Mivel tudja meggyőzni például azt a beteget, aki szentül hiszi – mert az internetből kikereste –, hogy neki végbéltumora van, nem pedig aranyere?Sz.P.: Remek példa! Lépjünk tovább ezen a szálon. A „beteg” azt észleli, hogy valami kitüremkedik Kezdő betegek kézikönyve.indd 156 2025. 07. 08. 8:55:15
157a végbélből, netán itt-ott fáj. Ezt még elkönyveli valahogyan. Aztán egyszer csak vérzik. Ez már mindenki számára riasztó! Miután a terület nem éppen olyan, amilyen mondjuk a szájzug, nem kérdezi meg a mamát-papát-szomszédot. Nem beszél róla, de a dolog idegesíti. Egyre jobban, ráadásul már többször látott vért a klotyóban. Kész a betegség!Mit is tegyek? Hova induljak?Manapság mindenkinek a keze ügyében van ez a világcsoda: az internet. Érdekes tudásforrás. Nézzük tehát az internetet, mert ez a mai orvosi munkában döntően megjelenik. Keresgélünk, kérdéseket teszünk fel, és ezekre általában érkeznek válaszok. Ömlesztett formában. Lehet olvasni erről, arról, amarról. Tegye mindenki szíve és kínzó kíváncsisága szerint!A fenti példánál maradva: az aranyér vagy egyéb keresőszó után az illető azt olvassa, hogy ez biza lehet ez is, meg az is. Rendben! Az információáradat kifogástalan. Többek között felhívja a figyelmet arra, hogy az az aranyér, ami még egy fél évvel ezelőtt nem volt, most meg van, és ráadásul vérzik, jelezhet egy daganatot feljebb, valahol a vastagbélben. Igaza van!Most persze el kell gondolkodni azon, hogy az aranyér, ami már évtizedek óta érezhető, tapintKezdő betegek kézikönyve.indd 157 2025. 07. 08. 8:55:15
158ható, netán már évekkel ezelőtt is vérzett, miért jelezne éppen daganatot? Egyáltalán, mióta is van aranyerem? Ami korábban volt, az nem „csak egy kis bigyó” volt? Ezt viszont helyesebb olyan valakivel eldönteni egy beszélgetés és a bizalom felépítése során, aki ezekben az összefüggésekben él napi szinten. Ráadásul vizsgálataival utána is jár a kérdésnek. Kizár vagy bizonyít.Másképpen szólva: az internet a szűretlen információk forrása. Nem több! Akárcsak bármiféle sajtótermék, cikk, értelmesebb vagy hatásvadász, bugyuta akció. Felhívja a figyelmet. Orvosi szemszögből van még egy előnye. A beteg, aki immár bizalmi kapcsolatunk alapján társunk, aki az orvossal együtt küzd a diagnózis helyességéért, betegsége felismeréséért, ne ártatlan bárányka legyen, hanem okos, képben lévő valaki. Nincs nagyobb kihívás orvos számára, mint a bugyuta beteg! Minél képzettebb valaki, annál könnyebb vele továbbjutni. Az internet egy lehetőség erre. Kívánatos volna, hogy a mai fiatalok gyökeresen más, e területen hitelesebb források ismeretében lennének „képzettebbek”.Az internet és az innen szerzett tudás egyáltalán nem zavaró. Sőt! Minden alkalommal segít. Hiszen mindenkor igaz: a helyes diagnózist a fentiek ismeretében sosem az orvos, hanem a beteg Kezdő betegek kézikönyve.indd 158 2025. 07. 08. 8:55:15
159állítja fel, és a helyes kezelésben is ő adja meg – segítséggel – az irányt.Ez a gyógyítás, vagyis az orvoslás, azaz a medicina lényege.Másképpen fogalmazva: az a beteg, akivel foglalkoznom kell, lehet egysíkú, tájékozatlan, ez joga. Hiszen addig, amíg a betegségét nem észlelte, nem foglalkozott mindezzel. Adott esetben még akkor sem. Mások korábban, későbben. De mindig igaz, hogy jobb tudni, mint megijedni! Minél többet tud Kezdő betegek kézikönyve.indd 159 2025. 07. 08. 8:55:15
160valaki önmagáról, a természetről, az egészségről, a betegségről, csak üdvözlendő.Sajnos van a mi világunknak egy mételye. Ez pedig a reklám. A lehető legtöbbet éppen azok a cégek költik reklámra, amelyek éppen azokat a szereket ajánlják bazári módon vásárlásra, melyek már évtizedek óta ismertek. (Például aszpirint, ibuprofent.) A hirdetéseket a magyar nyelv jellemzi találóan: parasztvakítás. Orvosi szemszögből kikapcsolandók! Tudásértékük nulla, hasznuk minimális. Ezzel szemben a betegséget kiváltó hatásuk annál erősebb. Kifejezetten károsak!P.E.: Ha ennyiféle betegség veszi körül az orvost, nem lesz hipochonder? Sz.P.: Ez alatt az értendő, hogy saját magán betegségek tüneteit észleli, holott azok nincsenek is? Mert a kifejezés ezt takarja. Természetesen hipochonder lesz! Legalább is a fiatal, kezdő doktor. Már egyetemi évei alatt találkozik a betegségekkel, a következményekkel. Aztán szembesül több szomorú, végzetes esettel. Kialakul benne egy bizonyos vészhelyzet. Önvizsgálatokat végez, és tépelődik, hogy vajon nála is előfordulhat ilyesmi? Ez természetes folyamat, amit az orvostanhallgatók körében régen ismernek. Kezdő betegek kézikönyve.indd 160 2025. 07. 08. 8:55:15
