A szervátültetettek sportja

SPORTJAA SZERVÁTÜLTETETTEK



SPORTJAA SZERVÁTÜLTETETTEK

Dr. Grózli Csaba

Magyar Szervátültetettek Szövetsége stratégiai és orvos igazgatója ........................................................................7

Dr. Wagner László egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika.................................................19

Dr. Sax Balázs kardiológus

Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika..........................................................................29

Szabó Dániel

Sporttáplálkozás oktató, személyi edző, funkcionális táplálkozás szakértő.............................................................37

Tusor Lilla

Klinikai szakpszichológus Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- És Érgyógyászati Klinika................................45

Berente Judit

Magyar Szervátültetettek Szövetsége elnöke,
Szervátültetettek és Művesekezeltek Európai Sportszövetsége (ETDSF) elnöke,
Szervátültetettek Világjátékának Szövetsége (WTGF) elnökségi tagja ....................................................................51

Tilhof Ingrid

Magyar Szervátültetettek Szövetsége alelnöke ........................................................................................................59

3

© A könyvben található szövegek részben vagy egészben történő
felhasználása a szerzők engedélyével lehetséges.

KIADÓ: MAGYAR SZERVÁTÜLTETETTEK SZÖVETSÉGE
BUDAPEST, 2022.

FELELŐS KIADÓ: BERENTE JUDIT
SZERKESZTŐ: BERENTE JUDIT ÉS DR. GRÓZLI CSABA
MUNKATÁRSAK: KOTÁNÉ CZIEGLER ANDREA, SZÉKELYNÉ BURJA ILONA, VAJTÓ-TILHOF INGRID

KORREKTOR: KADOSA LÁSZLÓNÉ
FOTÓK: SZEKERES MÁTÉ

NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: SERFŐZŐ MAGDOLNA
NYOMDA: PANNÓNIA NYOMDA KFT.
ISBN: 978-615-01-4809-0

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

BEVEZETŐ

AMagyar Szervátültetettek Szövetsége 2021. augusztusában rendezte meg
az első életmódtáborát Székesfehérvárott.
A rendezvény célja az volt, hogy megtanítsuk a szervátültetetteket az élet-
mentő műtét utáni helyes életvitelre, hiszen a szervtúlélést nagyban befolyásolja
a helyes táplálkozás, a rendszeres napirendbe illesztett mozgás, és a jó pszichés
állapot. A tábor teljes időtartamára komplex programot állítottunk össze. A pa-
lettán mindenki megtalálhatta a számára megfelelő mozgásformát, a botos gya-
loglástól (nordic- walking) a néptáncon át a lazer runnig. Volt lelki immunerősítő
program és versenysport is.
A tábor első napján – nyitó programként – pedig tartottunk egy konferenciát
A szervátültetettek sportja címmel, melyen utógondozó orvosok, táplálkozási szak-
ember, pszichológus és szövetségi munkatársak tartottak ismeretterjesztő előa-
dásokat a témában, bemutatva annak a lehető legtöbb szegmensét.
Ebben a kiadványban összegyűjtöttük az ott elhangzott előadásokat, egyrészt
azért, hogy aki ott volt, és hallotta azokat, az fel tudja újra és újra eleveníteni, más-
részt aki nem tudott ott lenni, az is tájékozódhasson a témában.
Ezzel a kiadvánnyal is hozzájárulunk a Szövetség küldetéséhez, hiszen mind-
annyian azért dolgozunk, hogy minden szervátültetett a beültetett szervével a
lehető legtovább élhessen.

Berente Judit

5

6

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Grózli Csaba

Magyar Szervátültetettek Szövetsége stratégiai és orvos igazgatója

Mozogjunk, de mit és hogyan?

7

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Az bizonyított tény, hogy a szervátültetettek életkilátását, a beültetett szerv
élettartamát a rendszeres fizikai aktivitás pozitívan befolyásolja. Azonban azt is
figyelembe kell venni, hogy mielőtt nekikezdünk bármilyen aktivitásnak, legyünk
tisztában a saját képességeinkkel és az elhatározást kövesse egy rövid tervezési
folyamat. A legfontosabb hogy eldöntsem: mozogni akarok, tenni akarok a saját
egészségemért. Azért akarok érte tenni, mert megbizonyosodtam az előző orvosi
előadásokból, hogy nemcsak a gyógyszerek, hanem az aktív életmód is segíti a
beültetett szervünk működést, hosszabb életét. Az elhatározáshoz érdemes szö-
vetségeseket keresni családon belül vagy az ismeretségi körben, hiszen a rend-
szeres fizikai aktivitás az egészségesek vagy más krónikus betegségben szenve-
dők számára is fontos, és együtt sokkal könnyebb. Ráadásul egymást is tudjuk
motiválni akkor, amikor mi magunk vagy társunk elgyengül.

1. Az első lépés fejben dől el

A legfontosabb tehát, hogy eldöntsem, eldöntsük, hogy holnaptól beiktatjuk a
rendszeres fizikai aktivitást a mindennapi életünkbe. Mondjuk ki egymásnak és ma-
gunknak is bátran: Azért döntöttünk így, mert tovább szeretnénk élni, jobb kondiban
szeretnénk lenni. Kevesen gondolnak bele abba, hogy az edzettség, a jó fizikai állóké-
pesség, a megfelelő izomzat nemcsak az aktivitást teszi könnyebbé, hanem „titkos rak-
tárként” szolgál a nehéz napokra. Ez azt jelenti, hogy betegség esetén plusz energiát,
erőt jelent a szervezetnek, szó szerint van miből erőt merítenie, és ez bizony akár az
életünket is jelentheti egy nehéz időszakban. Erre sok példát láttunk a Covid-járvány
idején is. De az edzettség visszaköszön a hétköznapi életben is, nem is egyszer. Észre-
vesszük, ha lépcsőn megyünk fölfelé. Először az első emelet után is sűrűbben vesszük
a levegőt, talán a második emelet után meg is kell állnunk. De már akár egy-két hét
rendszeres mozgás után is észrevesszük, hogy most a harmadik emeletnél érezzük azt
a kifulladást, amit korábban a második megmászásánál tapasztaltunk. És így tovább,
a fizikai határok terhelhetőség nemcsak fiatal, hanem idős korban is javíthatók. Ezért
érdemes elkezdeni, és ezért nem szabad abbahagyni. Ha ugyanis egy –két hétig lazsá-
lunk, hamar azt érezzük, hogy csökken a terhelhetőségünk.

És persze van még egy egyszerű, de sokszor alábecsült tény. Ugyanannyit eszünk,
mert ezt szoktuk meg, de míg megfelelő aktivitással ezt el is égetjük, addig a fotelben
ez már nincs így. A felesleg súly formájában rajtunk marad, és mondani sem kell, hogy
nagyobb teherrel nehezebben mozgunk. És itt körbe is érünk, hiszen a nagyobb test-
súly miatt nehezebben mozgunk, a kevesebb mozgás pedig súlynövekedést okoz. Nos,
ezt kell tudatosan megakadályozni.

Most, hogy a döntés megszületett, elkezdünk mozogni, meg kell ismerkednünk né-
hány alapfogalommal, és azt is el kell döntenünk, hogy mit szeretnénk, vagy mit tudunk
csinálni, és esetleg hova szeretnénk eljutni. A Magyar Szervátültetettek Szövetsége és
tagegyesületei ugyanis számtalan lehetőséget biztosítanak mindazoknak, akik eljárná-
nak sportolni egyesületi szinten, vagy akár versenyzésben is gondolkodnak.

8

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

2. A fokozatosság elve

Jelezzem kezelőorvosomnak szervátültetettként, hogy eldöntöttem, és ten-
ni fogok a saját egészségemért, és holnaptól rendszeresen fogok mozogni, ezt
vagy azt fogok csinálni. Általánosságban elmondható, hogy kisebb intenzitású
mozgással kezdjünk, és alkalomról alkalomra emeljünk az erőkifejtés mértékén
és időtartamán. Sportok esetén nagyon fontos a hosszabb és alapos bemelegítés,
mivel szervátültetettek esetében az átültetett szerv idegi összeköttetése hiány-
zik, emiatt a beültetett szervnek időre van szüksége a fokozott teljesítményhez
való alkalmazkodáshoz. Mindezek mellett a kilökődést gátló gyógyszerek is fo-
kozhatják az ízületek, inak, izmok sérülékenységét.

Bemelegítés Edzés Levezetés

Melegítsünk be, ez különösen a sérülésveszéllyel járó sportágakban fontos.
Folyamatosan növekvő intenzitással az ízületi mozgásterjedelem növelése (izom-
nyújtás) és az anyagcsere folyamatok, a légzés, a vérkeringés „felmelegítése”, ál-
talában 10 perc, idősebbeknél 15 perc. Az edzés fő részében érjük el a megfelelő,
tervezett intenzitást. Az edzést soha ne hagyjuk hirtelen abba, mindenképpen
végezzünk levezetést. Ennek fő célja, hogy a salakanyagok (tejsav, szabad gyökök)
ne maradjanak izmainkban, a levezetés alatt a még fokozott keringés segíti ezek
kiürülését. Mindez segít megelőzni a másnapi izomlázat és biztosítjuk az izmok
regenerálódását is.(10 perc)

3. Pulzusszám és terhelés

Célzóna Célpulzus a max. pulzus arányában

Egészségvédelmi zóna 50-60%
Zsírégető zóna 60-70 %
Aerob zóna 70-80 %
Anaerob zóna 80-90 %
Max. terhelési zóna 90-100%

9

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Ökölszabályként a maximális pulzusszám 220 mínusz az életkor, vagyis egy 60 éves
ember esetében a maximális pulzusszám 160/perc legyen. Az alábbi pulzusszámok is egy
60 éves ember példáját mutatja be.

Nagyon könnyű szint, regeneráló zóna (egészségvédelem):
50-60 % (80-96/perc)

Ebben a pulzustartományban érdemes dolgoznia akkor, amikor teljesen kezdőként
szeretne elkezdeni mozogni, illetve akkor, ha egy kiadós edzés után szeretné segíteni a
regenerálódását. Ebben a zónában érdemes végezni a bemelegítés első szakaszát, a leve-
zetést és az új összetett mozdulatok tanulását.

Könnyű szint, zsírégető zóna (testsúlykarbantartás):
60-70 % (96-111/perc)

Ebben a pulzustartományban érdemes dolgoznia akkor, amikor célja a zsírégetés és a
testsúlykarbantartás. Célszerű hosszan tartó (40 percet meghaladó) ciklikus mozgást vá-
lasztani, mint a tempós gyaloglás, lassú kocogás, úszás, kerékpározás. Ebben a zónában
mozgás közben még kényelmesen tud beszélni. Ebben a zónában kezdőként is biztonsá-
gosan dolgozhat.

