The words you are searching are inside this book. To get more targeted content, please make full-text search by clicking here.
Discover the best professional documents and content resources in AnyFlip Document Base.
Search

Könyvtári Hírlevél (2022. március)

/Írta és szerkesztette: Muhel Gábor/

Keywords: Könyvtári Hírlevél (2022. március;,márciusi könyvtári hírlevél gádoros;,nagyközségi könyvtár,információs és közösségi hely gádoros;,gádorosi könyvtár márciusi hírlevél;,justh zsigmond művelődési ház és könyvtár gádoros;,gádorosi könyvtár;

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Könyvtári hírlevél

(2022. március)

Kedves Olvasóink, Látogatóink!

Változatlanul a régi, megszokott nyitvatartási időben várjuk tisztelt
olvasóinkat, látogatóinkat.

(Nyitva tartás: H-P: 9:00-17:30 ; SZ: 9:00-12:00 ; V: Zárva)

A könyvtár használatára vonatkozó általános tudnivalók intézményünk
honlapján a Könyvtárhasználati Szabályzatban olvashatók.

Felhívjuk olvasóink, látogatóink figyelmét, hogy az intézmény területén saját
eszközzel továbbra is mód van az ingyenes WIFI és a LAPTAPÍR-szolgáltatás
használatára. — Kérjük a nyomtatásra szánt anyagokat a
[email protected] címre küldjék!

A TARTALOMBÓL

 A helytörténeti kutatások története Gádoroson (2. rész) – CIKK!
 Nőnapi ünnepségek településünkön 1990 előtt (Kiss Imre gépirata)
 Internet Fiesta (2022. március 17-24.) – Virtuális könyvtártörténeti kiállítás
 Irodalmi, történelmi és egyéb évfordulók 2022 márciusában + KÖNYV- ÉS

CIKKAJÁNLÓ!
 Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2022 márciusában
 Elérhetőségeink, felhívások, hírek, programok, információk

1

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

A helytörténeti kutatások története Gádoroson (2. rész)

Hogyan folytatódott Baross Károly halála után a dokumentáció és a község történetének
feltárása településünkön? Tóth László írja a Gádorosi Füzetek 8. kötetének 25. oldalán,
hogy Baross Károly „megjelent írásain kívül még további értékes kéziratok állnak
rendelkezésre 1877-től 1895-ig, melynek földolgozása és kiadása a jövő feladata.” E
munkájához a 2007-ben publikált dolgozat szerzője Koszorús Oszkártól és Erdélyi
Zoltántól kapott segítséget, de az 1970-ben években segített Huszák József lelkésznek,
valamint saját ismeretei és fényképes anyaga is volt ehhez az íráshoz. Mindebből az tűnik
ki, hogy létezhetnek valahol még azok a kéziratok, melyek arról tanúskodnak, hogy Baross
Károly (és utódai) folytatták Bánfalva történetének dokumentálását. (Kiss Ágnes, az
Orosházi Evangélikus Egyházközség levéltárosa 2022. 02. 21-én azt a tájékoztatást adta,
hogy az orosházi Levéltárban Gádorosról csak jegyzőkönyv-másolatok lelhetők fel.
Közlése alapján – valamint Koszorús Oszkár és Tóth László szerint is – nem
elképzelhetetlen, hogy elkerültek ezek az iratok Gádorosról Nagyszénásra.)

Tudjuk, hogy 1896-ban – vagyis a Millennium és Baross Károly
evangélikus lelkész halálának évében – jelent meg Karácsonyi János
Békésvármegye története című három kötetes monográfiája.
Településünk szempontjából különösen a II. kötet bír jelentőséggel,
hiszen ebben a püspök-történész a 25-27., 120. és 312-314.
oldalakon külön kitér Bánfalvára is. (Az ősi Gádoros név
újrafelvételét szintén Karácsonyi János kezdeményezte a múlt század
legelején. Neki köszönhető, hogy a belügyminiszter Bánfalva
település nevét az eredeti, Árpád-kori Gádorosra változtatta vissza.)

Bizonyos, hogy Baross Károly (1896. április 18-án bekövetkezett halála után) utódja
Okályi Adolf lett, akit 1896. szeptember 27-án Achim Ádám ny. esperes iktatott be a
bánfalvi evangélikus gyülekezet parókus lelkészi állásába. Őt követte Russ Zoltán, aki
1905. november 19-én kezdte meg szolgálatát községünkben 1926. március 9-én történt
fölfüggesztéséig. (Russ Zoltán javasolta, hogy az I. világháborúban elesett 42 hős emlékére
az evangélikus templom belső falára emléktáblát helyezzenek el. Az emléktábla
hamarosan el is készült.) Bárány Ferenc is úgy tudja, hogy az evangélikus lelkész és
egyházi író folytatta Baross Károly községtörténeti munkáját, de jelenleg arról nincs
ismeretünk, hogy ebből valami nyomtatásban is megjelent volna. (Ahogyan eddig
fényképet sem találtunk róla.)

