Andor Tamás versei

ANDOR TAMÁS EZEK VERSEK


Andor Tamás versei Németh Géza grafikái


ANDOR TAMÁS EZEK VERSEK


HADREND
Azok menjenek elől
akik a leghamarabb akarnak megdögleni
Utánuk azok akik ráérnek
Következzenek azok
akik nem féltek
és megpróbáltak valamit
Leghátul azok akik azt mondták hogy mindent megtettek
hogy lássák hogy mit tettek
és ha marad még valaki
aki tett is valamit és mégis él az terjessze el hogy van üdvözítő megoldás


és ha marad még valaki
aki tett is valamit és mégis él az terjessze el hogy van
üdvözítő megoldás
HADREND


HALOTTKÉM
Kicsivel nagyobb a hullaszag a kelleténél, és benéznek az ablakon. Idegenkezűséget nem tudok felfedezni, és az arcon önelégült mosoly ömlik el. Mintha tetszene neki, hogy halott.
Ebből következne, hogy tetszhalott, és valóban, az egyik vége még mozog. Ilyenkor
csípni kell. Latba vetem a tapasztalatom.
Ha ettől felül, akkor lehet a forró nyomon tovább menni, semmi illat nem tart vissza.
Hályog a szemen már nincsen. Hő-hullám
fut végig a hullán, és fagyos pillantást vet arra, aki jegelni kezdte. Megálljunk! Erre a testre még szüksége lehet valakinek.
Támasszuk ide a falhoz,
hátha felhoz valamit a mentségére!
A jövőben, ha valaki kihív, ne bizonyuljon vaklármának! Valódi hullahegyek jöhetnek, akik várnak, és a kötelességtudásnak komoly akadálya a heccelődés, a rémhírekbe suvasztott ellenérzés, a nehéz idők eltúlzása. Ez rovására megy a rendnek.
A rendesek majd szóljanak,
ha tényleg végeztek, és tessék kinyitni az ablakot! Ilyen légkörben nem tudok... és nem is akarok... ítéletet hozni,
még egyesek félreértenék.


Kicsivel nagyobb a hullaszag a kelleténél, és benéznek az ablakon.
HALOTTKÉM


VÁROSNÉZŐ
Egy bolhából kisütött elefánttal megyünk át a hídon
és nézegetjük
az ünneplő tömeget
Sapkák a levegőben szalagocskák a hajtókákon
Az elefánt fényképét osztogatják parancsomra
Szerény vagyok mint az ibolya ez bolhában ritka
mint a fehér holló
A város kulcsát hozzák Elhárítom
Már régen van belőle kettő Nem kockáztatok Boldogok a boldogtalanok és hisznek ez bizony kiderült
Az elefánt lábaiból három
kerül a zongora alá amin
az ügyeletes játszik
A maradék darabkáiból
ereklye lesz hogy osztva máshol megfizetve dübörögjön emlékül a süket fülekbe


VÁROSNÉZŐ
A város kulcsát hozzák Elhárítom
Már régen van belőle kettő
Nem kockáztatok Boldogok a boldogtalanok és hisznek ez bizony kiderült


JÁRMŰSZERVÍZ
Bepöccintem a farmotoromat Rutintojásból sütött rántottával feltöltöttem
visszapillantok a tükrömbe
és teszek mindenkire aki lopott magazinokban hirdet tyúkokat
A gáz kifúj az orrlukakból
de hát ez mégiscsak farmotor Sajgó gyomor
hájas bőrülések
és komoran dadogó hengerekből kivezető csövek
Villás-kulcsolok
Fennakadok egy húzós csavaron
A négy ütemet keresem a mélyben ahol a lényegi dolgok lapulnak
Korom lerakódások elhígult olaj ez a rész is el van hanyagolva Felemelem a roncsot és alánézek a váz kicsikét rohad
De megy ez még
csak látszólag bedöglött Legrosszabb esetben
mind a négy ökröt eléfogom Cserdítek egyet az ostoron aztán megyünk toronyiránt


JÁRMŰSZERVÍZ
Bepöccintem
a farmotoromat Rutintojásból sütött rántottával feltöltöttem


FÜRKÉSZETRAJZ
Körbeszimatol
Elterjed a világpiacon
Ráragad a hízelgő jelző Világraszóló pedig a tetűnél kisebb Világméretű
Nem is élő Csak egy anyag Dől belőle a fehérjeszag
és csak úgy bemászik kirámol mindent bemocskol magával
Odvába húzódva szorong a gazdatest Eddig nem volt rest
teli pofával habzsolni a Földet
most összekuszáltan
sodródnak az ügyek
Egy víz alatt lélegző szemüveg után futkos aki minden álarcát levette
Kisiklottak a pofátlanok és a vak vágányon rostokolva, velem együtt törik a fejemet hogy hogy lehetne...
...belelátni a dolgok belsejébe
Úristen van ott valami? Úristen van ott ? Van ott valami az úristenit?
Van ott valami, vagy nincsen ott semmi, csak az Úristen volt ott?
Vagy hogy lesz ha nem?


FÜRKÉSZETRAJZ
Nem is élő Csak egy anyag Dől belőle a fehérjeszag
és csak úgy bemászik kirámol mindent bemocskol magával
Körbeszimatol
Elterjed a világpiacon
Ráragad a hízelgő jelző Világraszóló pedig a tetűnél kisebb Világméretű
csak az Úristen volt ott?


