képsorfoci_Layout 1

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:57 Page 1






GÁSPÁR IMRE




KÉPSOR



















NEGYVEN

HÍRES


MAGYAR

LABDARÚGÓ

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:57 Page 2

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:57 Page 3





GÁSPÁR IMRE






KÉPSOR


















NEGYVEN

HÍRES


MAGYAR

LABDARÚGÓ

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:57 Page 4








































© Tervező, szerkesztő és rajzoló: Gáspár Imre
A borítón Nyilasi Tibor, a belső 2. oldalon Dzsudzsák Balázs,
a 3.-on Puskás Ferenc, a 4.-en Schlosser Imre portréja látható
Flash-változat: Dr. Halász Géza

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:57 Page 5










FUTBALLTÁRLAT

„Kis könyv, nagy élmény” – csavarhatnánk egyet a Puskás Ferenc-
nek tulajdonított, és mindmáig a fülünkbe csengő örökbecsűn (kis
pénz, kis foci...), annál is inkább, mert van itt egy gyűjtemény, ame-
lyik a magyar futballtörténet legjelesebb alakjaiból negyvenet kira-
gadva és különleges módon feldolgozva ugyancsak egy örök darab.
Legalábbis jó eséllyel azzá válhat.
Elvégre majd' félszáz, legendássá nemesedő honi labdarúgónak
állít emléket – egyszerre humorosan és művészien. Úgy, ahogy azt
egy karikatúrának illik.
Márpedig ezekből a rajzokból az is kiderül, hogy Mészöly Kál-
mán nemcsak egykor volt szikla keménységéről és felhőfejeseiről
ismerszik meg, hanem helyes kis heftijéről is; hogy Sándor Csikar
épp annyira huncutul tudta becsapni a védőket, mint amilyen huncut
mosollyal bírt; hogy az Aranycsapat tagjai legyőzhetetlenségüket
egy-egy pillantásukkal is demonstrálták; hogy Páncsics Miklósnak
legalább annyira szigorú volt a tekintete, mint a védőjátéka; hogy
Törőcsik András virtuozitása minimum annyira hiányzik a mai ma-
gyar futballból, mint az ugyancsak védjegyévé váló sérója; hogy
Varga Zoltánnak nem csak a cselei, arckifejezése is szeretnivalóan
pimasz fickóról árulkodott. De abbahagyjuk laikus műelemzésünket,
Gáspár Imre alkotásaiban amúgy is épp az a legszebb, hogy egy-egy
hírességünk portréjában mindenki más-más finomságra lelhet.
Jó szórakozást!
Galambos Dániel újságíró, Nemzeti Sport
5

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:57 Page 6





Albert Flórián (1941. szeptember 15. – 2011. október 31.),
a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, egyedüli magyar aranylab-
dás (1967) válogatott labdarúgó. Becenevei Császár és Flóri voltak.
Az 1950-es évek végétől ő az első kiemelkedő képességű játé -
kos, aki nagyon fiatalon lett befutott labdarúgó. Kiválóan cselezett,
labdáit vonzotta a kapu. Önéletrajzaiban önkritikusan megemlíti,
hogy nagyon szeretett játszani, de nem nagyon szeretett edzeni...
Albert pályafutása alatt végig, 1952-tól 1974-ig a Ferencváros
játékosa volt. A Fradi színeiben a felnőtt csapatnál bajnoki és
különböző kupamér kőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkő -
zésen lépett pályára, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett
gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert Magyar
Népköztársasági-kupát. 1965-ben megnyerték a Vásárvárosok
Kupáját, miután a döntőben 1:0-ra győztek az olasz Juventus ellen.
1959. június 28-án mutatkozott be a válogatottban Svédország
ellen. A mérkőzés 3:2-es magyar sikert eredményezett. 1959. ok-
tóber 11-én Belgrádban, élete harmadik válogatott mérkőzésén pedig
három gólt szerzett a jugoszláv válogatott ellen.
1960-ban bekerült a római olimpia magyar válogatott keretébe,
ezen a tornán a bronzérmet szereztt a csapat. De az 1966-os világ-
bajnokságon is kiemelkedő játékot produkált, amire felfigyelt az eu-
rópai sportsajtó is. Sajnos 1969. június 15-én Koppenhágában a
Dánia elleni világbajnoki selejtezőn súlyos sérülést szenvedett.
Végül is 1974. május 29-én búcsúzott az aktív játéktól. Pályafutása
alatt 75 válogatott mérkő zésen 32 gólt szerzett.
2007. december 21-én átkeresztelték az Üllői úti stadiont, a neve
2014 júliusáig Albert Flórián Stadion volt.
2011. október 7-én Budapest IX. kerületének díszpolgárává
választották.
6

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 7












































ALBERT FLÓRIÁN
7

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 8





Bálint László (1948. február 1. –)
labdarúgó, hátvéd, edző. A második világháború után az első hiva -
talosan Nyugatra szerződött magyar labdarúgó, a magyar labdarúgó-
válogatott volt szövetségi kapitánya.
Tizenegy évesen kezdett focizni a Ferencvárosban. 1967-ben 18
évesen mutatkozott be a felnőtt csapatban. Kétszeres magyar és
egyszeres belga bajnok, és négyszeres Magyar Kupa győztes volt.
A Fradival három nagyobb nemzetközi sikert ért el.
1972 és 1982 között 76 mérkőzésen szerepelt a válogatottban,
és 4 gólt szerzett. Az 1972-es müncheni olimpián az ezüstérmes
csapat tagja, az 1978-as argentínai és az 1982-es spanyolországi
világbaj nokságon is a csapat tagja volt.
1985 és 1987 között a Volán SC pályaedzője, majd 1987-től
vezető edzője, 1988 márciusa és májusa között a magyar válogatott
technikai igazgatója, lényegében szövetségi kapitánya volt. 1991-
ben a Volán SC szakmai igazgatója, 1992-ben a Kispest-Honvéd
ügyvezető igazgatója, az NB I-es Liga elnökhelyettese, az MLSZ
elnökségi tagja volt.
Eredményei:
Magyar bajnok: 1968., 1975–76.
Magyar Kupa: 1972., 1974., 1976., 1978.
KEK: 2. 1974–75.
VVK / UEFA-kupa: 2. 1967–68., 3. 1971–72.
Belga bajnok: 1979–80.
Olimpiai 2. 1972, München
Európa-bajnokság 4. 1972., Belgium