2

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR

Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Külön érdekesség, hogy a második világháború utáni évekből
Ladányi Imre Gádoros története, különös tekintettel a református
egyház életére című 37 oldalas gépiratos munkájáról is tudunk. Ezt
szintén Tóth László fedezte fel a református egyház történetét
kutatva. (Tanulmánya a Gádorosi Füzetek 9. kötetében jelent
meg.) Mint írja: „Ladányi Imre érdeklődést tanúsított a múlt iránt
is. Szorgos munkával gyűjtötte Gádoros község és a református
gyülekezet múltjára vonatkozó adatokat. Ránk maradt az az
írógéppel írt 37 oldalas tanulmánya, amelyben 1911-ig
összegyűjtötte Gádoros településre és a református egyházra vonatkozó adatokat. Jelen
írás [ti. a GF 9. kötetében megjelent dolgozat] forrásanyagának is az általa összeállított
helytörténeti anyag szolgált.” Ladányi Imre gépiratának másolata (vagy annak digitalizált
változata) viszont sajnos szintén nincs a birtokunkban, így értelemszerűen könyvtárunk
Helytörténeti Gyűjteményébe sem kerülhetett be.

Russ Zoltán tevékenységét vitte tovább Keszthelyi (Kreznerich) Ferenc – aki 1924-től
1948-ig a Bánfalva-Gádorosi Római Katolikus Iskola tanítója, igazgatója volt –, illetve Vitéz
Király Lajos. (Utóbbi az 1930-as évek elején a Gádorosi Polgári Olvasókör könyvtárosi
teendőit is ellátta, 1948-tól 1955-ig pedig a Gádorosi Állami Általános Iskola nevelője
volt.) Mindketten a régészeti leletek feltárásában, megmentésében játszottak jelentős
szerepet. (A Keszthelyi család birtokában állítólag vannak még községtörténeti anyagok,
ezeket azonban tudomásunk szerint nem adják ki a kezükből.)

Keszthelyi (Kreznerich) Ferenc tanítóról Koszorús Oszkár
nyomán ismert, hogy – írja a Gádorosi Füzetek 6. kötetében – a
„legfontosabb volt számára a tanítás, de érdekelte a régészet is.
Lánya, Huszti Tiborné Keszthelyi Erzsébet levélben közölte [ti.
Koszorús Oszkárral], hogy Keszthelyi Ferenc többször vezetett
régészeti ásatásokat Gádoroson. »Emlékszem, sikeres munkát
végeztek, sokszor jártak nálunk Szentesről szakemberek és vitték
a leleteket. Kitüntető iratok is voltak, csak nem tudom, hol
vannak.« A Nagy Gyula szerkesztette Orosháza története (1965)
című munkában Dienes István régész számolt be arról, hogy
Keszthelyi (Kresznerich) Ferenc gádorosi tanár 1933 késő őszén szerzett tudomást arról,
Rozsnyai György, Bocskai u. 44. számú telkén honfoglalás kori leletek kerültek elő egy
homokos gödör ásásánál. Az innen kikerült övveretek, Csallány Gábor múzeumigazgató
közreműködésével a szentesi múzeumba kerültek. Az anyagot a második világháborúban
a Dunántúlra menekítették, elkallódtak. Az Orosháza története és Pongó Bertalan: Az
őskortól, az Árpád-kori Gádorostól az újratelepített Gádorosig című 2002-ben megjelent
kötet, Fettich Nándor nyomán közölte a Keszthelyi Ferenc segítségével feltárt 1. számú
gádorosi férfi sír övvereteinek fényképét, illetve közzétették a gádorosi 2. számú női sír

3

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR

Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

lószerszám vereteiről és ékszereiről készített fotókat. [… Keszthelyi Ferenc] a Russ Zoltán
által elkezdett helytörténeti munkát kívánta folytatni, azonban az ő életébe is közbeszólt
a történelem.” Ezekről az ásatásokról egyébként az Orosházi Friss Újság is tudósított az
1933. november 12-i számának 2. oldalán, illetve az 1933. november 19-i lapszám 2.
oldalán.

Vidékünkön csupán két helyen volt Árpád-kori temetőfeltárás, a többi lelőhely a
legkülönfélébb talajmunkák során bukkant a felszínre. Utóbbi kapcsán Gádoros
térségében öt helyen volt a korszakból lelőhely: 1. Gádoros, Bocskai utca 34. sz. telken
négy sír; 2. Gádoros-Lajosszénás Bodor-féle tanya közelében Árpád-kori falu
maradványai; 3. Gádoros-Nyulas-gyep határútjánál Árpád-kori falu nyomait és négy sírt
fordított ki a mélyszántás; Gádoros-Érparti tanyák közt, a volt Czifra major közeli
mélyszántáskor Árpád-kori falu romjait találták; 5. Gádorostól nyugatra a szentesi-
eperjesi út szögletében szintén Árpád-kori falu nyomaira leltek. Ezeken kívül számos
úgynevezett szórványlelet került elő a falu különbféle részeiről (pénzérmék,
edénytöredékek, női nyakdíszek, nyílhegyek stb). Amint Békés Megye Képes
Krónikájában is olvashatjuk: „Megyénkben Gádorosról került elő előkelő nő lovának
csontlemezekkel díszített nyerge is. Rozettás veretekkel díszített női lószerszámot
ismerünk Sarkad-Peckesi dombról és Békéscsaba-Erzsébethely, Báthory utca 82. szám
alatti lelőhelyről is.” A gádorosi leletek közül azonban a legértékesebbnek és
leggazdagabbnak kétségkívül a Bocskai utca 34. számú telek négy sírja bizonyult. Nem
véletlenül írja a fentebb említett Dienes István 1965-ben az Orosháza-monográfiában,
hogy ez a gádorosi honfoglalás kori lelőhely „mennyiségében és rangos voltában is az
orosházi fölé emelkedik.”

