képsorfoci_Layout 1

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 51











































LÓRÁNT GYULA

51
51

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 52





Mészöly Kálmán (Budapest, 1941. július 16. –) hatvanegy -
szeres válogatott labdarúgó, edző. A magyar labdarúgó-válogatott
volt szövetségi kapitánya.
11 évesen kezdte a labdarúgást a III. Kerületi TTVE csapatában.
1959-ben igazolta le a Vasas, amihez egész játékos pályafutása alatt
hű maradt. Angyalföldön hamar meghatározó tagja lett a csapatnak,
ahol négy bajnoki cím mellett három KK győzelmet értek el. 1972-
ben hagyta abba az aktív labdarúgást.
1961 és 1971 között 61 alkalommal szerepelt a válogatottban és
6 gólt szerzett, ebből négyet tizenegyesből. Két világbajnokságon
vett részt. Az 1962-es chilei világbajnokságon ötödik helyezést, az
1966-os angliai világbajnokságon hatodik helyezést ért el a csapat-
tal. Itt tagja volt a csoportmérkőzések során a kétszeres világ bajnok
Brazíliát 3:1-re legyőző csapatnak. A harmadik gólt ő sze rezte
tizenegyesből!
1976-ban szerezte meg a labdarúgó-szakedzői diplomáját, és
ekkor szerződtette le az élvonalbeli Békéscsaba vezetőedzőnek. Két
idény után már anyaegyesülete, a Vasas vezető edzője lett, ahol is
az 1979–80-as idényben harmadik lett a csapattal a bajnokságban.
1980 és 1983 között a válogatott szövetségi kapitánya volt 31
mérkőzésen át. 1981-ben csoport elsőként sikerült kijutnia a csa -
pattal a spanyolországi világbajnokságra.
Ezután egy idényre visszatért a Vasashoz, majd Törökországban
vállalt munkát. Először a török válogatott szövetségi kapitánya lett,
majd a Fenerbahçe SK, illetve az Altay Izmir vezetőedzője volt.
1990 és 1991 között második, majd 1994-ben harmadik al -
kalommal lett a magyar válogatott szövetségi kapitánya. 18 mér -
kőzésen át vezette a nemzeti csapatot, mégsem sikerült kijutnia a
svédországi Eu ró pa -bajnokságra a csapattal.
52

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 53












































MÉSZÖLY KÁLMÁN
53

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 17:59 Page 54





Nyilasi Tibor (1955. január 18. –) labdarúgó, támadó középpályás,
edző. A Ferencváros és az Austria Wien játékosa volt. Kétszeres
magyar és háromszoros osztrák bajnok. 1981-ben az év labdarúgója
Magyarországon, magyar gólkirály és ezüstcipő‑nyertes, 1984-ben
osztrák gólkirály volt. 70 alkalommal szerepelt a válogatottban, és
32 gólt szerzett. Két világbajnokságon vett részt (1978, 1982). 1981-
ben Európa‑válogatott volt Csehszlovákia ellen. Edzőként a Fe -
rencvárossal egyszeres magyar bajnok volt.
Nyilasi Budán, a Vízivárosban nőtt fel, ott és a környékbeli
grundokon kezdett focizni. 1965-ben édesapja vitte el a Margit-
szigeti Úttörő Stadionba, innentől heti két edzéssel megkezdte a
rendszeres sportolást. 1966. február 23-án megkapta élete első
játékosigazolását, majd 1970-ben Kertész János, a Ferencváros
ifjúsági csapa tának akkori edzője a zöld-fehérekhez hívta. Ezekben
az időkben egy-egy mérkőzésen már az első csapatban is szerepelt.
Első bajnoki mérkőzése 1973. május 19-én a Népstadionban volt a
Komló ellen (1:0). Két bajnoki cím, valamint három Magyar Kupa-
győzelem megszerzése után 30 találattal 1981-ben ő lett a bajnokság
gólkirálya, s ő kapta ebben az esztendőben az európai ezüstcipőt is.
Összesen 243 magyar bajnoki mérkőzésen 130 gólt lőtt.
A nemzetközi sikereknek köszönhetően 1983-ban szerződést
ajánlott neki az Austria Wien együttese. Itt zsinórban három bajnoki
címet szerzett a csapattal (1983–86 között).
A Fradi legendás játékosa edzőként is jeleskedett. Két idő -
szakban irányította a zöld-fehéreket (1990 – 1994 és 1997–1998).
Nyilasi tapasztalatával és szaktudásával 1999-től a Sport TV
szakkommentátora lett. 2002 és 2007 között a Magyar Labdarúgó-
szövetség utánpótlásért felelős szakfelügyelője volt. 2013 január-
jában tagja lett az UEFA futballbizottságának.
54

