Kállósemjéni Értéktár 2018

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

1

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

JELKÉPEINK

1997.évben az önkormányzat megalkot-
ta a település szimbólumait, a zászlót és a
címert.

Címer:

Barokkos összhatású, álló, négyelt tárcsa-
pajzs:

1. pajzsmezõ: arany mezõben vörössel
fegyverzett fekete kétfejû sas (a Balog-
Semjén nemzetség nemzetiségi címe-
re)

2. pajzsmezõ: (a mai község szimbólu-
ma) a kék a tiszta égboltot, a zöld a
mezõgazdasági jelleget, a három
templom a vallásosságot tükrözi.
Kék mezõben, zöld pajzslábon álló
három ezüst templom, jobbról balra
a görög katolikus, a római katolikus
és a református felekezet.

3. pajzsmezõ: zölddel és ezüsttel hétszer
vágott, színváltó mezõ (a Mohos ter-
mészetvédelmi terület szimbóluma)

4. pajzsmezõ: kék belsõ szegélyû ezüst
mezõben két vörös szív (a Kállay-csa-
lád címerének eleme)

Zászló:

A település zászlaja három sávból áll.
A sávok színösszetétele: kék-fehér-kék,
alul szabdalt, ezüst rojttal ellátva.
A középsõsávban – a fehér mezõben –
tartalmazza a község címerét, és a címert
körbefogva a KÁLLÓSEMJÉN felirat olvas-
ható.
A címer két oldalán 1997. évszám van
elhelyezve, amely a zászló alapítás éve.
A zászló hátoldala az elsõ oldal tükörké-
pe címer nélkül.

2

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

TARTALOM

Polgármesteri köszöntõ 4
Kállósemjén település 6
A Kállay Miklós Általános Iskola 8
Ficánka Óvoda 10
A Dr. Erdész Sándor Könyvtár története 12
Kastélyok és kúriák 14

A kállósemjéni Kállay-kúria 14
A Wolkenstein kastély 16

A Gyulaházi kúria 17
Egyházak 18

A Kállósemjéni Református 18
gyülekezetrõl

A római katolikus templom 20

A Kállósemjéni Görögkatolikus Egy-
házközség értékeinek bemutatása 22

A Mohos-tó 24

Épített és tárgyi emlékeink 26
Emlékmûvek 26
Fecskelak és kiállítóterem 29
Ravatalozó és lélekharang 30

3

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

POLGÁRMESTERI KÖSZÖNTÕ

Kedves Olvasó! honnan jöttek, és mi hová
tartunk, melyek voltak
Rendhagyó kiadványt tart Kállósemjén község történe-
most a kezében, hiszen elsõ tének fõbb állomásai? Ezek-
alkalommal került nyomdá- re a kérdésekre próbálunk
ba egy olyan gyûjtõmunka választ adni, összegyûjtve a
eredménye, amely teljes községgel kapcsolatos lé-
egészében a helyi emberek nyeges adatokat.
összefogásán, munkáján,
Kállósemjénhez kötõdõ em- Gondolatainkat nehéz
lékein alapul. volt egy mederbe terelni,
amikor egy egész település
Mi itt Kállósemjénben is értékeinek feltárását tûztük
úgy éreztük, eljött az ideje ki célként. Rájöttünk,
annak, hogy helytörténeti mennyi minden fontos szá-
értékek után kutatva, meg- munkra, mennyi minden-
õrizve azt az utókor számá- hez kötõdünk és jelent szá-
ra rendszerezzük mindazt, ami számunkra munkra értéket. Értéket jelent, hiszen egyet
értéket jelent. Kik vagyunk, kik az õseink, jelent a kötõdéssel. A helyi hagyományok-

4

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

kal, amelyek lelki kötõdést és biztonságot múltja lesz ennek a településnek. Minden
adnak, közösséget építenek, jellemet formál- amit most teszünk, a településen zajló be-
nak. Nagyon sokan vagyunk, akik itt szület- ruházások, a közösségi események egysze-
tünk, itt jártunk óvodába, iskolába, felnõtt- rûen csak a mindennapi életünk alakítja te-
ként is itt éljük az életünket. lepülésünk jövõjét. Hiszen egy település ere-
je nagymértékben függ a közösségei erejé-
A kötet a teljesség igénye nélkül dolgoz- tõl és mi együttesen azon dolgozunk, hogy
za fel Kállósemjén település történetének egy egy vonzó települést építsünk, ahol jó élni,
részét. Reméljük, minden korosztály szíve- ahol jó lenni.
sen veszi majd kezébe. Ki azért, mert isme-
rõsen hatnak a benne leírtak, ki azért, mert Örömmel köszöntöm ezt az új kiad-
számára ez történelem és ezáltal megismer- ványt és ajánlom minden érdeklõdõ figyel-
heti faluja múltját. Ez a kötet közös jelenün- mébe abban a reményben, hogy a meg-
ket és közös jövõnket kívánja szolgálni az- kezdett gyûjtõmunkának ez az elsõ állo-
által, hogy megõrizzük benne a múltat, mása.
amely õseink jelene volt.
Belicza László
Értékgyûjtõ munkánk egyik legnagyobb polgármester
felismerése, hogy a mi jelenünk egyszer a

5

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

KÁLLÓSEMJÉN TELEPÜLÉS

Kállósemjén nagyközség Szabolcs- Az elsõ községháza helyét nem ismerjük.
Szatmár-Bereg megyében a 4911.sz. út men- 1898-ban Kállay András fõispán és felesége
tén Nagykálló és Nyírbátor városok között, Csuha Vilma, valamint rokonaik Kauzsay
a Nyírség szívében helyezkedik el. A me- Ödön és Tibor puszta birtokaikat felajánlot-
gyeszékhelytõl, Nyíregyházától DK irányban ták községháza építésének céljára.
való távolsága 23 km, az M3-as autópályá-
ra történõ rácsatlakozási lehetõség Nagy- Elõljárók, fõbírók, esküdtek, jegyzõk
kálló határában 7 km-en belül érhetõ el. Kállósemjénben
Ezen felül településünk elérhetõ vasúton is,
a Nyíregyháza–Mátészalka vonalon. 1681-ben a községi bíró Kondor András
volt, 1866-ban Hunyady Sándor volt, 1872-
A korabeli feljegyzések, iratok szerint ben Fodor György, 1899-ben és 1902-ben
Kálló Semjén települést több csapás, török Papp János; 1903-ban ifj. Kóth András má-
hódoltság, csata, háború sújtotta. sodbíró, 1905-ben és 1912-ben fõbíró;
1906-ban a fõbíró Orosz János.
A falut az õsfoglaló Balog-Semjén nem-
zetség alapította a XI. században. Elsõ írá- A jegyzõ 1848-ban Hóldy György, 1888–
sos említése 1252-bõl származik, mint bir- 1906 között Nagy János, 1909-ben Stépán
tokrészt említvén. 1271-ben V. László vásár- Béla 1918 novemberéig.
jogot biztosított a falunak.
A községi testület elsõ legrégibb fennma-
A Balogsemjén nemzetségbeli Kállay radó szabályrendelete 1888-ból való, mely
család õsi fészke. A faluban megtelepedett a jelenlegi szervezeti és mûködési szabály-
család itt építette ki birtokközpontját, s emel- zat elõdje volt.
te az azóta nyomtalanul eltûnt várát.
A vezetõjegyzõ Kállay László nyugdíja-
Az 1335.évi családi osztozkodáskor a zását követõen (1929) Várkonyi Ferenc jegy-
Nagy-Semjéniek birtoka lett, ekkor a hely- zõ lett 1931-ben, utódául 1941-ben Fesztóry
ség neve is Nagy-Semjén. A XIV. században Sándort választották, helyetteséül pedig Tóth
a Kállay Család birtoka lett. Sándort. 1942-tõl Naményi Antal személyé-
ben még egy segédjegyzõt alkalmaztak.
1471-bõl származó oklevél szerint a te-
lepülés két részbõl áll vallási elkülönültség A fennmaradt iratok szerint 1925–1944
miatt. A két Semjén egyike Oppidum között a fõbíró Orosz János volt, a pénztár-
Semyen néven volt írva. Mindkét semjén a nok L. Páll Ferenc, a törvénybíró 1925-ben
Kállay család birtoka volt. 1446-ban a Török Gábor; 1927-ben Szilágyi György,
Sztrittey család tagjainak volt itt birtoka. 1933/35-ben Teski Ferenc, 1939/42-ben
1454-ben az ólnodi Czudar család volt bir- Orha György. A községi szülésznõk 1942-
tokosa. A falunév mai megkülönböztetõ jel- ben Teski Mihályné és L. Páll Ferencné.
zõjét a szomszédos Nagykállótól kapta.
1549-ben mint Kallo Semian néven említik. Közvetlenül 1945 elõtt a fõbíró Orosz
János, albíró Orha György volt. A képvise-
A 17. században, a török dúlás idején el- lõtestület a háború után elsõ ízben 1945.
néptelenedett pusztára a 18. század elején január 15-én ült össze, és megválasztották
görög katolikus román jobbágyokat is telepí- az új elõjáróságot:
tettek, akik azóta teljesen elmagyarosodtak.
Fõbíró:T.Tóth András kisgazda
A 18. század második felében és a 19. Törvénybíró: Domokos Miklós földmûves
század elsõ felében a Kállay család mellett Pénztárnok: Nagy Gábor cipészmester
még birtokos volt itt az Eördögh és a gróf Közgyám: Séra Mihály napszámos,
Dessewffy család is. Esküdtek: ifj. Karácsony György földmû-

