SZERVUSZ 2023/2. szám

HOGYAN TOVÁBB MSZSZ? BESZÉLGETÉS A SZÖVETSÉG JÖVŐJÉRŐL SZERVDONÁCIÓS ÉS TRANSZPLANTÁCIÓS VILÁGNAP 25 ÉVES A SZÖVETSÉG SZERVÁTÜLTETETTEK ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA TRAPI-NAPOK EGERBEN AKTÍV MAGYARORSZÁGÉRT DÍJAT NYERT A MILLIÓ LÉPÉS AZ ISKOLÁDÉRT KIHÍVÁS 50 ÉVES A HAZAI SZERVÁTÜLTETÉS ORSZÁGOS VESEKÖRKÉP SZERVUSZ 2023. december 2 www.trapilap.hu A Magyar Szervátültetettek Szövetségének magazinja

ÉLŐFEJ/FEJLÉC/KITEKINTŐ 2 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság Belügyminisztérium – Fogyatékosságügyi Főosztály Kulturális és Innovációs Minisztérium Miniszterelnöki Kabinetiroda Astellas Pharma Kft. MSD Omixon Biocomputing Kft. KÖSZÖNJÜK!

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 3 BEKÖSZÖNTŐ BIZAKODVA NÉZÜNK A JÖVŐ KIHÍVÁSAI ELÉ! Nyakunkon az év vége, ilyenkor minden felgyorsul, számba vesszük a még ránk váró teendőket, és igyekszünk mindent elvégezni. Minden évzárás más, de ha visszatekintek az előző évek tapasztalataira, év végére valahogy minden a helyére kerül. Aztán újult erővel fogunk az új év új feladataihoz, ebben a nagyon gyorsan változó világban próbálunk alkalmazkodni a napról napra átalakuló körülményekhez. Időnként azonban muszáj megállnunk, elmélyülnünk, visszatekintenünk arra, amit elvégeztünk, értékelni azokat az eredményeket, amiket elértünk, és azok függvényében kell terveznünk a jövőt is. De hogyan megyünk tovább? Egy új időszámítás indul el a 25 év után. Megváltozott a környezet és a Szövetség szerepköre is. Ráadásul olyan fiatalok bevonásán is dolgozni kell, akiknek – a lassan nyugdíjas korba lépő vezetőség – át tudja adni a stafétabotot. Hogyan tovább MSZSZ? címmel a 11–13. oldalon a Szövetség elnökével, stratégiai igazgatójával, és az őket segítő coachcsal a jövő terveiről, a szervezetfejlesztési elképzeléseikről folyatott beszélgetést olvashatják. Előző számunkban visszatekintettünk a Szövetség 25 éves történetére, számba vettük az eredményeinket, ami örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket. A mostani számban pedig beszámolunk az Egerben megtartott Országos Találkozó, a Trapi-napok programjairól, ahol a jubileumi ünnepségünket tartottuk. Felfokozott hangulatban, izgalommal és örömmel készültünk az év számunkra legnagyobb közösségi eseményére, ahol a több mint 350 résztvevővel ünnepeltük együtt a negyedszázados jubileumot. A programokról részletesen beszámolunk a 14–29. oldalon. Október második szombatja a Szervdonáció és Transzplantáció ViIágnapja, ami az elmúlt években országos eseménnyé bővült. A tagegyesületeink a vidéki településeken, a Szövetség pedig a fővárosban szervez programokat. Már hagyományosan, a Spar Futófesztiválon indulnak el A szervárültetés életet ment… elnevezésű váltóink a különböző távokon, melyek tagjai, szervátültetettek, szervre várók, orvosok és szakdolgozók. Idén egy új eseménnyel, a gyaloglással is kibővült a választható távok száma. Képes beszámolónk 38–41. oldalon található. 2023 a szervátültetettek számára az évfordulók éve, hiszen ötven éves a hazai veseátültetési program. A Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikán tartott megemlékezésről az 5. oldalon számoltunk be. A jubileum kapcsán jártuk körbe a veseátültető centrumokat. Elsőként Szegeden kérdeztük meg dr. Szederkényi Edit egyetemi adjunktust, a Transzplantációs Centrum vezetőjét, majd Pécsett dr. Szakály Péter osztályvezető egyetemi docens válaszolt a kérdéseinkre. A centrumok életéről, sikereiről és a gondjairól a 6–9. oldalon olvashatnak. Az év meglepetése számunkra a Millió Lépés az iskoládért kihívás volt. A tavaszi fordulóban kétszázezer ember töltötte le az applikációnkat és csatlakozott a kihíváshoz, ami óriási rekordnak számított. A kihívás ősszel újra indult és a résztvevők száma elérte a háromszázötvenezret! Ennyi ember hallott, olvasott az applikáción keresztül a szervdonációról, és a szervátültetésről, és hozott óriási ismertséget a Szövetségünk számára. A program elnyerte az Aktív Magyarország díját. Az őszi kihívás összegzéséről a 48–51. oldalon számolunk be. Számunkra nagy öröm, hogy a covid-járvány miatt abbamaradt díjnyertes Képzett Beteg Programunkat – az adománygyűjtő SUP-túrának köszönhetően – újra tudtuk indítani novemberben a májtranszplantáltak részére. A hétvégéről a 30–31.oldalon olvashatják az egyik résztvevő beszámolóját. Mozgalmas őszi időszak van mögöttünk, rengeteg programmal, sok sikerrel. Az ünnepek nyugalma, elcsendesedése után pedig nekivágunk az új év új kihívásainak. A címlapon: Dr. Beneda Attila, Berente Judit és Prof. dr. Járay Jenő az Országos Találkozó díjátadóján Fotó: Szekeres Máté

4 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 50 éves a hazai veseátültetési program ......................................................5 Országos vesekörkép - Szeged ...........6 Országos vesekörkép - Pécs ................7 Hogyan tovább MSZSZ? .....................10 Egyesületi elnökök képzése ...............14 Szervátültetettek XXI. Országos Találkozója ...................16 Újraindult a Képzett Beteg Program ...................... 30 Szívünk napja ..........................................32 20 éves a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete ............................33 Megemlékezés Kiskunfélegyházán ............................... 34 Szervdonáció és Transzplantáció Világnapja ............................................... 36 Élődonoros történet .............................42 Transzplantációs hírek a nagyvilágból ........................................45 Odaadó díj átadó-gála ....................... 46 Millió lépés az Iskoládért – őszi kihívás .............................................. 48 Elismerések ..............................................51 Első röplabda-edzőtáborom .............53 Dializáltként a maratonok és ultrák világában ............................... 54 Sztorim a sporttal ..................................55 Harmadik FÉT torna eseményei ...... 56 Hazai versenyek .................................... 58 Egyesületi hírek ......................................62 Bemutatjuk az új elnökségi tagunkat ...............................71 Mara világa ............................................. 72 TARTALOM SZERVUSZ A Magyar Szervátültetettek Szövetségének magazinja 5 10 20 2023. december 2 www.trapilap.hu „Szervusz” A Magyar Szervátültetettek Szövetségének lapja Szerkesztőség: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. tel.: 06-1-460-69-27 Szövetségünk honlapja: www.trapilap.hu A lapot összeállította: Berente Judit, Feszt Tímea, dr. Grózli Csaba, Vajtó-Tilhof Ingrid Szerkesztőségi titkár: Kotáné Cziegler Andrea Korrektor: Kadosáné Vincze Valéria Tördelés: Serfőző Magdolna Fotó: Szekeres Máté Felelős kiadó: Berente Judit Alapító: Székely György Alapító szerkesztő: Tarján Iván Szakmai tanácsadó: dr. Varga Zoltán Cím: 1146 Budapest, Istvánmezei u. 1–3. Nyomdai kivitelezés: Pannónia Nyomda Kft. 1139 Budapest, Frangepán u. 16. ISSN: 1585-6070 Szerkesztőség: [email protected] Berente Judit: [email protected] Kotáné Cziegler Andrea: [email protected] 56 26-27 51 33 46

JUBILEUM A szervátültetés területén sokan dolgoztak, de a „Legendás Hármas” nevű sebésztrió különösen kiemelkedett: Perner Ferenc, Járay Jenő és Alföldy Ferenc. A veseátültetési program elindításával több ezer embernek adtak új esélyt az életre. Az elmúlt öt évtizedben a magyar szervezett vesetranszplantációs program számos életet mentett meg, és hozott reményt olyan emberek számára, akiknek a veseproblémáik miatt az életük volt a tét. Ebben az ünnepi időszakban a program fennállásának 50. évfordulójára kaptunk megtisztelő meghívást a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának előadótermébe. Az esemény fő előadói, dr. Kovács János Balázs, prof. dr. Darvas Katalin, prof. dr. Petrányi Győző és prof. dr. Perner Ferenc részletesen beszéltek az elmúlt fél évszázad eredményeiről és kihívásairól. Az előadások során közösen emlékeztek vissza a kezdetekre, a program alapjaira, és áttekintést adtak a vesetranszplantáció fejlődéséről az évtizedek során. Az előadások alatt megelevenedett a múlt, a vesetranszplantáció kezdetei, az akkori nehézségek és boldog pillanatok is. Az érzések, az elkötelezettség és az elhivatottság áradt azokból az emlékezetes pillanatokból, amikor az első vesetranszplantációk formálták a program jövőjét. Az egyik legmeghatóbb előadást Perner professzor tartotta, aki az első magyarországi veseátültetést vezette 1973-ban. Ő mesélte el, hogy milyen izgalmas és felelősségteljes volt az a nap, amikor az első beteg megkapta az új vesét. A műtét sikeres volt, és a beteg több mint 20 évig élt azzal a vesével. Ugyanazon az éjszakán azonban megtörtént a második veseátültetés is, amely sajnos nem járt ilyen jó eredménnyel. A második beteg néhány nap múlva elhunyt, ami Perner professzor szerint egy figyelmeztetés volt odafentről, hogy ne bízzák el magukat, és ne feledjék, hogy a veseátültetés nem csoda, hanem egy komoly orvosi beavatkozás, amelynek számos kockázata és szövődménye lehet. Fantasztikus előadók, könnyes szemű hallgatók és vastaps előzte meg a vese alakú torta felvágását, amihez természetesen prof. dr. Perner Ferenc kezében volt a „szike”. Néhány nap múlva egy, a Péterfy Sándor utcai Kórház Sebészeti Osztályának vezetője, prof. dr. Langer Róbert meghívására az általa szervezett „Világunk dolgai az orvos szemével - nemcsak rezidenseknek” előadássorozaton jártunk, ahol a novemberi vendég Perner professzor úr volt, aki itt hosszabban mesélt az elmúlt 50 évről. Rendkívüli perceket hozott mindannyiunknak, egy egészen kivételes ember varázslatos világának lehettünk a részei ebben az órában. Köszönjük a megtisztelő meghívásokat, köszönjük, hogy ott lehettünk, köszönjük, hogy itt lehetünk! Feszt Tímea A HAZAI VESEÁTÜLTETÉSI PROGRAM Előadók – Fotó: Semmelweis Egyetem Fotó: Semmelweis Egyetem Prof. Perner Ferenc előadása – Fotó: Szekeres Máté MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ KÉT – AGYHALOTTBÓL TÖRTÉNŐ – VESEÁTÜLTETÉS ÉJSZAKÁJA 501973. NOVEMBER 16-ÁN VOLT, EKKOR KEZDŐDÖTT EL A HAZAI SZERVEZETT VESETRANSZPLANTÁCIÓS PROGRAM éves SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 5

6 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER VESETRANSZPLANTÁCIÓS JUBILEUM – Mekkora az osztály, a személyzet és a betegkör Szegeden? – Szegeden a nyolc ággyal működő Transzplantációs Osztály a Sebészeti Klinika része. Egy kilencedik, nem teljes értékű ágy jelenti a mozgásteret, ezen egynapos ellátásra érkező betegek helyezhetők el. Arra a volumenre, amennyit mi transzplantálunk, ez elegendő. Évente átlagosan 50 transzplantációt végzünk. Nemrég volt egy évünk, amikor közel hetvenet is sikerült, aztán jött a covid-járvány, ami jelentős visszaesést hozott. Ebből kezdünk visszarendeződni, 2022-ben még csak 35 transzplantációnk volt, de én remélem, hogy az idén már újra elérjük az ötvenet. Tehát nagyjából heti egy szervátültetés történik, de az utógondozást is mi végezzük, és ha valamilyen szövődmény miatt fel kell venni egy már transzplantált beteget, neki is ágyat kell biztosítanunk. Velem együtt három szakorvos végzi a transzplantációkat, de van még nyolc fiatal kolléga, akik asszisztensként be tudnak segíteni. Ezek a fiatalok munkaidejükben más osztályokon dolgoznak, de a készenléti ügyeleti rendszerben részt vesznek. A gondozást négyen végezzük, az említett három szakorvoson kívül dolgozik velünk egy sebész-nefrológus szakorvos is, aki nem operál, de a gondozásból kiveszi a részét. Körülbelül 500 beteget gondozunk. – Ez kezelhető mennyiség négy orvos számára? – Igen, ez kezelhető mennyiség, még többet is elbírnánk. Egy gondozási napon általában húsz-harminc beteget látok el, közülük a problémamentesekkel gyorsan lehet végezni. – És a szakszemélyzet? Ott elegendő a létszám? – Nővérből mindig kevés van. Egy nővérünk van, aki az ambulancián a gondozásban vesz részt, van két szervkoordinátorunk, és összesen nyolc osztályos nővérünk. Mondjuk úgy, hogy ez a létszám van, amikor elég. Sokat túlóráznak, és mindig van üres álláshelyünk. – Még a személyzetnél maradva, az orvosi utánpótlást hogy látja? Szívesen jönnek újak? – Kíváncsi orvostanhallgatók mindig vannak, magyarok és külföldiek is, be is jönnek egy-egy műtétre, de ez inkább csak az érdeklődés szintje. Hosszú távon ez a kissé hektikus időbeosztás, amiben mi dolgozunk, nem túl vonzó a fiataloknak. Sok a készenléti ügyelet, a transzplantációk jelentős része nem munkaidőben történik, sokszor éjszaka, hétvégén kell helytállni. A fiatalok sok mellékállást vállalnak, és a mi munkánk kiszámíthatatlansága ezzel nehezen egyeztethető össze. De reménykedem, hiszen most is van egy fiatal kolléganő, aki úgy tűnik, hogy tartósan szeretne hozzánk csatlakozni. Tehát ha nem is egyszerű kérdés ez, de lesz utánpótlás. – Ha azt kérdezem, milyen gondokkal küzdenek, mi jut elsőként eszébe? – Apróbb gondok mindig vannak, hogy például egy eszközbeszerzés nehézkesen megy, de ezek nem rajtunk múlnak, ezek a Klinika központi gondjai, nem csak a Transzplantációs Osztályt érintik. A legnagyobb gond mégis a humánerőforrás hiánya a társszakmákban. Vegyük például az úgynevezett protokoll - biopsziák kérdését. Ha bizonyos időközönként, három vagy tizenkét hónappal a transzplantáció után mintát veszünk a veséből (ez a biopszia – a Szerk.), akkor a minták körülbelül 70 százalékában találunk olyan eltérést, aminek semmilyen észlelhető tünete nincs, nem okoz még panaszt vagy laboreltérést, de már lehetne kezelni gyógyszerrel vagy épp a gyógyszer kicserélésével. Ezzel lényegesen megnövelhetjük a beültetett szerv túlélésének idejét. Tehát ez egyfajta szűrővizsgálat, amit minden vesetranszplantáltnál érdemes elvégezni. Ezt tudományos módszerrel be is bizonyítottuk, és sokáig csináltuk is. De ehhez kell a radiológus kolléga segítsége, hiszen ultrahangos képalkotás mellett végeztük a biopsziát. Csakhogy mára elmentek nyugdíjba vagy más munkahelyre azok a szakemberek, akik tudtak ebben segíteni, és gyakorlatilag nincs radiológus, aki ebbe bevonható. Örülünk, ha a sürgős eseteket valaki megcsinálja, a szűrővizsgálat szintjén ez ma már nem tud működni. A sikeres vesetranszplantáció 50 éves jubileumát (1973. november 16, operatőr Perner Ferenc) ünnepelve jártuk körbe kérdéseinkkel az országot. Elsőként Szegeden jártunk, ahol Szederkényi Edit, egyetemi adjunktus, a Transzplantációs Centrum vezetője válaszolt. SZEGED ORSZÁGOS VESEKÖRKÉP, ELSŐ ÁLLOMÁS:

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 7 VESETRANSZPLANTÁCIÓS JUBILEUM – Ez nagy visszalépés. Tud rá valamilyen megoldást? – Azt tervezzük, hogy a fiatal kollégákkal felkerekedünk, és mi magunk megtanuljuk az ultrahangozásnak ezt a szeletét, ami a biopsziák elvégzéséhez szükséges. Nem lesz belőlünk radiológus, de ennyit meg lehet tanulni. – Tudna mesélni az örömeikről is? – Az öröm mindig a betegektől jön. Ezért nem szeretnénk a gondozást kiadni a kezünkből, hiszen ott látjuk igazán az eredményt. Mondok egy példát. Mindig kérdés, hogy egy bizonyos életkor fölött mit nyerhet valaki a transzplantációval. Hiszen a veseátültetés nem életmentő, hanem életminőséget javító beavatkozás. De itt van példának az a 72 évesen transzplantált betegünk, aki aktív korában műrepülés-oktató volt, és a műtét után olyan jó állapotba került, hogy mind az orvosi, mind a hatósági engedélyt megkapta, és újra elkezdhetett repülni. Vagy ott van az egykori iskolai osztálytársam, akit a krónikus betegsége annyira meggyötört, hogy amikor a dialízisre készítettem elő, nem ismertem meg, aztán később, amikor vesét kapott és kivirult, már ismét a régi volt. Amikor ilyet látok, azt mondom, hogy megéri ezen a területen dolgozni. – Mit gondol rólunk, betegekről és a transzplantáltak szervezetéről? – A transzplantációs közösséget nagyon értékes és fontos dolognak tartom. Mindenkinek javaslom is a közösséghez való csatlakozást. Ami szintén nagyon fontos, az a Képzett Beteg Program, amit itt Szegeden is megtartottunk éveken át, csak aztán elapadt az anyagi forrás, de remélem, hogy hamarosan újraindul. Nagyon fontos, hogy nem csak az orvos tud segíteni, hanem bizonyos kérdésekben egymásnak is lehet példát mutatni, hogy mit lehet a helyzettel kezdeni. Persze van olyan is, aki ebben nem szeretne részt venni, van, akin ez sem segít. – Van-e valamilyen konkrét üzenete a betegeknek? – Igen, azoknak, akik transzplantációra várnak. Ez a beavatkozás jó esély arra, hogy az életminőségük megjavuljon, az életük új fordulatot vegyen. De ez csak egy esély. Elsősorban rajtuk múlik, hogy ezt az esélyt hogyan használják ki. A betegnek akarnia kell meggyógyulni, mi pedig minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ebben segítsünk. A betegségeknek oka van, és ha valaki meg akar gyógyulni, akkor az addigi életmódon valamit változtatni kell. Mindenkinek át kell gondolnia, min kell változtatnia, hogy ne jusson el majd az új szervével is ugyanoda, ahol korábban tartott. Önmagában a műtét nem elég. Dr. Varga Zoltán Utunk második állomása Pécsre vezetett, ahol dr. Szakály Péter osztályvezető egyetemi docens válaszolt a kérdéseinkre. PÉCS ORSZÁGOS VESEKÖRKÉP, MÁSODIK ÁLLOMÁS: – Mekkora az osztály, a személyzet és a betegkör Pécsen? – A mi osztályunk a legfiatalabb az országban. 1993- ban indult el vesetranszplantációs program, így már mi is betöltöttük a harmadik ikszet. A legkisebb vidéki centrum is vagyunk, mivel ellátási területünk csupán Somogy, Tolna, Baranya és Zala megye, ami nagyjából egymillió-egyszázezer főnyi lakosságot jelent. A Sebészeti Klinika részeként működünk tíz ággyal, de ez a szám felfelé nyitott, mert a velünk egy szárnyon dolgozó osztály révén további kétágyas kórtermekhez juthatunk. Műtét nálunk nem maradhat el helyhiány miatt. Három szakorvos, egy szakvizsga előtt álló és egy rezidensi időszakát épp befejező orvoskolléga dolgozik a csapatban. Jelenleg már négyen operálunk, de a döntést a három szakorvos hozza meg. A legjobb években 48-50 transzplantációra került sor, a covid-járvány ebbe persze beleszólt. Lecsökkent a donációs aktivitás, és igen magas volt a járvány okozta halálozás a vesebetegek között. A gondozást is magunk végezzük heti három napon, jelentős háttérrel. Szemben van velünk a Nefrológiai Klinika, így ha bármi probléma akad, ami meghaladja a mi kompetenciánkat, van kihez fordulni. – Jól tudom, hogy a vidéki centrumok közül Önök operálnak a legtöbbet? – Igen. Úgy gondolom, egy transzplantációs centrum akkor működik hatékonyan, ha legalább kétmilliós lakosságot lát el. A mi ellátási területünk lényegesen kisebb. Így