A PÓT KÖTÉL
Régi, kedves deszkapolcomon, használaton kívül rekedt kötélcsomó készül arra,
hogy kiverje a szememet.
Nem volt szívem,
és már nem is lesz arra, hogy kihajítsam, pedig annyi rajta a görcs, mint a dög, foszlik is,
de úgy fogom fel, hogy a csomók díszek csak, és megfejtésük,
egy életre szóló bíbelődés lenne.
Van köztük öklömnyi bőven, és azokkal én már
nem is tudnék mit kezdeni. Persze nem is akarok.
De van ez a dolog, ez a kötél, ez a pót, és a hozzávalók,
a csomók. Talán egy éles kés volna csak, ami segítene.
A megoldás ugye?
Mindenkinek saját ügye, az ő
félre lökött, magán kötele kapcsán, hogy mit tesz vele.
A görcsök el vannak magukban.


A PÓT KÖTÉL
Régi, kedves deszkapolcomon, használaton kívül rekedt kötélcsomó készül arra,
hogy kiverje a szememet.
De van ez a dolog, ez a kötél, ez a pót, és a hozzávalók,
a csomók. Talán egy éles kés volna csak, ami segítene.
Mindenkinek saját ügye, az ő
félre lökött, magán kötele kapcsán, hogy mit tesz vele.
A görcsök el vannak magukban.


SPONTÁN
Gátlástalanul
előítéletes világban
a másság rühes kutya.
Még előkaphatnám a spontánomat, de félek, hogy belelőnek.
Ebben a szorongásban
az a keserves, hogy én magam nem is nagyon vagyok más,
de ha meglátnák a spontánomat, rögtön más lennék.
Még meddig dugdossam ?
Egy időn túl nem lehet.
Egyre nagyobb lesz,
és ha lebukunk, ott állunk,
mint akik kimerészkedtek a napra és mutogatják.
Mi lenne, ha egy tokot húznék a spontánomra.
Próbálgatom, de gyanakszanak. Néha úgy érzem,
hogy körülállnak, és néznek. Mi van ennél, mit rejteget?
Sokan szemtelenül
csipkedik a tokot, és kacsintgatnak. Elgondolkodom, mi lenne,
ha tok nélkül a spontánomat, hirtelen előkapnám?
Rossz végem lenne ,
de most már el kell kezdeni,
hogy aztán ne legyek olyan szomorú.


SPONTÁN
Mi lenne, ha egy tokot húznék a spontánomra.
Próbálgatom, de gyanakszanak. Néha úgy érzem,
hogy körülállnak, és néznek. Mi van ennél, mit rejteget?
Gátlástalanul előítéletes világban
a másság rühes kutya. Még előkaphatnám
a spontánomat


NYUGALOM
A nyugalom
kitett mérgek közt kallódó egér A nyugalom hegedűszó
akit a kórus kísér
Talán megér egy misét
Az orgona szótlan
várja a Májust
Kong üresen fölötte a harang Gazokat tépked
egy bolond öregasszony
Dideregnek a padok Odafagyott imakönyvek lapjai között a tavalyi szirom Kimasszírozom a lábam zsibbadtan jövök kifele
Papolnék még a nyugalomról de zsúfolt szószékek alatt ideges egerek ellen mérgezek Nyelem az ellenmérgeket
és inkább hallgatok


NYUGALOM
Az orgona szótlan
várja a Májust
Kong üresen fölötte a harang
Dideregnek a padok Odafagyott imakönyvek lapjai között a tavalyi szirom


TALÁNYOS
Képzelem
hogy a Feltámadáskor milyen őrületes lesz
a nyüzsgés
Milyen nehéz lesz odaférkőzni a Grűnhöz és megtudni tőle
igaz e hogy
a Simekék válnak
Persze lehet hogy emelkedett lesz a légkör és nem is jöhet ez szóba De akkor hogyan tudom meg végre
hogy mi az igazság


TALÁNYOS
Képzelem
hogy a Feltámadáskor milyen őrületes lesz a nyüzsgés


TE DRÁGA
Te drága ember
mikor kacérkodsz a köteleddel nézlek és
nem mondhatnám
ha nem lennék
de így még
saját zsákutcámból kilátok a Tiédbe
Igen vannak fák
köztük amiket magam ültettem és van rajtuk hely
Adok bérbe tarifáért
és leszakadnak
hullanak a túltermő ágak
A szomorúságnak
oltára a testünk
de ne szégyenkezzünk ha ha szertartás közben visítva röhög
Az ember azért a leg különlegesebb állat mert még nyoma sincsen a halálnak
de már a feltámadáson töri a fejét


Az ember azért a leg különlegesebb állat mert még nyoma sincsen a halálnak
TE DRÁGA
de már a feltámadáson töri a fejét


HALLGATÓI ÖNKORMÁNY
Hallottátok,
hogy halottak vannak? Mit fogtok tenni
a hallottak hallatán?
Akik kihallgatásra jelentkeztek, vajon vallani fognak?
Vagy hallgatnak tovább,
mint a sír?
Hallomásból ismerem a halhatatlanok hadováját,
de utoljára még belehallgatnék. A hallgatagokat
már elhallgattatták.
A lehallgatókat
nem sikerült rajtakapni, sok köztük a hallássérült, süket fülekre
könnyebben talál az ember.
Hangoskodunk tovább,
és fülük mögé tett tenyérrel hallgatódznak a halottak. Hallga! Így jobban hallják azt, amit felhozunk mentségünkre.
Hallottátok, halottak vannak? Netán elhallgatták előttetek? Pedig kihallatszik a halogatók hangos háttér kórusából:
Halló! Halló!
Halódunk, nem halljátok? Ki hallott még ilyet?


HALLGATÓI ÖNKORMÁNY
Hallottátok, halottak vannak? Netán elhallgatták előttetek? Pedig kihallatszik a halogatók hangos háttér kórusából:




Andor Tamás versei Németh Géza grafikái