A foglalkozás menete Hangulati előkészítés, motiváció: Elvesztettem páromat... című körjáték A gyerekek egymás kezét fogva körbejárnak. A kör menetirányával ellentétes irányban egy gyerek a körön kívül jár. A „Jer haza...” szövegrésznél megérinti az egyik gyereket, akinek a nevét a dal szövegébe illesztve énekelik tovább a dalt. A megnevezett a hívóhoz csatlakozik. A játékot addig folytatják, amíg a hívó mindenkit elvisz a körből. - Figyeljétek meg, milyen szerepe van a gyöngynek a Pohon meg a gyöngy című román népmesében! (Aszódi Éva: Minden napra egy mese, 62. o.) A csoportvezető felolvassa (elmondja) a mesét. Beszélgetés a meséről. Feladatmeghatározás: Ma a gyöngyről fogunk beszélgetni, és a gyöngyfűzéssel fogunk megismerkedni. - Tudjátok-e, mi az a gyöngy? „Tengeri kagyló belsejében keletkező színjátszó gömböcske.” (Révai Nagy Lexikona) A gyöngykagylókat a gyöngyhalászok hozzák a tengerfenékről a felszínre. Sokszor száznál is több kagylót kell felnyitni ahhoz, hogy egy szem gyöngyöt találjanak. Ezért az igazgyöngy igen drága. Ma a felfűzhető műanyagból vagy természetes anyagból készült apró gömböcskéket, kis pálcákat is gyöngynek nevezzük. Bemutatás: Tengeri kagyló héja. A gyöngyöt már nagyon régóta ismerik és díszítésre használják az emberek. Már a Bibliában is találunk rá utalást. A gyöngy mindig a szépség, a tisztaság, gazdagság jelképe volt. Mit jelenthetnek a következő szólások? Gyöngyélete van. Drága, mint a gyöngy. Gyöngy marad, ha sárba esik is. Bemutatás: Gyöngyvirág (élő modell vagy kép). - Mi a neve az itt látható virágnak? - Vajon miért nevezték el így? - Mikor nyílik? Kevesen tudják, hogy a gyöngyvirág nemcsak szép, de hasznos gyógynövény is. 51
A gyöngy készülhet üvegből, agyagból vagy más anyagból. Formája különböző lehet. PL: felfűzhető gömb, kocka stb. A népművészetben ezeket használják díszítésként. A lányok és menyecskék ünnepi viseletének dísze volt. A gyöngyöt sokféleképpen viselték, attól függően, hogy a viselője fiatal volt vagy idősebb, férjnél volt vagy nem, volt gyermeke vagy nem. Természetesen azt is megmutatta, hogy tehetősebb volt-e vagy nem a viselője. Legértékesebbnek és legszebbnek a többsoros piros (korall) gyöngyöt tartották. PL: fiatal lányok általában egy piros gyöngysort viseltek, az ún. kalárist. Babonák is fűződtek a gyöngyhöz. Kisbabák csuklójára, bölcsőjébe piros gyöngyöt tettek, mert úgy gondolták, így megóvják a betegségektől és a szemmel veréstől. (Régen úgy tartották, hogy vannak olyan emberek, akik a szemükkel „verni” tudnak, azaz rosszat tesznek másoknak.) A fekete gyöngy viselete gyászra utalt. A gyöngy viselete ősi divat. Többféle módon hordták: lazán elöl lelógatva vagy szorosan nyakhoz tekerve több sorból álló egyszínű vagy többszínű gyöngysorként a divat változásától függően. Erdélyben a mellények, pruszlikok díszítésére is használták. (Szómagyarázat: pruszlik.) Különlegesen szép gyöngygallérokat, gyöngyös pártákat is készítettek belőle. Bemutatás: Balassa-Ortutay: Magyar néprajz. Ünneplőbe öltözött leány. Vista, egykori Kolozs megye, Románia, XIV. Lányok népviseletben, Kazár, Nógrád megye, XIII. - Ünnepi vagy hétköznapi viseletbe öltözöttek a képen látható lányok? Miből láthatjuk ezt? - Mivel díszítik az emberek ma az öltözéküket? - Miért van erre szükség? - Mikor esztétikus egy díszítés? - Mikor válik ízléstelenné? - Mennyire fontos a jó megjelenés? Az öltözék mesél a viselőjéről. - Mit mondhat el róla? Gyűjtőmunka megbeszélése: Előzetes feladatként kaptátok olyan daloknak, verseknek a gyűjtését, amelyekben gyöngy szerepel. - Találtatok-e ilyet? - Mondjuk, énekeljük el ezeket! Gyöngyből készült tárgyak körbeadása. - Most a gyöngyfűzéssel fogunk megismerkedni. Készíthetünk gyöngykarkötőt, gyöngysort, kulcstartót. Bemutatás: A szükséges anyagok és eszközök bemutatása. - Milyen karkötőt, gyöngysort stb. készítenétek? Egyéni elképzelések meghallgatása. Választható manuális tevékenységek: a) Gyöngyfűzés. A gyöngyből készült tárgyak elkészítésének szemléltetéssel egybekötött bemutatása. 1. A megfelelő hosszúságú damil levágása, végének elkötése. 2. A minta kiválasztása. A szemek felfűzése. (Lásd 4. számú mellékletet!) 3. Eldolgozás (elkötés, összekötés). A tanítói segítségnyújtás és szemléltetés folyamatos. 52
b) Tetszőleges témájú kép készítése gyöngydíszítéssel. Eredménymegállapítás: A tanulók véleményt mondanak saját munkájukról és egymás munkájáról. - Miért tetszik? - Miért választottad ezeket a színeket? - Kinek adnád ajándékba? - Miért? Ajánlott zenehallgatás: Kodály Zoltán: Este a székelyeknél. Rendteremtés, elpakolás. Télkergető A foglalkozás témája: A télutó népszokásai. Télkergetés. Farsang. Álarckészítés. Tánctanulás. A foglalkozás céljai: A télutó népszokásainak megismerése. Hagyományápolás. Zenei élmény mozgásos megfogalmazása. Jártasság fejlesztése a hagyományos és újszerű vizuális technikák alkalmazásában. Munkaformák: Frontális és csoportmunka. Bemutatás: Csörgőbotok, képek a karneválokról, népszokásokat bemutató képek, különböző technikával készült álarcok. Felhasznált hanganyag: Táncházi muzsika. Táncház: Népzene, 2001., Bp. Magyar Művelődési Intézet Anyag- és eszközszükséglet: Kartonpapír vagy A/3-as rajzlap, színes csomagolópapír (darabok), préselt levelek, tollak, kagylók, tempera, gézlapok. Szervezési feladatok: Tánctér kialakítása a tanteremben, csörgőbot elkészítése. Felhasznált irodalom: Lásd a könyv végén! A foglalkozás menete Hangulati előkészítés, motiváció: Osvát Erzsébet: Télkergető. - Egy verssel szeretnélek megajándékozni benneteket. Figyeljétek meg, miről szól a vers! Fuss, te Tél! Fuss, te Tél! Jön a Tavasz, utolér. Jön óriás sereggel, hóolvasztó meleggel. Eső dobol hátadon, a Nap sem lesz pártodon. Hányszor mondjam, tűnj el gyorsan, szépszerivel, míg lehet. Mert ha vársz - hát jaj neked! 53
Beszélgetés a versről: - Miért ezt a verset választottam? - Melyik hónap a télutó hónapja? Feladatmeghatározás: Ma a tél végi szokásokról fogunk beszélgetni. Februárban, enyhébb napokon érezzük már a tavasz illatát, hogy készülődik a természet a tavaszra. Ez a tavaszvárás hónapja. Télutó havának, a csillagászatban Halak havának is nevezik. A föld alatt lévő magok lassan csírázni kezdenek, és nyújtózkodnak a fény felé. A fák ágain a rügyek pattanásra készen várják a nap simogató fényét. Az állatok, madarak élete februárban sem lesz könnyebb. Még mindig az élelemszerzés gondjaival vannak elfoglalva. Erről szól Szepesi Attila verse is. Szepesi Attila: Februári kérdés - Cine-cine-cinege, jön a tavasz, hiszed-e? - Hiszem, hogyha leng az ágon piros bogyó temérdek, márciusig jég hátán is megélek! A hónap jeles napjai: Február 2.: Gyertyaszentelő napja. Ezen a napon szentelték meg azokat a gyertyákat, amelyek a hívő embereket egész életükben elkísérték. Ezeknek a gyertyáknak bűvös erőt tulajdonítottak. Gyógyításra, villámcsapás elleni védelemre használták őket. Úgy tartják, ha ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és meglátja a saját árnyékát, visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. A pacsirtáról azt tartják, hogyha gyertyaszentelő előtt megszólal, utána hosszú ideig hallgatni fog, mert folytatódik a hideg idő. A medvéről szóló verset Csaba fogja nekünk felolvasni! Figyeljétek meg, mi volt a medve legnagyobb gondja? Weöres Sándor: A medve töprengése Jön a tavasz, megy a tél, barna medve üldögél: - Kibújás vagy bebújás? ez a gondom óriás! Ha kibújok, vacogok, ha bebújok, hortyogok; ha kibújok, jót eszem, ha bebújok, éhezem. Februárban is gyakoriak a disznóölések vidéken. Régen még a gyerekek sem mentek aznap iskolába. Pitymallatkor jöttek a komák, jó szomszédok disznót fogni. Mindig elhangzott a jókívánság: „Jövőre nagyobbat öljünk!” A disznó feldolgozásából a család és a rokonság minden tagja kivette a részét. Este disznótoros vacsora volt, hurkával, kolbásszal. A szomszéd gyerekek gyakran kántáltak az ablak alatt: 54
Eljöttem én kántálni-kántálni, Ablak alatt fát vágni, Én is fogtam fülét, farkát, Adjanak egy darab hurkát! (Népköltés) - Voltatok-e már disznóölésen? - Hogyan emlékeztek rá? Február 3-án van Balázs napja. Ekkor volt szokás a balázsolás. Szent Balázs a gyerekek védőszentje, tanította és megvédte őket a betegségektől. A balázsoló gyerekek házról házra jártak, adományokat gyűjtöttek tanítójuk, iskolájuk számára, és gyerekeket verbuváltak az iskolába. - Hallgassátok Réka előadásában az erről szóló verset! - Miért hívták a házról házra járó gyerekek az otthonülőket iskolába? Ma vagyon Szent Balázs, Akkor pedig szokás volt már régen, Hogy a jó diákok, Oskola pajtások Verbuválnak. Minket is tanítónk sok jóra oktatott, Azért küldött, Hogy minden henyélőt, Oskolakerülőt Összeszedjünk. Van-e hát a házban, Kis kompániánkba való gyermek? Álljon be a verbungba, Jöjjön iskolába, Nem bánja meg. (Népköltés) Sardózáskor ugyancsak házról házra jártak a gyerekek a falvakban. Botokkal verve a ritmust temették a telet. Bemutatás: Csörgőbotok (csörgőbotok elkészítéséhez mezőgazdasági boltokban kapható vékonyabb-vastagabb láncokat szegelünk egy bot végére vagy apró fémkupakokat). - Hogyan is szólhatott ez? Próbáljuk ki! Mondjuk együtt! Sardó gyüjjön, hozzon meleget! Micsoda meleget? Nyári meleget. Haj, székecske, székecske, szőlő dombocskája, Zab szemesedjen, búza bokrosodjon, Király lova hízzon, hadba megyünk rajta, Török fejét hozzon, lapu alatt lápogjon, Csovány alatt cincogjon, Csík, csík, mácsík, mákos csík. (Népköltés) 55