8

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 9












































BÁLINT LÁSZLÓ
9

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 10





Bene Ferenc (1944. december 17. – 2006. február 27.)
válogatott labdarúgó, csatár, olimpiai bajnok.
Sokoldalú támadójátékos volt, aki a Dózsában középcsatárként
szerepelt, a válogatottban azonban (Albert Flórián miatt/mellett) a
jobbösszekötő posztját töltötte be. Erőteljes, izmos felépítésű, rob-
banékony, gólérzékeny játékos volt.
Marcali és Kaposvár csapataiban kezdett játszani. A labdarúgó
Avar István fedezte fel és ajánlotta a 17 éves játékost az Újpestnek
1961-ben. Tizenhét éven át, 1978-ig az Újpesti Dózsa játékosa volt.
Később játszott a Volán, a finn Seinäjoki, a Soroksár és a Kecskeméti
SC csapataiban.
418 bajnoki mérkőzésen szerepelt, ezeken 303 gólt szerzett. Öt-
ször lett magyar gólkirály. Nyolcszor nyert magyar bajnoki címet,
háromszor Magyar Kupát. 1974-ben BEK-elődöntőt játszott a Ba -
yern München ellen. 1975-ben a nyolcaddöntőben a Benfica ellen
egy szenzációs gólt szerzett: a kapus kézzel, kirúgás előtt hosszan
kidobta maga elé a labdát, erre ő zseniális helyzetfelismeréssel
elpöckölte azt, amely a hálóban kötött ki. Ezt az akkori kupaforduló
legszebb góljának választották Nyugat-Európában.
Nevét viseli a Kaposvári Rákóczi FC labdarúgó akadémiája.
1962 és 1979 között hetvenhatszor szerepelt a válogatottban, és
36 gólt lőtt.
1964-ben tagja volt a tokiói olimpiai bajnok csapatnak, és ő lett
12 góllal a torna gólkirálya is (az első mérkőzésen Marokkó ellen a
magyar csapat mind a 6 gólját ő szerezte). Ugyanebben az évben
EB-bronzérmet szerzett. Ott volt az 1966-os angliai világbajnoksá-
gon is, ahol az egyik legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtotta,
mind a négy mérkőzésen sikerült gól szereznie. Ott bekerült a világ -
bajnokság álom tizenegyébe is.
10

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 11












































BENE FERENC
11

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 12





Bozsik József (1925. november 28. – 1978. május 31.)
olimpiai bajnok labdarúgó, jobbfedezet, az Aranycsapat tagja, a
magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.
1936-ban igazolta le a Kispesti AC (KAC). 1943-ban mutatko-
zott be az első osztályban. Klubja 1949-től beolvadt a Budapest
Honvédba. Ötszörös magyar bajnok, 1952-ben olimpiai bajnok,
1953-ban Európa-kupagyőztes volt.
Az Aranycsapat tagjaként gólt rúgott 1953-ban Londonban az
angol válogatott elleni diadalmas 6:3-as mérkőzésen, majd játszott
1954-ben a Népstadionban az angolok elleni 7:1-es végeredményt
hozó visszavágón is. Tagja volt 1954-ben a svájci labdarúgó világ-
bajnokságon az ezüstérmet elért magyar válogatottnak.
A magyar labdarúgók csúcstartója: egyedül ő szerepelt a váloga-
tottban 100 alkalommal (1947 és 1962 között). A válogatottban 11
gólt lőtt; utolsó mérkőzésén is eredményes volt. 2002 májusában az
MLSZ az 1956. február 29-i Budapest– Bejrút találkozót hivatalos
válogatott mérkőzésnek ismerte el, így eggyel növekedett Bozsik
válogatottságának a száma.
A Budapesti Honvéd szakosztályvezetője (1963–64), utóbb
edzője (1966–67), majd a válogatott szövetségi kapitánya volt
(1974). Ritkaságszámba menő érdekesség, hogy Bozsik József és
Bozsik Péter az első olyan labdarúgó apa és fia, akik mindketten
betöltötték a szövetségi kapitányi posztot.
Bozsikot mint az ország egyik legnépszerűbb sportolóját (akit
ekkoriban a világ egyik legjobb jobbfedezetének tartottak) a Rákosi-
rendszer kiszemelte magának saját propagandacéljaira. 1950-ben
egy lemondott képviselő helyére bejuttatták a parlamentbe.
1986-ban csapata, a Kispest stadionját róla nevezték el. 1996-
ban posztumusz honvéd ezredessé léptették elő.
12

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 13












































BOZSIK JÓZSEF
13

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 14





Budai László (1928. július 19. – 1983. július 2.)
olimpiai bajnok labdarúgó, csatár, edző, az Aranycsapat kiemelkedő
jobbszélsője volt. 39 válogatott mérkőzésen összesen 10 gólt rúgott.
A sportsajtóban Budai II. néven ismert, beceneve Púpos volt.
Katonatiszt volt, a pályán barátjával, Kocsis Sándorral vakon is
megértették egymást. Játszott a londoni „évszázad mérkőzésén” is,
tagja volt a helsinki olimpia bajnok csapatnak és játszott a berni
világbajnoki döntőben is. Az FTC-vel és a Honvéddal ötször hódí-
totta el a magyar bajnoki címet, és egyszer a Mitrópa Kupát is.
1948-ban került a Ferencvároshoz. 1949-ben tagja volt az
50 éves jubileumi bajnokcsapatnak. A Fradiban összesen 84
mérkőzésen szerepelt, ebből 60 bajnoki, 15 nemzetközi, 9 hazai
díjmérkőzés volt. Ezeken 37 gólt szerzett. 1950-ben Kocsissal együtt
a rákosista sportpolitika nyo mására az akkor kialakítandó új elit
csapathoz, a Bp. Honvédhoz kellett átigazolnia.
Tiszteletére a rákospalotai REAC stadionját Budai II. László
Stadionnak nevezték el.
2011. november 25-én, a londoni 6:3-as győzelem évfordulóján
a MÁV 470 010-4 számú Siemens Taurus mozdonyára az Arany -
csapat tagjaként Budai László neve is felkerült. A vállalat így állított
emléket a legendás együttesnek.