A 20. század elején a Kállay család tag- ves, Csernyák József napszámos, Domo-
jain kívül Kausay Tibor és Viktor, Kövér kos Sándor földmûves, Hegedüs Mihály
Gusztáv és Pálma, özv. Hegedûs Edéné, cipész, Tóth János földmûves, Pintér Ist-
Mándy Ignácz, Leveleki Márton, Klein Mór ván napszámos.
és Gyulaházi (Weinberger) Samu is birtokos Fõjegyzõ: Fesztóry Sándor, Vályi Sándor
volt itt. anyakönyvi jegyzõ, Soós János adóügyi
jegyzõ.

6

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

Az elsõ tanácsörvény alapján létrejövõ 1998-tól képviselõk: dr. Boiskó Sándor,
községi tanács 1950. október 26-án tartotta dr. Dirbász Anita, Dzsunyák Pál, Fodor
meg alakuló ülését 74 rendes taggal, ez ide- György, Horváth József, Katona Gábor, Kóth
ig a település fõjegyzõi hivatallal rendelke- Elek, Molnár Ferenc, Nyesténé Udvari Má-
zett. A kilenctagú végrehajtó bizottságának ria, Oláh Illés, Papp Mária.
elnöke Ilosvai Gyula lett, elnökhelyettes
Kereskényi Gáborné, titkár Szilágyi János, a 2002-tõl képviselõk: dr. Boiskó Sándor,
vb tagjai: Csernyák József, Hegyes Sándor, Fodor György, Gál János, Horváth József,
Iván Lajos, Lovász Mária, Nagy János, Nyiri Katona Gábor, Kóth Elek, Molnár Ferenc,
Miklós. Nyesténé Udvari Mária, Oláh Illés, Papp
Mária, Vass László.
A Polgármesteri Hivatal elõdje a Tanácsháza
2006-tól képviselõk: dr. Boiskó Sándor,
Az 1954-ben tartott második tanácsvá- Bokriné Polyák Krisztina, Borsi András,Fodor
lasztást követõen az alakuló ülést 1954. de- György, Harsányi Ferenc, Katona Gábor,
cember 3-án tartották. 51 megválasztott ta- Koczka Edit, Kóth Elek, Molnár Ferenc,
nácstag mandátumát hitelesítették. Megvá- Nyesténé Udvari Mária, dr.Teremi Sarolta.
lasztották a végrehajtó bizottság tagjait: el-
nök Kapus László, titkár Szabó Zoltán, ta- 2010-tõl képviselõk: dr. Boiskó Sándor,
gok: Hegedüs Mihály, Elek Zoltán, ifj. Koz- Bokriné Polyák Krisztina, Harsányi Ferenc,
ma Mihály, Kopnyai Mihály, ifj. Tóth János. Kóth Elek, Páll Csaba, dr.Teremi Sarolta.

A rendszerváltást megelõzõ tanácsrendszer 2014-tõl képviselõk: dr. Boiskó Sándor,
idõszakában tanácselnök volt: Kapus László, Bokriné Polyák Krisztina, Harsányi Ferenc,
Kövér József, Loss László, Diószegi Béla. Koczka Edit, Páll Csaba, Rétközi András.

A végrehajtó bizottság titkára pozíciót: Nagyközségünk polgármesterei:
Szabó Zoltán, Pongor László és Szolnoki
József töltötte be. • 1990-2006 – Lipcsei Miklós,
• 2006-2010 – Nagy Béla,
Önkormányzati választások • 2010-tõl – Belicza László.
Kállósemjénben Az önkormányzat jegyzõje 1990.decem-
ber 1-tõl folyamatosan: Pisákné Páll Ilona.
A rendszerváltást követõen az elsõ - 1990. A község közigazgatási területe: 5300
szeptember 30-i önkormányzati választáson hektár.
testületi tagként bizalmat kapott: Fodor Jelenleg a településünk lakosságának szá-
György, id. Gál János, Kóth Elek, dr. Lipusz ma: 3753 fõ.
Vince, Mészáros János, Oláh Illés, Papp Testvértelepülésünk 2001-tõl Avasújváros
Miklós, dr. Polyák Erzsébet, Teremi Mihály, (Románia). A testvérkapcsolati szerzõdés
Tündik János, dr. Vass Mihály. aláírására 2005-ben került sor.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár-
1994-tõl képviselõk: Dzsunyák Pál, Fo- ban nyilvántartott települési érték épített kör-
dor György, Kereskényi Gábor, Kóth Elek, nyezet kategóriában a Kállósemjéni Kállay-
Ladik Ferenc, dr.Lipusz Vince, Mészáros Já- kúria a védett hársfasorral, valamint természeti
nos, Molnár Ferenc, Molnár György, Oláh környezet kategóriában a Kállósemjéni Mo-
Illés, Szolnoki József. hos-tó Természetvédelmi Terület.

Hagyományos rendezvényeink:

• Kállósemjéni Falunap
• Községi Gyermeknap
• Elszármazottak találkozója
• Idõsek Napja
• Adventi Gyertyagyújtások
• Trianon Emléknap

Önkormányzat elérhetõsége:

4324 Kállósemjén, Kossuth út 112.
Telefon/fax: 06-42/255-423
E-mail: [email protected]
Web: www.kallosemjen.hu

7

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

A KÁLLAY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

A népiskolai törvény megjelenése elõtt minc magyar hold földet ajándékozott,
Kállósemjénben a három felekezeti iskola melynek célja egy népiskola építése a tele-
mûködött. pülésen. Évtizedek múlva, csak 1892-ben
kezdõdött meg az iskola építése, átadásá-
Mindhárom felekezeti iskolában osztat- ról nincs forrásunk. 1903-ban már bizto-
lan rendszerû tanítás folyt, egyetlen tanító- san mûködött.
val. Az iskolaépületben a nagyobb helyiség
szolgált tanteremül. A tantermek néhány ki- A községi elsõ népiskola a mai Kossuth
csi ablakkal, rosszul megvilágítottak voltak, út 104. sz. alatt állott. Egy tanteremmel épült,
amelynek a padlózata is döngölt föld volt.
A zsúfolt, szûk, kevés levegõ-
jû tantermekben az egy tanító-
ra jutó gyermekek száma év-
rõl évre emelkedett a tanköte-
les gyerekek számának növe-
kedésével. Az 1860-as évek-
ben ötven-hatvan, az 1880-as
években már nyolcvan-kilenc-
ven tanuló jutott átlagosan egy-
egy tanítóra.

Látván a településen a fe-

lekezeti iskolák nyomorúsá-

gát, a tarthatatlan állapotokat,

az 1866. évi tagosítási egyez- Az elsõ községi iskola
ség XIII. pontjában a földbir-

tokos osztály Kállay Ödön indítványára fazsindelyes tetõzetû épület volt, tágas ab-

egy felekezet nélküli, közös iskola céljára lakokkal. Közös fedél alatt mûködött a taní-

ezerkétszáz négyszögöllel számított har- tói lakással. A tanköteles tanulók számának

növekedésével újabb községi

iskolák létrehozása vált szük-

ségessé. 1911-ben mindjárt két

belterületi iskolát építettek fel.

Ezek is osztatlan rendszerûek

voltak egy-egy tanítóval. Nagy

jelentõsége volt az 1910-es

években a Péterhalmon és a

Forrástanyán megépült közsé-

gi elemi népiskolának.

