Könyvtári Hírlevél (2022. szeptember)

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Könyvtári hírlevél

(2022. szeptember)

Kedves Olvasóink, Látogatóink!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy 2022. október 01-től a Könyvtár
nyitvatartási ideje az alábbiak szerint változik:

HÉTFŐ ÉS SZERDA: 9:00-17:30 ; KEDD, CSÜTÖRTÖK ÉS PÉNTEK: 8:00-
16:30 ; SZOMBAT: 9:00-12:00 ; VASÁRNAP: Zárva

A könyvtár használatára vonatkozó általános tudnivalók intézményünk honlapján
a Könyvtárhasználati Szabályzatban olvashatók.

Felhívjuk olvasóink, látogatóink figyelmét, hogy az intézmény területén saját
eszközzel továbbra is mód van az ingyenes WIFI és a LAPTAPÍR-szolgáltatás
használatára. — Kérjük a nyomtatásra szánt anyagokat a
[email protected] címre küldjék!

A TARTALOMBÓL

 Megváltozik a Nagyközségi Könyvtár nyitvatartási ideje
 További változások, hírek, újdonságok
 A helytörténeti kutatások története Gádoroson (6-7. rész) – CIKK!
 Böszörményi Gyula íróra emlékezünk – CIKK!
 Irodalmi, történelmi és egyéb évfordulók 2022 szeptemberében
 Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2022 szeptemberében
 Elérhetőségeink, felhívások, hírek, újdonságok, programok, információk

1

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Megváltozik a Nagyközségi Könyvtár nyitvatartási ideje

2022. október 01-től a Könyvtár nyitvatartási ideje az
alábbiak szerint változik:

Nyitva tartás

HÉTFŐ: 9:00-12:00 12:30-17:30

KEDD: 8:00-12:00 12:30-16:30

SZERDA: 9:00-12:00 12:30-17:30

CSÜTÖRTÖK: 8:00-12:00 12:30-16:30

PÉNTEK: 8:00-12:00 12:30-16:30

SZOMBAT: 9:00-12:00

VASÁRNAP: Zárva

2

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

További változások, hírek, újdonságok

2022. AUGUSZTUS 01-TŐL VÁLTOZOTT AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ
SZEMÉLYE

- 2022. augusztus 01-től a Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár
intézményvezetője Sebestyén Lászlóné nyugállományba vonult. (Katika 2016.
szeptember 01-től állt az intézmény élén.) Áldozatos, eredményekben gazdag és
kitartó munkáját ezúton is nagyon köszönjük, s kívánunk neki boldog,
kiegyensúlyozott, nyugodt és tartalmas nyugdíjas éveket! Utódja 2022.
augusztus 01-től – mint megbízott intézményvezető – Higyed Horváth Viktória
Katalin lett.

2022. SZEPTEMBER 01-TŐL MEGVÁLTOZOTT A VASÁRNAPI
REFORMÁTUS ISTENTISZTELETEK IDEIGLENES HELYSZÍNE

- 2021. augusztus 01. óta a református istentiszteleteknek a Református Templom
renoválása miatt átmenetileg könyvtárunk olvasói tere adott helyet
vasárnaponként 11:30-tól 12:30-ig. 2022. szeptember 01-től azonban az
istentiszteleteket ideiglenesen már nem a Könyvtárban, hanem az Idősek
Klubjában (5932. Gádoros, Fő utca 30.) tartják.

ÚJABB SZOLGÁLATÁS VEHETŐ IGÉNYBE KÖNYVTÁRUNKBAN

- 2022. szeptember 01-től egy új szolgáltatással is várjuk kedves Olvasóinkat,
Látogatóinkat. Ettől az időponttól kezdve van lehetőség a nyomtatott tartalmak
laminálására is. (Díjszabása: A/4-es mértben: 100 Ft/oldal ; A/3-as méretben:
200 Ft/oldal) További szolgáltatásainkról és az aktuális díjszabásokról bővebben
honlapunkon tájékozódhatnak:
https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/szolgaltatasaink

2022. SZEPTEMBER 14-TŐL MEGVÁLTOZOTT INTÉZMÉNYÜNK FB-
ELÉRHETŐSÉGE

- 2022. szeptember 14-től változott a Justh Zsigmond Művelődési Ház és
Könyvtár Facebook-oldalának elérhetősége is. Ettől kezdve a legnépszerűbb
közösségi portálon „Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár – Gádoros”
néven a következő URL-címen található meg az intézmény:
https://www.facebook.com/muvhazeskonyvtar

3

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

A helytörténeti kutatások története Gádoroson (6-7. rész)

Balra: A Gádorosi Híradó első
számának címoldala (Készült a
Munkásmozgalmi és Községtörténeti
Kiállítás alkalmából 1962 júliusában

Néhány évtizeddel később, a

Gádorosi Híradót közéleti

lapként 1991. január 1-től

Gádoros Nagyközség adta ki.

Szerkesztősége a Polgármesteri

Hivatalban működött, s 1000

példányban jelent meg két

évfolyamon keresztül. Ezt

követően megszűnt a folyóirat,

amit mind a helyi szervek és

intézmények, mind pedig a

helyi lakosok hiányoltak. Éppen

ezért a Justh-emlékév

apropóján a közéleti havilap

újraalapítása, rendszeres

szerkesztése újra időszerűvé

vált. Már csak azért is, mert az

önkormányzat egyik határozatának értelmében a helyi hagyományok felelevenítésére

a nyomtatott sajtó is jó lehetőségnek tűnt. Így 1993. november 1-én a lap ismét

megjelent mint próbaszám. (A Gádorosi Híradót Gádoros Nagyközség

Önkormányzatának Képviselő-testülete és a Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület

alapította. Felelős szerkesztője ekkor Varga József, felelős kiadója pedig Fábri István

polgármester volt.) Az újságban 1993 novemberétől 1994 novemberéig tematikus

cikksorozat jelent meg, melynek témája Justh Zsigmond életművének bemutatása volt.

Pongó Bertalan az alábbi címeken tette közzé cikkeit a lap egyes számaiban: „Halottak

napja után”, „A Justh család története”, „Az útkereséstől az első alkotásokig”, „Justh

Zsigmond baráti köre”, „Justh Zsigmond irodalmi tervei, alkotásai”, „Justh Zsigmond

parasztszínháza”, „Végtelen utak vándora”, „Justh Zsigmond utazásai és levelezése”,

„Justh Zsigmond halála, temetése és újratemetése”. Cikksorozatot indított a híradóban

4

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Kiss Imre „Tánckultúránk és hagyományápolás” címmel, valamint Putnoki István tanár
úr is „Szemelvények Gádoros történetéből” megnevezéssel.