Összességében Orosháza környékén mintegy 10 régészeti lelőhely ismert, ami a késő
szarmata korból származik. Gádoros körzetében három jelentős szarmata kori település
leletei bukkantak elő: egyik a volt Petőfi Termelőszövetkezet szeszfőzdéjétől délre,
délkeletre elterülő gyümölcsös telepítését előkészítő 1951-52. évi mélyszántások során
vált ismertté. (Utóbbiról az Orosházi Hírlap 1964. szeptember 1-i számának 8. oldalán
cikket is közölt ifj. Olasz Ernő régész.) Később, 1963-ban Gádoros déli határában
(Héthalmi oldal) az orosházi múzeum számára szintén ifj. Olasz Ernő gyűjtött kora vaskori
szkíta, szarmata cserepeket, majd Pongó Bertalan végzett leletgyűjtő munkát. A késő
bronzkorból Orosháza környékéről halomsíros eredetű bronzsarló, Gádorosról (a mai
Nagy utcáról) bronzkori edény is került a Nemzeti Múzeumba. Mindamellett 1953-ban
elkezdődött az első szervezett Justh-kutatás, majd a Justh-hagyományok életre keltése és
ápolása is. Két évvel korábban (1951-ben) pedig megérkezett Pongó Bertalan
településünkre, aki 1955-ig, illetve 1961-től 1971-ig dolgozott pedagógusként és
feleségével, Balogh Máriával halálukig Gádoros történetének kutatójaként, s a kulturális
élet jelentős mozgatórugóiként tevékenykedtek községünkben.

(folytatjuk…)

4

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Felhasznált és kapcsolódó irodalom:

120 éve vette fel településünk az Árpád-kori nevét. A Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár
honlapja. = https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/l/120-eve-vette-fel-telepulesunk-az-arpad-kori-
nevet ; A gádorosi ásatás újabb eredménye. = Orosházi Friss Újság, 1933. 11. 12. szám 2. old.; A
Gádorosi Füzetek elektronikus gépiratai és nyomdai anyagai. = Justh Zsigmond Művelődési Ház és
Könyvtár. Nagyközségi Könyvtár Információs és Közösségi Hely – Helytörténeti Gyűjtemény, Digitális
Archívum (5932. Gádoros, Iskola utca 19.) ; A Nagyszénás-Gádorosi Evangélikus Egyházközség
honlapja. (A gádorosi evangélikus egyház rövid története - Tóth László írása.) =
https://nagyszenas.lutheran.hu/gadoros/a-gadorosi-evangelikus-egyhaz-roevid-toertenete-toth-
laszlo-irasa ; Bárány Ferenc írásbeli közlése. (2022. 02. 22.) ; BÉKÉS MEGYE KÉPES KRÓNIKÁJA. (szerk.
Erdmann Gyula és Havassy Péter.) Typografika Kft. Békéscsaba. 2009. 52. ; DIENES ISTVÁN: A honfoglaló
magyarok. In. OROSHÁZA TÖRTÉNETE. (szerk. Nagy Gyula.) I. kötet. Orosháza. 1965. 136-174. ;
Eredménnyel folynak a gádorosi ásatások. (Nagyértékű leletek az újabban feltárt sírokban.) = Orosházi
Friss Újság, 1933. 11. 19. szám 2. old. ; KALICZ NÁNDOR: Orosháza és környéke az őskorban. In. OROSHÁZA
TÖRTÉNETE. (szerk. Nagy Gyula.) I. kötet. Orosháza. 1965. 93-102. ; KARÁCSONYI JÁNOS: Békésvármegye
története (II. kötet). Gyula. 1896. 25-27., 120 és 312-314. ; Kiss Ágnes levéltáros írásbeli tájékoztatása.
(2022. 02. 21.) ; KISS IMRE-OLÁH JÁNOS: Fejezetek Gádoros történetéből. Községi Helytörténeti Bizottság.
Gádoros. 1984. ; KOSZORÚS OSZKÁR: Arcképek Gádoros múltjából. In. GÁDOROSI FÜZETEK 6. (szerk. Bárány
Ferenc-Pongó Bertalan.) Gádoros Nagyközség Önkormányzata. Gádoros. 2005. 31-33. és 81-83. ;
MUHEL GÁBOR: A gádorosi Községi Könyvtár története. (Írta és szerk. Muhel Gábor.) Gádoros
Nagyközség Önkormányzata. Gádoros. 2020. 10. és 77. ; MUHEL GÁBOR: Gádoros rövid története az
Árpád kori településtől 1901-ig. (Elektronikus gépirat.) = A Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár
honlapja. = https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/cikkek-irasok-helytorteneti-gyujtemeny ; ifj. OLASZ
ERNŐ: Szarmata-kori településre és Árpád-kori falura bukkantak Gádoros határában. Orosházi Hírlap
1964. szeptember 1. szám 8. old. PONGÓ BERTALAN: Az őskortól, az Árpád-kori Gádorostól az
újratelepített Gádorosig. In. GÁDOROSI FÜZETEK 3. Gádoros Nagyközség Polgármesteri Hivatala. 2002. ;
PONGÓ BERTALAN: Iskolák és nevelők Bánfalva-Gádoroson az alapítástól 1964-ig. In. GÁDOROSI FÜZETEK 7.
Adatok és források Gádoros történetéhez. (szerk. Bárány Ferenc-Pongó Bertalan.) Gádoros Nagyközség
Polgármesteri Hivatala. Gádoros. 2006. 135-157. ; TÓTH LÁSZLÓ: A gádorosi evangélikus egyház rövid
története. In. GÁDOROSI FÜZETEK 8. Adalékok Gádoros történetéhez. (szerk. Bárány Ferenc-G. Vass
István.) Gádoros Nagyközség Polgármesteri Hivatala. Gádoros. 2007.23-39. ; TÓTH LÁSZLÓ: A gádorosi
református egyház rövid története. In. GÁDOROSI FÜZETEK 9. Községtörténeti írások. (szerk. Bárány
Ferenc-G. Vass István és Tóth László.) Gádoros Nagyközség Polgármesteri Hivatala. Gádoros. 2008.23-
39. ; Tóth László írásbeli közlése. (2022. 02. 21.)