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 55












































NYILASI TIBOR
55

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 56





Orth György (1901. április 30. – 1962. január 11.) kora egyik
legkiválóbb magyar labdarúgója, később külföldön tevékenykedett
neves labdarúgó-edzőként.
Kitűnő fizikai adottságai kifogástalan technikai felkészültséggel,
magas fokú játékintelligenciával és taktikai érzékkel párosultak.
Kiismerhetetlenül cselezett, okosan hozta játékba társait, ő maga
fejjel és lábbal egyaránt veszélyes volt a kapura. Sokoldalúsága
egyedülálló volt, szinte minden poszton kitűnően teljesített.
A válogatottban többnyire irányító szerepkörben, középcsatárként
és közép fedezetként játszott, de hátvédként, szükség esetén még ka-
pusként is helytállt.
A Vasas ifjúsági csapatában kezdte a labdarúgást, majd az MTK
középcsatára lett. 1917. november 4-én volt első alkalommal válo -
gatott. Miután 1925 őszén Bécsben súlyosan megsérült, csak az
1926 – 27. évi profi bajnokságban játszhatott újra a Hungária FC
színeiben. Az MTK csapatában 1918–1925 között 8 bajnoki aranyat
nyert, és háromszor volt gólkirály (1920–1922).
1917 és 1927 között 32 alkalommal szerepelt a válogatottban,
és 13 gólt szerzett.
Aktív labdarúgó-pályafutása után Olaszországban, Német -
országban, Franciaországban, Mexikóban, Chilében, Argentínában,
Peruban, Kolumbiában és Portugáliában volt edző.
A chilei labdarúgó-válogatottnak három alkalommal 1930–
1932, 1942–1944 és 1948–1949 között volt szövetségi kapitánya.
Uruguayban az 1930-as labdarúgó-világbajnokságon az 5. helyezett
Chile szakmai irányítója. Legyőzték Mexikót és Franciaországot
kapott gól nélkül. Az Argentína elleni 3:1-es vereségük a második
helyet jelentette a csoportjukban, ez azonban nem jelentett tovább-
jutást érő pozíciót.
56

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 57












































ORTH GYÖRGY
57

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 58





Páncsics Miklós ( 1944. február 4. – 2007. augusztus 7.) olimpiai
bajnok labdarúgó, hátvéd, sportvezető.
1960-tól a Ferencváros labdarúgója. 1963-ban mutatkozik be az
első osztályban. Háromszoros magyar bajnok, egyszeres Magyar
Kupa győztes. 1965-ben VVK (UEFA-kupa) győztes. 1972. április
15-én az Újpesti Dózsa elleni 2:0-ás győzelemmel végződő
mérkőzésen mutatott teljesítményéért elsőként kapott 10-es osz -
tályzatot a Népsporttól. 1974 és 1977 között a Bp. Honvéd lab-
darúgója, de csak 25 mérkőzésen szerepel. 1981-ben az Építők
SC-ben fejezi be az aktív sportot.
A magyar válogatottban 1967 és 1973 között 37 alkalommal
szerepelt. 1968-as mexikói olimpia bajnoka, 1972-ben a müncheni
olimpián ezüstérmes. Az olimpiai válogatottban 11 alkalommal
szerepelt. 1972-ben a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokság 4.
helyezettje.
1981 és 1986 között az MLSZ munkatársa. 1982-ig főtit -
kárhelyettes, utána főtitkár 1984-ig. 1986-ban a mexikói világ -
bajnokság után távozik a szövetségből, a labdarúgásból és az
országból is. A Hungarocamion fiumei kirendeltségén dolgozik négy
éven át. A délszláv háború kitörése idején tér haza. 1988-ban a ma -
gyar terem-labdarúgó-válogatott menedzsere volt. 1995-től a Sopron
másodosztályú csapatának szakmai vezetője. 1997-től 2000-ig az
FTC menedzser igazgatója.