Az 1930–31-es tanévben

Kállósemjénben a bel- és kül-

területi községi, valamint a fe-

lekezeti iskolákban összesen

540 gyermek tanult. A tanítás

a községben 1944 októberétõl

Péterhalmi tanyasi iskola épülete 1945 februárjáig szünetelt.
1945 augusztusában az Ideig-

8

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

szûnt a tanyai diákotthon.
2008-ban az iskola felvet-
te Kállay Miklós volt mi-
niszterelnök nevét ettõl
kezdve az intézmény hiva-
talos neve: Kállay Miklós
Általános Iskola.

Iskolánk híres tanítvá-

nyai:

Dr. Szilágyi János (tüdõ-

gyógyász professzor);

Helmeczy László (megyei

közgyûlés elnöke, ország-

gyûlési képviselõ); Páll

A Kállay-kúria mint diákotthon elõlnézetben Gyula (festõmûvész); Sitku
Ernõ (válogatott kosárlab-

dázó); Sándor Ákos (válo-

lenes Nemzeti Kormány létrehozta az egy- gatott kézilabdázó); Tóth János (olimpikon

séges, nyolcosztályos, mindenkinek kötele- atléta); Kocsis Jánosné tanár (díszpolgár) és

zõ általános iskolát. 1948 õszén a taninté- Turcsák Mária tanár (díszpolgár), Kriskó Mik-

zetek állami tulajdonba kerültek, egy igaz- lós görögkatolikus parókus, (díszpolgár).

gatás alatt a három egyházi iskola, a három

belterületi községi iskola és a külterületi, Intézményvezetõk (igazgatók):

tanyai iskolák. 1960-ban hét tantermes is- Csobay József (1948), Hujbert Sándor

kola megépítésére került sor. 1964. novem- (1949-51), Puskás János (1951-53), Czirják

ber 1-jétõl a Kállay-kú-

riában tanyai kollégiu-

mot alakítottak ki, egy-

más után számolták fel

a volt tanyai iskolákat.

(Forrás: Kállósemjén

szerkesztette: Németh

Péter, 100 magyar falu

könyvesháza Kht,

2000).

1965-ben egy öt tan-

termes iskolával bõvült

az intézmény. 1979-

ben a kollégium és az

iskola közös igazgatás

alá került. 1984-ben

épült egy nyolc tanter- Kállay Miklós Általános Iskola ma
mes, egy elõadótermes,

tornateremmel és 600 adagos konyhával ren- János (1953-56), Homoródi Pál (1956-64),

delkezõ új iskola. A rendszerváltás után Zempléni Zoltán (1964-70), Nyeste Géza

drasztikusan csökkent a diákotthont igény- (1970-80), Király József (1980-92), Polyák

be vevõ tanulók száma, ezért 2007-ben meg- András (1992-2002), Papp János (2002-)

9

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

FICÁNKA ÓVODA

Óvodatörténeti emlék Kállósemjén óvo- Kocsis Jánosné elmondása alapján: „Az elsõ
dájáról nem sok lelhetõ fel. Írásos emlékek 2 évben csak nyáron fogadták a gyerekeket,

a mezõgazdasági munkák idejére, és
még fõzés sem volt ebben az idõben.”
Ebben az óvodában 2 csoportban vár-
ták a gyerekeket a szakképzetlen óvó-
nõk, és az õket segítõ fiatal lányok. Az
óvoda neve „Állami Állandó
Napköziotthonos Óvoda” volt. A
gyermeklétszám folyamatos emelke-
dése szükségessé tette új férõhelyek ki-
alakítását.

1963-ban megépült a Kastélyker-
ti óvoda, vezetõje Licker Erzsébet
volt, majd 1977- ben megnyitott
kapuit a Dózsa György utcai III. sz.
A település elsõ óvodája a Kossuth úti óvoda volt

vannak arról, hogy 1942. júliusában A Kastélykerti Óvoda
özvegy Gyulaházi Samuné Reizmann
Amália és özvegy Gyulaházi Miklósné óvoda is (Ficánka Óvoda „A” épüle-
Bodor Kornélia ötszáz négyszögöl te), melynek vezetõje: Dobó
beltelket ajándékozott Kállay Miklósné Györgyné volt. Ez az épület bölcsõ-
kezdeményezésére óvoda céljaira. A dének épült, de soha nem mûködött
három éves terv keretén belül 1945 - eredeti terveknek megfelelõen. A
46 körül épült meg az elsõ óvoda magas óvodás létszám miatt, elké-
Kállósemjénben. Ez a régi Kossuth úti szülte után óvoda lett az épületbõl.
óvoda volt. A hatvan gyerek befoga- Abban az idõben összesen 7 óvodai
dására alkalmas intézménynek 1947- csoport mûködött, közel 30 fõ körü-
ben Ojtozi Elekné volt az óvónõje. li (néha több is) létszámmal.

A Ficánka Óvoda Fõépülete napjainkban Az 1990-es években azonban csök-
kent a születések száma. A bölcsõde
épülete megüresedett, ezért az Önkor-
mányzat a Kastélykerti óvodát áttele-

10

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

lésen az óvodai férõhelyek

mellett bölcsõdei férõhe-

lyeket is kialakítsanak.

Kállósemjén elsõ bölcsõdé-

je 1955-ben épült fel Kö-

vér Gusztávné birtokán. Az

épület még ma is áll

(Ficánka Óvoda „B” épü-

lete), s jól látszik rajta az

akkori uradalmi épületek

jellegzetes építészeti stílu-

sa. Vastag falak, tornácos –

oszlopos építészeti elemek.

A bölcsõde épülete 1955-ben épült Átalakítás után kb. 20 gye-

rekkel indult meg a bölcsõ-

pítette (1955-ben) a régi bölcsõde épületbe, de. Kocsis Jánosné elmondása alapján: „Ak-

amely most a „B” épület. A további gyerek- kora igény volt a bölcsõdei ellátásra is, hogy

létszám csökkenés miatt 1996-ban bezárt a volt olyan anyuka, aki reggel bevitte a gye-

Kossuth úti (1. számú) Óvoda is, így manap- rekét a bölcsõde udvarra, letette egy pléd-

ság Kállósemjén Nagyközség egyetlen óvo- re és azt mondta, majd jövök érte, mert

dája egy telephellyel üzemel, a Dózsa Gy. nekem mennem kell a mezõre”. A bölcsõ-

utca 22. sz. alatt. dei dolgozók pedig ellátták, megetették

2001-ben az intézmény

névadó ünnepség kereté-

ben a „FICÁNKA” Óvoda

nevet kapta. A 2014. szep-

tember 1-tõl 2 épületben,

4 csoporttal mûködik az

óvoda, ekkor került beve-

zetésre az egységes óvoda

–bölcsõdei csoport. Kálló-

semjénben nincs bölcsõ-

dei ellátás, így óvodai cso-

portba integrált formában

tudunk fogadni 5 fõ két

éves gyermeket is, ezzel

segítve a szülõk munkába Gyerekek és dolgozók a bölcsõdében
állását.

ezeket a gyerekeket is. Mint azt az Óvoda-

Vezetõ óvónõk: Dobó Györgyné, Kriskó történetnél említettük, az 1990-es években

Miklósné (1994-ig), Tóth Miklósné (1994- a folyamatosan csökkenõ gyermeklétszám

2004), Urné Elek Erika (2004-2005), Papp megpecsételte az intézmény sorsát, így az

Györgyné (2005-tõl). intézmény 1997-ben mint bölcsõde végleg

bezárta kapuit.

Bölcsõde

Bölcsõde vezetõ: Fodor Miklósné (1956-

1955-ben a megnövekedett gyermek lét- 1994), megbízott vezetõ: Páll Ferencné

szám miatt szükségessé vált, hogy a telepü- (1994-1997).