161Az idősödő, gyakorlott orvos számára viszont mindez előny. Pontosan tudja, hogy adott testrésze mit-miért tesz, jelez. Pontosan tudja, hogy teste jelenségei mihez köthetők anatómiai, élettani szempontból. Így aztán van egy piszok nagy előnye a többi földi halandóval szemben. Tudja, hogy amit érez, észlel, annak mi a jelentősége. Ez persze nem minden doktorra igaz, de mégis jellemző. P.E.: Volt már olyan helyzetben, hogy nem kezdő beteggel, hanem kezdő halottal kellett foglalkoznia? Más szóval: akár a rendelőben, akár a műtőben vagy az utcán életveszélyben lévő, vagy éppen már az agyhalál előtti pillanatokban lévő embernek kellett-e azonnal segítséget nyújtania?Sz.P.: Ady írja: „Remegve, bújva, lesve, lopva / Nézni egy idegen halottra…” Ez a legkedvesebb Ady-versem: Sírni, sírni, sírni. Talán nincs olyan orvos, aki fél évszázados működése közben nem akadt össze ilyen esettel. „Kezdő halottal”, vagyis inkább csak halni készülővel, akit az ember szeretne visszarángatni az életbe. Számos fiatal kolléga „mentőzik” egy ideig, ami jó dolog, hiszen élesben tapasztalhatja a gyors segítség élményét. Az én életemből ez valahogyan kimaradt. Mégis Kezdő betegek kézikönyve.indd 161 2025. 07. 08. 8:55:15
162volt jó néhány alkalmam betegeket kihúzni sokkos állapotból, visszafordítani a súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciót. Legérdekesebb ilyen alkalom valahol a Sinai-félsziget felett, tízezer méteren, egy német repülőgépen adódott. Éppen mellettem ült egy úr, aki békésen a vállamra dőlt, és láthatóan „elszállt” a keringése. Csengettem az utaskísérő hölgynek, meg kicsit hangoskodtam is, mire többen segítettek az urat vízszintesbe hozni. A gépen volt oxigénforrás, sőt, keringést stabilizáló oldatok, szerek is. Csak éppen szorító nem volt, amivel egy vénát felduzzaszthatunk. Megtette a nadrágszíjam, ámbár így eléggé bizonytalanná vált a ruházatom.A kedves kísérőhölgyet kértem, hogy az immár közeledő köztes leszállásunk (végcélunk Hongkong volt) alatt kérjenek mentőt, esetleg csak egy mentős kollégát, hogy együtt próbáljuk kideríteni, mi áll a dolog mögött. Ezt megtagadták! Arra hivatkoztak, hogy ilyen átmeneti leszállás alkalmával nem közlekedhet az adott reptér földi személyzete az utasokkal, akik elvileg ott sincsenek. Ady fenti idézete járt a fejemben, a vers címével együtt. Laza nadrágom ellenére sikerült egy idő után a nyaki verőér éledését éreznem, ez megnyugtatott. Engem. Aztán tovább repültünk, én visszavettem az övemet, a beteg pedig sápadtan kivárta a hongkongi Kezdő betegek kézikönyve.indd 162 2025. 07. 08. 8:55:15
163érkezés után a mentőket. Néhány nappal később találkoztam vele. „Csak” egy kisebb infarktusa volt…Miért érdekes az ilyesmi? Kizárólag azért, mert ilyenkor jön elő az a magatartás, amit sem tanulni, sem gyakorolni nem lehet. Ez pedig a higgadtság. Ilyen helyzetekben nem kapkodunk, nem tétózunk. Nem használunk buta kifejezéseket, nem ordítozunk. Koncentrálunk és tesszük, amit az adott helyzet logikája megkíván. Általában ilyenkor nem áll rendelkezésre a korábban említett „kiegészítő vizsgálati lehetőségek” közül egy sem. Nincs labor, nincs ultrahang, nincs MRI-vizsgálatra lehetőség. Hallgatózni általában a fülünkkel közvetlenül tesszük, hiszen alig van orvos, aki állandóan a nyakában cipel egy fonendoszkópot.Általában mindig nagyon „intenzív” élmény ez. Nagy tudású kollégám és barátom, egy sürgősségi és intenzív osztály vezetője szerint még ma is nagy élmény számára minden egyes újraélesztés, mely után „ördög-bördögnek” érzi magát. A több órás teljes koncentráció után. Viszont rettenetesen megviseli egy „letális kimenetel”, amikor legjobb tudománya ellenére is a Teremtő szava az utolsó.P.E.: Feltételezem, volt már Ön is beteg, esetleg műtétre várt. Mit érzett, mire gondolt, amikor valamilyen komolyabb problémával lépett be először a Kezdő betegek kézikönyve.indd 163 2025. 07. 08. 8:55:15
