Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
MEDVE KATALIN
TANULÓI ATTITŰD VIZSGÁLATA EGY DIGITÁLIS
ESZKÖZÖKKEL TÁMOGATOTT OKTATÁSI PROGRAMBAN,
avagy
DIGITÁLIS MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS EGY
KÉPZŐMŰVÉSZ TANÁR SZEMÉVEL
TÖRÖKBÁLINT - BUDAPEST
2015-2019
0
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
1
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
Tartalomjegyzék 3
5
I. Bevezetés 6
I.1. A Hipersuli kísérleti program 7
I.2. Hipotézisek 8
I.3. Elemző módszerek, kutatás ismertetése 8
10
II. Elméleti megalapozás, szakirodalom feldolgozása 11
II.1. Generációs különbségek 12
II.2. A mobil eszközök megjelenése az iskolában 13
II.3. Szükséges változtatni a beállítódáson 14
II.4. A pedagógus szerepe 23
II.5. Az innováció 23
II.6. A szakirodalom bemutatása 26
29
III. Vizsgálati anyagok, módszerek és elemzések 31
III.1. Kérdőív 1. 35
III.2. Kérdőív 2. 47
III.3. Kérdőív 3. 47
III.4. Kérdőív 4. 51
III.5. Kérdőív 5. 53
55
IV. Összefoglalás 56
IV.1. A hipotézisek vizsgálatának eredményei 56
IV.2. Jövőkép 57
57
V. Irodalomjegyzék 61
VI. Köszönetnyilvánítás 62
VII. Mellékletek 64
VII.1. melléklet: Kérdőív kérdései
VII.2./a. melléklet: Kérdőív kérdései
VII.2./b. melléklet: Óravázlat
VII.3. melléklet: Kérdőív kérdései
VII.4. melléklet: Űrlap kérdései
VII.5. melléklet: Űrlap kérdései
2
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
I. Bevezetés
A pedagógiai módszertan napjainkban újabb paradigmaváltáson megy keresztül: az oktatási, nevelési
kultúra a XXI. században soha nem látott digitális kihívásokkal szembesül.
Én is, mint a pedagógusok többsége, főiskolás tanítási gyakorlataimtól kezdődően készítek és
használok szemléltető anyagokat a tanóráimon, immár 23. éve. Először természetesen karton
applikációkat, saját kézzel írott/rajzolt írásvetítő celofánokat/fóliákat, hagyományos diákat.
A számítógép elterjedésével ezeket felváltották a digitális anyagok. A vizuális kultúra(1) tantárgy
tanításához kevés tanulásirányítást segítő eszközt fejlesztettek ki, így a tanárok nagyon sok esetben
még mindig csak magukra számíthatnak. Míg más tantárgyakhoz CD, DVD lemezeket töltöttek meg
IKT tananyagokkal; szabadon elérhető weboldalakat a mindennapok gyakorlatában használható
feladatokkal; könyveket digitális mellékletekkel, feladatlapokkal, interaktív feladatokkal; a vizuális
kultúra tantárgyhoz alig van használható, megszerkesztett IKT tananyag- és feladatbank, és ami
fellelhető, az sem nevezhető teljes körűnek. Vannak próbálkozások (pl. Sulinet, Videotanár)(2), de
ezek leginkább csupán digitalizált szakszövegek, filmre vett, illusztrált tanári magyarázatok, nem
valódi készség- és képességfejlesztő feladatok.
Jó próbálkozásnak tekinthető a pedagógus-, tanuló és a szülőközösség számára fejlesztett NKP
portál (újabb nevén Okosportál: (https://portal.nkp.hu), azonban a feltöltött anyagok minősége és
mennyisége még több évnyi fejlesztés után is kívánnivalókat hagy maga után.
Az IKT eszközök használata a nevelési és oktatási folyamatokban hatalmas lehetőség a tanárok
számára, melynek alkalmazása hamarosan egészen biztosan mindennapi elvárás lesz. A diákok
motiválásában fontos szerepe van az olyan készülékek, kütyük használatának, melyeknek állandó
jelenléte a mindennapokban számukra teljesen hétköznapi. Az audiovizuális szemléltetések, az
interaktív feladatok alkalmazása szükségszerű, javítja a tanulói attitűdöt, fokozza a motivációt.
Azonban csak akkor, ha jól megszervezett tanulói tevékenység, célszerűség is párosul hozzá.
Ellenkező esetben ez is megszokottá, unalmassá, céltalanná válhat. Jól használva fejleszti a
kulcskompetenciákat. Segít megértetni a diákokkal a körülöttünk lévő világ interdiszciplináris mivoltát,
segít elmosni a tantárgyak közötti éles határokat.
Nem tagadható, hogy digitális tananyagot, interaktív feladatokat készítő tanár jóval több időt tölt a
tanórai felkészüléssel, de ez a többletmunka meghozza eredményét, és az elkészült anyag a
későbbiekben is használható, bővíthető. Jó lehetőség lehetne, ha alapként minden tantárgyhoz
megfelelő használhatóságú IKT eszközök és tananyagok lennének elérhetőek valamennyi pedagógus
1 Rajz és vizuális kommunikáció; mozgóképkultúra és médiaismeret szakos; szakvizsgázott; okleveles képzőművész tanár;
mesterpedagógus; tervező grafikus vagyok.
2 Dolgozatomba a külső internetes forrásokat hiperhivatkozásként is beillesztettem. Ez a nyomtatott változatban aláhúzva jelenik meg.
3
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
számára, hisz ez csökkenthetné az oktatásban jelentkező szegregációt, növelné az
esélyegyenlőséget, csökkentené az oktatási folyamatokban résztvevők leterheltségét.
Munkahelyem, a törökbálinti Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola az elsők között vásárolt
interaktív táblákat (Interwrite, Smart, Mimio, feleltető rendszer). Ez egy olyan IKT eszköz, amely
egyesíti egy iskolai tábla, egy vetítővászon és egy óriás érintőképernyő tulajdonságait. Azonban
hátránya, hogy elsősorban frontális osztálytermi munkára használható és az interaktivitás lehetőségeit
szimultán csak egy-egy tanuló élvezheti.
Iskolánk 2015-óta közreműködője a Telenor Hipersuli programjának. Ennek egyik eleme volt, hogy
Hipersuli tanárként kipróbálhattam, hogyan lehet a VR eszközöket használni a tanórákon. E tesztelést
is tanulói kérdőívvel zártam. Ennek számszerű adatairól, a kipróbálás első benyomásairól számos cikk
számolt be online és print médiumokban.
Intézményünk 2016 októberében az IVSZ Digitális Mintaiskolája lett, melynek keretén belül -
reményeink szerint - számtalan fejlesztésre, kipróbálásra lesz lehetőségünk.
2016 szeptemberétől a Microsoft Innovatív Iskola programjába is bekapcsolódtunk.
Sajnos a tanárok egy része – a mi pedagógus csapatunkban is – még mindig idegenkedik az IKT
eszközök és módszerek használatától. Leterheltebbé, kiszolgáltatottá teheti a pedagógust. Többen
csupán az alkalmazását is bonyolultnak, időrablónak tartják, nemhogy a tananyagok, taneszközök
fejlesztését. „Milyen kellemetlen, ha nem jön össze, amit eltervezek!‟; „Csak megy az idő
haszontalanul!‟ – hallottam jó néhányszor. Sokan az eredményességben is kételkednek. Szükség van
arra, hogy a tanárok attitűdje e témában megváltozzon. A jó példák megismerése elősegítheti a
paradigmaváltást, az egyéni digitális kompetenciák fejlesztését. A pedagógusok sem maradhatnak le
az informatikai újdonságokról, meg kell értenünk, hogy e területre fokozottan érvényes az egész életen
át tartó tanulás.
Az IKT eszközök iskolai megjelenése óta saját pedagógiai munkámban is folyamatosan
kísérletezek. Napi gyakorlatom elmúlt évtizedének egyik fókusza a digitális módszertani megoldások
mindennapi alkalmazása volt. A használat közbeni reflexióimban a továbblépés lehetőségét is mindig
megfogalmaztam. Beszélgetéseket, vitákat kezdeményeztem kollégáimmal. Sosem volt kérdés, hogy
beépíthetőek-e az általam tanított korosztályok (felső tagozat és középiskola) tanulási folyamataiba
az új digitális módszertani megoldások: az interaktív tábla használata mellett a diákok kezében lévő
okoseszközöké is. A kérdés az volt, mindezt hogyan tehetem és milyen fogadtatást, eredményt
várhatok. Az implementációt a Hipersuli program is segítette.
4
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
I.1. A Hipersuli kísérleti program
„2015 májusától a Telenor Magyarország Zrt. a Microsoft Magyarország Kft., az Emberi Erőforrások
Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős államtitkársága, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
(OFI) és a Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány közreműködésével induló projekt részeként négy
vidéki és egy budapesti iskola 15 osztályának 363 diákja élvezheti a program előnyeit.” (Magyarország
Kormánya 2015)
Amikor elsőként kaptunk hírt arról, hogy csatlakozhatunk a Hipersuli programhoz, nagyon
hihetetlennek tűnt. Táblagéppel, internettel tanulhatunk/taníthatunk az órán? Mindenki megkaphatja
személyes használatra ezeket az eszközöket? És senki sem fogja a tanórán azt mondani, hogy „Tedd
el!”? Nagyon nagy volt a várakozás, akkor még nem is sejtettük, milyen nehézségek és örömök előtt
állunk!
A Hipersuli program keretén belül egyik 2015-ben kilencedikes gimnáziumi osztályunk minden
tanulója hozzájuthatott egy jó minőségű táblagéphez(3), 4G kapcsolathoz és havi 5 GB mobil
internethez.
2015 májusában, amikor az eszközöket megkapták a tanulók és az osztályban akkor tanító összes
pedagógus, 35 fő tanult ebben a csoportban. Majd a nyár során még két tanuló csatlakozott az
osztályhoz, így lettek 37-en, 22 lány és 15 fiú.
A kísérletező pedagógiai folyamatok közben nélkülözhetetlen az érintettek folyamatos, aktív
részvétele. Ideális esetben partnerként dolgozik együtt az iskola, a diákok, a pedagógusok, a szülők,
a fejlesztők. A tevékenységek középpontjában az implementáció áll. A kipróbálás kívülről is
támogatott volt. Az eszközöket biztosító Telenor előzetesen tájékoztatta a lehetőségekről a diákokat,
szüleiket és a kipróbálásban részt vállaló tanárokat is. Bekapcsolódni önkéntesen lehetett. A technikai,
módszertani felkészítés is megkezdődött 2015-ben, de a tapasztalat az, hogy erre mindig, így azóta
is szükség van. Nem megkerülhető a folyamatos önálló kutatás, belső tudásmegosztás sem. Közös
célunk, hogy a gyerekek számára vonzóbbá váljon a tanulás. Motiváltabbak legyenek, vállalkozó
szelleműek, ha szükséges együttműködőek, ha szükséges önállóak. Fontos jellemző a mobilitás.
Lényeges, hogy az új típusú tanulási módszerek használatával fejlődjenek tanítványaink digitális,
idegen nyelvi, kulturális stb. kompetenciái.
3 Lenovo Yoga Tablet 2 - 10 inch - Windows http://cdn.ndtv.com/tech/images/lenovo_tablet_yoga_tablet_2_with_accutype_dock.jpg (utolsó
letöltés: 2017. március 10.)
5
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
I.2. Hipotézisek
Magam óriási lendülettel fordultam a feladat felé. Azt hiszem, mondhatom, az egyik motorja lettem a
projektnek. A gyerekek érdeklődését, izgatottságát kihasználva az első perctől kérdéssorokkal
bombáztam őket arról, hogyan viszonyulnak a lehetőségekhez, mit várnak a kísérleti programtól. 2015
májusa és 2017 januárja között 5 kérdőívet vettem fel velük. Az elsőt a táblagépek kézhezvétele előtt
egy nappal (2015. május 19.). A másodikat az első bemutató óránk után (2015. szeptember 29.). A
harmadikat az első félév tapasztalatai után (2016. február 16.). A negyediket a VR szemüvegek
kipróbálásának apropóján (2016. június). Az ötödiket 2017 januárjának végén, másfél évnyi
tapasztalatszerzést követően.
Én – optimista pedagógusként – az elején azt vártam a programtól, hogy a gyerekek hozzáállása
a tanuláshoz érezhetően javulni fog, jobban érvényesülhet majd az egyéni bánásmód, a differenciált
pedagógia az órákon, több lehetőségünk lesz a kollaborációra, tudásmegosztásra, játékra…
Nagyon érdekelt a gyerekek attitűdje, ezért minden kérdőívet e téma köré szerveztem.
2015-ben megfogalmazott hipotéziseim közül kettőt vizsgálok e dolgozat keretén belül.
1.
Várakozásom szerint a tanulói attitűd a táblagépekkel, internethasználattal támogatott
oktatásban pozitívan változik.
2.
A tanórai munkában és az órákra való felkészülés során alkalmazott digitális módszertani
újítások javítják a tanulók viszonyulását a tanuláshoz, és eredményesebbé teszik azt.
Dolgozatom megírásának célja, hogy rögzítsem az empirikusan gyűjtött információk elemzésével,
hogyan viszonyulnak tanítványaim ehhez az új oktatási módszerhez, a hétköznapi kihívásokhoz.
Szeretném kimutatni, mennyire igazak ebben a tanulócsoportban a szakirodalomban megfogalmazott
remények, állítások. (ld. dolgozatom szakirodalmi elemzése.; ld. Irodalomjegyzék)
6
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
I.3. Elemző módszerek, kutatás ismertetése
Dolgozatomban felállított hipotéziseim helytállóságát primer és szekunder források elemzésével,
deduktív és induktív módon is vizsgálom.
Szekunder elemzésemben szakirodalmi források, dokumentumok (ld. Irodalomjegyzék)
összegyűjtésének és vizsgálatának segítségével deduktív módon következtetek az általános
megállapításokból az egyedire. Ez a fejezet alátámasztja a téma aktualitását.
Azonban az elmúlt években magam is számtalan, a témába illeszkedő helyzetet megtapasztaltam,
a témában több kérdéssort is kitöltettem diákjaimmal. Induktív következtetéseimet, valamint az említett
kérdőívek elemzését is használom, hogy korábbi feltételezéseimet igazoljam vagy megcáfoljam.
7
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
II. Elméleti megalapozás, szakirodalom feldolgozása
Manapság sok esetben óriási szakadék tátong diák és tanár között. Ez a szakadék nem abban
nyilvánul meg, hogy a diák ne akarná megismerni a körülöttünk lévő világot és a tanár ne akarná őt
ebben segíteni, hanem abban, hogy mindezt hogyan tegyék. Felgyorsuló világunkban sokkal
élesebben jelentkeznek a generációs különbözőségek. A felnőtt nemzedék feladata, hogy e szakadék
mélységét megismerje és a lehető legjobban betemesse.