11

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

A DR. ERDÉSZ SÁNDOR KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE

Kállósemjénben a felszabadulás elõtti A következõ években elkezdõdött a köl-
évekbõl nem maradtak fenn nyomok arról, tözések sora. A helyiség alapterülete 9 m2-
hogy hosszabb ideig mûködött volna könyv- rõl, 16 m2-re növekedett. Az itt elhelye-
tár a településen, csupán néhány utalás ta- zett kötetek száma 2463 db volt. Ezek után
lálható arra, hogy voltak olyan törekvések, vándorolt az állomány szolgálati lakástól

A községi Könyvtár a Pártházzal egy épületben mûködött egészen 2005-ig

hogy a településen könyvtár létesüljön. A kezdve növényvédõ állomáson keresztül
Földmûvelésügyi minisztérium 1898-tól ál- a párthelyiségig. Végül megkapta a párt-
lított fel falusi gazdaköri népkönyvtárakat. ház ifjúsági termét. A könyvtár 1972-ben
1926–1937-ig adományozott gazdasági új helyet kapott (50 m2-t), s már 8920 kö-
népkönyvtárat. Kállósemjén „1929. XII. 30- tettel rendelkezett, szabadpolcos elrende-
án 152 kötet könyvet kapott”. A háború után zésben.
nem találhatók ennek a könyvtárnak a nyo-
mai, valószínûleg elpusztultak, elkallódtak. 1977-ig a faluhoz tartozó négy nagyobb
tanyán mûködtek tanyasi iskolák és ezek-
A napjainkban is mûködõ könyvtár az hez tartozott egy-egy fiók könyvtár községi
1950-es években szervezõdött, a Nagykállói letéttel. Az iskolák bezárásakor a kintlévõ
Járási Könyvtár letéteként, népkönyvtárként. állomány visszakerült a községi könyvtárba.
1960-ban a mûködtetését átvette a községi 1981-ben a könyvtár mellett lévõ ifjúsági ház
tanács. Berecz László tiszteletdíjas tanító volt termét is hozzácsatolták. Ekkor került sor az
a könyvtáros. Hetente két napon 2-2 órá- olvasóterem kialakítására. Nyolc órában mû-
ban tartott nyitva. ködött a könyvtár, szakképzett könyvtáros
irányította. 1960–1996-ig Papp Olga volt a

12

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

könyvtáros aki a kezdetektõl vezette a A Könyvtárral egy szervezeti egysé-
könyvtárat. get alkotó Közösségi Ház pedig
a kállósemjéni születésû Páll
A könyvtár 1997-ig csak nyilvá- Gyula festõmûvészrõl lett el-
nos közmûvelõdési könyvtárként nevezve. A Közösségi Ház ad
mûködött, majd az iskolai könyv- helyet a különbözõ közössé-
tár felszámolását követõen ket- gi rendezvényeknek. Számos
tõs funkciója lett, azaz az isko- kiállítást rendeztünk már he-
lai könyvtári feladatokat is el- lyi és vendég alkotók munká-
látta. iból. Itt zajlanak a különbözõ
közgyûlések, véradás, szem-
Könyvtárunk a klasszikus vizsgálat, munkaerõ toborzás,
könyvtári feladatok mellett,
sokszínû szolgáltatásokkal vár- tanfolyamok, ismeretterjesztõ elõadások.
ja a lakosság minden korcsoportját. Lehetõ-
ség van nálunk a számítógép és internet Könyvtárunk mint egy információs köz-
használata mellett térítés ellenében fénymá- pont mûködik a településen. Helyt adunk
solásra, nyomtatásra, faxolásra, szkennelés- és segítjük a falugazdászokat a település la-
re, spirálozásra, laminálásra. kosainak ellátásában. Az elektronikus ügy-
intézésben is rendelkezésére állunk a hoz-
Könyvtárunk 2012. december 18-án vet- zánk fordulóknak.
te fel a Dr. Erdész Sándor Könyvtár nevet.

AZ AVOP program keretében 2005-ben, 33 millió Ft értékben szépült meg az
épület kívül belül

13

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

A KÁLLÓSEMJÉNI KÁLLAY-KÚRIA

A Kállay-kúria a XVIII. század közepe óta játszószobát, amibõl egy ajtó nyílt a ma is
meghatározó építészeti eleme Kállósem- meglévõ kis erkélyre.
jénnek, melyet a középkorban építettek a
Kállayak. Kállay György valamikor 1763 tá- Az épület déli oldalán, a homlokzatfalon
ján foghatott hozzá az új kúria építéséhez, volt a Kállay család címere, mely a 2015-ös
a család török idõkben elpusztult középkori felújítás során került vissza eredeti formájá-
udvarházának helyére. ban a helyére. A kúriába belépve az elõre-
A munkálatokat való-
színûleg a nagykállói ugró kiszögellés kabá-
vármegyeháza olasz tok, kalapok, botok tá-
építészének vezetésé- rolására szolgált. Itt
vel – Salvatore Aprilis –, volt egy zárt puska-
vitelezték ki. Érdekes adalék az szekrény is. Innen a pi-
építkezéshez, egyszersmind jelzi a Kállayak
elkötelezett kereszténységét, hogy elõször a pázóba (vagy más néven
a fogadószobába) vezetett az ajtó.
A kúria az 1900-as évek elején A fogadószobából jobbra a keleti traktus elsõ
helyisége a könyvtárszoba helyezkedett el
kúria parkjában ma is álló családi kápolnát
építtették fel. egy szép fehér kandallóval. Több
háló és vendégszoba, valamint
A viszonylag szerény méretekkel bíró tágas fürdõszoba szolgálta a kú-
barokk stílusú földszintes épüle- ria lakóinak és vendégeinek ké-
tet a XIX. században bõvítették nyelmét. A pipázóból nyílott a
keleti és nyugati szárny hozzá- ház úrnõjének szalonja, amely
toldásával. A családból utolsó- egy nagy terasszal is kiegészült.
ként Kállay Miklós késõbbi mi- A pipázótól balra lévõ nyugati
niszterelnök hajtott végre komo- traktusban volt Kállay Miklós és
lyabb átalakításokat. Õ György felesége magánrezidenciája. Itt
testvére halálát követõen, 1922- volt a tágas ebédlõ is, amelyet
tõl lett a kúria és a semjéni bir- zárt folyosó kötött össze a kony-
tok egyedüli tulajdonosa. A 20- hával. A kúria déli oldalában vi-
as években a padláson fiainak rágoskertek, mögötte fenyõallé,
három manzárdszobát alakított azon túl álltak az istállók (késõbb a garázs
ki, továbbá egy vendég fiúszo- is), jégverem, jobbra virágházak. A kapuig
bát, fürdõszobát, tanulószobát, platánsor vezetett, amely hatalmasra nõtt pél-

A Kállay család kápolnája

14

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

dányai mai napig állnak. A Kállay-víztorony folytán erõteljesen lecsökkent gyermeklét-
acélból, szõlõvel felfuttatva a mai víztorony szám miatt bezárta kapuit.
helyén állt.
A kúria ettõl kezdve több mint két évtize-
A kúriát 1948-ban kellett elhagynia az dig várta sorsa jobbra fordulását. Állapota
utolsó itt lakó Kállaynak, Andrásnak (a mi- folyamatosan romlott, egyre inkább lepusz-
niszterelnök legkisebb fia). Ezután az erdõ- tult. 2015 tavaszán azonban a Magyar Ál-

lam és az Európai Unió támogatásá-
val, a Széchenyi 2020 program kere-
tében megindulhatott a felújítása,
melynek eredményeként eredeti fényét
visszakapva, 2016. június 1-jén meg-
nyithatta kapuit a nagyközönség elõtt.

Felújítás elõtti romos állapot 2012-bõl Megnyitásától kezdve, a Kállay-kú-
ria Kállósemjénben meghatározó tu-
risztikai jelentõséggel bír. Az ide láto-
gatókat a Kállay történelmi tárlat és Pál
Gyula festménykiállítása mellett egy,
a 20-as évek hangulatát idézõ kávézó
várja, amelyben igazi ritkaságként egy

gazdaság használta munkásszál- Kállay-kúria napjainkban
lásként. Az Apagyi Állami Gaz-
daság 1949-ben vette birtokba, hetvenéves herendi porcelán kávégépen ké-
terményraktár céljaira használta, szül a frissítõ kávé. Ugyancsak kuriózum az
gyönyörû parkettjén mûtrágyát az 1931-es Ford A modell, amellyel akár
és gabonát tároltak. A gazdaság- parkbéli élménykocsikázást is tehetnek az
tól csak hosszas pereskedés út- ide látogatók. A felsõ szinten igényesen ki-
ján sikerült a kállósemjéni isko- alakított rendezvényterem ideális helyszín
la részére megszerezni az épü- esküvõk, konferenciák, egyéb rendezvények
letet 1958-ban, hogy aztán tizen- lebonyolítására. Az intézmény minden eset-
két tanteremben megindulhas- ben az igényekhez igazodó, teljes körû ki-
son itt az oktatás. Az Országos szolgálást igyekszik nyújtani.
Mûemlékvédelmi Felügyelõség
költségén és kivitelezésében az
épületet 1964-ben állították
helyre, mûemlékké nyilvánítot-
ták, miközben egy sor átépítést
is elvégeztek rajta, amely teljesen megvál-
toztatta a keleti és nyugati szárny beosztá-
sát. A hasznos terület növelése érdekében
szinte az egész padlásteret emeletté alakí-
tották. A bõvítésre, változtatásokra azért volt
szükség, mert 1964. november 1-tõl a
Kállay-kúria tanyai kollégiummá vált a
Semjén körüli tanyákon élõ tanulók részé-
re. A tanintézmény három évtizedig mûkö-
dött. 1994-ben, a tanyák elnéptelenedése

15

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

A WOLKENSTEIN KASTÉLY

A Wolkenstein kastély szecessziós stílus- lül helyrehozatta, mind a tizenegy szobát be-

ban, feltehetõen a századfordulón épült. Épí- rendeztette. Ekkor már 76 éves volt, nyugal-

tõjét nem ismerjük. Csernus Emilné Páll mas életre vágyott. Azonban a grófnõ né-

Magdolna,(aki 1929-1934 között, mint sza- hány évvel késõbb meghalt, így hát az öreg

gróf kissé összeroskadva, egyedül ma-

radt. Csupán tõszomszédjával, Kállay

Miklóssal és családjával tartott baráti

kapcsolatot.

