Medve_Katalin_ MTA_palyazat_2019

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

legyen! Azt tapasztaltam, ha közösen lefektetjük a mobilhasználattal kapcsolatos szabályokat, a
fiatalok többsége képes magát ehhez tartani.

A fenti tapasztalataim alapján azt a következtetést vontam le, hogy a teljes paradigmaváltás nem
mehet végbe egy pillanat alatt. Abban az osztályban, ahol a teljesen új pedagógiai szemléletet
valósítottam meg, sok esetben falba ütköztem. Tanítványaim egy része nehezen tudta befogadni és
elfogadni az új megközelítést. A tömegekkel foglalkozó közoktatásban a digitális tanulási – tanítási
folyamatok módszertanának megvalósítása csak a fokozatosság elvét betartva lehet eredményes. Az
életkori sajátosságokra különösen figyelni kell, nem mindegy, hogy milyen korosztállyal, milyen
feladatokat oldunk meg.

Dolgozatomban személyes tapasztalatok alapján analizáltam, napjainkban egy speciális középiskolás
csoport hogyan viszonyult az oktatásukban megjelenő digitalizációhoz. Vizsgálatom kezdetekor a
diákjaim kilencedik évfolyamra jártak. A Hipersuli program megjelenése óta a tanulócsoportban
többször megváltozott a digitális eszközökkel támogatott tanuláshoz való viszony, mely jól nyomon
követhető a kérdőívekre adott válaszok alapján. A kezdeti fellángoló érdeklődést a csalódottság
váltotta fel. Innen indult az újbóli, lassú építkezés.

A bemutatott szakirodalmak pontosan leírják, nem megkerülhető, hogy korunk iskolásai,
pedagógusai használják a digitális lehetőségeket. Jól, megtervezetten, célokhoz kötve
eredményesebbé tehetjük a tanulási folyamatokat. A hogyanra is kaphatunk kitűnő tippeket. Azonban
az általam megismert szakirodalomnak véleményem szerint van egy nagyon komoly hiányossága: az
írások nagyon kevéssé foglalkoztak azzal, hogy azoktól a magyar tanulóktól, akik bevonódnak egy
ilyen típusú programba, mit várhatunk. Ez azért is érdekes, mert ha a DOS célkitűzései
megvalósulnak, hamarosan mindenki számára elérhető lesz ez a tanulást támogató rendszer. Világos,
hogy országszerte mindenkinek ugyanazokat a lehetőségeket kell biztosítani, azonban az összes
diákot nem vehetjük egy kalap alá. Ki módosabb környezetből jön, ki szegénységből. Van, ahol a
család fontosnak tartja az iskolában megszerezhető tájékozottságot, van, ahol az ilyen típusú ismeret
nem praktikus tudás. Van, aki jobb adottságokkal érkezik az iskolába, van, akinek azonos eredmény
eléréséért sokkal többet kell tennie. Van, akinek gyorsabban megy a megértés és a bevésés, valakinek
lassabban. Földrajzi helytől, társadalmi helyzettől, a család anyagi helyzetétől, az egyéni adottságoktól
és képességektől is függ az attitűd.

A Törökbálinton felvett válaszokból kiderült, hogy a fiatalok egy része elégedetlen a kapott
táblagépekkel. Az „ajándékba”, használatra átadott eszközöket néhányan nem becsülték meg, nem
tartották karban őket megfelelően. Ha mélyebbre ásunk, hogy megértsük, miért is lehetett ez így,

