Könyvtári Hírlevél (2022. január)

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Könyvtári hírlevél

(2022. január)

Kedves Olvasóink, Látogatóink!

A 2022-es évben is változatlanul a régi, megszokott nyitvatartási
időben várjuk az olvasókat, látogatókat.

(Nyitva tartás: H-P: 9:00-17:30 ; SZ: 9:00-12:00 ; V: Zárva)

A könyvtár használatára vonatkozó általános tudnivalók intézményünk
honlapján a Könyvtárhasználati Szabályzatban olvashatók.

Felhívjuk olvasóink, látogatóink figyelmét, hogy az olvasói informatikai eszközök
használata (laptopok, telefonok, tabletek) nem lehetséges, de az intézmény területén

saját eszközzel továbbra is mód van az ingyenes WIFI-és a LAPTAPÍR használatára.

A TARTALOMBÓL

 Újévi köszöntő (Felhívás helytörténeti gyűjtésre)
 Irodalmi, történelmi és egyéb évfordulók 2022 januárjában
 Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2022-ben és január hónapban
 100 éve, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes
 175 évvel ezelőtt, 1847. január 16-án született Mikszáth Kálmán
 Elérhetőségeink, további információk, felhívások, hírek, változások

1

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Újévi köszöntő (Felhívás helytörténeti gyűjtésre)

Boldog és sikeres, egészségben, sok örömben gazdag új esztendőt kívánunk
mindenkinek! Noha a 2021-es év sem volt unalmas intézményünk számára, egy új év kezdete
lehetőség arra is, hogy a múltban történtek áttekintése mellett a jövő feladatait is kijelöljük.

Mint bizonyára már sokan tudják, az intézményi munka mellett, illetve azzal együtt a Justh
Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár hagyományőrző és értékmentő szándékának
megfelelően, a helytörténeti kutatásokkal összhangban folyamatosan gyűjti azokat a régi
dokumentumokat, iratokat, fotókat és tárgyakat, melyek valamiképpen kapcsolódnak Gádoros
hely- és művelődéstörténetéhez. E honismereti szempontból is fontos munkának a községben
komoly előzményei vannak.

Hosszú út vezetett azonban Baross Károly legelső községtörténeti írásának megjelenésétől
(1876) a Pongó-házaspár által szervezett első falutörténeti kiállításig (1955), a Justh-
emlékünnepségekig (1963), a Justh-emlékév megrendezéséig (1993-1994), majd a Justh-
hagyományok újbóli életre keltéséig (2000-es évek eleje), valamint a Pongó Bertalan és Kiss
Imre által megkezdett községtörténeti vizsgálatok (részben) szervezett keretek között történő
folytatásáig, Ma már bizonyosan kijelenthető, hogy e kezdeményezések nélkül aligha jöhetett
volna létre például a Gádorosi Füzetek című tematikus helyismereti kiadványsorozat, a Pongó-
emlékszoba, valamint az állandó Justh Zsigmond-emlékkiállítás. (A Gádorosi Füzetek köteteinek
tematikája megtekinthető intézményünk honlapján: https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/a-
gadorosi-fuzetek-eddig-megjelent-szamainak-tartalma-es-szerzoi)

Mindazonáltal e kezdeményezések mögött hatalmas háttérmunka áll, amiről talán még mindig
sokaknak nincs tudomása. Éppen ezért 2022-ben egy olyan cikksorozat közzétételét is
előirányoztuk, ami a gádorosi helytörténeti kutatások történetét dolgozza fel a kezdetektől
napjainkig. Reményeink szerint ebből átfogó képet kaphatnak az érdeklődők arról, hogy
honnan indultak, hova jutottak és hogyan is néznek ki napjainkban ezek a vizsgálatok, valamint
kik voltak ennek a munkának az úttörői és jeles képviselői. Bízunk abban, hogy a sorozat révén
arra is lehetőség nyílik, hogy e sorok olvasói előtt – legyen az döntéshozó vagy a szülőfaluját
szerető magánszemély – nyilvánvalóvá váljon, hogy miért is fontos egy településtörténeti
monográfia előkészítése és megírása.