Gróf Wolkenstein Oswald 1937.

augusztus 10-én, 94 éves korában

halt meg. A lakatlan kastélyt Kállay

Miklós vette meg, de egy napig sem

lakott a kastélyban, viszont engedé-

lyezte, hogy a kastélyban kapjon he-

lyet Bereczky doktor orvosi rendelõ-

je és lakása. Ez így is volt, 1944 nya-

ráig. A szovjet hadsereg bevonulása-

Wolkeinsein kastély fénykorában... kor az üres kastélyt katonai szállás-
helyként, késõbb raktár-

nak használták. A szoci-

kácsnõ szolgált a alista mezõgazdaság he-

grófnál) tudomása lyi nyitányaként nem kis

szerint a kastélyt egy rombolómunkával mag-

nõtlen báró építette, tárnak alakították át.

akinek azonban volt (Forrás: A cigánygróf

egy törvénytelen fia. öröksége. KMo 50: 224.

A báró halála után a 1993. szeptember 25.

cigány grófként emle- 15. Erdész Sándor írása.)

getett fia örökölte a A kastély teljes felújí-

kastélyt, amin 1919- tása 2015-ben megtör-

ben túladott. A vevõ ...lepusztult állapotában...

gróf Wolkenstein

Oswald császári és királyi kamarás volt.

A Wolkenstein család ...és a 2015-os felújítást követõen

Rákóczi György Júlia leányát gróf tént. Kiállítási tér, turisztikai információs iro-
Wolkenstein Paris vette feleségül. Egyenes da, és mozi várja majd az ide látogatókat.
ági leszármazottjuk gróf Wolkenstein Az épület a település Önkormányzatának és
Oswald, aki 1843-ban, Bécsben született. közösségi alkalmainak is helyet ad majd.
Az ifjú gróf katonai iskolát végzett, a sop-
roni ezrednél szolgált egy ideig. Fia, ifj.
Wolkenstein Oswald gróf szintén katonai
pályára lépett, huszárfõhadnagyként a vi-
lágháborúban (1915-ben) esett el. Az idõs
gróf egyetlen gyermekét vesztette el. Va-
gyona is megcsappant. Birtokainak egy ré-
szét eladta, megvette a kállósemjéni kastélyt,
majd 1919-ben feleségével együtt ide köl-
tözött. Wolkenstein gróf kastélyát kívül-be-

16

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

A GYULAHÁZI-KÚRIA

Nem tudjuk az építési idejét az utóbb laházi lakosnak. A tulajdonjog fele 1938-ban
Gyulaházi-kúria („kastély”) néven nyilván- vétel, majd ajándékozás címén egészében

Gyulaházi Miklósné Bodor Kornélia
semjéni lakosra szállt.

1949-ben a Gyümölcstermelõ
Nemzeti Vállalat használatában
volt, majd 1954-tõl a Növényvédõ
Állomás tulajdonába jutott. 1974-
ben került a nagykállói Elme- és
Ideggyógyintézet kezelésébe, amely
100 ágyas elmeosztályt alakított ki
a kúriában. Az épületet 1960-ban
átépítették, felújították, majd az
1970-es években újabb felújításo-

A Gyulaházi kastély régen...

tartott földszintes épületnek (ma
Kossuth u. 137.). Egyes források
szerint még az 1750-es évek körül
épült. Tudjuk, hogy Mándi Ignácz
és neje, Polatsek Terézia tulajdoná-
ba 1874. november 30-án vétel
jogcímen került. Mándiék 1909.
december 23-án adták el az épü-
letet Gyulaházi (Weinberger) Samu
és felesége, Reizman Amália gyu-

...és ma

kat végeztek rajta, de a kúria átfogó
korszerûsítése, környezetének rend-
betétele dr. Vágvölgyi János fõigaz-
gató fõorvos és Nagy Illés gazdasá-
gi igazgató érdeme.

Napjainkban betegek már nincse-
nek az épületben, a kúria üresen áll,
azt a nagykállói Sántha Kálmán Pszi-
chiátriai Szakkórház raktárként hasz-
nálja.

A Növényvédõ Állomás fõbejárata

17

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

A KÁLLÓSEMJÉNI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETRÕL

A reformáció századában Magyarország akinek ismerjük a nevét Dobrai Mihály1691-

lakosságának több mint a 90%-a lett protes- tõl szolgált. 1742-ben Berszebii Zsigmond,

tánssá. Voltak, akik hitbeli nézeteik miatt; 1759-ben Livi József, 1760-ban Kis István

voltak, akik egyszerûen csak a Habsburg el- látták el a református hívek gondozását.

lenességüknek akartak ezzel hangot adni; s 1845-ben már a második paplak állt a je-

akadtak olyanok is, akiket egyszerûen csak lenleg is református lelkésznek otthont adó

az újdonság erejének a varázsa érintett meg. telken. Ezt az épületet váltotta fel egy új,

Ennek a jelenségnek a nyomán a 16. száza- zsúptetõs lelkészlakás, amit Pásztor István-

di kállósemjéni lakosoknak szinte az egé- nak emeltek, aki 57 éven át volt a gyüleke-

sze protestánssá, reformátussá lett. zetnek nemcsak nevében pásztora. Õ hon-

A reformáció során a katolikus templo- véd hadnagyként harcolt az 1848-as szabad-

mok adtak otthont a kálvini és lutheri tano- ságharcban. Fontos feladatának tekintette,

kat követõknek. Így volt ez Kállósemjénben hogy megtanítsa írni-olvasni a településen

is, ahol a reformátusok bir- élõ gyerekeket.2

tokba vették – hiszen nem Szintén Pásztor István

volt más, aki használja -, lelkipásztor szolgálata

az akkor még római, ma alatt emelték fel a most is

már görög katolikus temp- álló református templo-

lomot. Évtizedeken ke- mot. Mi úgy tudjuk, hogy

resztül ott gyakorolták ele- 1868-69-ben emelhették

ink hitüket. A helyzet ak- a falakat, ezt bizonyítják

kor változott meg, amikor az 1868-as évszámmal el-

a betelepítések által a gö- látott téglák is. A korábbi

rög katolikus lakosság vált paticsfalu imaház haszná-

számottevõbbé. A Kállay lata már életveszélyesnek

család kérésére a reformá- bizonyult a gyülekezet

tusok átadták a templomot számára. Nagy Elek mér-

és cserébe kaptak egy tel- nök tervei alapján, önerõ-

ket, ahová felépítették a bõl felépítette az akkor

jelenlegi református temp- mintegy háromszáz lelkes

lom elõdjét, amelyrõl gyülekezet az új templo-

nincs információnk. 1787- mát.

ben Kállay István és Kállay A harangtornyot csak

Leó megegyezésével ad- késõbb, 1903-ban volt te-

ták ki azt a telket, amin áll hetségük felhúzni. 1960-

a reformátusok által épített ban öntették újra azt a kis-

és használt templom. Az A református templom napjainkban harangot, amely a felira-

1809-es Reformata Szent tozás alapján 1734-ben is

Ecclesia számol be arról, hogy a templom- a gyülekezet tulajdonát képezte. Jelenleg

nak egy különálló haranglába volt egy má- három harang van a toronyban. Az elõbb

zsás haranggal.1 nevesített, egy nagyobb harang, amelyek

Az 1600-as években már mûködött refor- összehúzása Isten imádására hív az isten-

mátus egyház a településen. Az elsõ lelkész, tiszteletek alkalmával, és véges földi