50

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

kiderül, hogy nem a gyerekeket, hanem a fogyasztás- és márkaközpontú társadalmi környezetet
tehetjük felelőssé. Ennek a tanulócsoportnak a nagy része jó anyagi körülmények közül érkezett diák.
Ők azt tanulták meg a médiából (videoklipek, magazinok, közösségi oldalak…), hogy „minél
márkásabb cuccaid vannak, annál menőbb vagy”. Státuszszimbólum a megfelelő brand kiválasztása.
Senki sem akar az osztálytársai előtt kevesebbnek tűnni, ezért gyakran erőn felül költenek
luxusmárkákra. Számukra az informatikában a legmenőbb márka egyértelműen az Apple: iPhone,
iPad, MacBook… ami nem ilyen, az nem is lehet jó. Pedig semmi sem igazolja, hogy az Android vagy
a Windows operációs rendszerekkel működő számítástechnikai eszközök rosszabbak lennének. Sőt,
ár-érték arányban sokkal többet kaphatunk tőlük. Bizonytalan vagyok, vajon a pedagógusok tehetnek-
e valamit a márkaverseny megelőzésére!

Voltak az osztályban olyanok is, akik megfogalmazták, ha nem lenne a program, nem lenne saját
számítógépük. Az is előfordult, hogy valakinek volt otthon is laptopja, tabletje, de rosszabb minőségű
és a mobilnettel összekapcsolva remekül ki tudta használni a kapott jobb lehetőségeket.

IV.2. Jövőkép

A Hipersuli program résztvevői úttörők a digitális eszközökkel támogatott oktatás itthoni
kipróbálásában. Vannak sikerek és fejlesztendő elemek is bőséggel. Mitől is működne minden
tökéletesen? Azt a lehetőséget kaptuk, hogy kipróbáljuk és kitapossuk az utat a tömeges bevezetés
előtt, felhívjuk a figyelmet a várható nehézségekre. Nagyon fontos, hogy bemutassuk a sikereket is, a
jól használható, mások számára adaptálható megoldásokat. Biztos vagyok benne, hogy
tapasztalataink segítséget fognak nyújtani a tanárképzés megújításához.
Elengedhetetlen, hogy az oktatási-nevelési folyamatokban átgondoljuk a tanár szerepét. A
pedagógusoknak nem szabad amiatt rosszul érezniük magukat, hogy nem tudnak mindent. Lesznek
olyan ismeretek, amiket a tanítványaink fognak nekünk elmagyarázni. El kell fogadnunk, az ő
gondolkodásuk más, esetenként, bizonyos területen tájékozottabbak is lehetnek.

Az összefüggéseket gondolattérkép-szerűen egyszerűbben átlátják. Mindennél fontosabb a
megfelelő képi inger is, erre jelentenek kiváló alternatívát például a fontos szaktárgyi fogalmakat
szófelhőbe rendező ábrák, infografikák.

Egészen biztos, hogy a tanárok bizonyos szerepei erősödni fognak. Hiszen mi jelöljük ki a diákok
számára a feladatokat, a tananyagot, mi határozzuk meg, hogyan motiválhatunk eredményesebben,
mi tudunk azonnal visszacsatolást adni, mi irányítunk, mi vesszük észre (jó esetben) ha diákunk
elcsábul a tárgytól. Mi tudunk segíteni, ha elakad valahol. A működőképes technikai háttérnek alapnak
kell lenni, megléte segít minket: mobilitást nyújt, rendszerezni tanít, megteremti az önálló tanulás

51

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

lehetőségét, a térben és időben kötetlen kooperatív tevékenységeket, segíti az egyéni tanulási utak
kialakítását, környezetvédelmi feladatainkra, a fenntartható fejlődésre is válaszokat kínál.

Az iskolában megtanulható digitális készségek mind egy dologra készítenek fel. A különféle
tantárgyi tartalmak megismerésének és megtanulásának ürügyén, megtanít keresni, válogatni az
információk között, rendszerezni, együttműködni. Felkészít a hatékony, önálló munkavégzésre, a
folyamatos önképzésre, átképzésre, az élethosszig tartó tanulás elfogadására, a kreatív megoldások
keresésére, a tudásmegosztás gyakorlattá válására.

