15 éve hunyt el Békés József író, Gádoros Nagyközség szülötte

15 éve hunyt el Békés József író,
forgatókönyvíró, újságíró, dramaturg,

Gádoros Nagyközség szülötte

Békés József (Gádoros, 1923. szeptember 19. - Budapest,
2006. január 5.) író, forgatókönyvíró, szerkesztő,
dramaturg, Gádoros Nagyközség szülötte.

Békés József fiatalkori képe

Élete és pályája

Békés József 1923. szeptember 19-én született Gádoroson. Édesapja id. Békés József
vegyeskereskedő, az ún. „Békési bolt” egykori tulajdonosa. Édesanyja Osváth Erzsébet, akivel
id. Békés József Gyulán ismerkedett meg, ahol katonaként a kórházban írnokoskodott és a
sebesült katonák ügyeit intézte. (Osváth Erzsébet ebben az időben a kórház felvételi irodáján
dolgozott.) 1918-ban kötöttek polgári házasságot, amit 1919-ben Gádoroson egyházi esküvő
követett. 1919 tavaszán született első gyermekük (Sándor), aki három hónapos korában
meghalt. Ifj. Békés József lánytestvérei közül Vass Márta (eredeti nevén Békés Ilona) újságíró,
míg Varga Virág (eredeti nevén: Békés Erzsébet) festőművész lett. Az „Öregfaluban” élő
Békés-testvéreket Gádoros lakossága Ilus (Iluska), Bözsike (Böce) és Józsika (Jóska) néven
emlegette. Békés József felesége Gyarmati Vera hegedűművész. Három gyermekük született:
Erzsébet, Judit és Gábor.

id. Békés József Békés Józsefné Osváth Erzsébet

Békés József gyermekkorában 10 éves koráig élt Gádoroson, majd gimnáziumi tanulmányait
Gyulán és Szegeden végezte. 1942-1944 között az újvidéki Keleti Kereskedelmi Főiskola
hallgatója volt, de a háború utolsó évében őt is behívták katonának. Németországban
hadifogságba esett. Hazatéréséről testvére, Vass Márta (születési nevén: Békés Ilona) a
Gádorosi Füzetek 7. kötetében a következőképpen beszélt:

„1944. szeptember 20-án hajtották el a leventékkel együtt az öcsémet is. Hosszú és viszontagságos
út után, mely alatt még haditörvényszék elé is került, hét másik gádorosival, Németországban angol
fogságba esett. Ugyancsak hosszú és kalandos volt a hazafelé vezető útja is, nem beszélve arról,
hogy háromszor indult el és fordult vissza valami miatt, míg aztán 1946. május elsején réz-barnára
sülve Gádorosra ért. S milyen érdekes az anyai ösztön! Anya is szeretett moziba járni, de akkor, azon
a délután nem jött velünk, így csak a húgom meg én ültünk be a moziba. Úgy felénél lehetett a film,
amikor kivágódott az egyik oldalajtó és Régi Böske kiáltott be: Iluska, Bözsike! Megjött Józsika!

A megbolydult közönség utat adott nekünk és mi hazáig egyfolytában szaladtunk. Sokáig ugyanis
nem tudtuk él-e, hal-e? Az első hírt 1946. január elején kaptuk róla, pont, amikor az én esküvőmre
készülődtünk. Az egész házban csak egy negyed kiló kristálycukor volt, s mivel nem volt igazi hideg,
a gangon törtem. Közben jött a postás, és adta át az egyik, már hazatért bajtársa levelét: nyugodjunk
meg, él és alkalomadtán ő is megszökik. Így aztán 1946. január 8-án a család megnyugodva tartotta
az esküvői ebédet, mely közben valaki azt mondta: Jézus, tizenhárman ülünk az asztalnál! Egy
pillanatra megállt mindőnk kezében a kanál, ám apám vidáman megszólalt: nem vagyunk
babonásak.”1

Békés Ilona (Vass Márta) Békés Erzsébet (Varga Virág)

Hazatérése után nem sokkal, 1947-1949-ben öt félévet végzett a budapesti Közgazdasági
Egyetemen, közben 1948-1949 között Szekszárdon körzeti ellenőrként dolgozott az Országos
Szövetkezeti Központban. 1949-1951 között Pécsett a Dunántúli Naplónál volt újságíró,
rovatvezető. Életének e szakaszára testvére így emlékezett:

