Kóka_lapozgatós

Molnár Valéria

Kóka Ferenc

megidézése

2 Ars Poetica

Molnár Valéria

Kóka Ferenc

megidézése

KÓKA FERENC
MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY
BUDAPEST, 2021

Fóth Ernő műtermében. Balról jobbra:
Fóth Ernő, Kóka Ferenc, Paizs László, Lakner László, 1962

A Képzőművészeti Gimnázium végzőseinek tablója

1934 Kóka Ferenc 1934. december 18-án negye- 1954-ben a Képzőművészeti Főiskolára, mest­ere

dik fiúgyermekként született Budapesten. Édes- Bernáth Aurél volt.
anyja Ondrik Mária gépkezelő, édesapja Kóka József
lámpakezelő. Szerény körülmények között, a XIII. 1960 Befejezi tanulmányait a Képzőművészeti
kerület Róbert Károly krt. 50-ben, mára már lebon-
tott házban, szobakonyhás lakásban élnek. A szülők Fő­iskolán. Főiskolai társai közül különösen Bér Ru-
és testvérek közötti mély szeretet és együttérzés dolffal, Gyémánt Lászlóval, Káplár Évával, Lakner
életük végéig megmaradt, függetlenül attól, hogy Lászlóval, Lajos Józseffel, Szabó Ákossal, Urbán
mely országban éltek, milyen megélhetésük volt. Györggyel, Veress Sándorral és Virág Józseffel van
Gyula testvérének 1956-ban Kanadába távozott fia, baráti viszonyban. Bernáth továbbra is kapcsolatot
Jay Koka szintén festőművész lett. Jay Koka saját tart Kókával, megnézi kiállításait, kritizálja vagy el-
honlapján emlékezik meg nagybátyjáról, a tőle ka- ismeri azokat.
pott szakmai útmutató fontosságáról.
1963 Pályázaton elnyeri a három évre szóló Der-
1942 Népiskolai tanulóként kezdi iskoláit a Gömb
kovits-ösztöndíjat.
utcában. Rajztehetsége már ekkor megmutatkozik,
de adottságai miatt 1949-től zenei tanulmányokat 1965 Megfesti az Atomhalál című képet, megte-
is folytat az akkor már Gömb utcai Fiúiskolában.
Egy év alatt végzi el a II-III. évfolyamot. remtve ezzel saját látásmódját.

1949 Megismerkedik Luttár Magdolnával, későb- 1966 Tanulmányútra megy Párizsba, ahol Csernus

bi feleségével. Tibornál lakik. Megfesti a Monofóbia című képet,
amely új festői stílus kialakulását jelenti. Ebben az
1950 Felvételt nyer a Képzőművészeti Gimnázi- időben készült képei a szürrealizmus, ill. a fantasz-
tikus festészet hatását jelzik művészetére.
umba, majd

8 Életrajz / Díjak

dr. Luttár Magdolna Kóka a Dorottya utcai kiállítás megnyitóján

1968 Az Atomhalál című kép kiállítása a Fiatal 1972 Munkácsy Mihály-díjat kap.
1973 Egyéni kiállítás a Csók Galériában, Buda-
Képzőművészek tárlatán az Ernst Múzeumban. Ezen
a kiállításon jött létre a „szürnaturalista csoport”. pesten.
A definíció Perneczky Géza művészettörténésztől
való. A csoport csak alkalmi egyesülés volt, tag- 1974 A Debreceni Országos Nyári Tárlaton el-
jai később különböző irányokba fejlődtek tovább.
Ennek ellenére a 60-as évek magyar festészetének nyeri a Művészeti Alap különdíját, és az ezzel járó
megújítói voltak. Medgyessy-plakettet.

