The words you are searching are inside this book. To get more targeted content, please make full-text search by clicking here.
Discover the best professional documents and content resources in AnyFlip Document Base.
Search
Published by Németh Géza képzőművész, 2021-08-31 12:39:11

Török Ferenc

NEMCSICS EMLÉKHÁZ Színország Galéria, 2021
A SZAKRÁLIS TÉR
Török Ferenc
Kossuth-díjas építész kiállítása




A SZAKRÁLIS TÉR
Török Ferenc
Kossuth-díjas építész kiállítása
NEMCSICS EMLÉKHÁZ Színország Galéria, 2021


A SZAKRÁLIS TÉR Török Ferenc építész
kiállítása
Nemcsics Emlékház Színország Galéria
1185 Budapest, Ungvár utca 42.
Megnyitó:
2021. szeptember 9., csütörtök 16:00 óra
Köszöntőt mond Somody László, Budapest XVIII. kerületének alpolgármestere Megnyitja: dr. Matits Ferenc művészettörténész
A kiállítás kurátora: Nemcsics Ákos Támogatók:
ISBN 978-615-81846-3-2
Szerkesztette: Nemcsics Ákos Fedélterv: Németh Géza Katalógusterv: Köböl Vera
ERDEI GALÉRIA


A SZAKRALITÁS TEREI
Gondolatok Török Ferenc építész kiállítása elé Különös tekintettel Nemcsics Antallal közös munkákra
A ’45 utáni vallásüldözés a templomépítésre is hatással volt. Templomépítésre pedig igény lett volna. Nemcsak az erősen megrongálódott templomok újjáépítése, bővítése, renoválása okán, de az erőltetett iparosítás követ- kezményeként létrejött lakótelepek faluról felköltözött hívei is igényelték. Új templomok építését akadályozta, hogy kezdetben építési engedélyt csak meglévő templomok bővítésére ill. átépítésére adtak. Ráadásul az építés teljes költsége az építő egyházközségre hárult. Ez a körülmény mind tervezésben mind pedig a kivitelezés minőségében kompromisszumokhoz vezetett.
Durván két évtized múlva a szakrális térelrendezésben is új koncepció jelent meg. A II. Vatikáni Zsinat új egyházképet fogalmazott meg. Ezt az új gondolatiságot támogatta a liturgia (pl. anyanyelvi misézés) és a litur- gikus tér (pl. szembemiséző oltár) megreformálása. Ezek az eszmék lassan a Kelet-európai blokk országaiba, így hozzánk is beszivárogtak.
Az Egyházzal szembeni megszorítások és a templomépítő közösség szűkös anyagi helyzete különös módon támogatta a zsinat által hozott új gondolatiságot, azaz kedvezett a „közösségnek épült templom” koncepciónak. A ’90-es évekig közel száz katolikus templom épült. Ezek a templomok nagyrészt a zsinat előtti térformálási kon- cepciót követve gyakran szerény minőséget képviseltek. A hazai templomépítészetben szerencsére akadt néhány üdítő kivétel, melyek mind koncepciójában, mind minőségében magasan kiemelkedtek ezek közül. Török Ferenc az egyik legkiválóbb és iskolateremtő képviselője a kortárs magyar templomépítészetnek.
Török Ferenc a Műegyetemen végzett. Még hallgató korában ismerkedett meg Nemcsics Antallal, aki rajzot, festést tanított az egyetemen. Később egyetemi kollégája is lett, majd élethosszig tartó barátság alakult ki köztük. Nemcsics Antal néhány Török Ferenc által tervezett templomba is készített alkotást.
Nemcsics Antal a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Még főiskolás korában készítette első fal- képeit. Első templomi képét ’47-ben festette. Azóta összesen száz körüli templomba készített freskót, tervezett zomác- és mozaikképet és megtervezte a szakrális tér színezését, mely munkák jelentős részét feleségével közösen készítették.
Az építészeti tervezés a funkcióból indul ki. Jelen esetben a szakrális térből. Az oltár, a hívek elhelyezkedése feszíti ki ezt a teret. Ezt foglalja magába az épület. Ennek az építészeti térnek gyakran szerves része a képző- művészeti alkotás.
Az építészet komplex műfaj, a műszaki mellett művészeti képességeket is igényel. Így a legtöbb építész képző- művészettel is foglalkozik: rajzol, fest stb. Jelen kiállításon a templomterveken kívül Török Ferenc szakralitással kapcsolatos rajzai is láthatóak.
Nagy megtiszteltetés számomra Feri felkérése, hogy írjak néhány gondolatot a kiállítása katalógusába. Édes- apám és Feri barátsága ugyanis meghatározó volt szakmai érdeklődésemre.
Nagy örömünkre szolgál kiállítását a Nemcsics Emlékházban megrendezni.
okl. építész, képzőművész, a kiállítás kurátora
Nemcsics Ákos


