eLatohatar_2019_10

LátóhatárVásárhelyi

Kultúra — Társadalom  www.vasarhelyilatohatar.hu  VI. évf. 10. sz. 2019/2.
WWW.
.hu

10

2019. December

Benák Katalin | Fény

Tartalom

eVásárhelyiLátóhatár 10. szám

Kovács István
VÁSÁRHELYI ÉVFORDULÓNAPTÁR 2020. 4

Benák Katalin 10
Samu Katalin szobrászművész életútja

Szigeti János 19
A Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség múltja és jelene (részletek)

Rácz Mária 24

A Kisgrafikai Baráti Kör 60 éve Szegeden

Szenti Ferenc 26
— Gömöri István költőről

Gömöri István 27
— Nem mese - Buda Ferencnek (vers)

Haranghy Géza 28
Sötéten komorul - Sol invictus (vers)

Szeder Réka 29
A magyar ugaron (vers) 29
Itt marad (vers)

Jóna Dávid
A nézőpontok sokféleségének szeretetéről 3

Kovács István
Vásárhelyi Látóhatár. (Benák Katalin ajánlása) 4

Kis Krisztina
Az Őszi Tárlat margójára 5

Képiró Ágnes 6
Kass János zenei ihletésű illusztrációi 7


Hajnóczy Péter

Fúga

Cserjés Katalin
Fúga – ajánlás egy újabb hagyatéki szöveghez 7

Jóna Dávid – Versek
Na, most akkor 11
Csak állok a parton 11

Arany-Tóth Katalin
 Lámpás egy eltévedt világban
Interjú Jóna Dáviddal 12

Benák Katalin
 Konstancai elégia Vásárhelyen
Interjú Diószegi Szabó Pállal 14

Tartalom Diószegi Szabó Pál – Versek 15
Takarásban élni 16
Vásárhelyi Látóhatár Konstancai elégia 16
2020. január Prológ
XI. évf. 31. sz.
nyomtatott lapszám Apró Ferenc
Laczó Lajos tanító úr 17
Kapható a szerkesztőségben:
Vásárhelyi Látóhatár Dobos Irma
Szerkesztősége Kiállítás emlékezik a divatkirálynőre 18
Hódmezővásárhely
Rudnay Gyula u. 49. fsz. 2. Domokos Tamás
6800 Reminiszcencia – Hogyan látta Hanna Mela
[email protected] barátnőjét, Vekerdy Ilonát? 20
 06 20 280 2529
Lenkei Edit
Közéleti személyiségek – Ős Beretzk Pál – 22

Béres Dezső
Tábla, tábla, emléktábla 25

Benák Katalin
 Ablak a valóságra
Interjú Szenténé Kálvai Mária festőművésszel 26
 Művészet és elfogadás
Interjú Mucsi Zoltán festőművéssszel 28

Szenti Ferenc – Versek 30
Nem költő 30
Summás válasz 30
Sokaságember 30
Valaki(k) 30
Tükör 30
Tükörkép

Vásárhelyi Látóhatár

Kovács István

VÁSÁRHELYI ÉVFORDULÓNAPTÁr — 2020.

25 ÉVE

1995. január 1-jén hunyt el Kovalik Károly vásárhelyi születésű újságíró, szerkesztő. 1951-től a Magyar Rá-
dió idegen-nyelvű osztályán dolgozik. 1957-ben Szepesi Györggyel együtt közvetíti a televízióban a május
1-jei felvonulást. 1962-től belső munkatárs, majd szerkesztő, főmunkatárs. Televíziós pályafutása beteg-
ség miatt 1982-ben megszakad.

1995. január 26-án megalakul a Pákozdy Ferenc Irodalmi Társaság.

1995. március 14-én elhunyt ifj. Csokán Pál vásárhelyi születésű vegyész, egyetemi tanár. A korrózióvéde-
lem és a felületkezelés-technika területén szerez nemzetközi tekintélyt. Az 1971-es brüsszeli találmányi ki-
állításon elnyeri a nagy aranyérmet. 19 szakkönyv, 19 újítás, 7 szabadalom fűződik a nevéhez.

1995. március 29-én visszakapja a református egyház az 1948-ban államosított Bethlen Gábor Reformá-
tus Gimnáziumot.

1995. május 8-án elhunyt Kajári Gyula Munkácsy-díjas grafikusművész. 1954-től Vásárhelyen él, 1955 és
1959 között a Majolikagyár tervezője. 1979 és 1995 között váltva Sümegen és Vásárhelyen dolgozik. Szén-
és krétarajzai drámai hatásúak. Jelentős a művészeket, írókat és politikusokat (Németh László, Kodály Zol-
tán, gróf Széchenyi István stb.) idéző arcképsorozata.

1995. szeptember 20-án az egyesült államokbeli Lakewood-ban elhunyt Elek Áron vásárhelyi születésű re-
formátus lelkész. 1948-tól az Egyesült Államokban él. 1963 és 1989 között a Cleveland West Side gyüleke-
zet lelkésze, a Clevelandi Kálvin Egyházkerület püspöke.

50 ÉVE

1970. május 11-én elhunyt Pákozdy Ferenc vásárhelyi születésű költő, műfordító, újságíró. 1952-től a Deb-
receni Egyetem könyvtárában dolgozik. Életében három verskötete jelenik meg, posztumusz kötetét 2014-
ben adják ki. Jelentős a műfordító tevékenysége is. Németh László róla mintázza az Égető Eszter című re-
gényében Hallgató Sanyi alakját. Ismert sakkversenyző, róla nevezik el a vásárhelyi sakk sportegyesületet.
1970. május 2-án árvízveszély miatt Maroslele és Makó 17 ezer lakosát Vásárhelyen helyezik el.

4

Vásárhelyi Látóhatár

1970. június 18-án elhunyt Rubletzky Géza szobrászművész. Balla József 1906-ban Vásárhelyre hívja, hogy
az általa fölvállalt Nagytakarék (ma Bankpalota) szobormunkáinak kivitelezésében segítségére legyen.
Balla korai halála miatt a munkát, így a kupola Merkur-szobrát is, egyedül fejezi be. A Művészek Majolika
és Agyagipari Telepének alapító tagja.

1970. július 8-án elhunyt Ormos Pál vásárhelyi születésű orvos, patológus. 1922-től 1968-ig a vásárhelyi
kórház korbonctani osztályának főorvosa. Ellátja a röntgen és fertőző osztály főorvosi teendőit is. 1945 és
1957 között az Erzsébet Kórház orvos-igazgatója. Fia Ormos Jenő orvos, patológus, egyetemi tanár.

1970. szeptember 4-én rövidzárlat következtében kigyullad és leég a városháza toronysisakja, teljesen
használhatatlanná válik a 30 mázsás harang.

1970. november 17-én elhunyt Bartók Zoltán vásárhelyi születésű újságíró. 1950-ben a Fehér Gárda vásár-
helyi szervezője, ezért a bírósági ítélettel Kistarcsára internálják, majd 7 év börtönre ítélik. 1956 májusá-
ban szabadul Márianosztráról. A forradalom idején újjászervezi a Kisgazdapártot a városban Csáki Kálmán
és Oláh Sándor társaságban. 1957-ben újra börtönbe zárják.

1970. december 18-án elhunyt Kriván Ferenc vásárhelyi születésű szobrászművész. 1918-ban kőfaragó
műhelyt nyit szülővárosában, ahol testvéreivel együtt közel ötven évig épületszobrászati munkákat végez,
és síremlékeket készít. 1925-ben aranyérmet nyer Párizsban. Művészetéről elismeréssel ír Nagy Lajos Há-
rom magyar város című szociográfiájában.

75 ÉVE

1945. január 5-én elhunyt Lippai Imre malom- és gyártulajdonos. 1928-ban vásárolja meg a Damjanich
utca végén lévő Steiner-fagyárat, cége ettől kezdve a Lippai Gőzfűrész és Vámmalom nevet viseli. Utcai
harcban veszti életét.

1945. január 7-én elhunyt Pásztor János szobrászművész. 1905-ben Vásárhelyre költözik, ahol barátságot
köt Rudnay Gyulával. 1910-ig Vásárhelyen él és dolgozik, majd a fővárosba költözik. Nevéhez fűződik az
első világháborús emlékmű elkészítése. A két világháború közötti magyar képzőművészeti élet megbecsült
(Corvin koszorú) szobrászművésze.

1945. január 22-én hunyt el ifj. Imre József vásárhelyi születésű orvos, szemész, kórházigazgató. 1928–
1929-ben a pécsi egyetem rektora, majd 1939-ig a budapesti Állami Szemkórház igazgatója. Ezt követően
1945-ben a szemészet tanára a budapesti orvosi karon. 1941-től 1945-ig a Magyar Szemorvos Társaság el-
nöke. Emlékére az Európai Szemorvostársaság Tanácsa díjat alapít. Apja id. Imre József szemész, egyetemi
tanár, felsőházi tag, nagyapja id. I. Sándor irodalomtörténész, akadémikus.

