eLatohatar_2018

Vásárhelyi Látóhatár Fotó: Kalácska Beáta

A Partszakasz vernisszázsárólKalácska Beáta műve

Kalmár Dorka

GYES-ikon sorozata kivitelezésben és gondolatiságában is felkelti az érdeklődést. A fatáblára olajjal festett
és aranyfüst háttér ellentmondásban áll a szürke hétköznapokkal, mely e művészi megfogalmazásban épp
az ellenkezőjét sejteti. Ars poeticája: "... a szülőség, a háztartásvezetés, gyereknevelés és párkapcsolat ne-
hézségei festményeimen átvitt értelemben, szentkép-motívumokként jelennek meg. Nagyon jó lenne a
gyorsan múló jelen pillanatait megbecsülni tudni. Az arany háttérrel „bearanyozom” és megörökítem ma-
gamnak a hétköznapi nehézségeimet. A festés számomra fohász és varázslat.”

A Partszakasz vernisszázsárólKalmár Dorka művei 51

Vásárhelyi Látóhatár

A Partszakasz vernisszázsárólElőtérben Kis Krisztina művei

Kis Krisztina

Vallja, hogy "... a művészet, az alkotás számomra meditáció, lecsendesedés. Az egyetlen olyan működési
folyamat, ahol megszűnik körülöttem a világ és megszűnök én is a világ számára. A rajzolás és festés esz-
közei a vásznon, a papíron ily módon ajtókat nyitnak meg egy belső világhoz. Az innen felszínre kerülő alak-
zatok, formák, terek aztán a tudatos képalkotás nyersanyagaként új életre kelnek."
Így keletkeztek az itt bemutatott arany hátterű, letisztult Madarak c. képei, melyeket a címoldalon látha-
tunk.
Teljesen más téma és kifejezési forma a gyermekeit ábrázoló három műve, ami életközelbe hozza a mű-
vészetet.

Kis Tamás

Alkotásain sajátosan keveredik a szubjektív és az objektív, a valóság új, egyedi értelmezést nyer. Témáit el-
sősorban a természetből meríti – vallja – Nem a “Mit”, sokkal inkább a “Hogyan” foglalkoztatja, ezért nem
válik eggyé az aktuális trendekkel, valós értékeket próbál közvetíteni.
Ha tekintetünket a folyópartot vagy erdőrészletet ábrázoló festményeire irányítjuk, érezzük a természet
villódzó fényeit és árnyait. A mozaikos hatás nyughatatlanságot ébreszt, melyet a színek felerősítenek.
Ugyanakkor ez a mozaikos hatás nyugodt vízfelületet, statikusságot is sugallhat. A tükröződés és a valósá-
gos részlet eggyé válik szinte.

52

Vásárhelyi Látóhatár

A Partszakasz vernisszázsáról Kis Tamás művei

Hasonló gondolatiságot fedezhetünk fel a víz felszínén lebegő alak láttán, mely jól tükrözi a jelen- és örök-
létet, a tünékeny létezést. Minden nyugodt, megállt az idő, ugyanakkor érezzük, egy pillanat kell, s minden
eltűnhet. A határozott, életerős színvilága fokozza az érzéseinket.

Kis-Gyöngyösi Ildikó

Ábrázolásának középpontjában az ember áll. Az arcok, mint tájképek, egyedi, mindig változó pillanatképek
a létezés perceiben. Bármilyen anyaggal szívesen dolgozik „kréta, festék, agyag, mind kihívás, hogy meg
tudjam közelíteni, tudjam átszűrve magamon közvetíteni azt, amit tapasztalok, érzek.”
Ahogyan Önök, úgy én is sokáig szemeztem ezekkel az expresszionista gyermekportrékkal. Esztétikailag és
morálisan is bűvkörükbe vontak, csak nehezen tudtam ellenállni hívásuknak. Az őszinte, nyílt tekintet, a
gazdag szín- és formavilág magával ragadó, melyek a határozott vonalvezetésnek köszönhetően fokozot-
tan érvényesülnek.

