Layout 1

49
49

Wolfgang Amadeus MOZART

(1756 – 1791)


Osztrák bécsi klasszikus zeneszerző, zongorista, kar-
nagy és zenepedagógus. Zenei tehetsége korán meg-
mutatkozott, első műveit hatévesen improvizálta.
Mozart rendkívül termékeny zeneszerző volt. Rövid
élete alatt több mint hatszáz zeneművet vetett papírra.



Varázsfuvola


















50
50

51
51

Ifj. Johann STRAUSS

(1825 – 1899)


Németül Johann Strauß Sohn osztrák zeneszerző,
karmester, többek között a Kék Duna keringő és
A denevér megkomponálója, már életében a
„keringőkirály” becenévvel illették.
Apja, idősebb Johann Strauss is kedvelt és elismert
zeneszerző, karmester volt.



A cigánybáró

















52

53

Antonín DVOřAK

(1841 – 1904)


Dvořák egy Prága melletti településen született, ahol
élete legnagyobb részét töltötte. Zenei érdeklődése
korán előtérbe került, orgona- és zongoraórákat vett.
1857-ben Prágában tanult egy egyházi orgona
iskolában, de hamar elsajátította a hegedülés tu-
dományát is. Az 1860-as években a Bohémiai
Ideiglenes Színház zenekarában volt brácsás, Bedřich
Smetana vezénylése alatt. Zenéjét elismeréssel
fogadták Európában, sőt a Szláv táncokat
Amerikában is. 1890-ben kinevezték a prágai konzer-
vatórium kompozíciótanárává, majd egy évvel később
elfogadta a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium
igazgatói állását.



Az Újvilágból




54

55

Bedřich SMETANA

(1824 – 1884)


Cseh zeneszerző volt, akinek a nevéhez a később a
nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei
motívumvilág megteremtése kapcsolódik. Emiatt
hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik.
Nemzetközileg az Eladott menyasszony című operája
és a zeneszerző otthonának történetét, legendavilágát és
tájait bemutató Má vlast (Hazám) ciklus tette, melynek
legismertebb tétele a Vltava (Moldva).



Az eladott menyasszony













56

57

Edvard GRIEG

(1843 – 1907)


Norvég zeneszerző és zongoraművész. Apja, Alexan-
der Grieg gazdag, skót származású kereskedő. Anyja,
Gesine Judith Hagerup zenész és költő egy jónevű
bergeni családból. Hatéves korában anyjától tanult zon-
gorázni; és ahogy előbbre haladt tanulmányaiban,
már Mozart-, Beethoven-, Weber-
és Chopin-műveket játszott.
Zeneműveiben kifejezésre akarta juttatni
Norvégia szellemét.


Peer Gynt












58

59

Edward ELGAR

(1857 – 1934)


Brit zeneszerző és zenész. 1908-ban írta I. szim-
fóniáját, amelyet még abban az évben legalább
százszor mutatták be Európa legnagyobb városaiban
(Londonban, Bécsben, Lipcsében, Szentpétervárott)
és a kontinensen kívül is, Sydneyben és az Egyesült
Államokban.



Enigma Variációk

















60

61

George ENESCU

(1881 – 1955)


Nemzetközi hírű román zeneszerző, hegedűművész,
pedagógus, zongorista és karmester. Négy éves ko-
rában kezdett hegedűn játszani, öt évesen volt az első
koncertje, ezután Eduard Caudella irányítása alatt
elkezdte zeneszerzői tanulmányait. 1888-1894 között a
Bécsi Konzervatóriumban tanult, ahol többek között
Joseph Hellmesberger (hegedű) és Robert Fuchs
(zeneszerzés) voltak a tanárai.
1915 óta tartanak Romániában George Enescu
zeneszerzési versenyt.


Román rapszódia










62

63

Jean SIBELIUS

(1865 – 1957)


Johan Julius Christian Sibelius svéd nemzetiségű finn
zeneszerző. Szülei finnországi svédek: édesapja,
Christian Gustav Sibelius orvos volt, édesanyja, Maria
Charlotta Borg. A későbbi zeneszerzőt svédesen Janné-
nak becézték otthon, amit tanulmányai idején a francia
Jean alakra változtatott és élete végéig ezt a formát
tartotta meg.