164szakorvoshoz? Mi jutott az eszébe, amikor életében először tolták be a műtőbe?Sz.P.: Igen, voltam beteg, sőt vártam műtétre is! 14 évesen már kiélveztem az akkori világ által ismert urológia minden szépségét egy fejlődési rendellenesség miatt. Aztán lemaradtam az általános iskola végén rendezett ballagásról, mert éppen „betoltak a műtőbe”. Egyszer említettem egy kollégának, hogy a veseműtétemet helyi érzéstelenítésben éltem át. A kolléga elsápadt, és nem is akarta megérteni. Pedig azokban az időkben még volt ilyen! Vidéken az altatás zömmel éterrel zajlott. Az éter egy vicces szer, altat is, de sokkal inkább hánytat utólag, vég nélkül. Ezt nem akarták a doktoraim, így inkább jöhetett a „lokál”. A helyi érzéstelenítés azt jelenti, hogy az ember nem érzi a nyiszálás fájdalmát, testének azon része, melyet beszúrkáltak, idegenné válik, érzéketlen, mint egy darab fa. Ezt ma a fogorvosi beavatkozásokból ismerik. Nagyobb műtéteket is lehet ilyen módon végezni. „Gerincérzéstelenítés” – mondjuk. Igen ám, de az altatással szemben ilyenkor a tudat jelen van. Vagyis a beteg átéli a történéseket, ha azok nem is fájnak. Fűrészelés, reszelés, egyéb munkálkodás tehát elszórakoztathatja. Viszont lehet, hogy nem Kezdő betegek kézikönyve.indd 164 2025. 07. 08. 8:55:16
165szórakozik elég jól. Különösen akkor, ha a műtétet végzők elfelejtik, hogy a beteg mindent hall. A „zenés” megjegyzéseket ilyenkor nagyon vissza kell fogni… A belső szerveket, például a vesét se kell egyébként érzésteleníteni, hiszen nincsenek fájdalmat felfogó idegvégződéseik. A mai műtéteknél enyhe, a keringést nem veszélyeztető bódítások, altatások következmények nélkül meg tudják kerülni a meglehetősen rémségesnek ható élmények megélését. Kedves, humánus dolog!Érdekes a kérdés másik része is: milyen érzés először belépni egy szakorvoshoz? Nehéz erre szakorvosként válaszolni. Nem ugyanaz bugyog elő, mint annál, aki nem maga is a „brancs” része. De még ilyenkor is vannak „érzületek”! Általában a legfontosabb a kedves, vidám, kollegiális helyzet kialakítása ismeretlen doktor esetében. Sajnos igaz az, hogy nem egy doktor van, aki morcosan, személytelenül, félrenézve, monitora mögé menekülve fogadja új betegét. Sajnos igaz az is, hogy sok esetben nehéz feltörni ezt a nem orvoshoz méltó, lehetetlen magatartást. Vannak kollégák, akiket nekem sem sikerült kimozdítanom a számítógép mögül. Az ilyesmit semmivel nem tudom magyarázni, aki így viselkedik, annak más pályán a helye!Nemegyszer azonban egy közvetlen mondat, a lazaság, a mosoly csodákat művel. Nem mindig Kezdő betegek kézikönyve.indd 165 2025. 07. 08. 8:55:16
166véres és komoly az orvos-beteg találkozás. Nem mindig élet és halál lebeg a rendelő levegőjében. Ezt mindenkinek éreznie kell, még akkor is, ha szorong, ha bizonytalan önmagában, az adott helyzet egészében. A „beteg” embertársnak is van szerepe abban, hogy az orvossal eltöltendő idő a segítés ideje legyen. Nagyon szeretném, ha ezt is tanítanák valahol az embereknek, ha máshol nem, délutáni ismeretterjesztő előadásokon.P. E.: Volt egy megjegyzése, mely szerint a „zenés” megjegyzéseket vissza kell fogni. Ezek konkrétan mit jelentenek?Sz.P.: Amikor nem altatással, hanem helyi érzéstelenítéssel műtik a beteget, sokszor elfelejtik a kedves kollégák, hogy a beteg mindent hall. Általában az altatódoki figyelmezteti őket ilyenkor: „Pssszt! A beteg ébren van...!” Ugyanis előfordul – ezt hívom „zenés” megjegyzésnek –, hogy az operatőr ordít, csapkod, letolja az összes többit, mert ideges, mert valami éppen nem stimmel. Például a vérzés nem áll el, az artéria, mint a gejzír, spriccel, ilyesmi. Ilyenkor a kedves mama laza erkölcseitől a felsőbb szférával történő szexuális kapcsolatokig minden szóba kerül. Kezdő betegek kézikönyve.indd 166 2025. 07. 08. 8:55:16