58

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 59












































PÁNCSICS MIKLÓS
59

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 60





Puskás Ferenc ( 1927. április 1. – 2006. november 17.), a Nemzet
Sportolója címmel kitüntetett olimpiai arany és világbajnoki
ezüstérmes labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, közismert
becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho.
1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya
és a Budapesti Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az 1956-os
forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt,
ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. Később Spa -
nyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid legendás
játékosa lett. 39 évesen hagyott fel játékosi pályafutásával, és utána
futballedzőként tevékenykedett. 1991-ben visszaköltözött Ma -
gyarországra , ahol 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi
igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a labdarúgó-váloga-
tott szövetségi kapitánya volt.
2000-től kezdődően Alzheimer-kórral és más betegségekkel
küszködött. 2006. november 17-én hunyt el. Puskást minden idők
legjobb magyar futballjátékosának tekintik, amellett, hogy Ma -
gyarországon és Spanyolországban máig is köztiszteletnek örvend,
a sportág számos nagy alakja, például Cruyff, Beckenbauer vagy
Di Stéfano is nagyra becsülte. Játékát robbanékonyság, tökéletes
labdakezelés, kiismerhetetlen cselek, szellemes megoldások, cen-
timéterre pontos átadások, villámgyors helyzetfelismerés és briliáns
lövőkészség jellemezte. Harmincéves kora után is képes volt a
megújulásra, és a közönséget régi játékával, sőt néha annál is jobbal
lepte meg. Ismert volt erős és pontos ballábas lövéseiről.
Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosá-
nak tekinti. 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak
névsorát tartalmazó FIFA 100-as listájára.

60

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 61












































PUSKÁS FERENC
61

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 62





Sándor Károly, Csikar (928. november 26. – 2014. szeptember 10.)
labdarúgó, jobbszélső. Kiváló szélső csatár volt. Gyors felfutásairól
és éles szögből elért góljairól volt híres. Az Aranycsapat idején
Budai volt a riválisa a poszton. Ám Sebes Gusztáv a Honvéd
szélsőjét favorizálta, aki kiválóan összeszokott Kocsissal. Így
lemaradt az 1952-es olimpiai aranyról, nem játszott az évszázad
mérkőzésén, csak csere volt, és az 1954-es világbajnokságra sem
nevezték, bár kiutazott a csapattal. Becenevét saját bevallása szerint
onnan kapta, hogy nem volt olyan labda, amit ne próbált volna
megszerezni, kicsikarni.
Szülővárosában a Móravárosi Kinizsiben kezdett focizni. 1947-
ben szerződtette az MTK, amelyhez egész pályafutása alatt hű
maradt. (A kék-fehér klub 1949 és 1956 között háromszor vált nevet:
Textilles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó). Háromszoros bajnok a
csapattal, amely az ötvenes években a Honvéddal a kor két legjobb
csapata volt. 1964-ben fejezte be pályafutását, amikor az MTK a
KEK döntőben a megismételt, második mérkőzésen maradt alul a
portugál Sportinggal szemben. 379 bajnoki mérkőzésen összesen
182 gólt ért el. 1955 és 1964 között 21 nemzetközi mérkőzésen
szerepelt, és 11 egyszer volt eredményes.
1949 és 1964 között 75 alkalommal szerepelt a nemzeti
tizenegyben, és 27 gólt szerzett. Az ötvenes évek elején többnyire
tartalék volt. 1957-től a válogatott csapatkapitánya szerepét
Puskástól vette át. Részt vett az 1958-as svédországi és az 1962-es
chilei világbajnokságon. Utóbbin a legjobb nyolc között estek ki a
későbbi döntős Csehszlovákia ellen, így a csapat 5. lett. Pályafutása
utolsó évében még részt vett az Eb-selejtezőkön (akkor: Nemzetek
Európa Kupája), de a spanyolországi négyes döntőn már nem lépett
pályára.
62

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 63












































SÁNDOR KÁROLY
63

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 64





Sárosi György (1912. szeptember 16. – 1993. június 20.) válogatott
labdarúgó, Olasz országban tevékenykedő edző. Eredeti neve Ste-
fanicsics, ismert még Sárosi I.-ként, de a rajongók Sárosi doktorként
emlegették. A World Soccer Magazine 1999-ben a 20. század 100
legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta. A magyar lab-
darúgás legnagyobb egyéniségeinek egyike, az 1938-as világbajnok-
ságon ezüstérmet szerző csapat kapitánya.
,,Gyurka” – mindenki így becézte – a Ferencváros saját nevelésű
játékosának számít. 20 évesen már karmesterként irányította klub -
csapatát, majd a válogatottban is kulcsember lett. Kitűnő fizikai
adottságai magasfokú technikai és taktikai felkészültséggel és játék-
intelligenciával párosultak. Irányítókészségét, helyzetfelismerését
mind védekezésben, mind támadásban érvényesítette. Ferencvárosi
csatárként és középfedezetként, 1931–1943 között 61 mérkőzésen
volt válogatott, és 42 gólt lőtt.
Két világbajnokságon szerepelt, 1934-ben és 1938-ban, utóbbin
ezüstérmet szerzett a magyar válogatott. Sárosi valamennyi
mérkőzésen szerzett gólt, összesen ötöt, ezzel csapattársa, Zsengellér
Gyula és az aranyérmes olaszok csatárja, Silvio Piola társaságában
holtversenyben a góllövőlistán is a második helyen végzett.
A Ferencvárossal 5 bajnoki aranyérmet nyert 1932 és 1941
között. Ugyancsak ötszörös Magyar Kupa-győztes. Háromszor volt
gólkirály:1936-ban, 1940-ben és 1941-ben. A válogatottban egy
mérkőzésen elért gólcsúcsot ma is Sárosi tartja, ugyanis 1937-ben a
Csehszlovákia elleni találkozón (8:3) 7 gólt rúgott a világhírű kapus,
Plánička hálójába.
1948-ban Olaszországba szerződött. Később is Itáliában élt és
tevékenykedett, felnőtt edzői tevékenysége mellett fiatal tehetségek
tucajait indította el labdarúgó pályájukon.
64