14

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 15












































BUDAI II. LÁSZLÓ
15

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 16





Bukovi Márton (1903. december 10. – 1985. február 11.)
tizenkétszeres válogatott labdarúgó, középfedezet, edző.
Bukovi játékosként és edzőként is nagy volt. Kevesen tudják,
hogy Olasz országból jött haza 1926-ban, mert nálunk ekkor vezették
be a profizmust, és itthon szerette volna kamatoztatni a képességeit.
Elment tehát a Hungária útra, és ott próbajátékra jelentkezett Feld-
mann Gyula edzőnél. Feldmann fél órán át figyelte minden mozdu-
latát. Az ideges Bukovi nyilván nem azt nyújtotta, amit tudott, mégis
elkeseredett, amikor az edző így szólt hozzá: – Menjen haza fiam,
meg kell még erősödnie. Egy év múlva jelentkezzék.
Bukovi szó nélkül elment, de nem haza, hanem a szomszédba a
Ferencvároshoz. A zöld-fehérek edzője Tóth-Potya István volt.
Ő tárt karokkal fogadta. Egyenesen az irodába vitte, ahol azonnal
szerződtették. (Nem telt bele fél év, Feldmann is rájött a tévedésére.)
Befutott az élvonalban, s válogatott is lett. Középfedezet volt. Ez a
poszt akkoriban a csapat gerincét jelentette. Igazi hadvezérként
tevékenykedett a pályán. Európa legképzettebb középfedezetei
között tartották számon. Játékosként 12 találkozón szerepelt, gólt
nem lőtt, és csak egyszer cserélték le. Eredményei: 4 győzelem, 1
dön tetlen és 7 vereség.
1956–1957 között nyolc mérkőzésen irányította edzőként a
válogatottat (6 győzelem, 1 döntetlen és 1 vereség. 17 szerzett és 6
kapott gól).
Szakirodalmi munkássága: Ifjúsági labdarúgók edzése című
könyv (1954), amely angol és német nyelven is megjelent.
Akik látták, büszkék rá, akik ismerték, tanultak tőle. Mindnyájan
tisztelték Bukovi Márton futballistát és edzőt, akinek a sírját
– egyedülálló módon – kőből faragott stadionnal díszítették.

16

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 17












































BUKOVI MÁRTON
17
17

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 18





Buzánszky Jenő (1925. május 4. – 2015. január 11.),
a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett 49-szeres válogatott lab-
darúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető.
1943 és 1947 között MÁV-munkás, 1947 és 1978 között a
Dorogi Szénbányák munkatársa. Újdombóváron az Esterházy Mik-
lós nádor Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. Ezután a MÁV
Vasúti Tisztképzőjét végezte el.
Klubjai: Dombóvári Vasutas (1938–1946), Pécsi VSK (1946–
1947), Dorogi AC (1947–1949), Dorogi Tárna (1949–1950), Dorogi
AC (1957–1960). A PVSK-hoz 1946-ban igazolt le, amely ekkor
esett ki az NB I-ből. A csapatban itt centert játszott.
Dorogon 274 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt, az NB II-ben
56 mérkőzésen lépett pályára. Hivatalos bajnoki mérkőzéseken 25
gólt rúgott. A legjobb eredményük két 5. hely (1950, 1955), és a
vidék legjobbja cím birtokosa két alkalommal (Dorogi Bányász,
1954 és 1955). Grosics Gyulával ketten voltak az Aranycsapat
dorogi tagjai.
1950 és 1956 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban.
Tagja volt az olimpiai győztes csapatnak Helsinkiben 1952-ben. Ját-
szott 1953-ban Londonban, Anglia válogatottja ellen „az évszázad
mérkőzésén” is. Az 1954-es világbajnokság mind az öt mérkőzésen
játszott, így a híres/hírhedt berni döntőben is, ahol ezüstérmet
szerzett a csapattal.
1964-ben a Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát szakedzői
tagozaton. 1960 és 1972 között edző. 1985 és 1993 között a
komáromi, illetve Komárom–Esztergom megyei Labdarúgó Szövet-
ség elnökhelyettese, 1993–97 között elnök. 1993-tól kezdve az
MLSZ elnökségi tagja volt, az utánpótlás bizottság elnökhelyettese.
2010. május 4. óta a dorogi stadion az ő nevét viseli.
18
18

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 19












































BUZÁNSZKY JENŐ
19
19

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 20





Czibor Zoltán (1929. augusztus 23. – 1997. szeptember 1.)
olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, az Arany -
csapat tagja. Becenevei: „Bolond”, „Rongylábú”, játékosként
balszélső poszton gyors, kiszámíthatatlan és gólerős csatár volt.
1948-ban, a MÁV-nál mozdonyvezetőként dolgozott az akkor
19 esztendős Czibor. Az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya,
Mézes Sándor felfigyelt a rendkívül tehetséges srácra, s meghívta a
BLASZ ellen játszó nyugati csapatba. Mézes egyből tudta, hogy
igazi kincsre lelt benne. Tíz nappal később már ifjúsági válogatott!
Végül az 1948–49-es bajnokság rajtja előtt a Fradihoz került. Ebben
a szezonban állt össze a le gendás Budai–Kocsis–Deák–Mészáros–
Czi bor támadósor. Czibor a szezon összes mérkőzésén pályára
lépett, s fiatal kora ellenére a magyar élvonal legjobb balszélsője
lett. Később – már a Bp. Honvéd csatáraként – 58 gólt szerzett!
A magyar válogatott címeres mezét először 1949. május 8-án a
Magyarország–Ausztria 6:1-es győztes mérkőzésén, utoljára pedig
szintén Ausztria ellen, 1956. október 14-én, a 2:0-ra végződött
mérkőzésen húzta magára. 1956 őszén, a forradalom bukása után
nem tért vissza Magyarországra.
Kubala László a Barcelonában futballozott, ide invitálta Czibort.
A Barcelona négymillió pesetáért le is szerződtette három évre.
Ekkor kezdődött spanyolországi pályafutása. 1959-ben csapata
megsze rezte a spanyol bajnokságot, 1958-ban és 1960-ban meg -
nyerte a Vásárvárosok Kupáját, 1961-ben pedig az Európa-kupa
döntőjében szerepelt. Az akkori lapok szerint a csapat Európa
legjobb csatársorával rendelkezett. Czibor családjával Barcelonában
telepedett le, itt nyitotta meg híres Kék Duna nevű kocsmáját
1990-ben visszatért Magyarországra, Komáromba. 1995-ben
megkapta a a Magyar Olimpiai Bizottság érdemrendjét.
20
20

