0II. Nemzetközi Interdiszciplináris KonferenciaMozgásban a fejlődés, avagy fejlődésben a mozgás KonferenciakötetNagyvárad2026
1II. Nemzetközi Interdiszciplináris KonferenciaMozgásban a fejlődés, avagy fejlődésben a mozgás Modern mozgásterápia és mozgás alapú fejlesztés sajátos nevelési igényű gyermekek esetébenKonferenciakötetNagyvárad2026
2A konferenciakötet szerkesztői:Dr. Árkosi JuliannaEgly Renáta BeátaA konferenciakötetet lektorálta:Conf. Univ. Dr. Habil. Loredana MunteanKiadó:EDITURA DIDACTICA MILITANSCASA CORPULUI DIDACTICORADEAISBN 978-606-986-087-8
3A rendezvény szervezője:Bonitas Fogyatékkal Élő Gyermekekért és Fiatalokért EgyesületA rendezvény operatív szervező bizottsága:Oláh AndreaEgly Renáta BeátaSzűcs KrisztinaWagner AndreaDr. Árkosi JuliannaA konferencia helyszíne:Nagyváradi EgyetemTársadalom-és Humántudományi Kar2025. november 18-19.
4A rendezvény fő támogatója:Bethlen Gábor Alap A rendezvény társszervezői:Bihar Megyei TanfelügyelőségBonitas Speciális Oktatási Központ NagyváradNagyváradi EgyetemA konferenciakötetben megjelenő tanulmányok tartalmáért a szerzők minden felelősséget vállalnak.
5TartalomjegyzékOláh Andrea, Kecse GabriellaBevezetés………………………………………………………………………7Mozgás és zenepedagógia……………………………………………………...9Tamásiné Dsupin Borbála, Fógel-Veres AnettA zene és mozgás komplexitása gyermekkorban………………………………9Árkosi Julianna, Wagner Andrea MáriaKokas Klára komplex művészetpedagógiai módszere…………………….….33Mozgásterápiás módszerek és eljárások……………………………………...36Egly Renáta BeátaKulcsár Mihályné módszere- Komplex Mozgásterápia alapjai………………36Demény Gavallér CsengeMozgásban az idegrendszer…………………………………………………..39Rencsik Réka AndreaHol is tartunk?- megmutatja mozgással!...........................................................43Egyéb mozgásközpontú fejlesztési módszerek és felmérési lehetőségek……….49Kuruț István, Wagner Andrea MáriaHidroterápiás program sajátos nevelési igényű óvodások számára………...…49
6Balogh Éva ZitaA kutyaterápia ereje a mozgásfejlődésben……………………………………51Varga Ildikó, Szűcs KrisztinaÚtravaló az iskolakezdéshez………………………………………………….54Más nyelvű írások a mozgás fejlesztő hatásáról................................................58Erdeli Elena, Sipos LăcrimioaraImportanța jocurilor de mișcare în cadrul terapiilor pentru recuperarea limbajului…………………………………………………………………….58Árkosi Julianna Záró gondolatok………68
7 Bevezetés Szerzők: Oláh Andrea, pszihológus, a Bonitas Speciális Oktatási Központ igazgatója; Kecse Gabriella, magyar-néprajz szakos pedagógus, Bihar Megyei Tanfelügyelőség, Nagyvárad„A mozgás az a kapu, amelyen keresztül a gyermek kapcsolatba lép a világgal.” Ismeretlen szerzőKulcsszavak: mozgás; fejlődés; sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése;konferencia; konferenciakötetA gyermek fejlődése összetett és sokrétű folyamat, amelyben a mozgás kiemelkedő szerepet tölt be. A mozgás nem csupán fizikai aktivitás, hanem az idegrendszeri érés, a tanulási folyamatok, a kommunikáció, az érzelmi fejlődés és a szociális kapcsolatok egyik alapvető meghatározója. Különösen igaz ez a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, akiknél a mozgásalapú fejlesztések sok esetben kulcsszerepet játszanak a képességek kibontakoztatásában és a mindennapi életben való eligazodás támogatásában.A gyógypedagógia, a pszichológia, a logopédia és a mozgásterápia területén az elmúlt években számos korszerű, integrált szemléletű módszer
8jelent meg. Ezek közös jellemzője, hogy a gyermek fejlesztését komplex módon közelítik meg, figyelembe véve az idegrendszeri érés, a mozgásfejlődés és a tanulási folyamatok szoros összefüggéseit. A modern mozgásterápiás eljárások – mint a Komplex Mozgásterápia, a TSMT, az Alapozó Terápia, a hidroterápia vagy az állatasszisztált fejlesztés – ma már egyre hangsúlyosabban jelennek meg a fejlesztő munkában és a pedagógiai gyakorlatban.A „Mozgásban a fejlődés, avagy fejlődésben a mozgás – modern mozgásterápia és mozgásalapú fejlesztés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél” című nemzetközi interdiszciplináris konferencia célja, hogy szakmai találkozási pontot teremtsen mindazok számára, akik elkötelezetten dolgoznak a gyermekek komplex fejlesztéséért. A konferencia lehetőséget biztosít a különböző szakterületek képviselőinek arra, hogy megosszák tapasztalataikat, jó gyakorlataikat és innovatív módszereiket.Jelen kötet a konferencia előadásainak írásos gyűjteménye, amely betekintést nyújt a mozgásalapú fejlesztések sokszínű világába. A tanulmányok közös célja, hogy ráirányítsák a figyelmet a mozgás fejlesztő erejére, valamint arra, hogy a gyermekközpontú, komplex szemlélet milyen jelentős szerepet tölthet be a sajátos nevelési igényű gyermekek támogatásában.Bízunk abban, hogy a kötetben szereplő írások hasznos szakmai útmutatóként és inspirációforrásként szolgálnak pedagógusok, terapeuták, hallgatók, szülők és minden érdeklődő számára.
9 A zene és mozgás komplexitása gyermekkorbanSzerzők:Tamásiné Dr. Dsupin Borbála, főiskolai docens, Debreceni egyetem Gyermeknevelési-és Gyógypedagógiai Kar;Fógel-Veres Anett, adjunktus, Debreceni egyetem Gyermeknevelési-és Gyógypedagógiai KarKulcsszavak: a mozgásfejlesztés feladatai; népi játékok a mozgásfejlődésben;ritmikus mozgások koronként; audio vizuális ingerek és a mozgáskoordináció komplexitása; ritmusosztinátó; testhangszerA 3-7 éves korosztály mozgásfejlesztésének elsődleges célja a természetes, harmonikus mozgás kialakítása, testi képességeinek fejlesztése, mozgásigényének kielégítése, s ezen keresztül az érzelmi-akarati tényezők fejlesztése. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A testnevelési és zenei foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelésben, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységekben.A mozgásfejlesztés feladatai➢ a testi és motoros képességek fejlesztése,
10➢ a nagymozgások, egyensúlyérzék, a metrum és ritmusérzék fejlesztése ritmikus tevékenységgel, finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése,➢ testséma fejlesztés a testrészek ismeretével, a test koordinációjának, személyi zónájának alakításával,➢ hallási-, látási ingerek és a mozgáskoordináció komplexitása➢ a mozgással kapcsolatos szókészlet fejlesztése. (Wirkerné, 2008:65)A testi és motoros képességek fejlesztéseE korosztálynak alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája, önérvényesítési módja a mozgás, s általában e területen homogénnek tekinthető az óvodáskor kezdetén. A spontán mozgás ismétlésével a gyermekek felfigyelnek motoros viselkedésük következményeire, s ezt igyekeznek újra és újra eljátszani. A megismétlés szándéka már feltételezi a motoros viselkedés és annak következménye közötti összefüggés beépülését az agykéregbe. Báthori Béla megfogalmazása szerint a mozgáskészségek a motoros képességekkel (kondicionális, koordinációs, ízületi mozgékonyság) együtt fejlődnek. A motoros képességek pedig a mozgásos cselekvés végrehajtási feltételeként valósulhatnak meg. (Báthori, 1991:20) Nagyon fontos tényező e képességek fejlesztésénél a gyakorlatban való alkalmazás kapcsán, hogy míg ez a kor a legkedvezőbb e képességek fejlesztésére, másrészt nagyon érzékeny időszak a hibás módszerekkel szemben is. Ebben az életkori szakaszban elkövetett hibák sokkal tartósabbak, mint más időszakokban.