II.1. Generációs különbségek
Számos nemzetközi és hazai szakirodalom elemezte már, hogy a népesség hogyan kategorizálható
csupán életkori alapon a digitális eszközhasználat szerint csoportokba. Alapmű e tekintetben Marc
Prensky 2001-ben publikált Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók című munkája.
Ennek alapján jelenleg a közoktatásban a „Z‟ generáció tanulóként, a „baby boom‟, az „X‟ és az
„Y‟ generáció pedagógusként, szülőként, nagyszülőként vesz részt. Már megjelent az oktatásban a
legifjabb „‟ generáció is, akikről az a közkeletű idézet terjedt el, hogy minden eddigi elődjüknél
"Ügyesebbek, gazdagabbak, egészségesebbek és magányosabbak lesznek."(4). Az erősen
általánosító tanulmányok szerint a korosztályok viszonyulása a mindennapok különféle elemeihez
lényegesen eltér. Minden általánosítás tartalmaz igazságokat is, ennek néhány markáns elemét
foglalja össze az alábbi táblázat.
idősek baby boom generáció X generáció Y generáció Z generáció generáció
1996-2010
korosztály 1945 előtt 1945-1960 között 1961-1980 1981-1995 között születettek 2010 után
fontos cél születettek születettek között születettek között születettek születettek
biztonság és stabilitás
saját tulajdonú ház munkahelyi biztonság munka és magánélet szabadság és
egyensúlya rugalmasság
ideális egy munkahely munkavégzés hűség és hozzáértés, nem hagyományos egyszerre
munkahely élete végéig érdekképviselettel távmunka munkahelyben többféle munka,
gondolkodnak
legjellemzőbb autó tv pc gyors váltás
árucikk mobiltelefon
telefon e-mail laptop legújabb típusú komm.
legfontosabb nyomtatott sajtó, sms eszközök tab,
kommunikációs levél kezdetleges, már sms okostelefon
találkoztak e web2.0
forma személyre szabottság
technológiákkal pl.: ruhába, órába épített
komm. eszközök
kapcsolat a digitális nincs kapcsolat digitális bevándorlók digitális bennszülöttek techno mániás függők
technológiákkal
(5)
4 http://www.news.com.au/lifestyle/parenting/australias-second-baby-boom-generation-alpha-smarter-richer-healthier/news-
story/f0784b9a7c0aaac8314aaa73c728c264 (utolsó letöltés: 2017. március 28.)
5 http://somethingbig.co.uk/wp-content/uploads/Screen-Shot-2014-07-14-at-17.07.26.png (utolsó letöltés: 2015.05.10.)
felhasználásával.
8
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
Az általam vizsgált tanulócsoport tagjai születési évszámaik alapján a „Z‟ generációba tartoznak. A
nemzedékelméleti szakirodalom általános véleménye róluk, hogy:
- Ők a digitális világba beleszületettek.
- Állandó digitális kapcsolatban vannak egymással, szocializációjuk jelentős része itt zajlik.
- Profin kezelik az elektronikus eszközöket.
- A világhálóhoz való hozzáférés igényük állandó (0-24).
- Virtuálisan akár napi több 100 emberrel is kommunikálnak.
- A közösségi oldalakon nagyszámú „barátot” tartanak nyilván.
- A hétköznapok „valódi” kommunikációit gyakran stresszesnek élik meg.
- Fontos az internet nyújtotta kommunikációs biztonság, ennek következménye a bezárkózás lehet.
(Kissné 2014)
Ilyen és ehhez hasonló, gyakran a tartalmi elemeket ismétlő elemzéseket lehet olvasni. Ezzel
szemben, illetve ezt kiegészítendő, tapasztalataim a következőek:
- Napjaink iskolásai a tanulási folyamatokban inkább preferálják a képi, mozgóképi, hang ingereket,
mint a leírt, hosszú szövegeket.
- Fontos helyen áll a játék.
- Egyre nehezebben tűrik a monotóniát.
- Többségük egyszerre több dologra képes figyelni.
- Minden tanulási tartalomban az azonnali használhatóságot keresik; ami nem ilyen, az nem
érdekes.
- Az információk összegyűjtése és feldolgozása nem egyenes vonalú.
- A teljesítmény elérésében nagyon fontos motivációs elem a jutalom.
- Az okoseszközök használatában csak felületesen járatosak.
- Elsődlegesen a közösségi oldalakat látogatják, játszanak, chatelnek, zenéket hallgatnak.
- Az eszközök egyéb funkcióinak használatában gyakran bizonytalanok.
- A közösségi lét megélésében nem mindig kitüntetetten fontos az azonos térben tartózkodás, a
személyes jelenlét.
- A hétköznapi élettel kapcsolatos tájékozottságuk, praktikus tudásuk hézagos.
9
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
II.2. A mobil eszközök megjelenése az iskolában
Korábbi iskolai tapasztalatom, de napjainkban is jellemző, hogy a pedagógusok leggyakrabban kiűzik
a tanórákról, és a szünetekben is leginkább tiltják a mobil eszközök használatát. Zavar minket, mert a
diák nem ránk vagy a társaira figyel, talán irigyek is vagyunk, mert az okostelefon, a tablet olyan
témákat perzentál a fiatalok számára, ami őket jobban érdekli. Okkal vagy ok nélkül, tartunk a szociális
és a társas kapcsolatok elszegényedésétől is.
Az iskolai házirendek leggyakrabban tiltó módon szabályozzák a mobil technikai eszközök
használatát. A szigorú rendelkezéseknek több oka is van. Nagyon fontos a vagyonvédelem és az
elidegenedés megelőzése. Véleményem szerint azonban másról is szó van. A tanárok többsége
kevéssé tudja érdemben használni ezeket az eszközöket, nem tudja pontosan, mi mindenre jók, és
ahelyett, hogy maga is megismerné és kipróbálná a benne rejlő lehetőségeket, inkább tilt.
Gyakran az óraközi szünetekben is tilos a mobilhasználat. Ezzel arra szeretnék ösztönözni a
gyerekeket, hogy a telefonjuk nyomkodása helyett inkább egymással beszélgessenek.
Az elmúlt években több európai ország oktatásirányítása döntött úgy, hogy egységesen korlátozza
az iskolai mobilhasználatot (Franciaország6, Románia7). Friss MTI hírek szerint napjainkban küldtek
szét Oroszország régióiba olyan módszertani ajánlást, melynek tartalma szintén a mobiltelefonok
iskolai használatának korlátozását javasolja. (MTI 2019)
Azonban ez az álláspont nem egységes. Vannak államok, ahol kifejezetten preferálják a smartphonok
tanórai használatát (Olaszország8). Hazánkban e területen nagyon színes a kép.
Én magam is többször figyelmeztettem tanulót a „mobilozás‟ miatt (már amikor észrevettem). De mára
úgy látom, ahelyett, hogy folytonosan szankcionáljuk a mobilhasználatot, inkább betartható
szabályokat kell alkotnunk, meg kell mondanunk a gyermeknek, hogy a tanulási folyamatot
elősegítendő, akár tanítási órán, mire is használhatja azt. Szükségszerű, hogy pedagógusként (az
óvodapedagógustól a középiskolai tanárig ) kisgyermekkortól rávezessük a gyerekeket az
okostelefon, a laptop, a tablet etikus és intelligens használatára.
Egy lehetőség volt erre a 2015 májusában indult Hipersuli program is, melybe iskolánk
bekapcsolódott.
6 http://eduline.hu/kozoktatas/mobiltelefon_az_iskolaban_WD12D8
7 https://eduline.hu/kozoktatas/nem_lesz_tobb_mobilozas_a_romaniai_tanorako_5R8NZL
8 http://eduline.hu/kozoktatas/Okostelefon_olasz_iskola_SKSEM7
10
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
II.3. Szükséges változtatni a beállítódáson
A korábbi tanár központú oktatási, nevelési beállítódásról át kell állnunk a tanuló központú
megközelítésre. Be kell látnunk, a gyerekek elválaszthatatlan kelléke a mobil eszköz. Szinte a kezük
meghosszabbítása. Nem tehetünk ellene, tehát tegyünk azért, hogy minél hamarabb be tudjuk építeni
a mindennapos oktatási és nevelési folyamatokba. Tanulóinkat minél gyakrabban kell döntési
helyzetbe hozni; passzív órai tanulásukat aktív, változatos, élménydús ismeretszerzéssé kell alakítani.
Ha ez a mobil eszközök, az internet lehetőségeinek kiaknázásával jöhet létre, akkor úgy! A tanórai
folyamatokra jellemző megkérdőjelezhetetlen tanári irányításon is szükségszerű lazítani.
A pedagógusok a hagyományos tanulási-tanítási folyamatban leggyakrabban jól leírt, előkészített
tényeket, szabályokat, definíciókat, összefüggéseket, leginkább lexikális tudást adnak át, főleg, ha a
curriculum túlszabályzó. A tudás forrása még mindig „A Tanár‟, ő mondja meg, mit, hogyan, mikor.
A pedagógusok tantervi lemaradástól rettegve szervezik saját és tanulóik feladatait. A legtöbb
tanuló szeretne megfelelni a pedagógus és szülei elvárásainak. Elszenvedi a túlságosan gyakori
frontális tanítás monotóniáját. Szokás szerint az osztályközösségben, tanteremben, otthon egyénileg
tanul. Leggyakrabban azt kell megtanulni és visszaadni, amit a tanár elmagyaráz, megmutat, felír a
táblára. Jegyzetel, másol a tábláról, magol. Közben az az élménye keletkezik a tanulásról, hogy az
fárasztó, unalmas dolog. A folyamat eredménye: lesznek jó tanulók (nekik megfelelő a fent leírt
módszertan is, érdeklődésük, kötelességtudatuk átlendíti őket a nehézségeken), és rossz tanulók
(akik nem tudnak teljesíteni a leginkább passzív pedagógiai folyamatokban).
Nem azt állítom, hogy a fent említettek teljesen céltalanok, de építőbb, pozitívabb kimenetelű lehet,
ha inspirálóbb tanulási környezetet alakítunk ki a gyerekek számára.
A szakmódszertanból és a saját tapasztalataimból is tudom, hogy a tevékenységgel összekötött,
élményszerű tanulás sokkal mélyebben beágyazott ismereteket és tudást eredményez. Az így
megszerzett ismeretekre később jobban emlékszünk. Zsolnai József(9) előadásait hallgatva,
pedagógiáját megismerve gondolkodtam el azon a fontos megállapításon, hogy a tanárnak
„egyszerűen‟ annyi a feladata, hogy segítse tanítványait a tanulásukban. Zsolnai számtalanszor
elmondta, hogy nem a tanárnak kell sokadszorra is felmondania a tananyagot, hisz ő már tudja, hanem
a tanulókat kell folytonosan, megtervezetten és változatosan tevékenykedtetni, hisz a saját tapasztalat
útján létrejött megértés, önálló tanulás, sokkal biztosabb tudást eredményez. A frontális
tanulásszervezési mód mellett tantárgyaimban ezt próbálom követni. A vizuális kultúra tantárgy remek
lehetőséget ad erre, hisz a követelmény része az elmélyült elméleti, művészettörténeti tudás
9 A törökbálinti Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola jogelődje a Zsolnai József nevéhez fűződő ÉKP és NYIK pedagógia első
Kísérleti Iskolája (1986-1999), ÉKP Központja, a program kimunkálási helye.
11
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
megszerzése és a manuális tevékenységek teljesítése is. A sokféle aktivitás jobban leköti a figyelmet,
megkívánja a koncentrált munkát, és közben észrevétlenül eltelik az idő. Szerencsére sokszor volt
alkalmam a „Mikor lesz már vége!‟ helyett a „Már vége is van?‟ felkiáltásokat hallani az óra végén.
További lehetőségeket nyújt, ha biztatjuk tanítványainkat, hogy többféle szemszögből ismerjék
meg a feldolgozott témát, szimultán használjanak különféle forrásokat (lehetséges források: tankönyv,
szakkönyv, e-könyv, újság, e-újság, interaktív tananyag, internet, tanári magyarázat, stb.). A
kiindulópont felütése után hagyni kell a tanulókat önállóbban kibontakozni. A tudáselemeket egyénileg
megismerve, felépítve jobb lesz a megértésük. Ha a tanulási folyamat közben a tanuló képes maga
szortírozni az információkat, a folyamat végén létrejövő produktum magában hordozhatja a tudást.
Szerencsés, ha a diákok egymást inspirálva, együttműködve dolgoznak. A lemaradókat segíthetik a
jobb képességűek. A feladat lehet kisebb lélegzetű vagy több hetet átívelő összetett projekt, a lényeg,
hogy ösztönző legyen, az adott korosztálynak szóljon, fejlessze a kreativitást, a kritikus gondolkodást,
készítsen fel a problémaalapú megközelítésre, az élethosszig tartó tanulás elfogadására. Fontos,
hogy teret engedjünk napjaink infokommunikációs lehetőségeinek. Az információrobbanást nem
tarthatjuk az iskola falain kívül. Hagyjuk használni a mobil eszközöket, az internetet! A web 2.0-ás
alkalmazások már ma is a gyerekek kapcsolattartásának legfontosabb színterei, lehetőség szerint ne
zárjuk ki ezeket a platformokat a tanulási folyamat nyilvánosságából. Így az ismeretszerzés
érdekesebb lehet, túlmutathat a tanóra, az iskola falain is. Szükséges fejleszteni és kihasználni a
fiatalok meglévő digitális írástudását. Ez nem működhet anélkül, hogy permanensen fenntartsuk az
iskolai IKT eszközök számát, minőségét, működőképességét, sokszínűségét. A tananyagban minden
típusú órán (nem csak informatikán!) meg kell jelennie a keresésnek, az adatbázisok kezelésének,
applikációk-, programok használatának és egyéb információkat rendszerező, kreatív, alkotó
tevékenységeknek.
Fontos cél tehát, hogy tanítványaink számára a temérdek lexikális adat helyett tanítsuk meg a
különféle elérési utak megismerésének fontosságát (internet, könyvtár). Kitüntetetten kell foglalkozni
azzal is, hogy az információáradatból hogyan lehet hatékonyan szelektálni, és ezzel a kutakodásra
szánt időt optimalizálni. Nélkülözhetetlen az együttműködési készségek fejlesztése is.
II.4. A pedagógus szerepe
E folyamatokhoz elengedhetetlen, hogy lassan a tanári szerephez tartozó személyiségjegyek is
finomodjanak. Természetesen nagyon fontos továbbra is, hogy a pedagógus kommunikációja
hatékony legyen, legyen jó előadó, legyen jó a szervező, a figyelem megosztásával ne legyen
problémája, gyorsan tudjon reagálni a kialakult helyzetekre. De tutori minősége mellett, ha szükséges,
facilitátorként tudjon a háttérben maradni.