167P.E.: Észreveszi-e az orvos, ha a beteg hazudik, amikor a tüneteiről kérdezi? Én fiatalon sokszor tettem ilyet. Például, amikor az orvos megkérdezte, hogymióta áll fenn a tünet, tudtam, hogy egy hete, ennek ellenére azt válaszoltam, hogy két napja. Biztos van olyan visszatérő beteg, aki azt állítja, hogy a gyógyszer nem hatott, közben pedig lehet, nem az előírtak szerint, esetleg kevesebbet vagy többet szedett be, vagy be sem vette. Arról nem is beszélve, ha esetleg alkoholt ivott rá.Sz.P.: A hazugság előbb vagy utóbb észrevehető. Nem mindig puszta hazudozásról van szó! A „mióta” kérdése például nagyon relatív válaszokat hozhat, hiszen sokszor az ember maga sem tudja, hogy a gázszerelő egy hete vagy három hete járt a lakásban. A hátfájás is akkor kezdődött! Ha viszont azt kérdezzük, hogy például volt-e már valaha is kettős látása, s erre azt feleli, hogy nem, holott volt már ilyen nála, az nem helyes. De azért előbb-utóbb mégiscsak kiderül, hogy ugyan kettős látása még nem volt, de egyszer hirtelen egy kezén lett tíz ujja. Ez áll a gyógyszerek szedésére is. Ha valaki azt állítja, hogy szedte az adott gyógyszert, és nem hatott, holott pontosan tudja, hogy legfeljebb egy vagy két tablettát vett be, majd abba Kezdő betegek kézikönyve.indd 167 2025. 07. 08. 8:55:16
168is hagyta, akkor ez valódi hazugság. Nem szép ilyen módon félrevezetni a dokit, aki törheti a fejét, hogy hol a hiba. De előbb-utóbb itt is kiderül a dolog, van néhány apró technika is erre. Meg hát igazán nem a doktor érdeke az, hogy a beteg elkendőzzön dolgokat, sokkal inkább a betegé. P.E.: Ha már a betegre kérdeztem, akkor a másik oldalról is felteszem a kérdést: az orvos hazudik a betegnek?Sz.P.: Csak remélhetem, hogy nem! Ha a hazugság fogalma alatt azt értjük, hogy valaki pontosan tud valamit, és szándékosan mást mond, akkor ilyet az orvos nem tehet. De van ilyesmire szüksége egyáltalán? Ha a beteg megkérdezi, hogy a doktor úrnak milyen kocsija van, akkor kár Trabantot hazudni Mercedes helyett, hiszen a legközelebbi sarkon bárki láthatja, amint kikanyarodik a rendelőből. A hazudozás mindkét részről azt fejezi ki, hogy nincs meg a kellő bizalom orvos és beteg között. Ha ebbe a finom rendszerbe a mellébeszélés homokszemcséi kerülnek, előbb csikorogni fog, azután szétesik az egész. Ez pedig biztosan sosem szolgálja a gyógyulást.Kezdő betegek kézikönyve.indd 168 2025. 07. 08. 8:55:16
169P.E.: A beteget az orvosnak vagy a gyógyszerésznek kell tájékoztatnia arról, hogy a gyógyszereket más gyógyszerekkel együtt szedheti-e, illetve arról, melyek azok, amelyek csökkenthetik az egyik vagy a másik gyógyszer hatását?Sz.P.: A legjobb, ha mindenki „tájékoztat”! Mint már említettem, a gyógyszer egy eszköz, szerszám az orvos kezében. Ha tehát javasolunk egy ilyet, természetesen el is kell mondani róla, hogy miként hat, mi vele a célunk, mire kell figyelni. A gyógyszerész szerepe manapság sajnos meglehetősen összezsugorodott. A patikákban tanult patikussal kevésszer találkozik a beteg, inkább as -szisztensnők kínlódnak vég nélkül a tökéletlen és túlbonyolított számítógéprendszerekkel. De azért mindennapos az is, hogy a „vásárlók” egyszerű tanácsokat kérnek és kapnak is adott szereknél. Különösen a nem receptköteles esetekben. A gyógyszerek egymáshoz való viszonyáról az orvosnak kell tudnia, és megfelelően el is kell magyaráznia. P.E.: Előfordult már, hogy az orvos rossz gyógyszert írt fel a betegnek?Sz.P.: Ilyesmi akkor fordulhat elő, ha például nem tudjuk, hogy a beteg allergiás az adott szerre. KikérKezdő betegek kézikönyve.indd 169 2025. 07. 08. 8:55:16
170dezéskor erre feltétlenül rá kell kérdezni, de a gyakran allergiát kiváltó szereknél akár többször is. Ha a beteg ilyen allergiáról nem tud, akkor rendben. Ha mégis „kiüti a ragya”, akkor erről senki nem tehet, viszont helyes mindkét részről megjegyezni!A doktor jól ismeri a gyógyszereit, melyekkel dolgozik, így általában „rosszat” nem alkalmaz. Személy szerint sem emlékszem ilyen esetre.P.E.: Milyen viselkedési és öltözködési alapszabályok vonatkoznak a betegre, illetve az orvosra?Sz.P.: Mindazok, amelyek minden, személyek közötti helyzetben érvényesek. Mondhatnánk, a jó Kezdő betegek kézikönyve.indd 170 2025. 07. 08. 8:55:17