1 Kállósemjén, szerk. NÉMETH Péter, 142-167.
2 Kállósemjén, szerk. NÉMETH Péter, 142-167.

18

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

korlátainkra figyelmeztet, amikor tudtul adja rög katolikusok szívébe beívódott a Kriskó

valamelyik embertársunk halálát. Ennek fel- név, úgy a református közösségébe a Thamó

irata: „Hívogatja az élõket és kíséri a holta- famíliáé. Id. Thamó Béla, akinek sírja tele-

kat.” S van egy harmadik, kicsi harang, hasz- pülésünkön található 1918 -1956-ig látta el

nálaton kívül, ami a gyermekek korai elme- a gyülekezet gondozását. Õt követte fia, ifj.

netelét adhatta a település tudtára. Thamó Béla 1956-1983-ig. Majd Boros Jó-

1935-ben Váradi Miklós mester készítet- zsef 1983-1986-ig, Pusztai Endre 1986-

te el a ma is mûködõképes, bár felújításra 1994-ig. Somogyi Katalin 1994-1995 töltötte

be a szolgálatával a lelkészváltás

közötti idõszakot. Vass László 1995-

2004 között, Bíró Tamás 2004-

2005-ben pár hónapig lelkészke-

dett, Kovácsné Somogyi Katalin

2005-2010-ig végezte a teendõket,

2010 szeptemberétõl pedig Sipos

Brigitta a református gyülekezet lel-

kipásztora.

A gyülekezet lelkes gondnokai

voltak az elmúlt évtizedekben: Gyõri

János, Domokos Miklós, Török Sán-

dor, Török Gábor, Csordás János,

Domokos Sándor. Jelenleg ennek a

A templom orgonáját 1934-ben szentelték fel tisztségnek a 3. ciklusát Gyõri János

Miklós tölti be.

szoruló orgonát. A kiskarba beépített

tábla õrzi azoknak a névsorát, akik te-

hetségükhöz mérten hozzájárultak a

hangszer elkészítéséhez.

1765-ös adat igazolja, hogy Kálló-

semjénben akkor már református isko-

la is mûködött. Azt pedig az idõsebb

lakosai bizonyíthatják, hogy ez az is-

kola a jelenlegi parókia mellett jobb-

ra lévõ telken kapott helyet. Az épület

pedig viszonylag sokáig részét képez-

te a helyi oktatásnak.

1833-ban 21 gyerek járt reformá-

tus iskolába, 1860-ban 25. 1931-ben A református iskolát szükségtornateremmé alakították át
épült egy új osztatlan iskola, az 54m2

alapterületû tantermében egy tanító 79 gye- A jelenlegi parókia az 1970-es években

reket tanított. A terveket 400 pengõ segély- épült. Azóta sok-sok változáson esett át. Az

bõl valósították meg, amit az Országos Nép- utcafront és a kert felé is bõvítették az épü-

iskolai Építési Alapból kaptak. A hat osztály letet. Átalakult a belsõ struktúrája, hogy job-

református vallású gyermekeit id. Tóth Al- ban megfeleljen a 21. századnak, s tudjon

bert tanította. eleget tenni a közösségi funkcióknak is az

A gyülekezet elsõ lelkészei mellett hadd épület.

nevezzem meg azokat, akik a 20. századtól Sipos Brigitta

pásztorolták a rájuk bízottakat. Ahogy a gö- református lelkipásztor

19

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

Kállósemjén római katolikus plébániája nia volt a középkori 84 helyett, Kisvárdán

a Szabolcsi Fõesperességben található. A és Nagykállón. Több mint 60 év (1761-ben)

vármegyében az akkor még ide tartozó haj- kellett ahhoz, hogy a vármegyében a ró-

dúvárosokkal együtt 84 plébánia egyike mai katolikus plébániák száma 13-ra emel-

Kállósemjén volt. A templomok nagyobb kedjen.

része szilárd anyagból, égetett téglából, gó-

tikus stílusban épült, de akadtak bõven fa- A középkorban a település két falurészre

templomok is. A XV. században a toronytalan különült. Egy 1319.évi oklevél 2 templomát

templomok száma kezdett szaporodni. A említi: egyik a szent Miklós egyház, a másik

reformáció a Fõesperességben is gyökeret a Kisasszony kápolna. Papja 1318-ban Já-

vert. A Kállayak is korán reformátusok let- nos, 1332-ben István. A római katolikus hí-

tek. A török pusztítások a katolikus hitéletet vek Nagykállóhoz tartoztak. Az 1779. évi

is megszüntették. Csak a várdai és kállói egyházlátogatás említi, hogy Kállay György

várban maradtak katolikus lelkészek a vár- saját kastélyában rendezett be egy kápol-

katonaság oltalma alatt. Másutt Szabolcsban, nát.1814-ben a Kállay család felépíttetett egy

az 1600-as évek elején alig akadt már kato- paplakot Kállay György kanonok szándéka

szerint. Az egri érsek-

ség 1810.november

26-án önálló plébániá-

vá nyilvánította. Az

elsõ plébános Szath-

máry Sándor volt. Eb-

ben az idõben a földes-

úri magtárban alakítot-

ták ki ideiglenesen a

templomot, mely 1825-

ben leégett és 1828-

ban meg is szûnt a plé-

bánia önállósága. Az

üresen maradt paplakot

használták kápolna-

ként, amit felújítottak és

bõvítettek. 1928-ban

A római katolikus templom 1869-ben Losonczy Gézát helyi
káplánnak, majd plébá-

nosnak nevezték ki, aki

likus kegyúr és plébánia. Várad 1660-as el- 1934-ben Jánky Géza nyíregyházi mérnök

este után az egész vármegye török hódolt- tervei alapján fél év alatt építtette fel a tor-

sági terület lett. Bár a nagybirtokos Kállay nyos templomot. A kegyúr akkor Kállay Mik-

Miklós 1615-ben családjával együtt vissza- lós díszpolgár, miniszter volt, késõbb minisz-

tért a katolikus hitre, s bár II. Rákóczi terelnök.

György erdélyi fejedelem özvegye Báthory A templom építését gróf Klebelsbelg Kunó

Zsófia 1660 után katolizálva, terjedelmes miniszter 4000 pengõvel támogatta, de a

birtokain a katolikus vallás helyreállítása ér- Kegyúron kívül gróf Wolkenstein Oswald,

dekében tevékenykedett, mégis e törekvé- itt élõ nyugalmazott császári fõtiszt, valamint

sek ellenére 1699-ben már csak 2 plébá- a falu minden felekezete is. Kriston Endre

20

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

egri segédpüspök szentel-
te fel november 3-án. A
templom a Nagyboldog-
asszony nevet kapta.
1946-ban Rieger Ottó
gyárában készült ma-
nuálos, 7 regiszteres or-
gonát kapott a templom.
A templomfestésre 1959-
ben került sor, melyet a
debreceni Király Sándor
készített el. A padok
1967-ben készültek. Ol-
tára a Székelyföldrõl,

A templom oltára

A templom napjainkban 2009-ben került Hajdó István
fõesperes ajándékából ide, Székely-
lengyelfalváról, abból a templomból,
melyben báró Orbán Balázst keresz-
telték. Keresztúti képeit Rómában fes-
tette Prokop Péter, híres papfestõ
1979-ben. Két harangja van. Az el-
múlt években teljes külsõ és belsõ fel-
újításra került sor.

Papjai, Szémán János tanácsos úr;
Békési apát úr; Felföldi János tiszte-
lendõ apát úr , közel 60 éven át mû-
ködtek itt. A Közbiztonsági központ
falán emléktábla hirdeti, hogy 1825-
tõl a mostani templom építéséig az
volt a római katolikusok kápolnája.
A közel 250 éve alakult nagykállói
esperesi kerület székhelye 9 éve
Kállósemjénben van, 25 templom és
közössége tartozik hozzá. Anya-
könyvi vezetés 200 éve van. A
Canonica visitatio Pyrker László ér-
sek idejébõl, 1828-ból való. A latin
nyelven íródott egyházlátogatási
jegyzõkönyv, nagy érték a falu ak-
kori életérõl, fõként a római katoli-
kus hívek életét megvizsgálva.