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 21












































CZIBOR ZOLTÁN
21
21

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 22





Dárdai Pál (1976. március 16. –) hatvanegyszeres magyar váloga-
tott labdarúgó. Visszavonulását megelőzően 14 évig a német Hertha
BSC játékosa volt. 2014-től a magyar labdarúgó-válogatott szövet-
ségi kapitánya. Nős, három fia van: Pál, Márton és Bence.
Pályafutását a Pécsi MSC csapatánál kezdte, 1991-ben debütált
az első osztályban. 1996 tavaszán a fővárosi BVSC-hez igazolt. 1996
és 1997 között az magyar U21-es labdarúgó-válogatottban szerepelt.
1998. augusztus 19-én léphetett pályára a felnőtt válogatottban
barátságos mérkőzésen Szlovénia ellen. Első válogatott gólját har-
madik mérkőzésén az 58. percben szerezte Azerbajdzsán ellen.
Bicskei Bertalan és Gellei Imre alatt kulcs szerepet játszott a nemzeti
csapat középpályáján, Lisztes Krisztiánnal együtt.
2006-ban hét mérkőzésen ő volt a válogatott csapatkapitánya,
ekkor két gólt is szerzett. Köztük van a 2006. május 30-án Anglia
elleni bombagólja az Old Traffordon. Később Várhidi Péter a fia -
talítás szellemében nem számolt a rutinos védekező középpályással,
és így kikerült a válogatott szűk keretéből. Azonban Erwin Koeman
újra számításba vette, nála a válogatott alappillére volt, és továbbra
is a legértékesebb magyar játékosok között tartotta számon.
Utolsó mérkőzését 2010 tavaszán játszotta Oroszország ellen,
de a 2011. március 25-i, Hollandia elleni meccs előtt köszönt el vég -
leg a válogatottól. A tiszteletére egy hatalmas válogatott mezt is
kifeszítettek a Puskás-stadionban.
Még a BVSC-től szerződött át a német Hertha BSC csapatához.
A Hertha magyar légiósaként 297 bajnoki meccsen szerepelt a
berlini együttes színeiben, és beállította a gárda történetének legtöbb
mérkőzését játszó futballistája csúcsát. 2011-ben visszavonult a profi
labdarúgástól, a Hertha BSC második csapatánál, illetve a berlini
utánpótlásban kapott munkát.
22
22

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 23












































DÁRDAI PÁL
23
23

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 24





Détári Lajos (1963. április 24. –)
hatvanegyszeres válogatott , hétszeres világválogatott és egyszeres
Európa-válogatott labdarúgó, edző.
Détári a Bp. Honvéd saját nevelésű játékosa, aki egyike a ma -
gyar labdarúgás utolsó, külföldön is sikeresen szereplő klasszi-
sainak. Játékosként négy országban fordult meg, professzionális
sport pályafutásának legjelentősebb állomáshelyei az Eintracht
Frankfurt és az Olimpiakosz volt. Tizenkilenc csapatnál edzősködve
legnagyobb sikerét Szombathelyen érte el, ahol feljutott a Ha -
ladással a magyar élvonalba.
Kispesten kezdte pályafutását 1980-ban, nem volt még 18 éves,
amikor debütált a Honvédban a Pécsi MSC elleni idegenbeli
mérkőzésen. A következő szezontól már meghatározó tagja volt a
csapatnak, és 1984-ben már a válogatottban is pályára lépett Svájc
ellen. Az 1986-os mexikói világbajnokságon is részt vett, és Kanada
ellen gólt is szerzett. Ezt követően az Eintracht Frankfurtba
szerződött, amellyel megnyerte a DFB-kupát. Ennek ellenére a sze-
zon végén távozott, s 18 millió német márkáért Görög országba
szerződött át.
1990-ben Olaszországba igazolt, ahol a Bologna FC játékosa
lett. Az olasz klubbal az UEFA-kupa negyeddöntőig menetelt, és
Alpok Kupát (Coppa delle Alpi) nyert. Ferencvárosi kitérő után
1994-ben elhagyta Itáliát, Svájcba szerződött. A Neuchâtel csapatá-
val bronzérmet szerzett, és megválasztották az év játékosának. 1999-
ben hazatért, először a BVSC-nél játszott, majd Dunakeszin.
Ezek után azonban, még játékos karrierje befejezése előtt szá-
mos hazai és külföldi csapatnál edzősködött, de ebben a minő -
ségében sehol sem töltötte ki a szerződését. 12 év alatt 19 csapat
kispadján fordult meg!
24
24

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 25












































DÉTÁRI LAJOS
25
25

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 26





Dunai Antal, (született Dujmov Antalként 1943. március 21. – )
olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, sportvezető. A sport-
sajtóban Dunai II. néven szerepelt. Belső csatárként stílusára a gyors,
lendületes és rendkívül gólveszélyes játék volt a jellemző. 1981-ben
fejezte be aktív pályafutását.
Pályafutását a Bajai Bácska csapatában kezdte 1953-ban, majd
1961-ben a Pécsi Dózsához került, s végül 1964-ben az Újpesti
Dózsa csatára lett. Hamar bekerült a kezdőcsapatba. Ebben az évben
tagja volt az olimpiai csapatnak. Első magyar bajnokságát 1969-ben
nyerte meg az Újpesti Dózsával, majd ez 1975-ig sorozatban hétszer
ismétlődött. Emellett a csapattal háromszor vihették haza a Magyar
Népköztársaság Kupáját is (1969, 1970, 1975).
Pályafutása során három alkalommal volt gólkirály (1967, 1968,
1970). 1967-ben ezüstcipőt, 1968-ban bronzcipőt nyert. Az 1968-as
mexikóvárosi olimpián tagja volt az aranyérmet, illetve az 1972-es
müncheni olimpián ezüstérmet szerző magyar válogatottnak.
Még 1978-ban az Újpesti Dózsa edzője lett, majd 1981-ben Spa -
nyolországban kezdett dolgozni. Edzősködött a Jereznél (1981–
1982), a Real Betisnél (1982–1983) és a Castellón csapatánál
(1985–1986). Ezután rövid időre hazatért, és a Zalaegerszegi TE
vezetőedzője lett. 1987-ben visszament Spanyolországba, ahol a
Real Murcia vezetőedzője volt egy szezonban, majd újra visszatért
Zalaegerszegre. 1990 és 1991 között a veszprémi labdarúgócsapat
vezetőedzője volt.
1993-ban a Magyar Labdarúgó-szövetség kinevezte az olimpiai
válogatott szövetségi edzőjévé, a csapatot kijuttatta az atlantai
ötkarikás játékokra, de mindhárom csoportmeccsén vereséget
szenvedett. Közben volt az ÚTE labdarúgó szak osztályának igaz-
gatója, valamint 1997-ig a DVSC vezetőedzője is.
26
26