171modor mindkét részről alapvető. Sok évvel ezelőtt egy éjszakai ügyeletben szemlátomást külföldi, egyszerű párocska érkezett hozzám. Az asszonyka hasa nagyon fájt, rögtön a vizsgálóasztalra feküdt. Férjuram csekély nyelvismeretekkel csak ennyit mondott: „Dok, asszony beteg! Dok, nem pimaszkodni ám!” Fáradtan, álmosan is nagy nevetést okozott nekem, és az asszisztensnőmnek is. Évekig hallgattam tőle: „Dok, nem ám pimasz lenni!”Öltözködés? Ugyancsak kívánatos, hogy mindenki az általános öltözködési kívánalmaknak megfeleljen. Nyilván nem szokás beülni egy kávézóba rongyos munkanadrágban, belépni egy templomba bikiniben. Az orvos öltözködéséről még szólok a következőkben.A beteg öltözködéséhez talán annyit még, hogy mindig gondolni kell arra, hogy ezen alkalomból, amúgy nem látható dolgok is előkerülnek. Tehát a lyukas zokni, a meglehetősen használt alsónemű nem előnyös. Arra is érdemes gondolni, hogy a vetkőzés ne legyen túl hosszadalmas, tehát lehetőleg ne viseljen betegünk túl „réteges”, bonyolult cuccokat. Általában nyáron e téren mindig könnyebb a helyzet. Hölgyek esetében, ha nőgyógyászati vagy más altesti vizsgálat fenyeget, jó szolgálatot tehet egy bő szoknya, mely alól a bugyika gyorsan lekerülhet, a szoknyát pedig elég az utolsó pillanatban fellebbenKezdő betegek kézikönyve.indd 171 2025. 07. 08. 8:55:17
172teni. Így csökkenhet a lecsupaszítás megalázónak tűnő érzése. No, és persze a dokik nagy része igazán nem kíváncsi a családi ékszergyűjteményre sem. Ide tartozik a „piercing” vagy a tetoválás is, ezek a dolgok általában nem találnak örömteljes, nagy visszhangra az orvosi látásmód szerint. P.E.: Manapság gyakran látni, hogy a doktorok nem viselnek fehér köpenyt. Mára már nem kötelező hordani? Ennek pszichikai vagy csak kényelmi szempont az oka? A tudását és a tapasztalatát tekintve: köpeny nélkül is orvos az orvos, de ettől hiteles marad a beteg előtt?Sz.P.: A fehér ruha – nem csak a köpeny – eredetileg a tisztaság kifejezése. A fehér cuccon hamarabb meglátszik egy véres folt, az elhasználtság. Korai időkben az orvosok utcai ruhájukban léptek a műtőkbe, még szerencse volt, ha nem viseltek cilindert. Ilyesmi ma már elképzelhetetlen. Az orvosi munkaruha alapszíne tehát fehér. De higgye el, nem vagyunk félistenek fehérben sem! Gyakran látunk zöld vagy kék műtősruhákat is. Ennek az az oka, hogy a fehér zavaró a szemnek. A műtőkben erős lámpák égnek, nyugtatóbb a zöld szín, „hűsítőbb” a kék. (Ezért létezik olyan csempe is, ami kifejezetten műtőbe gondolt, zöldes vagy kékes, matt felületű.)Kezdő betegek kézikönyve.indd 172 2025. 07. 08. 8:55:17
173Ha manapság orvosokat látunk farmerben, pólóban rendelni, az általában a félreértelmezett közvetlenkedés jele. Jellegzetes „lazaság”. Végképp helytelen olyan helyzetekben, ahol nemcsak „duma” van, hanem testi kapcsolat, azaz vizsgálat is. Persze mindig akadnak olyan kollégák, akik egyszerűen lusták átöltözni, vagy a nagy rohanásban ehhez nincs kedvük. Betegként azt pedig egyáltalán nem kedvelem, ha például a szemész doktornő divatos nyaklánca az orromon fityeg szemfenék tükrözése közben.P.E.: Az orvos nem „lelki segélyszolgálat”. Arra van külön módja más területen a betegnek, hogy kiöntse a lelkét. De a lelki gondoknak esetenként mégis lehet Kezdő betegek kézikönyve.indd 173 2025. 07. 08. 8:55:17
174köze a fizikai tünetekhez. Erre miért nem térnek ki az orvosok, amikor a beteget kérdezik? Például valakinek eddig nem voltak nyugtalan éjszakái, néha kalimpáló szívverése, hirtelen verejtékezése, amiket az utóbbi néhány napban tapasztal. Persze a beteg is gondolhatna arra, hogy mélyebben a dolgai mögé nézzen – ámde milyen az ember? Pánikba esik. Kitől kér segítséget elsőként? Az orvostól. Nem állítom, hogy nem lehet komolyabb baj a háttérben, de azért rákérdezhetnének, hogy jelenleg vannak-e stresszes élethelyzetei? Lelkileg hogyan érzi magát?Sz.P.: Kedves barátom pszichoterápiával foglalkozott végzett orvosként évtizedeken át. Rendelőink sem estek messze egymástól. Ő mondta egyszer: „Az a baj, hogy az én betegeim nyolcvan százaléka a te rendelődben ücsörög.” Voltam annyira pimasz (mint fentebb…), hogy urológusként így válaszoltam: „Ez igaz, de az én rendelőmben négy WC van, nálad meg csak egy fehér zongorát látok!” A barátom ugyanis jól zongorázik, és a rendelőben állt a hangszere.Elvileg az ember nagyon hamar megérzi, hogy a betegeknek miféle lelki hátterük van. Néhány mondat után gyanítható, hogy van „valami ideg” is a dologban. (Prof. Szirmai Imre, neurológus írt könyvet ezzel a címmel. Ő arra utalt, hogy sokszor küldtek más szakterületről beteget hozzá. Kezdő betegek kézikönyve.indd 174 2025. 07. 08. 8:55:17