1969 Egyéni kiállítás a Kulturális Kapcsolatok In- 1976 Egyéni kiállítása nyílik Kölnben.
1978 Önálló kiállítás a szegedi Gulácsy teremben.
tézetének Dorottya utcai kiállító- termében, Buda- 1979 Első murális munkája, a Dunaújváros című
pesten.
9,5 négyzetméteres pannó a dunaújvárosi Munkás
1969 Pályázat útján műtermes lakást kap a Szent- Művelődési Központ könyvtárába készül.

endrén létesült Új Művésztelepen. A telep első lakói 1980 A Műcsarnokban rendezett egyéni, retros-
között szoros emberi és szakmai kapcsolat alakult
ki. A művésztelepieken kívül Barcsay Jenőhöz köti pektív kiállításán 70 válogatott festmény ad átfogó
szoros szakmai-baráti kapcsolat. képet 20 év munkájáról.

1970 Mai magyar művészet – kollektív kiállítás 1981 Önálló kiállítása nyílik a Hatvani Galériá-

Párizsban a Musée Galiera-ban. Idézet Janine War- ban, Hatvanban.
nod kritikájából: „Kóka Ferenc a költő és kolorista,
akinek festészete a népművészetben gyökeredzik, Életrajz / Díjak 9
festői látásmódját sugárzó örömbe való kitárulko-
zás jellemzi.” (Le Figaro, 1970. március 24.)

1969 fejlődésének az útját jelzik, hanem jelenlegi piktú-
ránk java termésének mércéjével is mérhetők.
Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
Mint mindenkinek, természetesen Kókának is
Néhány éve tűntek fel Kóka Ferenc képei a tárla- megvannak az elődei, tényleges és választott mes-
tokon, elsősorban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója terei. A Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél
rendezvényein, és örömmel állapíthattuk meg, hogy volt a mestere, művészetének gondolati előfelté-
személyében ismét tehetséges festő jelentkezett. tele pedig elsősorban Max Ernst piktúrája. Az első
Az első képeiben ugyan a festői alakítást, az át- pillanatban egymást kizáró ellentétnek hat e két
gondolt kompozíciót még inkább a fakturális izgalom név, a gyakorlatban azonban megtalálható a híd.
helyettesítette, hiányzott még a logikus kép-építés, Max Ernst piktúrájából Kóka ugyanis leginkább a
a festői részletekben elveszett az Egész gondola- növényi vegetáció szövevényét szürreálissá fokozó
ta, de a nyilvánvaló tehetség már megmutatkozott e képekhez és a szürrealitás révén a mítosz hangula-
képekben is. Fejlődése gyors volt, hiszen úgyszólván tát áhító attitűdhöz kapcsolódik, ez pedig már talál
minden újabb képe egyúttal előrelépés is volt, szak- érintkezési felületet Bernáth művészetével, külö-
mai mélyebbé válás és tisztulás. A legújabb művek nösen az 1930 körül festett képek természetlátásá-
pedig azt tanúsítják, hogy véget ért a felkészülés val és az emberi figurák átszellemített ábrázolásá-
szakasza, a fiatal festő túljutott a keresésen. E leg- val. Kóka legújabb képein azonban e két név csak
újabb festmények már nem csupán Kóka művészi mint kiindulópont érződik, túllépett ugyanis a hatás
primer fokán, festői világa mind tartalmi, mind for-
30 V á l o g a t á s k i á l l í t á s i k a t a l ó g u s o k e l ő s z ava i b ó l mai értelemben önállóvá vált. Új műveiben túl is
haladta a korábbi képek dekomponált, a részletfes-