5

Vásárhelyi Látóhatár

1945. február 21-én az indonéziai Tondanoban elhunyt a vásárhelyi születésű Cseszkó Gyula vásárhelyi
születésű missziós orvos. 1931-től egy holland református misszionárius társaság szervezésében feleségé-
vel Indonéziában misszionáriusi feladatokat végez. A szigetvilágban gyógyítja a malájokat. 1944 tavaszán
a japánok elfoglalják a szigeteket, kivégzik a fehéreket. Az orvost Tonsen Lanaban internáló táborba viszik,
bombatámadás során megsérül, és a kórházban tetanuszban hal meg.

1945. március 11-én elhunyt ifj. Imre Sándor vásárhelyi születésű pedagógiai író, művelődéspolitikus.
1925-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Tanszékének, 1934-től a budapesti József
Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi karának tanszékvezető pedagó-
gia-professzora. Apja id. Imre József szemész, egyetemi tanár, nagyapja id. Imre Sándor irodalomtörténész,
akadémikus, testvére ifj. Imre József orvos, szemész, egyetemi tanár.

1945. május 19-én elhunyt Falábu Dezső gimnáziumi tanár. 1930 és 1935 között a Református Leánylíce-
um tanára, 1932-től igazgatója, majd 1945-ig a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanára. 1945. május
7-én koholt vádakkal letartóztatják, és a szegedi államfogházba hurcolják. Mielőtt a népbíróság előtt bebi-
zonyíthatná az ártatlanságát, meghal.

1945. november 10-én elhunyt Kozma György főispán. 1920-ban a Közélelmezési Minisztérium Somogy
vármegyei kirendeltségének vezetője. 1924-ben a vásárosnaményi járás főszolgabírája, majd 1933-ban
Zemplén megye főispánjává nevezik ki. 1935 és 1938 között Vásárhely főispánja. A kenyereparti Olvasó-
egylet és a helyi Gépírók és Gyorsírók Társaságának díszelnöke.

1945. december 15-én elhunyt Dobay Imre kertész. 1914-ben kerül Vásárhelyre. Három hold földjén kez-
di meg működését. Folyamatosan nyíló szegfűfajták nemesítésébe kezd. A Dobay-kertészet (1914−1952)
úttörő munkát végez a szegfűhajtatás terén. Az 1928-as budapesti országos kiállításon ezüstérmet nyer.
1935-ben a német Höntsch üvegházépítő cégtől 1500 négyzetméter előre gyártott üvegházat vásárol.
1945-ben megnyílik az Állami Mezőgazdasági Középiskola, a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépisko-
la jogelődje.

100 ÉVE

1920. február 7 én született Sipka Sándorné Serfőző Rózsa tanár. 1952-ben kerül a Bethlen Gábor Gimná-
ziumba 1962-től Csongrád megye idegen nyelvi szakfelügyelője. 1964-ben Krékits József és Földesi Ferenc
tanártársaival együtt létrehozzák az ország első középiskolai nyelvi laboratóriumát. Magyarra fordítja Hugo
Hartung Vásárhely ihlette Ich denke oft am Piroschka című regényét.

1920. március 16-án született Vásárhelyen Faragó Mihály növénybiológus, egyetemi tanár. A Fertődi Nö-
vénynemesítési Intézet laboratóriumának vezetője. Jelentős szerepet játszik a kalocsai fűszerpaprika ne-
mesítésében. Szembeáll a Liszenkó-féle genetikai és agrárbiológiai irányzattal, ezért pályafutását az 1960-
as években kettétörik.

6

Vásárhelyi Látóhatár

1920. április 16. Sándor Pál vásárhelyi születésű ügyvéd, országgyűlési képviselő a Nemzetgyűlésben bát-
ran kiáll a zsidóság mellett.

1920. december 28. Megalakul a Kultúra Rt., elnöke Szádeczky-Kardoss Lajos egyetemi tanár, az MTA tag-
ja. A társaság nyomdát működtet, nyolc periodikumot ad ki, kölcsönkönyvtárat és könyvesboltot tart fenn.

125 ÉVE

1895. január 7-én született Barkász Emil vásárhelyi származású mérnök-ezredes, fejlesztő mérnök. A Ma-
gyar Honvédség repülőmérnöke, a Hadmérnöki Törzskar tagja. A második világháború után 1949-től a Ma-
gyar Néphadsereg Haditechnikai Intézetének tudományos munkatársa. Aerodinamikai kutatásokkal, repü-
lőgép-teljesítmény- és -szilárdsági vizsgálatokkal, repülőbombák ballisztikájával foglalkozik.

1895. január 28-án született Vadász Miklós illat- és vegyszergyár-tulajdonos, kereskedő. 1920-ban drogé-
riát nyit a Szakáts-palotában. 1927-ben a Kossuth téri Beregi-palotába helyezi át Kék csillag üzletét, amely
néhány éven belül igen népszerűvé válik.

1895. március 5-én megkezdődik a Szántó Kovács János-per a Városháza dísztermében. A 16-i ítélethoza-
talkor 5 év fogház büntetést kap.

1895. május 10-én Kovács Ferenc vásárhelyi országgyűlési képviselőt az MTA tiszteleti tagjává választják.

1895. augusztus 5-én hunyt el Kovács Ferenc országgyűlési képviselő, akadémikus, Vásárhely posztumusz
díszpolgára. Az 1843–1844-es országgyűlésen készített feljegyzései adják az alapot későbbi munkálkodá-
sához, amelynek az akadémiai tagságot köszönheti. 1861-ben és 1881-ben országgyűlési képviselő. Neki
köszönhető a vásárhelyi Iparegylet és a Népbank létrejötte. Adományából jön létre 1893-ban a városi árva-
és szegénymenház. Nevét őrzi a Kovács–Küry Időskorúak Otthona.

1895. október 2-án Draskovits Árpád állami anyakönyvvezető megtartja a városban az első polgári házas-
ságkötést.

1895-ben született Patzauer Aladár szesznagykereskedő. Az 1866-ban alapított szegedi Patzauer-féle
szesznagykereskedés, rum- és likőrgyár vásárhelyi lerakatát hozza létre a mai Szent István tér 9. sz. alatt.
1927-ben jéggyárat is nyit.

150 ÉVE

1870. február 17-én született Szalay József rendőrfőkapitány, író. 1902-től 1908-ig Vásárhely rendőrfőka-
pitánya. Kezdeményezésére 1904-ben először rendeznek a városban országos ipari, mezőgazdasági és mű-
vészeti kiállítást. 1906-ban a városi tanács megbízza a „literátus főkapitányt” az 1880-ban alapított városi
közkönyvtár anyagának rendezésével. Kidolgozza a működési és a használati szabályzatot, így 1907. május
12-én a könyvtár fogadni tudja első olvasóit.

7

Vásárhelyi Látóhatár

1870. november 19-én született Endre Béla festőművész, Vásárhely posztumusz díszpolgára. Kora gyer-
mekkorában kerül Vásárhelyre. Tornyai János mellett a vásárhelyi művészélet 20. század eleji virágzásának
egyik serkentője. Részt vesz a Művészek Majolika és Agyagipar Telepének alapításában. 1910-ben Rudnay
Gyulával közösen alkotja meg a szentesi római katolikus templom faliképeit. Első kiállítását Vásárhelyen
rendezi 1912-ben.

1870-ben megalakul a Kovács Testvérek Téglagyára. Két telepen – a Kutasi út két oldalán – működik, ame-
lyeket alagút köt össze. 1872-től már kétmillió téglát gyárt.

175 ÉVE

1845. január 12-én megalakul a városban az első kaszinó Hódmezővásárhelyi Kör néven. Tagsága közigaz-
gatási tisztviselőkből, földbirtokosokból, jómódú kereskedőkből és jórészt vagyonnal rendelkező értelmi-
ségiekből verbuválódik, ezért Úri Kaszinónak hívják.

1845. augusztus 12-én született Máyerfy József földbirtokos, adománytevő. Az ő és felesége adományából
épül fel 1905-ben a Márton utcai evangélikus iskola. A Rapcsák András út 28. alatti házát 1896-ban építi
fel, amely ma vívócentrumként funkcionál.

1845. augusztus 14-én született id. Bakay Lajos orvos, kórházigazgató. 1888-tól haláláig a Serház téri kór-
ház igazgatója. Anyagilag támogatja a város első artézi kútjának fúrását 1880-ban. 1896-ban javasolja,
hogy a Vásártéren építsenek új kórházat, amely magában foglalná a közkórházat, a szemkórházat, az elme-
betegek osztályát és a gyermek-ambulatóriumot. A kórházépítést tárgyaló közgyűlésről távozóban agyvér-
zés éri és meghal.