1963-ban a község vezetői, a Kultúrház igazgatója, illetve a közművelődésben
résztvevők csoportja megállapodtak abban, hogy időről időre (5 és 10 éves évfordulók
alkalmával) folytatják a megemlékezéseket és ápolják a Justh-hagyományokat. Kiss
Imre igazgató szervezte a megemlékezéseket, felelevenítette a régi hagyományokat,
melyekhez kapcsolódóan intenzív kulturális élet jött létre a községben és az
intézményben. Justh-emlékestek voltak 1968-ban, 1974-ben, 1978-ban, 1983-ban,
1988-ban dalos, táncos, citerazenés kísérőműsorral egybekötve. (Egy, a Kiss Imre-
hagyatékban őrzött és 1985. február 12-én kelt gépirat szerint – amit 500 példányban
sokszorosítottak – a Hazafias Népfront Nagyközségi Bizottsága és a Justh Zsigmond
Művelődési Ház 1985. február 15-től március 15-ig gyűjtést is szervezett Gádoros
emlékeinek megmentésére. Ezzel újra egy leendő helytörténeti közgyűjtemény alapjait
kívánták megteremteni.) 1993 októberétől 1994 novemberéig pedig hivatalos Justh-
emlékévet valósítottak meg.

A Gádorosi Füzetek 1. kötetéből az is ismert, hogy a Községi Tanács Végrehajtó
Bizottsága 1972 júniusának elején felkérést kapott a Békés Megyei Általános
Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnökétől, hogy a IV. Országos Justh Zsigmond
Szövetkezeti Színjátszó Napok rendezéséhez adjon segítséget. (A rendezvényre Szarvas
Város újratelepítésének 250. évfordulója és az 50. Nemzetközi Szövetkezeti Nap
alkalmából került sor.) Így történt, hogy a színjátszó csoportok Justh Zsigmond
parasztszínházának szellemében június 30-tól július 2-ig Szarvason, Orosházán,
Gádoroson, Hunyán és Csabacsűdön tervezték megtartani országos vetélkedőjüket.
Településünket nem csupán házigazdának akarták felkérni, hanem arra is, hogy a
találkozó keretén belül tegyék lehetővé a SZÖVOSZ, a megyei szövetségek, a
kultúrcsoportok vezetői számára Justh Zsigmond sírjának koszorúzását. Felkérték a
helyi szervezeteket is koszorúzáson való részvételre, továbbá egy helyi személyt, aki az
ország első parasztszínházát létrehozó író tevékenységét méltatja, illetve a koszorúzást
levezeti. Gádoros vezetői teljesítették a felkérést, így 1972. július 1-én 15 órai kezdettel
kitűzték az ünnepi megemlékezés időpontját, melyen Pongó Bertalan méltatta az író
munkásságát, s segítette lebonyolítani sírjának megkoszorúzását.

Ám nem csupán Gádoroson fordult a figyelem Justh Zsigmond felé. Az 1950-es években
Elek László tanár úr és társai Orosházán voltak az úttörői a Justh-kutatásnak, Pongó
Bertalan pedig Gádoroson tett nagyot sokat az ügy érdekében. (Kutatási

5

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

eredményeiket publikálták. is.) A munkát később sem hagyták abba – így jelenhetett
meg például a Magyar Nemzet 1974. augusztus 7-i számában Környei Elek A
szentetornyai park című cikke Justh egykori otthonának pusztulásáról, Elek László pedig
Gálos Magdával együtt az Élet és Tudomány hasábjain tett közzé egy cikket 1978.
március 24-én Justh Zsigmond parasztszínháza címmel. 1997-ben látott napvilágot Elek
László Meditációk Justh Zsigmondról az emberről és az íróról című könyve, ami a mai
napig alapvetésnek számít a Justh-kutatásban. Koszorús Oszkár addig még ismeretlen
adatokat tett közzé az íróról 1978. május 21-én az Orosházi Népújság kulturális
mellékletében A műpártoló és műgyűjtő Justh Zsigmond címmel, valamint az Orosháza
és környéke című lap „Napraforgó” próbaszámában 1991- május 29-én Egy
földbirtokos család kiemelkedő tagja Justh Zsigmond címmel. Tágítják a Justh
Zsigmondról alkotott képet dr. Szabó Ferenc múzeumi főigazgató cikkei is. A sort még
lehetne folytatni, azonban talán már ennyiből is látszik, hogy valami elindult a
térségben.

Kiss Imre nyugdíjba vonulása után Pongó Bertalan nyugdíjas padagógus feleségével
hosszú távú közművelődési tervet készített 1992-ben az 1993-tól 2001-ig tartó
időszakra, amit 1993 tavaszán ismertetett Fábri István polgármesterrel és javasolta,
hogy a tervezetet terjesszék a képviselő-testület elé. A javaslatot 1993. június 22-én
vitatta meg a testület, s részben el is fogadta. Megbízta a javaslattevőt a terv
végrehajtásával, hogy a hosszú távú terv rendezvényeit szervezze és segítse a
végrehajtást. A polgármester és a javaslattevő megállapodott, hogy minden hétfőn
találkoznak és értékelik az előző héten elvégzett munkát és kijelölik a következő hét
feladatait. A cselekvési terv két legfontosabb alappillére a Justh Emlékbizottság és a
Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület létrehozása volt. A Pongó-hagyatékban ránk
maradt Justh-emlékévvel kapcsolatos gépiratokból tudjuk, hogy a Justh
Emlékbizottságot 1993. október 12-én tartott ülésén alapította meg Gádoros
Nagyközség Képviselő-testülete öt taggal és mintegy 10-15 aktivistával. Az 5 tag közül
Kurdiné Bárdos Piroskát elnökül, Kun Jánost tagként delegálták, a Hagyományőrző és
Faluszépítő Egyesületből – mely szintén ugyanezen az ülésen alakult meg 21 taggal és
elnökéül dr. Prozlik László községi állatorvost választották meg – három tagot, Fábri
Istvánt, Kovácsné Héjjas Veronikát, továbbá Pongó Bertalant jelölték ki. (Közreműködő
aktivisták voltak többek között: Kozmer Imre, Triznyai Jenőné, Putnoki István, dr. Hart
Zsolt, Varga József, Sztovercz Pálné, Kurunczi Zoltánné, Tóth András, Szekeres János,
Vincze József, Szatmári Sándorné, Szekeres Istvánné, Kozmer Imréné Herpai Mária.
Eseti segítséget, részfeladatokat vállaltak: Elek László, Koszorús Oszkár, Kiss Imre, dr.
Zilahy Lajosné, Medovarszki János, dr. Vass István, dr. Szabó Ferenc és sokan mások.)

6

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Figyelembe véve, hogy a Justh Zsigmond Emlékév tervezett programjának
megvalósításához a megbízott bizottsági tagokon kívül más segítő szakemberekre is
szükség volt, a bizottság részére egy kibővített bizottsági ülés megtartását
kezdeményezték. Ennek ideje 1992. október 19-re 14 órára volt megjelölve, s témája a
Justh Zsigmond Emlékévvel kapcsolatos feladatok koordinálása, megbeszélése és
egyeztetése volt.

Az anyagi források hiánya miatt a testület a fentebb említett hosszú távú javaslatterv
több fontos részét akkor még elutasította. (Ezek közé tartozott például az 1848-49-es
forradalom és szabadságharc emlékművének emelése, a községtörténeti
szerkesztőbizottság megalakítása, illetve a részletes községtörténeti monográfia
megírása.) Az intézkedési tervek megvalósításához az intézményekkel (múzeumokkal,
könyvtárakkal, felkérendő előadókkal, zsűritagokkal, iskolákkal) a tárgyalásokat Fábri
István polgármester, dr. Prozlik László egyesületi elnök és Pongó Bertalan folytatta.
Ennek köszönhetően segítséget kapott a település a békéscsabai és orosházi
múzeumtól, az Orosházi Üveggyártól, az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumtól, az
orosházi Városi Könyvtártól, a nagyszénási Czabán Samu Általános Iskolától, a
szentetornyai iskolától, Elek Lászlótól, Koszorús Oszkártól, Nagy Lászlótól, dr. Zilahi
Lajosnétól és Somi Éva tanárnőtől. Így készítették elő a Justh-emlékévet, annak
rendezvényeit, előadásait, az ennek keretében kiírt irodalmi pályázatot, vetélkedőt,
vers- és prózamondó versenyt, a megemlékezéseket, kiállításokat, a községi címer
megtervezését, a községi zászló avatását, a zászlószög-akciót, emléktába- és emlékmű-
avatást. Az előkészületekről a megyei sajtó (pl. Vass Márta cikkeiben) is rendszeresen
beszámolt.

1995-ben Fábri István akkori polgármester március 2-án kelt levelében arra kérte
Pongó Bertalant, hogy a március 21-én tartandó Képviselő-testületi ülésre szíveskedjen
részletes beszámolót összeállítani a Justh Emlékbizottság, valamint a Hagyományőrző
és Faluszépítő Egyesület emlékév során elvégzett munkájáról. A tájékoztató a Pongó-
hagyatékban ránk maradt gépirat tanúsága szerint március 7-én el is készült.

A dokumentumból kiderül, hogy a községtörténet, a hagyományápolás éves
eseménytervét nemcsak elfogadta a Testület, hanem az 1995. március 21-én délután
2 órakor tartott ülésig négy ízben elemezte, segítette és meghatározta. Először 1993.
június 22-én ismerte meg a Képviselő-testület a község 1994. évi ezirányú
javalatterveit. Az 1993. október 12-i ülésen már fontossági sorrendben döntöttek a
tennivalókról: a községcímer megtervezéséről, jóváhagyásáról, a faluzászló, a

7

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

zászlószeg-akció elfogadásáról, a Falunap és a Justh-emlékév, emlékszoba
programtervének jóváhagyásáról, azok végrehajtási feltételeinek megteremtéséről, a
felelősök kijelöléséről (a Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület, illetve a Justh
Emlékbizottság megalakulásának jóváhagyásáról). Ezt követően az 1994. július 12-i
ülésen a Justh-emlékév intézkedési tervének megvalósításáról szóló 6 oldalas
értékelést tárgyalta meg és hagyta jóvá a Képviselő-testület, majd 1994. szeptember
6-án a falunapi és az emlékév befejezéséről szóló előterjesztés tárgyában döntött
(faluzászló, zászlószeg, Justh-emléktábla terve). 1995. március 21-én pedig az elvégzett
munka értékelése, továbbá az 1995-96 célkitűzések elemzése volt a feladat
(faluszépítés, egy emlékszoba kialakításához szükséges anyaggyűjtés és a szoba
fokozatos berendezése, az 1996. évi gádorosi emlékév programtervének elkészítése, a
végrehajtás megszervezése a Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület és a Justh
Zsigmond Művelődési Ház által). Ekkor újra szóba került a részletes községtörténet
elkészítése az akkori elképzelések szerint 1996. szeptember 29-re, a község
telepítésének 170. évfordulójára. Tudjuk, hogy ez akkor még nem valósulhatott meg,
noha Kiss Imre és Oláh János 1984-ben megjelent Fejezetek Gádoros történetéből című
könyvükben erre vonatkozólag már jelentős előtanulmányokat végeztek.

A Justh Emlékbizottság megbízatása 1993. október 12-től 1994. november 1-ig szólt. A
bizottság éves intézkedési tervét a helyi megbeszéléseket követően ismertették és
egyeztették a békéscsabai Munkácsy Múzeum igazgatójával, az orosházi Szántó-Kovács
Múzeum igazgatójával, az orosházi Városi Könyvtárral, az Irodalmi Társaság
vezetőjével, Somi Évával, majd a tervben szereplő előadások megtartására felkérték
Elek László irodalomtörténészt, dr. Zilahy Lajosnét, Koszorús Oszkárt, Kiss Imrét,
Triznyai Jenőnét, dr. G. Vass Istvánt, Medovarszki Jánost, dr. Szabó Ferencet, Fábri
Istvánt, dr. Prozlik Lászlót és Pongó Bertalant. Felkérték továbbá az irodalmi
versenyekben való részvételre a szentetornyai és nagyszénási Általános Iskolákat, akik
e versenyeken részt is vettek. A Justh-emlékkiállítás anyagának biztosításához a
budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, a budapesti Országos Somogyi Könyvtár Adattára,
az orosházi Városi Könyvtár, az orosházi Darvas József Irodalmi Alkotóház, Elek László,
Koszorú Oszkár, Rákóczi Ferenc, Kiss Imre és Pongó Bertalan nyújtott segítséget, az
előkészítési és végrehajtási tárgyalásokat pedig Fábri István polgármester, dr. Prozlik
László egyesületi elnök, Kovácsné Héjjas Veronika igazgatóhelyettes és Pongó Bertalan
végezte. Az intézkedési terv előkészítése, végrehajtása és értékelése a 2-3 hetente
tartott bizottsági üléseken történt. Összesen 14 bizottsági ülés, 9 műsorral egybekötött
előadás, 1 vers- és prózamondó verseny, 1 Justh Zsigmond szellemi vetélkedő és
irodalmi pályázat, 1-1 nyitó és záró emléknap, koszorúzással kiállítás megnyitással,

8

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

illetve látogatással történt meg. Az emlékév eseményeiről az országos sajtó 2 cikkben,
a megyei sajtó 14, Orosháza városi lapja 2 alkalommal, a Gádorosi Híradó 14 cikkben
tudósított, de a Szegedi Körzeti TV, valamint az Alföldi Napló is két kis adással
emlékezett meg Justh Zsigmondról. Az is figyelemre méltó, hogy a Justh-kiállításon 6
paravánon 40 tablón, 6 asztalon és 3 tározóban mutatták be az összegyűjtött
anyagokat – beleértve könyveket, kiadványokat, fénymásolt képeket, leveleket, egyéb
dokumentumokat. A kiállítási anyag fénymásolását, gépelését Szekeres Istvánné és
Szatmári Sándorné, a tablótervek kivitelezését és rendezését Triznyai Jenőné tanárnő,
míg az anyagok berendezését, elhelyezését Putnoki István tanár úr, Pongó Bertalan,
Horváth Mariann és dr. Prozlik László végezték. A technikai munkákat az Önkormányzat
ipari brigádjának két dolgozója hajtotta végre. A paravánokat, az asztalok üvegezését
– 80 db 70 X 100 üvegtábla –az Orosházi Üveggyár ingyenesen biztosította.

Nem véletlen, hogy „az író halálának 100. évfordulóját – olvassuk a Gádorosi Füzetek
1. kötetében – nemcsak a már bemutatott programokkal, hanem egy tágabb
összefogásra épülő rendezvénnyel is sikerült emlékezetessé tenni. Orosháza és Gádoros
önkormányzatai, polgármesterei együttes kezdeményezésére, a megyei és az orosházi
múzeum közvetítésével, az orosházi Darvas József Társaság bevonásával eljutottunk
odáig, hogy az irodalomtörténet első számú országos fórumai is részesei legyenek a
megemlékezésnek. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság, személy szerint Kovács
Sándor Iván elnök, egyetemi tanár és Praznovszky Mihály főtitkár, a Petőfi irodalmi
Múzeum főigazgatója karolta fel kérésünket, és megnyerte az MTA Irodalomtudományi
Intézetének akkori főigazgatóját, Bodnár György akadémikust is. A társaság és annak
megyei tagozata a tervezett rendezvényeknek szélesebb hírverést csinált a szakmai
körökben. Így érhettük el, hogy jó néhány kutató és magyar tanár a fővárosból, a
Dunántúlról és környező alföldi megyékből eljött hozzánk, a hallottak-látottak alapján
friss megközelítésből ismerhette meg Justh Zsigmondot és az őt körülvevő hajdani
világot. Október 7-én az Orosházi Múzeumban Hévvízi Sándor igazgató szavaival
megnyitott, addig nem látható anyagot is bőven nyújtó emlékkiállításról indultak az
események. Délután a Petőfi Művelődési Központ tágas klubtermében – Gulyás Mihály
polgármester tartalmas köszöntője után – négy előadás hangzott el a tudományos
program első részében. Bodnár György Justh alkotásainak a huszadik századot
előkészítő szemléletét, művészi eszközeit nemzedéki szervező szerepét elemezte.
Györke Ildikó budapesti kutató az író novelláit vizsgálta meg a modern realizmus
mérlegére helyezve, érzékeltetve Justh útkereséseinek eredményeit a műfajban,
legismertebb elbeszélő kortársaihoz mérten is. Elek László nyugalmazott főiskolai
tanár, főlevéltáros az addigi Justh-kutatás eredményeit rendszerezte, hogy

9

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

megállapíthatók legyenek a további feltárások, elemzések, hazai és európai
kapcsolatkeresések irányai, témakörei. Somi Éva tanárnő egy »kijózanító« előadással
zárta a sort, amikor Orosháza szellemi arculatáról, az irodalom befogadásának
gondjairól, a helyi alkotók és kutatók iránti megbecsülés hiányairól, a humán kultúra
félresodródásáról adott korrajzot.

Október 8-án egy autóbusznyi vendég részvételével koszorúztuk meg a gádorosi új
temetőben a nagyközség lakosaival együtt a Justh család sírját dr. Prozlik László
megemlékező beszéde után. Az író nevét viselő művelődési házban került sor az
emlékülés második részére, két méltó témával: Szabó Ferenc történész, megyei
múzeumigazgató Justh és Gádoros vidéki nép viszonyát érzékeltette a XIX. század végi
társadalmi, gazdálkodási, életmódbeli tények fényében, felhasználva a négy évtizeddel
korábban gyűjtött paraszti emlékezéseket is. Pongó Bertalan tanár a gádorosi
hagyományfeltárás és tradícióápolás fáradhatatlan munkása, ezt követően részletesen
összefoglalta, mi is történt a hatvanas évek elejétől Gádoroson Justh Zsigmond méltó
megbecsülése érdekében. [Az ülésről videófelvétel is készült, ami a Kiss Imre-
hagyatékban őrzött több más VHS-felvétellel együtt 2022 tavaszán digitalizálásra is
került. – M.G.] Az ülésszakot levezető Somi Éva összegzése után, befejezésül Fábri
István polgármester leleplezte az író emléktábláját. A jó hangulatban elfogyasztott
ízletes és bőséges ebéd után a vendégek élményekkel megrakodva távoztak.

A Justh Zsigmond Művelődési Házban Pongó Bertalan és segítői igen tartalmas
emlékkiállítást, emlékszobát rendeztek be az évforduló alkalmából, megalapozva a
millenniumi évben megvalósuló állandó Justh-kiállítás célkitűzését. A Hagyományőrző
és Faluszépítő Egyesület elnöke, dr. Prozlik László, Fábri István polgármester, Kozmer
Imre kultúrházigazgató – az emlékévben közreműködő előadóknak, szereplőknek,
irányítóknak 50 emléklapot és 16 Justh-emlékplakettet adott át az emlékév zárónapján,
1994. október 9-én.”

Mindebből is látszik, hogy ilyen tartalmas és változatos programkínálatot felvonultató
emlékévet csak széles körű összefogással, megfelelő támogatottsággal és összehangolt
munkával lehetett megrendezni. (Az előzetes elképzelések közül minden tervet sikerült
is megvalósítani.) A Justh-hagyományok ápolása azonban az emlékév lezárulása után is
folytatódott. 1996-ban Gádoroson is megemlékeztek a magyar honfoglalás 1100.
évfordulójáról, majd 1998-99-ben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150
éves jubileumáról. Programokat, kiállítások sorát, ünnepségeket, találkozókat
rendeztek. Hagyománnyá vált a kétnapos falunapi rendezvény is. 1996. augusztus 20-

10

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.
án a Millecentenárium alkalmából emléktáblát avattak a Községháza homlokzatán, s új
emlékhelyként átadták a Hétvezér parkot is. 1998. március 15-én a temetőben
felavatásra került Udvardi Kossuth Lászlóné („Kossuth néni”) síremléke, majd május 30-
án a Hősök Napja keretében az 1848-49-es emlékmű (az ún. „Gádor-emlékmű”), rajta
azoknak a gádorosi lakosoknak a neveivel, akik hősi halált haltak a szabadságharcban.
1999. október 3-án dr. Prozlik László akkori polgármester avató beszédével átadta az
„Aradi Vértanúk” ligetét. Mindezek mellett nem feledkeztek meg a Justh-kultusz
ápolásáról sem. (Az emléknapi megemlékezések alkalmával a műsort a Némann Valéria
Általános Iskola diákjai adták Kissné Horváth Hajnalka, Kozmer Imréné Herpai Mária és
Borákné Gera Gyöngyi vezetésével.) Ezek az emléknapok készítették elő a 2000-es
millenniumi emlékévet. Az emléknapok ünnepi programjainak előkészítésére külön
bizottság is alakult: dr. Prozlik László polgármester, Kozmer Imre igazgató, Borákné
Gera Gyöngyi, Kozmer Imréné, Kissné Horváth Hajnalka, Horváth Mariann és Pongó
Bertalan közreműködésével. A rendezvényeket úgy állították össze, hogy kiemelt
helyet kapjon benne két pályázat kapcsán megvalósított emlékhely átadása is.

Bal képen: Justh Zsigmond mellszobra a Művelődési Ház előcsarnokában (Nyáry József alkotása) –
Jobb képen: Justh Zsigmond síremléke a gádorosi temetőben

A cikkek nyomatásban is megjelentek:
 6. rész: Gádorosi Híradó, 2022/8. szám 13-15. oldal
 7. rész: Gádorosi Híradó, 2022/9. szám 13-15. oldal

(folytatjuk…)

11

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Böszörményi Gyula íróra emlékezünk

Nemzedékek sokaságának adott

reményt, de 2022. június 29-én „a

Világfa csúcsára költözött”

Böszörményi Gyula vagy, ahogy

mindenki ismerte és szólította Gyuri

bácsi.

Böszörményi Gyula József Attila-
díjas magyar író, újságíró,
forgatókönyvíró 1964 július 23-án
született Miskolcon. A Gergő-sorozat és az Ambrózy Báró-sorozat írója. Ifjúsági, krimi,
sci-fi és fantasy regényeket, novellákat írt, amelyekben különleges mitológiai, népmesei
elemeket is felhasznált. Esszékötetei is széles körben ismertté váltak, valamint színpadi,
rádiós és televíziós munkái, forgatókönyvei is jelentősek.

A Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert 2002-ben. A
Gergő-sorozat második kötete (Gergő és a bűbájketrec) 2003-ban Magyarországon az
év sikerkönyve lett. Ugyanebben az évben a Gergő-regények megkapták az Év
Gyermekkönyve díjat és a Körtemuzsika-díjat is. A szerzőt 2007-ben József Attila-díjjal
és a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökének különdíjával tüntették ki.

Kétéves korában izomsorvadásos betegség támadta meg. Ennek következtében súlyos
mozgássérült lett. Mivel családja is széthullott körülötte, egészségügyi
gyermekotthonba került, ahol éles, nyílt szellemmel töltötte mindennapjait értelmi
fogyatékos társai között.

Tizenévesen kezdett el írni, majd a 80-as évektől cikkei, glosszái és novellái jelentek
meg az Élet és Irodalom, Emberhalász, Debreceni Napló, Magyar Ifjúság, Ifjúsági
Magazin és más folyóiratok hasábjain.

12

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

1986-ban megalapította a Mozgássérült Eszperantisták Levelező Körét, amelyet két
éven át vezetett. 1989-ben elvállalta az erdőkertesi Sci-fi és Fantasy Klub vezetését.

1990-ben a Magyar Televízió „Nagy Élet” címmel csaknem egyórás dokumentumfilmet
forgatott vele (rendező: Gábor Péter), melyet a németországi művészmozikban, mint
„híradófilmet” vetítettek. Azóta számos nyomtatott sajtó- és televíziós interjú készült
vele.

1992-ben megalapította a Szertelenek amatőr színjátszó csoportot, amely 1993-ban
megnyerte a Nemzetközi Amatőrszínjátszó Fesztivált.

1997-ben beválogattak az Élet és Irodalom legjobb novellistáit közlő antológiába. 2002-
től a Magyar Hírlap rendszeresen közli a publicisztikáit.

Müller Péter Sziámi ösztönzésére kezdett el gyerekeknek írni. A Gergő és az álomfogók
megírásához a budapesti Sziget Fesztiválon szerzett élményei is hatással voltak rá.
2003-ban feleségével, Cséplő Noémival megalapították az Álomfogó Varázslat „táv-
bűbájosképző” levelező iskolát gyerekeknek és felnőtteknek, melynek célja az általános
műveltség, hagyományőrzés és olvasásra-nevelés elősegítése.

Legismertebb művei a Gergő-sorozat meseregényei:

A Gergő-sorozatot hazánkban, csak a
„Magyar Harry Potter”-ként emlegetik. Hiszen
az egész 19. század azt a magyar eposzt várta,
amely megteremti saját mondavilágunkat.
Amire Arany Jánosék áhítoztak, megszületett.
Itt van a magyar Harry Potter - táltosokkal,
kendékkel, sárkányőrőkkel, jurtákkal,
sámánnal.
• Gergő és az álomfogók, Magyar Könyvklub, 2002
• Gergő és a bűbájketrec, Magyar Könyvklub, 2003
• Gergő és a táltosviadal, Magyar Könyvklub, 2004
• Gergő és az álomvámpírok I., Jonathan Miller Kiadó, 2005

13

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

• Gergő és az álomvámpírok II., Könyvmolyképző Kiadó, 2006

2007-ben jelent meg a Gergő és az álomfogók német fordítása Julius Bessermann
szerzői névvel.