12
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
II.5. Az innováció
Meg kell változtatnunk a mobil eszközök iskolai használatára vonatkozó korábbi hozzáállásunkat,
szabályainkat. Szükséges, hogy minél hasznosabban építsük be az IKT adta lehetőségeket a tanulási
folyamatokba. Innovációm célja, hogy a módszertani kultúra korszerűsítésével javítsam tanítványaim
teljesítményét. Szeretném közelebb hozni őket az önálló tanulás, kutakodás, kreativitás
eredményeképp létrejövő tudás jóleső élményéhez. Intézményünk IKT eszközökkel nagyon jól
felszerelt és szerencsés egybeesés, hogy a Telenor kísérleti lehetőségeket biztosított a számunkra.
2015-ben a témában mesterprogramot(10) fogalmaztam meg. Biztosan tudom, hogy pedagógiai
gondolkodásom fókuszában – továbbra is – a vizuális kultúra tantárgyhoz kapcsolódó módszertani
megújulás, digitális tananyagok fejlesztése, kipróbálása áll. Teljes portfólióm megírásakor, 2014
tavaszán is nagy gondot fordítottam arra, hogy bemutassam, mennyire fontos nekem ez a téma.
Tervezőgrafikusként és tanárként is felelősséget érzek a vizualitással történő nevelés színvonalának
emeléséért. Még akkor is, ha az oktatáspolitika irányítói már a felső tagozatos gyerekeknek is csupán
heti egy tanórát biztosítanak erre a célra.
A stratégiai beavatkozást ebben az osztályban a táblagépek mindennapos használata jelenti, egyelőre
intézményünk egyik nagy létszámú (37 fő) gimnáziumi (vizsgált) osztályában. Egyéb felső tagozatos
és középiskolás osztályokban a diákok saját eszközeit igyekszem bevonni a tanulási-tanítási
folyamatokba. A tényleges programom elindításának fontos előzménye volt, hogy megismerjem a
korábbi kutatások, fejlesztések és ezek kipróbálásának eredményeit. (Medve 2015)
Szerencsés helyzet, hogy a digitalizáció terjedéséről szóló írások szerzői nem zárkóznak el attól,
hogy munkájuk a lehető legtöbb olvasóhoz eljuthasson. Több cikk, könyv nyomtatott formában:
szaklapokban, kötet formájában is megjelenik. Azonban szinte minden megtalálható az interneten is,
szabadon elérhető, digitális formátumban. Az akadálytalan keresés, a kutathatóság az információs
társadalom egyik óriási előnye.
10 Medve Katalin: Mesterportfólió 2015
13
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
II.6. A szakirodalom bemutatása
2000-ben az Európa Tanács Lisszabonban tartott egyeztetésének záródokumentuma rögzített egy
kiemelten fontos célt: elérhetővé kell tenni minden ember számára az információs társadalom
vívmányait. (European Parliament 2000) A versenyképesség és a növekedés záloga a digitális,
tudásalapú gazdaságra való átállás. Ez az okmány leírja, hogyan kell ennek érdekében átalakítani az
oktatás rendszerét Európában. Kiemelten foglalkozik azzal, hogy mennyire fontos a digitális írástudás,
az új digitális alapkészségek fejlesztése:
- „Informatikai képességek (IT skills)
- Idegen nyelvek ismerete
- Technikai (technológiai) kultúra (technological culture)
- Vállalkozási készségek (entrepeneurship skills)
- Társas (szociális) kompetencia (social skills) (Vig 2008 30. p.)
Követelményként fogalmazták meg a digitális írástudás ismérveit:
- „A különböző médiumokhoz illeszkedő tanulási stratégiák felismerése és alkalmazása.
- Az eredményes együttműködéshez szükséges szabályok, normák ismerete és használata valós
és virtuális tanulási és munkakörnyezetekben.
- A hálózati környezetben megjelenő információk és tartalmak megbízhatóságának és
minőségének megítélése.
- Intelligens keresőrendszerek és személyes digitális asszisztensek hatékony használata.
- Az egész életre kiterjedő tanulás igénye és képessége.
- Az informatikai kompetencia e követelményeknek megfelelő képességrendszer.” (uő 2008 30.
p.)
A digitális kompetencia, mint szakkifejezés leírásával, pontos definíciójával, összetevőinek
feltérképezésével több kutatócsoport is foglalkozott. A 2008-as Calvani és munkatársai által publikált
modell megnevezi a terület három pillérét: a technológiai -, a kognitív és az etikai dimenziót. Az ábra
bemutatja, hogy az egyén akkor rendelkezhet megfelelő digitális kompetenciával, ha
tevékenységében mindhárom terület együttesen megjelenik.
14
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
A DIGIÁLIS KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSÉNEK CALVANI FÉLE MODELLJE
Az ábra forrása: Calvani és mtsai 2008 187. p.
A magyar kormány is felismerte, hogy azonnali teendője van a magyar nemzetgazdaság digitális
fejlesztésében. Ezért 2016. október 13-án 1536/2016. (X.13.) Korm. határozattal elfogadta a
Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája elnevezésű programot. „ A stratégia megalkotásának
célja, hogy infrastrukturális, technikai, tartalmi, munkaszervezési és humán erőforrás szempontból
felkészítse az oktatás és képzés rendszerét a digitális társadalom és gazdaság igényeinek megfelelő
nevelési, oktatási és képzési feladatok ellátására.” (DOS 27. p.) Cél a valós digitális írástudás
elterjesztésével és mindennapi alkalmazásával Magyarország versenyképességének növelése.
A Digitális Jólét Program megvalósítási terve érintettként konkrét célcsoportokat nevez meg. Ezek a
köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttkori tanulás szereplői. Ez a DOS négy pillére.
Egy-egy fejezetben írnak a szerzők a fennálló helyzet elemzéséről, felvázolják a jövőképet, a stratégiai
célokat és számba veszik a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert.
A Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszteri biztos
megfogalmazta, abban látja a jövő iskoláját, ahol: „minden diák és tanár digitális eszközökkel (sajáttal
vagy iskolaival) digitális hálózatra kapcsolódik; digitális módszertanokkal, digitális tananyagokat
digitálisan felkészült tanárok oktatnak; az oktatás-adminisztráció és a tanárok továbbképzése is
digitális alapon történik.” (DJP 5. p.)
A DOS a technikai eszközök oktatásba való bevonása mellett új szemlélet meghonosításáról ír: a
digitális kompetenciák mind szélesebb körű fejlesztéséről, elsajátításának későbbi hozadékáról.
A program már 2018-ra eredményeket várt, például: megkezdődik az iskolákban a digitális átállás,
megindul e témában a tanárok továbbképzése.
15
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
A közoktatásról szóló helyzetelemzés feltárta, hogy a tanulók jelentős része az iskola elvégzését
követően digitális írástudatlan marad; az iskolákban a pedagógusok nem használják ki a meglévő IKT
eszközöket; a pedagógusok nem érzik magukat kompetensnek az új módszertani megoldások
szaktárgyi alkalmazásában; stb.
Az elérendő célrendszer fontos elemei között említik a digitális elvárásokat is megjelenítő kimeneti
követelményrendszer felmenő rendszerű megfogalmazását és bevezetését; a digitális felkészültség
mérését az Országos Kompetenciamérésben; a NAT és a kerettantervek felülvizsgálatát; az
informatika tantárgy tananyagának kétévenkénti felülvizsgálatát; a nem informatika tantárgyak
kerettanterveiben kötelezően jelenjenek meg a digitális kompetencia fejlesztését szolgáló elemek; stb.
Ezeknek a céloknak az eléréséhez támogató környezet szükséges, például: kötelező
gépírásoktatás; elektronikus tananyagok, óravázlatok széles körének elérése a pedagógusok
számára; digitális mérési és értékelési rendszerek bevezetése; megfelelő digitális eszközök
beszerzése a tantermekbe; megfelelő számú rendszergazda foglalkoztatása az iskolákban; stb.
Megkerülhetetlen feladat a pedagógusok továbbképzése: a pedagógusképzésbe kerüljön be az
ilyen irányú szakmódszertani képzés; rögzíteni kell a pedagógusok digitális kompetenciáinak
kötelezően elvárt szintjét; az internet-tudatosság és a biztonságtudatosság beépítését; stb.
A köznevelési intézmények digitális infrastruktúráját is leírja a program. Minden tanteremben,
könyvtárban legyen elérhető, megfelelő minőségű sávszélesség, megfelelő Wifi-lefedettség; a
tantermek 50%-a legyen felszerelve interaktív megjelenítő eszközzel; a szaktantermek 40%-ában
legyen 3D megjelenítésre alkalmas eszközpark; 500 tanulónként minden iskolába kerüljön 1 db 3D
nyomtató; legyenek az iskolákban programozható robotok, szenzorok, VR eszközök,
multimédiaszerkesztésre alkalmas munkaállomások; minden pedagógus rendelkezzen laptoppal; a
diákok lehetőleg saját eszközzel dolgozzanak (akinek nincs, az iskola biztosítson); stb. (Magyarország
Kormánya 2016)
A témával foglalkozó külföldi és hazai kutatók már jó két évtizeddel korábban elkezdtek cikkezni,
könyveket írni e témában.
Kárpáti Andrea könyveit, cikkeit már a 90-es évek közepétől nyomon követem. Hiánypótló írásai jó
támpontokat kínáltak saját szakterületem, a vizuális kommunikáció, az esztétikai nevelés
fontosságának megértéséhez, tanításának módszertanához. Elkötelezetten kutatja és analizálja a
különféle informatikai elemekkel támogatott pedagógia lehetőségeit is.
Már 1999-ben, a nemzetközi szakirodalom alapján tanulmányozta, hogy milyen a tanárok viszonya
a számítógéppel segített oktatás módszertanához. Három típust különböztetett meg:
16
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
„1. A számítógépet új szemléltetőeszköznek tekintő "kezdő felhasználó".
2. A digitális taneszközök lehetőségeit ismerő és kiaknázó "haladó felhasználó".
3. A taneszközök önálló fejlesztésére is vállalkozó "profi felhasználó"” (Kárpáti 1999)
Megfogalmazta, hogy minden korosztály és minden tantárgy tanulásához/tanításához alkalmazni
lehet az IKT módszereket, de csupán ettől nem várhatjuk, hogy a tanulók szorgalmasabbak is lesznek.
Az is várható, hogy a módszer újdonságszerűsége is hamar csökkenni fog.
Pontokba szedte, mely tantárgyak, mely típusú tananyag feldolgozása terén várhatunk nagyobb
sikerességet, ha ezt a stratégiát alkalmazzuk:
- „képi- és hangzóillusztráció-igényesek,
- sok önállóan végezhető feladatot tartalmaznak, ahol az azonnali visszajelzés a sikeres
továbbhaladás fontos feltétele,
- nem igénylik a tanár állandó, magyarázó jelenlétét, elég, ha a szükséges ismeretek áttekinthető
formában rendelkezésre állnak,
- önmagukban is jutalmazó ismeretanyagot, feladatokat tartalmaznak, tehát a tanárnak nem kell a
motiválásról állandóan, személyesen gondoskodnia” (uő 1999)
Összegyűjtötte a multimédiás eszközökkel támogatott tanulás előnyeit, melyek az azóta elterjedt
okoseszközök (okostelefon, tablet) megjelenésével tovább erősödtek:
- „Többféle tananyagtípust (nyomtatott, filmes és digitális) integráltan kínál.
- Multimodális érzékelési lehetőség - hatékonyabb elsajátítás. (Legjobb, ha álló és mozgókép, ábra,
szöveg és hang egy tananyagrész feldolgozásánál együtt szerepel.)
- Interaktív: konstruktív tanulási környezet, szituatív tanulás.
- Könnyen adaptálható a különféle tanulói igényeknek megfelelően.
- A feladatok paraméterei módosíthatók, megoldási lehetőségek alakíthatók.” (uő 1999)
Ha tényleg komolyan gondoljuk, hogy a multimédiás eszközöket beépítjük a tanulási /tanítási
folyamatokba, mindenképpen gondot kell fordítani arra, hogy a meglévő eszközöket, a felhasználó
iskolákat folyamatosan monitorozzuk, a tapasztalatokat építsük be a továbblépés célkitűzéseibe! A
rendszeresen ilyen eszközöket használó pedagógusok tapasztalatait becsüljük meg és építsük be a
fejlesztésekbe! Folyamatosan fejleszteni kell a taneszközöket! E módszertan elterjedésének egyik
sarokköve, ha bevált elemei beágyazódnak a pedagógusok továbbképzéseibe, illetve megjelenik ez
az új tartalom a pedagógusképzésben is. (uő 1999)
Erre a gondolatra reflektál Fehér Péter 2008-ban publikált PhD értekezésének egyik hipotézise. A
megvizsgált feltételezés az volt, hogy „A frissen végzett pedagógusok iskolába kerülésével
felgyorsulhat az oktatási informatika elterjedése a közoktatásban, mivel ők általános és
17
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
középiskolában, valamint a tanárképzésben is részesültek informatikai képzésben.” (Fehér 2008 187.
p.) A szerző meglepetésére ez az állítás nem volt helytálló. A kutatás alapján kimutatható volt, hogy a
pályán legalább 10 évet eltöltött, 35-39 év közötti pedagógusok voltak e témában a legaktívabbak. A
szerző szerint az oktatási informatika megfelelő használatához szükséges, hogy a pedagógus kellő
módszertani ismeretet, rutint szerezzen. Meglátásai szerint a továbbiakban sem a kezdő pedagógusok
lesznek azok, akikre e tekintetben a szakma a legjobban támaszkodhat.
Maurizio Ferraris olasz filozófus, a Torinói Egyetem professzora magyarul is olvasható könyvet írt az
okostelefonról. Már 2008-ban megfogalmazta az eszköz kettős természetének lényegét. Az egyik a
hétköznapi felhasználási területeket öleli fel (számítógép, írógép, fényképező, papír, ébresztőóra,
naptár, rádió, telefon...), ugyanakkor a társadalmi nyilvánosság alakításában is kiemelkedő szerepe
van. Tehát a mobiltelefon nem a korábbi (vezetékes, kezdetlegesebb mobil) telefonok helyét vette át,
amint azt korábban feltételezték róla, hanem több korábbi technikai találmányt egyesít: sok az egyben.
Azonnaliságot biztosít, nem helyhez kötött, figyelembe veszi a felhasználó igényeit, az írásbeliség
terjedését segíti elő, társadalmi változásokat indukál. Ferraris szerint ez az eszköz nem egy a
posztmodern korszak technikai találmányai között, hanem a legfontosabb vívmány. A könyv
értelmezhető fenomenológiai és ontológiai elemzésként is. (Ferraris 2008)
Ton de Jong professzor a Magyar Pedagógiában 2002-ben megjelent tanulmányában bemutatta, hogy
melyek a tudás megszerzésének lehetőségeivel foglalkozó új nézetek. Megállapította, hogy az új
irányzatok megjelenésében nagy szerepet fog játszani az oktatási technológia változása.
