9. A mássalhangzótörvények

9. A mássalhangzótörvények

Amikor beszélünk, nem különálló hangokat, hanem hangok kapcsolatát ejtjük ki, amikből szavakat és
mondatokat formálunk. Az ilyen hangkapcsolatokban az egyes hangok hatással vannak egymásnak; vagyis nem
közömbös, hogy egy hang milyen hangkörnyezetben hangzik el. A hangok egymásra hatását alkalmazkodásnak,
az alkalmazkodás törvényeit pedig hangtörvényeknek nevezzük. Az alkalmazkodás fiziológiai (hangképzési)
és egyszersmind nyelvtani jelenség; szerepe a hangképzés simábbá tétele.

Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak egymásra, az egyik vagy
esetleg mindkét mássalhangzó kiejtése megváltozik.

1. Hasonulás

Hasonulás során az egymás melletti mássalhangzók közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik,
hozzá hasonul, ami kétféle módon jelentkezhet: részleges és teljes hasonulásban.

Részleges hasonulás ( )

• A két mássalhangzó közül az egyik képzése közeledik a másikéhoz.
• Írásban mindig jelöletlen.
• Két fajtája van:

❖ Zöngésség szerinti részleges hasonulás: ekkor az egymás mellett álló zöngés és zöngétlen
mássalhangzók közül a hátsó zöngésség tekintetében megváltoztatja az elsőt.
– zöngésedés történik a vasgolyó, mosdó, juhászbojtár, kékbe, patakban szavakban
– zöngétlenedés történik a dobtam, hívtam, hoztam, fűzfa, dobták szavakban

❖ Képzés helye szerinti részleges hasonulás: az n hang változik m-mé az utána következő d vagy
b hang hatására.
– pl.: azonban, színpad, különben

Teljes hasonulás

• Ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonítja a másikat, vagyis az
egymás mellé került hangot azonosság válnak.

• Kétféle módon jelenthet meg:
❖ írásban jelölt: kiejtés elve érvényesül, -val/-vel, pl.: naggyá, ebben, akkora, széppé, virággal
❖ írásban jelöletlen: szóelemzés elve érvényesül, pl.: anyja, beszélj, egészség, éljen, szállj

2. Összeolvadás

• Összeolvadás történik, ha egymás mellett álló két különböző mássalhangzó helyett egy harmadik hangot ejtünk.
• Pl.: adjál, sopánkodj, szeretjük, költség, barátság, kenjük
• Írásban nem jelöljük.

3. Mássalhangzó kiesés

• Akkor következik be mássalhangzó-kiesés, ha három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, és ebből
csak kettőt ejtünk ki.

• Pl.: mondta, tekintget, nézd meg, mindnek, mindnyájan

4. Mássalhangzó-rövidülés

• Ha egy kettőzött mássalhangzó mellett áll egy harmadik mássalhangzó, akkor a kettőzöttet röviden ejtjük.
• Pl.: otthon, jobbra, hallgat, lánccal

5. Mássalhangzó-hosszabbodás / mássalhangzó-nyúlás

• Ezt a jelenséget akkor figyelhetjük meg, ha két magánhangzó között a mássalhangzó ejtésben megnyúlik.
• Pl.: kisebb, egyes, szalag, szőlő