Magas szint, aerob zóna (szív- és keringési rendszer kapacitásának fejlesztése):
70-80% 112 - 135/ perc

Ebben a pulzustartományban érdemes dolgoznia akkor, amikor célja szív- és keringési
rendszerének karbantartása, fejlesztése, az erő és állóképesség fokozása. Ez a zóna már
fokozott megterhelést jelent a testnek, a légzés nehézkessé válik, ilyenkor már nem tud
egybefüggő mondatokban beszélni.

Nagyon magas szint, anaerob zóna (maximális terhelés, versenyteljesítmény):
80-90% 136 - 152/ perc

Ebben a pulzustartományban csak megfelelő edzettséggel, versenyfelkészülés során
és csak rövid periódusokban szabad dolgozni, mivel ez a zóna már nagyon megterheli a
keringést, a szervezet oxigénhiányos állapotba kerül, és az izmokban felszaporodik a tej-
sav. A kezdők mindenképp kerüljék! Ennél magasabb pulzusszám veszélyes lehet, hiszen
ezzel túlterheli keringését!

(https://semmelweis.hu/egeszsegfejlesztes/elvitelre/mozgas/pulse-calc/)

10

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

4. A fizikai állóképesség fejlesztése

A kívánatos heti mozgás a WHO valamint az amerikai
és az európai útmutatók szerint:

állóképesség izomerő

egyensúly hajlékonyság

Javasolt heti 150-300 perc közepes erősségű mozgás, vagy heti 75-150 perc
erőteljes mozgás, illetve ezek megfelelő kombinációja lehetőleg a héten egyen-
letesen elosztva. Ezt egészítsük ki hetente 2x izomerősítő gyakorlatok végzésével
közepes vagy annál nagyobb intenzitással, melyek a nagyobb izomcsoportokat
veszik igénybe.

A fizikai aktivitás legfontosabb típusai

Az állóképesség fejlesztése nagy elmozdulásokkal járó, dinamikus gyakorla-
tokkal végezhető, mint pl. a futás, kocogás, lendületes séta, kerékpározás, túrázás,
labdajátékok, úszás, tánc stb.

Az izomerő fejlesztése során a mozgás során fellépő vagy külső erőt, (ezt
itt nem értem, sztem hiányzik 1 szó) ellenállást győzünk le erőkifejtéssel. Erősítő
gyakorlatok lehetnek guggolások, fekvőtámasz, rugalmas szalaggal vagy súlyok-
kal végzett gyakorlatok. Célszerű egy-egy izomcsoportnál egy-egy gyakorlat 8-12
x ismételni és 2-3 kört csinálni e gyakorlatokból. Fontos, hogy azonos izomcso-
portok edzése között legalább 48 óra teljen el, vagyis egy héten 2-3 alkalommal
ismételjük.

A hajlékonyság fejlesztése lehetővé teszi az ízületek megfelelő mozgástar-
tományban való elmozdulását, azaz a szabad mozgását, ami ez életkor előreha-
ladtával vagy a mozgásszegény életmód mellett beszűkül. Mindez függ az izmok
és az ízületi szalagok rugalmasságától, nyújthatóságától. Minden gimnasztikai
gyakorlat hozzájárul a hajlékonyság növeléséhez, ha az a lehető legnagyobb
kiterjedésű és sorozatban, többszöri ismétléssel történik, élénk vagy közepes

11

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA
tempóban, de segít a jóga is. A hajlékonyság fejlesztésére alkalmasak a statikus
gyakorlatok is. Ebben az esetben a feladat, hogy maximális ízületi kitérés mel-
lett a test mozdulatlan maradjon. Célszerű hetente 2-3 alkalommal megfelelő be-
melegítés után 60 másodperc nyújtást végezni izomcsoportonként, amely lehet
2x30 vagy 4x15 másodperc is.

Az egyensúly és mozgáskoordináció fejlesztése lehetővé teszi az egyensú-
lyozó képesség, a térbeli tájékozódás, ritmusérzékelés, a reakció képesség javulá-
sát. A koordinációs képességet fejleszti pl. a labdajátékok vagy a tánc is. Időseknek
elesés megelőzése céljából mindenképpen ajánlott hetente kétszer-háromszor
legalább 20-30 perces egyensúlyfejlesztő gyakorlatokat végezni.

5. Praktikus mozgásformák minden korosztálynak

Szinte mindenki számára az egyik legelőnyösebb mozgásforma, de különösen
igaz ez mozgásszervi panaszok, ízületi kopások esetében. Az úszás az ún. álló-
képesség-fejlesztő sportok közé tartozik, csakúgy, mint a kerékpározás a futás,
ugyanakkor a víz felhajtóerejének köszönhetően az ízületekre nem terhelődik
rá testsúly. Ennek köszönhetően fájdalommentesen lehet edzeni az izmokat és
szinte valamennyi izomcsoport átmozgatható segítségével. Szervátültetettként

12

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA
a kezdeti időszak kivételével - kezelőorvosunkkal egyeztetve - bátran mehetünk
uszodába. Célszerű a zsúfoltabb időszakokat elkerülni, és az edzés befejezésével
a vizes holmit szárazra cserélni. A megfelelő vízforgatóval ellátott és klórozott,
vagy UV kezelt víz nem veszélyes számunkra.

Valamennyi izmot átmozgatja
Nem terheli az ízületeket
Csontritkulásra is pozitívan hat
Légzésszabályozásra kényszerít
Szív és érrendszert edzi, javítja a sejtek oxigén ellátását
Óránként 500-700 kalóriát is elégethetünk
Anyagcsere folyamatok javítása, cukorbetegségre is jótékony

Az úszás jótékony hatásai a szervezetre

A gyorsúszás esetében a testet egyenesen kell tartani, ahol a légzést össze-
hangoljuk a karok mozgásával. Az egyik legnépszerűbb úszásforma, amely az
egész testet átmozgatja. A víz ellenállása erősítik a karokat, ugyanez igaz a lá-
bakra is, és a mozgásba bekapcsolódik a törzs, a vállak és a hát is. A hátizmok

13

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA
erősítésére leginkább a gyorsúszás felel meg, és fél óra alatt 330-350 kalóriát is
elégethetünk vele, attól függően, hogy mennyire vagyunk gyorsak, illetve mek-
kora a testsúlyunk.

A mellúszást sokan azért szeretik, mert anélkül is úszhatnak így, hogy a víz alá
kellene dugniuk a fejüket. Azoknak is ajánlott, akik hátfájással, vállfájással küzde-
nek. Kevésbé terheli a gerincet, illetve az alsó háti szakaszt, mint a pillangóúszás,
és kisebb rutin is szükséges hozzá. A lábmunka nagyon hangsúlyos, ezért az alsó
végtagok edzésében is nagyon hasznos, de a mellkast, a felső háti szakaszt és a
karfeszítő izmait is edzeni. Testsúlytól függetlenül 300-400 kalóriát égethetünk
fel vele fél óra alatt.

A hátúszás a gerinc környéki izmok edzésére, stabilizálására remek módszer,
hiszen ilyenkor kvázi háton fekszünk a víz felszínén. Formálja a vállakat, a karokat,
a feneket, és a hasizmokat is edzi, a csípő is hangsúlyos szerepet kap a mozgás-
ban, ezért ülőmunkát végzők számára különösen ajánlott. Ugyanakkor kevésbé
megterhelő, mint a többi úszásnem, testsúlytól függetlenül 240-350 kalóriát
égethetünk el vele félóránként.
https://www.hazipatika.com/eletmod/mozgas/cikkek/ezek_a_kulonbozo_uszasnemek_elonyei/20180821095147

14

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Szobakerékpár és kerékpár

Nem véletlen a kezdés a szobakerékpárral, hiszen ez is egy olyan univerzális
eszköz, amit bárki képes használni, bármilyen életkorban. Könnyen telepíthető,
tetszés szerint állítható a nehézségi fokozat, ráadásul ma már viszonylag olcsón is
beszerezhető. Nem véletlenül lett a szobakerékpár a kardiológiai terheléses vizs-
gálatok referenciaeszköze. Előnye, hogy időjárástól függetlenül is használható, ha
kevés időnk van, akkor is szakíthatunk rá egy félórát, ráadásul TV-nézés közben is
lehet használni. Mentség tehát nincs! Kiválóan edzi a szív- és vérkeringési rend-
szert. Kerékpározás közben emelkedik a légzésszám, fokozódik a szív munkája.
Nő a pulzus , emelkedik a vérnyomás, ezáltal élénkül a vérkeringés, ami azt jelen-

ti, hogy a szervezet sejtjeihez azonos idő alatt nagyobb mennyiségű oxigén jut
el, mint nyugalomban (de a sejtek oxigénigénye ezzel párhuzamosan az intenzív
mozgás miatt természetesen emelkedik). Ezen hatások eredőjeként a rendszeres
kerékpározás nagymértékben javítja a terhelhetőséget, a szervezet fizikai telje-
sítőképességét, a mozgás során lezajló biokémiai változások eredőjeként pedig
kedvezően befolyásolja a vér zsírsav- és lipidtartalmát, csökkenti az elhízást.
https://www.webbeteg.hu/cikkek/sport_egeszseg/2326/kerekparozas-es-egeszseg

15

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Séta, gyaloglás

Sokszor alábecsüljük a rendszeres séta egészségvédő hatását, pedig nem csak
a sportjellegű aktivitásoknak van pozitív hatása a szervezetre. Tudományosan
igazolt, hogy már a napi rendszerességgel végzett tempós gyaloglás is (pl. mun-
kahelyre, iskolába) kedvezően befolyásolja a vérnyomást, a test zsírtartalmát, a
koleszterinszintet és a hangulatot. A legalább napi 30 percet rendszeresen, lendü-
letesen sétálóknál is jelentősen csökken a szív és érrendszeri betegségből eredő
halálozás esélye. Ez a hatás idősebb korban elkezdett rendszeres gyaloglásnál is
jelentkezik. A kutatások arra is rávilágítottak, hogy súlyfelesleg esetén a rendsze-
res mozgással megszerzett fittség akkor is védő hatású a szív- és érrendszeri be-
tegségek ellen, ha fogyás nem társul vele. Gyermek- és fiatalkorban is kedvezőbb
az egészségi állapota a rendszeresen és lendületesen gyaloglóknak.

http://www.med.u-szeged.hu/egeszseg/sportorvostan/seta-egeszsegre

A hangsúly természetesen a lendületes mozgáson és nem az andalgáson, és
egyhuzamban legalább 30 percet mozogjunk, de bátran megcélozhatjuk a 60
percet is. Tűzzük ki magunknak a napi 10.000 lépés elérését, amelynek mérésé-
ben segít a legtöbb okostelefon, hiszen ezek alapból is tartalmazzák a lépésszám-
lálót. A gyaloglás ideális mozgásforma túlsúlyosoknak is, mivel anélkül segít elér-
ni és megtartani az optimális testsúlyt és a megfelelő erőnlétet, hogy túlságosan
igénybe venné az amúgy is megterhelt ízületeket. A futással ellentétben a gyalog-
lás mozdulatsorában nincs úgynevezett ugró fázis, az ízületeket megterhelő zök-
kenés, így azok is végezhetik, akik túlsúlyuk miatt a futástól tartanak. Nemcsak az
izmokat, hanem a megmozgatott csontokat is erősíti, ezzel segíti a csontritkulás
elkerülését. Mivel erősíti a térd körüli izmokat, ezáltal enyhíti a porckopásos vagy
arthritises térdízületek fájdalmát is.

Nordic walking

Egyre népszerűbb ez a viszonylag fiatal sportág, amely eleinte a síelők szerel-
meseinek nyári szórakozására szolgált a skandináv országokban.

És hogy mi az oka a növekvő népszerűségének? Először is nem kell nagy erő-
feszítés elsajátításához. Sokan ugyan azt gondolják, hogy a nordic walking nem
más, mint gyaloglás, azzal a különbséggel, hogy bottal segítjük a mozdulatot.
Alapvetően azonban a sífutás mozdulatait vette át, amelyben nagy szerepet kap a
speciális kiképzésű bot is. Másik kedvező tulajdonsága, hogy bárki gyakorolhatja,
kortól és nemtől függetlenül, és számos igen előnyös hatást fejt ki a szervezet-
ben. Fokozza a szív és a keringési rendszer működését, növeli a sejtek, szövetek
oxigénfelvételét. Javítja a végtagok vérellátását, rugalmasabbá teszi az ízületeket,
szalagokat, inakat, és nem utolsósorban fokozza az izomerőt. Fontos, hogy nem
csupán a mozgáskoordinációt fejleszti az ellentétes kar-láb mozdulatokkal, ha-

16

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

nem a természetes testtartás felvételében és megtartásában is szerepet vállal. A
hátizomzat megerősítésével csökkenti a munkahelyi stressz okozta váll-nyak- há-
tizom feszülést, és a túlzásba vitt ülés hatására kialakult hát- és derékfájdalmakat.
Mindezek mellett a fogyókúrázók ideális sportja, mivel az alacsonyabb, gyaloglás-
hoz alkalmazott intenzitás mellett a szervezet legfőképp a zsírokból nyeri az ener-
giát, amelynek „zsírégetés” a következménye. A reggeli órákban végzett nordic
walking még jobban képes fokozni a zsírbontó folyamatokat.
https://www.webbeteg.hu/cikkek/sport_egeszseg/8860/sportorvos-mi-az-a-nordic-walking

Összefoglalás

Szervátültetettként minden olyan sport szóba jöhet, amelyet korábban vé-
geztünk, de a test-test elleni küzdelmet, a nagyobb sérülés veszélyével járókat
kerüljük el. Fontos már a műtétet követően a lehető leghamarabb felkelni, a
gyógytornász segítségével gyakorlatokat végezni. Kezdjük egyszerűen, és a ke-
zelőorvosunkkal egyeztetve fokozzuk a terhelést. Vegyük figyelembe, hogy a
gyógyszerek illetve a beültetett szerv idegi összeköttetésének hiánya miatt nem
úgy reagál a szervezetünk, mint azt korábban megszoktuk. Hosszabb bemelegí-
tés, fokozatos terhelés, hosszabb levezetés szükséges. Fontos a rendszeresség,
de kerüljük a túlterhelést. Bármilyen mozgást végzünk rendszeresen, azzal óvjuk
egészségünket, és hosszabb életet biztosítunk magunknak. Járjunk közösségbe,
csatlakozzunk a Magyar Szervátültetettek Szövetsége helyi egyesületéhez és bát-
ran próbáljuk ki magunkat valamelyik sportágban. Rá fogunk csodálkozni, hogy
mi mindenre vagyunk képesek, és mennyivel jobban érezzük magunkat, ha rend-
szeresen mozgunk, sportolunk.

17

18

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Dr. Wagner László:

Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika

A mozgás és a sport
jótékony hatása általánosságban

és vesetranszplantáció esetén

19

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Bevezetés

Kedves Olvasó! Engedd meg, hogy személyes bevezetéssel kezdjem. Nem vagyok
sportoló – sem nem sajnos, sem nem szerencsére – így alakult. Az általános iskolában né-
hány évig fel is voltam mentve – szüleim az akkori lehetőséggel élve úszásra írattak be,
melyet a mai napig szeretek. Aztán javult a helyzet, a gimnáziumtól már több mindent
kipróbálhattam. Tanárember édesapám sokszor hívott a hétvégi telkünkre, hogy segítsek
neki. Nem mindig volt kedvem hozzá, de tőle tanultam meg a fizikai munkát értékelni,
tisztelni és szeretni. Azt mondta, hogy aki elveszíti kapcsolatát a természettel, az elveszíti
a kapcsolatát a valósággal is. Bár megszerettem több játékos- és csapat-sportot is, mint
például a tenisz és a futball, de – talán a fentiek miatt is – jobban vonzódom azokhoz a
sportokhoz, amik a természetben űzhetők: kirándulás, futás, kerékpározás, úszás, síelés,
evezés. Feleségem sportoló – gyerekkora óta teniszezik, neki a vérében van a mozgás. Én
inkább felnőttfejjel jöttem rá, hogy milyen nagy szükségem is van a fizikai aktivitásra –
nekem a vérembe került. Felelősnek érzem magam, hogy ezt a tapasztalatot megosszam.
Sosem késő elkezdeni, és 5 perc mozgás is számít! Kérlek, olvasd el, hogy miért is!

A mozgásban résztvevő szervek, szervrendszerek

A mozgás nem csupán a váz- és izomrendszer aktivitását jelenti, hanem számos
szervrendszer komplex, összehangolt működését:

1.) Mozgásszervek és idegrendszer: izmaink, csontjaink mozgását az agy és az ideg-
rendszer koordinálja.

2.) Szív-, ér-, légzési rendszer: a szív és a tüdők munkáját segíti az érrendszer (szin-
tén az idegrendszer hatása alatt), mely az oxigént és tápanyagot tartalmazó vért szállítja
a szervezetben, illetve mely a bőrereken keresztül a hőszabályozásban, folyadékháztar-
tásban (izzadás) is részt vesz.

3.) Az anyagcsere felel az energiaellátásért – szintén a vérellátáson keresztül. A
gyomor-bélrendszer, a máj, a zsírszövet a tápanyagok felszívódásában és raktározásá-
ban segít, míg a vesék elsősorban a folyadék- és ionháztartás szabályozásában játszanak
szerepet.

A fizikai aktivitás intenzitása

Nem mindegy, hogy milyen fajta mozgást, sportot űzünk (1. ábra). Ennek intenzitása,
fajtája meghatározza a pulzusunkat, a légzés mennyiséget és az energiafogyasztást is.
Az ülő, nem mozgó életmód kapcsán pulzusunk alacsony, oxigénfelvételünk és energia-
felhasználásunk minimális. A könnyű fizikai aktivitás már fokozottabb pulzusszámmal,
oxigénfelvétellel és energiafelhasználással jár. Ahogy egyre erősebb a fizikai aktivitás
intenzitása, úgy lesz a pulzusszám is magasabb és emelkedik az oxigénfelvétel, illetve
nő az energiafogyasztás is.

20

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

1. ábra: A fizikai aktivitás fajtája és intenzitása (1. alapján, módosítva)

Életkor és változások

Korábban úgy tudtuk, hogy felnőttkortól csökken anyagcserénk, ezért kezdünk hízni
ugyanolyan étkezés mellett. Kiderült azonban, hogy míg anyagcserénk gyermekkorban
fokozott, addig 20 és 60 éves kor között nem változik, és csak 60 éves kor felett kezd
lassan hanyatlani (2. ábra)! A felnőttkori hízás tehát nem az anyagcsere csökkenése miatt
van, hanem mert kevesebbet mozgunk.

2. ábra: Anyagcserénk változása az életkorral (2. alapján)

21

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA
Az életkor nem lehet akadály a mozgásban, csak tisztában kell lennünk azzal, hogy
mire vagyunk képesek, meddig mehetünk el, és ezt figyelembe kell vennünk. Szerve-
zetünk tág határok között képes változtatni az élettani funkciókat – alkalmazkodva az
aktuális kihívásokhoz, és ez vonatkozik a mozgásra is.
Edzettségünk – fizikai teljesítőképességünk – szervezetünk maximális oxigénfelvéte-
lével mérhető. Bár az alapvető élettani funkciók a felnőtté válás után a korral csak lassan
változnak, a maximálisan elérhető fizikai teljesítőképességünk a kor előrehaladtával en-
nél kifejezettebben csökken (3. ábra). A rendszeres, kitartó és megfelelő mozgás azon-
ban edzettségünket fokozza, állóképességünket javítja, így erőnlétünk „természetes”
(korfüggő) csökkenése lassítható, időben kitolható.

3. ábra: Fizikai teljesítőképességünk változása az életkorral (3. alapján, módosítva)

Mozgásszükséglet felnőtt korban

Az amerikai egészségügyi hatóság (U.S. Department of Health & Human Services) egy-
szerű üzenettel célozza meg az átlag felnőttet (4. ábra): egyrészt heti 150-300 perc közepes
aerob aktivitású mozgást (vagy heti 75-150 perc erőteljes mozgást) vagy ezek kombinációját
javasolja, lehetőleg a hét folyamán elosztva, másrészt emellett heti minimum 2 alkalommal
izomerősítő gyakorlatokat ajánl. Már 5 perc mozgás is számít! A mozgásformákat a hét során
elosztva célszerű gyakorolni (4, 5). A heti legalább 3 napra történő mozgás-elosztás azért
fontos, mert szervezetünk „emlékszik” arra, hogy kihívás előtt állt és „megjegyzi”, hogy foko-
zottabb működésre volt szükség. Ez az emlékezet kb. 2 napig tart, tehát legalább 2 naponta
javasolt mozogni.

22

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

4. ábra: Az átlag felnőtt mozgásszükséglete (4. alapján)

Mozgásszükséglet krónikus betegségben

Az amerikai egészségügyi hatóság említett ajánlása alapján, akinek az egészségi
állapota megengedi a fentieket, annak ugyanaz javasolt, mint egy egészséges ember-
nek. Akinek állapota NEM engedi meg a fentieket, annak is ajánlott rendszeres fizikai
aktivitás, melyet képességeinek megfelelően kell meghatározni (a mozgás intenzitását,
gyakoriságát és tartamát is). Az inaktivitás kerülendő! Krónikus betegség esetén egész-
ségügyi gondozás javasolt, illetve a mozgás típusának és mennyiségének egyéni meg-
határozása szükséges. A mozgás jótékony hatásai rendszerint meghaladják az esetleges
káros hatások illetve a sérülések lehetőségének rizikóját (5).

A mozgás hatásai

A korábban említett szervrendszerek nemcsak részt vesznek a mozgásban, hanem
a fizikai aktivitás vissza is hat is rájuk, így ez a komplexitás dinamikus önfenntartó, sőt
önerősítő rendszerben szolgálja az egészséget.

A mozgás hatása a mozgásszervekre és az idegrendszerre:
• Növeli az izomerőt
• Csökkenti a csonttömeg-vesztést
• Csökkenti a kopásos megbetegedés kialakulás esélyét
• Növeli az ízületek mozgékonyságát
• Javítja az egyensúlyt, koordinációt

A mozgás hatása a szív-, ér- és légzési rendszerre:
• Javítja a szívizom vérellátását
• Javítja a szív teljesítményét
• Csökkenti a nyugalmi pulzusszámot
• Csökkenti a vérnyomást (rendszeres edzéssel akár 10/5 Hgmm-rel csökkenhet!)
• Csökkenti a vérrög kialakulásának a veszélyét
• Javítja a szervek vérellátását, a vérkeringést
• Növeli a tüdők légzési kapacitását
• Javítja az oxigén felhasználást

23

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

A mozgás hatása az anyagcserére:
• Csökkenti a káros koleszterinszintet
• Növeli a hasznos koleszterinszintet
• Csökkenti a vércukorszintet
• Gyorsítja az anyagcserét, növeli az energiafelhasználást
• Csökkenti a testsúlyt

A mozgás előnyei

A mozgás fő előnye, hogy csökkenti az össz-ha-
lálozást (5. ábra): minél kevesebb az üléssel (az áb-
rán pirossal jelölve), és minél több a közepes – erős
mozgással (az ábrán zölddel jelölve) töltött napi idő,
annál jobban javul az össz-mortalitás (5,6).

5. ábra: Az üléssel töltött idő, a közepes – erős fizikai aktivitás és az össz-ha-
lálozás összefüggése (5, 6 alapján)

Már egyszeri közepes – erős intenzitású fizikai aktivitásnak is vannak azonnal
előnyei, viszont a rendszeres mozgásnak betegségmegelőző szerepe is lehet (6. ábra).

6. ábra: A mozgás előnyei (7. alapján)

A mozgás lehetséges előnyei veseátültetettekben

Az átlag populációban a fiatalok körében alacsony a szív-érrendszeri halálo-
zási arány, viszont a szervezet öregedésével jelentősen nő ennek esélye. A hemo-
dializált betegek 70%-ának van szív- és érrendszeri betegsége, a peritoneális di-
alizáltak esetében ez az arány 56%, míg vesetranszplantáltak körében ez 42% (8).
Emiatt a veseelégtelenség növeli a szív-érrendszeri halálozás esélyét is: az átlag

24

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

populációhoz viszonyítva (1-szeres rizikó) a vesetranszplantáltak között 4-szeres,
dializált betegek esetében 15-20-szoros ennek rizikója. A dializált betegeknél alig
van különbség a fiatal és időskori szív-érrendszeri mortalitás mértékében (9).

Az átlag populációban bizonyított a fizikai aktivitás számos előnye, köztük
a szív- érrendszeri rizikó csökkenése. Vesetranszplantáltakra vonatkozóan kevés
adat áll rendelkezésre. A veseátültetettek fizikai aktivitása elmarad az átlag po-
puláció mozgásmennyiségéhez képest, azonban jobb a dializált betegeknél ta-
pasztaltakhoz viszonyítva (10.). A csökkent fizikai funkció és fizikai aktivitás rontja
a transzplantáció kimenetelét és a halálozást (11.). A csökkent fizikai aktivitással
kapcsolatos lehet az elhízás, mely szintén növeli a vesegraft-elégtelenség esélyét
és a halálozás kockázatát (12). Ezzel szemben a fizikai edzés javítja a kardiorespi-
ratórikus fittnesst, az izomerőt és az életminőséget (13). A legújabb összefoglaló
eredmények alapján a sport javítja a maximális fizikai kapacitást, a kvadricepsz
izom erejét, az egészséggel kapcsolatos életminőséget és a diasztolés vérnyo-
mást is. Ezek alapján javasolt, hogy a sport a poszttranszplantációs gondozás ré-
sze legyen (14).

A mozgás veszélyei veseátültetettekben

Általában egyedi esetekről szoktak beszámolni, amelyek traumákhoz köthe-
tők. Veszélyes lehet az olyan testmozgás, ahol ütés vagy rúgás érheti a beültetett
szervet. Intenzív edzés kapcsán, az erőteljesebb ki- és belégzés miatt nőhet a lég-
úti fertőzések esélye. A szervezet is adhat abnormis válaszokat a fizikai aktivitásra,
ha beteg a szív-érrendszer, illetve a legyengített immunrendszer miatt. Ezek miatt
fontos a megelőző egyeztetés a kezelőorvossal a mozgás mennyiségéről és minő-
ségéről (15).

7. ábra: A mozgás veszélyei veseátültetettekben (15. alapján)

25

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

A fizikai aktivitás korlátai vesetranszplantáltakban

Vesetranszplantáltaknál a mozgás leggyakoribb objektív és szubjektív akadá-
lyait az alábbiakban jelölték meg:

• Depresszió és szorongás
• Fáradtság
• Félelem a vesegraft sérülésétől
• Félelem a mozdulatoktól
• Immunszuppresszióval kapcsolatos mellékhatások
• Orvosi útmutatás hiánya
• Motiváció hiány
• Alacsony fizikai hatékonyság
• Társbetegségek
• Fizikai korlátok
• Vázizom-atrófia és csökkent izomerő
• Szocio-ökonómiai faktorok
• Időjárás

Kiemelendőek az immunszuppresszióval kapcsolatos korlátok. A kilökődést
gátló gyógyszerek ugyanis fáradtságot, izomgyengeséget okozhatnak, befolyá-
solni tudják a vese funkcióját, illetve sokszor társbetegségek kialakulását segíthe-
tik elő (hipertónia, diabétesz, zsíranyagcsere-zavar, elhízás stb.). Az immunszupp-
resszió individuális beállításának egyik célja ezek minimalizálása (10).

Összefoglalás

A mozgásnak vesetranszplantációban is kiemelt jelentősége van: már 5 perc moz-
gás is számít, de a rendszeres fizikai aktivitásnak hosszú távú betegségmegelőző, élet-
minőséget javító előnyei is lehetnek.

A mozgás típusának és mennyiségének (intenzitás és tartam) egyéni meghatáro-
zása szükséges, emiatt javasolt az egyeztetés a kezelőorvossal. Ha egészségügyi aka-
dálya nincs, akkor javasolt legalább másnaponta mozogni, az alábbiak szerint:

1. aerob aktivitásként:

- heti 150-300 perc közepes erősségű mozgás,

- vagy heti 75-150 perc erőteljes mozgás,

- vagy ezek megfelelő kombinációja!

2. izomerősítő gyakorlatok végzése:

- legalább heti 2x

26

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Hivatkozások:

1. UK Chief Medical Officers’ Physical Activity Guidelines 2019. https://basem.co.uk/wp-content/uploads/2020/02/RCGP.
RCN_.CSP_.Basem_.M2M.Factsheet_01_UK_P.A_CMO.Guidelines_02.20_FINAL.pdf

2. Pontzer et al. Science. 2021;373:808-12.

3. Lund et Mancini Int J Cardiol. 2008;125:166-71.

4. https://health.gov/sites/default/files/2021-02/PAG_MYW_FactSheet_Adults_508c.pdf

5. https://health.gov/sites/default/files/2019-09/Physical_Activity_Guidelines_2nd_edition.pdf

6. Ekelund et al. Lancet. 2016;388:1302-10.

7. https://www.cdc.gov/physicalactivity/basics/adults/health-benefits-of-physical-activity-for-adults.html

8. Rangaswami et al. Nephrol Dial Transplant 2019;34: 760–73.

9. Foley et al., AJKD 1998; 32:S112-9.

10. Takahashi et al., Am J Kidney Dis. 2018;72:433-43.

11. MacKinnon et al., Ther Adv Chronic Dis. 2018,9:209–26.

12. Chan et al., J. Renal Nutrition. 2014;24,1-12.

13. Calella et al., J Nephro. 2019;32:567-9.

14. Janaudis-Ferreira et al. Transplant International 2021; 34: 801–24.

15. Neale et al., Am J Phys Med Rehabil 2017;96:273–88.
27

28

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Dr. Sax Balázs

Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika

A mozgás és a sport szerepe
a kardiológus szemével

29

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

A szívátültetéssel a cél a végstádiumú szívelégtelenség teljes gyógyítása, a tel-
jes életre való képesség visszaadása. Éppen ezért célunk nem csak betegek testi
egészségének helyreállítása, hanem a lelki egészség javítása és a munkaképesség
visszaállítása is. Ezen célok eléréséhez a testmozgás, a sport kiváló alapot teremt,
ezért azt minden szívtranszplantált gondozottamnak - egyénre szabva - határo-
zottan javaslom.

Miért kell mozogni?

A mozgás elengedhetetlen része életünknek. A szívbetegség kialakulásával a
terhelhetőség, a mozgási kapacitás csökken, de nagyon ritka az olyan szituáció,
amikor semmifajta mozgás nem engedélyezett. Még a nagyon súlyos szívelégte-
lenségben szenvedőknek is szüksége van az ágyban felülésekre, légzőtornára az
izomtömeg megőrzése érdekében, hiszen az életmentő műtét, legyen az szívátül-
tetés vagy műszív beültetés csak megfelelő tartalékok mellett élhető túl.

A szívátültetés után ugyancsak alapvető a mozgás mihamarabbi bevezetése. Már
a műtét után, az intenzív osztályon megkezdődik a gyógytornászok munkája, ami
végigkíséri a beteget a hazabocsátásig. A Nemzetközi Szív-és Tüdőtranszplantációs
Társaság ajánlása szerint a szívátültetés utáni rehabilitáció része kell, hogy legyen
az aerob terheléssel járó torna, ami transzplantáció után gyakran kialakuló magas
vérnyomás, elhízás és cukorbetegség mértékét csökkentheti, illetve rezisztencia (el-
lenállással szembeni) edzés javasolt a csontállomány és izomtömeg csökkenésének
megelőzésére, ami az immunelnyomó gyógyszerek gyakori mellékhatása.

Milyen nehezítő tényezők fordulhatnak elő?

A transzplantáció utáni állapot nem könnyű helyzet egyrészt a műtét okoz-
ta megterhelés, másrészt az immunszuppresszió okozta mellékhatások miatt. A
mozgás, terhelhetőség lehet nehezített, nem csak a közvetlen műtét utáni idő-
szakban, de hosszabb távon is. Az okok két csoportra oszthatók. Lehetnek a szer-
vátültetett beteggel kapcsolatos nehezítő tényezők, így az idős életkor, a kró-
nikus szívelégtelenség miatt csökkent tartalékok, a társbetegségek (érszűkület,
cukorbetegség, veseelégtelenség), illetve az immunelnyomó gyógyszerek mel-
lékhatásai (csontritkulás, cukorbetegség, magas vérnyomás, veseelégtelenség).
Ezeken felül előfordulhatnak a beültetett szívvel kapcsolatos korlátozó tényezők,
mint a heveny vagy a krónikus (a beültetett szív koszorúereinek szűkületet oko-
zó) kilökődés, a jobb kamra gyengesége (ami gyakori állapot a közvetlen műtét
utáni időszakban), a szív elernyedési képességének csökkenése (ún. diasztolés
diszfunkció) vagy az úgynevezett kronotróp inkompatibilitás. Ez utóbbi jelenség
speciálisan a szívátültetetteket érinti, és arra vezethető vissza, hogy szív beülte-
tésénél az idegeket nem lehet összevarrni, azaz a beültetett szív beidegzés nél-
küli. Ez azt jelenti, hogy nyugalomban is sokkal gyorsabban ver, és terhelésre a
pulzusszám nehezebben emelkedik meg, mint a saját szívnél, ugyanis a beideg-

30

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

zés egyik fő feladta, a szívritmus lassítása kiesik. Emiatt egy szívtranszplantált
normál pulzusszáma 90-100 között, vagy akár afölött is lehet. Ez rendszerint nem
okoz panaszt vagy problémát, általában nem is kell gyógyszerrel kezelni, de tud-
ni kell, hogy terheléskor, sportoláskor máshogy alakul a pulzustartomány: kicsit
nehezebben fog „felpörögni”, hiszen nem segíti az idegrendszer, és lassabban is
áll vissza sportolást követően. A szívtranszplantáltaknál ezért hosszabb beme-
legítésre van szükség, mire elérik a magasabb pulzusszámot, majd az edzés után
is hosszabb levezetésre, pihenésre van szükség, hogy visszatérjen a normál pul-
zusszám.

Az immunszuppresszió

Az új szerv beültetése miatt az immunrendszer elnyomására van szükség,
hogy elkerüljük a beültetett szerv kilökődését. A szívnél ezt heveny kilökődésre,
illetve a koszorúerek szűkületét okozó krónikus kilökődésre szoktuk felosztani.
Az immunszuppresszív gyógyszerek szedésének sajnos ára van: egyrészt az im-
munrendszer normál funkcióját elnyomva sokkal fogékonyabbak lesznek a fer-
tőzésekre az immunszuppressziót szedő emberek, másfelől nagyon szerteágazó
gyógyszer mellékhatásokra kell számítani. Hosszabb távon pedig a rosszindula-
tú betegségek előfordulásának is nagyobb az esélye a transzplantáltak körében,
mint nem szervátültetett kortársaik között. A modern immunszuppresszív gyógy-
szerek mellett ugyanakkor súlyos kilökődés szerencsére ritkán fordul elő.

A különböző kilökődésgátló gyógyszerek más-más mellékhatásokat okoz-
hatnak. Az általánosan alkalmazott gyógyszerek mellékhatásaiként gyakran ala-
kulnak ki a szív- és érrendszeri megbetegedések fő rizikófaktorai: megemelik a
vérnyomást, cukorbetegséget hozhatnak létre olyanokban, akiknek korábban ez
nem volt, vagy ronthatják a szénhidrát háztartást a már korábban is cukorbete-
geknél, megemelik a koleszterinszintet és elhízáshoz vezethetnek. A gondozó
orvosok feladata, hogy ezeket a problémákat felismerjék és kezeljék, a páciensek
feladata pedig az, hogy testmozgással és megfelelő életmóddal, táplálkozással
próbálják csökkenteni a rizikót. Amint az lejjebb is láthatjuk majd, bizonyítékok
vannak arra, hogy ez a próbálkozás nem hiábavaló.

Fontos mellékhatás a csontritkulás, amit elsősorban a szteroidok okoznak. Ezt
a szívtranszplantáltak legtöbbször csak az első évben szedik, a vesetranszplantál-
tak között többen vannak, akiknek élethosszig kell szteroid kezelésben részesül-
niük. A csontritkulás alattomos dolog. Az első néhány évben nem okoz problémát,
viszont az időskori éveket nagyon megkeseríti, és a csigolyák összeroppanása mi-
att a mozgást is befolyásolja. Egyes gyógyszerek fokozott szőrnövekedést, mások
hajhullást okoznak, kellemetlen gyomor-bél panaszok jelentkezhetnek, és ront-
hatják a vérképzést vagy a sebgyógyulást is. Az immunszuppresszív gyógyszerek
adagolásával nagyon óvatosan kell bánni, helyes beállításuk a gondozó orvos fel-
adata, akik ezt a kényes mérleget igyekszik egyensúlyban tartani. A mellékhatá-
sok megelőzésében azonban a transzplantáltaknak is nagy szerepük van.

31

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Hogyan segít a rendszeres testmozgás szívtranszplantáció után?

Az elmúlt évtizedek tudományos publikációi a testmozgás számos jótékony
hatását írták már le szívátültetés után. A rendszeres sportolás megnöveli a maxi-
mális oxigénfogyasztást, azaz edzettséget okoz, javítja a terhelhetőséget, megnő
az izomtömeg és csökkenthetők az immunszuppresszív gyógyszerek mellékhatá-
sai (csontritkulás, magas vérzsírszint, inzulin rezisztencia) (1). Rendszeres testmoz-
gással gyógyszer nélkül is csökkenthető a vérnyomás (2). De ugyancsak csökkent-
hető a depresszió és a szorongás előfordulása (3). Fontos azonban megjegyezni,
hogy minden vizsgálat leírja a hatások eltűnését néhány hónap inaktivitás után!

A szívtranszplantáltak egyik speciális problémájára, a beültetett szív koszo-
rúereinek károsodására (ami részben a klasszikus rizikófaktorok, részben immu-
nológiai folyamatok, krónikus kilökődés miatt alakul ki) szintén jó hatással van a
sport. Ezt a betegséget nehéz gyógyszerrel befolyásolni, de úgy tűnik, hogy test-
mozgás segíthet. Egy 2013-as tanulmányban 26 szívtranszplantáltat vontak be
egy aktívan sportoló csoportba, másik 26-nak csak azt mondták, hogy mozogjon,
amennyit szeretne. Az aktívan sportoló csoportban az úgynevezett nagy inten-
zitású szakaszos edzést (HIIT) vezették be, azaz bemelegítés után hirtelen nagy
megterheléssel járó néhány perces intervallumokat iktattak be. Az eredmények
alapján ilyen edzésforma mellett lelassult a koszorúér betegség romlása, csök-
kent a testsúly és a haskörfogat. A kontrollcsoportban nem volt előírt edzés, nem
kizárt, hogy az edzés önmagában is a romlás csökkenését okozza (4).

32

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Mennyit érdemes mozogni?

Amennyit csak jól esik – és egy kicsivel még többet is. Javasolt a kezelőorvossal
és gyógytornászokkal egyeztetni az intenzívebb testmozgás előtt. Amennyiben aka-
dálya nincsen, érdemes lassan, fokozatosan, edzéstervet követve felépíteni a terhe-
lést. Gondolni kell a fent már említett nagyobb bemelegítési és levezetési igényre!
A jótékony hatás már hetek alatt látványos lehet, az erőnlétben és a kilók számában
is. Elsősorban a testi kontaktussal nem járó sportok javasoltak, kezdetnek kiválóan
megteszi az erős séta, kirándulás, nordic walking, (szoba)kerékpározás, illetve (ha a
szigorú higiéniai szabályok is megengedik) az úszás is. Később bátran válogathatnak
a Szervátültetettek Szövetsége által szervezett sportok közül is!

Nincs lehetetlen!

És hogy kellő elszántsággal és merész célkitűzéssel milyen sportteljesítményt le-
het elérni szervtranszplantáltként, arra három példát szeretnék hozni. Az első a Kili-
mandzsáró hegycsúcsának megmászására 2015-ben indult holland expedíció, amit
12 átlagos edzettségű szervátültetett (2 szív, 2 tüdő, 2 vese, 4 máj, 1 csontvelő, 1 vé-
konybél) és 14 kontroll személy (orvosi csapat és családtagok) teljesített. A 12 transzp-
lantált közül 11 jutott 5000 m fölé, 8 jutott fel a csúcsra (Uhuru, 5895 m); a kontrollok

A holland transzplantált csapat a Kilimandzsáró csúcsán (5)
33

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA
közül 13-an jutottak fel. Bár mindkét csoportnál jelentkeztek enyhe tünetek, súlyos
hegyi betegség nem fordult elő, ahogy kilökődés vagy fertőzés sem. Megállapításaik
szerint a magaslati környezetben végzett megerőltető fizikai tevékenység a transz-
plantált betegeknél hasonlóan tolerálható, mint az egészséges kontrolloknál (5).

Hasonlóan sikeres volt a Bécsi Tüdőtranszplantációs Program 2017-ben indult,
10 tüdőtranszplantáltból (köztük két magyarból) és 24 kísérőből álló expedíciója
is. Hat nap alatt mászták meg a Kilimandzsárót, nyolc transzplantált érte el a Uhuru
csúcsot, ketten fordultak csak vissza kellő edzettség hiányában. Ugyan némileg
jobban emelkedett a transzplantáltak vérnyomása a túra alatt, és a hegyibetegség
tünetei is valamivel súlyosabban fordult elő náluk a kísérőkhöz képest, összességé-
ben az átlagos sikerességi ráta (85%) felett jutottak fel a csúcsra.

Végül álljon itt Casper Palmvig, egy fiatal dán szívátültetett személyes példája
arra, hogy nincsen lehetetlen szívátültetés után sem. Vele 2016-ban, a Finnország-
ban, Vantaa-ban rendezett Transzplantáltak és Dializáltak Európajátékán találkoz-
tam, egy workshop keretein belül. Itt tartott előadást arról, hogyan vezetett az útja
a szívbetegségtől a versenysportig, és hogyan teljesített Ironman versenyt szívátül-
tetettként.