Gádoros 2026-ban fogja ünnepelni Bánfalva (újra)alapításának 200. évfordulóját. A neves
évforduló okán, valamint a község történeti monográfiájának előkészítése érdekében
könyvtárunk tervei között továbbra is szerepel a régebbi és újabb kutatási eredményeket
bemutató cikkek és tanulmányok írása és közzététele. A tervezett további helytörténeti
dolgozatok és írások, valamint a kutatás alatt álló és a monográfia kéziratának megírásához
szükséges további feldolgozandó témakörök jegyzéke honlapunkon már hónapok óta

2

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

megtekinthető. (Lásd: https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/kutatasi-temak-es-tervezett-
irasok-gadoros-hely-es-muvelodestortenetehez)

Nem lehet elégszer hangsúlyozni azonban, hogy egy ilyen kaliberű munka előkészületei nem
valósulhatnak meg kizárólag intézményi és egyéni kezdeményezés révén. Ennek okán a
Helytörténeti Gyűjtemény gyarapításához, valamint az előirányzott és feldolgozásra váró
hely- és művelődéstörténeti kutatási témák kidolgozásához igyekszünk bevonni a lakosságot,
más intézményeket, lokálpatriótákat, további kutatókat és a szakma más képviselőit is. Bízunk
abban, hogy számíthatunk a szülőfalujukat szerető magánszemélyek segítségére is e nem kis
feladat elvégzésében.

Problémaként jelentkezik azonban, hogy a fiatalabb nemzedékek számára – még ha kötődnek is a
saját településükhöz – a helytörténeti kutatás és gyűjtés már nem feltétlen vonzó és érdekfeszítő
tevékenység. Éppen ezért arra szeretnénk tisztelettel kérni minden olyan, településünkhöz
kötődő, itt élő vagy innen elszármazott lakost, hogy amennyiben van a birtokukban olyan irat,
dokumentum, fénykép vagy emlék, ami előremutató lehet a gyűjtőmunka szempontjából, egy
másolat erejéig bocsássák a kutatás rendelkezésére. Megtaláljuk a módját annak is, hogy az
idősebb nemzedék képviselői visszaemlékezéseik által gyarapítsák ismereteinket. Ehhez azonban
szükséges, hogy a lakosság segítségünkre legyen ebben a munkában.

A gyűjtött anyagot könyvtárunkban rendszerezve tároljuk (a Digitális Archívum anyagai például
külön számítógépen vannak lementve), s a szakmai szempontokat figyelembe véve
célirányosan feldolgozzuk, a kutatási eredményeket pedig rendszeresen publikáljuk. Szükség
szerint digitalizálunk minden olyan hozzánk kerülő személyes anyagot is, ami nem ütközik jogi
és etikai akadályba, ám település- és kultúrtörténeti szempontból fontos és előremutató lehet.
Az értékmegőrzés és a kutatás mellett tehát igyekszünk a jövő kutatói mellett az érdeklődő
közönség számára is elérhetővé és érthetővé tenni a gyűjteményt. Annál is inkább, mert azzal,
hogy megírjuk egy-egy település (vagy annak egy részének) történetét, a kutatás még
korántsem ér véget. Már csak azért sem, mert optimális esetben mindig kerülnek elő újabb és
újabb információk, kiegészítő adatok, melyek további feladatok elé állítják a kutatókat, s e
feladatok értelemszerűen kihívást jelentenek a közgyűjtemények és közművelődési
intézmények dolgozóinak is.

Még sok munka vár elvégzésre, de annyi talán előzetesen elmondható, hogy jó úton haladunk
egy átfogó és részletes településtörténeti monográfia megírása-előkészítése felé. Ezt az utat
pedig többek között olyan szakemberek „köveztek ki”, mint például Bárány Ferenc professzor
úr, Tóth László, Hévvízi Sándor és G. Vass István történész, levéltáros. (Utóbbiak már sajnos
nincsenek az élők sorában.) Könyvtárunk lehetőség szerint igyekszik az általuk megkezdett
munkát méltó módon folytatni a jövőben is.

Várjuk a lakosság szíves együttműködését!

(A cikk eredeti megjelenési helye: Gádorosi Híradó, 2022/1. szám 6-7. oldal)

3

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Irodalmi, történelmi és egyéb évfordulók 2022 januárjában

 400 évvel ezelőtt, 1622. január 15-én, Párizsban Jean-Baptiste Poquelin néven
megszületett MOLIÈRE francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia
megteremtője.