21

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

A KÁLLÓSEMJÉNI GÖRÖGKATOLIKUS
EGYHÁZKÖZSÉG ÉRTÉKEINEK BEMUTATÁSA

Egyházunk értékeinek bemutatásakor ki- sére görögkatolikusokat telepítettek be. Az
emelt helyet kell biztosítani görögkatolikus ágensi iratokból kiderül, hogy a görögkatoli-
templomunknak. Kállósemjén település az kusok beköltözését követõen legkésõbb 1726
írásos forrásokban 1271-ben már említést végére megkapták a reformátusoktól elvett
kap. Nem sokkal késõbbi írás 1319-ben templomot, amelyet Kállay Ferenc és Kállay

János adott át számuk-
ra. Innentõl datálva
nyugodtan lehet mon-
dani, hogy a görögka-
tolikusság, mint vallá-
si felekezet, mint
templommal bíró kö-
zösség meghatározó-
an van jelen a telepü-
lés életében. A temp-
lom építésének feltárt
különbözõ korszakait
a mellékelt rajz mutat-
ja be egyértelmûen.

A görögkatolikus

közösség temploma

A görögkatolikus templom mûemléki védettség-
gel bíró épülete a te-

lepülésnek. Külsejét

említi a Szent Miklós tiszteletére kõbõl épült tekintve erõteljesen leromlott állapotban,

szent egyházat. A történelem viharai, aho- felújításra szorul. A templombelsõ teljes

gyan nem kímélték a települést, vele együtt egészében tükrözi a görögkatolikus egy-

a templomot sem. A 2010-ben végzett régé- ház liturgikus hagyományait. Gyönyörû,

szeti feltárások három különbözõ korra és több mint 100 éves ikonosztázionja (kép

ezzel együtt ugyanazon a helyen három állvány, kép fal) a görögkatolikus templo-

templom alapjait találták meg. A régészeti mok berendezésének elengedhetetlen ré-

feltárások megállapították, hogy a templom sze. A templombelsõ mennyezeti secoit és

hatszög záródású szentélyének falai mint- díszítõ ornamentikáját 1960-ban egy jász-

egy 4-5 méter magasságig, az õsi Szent Mik- berényi festõmûvész páros Benke László

lós templom falait rejtik magukban. A temp- és Makai József készítette el. A templom

lomot az idõk folyamán mind a három fele- teljes belsõ berendezése és liturgikus esz-

kezet használta (római katolikus, református, közei megfelelnek bizánci egyházunk li-

görögkatolikus). turgikus elõírásainak. A hívek lelkületét és

igényességét tükrözi, hogy anyagi áldoza-

1715 környékén a település annyira elnép- tokat vállalva törekszenek arra, hogy a

telenedett, hogy sok helyen csak pusztaként templomuk valóban méltó legyen az „Is-

említik. Az elnéptelenedett falu újraéleszté- ten házához”.

22

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

Ikonosztázion

Kállósemjén nagyközség
Nemzeti Kegyhelyünk Má-
riapócs tõszomszédságában
helyezkedik el. Fekvésénél
fogva átvezet rajta a határokon
átívelõ „Mária út”. Egész év-
ben a zarándokok sokasága
halad keresztül a településen
és áll meg, megpihenni. Szí-
vesen látjuk mind a gyalogos,
mind a kerékpáros zarándoko-
kat. Az Õ pihenésüket és fizi-
kai szükségleteiket hivatott ki-
szolgálni a templom mellett
lévõ közösségi ház (mosdó,
zuhanyzó, konyha, zarándok-
szállás). A közösségi ház a za-
rándokok fogadásán túl, az
egyházközségi rendezvények-
nek és programoknak is méltó
helye.

A görögkatolikus templom napjainkban

23

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

KÁLLÓSEMJÉNI MOHOS-TÓ
TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET

A Nyírség homokbuckái és buckaközi 1926-ban járt itt és tette a tudomány számá-
mélyedései a jégkor végén formálódtak. Az ra ismertté a Mohos-tó botanikai kincseit. A
õsi nyírségi táj megmaradt darabja a Mohos- legmélyebb területén 2-3 méteres vízmély-
tó, Kállósemjéntõl 5 km-re, egy buckaközi séget talált. Az úszóláp kisebb része akkor
mélyedésben található. A tó a Hortobágyi nádas, nagyobb része zsombék sásos volt.
Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésé- Õ említi elõször a villás májmohát, a
ben van. fénycsillárkát, a tõzegpáfrányt, a szívlevelû

A Mohos 1940-ben. A képen a fürdõzésre hídõrt, a hengeres sást, a hármaslevelû vid-
nem használt rész látható. rafüvet, a gyilkos csomorikát és a lápi
rencét. A Mohos-tó kutatói közül meg kell
Az elsõ botanikai feljegyzéseket Kitaibel még említenünk Soó Rezsõt, aki 1938-ban,
Pál készítette, aki 1796-ban járt a vidéken. és Simon Tibort, aki 1966-ban kutatott a
A Mohost akkor még homoki tölgyes koszo- területen.
rúzta. Az erdõt 1800-as évek elejére kiirtot-
ták, területét legeltették. A következõ 100 A Nyírség lecsapolása a Mohos-tavat is
évben futóhomokos környezet alakult ki. A érzékenyen érintette. Az aszályos évek hal-
hajdan volt erdõ tápanyagai a tóba kerülve mozódásával a talajvízszint tovább csök-
erõteljes vízinövény burjánzást okoztak. A kent. 1971-76 között a Mohos-tó déli és
vastag, laza iszaprétegben a nádas belsõ középsõ része kiszáradt. Úszólápjának
zónája nem tudott stabilan rögzülni és a nagy része leült és a mederfenékbe gyöke-
gyökérszövedékébe záródott iszappal fel- rezett. Ebbõl lett a mai fûzláp. Csapadéko-
emelkedett. Ezzel megindult az úszóláp kép- sabb évek következtek. 1982-tõl a közel-
zõdés. Az úszó szigetek állandóan vízzel ben húzódó csatorna vízének duzzasztá-
telített, gyarapodó tõzegrétegébe több, ma sával és Mohosba vezetésével sikerült ja-
már ritka növényfaj települt. Boros Ádám vítani a helyzeten. A következõ száraz idõ-
szakban azonban ez a lehetõség is meg-
szûnt. 1990-tõl 1996-ig nyáron a legmé-
lyebb terület is teljesen kiszáradt. 1996-ban
a tófenék legmélyebb része alatt 127 cm-
re húzódott a talajvíz. 1997-tõl a kútvizes
pótlás lehetõvé tette az állandó és megfele-
lõ mélységû vízborítást. Néhány év alatt, az
elõzõleg nyílt vizes helyen, ismét nagyterü-
letû úszóláp alakult ki. Védett növényei kö-
zül ma tömegesen fordul elõ a gyilkos
csomorika. A termetes növény fehér virág-
ernyõit számos, ma már ritka, rovarfaj ked-
veli. Az úszóláp szegélyein és belsõ vízfolt-
jain gyakori a hármaslevelû vidrafû. Ta-
vasszal üde zöld levei közül finom mívû
nagy fehér virágzata messzirõl feltûnik. Az
embermagasságú, tavasszal smaragdzöld,
sûrû tõzegpáfrány jelentõs területet borít. A
nádi boglárka levelei a nádasban nehezen
ismerhetõk fel, de nagy, aranysárga virágai

24

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

annál inkább. A nyílt vízen fe-
hér tündérrózsák pompáznak.
Említésre méltó a ritkaságok
közül a valódi májmoha, a vil-
lás sás, a szárnyas görvélyfû, a
mocsári füzike és a közönsé-
ges rence elõfordulása.

A páratlan élõhelyen ritka
rovar-, kétéltû-, hüllõ- és em-
lõsfajok is otthonra találtak. Az
átvonuló madarak kedvelt táp-
lálkozó és pihenõhelye.

A Nyírség buckaközi vizes

élõhelyei nagy része mára tar- Védett hármaslevelû vidrafû virágzáskor

tósan kiszáradt. Az évezredek

óta folyamatosan létezõ Mohos-tó, a Nyír- ség egyik utolsó nagy kiterjedésû úszó lápi

szigetvilága, ame-

lyen ritka õsi mocsá-

ri növények és kü-

lönleges állatfajok

élõhelye. Gazdag

élõvilága és termé-

szetes eredetû úszó-

lápja egyedi kincse

Szabolcs-Szatmár-

Bereg megyének.

A természetvé-

delmi terület szakér-

tõje, több tudomá-

nyos publikáció

szerzõje a kállósem-

jéni Dr. Vas Mihály.

A Mohosban fürdõznek a helyiek

A Mohos-tó 2017-ben

25

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

EMLÉKMÛVEINK

A településünk központjában, a római
katolikus templom szomszédságában lévõ
parkban négy emlékmû található: az I. és
II. Világháborús emlékmûvek, a Szent Ist-
ván szobor és az 1956-os Forradalom és
Szabadságharc tiszteletére emelt kopjafás
emlékmû.

