Torok-koltai

Pszeudo
versus
török gábor
szenzitív
koltai-dietrich gábor


török gábor (pszeudo) koltai-dietrich gábor (szenzitív) kiállítása az artézi galériában 1037 Budapest, Kunigunda u. 18. http://www.artezi.hu
T: 06 20 496 3408
török gábor
(pszeudo) [email protected] Mobil: 06 30 864 1151
koltai-dietrich gábor (szenzitív) [email protected] Mobil: 06 20 445 3502
Megnyitó:
2016. november 5. szombat du 5 óra
A kiállítást megnyitja:
Sipos Endre művészetfilozófus
Nyitva: 2016. november 5 – december 1.
Megbeszélt időpontban: 06 30 864 1151
Katalógusterv © Németh Géza


pszeudo versus szenzitív
Koltai-Dietrich Gábor remekül alkalmazza az enkausztika ókori festői eljárást életérzései kivetítéséhez. Képein sejtelmesen rendeződ- nek a fények és árnyékok. Ősi természeti él- ményt idézve.
Török Gábor már évek óta az időmérés vizuális megjelenítésével foglalkozik. Először grafiku- san, majd festői eszközökkel alkotott változa- tos formájú órákat. Az utóbbi időben a síkbeli alakzatok térbe lendülnek, s plasztikusan ren- deződnek. Ílymódon a múlt a jelen és a jövő tér- beli transzcendens síkokká transzponálódnak.
Sipos Endre


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
Török Gábor (Békéscsaba, 1960.08.19.)
tervezőgrafikus, képzőművész és animációs szakértő, a
Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1991-ben,
majd ugyanitt posztgraduális képzés keretében 1994-ben diplomázott. Mestere Zelenák Crescencia, Molnár Kálmán és Felsmann Tamás volt. Leginspirálóbban Bráda Tibor művészete hatott rá.
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a
Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének tagja.
A Magyar Festészet Napja Alapítvány kurátora.
Török Gábor 1996-tól a Duna Televízió grafikai csoportjának vezetője volt. Feladatai közé tartozott a csatorna műsorainak arculata,
grafikai megjelenésének kialakítása (főcímek, animációk,
CD és DVD borítók, plakátok).
Ebben az időszakban készült a Hol volt, hol nem volt mesesorozat, amelyben kreatív animátorként vett részt.
Az illusztrációkat Szyknian Wanda készítette, rendezte Macskássy Katalin később Vizi Mária.
Jelenleg az MTVA grafikusa.Képzőművészeti tevékenységének középpontjában részben a húros hangszerek állnak.
Ő maga zenerajongó, e tárgyban készít pasztellrajzokat, akrill festményeket. A másik dolog, ami érdekli, az idő, az időmérő eszközök, az órák,
azoknak is a római számos, analóg számlapjai, amelyeknek új tipográfiai megoldásait festményekben, kollázsokban és palsztikákban jeleníti meg. Ahogyan egy interjúban beszél erről:
„Mindenki vágyik arra, hogy az idő rabszolgájából az idő urává váljon, melynek egyik lehetősége, ha az életünket hasznosan éljük.”


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
Török Gábor képzőművész
„Időmérő oltárok” pszeudo festett plasztikus kép műfajú művek
A műtárgyak koncepciója:
Alapelem az óraszámlap jelölésében alkalmazott római számok, ame- lyek megjelennek formailag, mint számok, vagy a 3-6-9-12 mennyiségi jelölését alkalmazva a megszokott négy negyedre osztott felület oldal- felezőinél tűnnek fel. A számokat szabad design elemként kezelem, leg- többször átírt, átfogalmazott formaként jelenítem meg. A betűkarakterek anatómiáját tiszteletben tartva módosítok egy régit, vagy éppen új karak- tert hozok létre, mintegy vizuálisan kódolom a látványt.
Az oldalfelező tengelyekre pozícionált jelek, téri elemekből állnak. Eze- ket sík modulként fogom fel, szerkezeti egységként kezelem, és mint egy tervezett tipográfiai felület, hozom létre a kompozíciót. Végül minden a helyére kerül, csak nem pont úgy néz ki, mint egy óra. Nem is az a cél. Ezek a tárgyak bár időmérőként néznek ki, de sohasem működtek. Inkább az álló időt, az időtlenséget mutatják mutatóval vagy a nélkül.
Ha nézzük a tárgyat nem a ketyegő, sürgető idő motoszkál mögötte, ha- nem a formák harmóniája, tetszetőssége ragad meg. Kreatív formajáték ez a tárgyak megalkotásával.
Előfordul esetenként kavics a képeken. „Írott” (festett) kőként épül be a kompozícióba.
E természeti tárgy jelenléte, formája és pszichológiai üzenete, beleg- ondolva az előéletére, időtlen mivoltára, az időmérő témával foglalkozó kompozíciókat magasztossá, egyben misztikussá teszi.