Ugyanebben a világban játszódik a háromkötetes Zsófi-sorozat:

• Zsófi és az elnévtelenedett falu, Jonathan Miller Kiadó, 2005
• Zsófi és a boszorkánypláza, Jonathan Miller Kiadó, 2005
• Zsófi és a Dalnok, Könyvmolyképző Kiadó, 2008

A Gergő-regények egyik szereplőjéről szóló háromkötetesre tervezett sorozat kötetei:

• Monyákos Tuba a Lidérc Árvák Fészkében, Könyvmolyképző Kiadó, 2007
• Monyákos Tuba és a csatornalidércek, Könyvmolyképző Kiadó, 2008
• Monyákos Tuba és a Tűzhangya-sámán, Könyvmolyképző Kiadó, 2010

Ezen regények is a Gergő-sorozat világában játszódnak:

• Rúvel hegyi legenda (felújítás), Beholder Kiadó, 2005
• A bolhedor lovagjai, Beholder Kiadó, 2007

Ambrózy báró-sorozat:
Az Ambrózy báró esetei egy korabeli krimisorozat, amelynek történetei a békebeli
Budapesten játszódnak, s melynek egyes kötetei előkelő helyen szerepelnek a Moly
visszajelzései által legjobb kriminek jelölt regények listáján:

• Leányrablás Budapesten
• A Rudnay-gyilkosságok
• Beretva és tőr
• Ármány és kézfogó
• Bitó és borostyán
• Nász és téboly
• Szer’usz világ
• A Barnum-rejtély
• A hullaházi skandalum

14

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Önálló kötetek:

 Kucó – kisregény, Mandátum Kiadó, 1991
 Árnyéktalanok – fantasy regény, Cherubion Kiadó, 1996
 Hullámok hátán – regény, Seneca Kiadó, 1997
 Kucó-Villamostangó – kisregények egy kötetben, Seneca Kiadó, 1997
 A szerelem hatalma – regény, Seneca Kiadó, 1998
 Adjátok vissza a gyermekemet – regény, Halász és Fia Kiadó, 1999
 Kárhozottak háza – regény, Kalandor Kiadó, 2003
 Dávid Király asszonya – regény, Magyar Könyvklub, 2003
 Fiókszavak – esszékötet, Szabad Föld Kiadó, 2003
 Gyerekasztrológia – népszerű ismeretterjesztés, Jonathan Miller Kiadó, 2004
 Ütközet a Meridim fölött – sci-fi, Inomi Kiadó, 2005
 Az elveszett történet (Jonatán I.) – Könyvmolyképző Kiadó, 2006
 A Gutenberg lovagrend (Jonatán II.) – Könyvmolyképző Kiadó, 2007
 Árnyvadászok (Jonatán III.) – Könyvmolyképző Kiadó, 2008
 9... 8...7... (Rémálom könyvek I.) – Könyvmolyképző Kiadó, 2007
 6...5...4... (Rémálom könyvek II.) – Könyvmolyképző Kiadó, 2008

3...2...1... (Rémálom könyvek III.) – Könyvmolyképző Kiadó, 2009
 Rontásűzők I. – Az időkút – Könyvmolyképző Kiadó, 2009
 Rontásűzők II. – A gyásznémber – Könyvmolyképző Kiadó, 2011
 Rontásűzők III. – A tündérköd – Könyvmolyképző Kiadó, 2012
 Emberke színe – Csimota Könyvkiadó, 2009
 EzoPara – Pongrác Kiadó, 2010 (Machó Zsófiával közösen)
 EzoPara I–II–III. – ifjúsági regény, díszdobozos kiadás (társszerző Machó

Zsófia), Pongrác Kiadó, 2011
 Lúzer Rádió, Budapest! – A Béla-irtó hadművelet – Könyvmolyképző Kiadó,

2012
 Lúzer Rádió, Budapest! 2. – A Cápa-csapda hadművelet – Könyvmolyképző

Kiadó, 2012

15

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

 Lúzer Rádió, Budapest! 3. – A kutyakütyü hadművelet – Könyvmolyképző
Kiadó, 2013

 Lúzer Rádió, Kehida! – Az angyalrablás hadművelet – Könyvmolyképző Kiadó,
2014

 Lúzer Rádió, Budapest 5. – A Szöcskefogó hadművelet – Könyvmolyképző
Kiadó, 2015

 Lúzer rádió, Budapest! 6. – A Szívzűr hadművelet; Könyvmolyképző, Szeged,
2021

 Mindörökké várni; Könyvmolyképző, Szeged, 2017 (Vörös pöttyös könyvek)
 Kucó és más életszilánkok; Könyvmolyképző, Szeged, 2019

Televíziós munkák
 Űrgammák – 160 részes tévésorozat – forgatókönyvíró (1995)
 Barátok közt produkció – forgatókönyvíró (2000)
 Álomlátók – gyermekfilm, forgatókönyvíró (2008)

» EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 BÖSZÖRMÉNYI GYULA: Lúzer Rádió, Budapest! (1. kötet: A Béla-irtó hadművelet)
Könyvmolyképző Kiadó. Szeged. 2016. /3. kiadás/ – KÖLCSÖNZHETŐ!

 BÖSZÖRMÉNYI GYULA: Lúzer Rádió, Budapest! (2. kötet: A Cápa-csapda hadművelet.)
Könyvmolyképző Kiadó. Szeged. 2012. – KÖLCSÖNZHETŐ!

 BÖSZÖRMÉNYI GYULA: Lúzer Rádió, Budapest! (3. kötet: A kutyakütyü hadművelet.)
Könyvmolyképző Kiadó. Szeged. 2013. – KÖLCSÖNZHETŐ!

 BÖSZÖRMÉNYI GYULA: Lúzer Rádió, Budapest! (4. kötet: Az angyalrablás hadművelet:
Jancsó Miklós emlékére.) Könyvmolyképző Kiadó. Szeged. 2014. – KÖLCSÖNZHETŐ!

 BÖSZÖRMÉNYI GYULA: Lúzer Rádió, Budapest! (5. kötet: A szöcske-fogó hadművelet.)
Könyvmolyképző Kiadó. Szeged. 2015. – KÖLCSÖNZHETŐ!

 BÖSZÖRMÉNYI GYULA: Gergő és az álomfogók Könyvmolyképző Kiadó. Szeged. 2018. –
KÖLCSÖNZHETŐ!

16

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.
A cikkhez felhasznált források jegyzéke:
https://fidelio.hu/konyv/elhunyt-boszormenyi-gyula-172345.html
https://prologus.wordpress.com/2019/02/09/boszormenyi-gyula-iroi-profilja/
https://www.origo.hu/kultura/20070328amagyar.html?pIdx=3
https://magazin.libri.hu/libri-trend/generacioknak-adott-remenyt-boszormenyi-gyula/
https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6sz%C3%B6rm%C3%A9nyi_Gyula
https://www.youtube.com/watch?v=oe8Wcxkcbs0
https://www.youtube.com/watch?v=f1hUxxd96_g
https://www.youtube.com/watch?v=sviz585hgCI

17

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Kedvet érzel az íráshoz, esetleg
magad is már egy ideje szerző
vagy? Van egy jó történeted?
Olvastál egy jó könyvet és leírnád
az ezzel kapcsolatos élményeidet?
Vagy csak egyszerűen szeretnéd

megosztani másokkal a
gondolataidat? Most itt a lehetőség!

Amint azt már a Könyvtári Hírlevél 2022. áprilisi számában is megírtunk – könyvtárunk
küldetésnyilatkozatával összhangban – intézményünk igyekszik lehetőséget adni olyan
alkotó szellemiségű embereknek a bemutatkozásra, akik maguk is tollforgatók, esetleg
más kreatív tevékenységet végeznek, illetve kapcsolatban állnak az irodalommal vagy
egyéb művészeti ágakkal. Kezdeményezésünk célja, hogy műveiket – legyen az bármilyen
műfaj – a tágabb közönség is megismerhesse. Éppen ezért szeretettel várjuk a helyi (vagy
a településről elszármazott) alkotók jelentkezését!

A Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár örömmel fogadja azon
szerzők jelentkezését, akik szívesen közölnék saját írásaikat
intézményünk internetes felületein (intézményi honlap, Facebook-oldal),
a havonta elektronikus formában megjelenő Könyvtári Hírlevélben, illetve
lehetőség szerint a minden hónapban nyomtatásban megjelenő helyi
lapban, a Gádorosi Híradóban.

Műfaji megkötés: nincs. A közlésre szánt írásművek tehát egyaránt lehetnek
versek, novellák, elbeszélések, mesék, tárcák, esszék, glosszák, regényrészletek,
de szívesen fogadunk visszaemlékezéseket, könyvajánlókat, könyvismertetőket,
cikkeket, elemzéseket élménybeszámolókat vagy akár tanulmányokat is.

Felhívjuk azonban a szerzők és alkotók figyelmét, hogy intézményünknek nem áll módjában
közzétenni politikai, pornográf, trágár, személyeskedő vagy személyiségi jogokat sértő
írásműveket. Ezeket a szövegeket a szerkesztők azonnal törlik.

Az írások elküldhetők a Könyvtár internetes elérhetőségeire, de személyesen
is leadhatók az intézmény nyitvatartási idejében.

Szeretettel várjuk a tollforgatók írásait és az alkotó szellemiségű
emberek jelentkezését!

18

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

19

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Felhívjuk a tisztelt érdeklődők figyelmét, hogy
Könyvtárunkban 2022. 09. 01-től

Új szolgáltatás a Nagyközségi Könyvtárban:

20

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Irodalmi, történelmi és egyéb évfordulók 2022 szeptemberében

 900 évvel ezelőtt, 1122. szeptember 23-án II. Callixtus pápa és V. Henrik német-
római császár megkötötte a WORMSI KONKORDÁTUMot. A kompromisszumos
megállapodás kimondta, hogy az egyházi elöljárókat a pápa és a császár
közösen iktatja be.

 475 évvel ezelőtt, 1547. szeptember 29-én, Alcalá de Henares-ben
megszületett MIGUEL DE CERVANTES SAAVEDRA spanyol regény- és drámaíró, költő,
Don Quijote figurájának megalkotója.

 325 évvel ezelőtt, 1697. szeptember 11-én zajlott le a ZENTAI CSATA, amelyben
Savoyai Jenő herceg, a keresztény hadak fővezére meghatározó vereséget
mért a török erőkre.

 250 évvel ezelőtt, 1772. szeptember 27-én, Sümegen megszületett KISFALUDY
SÁNDOR magyar költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia
tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Kisfaludy Károly bátyja.

 150 évvel ezelőtt, 1872. szeptember 16-án, Szarvason megszületett MELICH
JÁNOS magyar nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, 1919–1922 között az
Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia
tagja. – Ugyancsak ebben az évben, szeptember 23-án, Ecséden
megszületett RICHTER GEDEON magyar gyógyszerész, a modern hazai
gyógyszeripar megteremtője, a nyilas terror áldozata. – Szintén ebben az évben,
szeptember 29-én, Miskolcon elhunyt DÉRY ISTVÁNNÉ SZÉPPATAKI RÓZA (született
Schekenbach, később Schenbach Rozália; Jászberény, 1793. december 23.) az

21

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

első magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb
színésznője.
 125 évvel ezelőtt, 1897. szeptember 9-én, Budapesten elhunyt PULSZKY FERENC
magyar politikus, régész és műgyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a
Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója 1869 és 1894 között. – Szintén ebben az
évben, szeptember 19-én, Farkaslakán Tamás János néven megszületett TAMÁSI
ÁRON Kossuth-díjas székely magyar író, a híres „Ábel-trilógia” szerzője. –
Ugyanebben az évben, szeptember 26-án, Concesioban, Giovanni Battista
Enrico Antonio Maria Montinin néven megszületett a 2018-ban szentté
avatott VI. PÁL római pápa.
 110 évvel ezelőtt, 1912. szeptember 5-én született KÁLNOKY LÁSZLÓ Kétszeres
József Attila-díjas költő, műfordító.
 100 évvel ezelőtt, 1922. szeptember 1-jén, Budapesten elhunyt PECZ SAMU építész,
műegyetemi tanár, udvari tanácsos.
 95 évvel ezelőtt, 1927. szeptember 4-én megszületett SÁNTA FERENC Kossuth- és
kétszeres József Attila-díjas magyar író. – Ugyancsak ebben az évben,
szeptember 30-án született BAJOR ANDOR Író, költő, humorista.
 80 évvel ezelőtt, 1942. szeptember 5-én elhunyt MÓRICZ ZSIGMOND Író, újságíró,
szerkesztő. – Ugyanebben az évben és ugyanezen a napon született CZAKÓ
GÁBOR „A Nemzet Művésze” címmel kitüntetett, Kossuth-díjas író, publicista,
képzőművész.
 65 évvel ezelőtt, 1957. szeptember 3-án elhunyt HELTAI JENŐ Kossuth-díjas író,
költő, újságíró, dramaturg.