TÖRÖK FERENC AZ EMBER ÉS MŰVÉSZ
Török Ferenc építész az 1960-as évek közepe, második fele óta áll családunkkal baráti viszonyban és ez a kapcsolat testvérem, valamint jómagam személyiségfejlődését mértékadóan meghatározta. Tinédzser éveim elején többször nyaralhattam több nálam pár évvel idősebb budavári fiúval együtt Török Ferenc vörösberényi parasztházában, ahol rajta kívül édesanyja gondoskodott ellátásunkról és ahonnan valamennyien új ismeretekkel, élményekkel gazdagodva tértünk haza. További félévszázados emlékeim között rögzültek azok a budavári műtermébe tett látogatások, amikoris Török Ferenc az általa képzett gomolygó füstfelhőben rajzasztala fölé hajolva tervein dolgozik.
Művészettörténésszé és felnőtté válva természetes, hogy kíváncsi lettem alkotómunkásságra. A gyermekkorom óta ismert, általa tervezett Tóth Árpád sétányi lakóépületen kívül, a következő épü- letére az 1990-es évek elején különös módon Deák Dénes műgyűjtő – az ábrahámhegyi templomot építtető és Török Ferencet a tervek elkészítésére felkérő mecénás – hívta fel a figyelmemet. Érdekes adalék ezzel kapcsolatban, hogy Ábrahámhegyen már ki is nézte Török Ferenc a település fölötti domb- tetőt a leendő templom számára, amikor a falu népe kifejezte azon igényét, hogy vesse el ezirányú ter- veit, ugyanis az öreg, fájós lábú hívek nem bírnák a kaptatót, így kérésükre a település házai közé helyezte el templomépületét.
Amikor 1990-es évek közepén felmerült annak lehetősége, hogy a kortárs magyar képző-, ipar-, fotó- és építőművészet szereplőinek 1945 utáni működése a háromkötetes Kortárs Magyar Művészeti lexikonban tárgyalásra kerüljön, természetesnek tűnt, hogy Török Ferenc szócikkét én készítem el. Erre feljogosított az az időnkét ugyan lazuló, de soha meg nem szakadó baráti kötelék, amely az építő- művész és köztem több mint félévszázada fennáll.
Szakmai együttműködésünk csúcspontját – úgy vélem – a budapesti Vigadó Galériában megren- dezett Építőművészet című kiállítás nyíregyházi megrendezése jelentette, amelyet mint a szabolcsi megyeszékhely Városi Galériájának vezetőjeként módomban állt megvalósítani. A rendkívül népszerű tárlat alkalmával szembesülhettem azzal, hogy a város és a görögkatolikus egyház vezetői, a helyi sajtó, a település alkotóművészei, a lakósság milyen nagyfokú tisztelettel, hálával viseltetnek aziránt a személy iránt, aki számukra mindennapjaik és hitéletük tereit megalkotta. Természetesen végig jártam templomépítő munkásságának főbb állomásait Edelénytől Révfülöpön át Balatonfenyvesig. Megtekintettem a repülőtéri kápolnáját, valamint budapesti monumentális szakrális épületét, a Magyar Szentek templomát (tervezőtárs: Balázs Mihály), ami a meg nem valósult EXPO részeként készült volna el.
A 20. századi magyar építészet mezőnyéből elsősorban templomépítő tevékenységével tűnik ki pá- lyatársai közül. Neve jelentős számú épület – lakóház, kollégium, uszoda, művelődési központ, művész- telep és kiállítási épület – tervezőjeként is ismertté vált.
Szerteágazó munkásságából a Nemcsics Emlékházban egyházművészeti alkotásainak bemutatása kerül előtérbe. Török Ferenc több mint tíz templomot tervezett, amelyek legfontosabb közös jellemzője,


hogy valamennyi emberléptékű, igényesen kialakított közösségi terekkel rendelkezik. A regionális épí- tészet mestereként tisztelt Török Ferenc mindig az adott helyhez, közösségi elvárásokhoz és körülmé- nyekhez illeszkedő művet hoz létre oly módon, hogy épületei lehetőség szerint a társművészetek bevonásával gazdagodnak.
Török Ferenc építészeti munkásságát oktatói működésétől, közéleti szerepvállalásaitól különvá- lasztani aligha lehet. A hiteles tanár, közéleti személyiség, humánus ember nem csupán tanítványai, pályatársai, de szinte valamennyi ismerőse számára egyaránt követendő példaképpé vált.
Dr. Matits Ferenc művészettörténész


