Könyvtári Hírlevél (2021. május)

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Könyvtári hírlevél

(2021. május)

Kedves Olvasóink, Látogatóink!

Intézményünk 2021. május 17-től (hétfőtől) újra a
régi, megszokott nyitvatartási időben várja olvasóit,

látogatóit.
MUNKANAPOKON: 9:00-től - 17:30-ig

(Ebédidő: 12:00 - 12:30-ig)
SZOMBATON: 9:00-től - 12:00-ig

VASÁRNAP: Zárva

A TARTALOMBÓL

 Május 03-tól újra nyitva a Községi Könyvtár – a könyvtárlátogatás feltételeiről
 MEGHÍVÓ PINTÉR ISTVÁN TÖRTÉNÉSZ ELŐADÁSÁRA (2021. 05. 27. 14:00)
 Népszokások és ünnepek Gádoroson május hónapban a múlt század elején
 Irodalmi, történelmi és egyéb évfordulók 2021 májusában
 Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2021 májusában
 Képek a múltból – korabeli májusi ünnepségek Gádoroson
 Elérhetőségeink, információk

1

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Május 03-tól újra nyitva a Községi Könyvtár – a könyvtárlátogatás
feltételeiről

A 194/2021. (IV. 26.) Korm.
rendelet értelmében intézményünk 2021. május 03-tól az

alábbi feltételekkel látogatható:

 A Könyvtár területére csak védettségi igazolvánnyal rendelkező személyek és
a felügyeletük alatt lévő kiskorúak léphetnek be.

 A 18 év alatti kiskorú személyek is csak védettségi igazolvánnyal rendelkező
nagykorú személy felügyelete mellett látogathatják az intézményt.

 Az okmány meglétét az intézménybe történő belépés előtt az ajtóban
ellenőrizzük. A védettségi igazolvány másra át nem ruházható és a
személyazonosító igazolvány (vagy útlevél) felmutatásával együtt érvényes.

 A korábbi pandémiás előírások – szájmaszk viselése és a 1,5 méteres távolság
betartása – a védettségi igazolvánnyal rendelkező olvasóink, látogatóink
számára továbbra is kifejezetten ajánlott.

 Az épületbe történő belépéskor a kézfertőtlenítő

használata változatlanul kötelező.

 A védettségi igazolvánnyal NEM rendelkezők számára alapszolgáltatásaink
igénybevételére az intézményen kívül – a "Könyvfutár-szolgáltatásunk"
keretében – van lehetőség.

A könyvtárlátogatás feltételeiről, illetve a védettségi igazolvánnyal NEM
rendelkezők számára igénybe vehető alapszolgáltatásaink módjáról részletesen az
alábbi linkre kattintva olvashatnak:

https://gadorosikonyvtar.webnode.hu/_files/200000726-
1240e12410/Konyvtari_szolgaltatasok_es_igenybevetele_a_2021_majus_03-

ai_ujranyitas_utan.pdf

2

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

3

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Népszokások és ünnepek Gádoroson május hónapban a múlt
század elején

(Májusfa-állítás, Pünkösd, bérmálás, konfirmálás)

Gabnai Jánosné (született: 1920-ban) emlékei szerint a 20. század első felében a
pünkösdi ünnep szerény volt a faluban, s a május elseje volt inkább nagyobb. Ekkor
májusfákat állítottak azoknak a lányoknak, akiknek udvarlója vagy a kiskapujára
virágokat (jellemzően orgonát) tűztek. A bérmállás azonban komoly ünnepnek
számított. A katolikus templomban zajlott, egyszerre sok gyerek részvételével. A
gyermekek az oltárnál álltak sorban, majd jött a püspök és kenőccsel megkente a
homlokukat. Annuska néni 12 évesen bérmálkozott. „Utána 4 évenként, mert 16 éves
voltam amikor bérmálás volt és májusba ezt nagyon emlékszem rá mert azt mondta a
plébános hogy menjünk csináljuk a diadalkaput tudja ilyen nagy arra már nem
emlékszem hogy milyen betüket tettek rá. És nagyon hüvös volt a hajnal és biciklivel
hajtottam és annyira megfáztam hogy agyhártyagyulladást kaptam. Ugy hogy alig alig
maradtam meg. Azért tudom.” Visszatekintése alapján a falunak jelentős része, a
fiatalok és a szülők is, mentek bérmálásra. „Gádoroson az volt a szokás hogy a katolikus
templomnál volt a találka. Ha evangyélikus volt valaki, ha református volt, ha
udvarolgatott, vagy ilyen vasárnap délelőtt, az mindig ott a katolikus templomnál,
templom körül zajlott. Nem a templomba, mert nem mindenki ment be a templomba
akinek muszáj volt bement, iskolásoknak mert akkor baj volt, hát idősek is bementek, de
ezeknek a fiataloknak ott volt a találka. Ott a templom előtt. És igy bérmáláskor rettentő
sok nép volt. Nagyon sok volt több százan.” Bár ő maga katolikus volt – s ennek
megfelelően bérmálkozott – részt vett konfirmáláson is. Ez „ugy volt, hogy ha
kereszteltünk az evangélikus templomban akkor végig kellett várni a misét. És közbe
kereszteltek. És éppen konfirmáltak, hát azt nem tudom, hogy milyen szertartás, azt
tudom hogy odaálltak sorba azok a fiatalok.”