Véleménye szerint a tudás alapvetően három féle úton érhető el: konstruktív tanulás, kollaboratív
tanulás és helyzetbe ágyazott tanulás útján: „Lényegében mondhatjuk, hogy a tanulás új értelmezése
szerint a tanulókat arra ösztönözzük, hogy megkonstruálják saját tudásukat (nem pedig arra, hogy
lemásolják azt valamely tekintélyről, legyen az akár tanár, akár diák), mégpedig realisztikus
helyzetekben (nem pedig pusztán dekontextualizált, formális helyzetekben, amilyet a tanterem nyújt),
és másokkal együtt (nem pedig egyedül).” (Jong 2002 445. p.)
18
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
Az ábra forrása: Jong 2002 446. p.
Buda András 2008-as debreceni kutatásában összegyűjtötte, a megkérdezettek szerint mi az
informatikai eszközök szerepe az oktatásban:
Látványosabb, érdekesebb, szemléletesebb lesz az óra; a tanulók érdeklődése könnyebben
felkelthető; motiváló; gyors; korszerű; gazdag módszertani repertoárt biztosít; gazdagítja a tanulói
tevékenységrendszert; közel áll a diákokhoz.
A negatívumokat is egybegyűjtötték:
Időigényes a felkészülés; beszűkül a szóbeli kommunikáció; romlik az írás; személytelenség; az
olvasás háttérbe szorul; finanszírozási problémák; kiszolgáltatottság (áram, internetkapcsolat);
leszoktat a gondolkodásról; eltereli a figyelmet.
Az azóta eltelt időben megváltozott a legtöbb pedagógus felkészülési és tanórai tevékenysége. A
korábban jól bevált módszerek már nem mindig célravezetőek. Azok a pedagógusok használják jól a
tantermek IKT eszközeit, akik nemcsak szemléltetésre, „mozizásként”, hanem valódi interaktív
feladatok tanulói megoldására alkalmazzák a modern technológiát. Ugyanakkor szükség van az
önmérsékletre is. Csak akkor nyúljunk ehhez a módszerhez, ha attól valódi előnyt várunk.
„Látványos előrelépést akkor lehetne elérni, ha a pedagógusok megtalálnák a helyüket az új
elvárások, lehetőségek gyorsan változó kusza világában. Felül kell kerekedniük a
bizonytalanságaikon, be kell látniuk, hogy nem tudnak az összes kérdésre válaszolni és a folyamatos
hardver, szoftver, fejlesztésekkel lépést tartani. Ennek ellenére használniuk kell az elérhető
eszközöket, de nem öncélúan, tisztában kell lenniük a korlátokkal, ügyelni kell arra, hogy a technológia
ne váljon céllá.” (Buda 2017 155. p.)
19
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
2011-ben az egri Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában az egyik nyolcadikos
osztályban minden tanulót és minden tanárt felszereltek egy-egy iPad2 tablettel, interneteléréssel. A
Mozaik Kiadó pdf formátumú tananyagait használták. A bevont tárgyakat ennek az eszköznek a
segítségével tanulták: matematika, fizika, kémia, földrajz, informatika, magyar irodalom, történelem,
művészetoktatás, technika. Később az összes tankönyvet átdolgozták iBooks formátumú interaktív
tankönyvvé. A pedagógusok feladata nem új tankönyvi szövegek, feladatok megalkotása volt. A
rendelkezésre álló digitális háttértartalom megismerése és tanórai feldolgozása után a kihívást a
tudást ellenőrző feladatok kitalálása jelentette. Bár a kipróbálást kutatás kísérte, ennek eredményeiről
nem tettek közé információkat a kötetben. (Forgó 2013 240-241. p.)
Eger mellett Jászfényszaru településen is indítottak kísérleti tabletes programot. Itt 2013-tól
androidos Samsung táblagépekkel dolgoztak a gyerekek és a tanárok a SMART Schoolban. Az egri
kutatásról és a jászfényszarui tapasztalatokról az Új köznevelés 2015-ös 5-6-os számában jelent meg
közös cikk. Ebben a programok indításának körülményeiről, az eszközállományról, a tanárok
felkészítéséről, módszertani lehetőségekről, a fogadtatásról lehet olvasni. Sajnos a programokat
kísérő tudományos kutatás eredményeiről nem tudhatunk meg részleteket. (Rimányi 2015)
A folyóirat e számában röviden beszámoltak a Hipersuli program indulásáról is. (47. p.)
Az elmúlt években jellemzővé vált, hogy több, akár évente ismétlődő konferenciát szerveznek azért,
hogy népszerűsítsék a digitális eszközökkel támogatott tanulást Magyarországon. Több ilyen
rendezvényen is részt vettem és állíthatom, évről évre egyre több érdeklődő hallgatja meg a plenáris
előadásokat és vesz részt a sokszor gyakorlattal egybekötött szekcióelőadásokon. (Digitális
Pedagógus Konferencia, Digitális Nemzedék Konferencia, Innovatív Pedagógus Konferencia, I. Mobil
Eszközök az Oktatásban Konferencia, DOKK …)
Egy évtizede került megrendezésre az első IKT műhely. (Educatio 2008)
2008-ban Prof. Dr. Falus Iván, Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna és Dr. Kis-Tóth Lajos szakmai
védnökségével összegyűjtötték, melyek az informatikai eszközök felhasználásának lehetséges módjai
az oktatásban:
anyaggyűjtés (hatalmas adatbázisból való válogatás lehetőségeinek kihasználása);
prezentációkészítés; modellezés; szebb és gyorsabb rajzok késztése, mint a hagyományos táblán;
interaktív; élményszerű; személyes jellegű; azonnali visszacsatolást adhat, mely segíti a további
tanulást; gyors értékelést biztosít; megkönnyíti a konstruktív pedagógiai módszerek alkalmazását (pl.:
projekt), előtérbe helyezi az önálló ismeretszerzést.
20
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
„A korszerű digitális pedagógia a következő készségek, képességek fejlesztését teszi lehetővé:
- vizuális és auditív felfogóképesség,
- problémafelismerő és -megoldó képesség,
- beszéd és kommunikáció,
- figyelem, alkotó képzelet, kreativitás,
- térbeli tájékozódás, koordinációs képesség, testszintónia,
- manipulációs képesség,
- szellemi aktivitás,
- önbizalom, önértékelés,
- emlékezet és gondolkodás (algoritmikus, logikus, problémamegoldó)” (uö 2008)
Több újság, magazin, weboldal, riportműsor is folyamatosan foglalkozik a digitális átállás társadalmi,
gazdasági jelentőségével. Ezek közül Baló György igényes, elemző beszélgetéseit emelem ki. A
Magyarul Balóval című műsorban például 2017. március 22-én foglalkoztak ilyen jellegű témával,
mégpedig a 4. ipari forradalom kérdésével. A szakemberek elmondták, hamarosan, robbanásszerű
változás következik be a munkaerőpiacon. Számtalan, ma még emberek által végzett munkát profi
szoftverek és robotok fognak ellátni. A társadalomnak fel kell készülnie a változásra, és hol máshol
történhetne ez meg ez a felkészülés a leghatékonyabban: természetesen az oktatásban!
A Digitális pedagógia 2.0 című kötet előszavában a szerkesztő megállapítja: „Korunk felgyorsult
világában az információk lényegének megjelenítése, átadása és befogadása kulcskérdés.” (Benedek
2013 13. p.)
Benedek András kiinduló gondolata, hogy a pedagógiában paradigmaváltás szükséges. A szerző
új szemszögből vizsgálja a tanulás folyamatát, módszertanát. Állításokat fogalmaz meg a digitális
tanulásról. Nyíri Kristóf kiemelten foglalkozik a képi gondolkodás fontosságáról. Felidézi Gombrich és
Arnheim idevágó gondolatait. A Molnár György által írt önálló fejezet foglalkozik a könyvben az IKT
lehetőségeivel: Moodle, Leonar3Do, feleltetőrendszerek, iPad, LEGO robotok, Kinect, VR, stb. A
könyv a tanulást, mint élményszerző folyamatot határozza meg (Verebics János által írt fejezet).
Áttekinti az oktatástechnika fejlődését a laterna magicától a legmodernebb alkalmazásokig (Google
Drive, Skype, szófelhők…) Kiemelt szerepet kapott a kötetben az online teljesítménymérés
lehetőségeinek összegzése. Elemzésre került a tanulási teljesítmény fogalma, típusai, az ellenőrzés
és az értékelés új módszertana, az online tesztek feladattípusainak rendszerezése, a kooperatív és a
kollaboratív lehetőségek bemutatása. Végül terjedelmes bemutatót kapott Nagy Gábor Zsolt tollából
21
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
az elektronikus tanulási környezetek bemutatása, lehetőségeinek feltérképezése, kifejezetten
kiemelve a Moodle rendszer lehetőségeit. (Benedek szerk. 2013)
„A kommunikációs környezetnek közvetlen befolyása van az oktatásra-nevelésre. Az internet
diadalútja nyomán elkerülhetetlen, hogy a számítógép által közvetített kommunikáció – különösen a
felsőoktatás szintjén – fokozatosan behatoljon a tanítás-tanulás területére.” – írja Nyíri Kristóf 2001-
es tanulmányában. Ma már világosan látszik, a közoktatás szintjén is kiemelkedő szerepe lehet és
lesz.
Ugyanebben a tanulmányban írja Nyíri, hogy „Aki csak a legcsekélyebb számítástechnikai
ismeretekkel bír is, pontosan tudja, hogy a számítógépek s az internet használatához ma már nincsen
szükség számítástechnikai ismeretekre. Gépekre van szükség, hozzáférésre, s ami a legfontosabb:
tartalmakra, amelyekhez érdemes hozzáférni. A gazdag hálózati tartalmak olyan környezeteket
jelentenek, amelyben felnőtt s fiatal egyaránt dolgozva tanul: azaz szerves tanulási környezeteket.”
(Nyíri 2001)
Nagyon hasznos és praktikus tanácsokat, kipróbált ötleteket vonultatnak fel Nádori Gergely és
Prievara Tibor munkái. (Nádori 2012) Például a szerzőpáros 2011-ben megjelent Kis-nagy IKT könyv
című kötete, mely az elméleti megalapozás után különféle pedagógiai helyzetekre ajánl számtalan IKT
megoldást. (Nádori 2011) A szerzők fontosnak tartják a pedagógusok közötti tudásmegosztást. Maguk
is jó példát mutatnak e területen, hiszen évek óta működtetik és minden érdeklődő számára elérhetővé
tették TanárBlog című oldalukat.
És, hogy emellett mi az okoseszközökkel, internettel támogatott tanulás előnye a hagyományos
osztálytermi tanórákhoz képest? Nagyon pontosan fogalmazott Vig Zoltán Az okatástechnológia
alapjai című írásában:
„A legjelentősebb eltérés a hagyományos pedagógiai környezethez képest, hogy az elektronikus
eszközökkel segített tanulás, az e-learning világában időben és térben kitágulnak az oktatás keretei.”
(Vig 2008 31. p.)
„A reális (valóságos) óra kibővül virtuális órával.” „A tanulás otthoni és iskolai formái közelednek
egymáshoz, az oktatási folyamat átláthatóbbá, a szülő és a diák számára egyaránt követhetőbbé
válik.” (uő uo.)
„A számítógéppel segített tanítás és tanulás legfontosabb célja egy olyan új képességrendszer
kialakítása, amely a tudásalapú társadalomban való mindennapi életünket megkönnyíti, és a munka-
és szabadidő kultúráját teljesebbé teszi.” (uő 30. p.)
22
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
III. Vizsgálati anyagok, módszerek és elemzések
Ahogy bevezetőben írtam, 2015 májusa óta az érintett diákcsoportomat öt alkalommal kértem kérdőív
kitöltésére. Az alábbiakban ezek eredményeiről adok összefoglalót.
III.1. Kérdőív 1. (VII.1. melléklet)
A kérdőív felvételének helye: Törökbálint, Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola
Ideje: 2015. május 19.
Mintavétel módja: érintettek diákok köre - Hipersuli osztály, 35 fő (9.a osztály).
A válaszadáskor jelenlévő tanulók száma 33 fő.
Az elemzés módja: Jellemző szöveges válaszok összegyűjtése és szöveges elemzése.
A kérdőívről: 5 db kérdést tartalmazott. Nyitott kérdéseket használtam, mert az szerettem volna, ha
tanítványaim a saját szavaikkal fogalmazzák meg gondolataikat. Az űrlapot a közös tanóránkon,
papíron töltötték ki, anonim módon.
A kérdőív célja: A feldolgozás után megtudhattam, a diákok mire számítanak, mit várnak a projekttől.
A bemeneti kérdőív kérdései, a tanulói válaszok és az elemzések:
1. Gondold végig, milyen lehetőségeket, eredményeket vársz a mindennapi tanulásban a
táblagépek használatától?
„Remélem, hogy sok képet, vizuálisan könnyen befogadhatót fogunk nézni rajta, esetleg hanganyagot
is, hogy ingerként érjen minket az új tananyag, ne csak a száraz vázlatból kelljen tanulni.‟
„...attól függ, a tanár hogyan építi be a tanórába.... ha ez nem megfelelő, akkor a diákok nem fogják
komolyan venni és öncélúan fogják használni.‟
„...a hiányzók megkapják a leckét...‟
„...nem kellenek könyvek...‟
„...az elején döcögősen fog indulni....le fogunk maradni a tananyaggal....és utána már az lesz, hogy
inkább nem használjuk... remélem, hogy nem így fog történni... bízom tanáraimban, hogy ezt a
katasztrófát megakadályozzák!‟
„...teljesen felborul az a tanulási rendszer, amibe általános iskola óta belecsöppentünk.‟
„...nem lesz nagy sikere, mert nem lesz belőle elterjedt rendszer.‟
2. Gondold végig, milyen lehetőségeket, eredményeket vársz a mindennapi tanulásban a
táblagépek használatától vizuális kultúra órán?
„Remélem, a kézzel való írás is megmarad, mert én így tudom a legjobban megjegyezni a tananyagot.‟
23
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
„...nem szeretnék füzet helyett tabletet használni...‟
„Ha hátul ülök, akkor onnan nem lehet annyira jól látni, közelebbről aprólékosabban megfigyelhetném
a képeket, szívesen csinálnék mini teszteket, lyukas szövegeket.‟
„...az olyan vizuális alkatok, mint én, egyszerűen utána tudunk nézni bárminek...‟
„...több ihletet merítünk majd rajzaink elkészítéséhez...‟
3. Mennyire látod lehetségesnek, hogy tanáraid hasznosan be tudják építeni a tabok
használatát a tanórákba, illetve az otthoni tanulásba?
