Könyvtári Hírlevél (2021. január)

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Könyvtári hírlevél

(2020. január)

Kedves Olvasóink, Látogatóink!

A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet értelmében könyvtárunk
2021. február 01-ig ZÁRVA tart. Megértésüket köszönjük!

A járványhelyzet ideje alatt elérhető alapszolgáltatásainkról a
Könyvtári Hírlevél 2020. decemberi, illetve a Gádorosi Híradó 2021.
januári számából tájékozódhatnak. (A hírlevél decemberi száma ide

kattintva megtekinthető.)

1

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2021 januárjában és
februárjában

A Magyar Kultúra Napja alkalmából az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány olyan
Gádoroshoz köthető fontos történést a múltból, melyek kerek évfordulója 2021 első két
hónapjára esik. Ezen felül most induló áttekintésünkben minden alkalommal néhány, az
egyes múltbeli eseményekhez, kulturális évfordulókhoz kapcsolódó – könyvtárunkból
kölcsönözhető – dokumentumot is szeretnénk Olvasóink figyelmébe ajánlani. Mivel a
válogatás szükségszerűen a teljesség igénye nélkül készül, bízunk abban, hogy az általunk
ajánlott olvasmányok a közölt információknál még részletesebb tájékoztatást adnak majd
az érdeklődők számára.

150 éve történt

1871. január 3-án és 4-én népszámlálás volt Bánfalván. Ennek alapján a község lakosainak
száma 2454 fő. – 1871-ben az megoldódott az új temető létesítésének kérdése. Baross Károly
evangélikus lelkész a község nevében tárgyalt Mihály Ágoston földbirtokossal, s temető céljára
5 hold földet vásárolt (holdját 1100 négyszögöllel számítva 150 forintért, összesen tehát 750
forintért.) Ezt követően a terület felosztására vonatkozóan tervet dolgozott ki, melynek
alapján megtörtént a terület felosztása és költségeinek kiszámítása. (Ez a temető a mai Dobó,
Széchenyi, Deák és az Árpád utca által határolt, majdnem teljesen felszámolt „ó-temető”.
Ebben a temetőben nyugszik többek között Baross Károly evangélikus lelkész, a Gádorosról
szóló első helytörténeti munka szerzője is.)

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 BAROSS KÁROLY: A Bánfalvi Ágost. Hitv. Evang. Egyház múltja és jelene évszerinti
kimutatásban. (Hasonmás kiadás.) In. GÁDOROSI FÜZETEK 2. (Sorozatszerkesztő: Bárány
Ferenc-Pongó Bertalan.) Gádoros Nagyközség Önkormányzata. Gádoros. 2001. 35.
oldal /Szakirodalom/

 PONGÓ BERTALAN: Kiegészítő adatok Baross Károly helytörténeti művéhez (1826-1876).
In. GÁDORORSI FÜZETEK 3. Az őskortól, az Árpád-kori Gádorostól az újratelepített
Gádorosig. (Sorozatszerkesztő: Bárány Ferenc - Pongó Bertalan.) Gádoros
Nagyközség Polgármesteri Hivatala. Gádoros. 2002. 53-81. oldal /Szakirodalom/

 KISS IMRE-OLÁH JÁNOS: Fejezetek Gádoros történetéből. Községi Helytörténeti Bizottság.
Gádoros. 1984. 21. oldal /Tanulmány/

2

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

115 éve történt

1906 elején a vármegye vasúthálózata az Orosháza-Szentes-Csongrád vonal kiépülésével
gyarapodott. Az új szakaszt január 6-án adták át a forgalomnak.

A vasútállomás Gádoroson az 1910-es (balra) és az 1940-es (jobbra) években /Forrás: Nagyközségi
Könyvtár Helytörténeti Gyűjtemény, Kiss Imre-hagyaték/

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:
 BEDE ANDRÁS-KISS LÁSZLÓ: Gádoros vasúttörténete. In. GÁDOROSI FÜZETEK 4. Adatok
Gádoros történetéhez 1901-1945. (szerk.: Bárány Ferenc-Pongó Bertalan.) Gádoros
Nagyközség Polgármesteri Hivatala. Gádoros. 2003. 75-91. oldal /Szakirodalom/

110 éve történt

1911 januárjában a község tulajdonában lévő földből temetőhelyet jelöltek ki, amit a római
katolikus és református egyházközség vett igénybe, de a temető tulajdonjoga a községé
maradt, valamint a sírdíjakat is ő szedte. Az ún. Katolikus Temetőbe 1912. július 31-én
temették el az első halottat, a 62 éves Movai Jánost.

3

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

A köztemető bejárata 2012-ben (háttérben: a Ravatalozó épülete)
EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 BÁRÁNY FERENC: „A halott falu”: Temetők és temetkezési szokások Gádoroson. In.
GÁDOROSI FÜZETEK 6. Gádoros történetéhez. (szerk.: Bárány Ferenc - Tóth László.)
Gádoros Nagyközség Polgármesteri Hivatala. Gádoros. 2012. 117-140. oldal
/Szakirodalom/

100 éve történt

1921. január 14-én dr. Hidasi (Hulják) László községi orvos Gádorosra költözött és megkezdte
működését. (A település lakóinak száma ebben az évben elérte a 4495 főt.)

Dr. Hidasi László (1893-1978) Hidasi László községi orvos mellszobra a róla elnevezett parkban
4

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.
EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 KOSZORÚS OSZKÁR: Arcképek Gádoros múltjából. In. GÁDOROSI FÜZETEK 6.
(Sorozatszerkesztők: Bárány Ferenc-Pongó Bertalan.) Gádoros Nagyközség
Önkormányzata. Gádoros. 2005. 21-24. oldal /Szakirodalom/

 KISS IMRE-OLÁH JÁNOS: Fejezetek Gádoros történetéből. Községi Helytörténeti Bizottság.
Gádoros. 1984. 41. oldal /Tanulmány/

30 éve történt

1991. január 1-jétől Gádoros Nagyközség Önkormányzata hosszú szünet után újra kiadta az
1962 júliusában alapított Gádorosi Híradó című közéleti havilapot.

A Gádorosi Híradó legelső számának címlapja
(1962. július)
5

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:
 PONGÓ BERTALAN (írta és szerk.): Justh Zsigmond nyomában. In. GÁDOROSI FÜZETEK 1.
Gádoros Nagyközség Önkormányzata. Gádoros. 2000. 82-83. oldal /Szakirodalom/

 MUHEL GÁBOR (írta és szerk.) A gádorosi Községi Könyvtár története. In. GÁDOROSI

FÜZETEK 14. Gádoros Nagyközség Önkormányzata. Gádoros. 2020. 72-73. oldal
/Szakirodalom/

 Könyvtárunkban – néhány hiányzó lapszám kivételével – a Gádorosi Híradó 1993.

november és 2005. október közötti számai lelhetők fel nyomtatott (spirálozott)
formában. A 2005. október és 2012. december között megjelent példányok sajnos
nem állnak rendelkezésünkre. A 2013 januárjától napjainkig megjelent számok
elektronikus formában érhetők el Gádoros Nagyközség honlapján (=
http://www.gadoros.hu/?page_id=113). Ebből az időszakból nyomtatott formában a
2019-es évből a novemberi számot, 2020-ból pedig a januári, a márciusi, illetve a
márciusi különszámot („Járványügyi Kisokos”), valamint az áprilisi, a júniusi, a
szeptemberi, az októberi és decemberi lapszámokat tekinthetik meg olvasóink.

15 éve történt

2006. január 6-án hunyt el Békés József író, forgatókönyvíró, szerkesztő, dramaturg,
Gádoros Nagyközség szülötte. (Édesapja volt Békés József vegyeskereskedő, az ún. „Békési
bolt” tulajdonosa. Lánytestvérei közül Vass Márta – eredeti nevén Békés Ilona – újságíró lett,
Varga Virág pedig neves festőművész. ) Békés József nevéhez fűződik többek között a Ki Mit
Tud? című népszerű televíziós vetélkedőműsor szerkesztése is. (Békés Józsefről hamarosan
egy hosszabb írás keretében is szeretnénk megemlékezni, amit várhatóan a közeljövőben
fogunk közzé tenni.)

