The words you are searching are inside this book. To get more targeted content, please make full-text search by clicking here.

8. A manipuláció eszközei az írott sajtóban

Discover the best professional documents and content resources in AnyFlip Document Base.
Search
Published by jenca, 2021-02-26 16:49:12

8. A manipuláció eszközei az írott sajtóban

8. A manipuláció eszközei az írott sajtóban

8. A manipuláció eszközei az írott sajtóban

A tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció olyan közlésfolyamat, amelyben a befogadó nagy létszámú, heterogén sokaság. Az
információ kibocsátója térben és időben távol van a befogadótól, így általában nincs lehetőség közvetlen
visszajelzésre, szerepcserére. Eszközei bármikor kikapcsolhatók, ezzel szemben áll a társas érintkezés.

A tömegkommunikáció eszköz, más szóval médium. Többes száma: média. pl.: sajtó, rádió, TV, közterületi
objektumok (pl.: plakátok, feliratok), internet, reklám, mozi, videó, stb.

A tömegkommunikáció célja lehet:
a) Tájékoztatás, információ nyújtása, ismeretterjesztés
b)Szórakozás
c) Normák, értékek közvetítése, így szerepe van a szocializációban
d)Közvélemény-formálás, befolyásolás (azok érdekeinek megfelelően, akiknek a kezében van a média)
e) Közvetít a hatalom és a társadalom közt, segíti embercsoportok megegyezését

A manipuláció

A „manipuláció” szót a „meggyőzés, befolyásolás” szinonimájaként fordítják, inkább „rejtett
befolyásolásként” lehetne meghatározni. A lényege az, hogy úgy fejt ki hatást a hallgató véleményalkotására
vagy cselekvéseire, hogy a hallható nincs tisztában a meggyőzés eszközeivel. Olyan tervezett kommunikációs
stratégia, amely során a közlő (manipulátor) elrejti valódi szándékát, akár tévútra vezetve a befogadót. A
manipulátor az információ korlátozásával vagy torzításával új értelmezési keretet hoz létre, miközben
azonosítja és felszámolja a befogadó lehetséges ellenvéleményét, kizárólagos megoldást nyújt számára, így
megfosztja a hozzáférés és értelmezés szabadságától, tényként állítja be a véleményét.
A manipulációs technikákat lehet tanulni és szándékosan alkalmazni (jogi munkában, vallási meggyőzésben,
hírközlésben), de gyakran tanulás nélkül, spontán módon is alkalmazzuk (pl. egy szerelmi párbeszédben).

A manipulátor jellemzői

A manipuláló fél feltételezi, hogy a befogadó szabadsága korlátozható abban, hogy mit tud vagy tudhat meg, és
az akarata is befolyásolható. Arra törekszik, hogy megváltoztassa a befogadó figyelmi és érzelmi környezetét.
Kommunikációja kétszintű: a felszínen informatívnak látszik, azonban a hatalom, a hatásgyakorlás a célja.

A manipulált befogadó jellemzői

A manipulált befogadó nem tudatos és nem tájékozott a manipulátor érdekeivel kapcsolatban. Nincs tisztában
minden, az üzenethez tartozó információval. Nem kritikus, megtéveszthető hangulatkeltő vagy leegyszerűsített
információkkal, így nem veszi észre a torzítást. A befogadó figyelme félrevihető olyan eszközökkel, mint a
hangulatkeltés, a leegyszerűsítés, varázsszavak, ismert emberek és különféle jelszavak említése.
Az is elősegítheti a manipuláció megvalósulását, ha a befogadó az üzenet feldolgozásában a könnyebb és
kényelmesebb utat választja.

A manipuláció eszközei

1. Szóalak

Nem mindegy, hogy „A polgármester megmondta, hogy a város szépen fejlődik.”
vagy „A polgármester azt mondta, hogy a város szépen fejlődik.”
vagy „A polgármester mondogatta, hogy a város szépen fejlődik.”

2. Szinonímák

A „ház” szót sokféle szinonímával lehet helyettesíteni, melyek mindegyike más hatást kelt:
viskó / palota / kunyhó / luxusvilla / családi ház

Mást jelent, hogy valaki paktumot köt vagy megállapodik, hogy a kamatok csökkentek vagy zuhantak,
visszautasította a vádakat vagy magyarázkodott, kevesebb, mint a negyede vagy csaknem a negyede.

3. Szórend

Egészen más hatást kelt az a mondat, hogy „Az LMP megszavazta a törvényjavaslatot.”
vagy „Az LMP a törvényjavaslatot szavazta meg.”
vagy „A törvényjavaslatot az LMP szavazta meg.”
vagy „Megszavazta az LMP a törvényjavaslatot.”

8. A manipuláció eszközei az írott sajtóban

4. Mondatrészek felcserélése

Mindig a mondat eleje hangsúlyos:
„Sosem volt még ilyen rossz állapotban a város csatornahálózata – jelentette ki a közgyűlés elnöke”
„A közgyűlés elnöke jelentette ki, hogy sosem volt még ilyen rossz állapotban a város csatornahálózata”

5. Kérdőjel

Az, hogy „Illényi Mandorla élő macskákat eszik?” egy kattintásvadász cím, ami nagy valószínőséggel nem igaz,
de a sajtót nem lehet hamis tényközléssel beperelni, mivel nem közölte a tényt, hanem egy kérdő mondattal
felvetette a témát és majd a cikkben kifejti, hogy miért nem igaz, valamint, hogy milyen valóságalapja van.

6. Hírsorrend

Az sem mindegy, hogy különálló hírek milyen sorrendben jelennek meg. Ha például az első cikk arról szól, hogy
„A miniszter szerint semmi ok aggodalomra” és csak a második az, hogy „Három férfinél robbanószert találtak”,
akkor az emberek nem félnek annyira, mintha a két hírt az ellentétes sorrendben olvasták volna, tehát itt is igaz,
hogy az első az, ami hangsúlyosabb, nagyobb hatást kelt.

7. Elhallgatás

Nem nyelvi eszköz, szándékosan válogatott hírközlés. „Amiről nem beszélünk, az nincs”. Számunkra negatív
vagy az ellenfél számára pozitív hírek elhallgatása, pl.: Csernobil. Szerencsére ezeket minden társadalomban
etikai és jogi normák szabályoznak.

Például: „A miniszter a János kórházban járt tegnap” -mintha ellenőrizte volna az ott dolgozók munkáját, pedi
csak mondjuk beteg édesanyját látogatta meg.

8. Képi manipuláció

Nem mindegy, hogy a cikkhez egy előnyös vagy egy előnytelenképet csatol az írója. Ha szimpátiát szeretne
kelteni, egy előnyös képet, ha ellenszenvet, akkor pedig előnytelen képet választ.

Grafikonokkal is lehet manipulálni, úgy, hogy nem nulla az értéke az x tengelyen elhelyezkedő értékeknek. Így
az adatok arányai teljesen megváltoznak, ezzel manipulálva a befogadót.

9. Szóhasználat

Olyan szavak használata, melyek önmagukban erős érzelmeket váltanak ki, pl.: fasiszta, antiszemita,
kommunista, kulák, diktátor, fanatikus stb.

Védekezés a manipuláció ellen

A manipulációnak részben igen, de teljesen nem lehet ellenállni. (pl. honnan tudjuk, hogy minden információt
megkaptunk-e egy eseménnyel kapcsolatban?)
Leginkább úgy védekezhetünk, ha tisztában vagyunk ezeknek az eszközöknek a működésével és igyekszünk a
valóságot több oldalról is kritikusan megismerni.


Click to View FlipBook Version