1 VASS MÁRTA (BÉKÉS ILONA): Egy kereskedőcsalád Gádoroson a XIX-XX. században. In. GÁDOROSI FÜZETEK 7.
Adatok és források Gádoros történetéhez. (szerk. Bárány Ferenc – G. Vass István.) Gádoros Nagyközség
Polgármesteri Hivatala. Gádoros. 2006. 123. oldal

„Öcsénk, Békés József, amikor a hadifogságból hazakerült, előbb Gádoroson és Kiskirályságon
dolgozott, majd ő is felment Pestre. Még a háború alatt Újvidéken végezte el a Keleti Kereskedelmi
Főiskolát, Pesten pedig beiratkozott a Közgázra. De hamarosan a pécsi Dunántúli Naplónál találta
magát. Ám mikor Tito láncos kutya lett, végig söpört az országon a lebuktatások sora, így
Baranyában is, és főleg Pécsett. Őrá is rákerült a sor: tegnap még kitüntetett rovatvezető volt, s
mára meg csúful elküldött ellenség. Az első feleség ugyanígy járt a Bányász lapnál, melynek a
szerkesztője volt. Sehol nem dolgozhattak, így hát a pici kislánnyal együtt Pestre menekültek. És
már jött a másik csöppség.”2

1951-1959 között a budapesti Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban lakatossegéd,
karosszérialakatos, majd 1953-ban diszpécser lett. Először a rádióhoz jelentkezett, de kérelme
a televízió személyzetiséhez került. Ennek következtében jutott be 1959-ben a Magyar
Televízió Ifjúsági Osztályára. Több mint száz gyermek- és ifjúsági film dramaturgja, ezek közül
tizenegy nemzetközi fesztiváldíjat nyert. Olyan kedvelt tv-műsorokat indított el, mint a Ki mit
tud?, a Ki miben tudós?, a Riporter kerestetik vagy a Halló fiúk, halló lányok. Az ő
forgatókönyve alapján készült az első magyar tv-játék, a Próbáld meg, daddy (1959) is.

1959-ben megjelent a Három királyok című novelláskötete a
Magvető Kiadó gondozásában. Amint a fülszövegben olvassuk, a
kötet írásainak zöme többnyire munkáskörnyezetben játszódik, így a
szövegek e világ jellegzetes típusait jelenítik meg. Egy-egy
gyermekkori téma, valamint néhány életkép a régi munkássorsról
meghatározza az elbeszélések hangulatát is, ami a címadó Három
királyok jó értelemben vett pátoszától, az Ebéd emberi tragikumán
keresztül, a jóízű humorig elég széles skálán mozog.3 A kötet
tévéjáték formájában is a nagyközönség elé került, majd filmet
forgattak belőle Három csillag címen.

1960-tól rovatvezetőként, 1965-től 1969-ig pedig az ifjúsági Osztály vezetőjeként dolgozott
tovább a nemzeti TV-nél. Testvére, Ilona minderre így emlékezett:

„Hányszor felötlik bennem, ha Józsira gondolok, az az eset, amit egyszer nekem elmesélt, mint
mélypontját az életének. Olyan bejegyzés volt a Pécsről hozott munkakönyvében, hogy Pesten csak
olyan helyre közvetítették ki, ahol rabok dolgoztak. Végső elkeseredésében gondolt egy nagyot, s
összetépte, eldobta, majd az illetékes hivatalban elvesztés okán kért egy újat. Ezzel vették fel aztán
karosszéria lakatosnak az Ikaruszba. Felesége (az első) takarítónői állást vállalt, hogy hajnalok
hajnalán dolgozhasson, s nappal a két pici lánnyal lehessen. […] Az öcsém mind e közben is írta a
novellákat, darabokat, amiket jónak is találtak a különböző szerkesztőségek, ám mikor megtudták,
hogy pártból kizárt ember, azonnal visszakoztak, nem merték vállalni a megjelentetést. Volt, aki
valami ürügyet talált erre, volt, aki őszintén megmondta. Így ment ez 1956. októberig, amikor 23.-
án ő is felvonult tüntetni az Ikarusz dolgozóival. Pár hónap múlva első díjat nyert egy tévé-
pályázaton, az azóta is sokszor lejátszott tévéjátékával, melynek a témája a hirosimai

