Henri Chomette 1925-ben készített tiszta filmjében, a visszatükröződések, és a sebesség
játékát jeleníti meg a közlekedési eszközök segítségével. Vasúton, hajón, alagútban és
hidak alatt vezet a kamera útja, amit forgó fémgolyó és geometrikus formák tunnel
effektusra emlékeztető rajzolata előz meg. A Ballet Mecanique-ban (1924) a rotor
mellett, a fémgömb szintén többször visszatérő elem. Tükröződő felületét és a
gömbperspektívát hangsúlyozza a róla készített szuper közeli felvétel. Prizmával
megsokszorozva inga és körkörös mozgást végez. A prizma által keltett képsíkok
összemetsződése középen háromszögformát hoz létre, melyben a gömbök hintáznak. A
kör és a háromszög, mint geometriai síkidomok gyors egymásutánban következnek
kockáról kockára. A tükröződések szintúgy az alagút effektusra emlékeztetnek.
Az Emak Bakia-ban (1926), elhomályosított lencsével felvett, ismétlődő mozgásokat
végző fények játékát látjuk a fényújság felirata előtt, majd optikai illúziót keltő,
tükröződő tengelyük körül forgó síkok mozgásmechanizmusát, és a víztükör hullámzó
felületét. A film felénél újra, egy filmre vett szobor forog festői árnyékot vetve a mögötte
lévő falra. Ugyancsak 1926-ban készült Hans Richter Filmstudie című tanulmánya, ami
egy fehér körformával kezdődik. (DVD melléklet, 17.). A kör, később szemgolyóként
jelenik meg, megsokszorozódik, és negatívban is megmutatkozik. A Rythmus (1921-23)
sorozatból ismert négyzetek térbeli mozgása után, sötét égboltot pásztázó fénykúpok
következnek. A spirálmotívumot, majd az „X” kompozíciót követően negatívba tett
natúr felvételekkel, és egymásra kopírozással folytatja, végül a nyitó kép invertjével
zárja le filmjét.
A képzőművészetből átörökölt „X” kompozíció, általában megtalálható a nagyváros
szimfóniákban is, ahogyan Moholy alábbi filmjeiben:
A Nagyváros Dinamikája filmterv (1921-22),
Impressionen von alten marseiler Hafen /viex port/ (1929),
Lichtspiele-Schwarz-Weiss-Graun (1930),
Berliner Stilleben (1936).
Az absztrakt animáció elemei, valamint a film területére merészkedett tipográfia és
képzőművészet látható A Nagyváros Dinamikája (1921-22) tervén, egy-egy mikro-
történet komlomerátum elhelyezésével. Már ebben a korai filmtervben előfordulnak
azok a törekvések, melyek szellemében későbbi filmjei születnek. Az elméleti
munkássága mozgóképi törekvéseiben nyilvánul meg, amelyek ugyanakkor
tanulmányainak alapját képezték.
Moholy A Film Új Lehetőségei (Fekete, Fehér És Szürke Filmjáték) című írásából
kiderül, hogy a populáris irányba mutató szándék vezérelte, tehát a magas művészetet a
hétköznapi életbe próbálta beemelni, ahogy az Arts & Crafts és a Szecesszió, majd a
Bauhaus által képviselt eszmék is. A film alapja egy gép, aminek segítségével kísérleti
fényfestés jön létre. A fényjáték lényege a fény és mozgás alakítás eszközeinek
megkeresése és prezentálása, a mozgókép kifejezés módján keresztül.
A tárgy, a szobor lekamerázása, a dokumentálás felé való lépést jelenti, ami a lírai
dokumentumfilmekben, például Ivens Jorens Az Eső (1929), vagy A Híd (1928) és a
nagyváros szimfóniákban valósult meg. (DVD melléklet, 18. 19.)