Finlandia szimfónia















64

65

ÁBRAHÁM Pál

(1892 – 1960)


Magyar zeneszerző, karmester. Négyéves korában
kezdett el zongorázni. Zongoratanárnő
édesanyja oktatta, később hegedülni is tanult.
Tanulmányait 17 évesen a budapesti
Zeneakadémián folytatta, 1910 és 1916 között
végzett zeneszerzés-cselló szakon. 1927-ben a Fővárosi
Operettszínház karmestere és házi szerzője lett, ahol
felkérték egy új típusú jazzoperett megírására,
Zenebona címmel. A darab az első olyan operett volt,
melyben a nagyzenekar helyett egy dzsesszzenekar
foglalt helyet a zenekari árokban.
Óriási sikereket élt meg külföldön, Európában,
késöbb Amerikában is.



Hawai rózsája




66

67

BARTÓK Béla

(1881 – 1945)


Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató,
a közép-európai népzene nagy gyűjtője,
a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik
legjelentősebb zeneszerzője. 1899-ben a Pesti Ze-
neakadémiára iratkozott be, Thomán István zongo-
raosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába.
Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalko-
zott a magyar népzenével, illetve összehasonlító
kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is
tanulmányozta. Posztumusz 1948. március 14-én az
első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-
ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat is.



A csodálatos mandarin






68

69

CZITFFRA György

(1921 – 1994)



Magyar virtuóz zongoraművész. Zongorajátéka
Lisztéhez hasonlítható káprázatos improvizációs
készsége miatt. Érett korára a 20. század legnagyobb
pianistái, Rubinstein, Horowitz és Richter mellé
emelkedett. Repertoárján elsősorban Schumann,
Chopin, Liszt, Grieg, Brahms és Rahmanyinov művei
szerepeltek, amelyek nagy részét hanglemezre is ját-
szotta. Emellett francia szerzők – második, választott
hazája nagyságainak művei – is a műsorán szerepeltek.
Koncertjein előszeretettel adta elő saját Liszt-stílusú
átiratait, parafrázisait.



Zongora átiratai






70

71

DOHNÁNYI Ernő

(1877 – 1960)


Zeneszerző, karmester, zongoraművész, zenepedagó-
gus. 1903–1905 között Bécsben, majd 1915-ig Berlin-
ben volt a Zeneakadémia professzora. 1919–1944
között a Budapesti Filharmóniai Társaság elnökkar-
nagya, 1931–1934 között a Magyar Rádió Zenei Osztá-
lyának igazgatója, majd a Zeneakadémia főigazgatója
volt. 1949-től családjával az Amerikai Egyesült Álla-
mokban élt, ahol a Florida State University zongora- és
zeneszerzés-professzoraként dolgozott.
1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki


A tenor










72

73

ERKEL Ferenc

(1810 – 1893)


Magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész. Pesten
két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint
a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott kar-
nagyként. Majd a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi
Nemzeti Színházhoz került első karmesteri
minőségben. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori
Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni volt.
1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának
megzenésítésére hirdetett pályázatot. Bánk bán című
operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette,
1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia
megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át
igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben meg-
nyíló operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez
fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése.

Himnusz



74

75

FARKAS Ferenc

(1905 – 2000)


Galántai Farkas Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, Liszt
Ferenc-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző,
érdemes és kiváló művész. Zenei tanulmányait 1922–
27 között a Nemzeti Zenedében, majd a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskolán Weiner Leónál. 1929–31
között a római Santa Cecilia Akadémián Ottorino
Respighitől tanulhatott ösztöndíjasként. A zeneszerzői
pályáját meghatározó hatások között ott találjuk
a magyar népzenei elemeket, a klasszikus hagyományt,
az olasz és általában a mediterrán dallamosságot,
valamint a tizenkétfokú technikát egyaránt.
26 magyar film zenéjének komponistája!



Egri csillagok filmzene






76

77

KACSÓH Pongrác

(1873 – 1923)


Kacsóh Pongrác Kolozsvárott, a Ferenc József
Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori
diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum laude
minősítéssel természettudományi szakon végzett. Zenei
tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igaz-
gatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-
tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként
dolgozott. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordul,
komponálni kezd, és elmélyed a zeneelméletben. 1905
és 1907 között a Zenevilág című szaklapot
szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között
méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét.
Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére
megkomponálta János vitéz című dalművét.