Egészen biztosan nagyobb teret fog kapni a vegyes (blended) oktatás, ahol a tantermi tanulást
kiegészíti az olcsóbb internetes távoktatás. Gyakrabban alkalmazhatjuk majd a tükrözött, vagy fordított
osztálytermi oktatást, ahol a tanagyag megismerése zajlik otthon és a kérdések felvetése, gyakorlása
marad a kontaktórákra. Jobban ki kell használnunk, hogy a tanulók – legyen az „kicsi elsős” vagy
„nagy középiskolás” – nagyon szeretnek játszani. Játékosítsuk a tananyag azon elemeit, amelyek
alkalmasak rá! Fontos, hogy inspiráló feladatokat tudjunk adni diákjainknak. Ebben teendőjük van az
oktatáskutatóknak, fejlesztőknek is, hiszen a hatékony pedagógiai munkában felhasználható tartalmak
kimunkálása még csak most kezdődött el. Mindig tudatosítsuk tanítványainkban, ha a feladatot
elvégzik, mit profitálhatnak! Engedjük őket a körülöttünk lévő világról kérdezni! Segítsünk abban,
hogyan találhatnak a kérdéseikre válaszokat! És tanítsuk meg őket arra is, hogy saját munkájukkal
kapcsolatban legyenek önkritikusak, fogalmazzák meg önmaguk számára a továbblépés lehetőségét!

Mi, tanárok, ezt csakis úgy tudjuk megtenni, ha magunkat is folyamatosan képezzük. Akinek van
hozzá energiája, ismerete, önképzéssel. Akinek nincs, annak szervezett, gyakorlattal egybekötött
tanári továbbképzéssel, ahol elsősorban olyan előadóktól lehet tanulni, akik maguk is tapasztalt
kipróbálói a digitális módszertannak.

Medve Katalin, 2015-2019

https://medvekatalin.hu/

52

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

V. Irodalomjegyzék

Benedek András (szerk.) (2013): Digitális pedagógia 2.0. Tanulás IKT környezetben. Budapest: Typotex, 15-
312. p.

Buda András (2017): IKT és oktatás. Együtt vagy egymás mellett? Szeged: Belvedere, 61-95. p.;
[online] [utolsó letöltés: 2017.04.15.] URL: https://issuu.com/belvederemeridionale/docs/buda_andras_-
_2017_-_ikt_es_oktatas

Calvani, Antonio és mtsai (2008): Models and Instruments for Assessing Digital Competence at School. In:
Journal of e-Learning and Knowledge Society — 4. évf. 3. sz.szeptember 2008 (p. 183 - 193) [online] [utolsó
letöltés: 2019.08.31.] URL:
http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.830.3183&rep=rep1&type=pdf

Educatio Kht. – e-Learning igazgatóság (2008): IKT műhely. In: Sulinet honlapja [online] Budapest: Educatio
Kht. [utolsó letöltés: 2017.04.15.] URL: http://www.sulinet.hu/iktmuhely_2008/index.html

European Parliament (2000): Lisbon European Council 23 and 24 March 2000 Presidency Conclusions. In:
Európai Parlament honlapja. [online] Lisszabon: k.n. [utolsó letöltés: 2017.04.15.] URL:
http://www.europarl.europa.eu/summits/lis1_en.htm

Fehér Péter (2008): Az internet és számítógéppel segített tanulás a kistelepülések iskoláiban. PhD értekezés.
In: Szegedi Pedagógiai Műhely szervere. [online] Szeged: k.n.
[utolsó letöltés: 2017.04.15.] URL: http://www.edu.u-szeged.hu/phd/downloads/feher_ertekezes.pdf 187. p.

Ferraris, Maurizio (2008): Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája. Budapest: Európa

Forgó Sándor - Antal Péter (2013): A pedagógus mesterség IKT alapjai. Eger: Líceum, 2013;
[online] [utolsó letöltés: 2017.04.15.] URL:http://p2014-26.palyazat.ektf.hu/public/uploads/17-a-
pedagogusmesterseg-ikt-alapjai_55e9c795380f7.pdf 240-241. p.