A Manhatta (1921) (DVD melléklet, 20.) volt a legkorábbi nagyváros film, ami egy
dadaista vetítés36alkalmával került a nyilvánosság elé, Man Ray Visszatérés az
értelemhez című első filmjével és Hans Richter egy Rythmus variációjával együtt. (1)
Paul Strand és Charles Sheeler munkájában inzertekkel ellátott snittek váltogatják a
városról készített felvételeket, bemutatva annak életét, forgatagát, szépségeit és
36 1923 júliusán volt az utolsó „soirée”, „A Szakállas szív estéje”, amikor
rövidfilmeket is vetítettek.
paradoxonjait. Szociális mélységű érzékenységgel ábrázolják a komppal érkezők
tömegét, a munkát, a gyárakat, a nagyváros hatalmas eltúlzott épületeit. Tiszta filmes
megközelítéssel találkozunk a füst megjelenítésekor, ami fokozatosan visszatérő
motívum, egyre közelebbi plánban. Végül a két véglet következik, a fekete és a fehér füst
két egymás melletti kéményből gomolyog és oszlik szét a levegőben. A felhőkarcolók
mellett a vasút, a kikötők, a hajók, a belvárosi forgatag látványa ad futurista színezetet,
amely később Vertov-nál is visszaköszön (1929).
Az 1921-ben készült műben látható keveredés jellemzi Moholy ugyanekkor elkezdett, és
1922-ben befejezett, majd 1924-ben a MA hasábjain publikált A nagyváros dinamikája
című forgatókönyvét és a Munkában olvasható Fekete, fehér és szürke filmjáték
filmtervét is. (19) Ahogyan az 1929-es Marseille-i kikötőben, játszódó filmjében
megjelenik, a direct cinéma-s dokumentumfilmes, már-már szocio- vagy parabolafilm
szerű megközelítés, úgy ez a Grosstadt Zigauner-ben (1932) már specializálódva
teljesedett ki. (DVD melléklet, 21.)
A dokumentumfilmes elemek a cinéma pur, és az absztrakt film elemeivel egészülnek ki
a fotogénia szellemében, valamint kisebb történet töredékekre emlékeztető darabokkal,
ahogy a szerző az elbeszéléssel kísérletezik. A fotóplasztikák és a dada montázsok világa
elevenedik meg az egyik oldalon, a másikon, pedig a képarchitektúra és a geometrikus
absztrakció valamint a szuprematizmus világa. Hozzáadódik mindehhez a kísérleti,
illetve a fényképezőgép nélküli fotógráfiát idéző motívumok sora, melyek előre
lendítették a fényfestészetről való gondolkodást. A fényképezés megújulása címmel
íródott tanulmányában, a fény visszaadásának útját az árnyalatok sötét és világos
verzióinak végtelen lehetőségében látja. (39)
A látás fejlesztésére törekedve, agyunkat mozgásba hozva képzeli el Moholy-Nagy az új
fotógráfiát, és ennek eredményeit tovább gördítő filmet. Kutatásának területei a
mozgóképi kifejezésmód eltérő alkalmazásának variációiban fogalmazódnak meg.
Ilyenek a ferde beállítások, a sztereófelvételek és a lencserendszerekkel létrehozott
„paradox mechanikai fantáziák”37a perspektívikus rövidülés kiküszöbölésére alkalmas
„sötétkamra szerkezetek”,38a röntgenfény és a direkt fény használata, a valódi
színértékek vizsgálata az anyagok színérzékenységének függvényében. (39) A film egy
új, eddig nem ismert helyet foglal el az optikai eszközök terén, tanulságait nemcsak a
kinematográfiában, hanem a fotógráfiában is alkalmazzuk. Az átható, az építő, a mozgó
vagy a megfogható fény és fényforrások, a térbeli helyzetek megváltoztatása jellemzik
elképzeléseit, a fényt kultiváló filmről, absztrakt művészetről.
37 Moholy – Nagy László: A fényképezés megújulása In: Munka, 1928. 2. sz. pp. 45-
47.
38 Moholy – Nagy László: A fényképezés megújulása In: Munka, 1928. 2. sz. pp. 45-
47.
Összefoglalás
Az impresszionista filmekből kialakuló, irodalomtól és történetmeséléstől megtisztított
filmek, a nézőre pszichikai hatást gyakorló vizuális látványon alapulnak. Érzelmeket,
hangulatokat, gondolatokat, fogalmakat, állapotokat, tolmácsolnak a mozgókép
segítségével. A tiszta film elméletén gondolkodó teoretikusok, az optikai élmények és a
ritmus közti összefüggések figyelembevételével alkották meg a vizuális ritmus fogalmát.