1845. október 14-én első tiszai útja során Vásárhelyre látogat gróf Széchenyi István.

200 ÉVE

1820. március 22. Németh Albert ügyvéd, országgyűlési képviselő, 1848-as honvéd őrnagy. 1872-ben Vá-
sárhely országgyűlési képviselője. Az 1875-ös választáson Jókai Mór legyőzi, de az írót Budapest VIII. ke-
rületében is megválasztják, ezért lemond vásárhelyi mandátumáról. A megismételt választást Németh Al-
bert nyeri. 1878-ban harmadszor is bekerül a Parlamentbe. Tevékenysége idején kapja meg Vásárhely a
törvényhatósági jogkört.

1820. augusztus 6-án született id. Imre Sándor irodalomtörténész, akadémikus. Arany János iskolatársa
és barátja. 1843 és 1847 között a vásárhelyi gimnáziumban tanít. 1849–1860-ig a vásárhelyi algimnázium
igazgatója. 1878–1879-ben a kolozsvári egyetem rektora. Fiai id. Imre József szemész, egyetemi tanár és
id. Imre Lajos irodalomtörténész, unokái ifj. Imre Sándor pedagógiai író, művelődéspolitikus, ifj. Imre Jó-
zsef szemész, orvos, kórházigazgató.

8

Vásárhelyi Látóhatár

1820. november 20-án Vásárhelyen született Wodianer Fülöp könyvkiadó, lap- és nyomdatulajdonos, ud-
vari könyvkereskedő. 1856-ban nyomdát állít fel Pesten. 1868-ban kezdi meg működését az általa alapított
első vásárhelyi nyomda. Itt adja ki Vásárhely első nyomtatott újságját, a Vásárhelyi Közlönyt. Érdemeiért
vásárhelyi előnévvel magyar nemességet kap.

225 ÉVE

1795. április 27-én a vásárhelyi családok megkezdik a török háborúk miatt elpusztult Torontálvásárhely
(ma Debeljača) benépesítését.

250 ÉVE

1770-ben született Vásárhelyen Farkas András vándorköltő, rézmetsző. Járja az országot, műveit saját költ-
ségén adja ki.
Költészetében a barokk kor tudatvilága sajátosan keveredik a felvilágosodás és a korai reformkor eszméi-
vel. A kis Trója pusztulása című munkája Vásárhelyt pusztító 1808-as tűzvészt írja le.

275 ÉVE

1745-ben született Vertics József földmérő mérnök, Békés, Csanád, Csongrád vármegyék földmérője.
Munkáinak legjelentősebb részét a Tisza-Maros-Kőrös térségében végzi. Megtervezi és megépítteti Gyula,
Makó és Szegvár régi megyeház-épületeit, megrajzolja mindhárom megye térképét.

550 ÉVE

1470-ben befejeződik a nyújtott félköríves, külső támpilléres szentélyzáródású, hálóboltozatos, részletei-
ben ma is látható csomorkányi csarnoktemplom.

9

Vásárhelyi Látóhatár

Samu Katalin szobrászművész átveszi a Pro Urbe Hódmezővásárhely díjat

Almási István alpolgármestertől.

Fotó: szerző archívuma
10

Vásárhelyi Látóhatár

Benák Katalin

Samu Katalin szobrászművész életútja

(Hódmezővásárhely, 1934. november 21. – Hódmezővásárhely, 2011. január 21.)

A Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány XXII. Vásárhelyi Kerámia Szimpóziuma a „Horizont”-ot vá-

lasztotta a 2019. évi művészi koncepciójaként.
Egyik eseménye Samu Katalin szobrászművész kiállítása, aki a kő és fa mellett maga is szívesen alkotott
agyagból. Elmondása szerint szerette környezetében a fazekas, mázas edényeket, melyek gazdag szín- és
formavilága derűt, harmóniát és ritmust vitt az életébe. Több tucatnyi, különböző méretű színes cserép-
edény fedelét őrizte, melyekkel a falat díszítette. Szívesen kísérletezett újszerű anyaggal, mely a kerámia
felé terelte a figyelmét. Ahogy a művész személyisége a végletek között bontakozott ki, úgy a művészetben
is, a monumentális és a miniatűr is természetes volt számára.
Samu Katalin kiállítása a szimpózium ideje alatt született alkotásokkal bővül ki, melyet hagyományosan, a
művészeti program befejező akkordjaként tekinthetünk meg.
Jelen szimpózium egyik alkotója Krajtsovits Margit szobrász, aki személyes kapcsolatban állt Samu Katalin-
nal. Így általa, s mások által, a régi felidézett emlékek kapcsolnak össze múltat, jelent és jövőt.

A Samu család a XVII. sz. végén, a Dunántúlról került Vásárhelyre. Samu Ferenc Hódmezővásárhelyen, a
XX. század elején, a Mátyás u. 8. szám alatt építtette föl a klasszicista stílusú tornácos, dór oszlopos házu-
kat, melyet 1978-ban kisajátítottak. Fölújítását követően a Városvédő- és Szépítő Egyesület, majd a Gazda-
sági Egyesület helyi szervezete kapott benne helyet.

1934. november 21-én, Hódmezővásárhelyen, – később kuláknak minősített – családban született Samu
Katalin.
Édesanyja: Láda Jusztina
Édesapja: Samu Ferenc

Rajz és szobrász-tehetségére már az általános iskolában fölfigyeltek, Szegedre került tanulmányainak foly-
tatására.

11

Vásárhelyi Látóhatár

1948-ban Szegeden, Tápai Antal szobrászművész művészeti szabadiskolájában tanult, itt ismerkedett meg
a szobrászat alapjaival.
1951 – 1952 között Budapesten már az érettségi vizsgája előtt felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Fő-
iskola szobrász főtanszakra Mikus Sándor szobrászművész (1903-1982) osztályába, akit a későbbiekben is
egyik mesterének tartott.
Társadalmi helyzetéből adódóan gondok merültek föl, ezért jobbnak látta szüneteltetni a tanulmányait.
(Szakérettségit Budapesten tett.)
Kis szünet után beiratkozott a Magyar Iparművészeti Főiskolára. Mestere Borsos Miklós szobrászművész
(1906-1990). Anatómiát és tárgyábrázolást Barcsay Jenő (1900-1988) festőművész, grafikustól tanult.

Tanulmányainak befejeztével – 1958-ban – visszatért szülővárosába, Hódmezővásárhelyre (Mátyás u. 8. sz.
házukba, melyet később állami tulajdonba vettek), ahol az alkotói tevékenysége kibontakozhatott. Közben
sokat tartózkodott a család tanyáján, szabad idejében szívesen lovagolt és foglalkozott a háziállatokkal, kik-
ről számtalan műve maradt fönn.

1958 – Tagja lett a MAOE-nak
1960 – A Petőfi Művelődési Ház szobrász szakkörét vezette
1964 – 1977 között a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola művészetpeda-
gógusaként rajz-mintázást tanított.
1966-ban három évre szóló Derkovits-ösztöndíjat kapott.

1969. október 17-én adták át Hódmezővásárhelyen (Kohán utca) a műtermes művészlakásokat, köztük
Samu Katalinnak is. Az ideális művészi alkotói teret azonban nem sokáig élvezhette, mert hiányozott szá-
mára a gazdálkodói háttér, az állatok közelsége, szeretete, mely gyermekkorától áthatotta, ami a föltétlen
szabadságot jelentette számára. Rövidesen átköltözött a Garai utcába, egy dél-alföldi paraszt házba, ahol
korlátozott lehetősége ellenére megpróbálta az alkotói környezetét megteremteni.

1971-ben a Nemzetközi Szobrász Szimpóziumon vett részt a Villányi Művésztelepen.
1977-ben aII. Nemzetközi Szobrász Szimpóziumon, az akkori Német Demokratikus Köztársaságban,
Hoyersverda városában alkotott.

2002-ben betegsége miatt úgy döntött hogy Mindszentre költözik, ahol sikerült megtalálnia azt a hátteret,
melyet későbbi otthonaként tudott volna elképzelni. A ház, melyet „kinézett” magának, tipikus dél-alföldi,
a szegedi nagytáj népi építészeti elemeit magán hordozó, a Garai utcai házának mása volt. Sajnos a hos�-
szan tartó – szilikózis – betegsége miatt, a költözésre nem kerülhetett sor.

Samu Katalin álma az volt, hogy művei legyenek részesei a mindennapoknak, a közművelődési, kulturá-
lis környezetnek. Munkásságát fölajánlotta szülővárosának, országos és megyei múzeumoknak, akik nem
tudták vállalni az állandó bemutatást. Így Mindszentnek adományozott életművéből 71 db alkotást (bronz

12

Vásárhelyi Látóhatár

és patinázott szobrot, makettet, rézdomborítást, fafaragást, gipszet, terrakottát, festményt, grafikát, me-
lyek a Keller Lajos Városi Könyvtár termeiben mint állandó kiállítás épült be a könyvtári környezetbe, s azt
művészi légkörrel ruházta föl.
E kiállítást 2002. december 20-án nyitotta meg Pap Gábor művészettörténész.
Ugyanekkor Samu Katalin tiszteletére e megnyitón mutatta be Ferge Béla zeneszerző A Biblia hangjai című
zeneművét.