A Partszakasz vernisszázsáról Kis-Gyöngyösi Ildikó művei 53

Vásárhelyi Látóhatár

A Partszakasz vernisszázsáról Szabó Roland akvarelljei
(előtérben ) Kalácska Beáta kompozíciójával

Szabó Roland

„Képeimben fontos szerepet szánok az esztétikumnak és a szakmaiságnak. A természet az ember számom-
ra a leginspirálóbb elem. Szeretem a tiszta és egyértelmű, sallangmentes dolgokat, talán ezért is haszná-
lom az akvarellt. Szeretek vele dolgozni, mert gyorsan, határozottan és átgondoltan, körültekintően kell
vele bánni.”
És valóban, az alkotás a harmóniát sugárzó esztétikumon túl a morális érzéseket is felkelti a nézőben, s már
nem csak néző, hanem látóvá és érzővé válik. Mert mi volt az első benyomásom, amikor megláttam a két
alakot az erdőségben? Testvérek. Az öcsém és én is lehetnék. Vagy mit vettem észre a magányosan álló,
szinte befejezetlennek tűnő templomon? Ha odavesznek a templomok, odavesznek az iskolák, s ha mind-
ezek odavesznek, odavesz minden...

54

Vásárhelyi Látóhatár

A Partszakasz vernisszázsáról

Wolf Júlia Wolf Júlia alkotása

A jelen kiállításon akvarelljeivel (Mocsaras táj) és tűzzománcaival (Vadszőlők, Királyi lepkék) mutatkozott

be. Munkái közül az üveg és fém kompozíciójára hívnám föl a figyelmet, mivel ez a mű jelentéstöbblettel

bír, anyagában, gondolatiságában. Első látásra a keresztény kultúra jelképe, a kereszt jelenik meg. Erős, szi-

lárd anyaga fém, mint a hit, mely körbefogja az üveget, mely éppoly törékeny, mint az ember. Az aranymet-

szés, mint e mű arányossága pedig a tökéletességre, a rendre, a harmóniára utal.

*
Útravalóul a hetven éve elhunyt Telcs Ede (1872-1948) képzőművész gondolatait szeretném figyelmükbe
ajánlani, kinek kezdeményezésére százöt éve, 1913-ban alapították meg az Alföldi Művészek Egyesületét,
az ő elnökletével. Tornyai János alelnöke, Endre Béla a vezetőség egyik tagja. Küldetésükben más vásárhe-
lyi művészek is aktívan részt vettek.
Gondolatban idézzük csak föl – jelen kiállítással átellenben – a Tornyai János Múzeumnak a Vásárhelyi mű-
vészélet 1900-1990-ig című kiállítását, ahol alkotásaik gyöngyszemeivel találkozhatunk. Ők nem érhették
meg, hogy lássák művészeti munkásságuk végső kiteljesedését – s ugyanúgy, mi sem érhetjük meg, hogy
ezen alkotói gárdának száz év elteltével mi lesz a végkifejlete. Ezzel tisztában voltak, mint ahogy a most je-
lenlévők is. Felidézem, miként szól napjaink kortárs alkotóihoz Telcs Ede, az akkori elnök, kitől mintha most
venné át a stafétabotot a Partszakasz.

55

Vásárhelyi Látóhatár

A Partszakasz vernisszázsáról „Bizonytalanul állok az új eszmék és új jelszavak forgatagában. Én már
Gubovics Melinda műve öreg vagyok áttanulni, nem is értek meg mindent. Ez már a fiatalabb
emberek, az új generáció problémája...
De korunk és a jövő művészei számára, [...] volna még pár mondani-
valóm. Nekik azt szeretném írásommal üzenni, hogy művészeti kér-
désekben ne törődjenek divatos jelszavakkal, hanem kizárólag saját
meggyőződésük szerint dolgozzanak. Én nem a haladás ellen kívánok
prédikálni, a szerves fejlődésre a művészetben is szükség van, de en-
nek nem divatos szólamokon, hanem meggyőződésen kell felépülnie.
Nincs modern és konzervatív művészet, csak egyfajta Művészet van,
mert ami ma modern, holnapra már divatját múlja, s csak a valódi
művészet szól az örökkévalóságnak, mint azt ezer példa igazolja.
A művészeteknek, különösen a szobrászművészetnek meg vannak a
maga szabályai, ahogy azokat a régi egyiptomiak, a görögök és más
kultúrnépek örökbe hagyták ránk. Ez az a művészet, amely túléli az
évezredeket, ez az a művészet, amely után a gondolkodó, harmónia
és szépség után vágyódó emberiség áhítozik.
A mi korunk művészeti téren a különböző kiagyalt „izmusok” mester-
séges új kifejezési formák keresésének kora.
Én egész munkásságomban csak meggyőződésem szavára hallgattam,
nem törekedtem váratlan újszerűségekre […].
Mégis remélem, hogy száz év múlva, vagy tán még később, ha a mai
idők művészete már áttekinthető képet fog nyújtani, ha a pillanat di-
vatja és sikere feledésbe merül, munkájuk elnyeri majd megérdemelt
helyét a XXI. század művészettörténetében, és hírt fog adni a kései
utódoknak arról, hogy éltek és művészek voltak.”1
Ahhoz, hogy a magaskultúra befogadására is nyitottak legyenek az
emberek, ahhoz helyesen értelmezett kulturális szabadságra van
szükség. Ezért fontos a Partszakasz művészeti egyesület küldetése, re-
mélve, hogy megálmodott céljukat képesek lesznek valóra váltani.