2 VASS MÁRTA (BÉKÉS ILONA): i.m. 131. oldal
3 BÉKÉS JÓZSEF: Három királyok. Magvető. Bp. 1959. (A kötet fülszövege)

atombombázás volt. Ennek kapcsán hívta meg munkatársnak a Magyar Televízió. Több évtizedes
munka után innen ment nyugdíjba. Tevékenysége az ifjúsági osztályon egybeesett a tévé
hőskorával.”4

Évtizedekkel korábban, Sass Ervinnek adott 1977-es interjújában maga az érintett a
következőképpen idézte fel életének e szakaszát:

„Amikor arra kényszerültem, hogy nem írhattam tovább, az íróasztalom fiókjai következtek.
írtam egy novellát, aztán még egyet, nagyon sokat. A fiókomnak Este, éjszaka, amikor időm volt.
Közben a gyár, ahol nemcsak megtanultam, hanem meg is szerettem a lakatosságot.
Ötvenkettőben — hogyan is képzeltem?! — novellával jelentkeztem az Irodalmi Újság
szerkesztőségében. Lányi Sarolta fogadott, tetszett neki, aztán, persze, mit is várhattam, nem
közölték. Egy év múlva azonban már megjelenhettem az Új Hang hasábjain. Ötvenötben
összeszedtem-állítottam első novelláskötetem. A Három királyokat, és elindítottam a hivatalos
útján. Ötvenkilencben jelent meg.”5

1969-től 1972-ig főmunkatársként dolgozott a Magyar Televíziónál, 1972-
1987 között pedig az osztály dramaturgiájának vezetője volt. 1975-ben
jelent meg a Kozmosz-könyvek sorozatának részeként a Próbakő című
regénye újságírói élményeiről. A regényt átírta televíziós forgatókönyvvé, s
az országos TV Vonalra várva címmel műsorra is tűzte Sinkó Lászlóval az
újságíró főszerepében. (A szerepet 1977-ben Harsányi Gábor a Radnóti
Színházban is eljátszotta.)

Békés József összességében 1959-1986 között volt a Magyar Televízió munkatársa. 1987-1993
között még félállásban a Magyar Televíziónál dolgozott. Számos film, többek között az első
magyar tv-játék forgatókönyvírója, több mint 100 gyermek- és ifjúsági tv-film dramaturgja,
ebből 11 nemzetközi fesztiváldíjas. Erről az író így nyilatkozott 1977-ben:

„A televízió az életem komoly része. Az ifjúsági rovaton — akkor még így neveztük — felderítetlen
tájakat találtam, amit csináltunk, minden új, ismeretlen volt előttünk, a felfedezés izgalmával
kezdtünk hozzá mindenhez. Közben arra is jutott időm, hogy írtam egy nagy filmet, Jó utat,
autóbusz! címmel ment a mozikban, drámát, a Hetedik kocsi címmel, musicalt a Bartók
Gyermekszínháznak, a Próbakőt, a Vonalra várva tévé- és színpadi változatát... Es megjelent
minden novellám, amit ötvenegytől ötvenkilencig az íróasztalom, fiókjának írtam. […] Tudod,
remek érzés tudni, hogy én is végig csináltam a hőskort. Az első külföldi közvetlen l kapcsolást
Szeged és Ogyessza között, a Ki mii tud?-okát. a Ki miben tudóst, a Nyílt tárgyalást... […] „Amikor
kezdtük, nem azt nézte senki: mit fizetnek? Mindenki akart valamit, a nagy összefogások
gyönyörűsége telepedett közénk. A leképtelenebb dolgokra is vállalkoztunk. Nagy ára volt:

4 Uo. 133. oldal
5 SASS ERVIN: Üzenet Budapestről, haza. = Békés Megyei Népújság, 1977. január 16. (Köröstáj Kulturális
Melléklet)

keveset írtam. Ötven film van mögöttem, szinte magam sem hiszem. Hazahoztunk egv sor
nemzetközi díjat, oklevelet. Jólesik elősorolni.”6