Sipos Mihályné Treligyik Borbála (született: 1900-ban) azt mesélte 1983-ban, hogy a
Pünkösdöt nemigen ünnepelték, csak a templomba mentek. „A lányok azok öltöztek
szépen, már például nekünk is pünkösdre, piros delin ruhánk volt, és itt olyan bordürös
volt, itt olyan széles kis fehér petttyek voltak benne az volt itt fönn meg az alján.”
Pünkösdi király és pünkösdi királynéválasztásra nem emlékszik, de elmondta, hogy a
májusfa-állítás divat volt a faluban. Sok szép, szalaggal díszített májusfára vélekszik,
amit a lányok a vőlegényüktől, udvarlójuktól kaptak. Később már inkább csak az lett a
divat, hogy bedugtak egy-egy orgonát a kerítésbe.

4

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Farkas Antalné (született: 1902-ben) szintén emlékezett a májusfa-állítás szokására
Gádoroson: „Hát májjus fát akik mán kaptak, mert hát az is divat vót, de vagy az egyik
szomszéd a másiknak dugott, vagy ha pedig lánynak tették valami ismerős fiu, hát az
ugye szallaggal, meg egy orgona ággal, ilyesmivel földiszitett gallyat kiduktak a kapu
sarkára. Én kéményre nem emlékszek, csak a kapu sarkára. Oszt, ha ilyen ismerős fiu
lánynak ajándékot akart küldeni, akor egy szép virágos gallyat, vagy zöld ágat elvett,
osztakor arra rákötötte, piros szallagot, kék szallagot, meg még fejre való kendőt is, vót
ugy, hogy, oszt akor vót az ajándék. Igy nem olyan nagyba ment az, csak ritkán. Egyik
szomszéd a másiknak dukta a májjusfát, vót amelyik csak egy száraz kórét dugott, csak
hát egy vicc volt az egész. Én csak ilyesmire emlékszek.” A Pünkösdhöz kapcsolódóan
elmondta, hogy többnyire templomba mentek, illetve – amikor volt – elmentek a bálba
táncolni. Pünkösdi királynőválasztásról nem tud, de a bálban cédulákra felírták (vagy a
fiúk felíratták) a lányok nevét, s amelyik lány a legtöbb cédulát kapta, az lett a
bálkirálynő. Éjfélkor a bál rendezősége megolvasta a neveket „oszt akor éjfél után
kikiabálták, hogy kinek mennyi van, ki kapott a legtöbbet, akor oszt azt a lányt fölhiták
oda a pódiumra, oszt ott oda adták neki az ajándékot.”

Sebők Andrásné Markovics Terézia (született 1940-ben) gyermekkori emlékei is
megerősítik, hogy még az 50-es években is „nagyon elterjedt volt a májusfa-állítás. A
fiúk orgonaágakat vágtak ki, amiket krepp-papír szalaggal díszítették fel és május 1-
jének hajnalán a lányos ház kapujára tűzték. Volt olyan is, aki annyira szerelmes volt,
hogy egész orgonabokrot tűzött a lányos ház kapujára.”

Varga Jánosné Bözsike néni (született: 1901-ben) szerint konfirmálásnak az
evangélikusoknál és a reformátusoknál a templomi hitvallást nevezték, amit
megelőzött, hogy templomba jártak. A Bibliából tanultak „vallási dolgokat” és
konfirmációs vizsga is volt. Ekkor a templomban a konfirmációsok és a hívek
összegyűltek, amit ünnepség, megvendégelés követett: „Igen emlékszek rá, mikor már
egyházi képviselő voltam, osztán konfirmálás volt akkor az egyháznál is kalács sült kávé
volt és akkor a konfirmálósokat megkináltuk. Arra pedig nagy ünnepség volt az, hogy
valaki megérhette aszt, hogy konfirmál a gyereke. A katolikusoknál ottan hittanra jártak,
de ott nem nevezték könfirmálásnak ottan bérmálkoztak.” Bözsike néni arra is kitért,
hogy Gádoroson nemcsak a katolikusok mentek el a szertartásra. A bérmálás általában
úgy zajlott, hogy amikor megjött a püspök, ünnepi keretek közt sorba álltak a
bérmálandók (a hátuk mögött a keresztülők). Jó idő esetén az esemény a templomon
kívül bonyolódott, de amikor kevesebben voltak, akkor a templomon belül a padnál
két oldalt álltak sorba. Minden bérmálandónál egy-egy ima hangzott el latinul, s ezzel

