Stroke

Stroke Szakdolgozói VándorgyĦlés
Budapest

2016. március 31. – április 1.
Program

1

A FĘvédnök üzenete

Hazánkban évente negyvenezer beteg kerül kórházba akut agyi vérkeringési
zavar – stroke – miatt.

Országszerte kétszázezren élnek a stroke maradványtüneteivel: sokan féloldali
gyengeséggel, beszédzavarral, stroke utáni depresszió és szellemi hanyatlás
tüneteivel. A stroke oki kezelése az infúzióval történĘ vérrögoldás (thrombolysis)
vagy a vérrög eltávolítása az artériába vezetett katéteren át egy speciális
eszközzel (thrombectomia) idĘérzékeny eljárás: a tünetek jelentkezésétĘl
számított mindössze 3-6 órán belül van lehetĘség eredményes beavatkozásra.
Erre a kezelésre Magyarországon még 2015-ben is alig több mint 2000 betegnél
- mindössze az esetek 5%-ában - került sor, elsĘsorban a késĘi kórházba
érkezés miatt.
A stroke kimenetelét, a beteg túlélési esélyeit és az elérhetĘ javulást számos
egyéb tényezĘ is jelentĘsen befolyásolja. Fontos szerepe van a szövĘdmények
megelĘzésének. A nyelészavar felmérése a beteg ellátása során alapvetĘ
feladat: az aspiráció végzetes következményekkel járhat. A megfelelĘ folyadék-
és táplálékbevitel biztosítása, a tüdĘgyulladás, a felfekvés és a mélyvéna
trombózis megelĘzése kellĘ odafigyeléssel az esetek döntĘ többségében
megvalósítható. A rehabilitációt minél hamarabb el kell kezdeni.
A szakdolgozók felkészültségének és gondosságának tehát alapvetĘ szerepe
van a stroke kimenetelének meghatározásában azoknál is, akiknél a vérrögoldás
nem jöhetett szóba.
A stroke betegek legjobb ellátása a mentĘk, az orvosok, az ápolók, a
beteghordók, a dietetikusok, a gyógytornászok, a logopédusok, a pszichológusok
és mások összehangolt, fegyelmezett tevékenységével biztosítható.

A kongresszus minden résztvevĘjének kívánom, hogy hasznos ismereteket
adjon át és szerezzen a szekciókon és a szünetekben, és maradjon idĘ
ismerkedésre, beszélgetésekre és egy kis lazításra is.

Budapest, 2016. március 31.

Dr. Bereczki Dániel
a Magyar Stroke Társaság elnöke

2

Stroke Szakdolgozói VándorgyĦlés
Budapest, 2016. március 31. – április 1.

A Stroke Szakdolgozói VándorgyĦlés fĘvédnöke
Prof. Dr. Bereczki Dániel

tanszékvezetĘ egyetemi tanár
klinika igazgató

Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika

Tudományos szervezĘbizottság
Dr. Vastagh Ildikó PhD.

egyetemi adjunktus, Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika
Hradeczky Katalin

klinika vezetĘ fĘnĘvér, Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika

3

A Stroke Szakdolgozói VándorgyĦlés
meghívott elĘadói

Dr. Balogh Zoltán
elnök

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

Prof. Dr. Bereczki Dániel
klinika igazgató , tanszékvezetĘ egyetemi tanár

Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika

Prof. Dr. Csiba László
klinika igazgató, egyetemi tanár
Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Neurológiai Klinika

Dr. Diószeghy András
osztályvezetĘ fĘorvos
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház

Dr. Folyovich András
osztályvezetĘ fĘorvos
Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak
Neurológiai Osztály – Stroke Centrum

Dr. Harcos Péter
fĘorvos

Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Neurológiai Osztály

Dr. Horváth Sándor
fĘorvos

Pest megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai- és Stroke Osztály

Dr. Kerényi Levente
osztályvezetĘ fĘorvos
Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Neurológiai Osztály

Dr. Lippai Zoltán
osztályvezetĘ fĘorvos
Bajcsy Zsilinszky Kórház, Budapest, Rehabilitációs Osztály

Dr. Pánczél Gyula
osztályvezetĘ fĘorvos
Pest megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai Osztály

Dr. Szegedi Norbert
osztályvezetĘ fĘorvos
MH Egészségügyi Központ, Neurológiai osztály

Dr. Valikovics Attila
osztályvezetĘ fĘorvos
BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, SVANT Osztály

Dr. Vastagh Ildikó
egyetemi adjunktus
Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika

4

A VándorgyĦlés küldetésnyilatkozata

- A stroke kezelésében résztvevĘ szakemberek és szakterületek összefogása.
- A stroke mint interdiszciplináris betegség kezelésének fejlesztése és javítása az érintett
területeken dolgozó szakdolgozók körében.
- Figyelem felhívás a stroke kezelésében résztvevĘ szakdolgozói munka jelentĘségére.
- Hangsúlyozni, hogy az ápolói hivatás nem csak szakma, hanem tudomány is egyben.
- Értéket adni a szakdolgozók munkájának az oktatás, a kutatás és a gyakorlat
felhasználásával, hivatásunk magas szakmai színvonalon történĘ mĦvelése és méltó
képviselete érdekében.
- Fórumot teremteni a tudás átadására, ismeretek kicserélésére, a közös munkára
mindazon szakdolgozók, szakemberek számára, akik a stroke megbetegedések
prevenciója, kezelése és rehabilitációja területén tevékenykednek
- Kapcsolatépítés és együttmĦködés szakmai és civil szervezetekkel, társaságokkal,
egyesületekkel.
- Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011 (XI.29.)
NEFMI rendelet elĘírása szerint továbbképzĘ pontok szerzésének lehetĘségét biztosítani a
szakdolgozók számára.
- Kellemes két nap eltöltése, emberi kapcsolatok építése.

Kredit pontok

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal a „ Stroke Szakdolgozói VándorgyĦlés
2015 . március 31. – április 1. „címĦ szabadon választott elméleti továbbképzés pontértékét
15 pontban állapította meg.
A továbbképzés nyilvántartási száma: SZTK-A-103621/2015

A továbbképzésen való részvételrĘl szóló igazolást a továbbképzés idĘtartama alatt a regisztrációs
pultnál lehet átvenni.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a kreditpontok igazolásához mindenki esetében szükséges a
továbbképzésrĘl szóló jelenléti ív aláírása.

A Stroke Szakdolgozói VándorgyĦlés szervezĘirodája a
Connections2000 KonferenciaszervezĘ Iroda

Heinczinger Orsolya
Zajacz Krisztina

1016 Budapest, Hegyalja út 18.
Telefon: 1 / 209-03-80
Fax: 1 / 209-9334

Mobil számok: 20 / 9913-814, 20 / 501-3445
E-mail: h.orsi@conn2000.hu és z.kriszti@conn2000.hu

Web: www.conn2000.hu

5

A konferencia helyszíne Danubius Hotel Aréna ****
1148 Budapest, Ifjúság útja 1-3.

A konferencia idĘpontja 2016. március 31. – április 1.

Program

2016. március 31. csütörtök

09.00-17.00 Regisztráció

10.00 Konferencia megnyitó
10.20-12.10 I. Szekció – Az akut stroke kezelése hazánkban
12.10-12.20 Kérdések, hozzászólások

12.20-13.10 Ebédszünet

13.10-14.10 II. Szekció – A stroke következtében kialakult szövĘdmények ápolási feladatai és
megelĘzésük I.
14.10-14.20 Kérdések, hozzászólások

14.20-14.40 Kávészünet

14.40-14.55 MSD Szimpózium
14.55-15.55 III. szekció – A stroke rizikófaktorai I.
15.55-16.10 Boehringer-Ingelheim Szimpózium
16.10-16.20 Kérdések, hozzászólások

16.20-16.40 Kávészünet

16.40-17.20 IV. Szekció – A stroke következtében kialakult szövĘdmények ápolási feladatai és
megelĘzésük II.
17.20-17.30 Kérdések, hozzászólások

2016. április 1. péntek

08.30-13.00 Regisztráció

09.00-10.20 V. Szekció – A stroke rizikófaktorai II.

10.20-10.40 Kávészünet

10.40-10.55 VI. Szekció – Ismétlés a tudás anyja … avagy az acut stroke ellátás alapjai
10.55-11.10 Kérdések, hozzászólások

11.10-12.20 VII. Szekció – A stroke betegek rehabilitációja
12.20-12.30 Kérdések, hozzászólások

12.30 A konferencia zárása
12.45-13.45 Ebéd

6

Tudományos program témakörei

Kiemelt témák

Stroke – nyelészavar felmérés jelentĘsége
Stroke – decubitus prevenció az ápolásban
Stroke – mélyvéna trombózis megelĘzése

Szekció témák meghívott elĘadókkal

Stroke helyzet Magyarországon
A szĦrĘprogramok jelentĘsége
A rizikófaktorok jelentĘsége a stroke megelĘzésében
Stroke betegek táplálása
A vérzsírok és a stroke kapcsolata - A magas vérnyomás és a stroke kapcsolata
Pitvarfibrilláció és a stroke
Fiatal életkorban is kialakulhat stroke
Gyakorlati tudnivalók stroke esetén
Miért fontos az ultrahangvizsgálat a stroke megelĘzésében?
Ha egy betegnél stroke gyanúja áll fenn, hívjon mentĘt!
Strok-on átesett betegek rehabilitációja

További témakörök

Klinikai ápolás – ápolási protokollok ismertetése
Szakdolgozók szerepe a stroke diagnosztika területén
Szakdolgozók szerepe a prevenció területén
Szakdolgozók szerepe a rehabilitáció területén.
Ápolás kutatás - ápolás tudománya
Szakdolgozók kompetenciája, jogi állása – jogaink / kötelességeink tükrében
MinĘségfejlesztési tevékenységek és feladatok a betegellátásban
Továbbképzési lehetĘségek a stroke területén

Regisztráció

2016. március 31. 09.00-17.00
2016. április 1. 08.30-13.00

Információ a rendezvény ideje alatt

Heinczinger Orsolya 20 / 991-3814

Zajacz Krisztina 20 / 501-3445

NévkitĦzĘ
A konferencia rendezvényein csak hivatalosan regisztrált, kitĦzĘvel rendelkezĘ résztvevĘk vehetnek
részt. A kitĦzĘk a regisztráció során a konferencia mappával együtt vehetĘk át.

7

Szállás

Danubius Hotel Aréna ****
1148 Budapest, Ifjúság útja 1-3.
www.danubiushotels.com/arena

A szállodai szobák érkezés napján 14.00-tól vehetĘk át és elutazás napján 10.00 óráig kell átadni
azokat. A szálloda elutazás napján a résztvevĘk számára csomagszobát biztosít, az igényt a
recepción kérjük jelezni.

A konferencia elĘ regisztrációja során foglalt és kifizetett szállásdíj tartalma: áfa, ifa, büféreggeli.

Az ettĘl eltérĘ szolgáltatások - minibár, telefon, éttermi szolgáltatások, stb.- igénybevétele egyénileg
a szállodában, elutazás elĘtt fizetendĘ. A konferencia szervezĘi ezekért a szolgáltatásokért és az
ezek igénybevétele során felmerült költségekért felelĘsséget nem vállalnak.

Parkolási lehetĘség:

Nem Ęrzött, nem foglalható, de ingyenes parkolási lehetĘségek a szálloda elĘtti es mögötti

közterületeken találhatóak.

A szálloda mellett található Aréna parkolóházban egyéni fizetés mellett:

P+R területen (07:00-19:00) 350,- Ft/alk.

(19:00-07:00) 250,- Ft/h

Nem P+R területen (0:00-24:00) 250,- Ft/h, de max. 2.000,- Ft/nap

A parkolási árak tájékoztató jellegĦek.

A szálloda egész területén ingyenes wifi hozzáférés áll a vendégek rendelkezésére.

FelelĘsség és egyéb biztosítás
A konferencia közzétett részvételi és egyéb díjai nem tartalmaznak baleset-, betegség-, poggyász- és
felelĘsségbiztosítási díjat, így a felsorolt események bekövetkezése esetén a szervezĘknek nem áll
módjukban semmilyen felelĘsséget vagy kártérítést vállalni.

8

A Stroke Szakdolgozói VándorgyĦlés szakmai támogatója

Magyar Stroke Társaság

A Stroke Szakdolgozói VándorgyĦlés támogatói

Boehringer-Ingelheim Magyarország
LBT Kft.

MSD Pharma Hungary Kft.
Numil Kft.

9

További támogatók

A KorszerĦ Nagykanizsai Ideggyógyászati Osztályért Alapítvány
A Szolnoki Máv Kórházért Alapítvány

Afázia - az ÚjrabeszélĘk Egyesülete
Bajcsy Zsilinszky Kórház
BAZ Megye Neurológiai Betegeiért Alapítvány
Betegápolásért Alapítvány
Debreceni Egyetem Klinikai Központ Ápolási Igazgatóság
Debreceni Egyetem Neurológiai Tanszék
Dr. Korill Ferenc Alapítvány

Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
Flór Ferenc a Lakosságért Közalapítvány
FĘvárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháza Alapítvány
Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft.
LegyĘzzük a bénultságot Alapítvány
Magyar Ápolási Egyesület
Magyar Neuroimaging Alapítvány
MESZK Fejér Megyei Területi Szervezete
MESZK Tolna Megyei Szervezete
Pándy Kálmán Alapítvány
ParádfürdĘi Állami Kórház
Pfizer Kft
Richter Gedeon Nyrt.
Sandoz Hungary
Sanofi Aventis Zrt
Serapis-Med Kft.
SZTE ÁOK Sebészeti Klinika
SZTE ÁOK Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Neurológiai Klinika
SZTE Ápolás Igazgatási Osztály
VA 2 MED Kft.
Zempléni Betegekért Alapítvány

A szervezĘk köszönetüket fejezik ki a nyújtott támogatásért

10

Teljes program áttekintĘ

2016.március 31. Csütörtök

10:00-10:10 Konferencia megnyitó Prof.Dr.Bereczki Dániel - Magyar Stroke Társaság elnöke
10:10-10:20 A konferencia köszöntése Dr.Balogh Zoltán - Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke

I.szekció: Az akut stroke kezelése hazánkban
Üléselnök : Prof.Dr.Bereczki Dániel és Dr .Balogh Zoltán

IdĘpont ElĘadó Intézmény ElĘadás

10:20-10:40 Prof.Dr.Bereczki Dániel Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, Stroke helyzete Magyarországon
Budapest

10:40-11:00 Dr.Kerényi Levente Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Ha egy betegnél stroke gyanúja áll fenn, hívjon mentĘt!
Kórház, Székesfehérvár

Semmelweis Egyetem ETK Egészségtudományi A szakképzésben és a felsĘoktatásban bekövetkezĘ változások

11:00-11:10 Dr.Balogh Zoltán Kar, Budapest hatása stroke betegek ellátására

11:10-11:20 Szedlák Csilla Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, Thrombolysis szakápolói vonatkozásai
Budapest

Országos Klinikai Idegtudományi Intézet "De nehéz a lysis táska…Új protokoll bevezetése az akut stroke
11:20-11:30 Tenk Szabina, Krizsanyik Ildikó Neurológiai Osztály, Budapest ellátásában az OKITI Neurológiai Osztályán

11:30-11:40 Gál Zsuzsanna Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Neurológiai Thrombolysis eredményeink
Osztály, Budapest

11:40-11:50 Czakóné Bátor Edit Hetényi Géza Kórház, Neurológiai Osztály, Stroke-thrombolysis, trombózis megelĘzése
Szolnok

BAZ Megyei Kórház, és Egyetemi Oktató Kórház,

11:50-12:00 Gálné Ládi Zsuzsanna Mária SVANTO Központ, Miskolc Mobilizáció akut stroke osztályon

12:00-12:10 Szabó- Laboda Adrienn SZOTE Neurológiai Klinika, Szeged Betegvezetés egy fiatal, stroke-on átesett beteg ápolási
folyamatában

12:10-12:20 Kérdések, hozzászólások

12:20-13:10 Ebéd

II. szekció: A stroke következtében kialakult szövĘdmények ápolási feladatai és megelĘzésük I.
Üléselnök :Dr.Folyovich András és Hradeczky Katalin

IdĘpont ElĘadó Intézmény ElĘadás

Dr.Folyovich András,Dr.Béres- Szent János Kórház, Neurológiai Osztály és Stroke betegek mesterséges táplálása
A nyelészavar felismerésének jelentĘsége a stroke betegek
13:10-13:30 Molnár Katalin Anna Stroke Centrum, Budapest ápolásában
Nyelészavar elĘfordulása és ápolási sajátosságai a neurológiai
Vadászné Balassa Mária Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, osztályon…
13:30-13:40 Hradeczky Katalin Budapest

13:40-13:50 Tóth Judit,Barti Péterné Vas Megyei Markusovszky Egyetemi
Oktatókórház, Szombathely

13:50-14:00 Farkas Zsuzsanna Kanizsay Dorottya Kórház, Nagykanizsa Nyelészavarok neurológiai kórképekben
Stroke-nyelészavar felmérés jelentĘsége
SzĘkéné Pajor Zsuzsanna, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai és
14:00-14:10 Péter Tünde Stroke Osztály, Kistarcsa

14:10-14:20 Kérdések,hozzászólások

14:20-14:40 Kávészünet

14:40-14:55 Prof.Dr.Bereczki Dániel MSD Szimpózium Vérzsírok és a stroke kapcsolata

III.szekció: A stroke rizikófaktorai I.
Üléselnök : Dr. Valokovics Attila és Dr.Pánczél Gyula

IdĘpont ElĘadó Intézmény ElĘadás

14:55-15:15 Dr.Valikovics Attila BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház A rizikófaktorok jelentĘsége a stroke megelĘzésében
SVANT Osztály, Miskolc A magas vérnyomás és a stroke kapcsolata. A vérzsírok és a
15:15-15:35 Dr. Harcos Péter stroke kapcsolata.
Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Neurológiai
15.35-15.50 Dr.Pánczél Gyula és Stroke Osztály, Budapest Miért fontos az ultrahang vizsgálat a stroke megelĘzésében?

15.50-15.55 Dr.Vastagh Ildikó Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai és Stroke betegek gondozása
Stroke Osztály, Kistarcsa

Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika,
Budapest

15:55-16:10 Dr.Nagy Gabriella Boehringer szimpózium A beteg felvilágosítás szerepe az akut stroke-os beteg
ellátásában

16:10-16:20 Kérdések,hozzászólások
16:20-16:40 Szünet

IV. szekció : A stroke következtében kialakult szövĘdmények ápolási feladatai és megelĘzésük II.
Üléselnök : Dr. Vastagh Ildikó és Feiglné Koós Gabriella

IdĘpont ElĘadó Intézmény ElĘadás

16:40-16:50 Feiglné Koós Gabriella Tolna Megyei Balassa János Kórház Neurológiai Osztályának
Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd bemutatása 1966-tól napjainkig

16:50-17:00 Hajdú József Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, Stroke betegek ápolása decubitus tükrében
Budapest

Békés megyei Pándy Kálmán Kórház, Neurológiai-

17:00-17:10 Kuti Árpádné Romvári Éva stroke Osztály, Gyula A decubitus elleni küzdelem eredményei osztályunkon

BAZ megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház,

Stroke,Vascularis és Általános Neurológiai és

17:10-17:20 Péli Tiborné Toxikológiai Osztály, Miskolc A szakdolgozók szerepe a stroke betegek rehabilitációja során

17:20-17:30 Kérdések, hozzászólások

11

2016.április 1. Péntek

V.szekció: A stroke rizikófaktorai II.
Üléselnök : Prof.Dr. Csiba László és Dr.Diószeghy Péter

IdĘpont ElĘadó Intézmény ElĘadás

9:00-9:20 Dr.Diószeghy Péter Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és A szĦrĘprogramok jelentĘsége
Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza

Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Neurológiai

9:20-9:40 Prof.Dr.Csiba László Klinika, Debrecen Pitvarfibrilláció és stroke

Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai és

9:40-9:55 Dr.Horváth Sándor Stroke Osztály, Kistarcsa Fiatal életkorban is kialakulhat stroke
9:55-10:00 Kérdések, hozzászólások

10:00-10:10 Alföldi Nóra,Klein Petra Tolna Megyei Balassa János Kórház, Központi Stroke intenzív osztályon gyógytornász szemmel
Intenzív Osztály, Szekszárd
10:10-10:20 Felföldiné Feil Jusztina Decubitus prevenció strokeban szenvedĘ betegnél, mint az
10:20-10:40 Kávészünet Tolna Megyei Balassa János Kórház, Központi életminĘség fokmérĘje
Intenzív Osztály, Szekszárd

VI. szekció: Ismétlés a tudás anyja…avagy az acut stroke ellátás alapjai
Üléselnök: Dr.Horváth Sándor

IdĘpont ElĘadó Intézmény ElĘadás
Gyakorlati tudnivalók acut stroke esetén
10:40-10:55 Dr.Szegedi Norbert MH Egészségügyi Központ, Neurológiai Osztály,
10:55-11:00 Kérdések, hozzászólások Budapest

11:00-11:10 LBT Szimpózium Czinege Tamás "TOE-Off, mint aktív dinamikus peroneus emelĘ"

VII. szekció: A stroke betegek rehabilitációja
Üléselnök : Dr. Lippai Zoltán és Kiss Judit

IdĘpont ElĘadó Intézmény ElĘadás
Bajcsy-Zsilinszky Kórház Mozgásszervi Egyedül nem megy…A holisztikus szemléletĦ stroke rahabilitáció
11:10-11:30 Dr.Lippai Zoltán,Kiss Judit Rehabilitációs Osztály, Budapest
központi kérdései

Péntek Alexandra,Friesz Bajcsy-Zsilinszky Kórház Mozgásszervi Csengetett Mylord?A rehabilitációs szemléletĦ ápoló és a
foglalkoztató terapeuta közös munkája a stroke rehabilitációjában
11:30-11:40 Klaudia,Kékesi Márta Rehabilitációs Osztály, Budapest
11:40-12:00 Állat-asszisztált terápia szerepe a stroke rehabilitációjában
Bajcsy-Zsilinszky Kórház Mozgásszervi

Kiss Judit,Kálmánczi Sándorné Rehabilitációs Osztály, Budapest

12:00-12:10 Barti Péterné Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktató "Esély az élhetĘbb életre "-Rehabilitáció segítése,szövĘdmények
Kórház, Szombathely megelĘzése stroke-ban szenvedĘ betegeinknél
12:10-12:20 Kiss Judit,Dr.Lippai Zoltán Egy fecske is csinálhat nyarat…A Bajcsy-Zsilinszky Kórház Stroke
12:20-12:30 Kérdések,hozzászólások Bajcsy-Zsilinszky Kórház Mozgásszervi
12:30 A konferencia zárása Rehabilitációs Osztály, Budapest Betegszervezetének tapasztalatai-A betegklubtól a

betegszervezetig vezetĘ elsĘ 5 év

Prof.Dr.Csiba László -Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Neurológiai Klinika, Debrecen

12:45-13:45 Ebéd

12

Stroke Szakdolgozói VándorgyĦlés
Budapest, 2016. március 31. – április 1.

Program

2016. március 31.

10.00-10.20 Megnyitó

Prof. Dr. Bereczki Dániel - Elnök, Magyar Stroke Társaság
Dr. Balogh Zoltán - Elnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

10.20-12.10 I. Szekció – Az akut stroke kezelése hazánkban
Elnökség
Prof. Dr. Bereczki Dániel - Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, Budapest
Dr. Balogh Zoltán – Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

10.20-10.40 Stroke helyzete Magyarországon
Prof. Dr. Bereczki Dániel – Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, Budapest

Absztrakt

A hazánkban stroke miatt évente kórházba kerülĘ közel 40.000 beteg 85%-a agyinfarktusban, 12%-a
agyi állományvérzésben, 3%-a pókhálóhártya alatti vérzésben szenved. Az európai átlaghoz
hasonlítva, a munkaképes korosztály stroke-halálozása az ezredfordulón a magyar férfiaknál
négyszeres, nĘknél háromszoros. A stroke esetek 10%-a az 50 év alatti, 27%-a a 60 év alatti
korosztályból kerül ki. A stroke betegek 80%-a hypertoniás, minden ötödik diabeteses, minden
harmadik dohányzik.

A stroke Magyarországon gyakoribb és súlyosabb, mint Nyugat-Európában. Rosszabb társadalmi-

gazdasági körülmények mellett a stroke jelenĘsen fiatalabb életkorban jelentkezik. A vérrögoldó
kezelések személyi, tárgyi és finanszírozási feltételei az ország 38 stroke centrumában

rendelkezésre állnak. A vérrögoldó kezelések aránya országosan 5%, ez jelentĘsen elmarad a
nyugat-európai értékektĘl, ennek elsĘdleges oka a lakossági ismeretek hiánya miatti késĘi kórházba
érkezés.

A lakossági felvilágosító tevékenység hatékonyságának növelésétĘl várható egyrészt az
eredményesebb megelĘzés, másrészt a vérrögoldó kezelések arányának növekedése. Megoldandó a
mások segítségére szoruló, tartós otthoni ápolást igénylĘ betegek ellátásához a szervezeti feltételek
javítása.

13

10.40-11.00 Ha egy betegnél stroke gyanúja áll fenn, hívjon mentĘt!
Dr. Kerényi Levente – Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kürház,
Székesfehérvár

Absztrakt

A stroke a 3. leggyakoribb halált, és a leggyakoribb tartós mozgáskorlátozottságot okozó betegség.

Magyarországon évente kb. 40 000 beteg kerül kórházba akut stroke miatt. Az elsĘ hónapban a
betegek 15-18%-a meghal, 60%-a maradványtünetekkel gyógyul és 32-42%-uk a mindennapi életben
segítségre szorul.

Az egyetlen hatékony és széles körben elérhetĘ kezelés az akut ischemiás stroke esetében a
thrombolysis.

„Ne késlekedj”, hiszen a kezelés megindítása csak akkor lehetséges, ha a tünetek és a kezelés
kezdete között kevesebb mint 4,5 óra telik el. Ezen belül is a sikeres thrombolysis esélye annál
nagyobb, minél hamarabb kezdjük meg az infúzió adását.

„Ne késlekedj! Az idĘ agy!”.

11.00-11.10 A szakképzésben és a felsĘoktatásban bekövetkezĘ változások hatása
stroke betegek ellátására
Dr. Balogh Zoltán
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék
Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

Absztrakt

A hazai szakképzési és felsĘoktatási rendszer folyamatos fejlĘdése igen befolyásoló tényezĘként
szerepel a stroke betegek akut-, rehabilitációs, valamint otthoni ellátásban közremĦködĘ
szakemberek megfelelĘ tudásának biztosításában. Ugyanakkor a képzési rendszerben bekövetkezĘ
változások negatívan hatnak a szakdolgozók létszámnak alakulására. Február végén jelent meg az a
Kormányrendelet, mely új alapokra helyezi az egészségügyi szakképzés rendszerét, a tanulók –

várhatóan már nagyobb létszámban és alaposabb tudással jönnek ki az általános ápolási és
egészségügyi asszisztensi programból. A tavasz folyamán várható a BSc és MSc szintĦ ápolóképzés
képzési és kimenti követelményeinek megújítása, amely szintén új távlatokat nyit az e területen

dolgozó szakemberek és a munkáltatóik számára is. Ezen változások fontos döntések elĘkészítését
alapozhatják meg: elkerülhetetlen a stroke ellátásban foglalkoztatott szakdolgozók kompetencia- és
felelĘsségi köreinek áttekintése, az orvos-szakmai alapokon nyugvó szakdolgozói, és ápolási
protokollok kialakítása és gyakorlatban történĘ alkalmazása, a tárgyi és személyi feltételek
újragondolása.

14

11.10-11.20 Thrombolysis szakápolói vonatkozásai
Szedlák Csilla - Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, Budapest

Absztrakt

Az ischemiásstroke-nak az elégtelen agyi véráramlás következtében kialakuló cerebrovasculáris
kórképet nevezzük.Megkülönböztetünk ischemiás és haemorrhagiás formát.A betegségre jellemzĘ a
hirtelen kezdet, leggyakoribb tünete a féloldali végtaggyengeség. A betegek sokszor fejfájásra,

szédülésre is panaszkodhatnak, kettĘs látás és beszédzavar is elĘfordulhat. Akut ischemiás stroke
estén az egyetlen bizonyítottan hatásos kezelési mód a szisztémás thrombolysis, ami a szĦk terápiás
idĘablak miatt sürgĘsséget jelent.
Az elĘadásomba részletesen bemutatom a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikán alkalmazott
szisztémás thrombolysis szakápolói teendĘit.
Szakápolói teendĘk thrombolysis elĘtt: a környezet elĘkészítése (ágy, perfuzor, reanimációs
eszközök). A pontos anamnézis felvétel döntĘ fontosságú, általános beteg megfigyelés (esetleges
sérülések-zúzódások keresése), tudati állapot megítélése, labor vizsgálatok elvégzése(vérkép,
alvadási paraméterek, vesefunkció-ionok, vércsoport meghatározása). A beavatkozáshoz 2 db

perifériás véna biztosítása szükséges (minél vastagabb lumenĦ legyen), a beteg állapotától függĘen
hólyagkatéter és nasogastricus szonda behelyezése is indokolttá válhat, orvosi utasításra a
beadandó gyógyszer (Actilyse) elĘkészítése-hígítása.
Thrombolysis alatti szakápolói teendĘk:az alkalmazott szer(Actilyse) szöveti plazminogénaktivátor(r-
tPA), melynek adandó mennyisége:0,9 ml/ttskg, melynek 10%-átbólusban majd a maradék
mennyiséget 1 óra alatt perfúzorba adjuk. A beadandó mennyiséget mindig szakorvos állapítja meg.
A beavatkozás alatt a betegnél a vitális paramétereket monitorizálájuk 5 percenként és ezeket

rögzítjük az erre rendszeresített thrombolysis észlelĘ lapon. A beteg általános állapotát megfigyeljük,
neurológiai státuszát ellenĘrizzük, az esetleges vérzést ellátjuk, minden új tünetet az orvosnak
jelezünk.

Szakápolói teendĘk thrombolysis után: vitális paramétereket monitorizáljuk és dokumentáljuk
óránként, a beteg állapotát megfigyeljük, a neurológiai státuszát ellenĘrizzük.Fontos az estleges
vérzéses szövĘdmények korai felismerése és azok ellátása.Thrombolysisután 1 órával a vérképet
kontrollálni kell.
Összegzés: klinikánkon a betegszám növekedésével fejlesztjük a kezelési és ápolási protokollokat.A
hazai és nemzetközi gyakorlatok révén tanulságos esetek vonhatók le.Fontos, hogy az eddig elért

eredményeket minél szélesebb körben megismerhessék.

11.20-11.30 „ De nehéz a lysis táska…” Új protokoll bevezetése az akut stroke
ellátásban az OKITI Neurológiai Osztályán
Tenk Szabina, Krizsanyik Ildikó – OKITI Neurológiai Osztály, Budapest

Absztrakt

Intézetünkben új szakmai protokoll kidolgozására került sor, annak érdekében, hogy a beteg

beérkezésétĘl számított legrövidebb idĘn belül az actilyse beadására kerülhessen sor.
Figyelembe vettük az intézet infrastrukturális adottságait, a humánerĘforrás és eszközpark adta
lehetĘségeket és így egy team munka eredményeként, új protokoll és a lysis nĘvér fogalma került
bevezetésre.
Az új protokoll alkalmazásával a „door to needle time” jelentĘsen csökkent.

15

11.30-11.40 Thrombolysis eredményeink
Absztrakt Gál Zsuzsanna – Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Neurológiai Klinika, Budapest

Osztályunkon 2011. január 28.-án végeztük el az elsĘ thrombolysis kezelést, ami sikeres volt.
Az esetszám évrĘl évre emelkedett, 2011.-ben 48, 2012-ben 36, 2013-ban 63, 2014-ben 62, még
2015-ben pedig 83 beteg kapta meg a kezelést.
Az eredmények alátámasztják a systemás vénás thrombolysis kezelés hatásosságát. A beteg túlélési
és a gyógyulási esélyeit befolyásolja, hogy milyen gyorsan kerül be a beteg a lakóhelyéhez
legközelebb esĘ stroke centrumba.
Az idĘablak 4.5 óra, de minél rövidebb a stroke to needle idĘ, annál nagyobb lehet a hatékonyság

11.40-11.50 Stroke-thrombolysis, trombózis megelĘzése
Czakóné Bátor Edit – Hetényi Géza Kórház, Neurológiai Osztály, Szolnok

Absztrakt

A kiemelt témák közül a Strok-mélyvéna trombózis megelĘzésére esett választásunk.

Az elĘzĘ év sikeres stroke- thrombolysis statisztikájáról,elért eredményeirĘl, további
betegvezetésrĘl, a szolnoki lysalasról és a helyi trombózis profilaxisról szeretnék elĘadást tartani.

11.50-12.00 Mobilizáció akut stroke osztályon
Gálné Ládi Zsuzsanna Mária – BAZ Megyei Kórház, és Egyetemi Oktató Kórház,
SVANTO Központ, Miskolc

Absztrakt

Az agyi érkatasztrófa sok eetben hemiparesishez, plégiához vezet, mely gyakran társul
ataxiával, aphásiával.

A hely- és helyzetváltoztatáshoz, az ülĘ és állóegyensúly kialakításához és a koordináció
fejlesztéséhez nagy segítséget nyújt a Bobath-módszer.
A mobilizálás lépései az oldalra fordulás, az ülés majd felállás, állás és végül a járás.

A legtöbb esetben a rehabilitáció hosszú, komplex folymat, melyhez megfelelĘ alapot adnak az akut
stroke osztályon folytatott kezelések.

16

12.00-12.10 Betegvezetés egy fiatal, stroke-on átesett beteg ápolási folyamatában
Szabó-Laboda Adrienn – SZOTE Neurológiai Klinika, Szeged

Absztrakt

Az elĘadás a betegvezetés folyamatát kívánja bemutatni egy konkrét eseten keresztül.
A beteg a szegedi Neurológiai Klinika Stroke osztályának ĘrzĘjébĘl az intenzív osztályon át,
neurorehabilitációs osztályon kapott kezelést, ezt a folyamatot követi nyomon a betegvezetés
gyakorlati szempontjai szerint az elĘadó.
A betegvezetés, mint ápolói kompetencia fontos szerepet játszik az ápolási folyamat
megvalósulásában.
A betegség lefolyását befolyásolja a beteg veszteségre adott reakciója, szemlélete, megküzdési
stratégiája, ezen befolyásoló tényezĘket figyelembe véve készül el a beteg ápolási terve.

12.10-12.20 Kérdések, hozzászólások

12.20-13.10 Ebédszünet

13.10-14.10 II. Szekció – A stroke következtében kialakult szövĘdmények ápolási
Elnökség feladatai és megelĘzésük I.

Dr. Folyovich András - Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített
Kórházak Neurológiai Osztály – Stroke Centrum
Hradeczky Katalin – Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, Budapest

13.10-13.30 Stroke betegek mesterséges táplálása
Dr. Folyovich András, Dr. Béres-Molnár Katalin Anna - Szent János Kórház és
Észak-budai Egyesített Kórházak Neurológiai Osztály – Stroke Centrum,
Budapest

Absztrakt

A stroke akut szakaszában a betegek 30-50 %-a szenved nyelészavarban, mely 6 hónappal késĘbb
10 %-os gyakoriságú.
E betegek hajlamosítottak a dehidratációra és alultápláltságra, aspiratios pneumoniára. Utóbbi 12-
szer gyakoribb nyelészavarban szenvedĘ stroke-betegek körében. A dysphasias, malnutriciós
betegek fokozottan kitettek a gyulladásos szövĘdményeknek, decubitusnak; mortalitásuk magasabb.
A mesterséges táplálás haszna a hazai neurológusok elĘtt ismert, de a limitált ellátási keretek
nehézséget jelenthetnek. A rendelkezésre álló források növeléséhez indokul szolgálhat a külföldön
elfogadott ellátási protokoll magyarországi - adaptálást követĘ - bevezetése. Ez egyben lehetĘséget
ad a jelenlegi lehetĘségek ésszerĦbb felhasználására.

17

Az elĘadásban ismertetésre kerül az akut stroke betegek mesterséges táplálásának protokollja.
Ez tartalmazza a nyelészavar felismerésének szükségességét, a dysphagia szĦrését, súlyosságának
meghatározását, a mesterséges táplálás módjait is. Ezt követĘen bemutatásra kerül a Szent János
Kórház Neurológiai Osztály – Stroke Centrumban 2015. május 1-tĘl bevezetett ellátási modell,
melynek lényege, hogy - alkalmazkodva a nemzetközi irányelvekhez - a mesterséges táplálás

biztosítható legyen a kórházi finanszírozási háttér figyelembe vételével. A munkacsoport tagja
táplálkozástudományi szakember, ápolási koordinátor, dietetikus, informatikus, gazdasági
szakember. Miután a betegek állapotváltozását az ápolási napok (teljes) számával az akut szakban

mérni még nem lehet, ezért erre a célra a módosított Rankin Skálát használjuk, így gyógytornász is
bekapcsolódott a munkába. A költségeket egy napra és a vizsgálat idĘpontjában érvényes árakon
számoljuk. Ismertetésre kerül saját költséghatékonysági számításunk.

Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy több szervezeti egység szoros együttmĦködése, precízen
mĦködĘ logisztika esetén biztosítható a mesterséges táplálás a rászoruló akut stroke-betegnek. A
haszon feltehetĘen ezen messze túlmutat, ha a késĘbbiekben mérhetĘ a rövidebb kórházi
kezelésbĘl, a ritkább szövĘdménybĘl adódó nyereség is.

13.30-13.40 A nyelészavar felismerésének jelentĘsége a stroke betegek ápolásában
Vadászné Balassa Mária, Hradeczky Katalin - Semmelweis Egyetem Neurológiai
Klinika, Budapest

Absztrakt

Az agyérbetegségek az egyik legnagyobb és legsúlyosabb betegségcsoportot alkotják. A stroke
Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és legjelentĘsebb rokkantságot okozó betegség.
A patomechanizmus alapján a heveny agyi katasztrófák kb.80%-át iszkémiás eredetĦ kórképek
adják, 20%-ban pedig vérzéses kóreredet áll a tünetek hátterében. A panaszokat, tüneteket az agyi
károsodás helye és kiterjedtsége határozza meg. A funkciózavarok közül kiemelkedĘ jelentĘségĦ a
nyelési nehézség (dysphagia), a nyelésfunkció zavara, melynek súlyos, életveszélyes
következményei lehetnek : fulladás, aspirációs pneumonia, dehidráció, malnutríció.
A nyelési nehezítettség miatt nemcsak az étel lenyelése válik nehezítetté, hanem megnĘ a betegek
félelme a félrenyeléstĘl is. Súlyos dysphagia esetén nasogastricus szonda alkalmazása szükséges,
3-4 hetet meghaladó mesterséges táplálás esetén PEG beültetése válhat indokolttá. A stroke
betegek akut ellátásánál az enterális táplálás mielĘbbi megkezdése , a megfelelĘ táplálás
biztosítása is a terápia részét képezi. Kulcsfontosságú szerepe van az ápolónak a nyelészavar
felismerésében, az ételek konzisztenciájának helyes megválasztásában, a szondatáplálás
eszközeinek ismeretében , az igényreszabott szondatápszerek alkalmazásában, a beteg
táplálásterápiájában.
Az ellátás célja: a szövĘdmények elkerülése, az aspiráció kockázatának csökkentése, az étkezés
minĘségének és biztonságosságának növelése.

18

13.40-13.50 Nyelészavar elĘfordulása és ápolási sajátosságai a neurológiai osztályon
Absztrakt Tóth Judit, Barti Péterné – Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház,
Szombathely

A táplálás és ezzel együtt az aspiráció kivédése ápolói feladat. A neurológiai betegek körében
gyakran fordul elĘ részleges vagy teljes nyelészavar az alapbetegségtĘl függetlenül, ez azonban
megnehezíti az ápolást.
Retrospektív módon vizsgáltuk a Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Neurológiai
osztályán 2014 elsĘ negyedévében megjelent 545 beteget nyelészavar tekintetében.

A vizsgált idĘszakban a betegek 39%-nak volt részleges vagy teljes nyelészavara. Átlag életkoruk
71,85(34-99)év. A férfi/nĘ arány:52/48.
A nyelészavar nélküli betegek (61%) átlag életkora:65,4(19-88)év. A férfi/nĘ arány:42/58.
Az ápolási napok száma:8,92/6,44.
Vizsgáltuk az alapbetegségek megoszlását:Infarktuscerebri: 66/45%, Haemorrhagiacerebri:
13/0%,Tumoros megbetegedések:8/2,5%.
SürgĘsséggel érkezett a betegek 69/68%, elĘjegyzéssel:0/22,5%,
másik osztályról ill. intézménybĘl átvett:23/8,5%, szociális otthonból:8/1%.
Ápolásunk után otthonába távozott a betegek 23/85%,rehabilitációs osztályra: 22/6%, krónikus
osztályra:16/3%,egyéb más profilú osztályra: 10/5%, elhunyt:22/0%.
A két csoport hidráltsági állapota megegyezett:se CN:7,5/6,63 mmol/l,Htc:0,42/0,42,se
Na:138,27/138,71 mmol/l.

Osztályunkon a vizsgált idĘszakban a betegek közel felénél fordult elĘ nyelészavar,ezáltal nehezített
volt a táplálék és folyadék felvételük, köszönhetĘen azonban a gondos és körültekintĘ ápolásnak, a
betegek megfelelĘ táplálék és folyadékfelvételének (per os, nasogastricus szonda,PEG) ezen
betegek hidráltsági állapota hasonlóan alakult mint a nyelészavarral nem rendelkezĘ betegeké.

Az idĘs kor, a kísérĘ betegségek és a nehezített nyelés miatti halmozott ápolási probléma ellenére a
betegek 62% további gyógykezelésre ill. otthonába távozott osztályunkról.

13.50-14.00 Nyelészavarok neurológiai kórképekben
Farkas Zsuzsanna – Kanizsay Dorottya Kórház, Nagykanizsa

Absztrakt

Ápolás szempontjai, nehézségei.
A nyeléshez szükséges izmok beidegzése, Dysphágia tünetei, és neurológiai kórképek.
Orvosi vizsgálat fontossága a Dysphágiában.
A mesterséges táplálás módjai.
Malnutríció és következményei. Valamint, a Nosocomiális fertĘzések megelĘzésére nagy hangsúlyt
kell fektetni.

19

14.00-14.10 Stroke-nyelészavar felmérés jelentĘsége
SzĘkéné Pajor Zsuzsanna, Péter Tünde – Pest Megyei Flór Ferenc Kórház,
Neurológiai és Stroke Osztály, Kistarcsa

Absztrakt

A stroke a harmadik leggyakoribb halált okozó betegség Európában. Magyarországon évente 40-50
ezren kapnak szélütést, mintegy 12 ezren halnak meg ennek következtében.
Agytörzsi laesiok esetén a stroke gyakori tünete a dysphagia, mintegy harmadában alakul ki. A
következményes aspirácios pneunomiával a beteg esélyeit a javulásban nagy mértékben
akadályozza de az alultápláltság , exiccosis szintén jelentĘs rehabilitációt befolyásoló tényezĘk .
ElĘadásunkban egy agytörzsi stroke-ot szenvedett betegünk kapcsán mutatjuk be az osztályunkon
alkalmazott ápolási technikákat a dysphagia felismerésében, követésében.

14.10-14.20 Kérdések, hozzászólások

14.20-14.40 Kávészünet

14.40-14.55 MSD Szimpózium – Vérzsírok és a stroke kapcsolata
Prof. Dr. Bereczki Dániel – Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, Budapest

14.55-16.10 III. Szekció – A stroke rizikófaktorai I.
Elnökség
Dr. Valikovics Attila - BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
SVANT Osztály, Miskolc
Dr. Pánczél Gyula - Pest megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai Osztály,
Kistarcsa

14.55-15.15 A rizikófaktorok jelentĘsége a stroke megelĘzésében
Dr. Valikovics Attila - BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
SVANT Osztály, Miskolc

Absztrakt

A stroke népbetegség, Magyarországon évente 50 ezer kórházi felvétellel kell számolnunk. A
harmadik leggyakoribb halálok, a tartós rokkantság leggyakoribb oka.
A stroke esetek 80%-a ischaemiás, míg 20% agyvérzés.
A stroke egyes rizikótényezĘi nem megelĘzhetĘek (életkor, nem..), a legfontosabb megelĘzhetĘ
rizikófaktorok a hypertonia, diabetes mellitus, hypercholesterinaemia, cardialis betegségek
(pitvarfibrilláció!), dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, elhízás, mozgásszegény életmód!
Az elsĘdleges prevenció a vascularis rizikótényezĘk kiszĦrését, kezelését, a másodlagos stroke
prevenció a stroke-on átesett betegek komplex gondozását jelenti az újabb stroke megelĘzése
céljából.

20

15.15-15.35 A magas vérnyomás és a stroke kapcsolata. A vérzsírok és a stroke
kapcsolata.
Dr. Harcos Péter – Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház, Neurológiai és Stroke
Osztály, Budapest

Absztrakt

A stroke rizikó tényezĘi közül elsĘ helyen áll a magas vérnyomás. Ez a stroke legjelentĘsebb és
legjobban befolyásolható kockázati tényezĘje. A stroke elĘfordulása (incidencia: egy év alatt 100.000
lakosra számított új stroke)folyamatosannövekszik ill. csökken a vérnyomás emelkedésével ill.
csökkenésével. Ez az összefüggés érvényes a „normális” vérnyomás értékeken is. Az

antihypertensiv kezelés 35-44%-os relatív stroke rizikó csökkenést (RRR) eredményez. EbbĘl
következik, hogy legfontosabb teendĘnk a vérnyomás normalizálása. A gyógyszeres kezelés mellett
igen fontos a megfelelĘ életmód kialakítása (egészséges táplálkozás, testmozgás, káros szokások –
dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás- elhagyása). A vérnyomás csökkentése a primer és a
szekunder stroke prevencióban egyaránt hatékony. A megfelelĘ mértékĦ vérnyomás csökkenés
elérésére célszerĦnek látszik adiureticumvagy a diureticum és az angiotenzin konvertáló enzim gátló
együttes adása. A kombinált adás nem csak az ismétlĘdĘ stroke hanem a dementia, a rokkantság és
a kognitív funkciók romlásának kockázatát is csökkenti.
Az össz-cholesterin- és az LDL-cholesterin-szint növekedése jelentĘsen fokozza a cardiovascularis
események –közöttük az ischaemiás stroke- kockázatát. Az LDL-cholesterin-szint 1 mmol/l-es
csökkentése a súlyos vascularis események rizikóját 21%-kal mérsékli. Az LDL-cholesterin minden
10%-os csökkentésének eredménye az ischaemiás stroke 15,6%-os relatív rizikó redukciója (RRR).
Statin (HMG CoAreductase gátló) kezelés a másodlagos stroke prevencióban is hatásos (RRR:22%).

15.35-15.50 Miért fontos az ultrahang vizsgálat a stroke megelĘzésében?
Dr. Pánczél Gyula - Pest megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai Osztály,
Kistarcsa

Absztrakt

A stroke „ütést” jelent, mert a tünetek hirtelen jelentkeznek. Az esetek harmadában az agyat tápláló
erek meszesedése, beszĦkülése, az érfali felrakódásokról leváló, agyba sodródó, ott érelzáródást
okozó embólusok vezetnek a súlyos tünetekhez. Ezeket az érfali felrakódásokat láthatjuk UH
segítségével. Eleinte az érfalba koleszterin, késĘbb mész rakódik le. Minél vaskosabb a lerakódás, a
plakk, minél durvább, egyenetlenebb a felszíne és minél lágyabb, szakadékonyabb az anyaga, annál
nagyobb veszélyt jelent. A plakk akkorára nĘhet észrevétlenül, hogy akadályozza a véráramlást, így
az agy vérellátása romlik. Ezt is pontosan tudjuk UH-gal mérni, mert a véráramlás sebessége a
szĦkületben egyre magasabb. A sebességet a készülék azon az elven méri, amellyel a trafipax az
autókét. Az érelmeszesedés, érszĦkület tehát UH-gal még idejében kimutatható.

21

15.50-15.55 Stroke betegek gondozása
Dr. Vastagh Ildikó - Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, Budapest

Absztrakt

Hazánkban a stroke mortalitása az elmúlt évtizedekben jelentĘsen csökkent. Ez az eredmény a
stroke akut kezelésének a fejlĘdésével, valamint a kardiovaszkuláris rizikófaktorok felismerésével és
a betegek gondozásával magyarázható.
Napjaikban a cerebrovaszkuláris betegségek kezelése jól megfogalmazott irányelvek alapján történik.
A gondozás célja, hogy feltérképezzük a betegek kardiovaszkuláris rizikófaktorait (hypertonia,
dyslipidaemia, szívbetegség, szívritmuszavar, perifériás érbetegség, diabetes mellitus, dohányzás,
életmód – testmozgás kérdése, alkoholfogyasztás, depresszió, alvászavar) és az ajánlásokat
figyelembe véve egyénre szabottan kezeljük azokat. A beteg és a hozzátartozó folyamatos
felvilágosítása, a párbeszéd kialakítása alapvetĘ feltétele a sikernek. A megfelelĘ orvos-beteg
együttmĦködésnek köszönhetĘen csökkenthetĘ a stroke ismétlĘdése.

15.55-16.10 Boehringer-Ingelheim szimpózium – A beteg felvilágosítás szerepe az akut
stroke-os beteg ellátásában
Dr. Nagy Gabriella

Absztrakt

Magyarországon közel 45 ezer embert ér szélütés évente, melynek következményei nemcsak a

betegre nézve súlyosak, de kihatnak a beteg környezetére, így közvetve a társadalomra is. Az akut

stroke vérrögoldó, tehát oki kezelésének akkor van esélye, ha a beteg idĘben, 4,5 órán belül
megfelelĘ ellátó helyre kerül, ahol a beavatkozás, amennyiben ez orvosilag indokolt és lehetséges,
minél hamarabb elvégezhetĘ. Ennek azonban elĘ- feltétele, hogy a betegek tudják mi az a stroke,
felismerjék a szélütést, ismerjék a tüneteket, tudják, hogy ilyen esetben a lehetĘ leggyorsabban
mentĘt kell hívni. Az elĘadás bemutatja, külföldi és hazai példákkal alátámasztva, hogy milyen
erĘfeszítések történtek eddig a beteg felvilágosítás terén, hol tart most az ezzel kapcsolatos tudásunk
és milyen úton érdemes tovább haladni.

16.10-16.20 Kérdések, hozzászólások

16.20-16.40 Kávészünet

22

16.40-17.20 IV. Szekció – A stroke következtében kialakult szövĘdmények ápolási
Elnökség feladatai és megelĘzésük II.

Dr. Vastagh Ildikó - Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, Budapest
Feiglné Koós Gabriella - Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd

16.40-16.50 Tolna Megyei Balassa János Kórház Neurológiai Osztályának bemutatása
1966-tól napjainkig
Feiglné Koós Gabriella – Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd

Absztrakt

Tolna Megyei Balassa János Kórház Neurológiai osztálya 50 évvel ezelĘtt 1966-ban vált
külön a pszichiátriai osztálytól és kezdte meg önálló munkáját.

ElĘadásomban szeretném bemutatni osztályunkon zajló stroke betegek ellátásának
körülményeit 1966-tól napjainkig, valamint a decubitus megelĘzésének, kezelésének hatékonyságát,
illetve a decubitusok számának csökkenésének lehetséges okait.

Néhány gondolat erejéig szeretném összefoglalni az elmúlt évtizedek történéseit,
ágyszámok és az ápolói létszám alakulását kiemelve, illetve bemutatni az elmúlt 50 év legnagyobb
fejlesztését a Szekszárdi Neurológiai osztály életében. A folyamatosan végzett betegelégedettségi
vizsgálatok eredményei alapján a fejlesztések milyen módon javították az ellátás minĘségét, betegek
elégedettségét.

16.50-17.00 Stroke betegek ápolása decubitus tükrében
Hajdú József - Egyetem Neurológiai Klinika, Budapest

Absztrakt

A stroke betegség fogalma, rizikó faktorok ismertetése, a prevenció fontossága.
A rizikófaktorok hatása a szervezetre a decubitus kialakulásáig.
Saját kutatás ismertetése: a SE Neurológiai Klinikán 2015.01.01.-2015.12.31.-ig stroke betegségen
átesett betegeknél elĘforduló decubitus kialakulásának gyakorisága.
Decubitus ápolási folyamatának ismertetése: felméréstĘl az értékelésig.
Célom, hogy az egészségügyben dolgozók ismerjék meg a stroke betegséget ,és a decubitust és a
szervezetre nézve annak káros hatásait.

23

17.00-17.10 A decubitus elleni küzdelem eredményei osztályunkon
Kuti Árpádné Romvári Éva – Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Neurológiai
Osztály, Gyula

Absztrakt

Probléma: A Rio de Janeiro-i nyilatkozat értelmében a nyomási fekély megelĘzése egyetemes
emberi jog, mely komoly kihívást jelent az egészségügyi ellátórendszernek.

A vizsgálat célja: Feltárni a decubitus kialakulása elleni tevékenységünk eredményességét, az
elmúlt 5 év decubitus statisztikájának segítségével.

Eredmények, következtetések: A prevenciós stratégia ismertetése, a team összetételének
bemutatása, a kulcsszerepet játszók kiemelésével.
A multidiszciplináris megközelítésnek köszönhetĘen számadatokkal igazolható a hatékonyság.
Speciális ápolási szempontok érvényesítése nélkülözhetetlen, ebben segítséget nyújt a decubitus
teammel való együttmĦködés, folyamatos kommunikáció.

Javaslatok: A kötelezĘ szakmacsoportos, és helyi képzés szervezésén túl, a magas rizikójú
betegekkel foglalkozók körében rendszeres, kiscsoportos, gyakorlati oktatás megvalósítása.
Folyamatos eszközfejlesztés a rendelkezésre álló források kiaknázásával

17.10-17.20 A szakdolgozók szerepe a stroke betegek rehabilitációja során
Péli Tiborné – BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Stroke,
Vascularis és Általános Neurológiai és Toxikológiai Osztály, Miskolc

Absztrakt

Aktualitás:
A stroke a fogyatékossághoz leggyakrabban vezetĘ kórok egyike, ezért a betegséget túlélĘk
rehabilitációjának népegészségügyi jelentĘsége van. (WHO)

Kockázati tényezĘk, rizikófaktorok.
Rehabilitáció formái és a rehabilitációs team szerepe.
Rehabilitációs ellátás, az ápoló személyisége.

Cél:
Összehangolt team munkával a beteg képes legyen arra, hogy újra elfoglalhassa helyét a
társadalomban.

17.20-17.30 Kérdések, hozzászólások

24

2016. április 1.

09.00-10.20 V. Szekció – A stroke rizikófaktorai II.
Elnökség
Prof. Dr. Csiba László - Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Neurológiai
Klinika, Debrecen
Dr. Diószeghy Péter - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi
Oktatókórház, Nyíregyháza

09.00-09.20 A szĦrĘprogramok jelentĘsége
Dr. Diószeghy Péter - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi
Oktatókórház, Nyíregyháza

Absztrakt

A stroke gyakoriságának csökkenése ellenére incidenciája ma is magas. Mivel felnĘtt
korban változatlanul ez a leggyakrabban rokkantságot, az életvitel gyökeres megváltozását okozó
betegség, a megelĘzés továbbra is kiemelten fontos célkitĦzés. A felmérések egyértelmĦen azt
igazolják, hogy a lakosságnak az agyi érkatasztrófákkal kapcsolatos ismeretei rendkívül hiányosak.
Ezért nem nélkülözhetĘek a szervezett szĦrĘvizsgálatok, melyek az egészséges, vagy magukat
egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát, a magas rizikójú egyének kiszĦrésĦt jelenti. A
szĦrĘprogramok egyúttal jó alkalmat jelentenek a felvilágosításra, a tájékoztatásra a kockázati
tényezĘkrĘl és azok elkerülésének, csökkentésének lehetĘségeirĘl.

Az elĘadásban szó lesz a különbözĘ egészségügyi szolgáltatók szĦrĘvizsgálatok
szervezésében betöltött szerepérĘl. Irodalmi összefoglalás lesz hallható a szĦrĘvizsgálatok
módszereirĘl. Ezekkel kapcsolatban alapkövetelmény, hogy rövid, gyorsan elvégezhetĘ,
költséghatékony és nem invazív módszerek legyenek. A szervezésben általános tapasztalat, hogy
többnyire a jobban motivált idĘsebb korosztály vesz ezeken részt, a fiatalabbakat nehéz
megszólítani. Általában azok is távol maradnak, akiknél több rizikó faktor van jelen, akik nem
foglalkoznak egészségükkel, és akiknél így különösen fontos lenne a változtatás. A hatékonyságról
szóló visszajelzések is fontosak. Ezek szerint a populációszĦrésben részt vett egyének körében
sajnos továbbra is hiányosak az ismeretek, kevesen követik a javasolt életmód változtatást, és nem
vesznek részt további rendszeres ellenĘrzéseken.

A stroke szĦrés lényegében egyet jelent az atherosclerosis-cardiovascularis betegségek
szĦrésével. Egy speciális, a stroke-val összefüggĘ szĦrés említhetĘ, ami az artéria carotisok
ultrahang vizsgálata. Ennek szükségességérĘl megoszlanak a vélemények. A populáció alapú
ultrahang szĦrést általában nem javasolják, de vannak betegcsoportok, ahol tanácsos elvégezni.
Fontos azonban, hogy az eredmények alapján a további teendĘkrĘl a döntést vascularis
neurológiában jártas szakember hozza meg.

A szĦrés alapján rizikóbecslés végezhetĘ, amire szintén különbözĘ irodalmi ajánlások
olvashatók. A szĦrĘvizsgálatok haszna, hogy felismerve a fokozott kockázatot és annak forrásait,
még lehetĘség van hatékony beavatkozásra, életmód változtatásra, a kezelhetĘ rizikó faktorok
hatékony gyógyítására, a további vizsgálatok és a rendszeres ellenĘrzés megtervezésére. Nem
elhanyagolható az sem, hogy negatív esetben megnyugtató az egyén számára.

A stroke is egyike azoknak a népbetegségeknek, melyekben nem elegendĘ az
ellátórendszer fejlesztése, eredmények eléréséhez, a stroke gyakoriságának csökkentéséhez
szüksége a társadalom bevonása, a populáció ismereteinek gyarapítása, együttmĦködésének
megnyerése. Ennek egyik lehetséges eszközét jelentik a szĦrĘvizsgálatok.

25

09.20-09.40 Pitvarfibrilláció és stroke
Prof. Dr. Csiba László - Debreceni Egyetem Klinikai Központ,
Neurológiai Klinika, Debrecen

Absztrakt

Hazánkban az uj stroke-ok száma 45-50 ezer/ev. Az OEP-statisztikák szerint ez a harmadik
leggyakoribb halálok, és néhány évvel ezelĘtt Magyarországon 450 735 napot töltöttek korházban
agyi infarktus miatt. 2010-ben a magyar társadalombiztosításnak közel 12 milliárd forintba került a
164 ezer szélütött beteg ellátása. Ezzel a stroke a harmadik legdrágább betegség lett a
combcsonttörés es a mellrák után. Minden 100 szélütés közül 80–85 ischaemiás, 15–20 vérzéses; az
utóbbi klinikai tünetei általában súlyosabbak, kimenetele kedvezĘtlenebb. Az ischaemiás stroke-ok
kb. 20%-át kardiogén eredetĦnek tartjuk, ennek felét minden valószínĦség szerint a permanens vagy
átmeneti pitvarfibrilláció okozza.

Évente kb. 4000 új ischaemiás stroke oka lehet a pitvarfibrilláció. Noha hangsúlyozzuk, hogy a
szélütés okát nem lehet megállapítani CT, MRI, EKG és ultrahang együttes használata nélkül, a
kardiogén stroke-nak mégis vannak olyan klinikai jellemzĘi, amelyek valószínĦsítik a szív oki
szerepét.

A kardiogén stroke klinikai jellemzĘi
A stroke kardiogén eredetének igazolása
A pitvarfibrilláció okozta stroke akut kezelése
Antikoaguláns kezelés stroke után
A tartós kardiális monitorizálás szerepe

Összegzés
• A kardiogén stroke-ok legalább felét pitvarfibrilláció okozza, amely klinikailag súlyosabb tünetekkel
és nagyobb mortalitással jár.
• Ha kardiogén okot feltételezünk, akkor fordítsunk külön figyelmet a szív funkcionális (Holter-EKG)
és morfológiai vizsgálatára (mellkas- ill. nyelĘcsĘultrahang).
• A pitvarfibrilláció okozta szélütésben az elzáródott ér nagysága, az idĘablak, a kísérĘbetegségek és
CT-n, MRI-n észlelhetĘ eltérések együttesen határozzák meg, hogy vénás, artériás, mechanikus
módszerrel vagy ezek kombinációjával kíséreljük meg a dezobliterációs kezelést.
• Az antikoagulációs kezelés újrakezdését vagy megindítását a beteg állapotán kívül az infarktus
nagysága, lokalizációja, a tünetes vagy nem tünetes vérzéses infarktus nagysága határozza meg.
• Ha a stroke vérzéses volt, törzsdúci vérzés esetén a vérzés nagyságától és felszívódási
sebességétĘl függĘen indítható újra az antikoaguláns kezelés.
• Ha lebenyvérzés volt, ne antikoaguláljunk, hanem adjunk vérlemezkegátlót!
• Az antikoaguláns kiválasztásakor preferáljuk az új antikoagulánsokat, figyelembe véve a beteg
vesefunkcióját!
• Ha mégis K-vitamin-antagonistát kap a beteg, akkor az INR érték kezdetben 2,5–3,5 legyen, ezt
követĘen pedig 2–3!
• Paroxysmalis pitvarfibrilláció is lehet a szélütés oka (EMBRACE és CRYSTAL AF vizsgálatok).
Jelenleg több párhuzamos
vizsgálat folyik (NAVIGATE, RESPECT ESUS) annak megállapítására, hogy az ismeretlen eredetĦ
(kriptogen) stroke-ban hasznos-e az antikoaguláns kezelés.

/részletek a Medical Tribune 2016 november 27-i számából/

26

09.40-09.55 Fiatal életkorban is kialakulhat stroke
Dr. Horváth Sándor - Pest megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai- és Stroke
Osztály, Kistarcsa

Absztrakt

Az negyven-ötven éves kor elĘtt bekövetkezĘ stroke-ok az összes stroke 12-15%-át adják.
Korcsoport szerinti csoportosításukat az indokolja, hogy az egyes korcsoportokban más és más a
stroke oka, különbözĘ a vérzéses és ischaemiás (érelzáródás okozta) stroke-ok elĘfordulásának
aránya, és különbözĘ a terápia is. A perinatalis stroke-ok a 20. gesztációs hét és a születés utáni
28. nap között elĘforduló agyi keringészavarokat foglalja magába. A háttérben artériás vagy vénás
thrombosis vagy embolizáció (kardiális ok, terhesség/szülés alatt bekövetkezĘ események, placenta-
anomáliák, véralvadási zavarok, neonatalis szepszis/meningitis, illetve fejlĘdési rendellenességek,
érmalformációk állnak. Kb. 3000 élveszületésre esik egy stroke ebben az életkorban. A gyermekkori
és ifjúkori stroke-ok csoportjába az egy hónapostól a 15-18 éves korukig stroke-ot elszenvedetteket
soroljuk. Fele vérzéses, fele érelzáródásos stroke. Okuk többnyire többszörös vagy ismeretlen. A

gyermekkori stroke gyakorisága 1 / 20 000 gyermek. Okai között veleszületett vagy szerzett
szívbetegséghez köthetĘ embolizáció, illetve az afrikai származásúaknál a sarlósejtes anaemia
vezet. ÉrfejlĘdési rendellenességek, érfalréteg-beszakadás, érgyulladások, véralvadási zavarok,
droghasználat még a gyakori ok. A fiatal felnĘttkori stroke-csoportot a 19-40 (50) éves korú stroke-
betegek alkotják. Az érelzáródásos stroke-ok sokkal gyakoribbak, mint a gyermekkori stroke-
csoportban. Az okok között érfejlĘdési zavarok, érfalbeszakadást okozó traumák, kardioembolizáció,
véralvadászavarok szerepelnek leggyakrabban, de már megjelennek az érelmeszesedés-kiváltotta
agyi keringészavarok is. Az okok egyharmada a legrészletesebb átvizsgálás ellenére tisztázatlan
marad. Az agyvérzések döntĘen agyi érmalformációk talaján alakulnak ki, de már a hypertonia is
jelentĘs rizikófaktor. Kábítószerhasználat egyértelmĦ kockázati tényezĘ.

09.55-10.00 Kérdések, hozzászólások

10.00-10.10 Stroke intenzív osztályon gyógytornász szemmel
Alföldi Nóra, Klein Petra – Tolna Megyei Balassa János Kórház, Központi
Intenzív Osztály, Szekszárd

Absztrakt

Központi Intenzív Osztályon dolgozva sebészeti és belgyógyászati betegek mellett jelentĘs számú
STROCKE-os beteget (koponyamĦtéten átesett, illetve konzervatív módon kezelteket is) látunk el
gyógytornászként.

Szeretnénk bemutatni az általunk folytatott kezelési szemléletet és rávilágítani a nehézségekre,
melyek befolyásolják a beteggel folytatott terápiás lehetĘségeket, hangsúlyozni a TEAM munka
jelentĘségét a trombózis és dekubitusz vonatkozásában.

27

10.10-10.20 Decubitus prevenció strokeban szenvedĘ betegnél, mint az életminĘség
fokmérĘje
Felföldiné Feil Jusztina - Tolna Megyei Balassa János Kórház, Központi Intenzív

Osztály, Szekszárd

Absztrakt

Strokon átesett betegek, az alapbetegség súlyossága, illetve súlyos társbetegségek miatt gyakran

szorulnak intenzív ellátásra. Bizonyos esetekben gépi lélegeztetés válhat szükségessé, mely
jelentĘsen megemelheti az ápolási idĘt és jelentĘsen késleltetheti a beteg mozgásszervi
rehabilitációját vagy lehetetlenné teszi azt.

A tartós inmobilitás, a nem megfelelĘ táplálás és az idĘnként elĘforduló keringés megingás ezen
betegek esetében viszonylag korán felfekvések kialakulásához vezethet, ami az ápolási idĘt és a
beteg ápolására fordított költségeket aránytalanul megemelheti.

Célul tĦztük ki kórházunkban Decubutis Team felállításával, hogy irányelvek alkalmazásával a
„veszélyeztetett” betegeket mielĘbb azonosítsuk és a decubituszok kialakulását megelĘzzük, ezzel a
betegellátásra fordított költségeket csökkentsük és a beteg életminĘségét tartósan javítsuk.

10.20-10.40 Kávészünet

10.40-11.10 VI. Szekció – Ismétlés a tudás anyja… avagy az acut stroke ellátás alapjai
Elnökség
Dr. Horváth Sándor - Pest megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai Osztály,
Kistarcsa

10.40-10.55 Gyakorlati tudnivalók acut stroke esetén
Dr. Szegedi Norbert – MH Egészségügyi Központ, Neurológiai Osztály, Budapest

Absztrakt

Minden stroke esemény azonnali cselekvést igénylĘ sürgĘsségi állapot, mégis ezek közül is
kiemelkedik azagyi érkatasztrófák közel 90% -át adó ischaemas stroke, fĘként a hatékony kezelés
idĘhatárhoz kötött volta révén. A jelen bizonyítékok alapján a tünetek kialakulásától számítva csak a
4,5 órán belül megkezdett vérrög-oldó kezelés esetén várható a tünetek oldódása, jelentĘs
rokkantság nélküli túlélés. Ezen idĘtávon belül is jobb eredmények várhatóak a késlekedés
minimálisra csökkentésétĘl. A rövid „idĘablak” komoly kihívást jelen a beteg és az Ęt észlelĘk
számára csakúgy, mint a beszállítást végzĘ mentĘegységnek vagy a fogadó stroke centrum, esetleg
SBO munkatársainak.

A stroke-ra gyanút keltĘ hirtelen kezdetĦ neurológiai tünetek felismeréséhez szükséges információkat
ismétlĘdĘ média-kampányok révén lehet eljuttatni a laikus lakosokhoz. Néhány egyszerĦ
prehospitális stroke pontozó skála (F.A.S.T., CincinattiPrehospitalis Stroke Pontozó Skála)

ismereteezt nagyban megkönnyítheti. A mentĘszolgálat diszpécsereitĘl elvárható ezek pontos
ismerte alapján a bejelentĘ irányított kikérdezése. Stroke megalapozott gyanúja esetén elsĘbbségi
mentĘszállítás biztosítandó a diagnózist és kezelést nyújtó legközelebbi stroke központba.

28

A fogadó intézet elĘzetes értesítése felgyorsítja annak a korábbiakban kialakított, s begyakorolt
protokoll alapján történĘ felkészülését a beteg fogadására. A jelenleg elfogadott irányelvek elvárásai
szerint a beteg beérkeztétĘl a koponya CT elvégzéséig terjedĘ idĘ nem haladhatja meg 30 percet,
míg az „ajtótól” a szisztémás thrombolysis megkezdéséig terjedĘ idĘ a hatvan percet. Ez a néhány
perc áll rendelkezésre az anamnesis részleteinek tisztázására, - fĘ hangsúllyal a tünetek kezdetére s
az esetleges kontraindikációk jelenlétére koncentrálva, valamint a beteg belszervi és neurológiai
vizsgálatára, illetve néhány potenciálisan ellenjavallatot jelenthetĘ laboratóriumi paraméter
vizsgálatának elvégzésére (vércukor, INR, thrombocytaszám). A szisztémás thrombolysis minimális

feltétele a stroke ischaemias jellegét indirekt módon bizonyító natív koponya CT vizsgálat, azonban
funkcionális képalkotó vizsgálatok (perfúziós CT, CT-angiográfia, illetve diffúziós/perfúziós MR, MR-
angiográfia révén) sokkal pontosabb információk nyerhetĘek az érintett agyszövet kiterjedésérĘl,
lokalizációjáról, aktuális keringési állapotáról, az érelzáródás helyérĘl és mechanizmusáról.
A szisztémás thrombolysis technikája keveset változott bevezetése óta, - egy óra alatt perfúzorral
testsúly-kilogrammonként 0,9 mg, összesen maximum 90 mg szöveti plazminogénaktivátort

adagolunk, annak 10%-át a kezelés kezdetén, bolusban. A kezelés során, majd az azt követĘ elsĘ
24-72 óra folyamán a beteg keringési-légzési paramétereinek, neurológiai állapotának intenzív
terápiás feltételeknek megfelelĘ szoros monitorizálása, szükség esetén azonnali korrekciója
szükséges.
A stroke-lánc résztvevĘinek gyakorlott, gördülékeny együttmĦködése több beteg kezelését teszi
lehetĘvé, a stroke kezdetétĘl a kezelésig eltelĘ idĘ lerövidítése pedig mérsékli az agyi károsodást,
jelentĘsen javítja a funkcionális kimenetelt.

10.55-11.00 Kérdések, hozzászólások

11.00-11.10 LBT szimpózium – „The-Off, mint aktív dinamikus peroneus emelĘ”
Czinege Tamás – termék specialista

Absztrakt

"TOE-OFF, MINT AKTÍV DINAMIKUS PERONEUS EMELė"
- alkalmazás / betegség-típusok, indikációk - kontra indikációk
- az eszköz legfontosabb ismérvei
- a hagyományos eszközökkel való összehasonlítás
- az eszköz aktív használata, a stroke-on átesett beteg betanítása
- hatásmechanizmus (videók)

29

11.10-12.20 VII. Szekció – A stroke betegek rehabilitációja
Elnökség
Dr. Lippai Zoltán - Bajcsy Zsilinszky Kórház, Rehabilitációs Osztály, Budapest
Kiss Judit - Bajcsy Zsilinszky Kórház, Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály,
Budapest

11.10-11.30 Egyedül nem megy… A holisztikus szemléletĦ stroke rehabilitáció központi
kérdései
Dr. Lippai Zoltán, Kiss Judit - Bajcsy Zsilinszky Kórház, Mozgásszervi
Rehabilitációs Osztály, Budapest

Absztrakt

Bevezetés: A rehabilitációs medicina szemléletében egységes, interdiszciplináris klinikai szakterület.
Tevékenysége az egészségkárosodás miatt testileg fogyatékos vagy a fogyatékosság szempontjából
fokozottan veszélyeztetett személyek funkcióképességének optimalizálására irányul. A képességek
fejlesztése specifikus módszerek alkalmazásával, team munka formájában történik, reálisan kitĦzhetĘ
rehabilitációs célok érdekében, a páciens aktív részvételére építve a rehabilitációs program során.

Betegek és módszerek: Az orvosi rehabilitáció lényege a meglévĘ funkciók, a teljesítĘképesség
pontos megítélése, kompenzatórikus fejlesztése és tréningje. A folyamat felépítése a spontán

javulásra, a fiziológiás javulás jelentĘségére, az agyi plaszticitás folyamatára valamint a funkcionális
szemléletĦ akut ellátásra épül. Hazánkban éves szinten kb. 13.000 stroke beteg kerül rehabilitációs
osztályos kezelésre. 2/3-uk elsĘ stroke-ot követĘen, 1/3-uk a késĘbbiek során. Ennek megoszlása
okozza a legtöbb problémát: a 6-12 hónap késéssel elkezdett rehabilitáció, a stroke miatt elveszített

munkahelyek, a reziduáltünetek progressziója hívják fel a figyelmet a rehabilitáció korai elkezdésének
szükségességére.

Eredmények: A rehabilitációra kerülĘ betegek legnagyobb része végtag-, ill. testfélgyengeség,
egyensúly- és koordinációs zavar, izomtónus fokozódás, spaszticitás, vegetatív zavar, nyelészavar,
érzészavar, aphasia és egyéb kognitív képességeket érintĘ károsodások miatt kerül osztályos
kezelésre. Mindemellett a betegek jelentĘs részénél tapasztalunk szorongást és post stroke
depresszió tünetei is jelentkeznek. Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a rehabilitáció már az aktív
osztályon elkezdĘdhessen gyógytorna és logopédiai foglalkozások keretében. FĘ feladatunk a stroke
beteg legalább alapszintĦ önellátó képességének kialakítása, ami rehabilitációs szemléletmóddal
rendelkezĘ kollégák nélkül nem teljesíthetĘ. Osztályunkon a betegek 80%-a válik képessé a feladat
újratanulására. Emiatt kollégáink és betegeink képzése alapvetĘ kritérium magáról a betegségrĘl, a
rizikófaktorokról, az utógondozás szükségességérĘl, a lakásadaptáció lehetĘségeirĘl, a szükséges
gyógyászati segédeszközökrĘl. Kiemelt feladatunk az aktív korú, rokkantosítást igénylĘ betegek
sorsának segítése, ill. a másodlagos, harmadlagos prevenciós tevékenység csoportos felvilágosító
elĘadások keretében stroke betegszervezetünk keretei között.

Következtetés:. Az eredményes munka eléréséhez elengedhetetlen a betegnek és családjának, az
alap,-, akut, valamint a rehabilitációs ellátásban dolgozó kollégáknak a közös cél érdekében felépített
szoros kooperációja.

30

11.30-11.40 Csengetett Mylord? A rehabilitációs szemléletĦ ápoló és a foglalkoztató
terapeuta közös munkája a stroke rehabilitációjában
Péntek Alexandra, Friesz Klaudia, Kékesi Márta - Bajcsy Zsilinszky Kórház,
Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, Budapest

Absztrakt

Bevezetés: A rehabilitációs team munkában alapvetĘ feladat a különbözĘ munkacsoportok közötti
összefogás, a kompetenciahatárok összekapcsolása és szétválasztása. Hogyan lehet mindezt
konfliktusok nélkül véghezvinni?

Betegek és módszerek: A budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház Mozgásszervi Rehabilitációs
Osztályán erre keressük a választ az ápolói munka és a rehabilitációs foglalkoztató terapeuta
szemszögébĘl. A foglalkoztató terapeuta a stroke betegnél a felsĘ végtag mozgásképességére,
valamint az ágy körüli önellátó képesség kialakítására, transzfer funkciók gyakoroltatására
koncentrál. Munkája a gyógytornász munkájához van hozzárendelve, de a valóságban a nĘvéri
munkában is kimeríthetetlen a feladatköre. A stroke-on átesett betegekkel való tevékenységek
tekintetében Maslow szükséglethierarchiájára építjük a rendszert, a fiziológiás és a biztonsági
szükségletek kielégítése nélkül a többi kolléga hozzá sem tud a feladatához kezdeni. A nĘvéri munka
minél magasabb szinten történĘ megbecsülése ( ezt a legnehezebb a beteggel megértetni), ennek
elmagyarázása a beteg részére, a bizalom megnyerése, az együttmĦködési képesség kialakítása a
közös feladatunk. Ha az alap biztonságosan áll, a beteg és a dolgozó is jól érezheti magát.

Eredmények: Gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a két munkacsoport feladatkörének
összekapcsolódását. A stroke beteg önellátó képességének minél hatékonyabb kialakítására
koncentrálunk a helyes fektetési szabályoktól, az étkezésen (fél kézzel való étkezés), a
nyelészavarokra való koncentráción, az inzulin beadásának megtanulásán, az öltözködésen, a
kerekesszékbe való átülésen, a WC-be való kijutáson, a fogmosáson, a tisztálkodáson stb. keresztül.
Bemutatjuk azokat a technikákat, melyek közös ismeretet igényelve, a beteget és a hozzátartozót
megfelelĘen edukálva könnyebbé teszik a hétköznapokat.
Osztályunkon 42 ágyon átlagosan 55% a stroke beteg, jelentĘs részük fekvĘbetegként érkezik. 9
fĘállású és 2 félállású nĘvér, valamint 2 foglalkoztató terapeuta és 4 gyógytornász felelĘsek az
alapvetĘ szükségletek kielégítéséért és a mozgásképesség fejlesztéséért. Az ápolók hiánya és az
adminisztrációs teendĘk sokasodása mellett is összehangolt munkával minden beteg tisztességesen
el van látva.

Következtetés: A stroke betegek rehabilitációja során a különbözĘ munkacsoportok együttes
munkája a fontossági sorrendek betartásával, a probléma, mint új tanulási lehetĘség átalakításával,
egymás tiszteletére és megbecsülésére irányuló törekvéssel érhetĘ el.

31

11.40-12.00 Állat-asszisztált terápia szerepe a stroke rehabilitációjában
Kiss Judit - Bajcsy Zsilinszky Kórház, Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály,
Budapest

Absztrakt

Bevezetés: Az ember és az állat közötti interakció a terápiás alapja a stroke betegek között végzett
kutyaterápiának. Az állat szeretete, ragaszkodása, a biztonságérzet, amit nyújt és maga a
szórakoztatás tartoznak az elĘnyös funkciók közé. A betegek szociális kommunikációjára kifejtett
hatás, a betegség miatti izoláció elkerülése keltette fel érdeklĘdésünket az állat-asszisztált terápia
felé.

Betegek és módszerek: A budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház Mozgásszervi Rehabilitációs
Osztályán 7,5 éve tartunk heti rendszerességgel 2 órás idĘtartammal kutyaterápiás foglalkozást. ElsĘ
kutyánk egy 11 éves golden retriever volt, aki 2 évig teljesített szolgálatot. Jelenleg 5,5 éve 2
„kutyadoktor” Dr. Bogár (6 éves golden retriever) és Dr. Szandi (7 éves törpetacskó) végeznek
önkéntes munkát osztályunkon betegeink nagy örömére. A kutyák látogató program keretében
„vizitelnek” a rehabilitációs osztály 42 betege és a személyzet bevonásával. Hosszas megfigyelés
alapján kezdtünk el olyan terápiás módszereket alkalmazni, ami látványos eredményeket mutatott a
stroke betegek szabadidĘs tevékenysége során. Célunk az, hogy a betegek és a kutyák is érezzék jól
magukat.

Eredmények: A kutyák szociális szabályokhoz történĘ alkalmazkodóképességére építünk. Aphasias
betegek nagyon jól reagálnak a szintén nem beszélĘ másik fél cselekedeteire, a hemiparetikus kézzel
való érintés gyógyító ereje valóban létezik. A vizuális és a taktilis érzékelés szerepe felerĘsödik. A
rehabilitáció kezdetekor még ágyban fekvĘ beteg ülĘegyensúlyának kialakításában fontos szerepe
van az állatnak, önként szeretne felülni a legtöbb betegünk és megérinteni az állatot. A törpetacskó

mérete fekvĘ betegeinknél jó hatásfokú, könnyen felemelhetĘ, hozzá tudnak helyzetváltoztatás
nélkül is érni. A motoros funkciók fejlesztése: a felülés, egyensúlyérzék kialakítása,
finommozgásokra való motiváció, az ujjak használatára való késztetés (a simogatás és a jutalomfalat

megfogása révén) a jobb-bal tévesztés korrigálása, féloldali látótérkiesés esetén a figyelem
összpontosítása játékos formában, a térérzékelés fejlesztése, a látás, a mozgás és a tapintás
együttes szabályozása stb. tartoznak a kiemelt feladatok közé. Emellett a sikerélmény megélése a

legfontosabb célunk. Hangulatzavarban szenvedĘ betegeinknél az állattal való kapcsolatteremtés, a
simogatás, a mosolyválasz jelzi az együttmĦködésre való hajlandóságot. Kutyáink közösségi
rendezvényeinken (bográcsozás, kerti parti, mikulás, karácsonyi ünnepség) is rendszeresen részt

vesznek. A média érdeklĘdését is felkeltették az utóbbi fél évben. VisszatérĘ betegeink folyamatosan
érdeklĘdnek a kutyáink iránt.

Következtetés: A stroke betegek rehabilitációja során hosszas megfigyelés vezetett el az állatokkal-
asszisztált terápia kidolgozásához. Jótékony hatása a betegeink szorongásának csökkentésében, a
motiváló erĘben, a szociális kommunikáció javulásában mutatkozik meg.

32

12.00-12.10 „Esély az élhetĘbb életre” – Rehabilitáció segítése, szövĘdmények
megelĘzése stroke-ban szenvedĘ betegeinknél
Barti Péterné – Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház,

Szombathely

Absztrakt

A stroke okozta halálozás az elmúlt években elérte a 180/100 ezer fĘt.
Az akut szakban a halálozás az 50 évesnél fiatalabb korosztályban az EU országaiban 8-10/100 ezer

lakos, addig hazánkban ez a szám nĘknél 40 , férfiaknál 60/100 ezer lakos.
A halálozási statisztikák szerint az akut stroke-ot elszenvedett, kórházba kerülĘ betegek egy hónapon
belüli halálozása 12-18%, az elsĘ éven belüli halálozás 25-30%, a betegek mindössze 10% tudja
folytatni korábbi egészséges életvitelét. A stroke után dependens betegek aránya 32-42% között

mozog.

Amíg évente Magyarországon 4000 ember szenved súlyos sérülést baleset kapcsán, addig a

stroke-ot kapottak száma ennek tízszerese. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindenki ismerje a

szélütés tüneteit, legyenek tisztában az idĘablak fontosságával, hiszen minden perc, másodperc
számít. Az orvosok rendelkezésére 3- 4,5 óra áll rendelkezésre, hogy eredményes legyen a terápia.

Minél hamarabb kerül valaki kórházba, annál nagyobb esélye van a teljes felépülésre.

Az elĘadásom során szeretném bemutatni a stroke betegek ellátását osztályunkon a decubitusok
és mélyvénás trombózisok elĘfordulásának gyakoriságán keresztül. 2010-2015 között a teljes
beteglétszámhoz viszonyítva a stroke-ban szenvedĘ betegek elĘfordulása 42-52% között mozgott.
Vérzése stroke a férfiak körében 205 fĘnél alakult ki, a nĘknél 202 fĘnél jelent meg. Ischemias stroke
férfiaknál 2379 fĘt, nĘk esetében 2147 beteget érintett. Az összegyĦjtött adatokból mélyvénás
trombózisban szenvedett 13 fĘ, ezek jellemzĘen alsó végtagi trombózisok és trombophlebitisek
voltak. Decubitus 67 fĘnél fordult elĘ, melybĘl 11 alakult ki az osztályon, 56 betegnél pedig osztályon
kívül alakult ki. Az ápolás során nagy hangsúlyt fektetünk a korai mobilizáció elkezdésére, állapottól

és betegséglefolyástól függĘen. A trombózisgátló terápiák elsĘ naptól való alkalmazására, az
ápolónĘk folyamatos továbbképzésére (új terápiák: pl.: Xarelto, trombolízis), ápolási dokumentáció
pontos vezetésére is kiemelt figyelmet fordítunk, de a stroke megelĘzése a legfontosabb feladat
számunkra.

12.10-12.20 Egy fecske is csinálhat nyarat… A Bajcsy-Zsilinszky Kórház Stroke
Betegszerveezetének tapasztalatai – A betegklubtól a betegszervezetig
vezetĘ elsĘ 5 év
Kiss Judit - Bajcsy Zsilinszky Kórház, Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály,
Budapest

Absztrakt

Bevezetés: A budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztálya és az
Érbetegek Rehabilitációja Alapítvány 2010. 12. 06-án létrehozta civil kezdeményezésre a STROKE
BETEGEK KLUB-ját 30 fĘ részvételével. CélkitĦzése, hogy az agyi vascularis történésen, sikeres
rehabilitáción átesettek -szakmai irányítás mellett- segítsenek sorstársaiknak egyénre szabott
praktikákkal átvészelni a stroke-ot követĘ idĘszakot, felkészülni a kórházi kezelés utáni életre a
megfelelĘ életminĘség fenntartásával.

Betegek és módszerek: Elképzelésünk a vegyes profilú mozgásszervi rehabilitációs osztály
vascularis történést elszenvedett betegeinek (agyi- szív- és perifériás erek) összetartása.

33

Felvilágosító elĘadások keretében hozzájárulni az újabb szív- és érrendszeri történés
megelĘzéséhez, egészségtudatos gondolkodás felépítése, értelmes szabadidĘs tevékenység
kialakítása mozgásukban korlátozott betegeinknek és hozzátartozóiknak, ügyelve arra, hogy az
esélyegyenlĘség biztosítva legyen.

Eredmények: VezetĘket, tisztségviselĘket, szakmai teamet építettünk fel: orvos-nĘvér-dietetikus-
logopédus-gyógytornász-szociális munkás-ortopéd mĦszerész és pszichológus közös munkáját
igénybe véve, akik az igényeknek megfelelĘen koordinálják a havonta megrendezésre kerülĘ
foglalkozásokat. Legnehezebb feladatunk rendszeresen kimozdítani otthonukból a változó állapotú
betegeinket. 5 év adatait tekintve: 100 aktív tagunk van, fĘvédnökünk: a Magyar Stroke Társaság
elnöke, 48 hosszabb hangvételĦ újságcikkben szerepeltünk, TV-felvételben propagáljuk
tevékenységünket, az Önkormányzattól díjat kaptunk kiváló közösségi teljesítményért, szakmai
elĘadások születtek konferenciákon, felvilágosító elĘadások, betegoktatás, számtalan kulturális
program és több kirándulás, baráti-sorstársi közösség alapozta meg, hogy 2014-tĘl
Betegszervezetként mĦködünk, szponzorokat szereztünk tevékenységünkhöz.

Következtetés: Stroke Betegszervezetet mĦködtetni rengeteg idĘre és jól képzett szakemberre van
szükség. Az eredményes munka eléréséhez a betegnek és családjának, az alap,-, akut, valamint a
rehabilitációs ellátásban dolgozó szakembereknek olyan együttmĦködésre van szükségük, ami
folyamatos visszacsatolásokra épül.

12.20-12.30 Kérdések, hozzászólások

12.30 Konferencia zárása
Prof. Dr. Csiba László - Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Neurológiai
Klinika, Debrecen

12.45-13.45 Ebéd

34

Jegyzet

35