A dinamika és a mozgás, a zeneiség felé terelte a mozgóképet, így vizuális szimfóniák
vagy optikai költemények kerültek a filmvászonra. Az akkori némafilmek zenei kísérete
nem maradhatott el a vetítések során. Egyes rendezők meghatározták a képsorhoz
tartozó dallamot, vagy egy zeneszerző felkérésével külön zenét komponáltattak. A kép és
a hang együttes élménye, egy új kifejezésmódot, egy új távlatot nyitott a filmkészítés
történetében, melynek eredményeként kísérleti filmek, később video klipek láttak
napvilágot.
Az impresszionista elméletből születő cinéma pur, a francia avantgárdban élte további
életét. Ez az irányzat, nemzetközinek tekinthető, hiszen, sok emigrációba kényszerült
művész vett részt a megerősödésében. A nemzetek sokszínű jelenléte miatt, a gondolatok
és a művészeti ágak keveredése jellemezte ezt a korszakot. Az akkor még gyerekcipőben
járó kinematográfia, saját tulajdonságait és határait kereste.
A kezdeti tudományos cél, szórakoztató iparrá alakult, majd felvetődött a kérdés, lehet–
e művészet a film? Az avantgárd alkotók erős képzőművészeti kötődése révén, igenlő
válasz született, sőt más művészeti ágak képviselői is kivették részüket az új
művészetből. Írók, költők, színpadi művészek, zenészek, festők és szobrászok
bevonásával bővült a film intézménye és vált összművészetivé.
A képzőművészeti avantgárd izmusaiban megtalálhatóak azok az elméletek és gyakorlati
megoldások, melyek átültetése, a film formanyelvi gazdagodásához vezetett. A fotogénia,
a montázs és a fotogram tulajdonságait olvasztja magába. A képszerkesztés, a
keretezést, a kompozíciót, a fény-árnyék kontrasztot, a színhasználatot a festészettől
kölcsönözte. A fotográfiától származó labor trükkök széles skálája és a különleges
nézőpontok alkalmazása, fejlesztette tovább a filmnyelv alakulását, ahogy a
vágástípusok és a plánok váltogatása, a tudatos képmódosítás, az osztott képernyő, és a
polifilm használata is hozzájárult ehhez a folyamathoz. A két művészeti ág közti
összefüggést, aláhúzza a narratíva körül kialakult kérdéskör. A tiszta filmet jellemző
történet nélküliség, párhuzamba állítható a képzőművészeti avantgárddal, absztrakt és
nonfiguratív irányzatokkal, ahol már nem a valóságos látvány valósághű tükrözése,
reprodukálása volt a cél, hanem állapotok, viszonyok ábrázolása, szubjektumok
autonóm megjelenése. A figurális és non-figuratív ellentétpárnak, a narratív és a nem
elbeszélő film ellentéte feleltethető meg.
Tehát, nemcsak a művészettörténeti terminusok elnevezései egyeznek meg, hanem a
gondolatok átöröklése során, a képzőművészeti izmusok tovább élése látható a
mozgóképben, a tiszta filmben. A dadaizmus, többféle filmes megjelenítési módot hozott
létre. Az absztrakt animáció és a tiszta film használata mellett, készültek mikro-
narratívákkal kevert, hosszabb hangvételű művek is, mint René Clair Entr’acte–ja
(1924), vagy a Fernand Léger által befejezett Ballet Mecanique (1924). Hasonlóan
magában foglalja mindkét elemet Hans Richter, a Vormittagspuk című látomásában,
vagy Man Ray, az Emak Bakia (1926) című filmkölteményében. A lírai
dokumentumfilmek, a nagyváros szimfóniák és a kísérleti elbeszélések is
visszaeredeztethetőek alkotóelemeik alapján, a dadaista irányzathoz.
