Layout 1

KÉPSOR



GÁSPÁR IMRE

KÉPSOR




















A HAZAI ÉS

KÜLFÖLDI

ZENE


ÖRÖKÖS

KLASSZIKUSAI

Tervező, szerkesztő és rajzoló: Gáspár Imre
On line változat: Dr. Halász Géza
A borítón Giacomo Puccini, a belső 2. oldalon Liszt Ferenc,
a 3. oldalon Bartók Béla portréja látható. A negyedik oldalon pedig
a legismertebb női klasszikus zeneszerző, Clara Schumann arcképe

Üdvözlöm a kadves olvasót és egyben egy játékra invitá-
lom! Klasszikus zenei kis albumomban negyven külföldi és
hazai zeneszerző karakterrajza (portréja) látható, mindig a
jobb oldalon. A balon pedig neve, születési és elhalálozási éve
és egy mini életrajz–kivonat, legalul pedig szerzőink egyik
legjelentősebb műve kiemelve.
A játék a következő: egy könyvszéles és könyvmagas cé-
dulát vágjunk le egy üres printpapírból és mielőtt kinyitnánk
a 6-7. oldalpárt, csúsztassuk ezt a megpillantandó baloldal
szövegére úgy, hogy az el legyen takarva az oldalpár felnyi-
tásakor. A feladat egyszerű: ki kell találni a zeneszerző nevét
a jobboldali rajz alapján.
Ezt folytassuk a 86-87. oldalpárig, közben egy lapra felírva
az oldalszámokat és a neveket. A könyv végén, a 88. oldalon
a Tartalomjegyzékben ellenőrizhető munkánk eredménye!
A sikeres megfejtés lehet teljes, közepes vagy nem túl jó,
jutalma a jó érzés, hogy egészen művelt fickó/ leány vagyok,
igazán nincs mit szégyellenem. És persze nem maradhat el a
szerző őszinte gratulációja!




5

Johann Sebastian BACH

(1685 – 1750)



Barokk-kori rendkívül termékeny
német zeneszerző, orgonista
és hegedűművész volt. Hatása a zenekultúrára
felmérhetetlen. Művei mély intellektuális
tartalmuk és tanító jellegük miatt zeneszerzők
nemzedékeire hatottak.



Máté passió















6

7

Ludwig van BEETHOVEN

(1770 – 1827)



Német klasszicista zeneszerző,
Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart mellett
őt tartják a bécsi klasszika harmadik nagy alakjának.
Ugyanakkor zenéje a romantika jegyeit is magán viseli.
Beethoven jelentősége azon is lemérhető, mennyire
meghatározta a későbbi zenetörténet
számos alakjának pályáját.
Főbb művei szimfóniák és zongoraversenyek.
Egyetlen operája a FIDÉLIÓ.


5. (sors) szimfónia










8

9

Richard WAGNER

(1813 – 1883)



Német zeneszerző, karmester, esztéta.
Operái szövegét maga írta. A 19. század egyik
legnagyobb hatású zeneszerzője, a német opera
megreformálója volt. Zeneszerzőként operái tették hal-
hatatlanná. Zenéjének a Gesamtkunstwerk
(összművészet: a szöveg, a zene és a színpadi cselek-
mény elválaszthatatlan egysége), a vezérmotívumok
következetes alkalmazása, a végtelen dallam, és a
Sprechensang, a deklamáló énekbeszéd a meghatározó
jellemzői.



A Nibelung gyűrűje








10

11

Hector BERLIOZ

(1803 – 1869)



Francia romantikus zeneszerző, karmester,
zenekritikus. Műveinek java programzene, irodalmi
eredetű témák feldolgozása, fantáziadús zenei
színekkel. Jellemző vonásuk az egységet biztosító
visszatérő téma. Elismert karmester volt. Művei
nyitányok, szimfóniák, kórusművek, operák, dalok.
Meghangszerelte a Rákóczi-indulót, és belefoglalta a
Faust elkárhozása című szimfonikus művébe. Leghíre-
sebb műve a Fantasztikus szimfónia, amelyben először
alkalmazta a tételeken végigvonuló vezérmotívumot,
amely mindig új hangulatot, érzelmet hoz.