tőiségnek és a faktúrának túl nagy szerepet szánó 1983
festőmódszert és elhagyta az illusztratív megoldá-
sokat is. Képein a dekoratív elemek a szövevényes Miskolci Galéria, Miskolc
festőiséggel ötvöződnek, a plasztikus és síkszerű
formálás, a sötét és világos színek ütemesen vált- Nehéz elfogódottság, illetve elfogultság nélkül ír-
ják egymást, a kép belső ritmusa egységbe fűzi a nom Kóka Ferenc művészetéről. Ahhoz a számomra
festői részleteket. Művészetének jellemző vonásai, feledhetetlen művészgenerációhoz tartozott, ame-
az érzelmi telítettség és a festői gazdagság e képe- lyet, mint kezdő főiskolai tanár az első évtől az
in is megmaradtak, de itt a képorganizmus elemei- ötödik évig tanítottam. Nehéz idők voltak ezek, az
ként, a művészi fegyelemtől rendezetten. Művésze- intézmény élén a renegát avantgard művész, Bort-
te gazdag lehetőségeket rejt magában. nyik Sándor állt, aki inkább elfogadta a zsdanovi
esztétikát, mint a főiskolán uralkodó posztimp-
Németh Lajos resszionista szemléletet, melynek Bernáth Aurél és
Szőnyi István voltak a legjellegzetesebb képviselői.
Ebben az időben magam is Bernáth művészetének
csodálója voltam és különösen kedveltem az ő ta-
nítványait. Ez annál inkább indokolt volt, mert bár
a növendékek elosztása meglehetősen gépiesen
történt, mégis Bernáth ügyes kézzel „meg tudta

V á l o g a t á s k i á l l í t á s i k a t a l ó g u s o k e l ő s z ava i b ó l 31

46 K ép e l e m z é s e k

Virágbolt, 1964 Virágbolt, 1964
olaj, vászon, 120 x 92 cm olaj, vászon, 120 × 92 cm
Magyar Nemzeti Galéria Magyar Nemzeti Galéria

A felülnézetből, madártávlatból megjelenített belső Mint minden művészettörténeti korszakról, az
térben ragyognak a tiszta, fénnyel telített színek: 1960-as évekről is elmondható: még nem tudunk
kékek, vörösek, zöldek, sárgák. A kép mégsem szé- róla eleget. Nem ismerjük minden fontosabb al-
teső. Nemcsak azért, mert a sötét és világos szín- kotó életművét, nem ismerjük eléggé a művészek,
foltok konkrét formákhoz kötődnek, hanem amiatt irányzatok, iskolák és mesterek egymásra gyako-
is, mivel a festő éppen a színfoltokkal teremtett rolt hatását, s ami a legnagyobb probléma: hajla-
a képi helyek között egyensúlyt. Figyeljük meg a mosak vagyunk az eddig tanult fogalmak, képletek,
kékek, vörösek, sárgák, a sötét és világoszöldek vi- narratívák szerint megfogalmazni a véleményünket.
szonyát, néma dialógusát, vagy a fehér sávok és a Szeretnénk bizonyos „nagy” művészegyéniségek
sötétebb zónák kapcsolatát. Ilyen dinamikus, vitális történeteként látni a korszakot, s elfeledkezni a
egyensúlyt Matisse tudott létrehozni csendéletein. kevéssé ismert alkotókról. Pedig a legizgalmasabb
feladat mindig az, ha egy olyan művész munkáit
A nagy, diagonális irányban elhelyezett asztal kö- vesszük szemügyre, akit a nagy művészettörténeti
rül három fiatal nő látható. A kék szoknyás ülő alak összefoglalók legföljebb csak a névsorolvasásban
a középtér főszereplője. A sárga és a vörös ruhás említenek meg.
leányok a háttér cezúrapontjain állnak. A formák
horizontális, vertikális és diagonális irányulásai ily Kóka Ferenc az 1960 körül színre lépő nagy mű-
módon alkotnak egységbe foglalt kontrasztot. A vésznemzedéknek volt a tagja. A Képzőművészeti
kép szilárd szerkezeti váza, nyitott és zárt konst- Főiskolán 1960-ban végzett, mestere Bernáth Aurél
rukciója egyértelmű. volt. Fiatalon díjakat nyert, s nem volt még ötve-
néves, amikor a Műcsarnokban önálló kiállításon
A stabil szerkezet és a ragyogó színek, életerőt és mutatta be életművét. Korai képein annak a szür-
különös szépséget sugároznak. naturalizmusnak a hatása figyelhető meg, amely az
1960 körüli években a magyar festészet egyik leg-
Sipos Endre egyénibb, legeredetibb festői stílusa volt.