111. táblázat: Testi-és motoros képességek (Antal László felosztása alapján)„A mozgásfejlődés átfogja az ember sokrétű mozgásformáinak és mozgáskészségeinek - kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás, ütés, rúgás, ízületi mozgékonyság - egyéni fejlődését, valamint a kondicionális képességek - erő, gyorsaság, állóképesség - illetve a koordinációs képességekTesti képességekügyesség, gyorsaság, hajlékonyság, rugalmasság, helyes testtartás, kulturált mozgáskészségMotoros képességekKondicionális mozgékonyságErő: mozgás közben fellépő ellenállások legyőzésének képességeGyorsaság: mozgás-, mozdulat-, reagálásgyorsaság,Állóképesség: az egyén tartós terhelés elviselésének képessége-futás, táncKoordinációs mozgékonyságA mozgásszabályozás feltétele a mozgásvégrehajtás minősége, a gazdaságos, csiszolt mozgás és a cselekvéstanulás.Koordinációs alapképességek:téri tájékozódás, mozgásérzékelés, reakcióképességritmusképesség, egyensúlyozás képessége, gyorskoordináció, állóképességi koordinációÍzületi mozgékonyság Olyan motoros képesség, melynek segítségével a mozdulatok nagy mozgásterjedelemmel hajthatok végre
12- téri tájékozódó, mozgásátállító, ritmus-, egyensúlyozó képességek stb. -kialakulását.” (Farmosi, 1999:14)A népi játék és a motoros képességek fejlesztésének relációjaAz óvodai nevelőmunkában népi játékaink fontos szerepet töltenek be. A zenei anyanyelv megalapozása során, kihangsúlyozódik a közös dallal együtt végzett együttmozgás, amely serkenti az agy működését, mozgásos ingereivel aktivitásra késztet. Az együttes mozgás fejleszti a fizikai állóképességet, így számtalan lehetőség adódik a nagymozgások fejlesztésére. A táncos játékok forgásai és egyéb mozgásai az egyensúlyérzéket fejlesztik, amely szoros kapcsolatban áll a ritmuskészség fejlődésével. A finommotorika fejlesztéséhez kapcsolódnak a kézfogások, egymás érintésével végzett mozdulatok, a különféle eszközök használata, az utánzó mozgások stb. Az oldaliság (lateralitás) ismerete főként a páros táncoknál, mozgásoknál fontos tényező. A szem-kéz, szem-láb koordináció az izommozgás tekintetében nagyobb terület irányítását fejleszti a finommotoros mozgáshoz képest (ugrások, labda dobás, görgetés, eszközös játéknál a kendőt elejtés, taps a test előtt, mögött stb.). Saját testünkről kialakítunk egy térképet a mozgásos tapasztalat nyomán, ezt nevezzük testsémának. A különböző visszajelzések révén kialakul a gyermekben egy belső kép a testrészek elhelyezkedéséről, s más testrészekhez való viszonyáról, melynek gyakorlására ölbeli játékaink különösképpen alkalmasak.A nagymozgások fejlesztése2.táblázat: A nagymozgások fejlesztése (önálló szerkesztés,Tamásiné, 2015)
13Nagymozgások fejlesztése1. Járás3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesekJátékos, utánzó mozgások, a játékhoz kapcsolódó mozgá-sok (Én kis kertet, Borsót főztem)-járás körbe, guggolás(Sétálunk, járkálunk)-gyorsan -lassan, az óvónő mozgását utánozva-járás kézfogás nélkülEgyszerű játékos mozdu-latok, csoportos mozgás, táncos jellegű mozgások:-kiolvasók-sor-, köralakítással-kézfogás járás közben (játékbahívogatók)-csigavonal (Csavarjuk a rétest)- hullámvonal (kígyó) (Kis, kis kígyó)-járás irányváltoztatással (Csicseri borsó, Csintekerintő)-kiforduló (Lánc, lánc,)-kanyargó járás 3 gyerek körül (Áradi-fáradi)Párválasztó játékok(Elvesztettem, Hatan vannak)-kaputartás, vonulás kapu alatt (Bújj, bújj, zöld ág)páros vonulás (Hej tulipán)-párosával keresztfogás-sorgyarapító külső kör-láncsor, libasor-járás és kézmozdulatok-járás változatos térformákkalSzép, egyöntetű mozgás, változatos térforma, játékos táncmozdulatok-két egyenes oszlopsor-egymással szemben- hullámvonal két csoport-ban(Játékba hívogatók)- két kör halad ellentétes- irányba egymáson belül, arccal a közép felé- két kör egymással szem-ben- páros kör- páros kör, két kis kör, négy kis kör- szűkülő-táguló kör (A kállói szőlőbe)- két kör ellentétesen mozog- egy kapu, két átbúvó sor- a párok szétválnak, majd találkoznak- mindenki párban- csillagforma- labirintus, hurok- hullámvonal kapusor alatt2. Futás3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek- hirtelen elindulás, megállás- megadott irányba (Tüzet viszek)- társhoz alkalmazkodva (Hatan vannak)- Hirtelen irányváltások, kibebújások (Hátulsó pár-Cicamica)3. Ugrás3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek- szökdelésadott irányba- meghatározott helyre, ritmusra ugrás (Kert alatt, Án, tán, tilitom)- térfordulattal tánclépések- kendő, bot átlépése
14A nagymozgások fejlesztése a 3 éves korosztálynak a kiemelt területe, de nehezített formában minden korosztálynál megtalálhatjuk, hiszen ez az alapja minden mozgásnak. Egy-egy mozgássor a gyakorlatban egyszerre több funkciót is fejleszt, így az egyes területeket nem nagyon lehet elkülöníteni. Ezért a nagymozgások a nevelés, fejlesztés folyamán mindig kiemelt helyet kell, hogy kapjanak, mert a későbbiekben tovább finomodnak, részleteiben specifikálódnak a mozdulatok. Például a szökdelésből ugrás lesz, a talajfogás egyre biztosabbá válik, ami az egyensúlyozással összenőtt finommotorika fejlődését szolgálja.A nagymozgásokhoz tartozó járást, futást, csúszást, kúszást, mászást, ugrást nem választhatjuk el az egyensúlyozó funkcióktól. A legegyszerűbb mozgásforma is nehezíthető, ezért csak úgy rangsorolhatjuk, hogy milyen funkciók fejlesztésével kapcsolódik össze a feladat. Népi játékainkhoz kapcsolódó mozgások során a nagymozgások fejlesztésére a járásra, futásra, ugrásokra, csúszásra-mászásra változatos lehetőséget találhatunk. A dalok belső szerkezete, karaktere szerint változik a hozzá kapcsolódó mozgás tempója, ritmusa, iránya is.Az egyensúlyérzék fejlesztése„A test egyensúlyának érzete a belső fülben lévő vesztibulumnak(egyensúlyérzékelő központ) köszönhető. Az itt található három ívjárat a bennük lévő folyadék segítségével, (…) érzékelik a test elmozdulását, az elmozdulás pontos irányát, sőt intenzitását is. (...)Az egyensúlyából kibillenő test újra meg akarja keresni az egyensúlyát, ennek érdekében különböző izomcsoportokat mozgósít. Természetesen minél járatosabb a gyermek az oda-visszacsatolásban
15(egyensúlyérzékelésben és motoros válaszadásban), annál hamarabb nyeri vissza egyensúlyát.” (Tótszöllősyné, 1999:22) Ez a mozgásfolyamat sok-sok gyakorlással jön létre. Ezekhez az ingerekhez hozzá kell szoknia, meg kell tanulnia a gyermeknek. Ezt teszi már a bölcsőben, vagy az édesanya karjában ringó gyermek is. „A gyengéd, ritmikus mozgatás következtében az ívjáratokban lévő folyadék az ívjáratok falához csapódik, s az érzékelő sejtek pedig jelzéseket küldenek az agyba.” (Tótszöllősyné, 1999:22) Ez történik például hintázáskor, lovacskázáskor stb. is. A 3 éves gyermeknek nehézséget jelent a lábujjon vagy sorban állás, a 4 éveseknek a fél lábon állás, de a 6 éveseknél a talp különböző izmai már felváltva dolgoznak az egyensúly fenntartásáért. Az egyensúlyérzék és a ritmusérzék fejlődése is szoros kapcsolatban áll egymással. Ezt gyakorolják az óvónővel közös játékban, a hintáztató, altató, höcögtető stb. mondókák közben. Természetes, hogy eközben a meghitt hangulat is különösen fontos szempont. E két tényező fejlődésével párhuzamosan éreznek rá a mozgás ritmusára, s a ritmikus mozgás pedig visszahat, erősíti az egyensúlyérzékelést.3.táblázat: Egyensúlyérzék (Tamásiné, 2015)Egyensúlyérzék fejlesztése állásban, járásban3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesekhintáztatók, höcögtetők, altatók, fejhajtogatók; guggolások; állás fél lábon; tárgyegyensúlyozásatáncos jellegű mozdulatok (oldal kilépés, sarok-emelés, sarok kirakás, ingás, forgás); térdelés, fél térden való egyensúlyozástánc közben minden olyan mozdulat, ami az egyensúlyi helyzetből kibillenti a gyermeket; ugrás testfordulattal,kendő, bot átugrása; szökdelés, testforgások, fél lábon szökdelés
16A metrum és ritmusérzék fejlesztéseA zenei nevelésen kívül a mozgásnevelés is kiemelt figyelmet szentel a ritmusérzék fejlesztésének, amely szoros kapcsolatban van az egyensúlyérzékkel. Az óvodai zenei nevelés programjához kapcsolódó népi játékoknak a 3-7 éves korosztály számára azért nagy a jelentősége, mert vizsgálatok és kutatások is bizonyították, hogy a ritmusérzéknek, s az evvel összefüggő egyensúlyérzéknek a kialakulása 6-7 éves korra befejeződik. A későbbi korokban e készségek csak rendkívüli többletmunkával és már nagyon kis mértékben fejleszthetők.Az egyenletes lüktetés, a ritmus az énekes játékoknak fontos komponensei. „A zene a mozgás szerint szabályozott, és a játék tanulása közben ezt a zene által szabályozott mozgást kell megtanulniuk a gyermekeknek.”(Falvay, 1990:21)A ritmus a zenében és a mozgásban egyaránt időbeli tagoltságot jelent. A szöveghez kapcsolódó mozgás mindig a negyed értékre történik. A szinkinézisnek (együttmozgásnak) a fejlődésbeli sajátosságait a végtagok együttmozgásában is megfigyelhetjük. (Falvay, 1990) A 3 éves korosztálynál még az óvónő és egy-egy gyermek közös játékán van a hangsúly. Az ölbeli játékok gyakoroltatásával az utánzókészség is fejlődik, mely az együttmozgáshoz és az együttes szövegmondáshoz vezet. Ez a készség válik majd a csoportos ritmikus körben járás alapjává. A kéz és a láb külön mozgását kívánó minden új elem, egyben új idegkapcsolat kiépülését, fejlődését jelenti, s ezért sokszori ismétlésre van szükség. A kézzel megtanult egyenletes lüktetéstapsolása, ütögetése játékos mozdulatokkal, a következő fejlődési szakaszban lábbal már könnyebben megérezhető.