5

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

meg volt bérmálva. Ostyaadagolás szerinte ekkor nem volt, az gyónáskor volt a
jellemző. A bérmálkozók egy emléklapot, imakönyvet és egy emlékkönyvet kaptak
ajándékba. Ő úgy tudta, hogy a bérmálás minden hetedik esztendőben volt.
Bérmálásra, konfirmálásra az első világháború előtt (de még a második világháború
után is) nagyon készültek a szülők, s mindig tavasszal, vasárnapi napokon került rá sor,
május végén, illetve június elején.

Bella Mihályné Guttyán Rozália (született: 1913-ban) és Fekete Józsefné Jularics
Mária memoárja azt is jól példázza, hogy sok-sok év távlatából visszanézve gyakran
már összekeverednek az emlékek és események nevei. A bérmálás Belláné Rozika néni
közlése alapján jobban csak a katolikusoknál volt jellemző, de Feketéné Marika néni
szerint ez nem igaz, mert – amint azt 1983-ban Lehőcz Józsefné közművelődési
előadónak elmesélte – a reformátusoknál és az evangélikusoknál is volt: „Én azért
tudom, mert én bérmálkoztam. A nagytiszteletü ur azt mondta, hogy hát kiadott egy
könyvet, meg volt benne ez a bérmálási tudomány, hogy ezt meg kell tanulni. Akkor,
mikor aztat tanultuk, akkor nagypénteken, nem pünközsdkor, akkor oszt a templomba
el kölött mindenkinek menni. Az első padsorban ott ültünk, akor osztán szólitott
bennünket, igy sorban ahogy tanultuk, akor oszt feleltünk, mint az iskolában. Föláltunk
oszt feleltünk. Mikor oszt vége volt az a vallásos, mit tudom én hogy mondjam, hirtelen
ki. Akkor osztán azt mondta, hogy hát vége, köszönöm szépen. Akkor szépen mentünk
sorba, az oltár elébe, letérdepeltünk oszt fölvettük az úr vacsorát. Igy monták akkor, ez
az ur vacsora. Amikor oszt menni akartunk gyónni, mert ezt igy mondták, akor oszt mi
már mehettünk, mert megvoltunk konfirválva. Aki nem konfirmált az nem mehetett
urvacsorára. Ez volt a tudományunk.” Belláné szerint bérmáláskor „kölött lenni
keresztanyának, izé bérmakörösztanyának”, de Feketéné úgy vélte, hogy ez csak a
katolikusoknál volt szokásban: „A katolikusoknál ottan igen volt ilyen kis menyasszonyi
ruha. Igen ottan a bérmálás már ugy van, hogy hát, mert itt az evangélikusoknál
konfermálnak, a katolikusoknál bérmálkoznak. Akkor egy szülő megszólitja a másik
szülőt, hogy gyere már el bérma keresztanyának. Ha ugy jóba voltak,vagy valami, akor
oszt elment. Mikor osztán, konfirmált, na bérmált akor oda ált az az anyuka annak a
kisleánynak a háta megé, oszt igy ide teszi a kezét a fejire, oszt akor gyütt az a minek
hijják, a püspök oszt akor az atta a bérmálást rá. Oszt akor mondom a kereszt anyja
bérmakeresztannya a háta megett ált a kislánynak. De ez csak a katólikusoknak.” A
bérmálás szertartásának e folyamatát Belláné Rozika néni is megerősítette: „amikor
bérmálkozás volt, pünközsd napján volt a bérma és akor igy a templom előtt sorba álltak
azok a gyerekek akik bérmálkoztak. A gyermekek letérgyepultek s akor ugy ahogy a Maca
mondja, a Feketéné, valóban tényleg a hátuk mögött áltak a keresztmamák kinek ki volt

6

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

a keresztmamája. Mindegy fiúk-lányok akik bérmálkoztak, egyforma, nem is tudom hány
éves korban volt kötelező a bérmálkozás, és akor a hátuk mögött, és a püspök járkált.
Adott ilyen ostyafélét a gyerekeknek s akor igy az óruknál valamit csinált, osz akor
mentek tovább. Amikor végig járták, akor csengettek ministránsok oszt akor fölálltak.
Vége volt. A keresztmama azért volt hogy valaki ugyan ugy azon a bérma keresztanyán,
mint amikor kereszt vizbe elvitte a gyerekit az illető oszt akor volt egy keresztannya.
Tehát a bérma keresztannya az egy másik volt.” Feketénétől Marika néni azt is elmondta,
hogy a múlt század első harmadában még minden iskolásnak kötelező volt hittanra
járni, mert aki nem ment, azt megbuktatták. Később ez már egyre kevésbé volt jellemző.