A 2018. július 30-i – Partszakasz Művészeti Egyesület bemutatkozó kiállításának

megnyitóján elhangzott beszéd szerkesztett változata.2

Fotók: Benák Katalin

1 Telcs Ede: Éltem és művész voltam c.memoárjából, melyet 1947-ben

jegyzett le. 229-230.p. Megjelent a bajai Türr István Múzeum kiadásában.

2 Háttérinfó: www.partszakasz.hu

56



Fotó: Szabó MártonVásárhelyi Látóhatár

58

Vásárhelyi Látóhatár

Benák Katalin

kulturális örökségünk

Évek óta fokozott érdeklődéssel várjuk a Nyitott Múzeumok, Nyitott templomok napját, éjszakáját, ami-

kor szemlélődésünk fókuszába a mindennapjainkban ritkán látható épületek, alkotások, kulturális kuriózu-
mok figyelhetők meg vagy elfeledett régi szokások elevenednek meg, amelynek bárki részese lehet.
Az Európai Örökség Napok rendezvénysorozat az Európa Tanács által útjára indított kezdeményezés, mely-
hez hazánk 1999-ben csatlakozott.
Elsősorban az épített örökségünkre, annak szépségére, ugyanakkor a sérülékenységére kívánja felhívni a fi-
gyelmünket. Gyönyörködtet, s az anyagi világ mulandóságával is szembesít...
Az épített örökség bemutatása kibővült a szellemi örökség értékeinek megismertetésével.
„2018 a kulturális örökség európai éve. A tematikus évad fő célja, hogy felhívja a figyelmet Európa
történelmi múltjára, értékeire, a kulturális örökség kínálta lehetőségekre. Az év elsősorban azt mutatja be,
hogy Európa minket körülvevő gazdag kulturális örökségével foglalkozni fontos, érdemes, és nem kevésbé
érdekes.” (https://europapont.blog.hu/2018/09/14/kulturalis_orokseg_napjai_219)

„Az Ars Sacra Fesztivál keretén belül, az Európai Örökségnapokkal együttműködve minden év szeptembe-
rének harmadik szombatján meghívjuk a történelmi egyházak képviselőit, hogy nyissák meg templomaik
kapuját, és színes kulturális programokkal várják az érdeklődőket. Mutassák be a templom építészeti, mű-
vészeti értékeit, előadásokat, beszélgetéseket, gyerekprogramokat, filmvetítéseket, kiállításokat szervez-
zenek a Nyitott Templomok Napján.”
( https://www.ars-sacra.hu/nyitott-templomok-napja)

Hódmezővásárhelyen – több éve – az intézmények mellett bekapcsolódtak a templomok is e rendezvény-
sorozatba.
Templomaink 2018-ban számos program várta a látogatókat: koncert, templomi séta, ikonkiállítás,
bibliakiállítás...

A belvárosi Szentháromság templomban az idén is Nagy László szervezte a programot, melynek részét ké-
pezte a Bibliakiállítás, melynek fő anyagát Galambos Lajos bibliagyűjtő könyvritkaságai képezték, emellett
megismerkedhettünk a Domonkos Rendi Nővérek és más helyi hívő bibliájával vagy zsoltáros könyvével is.
A kiállítást Galambos Lajos érdekes előadása vezette föl, majd kötetlen beszélgetés a „biblia-tulajdonosok-
kal”.