Vizsgálódásom célja, a fentiekből elindulva, a narratíva körül kialakult probléma
alapján vetődött fel. Megvalósítható-e, a tisztán elbeszélés nélküli film ideája? A
lehetséges válasz megkeresésének alapját, az impresszionista elméletek szolgáltatták. A
film megtisztításához, a képzőművészetet és a zenét hívták segítségül a rendezők, és a
színpadi drámát, az irodalmat száműzték, száműzni kívánták. A vizuális ritmus, a
fotogénia, a premier plán használata, mind emocionális folyamatokat indítanak el a
nézőben. A szerzők által tudatosan használt pszichológia filmes eszközei, a montázsban
körvonalazódnak. A képzőművészeti montázs szerkesztő elvének érvényesülése a filmen,
két módon jelenik meg. Egyrészt, az új valóság létrehozásában, másrészt a vágásban. A
képsorok, és az egyes képek erejében keresendő az a válasz, ami a narratíva
létrejöttének kérdését eldöntheti. Az állóképben történet jön létre, hiszen az ábrázolt
motívum magába sűríti a hozzá tartozó előzményeket és következményeket. Mozgókép
esetén, az időbeliség lesz az a tényező, aminek hatására kauzalitást feltételez a szemlélő a
látott képek között. A képeknek, azonban nemcsak egy konkrét jelentésük van, hanem
másodlagos jelentéssel is rendelkeznek, illetve egy képhez, több jelentés is társulhat, a
néző szubjektumától függően. Az egymást követő képek elsődleges jelentéseinek
összeadódásából, egy új értelmezés keletkezik az asszociációs képességünk miatt,
melyeknek sorozata elbeszéléssé áll össze. Továbblépve, pszichológiai kísérletek alapján
kijelenthető, hogy bármilyen képsor láttán, történetet feltételez az emberi agy. Az
absztrakt és a non figuratív képek feldolgozása, mélyebb pszichikai rétegeket érint és az
általuk generált emlékek, érzések, állapotok ugyancsak narratív töltettel bírnak. Ezek a
megállapítások, cáfolják a cinéma pur tökéletes megvalósulását. Emellett, gondoljunk a
hangok által keltett hatásokra is! Egy némafilm története vagy jelentése, megváltozik a
zenei aláfestéstől. A hagyományos értelemben vett, történettől mentes filmnek, pedig
narrációt kölcsönöz, ami felerősíti a képek által közölt üzenetet. Következésképp,
nemcsak a képsorok, de a hangsorok segítségével is létre hozhatunk egy újabb
elbeszélést. A tiszta film paradoxona, tehát abban rejlik, hogy a segítségül hívott
művészetek és a lélektan, hátráltatják a történetnélküliség felé való törekvését.
Vizsgálódásaim eredményét, egy látszólag absztrakt műre, Moholy-Nagy László
rövidfilmjére alkalmaztam. Az elemzést, nemcsak a filmre, hanem annak szcenáriumára
is kiterjesztettem. A francia avantgárd szellemisége köszön vissza filmtervén, melyben
mikro-történetek, natúr felvételek, absztrakt részek keverednek, a lírai
dokumentumfilmek és a nagyváros szimfóniák hangulatával. A megjelenő motívumok,
fellelhetőek kortársai műveiben is, a műfaji keveredés, pedig saját filmes
munkásságában.
A megvalósított darab, már redukáltabb az elbeszélés terén, a színpadra tervezett gép
főszereplésével, annak fényjelenségeivel. Moholy indiai zenét szánt aláfestésnek, amivel
nemcsak új dimenzióba emeli a filmet, hanem egy új történetet is sugall a képsornak.
Így, társítható egy történet a fényjátékhoz, még egy, az utóhangosított verzióhoz, és
végül létre jön egy, a filmvázlat elolvasása során. Mindezt átitatja Moholy fényfestészeti
gondolkodásmódja, az emberi civilizáció haladásába vetett hite és a vizuális kultúra
alakításának szándéka.
Ezek az eredmények megerősítik a létrehozhatatlan tiszta film fogalmát, másfelől, a
cinéma pur sokféleségét, újító erejét bizonyítják. A pszichológia használata azt igazolja,
hogy az emberi elme figurálisan gondolkozik, így összefüggést, kauzalitást feltételez
időben egymást követő ábrák vagy hangok között.