(Cikkünk a Gádorosi Híradó 2021. májusi számának 11-13. oldalán jelent meg. Az írás egy készülő,
nagyobb dolgozat részlete, mely előreláthatóan május végén fog napvilágot látni a Justh Zsigmond
Művelődési Ház és Könyvtár honlapján. Ebben még részletesebben olvashatnak majd az érdeklődők a
május hónaphoz és a Pünkösdhöz köthető népszokásokról, ünnepekről és hiedelmekről, valamint – a
húsvéti írásunkhoz hasonlóan – közöljük az idézett visszaemlékezések idevonatkozó teljes szövegét is.)

Források:

 Bella Mihályné Gyuttyán Rozália nyugdíjas ÁFÉSZ-dolgozó, bolti eladó, boltvezető (született:
Csorváson, 1913. november 4-én. Gádoros, Attila utca 26. szám alatti lakos) és Fekete Józsefné
Jularics Mária női szabó (lakcím: Gádoros, Attila utca 27.) visszaemlékezése. (Magnófelvételről
legépelve.) – A visszaemlékezés a gépirat 14-18. oldalán olvasható.

 Farkas Antalné (született: 1902. január 24. Gádoros, Kun Béla utca 11. szám alatti lakos)
visszaemlékezése. (Magnófelvételről legépelve.) – A visszaemlékezés a gépirat 22-23. oldalán
olvasható.

 Gabnai Jánosné (Annuska néni) szülésznő (született: 1920. szeptember 9. Gádoros, Rózsa Ferenc
utca 11. utcai lakos) visszaemlékezése. (Magnófelvételről legépelve.) – A visszaemlékezés a gépirat
10-11. és a 25. oldalán olvasható.

 Sebők Andrásné Markovics Terézia gyermekkori visszaemlékezései (1940-1954). – Adatközlés ideje:
2020. július. (Adatközlés helye: Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely – 5932.
Gádoros, Iskola utca 19.) – A memoár egy nagyobb munka részlete. (Elektronikus gépirat.)

 Sipos Mihályné Treligyik Borbála szülésznő (született: 1900. július 27. Gádoros, Eperjes, Tanya 31.
szám alatti lakos) visszaemlékezése. (Magnófelvételről legépelve.) – A visszaemlékezés a gépirat 16-
17. oldalán olvasható.

 Varga Jánosné (született: 1901. július 11. Gádoros, Kulich Gyula. utca 11. szám alatti lakos)
visszaemlékezése. (Magnófelvételről legépelve.) – A visszaemlékezés a gépirat 5-6. oldalán
olvasható.

Az idézett gépiratok lelőhelye: Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely (Helytörténeti
Gyűjtemény – Kiss Imre-hagyaték) – 5932. Gádoros. Iskola utca 19.

7

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Irodalmi, történelmi és egyéb évfordulók 2021 májusában

▪ 550 évvel ezelőtt, 1471. május 28-án, Nürnbergben megszületett ALBRECHT DÜRER

magyar származású bajor festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 LENEY, MICHAEL: A festészet rövid története. Corvina. Bp. 1972. /Szakirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 MAROSI ERNŐ: A középkor művészete (I-II. kötet). Corvina. Bp. 1997. /Szakirodalom/
- KÖLCSÖNÖZHETŐ

▪ 450 évvel ezelőtt, 1571. május 25-én kezdte meg uralkodását erdélyi fejedelemként a

későbbiekben a lengyel és a litván trónt is megszerző BÁTHORY ISTVÁN (Szilágysomlyó,
1533. szeptember 27. – Grodnó, 1586. december 12.)