Ha mai, friss szemmel tekintünk ezekre az alkotá­
sokra, természetesen a naturalisztikusan megfestett
tárgyak, motívumok szürreális zsúfoltsága a leg-­
szem­betűnőbb. A szürnaturalista képek legjell­em­
zőbb tulajdonsága a horror vacui, vagyis az üres­
ség­től való irtózás. Teljesen befestett vásznakat
látunk, a tárgyak tobzódását – témától és motívu-
moktól függetlenül –, a látszólagos gazdag­ság mel-
lett a képi tér levegőtlenségét. Ehhez a látásmódhoz
egyéni festéstechnika is társult, ami nem annyira az
ecsettel való festéssel, hanem inkább a festékbe

K ép e l e m z é s e k 47

Ikarosz, 1968 A képen a felemelkedés első stációinak válunk
farost, olaj, 115 x 120 cm szemlélőjévé. Erre nemcsak a formából következ-
Janus Pannonius Múzeum tethetünk, hanem a tiszta színek: a narancsok, zöl-
dek, kékek egymás fölé épüléséből adódó érzékeny
66 K ép e l e m z é s e k egyensúlyból, az egyre légiesebbé váló színekből is.

A reményteli jövő, a szabadulás lehetősége, és a tér
meghódítása itt még lehetségesnek tűnik.

Sipos Endre

Kis Ikarosz, 1975 A fekvő képmező középtengelyében diagonális
olaj, farost, 50 x 65 cm irányban elhelyezkedő alak mozdulatából már sejt-
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány hető, hogy a magasságba jutás, illetve a zártságból
való menekülés eltökélt szándéka megszilárdult
A történetet ismerjük. A mítosz antropológiai, er- benne. A festő kiválóan ellenpontozza a meleg vö-
kölcsi tartalmát is. Az ember meg akarja hódíta- rösöket, majd a hidegebb hússzíneket a háttér vi-
ni a világot, a világ tereit. Nemcsak tudásvágya lágos és középkékjeivel. A szárnyak, lepkeszárnyak
végtelen, hanem hatalomvágya, sőt repülési vágya hártyái áttetszőek. A test (a corpus) súlyos. A gra-
is. Az ember uralkodni akar a világon. Nem akarja vitációs erő fenyegető jelenlétét tisztán érzékeljük
tudomásul venni, hogy véges lény, akinek végtelen – már most, a dráma kezdeti stációjában.
téridőbe vetettségében is tiszteletben kell tartania
a kozmosz fizikai, s az Istenek lelki és szellemi tör- Sipos Endre
ténésekre vonatkozó törvényeit.
K ép e l e m z é s e k 67

Kék kompozíció, 1978 nek, hanem azért is, mivel a nyugodt és a mozgal-
olaj, farost, 60 x 90 cm mas felületek: faktúrák, textúrák tiszta egyensúlya
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány érvényesül – a színkontrasztok és színharmóniák
kifejezési lehetőségeivel is él az alkotó. Ezen a
Kóka Ferenc nemcsak eljutott a tiszta absztrakció­ képen például a komplementer: kék-narancs, vö-
ig, hanem életművének ez az egyik jelentős terri- rös-zöld, citrom-lila kontraszt mellett a sötét-vilá-
tóriuma, továbblépés a közvetlen impressziókon, a gos, a hideg-meleg, és a mennyiségi kontraszt elve
látott világ határain való túllépés lehetősége. Bár is érvényesül.
ezeknek az absztrakt képeknek a kompozíciós szer-
kezete konkrét vizuális élményekre utal. Sipos Endre

Mi ezen absztrakt kompozíciók lényege, esszenci-
ája? Az organikus formarendből való eljutás a tiszta
geometrikus formarendig: oly módon, hogy az orga-
nikus világ gazdagsága, karaktere megmarad.