Rezümé
Az 1900-as évek elején, egy olyan új eszköz jött létre, melynek segítségével egyesülnek az
eddigi művészeti ágak. Az új művészet, azaz a film alapja, a fény és a mozgás, a tér és az
idő. A képzőművészeti izmusok törekvései, a fotográfián keresztül, a filmben teljesedtek
ki. Leáldozott a pigment alapú festészet ideje. Képviselőik, az impresszionista
filmelméletben megszületett cinéma pur fogalmát keltették életre, a francia avantgárd
filmen.
Tanulmányom célja, megvizsgálni a tökéletesen tiszta film megvalósulásának
lehetőségét. Az irodalomtól és a színháztól mentes, történet nélküli film eszközei, a
vizuális ritmus, a fotogénia és a premier plán, emocionális hatást váltanak ki a nézőből.
A film és a pszichológia közti összefüggések révén, párhuzam állítható fel a mozgókép, és
az emberi gondolkodás között. A képzőművészetből átörökölt montázs, és az
asszociációs képességünk segítségével, másodlagos jelentéssel ruházható fel egy
képanyag. Továbbá, az emberi elme, az egymást követő képek sorozatában kauzalitást,
majd elbeszélést feltételez. Ennek szellemében kijelenthető, hogy nem hozható létre
tökéletesen történet nélküli film.
Az elért eredményeket, Moholy-Nagy László Fekete-fehér és szürke fényjáték című
filmjén és filmvázlatán keresztül mutatom be.
DVD melléklet jegyzéke:
1.Moholy-Nagy László: Lichtspiele-Schwarz-Weiss-Graun 1930
http://www.youtube.com/watch?v=K9uk-WcXkZ0&feature=youtu.be
2.Richter, Hans: Rhytm 21, 1921,
https://www.youtube.com/watch?v=zv7fyAmyMQg
Rhytm 23, 1923
https://www.youtube.com/watch?v=zrG9dQcwmLQ
3.Ruttman, Walter: Opus I.-IV. 1921-1925
Opus I. https://www.youtube.com/watch?v=S2fmR3fJ9_Q
Opus II. https://www.youtube.com/watch?v=m2eZTmgxFtU
Opus III. https://www.youtube.com/watch?v=V_mkS8nXg-g
Opus IV. https://www.youtube.com/watch?v=HwixDLiIbEM
4.Survage, Leopold: Colored Rhythm (Checefsky, Bruce, 2005.)
https://www.youtube.com/watch?v=V5erWfUKrqU
5.Eggeling, Viking: Diagonalsymphonie, 1924
https://www.youtube.com/watch?v=X3Kqme3HTng
6.Graeff, Werner: Komposition II., 1922
https://www.youtube.com/watch?v=CChIG7mU1zM
7.Duchamp, Marcel: Anémic Cinéma, 1926
https://www.youtube.com/watch?v=4AQ0eM6FCvM
8.Chomette, Henri: Jeux des Reflets et de la Vitesse, 1925
https://www.youtube.com/watch?v=LinZT0gPtKc
9.Deslaw, Eugène: Les nuits électriques, 1928
https://www.youtube.com/watch?v=zYUd23mVdKU
10.Léger, Fernand: Ballet Mecanique, 1924
https://www.youtube.com/watch?v=T8ry9DYV2-o
11.Clair, René: Entr’acte, 1924
https://www.youtube.com/watch?v=Yvdpg-Hd304
12.Ray, Man: Le Retour à la Raison, 1923
https://www.youtube.com/watch?v=Xh71yWp-xCA
13.Moholy-Nagy László: Berliner Stilleben, 1936
https://www.youtube.com/watch?v=BgzVu9-9a10
14.Moholy-Nagy László: Impressionen von alten marseiller Hafen (vieux port), 1929
https://www.youtube.com/watch?v=yGmIWsU6mmk
15.Moholy-Nagy László: Lichtspiele-Schwarz-Weiss-Graun, utóhangosított részlet 2011
https://www.youtube.com/watch?v=1nODW6bqBqg
16.Ray, Man: Emak Bakia, 1926
https://www.youtube.com/watch?v=PenTu0hbdcI
17.Richter, Hans: Filmstudie, 1926
https://www.youtube.com/watch?v=VnK1oJlBHLM
18.Jorens, Ivens: Az Eső, 1929
https://www.youtube.com/watch?v=H8s1ShP0clQ
19.Jorens, Ivens: A Híd, 1928
https://www.youtube.com/watch?v=2sK6Bbkwxcg
20.Sheeler, Charles és Strand, Paul: Manhatta, 1921
https://www.youtube.com/watch?v=xeXKRjB6o7k
21.Moholy – Nagy László: Grosstadt Zigauner, 1932
https://www.youtube.com/watch?v=Ri8ivFosyc0
Bibliográfia:
1.Thompson, Kristin, Bordwell, David: A film története, Budapest, Palatinus Kiadó,
2007, fordította: Módos Magdolna, ISBN 978 963 9651 45 6
2.Dulac, Germaine: http://www.media.ars-
wonderland.hu/kapcsolatok/muhelytitkok/2_muhelytitkok.html#dulac_esztetika
2011. 10. 23.