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 KÖPECZI BÉLA (főszerk.): Erdély története három kötetben. Akadémiai. Bp. 1986.
/Szakirodalom/ - OLVASÓTERMI

 NAGY LÁSZLÓ: A rosszhírű Báthoryak. Kossuth. Bp. 1984. /Szakirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 SZABÓ PÉTER: Az erdélyi fejedelemség. Kulturtrade. Bp. 1997. /Szakirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 SZAMOSKÖZY ISTVÁN: Erdély története. Magyar Helikon. Bp. 1963. /Szakirodalom/ -
OLVASÓTERMI

▪ 275 évvel ezelőtt, 1746. május 10-én, Beaune-ban megszületett GASPARD MONGE

francia matematikus, az ábrázoló geometria megalkotója, az analitikus geometria
úttörője.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 GERŐCS LÁSZLÓ (főszerk.): Matematika. Akadémiai. Bp. 2010. /Szakirodalom/ -
OLVASÓTERMI

 LÁNCZOS KORNÉL: A geometriai térfogalom fejlődése. (A geometriai fogalmak
fejlődése Püthagorasztól Hilbertig és Einsteinig.) Gondolat. Bp. 1976.
/Szakirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

 LŐRINCZ PÁL - PETRICH GÉZA: Ábrázoló geometria. Tankönyvkiadó. Bp. 1976.
/Szakirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

 SAIN MÁRTON: Matematikatörténeti ABC. Tankönyvkiadó. Bp. 1980. /Szakirodalom/
- KÖLCSÖNÖZHETŐ

 SAIN MÁRTON: Nincs királyi út! (Matematikatörténet) Gondolat. Bp. 1986.
/Szakirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

8

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

▪ 225 évvel ezelőtt, 1796. május 23-án Sopronban megszületett STINGL VINCE FERENC

keramikus, a herendi porcelángyár alapítója.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 SIKOTA GYŐZŐ: Herend porcelánművészete. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1976.
/Szakirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

▪ 175 évvel ezelőtt, 1846. május 5-én, az akkori Kongresszusi Lengyelország területén

található Wola Okrzejskában megszületett HENRYK SIENKIEWICZ irodalmi Nobel-díjas
lengyel író.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 SIENKIEWICZ, HENRYK: Kereszteslovagok (I-II. kötet). Európa. Bp. 1965.
/Szépirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

 SIENKIEWICZ, HENRYK: Quo Vadis? Európa. Bp. 2001. /Szépirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 SIENKIEWICZ, HENRYK: Tűzzel-vassal (I-II. kötet). Európa. Bp. 1980. /Szépirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

▪ 150 évvel ezelőtt, 1871. május 11-én, Londonban elhunyt JOHN HERSCHEL angol

csillagász és matematikus.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 BARROW, JOHN D.: A művészi világegyetem. Vince Kiadó. Bp. 2000. / Szakirodalom/
- KÖLCSÖNÖZHETŐ

 BARROW, JOHN D.: A semmi könyve. Akkord Kiadó. Bp. 2005. / Szakirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 DAVIES, PAUL: Isten gondolatai. (Egy racionális világ tudományos magyarázata.)
Kulturtrade. Bp. 1995. /Szakirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

 GAZDA ISTVÁN - MARIK MIKLÓS: Csillagászattörténeti ABC. Tankönyvkiadó. Bp. 1982.
/Szakirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

 MITTON, SIMON: Bevezetés a csillagászatba. Gondolat. Bp. 1991. /Szakirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

▪ 125 évvel ezelőtt, 1896. május 19-én, Pécsett megszületett VÁRKONYI NÁNDOR író,

irodalomszervező, szerkesztő, könyvtáros, irodalom- és kultúrtörténész.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 VÁRKONYI NÁNDOR: Az ötödik ember (I-II-II. kötet). Magyar Közlöny Lap- és
Könyvkiadó. Bp. 2017. /Szakirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

9

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

▪ 120 évvel ezelőtt, 1901. május 1-jén, Budapesten megszületett SZERB ANTAL író, költő,

irodalomtörténész.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 SZERB ANTAL: A varázsló eltöri pálcáját. Magvető. Bp. 1961. /Szépirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 SZERB ANTAL: A világirodalom története. Magvető. Bp. 1980. /Szakirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 SZERB ANTAL: Magyar irodalomtörténet. Magvető. Bp. 1982. /Szakirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 SZERB ANTAL: Szerelem a palackban. Magvető. Bp. 1966. /Szépirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 SZERB ANTAL: Utas és holdvilág; Pendragon-legenda; Vörösmarty-tanulmányok.
Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Bp. 2016. /Szépirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

▪ 85 évvel ezelőtt, 1936. május 5-én, Budapesten megszületett LÁZÁR ERVIN Kossuth- és
József Attila-díjas író. – Ugyanebben az évben az évben, 1936, május 20-án, Budapesten
megszületett ORBÁN OTTÓ Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, esszéíró,
műfordító.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 LÁZÁR ERVIN: A hétfejű tündér. Csimota Könyvkiadó. Bp. 2014. /Gyermekirodalom/
- KÖLCSÖNÖZHETŐ

 LÁZÁR ERVIN: A manógyár. Osiris. Bp. 2006. /Gyermekirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ
 LÁZÁR ERVIN: A négyszögletű Kerek Erdő. Móra. Bp. 2019. /Gyermekirodalom/ -

KÖLCSÖNÖZHETŐ
 LÁZÁR ERVIN: Az aranyifjitószóló madár: Ámi Lajos meséi. Osiris. Bp. 2001.

/Gyermekirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ
 LÁZÁR ERVIN: Bab Berci kalandjai. Móra. Bp. 1989. /Gyermekirodalom/ -

KÖLCSÖNÖZHETŐ
 ORBÁN OTTÓ: A mesterségről. Kozmosz. Bp. 1984. /Szépirodalom/ -

KÖLCSÖNÖZHETŐ

▪ 55 évvel ezelőtt, 1966. május 26-án elhunyt TAMÁSI ÁRON Kossuth-díjas író, az „Ábel-

trilógia” szerzője.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 BÁL A HAVASON. Erdélyi írók antológiája. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Bp.
2016. /Szépirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

 TAMÁSI ÁRON: Ábel; Ábel a rengetegben; Ábel az országban; Ábel Amerikában.
Szépirodalmi. Bp. 1977. /Szépirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

10

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

 TAMÁSI ÁRON: Akaratos népség: színpadi művek (I-II. kötet). Szépirodalmi. Bp. 1962.
/Szépirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

 TAMÁSI ÁRON: Hazai tükör: krónika 1832-1853. Móra. Bp. 1963. /Szépirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 TAMÁSI ÁRON: Jégtörő Mátyás. Szépirodalmi. Bp. 1990. /Szépirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 TAMÁSI ÁRON: Összes novellái (I-II. kötet). Szépirodalmi. Bp. 1982. /Szépirodalom/
- KÖLCSÖNÖZHETŐ

 TAMÁSI ÁRON: Szirom és Boly: magyar rege. Szépirodalmi. Bp. 1962. /Szépirodalom/
- KÖLCSÖNÖZHETŐ

 TAMÁSI ÁRON: Szólít a szülőföld. Szépirodalmi. Bp. 1985. /Szépirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 TAMÁSI ÁRON: Szülőföldem. Szépirodalmi. Bp. 1990. /Szépirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 TAMÁSI ÁRON: Szűzmáriás királyfi. Helikon. Bp. 2017. /Szépirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

 TAMÁSI ÁRON: Vadrózsa ága. Szépirodalmi. Bp. 1967. /Szépirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

▪ 40 évvel ezelőtt, 1981. május 27-én hunyt el PILINSZKY JÁNOS Kossuth- és József Attila-

díjas költő.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 PILINSZKY JÁNOS: Kráter (Összegyűjtött és új versek). Szépirodalmi. Bp. 1976.
/Szépirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

 PILINSZKY JÁNOS: Nagyváradi ikonok. (Összegyűjtött versek). Szépirodalmi. Bp. 1971.
/Szépirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

 PILINSZKY JÁNOS: Összes összegyűjtött versei. Századvég Kiadó-2000 Könyvek. Bp.
1982. /Szépirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

▪ 15 évvel ezelőtt, 2006. május 8-án elhunyt SOMLYÓ GYÖRGY Kossuth- és négyszeres

József Attila-díjas költő, író, esszéíró, műfordító.

EZT AJÁNLJUK KÖNYVTÁRUNKBÓL:

 SOMLYÓ GYÖRGY: Seb és kés (Válogatott versek 1972-1997). Seneca Kiadó. Bp.
1998. /Szépirodalom/ - KÖLCSÖNÖZHETŐ

 SOMLYÓ GYÖRGY: A költészet évadai. Magvető. Bp. 1963. /Szépirodalom/ -
KÖLCSÖNÖZHETŐ

11

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Helytörténeti évfordulók Gádoroson 2021 májusában

125 éve történt

1896 a Millennium éve volt. Ennek megfelelően május 9-én és 10-én Bánfalva is méltó
módon megünnepelte Magyarország honfoglalásának 1000. évfordulóját az országos
megemlékezések napjaiban. A Gádorosi Füzetek 3. kötetének 96-97. oldalán erről a Békés
megyei emlékkönyv Bánfalváról tudósító sorai alapján a következőket olvashatjuk:

„Magyarország ezeréves fennállásának megünneplése czéljából Békésvármegye csaknem
legszegényebb községe: Bánfalva is, vezérelve az ottani értelmiség részéről, igen szépen ünnepelt.
Ugyanis: a községi tanács két rendbeli ülésében Foltényi Imre első jegyző tolmácsolván az ünnepség
nagy horderejét, határozottá vált és a mi meg is történt, hogy az 1896. május 9 én délután a község
az iskolás és az óvodaköteles gyermekek részére mulatságot rendez, - mi által kettős öröm ünneppé
kivánta tenni az ezeréves Magyarország fennállása napjának évfordulóját.