Műveinek restaurálására Szabó János restaurátor művészt kérte föl, aki a mindszenti gyűjteménybe kerü-
lő műveinek állagmegóvását, patinázását végezte.
A Mindszentnek adományozott műveit a Képző- és Iparművészeti Lektorátus zsűrizte, s az akkor megálla-
pított értékkel vették nyilvántartásba.

Családi örökségéből 53 néprajzi tárgyat ajándékozott a mindszenti muzeális gyűjteménynek, melyek között
a vásárhelyi kerámia emlékek, köcsögök, fazekak, korsók, tálak, tányérok és a paraszti életforma emlékei:
faragott fogasok, szuszék és mángorló is került.

Samu Katalin adományozásában, segítésében fontos szerepet töltött be a mindszenti Szabó András (peda-
gógus) és felesége dr. Szokol Gabriella (fogorvos), akikhez a művész az utolsó éveiben – rokonok és bará-
tok mellett – a legerősebben kötődött.

Műveit a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár is őrzi, ahova a Hódi család adományaként
kerülhettek. Emellett nagyobb Samu Katalin-gyűjtemény letéteményese a Tornyai János Múzeum.

2004-ben születésének 70. évfordulója alkalmából Hódmezővásárhely és műveinek fő letéteményese
Mindszent, az iránta érzett tisztelet jeléül a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában kiállítást rendezett.
Szülővárosa ekkor adományozta számára a Pro Urbe Hódmezővásárhely díjat, melyet Almási István alpol-
gármestertől vett át.

2005-ben Györffy Csaba készítette el a Samu Katalin Galéria tervét, a mindszenti muzeális intézmény új
szárnyként (Árpád u. felől). A terv engedélyezése megtörtént, de az építésre már nem került sor.

A mindszenti Keller Lajos Városi Könyvtár és Muzeális intézmény fölkérésére Tóth Ilona fotográfus vállal-
ta a készülő Samu Katalin katalógushoz a művek fotózását, melyet el is készített. Samu Katalin ekkor saját
képzőművészeti albumát családi és művészi életpályája, munkássága alapján kezdte el földolgozni Benák
Katalin – könyvtár és muzeális intézmény vezetőjének közreműködésével.
2005-ben kapta meg Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Galyasi Miklós-díját.
2007-ben nyílt meg Mindszenten a Tisza Művelődési Ház galériáján a „Samu Katalin Gyűjtemény” mint ál-
landó kiállítás, melyet hamarosan áthelyeztek egy másik terembe, ahol kérésre lehet megtekinteni az al-
kotásokat. Az intézmény szívesen kölcsönadja a gyűjteményt kiállításokon történő bemutatásra.

13

Vásárhelyi Látóhatár

Samu Katalin 2011. január 21-én a hódmezővásárhelyi Erzsébet kórházban hunyt el.
Hamvait február 18-án, pénteken 13 órakor helyezték örök nyugalomra a Szent István római katolikus
templom urnakápolnájában evangélikus szertartás szerint, mint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város
Önkormányzatának halottját.
Nagy Ervin evangélikus lelkész, dr. Kószó Péter alpolgármester és Fülöp Erzsébet festőművész búcsúztatta.

A jeles szobrászművész alkotói munkásságának áttekintése a teljesség igénye nélkül.
Tanulmányútjai:

NDK
Csehszlovákia
Szovjetunió
Görögország
Lengyelország
Itália

Köztéri szobrai:

Olvasó lány – Mindszenten a Tisza Művelődési Ház előtt 1966. Alumínium. 185 cm

Ajka
Budapest
Fábiánsebestyén
Hódmezővásárhely (Fekvő borjú, homokkő, 1959)
Hoyersverda (Németország)
Kaposvár
Kőszeg
Mindszent
Öcsöd
Szeged
Tiszasziget

14

Vásárhelyi Látóhatár

Kiállításai:

Egyéni kiállítások:
1964 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1966 • Dorottya u. Galéria, Budapest • Bakony Múzeum, Veszprém
1970 • Képtár, Szeged
1971 • Szeged, Tisza-parti sétány
1976 • Műcsarnok [T. Nagy Irénnel], Budapest • Kiskunmúzeum, Kiskunfélegyháza • Balmazújváros • De-
recske
1976 • Múzeum [Fülöp Erzsébettel és Hézső Ferenccel], Zenta (SRB)
1987 • Szántó Kovács János Múzeum [Fülöp Erzsébettel], Orosháza
1988 • Művelődési Ház [Fülöp Erzsébettel], Nagykanizsa
2002 • Keller Lajos Városi Könyvtár, Mindszent
2004 • Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely
2007 • Tisza Művelődési Ház, Mindszent

Csoportos kiállítások:
1958-tól • Őszi Tárlatok, Hódmezővásárhely
1959 – 1969 • Fiatal Képzőművészek Stúdiójának kiállításai, Budapest
1965-től • Dél Alföldi Tárlatok, Hódmezővásárhely
1975 • Nők a békéért, Szeged
1978 • Hézső Ferenc, Fülöp Erzsébet, Samu Katalin kiállítása, Zenta, Vajdaság; Galéria, Dorog.
1979 • Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest • Vásárhelyi képzőmű-
vészek kiállítása, Szolnok
2004 • Hódmezővásárhelyi területi szervezet kiállítása, MKISZ Székház, Budapest
2007 • Halászélet a Tiszán (alföldi élet) Hartheim, Németország*
2011 • Vonal és forma. MKISZ szobrászrajz-kiállítás, Várszínház Galéria, Budapest.

Díjai:
2002 Vásárhelyi Őszi Tárlat • SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Kar munkajutalma
2004 Pro Urbe Hódmezővásárhely
2005 Vásárhelyi Őszi Tárlat • Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Galyasi Miklós-díj

Tagság:
1958 MNMA, (Magyar Népköztársaság Művészeti Alap, ma MAOE)
1960 MKISZ (Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Szobrász szakosztály)
1963 Magyar Képző- és Iparművészek Csongrád megyei területi szervezete
2003 Magyar Képző- és Iparművészek Hódmezővásárhelyi Területi Szervezete

* A kiállítást rendezte:Fuchszné Benák Katalin

15

Vásárhelyi Látóhatár

Idézetek, gondolatok Samu Katalin művészi világáról

„Mert művészet nincs,
ha mintája nincsen,
s barát barátban él tovább:
ha arcát akarom,
a te arcod kell kivésnem.”
Michelangelo

***
„Születésemkor kaptam példaképnek
Hivatásomhoz az eszményi szépet,
(két) művészetem tükrét s vezetőjét.
Ha valaki másként gondolja, téved.”
Michelangelo
(Samu Katalin kedves idézetei)

*
„Szobraim és rajzaim a Vásárhelyen élő emberekről és állatokról készültek. Ismerem őket, közöttük nőt-
tem fel… Munkáimhoz az itt lakó emberek és a számukra munkájukhoz, létfenntartásukhoz nélkülözhetet-
len kedves állatok nyújtottak élményt.”
Samu Katalin
*
„Örülök, hogy őszinte maradt és nem vette föl az absztrakció kényszerzubbonyát, ami oly sok, még tehet-
ségeseket is fogva tart.”
Borsos Miklós
*
„Samu Katalin élményvilágát gyerekkorától máig elsősorban az alföldi parasztság élete, a Hódmezővásár-
hely környéki táj alakította. Egy tehetségkutató akció során fedezik fel szobrászi képességeit.”
Kerékgyártó István: Im tár lat. In. Ifjúsági Magazin

*
„Amikor az Aczél-korszak elkezdődött, és a legtöbb művész olcsó (szocreál) munkákkal jelentkezett, ő tü-
neményes állatszobrokat állított ki.”
Fenyvesi Félix Lajos: Kőbe zárt szépség. In. Evangélikus Élet, 2011.

„Samu Katalin most mégis úgy mintázza őket, mintha a sumér és egyiptomi művészet után minden

16

Vásárhelyi Látóhatár

törés nélkül Hódmezővásárhely következne. Az ő állatai eleven lények, még szinte párolog belőlük a
naiv állatkultuszok, totemisztikus szertartások archaikus melege, még érezzük testükön az emberkéz
simogatásának nyomát, még magukon viselik az ősi típusok bélyegét és a személyes kiválasztottság
sorsszerűségét.
[…]
Samu Katalin, úgy látszik, még vérében hordja a természeti ember állatszeretetét. Izmainak mozgásá-
ban, lépteinek ritmusában kell éreznie azt a természetes világot, ami a hódmezővásárhelyi környezet-
ben is elég sokáig épen maradt. Mítoszvilága és az állatok testére átformált plasztikai képzelete még
annyira őseredeti, hogy szinte nem is tud róla. A modern plasztika puritán elveinek támogatása nél-
kül bizonyára el is veszett volna ez a szép figuráció — vele azonban még egyszer föllobbant, s ember
és természet békés és hatalmas harmóniájának a szimbólumává változott.”