17Énekes népi játékaink lüktetése negyedes jellegű. A járás ritmusa ennek a mozgásnak az egyenértékű megfelelője. Tudatos követése mégis problémát okoz a gyermekeknek 3-4 éves korban, fejletlen egyensúlyérzékük miatt. Csak ennek az érzetnek a megerősödése után lehet a dalok, mondókák ritmusának a megéreztetésével foglalkozni (4-5 év). A mozgás (taps) és a szöveg együttességénél eleinte csak a kezeket használjuk. A kézzel történő ritmusérzet kialakulása után kísérelhetjük meg az együttmozgásnak a gyakorlását a láb, a járás és a szövegmondás együttesében (5-6-7 év).Az egyenletes lüktetés az óvodai évek alatt állandóan jelen kell, hogy legyen hangzás, mozgás, látvány formájában. (ölbeli játékokban, a kiszámolókban, a körjátékok közben stb.) A ritmikus mozgások korosztályonkénti felosztását az alábbi táblázatban láthatjuk: (Wirkerné, 2008)4. táblázat: Ritmikus mozgások koronként3-4 éves(kis csoport)4-5 éves(középső csoport)5-7 éves(nagy csoport)Az ölbeli játékok korszaka: a felnőtt és gyermek együttes játékából alakul utánzás alapján az együtt mozgás. Nincs csoportos ritmikus játék.Egyszerű mozgással járó, társas énekes játékok.Bonyolultabb mozgáskombinációk, csoportos énekes játékok.Az egyensúlyérzéke még fejletlen, ezért különféle játékos mozdulatokkal gyakorolják az egyenletes lüktetést.Az egyenletes járás csigavonalban, majd később kör formában. Tapsolás dalra, mondókára.Egyenletes járás, esztétikus mozgás játék közben.
18A felnőtt jeleníti meg az egyenletes lüktetést, s a gyermek utánozza.Két gyermek játssza együtt az egyenletes lüktetés különféle mozgásait. (Kiszámolók,)Az egyenletes lüktetés folyamatossága tartja össze a csoportotA mozgáskoordináció még fejletlen, ezért a mozgás és a tempó lassabb. Szimmetrikus, folyamatos mozgás.A mozgás már koordináltabb, a tempó gyorsabb.Esztétikus testtartás, változatos mozgások.➢ Metrumérzék fejlesztésAz egyenletes lüktetés érzékeltetésére a legváltozatosabb játékokat játszhatnak a gyermekek: 1. a lüktetést megéreztető mozgások ölbeli játékainkon keresztül, 2. a lüktetést kifejező ritmikus mozgások.5. táblázat: Játékok (Tamásiné, 2015)Lüktetést megéreztető játékok Lüktetést kifejező ritmikus mozgások➢ Altatók➢ Arcsimogatók➢ Ökölütögetők➢ Szitálás➢ Ujjasdi-tenyeresdi➢ Kézcsipkedők➢ Fürdető-csipkedő➢ Etetők➢ Álltatók➢ Tapsoltatók➢ A fej mozgásai, billegtetése (fejfordítás jobbra-balra)➢ Váll mozgásai:vállhúzogatás, vállütés➢ Ujjak mozgása: hajlítás-nyújtás (csiga, cica hívogatás)➢ Karok mozgása (ringatás, hintáztatás)➢ Kéz mozgása-kézcsípés, ütések kézfejen, combon, talajon, mellkason, tapsolás,➢ Törzs mozgása-törzsfordítás
19➢ Orr érintgetők➢ Homlok érintgetők➢ Testrészekre mutogatók➢ Láblógatók➢ Dülöngélők➢ Lovagoltatók, höcögtetők➢ Háton, nyakban hordozók,➢ Hintáztatók karon, lábon, hintán➢ Gyógyítók➢ Lábak mozgása-hajlítás, nyújtás, dobogás, járás (körjátékok)➢ Hangszerek utánzása-hegedű, dob, furulya, zongora, triangulum, citera,➢ Munkamozdulatok utánzása-főzés moz-gásai: keverés, gyúrás, dagasztás, nyújtás, vágás; borsó,virágültetés, mérleg,kaszálás, lovaglás, malomkörzés, ➢ Állatok mozgása-gólya,ló,madár, katica, nyúl, béka,Egyenletes lüktetés a körjátékokban➢ Járás mozdulatai (az énekes játékokban)➢ Kiszámoló mozdulatok (a kiolvasókban)➢ Járás-guggolás ➢ (guggolós körjátékok)➢ Járás forgással (páros forgók)➢ Vállak érintése (várkörjátékok, kendős játékok)➢ Csárdás lépések➢ Szökdelés, sergés, forgás
20➢ Ritmusérzék fejlesztés4-5 éves korban (középső csoportban) lehet kezdeni a dalok, mondókák ritmusának a megéreztetését, különböző mozgásokkal.➢ Tapssal – a gyermekek nevének tapsolása, kitalált szövegek ritmusának tapsolása,➢ Ritmushangszerekkel (dob, ritmuspálca, saját maguk készítette hangszerek),➢ Fakanál-bábbal történő ritmus kifejezés: a báb táncoltatása ritmikus kopogással az asztalon,➢ Kérdés-felelet-, ritmus visszhang-, ritmusposta-, távírdás játékkal.A finommotorika fejlesztéseA nagymozgások transzfer hatásából kiinduló fejlesztés fokozatosan jut el a 3-4 év alatt a finommozgásokhoz. E mozgások létrehozásához kis izomcsoportok elkülönített irányítását kell elsajátítani. Ha a gyermek mozgásában minél több gátló folyamat - fékezés, hirtelen megállás - van jelen, annál koordináltabbak a mozdulatai, illetve fejlettebb a finommozgása.Számtalan finommozgásos játékot végeztetünk az óvodáskor évei alatt a gyermekekkel az egyenletes lüktetés, a ritmusérzékeltetésére (lásd az előző táblázatban). A különböző hangszerek használatánál, az eszközök, fejdíszek egymásnak adása közben, ruhák fel-levételénél sok ilyen mozgásforma fejlődik.E fejlesztő játékok végső eredményeként a gyermekek megtanulják, hogy az ujjak összeérintésének, egymás megérintésének tempójával, minőségével érzelmeket is közvetíthetnek egymás felé.
216. táblázat: Finommotorika fejlesztése (Tamásiné,2015)Finommotorika fejlesztése3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek- csípés, csipegetés (Csíp, csíp, csóka)- ököl összeütögetése (Töröm, töröm)- kendőfogás (Tüzet viszek)- kopogtatás, kevergetés (Süssünk, süssünk)- ujjak játéka (Csiga-biga,- ujjfűzés (kapus játékoknál) (Bújj, bújj, zöld ág, Míg a libám)- rejtő-kereső játékok (Csön, csön, gyűrű, Sem-sem gyűrű)- összefogott kéznél egymás tenyerébe helyezik a kezüket (Erzsébet asszony)Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztéseA szem-kéz, szem-láb koordináció „fejlesztési terület az izommozgás tekintetében nagyobb terület irányítását fejleszti a finommotoros mozgáshoz képest, de kisebb területet a nagymozgásoknál (…) itt a mozgás irányát a látható körülményekhez kell alakítani (…) erőt kell kifejteni.” (Tótszöllősyné, 1999:21) Pl. ugrani, kanyarodni, labdát eldobni, görgetni, rúgni, eszközös játéknál a kendőt elejteni, taps a test előtt, mögött stb.A gyermek meg akar felelni az elvárásoknak és önmagának is. A szeretett személy elvárásai és a belső késztetés együttesen hajtják: átlépni a sávokat, elugrani a csíkig, babzsákot cikk-cakk vonalon végigtolni. Ezeknél a gyakorlatoknál a szem által továbbított ingerek alapján megfelelő erejű és irányú mozgással kell reagálni. Egyik legkifinomultabb formája a szem-kéz koordinációnak az írás képessége. Ez a koordinációs képesség 5 éves kor körül alakul ki. A népi játékokban e képesség fejlesztésére is számtalan lehetőség adódik. Nemcsak az utánzó mozdulatokkal, hanem a csoportos táncos jellegű,
22esztétikus mozgásokkal (kör, sorgyarapítás, párválasztás), valamint az egyszerű ritmusjátszó hangszerek használatával is elősegíthetjük e területek fejlesztését.7. táblázat: Szem-kéz, szem-láb koordináció (Tamásiné,2015)A testséma fejlesztésNemcsak környezetünkről, hanem saját testünkről is kialakítunk egy térképet a mozgásos tapasztalat nyomán, ezt nevezzük testsémának. Az egyensúly érzete, a testhelyzetekből szerzett információk összerendeződnek a vizuális információkkal és funkcionális egységbe integrálódva alkotják a testsémát. A különböző visszajelzések révén kialakul a gyermekben egy belső kép az testrészek elhelyezkedéséről, s más testrészekhez való viszonyáról. Ezértszükséges a gyermek saját testének, testrészeinek az ismerete, illetve saját mozgás érzékelésük élménye. Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesekEgyszerű utánzó mozgások közben (arcmutogató, diótörő, kalapácsoló, kézcsipkedő ujjasdi, tenyeresdi, stb) (Ádám, Éva, Ez elment vadászni, Csíp, csíp, csóka, Itt a füle, Sétálunk, Töröm, töröm, Élek, halok, Áspis kerekes, Süssünk, süssünk pácsát stb.)Csoportos mozgásnál a többiekhez való alkalmaz-kodás(Lánc, lánc, eszterlánc Ispiláng, ispiláng, Babot főztem, Án-dán didijom, Hatan vannak, Rétes kerekes, Kocsit, kocsit, Kis kacsa stb.)- Táncos jellegű mozgásokAz énekes játékoknál a párok egymáshoz igazodása, a mozgásformák pontosabb kivitelezése.Kendő, bot átlépése, átugrása (Illangóra-pillangóra, Húzd, húzd magadat, Jöjj által, Hej szénalja,szénalja, Kis kacsa fürdik, Erre kakas, Hosszú szárú galuska, Túrót ettem, Hajlik a meggyfa stb.)