175Előtte még telefonáltak is: „Átküldöm a beteget, nézd már meg, nyilvánvaló valami ideg…”).A mindenkori lelki és testi állapot nagyon szorosan összefügg! Ez nem csoda, hiszen egy rendszerről, egy egész emberről van szó. Ha bizonytalan az állás, ha rossz a kölyök, ha zörög a kocsi lökésgátlója, ha a gázszámla közeleg, de a pénztárca üresedik, ha nincs időpont az orvosoknál, ha „tombol” az influenzajárvány, ha…, ha… Ezeket pontatlanul „stresszfaktornak” hívjuk. A folyamat leírója, Selye János eredetileg distressznek nevezte, mert a szervezetre rosszul hatnak az ilyen tartós, idegesítő állapotok. A stressz ezzel szemben inkább egy készenléti, feszültebb lelkiállapot, ami nem mindig rossz, sőt néha kell is. A rendes, tisztességes gyógyítás alapja az is, hogy a betegtől megkérdezzük, vajon minden rendben van-e körülötte. Ez még akkor is követelmény, ha „csak” a köhögése miatt jött el, ha „csak” ezt meg azt észlelte.Nem vagyok híve a pontszerű besorolásoknak, pedig ma ez nagy divat! Skálákon megjelölendő mindenféle. Például a lelki állapot. Mondjuk, hogy hét? Biztosan. De ez nem ad semmiféle támpontot addig, amíg ki nem derül, hogy a munkahelyén a főnök egy undok fráter, ami kellemetlen, és már jó ideje feszültséget okoz. De lehet, hogy viszont a Kezdő betegek kézikönyve.indd 175 2025. 07. 08. 8:55:17
176Micike a másik szobában annyira csinos, hogy ez oldja a gondokat. Máris csak öt. A digitális rosszindulatok világában hamar csaphat át az ilyen típusú információbeszerzés alantas helyzetekbe is. P.E.: Bár nagyobb problémám eddigi életemben nem volt, mégsem nevezhetném magamat kezdő betegnek. Ám ezzel együtt is sok új és érdekes információt hallottam öntől, amit most megosztok könyvünk olvasóival. Köszönöm a beszélgetést, kedves doktor úr.Az interjú készítője (Posta Enikő) és az interjú alanya (dr. Szutrély Péter) nem ismeretlen az olvasóink előtt. A Minerva Kiadónál megjelent könyveik:Posta Enikő: Randivonal magamhoz (2024)Dr. Szutrély Péter: Orvosok új szerepben (2002)Évek, arcok – A 250 éves Keszthelyi Kórház elmúlt fél évszázadából (2009)Aeskulap nyomában Keszthelyen (2019)Kezdő betegek kézikönyve.indd 176 2025. 07. 08. 8:55:18
177Pótlecke, avagyIdőutazás és kukkantás a paraván mögéVégül szeretném megörvendeztetni a nyájas olvasót néhány korabeli, dokkancsos fotóval. Alább 1960 áprilisában járunk, és látunk valamilyen hasi műtétet.Aki görnyed: apám,az asztal másik oldalán az alorvos úr, a műtősnő meg az ágy végén. (Ez talán nem volt „zenés” műtét, a hangulat nyugodtnak látszik.) A „ledobóban” csak néhány véres buci van – ebből is gondolható, hogy nagyobb vérzés nem volt éppen.Buci: gézcsíkokból göngyölgetett, kicsi Kezdő betegek kézikönyve.indd 177 2025. 07. 08. 8:55:18
178gömböcök, melyeket a vérzés során felitató, kitörlő-tisztító céllal használunk. A gézcsíkokból göngyölt, formált, pogácsaszerű darabokat százszámra használjuk műtét közben. Gyakran előfordul, hogy egy-kettő „elvész” a műtéti területen. Ha ilyen véletlenül a sebben marad, annak rémes következménye van: gennyedés, rossz sebgyógyulás, egyebek.Éppen ezért a műtősnő egyik legfontosabb feladata, hogy a felhasználandó bucik számát a műtét előtt előre ismerje, majd a műtéti terület zárása előtt ezek számát egyeztesse. Ha csak egy is hiányzik, azt biza’ keresni kell ott, ahol a sebész járt.Az ügyeletben unatkozó műtősnők pedig idejüket azzal töltik általában, hogy „bucit csinálnak”. A kézimunka szép válfaja, ráadásul unaloműző is.Ez a kép a keszthelyi kórházban készült. A „líra” mögül Imre ápoló kukucskál, aki mestere volt az éteres altatásnak. A líra egy állvány a beteg nyaka magasságában, melyre steril lepedő kerül. Ezt orvos nyelven izolálásnak hívKezdő betegek kézikönyve.indd 178 2025. 07. 08. 8:55:19