MUNKATÁRSAK – BARÁTOK Emlékezés Nemcsics Antalra
Weichinger Károly professzor meghívására 1960-ban kerültem az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Középülettervezési tanszékére. Még abban az esztendőben Gádoros Lajos egyetemi tanár, a Rajzi tanszék vezetője kérésére az ő tanszékére áthelyeztek. A Rajzi tanszéknek kiváló képzőművész tanári kara volt: Kákonyi István szobrászművész, Nemcsics Antal festőművész, Simó József keramikus, hogy csak a legjobbakat említsem. A legfiatalabb Nemcsics Antallal én voltam, hamar össze is barát- koztunk.
Első templomtervezési munkámat itt nyertem el, a tiszaberceli katolikus templom rekonstrukció- ját. Kákonyi és Nemcsics hívő katolikusok voltak, bizalommal kértem őket a közös munkára. Kákonyi készítette a keresztút rézdomborítású stációit, Antal pedig a szentély főoltár képét. A közös munka a falu nagy tetszésére volt. Ebből az első munkából őszinte barátság lett, a hit közösségével is meg- alapozva.
Hamarosan megismertem Antal kedves feleségét, Magdi asszonyt, aki szintén festőművész volt, Antinak egy életre szóló társa úgy a szép családi életben, mint a szakmában. Velük közösen készült számos templom felújítása: Kisvárda, Csatka, Lengyel, később a nyíregyházi görög katolikus templom. A felújítások a korábban már kialakult barátságot egyre mélyebbé tették közöttünk. Kisebb belső „tatarozási munkákhoz” is szívesen adott színtervet csakúgy baráti segítségül.
Első önálló tervezési megbízásom a budai várba épülő 50 lakásos OTP társasházak tervezése volt (1965). A házakban sok helyen használtam a beton szerkezetet. Így került az egyik ház homlokzatára az Antal által készített mozaik betétes beton relief.
A legnagyobb közös munkánk az edelényi görögkatolikus templomban adódott. A templom hat- szögletű oldalfalaira 6 nagyméretű pannó készült: festett triptichonok Jézus életének eseményeiről. Nem kis feladat volt az akkor még járatlan úton a hagyományos görög ikonográfia modern megjelení- tése. Többször csatlakozott hozzánk Keresztes Szilárd görögkatolikus püspök – mint megbízó –, amikor a Nemcsics műterembe látogattunk, és közösen terveztük a képek tartalmi összeállítását. Bátran mondom, hogy minden elvárásnak tökéletesen megfelelt az eredmény, s ezzel Nemcsics Antal meg- teremtette a modern görög ikonográfia stílusát Magyarországon.
Munkálkodásunk történelmi korok gyakorlatára emlékeztetett: építész és képzőművész együtt- működése a művészetek természetes kapcsolatában valósult meg.
Török Ferenc Kossuth-díjas építész, a Nemzet Művésze