Február 4.: Veronika napja. Úgy tartják, ez a tél leghidegebb napja. Február 6-án Dorottya napja van. Farsang idején a lányok igyekeztek férjhez menni, akinek nem sikerült, azokat a farsang végén kicsúfolták. így kesergett Dorottya Csokonai Vitéz Mihály művében: „A farsangot mindég töltöttem vígsággal, Flogy tán nem gyötörtök többé a lyány Sággal: Mit ért? nem is véltem, már itt volt húshagyó - Húshagyó! húshagyó! engem itthon hagyó!” (Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya) - Mi volt Dorottya legfőbb bánata? Február 14.: Bálint napja. Bálint-naphoz kötődik az a szokás, hogy ilyenkor kell facsemetét ültetni, mert akkor biztosan jó termő lesz. A madarak ekkor választanak párt maguknak. - Mi is a farsang? Ez a szokás igen régi. A tél elűzésének, a tavasz várásának ideje a farsang. A farsang január 6-tól, vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart (húsvét előtti 40. nap). Ez a téli vigasságok, bálok, karneválok ideje. Az emberek régen azt hitték, hogy a téli hónapokban a nap elgyöngül, és a sötét, gonosz szellemek életre kelnek. Ezért maskarába öltözve, zajos, zenés felvonulásokkal akarták elűzni ezeket. Az egyik leghíresebb karnevál a velencei, ahol különleges maszkokat lehet látni. A legzajosabb karnevál a riói, ahol több ezer ember ropja a táncot egyszerre, szebbnél szebb jelmezekben. Bemutatás: Képek a velencei karneválról. Hazánkban a leghíresebb farsangi hagyomány a mohácsi busójárás. A busómaszk fából készül, és ember- vagy állatfejet ábrázol. Hozzá bő gatyát és szőrével kifelé fordított bundát viselnek. Derekukra kötelet kötnek, amire kolompokat akasztanak. Kereplőkkel, csörgődobokkal járják az utcákat, kergetik a telet. Bemutatás: Képek a busójárásról. Téltemető farsangi szokás a kiszebábégetés. Elégették a telet jelképező szalmabábut, a kiszebábut, és közben ezt mondták: Ég a kisze, lánggal ég, Mire füstje eloszlik, Bodor füstje felszáll, A hideg köd szétfoszlik, Tavaszodik, kék az ég, Egész kitavaszodik. Meleg a napsugár. (Népköltés)
Bemutatás: Kiszebaba-készítés. Ilyenkor hagyományos farsangi ételeket fogyasztottak. Pl.: pogácsát, töltött káposztát, sok húst, hiszen a disznóölések idejéből még bőségesen maradt finomság. Ki ne hallott volna a farsangi fánkról? Egy verset hoztam róla. Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk Fánkot sütött nagyanyánk... Volt öröm! Egy üst zsír feketéllett a tűzön. De mikor kezdett duzzadni a fánk, nagyanyó kiált: „Elfogyott a fánk!” Se fánk-se fánk... Szaladtam én a szerbe szívesen, de ott nem volt, bíz egy sziporka sem... Holott kezdett már esteledni ránk. Ott a sok fánk, és nem volt semmi fánk! Se fánk-se fánk... Mit csináljunk? Gyomrunk is korrogott, csak szipogattuk a finom szagot. Nyálunk kicsordult, fényesült a szánk: csak hűlt a fánk és parázslóit a fánk... Se fánk-se fánk... Farsangolni az óvodában, az iskolában is szoktunk. - Hogyan emlékeztek vissza ezekre a mulatságokra? - Idézzük fel a farsangi hangulatot! - Táncoljunk! Le az ut-cán, le, le, le... Motívuma: lépés enyhe csípőmozgással a lépő láb irányába. A két sor hátulról indul, a párok az első ütemre derékszögig kaputárásba emelik a kezüket, míg az utolsó pár az oszlop két oldalán az első pár helyére megy. Folyamatosan indul a többi hátsó pár. A versszakok között szüneteket tartunk, az oszlopok között folyik az előremenetel. „Átfutok a szomszédba!” - mondtam én... „Jaj, úgy restellem” - húzódott szegény, és nagyokat zötyögött nagyanyánk: „Itt egy garmada fánk, és semmi fánk...” Se fánk-se fánk... Hát akkor mi legyen a vacsoránk? Zsíroskenyérhez volt sónk, paprikánk. Nem oly finom volt, mint valami fánk, de került másnap jó akáca fánk: s írral-pirral mégis kisült az egyszeri-kétszeri fánk. 57
2. Az a szerencsés vagyok, Hogy az úton nem vagyok, A szomszédba ballagok. Rózsám mellett mulatok. 3. Az én ludam elveszett, Én azt keresni megyek. Nincsen annak más jegye, Szárnya hegye fekete. 4. Az én kötőm madzagja Csupa piros pántlika, Lila, lila pántlika, Csupa piros pántlika. Szántottam gyöpöt,... „Egy előtáncos a kör közepén sima sétalépéssel a menetiránnyal ellenkező irányban halad. A második dallam alatt előtáncol valamilyen motívumot vagy motívumfűzést. Ezt a harmadik versszak alatt egy kiválasztott táncossal megismétli. Középen, a kör mentén haladók megállnak a kör középpontjával szemben, és negyedeket tapsolnak. Az utolsó versszaknál párokra szakadva valamennyien megismétlik a látott fűzést. Végül a kör közepén lévő gyerek új párt választva helyet cserél, és folytatódik a játék.” (.Játéksarok. Aprók tánca. Szerkesztette: Trencsényi László) sz 2. Hej, bíbor, bíbor, bíbori bársony, 3. Adjon az Isten indiai hajút, Aki nem bíbor, nem ide való. Hadd húzzak néki kormozi csizmát. 4. Egyiket húzzák Judit lábára, Másikat húzzák Margit lábára. 58
- Pihentetőül hallgassátok meg, mi történt a Farsangi kutyabálban'. Vers: Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál. De érdekes volna, ha kutyabál volna, s farsang napján minden kutya bálba kutyagolna, nagy kutya is, kit csíp még a bolha. Komondor kényelmes, lassú táncot ropna, Puli Pali csárdást, ahogy meg van írva, sötét szőre bozontja a szemébe lógna. Csau csacsacsázna, a foxi bokázna, a többi vén kutya meg leülne a hóba. Választható manuális tevékenységek: a) Farsangi álarc és szemüveg készítése mozaiktechnikával. Kartonpapírból sablon segítségével alapformát készítünk. A díszítésnél fontos az anyagok kiválasztása és a forma, amelyet kinyírunk az anyagból. A matt és fényes felületű anyagok váltakozása, az anyagok különbözősége, a színek variációi teszik játékossá, érdekessé a felületet. A különböző formájú díszítőelemeket az alapformára ragasztjuk. b) Farsangi szemüveg, álarc készítése kollázzsal. Kartonpapírból sablon segítségével alapformát készítünk. A maszkot különböző színű temperával festjük be. Különböző anyagokkal, textillel, gézzel, összegyűrt papírral, préselt falevelekkel, termésekkel, magokkal, toliakkal, alufóliával díszíthetjük. (Lásd 7. számú mellékletet!) Gumipertlit rögzítünk rájuk, hogy viselni tudjuk. c) Kiszebaba készítése fakanál segítségével. Különböző textilanyagok segítségével hagyományos fakanálbábot készítünk. Ezt az udvaron tavaszváró mondókák kíséretében elégetjük. Beszélgetés a foglalkozás hangulatáról: - Mivel próbáltuk meg elűzni a telet? - Hogy éreztétek magatokat ezen a foglalkozáson? - Kinek a munkája tetszett a legjobban? - Ki volt ma a legigyekvőbb? A székek, padok visszapakolása. Napvirág A foglalkozás témája: Évszakok váltakozása - A tavasz. A tevékenység anyaga: Tavaszi kép készítése hajtogatással. Tavaszi kép készítése a tanterem falára vegyes technikával. Pálcikás báb készítése Szabó Lőrinc Tavasz című verséhez. 59
A foglalkozás céljai: A természet változásainak megfigyeltetése. A beszédkészség fejlesztése bábozással. A kézügyesség és a gondolkodás fejlesztése a technikai tevékenység által. A tevékenység végezhető: Nagy csoportos és kis csoportos formában. Bemutatás: Claude Monet: Nők a kertben. Vincent van Gogh: íriszek. Felhasznált hanganyag: Antonio Vivaldi: A négy évszak-A tavasz. Anyag- és eszközszükséglet: Origamipapírok, rajzlap, hurkapálcika, színes papírok. Szervezési feladatok: Fedő és a bábok előkészítése. Felhasznált irodalom: Lásd a könyv végén! A foglalkozás menete Hangulati előkészítés, motiváció: Weöres Sándor: A fény (részlet). - Mondjuk el közösen a fényről tanult verset! Nyílj ki, nyílj ki, ablakocska, bejöhessen a napocska, mindegy neki: ajtó-ablak, bejön ott, ahol kinyitnak. Őnélküle vakoskodunk, penészedünk, szomorkodunk, sugarától pirosodunk, mint a pipacs, kivirulunk. Készítettem nektek egy mosolygós napocskát, amelyet ki is teszek a tanterem falára. Nemrég verset tanultunk a vén rigóról és a napról. Ki szeretné eljátszani? Bábjáték pálcikás bábokkal Szabó Lőrinc Tavasz című versére. Játék: Évszakfa kirakós. Fa körvonalrajza, aminek a lombja 4 egyenlő részre van osztva. Minden rész egy évszak helye. Az évszakokra jellemző képekkel öltöztetjük. Az évszakok váltakozása sok művészt megihletett. Hallgassunk meg Vivaldi A négy évszak című zeneművének E-dűr hegedűversenyéből egy részletet! Melyik évszakról mesél nekünk a zene nyelvén a szerző? (Vivaldi A négy évszak - A tavasz. E-dúr hegedűverseny, Largo 2:15) A festők is szívesen készítettek képet erről a csodálatos évszakról. Bemutatás: Claude Monet: Nők a kertben. Vincent van Gogh: íriszek. - Miből látjuk a képen, hogy tavasz van?