59

Fotó: Szabó Márton Vásárhelyi Látóhatár 
Szentháromság templom:
Fotó: Szabó Márton 60 Kiállított bibliák a
tárlóban
Fotó: Szabó Márton


Szentháromság templom:
Galambos Lajos biblia-
gyűjtő előadása


Görögkeleti ortodox

templom:
Mária-trón
Jószai Sándor
ikonfestő magyaráz
Ikonkiállítás

Vásárhelyi Látóhatár Fotók: Benák Katalin

A görögkeleti ortodox templomban Jószai Sándor ikonfestő műveivel
ismerkedhettek meg a látogatók, s beszélgethettek e magasztos kul-
turális örökségünkről.
A szakrális helyet körbejárva, ebben az évben a Mária-trón részletes
történetéről is hallhattunk. "A 18.-19. században épült ortodox temp-
lomok berendezései között a templomhajó északi oldalfalára, a szen-
tély közelében, a püspöki székkel szemben állított, díszes keretelésű
Mária-ikonokat találhatjuk meg, melyeket Mária-trónnak is neveznek.
Valójában ezek az ikonok egy korábbi gyakorlatnak a barokk téralakí-
tási szemlélete által átfogalmazott parafrázisát. A barokk idejében a
proszkinetárionok, melyek részben takarták az ikonosztázt, kikerültek
a hajó teréből, ezáltal az ikonosztáz teljes kompozíciója láthatóvá vált.
A püspöki székkel szemben történő elhelyezése a hajó berendezésé-
nek szimmetriáját is szolgálta.
A hódmezővásárhelyi ortodox templom gyakorlatában a Mária-trón
az a hely, ahol a hívek élő szeretteikért gyertyát gyújthatnak. A kes-
keny, magas építményt kettő volutás oszlop keretezi, melyek testén
füzérdísz csavarodik. Lábazatának és párkányzatának festése meg-
egyezik az ikonosztázéval. A ma látható Mária-trónt az 1920-as évek-
ben készítették, melynek dekorativitását a plasztikán túl az aranyozott
faragványok fokozzák. A keretelt mezőben a "csodatévő" Mária (Isten
Anyja a Gyermekkel-ikon) látható Mária félalakos ábrázolásával, jobb-
ján a Gyermekkel. Arcuk összeér, fönt egy-egy medalionban pedig an-
gyalok láthatók.
Az ikont jelenleg is néhány kisebb-nagyobb fogadalmi ajándék veszi
körül. A votivokat az ikon közvetlen környezetében, vagy a füzérdíszes
oszlopokon, selyemszalagokkal felfüggesztve, apró szögekre akasztva
helyezték el. A fogadalmi ajándékok felajánlásának szokása nyugati
eredetű, de régóta ismeretes az ortodox vallású népek körében is. A
votív ajándékok többsége az ajándékozó háláját és kérő szándékát fe-
jezi ki. A hódmezővásárhelyi kegykép mellett elhelyezett votivok kö-
zött a szívformát és csecsemő-, illetve pólyásgyermek-figurákat talál-
hatunk."

61

Vásárhelyi Látóhatár Fotók: Benák Katalin

A háromszáz éves református ótemplom értékeivel nehéz betelni.
Hívó üzenetei:

„Csengő szavad kiáltsa a világba”

Hódmezővásárhely - Ótemplomi Református Egyházközség gyüleke-
zetének és iskoláinak bemutatkozása:
A Bethlen Gábor Református Gimnázium, a Szőnyi Benjámin Reformá-
tus Általános Iskola és az Aranyossy Ágoston Református Általános Is-
kola diákjainak műsora; személyes vallomások; zsoltáréneklés nagy-
szülőkkel.
 

„Erős torony az Úrnak neve”

Bernátsky Ferenc történész-muzeológus vetített-képes előadása a
300 éves Református Ótemplom történetéről.
„ Isteni szentély ” fotópályázat eredményhirdetése.
Szeretetvendégség
A Terebes Zenekar koncertje.
Toronymászás, Biblia, könyv és CD-vásrlási lehetőség színesítette a
programot.
A Hódmezővásárhely – Ótemplomi Református Egyházközség és a
Hódmezővásárhely Ótemplom Alapítvány is szeretettel várt és foga-
dott mindenkit. Az előző évekhez hasonlóan az Ars Sacra Fesztivál az
idén is ingyenesen kínálta a magas művészi színvonalú programjait.
A fotók valóságosan láttatják velünk a múltból kapott s megőrzött
örökségünket, melyet mi is örökül hagyunk...