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 65












































SÁROSI GYÖRGY
65

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 66





Schlosser Imre (1889. október 11. – 1959. július 18.) válogatott lab-
darúgó, edző. Korának legnagyobb futballcsillaga, a magyar lab-
darúgás első Európa-szerte elismert klasszisa. Tizenháromszoros
magyar bajnok, és hétszeres bajnoki gólkirály. Mindkettő a mai
napig magyar csúcs! Legendásan görbe lábú játékos volt.
Schlosser mindkét bátyja az FTC tagja volt, és ők hívták fel
Malaky Mihály figyelmét testvérükre, aki 1905-ben leszerződtette
őt. Az első csapatban 17 évesen mutatkozott be. Schlosser 1915-ig
nyolc idényt játszott a Fradiban, ebből hatszor bajnokok lettek,
illetve zsinórban hatszor gólkirály is lett. Miután a vezetőséggel
összekülönbözött, a nagy rivális MTK-hoz szerződött.
1916 őszén, az I. világháború idején újraindult a nemzeti baj -
nokság. Schlosser ismét hat szezonban játszott a Hungária körúton,
és mindannyiszor bajnokok lettek (a legelső idényben hetedszer is
gólkirály lett).
1923-ban először a svéd FC Kamraterna (Norrköping) csapa -
tánál vállalt edzői állást. Ezt követően egy idényt a lengyel Wisla
Kraków-nál trénerkedett, szerény eredménnyel. 1925–1926-ban a
bécsi Wiener AC játékos-edzője lett.
1926 őszén visszatért az Üllői útra, és bajnokcsapat tagjaként
búcsúzott. Visszavonulása után különböző csapatokban néhány
mérkőzés erejéig többször visszatért a focihoz.
1906 őszén 17 évesen lett a válogatott tagja. Az akkori szövet-
ségi kapitány, Hajós Alfréd hívta meg a keretbe. 1927-ig 68 alka-
lommal szerepelt a nemzeti tizenegyben, és 59 gólt szerzett. Szintén
rekord, hogy válogatott pályafutása 21 évet ölel fel.
1955. október 16-án, a 100. magyar–osztrák mérkőzésen az ő
vezetésével vonultak ki a csapatok, és a kezdőrúgást is ő végezte el
a Népstadionban, 104 000 néző előtt.
66

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 67












































SCHLOSSER IMRE
67

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 68





Szűcs Lajos (1943. december 10. –) olimpiai bajnok labdarúgó,
balfedezet, beállós, középpályás. 1968-ban és 1971-ben az év lab-
darúgója: 1968-ban egyszeres világválogatott. Felesége Pécsi Ildikó
Kossuth-díjas színművésznő.
Az Újpesti Dózsa ifjúsági csapatában kezdte pályafutását, majd
Dorogon lett első osztályú játékos. 1966 és 1969 között a Fe -
rencváros labdarúgója volt. Itt kétszeres magyar bajnok és VVK
(UEFA-kupa) döntős. 1971-ben nagy meglepetésre Kispestre, a
Honvédhoz igazolt. A Honvédnál hat idényt töltött el. 1977-ben 34
évesen a másodosztályú Bp. Vasas Izzóhoz szerződött, és a csapattal
kiharcolta az NB I-es szereplést. 1980-ban itt fejezte be az aktív
sportot, de még 1982-ben egy rövid ideig a hévízi csapatban játszott.
Az első osztályban összesen 377 bajnoki mérkőzésen 30 gólt
szerzett.
A magyar válogatottban 1967 és 1973 között 37 alkalommal
szerepelt, és két gólt szerzett. 1968-as mexikói olimpia bajnoka,
1972-ben a müncheni olimpián ezüstérmes. Az olimpia válogatott -
ban 11 alkalommal szerepelt, és 4 gólt ért el. 1972-ben a belgiumi
labdarúgó Európa-bajnokság 4. helyezettje. 1968-ban a világváloga-
tott tagja Brazília ellen Rio de Janeiroban Novák Dezsővel, Albert
Flóriánnal és Farkas Jánossal együtt. Ugyanebben az évben az
Aranylabda-szavazáson 17. helyezett.
1981-ben szerzett edzői oklevelet a Testnevelési Főiskolán. 1980
és 1995 között a Ferencváros utánpótlás, tartalék és ifjúsági edzője,
illetve alkalmanként a felnőtt csapat pályaedzője volt.