Fantasztikus szimfónia






12

13

Frédéric CHOPIN

(1810 – 1849)



Francia–lengyel származású zeneszerző,
zongoravirtuóz. Műveinek többsége az általa alkotott
zongoratechnikával szólalt meg.
Chopin zenei tehetségét nagyon fiatalon felismerték;
zsenialitása a gyermek Mozartéhoz vagy Bachéhoz
mérhető. Hétévesen már két polonézt
(G-moll és B-dúr) szerzett.



Forradalmi etűd













14

15

Claude DEBUSSY

(1862 – 1918)



Francia impresszionista zeneszerző.Saint-Germain-en-
Laye-ben született, apja porcelánkereskedő volt.
Zenei tehetségére Paul Verlaine anyósa hívta fel
a család figyelmét. Tízévesen lett a párizsi
zeneakadémia, a Conservatoire növendéke,
rá két évre már Frédéric Chopin f-moll zongora-
versenyét játszotta. Ekkoriban kezdett komponálni.
Zongorára írt művei között híresek
két zongorára írott darabjai.
Írt még színpadi-, kórus-, és kamaraműveket is.



La Mer








16

17
17

Jacques OFFENBACH

(1810 – 1880)



Francia zeneszerző, a francia és nemzetközi operett
egyik legnagyobb, bő humorú egyénisége volt.
Ifjan Párizsban a Conservatoire növendéke, majd az
Opéra Comique csellistája volt. 1849-től a Théâtre
Français karmestereként aratta első sikereit. 1855 és
1866 között a Bouffes-Parisiens igazgatója volt. Első
műveinek nagy része itt került bemutatásra.
Offenbach több operettje, köztük az Orfeusz az
alvilágban, vagy a Szép Heléna, és A gerolsteini
nagyhercegnő kiemelkedően népszerű volt mind a
francia, mind az angol nyelvterületeken. A művek a
politikai és a kulturális szatírát ötvözték szellemes
opera-paródiákkal.


Hoffmann meséi



18
18

19
19

Maurice RAVEL

(1875 – 1937)



Francia zeneszerző, zongoraművész.
Családja a Pireneusok lábánál található Ciboure-ból
még a zeneszerző kiskorában Párizsba költözött. Itt a
gyermek már tizenévesen kompozíciókkal jelentkezett,
majd 1889-ben a párizsi Konzervatórium hallgatója
lett. Legkedveltebb tanára és pártfogója a szintén
zeneszerző Gabriel Fauré volt. Igen korán kialakult
sajátos stílusa, amit később egyesek Debussy
plagizálásának tartottak, pedig eredeti jellegzetességei
már akkor kialakultak, amikor Ravel
még nem ismerte Debussy muzsikáját.
Híres balattje a Daphnisz és Chloé.
Legismertebb világhírű műve a...


Bolero



20
20

21
21

Giuseppe VERDI

(1813 – 1901)



Verdi a 19. századi opera Wagnerrel egyenértékű
vezéralakja; az olasz zene világviszonylatban egyik
leghíresebb képviselője. Művészetének fejlődése a
korai 19. század jelentős olasz mestereinek – Rossini,
Bellini, Donizetti – művészetéből ágazott ki, áttörte ko-
rának bel canto kliséit, és a zenedráma szolgálatába ál-
lította az éneket. Hatása óriási: a századforduló olasz
operaszerző nemzedékére (Puccinire és kortársaira)
gyakorolt közvetlen hatásán túl közvetve erősen hatott
az opera 20. századi fejlődésére is. Műveit ma is nagy
sikerrel játsszák világszerte.