8 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER VESETRANSZPLANTÁCIÓS JUBILEUM mi nem tudjuk teljesen kihasználni azt a kapacitást, amire képesek lennénk. Az abszolút számokat tekintve is a vidéki centrumok közül mi ültetjük be a legtöbb vesét. A centrumok működését az egymillió lakosra számított aktivitás alapján lehet korrekt módon összehasonlítani. E tekintetben még Budapest is csak ritkán tudott minket megelőzni. Ebben nagyon nagy szerepe van annak, hogy mi nagyon sok energiát teszünk a várólista gondozásába, működtetésébe. A hozzánk tartozó lakossághoz képest elég magas a listán lévők száma. Nagyon sokat teszünk azért, hogy a nem transzplantálható betegek aránya a lehető legkisebb legyen. – Mit jelent a gyakorlatban a várólista jó működtetése? – Próbálunk gyorsan, jó döntéseket hozni. A régióban nagyon jó viszonyt alakítottunk ki a nefrológus kollégákkal. A cél az, hogy az alkalmas beteg mielőbb listára kerüljön, illetve megpróbáljuk kiszűrni azokat a betegeket, akik számára nem való a szervátültetés. Sajnos azt tudomásul kell venni, hogy a vesetranszplantáció nem való mindenkinek. Egy alkalmatlan betegnél végzett veseátültetéssel nem csupán egy jó graftot veszíthetünk el a beteg mellett, hanem egy másik beteget fosztunk meg az átültetés lehetőségétől. A már várólistán levő betegekre is nagy figyelmet kell fordítani. Időben észre kell venni, és lereagálni, ha valaki átmenetileg vagy véglegesen alkalmatlan. Az átmenetileg alkalmatlan betegeknél meg el kell követni mindent, hogy mielőbb újra alkalmasak legyenek. – Mondana egy példát, hogy milyen esetekben nem járható ez az út? – A legnagyobb probléma a betegek együttműködésével, orvosi kifejezéssel a komplájensszel van. Itt van például a Képzett Beteg Program. Azok vesznek rajta részt, akik rendszeresen eljönnek a kontrollokra, és odafigyelnek. Ők már akkor is tudják, mire gondolok, ha csak pislantok. A tudást azokhoz kellene eljuttatni, akik a kontrollra sem jönnek el rendszeresen. Ők viszont a programban sem fognak részt venni. Az egyéni felelőségvállalásnak kellene nagyobb belső hangsúlyt kapni a betegnél, mert mi nem tudunk mindenki mellé egy orvost állítani. Az alapvető hármas főszabály egy veseátültetett számára, hogy szedje az előírásnak megfelelően a gyógyszereit, fogyasszon elegendő folyadékot, és ne dohányozzon. Ha csak ezt betartanák, mindenkinek könnyebb lenne. – Hogy lehet előre megítélni, hogy valaki mennyire lesz majd együttműködő a műtét után? – Nagyon nehéz egy egyszeri találkozásból ezt megítélni. Jó kapcsolatunk van a műveseállomásokkal, ők „előszűrnek” nekünk. Nem játszunk biztonsági játékot. Kényelmes lenne kizárólag 50 év alatti, egyébként egészséges, sportos betegeket operálni. Ehhez képest felvállalunk mindenkit, az észszerűség határáig. Ez a határ viszont folyamatosan változik a társszakmák fejlődése és a betegigények növekedése miatt. Amikor 30 éve idekerültem a Klinikára, kis túlzással a 60 éves betegeket is rizikósnak tartottuk a műtétre. Tavaly operáltam egy 80 éves férfit, akivel 11 nappal a műtét után veszekedni kellett, hogy ne a helyi járatú busszal akarjon hazamenni. A folyamatosan növekvő átlagéletkor nekünk azt jelenti, hogy egyre idősebb donorokból kell egyre idősebb recipiensekbe átültetni a veséket. Ehhez minden téren alkalmazkodnunk kell. – Ez azt jelenti, hogy egyre idősebb korban is rá lehet kerülni a várólistára? – Igen, mert a várólistára helyezéskor nem kort, hanem az alkalmasságát vizsgáljuk. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy fiatal vagy középkorú beteg nem automatikusan alkalmas. Az életkor növekedésével szaporodnak a társbetegségek. Az igények növekedése révén viszont a várólistán egyre jelentősebb részt képviselnek az idősebbek. Ez természetesen következményekkel jár. Egyrészt számolni kell a szövődmények nagyobb valószínűségével, másrészt a 60 év feletti korosztály arányának növelésével értelemszerűen romlani fognak a hosszabb távú eredmények. Az ő esetükben nem számolhatunk reálisan 20-30 éves betegtúléléssel. Az igényeket és a lehetőségeket tehát össze kell hangolni. Aki fiatalon lesz vesebeteg, annak arról szól a műtét, hogy megérhesse azt az életkort, ami a vele egyidőben születettek várható átlagéletkora. Aki akkor lesz vesebeteg, amikor már átlépte a születéskor várható élettartamot, annál a műtét alapvetően már csak az életminőség javításáról szól. Ha csupán néhány évig jó minőségű életet élhet a műtét után a dialízis helyett, az már neki is, a transzplantációs centrumnak és az egészségügyi finanszírozásnak is megérte. Statisztikai szempontból viszont romlik az összes betegre számolt hosszútávú túlélés. Játék a számokkal, melyik oldalt részesítsem előnyben? Kevés válogatott beteggel jobb hosszú távú eredmények vagy a sok betegen történő segítést helyezzük előtérbe. Akiket nem transzplantálunk meg, ugyanúgy meg fognak halni, csak más rubrikába kerülnek a statisztikai számítások során.

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 9 – Ha azt kérdezem, milyen gondokkal küzdenek, mi jut elsőként eszébe? – Elsőként talán az, hogy miért nincs Magyarországon legalább annyi agyhalott donor, mint mondjuk a velünk közel azonos méretű Csehországban. Ha lenne ugyananynyi, akkor akár a ma nélkülözhetetlen Eurotransplant-tagságra sem lenne szükség. Élődonoros veseátültetésből is sokkal többet lehetne elvégezni, kapacitásunk bőven lenne rá. Ideális donor ma már nincs. A társszakmák fejlődésével egyre többet tudnak tenni a súlyos koponyasérültekért. Egyre fejlettebb a sztrók-prevenció, az infarktus-prevenció, egyre biztonságosabb a közlekedés és a mindennapi életünk is. A potenciális agyhalott donorok számának a csökkenése várható. Így nem csak az élődonoros átültetés lesz egyre fontosabb, hanem felértékelődik a perfúziós készülék elérhetősége és használata is. Ilyennel sajnos mi nem rendelkezünk. Ez arra lenne jó, hogy ha van egy nem ideális donorból származó vese, azt ebbe az inkubátorszerű készülékbe helyezve a szerv minőségén sok esetben lehetne javítani. Jelenleg a gép magas beszerzési és működtetési ára szab ennek határt. – Tudna mesélni az örömeikről is? – Mindig az jelent örömöt, ha a betegek gyorsan hazamennek. Az átlagos ápolási idő nálunk 12 nap. Tíz nap előtt nagyon ritkán engedünk haza bárkit is. Ebben az évben a legnagyobb örömünk, hogy soha ennyi élődonoros átültetés nem volt még nálunk. Az eddigi rekord nyolc eset volt egy év alatt, az idén viszont 12 ilyen átültetést végeztünk. Távolabbi célnak azt tűztem ki, hogy mire nyugdíjba megyek, legyen évi 24 élődonoros átültetés. Ez a mostani értéknek a duplája lenne. A megvalósítására a jelenlegi nyugdíjkorhatárral számolva még van kilenc évem. – Van-e valamilyen konkrét üzenete a betegeknek? – Igen, az, hogy ne akarjanak kilépni a szerepükből az orvos-beteg viszonyban. Tudjuk, hogy a transzplantált személy már nem beteg, de inkább viselkedjen betegként. Higgye el, hogy az orvos mondatai mögött rengeteg tapasztalat van. Sokkal több, mint amennyit ő gondol, vagy amennyit ő az interneten összegyűjt. Sokan erre akkor jönnek rá, amikor elveszítik a beültetett szervüket. Ha valaki megérti, hogy neki az a dolga, hogy kövesse az orvos által kijelölt utat, mi orvosok pedig tesszük a mi dolgunkat, akkor tudunk együtt sikeresek lenni. Ne felejtsük el, hogy soha sehol a világon nem lesz annyi donorszerv, mint amennyire szükség lenne. Tehát nem fog mindenkinek jutni. Ha valaki viszont kapott, azt nagyon meg kell becsülni. Dr. Varga Zoltán VESETRANSZPLANTÁCIÓS JUBILEUM

10 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER JUBILEUM – Mi a Szövetség legfontosabb célja a közeli és távoli jövőt tekintve, és mi szükséges ennek eléréséhez Berente Judit: A legfőbb célunk, ami egyben a küldetésünk is, nem változik. A jövőről viszont nem lehet a múlt nélkül beszélni. Az elmúlt 25 évben elért eredményekre alapozva mehetünk csak tovább. A Szövetség négy lábon áll, azaz négy fő tevékenysége van, bár minden a sporttal kezdődött. A szabadidő- és versenysporton kívül feladatunk az érdekvédelem, a betegedukáció és a közösségépítés. Ezeket kell úgy továbbvinni, hogy lehetőség szerint mindegyik azonos hangsúlyt kapjon. Ez jelenleg nem így van, és lehet nem is mindig van erre szükség, de bizonyos intervallumon belül jó, ha kiegyenlítődik a szerepük. Ebbe az irányba kellene tovább menni. Grózli Csaba: Talán nem mindenki tudja, hogy mekkora mérföldköveket teljesített, 25 év alatt hova jutott a szövetség. A jövőt illetően az a biztos, hogy minden bizonytalan. Attól elkezdve, hogy ki fogja csinálni, keresztül azon, hogy miből, egészen addig, hogy kiknek. Ez most talán pesszimistán hangzik, de ennek a szervezetnek a jövőben úgy kell működnie, olyan rugalmasnak kell lennie, hogy bármilyen körülmények között képes legyen fennmaradni és a Judit által megfogalmazott célt teljesíteni, és a közösségét megtartani. BJ: Nem tudom, hogy mit hoz a jövő, mert olyan gyorsan változik minden, hogy nem látok bele, mi lesz mondjuk 5-10 év múlva, de azt gondolom, hogy az említett lábak nagyon fontosak. Annak idején azt a célt tűztük ki – ahogy azt stratégiai és orvos igazgatónk megfogalmazta –, hogy a szervátültetettek HOGYAN TOVÁBB MSZSZ? Szeretni való, az átlagemberért is tenni akaró szervezet, amelyben egyébként szervátültetettek vannak „25 évesek lettünk, ami örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket. Ennyi év alatt pedig megtanultunk folyamatosan újra tervezni” – írta a SZERVUSZ előző számának bevezetőjében a Szövetség elnöke, Berente Judit. Abban a cikkben számba vettük a számtalan eddig megvalósult eredményt. De hogyan tovább? Ennek megválaszolása Juditon kívül dr. Grózli Csaba stratégiai és orvos igazgatót és a Szövetség vezetőinek coach-át, Séra Attilát kértük meg. Megtudtuk: az a lényeg, hogy egy új időszámítás indul el a 25 év után. Megváltozott a környezet és a Szövetség szerepköre is. Ráadásul olyan fiatalok bevonásán is gondolkodni kell, akiknek a vezetőség át tudja adni a stafétabotot. Berente Judit Dr. Grózli Csaba Séra Attila

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 11 JUBILEUM jobb és minőségibb életéért dolgozunk, aktív, tudatos életet élő, egymást segítő közösséget alkotunk, és célunk, hogy ebbe a közösségbe minél többen tartozzanak bele. Az 5200 magyarországi szervátültetett közül nem mindenki tagja az aktív közösségnek. A 2020 előtti időszakban szépen haladtunk abba az irányba, hogy minél többüket bevonjuk, de a covid-járvány mindent átírt, és majdnem mindent újra kell kezdenünk. – Bizonytalanságot és a gyors változások miatti kiszámíthatatlanságot említetek, de meg tudnátok fogalmazni, melyek a konkrét kockázatok? GCS: Közbejöhet személyi változás, megtörténhet, hogy nem kapunk támogatást és financiálisan rossz helyzetbe kerülünk. Vagy politikai szempontból még kevésbé lesznek támogatottak a civil szervezetek. BJ: Egy példával alátámasztanám Csaba szavait. 2016-18 környékén részt vettünk a Roche kéthavi rendszerességgel tartott betegszervezeti képzésein, kb. 30 másik szervezettel együtt. Azóta ezek közül néhány forráshiány miatt megszűnt és jó néhány vagy vegetál, vagy nagyon alapszinten működik, nem nagyon hallunk róluk. Kevés jól látható és aktívan működő szervezet maradt, de büszke vagyok, hogy az egyik a Magyar Szervátültetettek Szövetsége. A többi szervezet nem nagyon tudta azokat a célokat megvalósítani, amire létrejött. – Ezek szerint figyelitek a többi civil szervezetet is, úgymond a „konkurenciát”? GCS: Szó sincs konkurenciáról. Minden civilszervezet más céllal jött létre, de felelőssége van abban, hogy a többi civil szervezet hogyan működik. Fontos egyfajta minőségi standard felállítása, kapcsolat kialakítása a többi civil szervezettel, és elfogadtatni azt a társadalommal, hogy ezek a szervezetek nagyon komoly értéket állítanak elő nagyon kevés forrásból. A társadalomnak érdeke az, hogy ezek a civil- és betegszervezetek működni tudjanak, fenntarthatóak legyenek, és legyen jövőképük. BJ: Az mindenképpen előny nálunk az említett más szervezetekhez képest, hogy többfajta tevékenységünk van, mert ez több lehetőséget nyújt egyrészt arra, hogy megmutassuk magunkat, másrészt, hogy több irányból is tudjunk forrást behozni, harmadszor pedig többfajta tevékenységgel több embert lehet bevonzani a közösségünkbe. – Térjünk vissza a jövőépítés kockázataira, mi van még? GCS: Bizony, ne hagyjuk ki a kockázatok közül az egyik legszomorúbbat. Az utóbbi időben nagy érdektelenséget tapasztalunk a transzplantáltak és a dializáltak részéről. Pont azok részéről, akikért a szövetség dolgozik. Óriási az érdektelenség, a fásultság, az ingerszegénység. A covid-járvány előtt jobb volt a helyzet, ezért az lenne az egyik nagy cél, hogy ebből kilépjünk. A tömeg aktív érdeklődése nélkül értelmetlenné válik a munka. Séra Attila: Elkerülhetetlen a fiatalítás is, mert ez a mostani csapat, a vezetőséggel együtt már nem fogja bírni. Már most is nehéz ennyi programot vinni. Ráadásul folyamatosan újítani kellene, behozni új dolgokat. A fiatalítás nem azért fontos, mert az idősebbekkel már nem akarunk foglalkozni, hanem azért, hogy maga a Szövetség megújuljon. – Ezek bizony nem jelentéktelen kockázatok, milyen terveitek vannak a kezelésükre? GCS: Rugalmasan alkalmazkodni kell a külső helyzethez. Ennek egyik fő iránya, hogy ki kell lépni abból a kategóriából, hogy „csak” egy szervátültetettekkel foglalkozó szervezet vagyunk. Hogy miért? Mert a külső szemlélő szempontjából egy marginális kis szervezet vagyunk, amely kb. 5200 transzplantáltat, 6500 dializáltat és 1400 szervre várót képvisel – egy szponzornak ekkora embertömeggel szinte felesleges foglalkozni. Ehhez képest mi a Millió lépés programmal (ha valaki nem ismerné, előző számainkban részletesen bemutattuk ezt a programot – a Szerk.) és a kommunikációjával már teljesen más fordulatszámra pörögtünk fel. Egy szeretni való, az átlagemberért, a közösségért tenni akaró szervezetet próbálunk megmutatni, amiben egyébként szervátültetettek vannak. De ez a szervezet az átlag magyarért is felelősséggel tartozik, hiszen itt mindenki valakitől szervet kapott. A Millió lépésen keresztül a szervátültetetteket aktív és életükért hálás emberekként mutatjuk be. Ez a korábbihoz képest kozmikus sebességű pályát jelent. Teljesen más szinten vagyunk, mint néhány éve. BJ: Ennek megvan az előnye és a hátránya is. Előnye, hogy nagy ismertségre teszünk szert, széles közönséghez tudunk szólni, széles elismertséget érünk el és talán szélesebb támogatói kört tudunk magunkénak. GCS: Aztán itt van a fiatalítás kényszere. Ha a jövőt nézzük, most jön el az az időszak, amikor meg kell találni azokat az embereket, akik a szövetségért dolgozni fognak. Fel kell őket építeni, mentorálni, segíteni, és vonzóvá kell tenni magát a pozíciót is, hogy érdemes legyen egy civil szervezetben pozíciót vállalnia, mert az presztízs tekintetében és anyagi értelemben is vonzó. Anyagiakban nyilván nem tudunk versenyezni a profitorientált cégekkel. De ha egyébként egy szolid megélhetést biztosít a részvétel, akkor cserébe, ha nagy lehetőséget, önállóságot kap, és azt a tudatot, hogy egy nagyon megbecsült munkát végezhet a közösségért, akkor ez talán kellőképpen vonzó lehet ahhoz, hogy fiatalként is azt válassza valaki, hogy egy civil szervezetnél lesz vezető. BJ: Szinte az összes civil szervezetnél nagy gondot jelent az utánpótlás, mert a fiatalok nem látnak benne fantáziát. Megélhetést főleg nem. A civil szervezetek önkéntes alapon jöttek létre, és évekig dolgoztak a tisztségviselők díjazás nélkül. Most ez már kevés, mert legalább egy átlagos fizetés nélkül nehéz a motiváltságot fenntartani. – Nincs előnyösebb helyzetben az MSZSZ a többi szervezetnél abból a szempontból, hogy a transzplantáltak között sok a fiatal?