179ják. Így a beteg nem kukucskálhatott bele a saját hasába. Persze a lényeg a steril, izolált környezet.A fotó az előző képen látható műtő előkészítője, két szép autoklávval, a műszerek sterilizálására használt gőzhengerrel. A hengert általában alulról, fával fűtötték, és vízgőzzel magas nyomást lehetett előállítani. Sajnos a fénykép kicsit megöregedett az idők során, a negatív (az ifjabbak kedvéért: amiből a színes papírkép készült) már nincs meg.A felvétel nagy valószínűséggel az 1920-as években készülhetett. A képet nyilvánvalóan beállították, hiszen a jelenet három résztvevője („segédorvos”, altatóorvos vagy ápoló, a háttérben egy köpenyes úr) tudatosan néz a kamerába. Ez különösen az altatóorvosnál látszik, aki felkészülten tartja a beteg arcán az éteres (úgynevezett dietiléter) maszkot. De vigyázat! A beteg Kezdő betegek kézikönyve.indd 179 2025. 07. 08. 8:55:19
180szeme nyitva! Ez biza még nem alszik! Az éternarkózist tehát bevezető nyugtatóval sem kombinálták.A jelenet közepén a kerek fejű, jól táplált, apró bajuszos „főorvos” áll. (Vélhetően a nagyapám lehetett, bár ő nem volt sebész, de a kép rá hasonlít.) A bal karjával meglehetősen teátrálisan rákönyököl a beteg mellkasára, és annak bal bordaív alatti területét csiklandozza. A kezében lehet valami, ez nem határozható meg közelebbről. Ugyanakkor a kép bal oldalán megjelenő „segédorvos” vagy műtősegéd, kezében nem meghatározható üveggel, de egy jól látható „pamaccsal” áll, mintegy átnyújtandó a „főorvos” úrnak, akinek vélhetően a jobb kezében hasonló pamacs lehet. Lemosás? Az üvegben jód lehet? Igen ám, de mindkét pamacs fehér!Azt nem tudjuk, hogy vajon a beteg abdominális (hastáji) bal felső negyedében mit tervez a kiváló operatőr. (Jobb oldalon még gondolhatnánk, hogy az epehólyag eltávolítására készül.)A műtősnő mint általában a jelenet kulcsfigurája! Elég szkeptikus pillantást vet a „főorvos” kezére, a betegre is, úgy általában. Miután apáca, arcán ül a gyógyításba és Istenbe vetett, erős hite. Uralja a helyzetet. Sajnos nem látható, hogy mi lehet éppen a kezében, de a háttérben látható műKezdő betegek kézikönyve.indd 180 2025. 07. 08. 8:55:20
181szerszekrény tanúsága szerint onnan származó ez meg az.A sterilitást ekkor még másképpen gondolták, mint ma. A maszk ismeretlen volt, a ruházat ugyan már nem teljesen hétköznapi, de a műtősnő fátyolzata mégiscsak őrület egy műtőben. A „szerelés” szerint ő egy Irgalmas (vagy Vinczés) nővér, a ruhája feltehetően kék. Az Irgalmas nővérek számos kórházban dolgoztak ápolónőként, kivéve a szülészeti osztályokat. (Információk Dr. Krutsay Miklós adatai alapján.)A „segéd” fehér ruházatához megviselt utcai – hát Istenem, már akkor is... – cipőt hord. A háttérben álló kolléga fehér köpenyben csak figyeli az eseményeket. Miután szivarzsebéből elegánsan buggyan elő egy zsebkendő, feltételezhetjük, hogy ő a „professzor”.A beteget letakaró lepedő alsó csücskében kivehető az ellátó intézmény kerek pecsétje is, kár, hogy éppúgy nem olvasható, mint a műtősegéd kezében tartott üveg felirata.A bútorzat érdekessége a két csinos, fehér kerti szék, az egyiken holmi lepellel. Vajon e székek mi célt szolgálhattak? A személyzet ájulására? Az éterből altatás idején bizony a személyzetnek is jutott néhány szusszantásnyi. Ekkor már csak éternarkózist használtak, a kloroform a 20. század Kezdő betegek kézikönyve.indd 181 2025. 07. 08. 8:55:20