Perneczky Géza: Samu Katalin szobrainak kiállítása a Kulturális Kapcsolatok Intézetében. In. Magyar Nem-
zet, 1966. szept. 8. p. 4.

*
„Plasztikai értékrendjének mércéje az egyiptomi meg a görög szobrászat. Érdeklődése, vonzódásai körén
mindig is kívül rekedtek a szobrászat éppen divatos hóbortjai. A plasztika – úgy érzi – mindig is megcéloz-
za a maradandóságot, jó eséllyel perelhet a mulandósággal.”
In: Samu Katalin szobrászművész gyűjteményes kiállítása. Kiállítási katalógus. 2004.
*
„Kőszobrainak letisztult formai megoldásaival a választott figurák tömbszerű alakítására törekedett. Ez az
összefoglaló formalátás, a lapidáris egyszerűség Medgyessy Ferenc munkáinak hatásáról vall.
Műveinek másik, sajátos ismérve az artisztikum és az intimitás. Művei kis udvarokba, vagy belső terekbe
kívánkoznak. Nemcsak méreteik és hangulatuk, hanem térbeli egységük és felületi hatásaik miatt is. Az ar-
tisztikummal páros intimitás leginkább mackószobrain figyelhető meg: Mackók (Fábiánsebestyén), Játszó
mackók (Kőszeg), Labdázó mackók (Felsőszentiván), és Mackó (Tiszasziget).
A Tornyai János Múzeum gyűjteményében őrzött Fekvő borjú című homokkő faragása nem csak attól le-
nyűgöző műalkotás, hogy az időtlen nyugalomban pihenő állatot örökíti meg, hanem azért is, mert a borjú
formája, mozdulata idomul a kő adta befoglaló formához is. Emellett az esetleges és véletlenszerűen adó-
dó foltok, a kő erezete, a rétegek találkozásánál kialakult elszíneződések mind szerves részei a kompozíci-
ónak.
„Finom archaizmus” írták róla 1966-ban, s ez a finoman archaizáló, a látott valóságelemben is az örök
eszenciát, a lényegit, a maradandót kereső vágy maradt munkásságának végső jellemzője.”
Nagy Imre: Perben a mulandósággal – Samu Katalin (1934 – 2011) In. Vásárhelyi Látóhatár, 2011

Adatgyűjtéshez források:
https://artportal.hu
http://www.tankonyvtar.hu

17

Vásárhelyi Látóhatár

Forrás: Hungaricana képcsarnok.
https://gallery.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJTWk89KFwiWnNpbmFnXHUwM
GYzZ1x1MDBlMWtcIikifQ&page=1
Letöltve: 2020. január 15.

18

Vásárhelyi Látóhatár

Szigeti János

a hódmezővásárhelyi zsidó hitközség
múltja és jelene

Szigeti János tanár, helyismereti kutató emlékére A hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség
múltja és jelene című tanulmányának egy részlete álljon itt, mely a Máyer Nyomda és Könyv-
kiadó gondozásában a Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság 2002. évi Évkönyvében je-
lent meg.

Az 5761. zsinagógai évet figyelembe véve mind a mai napig több mint két és fél évszázadmúltra te-

kint vissza a hódmezővásárhelyi zsidóság.
Vásárhely és pusztáit már 1709-ben haszonbérbe vette gróf Károlyi Sándor (1669-1742) majd 1722 au-

gusztusában Schlick tábornoktól 30 ezer rénes forintért meg is vásárolta. A 118 ezer kat. holdat kitevő
Csongrád-vásárhelyi Károlyi uradalomban már dolgoztak zsidók; letelepedésük nem lehetett tömeges, hi-
szen az országba az osztrák, morva, német, lengyel zsidók betelepedése is szórványosan történt. Károlyi
Sándor toleráns szemléletétől vezérelve, ha korlátozottan is, de törődött a zsidókkal, oltalmazta őket, hi-
szen 1724-ben Pozsonyból küldött rabbit Nagykárolyba. II. József türelmi rendeletével jelentősen javult a
zsidók helyzete.

A zsidók Vásárhelyen ekkor még nem kaptak letelepedési engedélyt. A környező falvakról, pusztákról,
tanyákról már zsidó kereskedők is árultak a piacokon, vásárokon. 1748-ban egy Jakab nevű zsidó pálin-
kát szállított és árusított, amiért 60 korbácsütésre ítélték, mert tiltott áruval kereskedett. Nem a szeszti-
lalom miatt, hanem azért, mert Károlyi a korcsmálltatás jogát a városra ruházta át. Két év múlva a ható-
ságok már elégtételt szolgáltattak egy másik zsidónak, akit bizony egy perpatvar kellősközepén alaposan
orrba vertek.

A városban letelepedett boltosok görögök voltak, a zsidók nagy része csak vándorkereskedő. 1786-ban
viszont a tíz kereskedő közül három zsidó. A féltékeny konkurencia a zsidókat a pusztai kutak megmérge-
zésével vádolta meg. Apró bolti cikkeket, nyersbőröket árultak, kocsmákat béreltek. A Károlyi uradalom
pártfogásba vette őket, előmozdította kereskedelmi tevékenységüket.

A vásárhelyi zsidóság első nemzedéke között 1800-ban már ismeretesek a Fülöp, Politzer, Steinbach
és Vodjáner nevű családok. 1810-ben kóser bort is mérhettek. A letelepedési engedéllyel a városban a
számuk gyarapodott, s megindult a hitközségi élet kialakítása. 1810 és 1820 között Deutsch, Schwabach,
Schwájger és Spitzer nevű zsidókról szerzünk tudomást. Nagy Ferenc a Tudományos Gyűjtemény 1819-i
évfolyamában megjelent forrásértékű munkájában 28 zsidó lakost említ az 1816. esztendőben.

19

Vásárhelyi Látóhatár

Templom hiányában házaknál tartották meg a szertartásokat. 1818-tól Müller Mihály töltötte be a
mohél tisztségét, de emellett más vallási funkciót is ellátott. Forrás hiányában nem ismerjük, hogy mikor
nyílt meg a Tuhutum utcai zsidó temető. A legrégibb sírkövek 1830 és 1831 évekből valók. A legrégibb
sírköveken héber feliratok olvashatók, az 1900-as évektől találhatunk héber és magyar nyelvű véseteket.

1831-ben a hatóságok is elismerik a vásárhelyi zsidó közösséget, s lélekszámuknál fogva kötelezték
arra, hogy tegyenek eleget a katonaállíttatásnak, valamint továbbra is fizessék a türelmi adót.

1833-ban kérvényt nyújtottak be gróf Károlyi Györgyhöz (1802-1877), Vásárhely földesurához temp-
lomépítés végett. Bár a kérvény elbírálása kedvező volt, de a telek átadására mégsem került sor. 1834-
ben viszont megvesznek egy beltelket a rajta található épületekkel együtt. Az adásvételi szerződés alá-
írói a hitközség részéről Politzer Lázár és Wodjáner Sándor voltak. A hitélet ugyanettől az évtől kezdve a
nyitrai származású Steiner Izráel rabbihelyettes irányította. A negyvenes évek elején Grünhut Ábrahám
rabbi is itt működött. A hitközség ekkor 38 családfőből állott. 1842-ből részletesebb adatokkal is rendel-
kezünk. A megyei összeírás szerint 43 családfő, 43 feleség, 70 fiú, 69 leány, egy zsidó szolga és 8 hozzátar-
tozó élt itt. A letelepedett zsidók között találunk tollkereskedőket,rőfösöket, kocsmabérlőket. A mester-
emberek között akadt üveges, pék, szűcs, órás, lakatos, több szattyánkészítéssel foglalkozó legény. A zsi-
dó iparosok munkáját maga a város is igénybe vette. Az elöregedettek és szegények eltartásáról a többi-
ek gondoskodtak.

1838-ban Böhm Móricz zsidó orvost a város sebészének választották meg. A hitközség létesítményei
közben gyarapodtak: "közfürdőházukat" keresztények is használhatták, rituális fürdőt, azaz mikvét is épí-
tettek. 1844-től kezdtek rendszeresen anyakönyvet vezetni. 1847-ben az uralkodó felmentette a zsidókat
a türelmi adó fizetése alól, de a vásárhelyieket még 4976 frt. 14 kr. váltság megtérítésére kötelezték.