12 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER JUBILEUM GCS: Nem egészen így van. A máj-, vese- és szívtranszplantáltak között az idősebb korosztály a domináns, a gyermekek létszáma viszonylag kicsi. A gyermek vonalat mindig könnyű használni és kihasználni a társadalom felé. Vannak ilyen szervezetek. A mi etikai normáink azonban ezt nem engedik meg, ezért nem veszünk részt a kiszolgáltatott helyzet kiárusításában, az úgynevezett „nyomorpornóban”. Talán könnyebb a női betegségekkel foglalkozó szervezeteknek, hiszen már a 30+-os nőknek is oda kell figyelniük magukra, ezért ők szélesebb társadalmi bázist tudnak megszólítani. BJ: Ráadásul aki fiatalon lesz transzplantált, az a betegsége miatt sok mindenből kimarad, amiben a kortársai részt vehetnek. Sok fiatal az elmulasztott élményeket szeretné bepótolni a szervátültetés után. A másik ok, hogy az egzisztenciateremtés inkább az üzleti világba viszi őket a civil szféra helyett. Egyfajta érettség is kell ahhoz, hogy az ember ne csak a saját érdekeit nézze, és az örömét is megtalálja ebben a munkában. – Van-e terv arra, hogy hogyan történik majd a fiatalítás? GCS: Olyan szinten van, hogy elkezdtünk róla beszélni. Ez egy 3-5 éves folyamat, amikor valakiből a bejelentkezéstől egy „új Judit” lesz. Sokan azért nem jönnek, mert nem akarnak újra betegekkel találkozni. Ezért nekünk azt kell hangsúlyoznunk, hogy itt életvidám emberekkel lehet kapcsolatot építeni, akiknek segíteni lehet. A szövetséget is úgy kell bemutatnunk, hogy ez nem beteg emberek gyülekezete, hanem jobban élni akaró, magukért és a többiekért tenni akarók közössége. Vonzóvá lehet tenni sporteseményekkel, jó közösségi programokkal és ebbe bele lehet csempészni az edukációt is. SA: Bizony, vonzóvá kell tenni a programot és a Szövetséget. De én más oldalról közelíteném meg. Ahhoz, hogy a jövő jó legyen, ahhoz inkább érdekessé kéne tenni a szövetséget és a tagegyesületeket. A Millió lépés program rávilágított arra az irányra, amerre haladni kell. Olyan programokat kell szervezni, amelyekkel a szövetség minden embert meg tud szólítani. A jövő ezen fog múlni. – Ez nagyon szép terv, de honnan lesz erre pénz, ember és energia? GCS: Amikor egy civilszervezet alakul, először forrásokban gondolkodik, és aztán programokban, nem pedig fordítva. Sok esetben látni, hogy gyűjtik a forrásokat, és nem igazán látni a tevékenységet mögötte. Ilyenkor a támogatók is belefásulnak, mert nem látják, hogy mire is adják a pénzt. Nagyon sok szervezet el tud használni szívességet és támogatókat rossz célokra is. Ha öncélúan csak azért kommunikál, hogy magát mutassa, akkor elhasználja a kommunikációs lehetőségét is. Át kell tehát alakulni klasszikus betegszervezetből egy olyan szervezetté, közösséggé, akinek a programjaira bárki szívesen elmenne. Először jönnek a transzplantáltak és a hozzátartozóik, és amikor már a hozzátartozók is jól érzik magukat, akkor bárki más is szívesen elmegy. Például ha egy futóversenyt szervezünk, azt akárkinek meg tudjuk hirdetni, bárki részt vehet egy MSZSZ által szervezett eseményen. És ezekből a „bárkikből” lesznek a támogatók. – De hogyan egyeztethető össze egy egész országnak meghirdetett futóverseny a Szövetség feladatával? GCS: Ne felejtsük el, hogy az egyik cél a társadalom felvilágosítása a donációról és a szervátültetésről. Az is elképzelhető, hogy a jövőben már nem csak transzplantáltak fognak itt dolgozni, hanem mások is, mert a munkakörnyezet és a célok vonzóvá teszik mások számára is. Arra is fel kell készülni, hogy valaki nem éveken keresztül, hanem csak rövidebb ideig fogja csinálni, 1-2 éven keresztül, vagy projektszinten. Nekünk ezt a helyzetet kell kezelni, ami nem könnyű, mert megszoktuk, hogy mindent mi magunk csinálunk, és nagyon nagy energia ezt a tudást átadni valakinek. SA: A fennmaradás és a fejlődés nem sikerülhet szervezetfejlesztés nélkül. A jövőben inkább projektmenedzserekre lesz szükség. Ha jönnek az új programok, azokat át kellene konvertálni a fiatalok nyelvére, mert már a 30-asok sem ugyanazt értik, mint a 40-50-60 év felettiek. Jó lenne, ha lenne egy híd a korosztályok között. Ez csak a kommunikáción múlik. – A szervezetfejlesztésből és az új programokból hogyan lesznek új anyagi források? SA: Ha a Szövetség olyan programokat tud létrehozni, ami nem a szervezethez kapcsolódó embereket is megszólít – amilyen a Millió lépés vagy Duna420 program volt –, azzal a szövetség és az egyesületek is bekerülnek egy „körbe”, és már nem lesz kérdés például, hogy az emberek kinek adják a személyi jövedelemadójuk 1%-át. Vagy lesz kinek szólni egy jószolgálati program esetén. A Duna 420 pl. lehet a zászlóshajója annak, hogy egy SUP-okat forgalmazó céggel tudjunk együttműködni. Ha az MSZSZ ki tud emelkedni a civilszervezetek közül, márpedig ez így van, akkor onnantól kezdve nem lesz gond a támogatók behozása, főleg úgy, hogy ez az adott támogató számára is fontos, mert önmagát is népszerűsítheti azzal, hogy milyen programot támogat. Ha olyan programok vannak a háttérben, amik értékesek az emberek számára, akkor az adományszerzés sem nehéz. – Mi az első lépés az új programok megvalósítása felé? SA: Elkezdtünk dolgozni úgynevezett munkacsoportok létrejöttén. Akik idáig csak a szövetség mellett voltak, jobban be legyenek vonva, és lehessen szavuk. Ha van szavuk, jönnek az ötletek is. Azt gondolom, hogy a szövetség egy idő után már ehhez is kevés lesz, mert fizikailag nem tud tovább fejlődni. Ezért edukálni kellene az egyesületeket, és átadni nekik azt a szemléletet, ami a szövetséget is működteti. Nem halat kell nekik adni, hanem meg kell tanítani őket halászni. Ha ezt el tudnánk érni, akkor az egész közösség, a szövetség és tagszervezeteik, az egyesületek együtt lehetne egy profi szervezet, ahol mindenki ugyanazt tudja, ugyanarról beszél, képviselik egymást, együtt gondolkodnak, innovatívak, kreatívak, proaktívak. Ezek a jellemzők az üzleti világból jönnek, de miért ne lehetnének

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 13 JUBILEUM a civil világban is benne. Miért ne lehetne ez egy olyan közösség, amely azon gondolkodik, hogy hogyan igen, és nem azon, hogy miért nem. – Csakhogy Csaba az imént említette, hogy az utóbbi időben nagy érdektelenséget tapasztalt a transzplantáltak részéről. SA: A passzívitás sokszor annak is köszönhető, hogy az emberek nem akarnak egy betegszervezethez tartozni, de egy olyan közösséghez, amely jobbnál jobb programokat hozott létre és újakon is dolgozik, az már vonzó lehet. A fásultakat talán meg tudjuk mozgatni olyan programokkal, amelyek nem csak a sportról vagy a szervátültetésről szólnak, hanem felhívjuk a figyelmet arra, hogy amellett, hogy szervátültetettek szövetsége vagyunk, mennyi mindent csinálunk még. Judit talán jobban szeretné, hogy a meglévő, klasszikus programok működjenek. Viszont ahhoz, hogy jöjjenek még támogatók, és egy olyan kép alakuljon ki a szövetségről, amihez érdemes csatlakozni, programok sorozata kell. Ezekbe kell bevonni az egyesületek vezetőit, tagjait úgy, ahogy most elkezdődött a workshopokkal. Vállaljanak felelősséget, ötleteljünk együtt. Egy olyan közösségnek kellene lenni, aki figyel arra, ami most van, és alkalmazkodik az igényekhez, a cégekhez. GCS: Az állami szektorból jött támogatás mértéke szűkül, de a multinacionális cégek közül meg lehet keresni azt, aki támogatni tud. Úgy kell érdekessé tenni a szervezetet, hogy az neki legyen érdekes, és akkor nyújtani fogja a támogatást. A gyógyszergyártókon kívül megpróbáljuk felvenni a kapcsolatot innovatív cégekkel, például a megújuló energia szektorból, akiknek bővebben van forrásuk. BJ: Mielőtt átvettem a Szövetség elnöki pozícióját Székely Gyuritól (alapító elnök. szerk.) ő igyekezett nekem útravalót adni, bár akkor már nagyon beteg volt. Azt mondta, hogy minden évben kell valami újat csinálni. Ő is így gondolkodott. Az aggályaim amiatt vannak, hogy kevesen vagyunk és az állandó programoknak is menniük kell. Ahhoz, hogy új dolgokat csinálhassunk, bővíteni kell a kapacitást és a humán erőforrásainkat. SA: Megkereshetjük azokat a fiatalokat, akikkel szeretnénk együtt dolgozni. Lehetnek orvostanhallgatók, közgazdász- vagy joghallgatók. A fiatalokat csak akkor lehet bevonni, ha odamegyünk hozzájuk, és megszólítjuk őket. Nekik nem feltétlenül az anyagi dolgok a fontosak. Vegyük példának az orvostanhallgatókat, akik esetleg részesei akarnak lenni egy társadalmilag fontos dolognak. Ez a szövetséggel meg tud valósulni. Ezért is kell a szövetséget vonzóvá és érdekessé tenni. – Vajon az új programok és a szervezetfejlesztés erős hatásai nem sodorják-e el a Szövetség eredeti céljait? GCS: Az alapcéloktól nem szabad eltávolodni. Azért jöttünk létre, hogy a transzplantált közösséget segítsük, megmozgassuk, támaszt adjunk nekik. Olyan ütemben lehet új programokat megvalósítani, hogy ne szakadjunk el a célközönségtől, akiknek az életkora, társadalmi, családi státusza is változó. Olyan támogatókat kell keresni, akikkel az együttműködés abba az irányba mutat, amerre mi akarunk haladni. Egy dohánygyártó céggel nem fogunk együttműködni még akkor sem, ha nagy pénzt ajánl, mert az ő értékei teljesen ellentétesek a mieinkkel. BJ: A célok ugyanazok lesznek továbbra is, csak a módszerek lesznek mások. Csaba szavaival: „sokkal nagyobb vargabetűket kell tenni ahhoz, hogy a célokat elérjük.” GCS: Olyan ez, mint amikor egy családi vállalkozás kinövi magát. Nekem az volt a feladatom, hogy anyagi forrásokat szerezzek. Ez elég jól sikerült is. A kérdés az, hogy ezt kinek az érdekében, és hogyan tudjuk felhasználni. Most a májátültetetteknek tartott Képzett Beteg Programra alig tudtunk résztvevőket találni. A közösség felrázása nem pénz kérdése. A programhoz meg lehet találni a támogatókat. A közösség részvétele nélkül viszont értelmét veszti, és ránk nézve is demotiváló. Fel kell rázni a közösséget, fejleszteni az egyesületeket és a szövetségnek is meg kell újulnia, hogy alkalmassá váljon a sokkal többféle programra és a körülmények változásaira. – Összefoglalnátok végül, hogy akkor hogyan is indul a jövő innen a 25 éves jubileumtól? SA: Szervezetfejlesztés, bővítés, munkacsoportok létrehozása, jövőkép újra definiálása, segítők összegyűjtése, olyan emberek toborzása, akik segíteni tudnak a munkában. Olyanok, akik nem feltétlenül anyagi juttatás ellenében, hanem önkéntesként jönnének, akik ötleteikkel támogatnák a szövetséget. Aztán jön majd a tisztújítás, ahol új emberek is lesznek. Szervezetfejlesztési oldalról ezek az első lépések. GCS: Ezzel párhuzamosan nagyon fontos a közösség felrázása. Ebben a tagegyesületek tudnak segíteni. Nekünk még azon kell gondolkodni, hogy mindazt, amit Attila elmondott, hogyan lehet úgy felépíteni, hogy mi is komfortosnak érezzük magunkat benne. Attila bevonásával egy beszélgetős-együtt dolgozós folyamatnak kell elindulnia. BJ: A Szövetség azért is működik jól, mert mindenki magától jött ide. Az elnökségi tagok és a munkatársak nagy része is először önkéntesként dolgozott, nem is keveset, mert tenni akartak a közösségért. Hozták a szakértelmüket, és azt a szövetség érdekében használják. Itt maradtak, és jó velük együtt dolgozni. Ilyen embereket volna még jó bevonni. Az is jó, ha valaki csak részfeladatot tud vállalni, akár a rendes állása mellett. A fő probléma a szakemberhiány, az aktivitás hiánya, de a jó szándék hiányával is találkoztunk már. GCS: Az a lényeg, hogy egy új időszámítás indul el a 25 év után. Megváltozott a környezet, a Szövetség szerepköre. Más pályán van most, mint amin korábban volt. Széles társadalmi rétegeket tud megszólítani, és ennek megfelelően kell kommunikálnia és viselkednie. A szervátültetett közösséget abba az irányba kell motiválni, hogy többet tegyenek saját magukért és a szervezetért is, ami egyébként őket szolgálja. A kerekasztal-beszélgetést újságcikké szerkesztette: Dr. Varga Zoltán

A Trapi-napok keretében az úgynevezett nulladik napon került sor az egyesületi elnökök képzésére. A szövetséghez tartozó egyesület elnökei, elnökségi tagjai kaptak meghívást a képzésre, abból a célból, hogy jobban megismerjük egymást, értékeljük közösen az elmúlt 25 évet, megfogalmazzuk elképzeléseinket: „Hogyan tovább a következő 25 évben? ”. A programot a köszöntővel egybekötött jelenlegi helyzet bemutatásával Berente Judit, a szövetség elnöke nyitotta meg. Ezt követően Grózli Csaba képes beszámolójával megismerhettük, mit adott a Millió lépés kihívás a tagszervezetek számára. A kávészünet után a közösségi média világába kaptunk bepillantást Feszt Tímeától, hasznos tanácsokat és példákat adott ezen médiafelületek működéséről és használatáról. Megismertetett minket a mesterséges intelligencia használatával, és a „Binget” gyakorlati módon is bemutatta. Elmagyarázta nekünk, hogy hogyan tudjuk hasznosítani az egyesületünk népszerűsítésében. Az Újságíróiskola a Szervusz újság szerkesztésébe adott bepillantást. Berente Judittól segítséget kaptunk a jövőben írandó egyesületi hírek elkészítéséhez. A vacsorát követően Ingrid és Timi gondoskodott a jó hangulatról, vicces csapatjátékok és versenyek keretében egy kicsit személyesebben is megismerhettük egymást a résztvevőkkel. Másnap reggel „visszaültünk” az iskolapadba és a „mumus”, a támogatások elszámolásaihoz kaptunk hatalmas segítséget Pintér Anikó könyvelő előadásából. Ezt követően a pályázatírás rejtelmeiről adtam elő egy rövid előadást - segítséget nyújtva a vezetőtársaimnak. Rövid szünet után a „Hogyan tovább?” workshop vette kezdetét Séra Attila moderálásával. A résztvevők öt csoportban dolgoztak, különböző kérdéseket körüljárva, melyet a csoport egy-egy tagja foglalt össze. A feldolgozott kérdésekből kikerekedett egy összegzés, mely előremutató megállapításokat hozott. Konstruktív formában zajlott a megbeszélés, az egyesületek nagyobb szerepvállalásával tervezzük a jövőt. Megegyezés született abban, hogy az egyeztetéseket folytatjuk, fontos a jó együttműködés a szövetség és az egyesületek között, hisz a szövetség nincs egyesületek nélkül és ez fordítva is igaz. Fontos feladat az egyesületek munkájának a fejlesztése. Egy háromtagú munkacsoport alakult Iker László vezetésével, melyhez Kovács Judit és jómagam is csatlakoztunk, és az első pályázatírási online összejövetelt meg is tartottuk október 17-én az elnököknek, annak érdekében, hogy minél több sikeres egyesületi pályázat születhessen. Összességében a vezetőképző program közelebb hozott minket egymáshoz, az elmúlt 25 év tapasztalataiból erőt merítve megyünk tovább ezen az úton. Közös cél a szervátültetettek és szervre várók minél nagyobb számú megszólítása, bevonása, segítése és tájékoztatása az egyesületek közreműködésével. Tóthné Pataki Csilla TRAPI-NAPOK EGYESÜLETI ELNÖKÖK képzése 14 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER

TRAPI-NAPOK SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 15

16 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER A regisztrációt követően, nem sokkal a kezdés előtt már gyülekeztek a résztvevők a Hotel Eger és Park Kongresszusi Termében, ahol a halk duruzsolásokat, élénk kacajokat hallva és örömteli öleléseket látva büszkén nyugtáztuk, mi szervezők, hogy milyen fontos minden szervátültetett számára az Országos Találkozónk. Itt a régi ismerősök találkoznak, új, életre szóló barátságok szövődnek, és végre mindenki kiszabadul a monoton mindennapokból, hogy egy nyugodt hétvégét töltsön a sorstársakkal. 17 órakor elsőként Berente Judit lépett a pódiumra, üdvözölve az idei évben résztvevőket, majd pedig hagyományosan a Szövetség elmúlt évének bemutatása következett. Dr. Grózli Csaba és jómagam a prezentációban részletesen bemutattuk, hogy az elmúlt egy évben milyen fontos történések voltak a szövetség életében. Részletesen beszámoltunk többek között a COVID óta még mindig zajló adománygyűjtő programjainkról, SUP adománygyűjtő túráról, a Millió Lépés az Iskoládért programunkról és az érdekvédelem, valamint a sport területén végzett munkánkról. Bízunk benne, hogy a következő években is büszkén mesélhetjük el a hasonlóan színes és értékes programjaink sikereit. Vajtó-Tilhof Ingrid alelnök A megnyitó TRAPI-NAPOK

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 17 A Magyar Szervátültetettek Szövetsége fennállásának 25 éves évfordulóját is ünneplő Trapi-napokon – amelyet az idén Egerben rendeztek – a péntek esti, immár hagyományos beszélgetős estre ezúttal is ikonikus vendégek kaptak meghívást. Kilenc olyan ember, aki meghatározó és tevékeny alakja volt a negyedszázados munkának. A beszélgetést Törőcsik Zsolt, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője moderálta. A jelen lévők között helyet kapott Berente Judit, a szövetség egyik alapítója és jelenlegi elnöke, Tarján Iván, a Szervusz újság alapító főszerkesztője, Székelyné Burja Ilona, a szövetség főtitkára és pénzügyi vezetője, Vajtó-Tilhof Ingrid, a szövetség alelnöke, dr. Grózli Csaba, a szövetség stratégiai és orvos igazgatója, Feszt Tímea, közösségi média-vezető, Szekeres Máté, a szövetség fotósa, weblapszerkesztője és médiamunkatársa, Gallus Edit, családterapeuta, továbbá jószolgálati nagykövetünk, Séra Attila coach, aki rengeteg segítséget nyújt ahhoz, hogy jól tudjuk koordinálni az egyre növekvő szervezet rengeteg tevékenységét. A beszélgetésben először megemlékeztek az alapító Székely Györgyről: az ő fejében fogalmazódott meg a 90-es évek közepén az a gondolat, hogy egy magasabb szervezeti struktúrában, szövetségi keretek között sokkal hatékonyabban lehetne képviselni a hazai szervátültetés előmozdítását, valamint a szervátültetettek sokrétű képviseletét. Ő maga a már korábbi transzplantáltak világjátékain elért sikerei alapján indította el azt a jelenleg is működő sportéletet, mely tíz olyan sportágat ölel fel, amelyekben mind kiemelkedő Európa- és világbajnok versenyzőt tudhatunk soraink között. Gyuri – így nevezem, mert jó barátok voltunk – nemcsak a sportért, hanem törvénymódosítás útján azért is nagyon sokat tett, hogy a magyarországi szervátültetés jogi háttere megkönnyítse a szervátültetések számának növekedést, azok elvégzésének lehetőségét. A beszélgetés során szó esett arról, hogy hogyan jött létre a Szövetség, milyen kihívásokkal kellett szembenézniük a „nagy halak világában”, és hogyan fejlődött a versenysport az MSZSZ égisze alatt. Megtudhattuk azt is, hogyan indult el a SZERVUSZ újság, milyen szerepet játszott a médiacsapat a Szövetség kommunikációjában, és milyen akadályokat kellett leküzdeniük. A történetek közül többek között előkerültek az 1999-es budapesti világjáték szervezésének nehézségei és szépségei, kimagasló világcsúcsot hozó sikerek, a Trapi-napok megálmodása, az UCS klub (utolsó csütörtök) és a „Nekünk elmondhatod” programok, amelyek a dializáltak és szervátültetettek lelki gondozására hivatottak, az egyesületek képzésének és segítésének előmozdítása, valamint a nagyon sikeres edukációs Képzett Beteg Program létrejötte, ami által sok új és régi beteget tudunk elérni. Említésre kerültek vicces és megható momentumok is. Többek között az a történet is, amikor úszóversenyzőnk Domonkos Ádám és Szekeres Máté fotósunk Dohában maradtak, mivel lekésték az átszállást a világjáték után Perthből hazafelé tartó gépről. Könnyes szemmel örültünk annak a pillanatnak, amikor a legutóbbi szervátültetettek világjátékán Szendi János bekerült a hallhatatlanok csarnokába, és megkapta a Hall of Fame-díjat a világszövetség elnökétől. A jövőről Törőcsik Zsolt Séra Attilát kérdezte, hiszen szervezetfejlesztési coach-managerként nagyon jól látja a szövetség életének új kihívásait. A jövőben a lelkesedés mellett a profizmus is főszerepbe kerül, mégpedig – mint mondta – azért, hogy ne a programok irányítsanak, hanem mi irányítsuk a programokat (a jövőbeli tervekről részletesen olvashatnak a 10. oldalon – a Szerk). A nagyszerű történeteket hallva mindenkinek az juthatott eszébe, hogy a szövetség milyen gazdag múlttal rendelkezik, valamint az is, hogy ennek a civil szervezetnek a működéséért és széles körű tevékenységéért milyen rengetek munkát végeznek azok, akik életüket ennek szentelik. (A beszélgetés megtekinthető a Szövetség YouTube oldalán) Poós Gergő HOGY VOLT? TRAPI-NAPOK Beszélgetés a Szövetség negyedszázados múltjáról

TRAPI-NAPOK Az idén három jubileum köré építettük fel a konferencia előadásait. Ötven éve történt az első sikeres veseátültetés a budapesti SOTE Sebészeti Klinikáján, huszonöt éve alakult meg a Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége, és Magyarország tíz éve csatlakozott az Eurotransplanthoz. Az előadások a honlapunkon és a Facebook oldalunkon idén is megtekinthetők. Az alábbi ajánlókkal szeretnénk kedvet csinálni mindenkinek az előadások meghallgatásához.   Az előadások sorát Berente Judit kezdte, melyben bemutatta a Szövetség negyedszázados történetének mérföldköveit; azt, hogy hogyan lett az 1987-ben alakult egyetlen egyesületből, a Magyar Transzplantáltak Kulturális és Sportegyesületéből napjainkra országos lefedettségű, 16 tagszervezetet tömörítő Szövetség. Előadásában elmondta, hogy bár minden a sporttal kezdődött, mára nagyon sokrétű a Szövetség tevékenysége. A szabadidő- és versenysport mellett az érdekvédelem, edukáció, közösségépítés is fontos szerepet kapott. Nagyon büszke azokra az eredményekre, melyeket elértek a Szövetségben a sportsikerektől kezdve a díjnyertes Képzett Beteg Programon keresztül a segélyalapokig. l Ezután Szabó Lászlónak, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökének videóüzenete következett, aki egy másik kötelezettsége miatt nem tudott személyesen jelen lenni az eseményen. Elnök úr gratulált az eddig elért eredményekhez, és sok sikert kívánt a további fejlődéshez. l A jubileumi szakmai előadásokat prof. dr. Járay Jenő folytatta, aki bemutatta a hazai veseátültetési program 50 éves történetét. Részletesen elmesélte az 1973. november 16-án és 17-én a budapesti SOTE Sebészeti Klinikáján elvégzett két hazai veseátültetést. Ez volt a hazai szervezett veseátültetési program kezdete. A szervek egyetlen donortól származtak, és a műtéteket egymás után végezték el. Előadásában kitért arra is, hogy milyen előkészületek előzték meg magát a műtétet, és hogy akkor ő két hétre beköltözött a klinikára, hogy a betegeket minden SZAKMAI ELŐADÁSOK A SZERVÁTÜLTETETTEK XXI. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJÁN Történelmi eseményekre emlékeztünk 18 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER Berente Judit Dr. Gerlei Zsuzsanna Dr. Grózli Csaba