„...főleg, ha lesz valami továbbképzés a számukra...‟
„...szerintem biztos lesz majd olyan tanár, aki kihívásként fogja majd fel a dolgot, ....de lesz olyan is,
aki ezt az egészet csak nyűgnek fogja venni és alig fogja hagyni, hogy használjuk az óráján.‟
„...a tanárok nem nagyon fogják kihasználni ezt a lehetőséget...‟
„...szerintem a tanárok kreatívak lesznek...‟
„A tanárok ... emlékeztetőt küldenek, hogy doga lesz.‟
4. Te mire használnád a tabokat a tanórákon? Milyen ötleteket adnál a vk órákhoz?
„Valahogy meg lehetne oldani azt is, hogy amit a táblára kivetítenek, az a tableteken is megjelenjen...‟
„...ott vannak nevek meg képek. Húzd össze a megfelelőket!.... Adatok keresése, kutatás a
világhálón...‟
„tablet + tanárok + mi diákok = gördülékeny óra‟
„Biztosan telepítenek rá alkalmazásokat, melyek segítenek nekünk.‟
„Én szívesen lerajzolnék egy képet, amit látok, vagy festenék, de valamilyen szinten egyedien
oldanám meg, hogy ne csak egy másolat legyen.‟
„gyűjtőmunka... jegyzetelés... ‟
„kvíz‟
„jó lenne, ha a tanárnő az írásbeli anyagokat prezentáció formájában átküldené nekünk és az
érdekességekre együtt keresnénk rá a neten‟
„használjunk modell programot, ahol, mint a legóban, építkezni lehet‟
5. Szerinted nehezíteni vagy könnyíteni fogja a táblagépek használata a mindennapi munkát?
„..az elején nehezebb lesz, de ha már a tanárok és mi is belejöttünk a használatába, sokkal
élménydúsabb órákon fogunk tudni részt venni.‟
„lehet interaktív formában gyakorló lapokat kitölteni, amik nem vesznek el, hiszen rendszerezni lehet
őket, különböző mappákba tenni.‟
„Rontja a szemet a képernyő és tuti, hogy mindenki játszani fog vele órán. De egy próbát megér.‟
24
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
„Az elején lehet, hogy csak 1-2 percre fogjuk bekapcsolni, aztán már 3-4-re és azt vesszük észre,
hogy már fél órát azon dolgozunk.‟
„...személy szerint remélem, hogy az ilyen, tabletekkel történő oktatás elterjed!‟
A válaszokból látszik, hogy a gyerekek nagyon bíznak tanáraikban, hogy minél mozgalmasabb,
látványosabb órákat szerveznek a számukra. A többség nagy lehetőségként éli ezt meg, de vannak
köztük szkeptikusok is. Akadnak olyanok, akik máris elbúcsúztak a régi beidegződésektől. Vannak,
akik nem bíznak saját önuralmukban. Félő, hogy nem a megfelelő pillanatban csábítja el őket a
közösségi média és a játék.
A kérdésekre adott válaszokból az is kiolvasható, hogy a fiatalok mit tudnak elképzelni, milyen lesz
a táblagépek segítségével a tanulás. Több órai ingert várnak a száraz tananyag helyett. Kiválthat több
eszközt (tankönyvet, szöveggyűjteményt, atlaszt…), amit eddig cipelni kellett. Megfogalmazódik a
nyitott tanterem gondolata is: aki nincs ott az órán, az is könnyen értesülhet az órai történésekről.
Sokan káoszt vizionálnak, a tanárok majd nem tudják mire használni. Van, aki szerint nincs nagy
hordereje a kipróbálásnak, mert úgyse fog elterjedni szélesebb körben. Vannak, akik inspirációs
eszközként képzelik el az eszközök használatát. Sokan konkrét feladattípusokat is nevesítenek:
gyűjtés, kvíz. Többen említik, hogy milyen jó lesz, ha a tanárok majd így megosztják a prezentációkat,
jegyzeteket. Milyen kár, hogy az senkinek sem jutott eszébe, hogy ők egymás között is megoszthatják
a tudásukat!
A válaszok megismerése után elengedhetetlenül fontosnak tartottam, hogy tudatosítsam
tanítványaimban e kipróbálás jelentőségét, kihatását a közoktatás jövőjére.
25
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
III.2. Kérdőív 2. (VII.2./a melléklet)
A kérdőív felvételének helye: Törökbálint, Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola
Ideje: 2015. szeptember 29.
Mintavétel módja: érintettek diákok köre - Hipersuli osztály, 37 fő (10.a osztály). A válaszadáskor
jelenlévő tanulók száma 34 fő.
Az elemzés módja: Jellemző szöveges válaszok összegyűjtése és szöveges elemzése.
A kérdőívről: 1 db kérdést tartalmazott. Részben nyitott kérdést fogalmaztam meg. Azt szerettem
volna, ha tanítványaim célirányosan, de a saját szavaikkal fogalmazzák meg gondolataikat. Az űrlapot
a közös tanóránkon, papíron töltötték ki, anonim módon.
A kérdőív célja: A feldolgozás után megtudhattam, a diákok hogyan élték meg az első bemutató órát.
A felkészülést és az órát követően megváltozott-e, és ha igen, hogyan módosult a hozzáállásuk.
A kérdőív kérdései, a tanulói válaszok és az elemzések:
Fogalmazd meg meglátásaidat a bemutató órával kapcsolatban! Írd le a véleményedet az
elvégzett feladatokról! Pontosan írd le azt is, volt-e technikai problémád az órán! (Internet,
tablet működése, szoftverek működése, stb.)
„Tetszett, hogy nem csak a tabletet használtuk, hanem a tankönyvet is kb. fele-fele arányban. Sokkal
érdekesebben lehetett az adott témát feldolgozni.‟
„Tetszett ez a tanulási forma.‟
„A Kahoot a bemutató órán lassú volt, így lecsúsztam az ötösről.‟
„Nekem jobban tetszett, amikor jegyzeteltünk az órán.‟
„Nekem nem kényelmes a tablet használata. Megszoktam a laptopomat.‟
„A bemutató óra szerintem tényleg nagyon jól sikerült...‟
„Az elmúlt órán szerintem elég gyorsan haladtunk, de tetszett lényegében az óra, a feladatok.‟
„A feladatok számomra követhetőek voltak. Összességében elégedett vagyok a készülékkel.‟
„Nekem a készülékemmel nem volt semmilyen probléma, tehát minden gond nélkül lehetett tanulni
vele.‟
„A bemutató órán tökéletesen működött a tabletem, távolról is meg tudtam oldani mindent.‟
„Őszintén nekem nem igazán tetszik, hogy tabletekkel megyünk órára, szerintem felesleges.‟
„.. mindent tudtam követni, minden tiszta volt, jó volt a tempó is, nem kellett kapkodni,
élveztem!...viszont egy kicsit idegesítő, hogy másnak nem megy és ez hátráltatja a folyamatokat.‟
„Ez a tabletes tanulás jobb, mint ahogy elképzeltem! A Kahoot és a Socrative szintén felülmúlta az
elvárásaimat.‟
26
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
„Szerintem érdekesek voltak a feladatok.‟
„A Kahoot nekem lassan töltött be.‟
„Ami nekem nem tetszik, vagyis inkább még nem tanultam meg használni, az a toll.‟
„Mivel nekem ötletem se volt, hogy mit tudunk majd kezdeni a tabletekkel az órán, ezért én csak
pozitívan csalódtam.‟
„Az előző órán teljesen jól működött a gépem egészen addig, amíg a Gimpet nem kellett megnyitni.
Ott már nem engedte, hogy beállítsak bármit is. Lehet, hogy megnyomtam valamit.‟
„Nekem nem annyira tetszik a tabletes oktatás. Szerintem minden sokkal lassabb, nehezebb... Ettől
függetlenül a Socrative használatán kívül minden jól ment, a Gimp és a másik teszt feladat is ment. A
térképes pedig nagyon tetszett.‟
„A tanulásban sokszor korlátoz a családbiztonság, mert számos alkalmazást nem lehet futtatni.‟
„A feladatok változatosak voltak.‟
„Nem tudom használni se a Gimpet, se a tollat...Én semmilyen elvárással nem voltam a tabletek felé,
hiszen tudtam, hogy ez egy új kezdeményezés Magyarországon. Sok nyűg van vele, de ez másképp
nem is lehetne.‟
„A kvízekkel jobban lehet tanulni, hiszen a vizualizálás fontos szerepet kap benne.‟
„Tetszik ez a fajta megoldás, hogy az óra anyagát játékosabb formában kell feleleveníteni.‟
„Nem gondoltam volna, hogy így is alkalmazható a tablet.‟
A bemutató óra megtartására való felkérés nagyon hirtelen jött. A 2014-2015-ös tanév végén kaptuk
meg az eszközöket, gyakorlatilag az utolsó néhány héten, a véghajrában nem nagyon tudtunk vele
sok mindent kezdeni. Úgy engedtük el nyárra a fiatalokat, hogy bíztattuk őket, ismerjék meg a tabletet,
használják ki a mobil internetet. Ez azonban akadályokba ütközött. A program elején a Telenor nagyon
tartott attól, hogy a diákok olyan oldalakat látogatnak majd az oktatási céllal kapott tableten, ami nem
kívánatos, sőt egyenesen kerülendő! Óvintézkedésként szinte mindent letiltottak a gyerekek gépén,
szinte mindenre a „Családbiztonság” miatt nem engedélyezhető tiltás jött elő! Emiatt a legtöbben elő
sem vették a szünidőben az eszközt! Szeptemberben, az első tanítási hetekben sorra jöttek elő a
további megoldandó problémák: nem volt megbízható a Wifi, a gyerekek gépén nem volt Office, a
diákoknak és a tanároknak sem volt működő iskolai e-mail címe, amire építeni lehetett volna
valamilyen megosztási alkalmazást, a tiltásokat fel kellett oldani. Hogyan osszunk meg egymás között
anyagokat? Hogyan kollaboráljunk? Hogyan készítsünk dokumentumokat? Hogyan használhatunk
online alkalmazásokat? Mondhatom, elég feszült volt a helyzet! Én hiába gyűjtöttem, terveztem a nyár
során, a gyerekeket az alapoktól be kellett avatni a lehetőségekbe, munkaformákba. Sokkal több
dolgot kellett velük megismertetni, mint amit korábban gondoltam! Ekkor szembesültem először azzal,
27
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
szinte pofonkért ért, hogy a fiatalok mennyire nincsenek otthon az informatikai eszközök, a különféle
alkalmazások világában!
Nagyon meglepődtem, mikor az első órák egyikén felmerült, hogy „Mi az a Google Street View?‟.
A 37 fős osztályból mindössze négyen jelezték, hogy hallottak róla és egy tanuló volt csupán, aki
nagyjából el is tudta mondani, hogy mi az. Fontos cél, hogy megismertessük tanítványainkkal, a
tanulás terén miben segíthet nekik a számítógép, az internet.
2015. szeptember 22-én a Telenor Magyarország vállalatfejlesztési vezérigazgató-helyettese (Ole
Bjørn Sjulstad), a kommunikációs igazgató (Kutas István), a vezető vállalati felelősségvállalás
szakértő, projektvezető (Vécsei Gábor), továbbá a Hipersuli projektmenedzserei, az iskolai
koordinátor, valamint a CR koordinátor érkezett bemutató órára iskolánk 10. a osztályához, hogy
megtekintsenek és elemezzenek egy Hipersuli vizuális kultúra tanórát.
Iskolánk vezetőségét Igazgató úr és helyettese képviselte. Az órát további öt pedagógus kollégám
is hospitálta.
Az órán használtuk a Kahoot, a Socrative és a Gimp programot. Kérdéseket válaszoltunk meg a
Google Street View és a tankönyv segítségével. Volt elméleti és gyakorlati feladat is, e speciális
tanórán minden táblagéppel, internettel támogatva. (Az óravázlat a VII.2./b mellékletben található
meg.)
Az akkori helyzet felelevenítése, elemzése a dolgozat e pontján szükségszerű volt, mert ennek
ismerete nélkül nem érthetőek a diákok válaszai.
Körülbelül fele-fele arányban érkeztek tőlük pozitív és kritikus megjegyzések.
A negatívumok jó része technikai elemeket sorol: lassú volt a gépén a Kahoot (így lemaradt az ötösről),
még nem tudja jól használni a digitális tollat, lefagyott a Gimp, megakasztotta a „családbiztonság”.
Van, aki kijelentette, hogy a szokásos órai jegyzetelés jobb, mint a változatos, játékos tanulás. Van,
aki szerint felesleges ez az erőfeszítés. Van, aki idegesítőnek tartja, hogy többeknek nem megy valami
és hátráltatja a csoportot. Van, aki az eszközt kritizálja, a saját laptopján dolgozna inkább.
Az elismerő megjegyzések zömében arról szóltak, hogy pozitívan csalódtak, mert el se tudták
képzelni, hogyan lehet a tanórán használni az okoseszközöket. Gyors volt az óra, de követhető.
Többeknek tetszett, jobb volt, mint azt előzetesen gondolta. Jó, hogy a tankönyvet is használtuk. Így
érdekesebb, játékosabb a tanulás. A legtöbb fiatalnak nem volt gondja a táblagéppel és az internettel.
28
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
III.3. Kérdőív 3. (VII.3. melléklet)
A kérdőív felvételének helye: Törökbálint, Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola
Ideje: 2016. február 16.
Mintavétel módja: érintettek diákok köre - Hipersuli osztály, 37 fő (10.a osztály). A válaszadáskor
jelenlévő tanulók száma 30 fő.
Az elemzés módja: A jellemző szöveges válaszok összegyűjtése. A megállapítások szortírozása, az
említések száma szerinti táblázatos bemutatása. Egy pont egy említést jelöl. Szürkével a pozitív,
feketével a kritikus szemléletű tartalmakat jelöltem.
A kérdőívről: 2 db kérdést tartalmazott. Nyitott kérdést fogalmaztam meg. Azt szerettem volna, ha
tanítványaim a saját szavaikkal fogalmazzák meg gondolataikat. Az űrlapot a közös tanóránkon,
papíron töltötték ki, anonim módon.
A kérdőív célja: A feldolgozás után megtudhattam, hogy a diákok a programmal szemben
megfogalmazott folyamatos és hangos kritikái pontosan milyen elemekre épülnek.
A kérdőív kérdései, a tanulói válaszok és az elemzések:
1. Fogalmazd meg, mennyire láttad sikeresnek, hasznosnak a tabletek használatát az első
félévben! Adj tanácsot, ötletet, hogyan lehetnének hatékonyabbak a tanórák, a tanulás!
2. Hogyan értékeled a tabletek alkalmazását a vizuális kultúra órákon? Tégy javaslatot,
szerinted hogyan építhetnénk be még eredményesebben az órákba! (Az említett témák és
említésszámok között szürke alappal kiemelve.)