68

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 69












































SZŰCS LAJOS
69

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 70





Takács József (1904. június 30. – 1983. szeptember 3.), a Vasas, a
Ferencvárosi TC és a magyar labdarúgó-válogatott egykori csatára.
Háromszoros magyar bajnok és ötszörös bajnoki gólkirály. A sport-
sajtóban Takács II. néven szerepelt.
Pályafutását kapusként kezdte, majd ifiként egy társa sérülése
miatt kipróbálták mezőnyjátékosként is. 1917–1926 között a Vasas-
ban futballozott. Az 1925–26-os bajnokságban 29 gólt és ezzel
gólkirályi címet szerző Takács felkeltette a Ferencváros érdek -
lődését, amely egy évvel később le is szerződtette. Első fe rencvárosi
idényében ismét gólkirály lett, ezúttal 31 találattal, valamint magyar
bajnoki címhez és Közép-európai Kupa-győzelemhez segítette a
zöld-fehéreket. Az FTC a Közép-európai Kupa döntőjében az előző
évben döntős osztrák Rapid Wien csa patát győzte le. Az első
mérkőzést Budapesten játszották, ahol a zöld-fehérek 7:1-re nyertek.
Takács három gólt lőtt. A vi sszavágót ugyan a Rapid nyerte 5:3-ra,
de összesítésben a Fe rencvárosi TC bizonyult jobbnak, és nyerte el
a kupát. Takács a sorozatban összesen 10 gólt lőtt, így a kupa
góllövő listájának élén végzett. 1932-ben ismét bajnokságot nyert
a Fradival, méghozzá úgy, hogy a csapat még csak pontot sem
vesztett, mind a 22 bajnoki mérkőzését megnyerte. Takács 42 góllal
megint gólkirály lett. Két évvel később, amikor harmadszor is a
dobogó legfelső fokára állhatott a csapattal, befejezte pályafutását.
A válogatottban 1923-ban mutatkozott be, ahol 10 év alatt 32-
szer húzhatta fel a válogatott mezt, és 26 gólt szerzett. 1924-ben
tagja volt a párizsi olimpián részt vevő csapatnak. Az 1927-es
Ma gyarország–Franciaország válogatott mérkőzés után a franciák
kapusa, Maurice Cottenet lemondta a válogatottságot, miután Takács
hatszor talált be a kapujába. A mérkőzés 13:1-es magyar
győzelemmel végződött!
70

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 71












































TAKÁCS II. JÓZSEF
71

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 72





Tichy Lajos (1935. március 21. – 1999. január 6.) labdarúgó, edző.
Legendás magyar középcsatár, a szurkolóktól a nemzet bombázója
becenevet kapta. Második felesége Lehoczky Zsuzsa Kossuth-díjas
színésznő volt. 1992-től Kispest díszpolgára.
Játékos-pályafutását 1947-ben a MÉMOSZ SE-ben kezdte, majd
a Bp. Lokomotívban játszott. Az Aranycsapat gerincét adó Honvéd
1953-ban igazolta le. Első NB I-es mérkőzését 1953. március 7-én
Salgótarjánban játszotta. 1954-ben és 1955-ben bajnokok lettek.
1956 után a csapat széthullásával egy MNK és KK győzelem volt a
két legnagyobb sikere a csapattal. Nagyon gólerős csatár volt: 320
bajnoki mérkőzésen 247 gólt szerzett, és ötször volt a bajnokság
gólkirálya. 1966 őszén Győrben súlyos sérülést szenvedett Keglo -
vich László brutális belépője nyomán. 1971. június 20-án játszott
utoljára a Bp. Honvéd színeiben. Kispesten 15 ezer néző előtt a
Vasas volt a Honvéd ellenfele. A mérkőzés 1:1-es döntetlennel
zárult.
Tichy 1955-ben Oslóban játszott először a magyar válogatott -
ban, ahol első válogatott meccsének 74. percében 18 méterről be-
talált a kapuba. Válogatottunk ezen a meccsen 5:0-ra verte a
norvégokat. A nemzeti válogatottban összesen 72 alkalommal lépett
pályára. Részt vett három világbajnokságon. Az 1962-es chilei
világbajnokságon csapatunk egyik vezéregyénisége volt, 3 gólt lőtt.
1964-ben az Európa-bajnoki bronzérmet szerzett csapat tagja volt.
1971-től a kispesti ifjúsági és tartalékcsapat edzője volt, majd
1976-tól 1982-ig az első csapat vezetőedzője. 1980-ban, 25 év szünet
után sikerült bajnokságot nyernie a Honvéddal.
1982-től 1984-ig az al-Shabab nevű arab csapat edzője, majd
hazajövetele után 1985 és 1989 között a Bp. Honvéd utánpótlás
szakágvezetője, 1989-től haláláig a csapat szaktanácsadója volt.
72