62

Vásárhelyi Látóhatár

Kilátás a Református Ótemplom tornyából az Andrássy útra.
Előtérben a Szentháromság templom, távolban a Kálvin téri Református templom...

Fotó: Benák Katalin

63

Vásárhelyi Látóhatár

Benák Katalin

Az egyetlen Árnynak, amelyik világít*

„Mondj többet minél kevesebb szóval”

Aleksandar Čotrić

Aleksandar Čotrić szerb politikus, író. Neve ismerősen cseng a magyar olvasók számára is, hiszen a Csípős

történetek című műve, mely szatirikus elbeszéléseket tartalmaz, Neducza Szvetiszláv magyar nyelvű fordí-
tásában Budapesten, a Szerb Országos Önkormányzat kiadásában 2015-ben jelent meg. Alig telt el három
év, s máris a kezünkben tarthatjuk Aleksandar Čotrić legújabb művét, a Szerelmes szavak : Aforizmák nők-
ről és férfiakról című könyvét, melyet szintén Neducza Szvetiszláv fordításában olvashat a magyar olvasó-
közönség, ami 2018-ban jelent meg a Magyarcsanádi Szerb Kisebbség kiadásában.

Aleksandar Čotrić szerb író, 1966. szeptember 25-én, Loznicában született. A Belgrádi Egyetem Jogtudo-
mányi Karán végzett. 1990-ben mint a szerb megújulási mozgalom egyik alapítója. 1997-től 2000-ig Belg-
rád önkormányzatának tagja, 2004 és 2007 között a szerbiai diaszpóráért felelős miniszterhelyettes. Čotrić
jelenleg a diaszpórával és a szerbekkel foglalkozó parlamenti bizottság tagja, valamint a Koszovó-Metohija
bizottság; a kulturális és információs bizottság egyik helyettese; a parlamentközi közgyűlésnek az ortodo-
xia szerb küldöttségének és több parlamenti csoport vezetője. 2017-től az Országgyűlés SPO tagjai a Prog-
resszív Párt parlamenti képviselőcsoportjában ülnek.1

Aleksandar Čotrić, a szerbiai parlament diaszpóráért felelős bizottságának tevékenysége során nemcsak
az egyes emberek, hanem az egyes nemzetek egymáshoz való viszonyába is jól belelát. Könyvének elősza-
vát, melyet A szerelem emberré tesz címmel jegyzett, kiderül „Az első aforizmákat az orvostudomány aty-
ja, Hippokratész írta, így őt tekintjük az aforisztika atyjának. Az orvostudomány egyik oldalága, amely az
emberi lelket gyógyítja.” (4.p.) Noha a szatíra már az ókorban is népszerű műfaj volt, – azóta is közkedvelt
–, napjainkban pedig ismét egyre nagyobb teret hódít. Miért is? Talán azért, mert ahogy Čotrić mondja:

1 https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://en.wikipedia.org/wiki/Aleksandar_
%25C4%258Cotri%25C4%2587&prev=search
* Aleksander Čotrić 5.p.