6

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

ifj. Békés József Közönségtalálkozó Gádoroson 1981-ben
(balra: Gyarmati Vera hegedűművész; középen: Békés

József gádorosi születésű író; jobbra: Kiss Imre)

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 VASS MÁRTA (BÉKÉS ILONA): Egy kereskedőcsalád Gádoroson a XIX-XX. században. In.
GÁDOROSI FÜZETEK 7. Adatok és források Gádoros történetéhez. (szerk. Bárány Ferenc -
G. Vass István.) Gádoros Nagyközség Polgármesteri Hivatala. Gádoros. 2006. 119-135
oldal. /Visszaemlékezés, memoár/

 KISS IMRE-OLÁH JÁNOS: Fejezetek Gádoros történetéből. Községi Helytörténeti Bizottság.
Gádoros. 1984. 112. oldal /Tanulmány/

 BÉKÉS JÓZSEF: Sándor, József, Benedek. Littera Nova. Bp. 2006. /Ifjúsági regény/
 BÉKÉS JÓZSEF: A legbátrabb gyáva. Móra. Bp. 1987. /Ifjúsági regény/

– A 2006-os évben megszűnt a községi orvosi ügyelet a településen, s helyette központi
ügyeletet szerveztek Orosházán.

– 2006-ban kerámia tanszak indult a Némann Valéria Iskolában 28 tanulóval.

– Ugyanebben az évben, 2006-ban avatták fel az 1956-os emlékművet is a Nagy utca és
Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán.

7

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Az 1956-os emlékmű a Nagy utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán (Autóbusz-állomás mellett)
EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 ERDMANN GYULA: 1956 Gádoroson. In. GÁDOROSI FÜZETEK 7. Adatok és források Gádoros
történetéhez. (szerk.: Bárány Ferenc - G. Vass István.) Gádoros Nagyközség
Polgármesteri Hivatala. Gádoros. 2006. 7-95. /Szakirodalom/

 KISS IMRE-OLÁH JÁNOS: Fejezetek Gádoros történetéből. Községi Helytörténeti Bizottság.
Gádoros. 1984. 64-66. oldal /Tanulmány/

Irodalmi, történelmi és egyéb kerek évfordulók 2021 elején

 475 évvel ezelőtt, 1546. február 18-án, Eislebenben elhunyt Martin LUTHER (magyarosan
Luther Márton, szül. 1483. november 10.) Ágoston-rendi szerzetes, teológus, a
reformáció szellemi atyja.

 425 évvel ezelőtt, 1596. január 27-én, Portobeloban elhunyt Francis DRAKE angol
tengerész, altengernagy, felfedező és kalóz.

8

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

 400 évvel ezelőtt, 1621. január 28-án, Rómában elhunyt V. PÁL pápa (születési nevén:
Camillo Borghese). – 1621. január 30-án, Sárospatakon született II. RÁKÓCZI GYÖRGY
erdélyi fejedelem.

 200 évvel ezelőtt, 1821. január 27-én, Kolozsvárott született TELEKI SÁNDOR 1848/49-es
katona, honvédezredes, főrendiházi tag, emlékiratíró.

 150 évvel ezelőtt, 1871. január 17-én, Botoșaniban megszületett Nicolae IORGA román
történész, egyetemi professzor, irodalmi kritikus, drámaíró, költő és politikus, a fasizmus
áldozata. – 1871. február 2-án, Pesten elhunyt EÖTVÖS JÓZSEF magyar jogász, író, a
Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a
Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság elnöke (1860–
1867).

 125 évvel ezelőtt, 1896. január 1-jén Magyarország minden templomában hálaadó
istentiszteletet tartottak a Millennium alkalmából. – 1896. január 8-án, Párizsban
elhunyt Paul VERLAINE híres francia költő.

 110 évvel ezelőtt, 1911. február 4-én született TAKÁTS GYULA író, költő.
 100 évvel ezelőtt, 1921. január 5-én, Konolfingenben született Friedrich DÜRRENMATT

svájci író, drámaíró, képzőművész. – 1921. január 10-én, Komáromban született ERDÉLYI
ZSUZSANNA Kossuth-díjas magyar néprajztudós, folklorista, a Nemzet Művésze, a Magyar
Művészeti Akadémia tagja. – 1921. január 13-án, Németújváron született CSÁKÁNYI
LÁSZLÓ Jászai Mari-díjas magyar színművész, énekes, érdemes művész és kiváló művész.
– 1921. január 19-én, Szekszárdon született MÉSZÖLY MIKLÓS (eredeti családneve:
Molnár) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
 85 évvel ezelőtt, 1936. február 22-én született BODOR ÁDÁM író.
 75 évvel ezelőtt, 1946. február 1-jén kikiáltották a köztársaságot Magyarországon. A
köztársasági elnök Tildy Zoltán (hivatali ideje 1946. február 1. – 1948. augusztus 3.) lett.
 60 évvel ezelőtt, 1961. január 4-én elhunyt Erwin Rudolf Josef Alexander SCHRÖDINGER
osztrák Nobel-díjas fizikus, a híres „Schrödinger-egyenlet” megalkotója.
 50 évvel ezelőtt, 1971. január 9-én, Budapesten elhunyt OROSZLÁN ZOLTÁN régész,
művészettörténész, egyetemi tanár. – 1971. február 5-én, az akkori Szovjetunió
területén található Gorkijban elhunyt RÁKOSI MÁTYÁS (születési nevén: Rosenfeld

9

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Mátyás) kommunista politikus, 1945-56 között a Magyar Kommunista Párt, illetve a
Magyar Dolgozók Pártja fő-, majd első titkára, 1952–53-ban a Magyar Népköztársaság
Minisztertanácsának elnöke. – Ugyanebben az évben, február 17-én elhunyt TRÓCSÁNYI
ZOLTÁN (szül. Sárospatak, 1886. december 25.) nyelvész, irodalom- és könyvtörténész,
műfordító, könyvtáros, a nyelvtudományok kandidátusa
10 évvel ezelőtt, 2011. január 29-én elhunyt RÁBA GYÖRGY irodalomtörténész.

A fenti évfordulókhoz kapcsolódóan könyvtárunkból az alábbi
könyveket ajánljuk:

- BODOR ÁDÁM: Sinistra körzet: egy regény fejezetei. Magvető. Bp. 2010.
- DÜRRENMATT, Friedrich: A fizikusok. (Öt modern dráma) Európa. Bp. 2002.
- DÜRRENMATT, Friedrich: Az újrakeresztelők. In. VILÁGSZÍNPAD (I. kötet). Magvető. Bp.

1970.
- EÖTVÖS JÓZSEF: Kiadatlan írásai (1846. május – 1848. február) PIM-NPI. Bp. 1971.
- EÖTVÖS JÓZSEF: Magyarország 1514-ben. Magyar Helikon. Bp. 1972.
- EÖTVÖS JÓZSEF: Magyarország 1514-ben. Szépirodalmi. Bp. 1974.
- LUTHER MÁRTON: Asztali beszélgetések. Helikon. Bp. 1983.
- MÉSZÖLY MIKLÓS: A pille magánya. Jelenkor Kiadó. Pécs. 2006.
- MÉSZÖLY MIKLÓS: Alakulások. Szépirodalmi. Bp. 1975.
- MÉSZÖLY MIKLÓS: Saulus. Pont Kiadó. Bp. 1975.
- MÉSZÖLY MIKLÓS: Volt egyszer egy Közép-Európa. Magvető. Bp. 1989.
- RÁBA GYÖRGY: Babits Mihály. Gondolat. Bp. 1985.
- REUSS ANDRÁS (szerk.) Csak Krisztus légyen a mesterünk. (Ötszáz idézet Luther Márton

írásaiból a reformáció 500. évfordulójára.) Evangélikus Missziói Központ-Magyar
Evangélikus Rádiómisszió. Bp. 2017.
- VERLAINE, Paul: Válogatott versei. Magyar Helikon. Bp. 1965.

10