Jong, Ton de (2002): Tudáskonstrukció és - megosztás média-alapú alkalmazásokkal. In: Magyar Pedagógia
102. évf. 4. sz. 445–457. p. Szeged: MTA; [online] [utolsó letöltés: 2017.04.15.] URL:
http://www.magyarpedagogia.hu/document/ton_de_jong-
knowledge_construction_and_sharing_with_media_based_applications.pdf

Kárpáti Andrea (1999): A számítógéppel segített tanítás módszerei. In: Új Pedagógiai Szemle, 49. évf. 4. sz.
76-90. p. Budapest: OKI; [online] [utolsó letöltés: 2017.04.15.] URL:
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00026/1999-04-ta-Karpati-Digitalis.html

Kissné András Klára (2014): Lehet-e egységesen motiválni a különböző generációs munkaerőt? In: Hr Portál
honlapja [online] Budapest k.n. [utolsó letöltés: 2017.04.15.] URL: https://www.hrportal.hu/hr/lehet-e-
egysegesen-motivalni-a-kulonbozo-generacios-munkaerot-20140130.html

Magyarország Kormánya (2016): Digitális Jólét Program – Digitális Okatatási Stratégia. In: Magyarország
Kormányának honlapja [online] Budapest: k.n. [utolsó letöltés: 2017. április.15.] URL:
http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnoki-kabinetiroda/digitalis-jolet-program/strategiak

Magyarország Kormánya (2015): Elindult a Hipersuli digitális oktatási program. In: Magyarország
Kormányának honlapja [online] Budapest: k.n. [utolsó letöltés: 2017. április.15.] URL:
http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/kozneveleseert-felelos-
allamtitkarsag/hirek/elindult-a-hipersuli-digitalis-oktatasi-program

Medve Katalin (2015): Mesterprogram.

53

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

Medve Katalin (2016): VR vizuális kultúra órán. In: I. Mobil eszközök az oktatásban konferencia. Előadás
összefoglalók. 41. p. Debrecen: Egyetemi Kiadó; [online] [utolsó letöltés: 2017.04.15.] URL:
https://mobiloktatas.files.wordpress.com/2016/11/mobilkonferencia_absztraktok_2016.pdf

MTI (2019): Korlátoznák a telefonok használatát az új tanévtől az orosz iskolákban [online] [utolsó letöltés:
2019.08.20.] URL:
https://eduline.hu/kozoktatas/20190819_telefonhasznalat_korlatozasat_tervezik_az_orosz_iskolakban

Nádori Gergely - Prievara Tibor (2012): IKT módszertan. In: Magyar Elektronikus Könyvtár - Országos
Széchenyi Könyvtár honlapja [online] [utolsó letöltés: 2017.04.12.] URL:
http://mek.oszk.hu/15900/15959/15959.pdf

Nádori Gergely - Prievara Tibor (2011): Kis-nagy IKT könyv. In: Magyar Elektronikus Könyvtár - Országos
Széchenyi Könyvtár honlapja [online] [utolsó letöltés: 2017.04.12.] URL:
http://mek.oszk.hu/15900/15960/15960.pdf

NKP portál (2015) Budapest: Oktatáskurtató és Fejlesztő Intézet [online] [utolsó letöltés: 2017.04.15.] URL:
https://portal.nkp.hu/

Nyíri Kristóf (2001): Virtuális pedagógia – A 21. század tanulási környezete. In: Új Pedagógiai Szemle
51.évf.7-8.sz. 30-39. p.; [online] [utolsó letöltés: 2017.04.12.] URL:
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00051/2001-07-it-Nyiri-Virtualis.html és http://ofi.hu/tudastar/iskola-
informatika/nyiri-kristof-virtualis

Prensky, Marc (2001): Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók [online] [utolsó letöltés: 2017.04.12.] URL:
http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf

Racsko Réka: Alternatívák az elektronikus tanulási környezetek kialakítására In: Tudományos és Műszaki
Tájékoztatás 59.évf. 2.sz.; [online] [utolsó letöltés: 2017.04.12.] URL:
http://tmt-archive.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5588&issue_id=534

Rimányi Zita (2015): Digitális hátizsákkal az iskolában. In: Új köznevelés. 71.évf. 5-6.sz. 34-36. p. Budapest:
Oktáskutató és Fejlesztő Intézet; [online] [utolsó letöltés: 2017.04.15.] URL:
http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/digitalis-hatizsakkal-az-iskolaban

Telenor (2016): Bevált a suliban a VR-sisak, te is szeretnél ilyennel tanulni? [online] [utolsó letöltés:
2017.04.12.] URL: https://www.telenor.hu/hipernet-guru/blog/hiper-hirek/hipersuli-vr-sisakkal

Vig Zoltán (2008): Az oktatástechnológia alapjai. In: Távoktatás és e-learning a felnőttlépzésben. 27-36. p.,
Budapest: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet; [online] [utolsó letöltés: 2017.04.12.] URL:
file:///D:/web%20letoltes/5_kotet_b5.pdf

54

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

VI. Köszönetnyilvánítás

Köszönetemet szeretném kifejezni…

…a Telenornak, hogy iskolánknak lehetővé tette a Hipersuli programba való bekapcsolódást.

… Koren Balázsnak, aki támogatta e dolgozat létrejöttét.

… Keszler Mártonnak, aki iskolánk igazgatójaként támogatja intézményünkben az új módszertani
megoldások meghonosodását.

55

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

VII. Mellékletek
VII.1. melléklet

Kérdőív (2015. május 19.)

1. Gondold végig, milyen lehetőségeket, eredményeket vársz a mindennapi tanulásban a táblagépek
használatától?

2. Gondold végig, milyen lehetőségeket, eredményeket vársz a mindennapi tanulásban a táblagépek
használatától vizuális kultúra órán?

3. Mennyire látod lehetségesnek, hogy tanáraid hasznosan be tudják építeni a tabok használatát a
tanórákba, illetve az otthoni tanulásba?

4. Te mire használnád a tabokat a tanórákon? Milyen ötleteket adnál a vk órákhoz?

5. Szerinted nehezíteni vagy könnyíteni fogja a táblagépek használata a mindennapi munkát?

56

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

VII.2./a melléklet

Kérdőív (2015. szeptember 29.)

Fogalmazd meg meglátásaidat a bemutató órával kapcsolatban! Írd le a véleményedet az
elvégzett feladatokról! Pontosan írd le azt is, volt-e technikai problémád az órán? (Internet, tablet
működése, szoftverek mködése, stb.)

VII.2./b melléklet

Óravázlat (2015. szeptember 22.)
Ld. a következő oldalon!

57

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

58

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

59

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

60

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

VII.3. melléklet

Kérdőív (2016. február 16.)

1. Fogalmazd meg, mennyire láttad sikeresnek, hasznosnak a tabletek használatát az első
félévben! Adj tanácsot, ötletet, hogyan lehetnének hatékonyabbak a tanórák, a tanulás!

2. Hogyan értékeled a tabletek alkalmazását a vizuális kultúra órákon? Tégy javaslatot,
szerinted hogyan építhetnénk be még eredményesebben az órákba!

61

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

VII.4. melléklet

Digitális űrlap kérdései (2016. június)

1..Jelöld meg, melyik tagozaton tanulsz!
felső tagozat
középiskola

2. Jelöld meg, hol próbáltad ki először a VR szemüveget?
van nekünk otthon
áruházban, márkaboltban
az iskolában vizuális kultúra órán
még nem próbáltam ki soha

3.Véleményed / tudásod szerint a VR sisak által megteremtett téri ábrázolás teljesen új találmány,
vagy volt korábbi előzménye?
ez a térábrázolási mód teljesen új találmány
korábban is volt hasonló technológia, azonban ott állóképeket (mindössze két-két fotót) használtak