64

Vásárhelyi Látóhatár

Az aforizma "éles közmondás egy csavarral" Szer- Aleksander Čotrić
biában népszerű irodalmi formává vált, talán Szerelmes szavak : Aforizmák nőkről és fér-
azért is, mert "sötét humorral" válaszolt az or-
szág zűrzavaros társadalmi és politikai helyzetére. fiakról. Ford.: Neducza Szvetiszláv. Kiad.: Szerb
Ott, ahol az emberek boldogok, ott kevésbé ér- Nemzetiségi Önkormányzat, Magyarcsanád.
tik: "Miért ne büszkélkedhetnénk a múlttal, ami- [Előszó] Aleksandar Čotrić. 62 p.
kor minden új nap rosszabb, mint az előző?"
Az éles társadalmi kihívásokat, az emberek – kri-
tikus – egymáshoz való viszonyát a szatirikus írá-
sokban, aforizmákban különösen hatékonyan le-
het megjeleníteni - nemcsak Szerbiában, bárhol
a világon, hisz mindenhol fellelhető és sokakat
érintő téma a politika, a szerelem...
1984-től jelennek meg aforizmái, szatirikus írásai.
Szerkesztésében jelent meg gyermek részére a
Razdeljak című antológia, ill. a Dribling duha című
sport témájú, majd Smeh je greh címmel a szór-
ványban élő írók munkáiból, és Veliko u malom
címmel a jelenkori orosz aforizmagyűjteménye.
Čotrić maga is foglalkozik műfordítással (oroszról,
szlovénról, bolgárról és macedón nyelvről).
Saját kötetei az Amerikai Egyesült Államoktól -
Európán át - Oroszországig számos helyen meg-
jelent, köztük Magyarországon is, ahol érdeklő-
déssel olvassák.
Čotrić írásait több mint huszonöt nyelvre lefordí-
tották, s szinte követhetetlen olvasóinak száma.
Írói munkásságát több országban elismerték, dí-
jazták.
Jelen kötet aktualitását mi adja? Van-e egyáltalán
aktualitása?
A világon mindenhol fellelhető a szerelem, mely
az élet elixírje. Ez a kis könyvecske is egy elixír-
gyűjtemény nőknek és férfiaknak, fiataloknak és
idősebbeknek. Az aforizmákat Az egyetlen Árny-
nak, amelyik világít szerzői ajánlás nyitja meg,
melyet mindenki a maga tapasztalata szerint ér-
telmezhet.

65

Vásárhelyi Látóhatár

Kézenfekvő, mivel a kötet szerzője Férfi, az Árny nő lehet, méghozzá egy olyan hőn imádott nő, akinek je-
lentős szerep jut a teremtés koronájának életében...
Nemcsak mi emberek vagyunk csodálatosak, hanem az emberiség alkotta nyelv is! A kötet fordítójától tud-
ható, hogy a magyar árny szó a szerb nyelvben jelen esetben, egy női név jelentésével is bír. S hogy ezt ilyen
jól érzékelteti a műfordító, ez a nyelvek és műfordítás bravúrját fémjelzi. Ha tovább gondoljuk, az árny je-
lenti a sötétet, mely a világosat kísérheti, ugyanakkor lehet ez átvitt értelmű; a sötét világíthat, ha az árny
női személy – megvilágíthatja, sőt megvilágosíthatja a férfi(t) útját! Ezt az utat járhatjuk végig az aforizmák
mögöttes tartalmaival, melyet szerkezetileg következetesen épített fel a szerző; a teremtéstől az elmúlá-
sig, melyek számtalan titkolt igazságot fednek el vagy mondanak ki, igazi üzenetük a szavak között kódol-
tan, átvitt értelemben nyilvánulnak meg.
A gyűjtemény Belgrád – Isztambul (2013 – 2018) bejegyzéssel zárul. Keletkezésük mindenképp e két város-
hoz és idővallumhoz köthető. Mivel aforizmagyűjteményről van szó, ezért e sejtelmes adatmeghatározásnak
jelentősége lehet, ami azonban nem föltétlenül feloldandó e helyen.
A kötet végén pedig Aleksandar Čotrić, a szerző szakmai életútját áttekintő legfontosabb állomásaival is-
merkedhetünk meg.
A nyelvi tömörséggel és emelkedett tartalommal bíró bölcsességeket Neducza Szvetiszláv (Magyarcsanád,
1940) szerb nyelvből magyar nyelven prezentálta, ki eredeti hivatását tekintve pedagógus. Többnemzeti-
ségű családból származván (Szerb nagyszüleivel együtt laktak, így a szerb édesapjához a román származá-
sú édesanyja is szerbül beszélt, aki szinte vele együtt tanulta a szerb nyelvet. Szerb iskolába járt. A magyar
nyelvet természetes úton, a környezetétől vette át, így anyanyelvének a szerb nyelvet tekinti.) napi közel-
ségben éli meg az egyes népek kulturális identitását, beleszületve a korlátok nélküli nyelvi kifejezés világá-
ba. Évek óta foglalkozik műfordítással, főként szerb nyelvről, de orosz nyelvről is fordít magyarra. Írásai fo-
lyamatosan jelennek meg folyóiratokban (Marosvidék, Vásárhelyi Látóhatár), s az utóbbi években köny-
vekben is, mint Bojan Ljubenović Levelek Szerbiából című műve, amit 2016-ban adott ki az Aposztróf Ki-
adó, mely napjaink szerb valósága elé állít görbe tükröt.
Neducza Szvetiszláv műfordítói, írói sokszínűsége figyelmet érdemel, hiszen, miként az iróniát Bojan
Ljubenović: Levelek Szerbiából és Aleksandar Čotrić: Csípős történetek, vagy a tragédiát Danijela Repman:
Membránoid és e lapszámunkban olvasható Natalia Szokova: A baba című műveinek, illetve Čotrić: Sze-
relmes szavak aforizmagyűjteményének adaptációival a szerző eredeti elgondolása szerinti üzenetét hűen
adja vissza, melyek magyar nyelven is érdekfeszítőek, műfaji sajátosságukat természetes könnyedséggel
közvetíti, megtartva az eredeti célt; minél kevesebb szóval minél többet elmondani!
Aleksandar Čotrić Szerelmes szavak című művét a legmélyebb tisztelettel a szerző gondolataival ajánlom
szíves figyelmükbe:
„Drága Olvasók, Önökön a sor, hogy megtalálják a saját imádott szerelmi gondolatát, amit bejelentenek a
szeretett személynek, vagy amelyik emlékeztetni fogja a szerelem kezdetére és a romantikus pillanatok-
ra2...”