23Már az anya-gyermek kapcsolatban kezdődik a játék a testrészekkel. Megcirógatja a hátát, megcsiklandozza a hasát, megmosdatja a karját, hajlatait, s közben állandóan beszélget vele, a szavakkal játszadoznak. S ugyanezt teszik az öltözködésnél is. A sok beszélgetés és megnevezés során kitisztul a gyermekben a testfogalom. A testséma kialakulásánál nemcsak a testrészek helye, kiterjedése körvonalazódik, hanem azok mozgathatóságának iránya is. Több szempontból is fontos a testrészek egymáshoz viszonyított elhelyezkedésének a felfedezése: a gyermekek így alakítják ki önmagukon tapasztalva a téri fogalmakat (elől, hátul, oldalt). A saját testükről alkotott képpel az önismeretüket bővítik.A testséma fejlesztés feladatai:➢ A testrészek ismerete➢ A test koordinációjának, személyi zónájának alakítása➢ TestfogalomBármely énekes játék vagy mondóka mozgásanyagának, játékának elsajátítása közben óhatatlanul megnevezésre kerülnek a használandó testrészek. A testfogalom kialakulását segíthetjük a legegyszerűbb mondókával, höcögtető közben megérintett, mozgatott testrész megnevezésével. Az oldaliság (lateralitás) ismerete főleg a páros játékok, táncok közben fontos. A különböző eszközök (kendő, párna, szalag stb.) a test függőleges zónájának és elülső, hátulsó részeinek megismerésében segít játékos mozgásos feladatokkal. A mozgások tükör előtti gyakorlásával az eredmény hatása többszörösére növelhető. Ez kiemelten megfigyelhető a táncegyüttesek csoportjainál, hiszen a próbatermek fala tükörrel borított, a gyermekek folyamatosan látják önmagukat, állandóan kontrolálják mozdulataikat.
248. táblázat: Testséma fejlesztés (Tamásiné, 2010)1. A testrészek ismerete3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesekMegszemélyesítő játékhoz a különböző mozgások során a testrészek megnevezése:- ölbeli játékok (láblógázó, ökölütögető, tapsoltató, fejbillegtető stb.) (Süti-süti, Tapsi, tapsi, Először az ingecskét, Sűrű erdő, Itt az oltár, Itt a füle, Ez a kezem, Kerekecske, Ez elment vadászni, Töröm, töröm, Erre bic, Pisze, pisze, Lóg a lába, Áll a baba, Sétálunk, Hőc, hőc, Hinta-palinta,Eszközös ügyességi játékok:(Papucstovábbító stb.)- fogócskák, vonulások, rejtő-kereső játékok,párválasztó körjátékok, kiolvasók, (Játékba hívogatók, Túrót ettem, Erre csörög, Bújj, bújj zöld ág, Lánc, lánc, Eszterlánc, Csicseri borsó, Csön-csön gyűrű, Fehér lilomszál, Elvesztettem, Mély kútba, Kipp-kopp kalapács, Fű, fű, fű stb.)Az énekes játékokban már minden testrész részt vesz és megnevezésre kerül (helyes testtartás, bokázás, saroklépés, lábujjhegy stb.)- eszközös-ügyességi játékok, fogócskák, vonulások, párválasztók, leánykérők, kiolvasók.2. A test koordinációjának, személyi zónájának alakításaPáros játékban: elém, szembe stb. ülj.- Ölbeli játékok - BölcsődalokTaps test előtt, mögött.- Eszközös-ügyességi játé-kok, fogócskák, vonulá-sok, párválasztó játékok- Páros játékban egymás mellett vagy egymással szemben helyezkednek el. - A „kapus” játékokban a sor a kapuval szemben halad.- Fontos a párok összhangja, több pár egymáshoz igazodásastb.3. Testfogalom- Ölbeli játékok - - Körjátékok, táncok - - Körjátékok, táncok
25Audio − vizuális ingerek és a mozgáskoordináció komplexitásaPercepciófejlesztés (észlelésfejlesztés)Mélyen bevésődnek a gyermekek emlékezetébe a testtel mozgás közben megélt információk. Mozgás közben kapják az első információkat például a körről (pl. fussatok körbe). A perceptuális ingerek együttesen hatnak: a vizuális(látják a formát) és verbális ingerekkel (hallják a megnevezést) futás, mászás, ki-beugrálás közben. Így a bevésődés sokkal hatásosabb, hiszen e gyakorlatoknál mozgás és alaklátás egyszerre fejlődik. Tehát érzékelni nemcsak hallás, látás, ízlelés, tapintás segítségével lehet, hanem mozgással is. „Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el, 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszban természetes velejárója a nyelvi fejlesztés, (…) a szókészletbővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi és motoros tevékenységgel.” (Porkolábné, 2004:14)➢ Vizuális (látás) észlelésAz olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű tehát, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját.Számtalan alkalom adódik erre a közös játékok, táncok közben, amikor egymás mozgását figyelik, szemmel követik egymást, vagy egy-egy tárgyat kell figyelni például a kör közepén. Páros játékok, páros táncok közben is a gyermekek tekintete is egymásba olvad. „Kapus” játékoknál a kaput tartják, a térbeli mozgást ahhoz igazítják viszonyítási pontként. Az egyenletes mozgás is
26ad ritmikus vizuális mozgásélményt, például a forgó testek, a perdülő szoknyák, a lendülő karok stb. A fejdíszek, különböző eszközök használata gyakran népi ihletésű, s a játék magával ragadó lendülete hatására mélyen bevésődő vizuális élményként maradnak meg a gyermekekben.Az énekes játékokhoz kapcsolódó mozgás bemutatása a vizuális memóriát is fejleszti, melyet a látottak alapján később a gyermek emlékezetből képes feleleveníteni. Az egészen egyszerűtől (taps, ütögetések) a bonyolultakig (oldalzáró lépések, forgások, ugrások) terjedhetnek e minták. ➢ Mozgásos (kinesztetikus) észlelésA mozgásészlelés hatékonyságát, a mozgásképzet pontosságát jelentős mértékben befolyásolja a sokoldalú mozgástapasztalat. A különböző mozgáskombinációkat az énekes játék, tánc közben érzékeli a gyermek, s az ismétlések hatására ezek egyre pontosabbak, finomabbak lesznek. ➢ Tapintásos (sztereognosztikus) észlelésAz érintés, simogatás még a gyenge hallású, „morgós” gyermekek fejlesztésében is segítségünkre lehet. Forrai Katalin írja az Ének az óvodában című könyvében, hogy „a természetes viselkedés, játékhelyzet, a barátságos légkör, a kedves érintés oldja a feszültséget, így spontán módon a hangadó szervek rendellenes görcseit is. Így szerez a kisgyermek tapasztalatot az érintés jelentőségéről.”➢ Térbeli viszonyok észleléseA térpercepció fejlesztésére a zenei nevelés nagyon tág teret biztosít, hiszen a népi játékaink játszása közben lényegi szerepet tölt be a tér mozgásos alakítása. A téri viszonyok bemozgása közben természetes módon megismerik
27a gyermekek a téri viszonyokat, s a hozzájuk tartozó verbális kifejezéseket is. Pl.: két kör, több kis kör, páros körbejárás, a kör belsejében álló gyermek igyekszik a kör középpontjába állni, a körön kívül vagy belül járó gyermek a körrel ellentétes irányba mozog, a kapus-játékokban a sor a kapuval szemben halad stb.➢ Hallási (auditív) észlelésAz irodalmi kutatásokból is világosan kitűnik, hogy a vizsgált korosztály beszédfejlődése, fejlesztése „inkább az auditív, illetve a kinesztetikus nyelvi szűrőkön keresztül ragadhatók meg jobban, hisz számukra a világ inkább a közvetlenebb, a tudat megszilárdulása előtti érzetek felől válik értelmezhetővé... A gyermekköltészet kincsestárában, néphagyományban a kisgyermekeknek szóló mondókák mindig valamilyen mozgásos-tapintásos kiegészítő elemmel járnak együtt…vagy éppen a táncos játékokhoz kapcsolódnak.” (Bódis, 2009:36)Az énekes-mondókás játékok szövegének jelentése kevésbé fontos tényező a kisgyermek számára. A néphagyomány örökítés szempontjából e korosztálynál még a beszédritmus, a hanglejtés és a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeges. Az életkor előrehaladtával azonban a szöveg jelentősége felerősödik, s egyre jobban gazdagítja a gyermekek szókészletének anyanyelvi örökségét. Olyan szavakkal is találkoznak, amelyek a hétköznapi beszédben már nem is használatosak, de ezek megértését a játékszituációk segítik. A könnyed éneklés, a szép artikulálás, a mondókák ritmikus szótagolása a beszéd fejlődését kellőképpen segíti.