(Dr. Sax Balázs és Casper Palmvig a 2016-os Transzplantáltak Európajátékán).
A gyógytornász végzettségű fiatalember komoly sportolói múlttal rendelkezett

már, amikor 2007-ben gyors lefolyású, súlyos szívbetegség után először műszívet
kapott (HeartMate II), majd 20 hónap múlva, húszévesen szívátültetésen esett át. A
felépülését követően az első év után 2 km lefutására volt képes, majd a saját maga

34

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA
által kidolgozott (nem pulzustartományokat, hanem szubjektív nehézségi szinteket
tartalmazó) edzésterv szerint haladva 2012-ben teljesítette első triatlon versenyét
(400m úszás/18km kerékpár/4km futás). 2013-ban indította a „Szívátültetéstől az
Ironmanig” projektjét, amiben két év gondosan felépített edzést követően sikere-
sen teljesítette a 3,86 km úszásból, 180,25 km kerékpározásból és 42,2 km futás-
ból (azaz egy maratonból) álló távot. A versenyről ezt nyilatkozta: „A célom az volt,
hogy bebizonyítsam magam és a világ számára, hogy lehetséges felépülni súlyos
szívbetegség és szívátültetés után, és lehetséges aktív életet élni. Nem kell ehhez
Ironman-t teljesíteni (ez az én személyes célom volt), de nagyon fontos célokat ki-
tűzni, és küzdeni értük.” A sportoló pályafutásáról, edzésterveiről az interneten is
elérhető angol nyelvű előadásában hallhatunk részletesen (7,8).

(Casper Palmvig az Ironman teljesítése után http://www.franythjertetilironman.dk/)
Felhasznált és ajánlott irodalom:
1. Marconi et al, Eur J Appl Physiol, 2003;90(3-4):250-9.
2. Pascoalino et al. J Heart Lung Transplant 2015;34(5):693-700.
3. Dall et al. J Heart Lung Transplant 2015,34(8):1033-41.
4. Nytroen et al., J Heart Lung Transplant 2013;32(11):1073-80.
5. van Adrichem et al., PLoS One, 2015;10(11):e0142641
6. Gieszer et al, Transplant Proc 2019;51(4):1258-1262
7. Transplant Sport Workshops & Symposium 2016 | Casper Palmvig (https://www.youtube.com/watch?v=mjsA_KRE-iA)
8. https://www.vantaa2016.fi/en/10-uutinen/2765-ironman-with-transplanted-heart-underlines-the-importance-to-ha-

ve-goals-in-life

35

36

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Szabó Dániel:

Sporttáplálkozás oktató, személyi edző,
funkcionális táplálkozás szakértő

Táplálkozás és sport

37

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Jelen tapasztalataink szerint a grammok, kalóriák számolgatásának igen kicsi a létjo-
gosultsága, ráadásul sokaknak nehézséget is okoz. A legfontosabb azt szemlélnünk, hogy
milyen tápanyagokból épül az emberi szervezet. Ezeket fogjuk most áttekinteni elsősor-
ban a makrótápanyagokon – fehérjén, szénhidráton és zsírokon keresztül.

Az alábbiakban minden esetben kiemelten szerepel , hogy egy-egy bizonyos élelmi-
szer-csoportnak milyen szerepe van a sportban, illetve mik azok az étrendi elemek, amik-
re egy sportolónak szüksége lenne, de nem minden esetben fogyasztja azokat.

Miért fontos a sportolók életében a táplálkozás?

Egyrész fontos mind az edzéseken, mind a versenyeken a terhelhetőség optima-
lizálása.

Csak megfelelő táplálkozás esetén tud a testünk jól működni. Ez nem csak a sport-
ban fontos, hanem az alapvető életfunkciók fenntartásában és az egészséges élet
szempontjából is.

A transzplantáltak életében a legkiemelkedőbb szempont az, hogy a beültetett
szerv minél tovább egészségesen tudjon működni. Ehhez hozzájárul a terhelési al-
kalmazkodás elősegítése, ami azt jelenti, hogy a sporttevékenység során fokozatosan
növekedni tud majd a terhelés. Ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, megfelelő minő-
ségű „üzemanyaggal” kell a szervezetet támogatni.

Ha egy sportoló táplálkozása nincs rendben, akkor a jövőben nem tud majd fej-
lődni, illetve az energiaszintje sem lesz megfelelő.

Fontos az edzés, sportolás során termelődő metabolitok, szabadgyökök, égéster-
mékek ellensúlyozása a megfelelő táplálkozással.

Fontos a gyors kifáradás elkerülése az energiaraktárak támogatásával. Fontos,
hogy az erősítő edzéseken az erősítő hatás megvalósulhasson. Fontos, hogy az im-
munrendszer is bírja a terhelést – immunerősítő táplálkozásról is beszélhetünk. Va-
lamint fontos a sporttevékenység befejezése utáni minél gyorsabb regenerálódás. A
sportolás során elégetett „üzemanyagot” pótolni kell megfelelő formában úgy, hogy
a test visszatérhessen az alapállapotba.

A makrótápanyagok közül a sort a fehérjebevitel fontosságával kell kezdenünk,
mivel - ha sportról van szó - minden étkezési tanácsadó szakemben ennek fontossá-
gával kezdi a javaslatokat és tanácsokat.

Alapvetően nem rombolnám le ezt a mítoszt, de a sportban a fehérjéknek nincs
annyira kiemelt jelentősége, mint amiről a fáma szól. A Pavlik-féle Sportélettan könyv
szerint is az élsportolók számára a maximális fehérjebevitel a napi energiaszükséglet
22 %-ában van maximalizálva, hiszen az embertelen mennyiségű fehérjepótlás nem
fogja feltétlenül a sportteljesítményt növelni, illetve az izomfejlődést fenntartani és
támogatni.

A sportolók teste nagy igénybevételnek van kitéve. Magasabb szintű sporttevé-
kenység során a vázrendszer mozgatása az ízületeket, az izomzatot, a szalagokat, a
kötőszöveteket és a porcokat is igénybe veszi.

38

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA
Valójában az izmok táplálásáról szól a
nagy mennyiségű fehérjebevitel, viszont a
mozgáshoz szükséges többi szerv támoga-
tására nem fektetünk elég hangsúlyt. A kö-
tőszövetek, porcok, szalagok, csontok hát-
térbe szorulnak,ám van egy fehérjecsoport,
ami ezek támogatását szolgálja.
Ezt a fehérjefajtát kollagéntípusú fe-
hérjéknek nevezik. Ez egy méltatlanul el-
feledett fehérjeforrás, ami sportolóknál
nagyon kevés esetben szokott terítékre kerülni. Nem kollagén porok fogyasztására
gondolok, hanem természetes úton való pótlásra.

39

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Melyek azok az élelmiszerek,
amelyek kollagéntípusú fehérjéket tartalmaznak?

Az állatok csontos, porcos, bőrös részei. Nemcsak a csirkemellet kell megenni, ami
alapvetően egy amúgy is alacsony tápanyag tartalmú, értéktelen élelmiszerforrás - hiába
mondják róla, hogy rendkívül hasznos a sportolóknak -, hanem fogyasztani kell az állatok
bőrösebb, csontosabb, porcosabb részeit is. Ebből a szempontból a csirkemell és a csir-
kecomb közül inkább a csirkecombot érdemes választani, és azt porcostól, bőröstől kell
elfogyasztani.

Kollagéntípusú fehérjeforrásként szolgálhatnak még a hosszan főzött csontos-porcos
alaplevek, gondoljunk itt egy jó húslevesre, ami egy nagyon jó fehérjeforrás. Ezt hetente
többször érdemes fogyasztani. Az összes kocsonyás, zselatinszerű étel is idetartozik.

A következő igen fontos fehérjeforrás csoportjába a vízben élő állatok tartoznak. Az
összes vízi élőlény kiváló fehérjéket tartalmaz. Ez az élelmiszercsoport fehérjékben gaz-
dag, támogathatja a sporttevékenységet, és annyiban több pl. a csirkemellnélvagy az
egyéb színhúsoknál, hogy a vízben élő élőlények (halak, puhatestűek, rákok) sokkal több
tápanyagot tartalmaznak, mint a szárazföldi állatok.

Harmadik kategóriába a belsőségek tartoznak (pacal, zúza, nyelv, tüdő, máj). Gazdag
fehérje- és tápanyagforrások. A szavannán a ragadozók is először a zsákmány belső szer-
veit eszik meg és nem a mellehúsát. Például a máj a világon megtalálható élelmiszerek
közül a leggazdagabb táplálékforrás.

Végül következhetnek a színhúsok is. Szárnyasok, négylábúak, vadak. Nincs velük
probléma, mint fogyasztható ételek, rendben van a fehérjetartalmuk is, de tápanyagban
sokkal szegényebbek az előző csoportoknál.

Kimaradtak a növényi eredetű fehérjeforrások: pl. olajos magvak, diófélék vagy a hü-
velyesek. Ezek is szerves és fontos részei az emberi táplálkozásnak és tápanyag-koncent-
rációban is jó helyet foglalnak el.

A mesterséges, bizonytalan eredetű fehérjeké-
szítmények helyett sokkal jobb inkább húslevest
fogyasztani hetente többször.

Érdemes követni az „orrától a farkáig” elvet is.
Ha az elejétől a végéig fogyasztjuk az állatot, akkor
minden hasznos részét elfogyasztjuk, nemcsak a
színhúst.

Mindezek teljesítményfokozó élelmiszerek is,
mert nemcsak fehérjét tartalmaznak, hanem mik-
rótápanyagokban (vitaminokban, ásványi anya-
gokban, nyomelemekben) is gazdagok.

A nem sportolók számára is nagy szerepet ját-
szanak az egészséges életmód megtartásában.

40

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Következő makrótápanyag kategória a szénhidrátok

A magyar sportéletben és a sporttáplálkozási világban óriási félreértések és el-
lentmondások vannak ezzel kapcsolatban.

A szénhidrátokat megkülönböztethetjük glikémiás indexük alapján, ami lehet
magas vagy alacsony. Egyszerűbb lenne azonban, ha másképp csoportosítanánk
őket. Egyrész vannak természetes (celluláris) szénhidrátok, másrészt neoszénhidrátok
(acelluláris szénhidrátok).

Természetes szénhidrát az, ami a természetben megtalálható, és abban a for-
májában fogyasztjuk el. Ezek sokkal kevésbé terhelik a szervezetet, sokkal kevésbé
emelik a vércukorszintet, ezáltal sokkal egyenletesebb energiához jutunk belőlük.
Idetartozik pl. a répa, a rizs, a burgonya, a narancs, az áfonya stb. Ezeket feldolgozás
nélkül, eredeti formájukban javasolt fogyasztani. Vagyis a narancsot egészben, nem
kifacsarva a levét, a rizst megfőzve, nem puffasztott rizsként, az áfonyát nyersen, nem
lekvárként stb. Így a bennük lévő szénhidrát természetes formában marad, nem válik
acellulárissá, ami sokkal nagyobb terhelést jelent a szervezetnek. Erre az alapelvre 80-
85 %-ban odafigyelve már nagyon jó eredményeket lehet elérni.