TRAPI-NAPOK percben felügyelhesse. Az egyik beteg sajnos szövődményekben meghalt, de a másik beteg 27 évet élt a beültetett veséjével. A sajtóban csak akkor közölték a ma már orvostörténelmi eseményt, amikor a beteg az otthonába távozott. l A Transzplantációs és Sebészeti Klinika tavaly tavasszal átköltözött az Üllői úti külső klinikai tömbbe. A költözés előzménye az volt, hogy a Semmelweis Egyetem Szenátusa döntést hozott arról, hogy a Transzplantációs és Sebészeti Klinika, és az I. Számú Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika (STEG) 2021. október 1-től egyetlen klinikaként működjön tovább, megtartva minden kapacitását. Az átalakításról, annak nehézségeiről és remélhető előnyeiről prof. dr. Szíjártó Attila a STEG igazgatója adott elő. Igazgató úr más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni, ezért előadását videófelvételről láthatták a résztvevők. l A szakmai előadások sorát dr. Gerlei Zsuzsanna főorvosasszony, a Semmelweis Egyetem infektológus-hepatológus szakorvosa folytatta Gyógynövény- és gyógyszerinterakciók címmel. A transzplantált betegek minél hosszabb túlélésének az egyik feltétele az immunszuppresszív gyógyszerek pontos szedése. A napjainkban nagyon népszerű gyógynövények, gyógyteák, étrendkiegészítők, illetve bizonyos gyümölcsök is befolyásolhatják mind a kilökődésgátlók, mind néhány más gyógyszer szervezetbeli folyamatait (például bélbeli felszívódásukat, májbeli átalakulásukat, vesén át való kiürülésüket stb.), és ezzel a gyógyszerszinteket is. Főorvosasszony a májtranszplantáltak sokéves gondozása során e témában szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A szünet után dr. Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár egy Goethe-idézettel köszöntötte a résztvevőket azzal, hogy ez a pár sor leírja mindazt, amiről a transzplantáció szól: „A boldogságot nem lehet ajándékba kapni, / Egyetlen titka: adni, mindig csak adni. / Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet /És sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.” Hozzátette: „ez a 25 év önmagáért beszél, mint ahogy az 50 éves veseátültetési program is”. l Idén ünnepeltük tíz éves évfordulóját annak, hogy Magyarország hivatalosan is csatlakozott az Eurotransplanthoz. Ez a szervezet nyolc ország együttműködése a szervdonáció területén (Az eseményről részelesen beszámoltunk a Szervusz 2023. 1. számában –a Szerk.). Dr. Mihály Sándor az OVSZ Szervkordinációs Iroda transzplantációs igazgatója előadásában összegezte az elmúlt tíz év eredményeit és lehetőségeit. Beszámolt arról, hogy a covid-járvány miatt az első évben az Eurotransplant országaiban 11 ezerrel kevesebb szervátültetés volt, mint előtte, de jelenleg növekszik a donorszám Magyarországon. A szervátültetések közel negyedében külföldről érkezett donorszervet ültettek be. Az immunológiai egyezések javulásával az elmúlt 10 évben 800 többletévet kaptak a betegek. A várakozási idő is csökkent a legtöbb szerv esetében, kiemelten fontos, hogy a kritikus állapotban akut várólistára helyezett betegek halálozási aránya 26%-ról 5%- ra csökkent. „Nagyon nagy kihívások állnak előttünk, de növelni kell mind a rendelkezésre álló donorszervek, mind a végstádiumú várólistára helyezett betegek számát is azért, hogy mindenkinek legyen lehetősége szervet kapni. Folytatjuk a munkát, hallgatunk a szívünkre és gondolkozunk az eszünkkel” – zárta az előadását. l Az előadások sorát dr. Grózli Csaba, az MSZSZ orvosigazgatója zárta. A Millió lépés az iskoládért kihívásról, valamint a DUNA420 adománygyűjtő SUP-túráról beszámolva elmondta, hogy ahhoz, hogy a közösségünk tovább erősödjön, új szemléletre és új módszerekre van szükség (erről részletes írásunkat a Hogyan tovább MSZSZ? című cikkben lásd a 10-13. oldalon). Ezeken a programokon keresztül a Szövetség nagy ismertségre tett szert, egy önmagáért és másokért is tenni akaró szerethető közösség lettünk, melyet érdemes támogatni és mellé állni. l A konferencia zárása után a díjátadó ünnepség következett. Feszt Tímea SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 19 Dr. Mihály Sándor Prof. dr. Járay Jenő Dr. Beneda Attila

A MAGYAR SZERVÁTÜLTETETTEK SZÖVETSÉGE A SZERVÁTÜLTETETTEK SZOLGÁLATÁÉRT DÍJAKAT ADOMÁNYOZOTT Az MSZSZ 2018-ban 20 éves fennállása alkalmából alapította a Szervátültetettek Szolgálatáért díjat. A kitüntetésben azok részesülhetnek, akik a szövetség fennállása óta sokat tettek a szervátültetésért, a szervátültetettek minőségibb életéért, a Szövetség munkájának segítéséért. A díjakat Berente Judit és dr. Beneda Attila adták át. SZERVÁTÜLTETETTEK SZOLGÁLATÁÉRT ÉLETMŰ DÍJ Prof. Dr. Járay Jenő a hazai veseátültetési program területén végzett kimagasló szakmai munkájáért SZERVÁTÜLTETETTEK SZOLGÁLATÁÉRT MÉDIA DÍJ Petőfi Rádió a Szövetség és a szervátültetés népszerűsítése terén végzett média tevékenységért A MAGYAR SZERVÁTÜLTETETTEK SZÖVETSÉGE KÜLÖN DÍJA Dr. Pécsi Annamária negyedszázados edzői munkájáért, ami a Szövetség sporttörténelmének alakítója volt

SZERVÁTÜLTETETTEK SZOLGÁLATÁÉRT DÍJ Prof. Dr. Fülesdi Béla az aneszteziológia, az intenzív terápiás kezelések, a donorjelentésben és donorgondozásban végzett sokéves elkötelezett szakmai és oktató munkájáért Dr. Szederkényi Edit a szegedi, illetve a hazai veseátültetési programban végzett elkötelezett szakmai munkájáért Dr. Kovács János Balázs a hazai szervátültetés és az élődonoros veseátültetés terén végzett elkötelezett szakmai munkájáért Dr. Szilvási Anikó a hazai immungenetika területén végzett sokéves elkötelezett szakmai munkájáért Dr. Grózli Csaba a Szövetség stratégiájának kidolgozásában és szervezetfejlesztésében végzett elkötelezett munkájáért Séra Attila a Szövetség szervezetfejlesztésért végzett sokéves önkéntes elkötelezett munkájáért Milos Imre a Szövetségben végzett sokéves kiemelkedő edzői munkájáért Vitéz Andrea a szervátültetettekért végzett önzetlen és elkötelezett munkájáért Business Softwer Solution Kft. a Szövetségért és a Millió Lépés Programban végzett elkötelezett munkájáért

ÉLŐFEJ/FEJLÉC/KITEKINTŐ Suba-Bokodi Éva, Suba Péter, dr. Grózli Csaba, Seper Árpád, Dobi Etelka, Szakál Klára és Czikk Zoltán a DUNA420 adománygyűjtő csapatával a Szövetségért végzett példaértékű teljesítményéért ELISMERŐ OKLEVELEK Szabó Gabriella a Szervátültetettek Világjátéka szervezésében végzett önkéntes munkájáért Kovács Judit a Szervátültetettek Győr-Moson-Sopron és Vas Megyei Sport és Érdekvédelmi Egyesületében végzett önkéntes és odaadó munkájáért Szenti Andrásné a Csongrád Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi Egyesületében végzett önkéntesés odaadó munkájáért Tóthné Pataki Csilla a Magyar Szív- és Tüdőátültetettek Egyesületében végzett elnöki odaadó munkájáért Kancsó Gábor a Csongrád Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi Egyesületében végzett önkéntes és odaadó munkájáért Tari Tamás a Magyar Májátültetettek Egyesületében végzett 25 éves munkájáért Könözsy E. Péter a Szövetség sikeres működéshez nyújtott önkéntes munkájáért Ruzsics Andrea a jótékonysági árverés megszervezésért, a Szövetségért és a szervátültetettekért végzett önkéntes munkájáért Pálfi Andrea a jótékonysági árverés megszervezésért, a Szövetségért és a szervátültetettekért végzett önkéntes munkájáért (Ketten nem szerepelnek a képen)

A Trapi-napok szombat délutánján részt vettem egy jó hangulatú és tartalmas műhelymunkán, amelynek célja az volt, hogy a találkozók résztvevői megismerjék a Lelki immunerősítő podcastokat és a program nyújtotta erőforrásokat. Ez a Szövetség honlapján online elérhető program a koronavírus alatt indult el, hogy segítse a negatív érzések csökkentését. A kezdeményező segítő szakemberek ugyanakkor szeretnék bővíteni a meglévő megküzdési stratégiákat, ötleteket és kézzelfogható eszközöket, kapaszkodókat nyújtanak a szervátültetetteknek és családtagjainak. A program honlapján több mint 20 beszélgetés hallgatható meg olyan témákban, mint a biztonság, önbizalom, külső és belső változások, megküzdés, szorongás, konfliktusok, a családi életciklusok vagy például transzplantáció a párkapcsolatban és a családban. A műhelymunkát Gallus Edit mentálhigiénés szakember és családterapeuta vezette, a program egyik alapítója. A Lelki immunerősítő programmal először akkor találkoztam, amikor a testvérem transzplantációja után családi körben néztük a Képzett Beteg Program-Online Akadémiáját. Bár a podcast beszélgetéseket még nem hallgattuk meg, de mindhárom alapító szakember előadását láttuk, és vártuk az élő találkozást Edittel, és kíváncsiak voltunk a programra. Hozzánk hasonlóan sokan várhatták a műhelymunkát, mivel nagyon nagy volt az érdeklődés, folyamatosan érkeztek a résztvevők a terembe. Egyre bővült és tágult a kör, a szomszéd terem székeire is szükségünk lett. Az első, ismerkedő gyakorlat során különböző jellemzők szerint alkottunk csoportokat. Első körben a terem egyik részén csoportosultak a transzplantáltak aszerint, hogy milyen szervük érintett, a terem másik részén a hozzátartozók kötődésük szerint (párja, szülője, gyereke, testvére, barátja stb.). Majd egy képzeletbeli térképet alkottunk aszerint, hogy ki melyik településről érkezett, végül megosztottuk, hogy ki hallott a lelki immunerősítő programról és hány adást hallgatott meg eddig. A gyakorlatból kiderült, hogy a résztvevők csupán kis aránya ismerte közelebbről is a programot és hallgatott meg beszélgetéseket, ezért is volt nagyon hasznos ez a műhelymunka, mert így a résztvevők megismerhették ezt az erőforrást. Edit bemutatta a program történetét és célját, majd egy gyakorlatot is kipróbálhattunk, amely a saját szerepeink tudatosítását, felmérését tette lehetővé. El kellett osszuk az időnket azok között a szerepek között, amelyeket nap mint nap betöltünk, ezáltal nemcsak leltároztuk a szerepeinket, de azok fontosságáról is gondolkodhattunk. A megosztás során összegyűjtöttük a szerepeket és beszélgettünk róluk. A beszélgetések során kiderült, hogy minden résztvevőnek mást jelent a személyes szerepe, és az énidő fogalma. Egyesek a hobbijaikkal töltött időt sorolták ide, mások az önmagukkal töltött időt, de olyanok is voltak, akik a számukra fontos személyekkel töltött időt is ehhez a szerepükhöz sorolták. Beszélgettünk arról is, hogy mit érthetünk nő - vagy férfiszerep alatt, és miben különbözik a férfiszerep a férjszereptől, de szóba került az is, hogy mit jelent transzplantáltnak lenni. A szerepekről való beszélgetést szünetben is folytattuk, és később családi körben is beszélgettünk a gyakorlatról, és arról, hogy milyen gondolatokat ébresztett bennünk. Akárcsak összességében a teljes rendezvény, a műhelymunka hangulata is végig nagyon családias és barátságos volt, és időnként még jókat is nevettünk. Az előző esti és a szombat délelőtti nagytermi előadások után itt lehetőség nyílt személyesebb kapcsolatok kialakítására is, ami különösen jól esett nekem, mivel először voltam Trapi-napokon. Örülök, hogy megismerhettem sorstársakat, szervátültetetteket és családtagokat, illetve a minket segítő szakembereket, egyesületi munkatársakat. Ugyanakkor azt is eldöntöttük a családban, hogy a Képzett Beteg Program online előadásai után most már a Lelki immunerősítő beszélgetéseit is meg fogjuk hallgatni. Dániel Botond immunerősítő LELKI TRAPI-NAPOK SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 23

24 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER TRAPI-NAPOK Életünk jelentős részét munkahelyeken töltjük, ezért ennek az időnek a milyensége kihat az életminőségünkre. Ez gyakorlatilag minden munkavállóval kapcsolatban elmondható, így ezeknek az évtizedeknek a tudatos tervezése mindenki számára fontos. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amelyek a szokásosnál is több kihívás elé állítják a munkavállalókat. Ezek egy részét mindenki átéli, hiszen mindannyian vagyunk pályakezdők vagy előfordul, hogy költözünk, munkahelyet váltunk, vagy éppen bővül a család. De vannak, akiknek a szokásoshoz képest is több nehezítő körülménnyel kell megküzdeniük. Ilyen például, ha az egészség változása állít valakit rövidebb-hosszabb időre kihívások elé. A munkahelyi HR feladata ebben az esetben, hogy a munkavállalók számára lehetőség szerint rugalmas és gondoskodó feltételeket teremtsen. Ez gyakran nehéz kihívás, de egy befogadó, sokszínű munkahely számos olyan előnnyel jár, amelynek jelentőségét már egyre több vállalat felismeri. Az euJobs HR Group munkaerőpiaci szolgáltatóként felelősségének érzi, hogy szerepet vállaljon abban, hogy minél szélesebb körben biztosítson munkát különböző munkavállalói csoportoknak, és együttműködjön megrendelő partnereivel annak érdekében, hogy szektortól és mérettől függetlenül megvalósulhasson az esélyegyenlőség. Ezért kezdett el célirányosan kapcsolatokat kialakítani civil partnerekkel, és a vállalatok számára pedig létrehozta euChance néven a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását elősegítő programját, mely konkrét vállalati tanácsadással, szakmai programokkal segíti a cégeket az előre lepésben. A partnerség jegyében az euJobs HR Group és a Magyar Szervátületettek Szövetsége a tavalyi évben kezdett szorosabb együttműködésbe. Ennek keretében az elmúlt évben a Szövetség őszi Millió Lépés kampányát támogatta a cégcsoport többféle formában, az idén pedig megállapodtunk az együttműködés kiszélesítésében. A támogatáson túl elsősorban olyan szakmai partnerségben gondolkodunk, amely kölcsönös előnyökkel jár mindkét fél számára és hosszabb távon fenntartható. Így az idei évben elsősorban a foglalkoztatás tekintetében kezdtünk közösen gondolkodni arról, hogy mik lelehetnek azok lépések, amely révén a Szövetség a tagsága számára nyújtott eddigi támogatások köre kibővülhet. Tavasszal kezdtük el előkészteni azt a kérdőíves felmérést közösen, amely segítségével a tagok jelenlegi, munkavállalással kapcsolatos helyzetéről, illetve az esetleges igényeikről érdeklődtünk. A kérdőív nyár végén volt elérhető, melyet közel háromszázan töltöttek ki, és ebből végül 262 választ elemeztünk ki (csak az érinettek: szervátültetettek és dialízis kezelés alatt állók válaszait vettük figyelembe). A felmérés legfőbb eredményei: A válaszadók között 36 művesekezelt, 24 szervátültetésre váró és 202 szervátültetett személy van. Utóbbin belül 1 fő csontvelőátültetésen, 43 fő májátültetésen, 15 fő szívátültetésen, 5 fő tüdőátültetésen, 131 fő veseátültetésen, 5 fő vese- és hasnyálmirigy-átültetésen, 2 pedig vese- és szívátültetésen esett át. (1. ábra) A szervátültetés óta eltelt időt a 2. ábra mutatja. A felmérésben résztvevők átlagéletkora 50 év, és 45%-uk Budapesten vagy Pest megyében él, és a legnagyobb arányban középfokú végzettségűek. A megkérdezettek közül 146-an válaszoltak úgy, hogy megváltozott munkaképességű személyek, 98-an nem azok, és 18-an nem tudják. Az összes válaszadó 73%-a dolgozott a kitöltéskor. Azonban, ha megnézzük külön-külön a megváltozott és nem megváltozott munkaképességű személyeket akkor a kép eltérő. A megváltozott munkaképességű válaszadók közül 95-en dolgoztak a kérdőív kitöltésekor 51-en pedig nem. Ugyanez az arány a nem megváltozott munkaképességű emberek esetében egy kissé másképp alakul, 98-an dolgoznak a 116 főből és 19-en nem. Vagyis feltételezhető, hogy akinek a szervátültetés, vagy a dialízis nagyobb problémát okozott, az nagyobb arányban volt kénytelen választani a megváltozott munkaképességű státuszt, és a munkavállalásban is akadályoztatottabb. (3. ábra) Kíváncsiak voltunk arra is, hogy akik dolgoznak, azok megtudták-e tartani az eredeti munkakörüket. A válaszok alapján az 53 %-uknak volt erre módja, 15 %-a saját döntése alapján vállalt más munkát, és kisebb arányban voltak kénytelen másképp munkát vállalni. (4. ábra) MUNKAVÁLLALÁS ÉS KARRIER MÁSKÉPP Megváltoztatja a munkavállalási esélyeket a szervátültetés vagy a dializálás? Nem is olyan egyértelmű a válasz erre a kérdésre, hiszen minden történet más és más. A cikkben egy olyan felmérés eredményeit mutatjuk be, amely ennek a kérdésnek a megválaszolásához hoz közelebb minket. Megmutatja az azonosságokat és a különbségeket, és részben rámutat azokra az okokra, amelyek nehézséget jelentenek az érintettek számára. 1. 2. 3. 4.