182eleje óta nem volt használatban, mérgező hatásai miatt.A műtőasztal meglehetősen stabil, se kereke, se egyebe, ugyanakkor fekvőfelülete mindenképpen párnázottnak látszik. Az izolálás (a beteg elkülönítése) sem nagyon előrehaladott. Disztálisan (a láb felé) a takaró vagy lepedő, proximálisan (a fej felé) a beteg hálóinge. Ennyi. Elvileg elképzelhető, hogy e képen nem egy műtét, hanem inkább csak valamilyen kisebb beavatkozás előkészületei láthatók. Ennek viszont ellentmond a lámparendszer, ami erős fényre utal. Valószínűleg csak műtőkben volt ilyesmi.A helyiség embermagasságig csempézett, a padló anyaga nem állapítható meg, de valamiféle műkő lehetett, hiszen a kép jobb alsó szegletében csillag alakú mintázat látható. A falon különféle felszerelések lehetnek, talán az ablakot nyitó rúd vagy egyéb segédeszköz. Egy manométer (folyadékok vagy gázok nyomásának mérésére alkalmas mérőműszer) is látszik, melytől pontosan rögzített csővezeték húz fel az ablak fölé. Ugyancsak látható egy „Schimmelbusch” doboz is. A műtéthez használandó eszközöket és textíliákat tették e fémből készült dobozokba. A művelet idejére oldalán a szűrőszerű lyukrendszert nyitották, majd a sterilizálás után zárták. A doboz tetejét csak a műtét Kezdő betegek kézikönyve.indd 182 2025. 07. 08. 8:55:20
183alatt nyitották fel, ehhez külön állvány is szolgált lábpedállal. Viszont nem látunk autoklávot, amibe belefért 4-5 „Schimmelbusch” is. Ezek szerint a műtőnek már volt külön „előkészítő” helyisége. A kép bal szélén fura, tölcsér alakú, felül nyitott üveg állványon, lefelé gumicső elvezetéssel. Vajon mire használták? Infúzióra? Beöntéshez?Végül a műtősnő mögötti szekrény tetején szívhangok vizsgálatára szolgáló sztetoszkóp áll (kicsit bizonytalan a formája). No, meg egy homokóra. Tanulság: az időnk valamikor mindig lejár!Ameddig meg nem, meggyógyulunk. Még akkor is, ha az orvoslás ebben segít.Kezdő betegek kézikönyve.indd 183 2025. 07. 08. 8:55:21
Kezdő betegek kézikönyve.indd 184 2025. 07. 08. 8:55:24
TartalomElőszó............................................................................71. lecke, avagy Mi vagyok, ha beteg vagyok?..................................92. lecke, avagyHálapénz, paraszolvencia, honorárium – kinek, mennyit? Vagy semennyit?........................133. lecke, avagyÚtiterv kezdő betegeknek? Ez meg mifene?.........194. lecke, avagyMilyen orvos a szakorvos?................................235. lecke, avagyMi az, hogy PANASZ, meg mi az, hogy TÜNET?! Honnan kéne tudnom? Mit kell ez alatt érteni?......................................276. lecke, avagySzűrés, megelőzés, korai felismerés?................30Kezdő betegek kézikönyve.indd 185 2025. 07. 08. 8:55:24
7. lecke, avagyAmarra vagy EMERRE?......................................428. lecke, avagyAmit a tükrözésekről tudni illik...........................519. lecke, avagyA „labor” aranyszabálya........................................5610. lecke, avagyPillantás a gyógyszerhadseregre – más néven: a Jóisten patikájára.........................6811. lecke, avagyCsak a lényeg a szervekről, a testről, mint államokról az államokban.........................8412. lecke, avagy Tokától a bokáig......................................................86Az utolsó lecke, avagyInterjú a szerzővel..................................................139Pótlecke, avagyIdőutazás és kukkantás a paraván mögé..........177Kezdő betegek kézikönyve.indd 186 2025. 07. 08. 8:55:24
Kezdő betegek kézikönyve.indd 187 2025. 07. 08. 8:55:27
Kezdő betegek kézikönyve.indd 188 2025. 07. 08. 8:55:27
Kezdő betegek kézikönyveDr. Szutrély PéterMinervaMikor „kezdő” a beteg? Talán akkor, amikor először néz szembe a gyógyítás menetével? Vagy inkább akkor, amikor fiatalabb vagy idősebb korban, egyszer csak váratlanul elkezd csípni, szúrni, nyomni valami? Jön az első komolyabb ficam, az erős fej- vagy gyomorfájás, a gyorsan kalimpáló szívverés?Legyünk teljesen nyugodtak, mert egyszer megtalál minket az első betegség. S ez a helyzet, ha akarjuk, ha nem, eltart az életünk végéig. Bár a szerzők és a kiadó részéről örömmel kívánnánk azt, hogy senki ne legyen „kezdő” beteg, erre sajnos nem tehetünk ígéretet.Dr. Szutrély Péter humorral, emberséggel és szakmaisággal átitatott könyve – benne Posta Enikő a témához kapcsolódó interjújával – orvoslást, egyben bíztatást adhat a szomorú kezdőknek: leszünk mi még haladók is!4800 FtKönyvünk szerzője Dr. Szutrély Péter orvos, fél évszázados múlttal – nem a háta mögött, hanem a betegek mellett. 30 évnyi németországi praxis után tért vissza Magyarországra. A Keszthelyi Kórház Felügyelő Tanácsának elnöke.Kezdő betegek kéziköyve borító1.indd 1 2025. 07. 07. 18:31:57