E képek nemcsak attól szuggesztívek, mert a for-
mák ritmikus vizuális- és zenei egységgé rendeződ-

82 K ép e l e m z é s e k

Alkony, 1979 letek, amelyeket hagyományos festői eljárásokkal
olaj, farost, 60 x 80 cm nem lehet létrehozni. A visszaszedés útvonala maga
magántulajdon a képi forma, illetve formarend, amit hagyományos
festői eljárással lehet szabályozni, azaz a kép ar-
A tájképek, valamint a csendéletek lehetőséget chitektonikáját kialakítani.
biztosítanak az alkotónak arra, hogy elinduljon az
absztrakt festészet széles, ingoványos útján. El is A háttér és az alakok szépen határolódnak el egy-­
indult, de újra és újra visszatért a tárgyak megjele- mástól. A háttérben a kékek, a kékeslilák és a kékes­
nítéséhez, a figuratív festészethez. zöldek uralkodnak. Középtónusú és sötét, mélyhang-
zású színek. A figurákban pedig a halvány rózsaszínek,
Itt egy eredendően absztrakt képet látunk. S a mű halványlilák. Ily módon a színharmóniáknak és színel-
kompozíciójának születésébe is bepillantást nyer- lentéteknek széles skálája tárulkozik fel.
hetünk. A kemény alapozású fehér háttérre felvitt,
különböző színekből álló vastag festékmasszát az Ha jól megfigyeljük az alakzatokat, akkor mitikus
alkotó festőkéssel, spaknival, gumidarabbal, zsi- ősképek nyomaira, madárra, fára, kozmikus világra
lettpengével, stb. szedi vissza. A visszaszedés során bukkanunk.
tárulkoznak fel azok a szép, változatos, színes felü-
Sipos Endre

K ép e l e m z é s e k 83

102 K ép e l e m z é s e k

Kallódó fiatalok, 1986 lány a földön ül és egy harmadik alaknak dől, egyik
olaj, grafit, vászon, 200 x 160 cm kezét a vállára teszi és odahajtja a fejét is. A har-
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány madik fiatal hátulról látszik csupán, ahogy a földön
ülve a fal felé fordul, fejét lehajtja, karját ruhája
A mű abban az időszakban született, amikor az ált­ ala takarja: haja fekete foltja szinte beleolvad a háttér-
tematizált problémáról, súlya ellenére kevésbé lehe- be, teste körvonala, s így alakja nehezen kivehető.
tett megfelelő mértékben és nyíltsággal beszélni. A Az álló fiú karba tett kézzel, magába zárkózott tar-
szociális hálón kihulló, biztonságot nyújtó otthont és/ tásban áll, mereven maga elé néz, mintha figyelne,
vagy elfogadó-támogató iskolát nélkülöző fiatalokról keresne valamit. A lány karja kifelé fordulva nyug-
van szó, akiknek személyiségfejlődése, megküzdési, szik az ölében: a tartás az injekciós tű nélkül is a
boldogulási stratégiáik kidolgozása megfelelő kör- „belövés” asszociációját kelti. Társuk már egészen
nyezet híján nem alakul, nem alakulhat optimálisan, magába fordulva, a világtól eltávolodva, összegör-
sőt, a korai és folyamatos traumák hatására szinte nyedt vállakkal ül, a lány mintha erőtlen mozdula-
esélyük sincs ezek felépítésére. Így többszörösen el- tokkal támogatni akarná, a köztük lévő közelség és
záródik előttük az út, hogy a társadalom által megkí- egymásrautaltság tapintható. A fiú és a lány nem
vánt tempóval és módon haladjanak, alakítsák ki az egymás felé fordulnak, de az ő összetartozásuk
életüket. A korai tapasztalatok fájdalmát, a fo­lya­ is nyilvánvaló. Mindketten passzívak, várakozóak,
matos szorongást, létbizonytalanságot, a periférián megadóak, de a fiú aktívabb, esetleg óvó, irányító
való egyensúlyozás nehézségeit gyakorta az egymás- szerepet is tulajdoníthatunk neki, és ő az, aki még
ba, kortársakba kapaszkodással, illetve a különféle kapcsolatban áll a külvilággal. Az ő arca részlete-
függőségekben próbálják meg enyhíteni. Kóka Ferenc zettebb, tekintete is látható, ahogy maga elé, vagy
akkor fordult a téma felé s festette meg erről mo- valami, általunk nem láthatóra néz. A lány arca alig
numentális méretű vásznát, alkotta meg ennek az kivehető, nem hangsúlyozott, épphogy csak jelzett
életérzésnek, az elveszettségnek és a magukra ha- a fő vonalakkal, ő már kevésbé kapcsolódik kifelé.
gyottságnak a képi sűrítményét, kvázi szimbólumát, Harmadik társuk pedig még sokkal inkább passzív,
amikor mindez még nem volt a mindennapok témá- nem jelenlévő – neki már emberi formái is nehe-
ja, nem figyelt még fel rá a széles köztudat. Vagy, zebben felfejthetőek. Hármuk közösségét színeik is
ha igen, akkor is elsősorban a társadalmi normáktól hangsúlyozzák: szürkés, sötét, hideg árnyalatokkal
való eltérések és a társadalomnak okozott gondok, az létrehozottak, rajzosságuk ellenére szinte mindan�-
ilyen problémákkal küzdők kirekesztése és megbé- nyian (bár különböző mértékben) foltszerűen hat-
lyegzése volt a kontextus – amely lényegében a mai nak a szintén ugyanebből a színvilágból felépült
napig nem változott.38 Legyen szó a fiatalok általános épületbelsőben. Halványszürke bőrük és mozdulat-
úttalanságáról, vagy konkrétabban a függőségekről, lanságuk élettelenség érzetét kelti, az energiával
amelyekbe sokan közülük menekülnek – sokkal több teli, kicsattanó, egészséges élet hiányát sugározza.
empátia és a problémáikkal kapcsolatos konstruktív, Színeik nemcsak egymáshoz, hanem ahhoz a térhez
igazi szakértelem lenne az, amely valódi segítséget is kapcsolják őket, ahol láthatóak. Néhány fallal
nyújtana. határolt, szinte teljesen tagolatlan belsőt látunk,
ahol a teljes kietlenséget a fal és a padló egységét
A festményen három fiatalt látunk egy szürkés- megbontó, lendületes gesztussal felvitt barnás ár-
barna, hideg tónusú épületbelsőben, mely akár el- nyalatok, vonalkázások teszik mozgalmassá, áram-
hagyott raktár, kihalt aluljáró is lehet. Egy fiú áll, a lóvá. E foltok és vonalak elhasználódott, megtépá-
zott jelleget adnak a térnek, s ezt erősíti a festék
38 Lásd a témához például: Dr. Máté Gábor: A sóvárgás démona – is- alól kilátszódó téglafal is. Ez utóbbi egyébként, a
merd meg függőségeidet. Libri Könyvkiadó Kft., Budapest, 2019.
K ép e l e m z é s e k 103

A popzenész, 1980,
olaj, farost, 50x95 cm

Parkban, 1976, Mediterrán táj, 1978,
olaj, farost, 60x80 cm olaj, farost, 60x80 cm

Csendélet régi lámpával, 1977, Aktok térben, 1978, József Attila (1905–1937), 1980,
olaj, farost, 60x122 cm, vegyes technika, papír, 25x35 cm olaj, farost, 42,5x30 cm,
Pásztói Galéria Petőfi Irodalmi Múzeum,
81.314.1
Akt kompozíció, 1980,
olaj, farost, 121x70 cm Külváros, 1980,
olaj, farost, 50x60 cm,
Kompozíció aranyszínben, 1977, Alkony, 1979, Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
olaj, farost, 60x80 cm, olaj, farost, 60x80 cm,
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány magántulajdon Naplemente II, 1980,
olaj, farost, 60x120 cm,
Az égei tenger, 1980, Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
olaj, farost, 54x68 cm,
magántulajdon Várakozás, 1980,
olaj, farost, 98x61 cm,
Pierrot, 1977, Táj, 1979, Az út vége, 1980, Ferenczy Múzeumi Centrum,
olaj, farost, 60x80 cm, olaj, farost, 60x80 cm, olaj, farost, 90x100 cm, SZFM98.36
VI. kerületi Tanács Szombathelyi Képtár, magántulajdon
F.1986.36.1 Zsuzsanna és a vének, 1980,
Ikarosz mozaik terv, Bonyhád, olaj, farost, 74x130 cm
1978, olaj, farost, 42x228 cm, Térben összetartó formák, 1979,
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány olaj, farost, 70x100 cm,
Ferenczy Múzeumi Centrum,
SZFM.K.96.23