28A mozgás és az éneklés komplex hatása az emberi szervezetre és a közösségi élményreAz éneklés és a mozgás az emberi kultúra egyik legősibb és legtermészetesebb önkifejezési formája. Már az ősi közösségek életében is meghatározó szerepet töltöttek be a ritmikus mozgással kísért dalok, amelyek egyszerre szolgálták a kommunikációt, a közösségi összetartozást és az érzelmek kifejezését. A modern tudományos kutatások napjainkban egyre részletesebben vizsgálják, hogy az éneklés és a mozgás milyen összetett hatást gyakorol az emberi szervezetre, valamint milyen szerepet tölthet be az oktatásban, a közösségépítésben és a mentális egészség megőrzésében.Az éneklés önmagában is komplex tevékenység, azonban mozgással és ritmikus elemekkel összekapcsolva még intenzívebben aktiválja az emberi idegrendszert. Különösen jelentős szerepet kap ebben a folyamatban a test mint „hangszer” használata. A tapsolás, combtaps, dobbantás vagy csettintés nem csupán ritmikai kíséretként működik, hanem a testtudat, a koordináció és a figyelmi folyamatok fejlesztésének fontos eszközévé válik.A közös éneklés és ritmusjátékok különösen erős közösségi élményt képesek létrehozni. A résztvevők egyszerre figyelnek saját mozgásukra, a zenei folyamatokra és a csoport többi tagjára, ami intenzív együttműködést és szinkronizációt igényel. Ez a komplex tevékenység egyszerre fejleszti a zenei készségeket, a mozgáskoordinációt és a társas kapcsolatokat.Az éneklés során az emberi szervezet számos rendszere működik együtt. A légzőrendszer, a hangképző szervek és az artikulációs izmok összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy megfelelő hangképzés jöhessen
29létre. A tudatos légzés javítja a tüdőkapacitást, fokozza az oxigénellátást és kedvező hatással van a keringési rendszerre. Az éneklés közben kialakuló egyenletes légzés emellett csökkentheti a stresszt és segítheti a relaxációt. A mozgás ezzel párhuzamosan aktiválja az izmokat és serkenti az idegrendszer működését. A ritmushoz kapcsolódó mozdulatok – például tapsolás vagy dobbantás – fejlesztik a koordinációt és a reakcióképességet. Amikor az éneklés mozgással társul, az agy több területe egyszerre válik aktívvá: a hallási, motoros és érzelmi központok folyamatos együttműködésben dolgoznak.A testhangszerek alkalmazása tovább fokozza ezt a komplexitást. A csettintés vagy combtaps során az ember egyszerre érzékeli a mozdulatot, hallja az általa létrehozott hangot, és ezekhez igazítja az éneket vagy más ritmikai elemeket. Ez jelentősen fejleszti a szenzomotoros koordinációt, valamint a koncentrációs képességet.A test, mint hangszerA body percussion lényege, hogy az ember saját testét használja ritmushangszerként. A különböző testfelületek eltérő hangszíneket hoznak létre, amelyekből összetett ritmusok alakíthatók ki. A taps, combtaps, mellkasütés, dobbantás és csettintés egyaránt alkalmasak arra, hogy ritmikai kíséretet hozzanak létre akár önállóan, akár énekhez kapcsolódva.A testhangszerek használata különösen előnyös pedagógiai szempontból, hiszen nincs szükség külső hangszerre, így minden résztvevő aktív alkotóvá válhat. A mozgás és ritmus összekapcsolása segíti a belső lüktetés érzékelését, valamint fejleszti a ritmusérzéket és az időérzékelést. A body percussion során az emberi test nem pusztán eszközként jelenik meg,
30hanem a zenei önkifejezés központi elemévé válik. A ritmikus mozdulatok fokozzák a testtudatot és az önkontrollt, miközben erősítik az idegrendszeri kapcsolódásokat is. A két agyfélteke összehangolt működése különösen fontos olyan gyakorlatok esetében, amikor a jobb és bal kéz eltérő ritmust játszik.Pszichológiai és közösségi hatásokÉneklés során endorfin és oxitocin szabadul fel, amelyek javítják a hangulatot és erősítik a társas kapcsolatok kialakulását. A közös ritmusélmény fokozza az összetartozás érzését és segíti a csoportkohézió kialakulását. A ritmusos mozgások emellett stresszoldó hatással is rendelkeznek. A koncentrált figyelem, az ismétlődő mozdulatok és a zenei élmény együttese segíthet a szorongás csökkentésében és a mentális ellazulásban. A közös éneklés során kialakuló szinkronizált légzés és mozgás erősíti a közösségi élményt, amely különösen fontos lehet pedagógiai vagy művészeti közegben.A ritmusosztinátók alkalmazása kiemelt szerepet játszhat a gyermekdalok, népdalok feldolgozásában is. Az olyan gyermekdalokat, amelyhez eredetileg nem kapcsolódik konkrét játék vagy mozgásos tevékenység, különböző ritmuskíséretekkel lehet színesebbé és élményszerűbbé tenni. A body percussion segítségével a résztvevők aktívabban kapcsolódnak a zenéhez, hiszen nem csupán éneklik a dallamot, hanem saját testük segítségével ritmikai kíséretet is létrehoznak.Az ilyen típusú gyakorlatok egyszerre fejlesztik a figyelmet, a koordinációt és az együttműködési készséget. A közös ritmusalkotás során minden résztvevő fontos szerepet kap, így erősödik a közösségi felelősségérzet és az egymásra figyelés képessége.
31Az oktatásban és közösségi programokban betöltött szerepAz éneklés és mozgás összekapcsolása egyre hangsúlyosabb szerepet kap a modern zenepedagógiában. A mozgással kísért énekes gyakorlatok hatékonyabban fejlesztik a ritmusérzéket és a zenei memóriát, mint a kizárólag passzív zenei tanulás. A gyermekek számára különösen motiváló, ha a tanulási folyamat játékos és mozgásos elemeket is tartalmaz. A ritmusosztinátók alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy akár egyszerű dallamok is komplexebb zenei élménnyé váljanak. A különböző ritmikai rétegek kialakítása során a résztvevők megtapasztalhatják az együtt zenélés élményét, miközben fejlődik koncentrációjuk és koordinációjuk.A mozgás és az éneklés összekapcsolása rendkívül komplex módon hat az emberi szervezetre. Az élettani folyamatok, az idegrendszeri aktivitás, valamint a pszichológiai és közösségi hatások egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy az énekes-mozgásos tevékenységek kiemelkedő jelentőséggel bírjanak az oktatásban és a közösségi életben. A test hangszerként való használata különösen sokoldalú lehetőséget kínál a ritmusérzék, a koordináció és az önkifejezés fejlesztésére. A ritmusosztinátókkal kísért gyermekdalok és népdalok jól mutatják, hogy a legegyszerűbb dallamok is gazdag közösségi és művészeti élménnyé alakíthatók. A közös ritmusalkotás során az emberi test egyszerre válik hangszerévé, közvetítőjévé és átélőjévé a zenének, amely hosszú távon hozzájárulhat a testi-lelki egészség, valamint a közösségi kapcsolatok fejlődéséhez.Felhasznált irodalom
321. Antal, L. (2002): Néptáncpedagógia. Hagyományok Háza, Budapest.2. Báthori, B. (1991): A testnevelés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest.3. Bódis, Z. (2009): Nyelv és emlékezet. In.: Változatok a gyermeklírára II. Szerk.: Bálint Péter − Bódis Zoltán, Didakt Kft. Debrecen.4. Falvay, K. (1990): Ritmikus mozgás – énekes játék. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest.5. Farmosi, I (1999): Mozgásfejlődés. Dialóg Campus Kiadó, BudapestPécs.6. Forrai, K. (2016): Ének az óvodában. Editio Musica, Budapest.7. Porkolábné Balogh, K. (2004): Komplex prevenciós óvodai program. Trefort Kiadó, Budapest.8. Tamásiné Dsupin, B. (2010): The relation and function of folk games and movement in the 3 to 7-years.old children’s personality development. Academic dissertation, University of Jyväskylä.9. Tamásiné Dsupin, B. 2015): A népi játékok és a mozgás funkciója az óvodás korosztály személyiségfejlődésében. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.10. Tótszöllősyné Varga, T. (1999): Mozgásfejlesztés szabadon. B-boni Kft. Budapest.11. Wirkerné Vasvári, É. (2008): Az óvodás korú gyermekek mozgásfejlesztése magyar népi játékokkal. In.: Játék – mozdulat –tánc. Szerk.: Sándor Ildikó. Hagyományok Háza, Budapest.
33 Zene és mozgás egysége a Kokas pedagógiában Szerzők: Árkosi Julianna (PhD), zenepedagógus, gyógypedagógus, Bonitas Speciális Oktatási Központ Nagyvárad;adjunktus, Debreceni Egyetem Gyermeknevelési-és Gyógypedagógiai KarWagner Andrea Mária, gyógypedagógus, Bonitas Speciális Oktatási Központ NagyváradKulcsszavak: zenei élmény; kapcsolódás; zenebefogadás; szabadmozgás; önkifejezésA Kokas foglalkozás egy élményalapú kapcsolódási forma, amely különösen fontos a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. A módszer szépsége abban rejlik, hogy nem kényszerít, hanem meghív, nem irányít túl, hanem teret ad az önkifejezésnek, illetve nem értékel, hanem elfogad.A sajátos nevelési igényű gyermekek nagy részénél a beszéd, a kommunikáció korlátozott. A Kokas-módszer lehetőséget ad számukra, hogy mozdulatokkal, ritmussal, a testükkel fejezzék ki magukat. A személyre szóló üdvözlésekben a gyermekek örömmel fürdenek meg. A névéneklésben a név zenei formát kap, a gyermek jelenléte kreatív módon jelenik meg a kapcsolatteremtés hangokba és mozdulatokba formált eszközeivel.
34A módszer másik kulcsa a teljes figyelem kialakítása (Kokas, 1992). Ez a fajta figyelem nem kényszerített, hanem élményből fakadó koncentráció, amely tartós és mély. A figyelmi problémákkal küszködő gyermekek nagy részét a zenei élmény lelassítja, befelé irányítja. Az éneklés, a zene megnyugtat, otthonosságba simít.A dalosjáték, a klasszikus zene érintése, a szabad mozgás és alkotás segíti a gyermekek zenéhez és egymáshoz fűződő érzelmi kötődésének a kialakulását. A foglakozás sorozatok keretében megható, ahogy a gyerekek elmerülnek a zene hallgatásában, vagy ahogyan egy addig visszahúzódó gyermek először meri megmutatni táncában a belső megéléseit. A zenebefogadás és a spontán mozgásos megnyilvánulások tetőpontjaként több ízben szép szóló táncokat láthatunk. A dalosjáték, a Kokas foglalkozás szerves része, dalolva történik, énekelve. Az éneklés komplex tevékenység, testi, értelmi és lelki folyamtok egyaránt és együtt formálják az éneket. Kokas Klára szerint (1996) az éneklés vezet leginkább a zene átéléséhez, teljes élményt ad, sőt fiziológiai szempontból is fontos az emberi szervezetre.A Mozgásban a fejlődés, avagy fejlődésben a mozgás elnevezésű Interdiszciplináris Konferencia előadóiként, rövid elméleti, történeti áttekintés után, nagy szeretettel vezettük be a hallgatóságot a kokasi dalosjáték világába. A hallgatóság megszűnt hallgatóság lenni, hiszen már az énekes köszöntés alatt aktív részesei lettek a zene ilyenformán történő átélésének. A dalosjátékkal, a gyermekdalok élményszerű alakításával és a zenei lehetőségek testi megformálásával újszerű, mély és időtálló tapasztalatok születtek. A műhelymunkában résztvevő pedagógusok érdeklődőek és nyitottak voltak az aktív zenés-mozgásos impressziók befogadása iránt.
35A konferencia előadás időkorlátjára való tekintettel a Kokas foglalkozás további zenebefogadás élmény lehetőségei csupán szóban kerültek bemutatásra. „A Kokas foglalkozás zenefigyelemre való kiélezett érzékenysége képes megkettőzni a katarzis élményt, hiszen a zenebefogadás egy újabb kreatív vizuális lehetőséggel gazdagodik. Ugyanazt a reprezentatív zeneművet újra és újra meghallgatva, azt minden apró részletében megfigyelve, testi mozdulatokkal megélve és kifejezve, a zene befogadásának második csúcspontja a vizuális ábrázolás.” (Árkosi, Wagner, 2025:79) Összességében a módszer legnagyobb értéke abban rejlik, hogy nem a hiányokra fókuszál, hanem a belső gazdagságot hívja elő, amely alapvető feltétele a fejlődésnek. Felhasznált irodalom:1. Kokas, K. (1992). Félfigyelemből teljes figyelembe. In: A zene felemeli a kezeimet. Akadémiai Kiadó2. Kokas, K. (1996). Szivárvány úton. Terápia zenével. In: Parlando(1997). 39. évfolyam. 3-4.szám, 39-43. 3. Árkosi, J., Wagner, A. (2025). Kokas Klára komplex művészetpedagógiai módszeréről, avagy Miért lettünk Kokas oktatók? In: Revista Şcolară „Bonitas” Iskolaújság Nr.1/2025, 79-84. Nagyvárad, ISSN 3120-0125 / ISSN-L 3120-0125
36 Lépésről lépésre a fejlődés felé. Ismerkedés a KMT alapjaivalSzerző: Egly Renáta, gyógypedagógus, Bonitas Speciális Oktatási Központ NagyváradKulcsszavak: Komplex Mozgásterápia; idegrendszeri érés; mozgásfejlesztés; tanulási nehézségekA Komplex Mozgásterápia egy Magyarországon kidolgozott fejlesztő módszer, amelyet Kulcsár Mihályné pedagógus és mozgásterapeuta dolgozott ki. A módszert elsősorban gyermekek idegrendszeri érésének támogatására és a tanulási nehézségek megelőzésére vagy csökkentésére alkalmazzák. Az elmélet alapja, hogy a mozgás fejlődése és az idegrendszer érési folyamata szorosan összefügg egymással. Ha bizonyos mozgásminták kimaradnak vagy nem fejlődnek megfelelően, az hatással lehet a figyelemre, a beszédre, az olvasás- és írástanulásra, valamint más kognitív képességekre is (Kulcsár, 1997).A módszer egyik fontos elméleti alapját a Delacato-módszer adja. Carl H. Delacato amerikai neurológus és fejlesztőpedagógus olyan elméletet dolgozott ki, amely szerint az idegrendszer fejlődése a mozgásfejlődés különböző szakaszain keresztül történik. Ha egy fejlődési szakasz kimarad vagy
37nem alakul ki megfelelően, az később tanulási és viselkedési nehézségekhez vezethet. A Delacato-módszer célja az volt, hogy speciális mozgásgyakorlatok segítségével pótolja vagy megerősítse ezeket a kimaradt fejlődési lépéseket. Kulcsár Mihályné módszere részben erre az elméleti alapra épít, de saját tapasztalataival és pedagógiai gyakorlatával továbbfejlesztette és a magyar oktatási és fejlesztési rendszerhez igazította (Kulcsár, 2005).A Komplex Mozgásterápia a természetes mozgásfejlődés lépcsőfokaira épül. A gyermek fejlődése során először az alapvető mozgásformák jelennek meg, mint például a kúszás, a mászás, a gurulás, az egyensúlyozás vagy a koordinált járás. Ezek a mozgások nemcsak fizikai fejlődést jelentenek, hanem az idegrendszer érésében is nagyon fontos szerepet játszanak. Ha ezek a mozgásminták nem alakulnak ki stabilan, az később különböző tanulási problémákhoz vezethet.A terápiában különböző mozgásos feladatokat alkalmaznak, amelyek egyszerre fejlesztik a koordinációt, az egyensúlyt, a ritmusérzéket és a figyelmet. A gyakorlatok között szerepelnek például kúszó- és mászófeladatok, keresztező mozgások, egyensúlygyakorlatok, valamint különböző játékos mozgássorok. Ezek a feladatok segítik az agy két féltekéjének összehangolt működését és támogatják az idegrendszer fejlődését (Ayres, 1995).A Komplex Mozgásterápiát elsősorban olyan gyermekeknél alkalmazzák, akiknél figyelemzavar, tanulási nehézség, beszédfejlődési elmaradás, diszlexia, diszgráfia vagy mozgáskoordinációs problémák jelentkeznek. A csoportos foglalkozások általában heti több alkalommal zajlanak. Az egyéni gyakorlás havi egy alkalomhoz kötött, amikor a feladatokat
38kiadják, illetve ellenőrzik azok helyes begyakorlását. Ezt követően a szülő odahaza, napi szinten egyénileg foglalkozik a gyermekkel.A szerző saját tapasztalata alapján a Komplex Mozgásterápia hatásos módszer lehet. A gyakorlatok rendszeres végzése után észrevehető fejlődés tapasztalható a mozgáskoordinációban, a beszédfejlődésben, a figyelemben és az általános teljesítményben is. A feladatok gyakran játékos formában történnek, ezért a gyermekek számára motiválóak és szórakoztatóak. Bár a fejlődés fokozatosan történik, kitartó gyakorlással jól látható eredményeket lehet elérni.Összefoglalva megállapítható, hogy a Kulcsár Mihályné által kidolgozott Komplex Mozgásterápia olyan fejlesztő eljárás, amely a mozgás és az idegrendszer fejlődése közötti szoros összefüggésre épül. A Delacatomódszer elméleti alapjaira támaszkodik, ugyanakkor azt továbbgondolva és kiegészítve olyan célzott mozgásgyakorlatokat alkalmaz, amelyek támogatják az idegrendszer érési folyamatait, és elősegíthetik a tanulási képességek fejlődését.Irodalomjegyzék:1. Kulcsár Mihályné (1997): A mozgásfejlesztés alapjai. Budapest: Medicina Könyvkiadó2. Kulcsár Mihályné (2005): Komplex mozgásterápia. Budapest: Medicina Könyvkiadó3. Ayres, A. Jean (1995): Érzékelés és tanulási zavarok. Budapest: Medicina Könyvkiadó