Nemcsics Antal
(1927 Pápa–2019 Budapest), festőművész, színkutató
1945–50. Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei Kmetty János, Szőnyi István
1950. Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István osztályán diplomázik.
1951-től a Műegyetemen rajzot, aquarell festést, később színdinamikát tanít, természetelvű képeket fest.
Képei szerepelnek Budapest, Veszprém, Pápa, Hódmezővásárhely, Miskolc, München, Róma, Bagdad, Moszkva, Szófia, Párizs, Berlin kiállítótermeiben.
1969-től a Nemzetközi Szín Bizottság magyar tagozata elnöke. Közösségi terek, templomok, iskolák, ipari és közlekedési létesítmények, városképi egyuẗ tesek egyedi vizuális arcának színekkel való alakítása, humani- zálásukat célzó koncepciók, tervek, alkalmas felul̈ eteikre muráliák készítése: Budapest, Kecskemét, Szeged, Nyíregyháza, Sopron, Nagykálló, Edelény, Agostyán, Dorog, Kunszállás, Szőny, Miklósfa, Tata, Debrecen, Len- gyel, Tura, Dunaujváros, Törökbálint, Bernecebaráti, Nagykőrös, Csatka, Nagyatád, Edelény, Pásztó.
1975-től a Nemzetközi Színdinamikai Konferenciák elnöke.
1982. Sík és térstruktúrákat létrehozó, színekre vonatkozó összefüggések kifejezését szolgáló tábla- képeket fest, objekteket és mobilokat készít.
1986. Coloroid színrendszerének 12 m magas objektjét kiállítják a 42. Nemzetközi Velencei Képző- művészeti Biennále központi csarnokában. Az International Academy of Color Sciences alelnöke.
1993. Nemzetközi Színbizottság (AIC) 7. Kongresszusának elnöke.
2002. Újabb munkák, kiállítások: Graz, Antwerpen, Budapest.
2005. München Akadémiai Galéria. Modern Képzőművészeti kiállítás.
2007. Megjelenik az Utazásaim Színországban című, képzőművészeti munkásságát összefoglaló könyv.
Díjai: 1949. Nemzetközi Képzőművészeti Ifjúsági díj; 1963. Giorgione Nemzetközi Festészeti díj, Olaszország; 1984. Nemzetközi Színtervezési I. díj, Stuttgart; 1997. Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje; 2008. Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; 2018. Judd Award.
Számos képe hazai és külföldi múzeumokba és egyéb közgyűjteményekbe került.
Állandó kiállításai: Eszterházy kastély, Pápa; Nemcsics Emlékház és Színország Galéria, Budapest.


Nemcsics Antal: Lovasok, a terv (bal oldal) és a megvalósult (jobb oldal) rekeszmozaik, a Budai Várnegyed, Tóth Árpád sétány, 1967


Nemcsics Antal: Az Egyház hajója
Fluctuat nec Mergitur (lent)
a terv és a megvalósult kerámiakép, Nemeshetés, 1976


Nemcsics Antal: Szentek, jobb oldali pannó, Edelény, 1983


TÖRÖK FERENC építész
1936-ban szul̈ etett Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Kölcsey Ferenc Gim- náziumban végezte, ahol 1955-ben kitűnő eredménnyel érettségizett. Szakma- választását és személyisége kialakulását alapvetően meghatározta Hegedűs Viktor Honor, a munkáspapként működő karmelita atya. Érettségi után felvették a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre, ahol híres tanárok – Rados Jenő, Pogány Frigyes, Csonka Pál – irányítása alatt végezte tanulmányait. A Középülettervezési Tanszék tanáregyéniségei – Weichinger Károly, Jurcsik
Károly, Krizka György, Virág Csaba – meghatározó módon alakították építészeti szemléletét. Diploma- munkáját1960-banvédtemegjeleseredménnyel.Diplomatervét„Diplomadíjjal”tun̈ tettékki.
Weichinger Károly hívására az egyetem Középülettervezési Tanszékére kerul̈ t mint tanársegéd, majd Gádoros Lajos kérésére a rajzi tanszék oktatója lett. A tanítással egy időben jelentős tervezési megbízásai is voltak, melyeket Gádoros Lajos irányítása mellett végzett. Művésztelep Szentendrén (1963), OTP tár- sasházak a budai várban (1965). A kötelező kétéves szakmai gyakorlatát a KÖZTI-ben töltötte, Gádoros Lajos műtermében. Így módja volt Kotsis Ivánnal és id. Janáky Istvánnal megismerkedni. Az egyetemre a Középülettervezési Tanszékre tért vissza, ahol 1968-ban adjunktus, 1983-ban docens lett. Oktatás mellett pályázatokon több első díjat nyert Krizka György tanártársával.
Ebben az időben már jelentős tervezési feladatokat készített: 1979-ben a kisvárdai járási művelődési központ, 1975 és 1988 között tervei szerint épul̈ t fel a nagydobszai, nemeshetési, balatonfenyvesi, a rév- ful̈ öpi, az edelényi, és az ábrahámhegyi templom. 1982-ben építész-oktató munkásságáért és alkotó épí- tészeti tevékenységéért Ybl Miklós-díjban részesul̈ t.
Egyetemi keretek között sajátos magánpraxist folytatott, szoros kapcsolatban a megrendelőkkel, a helyi egyházakkal. 1992-ben egyetemi tanári kinevezést kapott a Rajzi és Formaismereti Tanszékre. Ebben az időben nyitott magánirodát Balázs Mihály tanártársával. A magánpraxist a mai napig gyakorolja. Tervezési munkáiban továbbra is jelentős egyházi megbízásokat teljesített: Vatikáni Nunciatúra 1991. (társ: Balázs Mihály), nyíregyházi görögkatolikus templom 1993., felsőpakonyi római katolikus templom 1994., stb. Kul̈ önös jelentősége volt az 1996-ban elkészul̈ t Magyar Szentek templomának, amely eredetileg az elma- radt Expo vatikáni pavilonja lett volna (társ: Balázs Mihály). „Kimagasló értékű építészeti – kul̈ önösen templomépítő – munkásságáért, iskolateremtő oktató és alkotó tevékenységéért" 1995-ben Kossuth-díjban részesul̈ t. 1996-ban a bencés rend Pro Pannonhalma díjjal jutalmazta. 1996. július 1-jével kinevezték a Középul̈ ettervezési Tanszékre tanszékvezető egyetemi tanárrá. Az időszak legjelentősebb munkái: Matáv irodaház (társ: Balázs Mihály), nyársapáti római katolikus templom, máriapócsi zarándokház (társ: Bartók István), Ferihegy II. ökumenikus kápolna (társ: Major György). Szakmai munkásságát további elismerések kísérték: Pro Architectura-díj, Az év művésze díj-Nyíregyháza, Csonka Pál-érem, Kotsis Iván-érem, stb.
2005-ben nyugdíjba vonult, megvált az oktatástól de a magánpraxist egészen nem adta fel. Tagja a Magyar Építőművészek Szövetségének, a Magyar Építészkamarának, a Magyar Művészeti Akadémiának és a Professzorok Batthyány Körének.