Kék kompozíció, 1978, Dunaújvárosi pannó, 1979, Jelenet, 1980,
olaj, farost, 60x90 cm, olaj, farost, 121x70 cm,
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány murális munka, 9,5 m2, nincs adat
Dunaújvárosi Munkás
154 K ata lógus 19 76 –1980 Művelődési Központ

Petőfi Sándor arcképe, 1981, Táj őszi fényben, 1983, Mulatozó társaság a halállal –
pasztell, papír, 66x50 cm, olaj, farost, 70x102 cm, kép a háború ellen, 1984,
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány olaj, vászon, 196x250 cm,
Ludwig Gyüjtemény Aachen
Bernáth Aurél arcképe, 1980,
pasztell, papír, 55x40 cm,
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Terek (P.J. emlékére) I., 1980-81, Pilinszky János arcképe, 1981, Az élet apoteózisa a Halál felett
olaj, ceruza, vászon farost-­ pasztell, papír, 82x59 cm, – a háború és a fasizmus ellen,
lemezre erősitve, 150x200 cm, Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány 1983, olaj, vászon, 160x200 cm,
Magyar Nemzeti Galéria Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
MM89.2
Férfi portré, 1984,
pasztell, papír, 63x49 cm,
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány

Kék vízpart, 1980-as évek, Terek (PJ emlékére) II. variáció, Mulatozó társaság halállal, Gőzfürdő II., 1984,
akvarell, papír, 31x43 cm, 1982, olaj, szén, grafit, vászon, Enola Gay, 1983, pasztell, papír, 50x65 cm,
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány 160x200 cm, pasztell, papír, 60x80 cm, Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Ferenczy Múzeumi Centrum
SZFM.K.93.9

Tabáni látkép, 1980-as évek, Az álom és valóság szimbiózisa, Van Gogh Novgorodban – Önarckép, 1984,
akvarell, papír, 37x51 cm, 1982, pasztell, tus, papír, a békéért, 1984, akvarell, pasztell, papír, 83x49 cm,
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány 33,5x48,5 cm, Magyar Nemzeti G., pasztell, papír, 50x65 cm, Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
MM87.64 MM87.64 Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány
K ata lógus 1980 –198 4 155
Őrségi táj, 1980-es évek, Gőzfürdő I., 1982, Csendélet, 1984,
akvarell, papír, 37x51 cm, olaj, vászon, 100x120 cm, olaj, farost, 75x55 cm
Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Rómer Flóris Művészeti és
Történeti Múzeum, Győr,
K . 8 5 . 2 7 2 .1

’’Képeimnek egyik jellemző vonása

a szakadatlan élet­igenlés.
Festeni annyi mint tökéletesen élni.
Két szín egymás mellett heves és
erőteljes, szárnyaló és telt, sajátosan
örömteli érzést fogalmazhat meg.
Ennek az élménynek az irányába
törekszik minden akarat.

Nem „törekszem” egyéni festészetet
csinálni. Egyszerűen csak festek,
és vagy lesz belőle kép vagy nem.
Az akarati tényezők ilyen vonatkozásban
nem segítenek. A jó kép a létezés
boldogságának egy sajátos formája.

’’
KÓKA FERENC
MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY