keksz_2016_1

2016/1

Közép-európai
Kutatói Szemle

KEKSZ

IMPRESSUM

Közép-európai Kutatói Szemle
online tudományos folyóirat

Kiadó: DEVLART Kft.
1073 Budapest; Kertész u. 33.

keksz@devlart.hu

Szerkesztő bizottság:
Főszerkesztő:

dr. habil Kóródi Gyula PhD
korodi@devlart.hu
Felelős szerkesztőr:
Dr. Rikk János
rikk@devlart.hu

A szerkesztőbizottság tagjai:
Dr. Mészáros László

Prof. Marko S. Markov
Dr. Haig Zsolt

dr. Lyubina Vesselinova
Dr. Radák Zsolt

KEKSZKözép-európai Kutatói Szemle

Közép-európai Kutatói Szemle 3
ISSN
2016/1

A FŐSZERKESZTŐ ELŐSZAVA

„Akinek nem érdeke, hogy remeket csináljon, rabszolga,
akár magányosok, akár az állam piramisát építi.’’ /Németh László/

Tisztelt Olvasónk!

On-line folyóiratunk és a PhD képzés köré szerveződő „tehetség – klub” egy olyan „virtuális
kerekasztalt” szeretne létrehozni, ami méltán hívhatja konzorciális együttműködésre Európa
tudományos élvonalát. A kezdeményezés azzal a határozott céllal indul útjának, hogy a Kárpát-
medence teljes innovációs potenciálját összegyűjtő és rendszerező műhelyévé, majd az ezeket
kibontakoztató és sikerre vivő alkotóhelyévé fejlődjön a jövőben.

Miért magyar nyelven?

Mert átfogó és teljes képet szeretnénk alkotni a közép-európai magyar diaszpóra doktori iskolákban
formálódó szellemi tőkéjéről, mely lehetővé teszi az ebből kinyerhető valóban fajsúlyos „tudományos
befektetések” lehetőségéinek beazonosítását. Véleményem szerint a PhD-képzés az aranymosáshoz
hasonlatos fárasztó, de (kitartással és odafigyeléssel végezve) óriási gazdagodással kecsegtető
munka. A doktoranduszok által hozott jobbnál jobb koncepciók aranyrögeiből közös munkával
páratlan értékű ékszerekké formálható a kutatómunka „nyersaranya”.

Mivel magyar emberként nem tudok elfogulatlanul nyilatkozni anyanyelvemről, ezért Sir John
Browning 1838-ban megjelent „Life and Works” című munkájának első kötetéből idézek részleteket:
„A magyar nyelv messze magában áll. Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkre nyúlik
vissza, amikor a legtöbb most élő európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következesen és
szilárdan fejlődött nyelv, melyben logika van, sőt matézis is és erő… A magyar nyelv egyetlen
darabból álló terméskő, melyen az idő viharai karcolást sem ejtettek. Nem szorul senkire, nem
kölcsönöz, nem trafikál. Nem ad és nem vesz senkitől. Ez a nyelv … a szellemi függetlenség legrégibb
és legdicsőbb emléke. A magyar nyelv eredetisége csodálatos. Aki ezt megfejti, az az isteni titkot fogja
boncolgatni, valójában annak is az első tételét!”

Miért kell egy újabb tudományos folyóirat?

Mert még mindig kézzel fogható az aránytalanság a közép-európai szellemi tőke kimeríthetetlen újító
potenciálja és a rendelkezésre álló - néhol szerény - kutatói infrastruktúra között. Ez a disszonancia
tagadhatatlanul az egyik fontos mozgatórugója invenciózus kutatóink elvándorlásának. Márpedig ifjú
tehetségeink szürkeállományának helyben történő kiaknázásának elvesztegetése, vagy legalábbis a
„szellemi köldökzsinór” átvágása generációkon át kiható intellektuális deficithez vezethet. Sajnálatos
tény, hogy nem ritkán a határon túli magyar tudományosság számára a kutatómunkához
elengedhetetlen elemi igények megteremtése is megoldhatatlan problémát jelent. Márpedig a
legkiválóbb tehetség kibontakozását is prózai módon gúzsba kötheti a kutatói infrastruktúra elégtelen
volta, ami gyakran az ígéretes koncepciók ötlet szinten megrekedésével jár.

Közép-európai Kutatói Szemle 4
ISSN

2016/1

Mert kell egy olyan kimagasló színvonalú és ingyenes közlési felület, amely aktívan tehet annak
érdekében, hogy a forráshiány következtében ne „diszkvalifikáltassanak” ifjú tehetségek, ne
kallódjanak el ígéretes koncepciók és ne „maradjanak fiókban” piacképes, de nem kellőképpen
kibontakoztatott és véghezvitt kutatások tudományos magvai.

A tudomány „elefántcsont tornya” és a piac folyamatosan bővülő igénye a – kutatói projektek
eredményeként megjelenő – újabb termékek vagy szolgáltatások iránt a legtöbb esetben nem
találkozik. Az ifjú tehetségek kutatói teljesítményét megítélésem szerint sosem lehet elég jó
hatásfokkal menedzselni és folyamatosan fáradoznunk kell azon, hogy a tudományos eredmények
piaci értékkel bíró termékek formájában is megjelenjenek. A tehetségkutatás és gondozás terén már
több sikeres kezdeményezés bizonyította hatékonyságát, leginkább a graduális képzésben segítve az
arra érdemesült tanulókat. A diplomaosztás utáni pályakezdés azonban gyakran jelent hidegzuhanyt,
mivel a jelesre értékelt, maradéktalanul visszaadott elméleti ismeretek helyett a munkaerőpiac más
mérőszámok mentén „osztályoz”. A munkahelyekért folytatott versenyben sok esetben felértékelődik
a kreativitás, az improvizatív készség, az ön-menedzselés képessége vagy éppen az originális ötlet,
az újító gondolat, a fiatal értelmiségi innovatív lendülete. A valóban tehetséges ÉS kitartóan
ambiciózus pályakezdő számára igenis lehet csábító és (közép- hosszú távon!) magas hozamú
befektetés egy hasznosítható végtermékekkel kecsegtető PhD képzés - ha és amennyiben annak
„tudományos végtermékei” kiindulási alapját képezik egy-egy a piacot célzó kutató - fejlesztő -
innovatív projektnek.

Mi a célunk?

Közép-Európa doktori iskoláit szeretnénk egységes és transzparens hálózatba kapcsolni. A rendszer
célja, hogy létrehozzon egy olyan átfogó felületet, ahol minden PhD hallgató – és oktató – láthatja a
„teljes mezőnyt”, annak minden - számára fontos - kapcsolódási pontjával. Ezáltal a doktoranduszok
egy hatékony eszközt kapnak, ami a rendszer „nagy egészében” rejlő, együttműködési felületek által
segítséget tud nyújtani kutatómunkájuk eredményesebbé tételéhez. Nem kell tehát minden doktori
iskolának rendelkeznie a teljes kutatói infrastruktúrával és szellemi puvoárral. Mi nem a
párhuzamosságok versengésében látjuk a kitörési pontot, hanem az egész „tudományos terepasztal”
együttműködését célzó rendszer fejlesztési irányaiban, ahol az egyes műhelyek (kilépve
izoláltságukból) kölcsönösen számíthatnak egymásra. Így érhető el, hogy terveink megvalósításához
nincs szükség Euro milliárdos befektetésekre, csupán meglévő képességeink- és infrastruktúránk
teljes körű áttekintésére, rendszerezésére és a szabad kapacitások (kölcsönös előnyök mentén)
egymás rendelkezésére bocsátására.

A tudományos munka metrikus meghatározása elengedhetetlen fontosságú alap a kutatómunka
mennyiségi és minőségi megmérettetésében. Megítélésünk szerint bármely tudományos eredmény -
a scientometriai paramétereken túlmutatóan - akkor értelmezhető „piacképes” alkotásként, ha
szabadalmi oltalom alá vonható (originalitás) ÉS/VAGY EU-s pályázat elnyerésére alkalmas
(független, brüsszeli tudományos ÉS üzleti bírálók) ÉS/VAGY kockázati tőkebefektető számára
finanszírozásra érdemes projektté képes válni (a piacot jól ismerő befektető véleménye).
Nyilvánvaló tény, hogy az alapkutatás eredményei a piaci hasznosítástól távolabb esnek, mégis
szeretnénk kimutathatóvá tenni, hogy az adott kutatói aktivitás vektora milyen lehetőségekkel
rendelkezik az alkalmazott kutatás – technologizálás – piaci bevezetés irányába. Ezért fontosnak
tartjuk a TRL (technology readiness level) bevezetését és állandó használatát a „piacképes tudomány”
világában, mert a TRL6 szint (releváns környezetben validált prototípus) megléte értelmezhetővé
teszi a tudományos kutató szellemi termékének megmérését pályázati vagy kockázati tőkebefektetői
szempontból.

Közép-európai Kutatói Szemle 5
ISSN

2016/1

Szeretnénk tehát, ha tudományos kutatófolyamatot közelebb hozni a K+F+I projektekhez! Szeretnénk
a pályázati megmérettetés eszközeit és a piac értékmérő paramétereit importálni, mint a tudományos
művek (erre alkalmas részének) standard értékmérőjét! Mindez azért fontos, mert vannak olyan PhD
értekezések, amelyek megvédésével lezárul egy folyamat, a jelölt minősítést szerez, a dolgozat
archiválásra kerül.. Azt szeretnénk elérni, hogy a dolgozatok másik - számunkra izgalmas - része ne
végállomást, hanem kezdőpontot jelentsen. Itt a kutató tudományos eredménnyé érlelt, beigazolt
hipotézisei új dimenziót nyitnak: megfelelő publicitás esetén inspirálják a sorban következő
tudósjelölteket a tudományos produktumok új területeken történő kipróbálására és megmérésére. De
ami a legígéretesebb cél, hogy pályázati és/vagy kockázati tőkebefektetői támogatással
(invesztícióval) TRL9-es szintű, azaz piaci bevezetésre alkalmas termékké és/vagy szolgáltatássá
nőjje ki magát a „pusztán” tudományos eredmény. Az alkotó tudós ezáltal pedig egy kutatói
konzorciumban találja magát, mint ötletgazda, szellemi tulajdonos. Ezzel a tudományos életben és az
európai (vagy akár a világ-) piacon mérhető értékteremtő tényezővé válik, nem három (PhD) betűvel
gazdagszik, hanem tagjává válik egy számtalan tudományterületet képviselő és azokat hatékonyan
menedzselő csapatnak, melyben sorjázhatja a sikerre vitt pályázatokat illetve projekteket – a piac
számára is értékként értelmezhető szellemi termékek megteremtésével. És amiről itt írok, az – minden
pátosz nélkül – tehetségünk és képességeink kiteljesítése, alkotó szellemi energiánk értelmes célokért
történő befektetése, ami emberi-létünk legmagasabb szintű dimenziója.

Mire támaszkodunk?

A szerzőnek a Central European Research Centre (CERC) tudományos főtanácsadójaként lehetősége
nyílt több nyertes Horizont 2020 pályázat alkotói katarzisában részt vállalni, sőt 2016-ban a csapat
egyik finanszírozott pályázatát Európai Innovációs díjra jelölték. Két éve dolgozom ebben a rendkívül
inspiráló szellemi műhelyben és ez idő alatt jelentősen megváltoztak a PhD-képzésről alkotott
elképzeléseim. A doktori iskolák – mint az innovatív tudomány „gyárai” – egyre szélesebb körben
ontják eredményeiket, melyekből a hozzánk eljutókat a CERC-ben igyekszünk lefordítani az üzleti
élet nyelvére. Nem pusztán szolgai fordítást végzünk azonban, hanem több ponton hozzáadott
értékkel piac-orientált termékké alakítjuk át azokat, szellemi tulajdonosuk folyamatos részvételével.
Munkánk eredményességének standard fokmérője, amikor az ötletgazda eljut a felismerésig: „Nem
is gondoltam, hogy ekkora töltet és üzleti perspektíva rejlik a saját projektemben.”

Egyes számú pillérünk tehát, hogy folyamatosan gyűjtjük és elemmezük azokat a tudományos
koncepciókat, melyek „pályázat-képesek” vagy azzá tehetőek és EU-s források bevonásával (a nagy
horderejű projektek európai szintű piaci impakttal bírnak), TRL6-tól a piaci bevezetés irányába
vigyük azokat – szellemi tulajdonosaik hosszú távú bevonásával.

Második számú lehetőség, hogy kiterjedt a kockázati tőkebefektetői szempontok mentén piaci
tapasztalattal ÉS komoly üzleti jártassággal rendelkezők véleményére támaszkodunk. A lapunknak
kéziratot beküldőktől azt a pluszt várjuk, hogy egyetlen bekezdésben jelöljék meg a publikációban
bemutatott tudományos termék vagy szolgáltatás originális újdonság értékét (1), mutassák be annak
európai kompetitor-elemzését (2) és technológiai készültségi szintjét TRL (3). A kockázati
tőkebefektetőt azzal a kéréssel szólítjuk meg, hogy egyszerű pontozással értékelje illetve jobbító
javaslatokkal lássa el az adott tudományos koncepciót. A befektetési alapok üzleti tapasztalata és
tehetség-menedzsmentben szerzett jártassága az a hozzáadott komoly érték, ami a kutatók ilyen
szempontú megmérettetésében, szelekciójában és orientációjában iránytűként jelent felbecsülhetetlen
segítséget.

Közép-európai Kutatói Szemle 6
ISSN

2016/1

A KÖZÉP-EURÓPAI KUTATÓI SZEMLE feladata tehát felemelően izgalmas lehet: komoly
fajsúlyú „tudományos mágnesként” magához vonzani a tehetséges kutatókat, majd jegyzett
kutatókból álló szerkesztőbizottsággal tudományos szempontból megmérni a kéziratokat.
Továbblépve (és ez az igazi újdonság) ezen célunk, hogy az Európai Bizottság bírálati- és kockázati
tőkebefektetői szempontjai mentén menedzselni a legígéretesebb projekteket, ezzel a szellemi
termékek európai szintű piacra jutását segítve.

dr. Kóródi Gyula

Közép-európai Kutatói Szemle 7
ISSN

2016/1

TARTALOM

Péter László – Kóródi Gyula
Új módszer a gyógyszeres depresszió-kezelés hatékonyságának korai felmérésére
(a vérlemezkékből kiszabaduló adenozin trifoszfát (ATP)-release változása, mint terápiás biomarker)

Szabó György – Kóródi Gyula
Új módszer a védelmi szektorban a teljesítményfokozókat használók hatékonyabb kiszűrésére
(a CDT% mérésének lehetséges helye a potenciálisan anabolikumot használók körében)

Kóródi Gyula
EMLÉKEZÉS IVÁN P. LÁSZLÓRA (1920-2015)
A MAGYAR HONVÉD-IDEGSEBÉSZET ALAPÍTÓ MESTERÉRE
1. rész: Az orvosegyetemtől a levert ’56-os forradalomig

Közép-európai Kutatói Szemle 8
ISSN

2016/1

Péter László – Kóródi Gyula

Új módszer a gyógyszeres depresszió-kezelés hatékonyságának korai felmérésére

(a vérlemezkékből kiszabaduló adenozin trifoszfát (ATP)-release változása, mint terápiás biomarker)

Absztrakt

A biomarkerek az adott betegséggel szembeni fogékonyságot, annak bekövetkeztét, illetve adott
terápia hatékonyságát jelző indikátorok. Az utóbbi évtizedben – a betegségek molekuláris szintű
megértésén keresztül – a releváns biomarkerek száma ugrásszerűen megnőtt 1(Dank 2009). A
biomarkereknek a betegségek etiológiájának jobb megismerésében (korai prevenció),
diagnosztizálásában (korai terápiás beavatkozások), és terápiájában (egyénre szabott terápia, a terápia
hatékonyságának korai megítélése) is nagy jelentősége lehet. Lassan 50 éve használják már az
antidepresszívumokat a depresszió kezelésében, de a gyógyszerek klinikai hatékonyságának
megítéléséhez, még mindig 10-20 napra van szükség. A szerzők által bemutatott módszer ezt az
időintervallumot próbálja szűkíteni, akár napokra-órákra. A vérlemezkékből kiszabaduló ATP-
release változása olyan molekuláris szintű eltérés, amellyel a gyógyszer hatékonysága hamarabb
megítélhető, ezáltal az ineffektív szerek által okozott mellékhatások ki sem alakulnak és a beteg
gyorsabban remisszióba kerül. A biomarkerekkel szembeni általános elvárás, hogy unikálisak és
reprodukálhatók legyenek, olcsón, biztonságosan és széles körben lehessen őket használni, megfelelő
specifitással és szenzitivitással rendelkezzenek, és a terápiák hatékonyságát minél koraibb
stádiumban jelezzék előre.

Kulcsszavak: depresszió, biomarker, antidepresszáns kezelés korai hatékonysága

Abstract

The biomarkers of susceptibility to a specific disease, its onset and efficacy of a therapy warning
indicators. In the last decade - through the understanding of diseases at the molecular level - the
number of relevant biomarkers has grown by leaps and bounds (Dank 2009). The etiology of
biomarkers to better understand diseases (early prevention), diagnosis (early therapeutic
interventions) and treatment (individual therapy, an early assessment of the effectiveness of therapy)
may also be of great significance. Slowly it has been in use for 50 years of antidepressant drugs in
treating depression, but to assess the clinical effectiveness of drugs, you still need 10-20 days. The
method presented by the authors try to narrow that time interval, even days, hours. The ATP released
from platelets release a change in the molecular differences, the efficiency with which the drug can
be judged quickly, so side effects caused by the drugs ineffective by not occur and the patient is in
remission faster. The biomarkers against the general expectation is that unique and can be reproduced
cheaply, safely and they can be widely used, adequate sensitivity and specificity have, and the
effectiveness of therapies as earlier osteoinduction stage predict.

Keywords: depression, biomarkers, early effectiveness of antidepressants

1 Dank, M.: Új lehetőségek a hepatocellularis carcinoma terápiájában. LAM 2009; 19:15-21.

Közép-európai Kutatói Szemle 9
ISSN

2016/1

Depresszió

A depresszió súlyos betegség, a pszichiátriai vonatkozásokon túl az egész embert érinti,
közérzetét, teljesítményét, testi és lelki funkcióit, kapcsolatrendszerét. Kulcstünete a lehangoltság,
boldogtalanság, az érdeklődés beszűkülése, az örömre való képesség elvesztése, ehhez jellegzetes
kognitív (megismerő) és motoros változások, fizikai tünetek társulnak 2(Szádóczky 2001).
Különleges jelentőséget ad a kérdésnek a „jéghegy csúcsa” effektus, vagyis hogy a diagnosztizált és
gondozott betegeknek sokszorosa szenved a betegség fel nem ismert és gyógykezelésbe nem vett
formáiban. Az unipoláris depresszió mind előfordulási gyakoriságát, mind egyéni és társadalmi
jelentőségét illetően a pszichiátria és az orvostudomány egyik legfontosabb problémája. A Világbank
felkérésére, a Harvard Egyetem munkatársai által végzett felmérés szerint az unipoláris major
depresszió 1990-ben a világon a negyedik leggyakrabban munkaképtelenséghez vezető betegség volt,
és a 2020-ra szóló előrejelzések szerint az iszkémiás szívbetegség mögött a második helyet foglalja
majd el 3(Murray és Lopez 1996). A depresszió diagnózisának felállításához meghatározott számú
tünetnek, meghatározott ideig kell fennállni. Az unipoláris depresszió súlyosságát illetően
megkülönböztetünk major, ill. minor depressziót; ha utóbbi krónikus lefolyást mutat, és legalább két
éve fennáll, disztímiás betegségről beszélünk 4(American Psychiatric Association 2000). A
nemzetközi és hazai vizsgálatok szerint a felnőtt lakosság több mint 15%-a legalább egy súlyos
depressziós epizódon átesik élete során. Ugyanakkor az 1980-as évek közepétől jelentős fejlődés
kezdődött a depressziók klinikai osztályozása, a biológiai és pszichoszociális háttértényezők
feltárása, és a hatékonyabb gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák kifejlesztése révén 5(Rihmer,
Rutz 1999). A depresszió hatalmas költségeket emészt fel, rengeteg pszichiátriai és szomatikus
szövődménnyel jár együtt, az ellene való harc a modern világ egyik legnagyobb kihívását jelenti.

A depresszió biomarkerei

Az utóbbi évtizedek tudományos érdeklődése egyértelműen a különböző biomarkerek
kifejlesztése felé fókuszált. Olyan labor, képalkotó, genetikai és egyéb eljárásokat keresnek, amelyek
unikálisak, olcsók, könnyen kivitelezhetők, széles körben alkalmazhatók és egy adott betegségre
specifikusak. A szomatikus orvoslásban már használnak egy pár ilyen markert (troponin, CRP, D-
dimer, stb.), de a pszichiátriai betegségek tekintetében még nem rendelkezünk klasszikus
biomarkerekkel. A depresszió esetében is számos kísérlet történt, de egyértelmű biomarker még nem
került kidolgozásra. Vizsgálatainkkal ezt a rést szeretnénk áthidalni, olyan lehetséges biomarkerek
kidolgozásával, melyek segítségével a depresszió diagnózisa illetve az antidepresszív terápiák
hatékonyságának korai megítélése válhatna egyértelművé.

2 Szádóczky Erika: A hangulatzavarok klinikai megjelenése. In.: Szádóczky Erika, Rihmer Zoltán (szerk.)

Hangulatzavarok. Medicina, Budapest, 2001. 26-59. o.
3 Murray CJ, Lopez AD. The Global Burden of Disease. World Health Organization, Geneva, 1996.
4 American Psychiatric Association. Practice guideline for the treatment of patients with major depressive disorder

(revision). Am J Psychiatry 2000; 155 (Suppl.): 1-45.
5 Rihmer Z., Rutz, W. (1999): Depresszió és öngyilkosság férfiaknál. www.medlist.com/Hippocrates/II/3/169.htm
Letöltve: 2010. 04. 20.

Közép-európai Kutatói Szemle 10
ISSN

2016/1

1. számú ábra Biomarkerek a depresszió diagnosztikájában Forrás: Péter László

Az fenti táblázatból kitűnik, hogy hiába fókuszál a kutatások jelentős része a depresszió
biomarkerei felé, mégsem rendelkezünk egy unikális markerrel, melynek segítségével a betegség
diagnosztizálása, terápiája könnyebb lehetne. Vannak biztató eredmények (pl. csökkent imipramin
kötődés, csökkent 5-HT1A receptor expresszió, emelkedett intrerleukin-2 és interleukin-6 szint,
csökkent BDNF szint, hipokoleszterinémia), de egyik sem elég specifikus ahhoz, hogy a depresszió
diagnózisát egyértelműen felállíthassuk. Ráadásul a markerek többsége csak speciális helyszínen,
speciális technikák igénybevételével érhető csak el, tehát a mindennapi gyakorlatban nem
alkalmazhatóak. Munkánk célkitűzése az volt, hogy olyan biomarkert találjunk, melyeket olcsón,
széles körben lehet alkalmazni és amelyek közelebb vihetnek a depresszió adekvát terápiájának
megkezdéséhez. Márpedig a gyógyszeres antidepresszív terápiák hatása általában csak 2-3 hét alatt
alakul ki és az időfaktor nagyon fontos tényező. Vizsgálatunk – a nemzetközi irodalmi adatok
áttekintését követőn – mutatja be, hogy a trombocitákból kiszabaduló ATP release változása előrejelzi
már az első napokban (vizsgálatunkban a 8. napon) a későbbi gyógyszeres antidepresszív kezelés
hatékonyságát. A vizsgálat későbbiekben terveezett további finomításával a 8 nap talán tovább
redukálódhat, így optimális esetben még koraibb ajánlásokat tudunk megfogalmazni.

A depresszió, a thrombocyta-aggregáció és a szerotonin összefüggései

Több vizsgálat bizonyította már korábban, hogy a trombocita aggregáció és a depresszió erősen
összefügg, a vérlemezkékben tárolódik a szerotonin 99%-a, amely mint tudjuk kulcsszerepet játszik
a depresszió patogenezisében. Klinikai vizsgálatunkban egy olyan (bio)marker kidolgozása volt a cél,
amely szintén molekuláris szintű változások mérésével az antidepresszív terápia hatékonyságának
korai megítélését segíteti. A vérlemezkék 2-5 µm átmérőjű, sejtmag nélküli véralkotó elemek, melyek
a csontvelőben található megakariociták citoplazmájából képződnek, és fontos szerepük van az
érrendszer épségének fenntartásában. A trombociták mind az artériás, mind a vénás trombózis
kialakulásában fontos szerepet játszanak.

A vérlemezkéken belül 2-féle granulum található. A denz granulumokban tárolódik a szerotonin,
az adenozin-difoszfát (ADP), az adenozin-trifoszfát (ATP), magnézium és kálcium. Az α-
granulumokban viszont különböző adhéziós fehérjék (trombospondin, fibrinogén, P-szelektin, von-

Közép-európai Kutatói Szemle 11
ISSN

2016/1

Willebrand faktor (vWF)), alvadási faktorok (faktor V, faktor XI), és gyulladásos faktorok (platelet
faktor 4, platelet-derived growth factor (PDGF), β-tromboglobulin) találhatóak. A vérlemezkék
számos receptort is expresszálnak a felszínükön, mint pl. adrenoreceptorokat, szerotonin
receptorokat, benzodiazepin és fibrinogén receptorokat 6(Ehrlich 2012). Az erek endotélsejtjeinek
bármilyen okból bekövetkező károsodása (stressz, hiperkoleszterinémia, szerotonin, vérlemezke
agonisták (ADP, kollagén, stb.) aktiválja - a szabaddá váló kollagén és von Willebrand faktor (vWF)
útján - a vérlemezkéket. Az aktiválódási folyamat három, részben egymást átfedő fázisból áll.

1. kezdeti fázis:A vérlemezkék egy rétegben kitapadnak az érfal-sérülés helyén, ez beindítja a
trombocitákon belüli szignalizációs útvonalakat, melyek többek között az intracelluláris
kálcium szintjének megemelkedését okozzák. A trombociták felszínén trombin képződik,
mindez az alvadási folyamatok beindulását, segíti.

2. extenziós fázis: A trombociták összekapcsolódnak, amelynek során adenozin-difoszfátot
(ADP) szekretálnak a denz granulumokból, valamint P-szelektint az α-granulumokból..
Mindez teljes trombocita aggregációhoz, végül stabil vérrög kialakulásához vezet.

3. stabilizációs fázis: A vérlemezkék megerősítik a vérrögöt úgy, hogy további adhéziós
fehérjéket kibocsátva szoros kapcsolatba kerülnek egymással. Végül a trombus retrahálódik,
ami elzárja az érfal-sérülés helyét. 7(Nagy Béla 2009)

A „SADHART” (Sertralin AntiDepressant Heart Attack Randomized Trial) vizsgálat során
feltételezték, hogy az antidepresszív kezelés (sertralin) csökkenteni fogja a trombocita aktivációt. A
kettősvak, placebo-kontrollált vizsgálatba 64 beteget vontak be, akik közül 28-an sertralint, míg 36-
an placebót kaptak. 8 biomarker (β-tromboglobulin (ßTG), plaetelet faktor 4 (PF4), P-szelektin,
Tromboxán B2, E-szelektin, platelet-endothelial cell adhesion molecule 1 (PECAM-1), vascular cell
adhesion molecule 1 (VCAM-1), prosztaciklin) szintjét vizsgálták a kiinduláskor, a 6. és a 16. héten
vett vérmintákból. A sertralin kezelés hatására mind a 8 biomarker szintje csökkent a 6. hétre a
placebó csoporttal összehasonlítva, de ez nem volt szignifikáns. Csak a β-tromboglobulin és a P-
szelektin esetében mértek szignifikáns különbségeket, de ott is csak a 16 hét végére. A sertralin
valószínűleg direkt módon először a szerotonin receptort befolyásolja, majd indirekt módon a többi
trombocita funkciót is (adhézió, aggregáció, szekréció, receptor expresszió) 8(Serebruany 2003).

Menys vizsgálatában fluoxetint és amitriptilint adott kezeletlen depressziós betegeknek. A
fluoxetines csoportban statisztikailag szignifikáns módon csökkent a plazma szerotonin szint és a
szerotonin indukált trombocita aggregáció, viszont az amitriptilines csoportban nem tapasztalt
hasonló változásokat. Ebből is következik, hogy az SSRI-k (szelektív szerotonin reuptake inhibítorok)

6 Ehrlich D., Humpel C.: Platelets in psychiatric disorders. World J Psychiatry. 2012; volume 2, issue 6

7 DEBRECENI EGYETEM Laki Kálmán Doktori Iskola Trombózis, Hemosztázis és Vaszkuláris Biológia Program: A
VÉRLEMEZKÉK AKTIVÁCIÓS MARKEREINEK VIZSGÁLATA „IN VITRO” KÍSÉRLETEKBEN ÉS
PROTROMBOTIKUS ÁLLAPOTOKBAN, Doktori értekezés; Dr. Nagy Béla, 2009
8 Serebruany VL, Glassman AH, Malinin AI, Nemeroff CB, Musselman DL, Van Zyl LT et al.: Platelet/endothelial

biomarkers in depressed patients treated with the selective serotonin reuptake inhibitor sertraline after acute coronary

events: the Sertraline AntiDepressant Heart Attack Randomized Trial (SADHART) Platelet Substudy. Circulation. 2003;
108: 939–944.

Közép-európai Kutatói Szemle 12
ISSN

2016/1

sokkal jobban blokkolják a trombocita aktivitást, mint az egyéb antidepresszív szerek 9(Menys 1996).
Az SSRI-k (selective seroronin rauptake inhibitor) tehát igen intenzíven gátolják a trombocita
aggregációt.

2. számú ábra A trombociták aktivációja, aggregációja Forrás: Péter László

A szerotonin kulcsszerepet játszik a depresszió kialakulásában. A szerotonin 99%-a alapesetben a
vérlemezkék denz granulumaiban tárolódik 10(Skop 1996). A trombociták felszínén is megtalálhatóak
ugyanazok a szerotonin receptorok (5HT2A, 5-HT transzporter), mint a neuronok esetében, így a
vérlemezkék az idegrendszeri folyamatok modellezésére is szolgálnak, sokkal könnyebb
elérhetőségük révén. A szerotonin alapvetően vazodilatátor, azonban ha az endotélium megsérül
vazokonstriktorrá válik 11(Golino 1991). A trombocita aggregáció során a szerotonin kijut a
vérlemezkékből a vérbe, és aktiválja a szerotonin 2A receptorokat a trombociták membránján, ami
tovább erősíti ezt a folyamatot. A szerotonin gyenge aktivátor, viszont dózis-függő módon erősíti az
ADP indukálta trombocita aggregációt 12(Li 1997). Ugyancsak potenciális aktivátorrá válik kollagén
és adrenalin jelenlétében is. A szerotoninnak tehát kulcsszerepe van a trombocita aktivációban,

9 Menys VC., Smith CC., Lewins P., Farmer RD., Noble MI.: Platelet 5-hydroxytriptamine is decreased in a preliminary
group of depressed patients receiving the 5-hydroxytriptamine re-uptake inhibiting drug fluoxetine. Cli Sci (Lond). 1996;
91: 87-92.
10 Skop BP., Brown TM.: Potential vascular and bleeding complications of treatment with selective serotonine reuptake
inhibitors. Psychosomatics. 1996; 37: 12-16.
11 Golino P., Piscione F., Willerson JT. et al.: Divergent effects of serotonin on coronary-artery dimensions and blood
flow in patients with coronary atherosclerosis and control patients. N Eng J Med. 1991; 324: 641-648.
12 Li N., Wallen NH., Ladjevardi M., Hjemdahl P.: Effects of serotonin on platelet activation in whole blood. Blood
Coagul Fibrinolysis. 1997; 8: 517-523

Közép-európai Kutatói Szemle 13
ISSN

2016/1

aggregációban, így direkt módon növeli meg a kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást
depressziós betegeknél.

Depresszióban a trombocita aggregáció fokozódik, a szerotonin transzporter kötőhelyek száma
csökken, így a vérlemezkék nem tudnak több szerotonint felvenni 13(Leake 1991, 14Malison 1998),
ugyanakkor a szerotonin 2A receptorok sűrűsége és száma megnő a vérlemezkék felszínén
(upreguláció) 15(Hrdina 1995, 16McBride 1987, 17Pandey 1990). A trombociták szerotonin szintje
alacsonyabb, és még tovább csökken szelektív szerotonin reuptake inhibitor (SSRI) kezelés hatására,
aminek oka az, hogy a gyógyszer bekötődik a szerotonin transzporter receptorhoz, és ezáltal elzárja
a további szerotonin felvételt lehetőségét 18(Maurer-Spurej 2004, 19Muck-Seler 2004, 20Maurer-
Spurej 2007). Egy 791 stabil koronária beteget beválogató vizsgálatban, az aktuális major depresszió
összefüggést mutatott a teljes vér szerotonin szintjével, függetlenül demografikus faktoroktól,
szomatikus komorbiditástól, gyógyszer használattól, és a szívbetegség súlyosságától 21(Wulsin 2009).
Az emberi agy és a vérlemezkék felszínén előforduló szerotonin transzporter csak glikolizációs
különbségeket mutat, így joggal tételezhetjük fel azt, hogy a vérlemezkékben lezajló folyamatokhoz
hasonlók játszódnak le a neuronokban is.

Anyag és módszer

Depresszióban trombocita aktiváció következik be, a fentebb részletezett módon, melynek során
különböző anyagok szekretálódnak a vérlemezke denz és α-granulumaiból, melyek szintje mérhető.
Számos tanulmány készült is ezzel kapcsolatosan (SADHART, CREATE, stb.) de a korábban említett
vizsgálatok során csak az antidepresszív kezelés késői szakaszában (hetek-hónapok múlva) történtek
mérések, így nem volt egyértelmű predikció arra nézve, hogy az antidepresszív kezelés hatékony lesz-
e. Vizsgálatunkban viszont – az irodalmi adatok alapján elsőként – arra keresünk választ, hogy az
antidepresszív kezelés hatására bekövetkező ATP release változása összefüggésben áll-e a terápia
későbbi hatékonyságával, és ezt esetleg már a terápia megkezdését követő órákban-napokban

13 Leake A., Fairbairn AF., McKeith IG., Ferrier IN.: Studies on the serotonin uptake binding site in major depressive

disorder and control post-mortem brain: neurochemical and clinical correlates. Psychiatry Res. 1991; 39:155-165
14 Malison RT., Price LH., Berman R., van Dyck CH., Pelton GH., Carpenter L., Sanacora G., Owens MJ., Nemeroff

CB., Rajeevan N., Baldwiin RM., Seibyl JP., Innis RB., Charney DS.: Reduced brain serotonin transporter availability in
major depression as measured by (123)-2-beta-carbomethoxy-3 beta-(4 iodophenyl)tropane and single photon emission
computed tomography. Biol Psychiatry 1998; 4: 1090-1098
15 Hrdina PD., Bakish D., Chudzik J., Ravindran A., Lapierre YD: Serotonergic markers in platelets of patients with major

depression: upregulation of 5-HT2 receptors. J Psychiatry Neurosci. 1995; 20:11-19
16 Mcbride PA., Mann JJ:, Polley MJ., Wiley AJ., Sweeney JA: Assesment of binding indices and physiological

responsiveness of the 5-HT2 receptor on human platelets. Life Sci. 1987; 40: 1799-1809
17 Pandey GN., Pandey SC., Janicak PG., Marks RC, Davis JM: Platelet serotonin-2 receptor binding sites in depression

and suicide. Biol Psychiatry 1990; 28: 215-222
18 Maurer-Spurej E., Pittendreigh C., Solomons K.: The influence of selective serotonin reuptake inhibitors on human

platelet serotonin. Thromb Haemost. 2004; 91: 119-128
19 Muck-Seler D., Pivac N., Mustapic M., Crncevic Z., Jakovljevic M., Sagud M.: Platelet serotonin and plasma prolactin

and cortisol in healthy, depressed and schizophrenic women. Psychiatry res. 2004; 127: 217-226
20 Maurer-Spurej E., Pittendreigh C., Misri S: Platelet serotonin levels support depression scores for women with

postpartum depression. J Psychiatry Neurosci. 2007; 32: 23-29
21 Wulsin LR., Musselman D., Otte C., Bruce E., Ali S., Whooley MA: Depression and whole blood serotonin in patients

with coronary heart disease from the Heart and Soul study. Psychosom med. 2009; 71: 260-265

Közép-európai Kutatói Szemle 14
ISSN

2016/1

előrejelzi-e. Az antidepresszív terápiák hatékonyságát jelenleg csak 10-20 nap után tudjuk verifikálni,
akkor is csak közelítőleg. Sokszor nem az elsőként választott szer lesz a megfelelő, és amíg a valóban
hatékony gyógyszert ki tudjuk választani betegeink részére hetek, sőt hónapok is eltelhetnek, nem
kevés szenvedést okozva a páciensnek és környezetének. A munkából való kiesés, a hosszas kórházi
kezelés költsége szintén nem elhanyagolható tényező. Ha rendelkeznénk egy olyan markerrel, mely
már korai stádiumban előrejelezné a terápia kimenetelét, abban az esetben megkímélnénk a betegeket
a számukra „felesleges” gyógyszereléstől, másrészt a személyre szabott terápiák irányába is
tehetnénk egy nagy lépést.

A vizsgálatba a Honvédkórház Pszichiátriai Osztályának betegei kerültek bevonásra. A vizsgálat
elvégzését az intézmény helyi etikai bizottsága jóváhagyta. Csak azok a betegek kerültek bevonásra,
akik - a vizsgálatról való tájékoztatást követően - részvételüket önként vállalták, és erről írásban
nyilatkoztak. A vizsgálatunkba 10 major depressziós epizódban szenvedő beteget vontunk be, akik
átlagéletkora 38 év volt. Betegeink közül 6 volt nő, míg 4 férfi, és 4-en (2 nő/2 férfi) közülük katonák
voltak. 6 beteget osztályunkon hospitalizáltunk, míg a maradék 4 ambuláns keretek között kapott
antidepresszív kezelést. A depresszió diagnózisát Beck Depresszió kérdőív (BDI) és a Hamilton
Depresszió Skála (HAM-D) segítségével állítottuk fel (lásd függelék). A betegeknél részletes fizikális
vizsgálat és laborvizsgálat történt a beválasztást megelőzően. Kizárási kritériumok voltak az
emelkedett plazma glükóz, GGT, kreatinin és BUN szint, a hipertónia, egyéb komorbid pszichiátriai
betegségek jelenléte, a magas koleszterin és triglicerid szint, 30-nál magasabb body mass index
(BMI), illetve az infekcióra utaló jelek (fehérvérsejtszám és vörövértest süllyedés gyorsulása). A
korábban diagnosztizált KVB rizikófaktorok (hipertónia, hiperkoleszterinémia, diabétesz mellitusz,
vesebetegség), illetve a KVB különböző formái (szívinfarktus, stroke, obliteratív verőérbetegség) az
anamnézisben szintén kizáró okok voltak. A betegek dohányzási szokásait is rögzítettük és ennek
alapján két csoportba soroltuk a résztvevőket: 1, soha nem dohányzott, illetve régebben dohányzott,
de már több mint egy hónapja nem gyújtott rá; 2, dohányos (ebben az esetben rögzítésre került a
naponta elszívott cigaretták száma). Ugyancsak kizártuk azokat, akik a trombocita aggregációt
befolyásoló gyógyszereket szedtek (clopidogrel, aspirin, stb). A vizsgálatot megelőző 1 hónapban
antidepresszívum szedése szintén kizáró oknak minősült. A betegcsoport homogenitásának
biztosítása céljából, azokat, akiknek az anamnézisében (illetve aktuálisan) egyéb, mint a
hangulatzavarok közé tartozó DSM szerint diagnosztizálható I. tengely betegsége volt, szintén
kizártuk a vizsgálatból.

Közép-európai Kutatói Szemle 15
ISSN

2016/1

3. számú ábra A vizsgálatba bevont betegek kor és nemi megoszlása, dohányzási szokásai, laborparaméterei és HAMD
pontszáma Forrás: Péter László

A beválasztott betegektől a mindennapos klinikai gyakorlatnak megfelelően vénás vérvétel történt
(20 ml Na3-citrátos) 3 alkalommal (0., 8., 30. nap), mely mintákból a későbbiekben az ATP release
(nmolban mérve) és a trombocita aggregáció került meghatározásra.

4. számú ábra A vizsgálat folyamata Forrás: Péter László

Közép-európai Kutatói Szemle 16
ISSN

2016/1

A laborhátteret a MH Egészségügyi Központ Speciális Katonaorvosi ABV Védelmi Intézet,
Kórélettani Kutató Osztálya, Dr. Schweitzer Katalin vezetésével biztosította. A vizsgálatokat
ChronoLog Whole-Blood Lumi-aggrego méterrel végeztük. A trombocita aggregációt trombocita dús
plazmából (platelet rich plasma: PRP), ill. teljes vérből (whole blood: WB) is vizsgáltuk. PRP
használatkor mind a kollagén, mind az ADP esetében depressziós betegekben gyakori volt az
aktivációt követő azonnali trombocita összecsapzódás, ezért a későbbiekben csak teljes vérrel
dolgoztunk.A PRP-ben a trombocita szuszpenzió optikai denzitás változását detektáltuk, az
eredményt %-ban adtuk meg 22(Born 1962). Teljes vérből Ingerman-Wojenski és mtsai által leírt
metodika szerint, a vérbe merülő elektród vezetőképesség változását detektáltuk, az eredményt Ohm-
ban adtuk meg 23(Ingerman et al 1984). Az aggregációval paralell történt a reakció során felszabadult
ATP mérése, az eredményt nanonmól-ban (nM) adtuk meg 24(Feinman et al 1977).

PRP: Na3-citráttal (Greiner, Vacuette) alvadás gátolt vér, szobahőmérsékleten tartva, maximum 3
órán belül felhasználandó. Centrifugálás: 200g 8 percig eredmény: platelet rich plazma (PRP) 1300g
10percig eredmény: platelet poor plazma (PPP) A készülék bekapcsolását követően, ha elérte a 37oC-
ot, belehelyezzük a PPP-t tartalmazó küvettát (kontrollállás), majd a mérőállásba a PRP –t tartalmazó
küvettát. Bemérjük a luciferin-luciferáz (LL) reagenst, és kiíró szerkezetet 80%-ra (aggregáció), ill.
10%-ra (ATP release) állítjuk be, majd 1 perces futtatás után gyors mozdulattal bemérjük az
aggregáló ágenst. A reakció lezajlása után (kb.8 – 10 perc) hozzápipettázzuk az ATP – standard

oldatot.

Teljes vér: Na3-citráttal (Greiner, Vacuette) alvadás gátolt vér, szobahőmérsékleten tartva,
maximum 3 órán belül felhasználandó.A készülék bekapcsolását követően, ha elérte a 37oC-ot, az
impedancia állásba belehelyezzük a vért tartalmazó küvettát, majd az elektródát. Bemérjük a
luciferin-luciferáz (LL) reagenst, és kiíró szerkezetet 80%-ra (aggregáció), ill. 10%-ra (ATP release)
állítjuk be, majd 1 perces futtatás után gyors mozdulattal bemérjük az aggregáló ágenst. A reakció
lezajlása után (kb.8 – 10 perc) hozzápipettázzuk az ATP – standard oldatot.

ADP: (CHRONO-PAR, 3ul; 5ul;
ADP) 1ul; 3ul;
Kollagén:
(CHRONO-PAR 1ul;
Luciferin- Collagen)
Luciferáz:
ATP: (CHRONO-LUM
KIT)

(CHRONO-PAR,
ATP standard)

5. számú ábra Aggregáló ágensek Szerk.: Péter László

22 Born GVR. Aggregation of blood platelets by adenosine diphosphate and its reversal. Nature. 1962;194(4832):927–

929.
23 Ingerman-Wojenski CM, Silver MJ. A quick method for screening platelet dysfunctions using the whole blood lumi-
aggregometer. Thrombosis and Haemostasis. 1984;51(2):154–156
24 Feinman RD, Lubowsky J, Charo I, Zabinski MO: The lumi-aggregometer: a new instrument for simultaneous

measurement of secretion and aggregation by platelets. J Lab Clin Med. 1977 Jul;90(1):125-9.

Közép-európai Kutatói Szemle 17
ISSN

2016/1

Eredmények és következtetések

Eredményeink igazolták korábbi hipotézisünket, hogy az antidepresszív terápia hatékonysága már
a kezelés megkezdését követő napokban bejósolható, mivel azon betegeink körében, akik
depressziója a későbbiekben klinikailag is javult (tesztekkel igazolva), már a 8. napon emelkedést
tapasztaltunk az ATP release-ben. Egyetlen páciensünk maradt depressziós a vizsgálat 30 napos
periódusában és nála semmilyen változás nem következett be az ATP release-ben, a kiindulási
értékhez képest. Mindezek miatt nem mondhatjuk azt, hogy a kialakult változások csak az alkalmazott
gyógyszer (SSRI) direkt hatásának a következményei lettek volna, hiszen ebben az esetben a nem
javuló beteg ATP release-ben is változásokat tapasztalhattunk volna. Sokkal inkább feltételezhetjük,
hogy a gyógyszer az ATP (és a vele szoros kötésben lévő szerotonin) szintjét változtatta meg a
korábban már részletezett mechanizmusokon keresztül.

5,00 kollagén WB

4,50

4,00

3,50

3,00

2,50

2,00

1,50

1,00

0,50

0,00
G-B Zs N G K L K P E F M J S E Cs K P G V.K.

136 417 120 122 -72,73 182 136 519 277 199

6. számú ábra Eredmények (kollagén indukálta aggregációt követő ATP release, teljes vérből történt mérések) Forrás:
Schweitzer Katalin, Péter László

A 10 beteg vizsgálatából statisztikai következtetéseket nem tudunk levonni, de a mért jelenség
egyfajta tendencia reprezentálására mindenképpen alkalmas lehet. Az irodalmi adatok áttekintését
követően molekuláris módszerek segítségével izgaoltuk, hogy az antidepresszív terápia későbbi
hatékonysága korai fázisban előre-jelezhető. Mindezekkel azt a korábban már többször feltételezett
elképzelést is megerősítettük, hogy depresszióban vannak molekuláris szintű eltérések is - melyek
mérhetőek - és bizonyítottuk, hogy létezik összefüggés lélektani jelenségek és azok molekuláris
szintű háttere között. A pszichiátriai betegségekben is megtalálhatóak a szomatikus betegségekben
már korábban jól feltérképezett molekuláris szintű elváltozások, csak mivel az agy szervezetünk
legbonyolultabb szerve, ezért ezek pontos detektálása sok időbe telik.

Közép-európai Kutatói Szemle 18
ISSN

2016/1

Irodalom:

1. 4. Rihmer Z, Kecskés I, Harmati L. Pszichiátria és belgyógyászat. In: A Pszichiátria Magyar Kézi-könyve
(Szerk.: Füredi J, Németh A, Tariska P.), Medicina, Budapest, 2002, pp. 745-751.

2. Kopp M., Rózsa S., Strabski, Á.: A Hungarostudy 2002 és a Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat kérdőívei.
In: Kopp M. (szerk). Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban.
Budapest, Semmelweis Kiadó, 2008. 34-43 o.

3. Kopp, M., Skrabski, A., Szanto, Z., Siegrist, J. (2006): Psychosocial determinants of premature cardiovascular
mortality differences within Hungary. Journal Epidemiology Community Health 60(9): 782-788

4. Kopp, M. S., Stauder, A., Purebl, G., et al (2007): Work stress and mental health in a changing society. European
Journal of Public Health, 18(3): 238-244.

5. Szádócky Erika: A hangulatzavarok klinikai megjelenése. In.: Szádócky Erika, Rihmer Zoltán (szerk.)
Hangulatzavarok. Medicina, Budapest, 2001. 26-59. o.

6. Murray CJ, Lopez AD. The Global Burden of Disease. World Health Organization, Geneva, 1996.

7. American Psychiatric Association. Practice guideline for the treatment of patients with major depressive disorder
(revision). Am J Psychiatry 2000; 155 (Suppl.): 1-45.

8. Rihmer Z., Rutz, W. (1999): Depresszió és öngyilkosság férfiaknál. www.medlist.com/Hippocrates/II/3/169.htm
Letöltve: 2010. 04. 20.

9. Trixler Mátyás (2001): A hangulatzavarok genetikája. In: Szádóczky Erika, Rihmer Zoltán (szerk) (2001):
Hangulatzavarok. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 169-193. pp.

10. Bánki M. Csaba (2001): Depressziók neurokémiai modelljei az ezredfordulón. In: Szádóczky Erika, Rihmer
Zoltán (szerk) (2001): Hangulatzavarok. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 193-215. pp.

11. Soczynska, J. K. (2013): Gyulladásos folyamatok állnak a pszichiátriai rendellenességek hátterében? Psychiatric
Times (Magyar Kiadás) 4.

12. Bódizs Róbert, Purebl György, Rihmer Zoltán (2010): Hangulat, hangulatingadozások és depresszió: cirkadián
ritmusok szerepe. Neuropsychopharmacologia Hungarica 12 (1) 277-287. pp.

13. Herr Judit (2001): Pszichoszociális elméletek. In: Szádóczky Erika, Rihmer Zoltán (szerk) (2001):
Hangulatzavarok. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 216-239. pp.

Közép-európai Kutatói Szemle 19
ISSN

2016/1

Szabó György – Kóródi Gyula
Új módszer a védelmi szektorban a teljesítményfokozókat használók hatékonyabb kiszűrésére

(a CDT% mérésének lehetséges helye a potenciálisan anabolikumot használók körében)

Absztrakt:

A védelmi szektorban szolgáló hivatásos állománnyal szemben mindenkor magasabb
teljesítmény-elvárás fogalmazódott meg a civilekhez képest: itt bátorságban, szolgálatkészségben,
fizikai erőben, gyorsaságban, speciális szaktudásban és még számtalan kvalitásban extra
képességekre van szükség a különleges feladatok végrehajtásához. A rendszeres egészségügyi, fizikai
és pszichológiai felmérések során finom disztinkcióra lehetőséget adó mérőszámokkal határozzuk
meg a hivatásos állomány aktuális állapotát, teljesítőképességét és ez egyben kijelöli a fejlesztendő
paramétereket is. Dicséretes tény, amikor a katona, a rendőr, a tűzoltó mindennapos edzésekkel
fejleszti izomzatát, fokozza állóképességét, javítja gyorsaságát, de korántsem mindegy, hogy milyen
eszközökkel éri el célját. Az anabolikus szteroidok, a hím nemi hormon- és növekedési hormon-
készítmények azon túlmenően, hogy határozottan károsítják a szomatikus egészséget (máj- és
veseműködés, hormonális háztartás stb.), nem elhanyagolható pszichés mellékhatással bírnak
(személyiségváltozás, viselkedészavarok, az indulati-élet vagy éppen az agresszió-kontroll kisiklásai
stb.). Ezért elengedhetetlen fontosságú minden új módszer aktív kutatása, mellyel kiszűrhetők a fenti
okok miatt a felelősségteljes szolgálatra részben vagy egészben alkalmatlan tiltott
teljesítményfokozót használók. Mérési eredményeink alapján a CDT (szénhidrát-szegény
transzferrin)% alkalmas lehet ezen kép pontosabb meghatározására.

Kulcsszavak: tiltott teljesítmény-fokozó, anabolikum, CDT%, szűrővizsgálat

Abstract:

During the regular health care, physical and psychological surveys distinctions tax fine opportunity
to determine the current status of metrics, performance of the professional staff and it also appoints
the developed parameters. Commendable fact, when the soldiers, the police, the fire every day
workouts develops muscles, increase stamina, improve the speed, but not all the same, the means to
reach its goal. Anabolic steroids, the male sex hormone and growth hormone products, in addition to
definitely damage the somatic health (liver and kidney function, hormonal balance, etc.), A non-
negligible psychological side effects are (personality changes, behavioral disorders, emotional life or
just derailment of aggression-control, etc.). Therefore, due to an active research is essential to any
new method, which can detect these reasons, the responsibility to serve all or part of Performance
unsuitable for disabled users. Based on test results of the CDT (carbohydrate deficient transferrin)%
may be suitable for a more accurate determination of this image.

Keywords: illegal performance-enhancing, anabolics% CDT, screening examination.

Közép-európai Kutatói Szemle 20
ISSN

2016/1

1. Ábra: Extra izomzat – extrém fizikai teljesítmény – önpusztító szerhasználat árán ?

Forrás: https://juicedmuscle.com/jmblog/content/open-air-gyms-outdoor-gyms-beach-gyms-backyard-gyms-bush-gyms

A szénhidrátszegény transzferrin (CDT) gyakorlati felhasználása

A CDT% meghatározás eredeti felhasználási területe az alkoholfogyasztás objektív kimutatására
szorítkozott. Az alkoholfüggőség határértéke az alkohol mennyiségét tekintve napi 60 gramm a
férfiaknál és napi 40 gramm a nőknél Gyakran összehasonlítást találunk más, hagyományos
paraméterekkel, amelyeket jelenleg az alkoholfogyasztás kimutatására használnak, így a GGT és az
MCV értékekkel. A CDT% ebbéli diagnosztikus értékét az adja, hogy több héttel az alkoholizálást
követően is használható markerként, nem a gammga-glutamil transzferáz (GGT) és vörösvértestek
átlagos téfogata (MCV) helyett, hanem kiegészítve azokat és finomítva a vizsgálat érzékenységét.
(Megjegyzem, hogy a hivatásos állomány körében nem irreleváns információ annak ismerete, hogy
az illető rendszeresen alkoholizáló!) A GGT jól ismert jelzője a krónikus alkoholfogyasztásnak, sőt,
mielőtt a CDT% módszerét bevezették volna, szinte az egyetlen ilyen jellegű használható paraméter
volt. Számos vizsgálat látott napvilágot e két paraméter összehasonlításával, valamint más,
májműködésre jellemző adat (aspartate aminotransferase (AST), alanine aminotransferase (ALT),
MCV) értékelésével. Egyértelműnek tűnik, hogy az alkoholfogyasztás legjobb indikátora a CDT% és
a GGT kombinált használata. Ez szenzitívebb, mint a kettő közül bármelyik egyedül, illetve
bármelyiknek a fenti paraméterekkel való bármely típusú kombinációja. Golka és munkatársai (33)
100 alkoholt rendszeresen fogyasztó (több mint napi 60 g tiszta szesz) férfi beteg vérének 15

Közép-európai Kutatói Szemle 21
ISSN

2016/1

paraméterét vizsgálták. A CDT%, a GGT és a ferritin szint szignifikánsan változott a napi
alkoholfogyasztással összefüggésben. A két paraméter azonban a fiziológiai és időbeli eltolódás miatt
nem összehasonlítható, mert viszonylag intakt máj funkciónál a GGT 3-4 nap absztinencia után akár
a referencia értéken belülre is csökkenhet. A CDT% viszont azáltal, hogy a napi 60 gramm alkohol
legalább háromheti fogyasztása után emelkedik meg és ezt a szintet tartja még három-négy hétig, egy
egészen más időbeni helyzetet monitoroz. Így a két módszer nagyon jól kiegészíti egymást, és átfogó
képet adhat a vizsgált egyénről. Az irodalom mai álláspontja alapján 85-90% a CDT% és a GGT
együttes alkalmazásának mind a szenzitivitása mind a specifitása. Az irodalom egységes abban is,
hogy az MCV, a GGT és a CDT% együttes alkalmazása 90-95%-os szenzitivitással és specifitással
használható a gyakorlatban. A tartós alkoholfogyasztás ellenőrzésére azonban a CDT% változását
találták legjobb paraméternek. Az irodalmi adatok alapján egyértelmű, hogy a CDT% az
alkoholfogyasztás relapszusának a megítélésére jobb paraméter, mint a GGT vagy az MCV.

Bár az alkohol okozta CDT% emelkedést már a hetvenes években leírták (65), mind ezidáig az a
konkrét mechanizmus, amellyel ez a folyamat végbemegy, még nem teljesen tisztázódott. Silnaukee
és munkatársai (61, 63, 62) részletes irodalmi áttekintésük alapján arra a következtetésre jutottak,
hogy az alkohol hatása a glikoprotein metabolizmusra több tényezős, amely magában foglalja a
fehérjetranszport mechanizmust és az enzimaktivitásra való hatást egyaránt. Az etanol és metabolitjai
humán hepatoblastoma sejtkultúrákban (HepG2) megváltoztatják a májsejtek növekedését,
proliferációját és a transzferrin szintézist (59). Az acetaldehid a növekedést akadályozza, gátolja a
foszfomannóz-mutáz aktivitását és növeli a CDT% mennyiségét. Az alkohol metabolizmusa három
ismert enzim által történik, melyek az alkoholdehidrogenáz, a MEOS (mikroszómális etanol oxidáló
szisztéma) és a perioxomális kataláz. A jelentős számú közlemény nagyobb részében egyetértés van
abban, hogy a nagyobb mérvű (60-80 g/nap) krónikus alkoholfogyasztás és a normális feletti CDT%-
szint között arányos összefüggés van. Kisebb viszont a megegyezés abban a tekintetben, hogy van-e
korreláció a CDT%-szint és a kismértékű (ajánlott, 20-40 g/nap) alkoholfogyasztás között.
Sillanaukee és munkatársai (62) 12 hetes humán kísérletben randomizált, diéta kontrollált,
keresztezett tanulmányban vizsgálták napi 4 alkoholos ital (40 g alkoholnak megfelelő mennyiségű
vörösbor, sör, töményital), illetve víz hatását a szérum CDT%, szialinsav, gamma-glutamiltranszferáz
és a májenzimek szintjére vonatkozóan. Meglepetésre azt találták, hogy három hetes vörösbor
fogyasztás a szérum CDT% koncentrációját jelentős mértékben csökkentette. Ugyanakkor más
vizsgálatok ezt nem erősítették meg, azokban a CDT% értékét a vörösbor fogyasztása is emelte.

A tiltott teljesítményfokozó szerek és a CDT% érték feltételezett kapcsolata

Vizsgálataink során egyre több adat gyűlt össze arra vonatkozólag, hogy az alkoholfogyasztás
mellett más anyagok is befolyásolhatják a CDT% változását, ezért tartom fontosnak, néhány előre
nem várt eredmény elemzését és az okok reálisnak tűnő magyarázatát. A következőkben ismertetett
esetek hívták fel a figyelmemet olyan, eddig ismeretlen tényezőkre, melyek úgy tűnik az
alkoholfogyasztás mellett képesek befolyásolni a CDT% százalékos értékét.

Három eset hívta fel a figyelmet a teljesítmény fokozó szerek használatával kapcsolatos további
kutatások fontosságára. Az első esetben a testépítőknél használt szokásos, különböző fehérje
készítmények és gyógyszer jellegű készítmények fogyasztásának befejezése után körülbelül három

Közép-európai Kutatói Szemle 22
ISSN

2016/1

hónappal történt CDT% vizsgálat (CDT% = 3,63), míg a második és harmadik esetben a vizsgálat
előtt is folyamatosan fogyasztották nem orvosi utasításra és nem betegség miatt az említett
készítményeket (CDT% = 4,87 és 4,66). Sajnos az ismert tény, hogy ezen „sportolók” nem igazán
közlékenyek orvosukkal, sajnos már csak abban a stádiumban történik a kontaktus felvétele, amikor
a „szerek” már komoly egészségkárosodásokat okoznak. A jelen vizsgálatokat módom volt akkor
elvégezni, amikor a személyek szubjektív panaszokról még nem számoltak be. Részletes, mindenre
kiterjedő klinikai szintű vizsgálatokra nem volt mód, a vizsgáltak részéről pedig a legkisebb igény
sem mutatkozott az esetleges egészségkárosító hatás eredményeinek megismerésére. Az esetek
magyarázatára irodalmi adatokat kutatva csak szerény számú hivatkozást találunk (11, 38, 51).

2. ábra: „Természetes” és „egészséges” izomzatú „sportoló”

Forrás:
https://www.google.hu/search?q=body+building+champion&espv=2&biw=2133&bih=1061&tbm=isch&tbo=u&

source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwjF_sC6w-
nNAhWCPBQKHZ9hBhYQsAQIGQ&dpr=0.9#tbm=isch&q=bodybuilding+mr+olympia+2016&imgrc=pMAc0C6

XVZzCGM%3A

A sportolók közül sokan használnak táplálék kiegészítőket és gyógyszernek nem minősülő
anyagokat, amelyek egy része a doppinglistákon is szerepel. A versenysportban használatos szerek,
gyógyszerek hatását a CDT% szintre vonatkozóan eddig nem vizsgálták. Információ nincs a
szakirodalomban a doppingnak minősülő, elsősorban a jelen élettani megfelelőségeket figyelembe
véve az anabolikus szteroidok és a stimulánsok, mint teljesítményfokozó szerek CDT%-ra kifejtett

Közép-európai Kutatói Szemle 23
ISSN

2016/1

hatásáról. Az sem teljesen tisztázott ezidáig, hogy a különböző gyógyszerek és vegyszerek milyen
módon befolyásolhatják a CDT% értékeket.

Teljesítményfokozó szert használó esettanulmányokból származó vizsgálati eredmények

Az első esetben a személy 28 éves férfi, 185 cm magas, testtömege 95 kg, vérnyomása 120/80
Hgmm, pulzusa 70/perc. Egészséges, betegségről nem tud, nem dohányzik, alkoholt nem fogyaszt,
fizikai státusza negatív, erőnléte jó, a terhelést jól bírja, panaszmentes. Pszichés státusa negatív,
szellemi foglalkozású. Vizsgálat előtt 3 hónappal saját elmondása szerint körülbelül 1 hónapig
proteineket és egyéb gyógyszernek nem minősülő készítményeket fogyasztott.

A második személy 28 éves férfi, 178 cm magas, testtömege 98 kg, vérnyomása 130/80 Hgmm,
pulzusa 80/perc. Anamnézisében alkohol fogyasztás és dohányzás nem szerepel, fizikálisan negatív,
kifejezetten jó erőben érzi magát. Vizsgálat előtt folyamatosan legalább 2 hónapig testépítésben
használatos és gyógyszernek nem minősülő anyagokat használt és jelenleg is fogyasztja azokat.

A harmadik személy 29 éves férfi, 177 cm magas, testtömege 90 kg, vérnyomása 110/70 Hgmm,
pulzusa 70/perc. Anamnézisében alkohol fogyasztás és dohányzás nem szerepel, betegségéről nem
tud, fizikálisan jól érzi magát. A vizsgálat előtt körülbelül 2 hónappal kezdte az ún. felkészülés
jegyében a testépítésben használatos proteinek és gyógyszernek nem minősülő anyagok használatát,
amelyeket a vizsgálat ideje alatt is folytatott.

Mivel az anamnézisben semmilyen más, eddig ismert, illetve feltételezett CDT%-t befolyásoló
tényező nem szerepelt, mindhárom esetben a nem rendeltetésszerű táplálék kiegészítők és
gyógyszernek nem minősülő szerek eltúlzott fogyasztásának hatására a CDT% értékek lényegesen
magasabbak, mint a korra és nemre vonatkoztatott referencia értékek (3. táblázat).

Az 1. táblázat azt mutatja, hogy a 3 vizsgált sportoló rutin laboratóriumi eredményei nem mutatnak
eltérést a hazai referencia értékekhez viszonyítva. A WBC értékei a normál értékeknek megfelelők,
a vörösvértestek értékei, az RBC, a HBG, a HCT és az MCV nem mutat szignifikáns eltérést a
referenciához képest, míg a májfunkció markerei, az AST, az ALT és a GGT értékei is a referencia
értékeken belül maradtak. Egyedül a CDT% értéke mutat emelkedést, ami szignifikáns módon jelzi
a hazai kontroll csoporthoz viszonyított értékekhez mérve az eltérést.

A rendszeres alkoholfogyasztás mennyiségének megítélése az anamnézis felvételekor a beteg
elmondása alapján rögzítendő adat. Bizonyos esetekben azonban az emberek az alkoholfogyasztás
mértékét érdemlegesen nem közlik orvosukkal, esetleg eltitkolják. Ugyanez a helyzet a korunkban
egyre gyakrabban, nem betegség esetén, orvosi utasítás nélkül fogyasztott proteinekkel, és
következményes szövődményekkel járó, doppingnak minősülő hatóanyagok fogyasztásával.
Előfordulhat, hogy különböző eredetű betegségek (pl. májbetegség) diagnózisának bizonyításához
szükség lehet objektív paraméterekre, amelyek az eltitkolt alkohol vagy nem alkohol tartalmú, de
toxikus hatású anyagok kóroki szerepét alátámasztják. Nagyon fontos lehet egy orvosi szakvélemény
kialakításánál, például a honvéd orvostanban, vagy a sportorvostanban egy ilyen marker segítségül
hívása. A szénhidrátszegény transzferrin mennyiségének meghatározása megkönnyítheti a
differenciál diagnosztikát ezekben az esetekben.

Közép-európai Kutatói Szemle 24
ISSN

2016/1

Az ismertetett három esetben a CDT% emelkedését az anamnézis és az első ábrán látható
laboratóriumi paraméterek alapján semmiképpen sem magyarázhatjuk alkohol abúzusszerű
használatával vagy más fennálló károsító hatással illetve betegséggel. Az első számú vizsgált személy
szellemi foglalkozású, munkahelyén vegyszer-expozícióban nem részesül, a második és harmadik
vizsgált személy alkalmazotti viszonyban, nem szellemi munkakörben dolgozik, vegyszer-expozíció
mentesen. Az „egyéb” toxikológiai behatás tehát a foglalkozási anamnézis alapján kizárt.

WBC 1. eset 2. eset 3. eset
RBC 6200 7700 7400
HBG 5100000 5200000 5300000
HCT 155 152 156
MCV 451 457 460
Albumin 89 88 86
KN 54 49 47
AST 5,1 7,5 6,4
ALT 18 41 28
GGT 21 76 27
CDT% 19 18 24
3,63 4,87 4,66

1. táblázat A vizsgált három testépítő sportoló laboratóriumi paraméter értékei

A CDR% változása teljesítményfokozó szert fogyasztó és nem fogyasztó sportolóknál

Ebben a munkában az úgynevezett táplálék kiegészítők és doppinglistákon is szereplő szerek
CDT% értéket befolyásoló hatását vizsgáltuk két sportegyesület sportolói körében, a sportolók
részletes felvilágosítását követően, önkéntes részvételük alapján. Testépítőknél általánosan
elfogadott, hogy anabolikus hatású szereket és/vagy fehérje-vitamin komplexet tartalmazó szereket,
étrend kiegészítőket szednek. A vizsgálatban részt vevők nem tagadták, hogy ilyen szereket
rendszeresen fogyasztanak, a készítményeket azonban pontosan nem nevezték meg, gyári fantázianév
nélkül az általuk szedett hatóanyagokat és azok hat hónapos szedési protokollját azonban megadták.

Közép-európai Kutatói Szemle 25
ISSN

2016/1

Az anabolikus hatású szerek megnyújtják a reflexidőt, „lelassítják a versenyzőt”, ezért az ökölvívók
általában nem használják őket. A vizsgált testépítő csoportban a teljesítmény fokozása céljából
fogyasztott szerek hat havi protokollja a következő:

1) Tesztoszteron enantát: 250 mg hetente, 12 hét hosszan. Ezen belül:

 A második héttől 2x250 mg Tesztoszteron enantát.

 A 11. héten 3x250 mg Tesztoszteron enantát.

 A 12. héten, ami záró hét nevet viseli 1x250 mg Tesztoszteron enantát a víz
csökkentése céljából.

2) Oxymetadon 6 héten át. Ezen belül:

 Az első héten 50 mg Oxymetadon, ha a versenyző testsúlya minimum 120
kg.

 A második, harmadik, negyedik héten 2x50 mg Oxymetadon a helyes szedési
mód a véleményük szerint. Az Oxymetadont csak 6 hétig adják, mert
szerintük a továbbiakban rákkeltő.

3) A 6. héttől Nerobol, 60 mg/nap mennyiségben. Ezen belül:

 A 11. héttől csak 9 szem Nerobol az előírt mennyiség.

4) A HCG (human chorio gonadotropin) 5000 NE, elsősorban a verseny előtt 1,5 héttel.

Ezen készítményektől közérzetük kellemessé, pihentté válik, hangulatuk kifejezetten jóvá, ámbár
gyakran agresszívvé válik, étvágyuk megnő. A legszembetűnőbb azonban az omnipotencia érzése,
amely gyakran agresszivitásba megy át. A fenti szerek szedése a hétköznapi gyakorlatban ennél
azonban változatosabb, mert nagyban módosulhat az anyagiak, a beszerzési lehetőségek és a
pillanatnyi információk szerint. Az általunk vizsgált 15 sportoló azonban az elmondásuk alapján ezt,
az edzőjük szerint helyesnek tartott protokollt 95%-ban betartották. A teljesítményfokozó szert nem
használó és használó vizsgálati csoport mért CDT% értékeit és két fontos, kapcsolódó laborértéket
(GGT, MCV), melyek a májfunkció fontosságát hangsúlyozzák a különböző károsító szerek
eltávolításában, a 10. és 11. táblázatban mutatjuk be. Az eredmények vizsgálatakor megállapíthatjuk,
hogy szignifikáns különbség mutatkozik a testépítő és ökölvívó csoport átlagos CDT% értéke között,
ugyanakkor a másik két feltüntetett laborérték között nincs jelentős eltérés.

Közép-európai Kutatói Szemle 26
ISSN

2016/1

2. táblázat Teljesítményfokozó szert nem használó „tiszta” sportolók CDT%, GGT és MCV értékei

Átlag SD Referencia
maximum

CDT% 2,4 0,6 2,39

GGT (U/L) 42,73 7,3 <50

MCV (femtoliter) 80,35 1,3 <96

3. táblázat Teljesítményfokozó szert használó sportolók CDT%, GGT és MCV értékei

Átlag SD Referencia
maximum

CDT% 5,4 1,2 2,39

GGT (U/L) 20,6 4,9 <50

MCV (femtoliter) 88 1,5 <96

Az eddigiekben számszerűleg ismertetett és egyéb, mért laborparaméterek eredményeit a 19.
ábra szemlélteti. Az ábrán feltüntetett változók a CDT% kivételével egyik csoportnál sem haladják
meg a normál referencia értékeket.

3. ábra A teljesítményfokozó szert fogyasztó és nem fogyasztó sportolók MCV, CDT%, GOT, GPT és GGT értékei

Közép-európai Kutatói Szemle 27
ISSN

2016/1

Megbeszélés

A két sportolói csoport eredményei csak a CDT% értékeiben különböznek, a többi laboratóriumi
paraméternél jelentős eltérést nem tapasztaltunk. Mindkét vizsgált sportolói csoportban a normál
tartományba eső MCV és GGT értékek alapján az alkohol abúzusszerű használata kizárható volt,
egyéb hematológiai és hepatológiai betegség gyanúja az anamnézis alapján nem merült fel.

A CDT% értékének emelkedése egyes irodalmi adatok alapján a szervezet védekező reakciójának
egyik nagyon összetett mutatója. Vizsgálataink alapján az anabolikus hatású szereket, gyógyszerek
is szignifikáns emelkedést okoznak a CDT% értékben. A teljes körű analízishez hozzá tartozna e
szerek összetételének pontos ismerete, ezeket azonban a sportolók egy része önmaga sem ismeri,
vagy a pontosan szedett termék nevét különböző okokból nem közlik, mivel ez számukra egy
bizalmas információnak számít. A teljesítményfokozó szerek nagy része, köztük az anabolikus
szteroidok, a doppinglistán is szerepelnek. Ugyanakkor fontos megfigyelésként kell megemlíteni,
hogy általában a forgalomban kapható fehérje-vitamin komplexet tartalmazó szerek és szabadon
forgalmazott étrend kiegészítők is tartalmaznak kis mennyiségű doppingszert, ezért ezen
készítmények hosszú távú, nagy mennyiségben történő alkalmazása is veszélyeket rejthet.

Mivel a vizsgált 15 testépítő konkrét termék tekintetében nem ugyanazokat az anyagokat
használták, felmerülhet, hogy a CDT% specificitása alacsony. A CDT% meghatározásának
specificitásáról még nem ismerünk minden részletet, de a módszer nagyfokú szenzitivitása és
alacsony specificitása miatt az eredmény figyelemre méltó, és megítélésünk szerint alkalmas lehet
dopping vizsgálatoknál előszűrő tesztként való használatra. Miszerint ha valakinek a CDT% értéke
meghaladná a magyarországi népességben absztinensnek és egészségesnek tudott vizsgáltak cut-off
értékeit (vizsgálataink alapján 2,39 CDT%), és vegyszer expozícióban nem részesült, akkor az
felkeltheti a gyanút arra nézve, hogy a CDT% értékének a növekedését esetleg valamilyen
teljesítmény-fokozó szerek okozzák. Az általunk vizsgált egészséges, felnőtt populációban kimutatott
cut-off értékek jobb és nagyobb vizsgált minta híján referencia szerűen, viszonyítási pontként is
használhatók. Az ezen értékeket meghaladó értékek nagy valószínűséggel felvetik a sportolónál
valamilyen típusú teljesítményfokozó szer használatának a gyanúját. Érdemessé válhat a kiszűrt
sportoló további szer-specifikus, a tényleges teljesítményfokozó szert identifikáló vizsgálatokra.

Következtetések

A vizsgált 25 sportoló adatainak feldolgozása során sikerült áttekintenünk a CDT% értékeket és a
mért rutin laborparamétereket. A sportolók mérési eredményei alapján sikerült bizonyítanunk, hogy
mivel a rutin laborparaméterekben nem volt szignifikáns eltérés a két csoport között, ezen
mérőszámok nem alkalmasak az anamnézisben megismert tiltott teljesítményfokozó szerek
fogyasztásának kimutatására. Ezzel ellentétben a két csoport között a CDT% értékében mutatkozó
szignifikáns különbség arra enged következtetni, hogy ez a mutató összefüggésbe hozható a
teljesítményfokozó szerek fogyasztása következtében létrejövő szervezeti válaszreakciókkal. A
sportolók által használt teljesítményfokozó szerek nagy érzékenységgel kimutatható változást
okoznak. A CDT% mérésének tesztként történő használata esetében a szenzitivitás tehát nagyon
magas, de mivel a vizsgálat nem alkalmas a konkrétan használt anyag fajtájának kimutatására,
specifitása alacsony.

Közép-európai Kutatói Szemle 28
ISSN

2016/1

Irodalom:

1. https://juicedmuscle.com/jmblog/content/open-air-gyms-outdoor-gyms-beach-gyms-backyard-gyms-bush-
gyms

2. https://www.google.hu/search?q=body+building+champion&espv=2&biw=2133&bih=1061&tbm=isch&tbo=
u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwjF_sC6w-
nNAhWCPBQKHZ9hBhYQsAQIGQ&dpr=0.9#tbm=isch&q=bodybuilding+mr+olympia+2016&imgrc=pMA
c0C6XVZzCGM%3A

3. Angulo P, Keach J, Batts K és mtsai.: Independent Predictor of liver fibrosis in patients, with non alkoholic

steatohepatitis. Hepatology, 1999, 30/1356-1362.

4. Anton RF, Dominick C, Bigelow M és mtsai.: Comparison of Bio-Rad % CDT% Tia and CDT%ect as laboratory

markers of heavy alkohol use and their relationships with gammaglutamyltransferase. Clin Chem, 2001,
47/1769-1775.

5. Appenzeller BMR, Schneider S, Yegles M és mtsai.: Drugs and chronik alkohol abuse in driver. Forensic Sci

Internat, 2005, 155/83-90.

6. Arndt T, Keller T: Forensic analysis of carbohydrat deficient transferrin (CDT%) implementacionof a sceening

and confirmatoory analysis concept is hampered by the lack of CDT% isoform standards. Forensic Sci Int, 2004,
146/9-16.

7. Arndt T: Carbohydrate-deficient transferrin as a marker of chronic alcohol abuse: a critical review of preanalysis,

analysis, and interpretation. Clin Chem, 2001, 47/13- 27.

8. Bablok W és mtsai.: A General Regression Procedure for Method Transformation. J Clin Chem Clin Biochem,

1988, 26/783-790.

9. Bell H, Tallaksen CCM, Haug E és mtsai.: A comparison between two commercial metods for determining

carbohydrate deficient transferrin (CDT%), Scand J Clin Lab Invest, 1994, 54/453-457.

10. Bell H, Tallaksen CME, Try K és mtsai.: Carbohydrat-deficient transferri and other markers of high alkohol

consumption: A study of 502 patients admitted consecutively to medical department. Alcohol Clin Exp Res,
1994, 18/1103-1108.

11. Bergström BP, Helander A: Influence of alkohol use ethnicity age gender BMI and smoking ont he serum

transferrin glycoform pattern: Implications for the use (CDT%) carbohydrat deficient transferrin as alkoholm
biomarker. Clin Chem Acta, 2008, 388/59-67.

12. Berkowicz A, Wallerstedt S, Wall K és mtsai.: Analysis of carbohydrate deficient transferrin (CDT%) in vitreous

humour as a forensic tol for detection of alkohol misuse. Forensic Sci int, 2003, 137/119-124.

Közép-európai Kutatói Szemle 29
ISSN
2016/1

Kóródi Gyula

EMLÉKEZÉS IVÁN P. LÁSZLÓRA (1920-2015)
A MAGYAR HONVÉD-IDEGSEBÉSZET ALAPÍTÓ MESTERÉRE

1. rész: Az orvosegyetemtől a levert ’56-os forradalomig

Bevezetés

Az igazán nagy formátumú-, korszakalkotó tanítómestereknek nagy ritkán megadatik a
matuzsálemi életkor. Talán azért, hogy iskolateremtő munkásságuk gyümölcsét beérni láthassák,
talán hogy évszázados életútjukra a letisztult bölcsesség birtokában tekinthessenek vissza. Őket
bátorkodom én a „mammutfenyő” metaforával illetni: Ez az egyetlen szó magába foglalja kivételes
nagyságukat, grandiózus életművüket és hosszú földi pályájuk egyúttal sugalmazza
halhatatlanságukat. Sajnos egyre kevesebben vannak, mintha a „perc emberek” érája kopogtatna, a
mammutfenyők korának leáldozásával. Iván László életútja a trianoni békediktátum évétől a 2015-
ös esztendőig ível és kevesen mondhatnak magukénak kalandosabb és sikerekben bővelkedőbb
pályát. Mielőtt a Honvédkórház Idegsebészet megalakulásának és korai éveinek részleteit taglalnám,
vázolom a lényeges mérföldköveket az idegsebészet és a magyar honvéd-egészségügy históriájából.

Az idegsebészet kezdetei

A koponyasebészet története egészen a késői, csiszolt kőkorszakig nyúlik vissza. A franciaországi
Ensishheimből előkerült több mint 7 ezer évvel ezelőtti neolitikumból származó koponyacsont leletek
között csontheggel gyógyult primitív „idegsebészeti” tevékenység bizonyítékait lehet megtalálni.

1. Ábra: Kőkori túlélt(!) koponyaműtét leletek http://neurosurgery.pote.hu/idegseb/dat/isebjegyzethu/f2.html#II

Közép-európai Kutatói Szemle 30
ISSN

2016/1

Ezek a koponyacsonton ejtett trepanációk egyfelől kultikus, másrészt gyógyító próbálkozásról
tudósítanak, tehát a sebész-orvoslás legrégebbi emlékeinek tekinthetők. A történelem során a háborúk
szolgáltatták a legbőségesebb „beteganyagot” a koponyasérültek ellátásának evolúciójához, így a
katonaorvosok háborús sebészi tapasztalatai váltak a fejlődés első számú mozgatórugójává.

A magyar idegsebészet – mint önálló szakterület - születése

Balassa János 1866-ban megjelent "Adatok az agysértések bírálatához" címû közleményében a
neuro-traumatológia alapelveinek első magyar nyelvű ismertetője volt. Dollinger Gyula 1894-ben
közölte le Jackson epilepsziás betegén végzett agyműtétjét, és ettől kezdve többen is végeztek
epilepszia miatti műtéteket Magyarországon. A Második Világháború előtt önálló idegsebészeti
szakmai képesítésről nem beszélhetünk, a fiatal sebészek vagy ideggyógyászok az idegsebészeti
technikát többnyire egy „self-made” agy- és gerincműtéteket végző sebész professzortól tanulták. A
20-as években a magyar idegsebészet egyik legtapasztaltabb és legeredményesebb képviselője
Winternitz Arnold lett, aki 1923-ban megjelent összefoglaló közleményében az agy- és
gerincdaganatok műtéti kezeléséről nagy anyagot ismertetett. 51 nagyagy és 19 kisagy tumor műtétről
számolt be, az előbbinél 30 %-os, az utóbbinál 83 %-os mortalitással. Ekkor még az idegsebészeti
műtéteket sebészek végezték és 1932-ben Láng Imre beszámolója - egy éves Harvey Cushingnál tett
amerikai tanulmányútjának tapasztalatairól - ismertette azt a nagy előnyt, amelyet az idegsebészek
elkülönülése, ottani önállósága jelent.

2. Ábra Sántha Kálmán

1935-ben Sántha Kálmán és Környey István Amerikába utaztak idegsebészeti tanulmányútra.
Sántha Kálmán Montrealban, Penfield mellett sajátította el a korszerű idegsebészetet, míg Környey
István Peet és Bailey irányítása alatt tanulta meg az agy- és gerincműtétek szakszerű elvégzését. Az
első idegsebészeti osztályt Miskolczi Dezső szervezte meg Kolozsvárott (Európában negyedikként)

Közép-európai Kutatói Szemle 31
ISSN

2016/1

1941-ben Környey István vezetésével. 1945-ben a Bolyai Egyetem orvoskarát Marosvásárhelyre
helyezték át.

3. Ábra: Környei István

A negyvenes évek végén Sántha Kálmán a debreceni iskolát indította el, míg Környey István 1947.
június 29-től a pécsi Ideg-elme Klinikán honosította meg az idegsebészetet, amelyet aztán Mérei F.
Tibor fejlesztett önálló idegsebészeti egyetemi klinikává, elsőként az országban. 1949-ben
Budapesten megalakult az Idegsebészeti Intézet, majd annak utódjaként 1954-ben az Országos
Idegsebészeti Tudományos Intézet (OITI), amely mint országos intézmény vezetőinek (Zoltán
László, Pásztor Emil) köszönhetően, a magyar idegsebészet iránymutató intézménye lett.

Iván P. László tanulóévei

Iván László 1943-ban került a Debreceni Orvostudományi Egyetem Idegklinikájára, ahol az
orvostanhallgatók mezőnyéből kiemelkedő tehetsége és szorgalma alapján Sántha Kálmán professzor
– óriási megtiszteltetésére - állandó asszisztensévé választotta. 1944 szeptemberében kapott orvosi
diplomát, majd a Debreceni Sebészeti Klinikán kezdett dolgozni, mint általános sebészeti tanársegéd.

1946-ban állami ösztöndíjat szerzett a bécsi Collegium Hungaricum-ban. Az osztrák fővárosban
1947-januártól az Élettani Intézetben négy hónapos idegélettani kurzust abszolvált. 1947 májusában
állt munkába Schönbauer professzor idegsebészeti osztályán. Leopold Schönbauer (aki 1926-ban
Harvey Cushing mellett Bostonban tanulta az idegsebészetet) Bécsben egy 340 ágyas sebészeti
conglomeratum vezetője volt. Az idegsebészeti részleget Herbert Kraus adjunktus vezette (1964-zől
a Bécsi Egyetem idegsebész professzora), aki Európa egyes számú idegsebészeti iskolájában
Olivecrona mellett tanult, érdeklődése a sztereotaxiás- és gyermek-idegsebészet felé orientálódott.
1947-48-ban tehát a világ vezető idegsebészeti iskoláinak stílusa, filozófiája és behatásai mentén
csiszolódott Iván László képzése.

Közép-európai Kutatói Szemle 32
ISSN

2016/1

Iván doktor 1948-ban Debrecenben vette át általános sebész szakorvosi bizonyítványát. A
„fordulat évét” követően a Sántha Kálmán ellenes hangok egyre erősödtek, ami odáig ment, hogy a
Kossuth-díjas professzort megfosztották akadémiai tagságától és tanszékvezetői pozíciójától. Az
idegsebészeti ambícióiról lemondani nem akaró debreceni fiatal tehetség a Budapest Orvostudományi
Egyetem legendás Idegklinikájának idegsebészeti osztályán talált állást a Balassa utcában, Zoltán
László irányítása mellett.

A honvéd idegtudományi központ megalapítása

1950-ben MakkaiyEndre ezredorvos helyére Juhász Pált nevezték ki a Magyar Néphadsereg
Központi Kórház Idegosztályának élére. Juhász Debrecenből jól ismert, kitűnő kollégákat toborzott
maga köré, az idegsebészeti részleg élére Iván Lászlót, mellé pedig Horváth András és Gaál Pál
tanársegédeket hívta meg.

4. Ábra: 1950.február 15. – Juhász Pál tudományos felterjesztése

1951-ben Iván doktor tervei szerint átalakították a Róbert Károly körúti II. pavilont, megtörtént a
szükséges műszerek és Röntgen berendezés beszerzése. Az új 40 ágyas Idegsebészeti Osztályon
1952. januárban végezte el az első agyműtétet Iván László orvos őrnagy, Csepreghy Zsuzsa műtősnő
asszisztenciájával. Még ebben az évben neuro-patológiai labort hozott létre Csanda Endre
vezetésével, továbbá elektromos agyvizsgáló EEG-vizsgáló Walsa Róbert irányításával.

Közép-európai Kutatói Szemle 33
ISSN

2016/1

5. Ábra Iván P. László idegsebész orvos őrnagy

Az I. Honvédorvosi Tudományos Értekezletet 1952 márciusában szervezték meg, amelyen Juhász
Pál és Iván P. László aktívan részt vett többek között Szántó György, Dreisigert László, Litmann
Imre, Szenes Tibor, Ivanovics György társaságában. 1953. májusától 1954. júniusáig Iván őrnagy a
Koreai háborúban szolgált, ahol neuro-traumatológiai vonatkozásban békeidőben elképzelhetetlen
számú koponya- és gerincsérült műtéti gyógyításával szerzett óriási tapasztalatot (tudását aztán az
1956-os forradalom során Budapesten kamatoztathatta).

1956

Iván P. László életében az 1956-os esztendő sorsfordító évnek minősült.

A Hadügyminisztérium előtt 1956. október 24-én elkövetett sortűzben hozzávetőlegesen
negyvenen veszítették életüket, kilétükről semmiféle hitelt érdemlő adat nem maradt fenn. A halottak
személyi azonosságát igazoló valamennyi okmányát elszedték, a túlélő sérülteket összeszedték és
legnagyobb többségüket a Honvéd Központi Kórházba szállították sebesüléseik ellátása céljából.
(1956. november 4. után valamennyiüket a Szovjetunióba szállították és további sorsukra
vonatkozóan a mai napig nem lelhető fel dokumentum). A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint
1956. október 23-tól az év végéig valamennyi kórházban és egészségügyi intézetben 19 226
sebesültet láttak el, közülük körülbelül ezren meghaltak. Az Országos Mentőszolgálat 1956-os
eseménynaplója szerint 25 680-nal több mentőfeladatot látott el 1956-ban, mint 1955-ben és a
többletszám túlnyomó része 1956-os sebesültszállítást jelentett. A teljességhez hozzátartozik, hogy
nem áll rendelkezésre valamennyi állomás adata, illetve megbecsülhetetlen a nem az OMSZ által
szállítottak száma.

Közép-európai Kutatói Szemle 34
ISSN

2016/1

A forradalom napjaiban mindvégig önállóan mentette a sebesülteket több katonai mentőkocsival
a Központi Katonai Kórház, a kórházparancsnok Radó György irányításával. Radó doktor 1949
februárjában hivatásos katonaorvosként, tiszti rendfokozatban lépett a hadseregbe. A Magyar
Angiológiai Társaság és a Magyar Dermatológiai Társaság vezetőségi tagjaként európai szinten
elismert szaktekintély volt. 1953 júniusában lett a Központi Honvédkórház parancsnoka, az
önfeláldozásig önzetlen EMBER, aki így nyilatkozott: „Az orvosi eskü és – mondhatnám – a
tízparancsolat elveinek végig megfeleltünk.” Nem tett különbséget sebesült és sebesült között,
egyaránt mentett ávóst, felkelőt, szovjet kiskatonát. S amikor kórházra kitűzték a forradalom
zászlaját, Radó Györgyöt megválasztották a forradalmi bizottság elnökének.

„Iván P. László – Radó György tudtával – összeszedte azokat a prominens személyiségeket, akikre
súlyos ítélet várhatott. Őket mentőautóval szállították, nyílt paranccsal a nyugati határszélhez, többek
között a győri kórházba, ahonnan a menekülteket Nyugatra szöktették. Zsúfolásig volt a mentőkocsi,
álcázni kellett a szállítást, hordágyakra is fektettünk embereket, bekötött fejjel, lábbal, karral. Iván
László visszemlékezése alapján ezekben a „szállítmány”-okban ott voltak Pongrátz Gergelyék is. ”

(Forrás: Magyar Nemzet online, Magyar Hírlap online, és hm. gov.hu) http://www.magyarhirlap.hu/tortenelem/az-1956-
os-forradalom-sebesultjei#sthash.Ix6Z6SvG.dpuf

Az 1956-os év a forradalom leverésén túlmenően még egy tragédiát hozott Iván László számára.
Minden megtehető orvosi erőfeszítése dacára december 12-én, az Idegsebészeti osztályon meghalt
Sánta Kálmán, az akadémiai tagságában és tanszékvezetői statusában rehabilitált tanítómester.

1997-ben az a megtiszteltetés ért, hogy
gyermek-idegsebész professzorom Paraicz
Ervin bemutatott Iván Lászlónak Budapesten
történt rehabilitációja alkalmából és ennek
köszönhetően 2015-ben bekövetkezett haláláig
levél és e-mail kapcsolatot tarthattam a magyar
honvéd-idegsebészet alapító mesterével.
Számtalan érdekes részletet tudhattam meg az
50-es évek izgalmas, forrongó eseményeiből, a
később nagy ívű szakmai karriert befutó fiatal
orvosok felbecsülhetetlen értékű munkájáról –
alma materem az Idegsebészeti Osztály
megteremtésében.

6. ábra: 1997. Rehabilitálva

Közép-európai Kutatói Szemle 3
ISSN

2016/1

Egy iskolateremtő agysebész professzor tevékenysége több szempont mentén értékelhető. Én az
alábbi vezérfonal mentén „teszem mérlegre” Iván P. László páratlan és veretes életművét: Tehetsége
és segítőkész emberi kisugárzása alapján képes volt odavonzani, kiválogatni és csapattá formálni
ambíciózus fiatal tanítványokat. Alkalmas volt „megfertőzni” őket az agysebészi munka szépségeivel
és megtanítani őket ezen hivatás nehézségeinek leküzdésére. Páratlan munkabírásával képes volt
felismerni az egyes kollégák speciális szakterületek irányában meglévő vonzalmát és a számukra
optimális specializáció irányában elindítani őket. A Honvédkórház 1953-ban alakult idegtudományi
műhelyéből Juhász Pál, Iván P. László, Csanda Endre, Magyar István egyetemi tanári kinevezésig
jutott el, Walsa Róbert, Komáromi László, Váradi Géza, Dibó Teofil szakterületének elismert
főorvosává nőtte ki magát.

Közép-európai Kutatói Szemle 4
ISSN

2016/1

Irodalom:

1. http://www.legacy.com/obituaries/ottawacitizen/obituary.aspx?pid=175357194

2. http://www.amazon.com/Leslie-P.-Ivan/e/B0034OPHY8

3. http://www.cheo.on.ca/uploads/Neurosurgey.pdf

4. https://www.researchgate.net/figure/223136887_fig3_Fig-6-Prof-Leslie-P-Ivan-and-Enrique-CG-Ventureyra-
press-conference-eve-before

5. http://www.ispneurosurgery.org/assets/50/2004_-2005_Ventureyra.pdf

6. http://jcn.sagepub.com/content/1/2/119.abstract

7. https://www.cma.ca/Assets/assets-library/document/en/membership/in-memoriam/in-memoriam-oct-6-
2015.pdf

8. Dr. Katona Ferenc: Az agysebészet története, Medicina Könyvkiadó (Budapest) , 1963

9. http://www.cnsc.hu/node/75
10. Pácserné Bozi Judit – Katona Ágnes (szerk.) Magyar Honvédség Központi Honvédkórház Centenárium 1899-

1999 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV Honvéd Vezérkar Egészségügyi Csoportfőnökség kiadványa 1999.

11. http://www.magyarhirlap.hu/tortenelem/az-1956-os-forradalom-sebesultjei#sthash.Ix6Z6SvG.dpuf

12. http://www.honvedelem.hu/cikk/22562/1956-%C3%A2%20%20-dr-rado-gyorgy-emlekezete-

13. http://mno.hu/migr_1834/aki-csalodott-sok-egykori-tarsaban-725080
14. Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben 1956-os Intézet–Osiris Kiadó, 1995, 486–491. o

15. http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:tanulmanyok/1956/bastya

16. https://books.google.hu/books?id=rz12AgAAQBAJ&pg=PT387&lpg=PT387&dq=Iv%C3%A1n+L%C3%A1s
zl%C3%B3+Dr+Rad%C3%B3+Gy%C3%B6rgy&source=bl&ots=2V9FDB64OL&sig=rpdZkDHDU24JMdY
1qbEezV-PR0s&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjy--
mwgObNAhWBGSwKHcciCDUQ6AEINTAE#v=onepage&q=Iv%C3%A1n%20L%C3%A1szl%C3%B3%2
0Dr%20Rad%C3%B3%20Gy%C3%B6rgy&f=false

17. http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/oh/2001/4/53.htm

KEKSZ