Televíziós pályafutásáról testvére is mesélt 2006-ban:

„Elindította, szervezte és szerkesztette a máig emlékezetes, nagy sikerű Ki mit tud-ot, Ki miben
tudós-t, a Riporter kerestetik-et, melyek mindegyike olyan karriereket indított el, mint a Koncz
Zsuzsáé vagy a Kern Andrásé, vagy a riporter Horváth Jánosé. És hosszan lehetne sorolni a többieket
is, akik ezekben a műsorokban tűntek fel, s tehetségük révén országosan ismertek lettek és
maradtak a pályán. Mint az ifjúsági osztály dramaturgiájának vezetője számtalan gyermek- és
ifjúsági tévéjáték fémjelzi a munkáját, és ugyancsak sokat készített a filmgyárral közösen. Maga is
több film forgatókönyvét készítette el, s közben könyveket írt.

Nyugdíjasan is bejárt dolgozni a tévébe, még akkor is, amikor 2005 őszén beteg lett. Végzetes kór –
daganat – támadta meg, amiből nem épült föl, s 2006. január 19-én temettük el, mint a Magyar
Televízió saját halottját a budapesti Kerepesi Temető művészparcellájába. A sírnál Gádoros
polgármestere megható szavakkal búcsúztatta, s koporsójára gádorosi földet szórt, aztán mi
többiek is.

Betegsége alatt második felesége Gyarmati Vera hegedűművész és Varga Liza, a húgom kisebbik
lánya volt mellette, szinte állandóan.

Soha nem felejtem el, hogy amikor betegsége utolsó stádiumában látogatásunk során a gádorosi
gyermekkorunk játékait elevenítettem föl a kórházi ágyánál, szólni már alig tudott, de látszott rajta,
hogy jól esett neki. Igen, mert mindhármunk boldog gyermekkora Gádoroshoz, főleg az Öregfaluhoz
köt bennünket, s később az élet viharában ez volt az arany tartalékunk. Szüleink és a körülöttünk
élők, a boltba hozzánk járók élete, viselkedése hagyott nyomot rajtunk is, formált bennünket,
minden prédikáció nélkül olyanná amilyenek lettünk. Apánk és anyánk példájára váltunk előítélet
nélküli tisztességes emberré.”7

Az író halálhírét január 6-án jelentették be. Haláláról az M1 esti híradója is beszámolt 2006.
január 6-án 19 óra 50 perckor.8

Békés József és Gádoros

Békés József már életében számos elismerésben részesült, de sikerei ellenére sohasem
feledkezett meg szűkebb hazájáról, Gádorosról. Jól mutatja ezt az is, ahogyan Sass Ervinnek
beszélt szülőfalujáról 1977-ben:

„Gádoros... A kályha volt, az otthon melegsége. A közeli Orosháza a város. A közbeeső
Gyopárosfiirdő a vidámságok, a kalandok helye. Hányszor átbicikliztünk a betonúton, vagy a

6 Uo.
7 VASS MÁRTA (BÉKÉS ILONA): Egy kereskedőcsalád Gádoroson a XIX-XX. században. In. GÁDOROSI FÜZETEK 7.
Adatok és források Gádoros történetéhez. (szerk. Bárány Ferenc - G. Vass István.) Gádoros Nagyközség
Polgármesteri Hivatala. Gádoros. 2006.133-134. oldal
8 Elhunyt Békés József. Az M1 esti híradója. = NAVA – Nemzeti Audiovizuális Archívum. (Tudósítás ideje: 2005.
január 06. 19 óra 50 perc) = https://nava.hu/id/20662

sínek mellett a kis csapáson Gyopárosra!
Tízéves koromig voltam ott, aztán Gyula,
gimnázium, Szegeden érettségiztem,
elvégeztem a Keleti Kereskedelmi Főiskolát,
Szekszárdon dolgoztam mint MOSZK-ellenőr,
és írtam egy tudósítást. Menthetetlen voltam:
bevittek a megyei laphoz, újságírónak. Mennyi
élmény, mennyi öröm és keserűség is!”9

Ugyanebben az interjúban vallotta az író –
szintén Gádorosról:

„Tudod, ez a falu szentség. Nem merek
hozzányúlni az élményekhez, még mindig csak
formálódik, tündököl bennem az a tíz év, és
amíg édesanyám nem költözött fel hozzánk,
Pestre, a csalod egyetlen találkozóhelye,
boldog gyülekezése Gádoros volt. A ház, az
emlékek háza, a gyermekkor háza. Most
anyám szobája Gádoros, ha belépek hozzá,
olyan, mintha visszatértlék a rég elmúlt
időkbe, haza, hozzá...”10

Sass Ervinnek mesélt arról is, hogy tele volt tervekkel, ötletekkel. Ezek közül az egyik, hogy
drámát szeretett volna írni Balassi Bálintról. A sok feladat ellenére mégis sokat gondolt haza:
„Még mindig úgy mondom, és soha másképp nem fogom mondani: haza. A legbizalmasabb, a
legszeretettelibb haza az ott van, Gádorost övezően.”11 Az interjúban elmondta azt is, hogy
szívesen jönne olykor Gádorosra, s bemutató előtti vetítésekre is örömmel hoznák Békés
megyébe a televízió új filmjeit.

Egy hivatalos találkozóról biztosan tudunk, ami néhány évvel később meg is valósult, hiszen „a
Justh Zsigmond Művelődési Ház a nagyközség szülöttjének, Békés József írónak, a Magyar
Televízió főmunkatársának szerzői estjét rendezte meg 1981. május 25-én. Az irodalmi és

9 SASS ERVIN: Üzenet Budapestről, haza. = Békés Megyei Népújság, 1977. január 16. (Köröstáj Kulturális
Melléklet) – Nem véletlen, hogy a cikkből Kiss Imre és Oláh János mottóként alábbi szavait idézték is Fejezetek
Gádoros történetéből című közös könyvük elején.

10 Uo.
11 Uo.

zenei esten részt vett az író felesége, Gyarmathy Vera hegedűművész is.”12Az eseményről két
nappal korábban a Békés Megyei Népújság is hírt adott.13

Közönségtalálkozó Gádoroson 1981-ben (balra: Gyarmati Vera hegedűművész; középen: Békés József gádorosi
születésű író; jobbra: Kiss Imre)

Munkássága, művei, elismerései

Legfontosabb díjai:

A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1964); Ifjúságért Érdemérem (1972); Szocialista
Kultúráért (1979); Prix Danube (1979) az „Ebéd” c. filmért (1982); Balázs Béla-díj (1985); Év
Gyermekkönyve YBBY-díj a „Piaci légy” című ifjúsági regényért (1986); Nagy Lajos-díj (1998);
MTV Elnöki Nívó-díj (19 alkalommal).

Kezdeményezése nyomán létrejött műsorok:

 Az első vitaműsor: Nyílt tárgyalás
 Az első kulturális vetélkedő: Ki mit tud?
 Az első tudományos vetélkedő: Ki miben tudós?
 Az első szakmai vetélkedő: Ki minek mestere?

12 KISS IMRE-OLÁH JÁNOS: Fejezetek Gádoros történetéből. Községi Helytörténeti Bizottság. Gádoros. 1984. 112.
oldal

13 „A gádorosi Justh Zsigmond Művelődési Ház a nagyközség szülöttjének, Békés József írónak, a Magyar
Televízió főmunkatársának szerzői estjét rendezi meg május 25-én hétfőn este fél 8 órakor. Az irodalmi és zenei
esten fellép Gyarmati Vera hegedűművész is.” = Békés Megyei Népújság, 1981. május 23. (36. évfolyam 119.
lapszám) 2. oldal – „Hírek” rovat

 Az első televíziós szakmai vetélkedő: Riporter kerestetik
 Az első többhelyszínes, kapcsolásos műsor: Versengő városok
 Az első külföldi kapcsolásos műsor: Szeged-Odessza testvérvárosok
 Az első színházi koprodukció: A hétpettyes lovag (Jókai Színház, Békéscsaba – MTV)
 Az első eredeti magyar tévéjáték forgatókönyve: Próbáld meg, daddy (1959-ben)
 Az első ifjúsági magazin, melyben felléphettek a fiatalok kedvenc zenekarai, s melyet

éveken keresztül fő-műsoridőben sugárzott a Magyar Televízió: Halló fiúk, halló
lányok.