Felvetett téma Említések száma
Nincs problémája ●●●●● (5)
●●●●● (5)
Megkönnyíti a tanulást ●●●●●●● (7)
● (1)
A tablet használatát hasznosnak tartja ● (1)
Csalódott, többet várt ●●●●●●● (7)
●●●●●● (6)
Érdekessé teszi az órát ●●●● (4)
●● (2)
Hardver problémája van ● (1)
Szoftver problémája van (Office!!!) ●●●● (4)
●●●●●● (6)
Win 10 rosszabb (lassú, fagy..) ●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●● (21)
Megosztja az internetet ●●●●●● (6)
●●●●●●●●● (9)
Nem szereti a tollat
●●● (3)
Nem látja értelmét, felesleges
A tanárok nem értenek hozzá ●● (2)
●● (2)
A tanárok nem/ritkán használják
Jegyzetelésre használja
Internet vagy más alapfeltétel hiányzik; lassan
tölt be az órán
A tabbal csak nyűg van (pl.: hamar lemerül,
húzza a vállát...)
Tabbal lassabban mennek a dolgok
Tabbal gyorsabban mennek a dolgok
29
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
Érdekes feladatokat kapok (VK) ●●●●●●●●●●●●●● (14)
Újdonságokat ismerek meg (VK) ●●●●●● (6)
Könnyű vele dolgozni (VK) ●●● (3)
Nehéz vele dolgozni (VK) ●●●●● (5)
Tanulóként nem értek/értünk hozzá ●●● (3)
A rendszergazda elérhetetlen ● (1)
Nem/ritkán használom ●● (2)
Említett órák, amin használták vizuális kultúra (28),
kémia (9), magyar (1), német (4), történelem (2),
földrajz (2)
A tabletek órai használatával kapcsolatban nagyon sok kritika fogalmazódott meg az első félév végére.
Tapasztalatom szerint ennek számtalan eleme megalapozott volt, mert a kezdeti technikai
nehézségek nagyon lassan kezdtek konszolidálódni. Valójában ez vette el a kedvét a tanároknak és
a diákoknak is. A fiatalok – mint látható a válaszok gyakoriságából – kifogásolták, hogy a tanárok nem
használják az órákon a táblagépeket (27 említés). Szerintük ez azért is lehetséges, mert a
pedagógusok nem értenek hozzá. Ennek következtében ők sem szívesen hozták arra a néhány órára
sem, ahol a tanár intenzívebben használta volna – így például az én óráimra sem. Ez rengeteg
konfliktushelyzetet eredményezett, ami elvette az energiát a tanulástól.
A fiatalok szinte mindegyike beszámolt szoftver és hardver problémáról (32 említés). Többen
megfogalmaztak önkritikát. A program sikeressége azon is múlhat, hogy a diákok sem értenek a
táblagéphez (3 említés). 6 tanuló szerint az egész felesleges.
A sok kritika mellett 28 állításban fogalmaztak meg pozitívumokat. Nekik nincs technikai gondjuk,
megismerték, és tudják használni az eszközüket, a mobilinternet kapcsolatukat.
A vizuális kultúra (szürkével jelölve) órákon folyó munka túlnyomóan pozitív megerősítést kapott
(23 említés). 5 tanuló fogalmazott meg kifogást a tekintetben, hogy tapasztalata szerint nehezebb lett
a munka.
30
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
III.4. Kérdőív 4. (VII.4. melléklet)
A kérdőív felvételének helye: Törökbálint, Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola
Ideje: 2016. június
Mintavétel módja: Az iskola felső tagozatának és középiskolájának kb. 300 kipróbáló tanulójából 80
fő töltötte ki önkéntesen a kérdőívet, (köztük a 10.a – Hipersuli diákjai)
Az elemzés módja: Kérdésenként diagramokkal, a jellemző szöveges válaszok összegyűjtésével. Ezt
követően szöveges elemzés.
A kérdőívről: 9 db kérdést tartalmazott. Egy nyitott és 8 zárt kérdést fogalmaztam meg. Azért lehetett
zárt kérdéseket felkínálni, mert a tapasztalatok alapján ismerni lehetett a válaszadási lehetőségeket.
Így könnyebb volt rangsort kialakítani a válaszok között.
A kérdőív célja: A feldolgozás után pontos képet kaptam, mit gondolnak diákjaim a VR iskolai
használatának hasznosságáról.
„Térérzékelés VR szemüveggel” űrlap kérdései, tanulói válaszok(11) és az elemzések:
Jelöld meg, melyik tagozaton tanulsz!
középiskola 41,3%
felső tagozat 58,8%
Jelöld meg, hol próbáltad ki először a VR szemüveget?
van nekünk otthon 3,8%
áruházban, márkaboltban 23,7%
az iskolában vizuális kultúra órán 71,3%
még nem próbáltam ki soha 1,2 %
11 Az összes bemutatott diagram saját munkám eredménye.
31
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
Véleményed / tudásod szerint a VR sisak által megteremtett téri ábrázolás teljesen új találmány,
vagy volt korábbi előzménye?
ez a térábrázolási mód teljesen új találmány 38,8 %
korábban is volt hasonló technológia, azonban ott
állóképeket (mindössze két-két fotót) használtak
61,3 %
Mennyire tudtad beleélni magad a látott tartalomba?
egyáltalán nem 2,25%
beleéltem magam, de végig kontrolláltam, hogy
osztályteremben vagyok 48,7%
beleéltem magam, teljesen elvesztettem a
kapcsolatot a külvilággal 46,3%
egyéb 2,25%
Miközben használtad a sisakot, éreztél magadon a látottak hatására élettani, testi reakciókat?
(Többet is megjelölhetsz!)
féltem 17,5%
megijedtem 38,8%
szédültem 10%
liftezett a gyomrom 2,5%
hátrahőköltem 30%
olyan élethű volt, hogy meg akartam
érinteni, felé nyúltam 70%
nem éreztem semmit 10%
Véleményed szerint melyik a legfontosabb lehetősége vagy veszélye a VR eszközök
elterjedésének?
szórakozás, játék 26,3%
lehetőség, hogy megismerjek olyan dolgokat, amit
még élőben nem volt lehetőségem 61,3%
nagyon veszélyes, mert aki használja,
elszeparálódhat a külvilágtól 6,3%
ha lenne lehetőségem rá, én is előállítanék VR
tartalmakat 6,3%
egyéb 0%
32
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
Részt vennél a jövőben olyan oktatásban, amikor nem egy valós osztályteremben, hanem VR
sisak használatával pl. otthonról dolgozhatnál az iskolai feladatok megoldásán?
igen, alig várom 66,3%
néha 18,8%
nem, mert így nem találkozhatok személyesen a
barátaimmal 5%
nem, mert szeretek valóságos közösségben
együttműködni 7,5%
egyéb 2,5%
Szívesen használnád a tanórákon máskor is a VR adta lehetőségeket?
igen 97,5%
nem 2,5%
Írj legalább egy konkrét példát arra, hogy a VR szemüvegeket Te milyen órákon, milyen
tartalmak feldolgozásával tennéd az oktatás részévé?
vizuális kultúra – épületekbe / múzeumba mehetnénk be
történelem – csaták / háborúk/ kíváncsi vagyok, milyen lehetett régen
matematika - térgeometria
földrajz - országok meglátogatása
biológia - állatok élőhelyei
színházba mennék
órák felvétele 3D kamerával
A Telenor Hipersuli programjának jóvoltából 2016 májusában és júniusában lehetőségem nyílt
tanítványaimmal kipróbálni, mire és hogyan használhatóak a VR sisakok az oktatásban, vizuális
kultúra órán. A két hónap alatt 8 eszközszettet (VR szemüvegek és mobiltelefonok) használhattunk.
A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola átvezető tagozatos és középiskolás diákjai (köztük a
10.a – Hipersuli osztály), kb. 300-an tesztelhették az eszközöket Törökbálinton. A kipróbálás után
kérdőív kitöltésére kértem a gyerekeket, így pontos képet kaphattam attitűdjükről. Ennek eredményét
a Telenor tette közzé hivatalos sajtóközleményében. (Telenor 2016) A kérdőív számszerű adatairól, a
kipróbálás első benyomásairól számos cikk számolt be online és print médiumokban. Ezekből
néhányat a honlapomon gyűjtöttem össze.(12) Ezt a kísérleti projektet prezentáció formájában is
bemutattam. (https://magic.piktochart.com/output/18008481-vr-medve-kata)
„A virtuális valóság megismertetésében a fokozatosság elvét tartottam szem előtt, mivel tanítványaim
közül alig néhányan próbálták ki korábban a GEAR VR-t. Először az új technológia és az eszközök
12 http://medvekatalin.hu/blog/2016/09/04/cikkek/ (utolsó letöltés: 2017. március 15.)
33
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
működési elvét ismertettem meg diákjaimmal, majd közösen megfogalmaztuk a használat szabályait.
Mivel az élmény teljesen újszerű volt, elsőként olyan animációt néztek meg a gyerekek, ahol
rácsodálkozhattak arra, valójában mit is jelent a VR térélmény. Majd olyan területre invitáltam őket a
sisak segítségével, ahova leggyakrabban nyári nyaralás közben kerülhetnek: víz alá merültünk,
búvárként figyeltük meg a közeget, a közelgő állatok viselkedését. Mindezt csoportokban végezték a
gyerekek, hisz így lehetett jól kihasználni az eszközöket, és így tudtak leginkább figyelni egymásra is.
Bár az interneten fellelhető, oktatásban használható VR tartalmak száma még igen alacsony, így is
találtam a művészettörténet tananyaghoz illeszkedőeket. Így például abban az osztályban, ahol épp
az ókori Róma művészetével foglalkoztunk, olyan animációs anyagot elemeztünk, ami megmutatja,
hogy a város egy adott helyszínén milyen volt az élet régen és most. Amelyik osztályban pedig a
posztimpresszionizmus volt a téma, Vincent van Gogh 360 fokos animációban életre keltett
festményében sétálgattunk a szemüveg mozgásirányító gombjainak segítségével. A diákok passzív
szemlélőből aktív szereplővé váltak. A kipróbálás előtt és alatt komoly szervezőmunkát igényelt a
feltáró kutatómunka és az eszközök karbantartása, feltöltése is.
A VR szemüvegek fogadtatása a várakozásoknak megfelelően óriási sikert aratott. A digitális űrlap
kérdéseire adott válaszokból kiderült, hogy válaszadók több, mint 70 %-a az iskolában, vizuális kultúra
órán próbálta ki először a sisakot. Közel fele annyira bele tudta élni magát a látványba, hogy szinte
elvesztette a külvilággal a kapcsolatot. 61 % látja azt a lehetőséget az eszközben, hogy megismerjen
olyan dolgokat, amire élőben még nem volt lehetősége. A válaszadó tanulók 97,5 %-a máskor, más
tanórákon is szívesen kihasználná a VR adta lehetőségeket. Azonban elgondolkodtató, hogy arra a
kérdésre, „Részt vennél a jövőben olyan oktatásban, amikor nem egy valós osztályteremben, hanem
VR sisak használatával például otthonról dolgozhatnál az iskolai feladatok megoldásán?”, a válaszadó
gyerekek 66 %-a válaszolt határozott igennel és csak 12,5 %-uk tartotta fontosabbnak a baráti
közösséggel, osztálytársaival való személyes együttműködést.
Mindenképpen megállapítható, hogy ez a technikai eszköz és az oktatáshoz fejlesztett/
fejlesztendő tartalmak kiváló megoldást nyújthatnak a tanórák színesítésére, az iskolai élmények
gazdagítására.” (Medve 2016)
34
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
III.5. Kérdőív 5. (VII.5. melléklet)
A kérdőív felvételének helye: Törökbálint, Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola
Ideje: 2017. január 23.
Mintavétel módja: érintettek diákok köre - Hipersuli osztály, 37 fő (11.a osztály). A válaszadáskor
jelenlévő tanulók száma 34 fő.
Az elemzés módja: Kérdésenként diagram és szöveges elemzés
A kérdőívről: 16 db kérdést tartalmazott. Nyitott és zárt kérdések egyaránt előfordultak. A kérdőívet
Google Űrlap segítségével hoztam létre és az osztály zárt OneNote jegyzetfüzetén keresztül juttattam
el a diákokhoz. Ez esetben azt kértem tőlük, hogy az űrlapot névvel ellátva töltsék ki.
A kérdőív célja: A kérdőív válaszainak elemzésével képet kaphattam, milyen a tanulói attitűd a pilot
másfél éve után. A program teljes implementációjára adott tanulói reflexiók is nagyon érdekelnek,
mindamellett, hogy a saját pedagógiai munkámról, tanóráim eredményességéről megfogalmazott
tanulói véleményeket tudom legjobban beépíteni mindennapi tanári munkámba.
Az űrlap kérdései, a tanulói válaszok és az elemzések:
Mire használod az okostelefonod a telefonáláson kívül?
számológép 1 6
nyelvtanulás 1 6
1 6
vásárlás
gps 2 7
3
olvasás 3 13
ébresztés 4
6 8 10 12 14 16
tanulás 24 említések száma 16 18
játék
chat
zenehallgatás
fotózás
közösségi oldalak, kapcsolattartás
internetezés
0
1. kérdés (13)
Nagyon kíváncsi voltam, hogyan nyilatkoznak diákjaim, amikor a saját okostelefonjuk mindennapi
használatáról kérdezem őket. Fontos tény, hogy a válaszoló gyerekek mindegyikének (és a
13 Az összes bemutatott diagram saját munkám eredménye.
35
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
válaszadásból kimaradtaknak is) van korszerű okostelefonja, azonban nem mindenki rendelkezik
mobilnettel. Tapasztalatom szerint többeknek az 5 GB adatforgalom volt az igazi érték! Sokan
használják a tabletet hotspotnak, hogy más okoseszközük számára biztosítsák a netet.
A telefonáláson kívül legtöbben részletezés nélkül az internetezést említették (16 említés). De
vajon mit is jelenthet az „internetezés” így általában? Többükkel beszélgettem erről és
megfogalmazták, hogy elsősorban a közösségi oldalak nyomon követését értik ez alatt. Az itt
megosztott híreket, információkat olvassák, az itteni véleményvezéreket követik, itt tartják a napi
kapcsolatot ismerőseikkel. Az említések számából az is kiderül, hogy 13-an voltak, akik valóban ezt
nevesítették, és ide csoportosítható a chat használatának 6 említése is. Ez összesen 19 nevesített
utalás erre a területre.
A diagramból leolvasható, hogy a telefon egyéb funkcióinak használata, mint például a gps, a
számológép, az ébresztés alig néhány fiatalnak jutott eszébe. Valószínűleg azért, mert ezt egyáltalán
nem vagy nem gyakran használják. Az offline funkciók közül a legtöbb említést a telefon, mint
fényképezőgép használata kapta (7 említés). A pontos tartalmú említések között a szórakoztatást
kiszolgáló szerepek vannak többségben.