 200 évvel ezelőtt, 1822. január 6-án született HEINRICH SCHLIEMANN német kereskedő, az
utókor által meglehetősen ellentmondásosan megítélt amatőr régész, több trójai
ásatás kivitelezője. – Ugyancsak 200 évvel ezelőtt, 1822. január 6-ánszületett LÓNYAY
MENYHÉRT arisztokrata politikus, publicista, Magyarország miniszterelnöke 1871.
november 14. és 1872. december 4. között, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
1871. május 17. és 1884. november 3. között, az Osztrák–Magyar Monarchia közös
pénzügyminisztere 1870. május 21. és 1871. november 14. között.

 175 évvel ezelőtt, 1847. január 16-án született MIKSZTÁTH KÁLMÁN író, újságíró,
szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja,
a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja.

 150 évvel ezelőtt, 1872. január 12-én megalakult a MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG. – Szintén
150 évvel ezelőtt, 1872. január 15-én Szarvas Gábor megalapította a MAGYAR
NYELVŐR nevű nyelvművelő folyóiratot. – Ugyancsak 150 éve, hogy 1872. január 27-én
megszületett ASCHNER LIPÓT üzletember, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.
felvirágoztatója, a Tungsram névadója, az Újpesti Torna Egylet elnöke és mecénása.

 100 évvel ezelőtt, 1922. január 3-án született NEMES NAGY ÁGNES Kossuth- és József
Attila-díjas költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, Lengyel Balázs műkritikus első
felesége. – Szintén 100 évvel ezelőtt, 1922. január 21-én született TELLY SAVALAS görög
származású, Oscar-díjra jelölt és Emmy-díjas amerikai színész. – 100 évvel ezelőtt, 1922.
január 22-én, Rómában elhunyt az első világháború elején megválasztott pápa, XV.
BENEDEK (szül. Giacomo Paolo Battista della Chiesa, Genova, 1854. november 21.).

 80 évvel ezelőtt, 1942. január 8-án látta meg a napvilágot STEPHEN WILLIAM HAWKING
vezető elméleti fizikus, akit sokan korunk Albert Einsteinjeként tartottak számon.

 25 évvel ezelőtt, 1997. január 19-én hunyt el BERTHA BULCSU háromszoros József Attila-
díjas magyar író, publicista.

4

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

 20 évvel ezelőtt, 2002. január 28-án hunyt el BÁLINT TIBOR József Attila-díjas író,
műfordító.

 15 évvel ezelőtt, 2007. január 3-án hunyt el NAGY GÁSPÁR Kossuth- és József Attila-díjas
költő, prózaíró, szerkesztő.

 5 évvel ezelőtt, 2017. január 31-én hunyt el MÓZES ATTILA Márai Sándor-díjas író,
irodalomkritikus, szerkesztő.

Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2022-ben és január hónapban

190 éve

1832-ben kezdtek áttérni az egyházak anyakönyveinek magyar nyelvű vezetésére.
(Korábban az egyházak anyakönyveit latin nyelven vezették.)

180 éve

1842-ben katolikus iskola épült az akkori falu területén kívül (a mai Fő utcán). Ekkoriban a
bárói birtoknak ez az északnyugati része mezőgazdasági terület volt.

170 éve

1852-ben az evangélikus templom külseje és belseje javításra került mintegy 80 forintnyi
költségen, valamint a paplakhoz egy kamara is épült. – Ugyanebben az évben az iparosok
száma már jelentős Bánfalván. Őket ekkoriban kontároknak hívták és számukra ebben az
évben kontárkodási engedélyeket kézbesítettek. – Szintén 1852-ben Auspitz Móric
borkereskedő kérésére az elöljáróság bizonyítványt ad ki, hogy Bánfalván csupán
egyetlen bolt van, így egy másik bolt megnyitása is szükségeltetik.