3.Peternák Miklós: Új képfajtákról, Budapest, Balassi Kiadó, 1993, ISBN 963 7873 21 x
4.Balázs Béla: A film szelleme, Budapest, Gondolat Kiadó, 1984, ISBN 963 281 449 5
5.Clair, René: Ritmus, Rythme, Les Cahiers du Mois, Paris 1925, In: Filmspirál, II.
évfolyam (1996.) I. szám, A sajátság természetrajza, avagy a film- ahogy ők látták
6.Gance, Abel: A képek korszaka elérkezett, Le temps de l’image est venu! L’art
cinematographique II. (Librairie Félix Alcan, Paris 1927:83-102), In: Filmspirál, II.
évfolyam (1996.) I. szám, A sajátság természetrajza, avagy a film- ahogy ők látták
7.Gromaire, Marcel: A film lényege a kép!,( Idéees d’un peintre sur le cinéma
Crapoulliot, 1919, ) ISSN ISBN 963 7147 31 4, In: Filmspirál, II. évfolyam (1996.) I.
szám, A sajátság természetrajza, avagy a film- ahogy ők látták
8.Dulac, Germaine: A valódi mozgófénykép, Les esthétiques. Les entraves. La
cinégraphic intégrale. L’art cinématographiqueII. Librairie Félix Alcan, Paris, 1927: 29-
50. In: Filmspirál, II. évfolyam (1996.) I. szám, A sajátság természetrajza, avagy a film-
ahogy ők látták
9.Epstein, Jean: Néhány szó a fotogéniáról, De quelques coditions de la fotogenie. Les
Écrivains Réunis, Paris, 1926:7-12, In: Filmspirál, II. évfolyam (1996.) I. szám, A
sajátság természetrajza, avagy a film- ahogy ők látták
10.Read, Herbert: A Modern festészet, Budapest, Corvina Kiadó, 1965, ISBN 963 13 2393
5
11.Moholy - Nagy László: Látás Mozgásban, Budapest, Műcsarnok-Intermedia, 1996,
Vision in Motion, Paul Theobald Company 1946, 1961
12.Arnheim, Rudolf: A vizuális élmény Az alkotó látás pszichológiája (Új változat),
Budapest, Gondolat Kiadó, 1979, fordította: Szili József és Tellér Gyula, Art and Visual
Preception and Psychology of the Creating eye, University Of California Press Berkeley &
Los Angeles, 1974
13.Anderson, Joseph–Anderson, Barbara: The Case for an Ecological Metatheory. In:
Bordwell, David–Carroll, Noël (eds.): Post-Theory: Reconstructing Film Studies.
Madison: University of Wisconsin Press, 1996
14.A futurista festészet technikai kiáltványa = A futurizmus, szerk. Szabó György,
Gondolat, Budapest, 1967
15.Bragaglia, Anton Giulio: Álnok varázslat, Metropolis 1997/4
16.Villegas, Sonia: La influencia del futurismo italiano en el cine soviético: de
Mayakovsky a la FEKS, Film-Historia 7/1. (1997), 13–28. (Magyarul: Sonia villegas, Az
olasz futurizmus hatása a szovjet filmre: Majakovszkijtól a FEKSZig, Metropolis 1997/4
17.Alexander László: Die Farblichtmusik, Breitkopf & Härtel, Leipzig, 1925.