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 27












































DUNAI II. ANTAL
27
27

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 28





Dzsudzsák Balázs (1986. december 23. –)
válogatott labdarúgó. Háromszor nyert magyar bajnokságot és ma -
gyar szuperkupát a DVSC csapatával, 2009-ben Junior Prima Díjat
kapott, 2010-ben pedig elnyerte az év magyar labdarúgója címet.
2007-ben debütált a válogatottban Görögország ellen. 2008 január-
jától 2011 nyaráig a holland PSV játékosa volt.
Debrecenben született, és Nyírlugoson élt családjával. A közeli
Nyíradony SE-ben kezdte a labdarúgást, ahol bekerült a DVSC fut-
balliskolájának vonzáskörébe. Itt a debreceni Lokinál figyeltek fel
rá, ahol a korosztályos csapatoknál kezdett játszani. 2004-ben be-
hívták a Loki első keretébe. 2005. április 9-én mutatkozott be a ma -
gyar élvonalban, győztes mérkőzésen (DVSC–MTK Budapest 3:0).
Első gólját majdnem egy évre rá 2006. április 1-jén szerezte
(DVTK–DVSC 3:3). Első nemzetközi mérkőzése a Sahtar Donyeck
elleni UEFA kupa selejtező volt. A harmadik szezonban már
meghatározó játékosként számítottak rá, így nagy részt vállalt a
sorozatban harmadik bajnoki címből, és megkapta az év felfedezettje
díjat. 2007-ben a nagyválogatottban is pályára lépett. Számos
külföldi klub érdeklődött ekkor iránta, de még Debrecenben maradt.
2007-ben aztán mégis kétmillió euróval kivásárolta a holland sztár -
klub, a PSV Eindhoven, és ötéves szerződést kötött vele.
Később Oroszországban, az Anzsiban, majd a Dinamo Moszk -
vában folytatta pályafutását.








28
28

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 29












































DZSUDZSÁK BALÁZS
29
29

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 30





Farkas János (1942. március 27. – 1989. szeptember 29.)
olimpiai bajnok magyar labdarúgó.
Pályafutását a László Kórház labdarúgócsapatában kezdte, majd
1959-ben leigazolta a fiatal csatárt a Budapesti Vasas. Gyorsan be -
került a kezdőcsapatba. Tagja volt az 1960-as UEFA-ifjúsági tornán
győztes csapatnak. 1961-ben nyerte első bajnokságát a Vasassal,
majd 1962-ben a csapattal megvédte azt. Bár beválogatták az 1962-
es labdarúgó-világbajnokság magyar keretébe, pályára nem lépett.
Az 1964-es labdarúgó Európa-bajnokságon a magyar válogatot-
tal bronzérmet szerzett. Az 1964-es tokiói olimpián a győztes magyar
válogatott tagja volt, majd 1965-ben és 1966-ban csapatával újra
ma gyar bajnok lett. Az angliai 1966-os labdarúgó-világbajnokságon
is a magyar válogatott tagja. 1968-ban a világválogatott tagjaként
játszott Brazília ellen is.
Az 1966-os magyar labdarúgó-bajnokság gólkirálya volt. 1974-
ben vonult vissza az aktív játéktól a Vasas két másik legendás
játékosával, Mészöly Kálmánnal és Ihász Kálmánnal együtt. Pálya-
futása során 290 élvonalbeli mérkőzésen 169 gólt szerzett, valamint
33 válogatott mérkőzésen szerepelt, ahol 19 gólt rúgott.
Labdarúgó-pályafutásának befejezése után a vendéglátóiparban
helyezkedett el, ahol gebinesként több üzlet vezetője volt. Negyven-
hét éves korában hunyt el szívroham következtében. Halála után a
Vasas utánpótlás emléktornát szervezett tiszteletére.








30
30

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 31












































FARKAS JÁNOS
31
31

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:58 Page 32





Fazekas László (1947. október 15. –)
olimpiai aranyérmes, válogatott labdarúgó, jobbszélső, edző.
Az 1960-as, 70-es évek, sorozatban hétszer bajnoki címet nyert
Újpesti Dózsa csatársorának meghatározó tagja, a második legjobb
európai góllövőnek járó ezüstcipő nyertese 1979–1980-ban. 92
alkalommal szerepelt a válogatottban, 1968-ban Mexikóvárosban
olimpiai aranyérmet nyert a csapattal. Ma Antwerpenben él, és
sportreklámmal foglalkozik. Három felnőtt lánya szintén Belgium-
ban él.
Az Újpesti Dózsa ifjúsági csapatában kezdte labdarúgó pálya-
futását. 18 évesen került az első csapathoz, és másfél évtized alatt
408 bajnoki mérkőzésen 210 góllal járult hozzá a sikerekhez. A csa -
pattal kilenc baj noki címet nyert, egyszer megszakítás nélkül hét
alkalommal. Kétévente háromszor lett gólkirály utolsó újpesti
idényeiben (1976-ban, 1978-ban és 1980-ban). A legutolsó alkalom-
mal el nyerte az európai ezüstcipőt is.
Fazekas László Bálint László után, a második olyan ma gyar
játékos volt, aki a II. világháború után engedéllyel mehetett Nyugat -
ra játszani. Négy éven át a belga Royal Antwerpen csatára volt. Itt
minden idők három legjobb antwerpeni játékosa közt tartják ma is
számon. Az aktív labdarúgást a St. Truiden csapatában fejezte be
1985-ben.
Itthon nem, csak külföldön – Belgiumban – dolgozott edzőként
is pályafutása során. Neve többször felmerült az Újpest és a váloga-
tott élén, de komoly ajánlattal sohasem keresték meg. Az igaz, hogy
1994 és 1995 között a válogatott pályaedzője volt, Mészöly mellett.
Vele először együtt játszott a válogatottban, majd Mészöly Kálmán
első szövetségi kapitánysága idején még mindig tagja volt a váloga-
tott keretnek.
32
32