1896. május 9-én a római katholikus hivők iskolai növendékei által Magyarország ezredéves
fennállásának ünnepségére összehordott fillérekből Rozs Lajos tanitó egy, minden tekintetben
kifogástalan zászlót készíttetett, melynek ég-kék szinét a zászlóanya: Heránusz Anna, férjezett
Foltényi Imréné, Sauer Alajos r. kath. plébános bevezető szavai után felszegezett szalaggal még
maradandóbb emléküvé tette.

A május 9-iki nap Bánfalván az iskolás és ovodaköteles gyermekeké lévén, a reggeli istentisztelet
után vallás és felekeztkülömbség nélkül Rozs Lajos iskolájában az ünnepélyes aktust Szauer Alajos
plébános és szentszéki ülnök megnyitván, az óriási számban egybegyült közönség előtt pedig
Magyarország ezeréves fennállásának, különösen földrajzi és történelmi múltját Kripp Margit és
Berényi Mihály tanulók igen szépen adták elő.

A községi tanács határozatából kifolyólag május 9-én délután 2 órakor az ottani Mókó János
vezérlete alatt álló zenekar, nemzetiszinü szallagokkal feldiszitett hangszereikkel a gyermekeket
zeneszó mellett összeszedvén, valóságos öröm volt látni a község utczáin átmenő piczikék orczáin
jelentkező boldogságot.

Az ezeréves Magyarország fennállását a községi tanácsa a gyermekünnepély után tovább
folytatandó, május 10-ikén reggeli 8 órakor a református templomban az előljáróság összes
tagjaival részt vett a Pánczél József ev. ref. lelkész által rendezett istentiszteleten, melyen a hazafias
érzésű lelkész nagy szónoki buzgalommal igyekezett a hallgatók ünnepi hangulatához hozzáférni.

Ennek meghallgatása után az előljáróság csatlakozva a képviselőtestülettel, a róm. kath. egyházba
vonult és az igazán lélekemelőén Sauer Alajos plébános és szentszéki ülnök által megtartott
történelmi beszéddel egybekötött istentiszteleten vett részt, hol az ünnepi aktust
mozsárágyulövések jelezték. A lakosság öröme tetőpontját érte el, midőn a katholikus templomból
kijöve, az előljáróság testületileg az evangélikus templomba ment. Klár Béla nagyszénási lelkész
lendületes beszédet mondott a nagy időkről. Ennek végeztével a lakosság nem elégedvén meg a
három helyen is hallott isteni tisztelet alkalmából vett történelmi és istenfélő beszédekkel, a

12

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

községház udvarára gyűlt egybe, hol Duch István másodjegyző egy, az általa ez alkalomra
elökészitett történelmi felolvasást tartott, mit a nagyszámú közönség éljenzéssel és nagy tetszéssel
fogadott. A jegyző felolvasása után diszebéd következett, melyen Hoffer Vilmos vállalkozó és
községi képviselő-testületitag szeretetreméltó neje és leányai kifogástalanul nem anynyira
szolgáltak, mint inkább ajándékoztak. Ez ünnepélyes ebéd közben Fotényi Imre alkalomszerű,
szépen átgondolt emlékbeszédet tartott, mely után a nagyszámú és diszebédelő közönség a tanács
által rendezett népünnepélyre vonult.

Megjegyezzük, hogy az ezredéves emlékünnepélyen a község anyagi erejéhez mért, de különösen
intenciójában derék és dicséretes elhatározás fogamzott, az nevezetesen, hogy az ezredév emlékére
100 frt alapítványt tesz a község, melynek kamatai minden évben felekezeti különbség nélkül ki
fognak osztani. Ezt a határozatot ápril hó 13-án Rozs Lajos községi képviselő tette s az ezredéves
gyülés emelte határozattá.”1