Rövidesen találtak helyiséget a gyermekek vallási nevelését szolgáló iskolának. Az 1839-ben vásá-
rolt Kecskeméti-féle ház már nem bizonyult megfelelőnek a korszerű oktatásnak. A zsidó elemi népiskola
1844-ben épült föl. A hitközségi iskola első tanítója Wilheim Albert volt. A héber tantárgyakon kívül elő-
kelő helyet kapott a magyar nyelv, a mennyiségtan, a történelem; a tanítás tanterv szerint folyt.

A hitközség jövedelmét az adó (gabella), a tandíj és az alapítványon kívül a fürdő bérbeadásából szár-
mazó bevételek képezték. Egyházi és vallási célokra sokkal többet adóztak, mint a keresztények. Az em-
lített bevételi forrásokon kívül szerepelt még metszési illeték, a templomi ülőhelyek árai borsosak voltak,
ezentúl nem ritka az adózások mértéke.

A vásárhelyi zsidóság 631 hívével 1848-ban a város jelentős gyülekezetének számított. 1848. má-
jus végére az országban mindenütt sikerült elfojtani a zsidóellenes zavargásokat. Az 1848-as áprilisi tör-
vények nem rendelkeztek a zsidóságról, nem vették fel a zsidókat a városok választópolgárai közé. A zsi-
dóknak az emancipációért harcoló része is, a csalódottság ellenére is, a forradalom és az önvédelmi harc
ügye mellé állt 1848/49-ben. A többi felekezet fiaival együtt vette ki részét a békés hétköznapok munká-
jából, mint ahogyan a haza rendelkezésére álltak akkor is, mikor fegyveres szolgálatukra volt szükség. En-
nek is tulajdonítható, hogy Hódmezővásárhelyen 1848/49-ben nem került sor antiszemita zavargásokra.
A 127 családfőt számláló zsidóság negyven nemzetőrt adott, s ami országos kitekintéssel is figyelmet ér-
demel, közöttük hárman voltak 50 év felettiek, s a legidősebb az 59. életévét is betöltötte.

A magyar honvédseregben szép számmal harcoltak vásárhelyi zsidók. Tisztek: Brück Mózes főhadnagy,
Groszmann Ignácz alhadnagy, Steiner Samu hadnagy, valamint őrmesterek, tizedesek, közhonvédek.

20

Vásárhelyi Látóhatár

A zsidó iskolánál működő tanítók közül kettő küzdötte végig tiszti rangban a szabadságharcot: Ungár
Mór és Oesterreicher Mór hadnagyok, ők csak 1849 után kerültek a vásárhelyi zsidóiskola kötelékébe.
Wodjáner Zsigmond Damjanich vörössipkás őrmestereként adta vitézségének tanújelét. Grünhut ábra-
ház rabbi 1877-ig, haláláig állt a vásárhelyi gyülekezet élén.

A szabadságharc után a megtorlás egyaránt érintette a vásárhelyi zsidóságot is.
[...]
A templomépítés terve akkor vetődött fel újra, amikor a hatalom nagyobb mozgásteret biztosított a
zsidóságnak. A vásárhelyi zsidók gróf Károlyi György földesúrhoz fordulnak 300 ezer tégla és 30 ezer cse-
rép kiégetése végett. A hitközség az engedély birtokában az építkezéshez szükséges építőanyagot besze-
rezte. A zsinagóga felépítéséhez 400 kocsi homokot is rendelt. A következő lépés a pályázat kiírása volt.
Aradi, kecskeméti, szegedi és szentesi építőmesterek nyújtották be pályázatukat. Végül is a hitközség úgy
döntött, hogy a munkálatokat Busch Miklós szentesi építészre bízza. Az ács-, az asztalos-, és a lakatos-
munkára is kitért a szerződés. A templom berendezésének elkészítésére Bertakovics József pesti szob-
rásszal állapodtak meg. A frigyszekrényt, a szószéket, a kandelábereket, az asztalt és a kőtáblát készítette
el, valamint az oszlopok aranyozását. A zsinagógát 1857. május 15-én Lőw Lipót (1811-1875), a magyar
zsidóság akkor élő legnagyobb alakja avatta fel.
A földrajzi nevek, a helynevek egy része folklorisztikus jellegű. A hitközségi székházra, az elemi népis-
kolára, a kocsmákra, a kávéházra, a menházra, a templomra a zsidó megjelölést használták. E helynevek
valójában ott keletkeztek, ahol nagy számban éltek zsidók. A Mózes utca és a Vásártér (ma Szent István
tér) sarkán állt az ún. zsidó kocsma. A hagyomány szerint itt működött az első imaház is.
Zsidó pallásnak a János tér és az Újvilág utca (ma Táncsics M. utca) sarkán épült az azóta már lebon-
tott földszintes házat nevezték így. Nevét valószínűleg nagy, magas padlásszerkezetéről kapta. A háztulaj-
donos gabona-, bőr-, toll felvásárlásával foglalkozott.
[...]
Mintegy fél évszázad múlva került sor a templom átépítésére. 1906-ban tervpályázatot hirdettek,
mely eredménytelen maradt. Ugyanebben az évben Müller Miksa (1875-1923) szegedi műépítész ka-
pott megbízást a tervek kidolgozására. A régi templomépület teljes átalakításon ment keresztül. A zsina-
góga új homlokzatot kapott. Színes, díszes ablakokból áramlott be a fény. A mennyezetet vasbeton geren-
da erősítette. Az orgonát a keleti oldalra helyezték át. A karzat mind a négy oldalon körülölelte a temp-
lombelsőt. Itt 140 új női ülést helyeztek el. A férfi ülőhelyek száma 296, a női karzaton összesen 320 ülő-
helyet létesítettek. Sok új pad készült. A nagyszabású építkezés 1906. október 15-én kezdődött, és vég-
legesen 1908. szeptemberében fejeződött be. Ekkor nyerte el a vásárhelyi zsinagóga végleges formá-
ját. A templom ünnepélyes felavatása kedvezőtlen viszonyok miatt elmaradt. Az első istentiszteletet az
új templomban 5668 (1908) Ros Hásonó ünnepén tartották, amikor Seltmann Lajos főrabbi beszédében
méltatta Isten házának nagy jelentőségét. Ekkor a hitközség elnöke (1882-től 1911-ig) Beregi Lajos volt.
Scheiber Sándor jegyezte meg: "A vidéken egyszemélyes Akadémiák voltak. A tudós rabbi pályatársak
nélkül dolgozott." 1879 után egymást követően 1945-ig három kiváló rabbi irányította a hitközség vallá-
si életét.
Seltmann Lajos (1854-1932) főrabbi 1879-től 53 éven át volt a helyi zsidó hitközség papja. [...] 1879.
március 23-án tartotta meg Hódmezővásárhelyen az első templomi beszédét. Templom, iskola és család
hivatásának magaválasztotta munkaterületei.

21

Vásárhelyi Látóhatár

Templomi beszédei mindenkor lekötötték hallgatóinak figyelmét. Működésének első húsz évében ma-
gyar és német nyelven egyforma tökéletességgel mondta el hitszónoklatait. 68 éves koráig heti 24 órá-
ban egyedül végezte az összes tanintézetben a hitoktatást. A szorosan vett lelkészi teendőin kívül nagyon
jelentős az irodalmi munkássága is. Első munkatársai közé tartozott az 1884. évben megindult Magyar
Zsidó Szemlének. Értekezései előbb héber nyelven jelentek meg. Önálló tudományos munkája: A nő a tal-
mudban. A város kulturális életében tevékenyen vett részt. [...]

A Hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközség Közgyűlésének 1933. augusztus 20-i határozata szerint főtisz-
telendő dr. Weisz Pál (Weisz Meir) rabbi pályázatát fogadták el, s megválasztották a hitközség főrabbijává,
s a nagygyűlés jóváhagyása folytán jogerőre emelkedett. Dr. Weisz Pál (Bp. 1908. december 18. – Jeruzsá-
lem, 1998) 1933-tól 1937-ig töltötte be a rabbiszéket. Gyakran bejárta a községkerület hitközségeit, hogy
egy-egy estet szenteljen a zsidó kultúrának. [...] Négyesztendős vásárhelyi tevékenysége után a debrece-
ni hitközség választotta meg főrabbijává. A II. világháború után aliázott, és Izraelben a szentírástudomány
híres professzoraként vált ismertté.

1938-tól 1944-ig Silberstein Adolf (Áron) (sz. Kunszentmárton, 1905. november 20.) a főrabbi. Hód-
mezővásárhelyi zsidók címmel 1943-ban a hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközség kiadásában jelentette
meg forrásértékű könyvét. A Holocaust után 1945-ben Svájcba emigrált. 1949-től a biennei zsidó hitköz-
ség rabbija. 1940-ben a vásárhelyi hitközségnek sikerült megnyernie dr. Deutsch Bélát (1894-1961), aki
haláláig töltötte be az elnöki tisztséget.