165 éve

1857-ben elfogták Rózsa Sándor betyárvezért. Ennek kapcsán az alispáni hivataltól
hivatalos megkeresés érkezett Bánfalvára is, hogy az elöljáróság tegyen jelentést arról,
hogy Rózsa Sándor rabolt-e a községben. (A jelentést elküldték, de tartalmáról nincs
adatunk.) – Ebben az évben a lakosság lélekszámának növekedése, illetve a megoldatlan
egészségügyi állapotok miatt az orvosi ellátás ügye halaszthatatlanná vált. Már ekkor
sürgették egy állandó orvosi állás létesítését.

5

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

160 éve

1862-ben felújították és átalakították a jegyzői lakást.

150 éve

1872-ben az evangélikus paplak egyik szobáját új és nagyobb ablakokkal látták el. –
Ugyanebben az évben az evangélikus egyház az iskola részére egy szekrényt csináltatott,
hogy az iskolai tanszereket és könyveket tudják miben tárolni.

140 éve

1882-ben Bánfalván harmadik községi bábát is választottak. A már meglévő két bába évi
40 forintos fizetésé 5 forinttal megemelték, így egy bába fizetését 25-25 forintban
állapították meg. – Szintén ebben az évben, 1882-ben került el Justh Zsigmond író
Párizsba, ahol a fiatal Tisza István (az akkori miniszterelnök fia) társaságában megkezdte a
rövid, ám annál tartalmasabb pályáját.

135 éve

1887-ben az 1871. évi népszámlálás után a lakosság létszáma alapján Bánfalva nagyközség
lett. Alapszabályát a belügyminiszter hagyta jóvá, ami az 1887. évvel lépett hatályba. –
Ebben az évben a gyakori fertőző járványos betegségek elleni védekezéshez szükségesnek
látta a vezetőség egy fertőtlenítőszer-kocsi vételezését is, de sajnos nem volt rá fedezet.
– Ugyancsak 1887-ben a község vezetősége kérelmezte távira engedélyezését is, de a
kérvényre nem kaptak kedvező és előremutató választ az illetékesektől.

130 éve

1892-ben az elöljáróság kézi telekkönyvet szerzett be az ingatlanügyek gyorsabb
lebonyolítása érdekében. – Ebben az évben tárgyaltak először az artézi kutak fúratásáról.
A jelentős költségek miatt azonban a tervet egyelőre elejtették, mivel a bánfalvai ásott
kutak minőségét jó minőségűnek ítélték meg. – 1892-ben újra tárgyaltak az óvoda
építéséről, melynek helyéül a helyi Méhész-telepet ajánlották. – Ebben az évben
elrendelték egy járványkórház felállítását is, ám mivel járvány akkor pillanatnyilag nem volt,
egy kisebb épületben jelölték ki a helyét. – 1892-ben mázsát vásárolt a község 164 forintért.
– Ebben az évben a vezetőség orvosi lakás céljára alkudott Herbert József és felesége,
Nagy Anna házára. – Szintén ebben az évben történt, hogy Justh Zsigmond beutazta

6

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Franciaország, Egyiptom, Arábia, India és Észak-Magyarország (Magas-Tátra) tájait, s közel
20 nagyvárost látogatott meg.

110 éve

1912. január 5-én hunyt el Bánfalvi (Leipnik) Lajos gyógyszerész, hírlapíró és szerkesztő. A
gádorosiak talán nem is hallottak róla, Leipnik Lajos azonban annyira szerette a
szülőfaluját, hogy 1880-ban még a Bánfalvi nevet is felvette. (A Leipnik család mindössze
négy évig, 1848-tól 1852-ig élt Bánfalván. Maga Leipnik Lajos 1851. november 3-án született.)

125 éve

1897-ben a Békés Megyei Közigazgatási Bizottság utasította a község elöljáróságát, hogy
nyisson három új osztályt a nagy gyermeklétszám befogadására, mert a meglévő öt osztály
(az evangélikus és a katolikus iskolában) már túlzsúfolttá vált. – Ugyanezen évben a Békés
megyei tanfelügyelő sürgetésére a létesítendő állami elemi iskola építése ügyében
felajánlott a község egy 800 négyszögöles telket.