Feladatmeghatározás: Ma a tavaszról fogunk beszélgetni. Beszélgetés a témáról Bemutatás: zsák (rajza). - Ki tudná felsorolni a tavaszi hónapokat? A tavasz első hónapja a március. Bizony a hideg idő, a szél, a fagy nem egykönnyen távozik, bár a népi időjóslás úgy tartja: Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget. A természet lassan ébred mély, téli álmából. Erről szól Fazekas Anna verse is: Sándor, József, Benedek. Azt mondják a bölcs öregek: Sándor, József és Benedek zsákkal hoznak jó meleget. Én meg tudom, ilyen zsákot emberfia még nem látott. Eme sosem látott zsákban tavaszi langy napsugár van. Ettől bomlik a rügyecske, hazaindul gólya, fecske, éled a rét, erdő, mező, aránylik a déli verő. Ámbár megeshetik néha: nem ajándék, de csak tréfa, mintha hozna meleget Sándor, József, Benedek. Nevük napján előfordul, hogy a hó is megcsikordul csizmás lábuk talpa alatt, és az idő rideg marad. Napsugár és meleg helyett havat hoznak s jeges szelet. Várhatjuk a kikeletet! A fák, bokrok apró rügyeket növesztenek. Ezekben bújnak el a levelek és virágok. A napsugárzás hatására növekedni kezdenek. Megjelennek az első virágok, a hóvirág, az ibolya, az aranyeső, a nárcisz. Májusban nyílik a legtöbb virág, ezért ezt a hónapot virágok havának is szokták nevezni. Bemutatás: hóvirág, ibolya, aranyeső, nárcisz képe. Játék: Virágpörgetős Mindenki kap egy tavaszi virágnevet: hóvirág, ibolya, tulipán, mogyoróbarka, nárcisz, kankalin stb. A játékvezető élére állít egy nagyobb méretű fedőt, és jól megpörgeti, eközben szólítja az egyik virágot. A fedő körül álló játékosok közül odaugrik az, akit szólítanak, elkapja a fedőt, és újabb virágnevet mond. Ha a „virág” nem kapja el a fedőt időben, zálogot ad, ha a pörgető olyan virágnevet mond, amilyen nincs a társaságban, ő ad zálogot. A játékot egy verssel zárjuk le: Szép Ernő: Virágok. Nincs nekem kedvenc virágom, melyik szebb, nem prédikálom. Mind szeretem, mind csudálom, tavasszal mind alig várom. És szeretem én a fákat, amennyit csak szemem láthat. Szeretem, ó, a fanépet, a fák is olyan szépek, szépek. Nem mások ők, nézz csak rájok: égig érő zöld virágok. 61
Március 21-én van a tavaszi napéjegyenlőség. Mit jelent a szó: „napéjegyenlőség”? Ezen a napon annyi ideig tart a sötétség, mint a világosság. Ettől a naptól kezdve a nappalok hosszabbak lesznek, az éjszakák pedig rövidebbek. A napsugárzás hatására felpezsdül az élet az állatvilágban is. A napsugár felébreszti álmukból a bogarakat, rovarokat, minden állatot. - Milyen bogarakat, rovarokat, állatokat ismertek, amelyek tavasszal előbújnak téli rejtekhelyükről? Könyvajánlás: S. Tóth-Schmidt-S. Csóka-Balázs-B. Méhes: Minden napra egy kérdés. 203. kérdés: Miért hasznosak a katicabogarak? Énekeljünk el egy dalt a katicabogárról! Katalinka, szállj el... I - hol jön - nek a tö - rö - kök, mind-járt a- gyón lő - nek. Dani találós kérdéseket hozott nektek. (Előzetes megbeszélés alapján.) Aki tudja a megfejtést, verssel, mondókával is válaszolhat. Sárból rakott vár a házon, reggel, délben, este látom. Garbójának háta bársony, Farka villa, hasa vászon. (Fecske) Dalolva száll az égbe fel, röptiben is énekel. (Pacsirta) Fekete-fehér a ruhája, hosszú piros a csizmája. Tó vizében lépeget, békák veszedelme, békát fog és messze néz, fél lábon merengve. (Gólya) Az erdőket járja, nevét kiabálja. (Kakukk) 62
Mi a közös nevük ezeknek az állatoknak? Tavasszal a költöző madarak visszatérnek, van, amelyik megkeresi régi fészkét és rendbe rakja, előkészíti a tojásrakáshoz, fiókaneveléshez, mások meg nekilátnak a fészekrakásnak. - Miért kell sietniük a fészek építésével? Gárdonyi Géza így ír a gólya érkezéséről: A gólya! A gólya! Hát csakugyan itt a gólya. A nyakát meg a lábát hosszan elnyújtva, lassan és méltósággal kereng a magasba. Egyre alább-alább ereszkedik, és leszáll egyenesen a Fodorék házára. Megáll ott a fészek szélén, és elégedetten, vidáman kelepek A szomszédok összefutnak... És míg a gólya a fészkének örülve ugrál a háztetőn, a gyerekek lenn az udvaron fél lábon táncolva éneklik: Gólya, gólya, gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja... A napfény szelíden árad alá a felhők közül. A faluban mintha ünnep volna.” Mondjuk el a gólyával, fecskével kapcsolatos varázsmondókákat! Gólya, gólya, vaslapát, Fecskét látok, szeplőt hányok, hozzál nekünk kisbabát! Ragadjon ti rátok! Gólyát látunk, szaladjunk, Nehogy lusták maradjunk! A gólya és a fecske is védett madár. Óvni, védeni kell őket, a fészküket, a fiókáikat és azokat a növényeket, állatokat, amelyek a fennmaradásukat segítik. Szatmárban és Beregben úgy tartják, hogy a fecske csak az igaz (becsületes) ember házára rakja a fészkét. Hermann Ottó, a nagy magyar tudós összegyűjtötte a madarak „beszédét”. Hallgassunk meg néhányat Kata előadásában! (Előzetes megbeszélés alapján.) „A bagoly: huhol, huhog, vihog, üvölt, sziszeg, sir, rikolt. A varjú: károg. A fecske: ficserékel. A rigó: rikkant. A fülemüle: csattog. A fürj: pitypalattyol. A gerle: turbékol, kacag. A gólya: kelepek A kakukk - nevét kiáltja. A kuvik: kuvikol. A csér: rimánkodik. A szarka: cserreg. A sas: vijjog. A veréb: csiripol.” 63
Az emberek is örülnek a tavasznak. A kiskertekben megindul az élet. Hallgassátok meg, mire buzdít bennünket Jókai Mór! „Ültess fát! Hogyha mást nem, lombot ád. Árnyékában megpihenhetsz, gondot ő visel reád. Jó tavasszal nyit virágot, messze érzed illatát. Kis madárka száll reája, ingyen hallgatod szavát. Ültess fát!” - Közületek ki lakik kertes házban? - Melyek azok a tavaszi kerti munkák, amelyekben ti is szívesen segédkeztek? - Milyen magokat szoktunk vetni tavasszal? - Hogyan történik a magvetés? - Milyen palántákat szoktunk ültetni? Nem volt ez mindig így. Képzeljük el, milyen volt a kőkorszakbeli ősemberek élete... A férfiak vadásztak, az asszonyok gyűjtögetéssel foglalkoztak. A növényi magvakat is gyűjtötték, hiszen sok ehető volt közöttük. Gyűjtögetés közben elpotyogtattak belőle a tábor körül. így vették észre azt, hogy az elhullajtott magokból tavasszal növények keltek ki, és terméseket hoztak. Hosszú ideig tartott, amíg erre rájöttek, aztán maguk is megpróbálkoztak a dologgal. Néhány magot a földbe dugtak, és valóban kinőtt belőle a növény - egy magból sok mag termett. így fedezték fel a ház körül gazdálkodó asszonyok a földművelést. (Székely Sándor nyomán) Hallgassuk meg Molnos Lajos versét! - Mire kéri a költő az áprilist? Molnos Lajos: Kérelem Zsendül a vetés, mélyül a zöldje, levéllé bomlik Szeszélyes kedvű, bolondos mókás április, te sokszor kegyetlen tréfás, faggyal meg ne verjed, napfénnyel neveljed, simogasd szellővel, ápolgassad s mosdasd langy meleg esővel! Nőjön, erősödjön a zsendülő vetés kalászt hajtó szára, s hozzon gyümölcsöt az ágak ezernyi virága! a bükkfák rügye, virágot hajt a gyümölcsfák ága, közöttük zsong már méhek dannája... Játszani hívlak benneteket! Ajánlott énekes körjátékok: 64