/A cikk eredeti megjelenési helye: Gádorosi Híradó, 2022/3. szám 13-15. oldal/

5

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Nőnapi ünnepségek településünkön 1990 előtt (Kiss Imre gépirata)

6

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

7

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

További információk honlapunkon:
https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/l/virtualis-konyvtartorteneti-seta-

terben-es-idoben

8

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Facebook-bejegyzés:
https://www.facebook.com/gadoros/posts/1092246951348067

NYOMTATÁS, FÉNYMÁSOLÁS

(Lásd még: https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/aktualis-dijszabas):
- A/4-es fekete-fehér: 40 Ft/oldal
- A/4-es színes: 100 Ft/oldal
- A/3-as fekete-fehér: 80 Ft/oldal
- A/3-as színes: 150 Ft/oldal

Nyomtatás: [email protected] (kérjük erre az e-
mail címre küldjék a nyomtatásra szánt dokumentumokat)

9

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Irodalmi, történelmi és egyéb évfordulók 2022 márciusában

205 évvel ezelőtt, 1817. március 2-án született ARANY JÁNOS
költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a
Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, a 19. századi
magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

F ARANY JÁNOS BALLADÁI. Szépirodalmi. Bp. 1982. –

KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!
F ARANY JÁNOS KÖLTŐI MŰVEI. (I-II-III. kötet). Szépirodalmi. Bp.

19821. – KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYVEK!
F ARANY JÁNOS MŰVEI. (Előadja: Latinovits Zoltán) – KÖLCSÖNÖZHETŐ BAKELITLEMEZ!
F ARANY JÁNOS ÖSSZES MŰVEI. (II. és XI. kötet). Akadémiai. Bp. 1951 és 1968. –

KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!
F ARANY JÁNOS VERSEI. (Elmondja: Mensáros László) – KÖLCSÖNÖZHETŐ BAKELITLEMEZ!
F ARANY JÁNOS: Csaba-trilógia. Szépirodalmi. Bp. 1982. – KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!
F ARANY JÁNOS: Rege a csodaszarvasról. Móra. Bp. 1991. – KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!
F ARANY JÁNOS: Toldi; Toldi szerelme; Toldi estéje. Móra. Bp. 1977. – KÖLCSÖNÖZHETŐ

KÖNYV!
F KERESZTURY DEZSŐ: Így élt Arany János. Móra. Bp. 1974. – KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!
F KODÁLY ZOLTÁN-GYULAI ÁGOST: Arany János népdalgyűjteménye. Akadémiai. Bp. 1952. –

OLVASÓTERMI KÖNYV!
F PETŐFI ÉS ARANY: Petőfi Sándor és Arany János levelezése; János vitéz; Toldi. Magyar

Közlöny Lap és Könyvkiadó. Bp. 2017. – KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!
F SINKOVITS IMRE: Arany János balladák. – KÖLCSÖNÖZHETŐ HANGKAZETTA!