22

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2022 szeptemberében

145 éve

1877-ben a meghirdetett orvosi állásra csak Georgevics János álmosdi orvos
jelentkezett. Tekintettel arra, hogy a távol lakó orvost senki nem ismerte, új
pályázat kiírására került sor, amire senki sem jelentkezett. (Később kiderült, hogy
a főszolgabíró ez utóbbi pályázatot meg se hirdette.) Ezt követően szeptember 30-
án a község elöljárósága felterjesztést tett orvos ügyben a Vármegyei
Közigazgatási Bizottsághoz. (A felterjesztés eredménye az lett, hogy 1877.
november 4-én a község orvosának megválasztották Weisz Miksát, aki el is foglalta
állását Bánfalván. )

130 éve

1892-ben az elöljáróság kézi telekkönyvet szerzett be az ingatlanügyek gyorsabb
lebonyolítása érdekében. - Ebben az évben tárgyaltak először az artézi kutak
fúratásáról. A jelentős költségek miatt azonban a tervet egyelőre elejtették, mivel
a bánfalvai ásott kutak minőségét jó minőségűnek ítélték meg. - 1892-ben újra
tárgyaltak az óvoda építéséről, melynek helyéül a helyi Méhész-telepet
ajánlották. - Ebben az évben elrendelték egy járványkórház felállítását is, ám
mivel járvány akkor pillanatnyilag nem volt, egy kisebb épületben jelölték ki a
helyét. - 1892-ben mázsát vásárolt a község 164 forintért. - Ebben az évben a
vezetőség orvosi lakás céljára alkudott Herbert József és felesége, Nagy Anna
házára. Ugyanebben az évben, szeptember 4-én, sok kérelem beadása után, a
belügyminiszter a Policzer-pusztarészt Bánfalva községhez csatolta. Ezzel az
ekkor 3000 lakosú telepölésnek a területe 1011 holdra növekedett. - Szintén
ebben az évben történt, hogy Justh Zsigmond beutazta Franciaország,
Egyiptom, Arábia, India és Észak-Magyarország (Magas-Tátra) tájait, s közel
20 nagyvárost látogatott meg.

23

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

130 éve

1902. szeptember 4-én szabályrendelet jelent meg (15741. ikt. szám alatt) a
körállatorvosi állásról, amely Gádorost is érinti.

A kiemelt évfordulókhoz kapcsolódó községtörténeti, helyismereti írásaink
honlapunkon olvashatók:

https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/cikkek-irasok-helytorteneti-
gyujtemeny

A Helytörténeti Gyűjteményünk gyarapításához, valamint az előirányzott és
feldolgozásra váró hely- és művelődéstörténeti, honlapunkon is

olvasható kutatási témák kidolgozásához az intézmény örömmel veszi a
lakosság együttműködését és köszönettel fogad minden segítséget.
Továbbra is arra szeretnénk tisztelettel kérni minden olyan,

településünkhöz kötődő, itt élő vagy innen elszármazott lakost, hogy
amennyiben van a birtokukban olyan irat, dokumentum, fénykép vagy

emlék, ami előremutató lehet a gyűjtőmunka szempontjából, egy
másolat erejéig bocsássák a kutatás rendelkezésére. Szívesen
fogadjuk az idősebb korosztály visszaemlékezéseit is.
Előre is nagyon köszönjük!

Kedves Könyvbarátok, Érdeklődők!

ELADÓ, ELVIHETŐ KÖNYVEINK LISTÁJA TOVÁBBRA IS MEGTEKINTHETŐ
HONLAPUNKON! (A listát rendszeresen frissítjük.) – A lista elérhető a
https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/elado-konyveink címen.

24

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Kedves Olvasóink, Látogatóink!

A PONGÓ EMLÉKSZOBA, KISS IMRE EMLÉKSZOBA,
VALAMINT A JÓZSA-KÖNYVGYŰJTEMÉNY

DÍJMENTESEN MEGTEKINTHETŐ A NAGYKÖZSÉGI
KÖNYVTÁR, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY

NYITVATARTÁSI IDEJÉBEN.

25

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

NYOMTATÁS, FÉNYMÁSOLÁS

(Lásd még: https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/aktualis-dijszabas):
- A/4-es fekete-fehér: 40 Ft/oldal
- A/4-es színes: 100 Ft/oldal
- A/3-as fekete-fehér: 80 Ft/oldal
- A/3-as színes: 150 Ft/oldal

Nyomtatás: [email protected] (kérjük erre az e-
mail címre küldjék a nyomtatásra szánt dokumentumokat)

26

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

ELÉRHETŐSÉGEINK

A Könyvtár címe: 5932. Gádoros, Iskola utca 19.
E-mail: [email protected] (intézményi e-mail cím)

[email protected] (könyvtár e-mail címe)
Telefon: 06/68/490-075 (Nagyközségi Könyvtár)

06/68/490-088 (Művelődési Ház)
Facebook: https://www.facebook.com/muvhazeskonyvtar (FB-oldal)
Honlap: https://gadorosikonyvtar.webnode.hu
Nyomtatás: nyomtatas.gadorosikonyvtar@gmail. com (kérjük erre az e-mail

címre küldjék a nyomtatásra szánt dokumentumokat)

Hírlevelünk számai nyomtatásban is olvashatók a könyvtárban, illetve
megtekinthetők intézményünk weboldalának kezdőlapján, hivatalos FB-oldalán

vagy – elektronikusan lapozható gépirat formájában – a következő internetes
elérhetőségeken:

- 2022. június: https://anyflip.com/vogib/qqhm - 2021. augusztus: https://anyflip.com/vogib/hyzy
- 2022. május: https://anyflip.com/vogib/aznu - 2021. július: https://anyflip.com/vogib/jrgb
- 2022. április: https://anyflip.com/vogib/qdcm - 2021. június: https://anyflip.com/vogib/oiva
- 2022. március: https://anyflip.com/vogib/cnah - 2021. május: https://anyflip.com/vogib/bdra
- 2022. február: https://anyflip.com/vogib/lbny - 2021. április: https://anyflip.com/vogib/ngae
- 2022. január: https://anyflip.com/vogib/hmok - 2021. március: https://anyflip.com/vogib/zprf
- 2021. november: https://anyflip.com/vogib/zhqg - 2021. február: https://anyflip.com/vogib/opul
- 2021. október: https://anyflip.com/vogib/eulh - 2021. január: https://anyflip.com/vogib/ugfk
- 2021. szeptember: https://anyflip.com/vogib/lize - 2020. december: https://anyflip.com/vogib/reca

Újonnan beszerzett dokumentumaink listája megtalálható az alábbi URL-címen:
https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/uj-beszerzeseink

27