120 éve

1902 elején az 5752/1902. sz. rendelet értelmében jóváhagyásra került a kéményseprési
szabályrendelet, mely szerint Orosháza első munkakerületébe tartozik a község saját I. és
II. kerülete, továbbá Gádoros, Nagyszénás, Pusztaföldvár, Pusztaszentetornya és
Szabadszentetornya. Az I. kerület székhelye Orosháza, de a kerületi kéményseprő Gádoros
községben állandóan egy segédet köteles tartani. (A rendeletben megállapították a
kémények seprési díját, valamint határoztak arról is, hogy tűzvész esetén a kéményseprő
köteles a helyszínen megjelenni, az oltásnál segédkezni, s a tűzoltóparancsnoknak
szükséges a szakszerű felvilágosításokat megadni. – Ebben az évben a vármegye
vasúthálózati bővítése terveiben először szerepel az Orosháza-Szentes-Csongrád térségét
érintő terv.

95 éve

1927-ben állami óvoda épült a Kossuth utcán.

80 éve

1942. január 15-én országos rendelkezés következtében megjelent a liszt- és kenyérjegy.
Liszt és tésztafélékből a heti fejadag 20 dkg volt, kenyérből pedig 25 dkg volt a napi fejadag.

7

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

- Ebben az évben is egyre több áldozatot követelt a településtől a második világháború. A
községi elöljáróság és a "Jótékony Nőegylet" azon fáradozott, hogy a hadiözvegyeket és a
hadiárvákat segítse.

75 éve

1947-ben a község vezetői fontos határozatot hoztak. Megállapították, hogy szükséges a
villany bevezetése, a Kultúrház, Községháza építése. A villamosítással kapcsolatban az
iparügyi miniszterhez fordult a település.

70 éve

1952-ben megszületett a megyei és járási könyvtárak országos hálózata. Az egyes
közigazgatási egységeknek megfelelően a megyei könyvtárak lettek az adott terület
könyvtári központjai és a járási könyvtárak (mint alközpontok) végezték a falusi könyvtárak
irányítását. (Ennek megfelelően a gádorosi községi könyvtár koordinálását az orosházi
Városi Könyvtár látta el.) – Szintén ebben az évben államosították az egykori Tót asszony
féle vendéglő épületét, melyben négy évvel később Kultúrotthont létesítettek.

65 éve

1957-ben alakult meg az EPOSZ (Egységes Parasztifjúsági Szervezetek Országos
Szövetsége) helyi szervezete Majoros Gáspár vezetésével. – Ugyancsak ebben az évben
jött létre a Munkásőrség helyi egysége, valamint létrehozták a KISZ (Kommunista Ifjúsági
Szövetség) helyi szervezetét is. – 1957-ben a falu második körzeti orvosi állást is kapott.
(A második körzeti orvos dr. Borsos Imre lett.)

55 éve

1967-ben vízközmű-társulat alakult Gádoroson. Megkezdődött a törpevízmű
létrehozásának előkészítése, majd egy évvel később a községi vízvezeték-hálózat
kiépítése, amelyre 8 millió forint állt rendelkezésre.

50 éve

1972-ben a SZÖVOSZ országos színjátszó napjai keretében Gádoros részünnepséget tartott
koszorúzással és műkedvelő előadást mutatott be Justh szellemében. – Ebben az évben
adták át a Dózsa TSZ modern szakosított sertéstelepét is.

8

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

40 éve

1982-ben épült fel a Lenin utcai (ma: Nagy utca) orvosi rendelő. – Ugyancsak ebben az
évben került átadásra a Komarov utcai (ma: Muskátli utca) 6 lakásos OTP-s társasház. -
1982-ben 1,5 millió forintos költséggel felújították a községi gyógyszertárat, ahol ekkor
nyolcan dolgoztak. (A gyógyszertárat ekkoriban Hart György gyógyszerész vezette.)

25 éve

1997-ben alakult meg a Gádorosi Polgárőrség Egyesület 21 alapító taggal. – Ugyancsak
1997-ben került átadásra a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet központi (helyi)
üzletháza a Nagy utca és a Kossuth utca sarkán.

20 éve

2002-ben avatták fel a Haranglábat az újtemetőben. – Ez évben készült el az ún. "Pihenő"
című alkotás is a vasútállomás közelében. – Szintén 2002-ben új eligazító táblákat
helyeztek el a község fő utcáinak kereszteződéseiben, s ettől az évtől kezdve díszítik
muskátlival a villanyoszlopokat. – Ebben az évben elindult a Nagyközségi Könyvtárban a
"Könyvfutár"-szolgálat Horváth Mariann kezdeményezésére, mely szolgáltatással az idős,
nehezen közlekedő vagy mozgásukban korlátozott személyek számára is lehetővé tették
a könyvkölcsönzést és a könyvtári szolgáltatások igénybevételét. (A szolgáltatás ma is
elérhető bárki számára.)

15 éve

2007-ben hunyt el dr. Bekker Sándor háziorvos, aki 1987-től dolgozott felnőttorvosként a
községben. – Szintén 2007-ben kapcsolódott be a település a jelzőrendszeres szociális
segítségnyújtásba. – Ugyanebben az évben a 10 éves gádorosi Pedagógus Kamarakórus
bronzminősítésű lett.

További 2022-es helyi vonatkozású évfordulókról honlapunkon bővebben
olvashatnak:

https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/helytorteneti-evfordulok-gadoroson-
2022-ben

9

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

100 éve, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes

Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. –
Budapest, 1991. augusztus 23.) Kossuth- és József
Attila-díjas költő, műfordító, esszéíró, pedagógus.

Budapesten született 1922. január 3-án, s ugyanitt halt
meg 1991. augusztus 23-án. Mindvégig eredeti nevén
publikált. Házasságkötésétől kezdődően a hivatalos
iratokban dr. Lengyel Balázsné néven szerepelt. 1944
áprilisában kötött házasságot Lengyel Balázs író–
szerkesztő–kritikussal. 1958-ban elváltak, de
munkatársi, szellemi életközösségük a további
évtizedekben is megmaradt.

Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református
Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt
követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos
hallgatója, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került
Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete Kettős
világban címen 1946-ban jelent meg. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című
irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy
emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi
törekvéseknek. 1947 őszétől 1948 augusztusáig ösztöndíjjal a Római Magyar Akadémián,
illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton.

A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a
gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott. Elsőrendűen francia és német nyelvű
műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse
verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos egyéb és más nyelvből is
készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa
volt, 1954-től pedig négy éven át a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól
szabad szellemi foglalkozású íróként dolgozott.

Második kötetének, a Szárazvillámnak a megjelenésétől (1957) folyamatosan jelen volt az
irodalmi nyilvánosságban, de mindvégig távol tartotta magát a kultúrpolitikai
hivatalosságtól. A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált.
További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének

10

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

egy-egy új ciklusában adta közre. (1969: A lovak és az angyalok; 1981: Között; 1986: A Föld
emlékei.) Eredetisége és költői ereje révén mégis a korszak meghatározó, nemzedék-jelző
alkotója lett, s egyúttal inspirálója a modern magyar líra további alakulásának. Költészetét
a kortárs elemzők – a költő nyilatkozataira is építve – az „objektív líra”, az új tárgyiasság
vonulatához sorolják, és az ún. „klasszikus modernség” egyik kimagasló teljesítményét
látják életművében. Késői, tömbszerű nagy versei révén egyúttal a magyar prózavers egyik
megújítójaként tartják számon. Versei külföldi folyóiratokban, antológiákban és önálló
fordításkötetekben is megjelentek – angol, német, francia és olasz nyelven.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től
kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat.
Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának (1984: A hegyi
költő). Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a
szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség
és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 80-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi
életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több
ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasó esteken és nemzetközi írótalálkozókon
(Belgium, Franciaország, Németország, Anglia, Írország, Izrael), 1979-ben pedig négy
hónapot töltött Iowában (USA), az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – almanach formában – újraindították az Újholdat
(Újhold-Évkönyv, évente kétszer 1986–1991). A tizenkét kötet arról tanúskodik, hogy Nemes
Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette. Az évkönyvek
a gondolati nyitottság jegyében, a magas művészi és szellemi minőség elve alapján
szerkesztődtek. Nemzedéktől függetlenül azok publikáltak bennük, akik e gondolattal
azonosultak és e mércét megütötték. A szépirodalom mellett bőséges teret kapott bennük
az esszé, a tanulmány – a legkülönbözőbb művészeti és tudományos területről. A
magyarországi rendszerváltást megelőző években az Újhold-Évkönyvek sorozata egyúttal
kísérlet és példa is volt minőségelvű értelmiségi kooperációra, a táborokba szerveződés
helyett a szellemi együttműködés megvalósítására. A sorozat Nemes Nagy Ágnes halálával
megszűnt.