39 TSMT- Mozgásban az idegrendszerSzerző:Demény-Gavallér Csenge, gyógypedagógus, TSMT terapeuta,Bonitas Speciális Oktatási Központ NagyváradKulcsszavak: idegrendszer; felmérés; fejlesztés; strukturált feladatsorokA Tervezett Szenzo-Motoros Tréning (TSMT®) egy komplex, idegrendszeri alapokra épülő fejlesztő módszer, amelyet Lakatos Katalin PhD (1964. június 29- 2016. október 26, konduktor, mozgásterapeuta, úszó szakedző) dolgozott ki. A módszer célja, hogy a gyermek idegrendszerének érését támogassa, ezáltal javítva a mozgást, a beszédet, valamint a viselkedést. A TSMT® különösen hatékony olyan esetekben, amikor a fejlődés eltér a tipikustól, vagy valamilyen területen elmaradás tapasztalható. A TSMT® egyik legfontosabb alapelve, hogy az idegrendszer fejlesztése mozgáson keresztül történik. A jól felépített, strukturált feladatsorok képesek új idegi kapcsolatok kialakítására, ezáltal „újrahuzalozva” az idegrendszert. Ez a folyamat hosszabb időt vesz igénybe, ugyanakkor tartós és mélyreható változásokat eredményezhet. Az egyéni Tervezett Szenzo-Motoros Tréning (TSMT® I) terápiát olyan gyermekeknek ajánljuk 3 hónapos kortól 8 éves korig, akikre az alábbi tünetek közül egy, vagy több jellemző:
40• Megkésett beszédfejlődés;• Megkésett mozgásfejlődés;• Gyermekkori autizmus, nem együttműködő gyermek esetén;• Asperger szindróma, nehezen együttműködő gyermek esetén;• Nagyfokú figyelmi és koncentrációs problémák;• Központi idegrendszeri sérülés (CP) 5 éves kor alatt;• Nagyfokú tanulás alapú zavarok (dyscalculia, dyslexia, dysgraphia);• Regulációs zavarok (eves-és alvás problémák);• Viselkedésbeli problémák, fokozott agresszió;• Szorongás;• Együttműködés hiánya;• Kontrollfunkciók gyengesége;• Szenzoros feldolgozási zavarok (SPD);• Prevenciós jelleggel, amennyiben a fentebb található tünetek jelentkeztek már a családban szülő/nagyobb testvér esetén.A TSMT® terápia minden esetben egy részletes, komplex állapotfelméréssel kezdődik, amelyet Longitudinális Komplex Vizsgálatnak, azaz LongiKid®-nek nevezünk. Ez a vizsgálat már egészen kicsi, három hónapos kortól egészen 11 éves korig alkalmazható, és átfogó képet ad a gyermek aktuális fejlettségi szintjéről. A felmérés során több területet vizsgálnak: a mozgásfejlődést, az idegrendszeri érettséget, a kognitív képességeket, valamint a szenzoros feldolgozás működését. A vizsgálat játékos
41formában történik, így a gyermek számára nem megterhelő, mégis pontos és objektív képet ad a fejlődési állapotról. A pontozás különböző tudományterületek, például fejlődésneurológia és fejlődéspszichológia –szempontjait is figyelembe veszi. A LongiKid® egyik legnagyobb előnye, hogy képes hosszú távon, azonos szempontok mentén követni a gyermek fejlődését. Ez lehetővé teszi az esetleges elmaradások korai felismerését, ami kulcsfontosságú a hatékony beavatkozás szempontjából. A felmérést követően a TSMT® terapeuta egyéni fejlesztési tervet állít össze. Ez a terv teljes mértékben a gyermek aktuális állapotához igazodik, figyelembe véve nemcsak a képességeit, hanem a család lehetőségeit és terhelhetőségét is. A terápia egyik sajátossága, hogy a feladatok nagy részét a szülő végzi a gyermekkel otthon. A terapeuta részletesen betanítja a feladatsort, majd a család rendszeresen gyakorolja azt. A feladatok strukturáltak, egymásra épülnek, és a gyermek fejlődésének megfelelően fokozatosan nehezednek.A rendszeres kontrollvizsgálatok kiemelt jelentőségűek. Ezek során a terapeuta ellenőrzi a kivitelezést, szükség esetén korrigál, valamint új feladatokat állít össze. Ez biztosítja, hogy a terápia mindig a gyermek aktuális fejlődési szintjéhezigazodjon. A TSMT® egyik legfontosabb pillére a szülő és a terapeuta közötti együttműködés. A terápia sikeressége nagymértékben függ attól, hogy a szülő mennyire tudja következetesen és pontosan végezni az otthoni feladatokat.A terapeuta nemcsak szakmai iránymutatást ad, hanem támogatja is a szülőt a folyamat során. A rendszeres konzultációk lehetőséget adnak a kérdések megbeszélésére, a nehézségek kezelésére, valamint a gyermek fejlődésének
42közös értékelésére. Ez a partnerség biztonságot ad a szülőnek, és motivációt a gyermek számára. A közös munka során a szülő aktív részese lesz a fejlesztési folyamatnak, ami nemcsak a gyermek fejlődésére, hane m a szülő-gyermek kapcsolatra is pozitív hatással van. A TSMT® egy tudományosan megalapozott, komplex fejlesztő módszer, amely az idegrendszer érésére hatva segíti a gyermek fejlődését. A részletes felmérés, az egyénre szabott terápia és a szülő- terapeuta együttműködés együttesen biztosítják a módszer hatékonyságát.A korai felismerés és a következetes fejlesztés kulcsszerepet játszik abban, hogy a gyermek a lehető legjobban kibontakoztathassa képességeit, és sikeresen alkalmazkodjon a mindennapi kihívásokhoz.Irodalomjegyzék:1. Lakatos, K., & Juhász, M. (2006). A TSMT terápia elmélete és gyakorlata. Magyar Gyógypedagógia, 4(1), 15–28.2. Lakatos, K. (2014). A TSMT terápia elmélete és gyakorlata. GMP.3. Kucsár, M. (2005). A TSMT szerepe az idegrendszeri fejlődés támogatásában. In: Gyógypedagógiai Szemle.4. Sófalvi, S. (2001). A vesztibuláris rendszer fejlesztése és hatása. Fejlesztő Pedagógia.5. TSMT-HRG College Kft. (n.d.) TSMT Modell. https://tsmtmodell.hu/
43 Hol is tartunk? – megmutatja mozgással!Szerző:Rencsik Réka Andrea, nevelési tanácsadó, Szacsvay Imre Általános Iskola, Nagyvárad;Alapozó Terápia fejlesztő, Ludodom EgyesületKulcsszavak: mozgás; fizikai; eszköztár; kortizol; dopamin A mozgás alapvető feltétele a gyermekek idegrendszeri érésének, kognitív, szociális és motoros fejlődésében egyaránt, mivel mozgáson keresztül épül fel az agy struktúrája és a tanulási képesség. A csecsemőkori reflexek fennmaradása (az alacsonyabb központok uralma) gátolhatja az érést, ezért a \"majd kinövi\" hozzáállás helyett a célzott, napi szintű, intenzív mozgás szükséges. Normál fejlődés során, amint az idegrendszer fejlődik, egy alacsonyabb irányítású központ szerepét egy magasabb rendű veszi át. Néha azonban előfordul, hogy az alacsonyabb központok uralkodó jellege fennmarad. Ez problémát okozhat, hiszen hatással van a gyermek életműködésére, tanulási képességére, magatartására. Blythe (2015) szerint a mozgások állnak a tanulás
44középpontjában. A mozgatórendszerhez kapcsolódik a tanulás a beszéd és a viselkedés is. Mielőtt a gyermek megtanul beszélni fejlődése különböző mérföldköveken megy keresztül: eleinte taglejtésekkel, testtartás változtatásával, mozgással, hanglejtéssel illetve hangszín és hangerősség változtatásával teremtik meg a kapcsolatot a környezetükkel. Nemcsak a beszéd, de az olvasás (szemmozgások, szeriális észlelés) is a mozgatórendszer megfelelő működésének függvényei. Az írás a testtartási rendszer által támogatott, a szem-kéz koordináció megfelelő működése elengedhetetlen hozzá. Ráadásul több agyi központ együttes működtetése feltételezi az olvasásírás elsajátítását. Ez a készségünk, hogy jeleket sorrendben összeolvasva, értelmezünk ezáltaltal tartalmat sajátítunk el, mindössze pár száz éves múltra tekint vissza. Ezek az alapvetőnek tűnő készségek (beszéd, írás-olvasás) szükségesek lesznek majd az iskolában és olyan alapvető képességek feltételezik, mint az észlelés, figyelem, mozgáskoordináció, egyensúly szabályozása. Idegrendszeri éretlenségre utal, amikor ezen képességek zavart szenvednek (Fülöp-Rácz, Rencsik, 2022). A mozgásfejlődés mutatói és a tanulás kapcsolata a következő kulcsfontosságú területeken érhető tetten:● Idegrendszeri érettség: A korai mozgásszakaszok (pl. a mászás) segítik a két agyfélteke közötti kapcsolatok kialakulását. A mozgás \"összerendezi\" az agy működését, segítve az alacsonyabb rendű (reflexes) szintekről a magasabb (tudatos) irányításra való áttérést. Ez maga az idegrendszeri integráció. A mozgásfejlődés elmaradása vagy furcsaságai (pl. reflexek fennmaradása, nem automatizálódott mozgásminták) gátolhatják a beszédfejlődést, a figyelemkoncentrációt és az író-rajzoló mozgásokat.