Aida






22
22

23
23

Pietro MASCAGNI

(1863 – 1945)



Olasz verista zeneszerző, karmester. Egyaránt szerzett
operákat és operettet, valamint filmzenét is.
Zenetanulmányait a milánói konzervatóriumban
kezdte, de az előírt tanéveket nem járta végig, hanem
vándortársulatokhoz szegődött mint karmester. Később
Cerignolában telepedett le, ahol zongoratanító és a
városi zenekar dirigense volt. Itt írta meg a Paraszt-
becsület című operáját, amellyel nemcsak a Sonzogno
kiadó pályadíját nyerte el, hanem egy csapásra
világhírnevet is szerzett. 1933-ban egy rövid időre elfo-
gadta a római operaház főzeneigazgatói állását.
A komponálást továbbra sem hagyta abba, bár a
Parasztbecsület világhírével és elismertségével későbbi
művei már nem tudtak lépést tartani.

Parasztbecsület



24
24

25
25

Giacomo PUCCINI

(1858 – 1924)



Olasz zeneszerző, operaszerző.
Operái többnyire tragikus befejezésű darabok.
A Nyugat lánya, és a Gianni Schicchi című vígopera
cselekménye azonban boldog véget ér, és
tragikus fordulata után utolsó műve, a Turandot is.



Pillangókisasszony

















26
26

27
27

Ottorino RESPIGHI

(1879 – 1936)



Olasz impresszionista zeneszerző, zenetudós,
karmester. Legismertebb műve a Róma kútjai, illetve
trilógiaként a Róma fenyői és a Római ünnepek.
A Santa Cecilia mesterképzőjében
Farkas Ferenc is tanítványa volt.



Róma kútjai

















28
28

29
29

Gioachino ROSSINI

(1792 – 1868)



Olasz klasszicista zeneszerző, operaszerző.
Mintegy negyven operája mellett számos
egyházi és kamaraművet is írt.
A bolognai zenei líceumban tanult gordonkázni,
később zongorázni. Csupán tizennyolc éves volt,
amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos víg-
operáját (A házassági kötelezvény). Hírnevet az 1813-
ban komponált művével, a Tankréddal szerzett magá-
nak, ezek után sikeresen meghódította a milánói, a
római és a nápolyi operaházakat is. Életének második
felében Párizsban telepedett le, ahol a Théâtre Italien
igazgatójaként az olasz opera népszerűsítésével és
a fiatal zeneszerzők támogatásával foglalkozott.


A sevillai borbély



30
30

31
31

Antonio VIVALDI

(1678 – 1741)



Olasz barokk-kori zeneszerző, hegedűművész,
pedagógus, pap és impresszárió. Első operája bemu-
tatójával kezdetét vette a zeneszerző kettős élete. Szín-
házi emberként igyekezett a lehető legnagyobb hasznot
húzni operáinak bemutatóiból. A színház világában
üzletemberként viselkedett: levelezett, szervezett,
erőszakoskodott, kockáztatott, és nem egyszer nagy
hasznot vágott zsebre. De a művész és pedagógus
Vivaldi arca egészen más volt.
Kevesen tudják, hogy 46 (!) operát is szerzett.



Négy évszak








32
32

33
33

Pjotr I. CSAJKOVSZKIJ

(1840 – 1893)



Orosz romantikus zeneszerző, balett-, és operaszerző.
Ezek mellett még szimfóniák és zongoradarabok
alkotják munkásságát.
Mérnök–hivatalnok családba született. Zenével
komolyabban csak 23 éves korában kezdett
foglalkozni, mestere Anton Grigorjevics Rubinstejn
volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, Nyiko-
laj 1866-ban meghívta az általa alapított moszkvai
zenekonzervatóriumba tanárnak.


A diótörő










34
34

35
35

Aram I. HACSATURJÁN

(1903 – 1978)



Örmény származású szovjet zeneszerző, a 20. századi
komolyzene egyik kiemelkedő, ünnepelt alakja.
Művészete, melyre nagy hatással volt az örmény
népzene, a zeneszerző sajátos tehetségéről árulkodik,
művei rendkívüli egyediséget mutatnak. Munkásságát
számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el
a Szovjetunióban és külföldön egyaránt. Legnagyobb
szabású munkái a Spartacus és a Gajane balett. Ezek
egyben a legismertebb művei is. A Gajane utolsó
felvonásának híres Kardtánc dallama
különösen kedvelt az egész világon.