A vásárhelyi zsidók közül az első világháborúban 30-an áldozták életüket a különböző csatatereken. A
háborút követőkét forradalomtól szinte teljesen távol tartotta magát a vásárhelyi zsidóság. [...]

A Hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközségnek 1942-ben 282 adófizető tagja volt. 1944-ben 1501 zsidó
vallású magyar állampolgárt írtak össze a hatóságok. Még ez év június 16-án megkezdődött a deportálás.
Mielőtt a szegedi téglagyárba szállították volna a zsinagógába összeterelt zsidókat, ahol egyébként több
éjszakát is eltöltöttek, megfosztották őket minden értéktárgyuktól. A vészkorszak be nem hegedő, súlyos
testi és lelki sebeket okozott. Csak nagyon kevesen térhettek vissza a Soából. Az egykor gazdag és virág-
zó hitközség kifosztva érte meg a II. világháború befejezését. 1948-ban az zsidó iskola épületét államosí-
tották. Az elenyésző számú zsidó gyülekezet nem tudta fenntartani a zsinagóga épülettömbjét. A MIOK
1986-ban a városnak 4 millió forintért eladta a zsidó templomot.

Egy 1945-ös névjegyzéken Hódmezővásárhely területén 359 zsidó szerepelt, akik 24. életévüket betöl-
tötték.

1950-1957 között Tímár Károly rabbihelyettesi és kántori minőségben működött. [...]
Ma mintegy 15 zsidó család őriz még valamit szokásaiból. A jóemlékezetű Bárány Lajos kiválása után
Vanderstein Jánost1 választották meg hitközségi elnöknek. Több mint két évtizede áll vallási vezetőként
a vásárhelyi gyülekezet élén, elsődleges feladatának a hitélet megtartását, a mártír istentisztelet és az
örömünnepek megülését tartja.

1 Vanderstein János (Hódmezővásárhely, 1940. március 13. – Hódmezővásárhely, 2009. december 17.) 1982 és 2006 között állt a Hód-

mezővásárhelyi Zsidó Hitközség élén, a Magyar – Izraeli Baráti Társaság hódmezővásárhelyi csoportjának alapítója, elnöke, a felújított Zsina-

góga és Magyar Tragédia 1944 Holokauszt kiállítás gondnoka. (szerk. Benák Katalin: Hortus Judaeorum. 2019.)

22

Vásárhelyi Látóhatár

Nehézségeink akkor fokozódtak, amikor megválni kényszerültünk templomunktól. 1986-tól kezdve a
városi tanáccsal karöltve alakítottuk ki az öreg alma materben imatermünket. [...] 1985-ben a műemlé-
ki felügyelőség a templomot védetté nyilvánította. A zsinagóga külső restaurálása 1987-ben kezdődött el.
[...]

A Szeremlei u. 3. szám alatt található összenyitható terem másik szárnyában működik a Magyar-Izra-
eli Baráti Társaság. [...] A Tuhutum utcai temetőkert gondozását mindig is kiemelt feladatnak tekintet-
tük. Többször került sor a ledőlt kerítés újjáépítésére. Megkülönböztetett gonddal ápoljuk az ősök nyug-
helyét. A közelmúltban hitközségünk közreműködött a mindszenti zsidó temető rendezésében, az ottani
emlékmű és park kialakításában.

A város vallási, társadalmi és kulturális életében számítanak ránk, a történelmi egyházakkal gyümöl-
csöző együttműködést ápolunk. Az ország más részében letelepedett és a nagyvilágba szakadt hitsorso-
sainkkal különösképp a mártír-istentiszteleteken találkozunk. Hitközségünket sok neves közéleti szemé-
lyiség látogatta meg, kiemelkedő eseménynek számított a tamarai polgármester vezette izraeli delegáció
vendégeskedése. Körünkben köszönthettük többször is Yitzhak Kashti-Elbogen professzor urat (Tel-Aviv
University School of Education), akinek édesapja kántorként a hitközség alkalmazottja volt.

Hosszú lenne felsorolnunk a hitközség neves szülöttjeit. A teljesség igénye nélkül említjük meg őket:
Wittmann Ferenc (1860-1932) fizikust, akadémikust, Kallós Ede (1866-1950) szobrászművészt, Sándor
Pál (1860-1936) és Ábrányi István (1919-1989) országgyűlési képviselőket, Fülöp Zsigmond (1882-1949)
természettudományi írót, Balassa Ármint (1861-1923) a magyar színművek íróját, Seltmann Rezső (1889-
1930) társadalomtudományi írót, Gruber László (1909-1987) okleveles kántortanítót, egyetemi oktatót,
s a ma is élő Czukor Bálint (sz. 1938. augusztus 18.) okleveles vegyészt, a kémiai tudományok kandidátu-
sát, valamint Gruber Noémi (sz. 1948. február 25.) belgyógyászt, kardiológust, az orvostudomány kandi-
dátusát.

23

Vásárhelyi Látóhatár

Rácz Mária

A Kisgrafikai Baráti Kör 60 éve Szegeden

Elhangzott az emlékező kiállítás megnyitóján 2019. december 5-én.

T isztelettel, és szeretettel köszöntöm a kedves megjelenteket, tagjainkat, érdeklődőket. Köszö-

nöm a pályázati nemzetközi anyag bemutatásának lehetőségét a Somogyi-könyvtár munkatársai, Sikaláné
Sánta Ildikó igazgatónő és Bori Katalin, a könyvtár művészeti részleg vezetőjének segítségét. Gratulálok a
Könyvtári Minőségi Díjhoz, amit elnyert a könyvtár. Köszönöm Mészárosné Vilma és Dr. Tebeli Izabella tag-
társainknak, hogy elhozták a grafikákat Szegedre. Kerékgyártó Lászlónak, Kőhegyi Gyula grafikusoknak az
anyag előkészítését.
A XX. század elején kezdett terjedni az ex libris-készítés, és kialakulóban voltak a gyűjtő közösségek.
Ilyen volt a Szent György Czéh, a Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete, a MEGE, a Magyar Exlibrisgyűj-
tők és Grafikabarátok Egyesülete, a debreceni Ajtósi Dürer Kör.
Szegeden Giday Kálmántól (1919-1989) tudjuk, hogy Joachim Ferenc(1882-1964) Szekerke Lajos-
nak készített ex librise az Idő folyóiratban már 1908-ban megjelent. Világszerte ex libris-gyűjtő körök ala-
kultak, így Magyarországon is. Szegeden az 1920-as években a helyi grafikai élet fészke az egyetem volt, itt
hozták létre az ország első rajz lektorátusát Lápossy-Hegedűs Géza (1875-1929) vezetésével. A műpártolók
Vadász Endre (1901-1944) grafikus művész köré gyűltek.
Lápossy – Hegedűs Géza halála után a Kolozsvárról családjával áttelepült Buday György (1907-1990)
grafikus lett a művészeti lektor, aki 1934-ben megalapította a Szegedi Kisgrafika Barátok hivatalos közössé-
gét. Buday György 1938-ban Londonba távozott és az egyetem Kopasz Márta (1911-2011) festő-és grafi-
kusművészt bízta meg a grafikai lektorátus vezetésével. Az ex libris gyűjtők szeretettel csatlakoztak köréje.
A háború borzalmai nem kedveztek a polgári köröknek és a gyűjtői szenvedélynek. Sok év telt el,
mire felmerült az ex libris egyesület létrehozásának igénye hazánkban. Réthy István (1909-1988) jogász,
ügyvéd kitartó kezdeményezésére 1959. április 25-ei dátummal, a Képzőművész szakszervezet engedélyé-
vel Stettner Béla (1928-1984), a Fiatal Művészek Stúdiójának tagja művészeti vezetésével, Soó Rezső el-
nökletével (1903-1980) 76 taggal megalakult a Kisgrafika Barátok Köre. Titkár Réthy István 1979-ig, majd
Csiby Mihály (1979-80), Vida Klára (1981-2000), Palásthy Lajos (2000-2015). Jelenleg Antalné Tari Zsuzsa.
Elnökök voltak Soó Rezső(1903-1980), Varga Mátyás (1910-2002), Fery Antal (1908-1994) Kőnig Róbert
(1951-2014), Ürmös Péter grafikus művész, jelenleg Vén Zoltán grafikus művész. Ezen kiállításon előttük és
a KBK 60 év magyar művészei és gyűjtői előtt is tisztelgünk.
Szegeden a század első felében is aktív alkotó Kopasz Márta tanár, festő és grafikus művésznő az el-
sők között csatlakozott az ex libris gyűjtők csoportjához. Az 1961-ben megtartott lipcsei nemzetközi talál-
kozói részvétele után nagy lelkesedéssel gyűjtötte maga köré az ex libris iránt érdeklődőket és alapította
meg a helyi csoportot.

24

Vásárhelyi Látóhatár

Az 1970-es Nemzetközi Budapest találkozóra tanítványai munkáiból kiadványt készítettek. Kiállításokat
rendeztek a megye több városában. 1974-ben fogadták a ceglédi KBK tagokat, akik Nagy László Lázár ve-
zetésével jöttek vendégségbe.
1977-ben országos KBK kongresszust rendeztek. 1981-ben Kopasz Márta művésznő megosztotta
a kör vezetését dr. Krier Rudolffal. Márta néni az elnökséget vállalta, a titkári teendőket Rudi bácsira bíz-
ta. 1980-ban többen csatlakoztak a körhöz, így jómagam is. 1988-ban megrendeztük a 13. Országos Kis-
grafika Barátok Találkozóját a MTESZ székházban. 1989-től a titkári feladatokat én, Rácz Mária látom el.
1992-től foglalkozásainkat a Somogyi-könyvtárban havi rendszerességgel tartjuk. Nagysikerű Országos Ta-
lálkozót szerveztünk 2005-ben és 2011-ben. Kiállításokkal ünnepeltük művészeinket, kiadványok jelentek
meg gondozásunkban.
A hazai rendezvényeken barátokat, tapasztalatokat szereztünk: a Ceglédi napokon (1983), a Pécsi
találkozókon (1982, 1987, 1991.)
Több nemzetközi találkozón képviseltük hazánkat, városunkat: NDK (Weimar-1984), Hollandia
(Utrecht-1986), Szlovákia (Pozsony-1992), Ausztria (Linz-1993), Olaszország (Miláno-1994), Csehország
(Chrudim-1996), Ausztria (Wels-2004), Csehország (Prága-2018). Az utóbbi nemzetközi kongresszuson a
magyar delegáció képviseletében magam és tagtársunk dr. Tebeli Izabella meghirdettük a „KBK-60” grafi-
kai pályázatot, amelyet nagy érdeklődés követett.
A beérkezett anyagot Bakacsi Lajos festő- és grafikusművész, a kör tagja ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.

Kopasz Márta | Ex libris | 1982. | x3

25

Vásárhelyi Látóhatár
Szenti Ferenc
gömöri István költőről

GÖMÖRI ISTVÁN Pöndölyét már éppen nem pörkölte meg a szörnyű háború, ám
költő
(1945 – 2009) rövidesen jött az újabb...
Pusztaszeren született 1945. május 7-én.
Anyja: Scapin Giovanna, Erdélyből való, észak-olasz (lombárd)
származású. Apja: Gömöri István, erdélyi magyar – a „kiszáradt
akác”. Sűrű, tiszta vérük ölelkezéséből sírt föl erre a világra ifjú
Gömöri István.
Úgy hírlik, hogy szinte már az abc elsajátítása után nem sokkal
verselni kezdett. A középiskola idején bontakozott ki határozott
tehetsége.
A hatvanas évek kezdetén a hazafias töltetű verseire az akkori
hatalom is fölfigyelt, megfigyelt személy lett, verseit sehol nem
publikálhatta.
1964 nyarán letartóztatták. Házkutatás tartottak. A hatóság a la-
kásban föllelt verseit lefoglalta, elkobozta. A vád: IZGATÁS.
Kecskeméten szűk irodalombaráti körben verselt, nevezete-
sen: Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, Szöllősy Zoltán, Újházi
László, Bencsik Attila etc. körében, majd Hódmezővásárhelyen
Ocsovszky László újságíró, költő, festő (az első feleség révén só-
gora), Görgényi Gábor, a Gömöri-verseskötet nyomdai előkészí-
tője, barát, és a költő elsőszülöttje: Anikó a kötet szerkesztője.
A kötetet Sonkoly Tibor festménye vezeti be, az illusztrációk is a
művész munkája.
1990-ben alapította barátaival az Irodalmi Kávéházat városunk-
ban.
Második házassága tragikusan ért véget, meghalt felesége:
Magyari Katalin.
Ez kibillentette az amúgy sem stabil törekvéseit. Verseit befogad-
ta a fiók, és barátai, rokonai hallgatósága.
Halála előtti évben (2008) jelent meg A Tiszán át című verses-
kötete, melynek bemutatóján Simon Ferenc irodalomtörténész,
mestertanár volt a méltatója.
Gömöri István költőnek, viszonylag rövid életében öt gyermeke
született.
Miért írt, miért tudott sokat? Erre Pityu azt válaszolta: „Isten sú-
gott”.
Buda Ferenc írja róla, hogy versei nem hömpölygő áradásukkal, a
magányos ember s a tágabb közösség sajgó pontjaira kevés szó-
val s bizton rátapintó érzékenységükkel ragadják meg a figyelmet.
Gömöri István költészete jelentős.

26

Vásárhelyi Látóhatár

Gömöri István

NEM MESE

Buda Ferencnek

Üres űrben nincsen fény
Üres világban nincs kenyér
Üres búzán nincs Krisztusarc
Harc nélkül nincs hadisarc
Üres országban nincs haza
Bojtárnak nincsen ostora

Üres házban üres falak
Ajtókon nehéz zárt lakat
Üres szívekben nincs vigasz
Üres szavakban nincs igaz
Üres testben üres a lélek
– Üres űrből indul az élet
Világ megtelik kenyérrel
Megtelnek házak és falak

Ajtókról hullik a lakat
Suhog a bojtár ostora
Eltűnik minden mostoha
Szavakban búvik majd panasz
Panaszra mindig lesz vigasz
Testbe a lélek visszatér
Lélekben hit lesz és remény
Kezdődik majd újra a harc
Vigyázza Ember-Krisztusarc

27

Vásárhelyi Látóhatár

Haranghy Géza

SÖTÉTEN KOMORUL – SOL INVICTUS

vajon mit takar e
szürkén hulló homály
mely mély csendbe
rejt mindent
pirosló örömöt
vágyat tova libbent
feketén simít
szelíd-szavú csendet
feledve a nyarat
őszbesíró kertet
egyhangú sötéttel
öntözi a tájat
hosszú méla estek
új fohászra várnak
új fohászra vágynak
köszöntni az Istent
fent a fényes napot
s újra hinni mindent

újra hinni mindent
egy örökké dallamot
tiszta fénylő éltet
még vajúdó holnapot

2019. 11. 24.

28

Vásárhelyi Látóhatár

Szeder Réka

A magyar Ugaron

Gaz nő az utcán, a kertben, már áttörte a betont,
hiába gyomlálja Ember, mégis szar szagot ont.

Alig van itt már bármi, ami illatozna;
mert ha a szomszéd látja, csak eltapossa.

Elsuhan fölöttünk a szél, de nem kacag;
felhőt hoz, abból meg ón szakad

A magyar Ugaron, írta Ady Endre.
De változott-e azóta akármi is erre?

Ady virágot keresett. Néha érzem az illatát.
Ha felperzselnénk a földet, se halna kínhalált.

Itt marad

A lejtők között megbújik a szegénység.
Úgy süvít végig a lankákon, mintha haza járna.

Csonka tehenek, és üres kalász.
Tengődik az élet és ebédel a halál.

Napról napra kopárabbak a hegyek.
Folyamatosan hullik a fákról az élet.
Játszik még a szemmel a szép. Megtéveszt.

Elterült a lejtőkön a szegénység.
Lustán nyúlik végig a girhes teste.
Itt marad. Itt otthon érzi magát. Ezt kereste.

29

Vásárhelyi Látóhatár

Impresszum

eVásárhelyi LÁTÓHATÁR N

Lapozó VI. évf. 10. szám  2019/2. V

http://vasarhelyilatohatar.hu Jéz
as
Kiadja: HDK Hód-Biotech Kft. bá
Felelős kiadó: dr. Fuchsz Máté M
is
Főszerkesztő: Benák Katalin. Szerkesztők: Kis Krisztina, Soós Csilla. am
Nyelvi lektor: Takátsyné Farkas Irén. En
Szerkesztőség: Jéz
Vásárhelyi Látóhatár Szerkesztősége né
ez
6800 Hódmezővásárhely, Rudnay Gyula u. 49. fsz. 2. ve
E-mail: [email protected] ar
Telefon: + 36 20 280 2529 –v
Jéz
Ny.t. 163/0239/2/2010. me
Első közlésű, elektronikus formátumú, mi
nyelvileg ellenőrzött kéziratot fogadunk, ho
mely tartalmáért a szerző vállal felelősséget. –h
Információink és az Adatvédelmi nyilatkozatunk megtekinthető a De
www.vasarhelyilatohatar.hu honlapunkon. ka
af
Forrás megjelölése: ak
www.vasarhelyilatohatar.hu eVásárhelyi Látóhatár 2019/2. Letöltés ideje: aktuális időpont as

30