A fentiek elismeréseként nyerte el az általa vezetett rovat 1966-ban „A Magyar Televízió
legjobb rovata” címet.

További televíziós munkája során létrehozta a Gyermek- és Ifjúsági Dramaturgiát, s ezzel
elkezdődött a gyermek- és ifjúsági tévéfilmek, tévéjátékok, bábjátékok rendszeres gyártása a
Magyar Televízióban. Az ebben a műhelyben készült műveknek az INTERVÍZIÓ-n kívül tizenöt
európai ország, valamint Ausztrália és Irán voltak a rendszeres vásárlói. A legsikeresebb filmek
közül tizenegy nyert díjat különböző nemzetközi fesztiválokon és 19 részesült elnöki
nívódíjban. (A Kemény kalap és krumpliorr című film például Hollywoodban elnyerte a
„Fesztiváldíjas Filmek Fesztiváljának” nagydíját.) A különböző nemzetközi fesztiválok
zsűrijében tíz alkalommal képviselte a Magyar Televíziót.

Ezen felül 130 ifjúsági- és gyermekfilmnek, tévéjátéknak volt a dramaturgja,
forgatókönyvírója, melyek közül tizenegy nemzetközi fesztiváldíjas mű. Tizennégy
forgatókönyvet saját anyagból, ötöt idegen műből írt. Ezek közt szerepel például a Sándor
Mátyás című sorozat, (6x60 p., í.: Verne, Jules, rend.: R.J. Decourt), amely 1980-ban az MTV-
France 1 – RAI – Deutsche W. koprodukcióban, és a Tündér Lala című tévéfilm (2x60 p., í.:
Szabó Magda, rend.: Katkics Ilona), amely 1980-ban MTV – MAFILM koprodukcióban készült.

Filmjei:

Tévéfilmek: Próbáld meg, daddy! (1959); Bors (1968); A visszhang titka (1972); A tűz balladája
(1972); Bajuszverseny (1973); Az öreg bánya titka (1973); A palacsintás király (1973); Pirx
kalandjai (1973); Utazás a Holdba (1974); Intőkönyvem története (1974); Uraim, beszéljenek!
(1974); Pocok, az ördögmotoros (1974); Bach Arnstadtban (1975); Utánam, srácok! (1975);
Svédcsavar (1975); Le a cipővel! (1975); Karancsfalvi szökevények (1975); Barátom, Bonca
(1976); Sakk, Kempelen úr! (1976); Cigánykerék (1976); Bezzeg a Töhötöm (1977); Csutak a
mikrofon előtt (1977); Csaló az Üveghegyen (1977); Vakáció a halott utcában (1978);
Keménykalap és krumpliorr (1978); Ebéd (1978); A nagyenyedi két fűzfa (1979); A dicsekvő
varga (1979); Rab ember fiai (1979); Csalóka Péter (1979); Sándor Mátyás (1979); Az ezernevű
lány (1979); Karcsi kalandjai (1980); Tessék engem elrabolni… (1980); Minden egér szereti a
sajtot (1981); A hátvéd halála és feltámadása (1981); Rest Miksa (1981); Villám (1981); Mese
az ágrólszakadt igricről (1981); Bors néni (1982); Telefonpapa (1982); Közös kutya (1983); A

három kövér (1983); Nyúl a cilinderben (1983); Tizenhat város tizenhat leánya (1983);
Kismaszat és a Gézengúzok (1984); Legyél te is Bonca! (1984); Torta az égen (1984); Bolondok
bálja (1984); Csodatopán (1984); Jégapó (1984); A zöld torony (1985); Gyalogbéka (1985); Az
eltüsszentett birodalom (1985); A hét varázsdoboz (1985); Postarablók (1985); Csak a
testvérem (1986); S.O.S. Szobafogság (1987); Utazás az öreg autóval (1987); Az én nevem
Jimmy (1987); Csillagvitéz (1987); Csodakarikás (1987); Látogató a végtelenből (1989); Mátyás
király Debrecenben (1990); Szamárfül, avagy ió, ció, áció (1996)
Játékfilmek: Három csillag (1960); Jó utat, autóbusz (1961); Patyolat akció (1966); A dunai
hajós (1974); A csillagszemű (1978); Égigérő fű (1979); Tündér Lala (1981); Három
szabólegények (1982); Csere Rudi (1988)