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 33












































FAZEKAS LÁSZLÓ
33
33

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 34





Göröcs János (1939. május 8. –) válogatott labdarúgó, csatár, edző.
1956-ban mutatkozott be a Vasas Izzó NB II-es csapatában. Innen
18 évesen került az Újpesti Dózsa csapatához, amelyhez 15 évig
hű maradt. Az Újpesttel ötszörös magyar bajnok és kétszeres
kupagyőztes. Az 1961–1962-es KEK kiírásban a sorozat gólkirálya
lett, csapata az elődöntőig jutott. Az 1968–1969-es VVK szezonban,
csak a döntőben a Newcastle United-del szemben maradtak alul.
1972 és 1974 között Tatabányán játszott, és két Közép-európai
Kupa-győzelem volt a legnagyobb eredménye.
1957-ben tagja volt a spanyolországi UEFA-tornán szereplő
ifjúsági válogatottnak. A magyar válogatottban 1958 és 1970 között
62 alkalommal szerepelt, és 19 gólt szerzett. 1960-ban a római
olimpián a bronzérmes csapat tagja (egyébként kilencszeres olimpiai
válogatott). 1962-ben a chilei világbajnokságon ötödik helyezést ért
el a válogatottal. 1964-ben a spanyolországi Európa-bajnokságon
egy bajnoki mérkőzésen szerzett sérülés miatt nem tudott részt
venni.
1974-ben kezdte edzői pályafutását. Először Újpesten az ifjúsági
csapat edzője, majd 1976-től évekig Kuvaitban dolgozott utánpótlás-
edzőként. 1985 és 1988 között az Újpesti Dózsa vezetőedzője.
Az 1986–1987-es idényben másodikok és MNK győztesek, a
következőben harmadikok voltak. Összesen 93 mérkőzésen irá -
nyította a lila-fehéreket. A kilencvenes évek elején Iránban dol -
gozott.







34
34

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 35












































GÖRÖCS JÁNOS
35
35

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 36





Grosics Gyula (1926. február 4. – 2014. június 13.), a Nemzet
Sportolója címmel kitüntetett labdarúgó, kapus, az Aranycsapat
hálóőre. A sportsajtóban elterjedt beceneve „Fekete párduc” volt.
Tizenhárom évesen a Dorogi AC csapatában kezdte sportpálya-
futását, amely meglehetősen érdekes körülmények között indult.
A dorogi futballcsapat 1940-ben, az éppen soron következő idegen-
beli bajnoki mérkőzésre igyekezett elindulni, amikor kiderült, hogy
a csapat kapusát behívták katonának. Helyette ugrott be – sikerrel –
a fiatal, ismeretlen Grosics.
Ezután 1943 és 1947 között a Dorogi AC játékosa lett. Csapa -
tával 1944-ben imponáló eredménnyel nyerték meg a bajnokságot
a Nemzeti bajnokság harmadik vonalában. Ugyanebben az évben a
Magyar Kupában elődöntősek lettek, 1945-ben pedig bejutottak az
NB I-be. Az 1945–1946-os évadban újonc létükre a 12. helyen
végeztek az eredetileg huszonnyolcas mezőnyben.
1947-től a MATEOSZ, illetve Teherfuvar kapuját védte. 1950-
ben került a kor sztárcsapatához, a Budapesti Honvédhoz, amely
akkoriban az Aranycsapat legendás játékosainak a gyűjtőhelye volt.
Az 1952-es helsinki olimpián a győztes magyar válogatott tagja.
Három világbajnokságon (1954, 1958, 1962) is szerepelt a kifutá-
sairól híres kapuvédő. Háromszoros magyar bajnok volt, 390 baj -
noki mérkőzésen lépett pályára. 1947 és 1962 között 86 alkalommal
volt a válogatott kapusa. Részese az évszázad mérkő zésének
nevezett 6:3-as londoni diadalnak. Később az 1954-es berni világ-
bajnoki döntő ezüstérmese lett. Sokszor kapusként ő irányította a
védelmet és szinte az egész csapatot.
Később edzőként dolgozott Tatabányán, Salgótarjánban, a KSI-
nél és Kuvaitban is. Másfél évtizedig, nyugdíjba vonulásáig a Volán
Sport Club elnöke volt.
36
36

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 37












































GROSICS GYULA
37
37

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 38





Hidegkuti Nándor, becenevén „Öreg” (1922. március 3. – 2002.
február 14.) világhírű labdarúgó, az Aranycsapat híres csatára.
Olimpiai bajnok 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes 1954-ben. 69
válogatott mérkőzésen 39 gólt szerzett. A londoni 6:3-as mérkőzésen
mesterhármast lőtt. Edzőként a Fiorentinával Kupagyőztesek
Európa-kupája győztes 1961-ben. Ma az MTK Budapest FC
Hungária körúti otthonát Hidegkuti Nándor Stadionnak nevezik.
1922-ben született Óbudán, polgári családban, Hidegkuthy Nán-
dor néven. Édesapja vitézi címet kapott első világháborús hős,
díszpolgár volt, édesanyja pedig gyárigazgató. Óbudai gyerekként
a focit a Margit Kórház melletti, Bécsi út feletti grundokon, rongy-
labdával kezdte. 16 évesen bekerült az UFC felnőtt csapatába, és 17
évesen már a szomszédos NB II-es Gázművek csapatához hívták,
pár évvel később pedig a XIII. kerületi Elektromos mezében játszott.
Ezek után 1947-ben, 27 évesen került az MTK-hoz. Az MTK
játékosaként három bajnoki címet nyert, hatszor lettek másodikok.
Igazi szerepkörét a válogatottban 1952-ben találta meg Sebes
Gusztáv szövetségi kapitány, amikor már 30 éves elmúlt. Feled-
hetetlen „az évszázad mérkőzésén”, a londoni 6:3-as találkozón rú-
gott három csodálatos gólja – ez volt pályafutásának a csúcspontja.
Kimagasló teljesítményét mutatja, hogy e mérkőzésen lőtt még egy
szabályos gólt, 1:0-nál, amit a bíró lesnek minősítve nem adott meg.
Edzőként is sikeres, a Fiorentinával megnyerte az olasz kupát és
a KEK-et, a Győrrel magyar bajnok lett, a Kairó Nationallel ötszörös
egyiptomi bajnok. 1980-ban hazajött Magyarországra, s bár Győrbe
és az MTK-ba is hívták, kijelentette: Többé nem edzősködöm!




