Újság

Készítette: Energia Tudat Csapat 8.A

„Az energia nem vész el,
csak átalakul”

Újság főszerkesztője: MÁ (Makarész Ádám)
Főszerkesztő-helyettes: FD (Fehér Dóra)
Képszerkesztő:GK (Guba Krisztián)
Tervezőszerkesztő:HL (Hajdu Levente)

S z e r k e s z t ő s é g : Is a s z e g , Madách u .1.

Milyen Magyarország
energia ellátása ?

Magyarország energiaellátása:

A lakossági energiafogyasztás Magyarország teljes energiafelhasználásának
37%-át tette ki 2008-ban, így ez az ágazat komoly fogyasztónak számít
hazánkban.

Másik oldalról megközelítve a problémakört, itt lehet a legnagyobb
energiamegtakarító (ezáltal közvetetten környezetvédelmi) intézkedéseket
megvalósítani.

A kiotói egyezmény előírásainak való minél jobb megfelelés elérése érdekében
az Európai Uniónak,

illetve a tagországoknak törekedniük kell a minél hatékonyabb
energiafelhasználásra.

Éppen ezért minden tagországnak be kell vezetnie az egységes energia-
hatékonysági

kalkulációkat, meg kell határoznia a minimum követelményeket, a
légkondicionáló és fűtőberendezések előírásait, valamint az energetikai
tanúsítványok megszerzésének feltételeit.

A passzívházak (a szoláris építészet továbbfejlesztett mintapéldái) és
az energiatakarékos házak mind hozzájárulnak a háztartások
energiafelhasználásának minimalizálásához.

Magyarország energiaellátása grafikonon ábrázolva:

Villlamos energia:

Milyen környezeti hatásai vannak az

energiatermelésnek?

2001-20022001-20

Napjaink gazdasági és társadalmi életének nélkülözhetetlen
alapfeltétele a villamos energia. Előállítása azonban komoly
környezeti problémákat vet fel, amelyekre már az 1970-es évek elején
felhívta a figyelmet többek között a széleskörű szakértőgárdát
tömörítő Római Klub is. A légszennyezés, az ehhez kapcsolódó savasesők stb.
kérdésköre mára már az egész emberiséget érintő globális
felmelegedés problémájával is kiegészült. Mindezek hatására előtérbe
kerültek a megújuló energiahordozók, az energiatermelés
hatásfokának növelése, az erőműstruktúra „környezetbarátabbá” tétele
és felértékelődtek olyan fogalmak, mint a liberalizáció és a
nemzetközi szabályozás.

Érdekesség:

Becsléseink szerint több mint 200 millió ember egészsége van
veszélyben a fejlődő országokban" – mondta Richard Fuller, a
fejlődő országokban tapasztalt szennyeződések ellen küzdő
Blacksmith Institute igazgatója. Az intézet szerint a világon min-
den ötödik rákmegbetegedést a környezetbe kerülő mérgek, il-

letve egyéb környezetszennyezések okozna

a

Energiaforrásaink

Szélenergia: A tűz után az emberiség második széles körben

alkalmazott energiaforrás a szél volt. A szélenergia megújuló
energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és
költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg
Európában

Napenergia: A Nap energiája hő és fény formájában, sugárzással éri el

a Földet, melyet az emberiség ősidők óta hasznosít, egyre fejlettebb
technológiák segítségével. A napenergiához kapcsolódó technológiák,
mint a napfűtés, a fotovoltaikus berendezések, a naperőművek vagy a
napenergiát felhasználó épületek segíthetnek megoldani az emberiség
előtt álló legnagyobb kihívásokat.

A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a
passzív és az aktív energiatermelés. Naperőművekben alakítják át a
napenergiát elektromos árammá.

Vízenergia: A vízenergia felhasználásakor egy folyó gravitációs
esését egy helyre koncentrálják duzzasztógáttal, vagy
malomárokkal. Ezen a helyen turbina vagy vízkerék
segítségével generátort, malmot vagy más gépet hajtanak meg,
hogy elektromos áramot fejlesszenek, vagy mechanikai munkát
végezzenek.

Geotermikus energia: Geotermikus energián a Föld belsejének
melegét értjük. Magyarországon a geotermikus
energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna
kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia
korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz
formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag
olcsó, a levegőt nem szennyezi.

Készítette: Energia Tudat csapata 8.A
2016.04.27.