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. NOVEMBER 25 Szekér Gergő TRAPI-NAPOK Azonban ismét csak különbséget lehet látni akkor, ha külön nézzük a megváltozott munkaképességű személyeket. Közöttük lényegesen nagyobb számban vannak, akik nem tudták folytatni az eredeti munkájukat. (5. ábra) Akik dolgoznak, de nem tudták megtartani a munkájukat, vagy nem az eredeti feltételekkel, azok a terhelést és a munkaidőt jelölték meg legfőbb akadálynak. Az egyéb körülmények között pedig többnyire az egészségükre ártalmas körülmények, kockázatok szerepelnek. (6. ábra) Azok közül, akik nem dolgoznak (70 fő) 47 szeretne visszatérni. Ők az állapotukat látják legfőbb problémának. (7. ábra) A szükségletek és igények szempontjából a továbbiakban együtt vizsgáltuk azokat, akik nem dolgoznak, de szeretnének elhelyezkedni, és akik ugyan dolgoznak, de váltani s zeretnének (102 fő). Akik szeretnének munkát vállalni, azok harmadának (32%, 33 fő) cél vagy elfogadható, hogy teljes állásban dolgozzon. Döntő többségük, 52%-uk (54 fő) inkább részmunkaidőben gondolkodik, a többiek teljesen rugalmasak a munkaidő tekintetében. A munkarend tekintetében a legtöbbször előforduló preferencia a délelőttös műszak (76), ezen belül 39 fő esetében kizárólag ez elfogadható forma. Azonban több műszakra és hétvégi munkavégzésre is többen nyitottak. A munkavégzés helyét illetően összeségében rugalmasak a válaszadók, csak 7 fő válaszolta azt, hogy kizárólag otthonról végezhető munkát (távmunka, bedolgozást) akar vállalni. 26 főnek az az igénye, hogy kizárólag munkahelyre bejárva dolgozzon. 66 fő többféle munkavégzési módot is el tud képzelni, és ennél a csoportnál is jellemző, hogy a hibrid munkavégzésre vonatkozó igény jelentős arányban megjenik, 58 fő. Arra a kérdésre, hogy vettek-e igénybe valamilyen segítséget azok, akik nem dolgoznak, de szeretnének, közel egyharmad arányban azt válaszolták, hogy nem. Akik pedig igen, azok elsősorban az online állásportálokat, vagy a személyes, baráti segítséget jelölték még. Ha pedig úgy tettük fel a kérdést, hogy mire lenne szükségük az eredményes álláskereséséhez, a legtöbben azt válaszolták, hogy információra, hogy hol érdemes állást keresni. Kisebb számban, de hasonló arányban átképzésre, újbóli orientációra és munkaerőközvetítőre gondolnak segítségképpen még a válaszadók. Bár a felmérés nem volt reprezentatív, segítséget nyújtott ahhoz, hogy inspirációt adjon a további közös gondolkodáshoz. Ezért ehhez kapcsolódóan meghirdettünk 2023. szeptember 29-re az országos konferencia programjai közé azt a workshopot, amely az érdeklődők számára elsőként mutatta be a felmérés eredményét, és lehetőséget adott a téma további megbeszélésére. A találkozón a személyes történetekből felszínre kerültek azon akadályozó körülmények, amelyek a felmérésben is megjelentek, de ezen túl egyéni megoldások is, amelyek segítettek átlendülni a nehézségeken, és inspirációként szolgálhatnak mások számára. Nagy öröm volt látni az egymás elfogadását, támogatását megjelenítő véleményeket, hozzászólásokat. Külön kitértünk arra, hogy hogyan lehet megkülönböztetni azokat az objektív külső nehézségeket, amelyeken nem lehet változtatni, azoktól melyekre lehet ráhatásunk. Beszélgettünk arról is, hogy az álláskeresés során elsőként a saját erőforrásaink számbavételére, és a képességeink fejlesztésére érdemes figyelmet fordítani, mert csak ezután lehet jól felhasználni az információkat, amelyeket akár a személyes kapcsolatainkon, akár az interneten keresztül elérünk. A Szövetség és az euJobs HR Group nevében szeretnénk megköszönni mind a kérdőív kitöltésében, mind a workshopon való részvételben az aktivitást. A törekvésünk, hogy válaszok és az elhangzottak alapján, a következő évben tovább vigyük a megkezdett együttműködést, és a Szövetség tagjai számára hasznos programokat és a munkavállalásukat segítő információkat nyújtsunk. Kóródi Edit euJobs HR-Gruop HR Bussiness Partner és sokszínűségi tanácsadó 5. 6. 7. SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 25

26 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER TRAPI-NAPOK Egy 2022-ben végzett nemzetközi kutatás alapján a magyarok önbizalma alacsonyabb a nemzetközi átlagnál. Tavaly augusztusban jött szembe velem az Önbizalomnövelde - program, idén szeptemberben pedig felkérést kaptam a Magyar Szervátültetettek Szövetségétől, hogy az országos találkozón meghívott előadóként tartsak a résztvevőknek programot. Hiszek abban, hogy önmagunk mély megismerésével hatalmas köveket tudunk elgörgetni magunk elől, hogy hozzáférjünk valódibb, önazonos énünkhöz. Az önbizalom számomra azt is magában hordozza, hogy ha mozgósítjuk erőforrásainkat, cselekvésre bírjuk magunkat és elindulunk a változás kalandos útján, egy valóban boldogabb és kielégítőbb élet felé léphetünk. Az eredeti szakmám szerint biológus-mérnök vagyok, ám 2000-ben karriert váltottam. Azóta trénerként és coachként dolgozom. A munkám során folyamatos megújulásra és fejlődésre van szükség, sokat olvasok szakmai jellegű könyveket, cikkeket, emellett konferenciákra járok, és részt veszek online és offline képzéseken is. Annak érdekében, hogy minden területen felkészült legyek, idén végeztem el a Metropolitan Egyetem szervezetfejlesztési szakát. Hosszú évek óta vizsgálom az emberek céljait és motivációit. Számos eszköz használatát sajátítottam el, hogy minél jobban tudjam előhívni a főleg vezetői pozícióban dolgozó ügyfeleim belső vágyait, erőforrásait. Szinte minden esetben az önbizalom a legnagyobb gátja a folyamatoknak, ezért sokat dolgozunk annak fejlesztésén. Amikor szembe jött velem az Önbizalomnövelde - program, nagy lelkesedéssel csatlakoztam. Programunk lehetővé teszi számomra, hogy Önbizalom nagykövetként segíthessek másoknak önmaguk felfedezésében és elfogadásában, hogy magabiztosan élhessék mindennapjaikat. Számomra az a siker, amikor az Önbizalomnövelde résztvevői ÖNBIZALOM HA AZ ÖNMAGUNKBA VETETT HITET ÉS BIZALMAT KÉPESEK VAGYUNK MEGERŐSÍTENI, AKKOR MAGABIZTOSSÁ VÁLUNK

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 27 TRAPI-NAPOK őszintén megnyílnak önmaguk előtt, és felfedezik magukban azt a szuperképességet, hogy ha az önmagukba vetett hitet és bizalmat – ami az alapja mindennek – képesek megerősíteni, akkor magabiztossá válnak. Nagy örömmel és izgatott várakozással vállaltam el a Szövetség felkérését. Tudtam, hogy ez a program most teljesen más lesz, mint az eddigiek, hiszen erős lelki bevonódással jár. A péntek esti rövid kis bemutatkozóm után egyre többen jelezték, hogy másnap részt szeretnének venni a programon, majd szombaton 36 fő jelent meg, ami rekord nagyságú csoportlétszám. Beszéltünk a félelmeinkről, ránéztünk arra, milyen belső erőforrásaink segítettek át a nehéz helyzeteken, próbáltuk megfogalmazni a szupererőnket. Mivel erős lelki munka ez, általános szabály, hogy mindenki csak annyit tár fel a belső munkájából, ami neki komfortos. A közösség ereje azonban a legfélénkebb résztvevőnek is kellő bátorságot adott a megnyilvánulásra. Mindenki szóhoz jutott, és mindenki odafigyelést kapott. A végén pedig az örömtapsolás szinte alig akart abbamaradni. Gombos Brigitta IdeaTeam Kft. Vezető tréner, coach, szervezetfejlesztési szaktanácsadó NÖVELDE NÉHÁNY VISSZAJELZÉS A CSOPORTTÓL: • Az egészet imádtam. • Sokat segített. Megtanultam, hogy bízhatok másokban és magamban. • Nekem sokat segített ez az alkalom. Megtudtam, mit gondolnak rólam a többiek, akiknek a kedves reakciói nagyon jól estek. • Nagyon hasznos, amit csinálsz! Folytasd! • Óriási motivációt adtál, mert nekem alig van önbizalmam. • Mikor lesz a következő? • Megható, felemelő érzés volt ezzel a csapattal együtt dolgoznom, és bízom benne, lesz még folytatása. Hiszen a saját önismereti utunk sosem ér véget.

28 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER TRAPI-NAPOK Megtisztelő volt a felkérés az elnök asszony részéről, hogy az egri Trapi-napok befejező napjára ajánljak programterveket két-három órában. Egyszerűnek látszott a feladat első hallásra, mégis amikor nekiláttam, eléggé elbizonytalanodtam. Rengeteg helyszín és program jutott eszembe, hiszen negyven éve élek Egerben, és aktív résztvevője voltam az idegenforgalom bizonyos szegmensének. Jelen esetben mégis más szempontok szerint kellett programokat ajánlanom. Az ország minden részéből lesznek vendégeink, különböző korosztályok, változó egészségi állapotban. Szóval mégsem volt olyan egyszerű, hogy mit is kínáljak. Az ország második legtöbb vendéget fogadó városa Eger már hosszú évek óta. Miért is van ez? Gárdonyi Géza regénye, az Egri csillagok, valamint a történelemkönyvekből ismert egri hős várvédők mítosza ismertté tette az egri várat. Kevés olyan ember van, aki eddig ne jutott volna el a várba, de akik mégsem, azok kedvéért szerepelnie kell egy programtervnek, hogy ezt a lehetőséget ne hagyják ki. Ezzel eldőlt, ez lesz az egyik program. Akik már több alaklommal is láthatták a várat, de magát a várost csak érintőlegesen tudták megnézni egy-egy ilyen látogatás alkalmával, azoknak ajánlottam a barokk belváros körbejárását egy olyan idegenvezető segítségével, aki évtizedek óta mesél a város értékeiről. Badacsonyiné Bohus Gabriella olyan tudással rendelkezik a városról, annak történelméről, és olyan történetekkel ismerteti meg a hallgatóságát, amik az útikönyvekben és weboldalakon nincsenek leírva. Ez lesz tehát a második lehetőség a városba látogató sorstársaink számára. A harmadik lehetőség legyen egy szokatlan, misztikusnak hangzó, de mégis általános látványosság a „Város a város alatt” program. Eger alatt tudniillik kilenc szintes pincerendszer húzódik. A háborúk alkalmával menteni kellett az embereket, az élelmet, a vagyontárgyakat és ki kellett tudni játszani a támadók zárógyűrűjét. Ezért aztán szorgos munkával nagyméretű pincék és utak kerültek kialakításra a város alatt. Természetesen ezek a pincék gyakran teltek meg borral, köszönhetően a borvidéknek. Ez ma is így van. Mutassuk meg, mi van a város alatt, így erre a kalandos sétára esett a választásom. Végül ennek a programnak lett a legmagasabb a látogatottsága, harminchatan vettek részt rajta. A csoportot én kisértem el a felfedező úton. A barokk város látogatói feleségem, Edit kíséretében, Gabika idegenvezetésével bővítették tudásukat a városunkról. A várat pedig Várkonyi József tagtársunk társaságában tizenöten igyekeztek meghódítani. Remélem, mindannyian jól érezték magukat, hasznos ismeretekkel és szép emlékekkel utaztak haza. Bízom benne, sikerült felkelteni az érdeklődésüket a városunk iránt, és legközelebb hosszabb ideig maradnak ebben a sok látnivalót kínáló történelmi városban. Fodor József Szervátültetettek Heves Megyei Egyesülete elnök F A K U L T A T Í V P R O G R A M O K A jól ismert város újrafelfedezése Táncra fel – ÖRÖMMEL! A tánc fiatalon tart és javítja az egyensúlyérzéket, valamint nem utolsó sorban vidámságot és felszabadultságot hoz az ember életébe. Ha pedig ennek az önfeledt mozgásformának örömtánc a neve, akkor a fantasztikus és mindig energikus Kiss Erzsébetet említjük, hiszen neve összeforrt az általa alapított magyarországi mozgalommal, és aki az idén is eljött közénk. Nekem volt szerencsém Erzsivel és a lelkes kis társasággal tartani. Egy nagy hangfallal és egy fotómasinával a kezemben lépdeltem velük az egri Park Hotel hátsó napozóterasza felé, hogy aztán olyat lássak, amit még soha! Én még személyesen nem vettem részt örömtáncban, úgyhogy kíváncsi voltam, mi is ez az egész. Először zene nélkül, csak lépések és mozdulatok. Egyszerűek, de együtt mégis összetettek, mindezek mellett 1 perc alatt megtanulhatók. És pont ez a lényeg. Nincs szükség sem előzetes tánctudásra, sem táncpartnerre. Különböző, nagyon ritmusos, régebbi és modern dallamok csendülnek fel és mindegyik zenére Erzsike külön mozgássort tanított be. Nekünk 10 félét, 1 óra alatt. S mivel a zene üteme mindig nyolcasokat ad ki és sok-sok refrén ismétlődik valóban már a második hallgatásra összeáll az összes mozdulat, s onnantól kezdve már csak élvezni kell az önfeledt és valódi örömet okozó táncot. Erzsike örömtánca idén is nagy sikert aratott, amiért most is nagyon hálásak vagyunk neki. Az egyre jobban eleredő eső dacára alig bírtuk abbahagyni a táncot, sőt a program végén többen is jelezték, hogy saját városukban is megkeresik az Örömtánc-program helyi lehetőségeit és bekapcsolódnak. A programról részletes információkat egyébként a szeniortanc.hu oldalon találtok. Én – aki első alkalommal tapasztaltam meg ennek örömét – csak ajánlani tudom. Táncra fel! Köszönjük Erzsike! Poós Gergő Nordic – WALKING A szombat délutáni programok közé idén is bekerült a nordic-walking, azaz a botos gyaloglás, melynek alapjait Szedlák Gábor segítségével igyekezetek elsajátítani a résztvevők. Ez egy bárhol, bármikor űzhető mozgásforma, de fontos a helyes technika elsajátítása, amire most az Érsekkert volt egy kitűnő helyszín. Poós Gergő

TRAPI-NAPOK Az idén már öt éves a Trapi GT! Hogy is kezdődött a története? Sokan megkérdezik ezt újra és újra Jánostól és tőlem is. Akkor most elmesélem. Hat évvel ezelőtt a Balázs, a férjem – aki egyébként a vesedonorom is –, azt mondta nekem egy hétköznap este, hogy szerezzek neki egy jó gitárost, mert egy jótékonysági fellépést ígértek a transzplantált gyerekeknek, de időközben néhányan elhagyták a zenekart. Emlékszem, ezen a napon a tévében láttam egy műsorban Karácsony János Jamest és családját, akik nagyon szimpatikusak voltak. Álmomban sem gondoltam soha, hogy ők az életünk részévé válnak. Még aznap este írtam neki egy üzenetet, amiben elmondtam, hogy mi történt, és megkérdeztem, hogy ezen a jótékonysági esten játszana- e Balázsékkal? A legnagyobb meglepetésemre másnap meg is érkezett a válasz: „azon a napon nincs koncertem, mély tisztelettel és alázattal megyek hozzátok játszani.” James és felesége, Ruzsics Andrea az első pillanattól kezdve megállíthatatlanul hozzánk tartoznak. Megalakult a Trapi GT. Tagjai: Karácsony János James, Pálfi Balázs és Kövecses Szabolcs, akit Balázs, mint jóbarátját hívott a zenekarba dobolni. Az MSZSZ alapításának húsz éves évfordulóját Parádfürdőn rendezte meg a Szövetség, itt hangzott fel először a Nem adom fel című dal a Trapi GT előadásában, és vált a közösségünk himnuszává. Nagy meglepetés és siker volt ez a koncert mindannyiunk számára. Jánost a szervátültetettek közösségének tiszteletbeli tagjává avattuk. Ezután folytatódtak az események: farsang, újabb Trapi napok, jótékonysági rendezvények. James és Andi jószolgálati nagyköveteink lettek, a rádióban, a tévében és mindenhol képviselnek és segítenek minket, transzplantáltakat és a Szövetséget. Most is sokat készültek a fiúk erre a jeles eseményre Balázs így emlékszik az előkészületkere: Ahogy immár öt éve, idén is elkezdtük szeptember elején Szabolccsal a készülődést fejben és gyakorlással is, az esedékes Trapi-napi koncertre. A negyedszázados évfordulóra tekintettel már augusztusban egyeztettem Jánossal, hogy idén a jól kiforrott dallistát ki kéne egészítenünk néhány újabbal is. Tetszett neki az ötlet, és a javasolt LGT - slágerekre hamar rábólintott. Megvolt a házi feladat, ezeket is alaposan össze kell próbálnunk Szabolcscsal, természetesen a korábban kigyakorolt dalok felfrissítése mellett. A közös gyakorlásra idén a munkahelyem szabadidőparkját választottuk, ahol egy alkalmas teremben, senkit nem zavarva heti egy alkalommal végigvettük az új és régi örökzöldeket. A szokásos izgalommal utaztunk szeptember végén Egerbe, ahol Jánosék érkezése után be is pakoltuk a hangszereket és a hangosítást a nagyterembe. A délelőtti programot követően gyors színpadberendezés, és kezdődhetett a dob öszszeszerelés, hangbeállás, mikrofonok és erősítők összehangolása. Majd a dalsorrendet átbeszélve Jamesszel végigjátszottuk az esti repertoárt, időnként megállva, újrakezdve, elismételve az egyes nótákat. János nagyon türelmes velünk, mint mindig! Jókedvűen instruál, int, segít nekünk szükség szerint, hisz itt nekünk van leginkább feladatunk az LGT- dalok gyakorlásával. Török doktor és Puporka Elemér is beálltak egy dalra, velük külön átvette a Nem adom fel részleteit, majd együtt is végigjátszottuk. Kis délutáni pihenő után már alig vártuk az esti koncert kezdetét. Ez nekünk mindig óriási élmény és feltöltődés. Idén is frenetikus buli sikeredett mind a közönség, mind mi, fellépők is remekül éreztük magunkat. Kár, hogy egy évet kell várni a következőre! Az idei koncertet a Mindenki című szám hívogató dallamával kezdte a banda. A közönséget becsalogatta a terembe ez az eddig közösen nem játszott nóta. A mára már himnuszunkká vált Nem adom fel című dalhoz csatlakoztak dr. Török Szilárd és Puporka Elemér szívtranszplantált is. Ezt, mint mindig, hangosan énekelte a közönség is. A Síneken pörgős ütemére ismét összeállt a kanyargós, vidám „embervonat”. A hangulat egyre fokozódott, nagyon jól éreztük magunkat. Az energia pozitív hatása szinte tapinthatóan jelen volt a koncerten, most jobban és erőteljesebben, mint máskor. Az Áldd meg a dalt érzelmes szövegével, James megható énekével csalt könnyeket többünk szemébe. A fergeteges buli hangulatot az Ő még csak most tizennégy, és a kihagyhatatlan Szólj rám, ha hangosan énekelek dalok hozták közénk. A sok régi mellett most új számok is megszólaltak. A Miénk itt a tér és az Embertelen dalt követően a ráadásban ismét felállt az öt főre kiegészült Trapi GT, és felhangzott újra a himnuszunk. A koncert után az együttes tagjai együtt fényképezkedtek a közönséggel. Szuper jó volt újra együtt! Reméljük, hogy sok közös élmény vár még ránk. Drága James és Andi, köszönjük! Pálfi Andrea Jubilált a Trapi GT koncert is ÖTÉVES A MAGYAR SZERVÁTÜLTETET TEK SAJÁT ZENEKARA SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 29

30 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER KÉPZETT BETEG PROGRAM Péntek Esős napon érkeztünk Monorra. Ázott arcunkon azonban rögtön megjelent az öröm, ahogy megpillantottuk Berente Juditot és Vajtó-Tilhof Ingridet, ahogy mosolygósan vártak minket a hotel regisztrációs pultjánál. A recepción átvettük a kulcsokat, elfoglaltuk a szobáinkat, és visszamentünk ismerkedni a többiekkel. Öt órakor vette kezdetét a hétvégi program, melyet Berente Judit, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke nyitott meg. Folytatásként Vajtó-Tilhof Ingrid alelnök bemutatta a Szövetséget, annak felépítését, tevékenységeit, hiszen ezt sokan nem ismerték még a jelenlévők közül. Szünetként megismerhettük a hotel gazdag és házias ízekkel elkészített svédasztalos vacsoráját, ahol az ismerkedés tovább folytatódott. Ennek jegyében telt az este további része is Gallus Edit családterapeuta és dr. Garai Dóra pszichológus-családterapeuta vezényletével. Kis csapatokra osztottak bennünket, ahol megbeszélhettük egymással, hogy kinek mi a legfontosabb emléke a szervátültetésről. Majd el is játszottuk, a többi csapatnak pedig ki kellett találnia, hogy mi volt ez az élmény. Volt vidám, szomorú és meghökkentő történet is, ezeken keresztül ismerhettük meg egymást. A végét egy bolondos kis játék zárta, és igazi, vidám, nevetős hangulattal búcsúztunk el egymástól aznapra. Szombat Reggeli után örömmel láttuk kezelőorvosaink érkezését, így nagy várakozással tekintettünk a nap elé. Az orvosi blokk programját dr. Grózli Csaba nyitotta meg, aki arról tartott előadást, hogy mit tehetünk mi, szervátültetettek magunkért, és mit tehetnek mások értünk a minőségi életért. Majd dr. Gerlei Zsuzsanna, a májtranszplantáltak egyik kezelőorvosa folytatta az előadást az immunszuppTudás, információ és barátok gyűjtése Monoron ÚJRAINDULT a Képzett Beteg Program Grózli Csaba Berente Judit Dr. Garai Dóra Dr. Gerlei Zsuzsanna Dr. Sandil Haboub Anita Dr. Wagner László A Magyar Szervátültetettek Szövetsége hoszszú kihagyás után novemberben ismét megrendezhette a Képzett Beteg Programot, ezúttal a májtranszplantált betegek számára. A betegedukációs programot most a Duna420 csapatának köszönhetjük, akik a nyári jótékonysági túrájukkal összegyűjtötték a szükséges pénzt, így lehetővé tették a program újraindulását.