18.Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig Budapest, Balassi
Kiadó, 1998, ISBN 963 506 233 8
19.Peternák Miklós (Szerk.): F. I. L. M. A magyar avant – garde film története és
dokumentumai, Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1991, ISBN 963 336 551 1
20.Moholy-Nagy László: Új film kisérletek, Korunk, 1933, Március
21.Dulac, Germaine, In: Schèmas, n. 1 dicembre, 1925
22.Moussinac, Léon, In: Naissance du cinéma, Povolotzky, 1925
23.Gance, Abel: Le temps de l’image est venu, conferenza tenuta nel 1925, In: „L’art
cinématographique”, Alcan, 1927
24.Deslaw, Eugéne: Cinema and Robots, In: „Close up”, n. 3, marzo, 1929
25.Allendy:A kép pszichológiai értéke, La valeur psychologique de l’image. Megjelent a
L’Art cinématographique című kötetben (Librairie Félix Alcan, Paris, 1926: 75-103) In:
Filmspirál, II. évfolyam (1996.) I. szám, A sajátság természetrajza, avagy a film- ahogy ők
látták
26.Bíró Yvette: A film formanyelve, Budapest, Gondolat Kiadó, 1964
27.Baudry, Jean-Louis: Az apparátus A valóság érzetének metapszichológiai
megközelítése, A fordítás alapja: Baudry, Jean-Louis: Le dispositif. Approches
métapsychologiques de l’impression de réalité. Communications no. 23. Paris: Ecole des
Hautes Etudes–Ed. du Seuil, 1975
28.Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben, Budapest, Magyar Filmintézet, 1996,
Fordította: Pócsik Andrea
29.Bazin, André: A filmnyelv fejlődése, Baráti Dezső fordítása, In: Bazin, André: Mi a
film? Budapest, Osiris Kiadó, 2002, szerk.: Zalán Vince, ISBN 963 379 454 4
30.Fűzi Izabella: Vizuális és irodalmi narráció (komparatív vizsgálat),
http://eltebtk.aspnet.hu, 2011. 10. 14.
31.Maurer Dóra: Fényelvtan A fotogramról, Magyar Fotográfiai Múzeum Balassi Kiadó,
2001, felelős kiadó: Kincses Károly, ISBN 963 8383 283 ISSN 1217-1549
32.Moholy-Nagy László: Az új film problémái, In: A festéktől a fényig, Bukarest,
Kriterion, 1979
33.Moholy-Nagy László: A film új lehetőségei, Munka, 1932. június. V. évf. 24. sz. pp.
685-687, In: Peternák Miklós (Szerk.): F. I. L. M. A magyar avant – garde film története
és dokumentumai, 1991, pp:123-125.
34.Erdély Miklós: A filmről. Válogatott írások II. Budapest, Balassi Kiadó, összeállította:
Peternák Miklós, 1995, ISBN 963 506 019 x
35.Várkonyi György: Gyarmathy Tihamér Életműkiállítása, 1995,
http://www.btmfk.iif.hu/gyark.html, 2011. 06. 18.
36.Mihály Dénes: A távolbalátás és készüléke, Budapest, 1929, pp. 30-31. In: Peternák
Miklós: F. I. L. M. A magyar avant – garde film története és dokumentumai, Budapest,
Képzőművészeti Kiadó, 1991, ISBN 963 336 551 1
37.Bódy Gábor: Végtelen kép és tükröződés, In: Peternák Miklós: F. I. L. M. A magyar
avant – garde film története és dokumentumai, Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1991,
pp. 217. ISBN 963 336 551 1
38.Beke László (Szerk.): Dadaizmus antológia (Források a XX. század művészetéhez),
Budapest, Balassi Kiadó, 1998, ISBN 963 506 232 x
39.Moholy – Nagy László: A fényképezés megújulása In: Munka, 1928. 2. sz. pp. 45-47.