Könyvtári Hírlevél (2021. március)

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Könyvtári hírlevél

(2021. március)

Kedves Olvasóink, Látogatóink!

A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet értelmében tilos a
közgyűjtemények látogatása, így könyvtárunk a járványhelyzet miatt

2020. november 11-től ZÁRVA tart.
A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III.
5.) Korm. rendelet értelmében 2021. március 08-tól visszavonásig

(előreláthatólag március 22-ig) a Könyvtár alapszolgáltatásai is
szünetelnek. Ezen időszak alatt online és telefonon továbbra is

állunk a lakosság rendelkezésére.
Megértésüket köszönjük!

A TARTALOMBÓL

 Elkészült a Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár honlapja
 Elhunyt Snell György segédpüspök, Gádoros díszpolgára
 1848. március 15-ére emlékezünk – az 1848-49 –es szabadságharc és

Bánfalva – a Kossuth-család és Gádoros kapcsolata
 Irodalmi, történelmi és egyéb évfordulók 2021 márciusában
 Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2021 márciusában
 Nemzetközi Nőnap – nőnapi képek településünk múltjából

1

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Elkészült a Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár honlapja

Kedves Olvasóink!

Örömmel tájékoztatunk benneteket, hogy a kötelező zárva tartás ideje alatt az intézményi
háttérmunka részeként elkészült a Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár saját hivatalos
honlapja. A fejlesztéssel korábbi elképzelésünket váltottuk valóra, hisz régóta terveztük már, hogy
a Könyvtári Hírlevél mellett egy önálló internetes platform keretében tegyük közzé az intézménnyel
és a település kulturális életével kapcsolatos tartalmakat és tudnivalókat.
Úgy véljük, ma már szinte alapvető elvárás egy korszerű közgyűjteménnyel szemben, hogy
kellően informatív, jól működő, könnyen kezelhető, átlátható és lehetőleg rendszeresen
frissülő kulturális tartalmakat kínáló honlappal rendelkezzen. Mindamellett a jelen
helyzetben, amikor a kötelező zárva tartás, valamint a március 8-tól érvénybe lépett védelmi
szigorító intézkedések okán egyelőre továbbra sincs módunk személyesen találkozni,
különösen fontos, hogy kapcsolatban maradjunk - legalább az online térben.

Szeretnénk hinni, hogy a legfontosabb hivatalos információk összegyűjtése mellett ez a
honlap hosszú távon több tud lenni, mint egyszerű tájékoztató felület. Célunk, hogy eleven
és kölcsönös kapcsolat alakuljon ki veletek, s működőképes kulturális közösséget alkossunk a
virtuális térben is. Ennek érdekében igyekszünk időről időre érdekfeszítő és változatos
olvasnivalókat kínálni számotokra. Nem lehet elégszer hangsúlyozni azonban, hogy ehhez
rátok is szükség van. Látogassatok el az oldalra, kísérjétek figyelemmel intézményünk híreit,
tekintsétek meg a folyamatosan feltöltésre kerülő korábbi történéseket, s ha bármilyen
észrevételetek, előremutató javaslatotok van, írjatok nekünk vagy keressetek minket
bizalommal az oldalon olvasható elérhetőségeink bármelyikén! Kellemes böngészést és jó
olvasást kívánunk!

Honlapunk címe: https://gadorosikonyvtar.webnode.hu

2

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Elhunyt Snell György segédpüspök, Gádoros díszpolgára

Február 26-án, pénteken hajnalban visszaadta lelkét
Teremtőjének Snell György, az Esztergom-Budapesti
Főegyházmegye segédpüspöke, a Szent István-
bazilika plébánosa.

Snell György 1949. március 8-án született

Gádoroson, Kiskirályságon. Felsőfokú tanulmányait

a Központi Papnevelő Intézetben és az Egri Érseki

Papnevelő Intézetben végezte. Egerben szentelték

pappá 1972. április 3-án. A Váci egyházmegyében

szolgált, először káplánként 1975-ig Kiskunlacháza–

Peregen, majd 1987-ig Budapest–

Rákoskeresztúron, majd 1988-tól plébánosként

ugyanott. 1993-ban, a magyarországi

egyházmegyék határainak módosítása során az

Esztergom-Budapesti egyházmegyébe

inkardinálódott, de 2008-ig továbbra is

rákoskeresztúri plébánosként tevékenykedett.

Emellett 2004–2006 között Budapest–Rákosliget plébánosa, 2000–2003 között a Rákosi

Esperesi Kerület helyettes esperese, majd 2005-ig esperese volt. 1999-ben címzetes apáti

kinevezést kapott, 2009-től pedig mesterkanonok lett.

Szolgálati helyei:

 1972–1975: káplán Kiskunlacháza-Peregen,
 1975–1987: káplán Budapest-Rákoskeresztúron,
 1988–2008: plébános Budapest-Rákoskeresztúron,
 2004–2006: plébános Budapest-Rákosligeten,
 2000–2003: a Rákosi Esperesi Kerület helyettes esperese,
 2003–2005: a Rákosi Esperesi Kerület esperese.
 2014. október 20-án a Szentatya Snell Györgyöt az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

segédpüspökévé nevezte ki, és a pudenzianai címzetes püspöki címet adományozta neki.

Püspökké szentelése 2014. december 6-án volt a Szent István-bazilikában.
 2003-tól 2014 végéig ellátja az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai

Főhatósága igazgatói tisztségét.
 2008. augusztus 1-jétől volt a budapesti Szent István-bazilika plébánosa.

Forrás: Magyar Katolikus Egyház honlapja = https://katolikus.hu/cikk/elhunyt-snell-gyorgy-puspok

3

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

1848. március 15-ére emlékezünk

Jobbra: A Nemzeti dal kézirata /Forrás: Digitális
Képarchívum, Országos Széchenyi Könyvtár –

http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=31682/

Az 1848-49-es-emlékmű Gádoroson

A Gádor-emlékmű annak a 18 gádorosinak állít emléket,
akik részt vettek az 1848-49-es forradalom és
szabadságharc eseményeiben.

Az emlékmű 1999 óta áll a dr. Hidasi László parkban. Bár
a szabadságharc idején Gádorost még Bánfalvának
hívták, a mű megalkotásakor a régészeti leletek alapján
már tudható volt, hogy Árpád-kori településünk
temploma rendelkezett egy sajátos előtérrel, a gádorral,
amiről a nevét is kapta. A Gádor-emlékművet, Tóth Béla
szobrászművész alkotását 1999. március 15-én avatták
fel Gádoros központjában.

A mai Gádor-emlékmű (1848-49-es emlékmű)

4

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Az 1848-49-es szabadságharc és Bánfalva

Az 1848. március 15-i pesti forradalom híre lassan eljutott a korabeli Bánfalvára is. A megyei
eseményekről Orosházán szerzett tudomást a falu népe.

A fővárosból érkező hírek hatására május 3-ára az alispán megyei közgyűlést hívatott össze,
melyen kihirdették a márciusi törvényeket, megkezdték a megye közhivatali rendszer
átszervezését, majd kialakították az országgyűlési választókerületeket. Ennek megfelelően
a megye négy nagy városa – Gyula, Békés, Csaba és Szarvas – 1-1 képviselőt választhatott.
Békés megye községeit két választókerületbe osztották. Az orosházi választókerületbe
tartozott Bánfalva is. A megyei állandó bizottmányba minden helyiségből annyi tagot
választottak, ahány ezer lakosa volt – így Orosháza 12, Bánfalva pedig 1 főt delegálhatott.

Május végén sorozás volt Orosházán, ahol a bánfalvai sorkötelesek is részt vettek.
Megkezdődött az önkéntesek toborzása is.

A bánfalviak szabadságharcban való részvételéről kevés hiteles adatunk van:

1. Orosháza történetének Bánfalvára vonatkozó részei;

2. A bánfalvai képviselő testület néhány jelentése;

3. Alispáni és főszolgabírói jegyzőkönyvek bánfalvai utalásai;

4. A Békés Megyei Levéltár (Gyula) Védbizottmányi jegyzőkönyve;

5. A Csongrád Megye Évszázadai című mű (334. és 337. oldal).

Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök 1848. szeptember 26-án kiadott 441. sz. rendelete az
országgyűlés által megszavazott 169 611 újoncból az első negyedrésznyi létszám kiállítását
rendelte el. Ennek értelmében minden településnek, minden 127. lakosa után 2-2 újoncot
kellet hadba állítani. Ez országos véderő-állítási norma volt. Minden újonc 20 forint zsold
előleget kapott.

1848. október 26-i Gyulai Honvédelmi Bizottmányi jelentése kimutatást közölt a Vásárhelyre
szállított újoncokról: Orosházáról 154 fő, Bánfalváról (Gádoros) 20 fő, Nagy és Kisszénásról
19 fő állt be honvédnek, akiket a 30. honvédzászlóaljhoz Vásárhelyre kellett irányítani. Ők 48
óra alatt Szegedről Nagybecskerekre, Kiss Ernő tábornok táborába mentek. Sajnos a 20 fős
csoport névsora a mai napig ismeretlen.

1849-ben a katonai helyzet erősítéséhez nemcsak sorkatonai erőket, hanem toborzott
önkéntes, úgynevezett „szabadcsapatokat” is szerveztek. Január 9-én a Megyei Állandó
Bizottmány határozott szabadcsapatok felállításáról, mely településenként határozta meg a
kiállítandó kereteket. A határozat Bánfalvára 6 fő állítását rótta ki.

A harmadik negyedévi, 1849. májusi behívásoknál Békés megye lakói létszáma alapján 637
fő újonc behívását írta elő. A megye településeinek minden 246 lakosa után 1-1 főt kellett
kiállítani: Orosháza és Szentetornya 40, Szénás 6, Bánfalva 5 fő kiállítására köteleztetett.

Eddig ismereteink szerint, egy 1849. október végi körözőlevél alapján összesen 18 fő
névsora ismert, de a fentiek szerint a községből 31 fő katonai szolgálata valószínűsíthető.

5

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

1849. június 30-án készült az az irat, amely arról szól, hogy megyénkben is a sebesült és
rokkant honvédek megsegítésére pénzadományokat is gyűjtöttek. Az irat szerint Bánfalva
népe 22 forint 46 krajcárt, Szénás pedig 14 forint 30 krajcárt gyűjtött e nemes és hazafias
ügyre. Bármilyen is kis lélekszámú ekkor még az alig 22 éve újra alapított Bánfalva, s
akármilyen főbb közlekedési utaktól félreeső helyen feküdt is – Bánfalváról is útra keltek az
önkéntes jelentkezők, hogy a honvéd hadsereg soraiba álljanak.

Arról, hogy ténylegesen hány helyi férfi harcolt a szabadságharc idején, pontos adat nincs,
mivel a szabadságharc bukását követő megtorlás miatt nem maradt fenn erről feljegyzés.
Kivételt képez az a hivatalos leirat, mely a község elöljáróságához érkezett 1849. október
17-i keltezéssel:

….”A volt magyar forradalmi tábornál szolgált, s Bánfalvára menekült – részint tiszt, részint
közegyénekről tett bejelentés következtében keressük az alábbi személyeket:

1./ Báró Rudnyánszky Gyula honvédtiszt- utazó levéllel
2./ Molitorisz Sámuel honvédtiszt- utazó levéllel
3./ Sneller Ferenc honvédtiszt- utazó levéllel
4./ Madaras József honvédtiszt- utazó levéllel
5./ Hegedűs Pál közegyén - utazó levél nélkül
6./ Zvolenszky István közegyén - utazó levél nélkül
7./ Zsiga István közegyén - utazó levél nélkül
8./ Darók József közegyén - utazó levél nélkül
9./ Erdeti Márton közegyén - utazó levél nélkül
10./ B. Horváth Adrás közegyén - utazó levél nélkül
11./ Juhász Mihály közegyén - utazó levél nélkül
12./ Jónás János közegyén - utazó levél nélkül
13./ Ifj. Molnár János közegyén - utazó levél nélkül
14./ Fehér Gábor közegyén - utazó levél nélkül
15./ Szathmáry Károly közegyén - utazó levél nélkül
16./ Ifj. Komjáti István közegyén - utazó levél nélkül
17./ Török Sándor közegyén - utazó levél nélkül
18./ Soós János közegyén - utazó levél nélkül

valamint Zomboy János haszonbérlő csárdájánál a volt Forradalmi Álladalom részére
megvett egy boglya feljelentése is sikerült.

Bánfalván 17. október 1849.”

Fentieken kívül a szabadságharc idejéről az alábbi falutörténeti adatokat találhatjuk Békés
Vármegye Levéltárának irataiban:

Az 1848-49. évi szabadságharc mozgalmai Bánfalvát csak abban az értelemben érintették,
hogy innen is mentek el a haza védelmére honvédek, s nemcsak a zsellér lakosságból. (A
földesúr fia báró Rudnyánszky Gyula és az evangélikus lelkész testvére Molitórisz Sámuel is
hadba vonult.)

6

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Bánfalván és környékén nem volt, és nem is lehetett bármilyen hadi esemény, és később sem
volt, soha, ami az országos dolgokba kapcsolódott volna. Ennek oka, hogy a község és körzete
távol esett minden fő útvonaltól. A török uralomban a környékünkön Gyula vára és környék
volt a központ. Ez időszak főbb stratégiai útjai Gyula-Szarvas-Szolnok, a másik irányban Gyula-
Békéscsaba-Szeged, míg 1848-49-ben Szolnok-Arad, Gyula-Arad a főútvonal. Bánfalva tehát
kiesett a fő közlekedési irányból, s nem volt kitéve harci eseményeknek, izgalmaknak, mint a
főútvonalak melletti községek lakossága.

A világosi fegyverletételt követő rémuralom kezdetén, már október havában Haynau vérebei
szimatolnak a „nemes vad” után, keresik a bujdosó honvédeket, akik a magyar szabadságharc
ügyét magukénak vallották, fegyvert fogtak és védték a hazát. Ekkor érkezett (1849. október
17-i keltezéssel) az első utasítás az elöljárósághoz, hogy az üldöztetés, megtorlás elől
menekülő tiszteket, honvédeket adják ki, s jelentsék fel mindazokat, akik 1848-49-ben a
harcokban vagy a közéletben részt vettek. Az elnyomás korszaka, Haynau rémuralma, majd
az ezt követő Bach-korszak szünet nélkül jelentést követelt arról, hogy bujdosó honvédet nem
sikerült-e a községben valamilyen módon elfogni. (A fentebb közölt névsorban szereplők
sorsáról, közelebbit nem sikerült megtudni, de elfogatásukra nem került sor.) Ugyanakkor az
elöljáróság jelentése szerint „az orosz cári hadsereg számára Bánfalváról semminemű
szolgálatok nem tétettek.” Megküldték mellékelt jegyzékben azt is, hogy „a Nagyságos
Földesuraság híre és tudta nélkül ez ideig az eddiginél eldaraboltan eladott háztelkeken kívül,
Bánfalván semmi nemű kincstári javak idegen kézre nem kerültek.”

A Kossuth-család és Gádoros kapcsolata

Az 1848-49-es szabadságharc vezéregyéniségének, Kossuth Lajosnak és családjának van egy jelentős
falutörténeti kapcsolata is. Ez többek között azért is érdekes, mert nem sok település vallhatja
büszkén, hogy lakossága körében élt és a temetőjében pihen a Kossuth család egyik tagja. Sokan talán
még ma sem tudják, hogy 1938-tól 1977-ben bekövetkezett haláláig, 39 évig itt élt, s a gádorosi új-
temetőben nyugszik – udvardi Kossuth Lászlóné, született Holtzer Hedvig – a közismert „Kossuth
néni”, akinek férje Kossuth Gábor unokája volt, s a Kossuth családnak ahhoz az ágához tartozott,
amely Világos után tragikusan szakadt ketté.

Mivel a Kossuth névvel az osztrák rémuralom idején büntetlenül élni nem lehetett Magyarországon,
Kossuth Gábor – maga és utódai számára – a család vezetéknevét 1850. június 15-én osztrák
belügyminiszteri engedéllyel, az előnévből formálva a családi nevet Kossuth-ról Udvardyra változtatta.
(A nevet csak az önkényuralom megszűnése után változtatták vissza Kossuthra.) Ez a magyarázata
annak, hogy Gádoroson egyrészt Kossuth néninek, másrészt Udvardy néninek nevezték, s a temetőben
állított sírkereszten is Udvardi Lászlóné néven szerepel, jóllehet Hedvig nénit az udvardi Kossuth
Lászlóné teljes név illeti meg. Mindezeket azok a hivatalos okmányok is bizonyítják, amelyeket Kossuth-
néni halála előtt, mintegy 15-20 évvel a Monoki Kossuth Lajos Emlékmúzeum Igazgatójának, Zsuffa
Gyulának küldött el megőrzésre. Elmondható tehát, hogy a gádorosi temetőben immár két történelmi
nevet viselő személyiség is nyugszik: neczpáli Justh Zsigmond és udvardi Kossuth Lászlóné. Emléküket
őrizze kegyelet, s az utódok méltó tisztelete.

/Az összeállítás forrása: PONGÓ BERTALAN: Gádorosi Füzetek 3. – Az őskortól, az Árpád-kori Gádorostól az
újratelepített Gádorosig. (szerk. Bárány Ferenc és Pongó Bertalan.) Kiadja: Gádoros Nagyközség Polgármesteri

Hivatala. Gádoros. 2002.) 58-61./

7

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Irodalmi, történelmi és egyéb évfordulók 2021 márciusában

 700 évvel ezelőtt, 1321. március 18-án, Trencsénben elhunyt CSÁK MÁTÉ (szül. 1260 körül)
tartományúr, a Csák nemzetség vezetője.

 450 évvel ezelőtt, 1571. március 14-én, Gyulafehérvárott elhunyt SZAPOLYAI JÁNOS Zsigmond
(szül. Buda, 1540. július 7.) erdélyi fejedelem és magyar király.

 425 évvel ezelőtt, 1596. március 31-én született RENÉ DESCARTES († Stockholm, 1650. február 11.)
filozófus, természetkutató és matematikus.

 200 évvel ezelőtt, 1821. március 25-én kirobbant a görög szabadságharc, melynek
eredményeként Görögország elszakadt az Oszmán Birodalomtól.

 150 évvel ezelőtt, 1871. március 18-án kikiáltották a Párizsi Kommünt. – Ugyanebben az évben
március 27-én, Lübeckben megszületett HEINRICH MANN († Santa Monica, Kalifornia, 1950.
március 11.) német író, Thomas Mann bátyja.

 100 évvel ezelőtt, 1921. március 3-án született Budapesten SZABOLCSI MIKLÓS állami díjas magyar
irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az
Országos Pedagógiai Intézet 1981 és 1988 közötti főigazgatója, József Attila első
monográfiaírója. – Ugyanezen év március 8-án, Nagytétényben megszületett ROMHÁNYI JÓZSEF (†
Budapest, 1983. május 7.) író, költő, műfordító, érdemes művész.

 125 évvel ezelőtt, 1896. március 28-án, Orosziban megszületett ID. ANTALL JÓZSEF († Budapest,
1974. július 24.) jogász, államtitkár, politikus (Független Kisgazda Párt). 1945-1953 között
parlamenti képviselő, 1945-46-ban újjáépítési miniszter, Antall József miniszterelnök apja. –
Ugyanebben az évben, 1896. március 29-én, Sárospatakon megszületett TRÓCSÁNYI GYÖRGY (†
Budapest, 1973. július 5.) könyvtáros, társadalomtudományi szakíró, műfordító. –

 80 éve, 1941. március 23-án született Ózdon UTASSY JÓZSEF Kossuth- és József Attila-díjas magyar
költő, műfordító.

 75 évvel ezelőtt, 1946. március 5-én mondta el Winston Churchill híres fultoni beszédét. –
Ugyanezen év március 12-én, Budapesten háborús bűnösként kivégezték Szálasi Ferenc (szül.
Kassa, 1897. január 6.) nyilas politikust, Magyarország 1944. október 16. és 1945. március 28.
közötti nemzetvezetőjét. – Szintén ebben az évben, 1946. március 28-án a csehszlovák
Ideiglenes Nemzetgyűlés megszavazta az Elnöki Dekrétumokat (Beneš-dekrétumok), melyek így
az ország jogrendjének részévé váltak.

 50 évvel ezelőtt, 1971. március 9-én, Budapesten elhunyt JANKOVICH FERENC (szül.
Székesfehérvár, 1907. november 29.) Kossuth-, József Attila- és Baumgarten-díjas magyar költő,
író, műfordító. – Szinten ebben az évben, március 29-én hunyt el Budapesten KISS MANYI (szül.
Kiss Margit, Magyarlóna, 1911. március 12.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő,
érdemes és kiváló művész.

 5 éve, 2016. március 31-én hunyt el KERTÉSZ IMRE író, műfordító. 1975-ben jelent meg a
Sorstalanság című regénye, amiért 2002. október 10-én Stockholmban irodalmi Nobel-díjjal
tüntették ki.

8

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2021 márciusában

195 éve

1826 tavaszán báró Rudnyánszky Sándor felhívást tett közzé a birtokán
való letelepedésre. A báró a telekhely kiméretésével egy település
alapjait kívánta megteremteni. 1826. szeptember 29-ig 30 család (19
Orosházáról és 11 Szentesről) jelentkezett, hogy a felhívásban szereplő
feltételek mellett hajlandó Gádoros-pusztán letelepedni. Ettől a
dátumtól számítjuk Bánfalva megalapításának évfordulóját, melyre
minden évben a Falunap keretében emlékezünk meg.

A gádorosi Rudnyánszky-kastély (épült: 1812-ben A gádorosi Rudnyánszky-major gazdatiszti lakása
1812-ben, az 1970-es évek elején lebontották) (épült: 1812-ben, de már lebontották)

190 éve

1831 tavaszától az őszi hónapokig hazánkban
fél millió embert ragadott el a kolera.
Orosháza lakói közül 43 nap alatt (július-
augusztusban) 1406 fős áldozatot követelt a
járvány. Sajnos Bánfalva veszteségére pontos,
hiteles adatunk nincs, de Baross Károly
evangélikus lelkész feljegyzése sejteti, hogy
július elejétől szeptember végéig a halottak
száma kb. 130-150 fős áldozattal járhatott, akiket a „szőlő temetőbe” (régen: Kun Béla utca és
Zrínyi utca, ma: Szent István utca és Zrínyi utca) találkozásánál temettek el. (Helyén ma
kopjafákból álló emlékmű áll a kolerajárvány áldozatainak emlékére.)

9

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Az kolerajárvány áldozatainak emlékműve (az ún. Kopjafás temető) a mai Zrínyi utca és Szent István utca
találkozásánál 2018-ban

160 éve
1861-ben elrendelték a házszámozást és a lakosok pontos, új összeírását.

140 éve
1881. március 21-én született Nagy János, aki jelenlegi tudásunk szerint 1907-től 1950-ben
bekövetkezett haláláig volt a község egyedüli gyógyszerésze (Őrangyal Gyógyszertár).

75 éve
1946-tól Zsoldos Imréné lett a
helyi tánciskola társas- és
néptánc oktatója. Zsoldos
Imréné 1985-ig folyamatosan
tanított Gádoroson (bal kép).

70 éve
1951-ben került Pongó
Bertalan Gádorosra tanítónak
(jobb kép).

10

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

35 éve

1986. március 15-én átadták a Fő utca 30. szám (korábban: Marx utca) alatti „régi”
Könyvtárat. Ezt megelőzően az 1960-as évek közepétől a Művelődési Ház emeleti terme adott
otthont az intézménynek. (A Könyvtár székhelye 2018. augusztus 19-ig volt a Fő utca 30. szám
alatt.)

A régi Könyvtár épülete az akkori Marx utca felől A Könyvtár avatója 1986. március 15-én

30 éve

1991 tavaszán megkezdték a mai Posta új, Iskola utcai épületének építését, amit az átadás
után ugyanezen év novemberében használatba is vettek.

A régi Posta épülete a korabeli Lenin utcán A mai Posta épülete 2003-ban (Iskola utca és Hó-
(ma: Nagy utca és Bem utca sarka) a 70-es években virág utca sarka)

25 éve

A Gádorosi Híradó 1996/2. számának tudósítása szerint (2. oldal) 1996. március 2-án
(szombaton) hatoslottó-sorsolás volt a Művelődési Házban neves fellépők közreműködésével.

11

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Nemzetközi Nőnap – Szeretettel köszöntjük hölgy olvasóinkat

Nőnap alkalmából
szeretettel

köszöntjük régi és
leendő hölgy
olvasóinkat!

Weöres Sándor: A Nő

A nő: tetőtől talpig élet. A tétlen vizsgálótól összefagy;
A férfi: nagyképű kísértet. mozogj és mozgasd s már királya vagy:
A nőé: mind, mely élő és halott, ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
úgy, amint két-kézzel megfoghatod; oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
a férfié; minderről egy csomó Alakja, bőre hívást énekel,
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó. minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
A férfi – akár bölcs, vagy csizmavarga - de hogyha bárki kétkedően fogadja,
a világot dolgokká széthabarja tovább-libeg s a legény vérig-sértve
s míg zúg körötte az egy-örök áram, letottyan cimkéinek bűvkörébe.
cimkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget, Valóság, eszme, álom és mese
mindég semmiségen át üget, ugy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mert hol egység van, részeket teremt, mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
és névvel illeti a végtelent. ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér, A világot, mely észnek idegenség,
alkot s rombol, de igazán nem él bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
s csak akkor él – vagy tán csak élni látszik - és végső, királynői díszruhája
ha nők szeméből rá élet sugárzik. a meztelenség.

A nő: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.

12

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Nőnapi képek településünk múltjából

Az alábbiakban szeretnénk bemutatni néhány olyan fotót könyvtárunk Helytörténeti
Gyűjteményéből, melyek a Nemzetközi Nőnap kapcsán településünk múltjához kötődnek. A képek a
Kiss Imre-hagyatékából maradtak ránk, de akad közöttük olyan is, amely más forrásból származik.

Nőnap (1948. 03. 08.) – Adamik Sándorné képei közül. (A képen: Rozsnyai Piroska, Nagrand Manci, Fazekas
Margit, Horváth Jolán, Nagy Juliska, Sánta Juliska, Perjés Margit, Nagy Rozika)

Nőnapi ünnepség (1970) – Kiss Imre-hagyatékból. (A képen jobb szélen állva beszédet mond: Zahorecz József)

13

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Nyugdíjas Klub köszöntése (1970-es évek) – Kiss Imre-hagyatékból.

Nőnap (1975) – Kiss Imre-hagyatékból. (A képen látható személyek neveiről nincs adatunk.)

14

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Nőnapi önkéntes szakácsok 1973-ban – Kiss Imre-hagyatékból. (A képen: Ivanics János, Pintér Tibor, Csordás
István, Dobróka János)

Nőnapi összejövetel (1976) – Kiss Imre-hagyatékból. (A képen látható személyek neveiről nincs feljegyzés.)

15

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

ELÉRHETŐSÉGEINK

– Munkanapokon (hétfőtől péntekig) 8-tól 16 óráig –

A Könyvtár címe: 5932. Gádoros, Iskola utca 19.
E-mail: [email protected] (intézményi e-mail cím)

[email protected] (könyvtár e-mail címe)
Telefon: 06/68/490-075 (Nagyközségi Könyvtár)

06/68/490-088 (Művelődési Ház)
Facebook: https://www.facebook.com/gadoros (intézményi FB-oldal)
Honlap: https://gadorosikonyvtar.webnode.hu

Hírlevelünk korábbi számai megtekinthetők intézményünk honlapján,
hivatalos FB-oldalán vagy – elektronikus lapozható gépirat formájában – a

következő internetes elérhetőségeken:
- 2020. február: https://anyflip.com/vogib/opul
- 2021. január: https://anyflip.com/vogib/ugfk
- 2020. december: https://anyflip.com/vogib/reca

16