2 Aleksander Čotrić 4. p.

66

Vásárhelyi Látóhatár

Aleksandar Čotrić

Szerelmes Szavak

Szerb nyelvből fordította: Neducza Szvetiszláv

Részletek

Az első szó Istené volt.
Amikor az asszonyt megteremtette, már nem jutott szóhoz.

*
A különbség a mesterséges szépség és a mesterséges intelligencia abban van,

hogy az emberek a másodikért nem mutatnak érdeklődést.
*

Hány ideális nő van a világon?
Annyi, ahány szerelmes férfi van.

*
A sikeres kapcsolatért nem elegendő, hogy a férfi és a nő együtt aludjanak.

Szükséges, hogy ébren is együtt legyenek.
*

Az írók között több a férfi, mert az asszony mellett nem jutnak szóhoz.
*

A nemek harcában egyre többen vannak, akik nemet váltanak.
*

Az asszony százszor is megváltoztatja a hitét,
ugyanúgy, ahogy a férfi a pártokat.
*
A feleségemmel mindent elosztunk.

Én osztom a gondolatait, ő pedig a vagyonomat.
*

Soha nem feledkezem meg az asszony szülinapjáról.
Ez egy nagyon jó dolog a Facebookon.
*
Még tegnap kértem szót,

de a feleségem még nem engedte meg, hogy beszéljek.
*

Az emberek az országos halatomért küzdenek.
Tudják, hogy otthon semmi esélyük.

67

Vásárhelyi Látóhatár

Csíkos Dia

Tér és Idő

Kortárs antológia 2018.

Előszó

Tér és idő a címe a Vásárhelyi Látóhatár legújabb antológiájának, mely idén a Költészet Napjá-
ra jelenik meg.

A Kortárs című pályázatunk nyertes műveiből bocsátunk közre egy sokszínű csokrot, figyelemmel
az Arany-emlékévre. Arany János születésének 200. évfordulóján – az antológiát lapozgatva „koszorús
költőnket” méltató verssel is találkozhat az olvasó.

A válogatás címére visszautalva, ha tér és idő viszonyát vizsgáljuk, értelmezhetjük a verseket akár
feliratként is: felirat abban az egyszerű értelemben, hogy felíratik valahová – papírra, számítógépbe, asz-
talra, tenyérbe, szívbe… És felirat abban az értelemben is, hogy e minőségében időtlenné válik: hely-
hez ugyan kötött (papírhoz, monitorhoz, asztalhoz, tenyérhez, szívhez…), azonban bármikor olvasható,
aktualizálható, s a befogadó minden egyes újraolvasással egyúttal újra is értelmezi a szöveget, a költői
alkotást. Szerencsés esetben az értelmezési lehetőségek bővülnek, színesednek – kitágul a tér, a felirat
az anyagtól elemelkedik és eltűnik az idő.

Csodálatos folyamat ez: a felirat „teste” (az írott szöveg) változatlan, miközben a felirat „lelke” (az
értelmezés) változik. Ez a változás belőlünk indul és teszi élővé a verset, az irodalmat.