Csoportkép a dr. Hidasi László parkban (bal szélen: Békés József)

Színpadi művei:

A hetedik kocsi (1966); Várj egy órát (musical, 1973); Vonalra várva (monodráma, 1976);
Próbakő (monodráma, 1981); Császárok (musical, 1983); A legbátrabb gyáva (mesejáték,
1984); Sándor, József, Benedek (komédia, 1987); Kardhercegnő (zenés mesekomédia,
műfordítás, 1990)

Bemutatók (premierek):

- A hetedik kocsi (színpadi mű) – bemutató: Déryné Színház, 1967
- Várj egy órát (musical) – bemutató: Bartók Színház, 1973

- Vonalra várva (monodráma) – bemutató: Radnóti Színház, 1976
- Próbakő (monodráma) – bemutató: Békéscsaba, 1981
- 1983; Császárok (musical) – bemutató: Siófok, 1983
- A legbátrabb gyáva (mesejáték) – bemutató: Gyula, 1984
- Sándor, József, Benedek (komédia) – bemutató: Békéscsaba, 1987
A legbátrabb gyáva (1984) című mesejátékot és a Sándor, József, Benedek (1987) című
komédiát külföldi színházakban is bemutatták (többek között Kassán, Nagyváradon,
Torontóban és Vancouverben).

Szépirodalmi munkái (regények, novellák):

Három királyok (novellák, 1959); A hetedik kocsi (regény, 1971); Próbakő (regény, 1974); Várj
egy órát! (ifjúsági regény, 1978); Ebéd (regény, 1982); Igazmondó aranyolló (meseregény,
1983); Piaci légy (ifjúsági regény, 1986); A legbátrabb gyáva (meseregény, 1987); A temetkező
(regény, 1986); Kiskarácsony (regény, 2001); Szepi hazatérő lelke (regény, 2002); Sándor,
József, Benedek (kópéregény, 2006)

Békés Ilona (későbbi nevén: Vass Márta) 85. születésnapján (középen: Békés József)

Békés József irodalomtörténeti helye napjainkban

Békés József írói munkásságának

alapos elemző feldolgozása a mai

napig várat magára. Sajnálatos

módon ez nem példa nélküli, hisz a

kistelepülésen élő, illetve onnan

elszármazó (kortárs) irodalmárok

munkássága igen ritkán kerül az

irodalomtörténeti kutatások

előterébe. Ez a tendencia többek

között azért is aggasztó, mert nem

kevés esetben épp ez az oka annak,

hogy számos jelentős kulturális érték

és mű tűnik el az ismeretlenség

homályába. Egyáltalán nem

lényegtelen ezért, hogy a Gádoroson

élt és élő alkotó személyiségeket,

valamint az innen elszármazó írókat,

költőket és művészeket mindeddig

egyetlen átfogó irodalom- és

művelődéstörténeti tanulmány sem

mutatta még be.

Az egykori közös iskolánál Gádoroson (balról jobbra:
Lizuka, Iluska, Józsika, Böcike)

Jóllehet Gádoros irodalmi életéről annyi azért már közismert, hogy határában működött a 19.
század második felében Justh Zsigmond író parasztszínháza, ám Justh Zsigmond irodalmi
munkássága mellett nem egy kiemelkedő személyiségről tudunk, akikről méltatlan módon
eddig alig vagy egyáltalán nem emlékezett meg az utókor. Ide sorolható Békés József író,
drámaíró, dramaturg és újságíró is, akinek regényeiről, novelláiról eddig meglehetősen
szűkszavúan szólt a szakirodalom. Tekintettel arra, hogy az irodalomtörténet-írás egyik feladata
az ún. „mainstream” irodalmi életen kívül eső, szubkulturális hagyományok összegyűjtése
mellett a perifériákon – jelen esetben Gádoroson – élt és élő, illetve innen elszármazott
tollforgatók műveinek vizsgálata is, lehetőségeinkhez mérten könyvtárunkban is folynak a
kutatások e hiányosság kiküszöbölése érdekében. A gyűjtőmunkát többek között az is
indokolja, hogy e vizsgálati irány már számos egyetemen szoros kapcsolatban áll a szervezett
keretek között működő magyar nyelvű kisebbségi irodalomkutatási diskurzusokkal. A
kulturális értékmentés mellett ezért reményeink szerint törekvésünk eredményeképpen a
nem túl távoli jövőben a hazai irodalomtörténet-írás számára is egy érdekes és hiánypótló
munka láthat majd napvilágot. A tervezett tanulmány létrejöttéhez szükséges ismereteink