120 éve történt

A belügyminiszter az 1901. május 30-án kelt 5360/1901. számú rendeletével
Bánfalva nevét az eredeti, Árpád-kori Gádorosra változtatta vissza. A Gádoros nevet a
község 1901. június 8-án vette fel. A névváltoztatást dr. Karácsony János püspök-
történész kezdeményezte, ami évekig tartó ellenérzést és tiltakozást váltott ki még a
település neves személyiségeiből is. Jól példázza ezt az a levelezőlap is, amit Karácsonyi
János írt Szauer Alajos helyi plébánosnak 1902. október 4-én: „Lennt jártunkban
hallottam, hogy nagyon haragszol a ’Gádoros’ névre Vigasztalódásodra óhajtom írni, hogy
tegnap a ’Magyar Nyelvtörténeti Szótárban’ azt fedeztem fel, hogy a régi magyar nyelvben
a ’gádor’ szó ’átrium’-ot, vestibulum-ot, tornácot, előcsarnokot jelent, s nincs köze a német
száramzású ’pincegádor-hoz’, helyesen ’pinczegátor’-hoz. Ennélfogva a régi Gádoros onnan
vette a nevét, mert a templomának egy kis előcsarnoka volt. Ezért hívták eredetileg
’Gádorosegyház’-nak, aztán röviden Gádorosnak.”2

Ma már nyilvánvaló, hogy az ellenkezést a falu őstörténete ismeretének hiánya okozta.
1901-ben ugyanis az ősi, honfoglaláskori Gádoros első nyomai régészeti bizonyítékai még
nem kerültek felszínre, s a falu történetével, múltja feltárásával ekkor még nem
foglalkozott Baross Károlyon kívül senki sem. A köztudatban így sokáig – a 2000 őszén
kezdődött régészeti ásatásokig – csak az élt, hogy a falut 1826-ban alapították.

Ugyanebben az évben – a község nevének megváltozásának megfelelően – a
korábbi Bánfalvi Polgári Olvasókör neve Gádorosi Polgári Olvasókörre módosult.

1 PONGÓ BERTALAN: Az őskortól, az Árpád-kori Gádorostól az újratelepített Gádorosig. In. GÁDOROSI FÜZETEK 3.
(szerk. Bárány Ferenc és Pongó Bertalan.) Gádoros Nagyközség Polgármesteri Hivatala. Gádoros. 2002. 96-97. –
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Gadoros/pages/Gadorosi_fuzetek_3/013_eseme
nyek.htm

2 KISS IMRE-OLÁH JÁNOS: Fejezetek Gádoros történetéből. Községi Helytörténeti Bizottság. Gádoros. 1984. 28. –
Az idézethez tartozó hivatkozás szerint 1984-ben ez az eredeti, kézzel írott levelezőlap még megtalálható volt a
helyi plébánia irattárában.

13

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Képek a múltból – korabeli májusi ünnepségek Gádoroson

Május 1-jei ünnepség (1948)

Május 1-jei ünnepség (1948)
14

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Május 1-jei ünnepség az 1950-es években

Május 1-jei felvonulás 1962-ben
15

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Május 1-jei felvonulás látképe az 1970-es években (A Tanácsháza tetejéről fotózva)

Májusban a Gyermeknapon volt a kisdobos- és úttörőavatás (1970-es évek)
16

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Május 1-jei ünnepség a Pártház előtt (1976)

Gyermeknap a Művelődési Házban (1976)
17

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

A Munka Ünnepe (1976. május 1.)

Úttörők avatása a Pártház előtt (1977)
18

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

A Munka Ünnepe az 1970-es években (középen beszédet mond: Zahorecz József)

A Munka Ünnepe (1981. május 1. – Helyszín: Dobó utcai Sportpálya)
19

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

Május 1-jei községi ünnepség a Művelődési Házban (1980)

Május 1-jei ünnepség az Általános Iskola udvarán (1987)
20

JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR
Nagyközségi Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

5932. Gádoros, Iskola utca 19.

ELÉRHETŐSÉGEINK

A Könyvtár címe: 5932. Gádoros, Iskola utca 19.
E-mail: [email protected] (intézményi e-mail cím)

[email protected] (könyvtár e-mail címe)
Telefon: 06/68/490-075 (Nagyközségi Könyvtár)

06/68/490-088 (Művelődési Ház)
Facebook: https://www.facebook.com/gadoros (intézményi FB-oldal)
Honlap: https://gadorosikonyvtar.webnode.hu

Hírlevelünk korábbi számai megtekinthetők intézményünk honlapján,
hivatalos FB-oldalán vagy – elektronikus lapozható gépirat formájában – a

következő internetes elérhetőségeken:
- 2021. április: https://anyflip.com/vogib/ngae
- 2021. március: https://anyflip.com/vogib/zprf
- 2021. február: https://anyflip.com/vogib/opul
- 2021. január: https://anyflip.com/vogib/ugfk
- 2020. december: https://anyflip.com/vogib/reca

21