Az író díjat, kitüntetést keveset kapott. Fiatalon, első kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat
(1948), első válogatott kötetéért kapta a József Attila-díjat (1969) és életművének
elismerésére a Kossuth-díjat (1983). Halála után, 1997-ben Lengyel Balázzsal közösen
megkapta Izrael Állam „Yad Vashem” kitüntetését, mert a Holocaust idején azon bátrak és
igazak közé tartozott, akik biztonságuk kockáztatásával védték, bújtatták és mentették az
üldözötteket.

11

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar P.E.N. Clubnak is.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett a Magyar Tudományos Akadémián belül
szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban a Pro Renovada Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes Emlékdíjat
alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére, a díjat először 1999-ben
ítélték oda három személynek.

Fontosabb díjai, elismerései:

1948 – Baumgarten-díj
1969 – József Attila-díj
1982 – a Munka Érdemrend arany fokozata
1983 – Kossuth-díj
1985 – Az Év Könyve-jutalom
1997 – Yad Vashem-díj – Jeruzsálem

/Az életrajz Honti Mária munkája./

A szöveg forrása:
https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/nemes-nagy-agnes#eletrajz

 EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:
- NEMES NAGY ÁGNES: Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei (I-II. kötet). Osiris. Bp.
2003. – KÖLCSÖNÖZHETŐ!
- NEMES NAGY ÁGNES: Szőke bikkfák. (Verselemzések). Móra. Bp. 1988. –
KÖLCSÖNÖZHETŐ!
- NEMES NAGY ÁGNES: Szökőkút. Móra. Bp. 1979. – KÖLCSÖNÖZHETŐ!
- NEMES NAGY ÁGNES: Fábián vagy A tölgyfák tánca. Móra. Bp. 1987. –
KÖLCSÖNÖZHETŐ!

12

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

175 évvel ezelőtt, 1847. január 16-án született Mikszáth Kálmán

Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. –
1910. május 28.) Író, újságíró, szerkesztő,
országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a
Petőfi Társaság rendes tagja.

1847. január 16-án született Nógrád megyében,
Szklabonyán. (Ma: Sklabina, Szlovákia.) Apja Mikszáth
János, anyja Veres Mária. Elemi iskoláit is itt végzi.

1857-ben a rimaszombati evangélikus kisgimnázium
tanulója lesz. Az önképzőkörben írja első prózáit, verseit. 1863-ban a gimnázium utolsó
két évére átiratkozik a selmecbányai evangélikus gimnáziumba. Ott is tagja lesz az
önképzőkörnek.

1866-ban érettségizik. Ezt követően jogi tanulmányokat kezdene, de ennek sem Pesten,
sem Győrben nincs nyoma. Egyre erősebb az írói elhivatottság benne.

1871-ben Balassagyarmaton van, de nincs kedve tanulni. A helyi társaság kedvence.
Megismerkedik Mauks Ilonkával. Egy ideg vármegyei hivatalnok, majd
1873-ban szerkesztője lesz a Nógrádi lapok című újságnak. Nyáron romantikus
körülmények között feleségül veszi Ilonkát, s Pestre költöznek. Különböző lapokba ír,
de a siker elkerüli.

1874-ben jelenik meg első könyve, az Elbeszélések című kötet.
1876-ban hűtlenség címén elválik feleségétől, valójában azonban meg akarta kímélni
őt a nélkülözéstől.

1878-ban Szegedre megy s, a helyi újság a Szegedi napló szerkesztőségéhez kerül.
Erőre kap, megjön írói önbizalma, sikeres lesz.

1881-ben megjelenik a Tót atyafiak és megindul a példátlanul gyors olvasói siker és
irodalmi karrier. 1882-ben megjelenik A jó palócok, Mikszáth visszatér a fővárosba, a
Pesti Hírlaphoz. Írásai ettől kezdve először mindig újságokban, folytatásokban jelennek
meg.