resszív gyógyszerek hatásairól, mellékhatásairól. Amikor a doktornő rátért a gyógyszerek és a gyógynövények kölcsönhatásaira, szorgosan elkezdtünk jegyzetelni, hogy el ne felejtsünk valamit. Az előadások fél órásak voltak, de hogy ne lankadjon a figyelmünk, szellőztetés mellett Kiss Erzsike testnevelő jól megtornáztatott minket, így a figyelmünk fenntartható volt. Másik kezelőorvosunk, dr. Sandil Haboub Anita előadásában a transzplantáció előtti és utáni gasztroenterológiai problémákról és azok megoldásairól beszélt. Érdekes, de félelmetes volt a téma, hiszen sokan tapasztaltuk és tapasztaljuk magunkon ezeket a betegségeket, tüneteket. Az ismételt torna után dr. Wagner László következett, nem könnyebb témával, mint a májtranszplantáció utáni cukorbetegség kérdésével. Ezt is sokan tapasztalhatják magukon, hiszen visszautalva Gerlei doktornő előadására, az életmentő gyógyszereinknek is lehet az egyik mellékhatása a cukorbetegség. Wagner doktor beszélt még újszerű megoldásokról is, ami sok szervátültetettet is érint. Egy nagyobb lélegzetű szünet után érkezett az a program, amit mindannyian nagyon vártunk: szabadon lehetett kérdezni Gerlei doktornőtől és a két asszisztensétől, Krisztinától, Vikitől, továbbá Vitéz Andrea főnővértől. Ez ritka alkalom, hiszen a kontrollvizsgálatok alkalmával nagyon sokan vagyunk, és szűk az idő. Ki is használtuk az alkalmat. Több kérdés is felvetődött a kilökődés gátló gyógyszerekkel kapcsolatban, az étkezésről, gyümölcsökről és még a nőket érintő menopauzáról is. Ebéd után szabadprogram következett, végre a nap is kisütött, így sokan kimentünk, hogy felfedezzük a hotel szabadtéri részét. Jó volt a tóhoz kisétálni, beszélgetni a kacsákkal, vagy a lovakat megnézni. Volt, aki bent maradt, hiszen wellness részleg is kényeztette a vendégeket. A röpke szusszanás után pedig folytatódtak az előadások az életmód blokkal, amit Zsibrita Kinga vesetranszplantált dietetikus tartott. Érdekes volt a téma, az okostányér alkalmazása is szóba került. Ez egy olyan letölthető program, ami megmutatja, miből milyen mennyiséget fogyasszunk egy nap. Kingánál bárki jelentkezhetett a továbbiakban, akár fogyással vagy étkezéssel kapcsolatban. S ha már ennyit ettünk, vagy nem ettünk, témába vágó volt a folytatás dr. Grózli Csaba vezényletével, hiszen a mozgás és a sport szerepe volt a téma. A folytatásban pedig kimondottan a szervátültetettek sportjai, illetve azok hazai és nemzetközi rendszere kapott helyet Berente Judit előadásában. Mindegyik gazdagon illusztrálva képekkel, hiszen a mozgás nagyon fontos számunkra, és ha valaki kedvet kap a sportolásra, akkor az előadásból megtudhatta, hogy kinél és hol tudja felvenni a kapcsolatot. Mind a két előadó sportol, így mint példakép tekinthettünk rájuk, Judit pedig mint vesetranszplantált, kiemelkedő teljesítményeket is elért a világversenyeken. A szünet után Kiss Erzsébet testnevelőtanár, újságíró mutatkozott be. Tőle is a mozgás fontosságát hallhattuk. Bemutatta Öngyógyító emberek című kötetét, és mesélt a benne szereplő személyekről. Már estébe hajlott az idő, mikor az aznapi utolsó előadásra került sor, rendhagyó módon ez először, mégpedig az én előadásomban. A kultúra szerepéről és jótékony hatásairól beszéltem, mint a fotózás, zene, olvasás, vagy akár a kézimunka és a tánc. A tánc pedig meg is valósult vacsora után. Erzsike katonás vezényletével igazi örömtáncot járhattunk az est lezárásaként. Mindenki nagyon élvezte a mozgás és az örömtánc jótékony hatását. Ezen a napon már, mint jól ismert sorstársak nevettünk egymásra, és térhettünk nyugovóra. Vasárnap Fáradtan, rengeteg információval eltelve indultunk neki a napnak. Hol sírva, hol nevetve hallgattuk végig Gallus Edit és dr. Garai Dóra előadását a szervátültetéssel járó lelki nehézségekről. Közben kérdeztünk, történeteket hallgattunk, papírzsebkendőket osztottunk, de lelkiekben feltöltődtünk. S mikor Berente Judit megtartotta a záróbeszédét, és a meglepetésvideót néztük, ami a három napot foglalta össze képekben, akkor mindenki szemében könnyek csillogtak. A tartalmas svédasztalos ebéd után ezekkel az útravalókkal indultunk haza, és éreztük, hogy mennyivel gazdagabbak lettünk. Tudással, információkkal és barátokkal. Köszönjük, hogy ott lehettünk! Nagy Mara KÉPZETT BETEG PROGRAM SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 31 Zsibrita Kinga Nagy Mariann Mara Gallus Edit

32 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER SZÍVÜNK NAPJA Az idei Szívünk napja különleges helyszínen került megrendezésre, hiszen szeptember 24-én a Városligetben a Néprajzi Múzeum adott otthont a rendezvénynek. Önkénteseink a szomorkás, esős idő ellenére már reggel 9-kor berendezték a bemutató sátrat, a Szervusz újságot és a Millió lépés szórólapjait kínálták az érdeklődőknek. A rendezvény az aktív testmozgás népszerűsítésére is vállalkozott. A programon együtt futott dr. Hartyánszky István szívsebész és Monostori Tibor szívátültetett sorstárunk. A színpadon 10-órától folyamatosan zajlottak az ismeretterjesztő orvosi előadások. A jelenlévők többek között információt kaptak arról, hogy az elhízás miként járul hozzá a szívbetegségek kialakulásához, hogy ezt megelőzendő a Sport egy életen át programmal hogyan tudjuk csökkenteni a kockázatot. Előadást hallottunk általunk is ismert kardiológusoktól arról, hogyan előzhető meg a szívelégtelenség. Dr. Borbély Attila és dr. Sax Balázs azt is megerősítette, hogy a mozgás a transzplantáció után is sikeres gyógymód a testünk karbantartásra. Külön emelte a program hangulatát Puporka Elemér – aki szívtranszplantált - gitárkíséretével Csarnai Edit jógaoktató bemutatója. Ezúton is köszönjük a Magyar Kardiológusok Társaságának az ismételt meghívást, az önkénteseknek a segítő közreműködést. Tóthné Pataki Csilla

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 33 20 JUBILEUM A Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (VIMOR) november 18-án ünnepelte 20 éves fennállását a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának tantermében. Az ünnepi rendezvény díszvendége dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja (korábbiakban egészségügyért felelős államtitkár) volt, akinek az egyesület díszoklevél - átadásával köszönte meg segítségét a direkt vírusgátló gyógyszerek magyarországi bevezetésében. Az eseményre az egyesület tagjain kívül meghívást kaptak a vidéki betegegyesületek, illetve azok, akik az elmúlt években segítették az egyesület munkáját. Nagy öröm volt, hogy többen eljöttek azon orvosok közül is, akik az elmúlt években rendszeresen tartottak tudományos előadásokat a betegségben érintettek számára. Nagy Antalné elnökasszony köszöntő szavai után első előadóként dr. Werling Klára docensasszony számolt be a 2003-ban alapított Egyesület munkájáról. Az elmúlt 20 évet három nagy korszakra bontotta. Az első a megalakulás utáni évek, amikor a legfontosabb feladat a betegek szakszerű tájékoztatása volt, illetve a társadalomban meglévő alaptalan diszkrimináció, a megfertőződés veszélye miatti túlzott félelmek elleni küzdelem. Az egyesület háromhavonta rendszeresen szervezett előadásokat, a vírusbetegek világnapjához kapcsolódóan pedig médiakampányokat. A második korszak 2011 és 2013 közé tehető, ezt az új, hatékonyabb gyógyszeres kezelések minél előbbi magyarországi bevezetéséért való küzdelem jellemezte. Az ezt követő időszak évei a lakosságot célzó figyelemfelhívás, a szűrőprogramok szervezése jegyében teltek az egyesület életében. Az egyesület szervezésében elindított VIMOR klubban 2014-től közvetlenebb hangulatban volt lehetőség a betegek kérdéseire válaszolni. Az évek alatt sok barátság is szövődött az egyesület tagjai között. Az elmúlt évek munkájáról dr. Nemesi Krisztina vetített pár – emlékeket ébresztő – képet. A hepatitis C-fertőzés gyógyításában az utóbbi 20 évben, a jóval hatékonyabb terápiáknak köszönhetően bekövetkezett sikerről dr. Hunyadi Béla professzor tartott részletes beszámolót. Ő már korábban is tartott előadást a betegeknek. Elmondta, hogy ma már a betegek majdnem 100%-a meggyógyítható már az első antivirális kezeléssel. Külön hangsúlyozta azonban, hogy nem mindegy, mikor válik valaki vírusmentessé, mert ha a máj már súlyosan károsodott, akkor a vírusmentesség sem teszi lehetővé a máj teljes gyógyulását. Jelenleg a szűrés és a minél előbbi kezelés lenne a legfontosabb, de hazánkban pillanatnyilag államilag finanszírozott szűrőprogram erre a betegségre nincs. Utolsó előadóként dr. Gerlei Zsuzsanna, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika főorvosa számolt be arról, hogy milyen öröm volt orvosként megélnie, hogy a hepatitis C-vírussal fertőzött betegeit az új kezelésekkel már teljesen meg lehet gyógyítani. Adatokkal mutatta be, hogy jelenleg hepatitis C-fertőzés miatt a korábbinál már jóval kevesebb májtranszplantációt kell végezni. Időben felismert és kezelt betegség esetén ez a szám pedig még tovább csökkenhet. A jelen lévő szakemberek egyetértettek abban, hogy a jövő nagy feladata a rizikócsoportba tartozók országos szűrésének megszervezése. A tudományos program után állófogadással és az egyesület születésnapi tortájának felvágása mellett kötetlen, baráti beszélgetéssel zárult a rendezvény. dr. Nemesi Krisztina A VÍRUSOS MÁJBETEGEK ORSZÁGOS EGYESÜLETE 20éves

34 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER Öt éve avatták fel Kiskunfélegyházán az ország első olyan emlékhelyét, ahol a szervátültetettek és a donor hozzátartozói közösen emlékezhetnek azokra, akik szerveikkel emberek életét mentették meg. s A megemlékezéssel egybekötött szakmai fórum Csikósné Kiss Irma, a Szervdonor Családokért Alapítvány alapítójának kezdeményezésére valósult meg. Az eseményen elmondta, fiuk 12 évvel ezelőtt szerveivel három embernek adott esélyt egy új és jobb minőségű életre. Abban bízik, hogy az ismert donorok emlékműve EGYÜTT EMLÉKEZTEK MEG A DONOROKRÓL MEGEMLÉKEZÉS A HOZZÁTARTOZÓK ÉS A SZERVÁTÜLTETETTEK FÉLEGYHÁZÁN Csikósné Kiss Irma Szeptember 27-én Kiskunfélegyházán a Szervdonorok emlékműavatásának 5. évfordulóján vett részt egyesületünk kis csapata. Egyik tagunk, Szentiné Tóth Erika gondolatait szeretném megosztani az esemény kapcsán: „Az utóbbi időben elkezdtem keresni a csodákat, és meglepő módon ott tolonganak a szemem előtt. Egyik jön a másik után. A sorstársaim és én is egy-egy gyönyörűséges és megható dolog részesei vagyunk. Az, hogy ezeket megélhetjük, egy másik, legtöbbször ismeretlen embernek köszönhetjük. Nekik tisztelgünk, amikor évről évre ellátogatunk Kiskunfélegyházára a szervdonorok emlékhelyére, és elhelyezzük a tisztelet virágait és mécseseit, immáron 5. alkalommal. Köszönet és hála a donoroknak és családtagjaiknak!”

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 35 MEGEMLÉKEZÉS állomás lehet az érintett családok számára a lelki gyógyulás hosszú és fájdalmas útján és ahol szervátültetettek, valamint donor családok együtt fejezhetik ki hálájukat. Elmondta, a felavatáskor 2018-ban négy donor neve került fel az emlékműre, ma már 16 név olvasható rajta. s A szervátültetettek nevében Berente Judit, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, több mint 28 éve él beültetett vesével és nagyon hálás annak az ismeretlennek, akinek segítségével most itt állhat. Hangsúlyozta, igyekszik úgy élni, hogy meghálálja az ajándékba kapott életet. Felidézte azt is, amikor megtudta, hogy új vesét kap kettős érzés járta át. Egyfelől boldog volt az új esély kapujában, de azt is tudta, hogy valaki meghalt. – Tudtam, hogy a donor halála és az én műtétem között nincs ok-okozati viszony. Tehát nem azért halt meg, hogy én élhessek. Meghalt és én élhetek. Ezt a tényt azonban nagyon nehéz helyre tenni magunkban. Ezért is tartom fontosnak a szervátültetettek és a donor hozzátartozók között kibontakozó kapcsolatot, amiben nagyon fontos szerepe van a félegyházi Csikós családnak – hangsúlyozta Berente Judit. s Arról is beszélt, hogy mindig szerette volna megismerni a donorja családját, de félt a reakcióktól. Felidézte, hogy 1997-ben részt vette Sidney-ben a szervátültetettek világjátékán, ahol a donorcsaládok adták át a díjakat a sportolóknak. – Látszott, hogy számukra örömet okoz, hogy ott lehetnek velünk. Amikor hazajöttem éreztem, hogy nálunk hatalmas szakadék van a két fél között. Hiszen mi kapunk egy új lehetőséget, de ki törődik a donorcsaládokkal? 2001-ben állítottunk egy kopjafát a Fiumei úti temetőben, ahol leróhatjuk a hálánkat a donorok előtt. Ez az emlékhely volt az, amely összehozott bennünket a Csikós családdal, akik szintén keresték a kapcsolatot a transzplantáltakkal. Egy nagyon szép együttműködés kezdete volt, amikor végre Irmáék által arcot öltöttek azok az emberek, akiknek mi az életünket köszönhetjük. Ez a kapcsolat azóta is tart és egyre több közös programunk van – összegezte Berente Judit. s A szervadományozási folyamatról is szó volt a szakmai fórumon. Elhangzott, hogy hazánkban a vélelmezett beleegyezés elve van érvényben. Tehát, ha valaki életében nem tiltotta meg írásban, hogy a szerveit agyhalál esetén transzplantációs célokra felhasználhatják, akkor vélelmezik az illető beleegyezését (kivéve kiskorú esetében) és a szervkivétel elvégezhető. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy fontos lenne tudatosítani az emberekben, hogy sokkal gördülékenyebb lehet a szervdonáció, ha még életünkben döntést hozunk saját szerveink halálunk utáni adományozásáról. A döntés meghozatala személyes felelősségünk, amellyel halálunk esetén gyászoló szeretteink terhét is megkönynyítjük. s Dr. Domján Mihály szakpszichológus, családterapeuta arról számolt be, hogy vezetésével 2019 óta csoportfoglalkozás működik a városi könyvtárban –és ma már online formában is – melynek keretében a donor hozzátartozó családtagok közösen élhetik meg a gyász különböző fázisait, elmondhatják fájdalmukat, de az apró örömöket is megoszthatják egymással, ezzel is támaszt nyújtva hasonló sorsú embertársaiknak. A csoportfoglalkozáshoz transzplantáltak is csatlakoztak, így a közös beszélgetések és meghallgatások során szép lassan lebontják a két csoport között húzódó falat. Forrás: baon.hu Fotók: Vajda Piroska Dr. Domján Mihály Dr. Lovas András Berente Judit Holczinger Emese OVSz koordinátor

A Szervdonációs és Transzplantációs Világnap alkalmából a Szervátültetettek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Sportegyesülete is megrendezte a hagyományos megemlékezést Szolnokon, Lukács Edit szervezésében. A Tiszai hajósok terén, a Hősök szobránál gyűltünk össze, mint az egyesület tagjai és támogatói, akiket Lukács Edit, az egyesület titkára köszöntött. A megemlékezés folytatásaként Berente Judit, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke, az Egyesület elnökhelyettese mondott beszédet, aki a donorok fontosságáról, és a transzplantáltak életminőségéről beszélt. A megemlékezés végén saját verssel emlékeztem meg a Donorokról, akiknek köszönhetően új életet kaptunk. Egy-egy szál virágot helyeztünk el az emlékhelyen, majd fáklyás felvonulással átsétáltunk a Tiszavirág hídon. A naplemente csodálatos látványt nyújtott, és méltó keretet adott a megemlékezésnek. Nagy Mara Emlékezés Az ismeretlen donorok emlékfájánál Emlékezni jöttünk mi élők a holtakért, Kiknek köszönetet mondunk mindenért életért. Akiknek nem tudjuk se életét se korát, Csak azt, hogy siratja őket családja és a sok jó barát. Ki kell hát mutatnunk hálánk jelképével, Ezzel az emlékfa méltó ültetésével. Százaknak, ezreknek neve felkerülhetne, Ám szívünkben őrizzük soha nem felejtve. Sokszor kegyetlen a sors, kérdezzük is miért? Ő szenvedett és elhunyt, nem is tudja kiért? Szervét adta valakinek, hogy az tovább éljen, Ő pedig pihenjen odafönt az égben. Van, viszont mikor a családtagtól kapod az új szerved, Rácsodálkozol mikor ébredéskor őt látod melletted. Szülő a társának, gyerek az anyjának, Sokszor titok fedi, csak a riasztásra várnak. Mennyi vívódás, ítélet az előzmény, Hogy fogadhatod el? - szól a közvélemény. Hogyha te felépülsz, és elmegy a másik, Lelkiismereted megnyugszik? vagy utána vágyik? És itt jön a SZERETET, amely nem ismer határt, Se félelmet, se aggódást, csak reményt keltő hatást. Donor szó mit jelent? - tudjuk a jelentést, Hogy ébren tartsuk, itt vagyunk a sose múló felejtést. Köszönjük az esélyt, mit tőletek kaptunk, Az emlékfával megháláljuk, mert életre vágytunk. Fogadjuk, hogy megbecsüljük az életet adó szervet, Köszönjük az önzetlenül tőletek kapott Kincset! Kiss Erzsébet, önkéntes segítő Donációs nap SZERVDONÁCIÓ ÉS TRANSZPLANTÁCIÓ VILÁGNAPJA 36 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER Debrecen Szolnok

A Szervdonációs és Transzplantációs Világnap alkalmából már harmadik alkalommal találkoztak a Transzplantáltak Veszprém Megyei Egyesület tagjai. A megemlékezés helyszíne a Sümegen található Ismeretlen Donorok emlékére állított kopjafánál volt. A lemenő nap fényéből átmenő fáklyák fénye által megvilágított kopjafa, hátterében található várral csodálatos látványt nyújt az oda látogatóknak. Néma fejhajtás és hálás emlékezés az ismeretlen donorra kinek örök köszönettel tartoznak. A séta – mely ezután a várig tart –, amolyan zarándokmenet. Fáklyával a kézben lassan, halkan beszélgetve, meredek emelkedőn vezet az út a Sümegi vár kapujáig. Egy év ismét eltelt, mi szerencsére boldogan emlékezhetünk újra! Bízunk benne, hogy még hosszú ideig tehetjük ezt. „A hála az egyetlen igazi, autentikus ima; minden más ima csalás, hamis, mesterkélt. Ez a hála épp úgy emelkedik ki belőled, mint rózsából az illat...” /Osho/ Sebestyénné Erdélyi Zsuzsanna Szegeden október 14-én, a Transzplantáció és a Donáció Világnapján. Hagyományainkhoz híven egyesületünk sétával rótta le tiszteletét és háláját a szervdonoroknak és családtagjaiknak, valamint a transzplantációt és az utógondozást végző egészségügyi dolgozóknak. A szegedi Szent István térről indult el több mint 30 résztvevővel fáklyás menetünk, és a Dómnál ért véget, ahol kis megemlékezéssel fejeztük ki hálánkat donorjainknak. Először Szentiné Erika Tóth Ágnes: Transzplantáció után című versét mondta el érzelmektől áthatottan, majd Homonyik Sándor: Sose búcsúzz el című dala csalt könnyet szinte mindenki szemébe. Örömünkre megtisztelte sétánkat a Transzplantációs Klinikáról Dr. Hódi Zoltán és családja, Dimovics Aranka, valamint a nővérek közül többen velünk voltak ezen a megható, szép estén. “Aki elfelejti a hála nyelvét, sosem lesz beszélő viszonyban a boldogsággal” /John Robbins/ Junó Mária és Szenti-Tóth Erika Szeged A Szervátültetettek Veszprém-megyei Érdekvédelmi és Sport Egyesületének megemlékezése SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 37 SZERVDONÁCIÓ ÉS TRANSZPLANTÁCIÓ VILÁGNAPJA Szeged Sümeg

38 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER SZERVDONÁCIÓ ÉS TRANSZPLANTÁCIÓ VILÁGNAPJA Már mondhatjuk, hogy a Transzplantációs Világnapon minden évben részt veszünk a SPAR Budapest Maraton Fesztivál első napján, ahol az idén 68 nevezésünk volt, amit hagyományosan a Trappancs Egyesület szervezett. A legkisebb résztvevőnk 6 éves volt, a legtapasztaltabb pedig 70 éven felüli. Veseátültetett és májtranszplantált résztvevőink mellett szívtranszplantált és tüdőátültetett futóink és gyaloglóink is voltak a hála és tisztelet lépéseihez. Nem tudjuk, hogy pontosan hányszor hangzott el a hangosbemondóban, hogy a szervátültetés életet ment, mert egy idő után már nem tudtuk számolni. Nagyon örültünk neki, hogy rengeteg gyerek tartott velünk ezen a napon és mi nagyon büszkék voltunk rájuk is. 12 önkéntes segítette - a BSI-től térítésmentesen kapott óriási sátorban - a nap zökkenőmentes lebonyolítását, melyet a médiacsapat igyekezett megörökíteni. Felejthetetlen élmény marad ez a nap mindannyiunk számára, és megmutattuk, hogy milyen erős közösség vagyunk mi, szervátültetettek, akik nemcsak egymást támogatjuk, hanem azokat is inspiráljuk, akik még várakoznak a szervátültetésre, vagy éppen új szervet, új esélyt, új életet kaptak – a résztvevők közül volt valaki, éppen aznap ünnepelte az első „májszületésnapját”. A Fogyatékosok Diáksport Szövetsége (FODISZ) által szervezett Esélyegyenlőségi futamon több mint 20 szervátültetett állt rajthoz, és együtt érkezett célba. Szív-, tüdő-, vese- és májtranszplantáltak együtt küzdötték végig a távot, amelynek végén sokan kapták meg életük első érmét, melyet nagyon jó volt látni! A gyaloglótávot választó szervátültetettek nagy lelkesedéssel vágtak neki a 2,3 km-es távnak, amelyet együtt teljesítettek. A célba érkezés után nagyon megható volt látni az örömöt és a könnyeket a csapattársak arcán, akik együtt léptek át a célkapun megmutatva, a szervátültetés nem akadály a sportolásban sem. A 4x2 km-es váltófutáson 9 érdekes és inspiráló csapatunk indult, akik mindannyian a szervátültetés fontosságára hívták fel a figyelmet. Különösen büszkék vagyunk a legfiatalabb futóinkra, Jankára és Janikára, akik testvérek és mindketten májátültetettek: 6- és 7 évesek. Természetesen nem volt könnyű nekik, de szerencsére két segítőtársuk is volt, Gelencsér Robi és Zilaj Csaba, akik a saját futásuk után visszamentek értük, és kézen fogva futották le velük a 2 km-t. Szükség is volt a biztatásra, kb. 400 méterenként érezték úgy, hogy már eleget futottak és szeretnének visszamenni anyához, de hátranézve megnyugodtak: az édesanyjuk természetesen követte őket és nagyon büszke volt rájuk ezen a napon is. …mert a szervátültetés életet ment!