38
38

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 39












































HIDEGKUTI NÁNDOR
39
39

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 40





Illés Béla (1968. április 27. –) magyar válogatott labdarúgó. 540
magyar élvonalbeli találkozón játszott, ezeken 215 gólt szer zett.
18 éves koráig Sárváron élt, az NB III-ban játszott, utána az NB
I-be, a Haladáshoz került. Hat évet játszott Szombathelyen, de
később mégis a Honvéddal lett bajnok, gólkirály, az év játékosa.
A hároméves vörös-fekete időszak után az MTK-ban töltött tizen-
egy sikeres szezont.
Az aktív játéktól 2004-ben vonult vissza. 2007-ben korábbi lab-
darúgótársaival, Halmai Gáborral, Csertői Auréllal, Kuttor Attilával,
egy civillel – Kóbor Lászlóval – és az Önkormányzattal közösen
megalapította a nevét viselő és Haladás FC-hez kötődő szombathelyi
Illés Béla Football Akadémiát, ahol a fiatal labdarúgókat képezik.

Eredményei klubcsapatokkal:
Kispest Honvéd:
Magyar bajnok: 1993.
Magyar bajnoki ezüstérmes:1994.
Magyar Kupa ezüstérmes:1994.
MTK Hungária:
Magyar bajnok: 1997, 1999, 2003.
Magyar bajnoki ezüstérmes: 2000.
Magyar Kupa-győztes: 1997, 1998, 2000.
Magyar Szuperkupa-győztes.

Egyéni:
Magyar gólkirály: 1994, 1997, 1999.
A 90'-es évek legjobb magyar labdarúgója (a HLSZ szavazásán).

40
40

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 41












































ILLÉS BÉLA
41
41

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 42





Illovszky Rudolf (1922. február 21. – 2008. szeptember 23.)
balszélső labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt
szövetségi kapitánya.
1933-ban kezdte el a labdarúgást az MTK-ban, majd 1941-ben
leigazolta a Budapesti Vasas, ahol visszavonulásáig futballozott. 270
élvonalbeli mérkőzésen szerepelt, ezeken 87 gólt lőtt. Pályafutása
során, bár többször volt kerettag, 1945-től összesen csak három al-
kalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban (a kor nagy
labdarúgói mellett nem fért be többször). Stílusát a balszélsőkre
jellemző gyorsaság fémjelezte. 1955-ben vonult vissza az aktív
pályafutástól.
Már játékosként is elvállalta a Vasas serdülő és utánpótlás csa -
patainak edzését, szakedzői oklevelet 1957-ben szerzett. 1957-ben
lett először a Budapesti Vasas vezetőedzője, amikor elődjét, Baróti
Lajost kinevezték szövetségi kapitánnyá. Ezután a csapat Illovszky
vezetésével történetének legsikeresebb időszakát élte át.
1963-ban korábbi edzője, Baróti Lajos akkori szövetségi ka -
pitány magához hívta a magyar labdarúgó-válogatotthoz pálya -
edzőnek. 1966-ban kinevezték a magyar válogatott szövetségi
kapitányává, de egy év után lemondott, és ismét átvette a Vasas
irányítását. 1970-ben került először külföldre, Görögországba. 1971-
ben újra kinevezték szövetségi kapitánnyá. 1972-ben a nyári
olimpiai játékok labdarúgó-tornáján a válogatottal ezüstérmet
szerzett. Ezután Ausztriában, az Admira Wacker csapatának edzője
volt egy ideig. Majd 1983-ban a Vasas utánpótlás szakágának igaz-
gatója lett, 1984-től pedig az első csapat edzője volt. Edzői stílusára
a feltétlen odaadás a labdarúgás és a csapat iránt, a szakmai és tak-
tikai precizitás volt a jellemző. Tiszteletére az ő nevét vette fel a
Vasas Fáy utcai stadionja.
42
42

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 43












































ILLOVSZKY RUDOLF
43
43

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 44





Kocsis Sándor, beceneve Kocka (1929. szeptember 21. – 1979.
július 22.) válogatott labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára.
A World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100
legnagyszerűbb labdarúgó-játékosa közé sorolta.
Már tizenhét évesen a Ferencvárosi TC első csapatának a csatára
volt. 1950-ben a Budapesti Honvédhez küldték, ahol már Bozsik
József és Puskás Ferenc is játszott. Az 1952-es nyári olimpián
Helsinkiben olimpiai aranyérmet nyert a magyar válogatottal.
A válogatottban 68 alkalommal 75 gól ért el (1,103 átlag), ami
mostanáig csúcsteljesítmény! Kocsis játszott 1953. november 25-én
a Wembleyben, amikor kilencven év óta először vereséget
szenvedett ott honában az angol labdarúgó-válogatott. Az 1954-es
labdarúgó-világbajnokságon Svájcban 11 gólt rúgott, ezzel ott
gólkirály lett.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése idején
külföldön volt, és onnan nem tért haza. Előbb Svájcban, a Young
Fellows Zürich, azután 1958 és 1966 között az FC Barcelona
játékosa volt. Ezután sajnos nehéz, halálfélelemmel súlyosbított
betegsége lett (leukémiát és g yomorrákot diagnosztizáltak nála).
Élete utolsó napján tisztázatlan körülmények között kizuhant – nem
tudni ki ugrott vagy kiesett – egy barcelonai kórház negyedik
emeletéről, néhány hónappal ötvenedik születésnapja előtt.
Hamvait 2012-ben hazahozták. A budapesti Szent István-bazi-
lika kriptájában történő ünnepélyes újratemetését az Aranycsapat
Alapítvány elnöke, Kű Lajos szervezte meg. 2012. szeptember 21-
én, születésének 83. évfordulóján gyászszertartás keretében he -
lyezték földi maradványait örök nyugalomra.