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 73












































TICHY LAJOS
73

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 74





Titkos Pál (született Titschka Pál, 1908. január 8. – 1988. október
8.) világbaj noki ezüstérmes magyar labdarúgó.
1926-ban mutatkozott be az akkor induló profi élvonanalban a
Budai 33 színeiben. 1929-ben igazolt az MTK profi csapatába, a
Hungária együttesébe, ahol 1940-ig, annak feloszlatásáig játszott.
Összesen 231 bajnoki mérkőzésen szerepelt, 95 gólt, 2 baj noki címet
szerzett (1935–36 és 1936–37 között), valamint egy magyar kupa
győzelmet (1932) is. Az MTK örökös bajnoka.
Tagja volt az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon ezüstérmet
szerzett válogatottnak. Az első két mérkőzésen (Holland-India 6:0,
Svájc 2:0), még a hat év kihagyás után a válogatottba újra meghívott
Kohut Vilmos játszott a balszélső poszton. A svédek elleni elődöntő
mérkőzésen már ő szerepelt a csapatban, és egy egyéni akció végén
ő szerezte a csapat vezető gólját (2:1). A mérkőzést 5:1-re
nyerte a magyar válogatott, és magabiztosan jutott a döntőbe.
Az 1938. június 19-én Párizsban megrendezett Olaszország elleni
döntőn is pályára lépett. A végül 4:2-re elveszített mérkőzésen ő lőtte
a két magyar gól közül az elsőt.
A második világháború után az újraszervezett MTK edzője volt
az 1946–47-es idényben. Majd 1959–1962 között a Salgótarjáni
BTC vezetőedzője volt. Összesen 113 bajnoki mérkőzésen ült a
kispadon. 1957 és 1959 között az Egyiptomi labdarúgó-válogatott
szövetségi kapitánya volt. Egyiptom rendezte a 2. afrikai nemzetek
kupája labdarúgó tornát, amit megnyert, és ezzel kétszeres
tornagyőztes lett.
A hatvanas években vezetőedzőként dolgozott Zalaegerszegen
és a Kecskeméti Dózsánál is.



74

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 75












































TITKOS PÁL
75

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 76





Törőcsik András (1955. május 1. –) válogatott labdarúgó, csatár.
Cselezése, helyzetfelismerése, ritmusváltásai és robba né -
konysága alapján nemzetközi karrierrt is befuthatott volna, de
– sokszor külső tényezők hatására – lehetőségeinek csak a töredékét
sikerült megvalósítania. Pályafutását két nagy törés hátráltatta, az
1978-as argentínai világbajnokságon történt kiállítása, valamint az
1979-es súlyos autóbalesete, amely miatt nem tudott eleget tenni a
világválogatotti meghívásnak. Többször került fel a France Football
Aranylabda-szavazásának listájára (legjobb eredménye: 9. hely).
Éveken keresztül volt Magyarország és klubcsa pata, az Újpesti
Dózsa egyik legnépszerűbb labdarúgója. Egyéni megoldásait,
trükkjeit pályafutása befejezése után is emlegetik a szurkolók.
Az MTK-VM csapatában a Verebes-korszakban játszott, és ott fejezte
be pályafutását egy sérülés miatt, a vártnál sokkal korábban. Virtuóz
játékának köszönhetjük a legendás „Táncolj, Törő!” rigmust.
12 évesen a BVSC-ben kezdte a labdarúgást. Tehetségére hamar
felfigyeltek, és 1974-ben leigazolta az Újpesti Dózsa. Itt három-
szoros magyar bajnok és kupagyőztes lett. Az 1983–84-es Kupa -
győztesek Európa-kupája szezonban a negyeddöntőig jutottak, ahol
csak az előző évi győztes skót Aberdeen-nel szemben maradtak alul.
1985–86-ban egy idényt a francia Montpellier csapatában játszott.
1986–1987-ben kanadai teremlabdarúgó-csapatokban szerepelt
(Toronto, North York Rockets).
Hazatérése után, 1987 tavaszán előbb a Bp. Honvédhoz igazolt,
ám ott egyetlen mérkőzésen sem kapott lehetőséget. Ezután előbb a
másodosztályú Bp. Volán, majd az első osztályban a Verebes-féle
MTK-VM játékosa lett, ahol azonban a második meccsen, egy a
Tatabánya elleni mérkőzésen lesérült, és többször nem léphetett pá-
lyára.
76