TOVÁBBI TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ CIKKEK, FORRÁSOK AZ INTERNETEN:

▪ Arany János élete (Oktatási segédanyag). =

https://erettsegi.com/tetelek/irodalom/arany-janos-elete-1817-1882

▪ Arany János életéről és munkásságáról oktatási segédanyag: = http://magyar-

irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/arany.htm

▪ Arany János összes költeményei. = Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) =

https://mek.oszk.hu/00500/00597/html

▪ Arany Jánosról bővebben: Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) =

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-

irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/6-a-magyar-

10

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

irodalom-a-xix-szazad-masodik-harmadaban-1C05/arany-janos-1EC8/arany-janos-a-
prozairo-es-mufordito-1F6E

175 évvel ezelőtt, 1847. március 3-án született ALEXANDER GRAHAM BELL skót
születésű amerikai fizikus, a telefon feltalálója, a siketoktatási rendszer kidolgozója.

135 évvel ezelőtt, 1887. március 21-én született KASSÁK
LAJOS Kossuth-díjas író, költő, szerkesztő, képzőművész,
a magyar avantgárd irodalom kiemelkedő alakja.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

F KASSÁK LAJOS (szerk.): Ma. (Irodalmi és
képzőművészeti folyóirat) I. kötet: 1916-1918, 1-3. évf. ; Ma.
(Irodalmi és képzőművészeti folyóirat) II. kötet:
1919.1920, 4-5. évf. ; Ma. (Irodalmi és képzőművészeti folyóirat) III. kötet: 1921-1922, 6-
7. évf. ; Ma. (Irodalmi és képzőművészeti folyóirat) IV. kötet: 1922-1925, 8-10. évf. –
OLVASÓTERMI KÖTETEK!
F KASSÁK LAJOS VERSEI (Latinovits Zoltán előadásában) – KÖLCSÖNÖZHETŐ
BAKELITLEMEZ!
F KASSÁK LAJOS: A ló meghal, a madarak kirepülnek. Magyar Helikon-Szépirodalmi. Bp.
1967. – KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!
F KASSÁK LAJOS: Angyalföld. Magyar Helikon. Bp. 1958. – KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!
F KASSÁK LAJOS: Mesterek köszöntése. Magvető. Bp. 1965. – OLVASÓTERMI KÖNYV!
F KASSÁK LAJOS: Válogatott művei (I-II. kötet.) Szépirodalmi. Bp. 1983. – KÖLCSÖNÖZHETŐ
KÖNYV!
F VÉBER KÁROLY (vál. és szerk.): Mai magyar elbeszélők. Szépirodalmi. Bp. 1967. –
KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!

TOVÁBBI TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ CIKKEK, FORRÁSOK AZ INTERNETEN:

▪ Kassák és magyar avantgárd kezdetei. = Pannon Enciklopédia. = Arcanum (ADT) =

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/a-

magyarsag-kezikonyve-2/nyelv-es-irodalom-1919/a-magyar-avantgard-1A83/kassak-

es-a-magyar-avantgard-kezdetei-1A87

▪ Kassák Lajos Múzeum honlapja. =

https://www.kassakmuzeum.hu/index.php?p=lajos_kassak

▪ Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja. („Kassák Lajos”) = https://pim.hu/hu/dia/dia-

tagjai/kassak-lajos

11

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

125 évvel ezelőtt, 1897. március 23-án született HAMVAS BÉLA
Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, a 20.
századi magyar gondolkodás egyik legkiemelkedőbb alakja.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

F HAMVAS BÉLA: Öt géniusz. (Válogatott esszék.) Magyar Lap és
Könyvkiadó. Bp. 2015. – KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!

F HAMVAS BÉLA: Scientia Sacra I. (Az őskori emberiség szellemi
hagyománya – I-II. kötet.) Medio Kiadó. Szentendre. 2015. –
KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!

F HAMVAS BÉLA: Scientia Sacra II. (A kereszténység). Medio Kiadó. Szentendre. 2015. –
KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!

TOVÁBBI TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ CIKKEK, FORRÁSOK AZ INTERNETEN:

▪ CZAKÓ GÁBOR: Hamvas Szótár. = Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) =
https://mek.oszk.hu/04000/04082/04082.pdf

▪ DANYI ZOLTÁN: Hamvas Béla ezoterizmusa. (Alkímia, hermetika, mágia a Karnevál című
regényben.) = Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) =
https://mek.oszk.hu/01300/01369/01369.htm

▪ HAMVAS BÉLA: A világválság. = Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) =
https://mek.oszk.hu/05900/05945/html

100 évvel ezelőtt, 1922. március 3-án, Budapesten született HIDEGKUTI NÁNDOR olimpiai
bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára.
– Szintén 100 évvel ezelőtt, 1922. március 5-én, az olaszországi Bolognában megszületett PIER
PAOLO PASOLINI olasz író, költő, teoretikus és filmrendező. – Ugyancsak 100 évvel ezelőtt,
1922. március 12-én, a Massachusetts állambeli Lowellben megszületett JACK
KEROUAC amerikai író, költő és művész, a „beatnemzedék” alkotója.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

F ARANYCSAPAT. A film születése, és ami a filmből kimaradt... MAFILM. Bp. 1982. –
KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!

F FÖLDESINÉ SZABÓ GYÖNGYI: Magyar olimpikonok önmagukról és a sportról. Közgazdasági
és Jogi Könyvkiadó. Bp. 1984. – KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!

F FÖLDESSY JÁNOS: A magyar labdarúgás és a 60 éves MLSZ. Sport. Bp. 1960. –
OLVASÓTERMI KÖNYVEK!

F NEMES KÁROLY: Pier Paolo Pasolini. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchivum. Bp.
1985. – KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!

12

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

F SZABÓ GYÖRGY (szerk.): Az olasz irodalom a huszadik században. Gondolat. Bp. 1967. –
KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!

75 évvel ezelőtt, 1947. március 13-án született TUNYOGI PÉTER a P. Mobil egykori énekese
és a Tunyogi Rock Band frontembere.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:
F SEBŐK JÁNOS: A Beatlestől az Új Hullámig. (A rock a hetvenes években). Zeneműkiadó. Bp.

1981. – KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!
F TARDOS PÉTER: Rocklexikon. Zeneműkiadó. Bp. 1982. – KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!

60 évvel ezelőtt, 1962. március 2-án született JON BON
JOVI (eredeti nevén: John Francis Bongiovi, Jr.) amerikai
zenész, dalszerző és színész, aki a Bon Jovi együttes
alapítójaként és énekeseként vált ismertté.
TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ CIKKEK, FORRÁSOK AZ
INTERNETEN:

▪ Jon Bon Jovi. = Rockbook.hu = https://www.rockbook.hu/zenesz/jon-bon-jovi-bon-jovi
▪ Bon Jovi zenekar. Rockbook.hu = https://www.rockbook.hu/zenekar/bon-jovi

40 évvel ezelőtt, 1982. március 19-én hunyt el JÉKELY ZOLTÁN
József Attila- és (posztumusz) Kossuth-díjas költő, író, műfordító.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:
F JÉKELY ZOLTÁN: A három pillangó. Csimota Könyvkiadó. Bp. 2010.
– KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!
F JÉKELY ZOLTÁN: Csodamalom a Küküllőn (Verses mesék). Móra.
Bp. 1983. – KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!
F JÉKELY ZOLTÁN: Válogatott versei. Holnap Kiadó. Bp. 2008. –
KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYV!
TOVÁBBI TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ CIKKEK, FORRÁSOK AZ INTERNETEN:
▪ Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja („Jékely Zoltán”) = https://pim.hu/hu/dia/dia-
tagjai/jekely-zoltan

13

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2022 márciusában

200 éve

1822. március 30-án született Kiskőrösön Baross Károly evangélikus lelkész,
Bánfalva első történetírója. (Baross Károlyról 2021-ben egy külön cikkben is
megemlékeztünk, hisz a múlt évben volt 125 éve, hogy az egyházszervező lelkész és
pedagógus eltávozott az élők sorából.)

150 éve

1872. március 3-án új temetőt szenteltek fel a településen, melybe az első
halottat (név szerint: Polereczki Andrásnét) március 11-én temették el. – Szintén
ebben az évben az evangélikus paplak egyik szobáját új és nagyobb ablakokkal látták
el. - 1872-ben az evangélikus egyház az iskola részére egy szekrényt csináltatott,
hogy az iskolai tanszereket és könyveket tudják miben tárolni.

120 éve

1902. március 14-én született Chrenka Dániel községi orvos, aki 1880. április 8-
án lett Weisz Miksa utóda. (Számos érdeme között említhetjük például, hogy a Nagy
utcai szolgálati lakáshoz önerőből orvosi rendelőt épített.) Tisztségéről 1889. február
27-én mondott le. (Utóda Bakay Péter lett.) Az alábbiakban Koszorús Oszkár orosházi
helytörténész Chrenka Dánielről szóló kutatásai eredményeit idézzük, mely a
Gádorosi Füzetek 6. kötetében jelent meg 2005-ben (lásd: 15-17. oldal):

CHRENKA DÁNIEL

(Verbóc, 1852. márc. 14. – Bánfalva, 1891. febr. 25.)
községi orvos

Az 1883-ban kinyomtatott Magyar Lexikon szerint „orvos vagy gyógyász, azon férfi, ki
embertársai egészségének fönntartásáról gondoskodni, a megzavart egészséget helyreállítani,
általában betegség alkalmával segélyt nyújtani van hivatva. Valódi orvosokat vagyis orvosi
rendet csak ott találunk, hol a civilizáció bizonyos fokot elért.”

Bánfalva alapítása utáni első fél évszázadban alig történt valami az egészségügyi kultúra
terjedése vagy az egészségvédelem terén. A falunak mindig volt bírója, jegyzője, lelkészei,
tanítói, esküdtjei, sőt még a lándzsások nevét is ismerjük, állandó orvos azonban 1877-ig nem
telepedett meg a községben.

Valószínűleg a lovas kocsin félóra járásnyira eső szentetornyai orvoshoz, Opitz Mihályhoz,
később az 1855-ben elhunyt Spáth Pálhoz vagy a másfél órányi útra lévő Orosházára vitték a
beteget. Esetleg súlyos esetben hívták Képessy György, Vámosy Mihály, Krieshaber Mór,
majd 1869-től László Elek doktort.