Török Ferenc: Nagybobsza rk. templom, 1975


Török Ferenc: Nagybobsza rk. templom, 1975


Török Ferenc: Nemeshetés rk. templom, 1976


Török Ferenc: Nemeshetés rk. templom, 1976


Török Ferenc: Balatonfenyves rk. templom és plébániaépület, 1977


Török Ferenc: Balatonfenyves rk. templom és plébániaépület (belső tér), 1977


Török Ferenc: Révfülöp rk. templom, 1981


Török Ferenc: Révfülöp rk. templom 1981


Török Ferenc: Edelény gk. templom és galéria, 1983


Török Ferenc: Edelény gk. templom és galéria, 1983


Török Ferenc Ábrahámhegy rk. templom, 1988


Török Ferenc Ábrahámhegy rk. templom belső tere, 1988


Török Ferenc: Vatikáni Nunciatúra, Budapest, tervezőtárs: Balázy Mihály, 1991


Török Ferenc: Vatikáni Nunciatúra, Budapest, tervezőtárs: Balázy Mihály, 1991


Török Ferenc: Nyíregyháza gk. templom és parókia, 1993


Török Ferenc: Nyíregyháza gk. templom és parókia, 1993


Török Ferenc: Felsőpakony rk. templom, 1994


Török Ferenc: Felsőpakony rk. templom, 1994


Török Ferenc: Magyar szentek temploma, Budapest XI, tervezőtárs: Balázs Mihály, 1996


Török Ferenc: Magyar szentek temploma, Budapest XI., tervezőtárs: Balázs Mihály, 1996


Török Ferenc: Nyársapáti rk. templom, 1997


Török Ferenc: Nyársapáti rk. templom, 1997


Török Ferenc: 54 lakásos OTP-házak, Budapest, Tóth Árpád sétány, tervezőtárs: Gádoros Lajos, 1965


Török ferenc: Madonna, tusrajz, papír, méret, évszám


Török Ferenc: Garda tó, tusrajz, papír, méret, évszám


Török Ferenc: Eucharistia, tusrajz, papír, méret, évszám


Török Ferenc: Castello, tusrajz, papír, méret, évszám


Török Ferenc: Athos, tusrajz, papír, méret, évszám


A Nemcsics művészházaspár a műteremben
A kiállítóhely megközelítése





Click to View FlipBook Version
Previous Book
ZOOLOGY Secret World of Animals
Next Book
PBD MATEMATIK NURHAZIQAH 3 MURNI