A szénhidrátoknál nem glikémiás indexet, hanem glikémiás terhelést kellene
nézni, hiszen minél inkább terheli a szervezetet, annál kevesebb energia marad
sportolásra vagy gondolkodásra.

A szénhidrát sűrűség azt jelenti, hogy adott egységnyi élelmiszerben hány
százaléknyi szénhidrát található. A természetes szénhidrátok alacsony sűrűséggel
rendelkeznek, pl. főtt rizs, főtt répa, főtt burgonya. Ha ezeket acellulárissá változ-
tatjuk, akkor akár 70-80 %-ban fognak szénhidrátot tartalmazni a finomítás miatt.

A szénhidrátok között szóba kell, hogy kerüljön a fruktóz. Hosszú éveken ke-
resztül ezt a tápanyagot egészségesnek tartották. A legfrissebb kutatások ma ar-
ról szólnak, hogy a fruktóz a legrosszabb zsír, és ez okozza az emberiség elhízását.
Nem feltétlenül az elfogyasztott gyümölcs mennyiségétől, hanem attól, hogyha

41

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

kristálycukrot fogyasztunk, akkor fruktózt is fogyasztunk. A kristálycukor 50%-a
fruktóz. A fruktózzal küzd a szervezet, nem tud vele mit kezdeni, így bekerül a
zsírraktárakba. Ezért minél kevesebb kristálycukrot, hozzáadott cukortartalmú
élelmiszert kellene fogyasztani. Ez igaz például az aszalt gyümölcsökre is.

Magas fruktóztartalmú gyümölcsök azok, amikből pálinkát is főznek. A piros
bogyósok, citrusfélék alacsonyabb fruktóztartalommal bírnak.

Mik a leginkább javasolható szénhidráttartalmú élelmiszerek?

A zöldségek minden fajtája.
A szokásos paradicsom-papri-
ka-uborka fogyasztását érdemes
kiegészíteni a zöldségek széles
palettájával, lehetőség szerint
idényjelleggel, minél színeseb-
ben.

Biztonságos keményítőforrá-
sok. Ezek kevésbé terhelik a szer-
vezetet, marad energia a sport-
teljesítményre, és alkalmasak a
zsírraktárak kiéheztetésére.

A makrótápanyagok közül az utolsók a zsírok

A zsír nem ellenségünk, mindenfélét lehet fogyasztani. Nem károsak, nem at-
tól hízunk, hanem leginkább a rossz minőségű szénhidrátoktól és bizonyos fajta
zsíroktól, illetve, ha bizonyos zsírokat rossz arányban fogyasztunk. Ezzel kapcso-
latban a legfontosabb kérdés az omega-3, illetve 6 arányának kérdésköre, mert a

42

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

magyar lakosság ezzel áll a leg-
rosszabbul. Omega -6-ot legin-
kább a zárt helyen tartott hizlalt
állatok húsa, zsírja tartalmaz,
ezen belül kiemelhető a csirke és
a sertés. Ezzel nem lenne gond,
ha pótolnánk hozzá omega-3-at.
Ezt sajnos optimális mennyiség-
ben csak a zsíros-bőrös tengeri
halak tartalmaznak, és abból na-
gyon keveset fogyasztunk.

Ha az arányt elkezdjük ren-
dezni, a zsírsav profil elkezd
helyreállni, ami az immunfunk-
ciókra és a teljesítményre is jó
hatással van. Az omega-6 drasz-
tikus fogyasztása komoly egész-
ségügyi rizikófaktorral jár.

Ha valaki nem szereti a ha-
lakat, omega-3-hoz hozzájuthat
funkcionális élelmiszerekből is.
Pl. ha a tyúkot halliszttel, vagy
omega-3-ban gazdag táppal
etetik, akkor a tojása is gazdag
lesz omega-3-ban.

Jó zsírokat tartalmaz a to-
jássárgája is, lehet nyugodtan
fogyasztani, semmilyen nega-
tív hatással nincs a koleszte-
rinszintre.

Omega-6 szempontjából
problémásak lehetnek még a
növényi olajok, a margarinok,
tökmagolaj, szőlőmagolaj. Ezek
omega-3-ban szegények és az
emberi szervezet eleve csak az
állati eredetű omega3-t tudja megfelelően feldolgozni.

Végigvettük a makrótápanyagokat (fehérjék, szénhidrátok, zsírok). Mindezen
információkkal a teljesítmény fokozására, valamint a megfelelő vércukorszint biz-
tosítására is hatással lehetünk. Már egy-két elem beemelésével nagy előrelépést
tapasztalhatunk. 80-85 %-os odafigyeléssel pedig gyors fejlődés állhat be a jövő-
ben egészségi állapotunkban és sportteljesítményünkben egyaránt.

43

44

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Tusor Lilla:

Klinikai szakpszichológus
Semmelweis Egyetem
Városmajori Szív- És
Érgyógyászati Klinika

Lélek és sport

45

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

Ahogy készültem erre az előadásra, kutatni kezdtem, milyen előnyei vannak a
testmozgásnak. A fizikai előnyökről 104.000 találatot dobott fel a kereső. A testmoz-
gás lelki előnyeire keresve 159.000 találat jött ki. Elgondolkoztam, vajon ennek mi
lehet az oka. Arra jutottam, hogy az emberek boldogok szeretnének lenni, és ezért
nagyon sok mindent megtesznek. Utakat és módokat keresnek arra, hogy jobban
érezzék magukat a bőrükben, megszabaduljanak a terhektől, hogy elégedettek le-
hessenek. Talán emiatt a testmozgást is könnyebb úgy elfogadni, ha azt látjuk, hogy
nem kizárólag a testünkre, hanem a lelkünkre is jó hatással van. A test és a lélek
jóllétének összefüggésein gondolkozva egy amerikai származású társadalomkuta-
tó, Amy Cuddy előadása jutott eszembe, melynek címe „A testbeszéded formázza,
hogy ki vagy”. Többek között kutatásairól beszél az előadó, mely során megfigyelte
olyan emberek testbeszédét, akik valamilyen sikert, csúcsélményt élnek meg, vagy
hatalmi helyzetben vannak. Azt találta, hogy testbeszédükben vannak egységes
mozzanatok. Megfigyelhető például, hogy hasonló testhelyzeteket vesznek fel ha-
sonló helyzetekben. A sportoló, aki éppen célba ér, vagy megszerzi a döntő pontot
egy mérkőzésen, szinte ugyanolyan módon fejezi ki örömét. A rocksztárok, akiknek
ezrek tapsolnak, éltetik őket, figyelnek rájuk, szintén közel azonos testhelyzete-
ket vesznek fel a fantasztikus élmény hatására. A hatalmi pozícióban lévő embe-
rek dominanciát sugalló gesztusokat mutatnak számukra fontos helyzetekben. (A
legjellemzőbb testtartásokat Amy Cuddy „hatalmi pózként” nevezte el). Összefüg-
gést találtak a közérzet (siker, öröm, hatalom érzése) és a testhelyzet között, hiszen
oda-vissza hatnak ezek a folyamatok. Azt tapasztalták a vizsgálatot végzők, hogy
a pózok felvétele, változtatása tükrözi az illető pillanatnyi érzéseit, illetve az érzel-
mek változását követi bizonyos fajta pózok felvétele. Gondoljunk arra, amikor egy
állásinterjúra, vizsgára vagy egy vizsgálatra várunk. Összegörnyedve, keresztbe tett
lábakkal, szorongva, kellemetlenül érezhetjük magunkat. Mennyire máshogy fejezi
ki örömét a testünk, amikor például a kedvenc zenénket halljuk élőben, akár egy
koncerten, felszabadultan, nyitottan.

Amy Cuddyt, az említett kutatót csodagyerekként tartották számon. Korához
képest kiemelkedően magas volt az intelligencia-hányadosa. 19 éves korában autó-
balesetet szenvedett, melynek következtében olyan mértékben romlottak értelmi
képességei, hogy orvosai azt mondták, nem tudja majd befejezni az egyetemet.
Ennek ellenére a fiatal lány dolgozott és dolgozott, kicsivel hosszabb ideig tartott
számára, de sikeresen elvégezte az egyetemet, kutató lett, majd professzor nagyhí-
rű egyetemeken. Az előadásában elmondta: annak ellenére, hogy magas színvona-
lú egyetemeken dolgozhatott, nem találta a helyét, csalónak, imposztornak érezte
magát. Szerette volna megérteni mi történik vele, s a tudását mások javára fordítani.
Ennek érdekében kollégáival kutatásba kezdett. Állásinterjús helyzetben vizsgáltak
két csoportot; az egyikben az alanyok két percig valamelyik hatalmi pózt vettek fel
az interjús beszélgetés előtt, a másik csoport tagjai nem. Az interjúkat videóra vet-
ték, majd független megfigyelőknek (akik nem tudták, ki melyik csoportba tartozik)
levetítették. A megfigyelők alkalmasabbnak, kompetensebbnek, szimpatikusabb-
nak találták azokat a résztvevőket, akik a beszélgetés előtt két percet hatalmi póz-

46

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

ban töltöttek. Számunkra nagyon fontos mondanivaló, hogy nem csak az elménk
hat a testünkre, hanem a testünk is hatással van az elménkre. Az elménk hatással
van arra, ahogy viselkedünk, a viselkedésünk pedig hat a külvilágra, illetve arra, ami
történik velünk. Nagyon fontos kérdés tehát, hogy mit kezdünk a testünkkel.

Megkértem néhány transzplantált sportolót, hogy meséljen arról, miért választotta
a sportágát, mit szeret, mit élvez benne, milyen nehézségeket tapasztal, mihez kezd,
amikor mélypontra kerül, hogyan lendül át a nehézségeken. Megkérdeztem azt is, mit
ad számukra a sport, hogyan hat a kapcsolatra önmagukkal, hogyan segíti az önisme-
retüket. Elmondták, hogy milyen nehéz heti két-három alkalommal ingázni az edzésre.
Néha kimerültek, nehéz megosztani az idejüket a munka, család, egyebek és a sport
között. Tapasztaltak kudarcokat, ezeket valamilyen módon megtanulták feldolgozni.
Reális képet festenek arról, milyen rendszeresen sportolni, és emellett kiemelik, hogy:

„A sport örök tanító. Mindenki számára kötelezővé tenném az élet bizonyos

szakaszaiban, hogy felismerjék az erősségüket és gyengeségüket.”

„Visszarakott engem a „tanulók” közé. Amikor fiatalabbak tanítanak játszani

és minden egyes instrukciójukat érdemes elfogadni, hiszen ezt ők sokkal job-

ban tudják… ez egy kicsit érdekes szituáció. A sport növelte a kitartásomat és

az akaraterőmet.”

„Az értékrendem felállításában segít.”

„Úgy érzem, hogy ügyes vagyok benne, és fejlődöm, ami önbizalmat ad.”

„Pozitív gondolkodás, önértékelés, jó közérzet, fegyelmezni önmagam, elme

élesítése”
Egyik pozitívum sem a fizikai előnyökről szól elsősorban, nem arról, hogy példá-
ul mennyit izmosodtak, hanem inkább arról, hogyan segíti őket a sport saját maguk
megismerésében, hogyan hat az énképükre.
Ezeket olvasva nagyon fontosnak tartottam azt, hogy beszéljünk a sport tükrében
az önismeretről, erről a fantasztikus eszközről, fejleszthető lehetőségről és képesség-
ről, ami segít minket abban, hogy testileg-lelkileg a számunkra lehető legjobb életet
tudjuk élni.
Miért kezdünk el sportolni? Sokszor valamilyen betegség, orvosi utasítás miatt
kell belevágni, ha nem hozzuk gyermekkorunkból, vagy a családunktól a mozgás sze-
retetét. Oka lehet a túlsúly, ha elégedetlenek vagyunk magunkkal vagy egy csoport-
hoz tartozás vágya, a szociális kapcsolatok lehetősége vonz. Van, amikor egy krízis
vagy válság után kezd valaki testmozgásba, hogy segítse a feldolgozást, levezesse a
feszültséget, de előfordul, hogy a pozitív énkép megtartása és a jó közérzet elérése
vezet a sport útjára.
Fontos kérdés, hogyan kezdünk sportolni. Azokat a tapasztalatokat szeretném
most megosztani, amit munkám során gyűjtöttem azzal kapcsolatban, milyen ne-
hézségei vannak a sport melletti kitartásnak, és hogy mire érdemes figyelni. Vajon
sajátunknak érezzük-e a döntést? Lehet, hogy az orvos írta elő számunkra, hogy
kezdjünk testmozgásba, és lehet, hogy valaki nagyon ránk ijesztett, mi lesz, ha nem

47

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

tesszük. Ezzel együtt fontos, hogy végül mi hozzuk meg a döntést, hiszen a saját testünk
és egészségünk érdekében történik, így érezni fogjuk a kontrollt a folyamattal kapcso-
latban. Ráérezhetünk arra, milyen lehetőségek vannak a sportban, hiszen ez nem csak
kötelezettségekkel jár, hanem rengeteg játékkal, örömmel is. Érdemes megvizsgálni,
hogy a választott sport illik-e hozzánk, megfelelő-e. Csapatban vagy egyedül élvezzük
jobban a mozgást? Milyen eszközöket használunk? Milyen a tempója, intenzitása? A sa-
ját szintünknek megfelelő, vagy fölé-, esetleg alálövünk a terhelhetőségünknek, amiből
kifolyólag akár unatkozhatunk sport közben? A testmozgással való összeillés nagyon
fontos, mert könnyebb azt csinálni, amihez tehetségünk, készségünk van, így lesznek
sikerélményeink. Ezek a sikerélmények, az örömök kulcsfontosságúak akkor, amikor jön-
nek a nehézségek. Ahogy az emberekhez is az érzéseken keresztül kapcsolódunk, úgy
a tevékenységeinkhez is. Amit szeretünk, amiben örömöt lelünk azt, sokkal szívesebben
és nagyobb tisztelettel végezzük. A testmozgás elkezdésekor fontos felmérni, hogy az
mivel jár. Talán banálisnak tűnhet, de ha ugyan azt az időbeosztást szeretnénk tartani,
mint korábban, amikor nem mozogtunk, akkor egy idő után könnyen kieshet a minden-
napokból. Emiatt talán érdemes nem egyik napról a másikra elhatározni a váltást, hanem
kitűzni, hogy például két hét múlva vágunk bele, addig meg tudjuk teremteni rá az időt.
Miért fontos tudni, hogy mivel jár a sport, amit választunk? Ha tudjuk, mire kell készülni,
akkor kevésbé használjuk kibúvóként az esetleges kellemetlenségeket. Lényeges pont,
hogy mire fókuszálunk. Mennyire koncentrálunk magunkra mozgás közben? Van, amikor
a többiek teljesítménye, és az arra való figyelés motiváló, húzó erő, sokszor azonban el-
lenkező hatást ér el. Rossz érzéseket kelt az összehasonlítás, hatásukra megkérdőjelezzük
magunkat. Ennek elkerülése érdekében mérjük inkább önmagunkhoz a változást, a saját
fejlődésünkre figyeljük. Néha jó hatással lehet a verseny a teljesítményünkre, de ha azt
vesszük észre, hogy inkább elkedvtelenít, érdemes átgondolni, hogy vajon nem kifogást
keresünk-e, okot arra, miért nem érdemes folytatni a mozgást. Figyeljünk inkább a saját
haladásunkra. Emiatt is fontos a kérdés, hogy önmagunkért tesszük-e? A sport remek le-
hetőség arra, hogy önmagunkkal legyünk, de ez lehet legalább annyira nehéz, mint jó.
Lehetőséget teremt jobban megismerni önmagukat, tanulni magunkról, ezáltal javíthat
az énképünkön, emelheti önbecsülésünket.

A munkám során drámaian és megdöbbentően sok olyan emberrel találkozom, aki
nem szereti, sőt akár megveti magát. Számtalan mentális, érzelmi probléma oka és ve-
lejárója ez. Egyik jellemzője, hogy a szinte állandóan a fejünkben zajló belső beszéd tele
van önmagunk felé minősítő, ítélkező, összehasonlítgató elemekkel. Mintha folyamato-
san arra próbálna rávilágítani valaki, mit nem csinálunk jól. Amikor ezt a hangot le tudjuk
csendesíteni, és megéljük az önfeledtséget – erre a rendszeres testmozgás szuper esz-
köz - az a lelki egyensúlyunknak, hangulatunknak pozitív töltést ad. Az önbecsülés és az
önszeretet azért is fontos elemei a lelki jólétnek, és akár a sportnak is, mert akit szeretünk
és megbecsülünk, akkor azzal nem bánunk rosszul. Ha most mindenki őszintén magá-
ba nézne, talán azt tapasztalná, nehéz lenne egyik pillanatról a másikra feléleszteni az
önszeretet. Ez rendben van így, első lépésként kezdhetünk önmagunk tiszteletével. Akit
tisztelünk, azt megbecsüljük, azt nézzük, mi szolgálja a javát, mi válhat előnyére. Ez nem
jelent végletes engedékenységet vagy önjutalmazást. A határok és a fegyelem fontos, de

48

A SZERVÁTÜLTETETTEK SPORTJA

nem fordul át önbántásba, ha tisztelettel bánunk önmagunkkal. Az egészséges életmód
és a mozgás nem egy döntés, hanem döntések sorozata, melyeket újra és újra meg kell,
és meg lehet hozni. Ez nagyon jó hír, mert sokszor az életmódváltás buktatója, ha valami
egyszer, kétszer nem úgy sikerül, ahogy eltervezzük, utána az egész változást érvényte-
lennek érezzük, feladjuk. Ha csak kicsi döntéseket tudunk hozni, vagy csökkenteni azt,
ami esetleg árt, az is egy döntés, ami előre vihet. A döntéseket minden nap, többször
meghozhatjuk, és ez nagyon jó, mert nem egy napon, egy eseményen múlik minden. A
teljesítményt és a döntésekkel aratott sikert fontos elismerni, megdicsérni önmagunkat.
Az örökös elégedetlenség és kritika hihetetlen mértékben elviszi az energiánkat és moti-
vációnkat. A tudatosság segítségével felismerhetjük a hullámvölgyeket, azokat a helyze-
teket, amikkel nehezen birkózunk meg. Ismerjük és megértjük a reakcióinkat, s ígysokkal
kisebb eséllyel adjuk fel, könnyebb megtartani magunkat a folyamatban.

Megkérdeztem a transzplantált sportolóktól, mi segít nekik a nehéz pillanatokban,
hogyan lendülnek át a mélypontokon.

„Összeszedem magam, mert tudom, hogy önmagamért teszem.”

„Ha kudarc ér, a barátok segítenek és rájövök, hogy ebből is tanultam.”

„Az segít, ha mindenképpen elmegyek az edzésre, és ha ott vagyok, akkor már

minden jó.”

Megkérdeztem azt is, van-e olyan mondat, kép, zene, belő szimbólum, amit fel-
idéznek akkor, amikor erőt kell gyűjteniük. Bíztatlak Benneteket, hogy Ti is hozzatok
létre vagy keressetek ezekhez hasonló „talizmánokat”.

„Az a mondat, hogy egész embernek akarom érezni magam, és igen, fel lehet

jutni a csúcsra transzplantáltként is.”

„Gondolj úgy a nevedre, mint egy brand-re és csináld úgy a dolgaidat.”

Van, akinek válogatás zenegyűjteménye van az edzéshez, és azzal lendíti be ma-
gát, tehát nem kell csak magunkra támaszkodni. Élhetünk az ilyen és ehhez hasonló
lehetőségekkel. Ilyen eszköz lehet a „támogató gondolkodás” önmagunkkal kap-
csolatban. Néha talán nehéznek érezhetjük, hogy pozitívan gondolkodjunk. Nem
könnyű megtalálni, hogyan tegyük ezt. A támogató gondolkodás megengedő azzal
kapcsolatban, hogy megéljük, ha rosszul érezzük magunkat, mélyponton vagyunk.
Ugyanakkor nem süllyedünk bele, nem ragadunk meg ezen a ponton. Fontos, hogy
felismerjük, hogy éppen az történik, hogy hullámvölgyben vagyunk, mint egy jó szü-
lő, keretet adunk ennek, megnevezzük és elismerjük, hogy tényleg nehéz. Ehhez tud
kapcsolódni egy támogató barát-énrész, aki bíztat arra, hogy változtassunk és néz-
zük meg, mit tudunk tenni az adott helyzetben. Szükség lehet humorra, játékosságra,
hogy el tudjunk távolodni a nehézségünktől, és lendületet kapjunk, gondoskodjunk
saját magunkról. Fontos összetevője az céltudatosság. Ennek segítségével tudatosít-
juk, hogy a befektetett energia meg fog térülni. Ha ezeket a minőségeket összegyúr-
juk magunkban, akkor minden meglesz ahhoz, hogy önbántás, bűntudat és szabo-
tázs nélkül személyreszabottan megtaláljuk az utat és módot, hogy szellemileg és
fizikailag a számunkra lehető legjobb életet éljük.

49

50