4. Mennyire tudtad beleélni magad a látott tartalomba?
egyáltalán nem
beleéltem magam, de végig kontrolláltam, hogy osztályteremben vagyok
beleéltem magam, teljesen elvesztettem a kapcsolatot a külvilággal
egyéb:

5..Miközben használtad a sisakot, éreztél magadon a látottak hatására élettani, testi reakciókat?
(Többet is megjelölhetsz!)
féltem
megijedtem
szédültem
liftezett a gyomrom
hátrahőköltem
olyan élethű volt, hogy meg akartam érinteni, felé nyúltam
nem éreztem semmit

6. Véleményed szerint melyik a legfontosabb lehetősége vagy veszélye a VR eszközök
elterjedésének?
szórakozás, játék
lehetőség, hogy megismerjek olyan dolgokat, amit még élőben nem volt lehetőségem
nagyon veszélyes, mert aki használja, elszeparálódhat a külvilágtól
ha lenne lehetőségem rá, én is előállítanék VR tartalmakat
Egyéb:

7. Részt vennél a jövőben olyan oktatásban, amikor nem egy valós osztályteremben, hanem VR
sisak használatával pl. otthonról dolgozhatnál az iskolai feladatok megoldásán?
igen, alig várom
néha
nem, mert így nem találkozhatok személyesen a barátaimmal
nem, mert szeretek valóságos közösségben együttműködni
egyéb:

62

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

8. Szívesen használnád a tanórákon máskor is a VR adta lehetőségeket?
igen
nem

9. Írj legalább egy konkrét példát arra, hogy a VR szemüvegeket Te milyen órákon, milyen tartalmak
feldolgozásával tennéd az oktatás részévé? (Saját válasz)

63

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

VII.5. melléklet

Digitális űrlap kérdései (2017. január 23.)

0. Kérlek, add meg a neved! (Saját válasz)

1. Mire használod az okostelefonod a telefonáláson kívül? (Saját válasz)

2..Működőképes a táblagéped?
igen
nem
néha

3. Ha nem, miért "nem"? Ha néha, miért "néha"? Kérlek, írd le az összes felmerülő problémádat! (Saját
válasz)

4. Mire használod a táblagéped otthon, a szabadidődben? (Saját válasz)

5. Szoktad használni a tabletedet a tanórai, iskolai felkészüléshez? (Saját válasz)

6. Megkövetelik a tanárok a táblagépek órai készenlétét, használatát? (Saját válasz)

7. Milyen tanórákon használjátok a táblagépeket? (Gyakran, néha, ritkán, soha...) (Saját válasz)

8. Ha használjátok, milyen tevékenységekre szoktátok órán használni a tabokat? (Saját válasz)

9. Milyen programokat használtok a tanórákon? (Saját válasz)

10. Ebben a tanévben MŰVÉSZETEK ÓRÁN milyen újat tanultál a táblagép használatáról? (Saját válasz)

11. Ebben a tanévben MŰVÉSZETEK ÓRÁN milyen új programokkal ismerkedtél meg? (Saját válasz)

12. Támogattad, hogy folytatódjon az osztályodban a táblagéppel, internettel támogatott tanulás 2017-ben is?
igen
nem

13. Ha igen, miért? Ha nem, miért? (Saját válasz)

14. Szerinted hogyan tehetnék a tanárok hasznosabbá a táblagépek használatát a tanulási folyamatokban?
(az órán, az otthoni felkészülésben) (Saját válasz)

15. A MŰVÉSZETEK órák szervezéséhez adnál nekem tanácsot? (Saját válasz)

16. Végül ... kérlek, fogalmazd meg egyéb meglátásaidat! Hidd el, sokat segíthetsz, ha megosztod velem a
gondolataidat! :-) (Saját válasz)

64

Medve Katalin MTA Pedagógus kutatói pályázat 2019

Medve Katalin
65