13

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

1883. január elsején újra feleségül veszi Ilonkát, s most már a gondtalan irodalmi,
társadalmi élet várja őket. Ugyanebben az évben már a Kisfaludy Társaság tagja, később
az Akadémia is tagjai közé választja.
1887-ben lesz első ízben kormánypárti képviselő az illyefalvi kerületben. (Ez a település
Sepsiszentgyörgy mellett van Erdélyben.)
1890-ben meghal kisfia, Jánoska. Mikszáth élete végéig nem heveri ki a tragédiát.
1892-ben a fogarasi kerület képviselője lesz. Sorra jelennek meg regényei, kivétel nélkül
mindegyik hatalmas irodalmi siker.
1895-ben jelenik meg a sokak szerint legjobb műve a Szent Péter esernyője, majd
1900-ban napvilágot lát a Különös Házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Jókai Mór
élete és kora valamint A fekete város című regényei.
1904-ben megveszi a horpácsi birtokot és az ideje nagy részét már szülőföldjén tölti.
1910-ben 40 éves írói működése alkalmából szervezett ünnepségeket rendeztek, s
Szklabonyát elkeresztelik Mikszáthfalvának. Ekkor azonban már sokat betegeskedik.
Május 6-án tartották a nagy országos ünnepet Budapesten. Az egész ország hódolatát
fogadja, majd az ünneplés után elindul új, leendő képviselői kerületébe,
Máramarosszigetre, ám rosszul lesz, s hazajön.
1910. május 28-án hal meg. Május 31-én temetik el, az Akadémia előcsarnokában
ravatalozzák fel és a Kerepesi úti temetőben helyezik végső nyugalomra.

Az életrajz forrása a Mikszáth Kálmán Társaság honlapján:
http://mikszathkalman.hu/mikszath-elete-roviden

Mikszáth Kálmán digitalizált művei a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán:
https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/mikszath-kalman#digitalizalt-muvek

14

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Kedves Könyvbarátok, Érdeklődők!

ELADÓ, ELVIHETŐ KÖNYVEINK LISTÁJA TOVÁBBRA IS MEGTEKINTHETŐ
HONLAPUNKON! (A listát rendszeresen frissítjük.)

A lista elérhető a https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/elado-konyveink
címen.

Tájékoztatjuk kedves Olvasóinkat és Látogatóinkat, hogy A
NYOMTATÁS ÉS FÉNYMÁSOLÁS ÁRA 2022. JANUÁR 5-TŐL A KÖVETKEZŐKÉPPEN
VÁLTOZOTT (Lásd még: https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/aktualis-
dijszabas):

- A/4-es fekete-fehér: 40 Ft/oldal
- A/4-es színes: 100 Ft/oldal
-A/3-as fekete-fehér: 80 Ft/oldal
-A/3-as színes: 150 Ft/oldal

15

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

16

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

ELÉRHETŐSÉGEINK

A Könyvtár címe: 5932. Gádoros, Iskola utca 19.

E-mail: [email protected] (intézményi e-mail cím)

[email protected] (könyvtár e-mail címe)

Telefon: 06/68/490-075 (Nagyközségi Könyvtár)

06/68/490-088 (Művelődési Ház)

Facebook: https://www.facebook.com/gadoros (intézményi FB-oldal)

Honlap: https://gadorosikonyvtar.webnode.hu

Hírlevelünk korábbi számai megtekinthetők intézményünk honlapján,
hivatalos FB-oldalán vagy – elektronikus lapozható gépirat formájában – a

következő internetes elérhetőségeken:

- 2021. november: https://anyflip.com/vogib/zhqg
- 2021. október: https://anyflip.com/vogib/eulh
- 2021. szeptember: https://anyflip.com/vogib/lize
- 2021. augusztus: https://anyflip.com/vogib/hyzy
- 2021. július: https://anyflip.com/vogib/jrgb
- 2021. június: https://anyflip.com/vogib/oiva
- 2021. május: https://anyflip.com/vogib/bdra
- 2021. április: https://anyflip.com/vogib/ngae
- 2021. március: https://anyflip.com/vogib/zprf
- 2021. február: https://anyflip.com/vogib/opul
- 2021. január: https://anyflip.com/vogib/ugfk
- 2020. december: https://anyflip.com/vogib/reca

Újonnan beszerzett dokumentumaink listája megtalálható az alábbi URL-címen:
https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/uj-beszerzeseink

17