gyarapításához ezért – a hely- és művelődéstörténeti kutatásokkal összhangban – az
intézmény továbbra is örömmel veszi a lakosság együttműködését és köszönettel fogad
minden segítséget.

AZ ÖSSZEÁLLÍTÁSHOZ FELHASZNÁLT CIKKEK, ÍRÁSOK ÉS KÉPEK FORRÁSA

 BÉKÉS JÓZSEF: Három királyok. Magvető. Bp. 1959. (A kötet fülszövege)
 Elhunyt Békés József író, dramaturg. [Szerző: MTI] = Kultúra.hu, 2006. január 07. =

https://kultura.hu/irodalom-archivum-elhunyt-bekes-jozsef-iro

 Elhunyt Békés József író. [Szerző: MTI] = Index.hu, 2006. január 06. =

https://index.hu/kultur/hirek/249472

 Elhunyt Békés József. [Szerző: MTI] = HVG.hu, 2006. január 06. =

https://hvg.hu/kultura/20060106bekesjozsef

 Elhunyt Békés József. Az M1 esti híradója. = NAVA – Nemzeti Audiovizuális Archívum. (Tudósítás

ideje: 2005. január 06. 19 óra 50 perc) = https://nava.hu/id/20662

 FAZEKAS ISTVÁN (főszerk.): Kortárs magyar írók kislexikona (1959-1988). Magvető. Bp. 1989. 40.

oldal

 Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2021 januárjában és februárjában. [Szerző: Muhel Gábor] =

Könyvtári Hírlevél, 2021/1. sz. 6-7. oldal = https://anyflip.com/vogib/ugfk

 HERMANN PÉTER (főszerk.): Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Biográf Kiadó. Bp. 1994. [Békés József]

81. oldal

 JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR. (Helytörténeti Gyűjtemény). Nagyközségi Könyvtár,

Információs és Közösségi Hely. 5932. Gádoros, Iskola utca 19.

 KISS IMRE-OLÁH JÁNOS: Fejezetek Gádoros történetéből. Községi Helytörténeti Bizottság. Gádoros.

1984. 2. és 112. oldal

 Kortárs Magyar Írók 1945-1997. [Békés József] =

http://vmek.niif.hu/00000/00019/html/b/i001170.htm

 MAFAB – MAGYAR FILMADATBÁZIS. [Békés József] = https://www.mafab.hu/people/bekes-jozsef-

454339.html

 MEK – MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR. [Békés József] =

http://mek.oszk.hu/00000/00019/html/b/i001170.htm

 SASS ERVIN: Üzenet Budapestről, haza. = Békés Megyei Népújság, 1977. január 16. ( Köröstáj

Kulturális Melléklet)

 TVMT – TELEVÍZIÓS MŰVÉSZEK TÁRSASÁGA HONLAPJA. [Békés József] =

http://www.tvmt.hu/BekesJozsef.htm
 VARGA VIRÁG FESTŐMŰVÉSZ EMLÉKOLDALA A FACEBOOK-ON (=

https://www.facebook.com/Varga.Virag.Akvarell/?ref=page_internal)

 VASS MÁRTA (BÉKÉS ILONA): Egy kereskedőcsalád Gádoroson a XIX-XX. században. In. GÁDOROSI

FÜZETEK 7. Adatok és források Gádoros történetéhez. (szerk. Bárány Ferenc - G. Vass István.)

Gádoros Nagyközség Polgármesteri Hivatala. Gádoros. 2006. 119-135. oldal
 WIKIPÉDIA. [Békés József] = https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9s_J%C3%B3zsef

/Az összeállítást készítette: Muhel Gábor/