2. Ha keresi, megtalálja, Heje-huja hej, haj megtalálja, Heje-huja hej, haj megtalálja. Játék: a gyerekek kört alakítanak, egy a közepére megy, és a többivel közösen énekel. A második versszaknál megáll a kör, ütemesen tapsolnak, a kör közepén lévő választ egy párt, és azzal forog a dal végéig. A tánc után helyet cserélnek.-^ A gyerekek egymás kezét fogva, ütemesen körbejárnak, az ének végén leguggolnak. Választható manuális tevékenységek: A tanterem falára a téli kép helyett tavaszi képet készíthetünk. A téli fehér műszaki kartonból készített képelemeket közösen színesre festjük, és tavaszi motívumokat helyezünk el a képen, pl.: szivárványt, virágzó fát, állatokat, madarakat. Fontos, hogy minden gyermek kezdeményezésének adjunk helyt. 65
a) Hóvirágos üdvözlőkártya készítése. 1. Sötétkék (8X12 cm) papírra fehér lap felhasználásával havas domb ragasztása. 2. A forma sajátosságainak megfigyeltetése kézi modellen, élő növényen. 3. A virág megrajzolása (sablon segítségével is lehet) és kinyírása, megfelelő színű papírból. (Lásd 7. számú mellékletet!) A képet élőbbé tehetjük virágszirmok bevágásával és a két rész egymásra ragasztásával. 4. Ragasztás. Ügyeljünk arra, hogy - kevés ragasztót használva, a kiálló részeket lenyírva - esztétikus legyen a képünk. b) Tavaszi virágok készítése hajtogatással. Tündérrózsa. Virág: szükséges hozzá egy darab 12X12 cm-es színes papírlap. 1. Atlóhajtásokat élezünk a fehér oldalon. 2. Oda-vissza hajtással hátrafelé élezzük a felezővonalakat. 3. Lehajtjuk a felső szélét. 4. Behorpasztjuk a két sarkot, ezzel kialakul a sátorforma. 5. Ez a sátor sok hajtogatás alapja. A felső réteg sarkait felhajtjuk a csúcs mellé. 6. A lent maradó két sarkot is felhajtjuk, így alakulnak ki a szirmok. 7. Aláhajtjuk az alsó csúcsot, ezzel kerekedik a virág kelyhe. 8. Ez az alapvirág: a szirmok visszahajtásával, keskenyítésével, a sziromszélek szétnyitásával, a csúcs visszahajtásával, több virág egymásra vagy egymás mellé illesztésével még nagyon sok különböző virágot alkothatunk. (Lásd 7-8. számú mellékletet!) Levél: szükséges hozzá egy darab 10X10 cm-es vagy 7X7 cm-es papírlap. Borítékhajtás után a sarkokat behajtjuk és lekerekítjük. Benyírjuk a hajtásvonal mellett, és visszahajtunk egy kicsit az éléből. c) Pálcikás báb készítése. Zelk Zoltán A három pillangó című meséjéhez. Vastagabb papírból alaklemezt készítünk, 3-4 tanulónak egyet. Az alaklemezt a gyerekek kétszer körberajzolják, kinyírják a formát, majd szabadon választott technikával kiszínezik. (Lásd 9. számú mellékletet!) Két-két színezett rajzot a hátoldalán összeragasztunk oly módon, hogy közéjük hurkapálcikát illesztünk. A kész bábokkal eljátsszuk a mesét, majd a faliújságra helyezzük őket. Eredménymegállapítás: Beszélgetés a foglalkozás hangulatáról. - Mi volt ma a legérdekesebb? - Mi az, amiről újat hallottál? - Melyik munka tetszik a legjobban? Gratulálunk egymásnak a sikeres munkához. A csoportszoba rendbetétele. 66
„Hol a tojás, piros tojás?...” A foglalkozás témája: A tavaszelő jeles napjai, ünnepei. A foglalkozás céljai: Ismerjék meg a húsvéti ünnepkör szokásait. Hagyományápolásra, hagyománytiszteletre nevelés. Ismerjék a természet változásának és az ünnepkör szokásainak kapcsolatát. Megfigyelőképesség és kreativitás fejlesztése. A tevékenység végezhető: Kis csoportos és nagy csoportos formában. Anyag- és eszközszükséglet: Főtt tojások, villanyrezsó, tojásfestéshez szükséges festékek, eszközök. Bemutatás: Szókártyák, étlapok, kereplők, festett tojások, természetes tojásfestékek. Felhasznált hanganyag: Halmágyi Mihály-Ádám Gizella: Gyimesi népzene. Szervezési feladatok: A tanterem berendezése. Felhasznált irodalom: Lásd a könyv végén! A foglalkozás menete Hangulati előkészítés, motiváció: Gazdag Erzsi: Itt a tavasz. - Mondjuk el közösen, helyes hangsúllyal és időtartammal, közepes hangerővel a verset! Itt a tavasz, tudod-e? Leheletét érzed-e? Virágszájjal rád nevet virágszagú kikelet. Rád füttyent egy bokorból füttyös madártorokból. Rügyes ággal meglegyint, s érzed, tavasz van megint. Bemutatás: A táblán egy keresztrejtvényt láthattok. Megfejtése után megtudjátok, miről fogunk ma beszélgetni. 67
1. A tavasz harmadik hónapja. 2. Költöző madár. 3. így is nevezik a tavaszt. 4. A telet jelképező bábu neve, amelyet farsangkor elégetnek. 5. Májusban aranyat ér. 6. Ezeken a napokon nem dolgozunk, és nem jövünk iskolába. 7. A tavasz első virágai közé tartozik. 8. Színes szárnyú rovar. 9. Tavasszal virágzó gyógynövény, amelyből finom teát lehet készíteni. 10. Tavaszi ünnep. Megfejtés: JELES NAPOK - Hol hallottátok már ezt a kifejezést? - - Mondjatok rá példákat! Mely napokat nevezzük jeles napoknak? F eladat meghat ározás: A mai foglalkozáson a tavaszi jeles napokról és a legnagyobb tavaszi ünnepről, a húsvétról fogunk beszélgetni. Közös éneklés: Márciusi jeles napok: Március 12.: Gergely napja. Ezen a napon volt szokásban a gergelyjárás, amely hasonló volt a balázsoláshoz. Az iskolás gyerekek csapatokba verődve, házról házra jártak, gyerekeket toboroztak az iskolába, és adományokat gyűjtöttek az iskolájuk számára. Köszöntőt mondtak, melynek egyik szép változatát a barcasági csángó népköltészetben találjuk. Hallgassátok Gergő előadásában! (Előzetes megbeszélés alapján.) 68
„Szent Gergely doktornak, Híres tanítónknak, Az ő napján, Régi szokás szerint, Menjünk Isten szerint Iskolába...” Március 15.: nemzeti ünnepünk. Ezen a napon forradalom robbant ki Pesten. Ekkor szavalta el híres költőnk, Petőfi Sándor a Nemzeti dal című versét. Bővebben egy másik foglalkozáson beszélünk majd erről az ünnepről. Március 18-a Sándor, 19-e József, 21-e Benedek napja. A néphit úgy tartotta, hogy ettől kezdve melegre fordul az idő. - Mondjuk el együtt az ehhez kapcsolódó mondást! Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget. Miről nevezetes a csillagászatban március 21-e? A tavaszi napéjegyenlőség napja. Mit jelent a szó: „napéjegyenlőség”? Hallgassátok meg Jánky Béla versét! Mire figyelmeztet bennünket a költő? Április, légy okos Ha ugratnak áprilisban, ne ugorj. Aki bedől áprilisban, megbotol. - Melyik napról szól a vers? Április 1-je a bolondozások, tréfás ugratások napja. Ez a szokás nagyon régi. Az emberek vidámak voltak, örültek a megújult természetnek, a jó időnek. Sokat bolondoztak, tréfálkoztak. - Biztosan ismeritek az áprilisi mondókát. - Mondjuk el közösen! Április bolondja, felmászott a toronyba, megkérdezte, hány óra, fél tizenkettő, vigyen el a mentő! 69
Énekes körjáték: Két játékos kaput tart úgy, hogy egymással ellenkező irányba néznek és szökellő mozgást végeznek. A többiek kört alakítanak és átbújnak a „kapu alatt”. A kaputartók az „Egy életem” szövegrésztől leeresztik a karjukat, a körben járók megállnak, és a hozzájuk legközelebb lévő két gyerek vállát ritmusra, gyengéden „ütögetik”. A dal végén ez a két gyerek a kaputartókhoz csatlakozik. A játék mindaddig folytatódik, amíg valamennyien beállnak a kaputartók közé. Ez a játék és az általatok bizonyára ismert Bújj, bújj, zöld ág énekes játék, kedvelt játéka volt a virágvasámapoknak. Virágvasámap a húsvétot megelőző vasárnap. A vallásos emberek számára a virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe. Ezzel a nappal kezdődik a nagyhét, a húsvétra való készülődés. A táblára szókártya kerül: VIRÁGVASÁRNAP Húshagyókeddel, a farsang utolsó napjával elkezdődött a negyven napig tartó nagyböjt ideje. Ekkor tilos volt a mulatozás, a bálozás. A megtisztulás érdekében az emberek szigorú böjtöt tartottak. Nem fogyasztottak húst, többnyire zöldséges, tejes ételeket ettek. - A ti családotok húsvét előtt szokott-e böjtölni? - Milyen böjti ételeket ismertek? Szókártya: BÖJT Ötletvásár: - Kérdezzétek meg szüléiteket, nagyszüleiteket, milyen böjti ételeket szokott otthon fogyasztani a családotok! - Készítsetek egy étlapot! - Egyik oldalán szerepeljenek hagyományos böjti, másik oldalán hagyományos húsvéti ételek! A legszebbeket kitesszük a napközis falra. Bemutatás: Étlapok. 70
Közös éneklés: 2. Elvitte a víz a szappant. Utána küldték a kappant. Míg a kappan repült, A szappan elmerült, A folyóba’. 3. Elmennék én tihozzátok, De hamis a ti kutyátok, Kösd meg a kutyádat, Csókolom a szádat Minden este. A virágvasámapot követő csütörtököt a népnyelv zöldcsütörtöknek nevezi. Ekkor kizárólag ZÖLDségből készült ételeket fogyasztottak. Ezen a napon elnémultak a harangok, „a harangok Rómába mentek”. Kereplőkkel hívták az embereket a templomba. Bemutatás: kereplő. A táblára szókártya kerül: ZÖLDCSÜTÖRTÖK Nagypéntek Jézus kereszthalálának a napja. Gyásznap. Faluhelyen ezen a napon az idősebb asszonyok még ma is feketébe öltöznek. Szigorú böjti nap. Ezen a napon nagyon gyakran nem ettek semmit, legfeljebb vizet ittak. Bemutatás: Andrea Mantegna Keresztre feszítés című képe. A táblára szókártya kerül: NAGYPÉNTEK Az emberek a húsvétot várva megtisztítják a környezetüket. Ez az időszak a tavaszi nagytakarítás ideje. Sokan kimeszelték a házukat, rendbe tették az udvart, a melléképületeket. A húsvét „mozgó ünnep”, azért hívják így, mert minden évben más-más napra esik. Ideje a tavaszi napéjegyenlőséget, március 21-ét követő holdtölte után következő első vasárnap. - Rajzoljuk le az idejét! (A tavaszi napéjegyenlőséget jelentő nap és hold képe: telehold, vasárnapot jelképező virág. Lásd 9. számú mellékletet!) 71
Húsvétvasámap. A negyvennapos böjt vége. A „hús-vét (vételének)” napja. A természet megújulásának, újjászületésének ünnepe. Ilyenkor már minden kizöldül, és a nap is melegebben süt. A vallásos emberek számára Jézus feltámadásának napja. Szigorúan dologtiltó nap. Ezen a napon hagyományos húsvéti ételeket fogyasztottak. - Milyen hagyományos húsvéti ételeket ismertek? A táblára szókártya kerül: HÚSVÉTVASÁRNAP Húsvéthétfő vagy vízbevető hétfő. Ezen a napon elmaradhatatlan volt a locsolkodás. A locsolkodás kora reggel kezdődött. A fiúk házról házra jártak, verssel köszöntötték a háziakat, majd engedélyt kértek a locsolásra. Régebben kútvízzel, ma már illatos kölnivel locsolják meg a lányokat. A vízre minden élőlénynek szüksége van az életben maradáshoz. A vízzel való locsolás tulajdonképpen egy jókívánság: „Élj, és ne hervadj el!” A locsolást piros tojással köszönték meg. A táblára szókártya kerül: HÚSVÉTHÉTFŐ-VÍZBEVETŐ HÉTFŐ - Fiúk! Voltatok-e már locsolni? - Meséljetek róla! - Ha tudtok locsolóverset, szívesen meghallgatjuk. Az én gyerekkoromban a fiúk ezekkel a versekkel locsoltak: Adjon a jó Isten Boldog ünnepeket! Mindenféle jóval áldjon meg titeket. Az öreg nagyapám ily köszöntőt hagyott: örvendjetek vígan, Jézus feltámadott! (Népköltés) Kerek erdőn jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, Mindjárt ide szálltam. Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom, Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom. (Népköltés) Öröm ez tinéktek, énnekem és másnak, én is örülök a hímes tojásnak. Adjatok hát nékem néhány piros tojást, hogy jó kedvvel menjek az utamon tovább! (Népköltés) A táblára szókártya kerül: LOCSOLÓVERS 72
- Lányok! Kit locsoltak már meg közületek húsvétkor? - Adtatok-e hímes tojást cserébe? - Vajon miért éppen tojást szokás ajándékozni húsvétkor? A tojás szerte a világon az élet jelképe. - Mit gondoltok, miért? Vélemények meghallgatása. A tojásban lévő élet a tavasszal megújuló természetet juttatja eszünkbe. Ez a hagyomány nagyon régi, hiszen már a honfoglalás kori sírokban is találtak írott tojásokat. Hittek a tojás bajelhárító erejében. A táblára szókártya kerül: HÍMES TOJÁS A tojás díszítésének több technikája ismert. Az írott tojás díszítése megegyezik a textilek batikolásának technikájával. A tojásra viasszal íróka segítségével mintákat rajzolunk, majd festékes lébe helyezzük. Ha úgy gondoljuk, hogy már befogta a festék, kiemeljük, és a melegben fellazult viaszt letöröljük róla. Bemutatás: írott tojások és íróka bemutatása. Berzselt tojás: A már megfőzött és még meleg tojásra apró levélkéket helyezünk, majd gézzel, cérnával vagy harisnyába kötve rögzítjük, festőiébe helyezzük. 30-40 perc múlva kivesszük. A levél kontúrja és az erezet kirajzolódik a festett tojáson. Vajjal vagy zsírral átitatott ruhával átdörzsöljük őket, hogy szép fényesek legyenek. Bemutatás: berzselt tojások. Karcolt tojás: Az egyszínűre festett tojásokra hegyes szerszámmal mintákat karcolunk. Bemutatás: karcolt tojások. Ma a tojásfestéket a boltban vásároljuk. Régen természetes alapanyagú festékeket használtak. Á természetben kerestek olyan anyagokat, amelyek főzete színezésre volt alkalmas. Ilyen volt pl.: vörös és lila hagymahéj főzete, amiből vörös, a vadkörte és vadalma főzetéből barna, a lencséből kék, a bürök vagy zöld búza főzetéből zöld színt kaptak. Bemutatás: beáztatott vöröshagymahéj. A következő ábrákon hímestojás-mintákat láthattok. (Balassa-Ortutay: Magyar néprajz, 402. oldal.) Különleges az elnevezésük is. Pl.: dobköteles, tyúklábas, gereblés, forgós, boronás. Fehérvasámap a húsvétot követő vasárnap. Ilyenkor a lányok, annak a lánynak, akit meg akarnak tisztelni és barátnővé akarnak fogadni, komatálat küldenek. A gyermek születése után pedig a keresztszülők a keresztgyermeküknek küldenek komatálat. 73
- Miből is állt ez a komatál? „...egy palack bor, néhány piros tojás és perec...” (Balassa-Ortutay: Magyar néprajz, 611. oldal.) Ezt egy tálon szépen elrendezik, díszes kendővel letakarják. Átadáskor a következőt mondják: Komatálat hoztam, fel is aranyoztam, Koma küldi komának, Koma váltsa magának. Feladat: Önként vállalkozó gyerekek az előkészített hozzávalókból komatálat készítenek. Szituációs játék: komatál átadása. A táblára szókártya kerül: FEHÉRVASÁRNAP Választható manuális tevékenységek: Tojásfestés. Csoportmunka tetszőleges tanulói szerveződés alapján. A csoport nevét és tevékenységét jelentő rajzokat a táblára tesszük. Biztosítsuk a csoportok közötti szabad mozgást, minden gyerek igénye szerint próbálhassa ki a tojásdíszítő technikákat. (Lásd 9. számú mellékletet!) A díszített tojásokból készítsünk közösen a gyerekekkel húsvéti tálat, és helyezzük jól látható helyre a tanteremben. Gondoskodjunk arról, hogy minden kisgyerek haza is vihessen festett tojást. „Nyuszi” csapat: karcolt tojás készítése. Előre megfestett tojásokból mindenki választ egyet, és erre tűvel, olló hegyével a gyerekek mintákat karcolnak. „Csibe” csapat: berzselt tojás készítése. A langyos tojásokra levelet illesztünk. Harisnyába kötjük, és a festőiébe helyezzük. A kész tojásokat fényesítjük. „Barika” csapat: tojásfestés temperával. A langyos tojásokra különböző mintákat rajzolunk temperával. Az elkészült tojásokat fényesítjük. A balesetveszélyre minden esetben hívjuk fel a gyerekek figyelmét! A tanítói szemléltetés és segítségnyújtás folyamatos. Munka közben hallgassunk zenét! (Halmágyi Mihály-Ádám Gizella: Gyimesi népzene) Eredménymegállapítás: A kész tojások bemutatása. Beszélgetés a készítésükről. - Fiúk! Locsoljátok meg azt a lányt, akinek a tojása legjobban tetszik! Szituációs játék: Locsolkodás. A csoportszoba rendbetétele. 74
Fűben, fában... A foglalkozás témája: Egészséges életmód. Gyógynövények gyógyhatásai. Teakészítés. A foglalkozás céljai: Az egészséges életmódra nevelés. A gyógynövényekről hozott ismeretek elmélyítése. A gyógyszerszedés szabályainak ismerete. Jártasság szerzése a gyógyteakészítésben. A tevékenység végezhető: Nagy csoportos formában. Bemutatás: Szárított gyógynövények. Anyag- és eszközszükséglet: Különböző gyógynövények, teafőzéshez szükséges eszközök. Szervezési feladatok: Csészék, kanalak biztosítása, külön asztal a teafőzéshez. A foglalkozás menete Hangulati előkészítés, motiváció: Találós kérdés - Találjátok ki, mi az! Növekedett egy kétágú fa, Kétágú fa tetejébe egy nyolciccés hordó, a két erős faág tetejébe egy őrlőmalom, az őrlőmalom tetejébe két lyukacska, a két lyukacska tetejébe két csillag, a két csillag tetejébe sík mező, a sík mező tetejébe sűrű erdő. Mi az? (Az emberi test részei: lábak, has, karok, száj, orrlyuk, szem, homlok, haj.) Játék: Ellentétpárok gyűjtése. A szavakat a foglalkozás megkezdése előtt egy-egy színes papírból készített levélre írjuk, és táblagyurmával egy-egy tanuló széktámlájára ragasztjuk. A megtalált szókártyalevelekből egy faágat rakunk ki. Közben értelmezzük a szavakat, mondatba foglaljuk őket, és beszélgetünk róluk. egészséges-beteg jó-rossz okos-buta friss-bágyadt vidám-szomorú sovány-kövér olcsó-drága óvatos-merész 75
Beszélgetés a témáról: Biztosan voltatok már betegek, mint ahogy most egészségesek vagytok. Mi a különbség a két állapot között? Mikor mondják a betegre, hogy megfázott? Erre a kérdésre kapunk választ a Minden napra egy kérdés című könyvből. (328. o.) - Benneteket támadtak-e már meg kórokozók? - Hogyan éreztétek magatokat? - Hogyan tüsszögtetek? - Mutassátok meg! - Mit tettetek a gyógyulásotok érdekében? Beszélgetés a gyógyszerhasználatról. Mikor segítenek a gyógyszerek? Pl.: megelőzés (védőoltás, inzulin), betegség legyőzése (fertőzés megszüntetése), fájdalomcsillapítás (fej, fog), görcsoldás, tüneti kezelés (köhögéscsillapítás). Hogyan szabad használni a gyógyszereket? (Csak a mellékelt tájékoztató ismeretében, felnőtt felügyeletével, orvosi utasításra felírt gyógyszert szabad bevenni.) Mesetorna: A csoportvezető szemben áll a gyerekekkel, és egy spontán kitalált mesét kezd el mondani, amit mozgással kísér. A csoport tagjai utánozzák, és bármikor beleszólhatnak a történet alakulásába, ha egy érdekes mozgással kísért mondatot találnak ki. PL: Óriások és törpék birodalma. Az „óriások” szó kimondásával felágaskodunk, a „törpe” szónál leguggolunk. Szerepelhet a mesében: táncoló bokor, csapkodó villám, viharos szél, görnyedt apóka, tekergő kígyó, mozdulatlan szénaboglya stb. - Hallgassátok meg Nemes Nagy Ágnes Tavaszi felhők című versét Zsófi előadásában! - Milyen növény szerepel a versben? - Hol terem a bodza? - Hallottatok-e már róla? - Mire használják? Bemutatás: bodzaág, bodzavirág képe, szárított bodzavirág. Feladatmeghatározás: Ma azokról a növényekről fogunk beszélgetni, amelyek segítségével gyorsabban meggyógyulhatunk, ha betegek vagyunk. - Ismertek-e ilyen növényeket? - Alkalmazta-e már ezeket a családotokban valaki? - Hogyan segítették a gyógyulásodat? Ezek a növények a természetben találhatók. A velük való gyógyítást természetgyógyászatnak hívjuk. Játék: A táblán egy általatok is jól ismert gyógynövény bújt el a számozott lapok alá. Minden számhoz egy megállapítás tartozik, összesen hat van. Dobókockával számot dobunk, elmondom a számhoz tartozó megállapítást. Utána lekerül egy takaró lap, hogy kitalálhassátok, ki bújt el alatta. Aki legelőször kitalálja, megtapsoljuk. (Lásd 10. számú mellékletet!) 76
1. Gyógyteát főznek belőlem. 2. Leveleimet és gyökérzetemet kell gyűjteni. 3. Csillapítom a köhögést. 4. Ha megérintelek, megcsíplek. 5. Az egész országban megtalálható vagyok. 6. A gyerekek „csípős”-nek hívnak. Megfejtés: CSALÁN Bemutatás: szárított csalánlevél. - Van-e illata? - Milyen a színe? - Csípett-e már meg valakit köztiletek a csalán? - Milyen érzés volt? - Hallgassátok meg Osvát Erzsébet versét! Vajon miért ezt a verset választottam? Csipkebokor új szoknyája Új szoknyája van a csipkebokornak. Új szoknyáján piros gyöngyök lobognak. Zöld mezőben égő piros kaláris. Jó az íze, tudja ezt a madár is. Tarka tollú vendégmadár száll rája. Tetszik neki csipkebokor szoknyája. Csivitelve lakmározik belőle. Piros is lett, kárminpiros a csőre. - Mi vonzotta a madarat a csipkebokorra? - Miért eszi meg a csipkebogyót? A csipkebogyóban sok a vitamin, és fogyasztása megvéd a betegségektől. Emlékezzetek vissza, mit olvastunk a vitaminról az Ablak-Zsiráf gyermeklexikonban'. Bemutatás: csipkebogyó. - Fogjátok a kezetekbe! - Milyen a formája? - Van-e illata? - Vágjunk szét egyet! - Mit találtunk benne? A csipkebogyót leggyakrabban teaként fogyasztjuk, de lekvárt, szörpöt is készítenek belőle. Hecsedlinek is szokták nevezni. Bemutatás: lekvár, szörp. - Kóstoljuk meg! - Milyen az íze? - Ismertek-e a csipkebogyóról szóló dalt? Énekeljük el! Láttál-e már valaha, csipkebokor rózsát? Csipkefa bimbója kihajlott az útra... 77
2. Arra ment Jánoska, Szakajt egyet róla. Rida, rida bom-bom-bom, Szakajt egyet róla. - Ki fejti meg elsőként, melyik növény neve bújt el a táblán látható szórejtvényben? Szórejtvény: ILLAKMA. Megfejtés: KAMILLA. Bemutatás: kamillavirág. - Fogjátok a kezetekbe! - Milyen a színe? - Milyen az illata? A legismertebb gyógynövény. Teája nyugtató, fertőtlenítő hatású. Borogatásra is szoktuk használni, pl.: ha valakinek fáradt vagy gyulladásos a szeme. Toroköblögetésre is alkalmas. Bemutatás: - Figyelmesen nézzétek meg ezeket a szárított leveleket! - Milyen színűek? - Milyen az illatuk? Mire emlékeztet benneteket? - ízleljétek meg! Ezek borsmentalevelek. A hűsítő íz pedig a mentol. Teája nyugtató, étvágygerjesztő, hasfájásra, rekedtség ellen hasznos. Különleges íze van. Sok fajtája van, mindegyik más-más betegségre való, de kozmetikai anyagok készítésére is használják őket. Szituációs játék: Náthás lettem, fáj a torkom... Egy gyerek eljátssza a beteget, egy másik gyerek, a „természetgyógyász” gyógynövényeket ajánl a torokfájásra. A játékhoz különböző gyógynövények, teásdobozok szükségesek. Egy közmondást is hoztam nektek: Addig gondolkodjál a betegségről, amíg egészséges vagy! Bölcs mondás. - Vajon miért? - Hogyan őrizhetjük meg az egészségünket? 78
Gyűjtsünk olyan napi cselekedeteket, szokásokat, amelyekkel megőrizhetjük az egészségünket! Ma a gyógynövényeket gyógynövényszaküzletekben vásároljuk vagy boltban. Készen, dobozba, filterbe csomagolva kapjuk őket. Bemutatás: gyógyteás dobozok, filterek. - Gyűjtött-e már közületek valaki gyógynövényeket? - Hogyan történt? - Meséljétek el! Szüleitek segítségét kérve ti is gyűjthettek a természetben gyógyító növényeket. A gyűjtésnek megvannak a maga szabályai és a maga ideje: PL: esős, párás időben nem szabad gyűjteni. Csak kosárba, vászonzacskóba szabad szedni. Csak annyit szedj le, amennyire szükséged van! Óvd a természetet! Mindig kérj segítséget! A természetben találhatók olyan növények is, melyek fogyasztása, teája mérgező lehet. A gyógyteákat is mértékkel kell fogyasztani. Káros lehet, ha sokat iszunk belőlük. Védd magad! - Vendégeim lennétek egy csésze teára? - Készítsük el együtt! A gyógyteák készítésének is megvannak a maga szabályai. Vannak olyan gyógynövények, amelyeket csak forrázni szabad kb.: egy vagy másfél percig. Ilyen a kamilla, a hárs. Kb. 3-4 percig forralni kell a mentát, a bodzát, a csalánt. A csipkebogyót csak áztatni és langyosítani szabad. Mézzel ízesítsük! Választható manuális tevékenységek: a) Teakészítés, teázás. Hasonlítsuk össze az ízüket, a színüket! (Teázás közben hallgassunk zenét!) A gyógynövények forrázása balesetveszélyes! b) Gyógynövényrajzok színezése. (Lásd 10. számú mellékletet!) c) Csipkebogyólánc készítése. Eredménymegállapítás: - Beszélgetés a foglalkozás hangulatáról. Az aktívan közreműködő gyerekek kiemelése, de lehetőség szerint mindenkit igyekezzünk megdicsérni. Rendteremtés, elpakolás. 79
Közlekedési ismeretek A foglalkozás témája: Közlekedési ismeretek. Közlekedési eszközök. Közlekedési szabályok. Jelzőlámpák, lámpák ismerete. A foglalkozás céljai: A biztonságos közlekedést elősegítő magatartási szabályok mélyítése. Baleset-megelőzés. Tájékozódási képesség fejlesztése. A tevékenység végezhető: Kis csoportos és nagy csoportos formában. Bemutatás: applikációs képek. Anyag- és eszközszükséglet: applikációs képek. Szervezési feladatok: Jelek ragasztása a széktámlákra, boríték előkészítése. A foglalkozást megelőző tevékenység: Séta a lakóhelyen. A közlekedés, a közlekedési eszközök megfigyelése. A foglalkozás menete Csoportszervezés: A foglalkozás megkezdése előtt apró közlekedési táblák képét ragasztjuk a gyerekek székének a támlájára. Az azonos jelzésű széken ülők alkotnak egy csoportot. Hangulati előkészítés, motiváció: Közös versmondás. Weöres Sándor: Kocsi és vonat. - Figyeljétek meg, milyen közlekedési eszközökről szól ez a vers! Jön a kocsi, fut a kocsi: patkó-dobogás. Jön a vonat, fut a vonat: zúgó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön-hegyen át! Zim, zim, megy a gép, megy a gép, fut a sínen a kerék, forog a kerék. Zum, zum, nagy az út, nagy az út, fekete az alagút, A masina fut. - Hol közlekedünk? - Milyen közlekedési eszközöket ismertek? - Soroljatok fel szárazföldi közlekedési eszközöket! - Mondjatok vízi járműveket! Mivel közlekedünk a levegőben? - Miben segítenek nekünk ezek a járművek? - Mivel közlekedtek az emberek régen? - Hallottatok-e már róla? - Milyen közlekedési eszközzel utaztok ti leggyakrabban? 80
Beszélgetés a közlekedési szabályokról: A közlekedés nagyon veszélyes is lehet azok számára, akik nem ismerik a közlekedési szabályokat. Szinte mindennap hallunk a rádióban súlyos közlekedési balesetekről. Ezek gyakran azért történnek meg, mert az utakon közlekedők nem tartják be a közlekedési szabályokat, vagy nem figyelnek eléggé. A legutóbbi sétán az iskola környékének közlekedését figyeltétek meg. - Milyen közlekedést segítő eszközöket láttatok? Versolvasás: Figyeljétek meg, milyen közlekedést segítő eszközökről szól a vers! Nógrádi Gábor-Cakó Ferenc: Mit jelent a piros kerek? (3. o. Press-Kontakt Bt. 1997.) Közlekedési táblák felismerése: Feladat: Minden csoport egy borítékot húz, amelyben közlekedési táblák darabokra vágott képe van. - Illesszétek össze a képdarabokat egy egésszé! Minden csoport elmondja, hogy hol látta már ezt a táblát, és hogy mit jelent. 1. Gyalogos-átkelőhelyet jelző tábla. (A gyalogosok csak ott kelhetnek át az úttesten.) 2. Kerékpárutat jelző tábla. (Kerékpárral itt közlekedj!) 3. Kerékpáros közlekedést tiltó tábla. (Itt ne közlekedj kerékpárral!) 4. Buszmegállót jelző tábla. 5. Parkolót jelző tábla. 6. Stoptábla (Állj! Elsőbbségadás kötelező! Veszélyes hely. Mindig nagy figyelemmel közlekedjünk az ilyen helyen!) Közös játék: Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára... Képelemzés: Minden csoport egy közlekedési szituációt ábrázoló képet kap. Rövid megbeszélés után a gyerekek elmondják, milyen veszélyeket rejt az ábrázolt közlekedési helyzet. - Mit tennél hasonló helyzetben? - Mit csinálnál másképp? Képek: 1. Egy gyerek az autó mögül lép ki az úttestre, nem a zebrán megy át a túloldalra. 2. A labda az úttestre gurul, a gyerek utána fut. 3. Egy gyerek a járdaszegélyen egyensúlyozik, közben integet, átkiált a túloldalon menő társának. 4. A kisfiú elengedett kézzel biciklizik az úttesten. 5. Egy kislány a járdán biciklizik, és veszélyezteti a gyalogosokat. 6. Két gyerek ül egy kerékpáron. (Lásd 11. számú mellékletet!) 81
Beszélgetés a rendőrök munkájáról: (Ha lehetőségünk van rá, hívjunk meg a foglalkozásra egy rendőrt, hogy beszélhessen a munkájáról. A gyerekek kérdezhessenek tőle.) A rendőrök fenntartják a rendet, segítenek a közlekedésben és a bajba jutott embereken. Figyelemmel kísérik, hogy betartja-e mindenki a közlekedési szabályokat. A közlekedési szabályok be nem tartása veszélyezteti magunk és mások életét. Szituációs játék: Két gyerek rendőr, négy gyerek a csoportszoba székeiből kirakott „autóban” utazik. A rendőrök közlekedési szabályokat kérdeznek tőlük. A helyes válaszért „továbbmehetnek”. PL: - Hol szabad az úttesten átkelni? (Zebrán.) - Mivel védjük magunkat az autóban? (Biztonsági övvel.) - Hol lehet kerékpározni? (A kijelölt kerékpárúton.) Beszélgetés a közlekedési lámpákról: A közlekedést lámpák is irányítják. - Hol találkozhatunk ilyen lámpákkal? - Mit jeleznek számunkra a közlekedési lámpák? - Mikor szabad átkelni az úttesten? Bemutatás: 1. Kétjelzésű gyalogátkelőhelyeknél lévő lámpa. 2. Háromjelzésű útkereszteződésekben használatos lámpa. Kétféle lámpát láthattok. - Mi köztük a különbség? - Kinek szól ez a két lámpa? - Mit jelent, ha a sárga lámpa világít? Találkozhatunk olyan lámpákkal is, amelyek sárgán világítanak. Ezek mindig valamilyen veszélyre hívják fel a figyelmet. A közlekedésben még egy nagyon fontos dolgot meg kell jegyeznünk. Nem elég, ha mi látunk, az is nagyon fontos, hogy az autósok, biciklisek bennünket is jól lássanak. Nem szabad tehát álló jármű mögül hirtelen az úttestre lépni, kivilágítatlan kerékpárral kerékpározni, vagy sötétben sötét ruhában az úttesten átmenni. A biztonságot szolgálja, ha fényvisszaverővel látjuk el az iskolatáskánkat, a ruházatunkat. Választható manuális tevékenységek: 1. Jelzőlámpa-ragasztás színes papír segítségével rajzlapra. 2. Előrerajzolt (fénymásolt) közlekedési táblák színezése. Eredménymegállapítás: - Mi volt a leghasznosabb számodra a mai foglalkozáson? - Mi tetszett a legjobban? Az ügyesen tevékenykedő tanulók kiemelése. Elpakolás, rendteremtés. 82
Szerencsésné Kottán Zs.-Szalma J.-né—Stróbl M.: Művészetek, mesterségek. Ált. isk. 1. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. Szerencsésné Kottán Zs.-Szalma J.-né-Stróbl M.: Művészetek, mesterségek. Ált. isk. 2. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. Szerencsésné Kottán Zs.-Szalma J.-né-Stróbl M.: Művészetek, mesterségek. Ált. isk. 3. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. Szerencsésné Kottán Zs.-Szalma J.-né-Stróbl M.: Művészetek, mesterségek. Ált. isk. 4. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. Nagy Attiláné-Palócz Ferencné: Technika és életvitel 1. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. Nagy Attiláné-Palócz Ferencné: Technika és életvitel 2. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. Nagy Attiláné-Palócz Ferencné: Technika és életvitel 4. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. Majtz Mária-Pócz Gábomé: Ének-zene 6. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002. Tóthné Pánya Marianna: Zöld burokban születtem. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 1999. Lantos R.-né-Lukin L.-né: Ének-zene 2. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek. 2 P Oktatási Bt., 1977. Diószeginé Nanszák Tímea-Szabóné Nádudvari Klára: Játékszertár. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 1997. Fényi Tibor-Gabnai Katalin-Gál János-Hortobágyi Gyöngyvér-Hubai Gyöngyi-Jakus Erzsébet-Karczagi Gyuláné-Kardos Mária-Keszler Mária-Kozák József-Lakatos Lilla-Landgráf Katalin-Lázár Katalin-Lovas Katalin-Lukácsi András-Papp György-Szabó Márta-Székely Éva-Tímár Sándor-Vadász Katalin: Játéksarok. Ifjúsági Könyv- és Lapkiadó Vállat, Bp., 1979. Félix Salten: Bambi. Móra Könyvkiadó, Bp., 1997. B. Boros Ilona-P. Székely Éva: Batikolás, tojásírás. Móra Könyvkiadó, Bp., 1981. Havril-Szabó-Tamay: Nyitnikék kalendáriuma. RTV-Minerva, Bp., 1985. Balassa-Ortutay: Magyar néprajz. Corvina, Bp., 1979. Nagy Katalin: Közmondások és szólások kézikönyve. Tóth Könyvkereskedő és Kiadó Kft., Debrecen, 1997. H. Vass Ildikó: Papírvarázslat. TÉKA, Bp., 1990. Jane Elliot-Colin King: Enciklopédia gyermekeknek. Park Könyvkiadó, Bp., 1994. Kricskovics Zsuzsanna: Origami. Aranyhal Könyvkiadó, Bp., 1999. Molnos Lajos: Udvarunkon vén diófa. Ion Creangá Könyvkiadó, Bukarest, 1981. Csörgő Anikó-Füzesi Zsuzsa: Hópihe karácsony. Dunakanyar 2000. Könyvkiadó, Bp., 1997. Tészabó Júlia: Nagy karácsonyi képeskönyv. Móra Könyvkiadó, Bp., 1985. S. Tóth László-Schmidt Egon-S. Csóka Észter-Balázs Anna-B. Méhes Vera: Minden napra egy kérdés. Móra Könyvkiadó, Bp., 1994. Maria Treben: Egészség Isten patikájából. Hunga-Print Nyomda és Kiadó, Bp., 1990. Michael Levey: A festészet rövid története. Corvina Kiadó, Bp., 1972. T. Aszódi Éva: Minden napra egy mese. Móra Könyvkiadó, Bp., 1987. Felhasznált és ajánlott irodalom 83
Tolnay Gyuláné: Olvasókönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp., 1994. Szabó Attila: Művészettörténet képekben. AKG Kiadó, Bp., 1997. Bakos-Bálványos-Preisinger-Sándor: A vizuális nevelés pedagógiája. Balassi Kiadó, Bp., 2000. Csizmadia Judit-Kurucz István: Szókincskereső. Szalay Könyvkiadó, Kisújszállás, 1998. Baloghné Horváth Terézia: Népi ékszerek. Corvina, Bp., 1983. Steinerné Szántó Lilla: Jó játék a gyöngyfűzés. Móra Könyvkiadó, Bp., 1989. M. Heinrich: Karácsony. Alexandra Könyvkiadó, Pécs, 1997. Legszebb karácsonyi könyvem. Unikomis Kiadó, Bp., 1984. A Hold kertje. NOVUM Kft. Szeged, 1998. Forrai Katalin: Ének az óvodában. Zeneműkiadó, Bp., 1979. Nagy Béláné: Táncos játékok az óvodában. Óvónők Modem Kiskönyvtára. Szarvas, 1989. Osváth Erzsébet: Rigófütty szól. Móra Könyvkiadó, Bp., 1975. Kis Jenő-Kis Jenőné: De jó játék ez, gyerekek! Tankönyvkiadó, Bp., 1974. Karlóczainé Kelemen Marianne: Kisgyermekek játékos könyve. Medicina Könyvkiadó, Bp., 1976. Platthy György-dr. Rónay Béla: Népművészet. Tankönyvkiadó, Bp., 1978. Bárdosi Németh János: Fűzfasíp. Móra Könyvkiadó, Bp., 1981. Rainer Köthe: Kísérletek könyve. Tessloff és Babilon Kiadó, Bp., 1994. Dr. Kovácsné Mészáros Gabriella: Minden napra egy vers. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1996. Nefelejcs. Móra Könyvkiadó, Bp., 1982. Győrffy István-Viski Károly: A magyarság néprajza. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., Reprint kiadás. Babits Magyar Amerikai Kiadó Rt., Szekszárd, 1991. Smidth Egon: Védett madarak kislexikona. Anno Kiadó, Bp., 2000. Csörgő Anikó: Adventtól karácsonyig. Officina Nova, Bp., 1995. Karácsony fényei. Szöveggyűjtemény. Összeállította: Pelyhe Andrásné. Petit Reál Kft., Bp., 1995. Révai Nagy Lexikona. Babits Magyar-Amerikai Kiadó Rt., Szekszárd, 1995. Osváth Erzsébet: Rigófütty szól. Móra Könyvkiadó, Bp., 1975. Dr. Székely Sándor: Élet, ember, világ. Móra Könyvkiadó, Bp., 1961. Kósa-Szemerkényi: Apáról fiúra. Móra Könyvkiadó, Bp., 1973. Dömötör Tekla: Magyar népszokások. Corvina, Bp., 1983. Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese. Móra Könyvkiadó, Bp., 1986. Imre István: Közlekedj okosan! RTV-Minerva, Bp., 1978. Szabó Attila: Művészettörténet képekben. Veritas, Győr, 1995. Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes: Ablak-Zsiráf Képes gyermeklexikon. Móra Könyvkiadó, Bp., 2001 Hóc, hóc katona. Móra Könyvkiadó, Bp., 1986. Ottlik Károly: Protokoll. Protokoll 96. Kft., Bp., 1995. Inge Wolf: Nagy illemkódex. Trivium Kiadó, Bp., 1995. Nógrádi Gábor-Cakó Ferenc: Mit jelent a piros kerek? Press-Kontakt Bt., Bp., 1997. Magyar Konyha XX. évf., 2. szám. Juhari Nagy János: Honfoglaláskori tüzek körül Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában. Zeneműkiadó, Bp., 1982. Ritók Nóra: Alkotni jó! Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2001. Híres festők 1. Eaglemoss Int. Ltd. Magyarországi Fióktelepe, Bp., 1999. 84
Vivaldi: Négy évszak. CD. Liszt Ferenc Kamarazenekar. Szent Márton-napi koncert. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. kiadása. Középkori karácsonyi szvit. Benkő Dániel feld. Hanglemez. Bojtorján: Karácsonyi album. Favorit 1984. A fenyőfa. Pomázi-Vörös-Drosztmér-Andersen. Hanglemez. Bojtorján: Karácsonyi album. Favorit 1984. Halmágyi Mihály-Ádám Gizella: Gyimesi népzene. Hangkazetta. Hungaroton, Bp., 1988. Karácsonyi bölcsődal. Bárdos Lajos féld. Hanglemez. Budapesti Madrigálkórus Qualiton Gyermekkor - Aranyalbum: Szörényi Szabolcs-Bródy János. Pepita, Bp., 1989. Kodály Zoltán: Este a székelyeknél. Hanglemez. Hungaroton, 1981. Bartók Béla: Az állatok farsangja. Hanglemez. Hungaroton, 1981. Kodály Zoltán: Éva szívem, Éva. CD. Hungaroton, 1994. Bartók Béla: A gyermekeknek. Ránki Dezső zongora. Hanglemez. Hungaroton, 1981. Felhasznált képanyag: Kályhacsempék. Korond, Udvarhely megye. Balassa-Ortutay: Magyar néprajz. Tál. Sárköz, XXXVI. Balassa-Ortutay: Magyar néprajz. Párnavég. Orosháza. Balassa-Ortutay: Magyar néprajz. Női viselet. XII. Sióagárd, Tolna megye. Balassa-Ortutay: Magyar néprajz. Lányok népviseletben. XIII. Kazár, Nógrád megye. Balassa-Ortutay: Magyar néprajz. Ünneplőbe öltözött leány. XIV. Vista, Kolozs megye, Románia. Balassa-Ortutay: Magyar néprajz. Kiszebaba-készítés. Szandaváralja, Nógrád megye. Balassa-Ortutay: Magyar néprajz. Képek a busójárásról. Kósa-Szemerkényi: Apáról fiúra. Luca Horvátkimlén. Tészabó Júlia: Nagy karácsonyi képeskönyv . Schwergeburt: Luther családjával karácsony este Wittenbergben 1536-ban. Tészabó Júlia: Nagy karácsonyi képeskönyv. Képek a velencei karneválról. ELIT Magazin, 1999. február. Bernáth Aurél: Tél. Toledo Gaddi: Jézus születése. Rogier van der Weyden: Szent Columba-oltár. Escher: Három világ. Munkácsy Mihály: A cholcapi park. Claude Monet: Nők a kertben. Vincent van Gogh: íriszek. Mantegna: Keresztre feszítés. id. Pieter Brueghel: Vadászok a hóban. Felhasznált hanganyag: 85
1. sz. melléklet 86
2. sz. melléklet 87
3. sz. melléklet 88
4. sz. melléklet 89
90
91
7. sz. melléklet 92
8. sz. melléklet 93
9. sz. melléklet 94
'f"V95
11. sz. melléklet 96