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 77












































TÖRŐCSIK ANDRÁS
77

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:00 Page 78





Várady Béla (1953. április 12. – 2014. január 23.) labdarúgó, csatár,
balszélső, edző. A Vasas válogatott labdarúgója. 1977-ben az európai
ezüstcipő nyertese.
Pályafutását Putnokon kezdte, majd Ózdon folytatta. 1971-től a
Vasas SC csatára volt. 1983-tól két idényen át a francia FC Tours-
ban játszott. Ezt követően rövid időre visszatért a magyar bajnok-
ságba, majd alsóbb osztályú csapatoknál fejezte be pályafutását.
Híres volt hatalmas erejű lövéseiről. Egy alkalommal egy csepeli
bajnoki mérkőzésen az első félidő legvégén csapattársai jelezték,
rúgja jó messzire ki a labdát, hogy mire visszakerül, vége legyen a
félidőnek. A közel a félpályáról rúgott hatalmas bombalövése nyo -
mán a labda kettős kapufáról pattant a kapuba. Ekkor a Vasas
szurkolói ezt a rigmust faragták: „Béla, Béla, Béluska, úgy lő mint
a géppuska…”
1972–82 között 36 mérkőzésen 13 gólt szerzett. Az 1972-es
müncheni olimpián az ezüstérmes csapat tagja. Az 1978-as argentí-
nai világbajnokság tagja, de ott sérülése miatt egyetlen mérkőzésen
sem szerepelt.















78

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:01 Page 79












































VÁRADY BÉLA
79

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:01 Page 80





Varga Zoltán (1945. január 1. – 2010. április 9.) olimpiai bajnok
labdarúgó, csatár, edző, a Ferencvárosi TC örökös baj noka. 1977-
ben elvégezte a kölni labdarúgó edzőképző főiskolát.
A Ferencvárosban kezdte profi karrierjét. A nagycsapatban 1961
és 1968 között játszott, amikor a klub a második világháború utáni
időszakban a legsikeresebb volt. Varga 135 mérkőzésen lépett pá-
lyára, és 53 gólt lőtt. A klub bajnok lett az 1962–63-as, 1964-es,
1967-es és 1968-as NB I-es idényben is. Ezekben az években a Fradi
mint Európa egyik legjobb klubcsapata, sorozatban bejutott a
Vásárvárosok Kupája nevű nemzetközi tornára is (mai utódja az
Európa-liga). Az 1962–63-as idényben Vargával az elődöntőig ju-
tottak, majd két évre rá, 1964–65-ben meg nyerték azt. A siker nem
szakadt meg, 1967–68-ban a másodikok lettek.
Külföldre távozása után az akkor német elsőosztályú Hertha
BSC keretébe került, e csapat színeiben tért vissza a pályára is 1970-
ben. Amikor kiálltak a bundabotrányban főszerepet játszó Arminia
Bielefeld ellen – akik megpróbálták megvesztegetni a Hertha több
játékosát is –, Vargát a csapat több másik tagjához hasonlóan 1974.
június 20-ig eltiltották. 1972 nyarán igazolhatott külföldre. A skót
FC Aberdeenben, majd az Ajaxban, illetve újra Németországban, a
Dortmundban folytatta pályafutását. Dortmundi időszakának em-
lékezetes esete volt „Zoltán galambfogása”, amikor egy, a pályán
repkedő galambot Varga puszta kézzel fogott meg, és vitt ki a pá-
lyáról.
1964 és 1968 között 12 alkalommal szerepelt a magyar váloga-
tottban, és 2 gólt szerzett. Itt az 1964-es spanyolországi Európa-baj -
nokságon bronzérmet szerző csapat tagjaként mutatkozott be.
1964-ben a tokiói olimpián az aranyérmet szerzett csapat tagja volt.