Az I. Világháborús emlékmû története

„Kállósemjénben 1931. szeptember 27-én
leplezték le az I. Világháborúban elesett hõ-
sök emlékmûvét, gróf Wolkenstein Oswald
támogatásával. Õ volt, aki kigondolta az em-
lékmûvet, és annak megvalósítását nagylel-
kû adományával lehetõvé is tette.

Az I. világháborús emlékmû napjainkban

Még látható a drótkerítés... Az emlékmû állítása óta eltelt közel 90
év alatt az emlékmû környezete jelentõsen
A betonalapzaton nyugvó, sziklába fa- megváltozott. Eltûnt a fent említett mészkõ-
ragott mészkõoszlop déli oldalán egy ki- keretbe erõsített vascsõoszlopú drótkerítés,
sebb és egy nagyobb fekete márványtáb- ma már egy nyitott emlékpark várja az ide
lán vannak az elesett hõsök nevei feltün- érkezõket. Az emlékmûvet 2013-ban Kálló-
tetve. 81 aranybetûs név, élén Kállay Ist- semjén Nagyközség Önkormányzata felújít-
ván fõhadnaggyal. Az oszlop tetején egy tatta, s visszakerült a tetejére a sok-sok éven
karmai közt kardot tartó turulmadár van. Az át hiányzó turulmadár is.
emlékmû 3 méter magas, s betonalapon
nyugvó, mészkõkeretbe erõsített vascsõosz- Az II. Világháborús emlékmû...
lopú drótkerítés veszi körül…” (Forrás: La-
katos Sarolta – Kállósemjéni elesett hõsök ...közadakozásból készült 1991-ben a II.
emlékére” c. írása) világháborúban elesett hõsi halottak emlé-
kére, története azonban a rendszerváltás
elõtti idõszakra nyúlik vissza, amikor is la-
kossági kezdeményezés indult, hogy állítsa-
nak emlékmûvet a II. világháborúban elesett
hõsi halottak emlékére. Ezt követõen 4 tagú
kuratórium alakult a terv megvalósítására, s

26

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

rályunkat ábrázolja. Az emlékmûvet kör ala-
kú, terméskõbõl kirakott talapzat fogja kö-
rül, benne az örökzöld cserjék is szimboli-
zálják a magyarok örökkévalóságát.

56-os tulipános kopjafa

a park negyedik emlékmûve. Az 1956-os
Forradalom és Szabadságharc 50. évfordu-
lójára emlékezve emeltette Kállósemjén

II. Világháborús emlékmû
õk választották ki az emlékmû végleges for-
máját is. Az emlékmû avató ünnepségére
1991. május 26-án került sor.

Szent István szobor
A Szent István szobrot Kállósemjén Nagy-
község Önkormányzata állíttatta a magyar

Az '56-os emlékmû

Nagyközség Önkormányzata, 2006-ban. A
kopjafát Tordai János nagykállói fafaragó
készítette. Az emlékmûvön elhelyezett táb-
lán ez áll:”Az 1956-os Forradalom és Sza-
badságharcban helyt állt kállósemjéni pol-
gárok emlékére állíttatta Kállósemjén Nagy-
község Önkormányzata.”

A Szent István szobor 1848-as emlékmû

állam fennállásának 1000 éves évfordulójá- Az1848-as emlékmû a Kossuth út men-
nak tiszteletére, a Millennium évében 2001- tén, a Szabadság téren található. Eredetérõl
ben. A közel 3 méter magas, tölgyfából fa- nagyon kevés írásos emlék maradt fenn.
ragott szobor, államalapító Szent István ki-
(Folytatás a következõ oldalon.)

27

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

(Folytatás az elõzõ oldalról.) 2012-ben a „Nõszirom” Egyesület – a te-

lepülés vezetésével történt egyeztetést kö-

A II. világháborút követõen településün- vetõen- kérelmet nyújtott be a Vidékfejlesz-

ket is elérte az a politikai nyomás, amely- tési Minisztériumhoz, hogy Kállósemjénben,

nek hatására 1948-ban a az 1848-as Forradalom és

testület a település vala- Szabadságharc emlékére

mennyi utcanevét megvál- állított emlékmû környékét

toztatta, „mivel azok a de- a Szabadság teret parkosí-

mokratikus követelmé- tással megújítsák, ezáltal a

nyeknek nem feleltek település egyik kiemelkedõ

meg”. Ekkor kapta nevét színfoltjává tegyék. Terve-

a Szabadság tér is, ame- ik megvalósításához a Vi-

lyen az 1848-as forrada- dékfejlesztési Minisztérium

lom centenáriumára (100 jóvoltából 1 080 000 Ft tá-

éves évfordulójára) köz- mogatásban részesültek. A

adakozásból szabadság- munkálatok során meg-

zászlót és két és fél méter szüntetésre került a vaske-

magas kõ emlékmûvet ál- rítés, az emlékmûvet szét-

lítottak, amelyet T. Tóth bontották és az elemeibõl

András fõbíró leplezett le. új formában újraépülve, kö-

Sajnos az emlékmûrõl zel 8 méterrel beljebb ke-

egyéb írásos anyag nincs, rült. Az emlékmûhöz két-

így annak további sorsáról irányú térkövezett út vezet,

csak mendemondák kerin- amely utak egy virágágyást

genek. 1848-as eredeti emlékmû képeznek. A megszüntetett
vaskerítés helyére örökzöl-

dekbõl (smaragdtuja)

térhatároló került elülte-

tésre, s néhány díszfa is

helyet kapott a téren. A

parkban kialakításra ke-

rült egy 150 töves rózsa-

ágyás is. A munkálatok

2013. év tavaszán feje-

zõdtek be. A régi emlék-

mû márványtáblája is

megmaradt, amelyre a

következõ felirat került:

„ Tisztelet a bátraknak!”

Állíttatta Kállósemjén la-

kossága 1948. évben.

Átépíttette 2013-ban

Kállósemjén Nagyköz-

ség Önkormányzata a

„Nõszirom” Egyesület

közremûködésével és a

Vidékfejlesztési Minisz-

Az újjáépített 1848-as emlékmû a Szabadság téren térium támogatásával.

28

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

FECSKELAK ÉS KIÁLLÍTÓ TEREM

2014 februárjában került átadásra a
„Fecskelak és kiállító terem”, ahová össze-
gyûjtöttük a település tárgyi emlékeit, régi
használati tárgyait. A kiállítás – Kocsis
Jánosnéval (06/20-220-0498) történt elõze-
tes egyeztetést követõen –naponta látogat-
ható.

Kiállítóterem belsõ részlet

Fecskelak és kiállítóterem

29

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

ÚJFALURÉT-RAVATALOZÓ

Dr. Szilágyi János tüdõgyógyász, kápol- „Halál, utána feltámadás. Felhagyott,
nát kérõ levelével kereste meg a neves épí- majd rehabilitált temetõ. Alföld, por, örök-
tészt, Makovecz Imrét. Makovecz pályáza- ké építés, majd pusztulás. A temetõ kis fája
tot írt ki a nála tanuló fiatal építészeknek, a kétfelé ágazik, a kis favállba odatette vala-
ravatalozó megtervezésére. A 3 tagú zsûri mikor valaki a sírról leesett galambdíszt. Az
(Makovecz, Turi, Siklósi) Õrfi József tervét épület felnagyított koporsó, kelet-nyugat ten-
választották ki megvalósításra. Munkatársai gelyû. A mennyezeten rombuszforma nyí-
voltak: Szilágyi István (festett mennyezet), és lás, felette harang, felette pedig éppen el-
Makara Tamás (madárszobor). Építésének száll az a bizonyos galambmadár…. „ (Õrfi
éve: 2007 József)

Lélekharang...

...amely a helyi közteme-
tõben került felállításra,
2014 óta kíséri utolsó útjára
az elhunytakat. A lélekha-
rang a helyi lakosok közada-
kozásából és Kállósemjén
Nagyközség Önkormányzat
támogatásával készült, hoz-
zá a faanyagot a Nyíreredõ
Zrt. biztosította, formába
pedig Udvari Mihály helyi
asztalos mester faragta.

30

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

BERUHÁZÁSOK

Közbiztonsági Központ

Közösségi sétány és
Községi piac

Sportcentrum

Egészségügyi Centrum

Gondozási Központ

31

K Á L L Ó S E M J É N I É R T É K TÁ R 2 0 1 8

32