14

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR

Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Alkalmanként dühöngött a kolera, 1873-ban kétszáznál több halott volt Bánfalván, szedte
áldozatait a roncsoló toroklob, a hasihagymáz (hastífusz), a tüdőbaj, a vörheny és a kanyaró.
Egyoldalú a táplálkozás, rossz az ivóvíz, nagy a csecsemőhalandóság. Az egészségügyi
helyzetet – mai szemmel nézve – meglehetősen elmaradottnak ítélhetjük meg.

A bánfalvi bábák neve az 1850-es évek elejétől fennmaradt, 1857-ben már sürgetik az
állandó orvosi állás létesítését, anyagiak hiányában azonban erre várni kell. 1873-tól halottkém
(halott vizsgáló) is létezik, orvos azonban még nincs. 1876-ban említi Baross Károly, hogy dr.
Bakay Lajos gyakorló orvos minden hét szerdáján önként kirándul Bánfalvára, „s inkább
emberszeretetből, mint haszonért segít a szenvedőkön.”

Egy sikertelen pályázat után, 1877. november 4-én megérkezett az első községi orvos, dr.
Weisz Miksa. Következő évben az elöljáróság megvette orvosi lakásnak Danicska József házát,
a Nagy utca 6. szám alatt. Az orvos vezetésével egészségügyi bizottságot alakítottak, azzal a fő
céllal, hogy felvilágosító munkával előzzék meg a járványokat. Még alig melegedett meg az
orvos, 1880. január 31-én lemondott tisztségéről.

Ismét kiírták a pályázatot, két hónap múlva, 1880. április 8-án már új községi orvosa van
Bánfalvának. A hat jelentkező közül dr. Chrenka Dániel pitvarosi orvos nyerte el az állást.

Akkortájt kezdték foganatosítani az 1876 évi XIV. törvénycikket, amely intézkedéséket
tartalmazott a közegészségügy előmozdítására és megőrzésére, a gyermekek és iskolák, az
orvosi és szülésznői gyakorlat, a járványok és ragályok, a védő himlőoltás, a temetkezés és
temetők tárgyában. A törvénycikk szabályozta a községek közegészségügyi szolgálatát is.

Ezek szerint a közegészségügy vezetése az állami igazgatás köréhez tartozik, a községi orvos
pedig valamely község által, rendes községi fizetéssel, s meghatározott gyógyítási díjjal ellátott
orvos.

Az elmaradott viszonyokat jellemzi, hogy Chrenka doktor megérkezését követően bizonyos
Rontó-féle kuruzslási ügyben kellett intézkednie. 1882-től a harmadik bába is megkezdte
munkáját, s még abban az évben felröppen - lehet, hogy mint községi orvosnak neki is van köze
hozzá -, patika nyílik a faluban. 1883. februárban megnyílhatott az első bánfalvi gyógyszertár,
Apró Endre gyógyszerész vezetésével. Éppen akkor – miután az orosházi Tavaszi János
lemondott - őt jelölték az evangélikusok egyházközségi felügyelőnek, s a jegyzőkönyv szerint
a presbitérium „egyhangúlag Chrenka Dániel községi orvos urat elválasztja, aki az esküt le is
teszi.”

Chrenka doktor a Nagy utcai szolgálati lakáshoz saját erőből orvosi rendelőt is épített. Az
állandó fizetési gondokkal küzdő községvezetésnek aztán felajánlja, hogy megveszi az egész
házat 700 forintért. Az 1884-es év elején megkötötték a boltot, alig telt el kis idő, márciusban
már fizetésének emelését kérte. Az elöljáróság ezt nem teljesítette, arra hivatkoztak, nincs pénz.
Valahogy bizonyára megegyeztek, mert a doktor továbbra is Bánfalván maradt, sőt egyik fő
zászlóvivője lett az evangélikus templom építésének. Egy felszólalásában „a költségek miként
leendő megszerzése céljáról beszél”, azonnal őt választották meg a templomépítési bizottság
elnökének. Egy ízben javaslatot tett, hogy a közelmúltban felépült csanádalberti és pitvarosi
templomot látogassák meg, hogy „templomunk építkezésének bekövetkezhetése idején annál
inkább tájékoztathassa magát egyházunk.” Végül nem tájékozódtak, nem mentek sehova, azon
prózai oknál fogva, hogy a lovas fogatokat nem tudták előállítani. Az építendő templomra igen
jelentős összeget, 100 forintot adományozott, sőt az oltár bal oldalán „három díszes padot
csináltatott úri nők részére”, saját költségén.

15

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Az 1888. december 16-i templom szentelésen mint felügyelő még az egyik főszereplő, 1889.
febr. 27-én azonban bejelenti, hogy tisztségéről „körülményei lemondani kényszerítik.” Utóda
Bakay Péter lett.