80

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:01 Page 81












































VARGA ZOLTÁN
81

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:01 Page 82





Zakariás József (1924. március 5. – 1971. november 22.) olimpiai
bajnok labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő balfedezete,
összesen 35 válogatott mérkőzésen játszott.
Játszott a londoni „évszázad mérkőzésén”, tagja volt a helsinki
olimpia bajnok csapatának, és játszott a berni világbajnoki döntőben
is, az ezüstérmet nyert csapat tagjaként. Az egyetlen játékos, aki a
berni vereség után nem lett többé válogatott. A Budapesti Bástyával
és a Vörös Lobogóval kétszer volt magyar bajnok, és megnyerte a
Mitrópa kupát is. Budapesten, Farkasréten nyugszik, mindössze 47
évet élt.

Eredményei, díjai:
Olimpiai bajnok, 1952, Helsinki.
Világbajnoki ezüstérmes, 1954, Svájc.
Munka Érdemrend (1953)
A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954).


















82

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:01 Page 83












































ZAKARIÁS JÓZSEF
83

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:01 Page 84





Zsengellér Gyula (1915. december 27. – 1999. március 29.) váloga-
tott labdarúgó, az Újpest FC legendás játékosa, aki a magyar nemzeti
csapat 1938-as világbajnoki szereplésekor vált világszerte ismertté.
Ő lett a torna második legtöbb gólt szerző játékosa a brazil Leonidas
mögött Sárosi Györggyel és Silvio Piolával.
Világszínvonalú csatár volt. Technikailag, taktikailag, játékin-
telligenciában és gólképességében kimagasló játékos. Az ötcsatáros
játékrendszerben a belső három poszt bármelyikén megállta a helyét.
Még 16 évesen mutatkozott be a Salgótarjáni TC együttesében. Első
szezonjában kiesett a csapata, de ő 24 mérkőzésen 19 gólt szerzett.
Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az Újpest 1936-ban magához édesgette
a gólerős fiút. Ötször volt a magyar bajnokság gólkirálya: 1938-ban,
1939-ben, 1943-ban, 1944-ben és az 1945-ös tavaszi idényben. Eu-
rópai aranycipős 1939-ben és 1945-ben. Az újpestieknél 11 évet
töltött el, innen 1947-ben szerződött Olaszországba, az AS Romához.
Majd az 1949–50-es szezonban az Anconánál játszott, pályafutását
pedig a kolumbiai Deportivo Samariosnál fejezte be 1953-ban.
Zsengellér a magyar bajnokságban 327 mérkőzésen 387 gólt
szerzett. Első pályára lépése a címeres mezben 1936. december 2-
án történt, amikor Magyarország 6:2-re kikapott Angliától.
39 alkalommal volt válogatott, ezeken a mérkőzéseken összesen 32
gólt lőtt.
Visszavonulása után Zsengellér edzői pályára állt, ami az
életében hosszú és rendkívül sikeres időszaknak bizonyult. Főképp
Olasz országban és Cipruson dolgozott. 1954-ben a Pezoporikos Lar-
nacával megnyerte a ciprusi elsőosztályt, 1976-ban pedig az APOEL
FC-t irányítva a Ciprusi Kupát. 1958-ban felkérték a ciprusi váloga-
tott vezetésére, ezt a posztot két évig töltötte be. 1999-ben 83 éves
korában ott is halt meg.
84

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:01 Page 85












































ZSENGELLÉR GYULA
85

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:01 Page 86














































86

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:01 Page 87














































87

képsorfoci_Layout 1 2015.07.31. 18:01 Page 88





TARTALOM

Lectori salutem!/5 Kocsis Sándor/44–45
(Galambos Dániel) Kubala László/46–47
Lantos Mihály/48–49
Albert Flórián/6–7 Lóránt Gyula/50–51
Bálint László/8–9 Mészöly Kálmán/52–53
Bene Ferenc/10–11 Nyilasi Tibor/54–55
Bozsik József/12–13 Orth György/56–57
Budai II. László/14–15 Páncsics Miklós/58–59
Bukovi Márton/16–17 Puskás Ferenc/60–61
Buzánszky Jenő/18–19 Sándor Károly/62–63
Czibor Zoltán/20–21 Sárosi György/64–65
Dárdai Pál/22–23 Schlosser Imre/66–67
Détári Lajos/24–25 Szűcs Lajos/68–69
Dunai II. Antal/26–27 Takács II. József/70–71
Dzsudzsák Balázs/28–29 Tichy Lajos/72–73
Farkas János/30–31 Titkos Pál/74–75
Fazekas László/32–33 Törőcsik András/76–77
Göröcs János/34–35 Várady Béla/78–79
Grosics Gyula/36–37 Varga Zoltán/80–81
Hidegkuti Nándor/38–39 Zakariás József/82–83
Illés Béla/40–41 Zsengellér Gyula/84–85
Illovszky Rudolf/42–43 Tartalom/88





88