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 39 Az elsőnek induló futóink között volt két orvosunk: Dr. Mikes Bálintnak – a Bókay Gyermekklinika gyermeknefrológusának – és Dr. Patonai Attilának – a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika belgyógyászának - is váltóbot van a kezében: nem véletlenül. Két különböző csapatban futottak a váltó első embereként: a doktorok csatáját döntetlenre futották - másodpercre pontosan, összehangoltan - mint a mindennapokban - együtt futottak, együtt mozogtak és együtt adták át a váltóbotot a csapatuk következő - transzplantált - futójának, akik a mindennapokban hozzájuk járnak kontroll vizsgálatra. A Trappancs csapat tagjai is nagy elismerést érdemelnek, akik a Bókay Gyermekklinika veseosztályáról érkeztek. A csapatvezető Mikes Bálint doktor volt, aki három általa kezelt vesetranszplantált gyerekkel alkotott közös csapatot: Anna 12 éves, 7 hónapja vesetranszplantált, édesapja egyik veséjét kapta, Dominik 15 éves, 10 éve vese- és májtranszplantált, Gergő 9 éves és kétszeres veseátültetett, akit édesanyja kísért a távon. A jószívűek csapatának neve is jelzi, hogy milyen különleges emberek alkották. Fülöp Angéla, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet asszisztensnője volt a csapat első futója, őt követte három szívátültetett csapattársa: Juhász Zoli, Fülöp Ádám és Weinber Zsófi, akik mindhárman megmutatták, hogy a szívátültetés után sincs lehetetlen. Dr. Patonai Attila ismét csatlakozott hozzánk, és most is két általa gondozott májtranszplantált ifjú hölgy voltak a csapattársai: Gyurkó Alexandra és Gulyás-Németh Georgina, valamint Ekler Luca világbajnok paraatléta egészítette ki ezt a csapatot. A májtranszplantált gyerekeknek Csizek Zsófia doktornő lett volna a kísérője, de sajnos egy gonosz vírus megakadályozta ebben. Domonkos Ádám - májtranszplantált úszónk - bátran felajánlotta, hogy bár másik csapat tagja, beugrik ebbe a csapatba is, végül barátnője, Rácz Petra futott elsőnek. A gyerekek között volt Patrik (8,5 éves), Máté (13 éves) és Janka (6 éves), akik mindannyian csecsemőkoruk óta élnek új májjal. SZERVDONÁCIÓ ÉS TRANSZPLANTÁCIÓ VILÁGNAPJA 400 méterenként érezték úgy, hogy már eleget futottak

40 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER Az atléták között világ- és Európa - bajnokaink is képviselték magukat. Gelencsér Róbert veseátültetett- és Zilaj Csaba csontvelőátültetett átültetett atlétánk mellett Domonkos Ádám májtranszplantált úszónk és Simon Dezső - szintén csontvelőátültetett - is remek időt értek el. A következő csapatban vese-, szív- és májtranszplantált sportolóink egy egészséges testvérrel egészültek ki. A Nagy Réka, Radó Péter, Márkus Pál és Dorci alkotta négyes bizonyította, hogy együtt erősebbek. Veseátültetett testnevelőtanárunk, Kovács Viktor Ákos Orosházáról érkezett. A Millió Lépés fejlesztőinformatikusa, Németh Veronika lett a váltótársa. A váltóbotot a veseátültetett Gyömörei Vivien kapta meg tőle, aki a 7 éves májtranszplantált Janikának adta át. A nyolcadik csapat is az egységet képviselte: Réka édesanyja, Szalay Éva indította el a futást, akitől májtranszplantált bowlingozónk, Balogh Sándor vette át a stafétát. A harmadik futó betegsége miatt Réka ismét futott egy kört, majd a veseátültetett Dudásné Anita zárta a versenyt. A hozzátartozók sem maradtak ki a mókából. Transzplantált atlétáink – Robi és Csaba - családtagjai is összeálltak egy csapatba. Gelencsér Judit, Kata és Viki, valamint Zilaj Szilvia a legjobb időt futották ezen a versenyen. Köszönjük mindenkinek, aki részt vett ezen a napon és gyaloglással, futással, vagy önkéntes munkával segítette a Transzplantációs és Szervdonációs Világnapot 2023-ban is. Jövőre Veletek ugyanitt! Feszt Tímea SZERVDONÁCIÓ ÉS TRANSZPLANTÁCIÓ VILÁGNAPJA

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 41 SZERVDONÁCIÓ ÉS TRANSZPLANTÁCIÓ VILÁGNAPJA

42 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER ÉLŐDONOROS TÖRTÉNET Mihályi Helga közgazdász, tanár, sportrajongó, társaság- és magánykedvelő szociológus, aki a Miskolci Egyetem Bölcsészkarának a Tanszékén tanít. Példaképe az édesanyja, aki szintén vesebeteg volt, és aki még megélhette azt a napot, amikor 3 évvel ezelőtt Helga vesét kapott a testvérétől. A nagyapám a születésem előtt pár hónappal halt meg 1974-ben, amikor kiderült, hogy vesebeteg. Sajnos nagyon későn fedezték fel a betegségét, gyakorlatilag utolsó stádiumban volt, és ahhoz képest, ahogy kiderült, két hónap múlva meg is halt. Csak 42 éves volt. Akkor még a betegségről sem igazán tudtunk, arról pedig semmit, hogy ez esetleg valamiképpen öröklődhet. Anya 40 éves volt, amikor kiderült, gyakorlatilag nem működik a veséje. Akkor fel is merült, hogy ez valami öröklődő családi történet lehet. Vizsgálni nem vizsgálták, azt Anya sem hagyta, tehát nem történt biopszia, vagy genetikai vizsgálat, de valószínűsíthetően valami fajta öröklődő betegség volt az oka – ekkor 1993 volt. Anya – Korinthus Katalin - úgy volt négy évig országgyűlési képviselő, hogy hasi dializált. Aztán 2020-ig hemodializáltként dolgozott, illetve volt 1998-ban egy veseátültetése, de az élete legrosszabb éve volt. Bár a beültetett vese beindult, és néhány hónapig működött is, mégis majdnem fél évig ágyban fekvő betegként élt, aztán amikor kivették a veséjét, akkor rendeződött az állapota. Ő nem is került soha többet transzplantációs várólistára, mert nem akarta. Nekem érettségi környékén derült ki a vesebetegségem: onnantól kezdve időnként eljártam vérvételre, és akkor lehetett már látni, hogy – talán minél később – nekem is a végstádiumú vesebetegség lesz az utam. Nagyapámról nem tudjuk a dolgokat, anyáék hárman voltak testvérek, Édesanyám volt a legidősebb, nálunk ketten vagyunk a húgommal testvérek. Talán a családban a legidősebb gyerek örökli ezt a betegséget. Innentől kezdve barátkoztam a gondolattal, hogy majd valami lesz. Anya nagyon jó példa volt nekem. Végig aktív életet élt 27 év dialízis mellett is. Reggelente hat órára ment dialízisre, ott 10-11 óra után végzett, és ment csinálni a dolgát. Kb. 20 évig a Borsod Megyei Vesebetegek Egyesületének a vezetőjeként dolgozott, illetve a VORSZ elnökségi tagja volt haláláig. A vesebetegség nem jelenti azt, hogy fel kell adni az álmainkat és a céljainkat. De azt jelenti, hogy oda kell figyelnünk az egészségünkre és az életmódunkra. Fontos rendszeresen ellenőriztetni a vesefunkciónkat, és követni az orvosok tanácsait. Ha szükséges, akkor vállalni a dialízist vagy az átültetést, és elfogadni a segítséget, amit kaphatunk. Nem vagyunk egyedül ebben a harcban, sokan vannak, akik hasonló helyzetben léteznek, és akik támogatnak minket. Én úgy éltem meg ezt a dolgot, hogy ennél sokkal rosszabb is lehetne, ha olyan gyógyíthatatlan betegségem lenne, amire nincs gyógymód, amire nincs dialízis, aminek nincs túlélési lehetősége. Úgy éreztem, hogy ezt kaptam a sorstól, és ezzel kell megbarátkoznom. Édesanyám nagyon jó példa volt arra, hogy így is lehet élni, és nincs vége a világnak. Próbáltam minél teljesebb életet AMI NEM RAJTUNK MÚLIK, azt el kell fogadni! A vesebetegség nem jelenti azt, hogy fel kell adni az álmainkat és a céljainkat.

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 43 ÉLŐDONOROS TÖRTÉNET élni: amikor 2013-ban külön folytattuk az utunkat az addigi férjemmel, akkor elhatároztam, hogy mostantól minden évben legalább kétszer elutazom valahova messzire addig, amíg lehet, és ezt be is tartottam: így jártam be a fél világot. A jogosítványom lejárt 2017 elején, ezért elmentem a háziorvosomhoz, hogy megújítsam. A vizsgálat során kiderült, hogy nagyon magas a vérnyomásom, ami aggasztó jel volt. A háziorvos azonnal elküldött vérvételre, ahol a kreatinin szintem is magasnak bizonyult. Ekkor már tudtam, hogy közeledik az idő. Próbáltam követni az előírt diétát, de nem láttam sok értelmét, mert nem éreztem magam jobban tőle, a dohányzás, kávézás és az alkohol fogyasztása pedig addig sem jöttek szóba. Aztán felvetődött, hogy műeret kellene készíteni a dialízishez, de ez nem sikerült, mert túl vékonyak voltak az ereim, pont úgy, mint édesanyámnak. Kétszer próbálták meg, de mindkétszer sikertelenül. Közben elkezdődtek a vizsgálatok, hogy felkerülhessek a vesetranszplantációs várólistára, ami 2017 szeptemberében meg is történt. Ekkor még nem gondoltam az élődonoros veseátültetésre, nem is merült fel, és nem is akartam. Sokan dicsérték ezt a megoldást, de én nem éreztem úgy, hogy elfogadhatnám valaki más veséjét. A húgom végigélte az állapotom romlását és nem akarta, hogy évekig várjak a veseátültetésre. Nagyon bátor volt, amikor eldöntötte, hogy megpróbálja nekem adni az egyik veséjét. Azzal állt elém, hogy legalább nézzük meg, hogy alkalmas-e élődonornak – tekintettel arra, hogy nekünk az édesapánk más. Tele voltam kétellyel, és azóta sem tudom szavakba önteni, mennyire köszönöm ezt az ajándékot. Többször is megkérdeztem tőle, hogy biztos-e benne, de ő mindig azt mondta, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga, és igenis próbáljuk meg. 2020 januárjában kezdtük el a vizsgálatokat a budapesti Klinikán, ahol mindenki nagyon kedves és segítőkész volt velünk. A húgom magánúton intézte a vizsgálatokat, hogy minél hamarabb kiderüljön, hogy alkalmas-e donornak. Májusra már biztos volt, hogy igen, és akkor már megbeszéltük a sebésszel és az aneszteziológussal a műtét részleteit. Az élődonoros koordinátor - Maléth Anikó - azt mondta, hogy szeptember közepe lesz az időpont. Szeptember 29-én került sor az elődonoros veseátültetésre. A húgommal mindig jókedvűen állunk az élethez, még a nehézségekből is nevetve próbálunk kijönni. Nagyon nőies család vagyunk, az édesanyámék is hárman voltak lánytestvérek, és mindig egymásra támaszkodtunk. Az egész folyamat alatt izgatottan és reménykedve várakoztunk, a húgom legnagyobb félelme az volt, hogy a műtét után nem fog tudni rágyújtani. Amikor őt betolták a műtőbe, ő viccelődött, én pedig rettegtem. Úgy tűnt, egy örökkévalóság telik el, amíg a műtő folyosóján vártam. Az ő sebésze odajött hozzám, és megnyugtatott, hogy minden rendben van, emellett egy ismert Abba zene szólt a műtőben, úgyhogy végül teljesen nyugodtan aludtam el. Az ébredés után a két legfontosabb kérdésemre – Petra jól van? A vese működik? – megnyugtató választ kaptam: a testvéremmel is és a beültetett vesével is minden rendben van. Néhány napig még együtt lábadoztunk: kedden történt a műtét, Petra pénteken hazamehetett, én 10 napot töltöttem a klinikán. Szerencsére minden tökéletesen alakult, 770-es kreatinin szinttel érkeztem, még nem kellett dialízisre járnom, de ennél az értéknél transzplantáció nélkül ez már csak napok, esetleg hetek kérdése lett volna. A transzplantáció után néhány nappal már 100 alá csökkent a kreatinin szintem, ráadásul a klinikai ételek is nagyon ízlettek nekem. A történetünk szomorú fordulatot vett, amikor október 9-én hazatértem, és egy héttel később az Édesanyám – dializáltként – megfertőződött a covid vírussal. Súlyos tüdőgyulladás alakult ki nála, és október 25-én elment közülünk. A húgommal úgy érezzük, hogy az volt a végső kívánsága, hogy mindkét gyermekét egészségesen lássa, hiszen nagyon aggódott értünk. Hálásak vagyunk, hogy még megölelhettük, és láthatta, hogy jól vagyunk. Azóta is minden rendben van, Török doktor is megdicsért, mert sikerült lefogynom, elkezdtem úszni, és lassan visszanyerem a régi formámat. Korábban nem szerettem a tojást, csak ritkán ettem rántottát, ellentétben a húgommal, aki gyakran fogyasztotta. A műtét után három hónapig minden reggel sonkás tojást akartam enni. A covidhelyzet nekem előnyös volt, mert így is úgy is otthon kellett maradnom. Pénteken hazaértem, és hétfőn már online órát tartottam az egyetemen, ahol dolgozom. Nem kellett betegszabadságra mennem. Nehéz volt ülni, de ez is motivált, hogy minél hamarabb felépüljek. Utána egy évig gyakorlatilag zárva voltunk, így nem éreztem úgy, hogy lemaradnék valamiről. Biztos más lett volna a helyzet, ha egy normális időszakban kell vigyáznom magamra. Óvatos voltam, de nem túlzottan. A barátaim és a családom nagyon sokat segítettek nekem. Az első időszakban hetente elvittek a kontrollra, és kint vártak rám a kocsiban, hiszen nem jöhettek be velem. Egész életemben sokoldalú és kíváncsi ember voltam, aki nem elégedett meg egyetlen területtel vagy szakterülettel. Az iskolában többféle tagozaton is részt vettem, a sporttól a matematikán és a fizikán át a történelemig. Az egyetemen is több szakot próbáltam ki, mire rátaláltam a szociológiára, ami igazán érdekelt és lekötött. Az egyetemen lehetőségem nyílt arra, Amikor őt betolták a műtőbe, ő viccelődött, én pedig rettegtem. Ha valami nem múlik el, hanem velem marad, akkor nem harcolok ellene, hanem elfogadom és megpróbálom a legjobbat kihozni belőle.

44 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER ÉLŐDONOROS TÖRTÉNET hogy tanárként maradjak a szociológia szakon, ami nagy megtiszteltetés volt számomra, és mindig vannak új kihívások (nevet: de ezt Te tudod, hiszen 5 évig voltál a hallgatónk) Nyitott vagyok mások véleményére, nem tartok haragot senkivel, és elfogadom a kritikát. A volt férjem egyszer azt mondta, hogy azért lett végül szociológus, mert nem akart kimaradni a vasárnapi ebédek közben az emberekről és társadalomról szóló beszélgetésekből. A szociológia mellett más képesítéseket is szereztem, például pedagógus, közgazdász, európai uniós szakközgazdász, interkulturális nevelési tanácsadó és coach. Ezek mind segítenek abban, hogy jobban megérthessem és segítsem az embereket. Kicsit zavar, hogy páros számú diplomám van, mert páratlanszám függő vagyok, de jelenleg nem tervezem a hetediket. A tanítás és a kutatás a szenvedélyem, sok érdekes projektben veszek részt a vármegyében (B.A.Z.) és a városban (Miskolc). Most már mesteroktatói címet is kaptam az egyetemen, ami nem tudományos fokozat ugyan, de jól illik hozzám és a munkámhoz. Jelenleg sok dolgom van a szakdolgozatok beadásaival, a TDK-val és a „Tanítsunk Magyarországért” programmal, amiben hátrányos helyzetű diákokat mentorálok. Nekem ez is nagyon fontos feladat. 18 évig éltem a szüleimmel, majd 18 évig házas voltam, de most már inkább egyedül érzem jól magam. Szeretek társaságban lenni, fantasztikus barátaim és kollégáim vannak, de fontos számomra a magány is. A hobbijaim közé tartozik a kirakózás, a társasjátékozás, a Mensa Hungaricában való tagság, ahol sok programot szerveznek, valamint a bridzs, amit négy éve űzök. A covid előtt elvégeztem egy bridzstanfolyamot, és azóta rendszeresen játszom. Minden napra jut valami érdekes tevékenység, és különböző korosztályokkal kerülök kapcsolatba. Az egyetemen 20 évesekkel, a bridzsen 70 évesekkel találkozom, a társasjátékokat pedig a barátaimmal élvezem. Emellett szenvedélyesen nézem a sportközvetítéseket a tévében. A betegségemmel való megbirkózásban nagy segítséget jelentett, hogy már gyermekkorom óta tudtam, hogy előbb-utóbb szükségem lesz dialízisre vagy transzplantációra. Emellett ott volt mellettem az édesanyám, aki a legpozitívabb és legbátrabb példát mutatta nekem. Azt tanultam tőle, hogy ha valami nem múlik el, hanem velem marad, akkor nem harcolok ellene, hanem elfogadom és megpróbálom a legjobbat kihozni belőle. Így éltem az életemet, úgy érezve, hogy a betegségem nem akadályoz meg abban, hogy aktív és teljes életet éljek. Amikor eljött az idő a transzplantációra, nem haboztam egy pillanatig sem. Hálás vagyok a húgomnak, aki önzetlenül felajánlotta a veséjét, és nem tudom eléggé kifejezni, mennyire csodálom őt ezért. Megértem azokat is, akik hezitálnak az élődonoros veseátültetéssel kapcsolatban. Én magam is átéltem a dilemmát, hogy szabad-e, kell-e, megtehetem-e, de azt tapasztaltam, hogy a húgomnak is jót tett ez a döntés. Nem érezte úgy, hogy áldozatot hozott, vagy hogy most veszélyben van, hanem úgy, hogy segített egy számára fontos embernek. Ez pedig megerősítette a közöttünk lévő erős köteléket. Igyekeztünk nem aggódni a kockázatok miatt, hanem élvezni a pillanatokat és reménykedtünk a jövőben. Mindenkit arra bátorítok, hogy ha ilyen helyzetbe kerül, akkor fogadja el az élet ajándékát. Meg kell próbálni pozitívan megélni a helyzetet, még ha vannak is nehézségek, mert utána sokkal jobb lesz. Ez az egész folyamat egy csodálatos történet, és jó része az életemnek. Úgy érzem, hogy ez hozzám tartozik és illeszkedik az életembe. Talán még különlegesebbé is tesz engem ez az élmény. Ráadásul rengeteg jó emberrel találkoztam és barátkoztam meg ezen az úton. Az élet nem csak a betegséget és a transzplantációt adja nekünk, hanem sok új embert és kapcsolatot is. Mihályi Helga (lejegyezte: Feszt Tímea) Az volt a végső kívánsága, hogy mindkét gyermekét egészségesen lássa Ami nem rajtunk múlik, azt el kell fogadni!