Aztán már csak a szomorú bejegyzést találtuk meg a halotti anyakönyvben: dr. Chrenka
Dániel községi orvos, lakott Bánfalván, 39 éves. A halál oka vízbetegség vagyis vízkór.
Eltemették a bánfalvi temetőben febr. 27-én Baross Károly lelkész és Szalay József tanító. A
megjegyzés rovatban olvasható, élt nejével, Werner Anna r.k. vallású, 10 évig házasságban. A
következő évben egy panaszt találtunk: dr. Miklovicz Bálintné kifogásolta, hogy első férje dr.
Chrenka Dániel síremlékéhez egészen közel építették a szomszédos sírt.

- Ugyancsak 1902 elején az 5752/1902. sz. rendelet értelmében jóváhagyásra került
a kéményseprési szabályrendelet, mely szerint Orosháza első munkakerületébe
tartozik a község saját I. és II. kerülete, továbbá Gádoros, Nagyszénás,
Pusztaföldvár, Pusztaszentetornya és Szabadszentetornya. Az I. kerület székhelye
Orosháza, de a kerületi kéményseprő Gádoros községben állandóan egy segédet
köteles tartani. (A rendeletben megállapították a kémények seprési díját, valamint
határoztak arról is, hogy tűzvész esetén a kéményseprő köteles a helyszínen
megjelenni, az oltásnál segédkezni, s a tűzoltóparancsnoknak szükséges a szakszerű
felvilágosításokat megadni. - Ebben az évben a vármegye vasúthálózati bővítése
terveiben először szerepel az Orosháza-Szentes-Csongrád térségét érintő terv.

75 éve

1947. március 7-én oszlatták fel hivatalosan a Gádorosi Polgári Olvasókört a
belügyminiszteri döntés következtében. E döntést követően a járási közigazgatási
hatóság május 9-én intézkedett a rendelet végrehajtásáról. - 1947-ben a község
vezetői fontos határozatot hoztak. Megállapították, hogy szükséges a villany
bevezetése, a Kultúrház, Községháza építése. A villamosítással kapcsolatban az
iparügyi miniszterhez fordult a település.

További 2022-es helyi vonatkozású évfordulókról honlapunkon bővebben
olvashatnak:

https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/helytorteneti-evfordulok-gadoroson-
2022-ben

16

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.
A Helytörténeti Gyűjteményünk gyarapításához, valamint az előirányzott és
feldolgozásra váró hely- és művelődéstörténeti, honlapunkon is olvasható kutatási
témák kidolgozásához az intézmény örömmel veszi a lakosság együttműködését és
köszönettel fogad minden segítséget. Továbbra is arra szeretnénk tisztelettel kérni
minden olyan, településünkhöz kötődő, itt élő vagy innen elszármazott lakost,
hogy amennyiben van a birtokukban olyan irat, dokumentum, fénykép vagy
emlék, ami előremutató lehet a gyűjtőmunka szempontjából, egy másolat erejéig

bocsássák a kutatás rendelkezésére. Előre is nagyon köszönjük!

Kedves Könyvbarátok, Érdeklődők!

ELADÓ, ELVIHETŐ KÖNYVEINK LISTÁJA TOVÁBBRA IS MEGTEKINTHETŐ
HONLAPUNKON! (A listát rendszeresen frissítjük.)

A lista elérhető a https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/elado-konyveink
címen.

17

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

18

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

ELÉRHETŐSÉGEINK

A Könyvtár címe: 5932. Gádoros, Iskola utca 19.
E-mail: [email protected] (intézményi e-mail cím)

[email protected] (könyvtár e-mail címe)
Telefon: 06/68/490-075 (Nagyközségi Könyvtár)

06/68/490-088 (Művelődési Ház)
Facebook: https://www.facebook.com/gadoros (intézményi FB-oldal)
Honlap: https://gadorosikonyvtar.webnode.hu
Nyomtatás: nyomtatas.gadorosikonyvtar@gmail. com (kérjük erre az e-mail

címre küldjék a nyomtatásra szánt dokumentumokat)

Hírlevelünk korábbi számai megtekinthetők intézményünk weboldalának
kezdőlapján, hivatalos FB-oldalán vagy – elektronikus lapozható gépirat formájában

– a következő internetes elérhetőségeken:

- 2022. február: https://anyflip.com/vogib/lbny - 2021. június: https://anyflip.com/vogib/oiva
- 2022. január: https://anyflip.com/vogib/hmok - 2021. május: https://anyflip.com/vogib/bdra
- 2021. november: https://anyflip.com/vogib/zhqg - 2021. április: https://anyflip.com/vogib/ngae
- 2021. október: https://anyflip.com/vogib/eulh - 2021. március: https://anyflip.com/vogib/zprf
- 2021. szeptember: https://anyflip.com/vogib/lize - 2021. február: https://anyflip.com/vogib/opul
- 2021. augusztus: https://anyflip.com/vogib/hyzy - 2021. január: https://anyflip.com/vogib/ugfk
- 2021. július: https://anyflip.com/vogib/jrgb - 2020. december: https://anyflip.com/vogib/reca

Újonnan beszerzett dokumentumaink listája megtalálható az alábbi URL-címen:
https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/uj-beszerzeseink

19


Click to View FlipBook Version