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
Mystic, 60 x 60 cm


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
A tűz órája, 25 x 25 cm


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
Időkapu, 2010, 70 x 50 cm


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
21,25, 40 x 30 cm


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
Az időn túl, 43 x 30 cm


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
Azték hangulat, 25 x 25 cm


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
Bábeli útvesztő, 50 x 30 cm


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
Fél óra, 25 x 25 cm


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
Időkapu I., 70 x 50 cm


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
Időkapu II., 70 x 50 cm


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
Időtorkolat, 33 x 24 cm


TÖRÖK GÁBOR – PSZEUDO
Lábasóra, 100 x 25 cm


koltai-dietrich gábor – szenzitív
Koltai-dietrich Gábor szakmai életrajz
Született 1964-ben Vácott, mely jelenleg is lakóhelye.
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1989-ben államvizsgázott, majd 1989 és 1992 között ugyan- itt mesterkurzust végzett. Mesterei Raszler Károly, Eszik Alajos, Nagy Gábor és Kocsis Imre voltak. 1995 és 1996 között Derkovits – ösztöndíjban részesült.
Főbb egyéni kiállításai:
1989: Hincz-gyűjtemény – Vác
1991: Fiatal Művészek Klubja – Budapest 1992: Művelődési Ház – Tata
1994: Greeve Hause – Hamburg
1998: Arcus Galéria – Vác
2003: Görög Templom – Vác
2008: Arcus Galéria – Vác
Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének, valamint a váci Új Szalonnak (Váci Alkotóművészek Egyesülete), amelynek kiállításain folyamatosan szerepelnek munkái.
1990 óta rendszeresen részt vesz a Váci Téli Tárlaton, ahol 1992-ben,
1998-ban, 2003-ban, 2009-ben és 2012-ben fődíjat nyert.
„Kezdetben grafikai kísérletekkel foglalkozott. Monokróm alapfelületre, nem rajzolva/ karcolva, hanem formára vágott lemezzel nyomtatott egyszerű geometrikus formákat. Az enkausztika felfedezésével festményeken fejlesztette tovább grafikai kísérleteit. ~ lírai absztrakcióhoz közelítő képeinek jellemzői a minimális festői nyelvezet, faktúragaz- dagság, monokrómia, formaismétlődés és folyamatszerűség. Ezért a képek szakócaszerű alapformáját kár is volna értelmezni, hisz az nem beszédes. A megfejtés kényszerű keresésénél fontosabb, hogy töprengésre, meditációra késztetnek művei. ~ az utóbbi két-három évben az art brut enkausztikát kisméretű, figurális fragmentumokat tartalmazó képi világgal cserélte fel, továbbra is megőrizve a 60-as évek minimalizmusát, a 80-as évek festői, lírai, de még mindig szűkszavú nyelvezetét.”
Bárdosi József