Működőképes a táblagéped?
46% 48% igen
nem
6% néha, nem mindig
2. kérdés
36
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
Ha nem, miért "nem"? Ha néha, miért "néha"? Kérlek, írd le az összes felmerülő
problémádat!
hamar lemerül 1
magától kikapcsol 1
bejelentkezési pobléma
2
váratlanul frissít 2
wifi, mobilnet probléma 2
lefagy 3
billentyűzet probléma 3
töltőhiány 5
lessú betöltés
8
012345678 9
említések száma
3. kérdés
Mire használod a Hipersuli táblagéped otthon, a szabadidődben?
rajzok tervezéséhez 1
mint a telefonomat
7
tanuláshoz 9
sorozat-, filmnézésre 10
semmire, nem használom otthon
16
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
említések száma
4. kérdés
A következő kérdéscsoport a Hipersuli tabletek szabadidős használatának gyakoriságát, milyenségét
tárta fel. Körülbelül a tanulók fele nyilatkozott úgy, hogy nincs technikai gondja a tabjával (48%). 6%
gépe nem működik, az övék szervízben van, javítás alatt áll. 46% nyilatkozott úgy, hogy nem mindig
működőképes a táblagépe. Ez nem feltétlen azt jelenti, hogy valóban nem működik, hanem a fiatal a
gép valamely paraméterével időlegesen nem elégedett, például lassúnak tartja (8 említés), néha
lefagy (3 említés) vagy nem tudja rendesen tölteni, mert elvesztette a töltőjét (5 említés). Nyilván
kölcsön töltővel, az iskolában töltve sokkal nehezebb naprakésznek lenni.
Az elégedetlenek nyilatkoztak úgy, hogy otthon nem használják a tabletet. Az elégedettek
kihasználják a Lenovo tablet támogatására kapott gyors 4G kapcsolatot és az 5 GB adatforgalmat:
online filmeket néznek (10 említés), megsegítik az otthoni tanulást (9 említés) és hasonló funkciókat
használnak, mint a okostelefonjukon (7 említés).
37
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
Kissé ellentmondásos, hogy míg jónéhány tanuló váratlan frissítésről, lefagyásról, lassú betöltésről ír,
addig többen kifejezetten a gyors internet nélkül alig élvezhető online filmnézést emelték ki, mint az
eszköz szabadidős használatának legfontosabb területe.
Szoktad használni a Hipersuli tabletedet a tanórai, iskolai felkészüléshez?
ritkán/néha igen igen
10 említés;30% 11 említés;32% nem
ritkán/néha
nem
13 említés;38%
5. kérdés
Megkövetelik a tanárok a táblagépek órai készenlétét, használatát?
igen 2 6 12 14 16
néha 3 7 14
nem
csak egy valaki 24 6 8 10
néhányan, nem mindenki említések száma
0
6. kérdés
Milyen tanórákon használjátok a táblagépeket? (Gyakran, néha, ritkán, soha...)
gyakran néha/ritkán soha említve
(gyakoriság nélkül)
vizuális kultúra vizuális kultúra *1 fizika**2 vizuális kultúra*******7
***********************23
magyar****4 történelem****4 angol*1 francia*1
történelem*1 magyar*********9 nyelvtan*1 történelem**2
biológia***3 fizika**2
francia*1 matematika****4
matematika*****5 magyar*****5
német*1
fizika*1
7. kérdés
38
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
A harmadik kérdéscsoport a tanulási folyamatok részeként megjelenő táblagép és internethasználat
elemzését teszi lehetővé. Kíváncsi voltam, hányan használják az otthoni felkészüléshez az
eszközöket és hogyan jelenik meg a tanórákon ez az új módszertani megoldás.
A 34 válaszadóból 11-en nyilatkozták egyértelműen, hogy használják az otthoni tanulásban, 10-en
mondták azt, hogy alkalomszerűen veszik elő. Összességében 21-en mondták tehát, hogy otthon is
használják a tanuláshoz. 13-an kategorikusan nemmel válaszoltak. Ezek között vannak olyanok is,
akiknek a gépe javítás alatt áll, így emiatt nem tudja használni.
A tanórai módszertanban másfél év alatt nem terjedt el igazán a tablet és az internethasználat.
(Ennek általam tapasztalt okairól az összegzésben írok majd.) Ez látható abból a kérdésből, ami arról
szólt, hogy a felszerelés részeként kötelező-e hozni az órákra az eszközöket, a tanárok megkövetelik-
e ezt az órán. A válaszokból látszik, hogy a pedagógusok nem egyformán állnak ahhoz, hogy
egyáltalán el kell-e hozni az órákra a tabletet. Nem tekintik a felszerelés részének, nem úgy kezelik,
mint a tankönyvet, füzetet, egyéb taneszközöket (például: toll, vonalzó, körző, számológép…)
A fentieket erősíti meg az a táblázat is, ami a konkrét tárgyak tanóráinak eszközhasználati
gyakoriságát mutatja be. Egyértelmű, hogy melyik órákra kell a táblagép és melyikre nem.
Ha használjátok, milyen tevékenységekre szoktátok órán használni a tabokat?
prezentációkészítés 4
évszámok gakorlása 4
jegyzetelés 6
videónézés 8
online teszt 9
versolvasás 9
projektfeladat 10
rajzolás, alkotás, képszerkesztés
megosztás (OneNote) 13
keresés, kutatás 14
19
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
említések száma
8. kérdés
39
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
Milyen programokat használtok a tanórákon?
Paint 1 4
matekmindenkinek.hu 1 5
képszerkesztő 2 7
Zanza TV 2 7
2
PowerPoint 10
Quizlet 2 13
Redmenta 4 6 8 10 12 14 17
Office365 említések száma 16 18
Word
Piktochart
Gimp
OneNote
0
▪ képszerkesztés ▪ office alkalamzások ▪ prezentáció, infografika ▪ teszt, kész tananyag
9. kérdés
A negyedik kérdéscsoport válaszaiból megtudható, elsősorban mire használtatják a pedagógusok az
eszközöket, ha előkerül a tanórákon.
A nyílt kérdés válaszaiból kiderül, hogy legtöbben a neten való kutatást, keresést emelték ki (19
említés). 14 tanuló tartotta fontosnak, hogy szóvá tegye a tanagyagmegosztást, elsősorban a OneNote
jegyzetfüzeten keresztül. Sokan említették a kreatív, alkotó feladatok órai megjelenését (13 említés),
melyben alkalmazhatják az eszközöket, és viszonylag magas említésszámot kapott a
projektfeladatokban való megjelenés (10 említés). A többi szóba hozott tevékenység is nagyon
értékes: versolvasás, online tesztek kitöltése (például évszámok gyakorlás), videónézés, digitális
jegyzetkészítés, prezentációkészítés.
E tevékenységekhez különféle programok felhasználása jelenik meg, melyek az alkalmazott
területek szerint jól rendszerezhetőek. Legtöbben, (31 ponton) az irodai (Office) típusú alkalmazásokat
említették (OneNote, Office 365, Word). 16-an írtak a képszerkesztő, grafikus típusú alkalmazások
használatáról (Gimp, képszerkesztő, Paint). Külön kategóriaként írható le a prezentációs, látványos
információátadó, infografika programok megjelenése 12 említéssel (Piktochart, PowerPoint). A
tesztelő és a kész tananyagokat bemutató oldalakra való rámutatás a negyedik kategória, erről 10
fiatal írt (Redmenta, Quizlet, matekmindenkinek.hu).
40
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
Ebben a tanévben MŰVÉSZETEK ÓRÁN milyen újat tanultál a táblagép
használatáról?
Windows-os tabletet nem szabad venni 1 5 12 14
a Paint egy használható program 1 6 12
digitális toll jó használata 1 6
jegyzetelés
képszerkesztés 2 4 6 8 10
OneNote használata említések száma
semmi újat 2
Piktochart használata
0
10. kérdés
Ebben a tanévben MŰVÉSZETEK ÓRÁN milyen új programokkal ismerkedtél meg?
Prezi 1
nem ismertem meg új programot 2
Gimp 9 26
OneNote 9 25
Piktochart
10 15 20
0 5 említések száma 30
11. kérdés
A MŰVÉSZETEK órák szervezéséhez adnál nekem tanácsot?
használjuk többet a digitális tollat 1 6 8 10 12 14
saját eszközt szeretnék használni 1 említések száma 14 16
jobban szeretek papíron dolgozni 1
1
legyen több kutatás 1
nem értek hozzá
2
legyen több játékos/versengős feladat 3
nincs ötletem/tanácsom 3
nem tudok tanácsot adni
24
jól vannak szervezve az órák
0
15. kérdés
41
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
Három kérdést kifejezetten a saját tantárgyam és a saját óraszervezésem értékelésére tettem fel.
(10.,11. és 15. kérdés).
Sok időt szánok a tanóráimból arra, hogy a táblagépek működését, az Office 365 szerkezetét és
hasonló, nem közvetlenül a tantárgyamhoz kapcsolódó, de fontos alapinformációt megismertessek
diákjaimmal. Ezért a 10. kérdésben faggattam őket arról, hogy ezzel kapcsolatban tanultak-e valami
újdonságot ebben a félévben. A válaszokból az látszik, hogy sokan nem értették ezt a kérdést és
technikai jellegű ismeretek helyett – például a digitális toll jó használata (1 említés) – konkrét
programok megismeréséről írtak.
Minden félévben legalább egy új alkalmazás, program készségszintű megismertetését tűztem ki
pedagógiai célul magam elé eddig. A 11. kérdés válaszaiból következtethető, hogy ebben a félévben
ez a Piktochart nevű infografika-, prezentációkészítő ingyenes online program volt.
A művészetek (vizuális kultúra) órák szervezéséhez pozitívan szóltak hozzá a fiatalok. A tanórák
olyan elemeit sorolták néhányan hiányként, amit nemegyszer kipróbáltunk már, de az egyes tanulók
e területen dolgoznának többet: több kutatást vár egy tanuló, többet használná a digitális tollat egy
tanuló, két tanuló említette, hogy több játékos, versengésen alapuló feladatot szeretne megoldani.
Csupán egy tanuló említette, hogy papíron jobban szeret dolgozni.
Támogattad, hogy folytatódjon az osztályodban a táblagéppel, internettel igen
támogatott tanulás 2017-ben is? nem
14,3
85,7
12. kérdés
42
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
igen közömbös nem
a - nem volt laptopom/tabletem/netem j - mindegy (jó, ha van, de nem baj, ha e - számomra nem nyújt semmi pluszt,
(2 említés) nincs) (2 említés) ami segítené a tanulásomat (1 említés)
b - az a jövő/jó lehetőség (15 említés) k - mert a többség erre szavazott f - engem akadályoz (3 említés)
(5 említés)
c - hasznos, jó az órai/otthoni tanuláshoz g - csak plusz munkát ad (1 említés)
(13 említés)
h - ha csak egy órán kell, nem érdemes
d - megtöri az órai monotonitást használni (1 említés)
(1 említés)
i - nem helyettesíti a tankönyvet
(1 említés)
13. kérdés
A másfél év alatt sokat változott a tanulók és a tanárok viszonya a kísérleti programhoz. A kezdeti
lelkesedést a technikai akadályok miatt felváltotta a csalódottság. Az egyik ilyen mélypont volt, amikor
2016 decemberében felmerül, hogy az osztály végleg feladja a küzdelmet, és a táblagépeket egy
másik osztály kaphatja meg. Ekkor az osztályközösség önállóan megbeszélte a továbblépés
lehetőségét. Úgy döntöttek, ráveszik „ellenkező” osztálytársaikat az együttműködésre. Az osztály
jelentős többsége a programban maradás mellett szavazott. (12. kérdés)
A következő (13.) nyílt kérdés válaszaiból ennek hátterét ismerhetjük meg. 45 érv érkezett az
internettel, okoseszközzel támogatott, szervezett oktatás mellett vagy ellen.
Ebből 31 állítás pozitívumokat sorol fel: ez a jövő, jó lehetőség a tanuláshoz, megtöri az óra
monotonitását. Két tanuló számára azért is fontos, mert e lehetőség nélkül nem lenne tabletje,
laptopja.
43
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
A 7 ellenzőből hárman azt emelték ki, hogy őket kifejezetten akadályozza a táblagép. Egy-egy tanuló
szerint nem ad semmi többletet a tanuláshoz, több lett a feladat, az eszköz nem helyettesíti a
tankönyvet, és ha csak egy órán kell, akkor nem érdemes vele bajlódni.
Az igen/nem szavazáshoz képest többen vállalták közömbösségüket: két tanulónak mindegy, hogy
részt vesz-e a kísérleti projektben, öten pedig azért döntöttek inkább mellette, mert a többség ezt
szerette volna.
Szerinted hogyan tehetnék a tanárok hasznosabbá a táblagépek használatát a
tanulási folyamatokban? (az órán, az otthoni felkészülésben)
a tanároknak kellene továbbképzés 1
több órán kéne használni 1
1
olyan feladatot adjanak, amit egyszerűbb megoldani… 1
ha opcionális lenne
2
új programok megismerése 2
kutatás 2
nem látom értelmét 3
több (játékos) feladat 3
ha nem kellene könyv, füzet 3
nem tudom 4
lehessen saját eszközt használni 4
oktatófilmek nézése 5
gyakorlás 6
OneNote, megosztás jó ötlet 1234567
0 említések száma
14. kérdés
Az utolsó kérdéscsoport (14. és 16. kérdés) arra vonatkozott, a diákok milyen ötletekkel, javaslatokkal
segítenék a továbblépést. 38 javaslat érkezett. Ezek között a legtöbb állítás nem újdonság, korábban
már megjelent elemeket ismétel.
Négyen azt tartanák célravezetőnek, ha saját eszközt használhatnának a kapott eszközök helyett.
Korábban több alkalommal beszélgettem a fiatalokkal arról, hogy tulajdonképpen mi a problémájuk a
tabletekkel. Kiderült, hogy nem ismerik az eszközöket. Míg a saját laptopjukat… maguk választják,
esetleg a saját kis megtakarításukat is beleáldozzák, igyekeznek kiismerni, megóvni, karbantartani,
addig az „ingyen” kapott eszköz nem érték. Nem mindenki érez felelősséget érte, könnyen rámondják,
hogy nem jó.
Kiderült az is, hogy a diákok nincsenek tisztába azzal, hogyan kell a tabletet karbantartani:
megfelelően tölteni, frissíteni, tisztítani, hogyan lehet rá vigyázni. A tanároknak ezt is el kell
magyarázni!