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 45 HÍREK Megtörtént az első szemátültetés New York-i sebészek november 9-én jelentették be, hogy elsőként a világon teljes szemátültetést hajtottak végre emberen. A műtétet áttörésként ünnepelték, még akkor is, ha a páciens nem nyerte vissza a látását. Magát a műtétet részleges arcátültetéssel együtt, hat hónappal ezelőtt végezték, és az azóta eltelt hónapok alatt az átültetett szem az egészséges működés fontos jeleit mutatta, beleértve a jól működő ereket és az ígéretesnek tűnő szemideghártyát (retinát) – közölte a NYU Langone Health sebészcsoportja. „Már az a puszta tény, hogy szemet ültettünk át, hatalmas előrelépés, olyasmi, amin évszázadok óta álma az orvosoknak, de még soha nem hajtották végre” – mondta dr. Eduardo Rodriguez, a csapat vezetője. Eddig az orvosok csak a szaruhártyát, a szem átlátszó elülső rétegét tudták átültetni. A szemet egy 46 éves arkansasi veterán katona kapta, aki túlélt egy munkahelyi, nagyfeszültségű áram okozta balesetet, amely tönkretette az arca bal oldalát, az orrát, a száját és a bal szemét. A transzplantációs műtét 21 órán át tartott. Az orvosok eredetileg csak azt tervezték, hogy a szemgolyót kozmetikai okokból beépítik az arcátültetés részeként, mondta dr. Rodriguez. „Ha a látás valamilyen formában helyreállna, az csodálatos lenne, de a cél az volt, hogy elvégezzük a technikai műtétet, és a szemgolyó megmaradjon, tette hozzá Rodriquez. Azonban bármi megtörténhet a továbbiakban, nyomon fogják követni. Jelenleg az átültetett szem nem kommunikál az aggyal a látóidegen keresztül. A donor és a recipiens látóideg közötti kapcsolat gyógyulásának elősegítése érdekében a sebészek felnőtt őssejteket nyertek a donor csontvelőjéből, és a transzplantáció során befecskendezték őket a látóidegbe, remélve, hogy ezek pótolják a sérült sejteket, és megvédik az ideget. Az életképes szemgolyó átültetése sok új lehetőséget nyit meg, mondta Rodriguez, még ha a látás ebben ez esetben nem is állt helyre. Más kutatócsoportok olyan módszereken dolgoznak, amelyekkel az agyban lévő ideghálózatokat – például elektródok behelyezésével – összekapcsolják a nem működő szemmel. „Célunk, hogy együttműködjünk olyan szakemberekkel, akik más módszerekkel dolgoznak a látás helyreállításán” – mondta doktor Rodriguez. A beteg, akinek a jobb szemére megmaradt a látása, tudta, hogy az átültetett szemmel aligha nyeri vissza látását. „Az orvosok egyáltalán nem számítottak arra, hogy működni fog, és ezt már az elején elmondták nekem” – magyarázta az újságíróknak. „Azt válaszoltam nekik: még ha nem is látok... talán legalább mindannyian tanulhatnak valamit, amivel segíthetnek a következő páciensnek. Valahogy el kell kezdeni, az én esetem remélhetőleg megnyit egy új utat.” Azonban orvosai szerint még ő is visszanyerheti a látását az átültetett szemmel. „Jelen pillanatban ezt nem tudhatjuk, de az ellenkezőjét sem – egyelőre elégedettek vagyunk az eredménnyel, amit egy technikailag nagyon igényes műtéttel sikerült elérnünk” – zárta a sajtótájékoztatót az orvoscsoport vezetője. Forrás: Reuters Új eszköz a kilökődés korai felismerésére A szervátültetés után néha nehéz felismerni a beültetett szerv kezdődő kilökődését. A bőrön át bevezetett tűvel végzett (perkután) biopszia nem mindig kivitelezhető, és kockázata is van. A vérbeli mutatók (biomarker-szintek) mérése pedig hamis negatív vagy pozitív eredményekhez vezethet. A Science magazin 2023. szeptember 7-i számában megjelent közlemény szerint amerikai kutatók olyan beültethető bioelektronikus rendszert fejlesztettek ki, amely képes a vese helyi hőmérsékletének és hővezető képességének folyamatos, valós idejű, hosszú távú monitorozására. Dr. Surabhi Madhvapathy és munkatársai bioelektronikai alapú megközelítése képes a beültetett vese elégtelen működésének nyomon követésére azáltal, hogy a transzplantált vesékre egy vezeték nélküli, lágy elektronikai interfészt erősítenek, amely lehetővé teszi a szerv hőmérsékletének és hővezetésének valós idejű folyamatos nyomonkövetését. Ezzel kimutathatók a transzplantátum kilökődésével fenyegető gyulladásos folyamatok. A rendszer észleli a vese hőmérsékletének emelkedését, és számol a nappali-éjszakai (cirkadián) hőmérséklet-ingadozásokkal is. A nem normális hőmérséklet-növekedés a beültetett vese akut kilökődésének figyelmeztető jele lehet, mégpedig olyan jele, ami korábban észlelhető az új rendszer segítségével, mint a kreatinin- vagy karbamidnitrogén-szint vérvétellel kimutatható változása, ami napok vagy hetek elteltével jelez csak az immunszuppresszív kezelés abbahagyása, illetve hiánya után. A szerzők patkánymodellek segítségével demonstrálták a transzplantáció kilökődésének korai felismerését. Forrás: Science, DOI: 10.1126/science.adh77 A cikkeket gyűjtötte és fordította dr. Varga Zoltán TRANSZPLANTÁCIÓS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL

46 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER ELISMERÉSEK Odaadó-díjátadó gála 2023 ÉRTÉKTEREMTÉS ÉS DÍJAK A CIVIL SZFÉRÁBAN Idén októberben harmadjára ünnepelték az Odaadó-díjjal azokat a hétköznapi hősöket, akik áldozatos, sokszor önkéntes munkájukkal és kitartásukkal mutatnak példát a társadalom számára, és ezzel esélyt teremtenek sérült embertársaiknak a minőségi élethez. A Civilút Alapítvány a számtalan nehezítettséggel, fogyatékossággal a társadalom megannyi színterén élő embertársunkat támogatja munkájával: Most azonban a háttérben dolgozó segítőket emelte ki ezzel a díjjal. A díjátadásra október 16-án, a Budapest Music Centerben került sor. Az Odaadó díj, sőt már önmagában a jelölés is azért képvisel kivételes értéket, mert a jelölteket évtizedes szakmai múlttal rendelkező, érdekvédelmi közösséggé váló civil szervezetek terjesztették fel. Az idősügyi, családügyi, fogyatékosügyi és gyermekvédelmi területeken dolgozó közösségek jelölése alapján a Civilút Alapítvány által felkért szakmai zsűri adományozta az Odaadó szakmai díjakat azoknak az elhivatott szakembereknek, akik önzetlen munkájukkal az esélyegyenlőség ügyét segítik. A 2021-ben alapított hagyományteremtő Odaadó díj zsűrije 2023-ban három díjjal Életmű, három díjjal Közösségi, valamint egy díjjal Ifjú példakép kategóriában ismerte el a segítőszakmában dolgozók kiemelkedő munkáját. Idén először az Odaadó közönségdíjat is kiosztotta a Civilút Alapítvány. Az eseményt Gulyás Andrea, a Civilút Alapítvány kurátora nyitotta meg, majd dr. Kozma Ákos, az Alapvető Jogok Biztosa köszöntötte a közönséget. Ezek után Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár és dr. Lovászy László Gábor, a zsűri elnöke méltatta a díjazottakat. Ruttkay Réka, a Civilút Alapítvány kuratóriumának elnöke a Varázsceruza – Hagyj nyomot a világban Pásztor Annával elnevezésű fogyatékosügyi adománygyűjtő, tehetségkutató és tehetséggondozó programját ismertette. A Varázsceruza-programban ez az elem zenei területen keresi a fogyatékossággal élő tehetségeket. A három döntőbe jutott előadó/formáció egy három hónapig tartó mentorálási időszak keretein belül kap szakmai támogatást Pásztor Annától és Szebényi Dániel zenei producertől. A program céljaként a mentoráltak közös dalt szereznek, amelyet márciusban a nagyközönség is láthat majd. A folytatáshoz nagyvállalatok támogatását várja a Civilút Alapítvány, amelylyel egy hat számból álló Spotify-album megjelentetését és koncertek szervezését tervezik megvalósítani. Az ünnepélyes díjátadó után a közönségdíj minden jelöltje kapott egy bekeretezett emléklapot, ami mindig emlékeztetheti őket arra, hogy odaadó munkáját a társadalom is elismeri. Az Odaadó-díj SZAKMAI KÉPVISELŐI FŐVÉDNÖK: Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára. A SZAKMAI ZSŰRI ELNÖKE: dr. Lovászy László Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa. A ZSŰRI TOVÁBBI TAGJAI: Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnöke, professzor dr. Kempler Péter, a Közép-európai Diabetes Társaság elnöke, Schmitt Petra, a budapesti atlétikai világbajnokság szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt. fenntarthatósági menedzsere és dr. Szabó Zoltán, a Civilút Alapítvány kuratóriumi tagja.

SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 47 ELISMERÉSEK Gallusné Szabó Edit mentálhigiénés szakember és családterapeuta 2007-ben kapcsolódott be a Magyar Szervátültetettek Szövetsége munkájába élődonoros vesetranszplantáltként. Az édesanyja kétszer adott neki életet. Először 2011-ben havi egy alkalommal segítő klubot kezdett el vezetni, majd 2013- ban a Szövetség szervezésében heti rendszerességgel elkezdődött a szervátültetettek és családtagjaik részére a Nekünk elmondhatod lelki segítőprogram, melynek tíz év óta a szakmai vezetője. A Transzplantációs- és Sebészeti Klinikán tartott egyéni, párés családterápiát sorstársainak. Az elmúlt tíz évben több mint kétezer alkalommal találkozott a szervátültetésre váró vagy szervátültetésen átesett sorstársaival és családtagjaival. A transzplantált gyerekek nyári táborában tíz éven keresztül vezette a Családi kör nevű foglalkozást, melyben a szervátültetett és szervre váró beteg gyerekek szüleinek segített a nehézségeik feldolgozásában. 2014-ben indult útjára a háromnapos Képzett Beteg Program, mely tematikájának összeállításában éppúgy részt vett, mint a programok megvalósításában. Az ő vezetésével állították össze a Lelki egészség blokk anyagát. Az elmúlt kilenc év alatt több mint ezer képzett beteg hallgathatta előadásait és tanácsait. A Program 2018-ban Brüsszelben a „Value Added Medicine” konferencián első díjat nyert. A covid-járvány alatt a Képzett Beteg Program Online Akadémia formában is elkészült, és Edit az egyéni terápiákat is online folytatta tovább. A pandémia alatt – a személyes találkozások hiányára reagálva – kezdődött el a Lelki immunerősítő podcast-sorozat, mely a nagy érdeklődésre való tekintettel elérhető a szövetség honlapján. A Szervátültetettek Országos Találkozóin, ami a Szövetség legnagyobb éves rendezvénye, Edit rendszeresen tart előadásokat és workshopokat a sorstársai részére. A közönségdíj online szavazásán Edit sokáig az első helyen állt, de a véghajrá éjszakáján pár szavazattal megelőzte őt Szántó Tamás, akinek szívből gratulálunk. Köszönjük Edit sokéves odaadó munkáját, amire a jövőben is számítunk. A nyertesek pedig mi vagyunk, mert van egy Editünk. Berente Judit DÍJAZOTTAK Közösségi kategória Dr. Laczka Zsanett, a SINOSZ esélyegyenlőségi referense kapta az egyik Közösségi díjat a siket és nagyothalló személyek esélyegyenlősége érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként. Dr. Gruber Nándor nyugalmazott dandártábornok, a Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományúak Klubjának Pénzügyi Tagozatvezetője kapta a nyugállományú katonákért végzett odaadó munkája elismeréseként a második Közösségi díjat. Beck Monika, a Szív Bajnokai alapítója kapta a harmadik Közösségi díjat a szívbetegséggel élő gyermekekért végzett odaadó munkája elismeréseként. Ifjú példakép kategória Dr. Loványi Eszter, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársa, a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület önkéntese kapta a díjat a hallássérültekért végzett odaadó és önkéntes munkájáért. Életmű kategória Zsigmond Ildikó ringató-fejlesztő oktatóként dolgozik több intézményben, ő az értelmükben akadályozott gyermekekért végzett évtizedes munkája elismeréseként kapta meg az Odaadó-Életműdíját. Muraközy Andrea szurdopedagógus-oligofrénpedagógus, az Egri Egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) Kollégium vezetője a hallássérült gyermekek integrációjáért végzett évtizedes munkája elismeréseként lett Életműdíjas. Dr. Harcsa Eleonóra, a Markhot Ferenc Kórház főorvosa, a rendelőintézet vezetője a cukorbetegekért végzett áldozatos, több évtizede tartó munkája eredményeként kapott Életműdíjat. (Betegsége miatt fia, Várfy András vette át az elismerést.) Közönségdíj Szántó Tamás az autizmussal élő emberekért végzett odaadó és önkéntes munkája elismeréseként kapta meg a díjat a közönség szavazatai alapján. Civilút Alapítvány Civilút Alapítvány A MI JELÖLTÜNK

Rangos elismerésben részesítették a Millió lépés programot és ezen keresztül a Magyar Szervátültetettek Szövetségét, amelyet Berente Judit és dr. Grózli Csaba vehetett át az Aktív Magyarországért konferencián november 22-én, Tapolcán. Az Aktív Magyarországért Díj elismeri mindazt az erőfeszítést és teljesítményt, amellyel a Millió lépés program az ország legnagyobb, mozgásra ösztönző aktivitását érte el. Még szinte magunkhoz sem tértünk a tavaszi nagysikerű 11 hetes játékot követően, amelyben minden képzeletet felülmúlva, 200.000 felhasználót értük el, akik öszszesen 63 milliárd lépést teljesítettek, máris elindult az őszi forduló. Hozd el a nagyit is! Hangzott el minden kihívó videójának a végén, és nem véletlenül. Az őszi fordulóban szerettük volna a nagyszülőket külön is megszólítani és aktivizálni részben az iskolai versenyben, részben pedig beléptetni őket valamelyik országos gyaloglóklubba. Ennek érdekében ezen klubok számára is kihívás indult, így lehetőség volt egyszerre két játéknak is a részese lenni. Kihívóink ismét nagylelkűek voltak, hiszen az első hívó szóra vállalták az ingyenes szereplést, áldoztak rá az idejükből, és hatalmas odaadással motiválták a résztvevőket nagyobb teljesítményre. Élménnyé tenni a mozgást Komoly csapat sorakozott föl a program mögé, hogy szinte hibátlan módon szolgálja ki a többszázezres tömeget. A fejlesztés és szerveres háttér a Business Solution Kft. munkáját dicséri. Az új fejlesztéseknek köszönhetően még inkább élménnyé vált a mozgás és az app használata. A kihívók videókkal jelentkeztek be minden hétfőn, amelyek most álló formátumban és nagyobb méretben jelentek meg. A szöveges üzenetek nagyobb helyet kaptak, a megszerezhető „Magyarország kincsei” listája is frissült. Megújult és komoly sikerré vált a jelvények megszerzése, valóságos harc alakult ki egy-egy új darabért, KIHÍVÁSOK Ismét elismerést kaptunk, ezúttal az Aktív Magyarországért díjat vehettük át a Millió lépés program közösséget megmozgató eredményeiért. Decemberben 10-én óriási sikerrel zárult Magyarország történetének legsikeresebb digitális egészségprogramja: a Millió lépés az iskoládért őszi megmérettetésébe több mint 345 ezren neveztek. A Magyar Szervátültetettek Szövetsége (MSzSz) programjának célja, hogy mozgassa, edukálja és egyben érzékenyítse is az ország lakosságát. A kihívásban az Aktív Magyarországért felelős államtitkárság támogatásával 100 x 1 millió forint sporteszköz vásárlási támogatást és 100 db pingpongasztalt sorsoltak ki a résztvevő iskolák között, amelyet az M4 Sport Tv élőben közvetített. 345 EZER RÉSZTVEVŐ, REKORD AKTIVITÁS Berente Judit Karácsony János Kiss Erzsébet Kiss Péter Pál Kolozsi Erzsébet Onódi Eszter Thurócőszi kihívása K I H Í VÓ I NK :

KIHÍVÁSOK mint a kerékpáros vagy a futó elismerés. Az osztályokban jól követhető volt mindenki teljesítménye, és az egyének által megszerzett jelvények sora is a képük alatt. Kiemelten fontos része a programnak, mondhatni egyik missziónk, hogy a mozgatás mellett hasznos, esetenként életmentő információkat, tudást is közvetítsünk. A napi edukációs üzenetek most négy témakört öleltek föl. Szív-és érrendszeri betegségek felismerése, amelyről a csatlakozó linken bővebb információt is meg lehetett tudni. Így beszéltünk a sztrókról, infarktusról, de az újraélesztésről is, amelyhez videót is társítottunk. A Millió lépés kihíváson keresztül közel 350.000 ember ismerte meg a szervátültetetteket, a szervátültetés csodáját és mindez segítheti az elfogadást, a könnyebb társadalmi beilleszkedést, a diszkriminációk elkerülését. A második nagy téma a mozgás, a sport fontosságát és a szervezetre gyakorolt hatását mutatta be. De javasoltunk kirándulási helyeket, látnivalókat szerte az országban és küldtünk a szervátültetéssel kapcsolatos érzékenyítő információkat is. A kommunikációt a PR-ego ügynökség vitte tökélyre. A videók Szekeres Máté és Kovács Szilárd képi vízióit jelenítették meg, míg az ügyfélszolgálati frontot (minden, ami kérdés és kérés) azt Feszt Tímea és Németh Veronika tartotta a nap 24 órájában, sokszor 2-300 e-mailt megválaszolva naponta. Az iskolákkal történő elszámolásokon az irodai csapatunk dolgozik. Eredmények A legnagyobb eredmény az a számtalan megosztott élmény, amit a Millió lépés Facebook oldalán láttunk. Rengetegen számoltak be arról, hogyan változott meg az életük, hogyan mozogtak egyre többet, hogyan nyertek egymástól motivációt. Különösen jó volt látni, hogy sok hátrányos helyzetű térségben is mennyire aktívak voltak a pedagógusok és a diákok, a helyi kisközösségek. A tavaszi fordulóban elnyert, sporteszközvásárlásra fordított 1 millió forintok is életre keltek megannyi kisebb nagyobb eszközben. Hihetetlen, hogy mi mindent varázsolt ebből az összegből némely iskola a tanulók számára. Az őszi forduló 11 hete alatt, szeptember 25. és december 10. között, 346.313 résztvevő 79 milliárd lépést tett meg, amely 55,3 millió km-nek felel meg. Összesen 1000 iskola teljesítette legalább ötször az Országos Kékkör 2583 km-es távját, így ők vehettek részt most a 100 x 1 millió Ft sporteszköz vásárlási támogatásban. Szabályként, a tavaszi fordulóban nyertes iskolák most pénzt nem nyerhettek, viszont cserébe indulhattak a 100 db kültéri pingpongasztal sorsolásán. Elismert szervezetté váltunk A Millió lépés program óriási ismertséget hozott az MSzSz számára. Sikerült egy marginális betegszervezeti pozícióból egy országosan ismert és elismert szervezetté nőni. Minden híradás, megjelenés erősít egy civil szervezetet, hiszen így tudja láttatni céljait, közösségét, mindazt, amiért dolgozik. A mi esetünkben a Millió lépés kihíváson keresztül közel 350.000 ember ismerte meg a szervátültetetteket, a szervátültetés csodáját és mindez segítheti az elfogadást, a könnyebb társadalmi beilleszkedést, a diszkriminációk elkerülését például egy munkahely elnyerésében vagy akár az iskolában. Ennyi embert elérni a szervátültetés legfontosabb üzeneteivel, pozitív képet rajzolva a közösségről másképp lehetetlen lenne. Arra is számítunk, hogy közösségünkért végzett programjaink megvalósításához talán így könnyebben találunk támogatókat is. Egyúttal szeretnénk köszönetet mondani minden támogatónak, részvevőnek, hírt adó médiának, hogy a program ennyire sikeres lehetett. dr. Grózli Csaba projektvezető czy Szabolcs Varga Dominik Zacher Gábor Ricsipí és Qka MC SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER 49 Slekta Réka és Szabó Zénó

50 SZERVUSZ MAGAZIN · 2023. DECEMBER KIHÍVÁSOK Pápai SZC Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium Székesfehérvári SZC Perczel Mór Technikum Szakképző Iskola és Kollégium Pécsi Belvárosi Általános Iskola Tóth Árpád Gimnázium - Debrecen Székesfehérvári SZC Perczel Mór Technikum Szakképző Iskola és Kollégium Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium Bp-i Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium