Könyvtári Hírlevél (2021. augusztus)

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Könyvtári hírlevél

(2021. augusztus)

Kedves Olvasóink, Látogatóink!

Könyvtárunk 2021. augusztus 20-án és 21-én ZÁRVA tart!

Az ünnepi „hosszú hétvége” kivételével a megszokott nyitvatartási
időben várjuk az olvasókat, látogatókat.

(Nyitva tartás: H-P: 9:00-17:30 ; SZ: 9:00-12:00 ; V: Zárva)

A könyvtár használatára vonatkozó általános tudnivalók intézményünk
honlapján a Könyvtárhasználati Szabályzatban olvashatók.

Felhívjuk olvasóink, látogatóink figyelmét, hogy az olvasói informatikai eszközök
használata (laptopok, telefonok, tabletek) még nem lehetséges, de az intézmény
területén saját eszközzel változatlanul mód van az ingyenes WIFI-használatára.

A TARTALOMBÓL

 Intézményi hírek – programok, események, történések a közelmúltból
 75 évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén vezették be a forintot

Magyarországon (CIKK)
 Irodalmi, történelmi és egyéb évfordulók 2021 augusztusában
 Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2021 augusztusában
 Elérhetőségeink, további információk

1

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Intézményi hírek – programok, események, történések a
közelmúltból

2021. július 24.

A Pünkösdi Zarándoklatért
Egyesület második látogatása

Justh Zsigmond tiszteletére

A tavalyi évhez hasonlóan, a
Pünkösdi Zarándoklatért Egyesület
idén is megrendezte a Justh
Zsigmond Emléktúrát. A résztvevők a
két résztávból álló, összesen 35 kilométeres túra keretében ezúttal is meglátogatták Justh
Zsigmond sírját és a Művelődési Házat.

Az emléktúra során a regisztrációt követően közösen indultak el a K+ turista
útvonalon. A jelzést követve a Justh-majornál érték el az első megállóhelyet, ahol
megemlékeztek a parasztszínház itteni működéséről, A földúton található K+ jelzést
kötve értek el Gádorosig, ahol a temetőben ezúttal is felkeresték Justh Zsigmond
sírját, Innen érkeztek a Művelődési Házhoz, ahol 15 kilométer megtétele után ismét
pihenő és frissítő várta őket.

Az első résztávosoknak itt ért véget a kirándulás s itt csatlakozhattak a második
résztávosok a túrához. Elérve az alföldi K-jelzést, azon Árpádhalomig gyalogoltak. A
23. kilométernél a faluban ismét frissítőpont várta őket. innen már csak 1,5 kilométer
volt hátra, hogy eljussanak a dombig, ahol megtekintették a naplementét. Sötétedés
után éjszakai túrával értek vissza Gyopárosfürdőre.

A túra során csatlakozási lehetőséget biztosítottak azoknak is, akik csak egy rövidebb
résztávon szerettek volna elindulni. Ezt bármelyik pihenőhelyen vagy betonút és
turistaút találkozásánál megtehették, s persze ezeken a helyeken abba is lehet hagyni
a túrát.

A második Justh Zsigmond Emléktúra Gádoroson készült fotói megtekinthetők
intézményünk honlapján.

2

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

75 évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén vezették be a forintot
Magyarországon

Igen ám, de a forint, mint hivatalos fizetőeszköz már korábban is létezett a magyar
történelemben – jóllehet más formában. Maga az elnevezés (aranyforint) Firenze városához
kötődik, ahol már 1252 óta vertek aranypénzt. Ennek a pénznek a latin neve florentinus (vagyis
„firenzei)” volt, s ebből származott a magyar forint (régi alakja: florint) neve is. A mai forintot
mindenki használja, de vajon tudjuk-e, hogy honnan ered? Az alábbiakban egy kis magyar
pénztörténelmi áttekintés következik fizetőeszközünk 75. születésnapja alkalmából.

A pénzzel és pénztörténettel a történeti segédtudományok közül a numizmatika foglalkozik.
A magyar pénzverés kezdete viszont I. István királyunk uralkodásához kötődik, aki bajor
mintára vezetett pénzeket (408 grammos fontból 510 féldénár került ki). I. András pénzein
már megjelentek az ellenőrzőjelek (sziglák) is. I. László király a dénár veretésében
pénzlábváltozást rendelt el (az új pénzláb szerint 1 font = 470 dénár), melynek következtében
javult a pénz minősége. A 12. században jelentősen csökkent a pénzek átmérője: olyannyira,
hogy II. Géza pénzei például a világ legkisebb érméi közé tartoztak. III. Béla ún. brakteátákat
(egyalapú vereteket) készíttetett. Az ő pénzein találjuk meg először a kettős keresztet a
címerben. (Ebből az időből származnak a bizánci típusú és kufikus írásra emlékeztető
rézpénzek, az Árpád-ház egyetlen rézpénzfajtája. A pénzláb addigi alapját adó fontot a
magyar márka váltotta fel. Súlya: 233,3533 gramm.) A 13-14. században friesachi dénárok
áramlottak be az országba, s ezeket a dénárokat a magyar veretek is bizonyos fokig
leutánozták. (II. Endre a saját pénzeit is frieschaiaknak nevezte.) IV. Béla és utódai uralkodása
alatt a pénzeken már megjelent a liliom, mint díszítőelem. Az országot azonban elárasztotta a
bécsi fillérek tömege. Nem véletlen, hogy IV. László nem veretett obulusokat (pénzérméket),
az ő korában a magyar márka helyére a budai márka lépett. (Súlya: 245,5378 gramm.) A III.
Endre érméin látható oroszlán képe a Szent Márk-székesegyház oroszlánját jelképezte. Bár a
kor pénzeinek változatosságát a kötelező évi pénzcsere (s az ezzel járó új veretek kibocsátása)
adta, az Árpád-házi pénzverés csak a dénárokat és az ezek felét jelentő obulusokat jelentette.

Az első nagy pénzreform Károly Róbert uralkodásához köthető. Az Anjou-házból származó
király 1323. január 1-én elrendelte a királyi báni dénárok verését nyolcadrészben égetett
ezüstből. Ő volt az első európai uralkodó, aki országában bevezette az aranyvalutát. Ehhez a
1325-től a firenzei mintára veretett magyar aranyforintot használta fel. (Jellemzői: 23 karát 9
grém, 0,9896-s finomság, 3,55 gramm teljes tömeg, 3,52 g színsúly.) E pénzekre Keresztelő
Szent János képét vésték Karolus rex körirattal. 1329-ben cseh mintára ezüstgarasokat is
veretett, hiszen a gyakorlatban kettős valuta volt érvényben. (Az akkori pénzláb: 1 márka
hatodrészig égetett ezüst = 12 garas, 1 aranyforint = 16 garas). 1338-tól visszatértek az
aranyvalutára és állandó értékű királyi pénzt (moneta regis) vertek harmadrészig égetett
ezüstből. (Ekkor a pénzláb: 1 márka = 480 dénár = 960 obulus.) A magyar aranyforint
népszerűségét jelzi, hogy a firenzei mintájú aranyforintokat a magyar király példáját követve
Európa majdnem összes uralkodója bevezette. Mivel a magyar aranyforint keresett pénznek
számított, a Buda-Bécs-Antwerpen vonaltól északra még hamisították is. A hamisítás miatt I.
Lajos király 1358-ban lecserélte az érmén szereplő képet, így a továbbiakban a pénzre Szent

3

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

László képe került. Később magyar aranyakra már a király arcképét verték. Nagy Lajos
királyunk 1343-ban ugyan új pénzt veretett, de később visszatért az állandó forgalmi pénz
használatához. Érméin Szent László alakja jelent meg és ezzel kialakult a magyar aranyak
jellegzetes típusa. A dénárokon (amit egészen 1760-ig használtak) szerencsenfej jelezte a
kamarabérlő, Szerencsen Jakab nevét (ún. „beszélő címer”). A garasok verése azonban
Hunyadi Mátyás koráig szünetelt. Zsigmond pénzein megjelent a négyelt címer, s ő vezette
be a kvarting vagy vierling (fitying) nevű kispénzt, amiből 4000 db tett ki 1 budai márkányi 2
latos ezüstöt. Az aranyforint pénzlába változatlan maradt, de az ezüstnél előfordultak
ingadozások. (I. Ulászló uralkodása idején például 1 márka súlyban csak kb. negyedrésznyi
volt az ezüst, a többit a réz tette ki.) V. László rendelete szerint 1 márka ezüstöt 1 márka
rézzel kevertek, s ebből az elegyből 1300 dénárt vertek. Mindazonáltal ő veretett először
többszörös súlyban aranyforintokat. Mátyás királyunk ezüstpénzei 1467-ig szintén csak
negyedrész ezüstöt tartalmaztak. (Ekkor rendelte el, hogy az ezüstpénzeket a Zsigmond-féle
pénzek mintájára kell verni.) Madonnás típusú dénarokat királyaink Mária Terézia
uralkodásáig verettek, s a garasok típusa is megmaradt a Habsburgok trónra jutásáig. A
pénzek köriratának betűtípusa azonban változott, mivel elhagyták a korábbi írásformát és
reneszánsz formára tértek át. II. László uralkodása idején jelentek meg az az első tallér
formájú ezüstpénzek, a guldinerek, de a pénznem nem volt népszerű, ezért 1525 nyarán újra
a régi pénzláb szerint kezdtek dénárokat verni. Zápolya János és I. Ferdinánd egyidejűleg két
pénzt is veretett (egyszerre uralkodtak), ám a 16. századot megint csak a pénzhamisítás
nagyfokú elterjedése jellemezte.

Magyarország pénztörténete a Habsburgok korával folytatódik. A pénzverést 1548 után az
alsó-ausztriai kamara ellenőrizte. Az aranyforintokat a régi finomságban készítették, de 1553-
ban megindult a tallér veretése is. Készült fél és negyedtallér is, továbbá 8 és 4 dénáros garas
és obulus. A dénárok finomsága állandó csökkenést mutat, míg a garas értéke 1625-től 5
dénár lett. Az osztrák tartományi pénzektől való különbséget a magyar vereteken a magyar
címer, a Patrona Hungariae és a verdejegyek biztosították. II. Rudolf híres érmevésnöke,
Abondió által igen szép tallérok készültek, valamint II. és III. Ferdinánd uralkodása idején nem
volt ritka a többszörös tallérok verése sem. (A pénzek többségét a körmöcbányai verdében
készítették, de voltak pénzverdék Nagybányán, Pozsonyban és Kassán is.) Dénárokat Mária
Terézia veretett utoljára (1760-ban ezüstdénárt és 1766-ban rézdénárt). A Rákóczi-
szabadságharc idején 1702 és 1711 között a kuruc felkelés számára vertek pénzt Erdélyben és
az elfoglalt bányavárosokban, ahol aranyak, ezüstforintok (fél tallér), 20 és 10 poltúrás, illetve
poltúrás rézpénzek készültek. (A poltúrával 1695-től találkozunk először, értéke kb. 3 dénár
volt.) A budai márka használata 1727-ben megszűnt, helyére a bécsi márka került (1 bécsi
márka 280,796 gramm.). A 30 krajcárosok (vagyis negyed tallérosok) verése 1739-ben indult
meg.

A 18. században a Habsburg Birodalomban nagyszabású gazdasági, kereskedelem-élénkítő
reformok kerültek bevezetésre, melyek keretében a pénzrendszert is egységesítették. A Mária
Terézia által 1750-ben bevezetett új pénznem neve Gulden volt (latinul: Florin, magyarul:
forint). Az uralkodónő bevezette a húszforintos pénzlábat, amelynek értelmében egy kölni

4

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

márka (kb. negyed kg) színezüstből 20 forintot kellett verni. 1753. szeptember 21-én Ausztria
és Bajoroszág pénzverési egyezményt kötött, ami 1754-ben lépett életbe és kisebb
megszakításokkal 1857-ig volt érvényben. Mária Terézia számos más német állammal is
megkötötte az úgynevezett konvenciós pénzláb-egyezményt, amelynek alapján az új ausztriai
pénzlábhoz igazították saját rendszerüket (dél-német forint). A pénznem elnevezése ettől
kezdve Gulden Conventions-Münze, azaz konvenciós forint volt. (Egészen 1857-ig, az új
decimális rendszer bevezetéséig.) Egy konvenciós forint fél tallérral („konvenciós tallér”) és
60 krajcárral („konvenciós krajcár”) volt egyenértékű. (A konvenciós forintot más néven
féltallérnak és forintos tallérnak is nevezték.) Az ezüstalapú forint (németül Gulden általában
és a bankjegyeken, de Fl., azaz Florin az érméken) egy történelmi ezüstalapú pénzegység, ami
1750-től 1892-ig, az aranyalapú valuta bevezetéséig volt a Habsburg Birodalom, majd az
Osztrák-Magyar Monarchia elsődleges törvényes fizetőeszköze. 1750-1857 között a
konvenciós forint 60 krajcárt ért, az osztrák-értékű forint pedig 100 krajcárral volt
egyenértékű. Megjelentek a 17 és 6 krajcáros billon pénzek is, a leggyakoribb ezüst váltópénz
a 20 krajcáros volt. Mária Terézia 1762-ben kibocsájtotta a Habsburg Birodalom első
bankjegyét 5, 10, 25, 50 és 100 forintos címletekben. A bankjegyeket 1 és 2 forint címletű
ezüstpénz verésével egészítették ki. 1771-ben megjelentek az 500 és 1000 forintos
bankócédulák is. A következő bankjegyek 1784-ben kerültek forgalomba II. József rendelete
alapján. Ezeket a bankjegyeket már ezüstpénzre is fel lehetett váltani, s Magyarországon is
kötelezővé tették a forintos bankjegyek elfogadását. I. Ferenc 1796-ban újabb forintos
bankjegyeket helyezett forgalomba. A bankócédulák elfogadása ettől kezdve mindenki
számára kötelezővé vált. 1 és 2 forintos bankócédulákat is kiadtak, 1 ezüstforint 2
bankócédula forintot ért. A napóleoni háborúk idején, miután a franciák elfoglalták Bécset, a
pénzjegynyomda Pestre, majd Nagyváradra költözött, és 1806-ban újabb formájú
bankócédulákat hoztak forgalomba. 1809-ben azonban Bécsben a franciák Napóleon
vezetése alatt továbbra is nyomták az eredeti nyomóeszközökkel a korábbi keltezésű bécsi
bankócédulákat. Ezáltal kétféle bankócédula is forgalomban volt, s mivel csak a bankjegy
papírjának árnyalatában különböztek egymástól, mindkettő forgalomban is maradhatott. A
napóleoni háborúk után a papírpénz mennyisége már meghaladta az 1 milliárd forintot, és a
pénz értéke folyamatosan romlott. (100 ezüstforintért például 445, 1810 decemberében 960,
1811 márciusában 1200 papírforintot kellett fizetni.) Emiatt elrendelték a forgalomban lévő
összes forintos papírpénz és értékpapír leértékelését (devalváció): minden 5 forint értékű
bankócéduláért 1 forint értékű úgynevezett váltóforintot adtak cserébe. Ennek két változata
volt. Az 1811-ben kiadott Einlösungsschein (amely 1816-ig volt valutája a Habsburg
Birodalomnak) hatalmas mennyisége ellenére is hamar kevésnek bizonyult, ezért 1813-ban az
Anticipationsschein nevű váltóforint követte. 1816-ban megalakult az Österreichische
National Zettelbank, ezzel újabb devalválást foganatosítottak. Megállapították, hogy 250
váltóforint 100 ezüstforinttal egyenlő. 1825-ben 5, 10, 25, 50, 100, 500, 1000 forintos, 1841-
ben pedig 5, 10, 50, 100, 1000 forintos új bankjegyek kerültek forgalomba, majd 1847-től 5,
10, 100, 1000 forintos bankjegyek lettek a további fizetőeszközök.

5

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

1848 nyarán Kossuth Lajos azzal próbálta stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét, hogy az
udvar tiltakozása ellenére önálló magyar bankjegyet bocsátott ki forint néven. A
szabadságharc kitörése után az ország magyar ellenőrzés alatti területein ez a papírpénz volt
forgalomban. A magyar forint a nép körében a Kossuth-bankó elnevezést kapta. 1848.
augusztus 6. és 1849. március 24. között 1, 2, 5, 10 és 100 forintos címletű bankjegyek
kerültek forgalomba. A szabadságharc leverése után Kossuth 1851-ben az Amerikai Egyesült
Államokban, Philadelphiában 1, 2 és 5 forintos pénzjegyeket, úgynevezett emigrációs
forintot nyomatott. Ezek után Londonban próbált meg kiadni 1, 2 és 5 forintos pénzjegyeket,
ezek nagy részét azonban elégették, így kiadásra már nem kerültek. (Ezek ma a legritkább
Kossuth-bankók). 1857-ben a Habsburg Birodalomban bevezették a 45 forintos osztrák
értéknek nevezett új ezüstalapú valutát, az osztrák értékű forintot (Gulden österreichischer
Währung). Ezt a bécsi pénzverési egyezmény keretében a német államokkal közös pénzlábra
helyezték.
A decimális rendszerre való átállással 1 forint értéke 100 krajcár lett a korábbi 60 krajcár
helyett. Az 1 és 2 forintos ezüstérmék és a 4 és 8 forintos aranyérmék mellett 10 és 100
forintos értékjelzésű bankjegyek kerültek forgalomba. Ezt a vesztes porosz háborúk után,
1866-ban az 1, 5, 50 forintos bankjegyek követték.

1867-től, vagyis a kiegyezés után került forgalomba az Osztrák-Magyar Monarchia
pénznemeként az osztrák-magyar forintot. Ez először fémpénzként jelent meg,
Magyarországon 1867-től kezdve az osztrák forint (németül gulden vagy florin) magyar
nyelvű felirattal ellátott nemzeti változatát verték. Ezt követte a közös papírpénz bevezetése.
1878-ban megalakult az Osztrák-Magyar Bank (Österreichisch-Ungarische Bank), majd 1880-
ban megjelent az 1, 5 és 50 forint címletű új osztrák-magyar forintos bankjegy. Ez kétnyelvű
volt: az egyik oldalán német, a másik oldalán magyar szöveggel. A bankjegyeket a
közvetlenül a kormány által kibocsájtott hasonló formájú 10, 100 és 1000 forint címletű
államjegyekkel egészítették ki. Az osztrák-magyar forint 1892-ig, az immár aranyvaluta-alapú
korona bevezetéséig volt forgalomban. A kiegyezés utáni időszakban jutott az immár
független osztrák és magyar állam abba a helyzetbe, hogy előkészíthesse az aranyvaluta
bevezetését. Az ezüstvalutájú Osztrák-Magyar Monarchia szigetként terült el a korabeli
aranyvalutájú Európában. A Monarchia és Franciaország között 1867-ben szerződés született
arról, elfogadják egymás pénzeit és a Monarchia lépéseket tesz a Latin Éremuniónak
megfelelő tiszta aranyvaluta bevezetésére. Ennek érdekében megkezdődött a hátoldalon – a
térség történetében szokatlan módon – mindkét címletet feltüntető pénzek verése.
Ausztriában a bécsi, Magyarországon a körmöcbányai verde 1870 és 1892 között, valamint a
gyulafehérvári verde 1870-ben és 1871-ben állított elő a Latin Éremunió pénzlábához
kapcsolódó 90% aranyat tartalmazó pénzeket, 8 forint = 20 frank és 4 forint = 10 frank
címletben. Ezek az Osztrák-Magyar Monarchiában forogtak a korona bevezetéséig.
Elfogadási kötelezettségük nem volt, bár a többi aranypénznek sem, mivel az aranypénzek
forgalma az Osztrák-Magyar Monarchiában szabad egyezkedés tárgyát képezte. Két ország –
Olaszország 1871-ben)és Belgium 1874-ben – a törvényes fizetőeszköz rangjára emelte a
Monarchia 4 és 8 forintosait. Bár a Latin Éremunió és a Monarchia között a végleges

6

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

szerződést a porosz-francia háború miatt nem kötötték meg, s így az Osztrák-Magyar
Monarchia hivatalosan nem lett az éremunió tagja, a kétféle aranypénz kereskedelmi
pénzként részt vett pénzforgalmában. A Monarchia csatlakozási törekvése azonban lépés volt
az aranyvaluta megteremtése felé, még ha felemás módon is. A kétcímletű aranypénzen kívül
más címletet nem vertek, az éremunió pénzei nem váltak általánossá, ezért az 1867-es
szerződés előírásai végül nem valósultak meg.

Az I. világháborúban acél 2, 10 és 20 filléresek készültek Körmöcbányán. 1919. május hónap
közepétől kezdve például naponta 250-300 000 acél 20 filléres készült. (Ezek az ún.
„vaspénzek”.) Aranypénzek verését is tervezték, de ebből végül nem lett semmi . A
Tanácsköztársaság bukása után továbbra is vertek Csepelen vas 10 és 20 filléreseket. A
filléreseket 1919 és 1920 évszámmal, a 20 filléreseket 1920, 1921 és 1922 évszámmal
készítették. A korona- fillér inflációjának a pengő-fillér rendszer bevezetése vetett véget. Az
1925. évi XXXV. tc. rendelkezései szerint 1 kg színarany értéke 3800 pengő, 1 kg ötvözött
arany értéke 3420 pengő volt. 1926-tól kezdve 1, 2, 10, 20 és 50 fillér névértékű váltópénzt,
valamint 1 pengős érméket vertek. (A 2 és 5 pengős érmék verése 1929-től indult meg.)

Sokak számára ismert, hogy az 1945 után bekövetkezett infláció hazánkban az eddigi
legnagyobb méretű pénzromlás volt. Pengő, milpengő, B-pengő és adópengő, s az infláció
tetőpontján egy bőröndnyi papírpénzért is alig lehetett egy kevés élelmiszert vásárolni. Az
1945-1946 évi hiperinfláció következtében 1946. augusztus 1-jén bevezették a pengő
helyett ismét a forintot. Ez a forint már nem aranyalapú pénz volt. Váltópénze a fillér lett. (A
fillérérméket majd csak 1999-ben vonták ki a forgalomból.) 1949-ben, a fordulat évében
a kommunista párt a politika és gazdaság minden területén átvette a hatalmat. Az ország
hivatalos nevét Magyar Népköztársaságra változtatták, ez a név került az időszakban vert
pénzekre is. A Kossuth-címer helyébe a Rákosi-címer került. Az addig rézötvözetből vert két-,
tíz- és húszfilléresek 1950-től alumíniumból készültek. Az ezüst ötforintosok fokozatosan
eltűntek a forgalomból, új típust 1967-ig nem hoztak forgalomba. Az 1956-os
forradalom után az országnak ismét megváltozott a címere, így az 1957-1989 között vert
érméken a Kádár-címer szerepel. Bár az infláció létezését tagadták, a „megnövekedett
pénzforgalom” miatt szükségessé vált a tíz- (1971) majd a húszforintos érmék bevezetése
(1983) – eleinte az azonos címletű bankjegyek mellett, később egyre inkább helyett.
Tekintsünk át néhány jellegzetes pénzérmét ezekből az időkből! A lyukas kétfilléres: a
legkisebb címletű érme, amit 1950. március 27-én bocsátottak ki és 100% alumíniumból
készült. Az 5 filléres: 1953. március 31-én bocsátották ki, s szintén 100% alumíniumból
készült. A kis tízfilléres: 1950. december 15-én bocsátották ki, 100% alumíniumból készült. A
20 filléres: 1953. március 31.-én bocsátották ki, 100% alumíniumból készült. Az 50 filléres: az
akkori gyerekeknek ez komoly pénznek számított, hisz a fagyisnál a kisebbik kanállal egy
gombóc fagyit kaphatott érte. 1967. május 12.-én bocsátották ki, 96% alumíniumból és 4%
magnéziumból készült. A forintos: 1957. október 10-én bocsátották ki, 100% alumíniumból
készült. A legendás “bélás”(2 forintos): már kinézetében azt sugallta, hogy komoly pénz. Ezért
egy átlagos ABC-ben már válogatni lehetett a csokik és cukrok között. 1970. július 1-én
bocsátották ki, 72% rézből és 28% cinkből (vagyis sárgarézből) volt. Az ötös: 1971. augusztus

7

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

2-án bocsátották ki, 100% nikkelből volt. (A későbbi változatban ezt meglehetősen drágának
találták és az 75-25%-os réz-nikkelre változtatták az ötvözetet.) A tízes: Az 1971. június 1-es
kibocsátású változata még neki is 100% nikkelből volt, amit 1983. április 18.-án 92-6-2% réz-
alumínium-nikkelre változtattak. (Kisebb is lett, s a színe a sok réztől sárgásra változott.) A
húszas: 1983. április 18-ban bocsátották ki, s 75-25% arányban tartalmaz rezet és nikkelt.
Ezen érmék közül jó pár darab a Pongó-hagyatékban is megtalálható.

Az 1989-es rendszerváltás felkészületlenül érte a pénzverdét, mivel – a bankjegyektől
eltérően – nem sikerült időben elkészíteni az új, köztársasági címert viselő érmesor verőtöveit.
Emiatt 1990-ben és 1991-ben – immár újra Magyar Köztársaság felirattal – csak filléreket
vertek, mivel azokon nem szerepelt címer. 1992-re már elkészült az új forint érmesor. Az
érmesor az addigiakhoz képest három címlettel: ötven-, száz- és kétszáz forintossal bővült. A
címletek felváltva ezüst- és aranyszínűek voltak, paramétereik (átmérő, vastagság, tömeg) a
címlettel arányosan nőttek. A kétszázas 500‰-es ezüstből készült, emiatt sokan gyűjteni
kezdték. Bár az első érmék 1992. évszámmal készültek, abban az évben csak a kétszázasok
kerültek forgalomba. 1993 tavaszán az egy-, két- és húszforintosok kerültek forgalomba,
majd nyáron a többi érme is. (Az egyforintost kritika érte szokatlanul kis mérete miatt.) Az új
húszast a korábbihoz hasonló méretűre tervezték, mivel a legtöbb automata ezzel a címlettel
működött. A húsz forint feletti címletek forgalma még jó darabig másodlagos volt az azonos
címletű bankjegyekével szemben (az ötvenforintos bankjegy 1996-ig, a százas 1998-ig volt
forgalomban).

A fillérek értéke már a rendszerváltáskor is csekély volt, s forgalmuk az ezredfordulóig
fokozatosan szűnt meg. Legelőször a két- és ötfillérest vonták ki a forgalomból 1992-ben (az
ötfillérest 44 évnyi forgalom után), majd 1996-ban a tíz- és húszfilléresek forgalmát is
megszüntették, ötvenfillérest pedig 1999-ben vertek utoljára. Hamar kritika érte a fém százast
a húszforintossal összekeverhetősége (megegyező színük és méretük) miatt, ezért 1996-
ban új százforintos érmét hoztak forgalomba, mely az első két részből készült (bicolor)
forgalmi érme volt hazánkban. Így 1996-1998 között három százforintos címletű pénz is
forgalomban volt. Az ezüst kétszázasok éremképe 1994-től megváltozott, nagy tömegű
verésével viszont 1995-ben felhagytak, s csak a gyűjtők számára készült évente néhány ezer
darab. 1998-ban az 1992-es százforintos érmét, a százforintos bankjegyet és az ezüst
kétszázast is kivonták a forgalomból, az utóbbi címletet bankjegy váltotta.

Már 2006-ban felvetődött, hogy kötelezővé teszik az árak 5-re, illetve 0-ra kerekítését és az
egy- és kétforintosokat is kivonják a forgalomból. (Egyrészt mert sokan a pénztárnál hagyják
vagy befőttesüvegben gyűjtik ezeket az érméket, másrészt túl költséges az előállításuk.) Az
MNB emissziós osztálya is helyt adott az érveknek és 2007 őszén bejelentette, hogy 2008
márciusáig kivonja a forgalomból az egy- és kétforintos címleteket, továbbá kötelezővé teszi
a készpénzes fizetések 5 forintra kerekítését. Szintén 2008-ban vetődött fel, hogy a kétszáz
forintos címletet ismét érmeként hozzák forgalomba, miután a 200 forintos bankjegy az
1998-as kibocsátása óta megugrott infláció miatt sokat veszített értékéből. Az MNB
internetes szavazással döntött az érméről, a nyertes a Lánchíd lett, amely már korábbi magyar

8

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

pénzdarabokon is szerepelt. A forint Magyarország Európai Uniós csatlakozása után is
megmaradt. 2008. március 1-jén kivonták a pénzforgalomból az egy- és kétforintos érméket,
mivel ezek kicsapódása többmilliárdos költséget okozott az évek során a jegybanknak. Ezt
követően a nem 0-ra vagy 5-re végződő árakat már kerekíteni kell. (Például a 0,01 és 2,49
forint közötti árakat 0-ra, a 2,5 felettieket 5-re.) A számításokat azonban csak a gyakorlatban
alkalmazzák, a számlákon mindig a pontos összeget kell szerepeltetni. A pénzérmék között
vannak közforgalmi céllal vert érmék, forgalomba hozott emlékveretek és kifejezetten a
gyűjtők számára vert, kereskedelmi forgalomban megvásárolható emlékérmék is. Ez
utóbbiakat többnyire valamilyen évfordulóra (pl. híres személy születésnapja alkalmából)
gyártják kis példányszámban, gyakran jó minőségű nemesfémből (ezüst, arany). 2009. június
15-én bocsátották ki az új 200 forintos érmét, ami 5 hónappal később váltotta fel végleg a
papír kétszázast. Az új 200 forintos érme az 1996-os forgalomba hozott 100-ashoz hasonlóan
bicolor lett.

A 2012-ben életbe lépő új alkotmány értelmében hazánk hivatalos neve az addigi Magyar
Köztársaságról Magyarországra változott, ami szükségessé tette az érmék előlapján olvasható
körirat módosítását is. Az új érmék kibocsátásának hivatalos dátuma 2012. január 1., de a
pénzeket csak 2012. február 18-ától kezdték el verni. (A Magyar Köztársaság feliratú érmék
megmaradtak törvényes fizetőeszközként.) Február második felében először a húszforintosok
jelentek meg a pénzforgalomban, ekkor kezdődött az új feliratos érmék tömeggyártása.
2012-ben csak a kis címletek, az öt-, tíz- és húszforintosok kerültek forgalomba, a többi érme
csak forgalmi sorok darabjaként. Az új köriratos érmék előlapján a képek változatlanok
maradtak (nagy kócsag, címer, nőszirom, kerecsensólyom, Lánchíd), csak a körirat változott.