KOlTai-DiETRÖiRcÖhKGGÁÁBBOORR––SPZSEZnEZUiTDíOv
Koltai-dietrich Gábor: világítótest
...Rejtőzködő, egyszerűen beszélő festőnként jellemezhetnénk őt, ha már az első pillanatban nem sejtetne valami mást az a derengés vásznain, amely immáron tíz éve úgy látszik, valóság- gal megigézte a festőt. Szinte visszavonta mesterségbeli tudását, hogy végig járja felfedezőút- ját, és bizonyítsa első intuíciójának helytállóságát. Valamely végső szubsztanciára lelt, amelyet önmaga is félve, titkosan bontott ki aprólékos, végsőkig kifinomított eszközeivel. Ha valamely dolgot kellően sokáig és nagy igyekezettel teszünk, mondhatni a megfelelő lelki és szellemi, sőt testi alázattal, akkor abból a tevékenységből egyfajta rituálé, vagy még inkább szertartás válik. Koltai-Dietrich rálelt egy festészeti titokra a fényről való munkájának örvényében, amely a szem észlelésén keresztül a világ konkrét mibenlétére kérdez rá. Minek látszódik a világ most, és miként ábrázolható azzal a jelen idejű tudással, ami rendelkezésre áll, ami kéznél van. Ezt nevezzük valódi kortárs világlátásnak és cselekvésnek. A fény enigmatikus jelenlétéről van szó egyébként, amely a festészet története során már több nagymestert is rabul ejtett, de a névsor összeállításának és a motívumok kigyűjtésének örömét, most meghagyom Önöknek. Jómagam visszatérek az egyszerűséghez, a már-már minimalista Koltai-Dietrich-féle festé- szeti okfejtéshez.
Létünket alapvetően a vertikalitás határozza meg – figyelmeztet Koltai-Dietrich, miközben ön- magunkat, és vele minden kivetülésünket a horizontális irányában toltuk el. Ezért dolgaink kies területre értek, ahol már csak a derengés, és nem a fény az úr.
És itt, ezen a ponton, Koltai-Dietrich egy gyakorlati, már-már életviteli tanáccsal is szolgál. Mivel most szélesre tárta műterme ajtaját, beleolvashatunk a festészetében kitárulkozó létvi- telének „naplójába”, ami őriz egy „feljegyzést”. Miszerint, ha ki akarunk jutni a résből, feljutni a gödörből, akkor előbb dobjuk el, legalábbis, tegyük le az ásót. Lassuljunk le, felejtsük el a gyors megtérüléssel, de kis befektetéssel járó dolgokat, és koncentráljunk a nehezen megvalósítha- tó, azonban nagy előnyökkel járóakra. Mentsük meg magunkat, mielőtt a műszerek alá tolnak, és digitalizálódunk mint számok, mennyiségek, viszonyított értékek. Mielőtt nem maradna más vigasz, csak a folyosó magányában percegő neon. Mielőtt valóban elkövethetetlen lesz az em- beri vertikális rehabilitálása. Állítsuk vissza magunkat az emelkedés lassan kivitelezhető, de gyümölcsöző szellemi menetébe.
Hölgyeim és Uraim, semmi nem lehet nagyobb, nem lehet magasabb nézőpont, mint örö- kös, lassan hullámzó, személyes kérdéseink nézőpontja. Például a függőleges ecsetvoná- sok és viasznyomok napi mantrája a fényről, az emberi vertikálisról, amellyel példának okáért Koltai-Dietrich Gábor behúzta magát a kortárs magyar festészet élvonalába.
Kurdy Fehér János


koltai-dietrich gábor – szenzitív
Alkony, 70 x 50 cm


KOlTai-DiETRÖiRcÖhKGGÁÁBBOORR––SPZSEZnEZUiTDíOv
Hajnal, 67 x 62 cm


koltai-dietrich gábor – szenzitív
Derengés I., 90 x 95 cm


KOlTai-DiETRÖiRcÖhKGGÁÁBBOORR––SPZSEZnEZUiTDíOv
Derengés II., 90 x 95 cm


koltai-dietrich gábor – szenzitív
Pár I., 40 x 75 cm


KOlTai-DiETRÖiRcÖhKGGÁÁBBOORR––SPZSEZnEZUiTDíOv
Pár II., 40 x 75 cm


koltai-dietrich gábor – szenzitív
Eltünés, 50 x 75 cm


KOlTai-DiETRÖiRcÖhKGGÁÁBBOORR––SPZSEZnEZUiTDíOv
Vibrations, 70 x 110 cm


koltai-dietrich gábor – szenzitív
Parázs, 30 x 40 cm


KOlTai-DiETRÖiRcÖhKGGÁÁBBOORR––SPZSEZnEZUiTDíOv
Verőfény, 50 x 65 cm


Artézi Galéria
1037 Budapest Kunigunda u. 18. http://www.artezi.hu [email protected]