44
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
Az utolsó, 16. kérdésben a fiatalok szabadon fogalmazhatták meg egyéb meglátásaikat, ötleteiket, mit
hiányolnak, min változtatnának. Néhány sokatmondó idézetet választottam a gondolatok
bemutatására.
Többen megfogalmazták, ha mindenki elvégezné a tabletekkel kapcsolatos feladatát, előrébb
tartanánk. Több odafigyelés kell mindenki részéről! A tanárok és a fejlesztők bírálata mellett több
tanuló fogalmazott meg önkritikát. Mindenki részéről sok a kifogás, írták többen. Kötelezőséget és
ellenőrzést hiányolnak a gyerekek. Addig nem fog menni, míg nem kötelező. Volt, aki kifejezetten nem
tenné kötelezővé, a diák választhasson, akarja-e használni vagy sem. Többen írtak arról, hogy jó lenne
több órán is kihasználni a pilotban rejlő lehetőségeket. Többen örülnének, ha az oktatás gondoskodna
a gépírás megtanításáról. Bár a használt tablet képernyőjének mérete elég nagy és külön billentyűzet
is van hozzá, mégis volt olyan, aki arról nyilatkozott, számára zavaró a „kis méret”. Úgy véltem, az,
hogy a diák hazaviheti a tabletet, otthon nyugodtan feltöltheti magának, frissíteni tudja, zömében
naprakészséget fog jelenteni. Többen pontosan arra panaszkodnak, hogy haza kell vinni: jó lenne az
iskolában hagyni, ott tölteni. Van olyan tanuló is, aki kifejezetten megfogalmazta, hogy bár tudja, hogy
haladni kellene a korral, de ő mégis a könyvre, füzetre, papírra, ceruzára szavaz. Megfogalmazódott
a bíztatás is. Több diák látja a tanárok erőfeszítéseit, próbálkozásait és arra tett utalást, hogy bár az
elégedetlenkedők hangosabbak, a többség tudja, hogy ezzel foglalkozni kell, mert ez a jövő. Ezt
pontosan egy olyan tanuló írta le, akinek az édesanyja pedagógus, és valószínűleg látja otthon,
mennyi felkészülést, kutakodást igényel az ilyen tanári munka.
Végül, kérlek, fogalmazd meg egyéb meglátásaidat! Hidd el, sokat segíthetsz, ha megosztod velem a gondolataidat!
16. kérdés
„Egyéb meglátásaim nem igazán vannak. Az tény, hogy az osztály egy része mai napig elutasítja a
Hipersuli programot és sok gond volt a múltban a tabletekkel, de szerintem hasznosnak bizonyult ez
a program a számunkra, leginkább művészetek órán. Én úgy gondolom, még nem igazán tart ott ez a
program, hogy több órán is rendszeresen használjuk, de talán majd pár év múlva sikeresebbé válik.”
„Néhány tanuló sajnálatos módon nem tartja készen készülékét napról-napra.”
„Eleinte mikor jött az ötlet, hogy az osztály tabit kap, akkor szerintem mindenki bizakodóan, és
mindenki nagyon szívesen kezdte használni őket, de mikor előjöttek a hibák, eleinte, még ugyanazzal
az erőbedobással megoldottuk őket, de mikor nap mint nap volt valami, egyre lankadt a érdeklődés,
és én azt láttam, hogy egyre többen feladták, és többen meg sodródnak az árral, hogy lesz ami lesz,
én már nem tudok többet tenni. Én is ebbe a "sodródom az árral" kategóriába sorolnám magam.”
45
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
„Nekem úgy tűnik, hogy sem a tanárok, sem pedig a diákok nem hajlandóak a szabadidejüket arra
áldozni, hogy újítsanak valamit. És ameddig ez valamilyen szinten nem lesz kötelező és ellenőrzött,
addig ez így is fog maradni. És lehet jönni a kifogásokkal...”
„…ha választhatnék, akkor inkább maradnék a könyvnél, füzetnél, papírnál és a régi dolgoknál, persze
a korral is haladni kell és kellenek az újítások, és lehet, hogy csak időt kell még adni ennek az
egésznek, ezért nem is zárkózom el előle, de én amit nem muszáj soha nem a gépen csinálom.”
„Nekem nagyon sokat segítene, hogyha megtanítanának minket két kézzel gépelni…”
„És az is jó lenne, ha a suliban hagyhatnánk a tabot és mondjuk itt fel is tölthetnénk…”
„…nem érzem kényelmesnek a tablet használatát, zavar, hogy kisméretű”
„Ez nem lesz szép, de őszinte. Szerintem a Hipersuli program olyan, mintha egy cégnél kapna a
munkavállaló cégautónak egy új Mercedest, ami többtíz milliót ér, de kerekek nélkül, indítókulcs nélkül
és benzint sem tölthet bele. Aztán azt mondják rá, hogy hálátlan, mert nem azzal megy munkába,
amikor a saját autója jobb, vagy ha nem, legalább működik.”
„Szerintem sokkal jobb lehetne a program, ha mindenki becsületesen intézné a géppel járó
kötelességeit.”
„a többségnek nincs baja a tabletek használatával, csak sajnos az elégedetlen kisebbség hangos”
„arra biztatnám a tanárokat, hogy próbálkozzanak nyugodtan, még ha picit bénácskább a feladat, mert
a többség értékeli a próbálkozást, és szerintem a közeljövőben még egy kis csiszolgatással hasznát
tudja venni ezeknek az anyagoknak”
46
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
IV. Összefoglalás
IV.1. A hipotézisek vizsgálatának eredményei
1.
Várakozásom szerint a tanulói attitűd a táblagépekkel, internethasználattal támogatott
oktatásban pozitívan változik.
A tapasztalataim és a kérdésekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy ez az állítás nem
bizonyult helytállónak.
Valóban azt gondoltam, ha a fiatalok okoseszközzel tanulhatnak, pozitívabb lesz a tanuláshoz való
hozzáállásuk. Nem fogadtam el a szakirodalomból megismert intelmeket, mely szerint ez is
ugyanolyan módszertani lehetőség a tanórákon, mint a többi metodikai elem (például a kooperatív
tanulásszervezés, a projekt módszer…). Többet vártam tőle! Miért ne javulna a diákok attitűdje, hiszen
végre tanórán is előkerülhet az oly szívesen használt internet és az okoseszközök. Reméltem,
sikerélményt fog jelenteni számukra, hogy amiben a hiedelmek szerint az ő nemzedékük nagyon jó,
legálisan megjelenhet az iskola falain belül is. Azonban ez egy súlyos tévedés volt.
A tanárok gyakran azért félnek a tanóráikra bevinni a digitális módszertan különféle elemeit, mert
megrettentik őket impulzusaik, mely szerint velük szemben tanítványaik milyen hihetetlen profizmussal
és biztonsággal kezelik a mobiljaikat. A tanár mégiscsak „A Tanár”! Nem mutathat bizonytalanságot,
gyengeséget! Pedagógusként gyakran összetévesztjük az okoseszközök (főleg okostelefon)
mindennapi használatának szemkápráztató rutinját a digitális írástudással, a digitális kompetenciával.
Pedagógusként, szülőként gyakran azt érzékeljük, a gyerekek nagyon gyorsan gépelnek, jól
elboldogulnak a Facebookon, hihetetlen reflexekkel játszanak. Azonban a mélyebb megfigyelések
tapasztalatai azt mutatják, hogy digitális műveltségük inkább gyenge, gondolkodásukat gyakran
megzavarja a temérdek információ, előfordul, hogy néhányuk nem tartja be az elvárható etikus
magatartást. E területeken fejlesztés szükséges. A pedagógusok a gépelés gyorsaságában lehet,
hogy elmaradnak tanítványaiktól, de csakis ők lehetnek, aki bevezetik az internet és géphasználat
mélyebb rétegeibe a diákjaikat.
Esetünkben a táblagép pontosan olyan taneszköz lett, mint a többi. A gyerekek hamar észrevették,
hogy több lett a dolguk, mert a korábbi, legtöbbször passzív órai részvételüket felváltotta egy új,
folyamatos elvárás: Tevékenykedj! Gyűjts! Rendszerezz! Oldd meg! Tervezz! Kooperálj! Rajzolj! Oszd
meg! Küldd el! ... És nemhogy folyamatosan csinálni kell valamit, de azonnali ellenőrzés és értékelés
is várható volt. A tanár elvárása, hogy a digitálisan kiadott feladatokat digitálisan rögzítse és ossza
meg a tanuló! Azonnal! Így az órai tanulói tevékenység valóban nyomon követhető, elemezhető,
47
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
értékelhető. Rögtön kiderül, ha valaki valamit nem ért, nem készített el, sokkal kisebb a lehetőség az
órai passzivitásra.
Meglátásom szerint az osztályban valójában nem a táblagépes programot kifogásolta az a néhány
ellenkező tanuló, hanem a több és jobban ellenőrizhető/értékelhető munkát, feladatot. Úgy gondolom,
ebben nekünk, tanároknak is felelősségünk van. Túlságosan sok mindent kaptak tőlünk korábban
készen (frontális magyarázatok, elküldött prezentációk, kidolgozott tételek…). Nem arra szoktattuk
őket, hogy önállóan vagy osztálytársaikkal együttműködve végezzék el a feladataikat.
Ahhoz tudnám hasonlítani a táblagépek bevezetését, mint mikor valaki vesz egy kondibérletet vagy
felszereli szuper eszközökkel a konyháját és eldönti, hogy holnaptól kitartóan edzeni / főzni fog. Az
elhatározás önmagában kevés, ha nem párosul mellé kitartás is. Néhány fiatal esetében a kezdeti
lendület után a szorgalom és a kitartás hiányzott.
Nagyon sok konfliktushelyzetet eredményezett az, hogy a gyerekek munkája jobban „láthatóvá
vált”! (A pontos nyomon követhetőség egyébként korábban óriási probléma volt számomra, hisz egy
37 főt számláló osztályban – ami önmagában is megkérdőjelezhető – nagyon nehéz a diákok
teljesítményéből naprakésznek lenni.) A nemteljesítő gyerekek nagyon sokszor hivatkoztak technikai
problémákra. Ezeknek egy része valós volt. Azonban a technikai háttér lassan rendeződött, mindenki
kapott segítséget, főleg, ha kért is, így egyre nehezebben vált elfogadhatóvá a nemteljesítés effajta
indoklása.
Megfigyelhető volt, hogy az osztály az eszközhasználat szempontjából két részre szakadt. Az egyik
fele (az osztály nagyobbik része: kb. 25-27 fő) mindig pontosan elvégezte a feladatát, naprakészen
hozta a táblagépét, igyekezett megérteni és megoldani a feladatokat. Náluk az elmúlt egy évben alig
akadt technikai gond. A kisebbik hányad (8-10 fő) gépe folyamatosan elromlott, a tanuló elfelejtette a
belépési jelszavakat, a tab eltörött, a töltő elveszett, nem tudott tölteni, nem lehetett belépni, otthon
maradt, stb. Ezek azonban zömmel csak kifogások voltak.
Az osztályban tanító pedagógus team meglátásai szerint a kifogásokat kereső gyerekek pontosan
azok, akikre más iskolai, tanórai szituációkban is nehezen lehetett számítani: gyakran nem hoztak
felszerelést, nem készítették el a feladataikat, gyakorta elfelejtették iskolai kötelességeiket. Ők
sérelmezték, hogy ha csak néhány órán használjuk a gépet, akkor minek kell hozni; nem vitte haza,
mert otthon jobb számítógépe van; az iskolában próbálta tölteni kölcsön töltővel az óraközi
szünetekben; az ő gépük frissített a váratlan helyzetekben; stb.
Sokaknak szembesülni kellett azzal a lelombozó ténnyel is, hogy a számítógép és az
internethasználat terén – a napi használati rutinon túl – nincsenek kellő képpen otthon a digitális
világban. Ez néhány tanulónál tovább csökkentette az együttműködési kedvet.
48
Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019
Sajnos az állapítható meg, hogy azok a gyerekek, akik eddig se szívesen tanultak, tevékenykedtek
az iskolában, ez után is elutasítóak maradtak. Tetézte a helyzetet, hogy jobban láthatóvá vált a
nemteljesítés és ez rengeteg nézeteltérést eredményezett.
2.
A tanórai munkában és az órákra való felkészülés során alkalmazott digitális módszertani
újítások javítják a tanulók viszonyulását a tanuláshoz, és eredményesebbé teszik azt.
A tapasztalataim és a kérdésekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy ez az állítás részben
bizonyult helytállónak.
A fent említett indoklást tovább folytatva megállapítottam, hogy azok a gyerekek, akik nem
zárkóztak el a tanulástól korábban sem, és képes voltak a tanulási folyamataikba beilleszteni a
táblagépek használatát, legalább olyan jól vagy kicsit jobban teljesítenek, mint korábban. Az ő tudásuk
nemcsak a szaktárgyi ismeretek bővítésével gazdagodott, hanem láthatóan fejlődtek a digitális
kompetenciáik is. Ők biztosan jobban be tudnak illeszkedni az információs társadalomba. Nem fogja
őket megrettenteni a digitális ügyintézés, a digitális munkavégzés, az egész életen át tartó önképzés.
Azok a fiatalok, akik korábban is passzívak voltak, még passzívabbak lettek és ez a tanulmányi
eredményükön is megmutatkozott. Többen rontottak, egy tanuló esetében sajnos bukás is előfordult.
Volt olyan tanuló is, aki elmondása szerint a korábbi konzervatívabb pedagógiai módszerek szerinti
tanulásszervezésben sokkal jobban megtalálta a helyét. Számára eredményesebb volt jegyzetelni az
órán a tanár magyarázatait, azt megtanulni és visszaadni. Ő csalódásként élte meg a digitális
pedagógiát. Neki zavaró volt az eszköz, kizökkentette a megszokott, eredményes iskolai
tevékenységeiből. Csak azért vállalta programban való közreműködést, mert az osztály nagyobbik
része látta, hogy ez a jövő, és remek lehetőségnek tartották, hogy már a középiskolában is
kipróbálhatják.
Volt olyan tanuló is, aki korábban alulteljesített. A digitális oktatás meghozta a kedvét, érdekesnek
tartotta a feladatokat, összeredménye javult.
A Hipersuli osztályomon kívül más osztályokba is bevezettem a digitális pedagógiai módszerek
alkalmazását. Azt tapasztaltam, hogy ahol nincs akkora tétje az ilyen feladatoknak, nyitottabbak a
fiatalok. Van több olyan, szintén nagy létszámú tanulócsoportom, ahol egyértelműen lemérhető, aki
otthon is megcsinálta a digitális feladatokat, akár maga is készített tesztet, prezentációt, infografikát,
stb. eredményesebb lett a tantárgyam szummatív mérésein. Van olyan végzős (12.) osztályom, ahol
minden órán követelik a játékos digitális feladatokat. Sőt, ne csak az óra elején, hanem a végén is
49