József Attila velünk marad, élő marad, ha olvassuk.
Arany János nemkülönben. A jelen költői pedig majd remélhetőleg a jövő költőivé válnak – sorsu-
kat további olvasóikra bízván. Mindezeken túl a közlés kényszere, mely előhívja és manifesztálja a verset,
egyúttal reményt is szül minden alkotóban: műve esélyt kap arra, hogy nem felejtődik el. Nem felejtőd-
nek el azok az érzések, amelyek elméjét foglalkoztatták, amelyek szívében motoszkáltak, amelyek a lel-
két röptették vagy épp borzongatták. Ez mind-mind megőrizhető, továbbgondolható, de csakis az ol-
vasók segítségével, hiszen a verset valójában ketten teremtik: a költő és olvasója, s megerősít engem eb-
ben Kosztolányi Dezső is. Ha olvasom.
„Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers írassék, különben meggörbül-
ne a világ gyémánttengelye.”– szólnak József Attila ismert sorai.
Minden nap a Költészet Napja lehet, ha szeretnénk.
Ez csak rajtunk múlik. Mert vers bizony íratik, válogatásunk szerzőinek hála.
Ezúton mondunk köszönetet nekik, hogy alkotásaikkal bemutatják olvasóiknak a kortárs, magyar, azon
belül is a hódmezővásárhelyi irodalmat.

68

Segítségükkel archiváljuk a jelent, hogy Vásárhelyi Látóhatár
sok-sok évvel, sok-sok újraolvasással ké-
sőbb – a jövőben – újraértelmezhessük azt, Tér és idő : Kortárs antológia. 2018.
s hogy tanúsítsák – Sulyok Csaba szerzőnk
Elillanó című versének záró soraira reflektál- A verseket válogatta: Csíkos Dia és
va –, a helyzet bizony nem reménytelen: Dani Imre. Szerk. Benák Katalin. Előszó Csíkos
nem halt meg még a Földön minden köl- Dia. A kötet borítóin V. Nagy Nándor: Ördög-
tő. Ugye, kedves Olvasó? szekér című alkotása. Szeged, Hód-Biotech K.,
2018. Bp. MEK 2018. 86 p.
Az antológia szerzői: Illusztrált.
A kortárs antológia tizenöt Magyarországon
Albert-Lőrincz Márton és határain túl élő és alkotó költő negyvenhat
Arany-Tóth Katalin versét és és fotóval illusztrált életrajzát tartal-
Csíkos Dia mazza.
Dani Imre Az elektronikus kötetet Csíkos Dia költő, es�-
Diószegi Szabó Pál széíró előszava vezeti föl.
Gulyás Katalin A kötet hozzáférhető, továbbküldhető:
György Viktória Klára http://mek.oszk.hu/18700/18773/18773.pdf
Haranghy Géza http://anyflip.com/uzau/pqkz/
Hepp Béla www.vasarhelyilatohatar.hu Lapozó
Kőszegfalvi Ferenc
Rácz Éva 69
Sulyok Csaba
Szenti Ferenc
Vitányi-Ratimovszky Orsolya Anna
Wilhelm József

Vásárhelyi Látóhatár

Impresszum

eVásárhelyi LÁTÓHATÁR

Lapozó V. évf. 8. szám  2018/1.

www.vasarhelyilatohatar.hu

Kiadja: HDK Hód-Biotech Kft.
Felelős kiadó: dr. Fuchsz Máté

Főszerkesztő: Benák Katalin. Szerkesztők: Kis Krisztina, Dani Imre, Soós Csilla.
Fotográfus: Gaál Györgyi. Nyelvi lektor: Takátsyné Farkas Irén.
Szerkesztőség:
Vásárhelyi Látóhatár Szerkesztősége
6800 Hódmezővásárhely, Rudnay Gyula u. 49. fsz. 2.
E-mail: [email protected]
Telefon: + 36 20 280 2529

Ny.t. 163/0239/2/2010.
Első közlésű, elektronikus formátumú,
nyelvileg ellenőrzött kéziratot fogadunk,
mely tartalmáért a szerző vállal felelősséget.
Információink és az Adatvédelmi nyilatkozatunk megtekinthető a
www.vasarhelyilatohatar.hu honlapunkon.
Forrás megjelölése: www.vasarhelyilatohatar.hu eVásárhelyi Látóhatár 2018/1. Letöltés ideje:

70