János vitéz



78

79

KÁLMÁN Imre

(1882 – 1953)


Kálmán Imre operettjeiről híres magyar zeneszerző,
karmester. Zongoristaként 1897-ben mutatkozott be
a fővárosi közönségnek. Csodagyerekként ünnepelték,
de a zongorista karrierről 1900-ban betegség miatt le
kellett mondania, ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első
operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be nagy
sikerrel a Vígszínházban. Ezután Bécsbe költözött és
1938-ig ott is maradt. 1915-ben mutatták be legsikere-
sebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének
nemzetközi hírnevet szerzett. Az Anschlusst követően
származása miatt Amerikába menekült. Nagysikerű
művei továbbá A cigányprímás, A bajadér, a Marica
grófnő és a Cirkuszhercegnő.



Csárdáskirálynő




80

81

KODÁLY Zoltán

(1882 – 1967)


Kodály Zoltán (Kecskemét, háromszoros Kossuth-
díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató,
népzenekutató. Doktori disszertációját a magyar nép-
dal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Ugyanekkor
ismerte meg Vikár Béla fonogramgyűjteményét, és
ennek hatására döntötte el, hogy falura megy nép-
dalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett meg a
hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette
kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar
népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen, zon-
gorakísérettel ellátva. 1907-től a Zeneakadémia ze-
neelmélet-, 1908-tól a zeneszerzés tanárává nevezték
ki. A második világháborút követően meghatározó
szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében.

Székelyfonó




82

83

LEHÁR Ferenc

(1870 – 1953)


Lehár Ferenc magyar zeneszerző, operettkomponista,
karmester. Előadói pályafutását színházi hegedűsként
kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott
1899-ig. 1902-ben bemutatták be első operettjét, a
Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett. Az igazi elis-
merést azonban A víg özvegy (1905), a Luxemburg
grófja és a Cigányszerelem (1910) hozta meg
számára. Életének nagyobb részét az osztrák
fővárosban töltötte, itt mutatták be nagy sikerű
operettjeit. A századeleji operett egyik legkiválóbb
képviselője volt, műveiben magas igényű kompozíciós
követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már
sablonossá merevedett bécsi operett stílusát.



A víg özvegy




84

85

LISZT Ferenc

(1811 – 1886)


Liszt Ferenc (németül Franz Liszt;) magyar zeneszerző,
zongoraművész, karmester és zenetanár. Minden idők
egyik legnagyobb zongoraművésze, aki egyben a 19.
századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Liszt rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek
nagy részét zongorára komponálta, ezek zömének
eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükségeltetik.
Liszt magát magyarnak tartotta. Az egyik
legjelentősebb bizonyíték az, hogy bár hosszú ideig élt
Párizsban, Weimarban és Rómában, soha nem vette fel
sem a francia, sem a német, vagy az olasz
állampolgárságot, de az osztrákot sem. Utazásai során
minden alkalommal magyar útlevelet használt.
Személyének megidézése 45(!) filmben volt látható.

Szerelmi álmok




86

87

TARTALOM



Clara Schumann, előszó/4–5 George Gershwin/46–47
Johann S. Bach/6–7 Joseph Haydn/48–49
Ludwig van Beethoven/8–9 Wolfgang A. Mozart/50–51
Richard Wagner/10–11 Id. Markó Károly/52–53
Hector Berlioz/12–13 Antonín Dvorak/54–55
Frédéric Chopin/14–15 Bedrich Smetana/56–57
Claude Debussy/16–17 Edvard Grieg/58–59
Jean Offenbach/18–19 Edward Elgar/60–61
Maurice Ravel/20–21 George Enescu/62–63
Giuseppe Verdi/22–23 Jean Sibelius64–65
Pietro Mascagni/24–25 Ábrahám Pál/66–67
Giacomo Puccini/26–27 Bartók Béla/68–69
Ottorino Respighi/28–29 Cziffra György/70–71
Gioachino Rossini/30–31 Dohnányi Ernő/72–73
Antonio Vivaldi/32–33 Erkel Ferenc/74–75
Pjotr I. Csajkovszkij/34–35 Farkas Ferenc/76–77
Aram Hacsaturján/36–37 Kacsóh Pongrác/78–79
Szergej Prokofjev/38–39 Kálmán Imre/80–81
Szergej Rahmanyinov/40–41 Kodály Zoltán/82–83
Aaron Copland/42–43 Lehár Ferenc/84–85
Scott Joplin/44–45 Liszt Ferenc/86-87



88