(A cikk rövidített változata megjelent: Gádorosi Híradó, 2021/8. szám 12-15. oldal)

Az összeállításhoz felhasznált cikkek és források:

 A forint története. (2012. szeptember 13.) =
https://doksi.net/hu/news.php?order=ShowArticle&id=783

 A magyar forint pénzérméi. Wikipédia. =
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzérméi

 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos oldala. = https://www.mnb.hu/web/fooldal
 Forintportal.hu
 Káplár László: Ismerjük meg a numizmatikát! (Pénzek – érmek – gyűjtők). Gondolat. Bp.

1984.
 Ma van a forint születésnapja. = HVG, 2008. augusztus. 01. =

https://hvg.hu/gazdasag/20080731_forint_szuletesnap_augusztus_1_1946
 Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont honlapja. =

https://penzmuzeum.hu/penzmuzeum
 Minden, ami numizmatika. =

https://web.archive.org/web/20190819054149/http://numizmatika.hu

9

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Irodalmi, történelmi és egyéb évfordulók 2021 augusztusában

▪ 500 évvel ezelőtt, 1521. augusztus 29-én a török seregek bevették a magyar

déli védelmi vonal legnagyobb erősségét, Nándorfehérvárt.

▪ 250 évvel ezelőtt, 1771. augusztus 15-én, Edinburgh-ben megszületett WALTER

SCOTT skót költő, regényíró, az angol nyelvű romantika kimagasló alakja.

▪ 150 évvel ezelőtt, 1871. augusztus 11-én született HELTAI JENŐ (eredeti nevén:

Herzl Eugen) Kossuth-díjas író, költő, újságíró, dramaturg.

▪ 125 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 18-án, Újpesten megszületett LAZICZIUS

GYULA posztumusz Kossuth-díjas nyelvész, nyelvjáráskutató,

irodalomtörténész, a nyelvtudomány doktora, a Magyar Tudományos

Akadémia rendes tagja. -- 1896. augusztus 28-án, Csíkszentdomokoson

megszületett MÁRTON ÁRON, az erdélyi katolikus egyház kiemelkedő 20. századi

püspöke.

▪ 110 ével ezelőtt, 1911. augusztus 7-én született BIBÓ ISTVÁN posztumusz

Széchenyi-díjas jogi doktor, politikus, egyetemi tanár, író.

▪ 100 évvel ezelőtt, 1921. augusztus 2-án, Nápolyban elhunyt ENRICO CARUSO olasz

operaénekes, az első sztártenor, akit főleg a lemezfelvételei tettek híressé. –

1921. augusztus 7-én, Budapesten elhunyt RIEDL FRIGYES irodalomtörténész,

esztéta. – Ugyancsak ebben az évben, 1921. augusztus 9-én, Kaposváron

megszületett HANÁK PÉTER Széchenyi-díjas magyar történész,

művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes

tagja. – 1921. augusztus 13-án, Debrecenben megszületett SARKADI

IMRE Kossuth-díjas és háromszoros József Attila-díjas író, újságíró, dramaturg. –

1921. augusztus 26-án, Budapesten elhunyt WEKERLE SÁNDOR magyar jogász,

politikus, szabadkőműves.

▪ 75 évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén bevezették a forintot Magyarországon.

–1946. augusztus 13-án, Londonban elhunyt HERBERT GEORGE WELLS angol író,

aki rendkívüli termékenysége ellenére főleg a sci-fi műfajban írt műveiről vált

ismertté.

▪ 40 évvel ezelőtt, 1981. augusztus 8-án hunyt el HAJNÓCZY PÉTER Füst Milán-díjas

író.

▪ 30 évvel ezelőtt, 1991. augusztus 23-án hunyt el NEMES NAGY ÁGNES Kossuth- és

József Attila-díjas költő, műfordító, esszéíró.

10

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

11

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2021 augusztusában

25 évvel ezelőtt Millecentenáriumi Ünnepségeket tartottak
Gádoroson

25 évvel ezelőtt augusztusban Gádoros is a Millecentenárium lázában égett. Ennek
megfelelően 1996. augusztus 18. és 20 között több napig tartó ünnepség keretében
emlékeztek meg a honfoglalás ezerszázéves évfordulójáról. A programsorozatról
természetesen a Gádorosi Híradó 1996/8. száma is tudósított. Múltidéző rovatunkban
ezért az alábbiakban a helyi sajtó 2. oldalán közölt hivatalos meghívó alapján tekintjük át,
hogy milyen rendezvények is zajlottak e neves alkalomból negyedszázaddal ezelőtt a
településen.

1996. augusztus 18.

13 és 18 óra között: Kispályás labdarúgó-mérkőzések voltak az Általános Iskola
udvarán (A kupamérkőzést a sportegyesület szervezte.)

16 és 18 óra között: Veterán autók bemutatója volt az Iskola utcai parkolóban (A
bemutatót vezette: Horváth Tibor, Lada Cross szakosztályvezető.)

1996. augusztus 19.

6:30-tól zenés ébresztőre ébredt a falu népe, majd 9:15 és 9:30 között térzenét
hallgathattak meg az érdeklődők az Iskolai utcai parkolóban. 9:30-kor nyitotta meg
Fábri István polgármester a községi ünnepségsorozatot, majd leleplezésre került
Békés megye és a település címerét ábrázoló emléktábla a Községháza falán. (A
megemlékező beszédet szintén Fábri István polgármester mondta.)

9:50-kor megkoszorúzták a dr. Hidasi László parkban elhelyezett, a barátság jelét
hirdető kopjafát a torjai vendégekkel, amit 1992-ben kapott Gádoros egyik
testvértelepülésétől, Torjától.

10:00-kor G. Vas István megnyitotta a honfoglalással kapcsolatos kiállítást a Justh
Zsigmond Művelődési Házban. Ezt követően, 10:45-kor avatták fel a Muskátli utcában
az emlékparkot, ahol Fábri István mondott avatóbeszédet.

11 órától a Kossuth utcai Presszóban billiárdverseny kezdődött a község vendéglátó
egységei között.

18:00-kor ünnepi hangversenyt tartottak a Katolikus Templomban Borákné Gera
Gyöngyi tanárnő szervezésében., amit 19 órakor ökomenikus istentisztelet követett.
(A misét celebrálta: Boldvai Antal plébános úr.)

12

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

20:30-tól fáklyás felvonulás kezdődött a Katolikus Templom előtt (Az útvonal: Fő utca,
Arany János utca, Nagy utca, Kossuth utca, Iskola utcai parkoló). A parkolóban 21
órától éjfélig utcabál zajlott Dorogi Márta presszóvezető szervezésében. Ezzel
párhuzamosan, 21:00-tól került megrendezésre a Tót asszony-féle Közösségi Házban
a Független Kisgazda Párt helyi szervezetének szervezésében az aratóbál.

1996. augusztus 20.

9:30-tól 10:30-ig Szent István napi ünnepi megemlékezéseket tartottak a község
templomaiban, majd 10:30-kor elkezdődött az ünnepi megemlékezés a honfoglalás
1100. évfordulójáról a Kossuth utcai Turul-emlékműnél. Az ünnepség programja a
következő volt: mindhárom templomban megszólaltak a harangok, majd elhangzott a
magyar és a székely Himnusz. Ezt követően szavalatokat hallgathattak meg az
érdeklődők, végül megtörtént az ünnepi megemlékezés, ahol Fábri István és Kováts
András polgármesterek mondtak beszédet. Az ünnepséget a Szózat zárta.

11 órától kezdődtek a női kézilabda csapatok körmérkőzései az Általános Iskola
udvarának sportpályáján. 15:30-kor Gádoros-Nagyszénás öregfiúk labdarúgó-
mérkőzést rendeztek, amit a Gádoros-Torja közötti barátságos focimeccs követett.

19:30-tól Kiss Imre nyugalmazott Művelődési Ház-igazgató szervezésében műsoros
est kezdődött a Kultúrházban. Az esten fellépett az orosházi népdalkör, a gádorosi
szólóénekes csoport és a pitvarosi társastánc együttes.

Jobb képünkön: a Millenniumi emlékmű a dr.
Hidasi László parkban

Címe: A korona felajánlása

Készítette: Fűz Veronika szobrász és érmetervező
művész, a Szegedi Egyetem rajz- és
művészettörténet tanszékének tanára.

A szobrot 2000-ben, a Millenniumi helyi
ünnepségsorozat (2000. augusztus 18-19.)
keretében avatták fel. Jellegzetessége, hogy egy
ötméteres mészkőoszlopon áll, s egy nőalakot
ábrázol, aki a Szent Korona ma ismert alakját
tartja a kezében.

13

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

ELÉRHETŐSÉGEINK

A Könyvtár címe: 5932. Gádoros, Iskola utca 19.
E-mail: [email protected] (intézményi e-mail cím)

[email protected] (könyvtár e-mail címe)
Telefon: 06/68/490-075 (Nagyközségi Könyvtár)

06/68/490-088 (Művelődési Ház)
Facebook: https://www.facebook.com/gadoros (intézményi FB-oldal)
Honlap: https://gadorosikonyvtar.webnode.hu

Hírlevelünk korábbi számai megtekinthetők intézményünk honlapján,
hivatalos FB-oldalán vagy – elektronikus lapozható gépirat formájában – a

következő internetes elérhetőségeken:

- 2021. július: https://anyflip.com/vogib/jrgb
- 2021. június: https://anyflip.com/vogib/oiva
- 2021. május: https://anyflip.com/vogib/bdra
- 2021. április: https://anyflip.com/vogib/ngae
- 2021. március: https://anyflip.com/vogib/zprf
- 2021. február: https://anyflip.com/vogib/opul
- 2021. január: https://anyflip.com/vogib/ugfk
- 2020. december: https://anyflip.com/vogib/reca

Újonnan beszerzett dokumentumaink listája megtekinthető az alábbi URL-címen:
https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/uj-beszerzeseink

14