45● Szenzomotoros integráció: A látás, hallás és tapintás ingereinek összehangolása teszi lehetővé, hogy a gyermek hatékonyan dolgozza fel az információkat a tanulás során.● Térbeli tájékozódás és egyensúly: Az egyensúlyi rendszer (vesztibuláris rendszer) fejlettsége szorosan összefügg a figyelmi funkciókkal. A bizonytalan egyensúly figyelemzavarokat és térérzékelési problémákat okozhat, ami nehezíti a betűk felismerését és a sorok követését.● Finommotorika: A kéz-szem-száj (nyelv) apró izmainak összehangolt mozgása a kifejező beszéd, az írás és rajzolás technikai alapja. A mozgáskoordinációs zavarok gyakran társulnak nyelvi késéssel vagy artikulációs hibákkal. Ugyanakkora finommozgások gyengesége esetén a gyermek görcsösen fogja a ceruzát, írása lassú és fárasztó lesz.● Tanulási alapok / holisztikus hatás: A mozgások állnak a tanulás középpontjában, a motoros képességek közvetlen kapcsolatban állnak a kognitív (érzékelés, észlelés, figyelem, memória, gondolkodás, beszéd) funkciókkal. A mozgás nemcsak fizikai, hanem lelki és szociális fejlődést is biztosít, különösen a korai, intenzív fejlesztés révén. Szükségessé vált napjainkban egy \"fizikai eszköztár\" kialakítása, mely olyan gyakorlati módszereket és mozgásprogramokat tartalmaz, amelyekkel az idegrendszer utólagosan fejleszthető, segítve az iskolaérettség elérését és a jobb tanulmányi eredményeket. Hangsúlyozza, hogy mielőtt a pedagógusok és pszichológusok kizárólag szociális okokat keresnének, meg kell vizsgálni, rendelkezik-e a gyermek a tanuláshoz szükséges megfelelő idegrendszeri alapokkal.
46 A mozgás jelentősége mellett igen fontos szerepet kap a gyermeki idegrendszerben a kortizol (stresszhormon) és a dopamin (motivációs hormon) egyensúlya. Ezek megfelelő aránya alapvetően meghatározza a fejlődést, a tanulási képességet és az érzelmi szabályozást. Amikor ez az egyensúly felborul – például tartós stressz hatására –, az mély nyomokat hagy az idegrendszer szerkezetében. A kortizol hatása: A \"túlélő üzemmód\" - a szervezet válasza a fenyegetettségre. Gyermekkorban a tartósan magas kortizolszint az alábbi változásokat idézheti elő:● Strukturális változások: A krónikus stressz gátolhatja a hippocampus (a tanulásért és memóriáért felelős központ) fejlődését, miközben túlstimulálja az amigdalát (a félelem központját).● Neuromotoros éretlenség: Sally Goddard Blythe elmélete szerint a magas stresszszint akadályozhatja a primitív reflexek (pl. Moro-reflex) természetes gátlását. Ha ezek aktívak maradnak, a gyermek állandó \"üss vagy fuss\" állapotban élhet.● Érzékszervi túlérzékenység: A kortizol fokozza az éberséget, ami miatt a gyermek ingerlékenyebbé válhat, és hevesebben reagálhat a fényre, zajokra vagy érintésre.A dopamin hatása: A \"hajtóerő\" - felelős a figyelemért, a jutalomkereső viselkedésért és a motoros kontrollért:● Motiváció és fókusz: Optimális szintje elengedhetetlen a koncentrációhoz. Alacsony szintje esetén a gyermek motiválatlan, letargikus lehet, vagy állandó ingereket keres (ami gyakran ADHD-szerű tünetekben nyilvánul meg).
47● Tanulási blokk: Ha a kortizolszint túl magas, az elnyomhatja a dopaminrendszer hatékonyságát, így a gyermek hiába próbálkozik, képtelen lesz tartósan figyelni vagy örömet találni a feladatokban. A két rendszer közötti interakció és egyensúly kulcsfontosságú. A gyermeki idegrendszer egyensúlyának visszaállításához olyan mozgásformákra van szükség, amelyek a paraszimpatikus idegrendszert aktiválják a kortizol csökkentése érdekében, és célzott ingerekkel szabályozzák a dopamintermelést.1. Kortizolszint csökkentése: Megnyugtató és ritmikus mozgásokA magas kortizolszint az állandó éberség állapotában tartja a gyermeket. A cél a feszültség oldása és a biztonságérzet növelése.● Mérsékelt intenzitású mozgás: A hosszú, közepes tempójú séta a természetben bizonyítottan csökkenti a kortizolt.● Mélynyomásos tevékenységek: A sulyozott eszközök vagy a \"szoros ölelés\" típusú gyakorlatok (pl. Meatball/Gombóc gyakorlat, ahol a gyermek összehúzza magát és átkulcsolja a térdeit) nyugtatólag hatnak.● Légzéssel összekötött jóga: A lassú, tudatos mozgásformák segítik az elme lecsendesítését.2. Dopamin egyensúly: Motiváció és koordinációA dopamin szabályozásához olyan tevékenységek kellenek, amelyek sikert élményt adnak és fejlesztik a figyelmet.● Keresztcsatornás mozgások jelentőségét Paul E. Dennison és Gail E. Dennison (1986) egy teljes tanulmánykötetben mutatja be (Cross Crawls),
48hangsúlyozva az ellentétes kéz-láb mozgások gyakorlásának fontosságát (például menetelés közben jobb könyökkel bal térd érintése), melyek harmonizálják a két agyféltekét és javítják a fókuszt.● Ritmikus gyakorlatok: A zenére vagy ütemre végzett mozgás (például tapsolásos ritmusjátékok) segíti a dopaminrendszer strukturált működését.● Hóangyal: Háton fekve, lassú, kontrollált végtagmozgás, ami a koordinációt és a motoros tervezést fejleszti.Irodalomjegyzék1. Blythe, S. G. (2015)., Reflexek, tanulás és viselkedés: Betekintés a gyermeki elmébe. A tanulási és magatartási problémák non-invazív megoldása. Medicina Könyvkiadó. Budapest.2. Fülöp Ágota, Rácz Imola Melinda, Rencsik Réka Andrea (2022): 5letelő, Módszertani ötlettár részképességek fejlesztéséhez, AroundMedia, Nagyvárad3. Dennison, Paul, Dennison. Gail E. (1986), Brain Gym: Simple Activities for Whole Brain Learning, Edu-Kinesthetics, Inc., Ventura, Kalifornia
49 HidroterápiaSzerzők:Kuruț István, testnevelő tanár, Bonitas Speciális Oktatási Központ Nagyvárad;Wagner Andrea Mária, gyógypedagógus, Bonitas Speciális Oktatási Központ NagyváradKulcsszavak: hidroterápia; sajátos nevelési igény; óvodáskor; autizmus spektrum zavar; szenzoros integráció; mozgásfejlesztésA közlemény célja egy óvodáskorú, heterogén diagnosztikai összetételű gyermekcsoport számára kidolgozott hidroterápiás program főbb jellemzőinek, és a fejlesztés során rögzített pedagógiai megfigyeléseknek az összefoglalása. A „Csobbanó manók” elnevezésű program a 2024–2025-ös tanévben indult a Bonitas Speciális Oktatási Központban, és 5–6 éves, autizmus spektrum zavarral, ADHD-val, illetve enyhe vagy középsúlyos értelmi sérüléssel élő gyermekek részvételével valósult meg kiscsoportos formában. A foglalkozások a tanév folyamán heti rendszerességgel, meleg vizes medencében, úszómester és gyógypedagógus együttműködésében zajlottak. A program módszertani hátterét a Halliwick-módszer, a HRG-terápia, valamint autizmus-specifikus pedagógiai megközelítések - különösen a TEACCH és az ABA szemlélet -adták.