Spartacus






36
36

37
37

Szergej Sz. PROKOFJEV

(1891 – 1953)



Orosz zeneszerző, zongoraművész. Írt szimfóniákat,
zongoraversenyeket, operákat, továbbá balettzenét
és filmzenét is. 1891. április 23-án született az ukrajnai
Szoncovkában. Édesanyja segítségével – aki zon-
gorázni tanította – kisgyermek korában kezdte meg
zenei tanulmányait. Ötéves korában már zongo-
radarabokat komponált, nyolcévesen pedig már
operát írt. 1903-ban kezdte el tanulmányait a pétervári
konzervatóriumban, ahol többek között
Rimszkij-Korszakov is a tanára volt.



A három narancs szerelmese








38
38

39
39

Szergej V. RAHMANYINOV

(1873 – 1943)



Orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester.
Művei többsége Csajkovszkijéval rokon késő roman-
tikus stílusú, de jelentős mértékben érezhető Chopin és
Liszt hatása is. Érdekes hogy e két elődjéhez hasonlóan
ő is virtuóz zongorista volt.



C-moll zongoraverseny

















40
40

41
41

Aaron COPLAND

(1900 – 1990)



Amerikai zeneszerző, zenepedagógus és karmester,
az amerikai zene egyik legjelentősebb egyénisége.
Egyaránt írt színpadi, balett, és filmzenét is. Copland
Brooklynban született. Apja nem érdeklődött a zene
iránt, anyja ellenben énekelt és zongorázott,
és ő intézte a gyerekek zenei taníttatását.
Legidősebb bátyja, Raplh jól hegedült, Laurine nővére
zongorázott, és tőle kapta első zongoraleckéit is.
Tizenöt éves korában egy Paderewski-hangverseny
meghallgatása után döntött úgy,
hogy zeneszerző lesz.



A mi városunk (filmzene)






42
42

43
43

Scott JOPLIN

(1868 – 1917)



Amerikai zeneszerző és zongorista.
Joplin egy volt-rabszolga fia, egyike volt az első olyan
afroamerikai zenészeknek, aki európai stílusú
klasszikus zeneszerzőnek számított, mert romantikus
stílusban írt. Zenei stílusa keveredett a ragtime-mal is.
Bőrszíne miatt alig kapott lehetőséget, hogy bemutassa
klasszikus zeneműveit. Ilyen volt a Treemonisha című
operája, amelyet 1911-ben komponált, és zongora-áti-
ratot is készített belőle. Sajnos több komolyzenei műve
elveszett (operáját később Gunther Schuller
újrahangszerelte).



Treemonisha






44
44

45
45

George GERSHWIN

(1898 – 1937)



Amerikai zeneszerző, zongorista.
Művészi célja az amerikai dzsessz
és a klasszikus zene egyesítése volt. Ezt tükrözték
operája, dalai, zenekari művei és filmzenéi is.
Szülei 1891-ben emigráltak Szentpétervárról
Amerikába, Manhattan egyik szegény negyedébe.
Gershwin 1898-ban itt született Jacob Gershowitz
néven. Érdeklődése a zene iránt véletlenszerűen derült
ki, amikor 1910-ben vásároltak egy pianínót a bátyja,
Ira részére. George egész nap emellett ült és im-
provizált. Alig volt tizenhat éves, amikor a helyi kórus
zongorakísérője lett.



Kék rapszódia




46
46

47
47

Joseph HAYDN

(1732 – 1809)



Osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió.
Énekes és zenetanár, a bécsi klasszicizmus első nagy
mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője,
a szimfónia és a vonósnégyes műformájának
kimunkálója.



Gott erhalte

















48
48