44
44

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 45












































KOCSIS SÁNDOR
45
45

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 46





Kubala László (1927. június 10. – 2002. május 17.) kiemelkedő
képességű labdarúgó, aki játszott mind a magyar, mind a cseh -
szlovák és még a spanyol válogatottban is. Kubala édesapja, Kubala
Kurjas Pál szlovák származású volt. Apai nagyapja a Turóc vár -
megyei Nagyturányból származott. Édesanyja, Stecz Anna lengyel,
szlovák és magyar gyökerekkel rendelkezett. Kubala önmagát világ-
polgárnak tartotta.
Első csapata a Ganz TE volt, ahol 14–16 évesek között rúgta a
labdát, már 11 évesen. 18 éves korában leigazolta a Ferencváros
csapata. Itt találkozott Kocsis Sándorral, akivel pályafutása során
később játszott még egy csapatban, az FC Barcelona-ban.
A következő években még focizott az FTC-ben is, de aztán a
Vasas vezetőinek kedvezőbb ajánlata átcsábította a piros-kékekhez.
Amikor 1949-ben a kommunisták átvették a hatalmat, Kubala
lefizetett néhány csempészt, hogy vigyék őt Olaszországba. Ezért a
lépéséért az MLSZ a FIFA-nál két és fél évre eltiltatta. Ott élő mag-
yarokból csapatot szervezett, Hungária néven. Egy Espanyol elleni
mérkő -zés alatt az FC Barcelona megfigyelői kiszemelték Kubalát,
és szerződést ajánlottak neki. Ezt 1950. június 15-én írta alá, amel-
lyel Barcelona-játékos lett (1963-ig). Ez alatt az idő alatt 19 alka-
lommal játszott a spanyol válogatottban. A Barcelona elhagyása után
játékosmenedzser lett az Espanyolnál, az FC Zürichnél és a Toronto
Falconsnál. 1968-ban vonult vissza. Edzőséget vállalt több spanyol
klubnál, Szaúd-Arábiában, és a paraguayi válogatottnál is. 11 éven
keresztül irányította a spanyol labdarúgó-válogatottat, 68 mér -
kőzésen 31 győzelem, 21 döntetlen, 16 vereség és 98–59-es
gólkülönbség a mérlege. Kijuttatta a hispán nemzeti csapatot az
1978-as vb-re, az 1980-as eb-re és, olimpiai aranyérmet szerzett
velük 1992-ben. 2002-ben hunyt el Barcelonában.
46
46

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 47












































KUBALA LÁSZLÓ
47
47

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 48





Lantos Mihály (született Liendenmayer Mihály, 1928. szeptember
29. – 1989. december 31.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüst -
érmes labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő hátvédje. 53
válogatott mérkőzésen játszott, öt gólt rúgott. Érdekesség, hogy
unokája Ködmön Kinga is élvonalbeli labdarúgó.
Már 12 évesen igazolt játékos volt. Játszott a londoni „évszázad
mérkőzésén”, tagja volt a helsinki olimpiai bajnok csapatnak, és ját-
szott a berni világbajnoki döntőben is. A Budapesti Bástyával, a
Vörös Lobogóval, illetve az MTK-val háromszor nyert magyar baj -
noki címet, és megnyerte a Közép-európai Kupát is. Edzőként 272
elsőosztálybeli találkozón ült a kispadon.
Sírja Budapesten az Új köztemetőben van. Emlékére az MTK
Csömöri úti sporttelepét 2009 májusában Lantos Mihály Sportcent -
rumnak nevezték el. 2010-ben a FourFourTwo labdarúgó-magazin
minden idők legjobb magyar labdarúgói között a 48. helyre sorolta.




















48
48

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 49












































LANTOS MIHÁLY
49
49

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 50





Lóránt Gyula (született Lipovics Gyula, 1923. február 6. – 1981.
május 31.) labdarúgó, edző, az Aranycsapat keménységéről ismert
középhátvédje. 2010-ben a FourFourTwo labdarúgó-magazin min-
den idők legjobb magyar labdarúgói között a 37. helyre sorolta.
Kőszegen 1940-ben, 16 évesen, a líceum második osz tályába
kerülve kezdett játszani a Kőszegi Sport Egylet első csapatában.
Parádés játéka miatt felfigyeltek rá, és be került az ifjúsági váloga-
tottba. 1940. december 8-án Splitben 5:3-ra verték Horvátország
ifjúsági válogatottját. 1941-ben átigazolt a Szombathelyi FC-be, a
3. osztályban itt kezdett futballozni. Ezután a sikeres SZFC 1942-
ben már az NB II. első helyén kezdte a Zrínyi csoport tavaszi for-
dulóját, majd baj nokként jobb gólaránnyal felkerült az NB I-be. Itt
a második helyen végeztek, ez volt fennállásuk legszebb eredménye.
Érettségi után Lóránt 1943. július 31-én lett a Nagyváradi AC igazolt
játékosa. 1943. november 21-én lőtte élete első NB I-es gólját 20
méterről a Gamma válogatott kapusának a hálójába. 1944. június 4-
én már 5 gólt rúgott a BSZKRT csapatának, ezen a meccsen 9:2-re
nyertek és baj nokok lettek. A Nemzeti Vasasban 1944. október 13-
án lépett először pályára. Itt az öt nagyváradi játékossal megerősített
Vasas a Csepel ellen 5:2-re nyert.
Később már a Honvéd játékosaként, 37 mérkőzésen játszott
a magyar válogatottban, az Aranycsapat középhátvédjeként.
A Helsinki olimpián olimpiai bajnok lett a válogatottal. Szerepelt az
évszázad londoni mérkőzésén, és az 1954-es berni világbajnokság
döntőjében is.
Játékos-pályafutása után sikeres edző volt, több élvonalbeli
német csapat (például a Bayern München) edzőjeként is tevé -
kenykedett, 1976-ban pedig görög bajnoki címet szerzett a PAOK
Szaloniki csapatával.
50
50