deleted_pálutcai 5

KönyvtárMozi füzetek 5.

FÁBRI ZOLTÁN: A PÁL UTCAI FIÚK

Molnár Ferenc azonos című műve alapján

Útmutató KönyvtárMozi foglalkozáshoz

kvíz tudtad-e? kulisszatitkok

játékok

könyvajánló ötletek
életrajzok filmi1smertető érdekességek

FILMISMERTETŐ

A PÁL UTCAI FIÚK (1969)

A Pál utcai fiúk első közlése 1906-ban,
a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban
folytatásokban történt. Magyarországon
az egyik legolvasottabb és legnépsze-
rűbb regény, az iskolákban kötelező ol-
vasmány az általános iskola ötödik osztá-
lyában. Külföldön a legismertebb magyar
regény: számtalan nyelvre lefordították,
sok országban (például Olaszországban,
Lengyelországban és Japánban) kötelező
vagy ajánlott iskolai olvasmány. A  könyv
máig ható nemzetközi népszerűsége arról tanúskodik, hogy olvasói szerint örök élethelyze-
tekről szól, bárhol, bármikor játszódhatna.
A regény főszereplői – Nemecsek Ernő, Boka, Geréb, Áts Feri – olyan karakteresek, s a könyv
olyan jól ismert, hogy ezeket a neveket gyakran használjuk emberi jellemek tömör leírására.
A szereplők nevén kívül fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand”
vagy a „grund” szavak is.
Molnár Ferenc világhírű regényéből Fábri Zoltán magyar–amerikai koprodukcióban készí-
tett nagyszabású alkotást, amely a mai napig az egyik legnépszerűbb filmünk. Ez volt az első
magyar film, amelyet 1969-ben Oscar-díjra jelöltek. A zenéjét Petrovics Emil szerezte, a produ-
cere Bohém Endre volt. Agascope rendszerrel készült Eastman Color képnegatívon a Magyar
Filmgyártó Vállalat műtermeiben és a Magyar Filmlaboratórium Vállalatnál. A film 103 perces.
A Filmpakkban található dokumentumok segítenek megismerni Molnár Ferenc regényes
életét, és többek között A Pál utcai fiúkhoz hasonló „bandaregényt” is ajánlanak az ifjú olva-
sóknak.

A film főszereplői:

Nemecsek Ernő – Anthony Kemp Nemecsek édesanyja – Törőcsik Mari
Boka János – William Burleigh Weisz – Gary O’Brien
Áts Feri – Julian Holdaway Rácz tanár úr – Pécsi Sándor
Csónakos – Robert Efford Janó – Kozák László
Csele – Mark Colleano

Korosztály: 10–11 évesek (5–6. osztályosok)

2

ÉLETRAJZOK

Molnár Ferenc

író, drámaíró, újságíró
(Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.)

„Egy egész korszaknak voltál a vezető alakja, amely (...) az iroda-
lom aranykora volt Magyarországon. De még ennél is sokkal több.
Te törted át a korlátokat, te tetted ismertté és tiszteltté a magyar író
nevét világszerte.” (Lengyel Menyhért)

Molnár Ferenc 1878. január 12-én született német zsidó polgár-
családban. Édesapja Neumann Mór köztiszteletben álló orvos volt,
édesanyja Wallfisch Jozefa. Molnár nagyon büszke volt arra, hogy
édesapja Gustave Eiffel építész orvosa volt, amikor Budapesten dol-
gozott a Nyugati pályaudvar és a Margit-híd építésén.

Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyay utcai Re-
formátus Gimnáziumban végezte kiemelkedő eredménnyel. Újság-
író szeretett volna lenni, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a
genfi egyetemen, később Budapesten hallgatott jogot. Magyarul és
franciául írt verseket, tehetsége a festészetben és a zenében is meg-
mutatkozott. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek
közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után pedig a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan iro-
dalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. 1896-ban lett újságíró.
Első, nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város. Első
színdarabját Doktor úr címmel 1902-ben mutatták be a Vígszínházban. Háromszor nősült.
1906. május 19-én, Budapesten feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt, de hamar elváltak.
Egy lányuk született, Márta.

Molnár Ferenc 1906-ban írta meg a mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét,
amely a pesti gyerekek olykor vidám, olykor szomorú, felnőttes életét vázolja. A Pál utcai fiúk
először 1905–1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóirat hasábjain folytatásokban jelent
meg. Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával, amelyet
egy olasz színész fordíttatott le és játszott olasz színpadokon. 1908-tól már több városban is
játszották színpadi műveit (Olaszország mellett Bécsben, Berlinben, Londonban és New York
négy színházában is).

Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító, erről írta 1916-ban az Egy haditudósí-
tó naplója című könyvét. Ebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választot-
ták. 1922-ben feleségül vette Fedák Sári ünnepelt színésznőt, de ez a házasság is hamarosan
válással végződött. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt, akivel 1926-ban kötöttek
házasságot Budapesten. 1927-ben Párizsban a francia kormány Becsületrenddel tüntette ki
A hattyú bemutatójának szünetében.

Amikor 1928-ban először járt Amerikában, Calvin Coolidge, az Egyesült Államok 30. elnöke
fogadta a Fehér Házban. 1940-ben a háború elől végleg New Yorkba menekült. Amerikában
súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1948-ban 70. születés-
napja alkalmából hazahívták Magyarországra, ő azonban nem fogadta el a meghívást. Élete
utolsó éveiben írja meg az Útitárs a száműzetésben című regényét Bartha Vandáról, ápolójáról
és élettársáról. 1952. április 1-jén New Yorkban halt meg 74 éves korában. A világhírű színpadi
szerző műveit jelenleg is számos kontinensen játsszák.

3

TUDTAD-E?

TUDTAD-E?

• A Pál utcai fiúkat először a Tanulók Lapja közölte folytatásokban 1905–1906-ban. Önálló
kötetben 1907-ben jelent meg.

• Molnár Ferenc a New York kávéházban írta A Pál utcai fiúk
történetét. Akkoriban a kávéház 24 órán át nyitva tartott,
délutánonként katonazenekar szórakoztatta az úri közön-
séget, amellyel elűzni próbálták a pohár szódavíz mellett
hosszasan alkotásba merült újságírókat. A  kávéház fala-
in belül bárki kérhetett tollat, tintát és „kutyanyelvet” is az
íráshoz, amelyet azonban a későbbiek során megtiltottak
– Krúdy elbeszélése alapján azért, mert „Karinthy leöntötte
tintával a szürke kanapét”.

• A regényt mintegy 35 nyelvre fordították le világszerte.
• Magyarország után Olaszországban a legnépszerűbb ifjú-

sági olvasmány.
• A regény 1889 tavaszán, vagyis Molnár Ferenc gyerekkorá-

ban játszódik.
• A történet szereplőit állítólag saját osztálytársairól mintázta.
• Molnár Ferenc 1889/90-ben a következő tantárgyakat tanulta: latin, magyar, történelem,

német, mértan, földrajz, testnevelés, gyorsírás, ének, vallás. Kedvenc órája a nem kötelező
szabadkézi rajz volt.
• Fábri Zoltán filmjének forgatása 1966-ban kezdődött.
• A filmhez egy londoni gyermekszínészképző iskolából válogatták össze a gyermekszerep-
lőket, akik angol nyelven forgattak, és hangjukat később szinkronizálták.
• Mivel 1969-re az eredeti helyszínt már beépítették, Budapest XIII. kerületében, a Visegrádi
és a Gogol utca sarkán állították fel a grundot (ennek helyén ma kilencemeletes panelhá-
zak állnak).
• A környék épületein homlokzatátalakításokat végeztek, korabeli cégtáblákat és kirakatokat
rendeztek be, egyúttal a házakon a szecessziós stukkókat is pótolták.
• A grundot egy 1,5 x 2 méteres maketten tervezték meg.
• Nemecsekék szobáit és a tanári szobát műteremben rendezték be.
• A Füvészkertben játszódó kültéri jeleneteket a Vácrátóti Arborétumban, az üvegháziakat
pedig a filmgyárhoz közel található Amerikai úti kertészetben vették fel.
• A grundhoz Rákospalotán vásároltak használt, lebontott palánkanyagot, hogy élethűnek
tűnjön a díszlet. A farakások közepén gerendákat süllyesztettek a földbe és ahhoz kötöz-
tek minden egyes fadarabot, nehogy szétessenek.
• A homokbombákhoz korpát használtak.

5

KÖNYVEK ÉS EGYÉB
DOKUMENTUMOK

A FilmPakkban található, a KönyvtárMozi foglalkozásra való
felkészülést segítő, valamint a film témájában megjelent
kölcsönözhető dokumentumok listája.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Móra Kiadó)
Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győze-
lem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait,
sikereit és kudarcait egy csapat gyerek sorsán keresztül akarja megmu-
tatni, de maradandó regényt írni erről csak keveseknek sikerült. Molnár
Ferenc közéjük tartozik. Könyve napjainkra sem vesztett varázsából,
a világon mindenütt érthető és átélhető, száz évvel első megjelenése
után is friss és érdekes. Készült belőle némafilm és hangosfilm, közel
két tucat nyelvre fordították le, és több országban kötelező vagy aján-
lott olvasmánnyá tették. Szereplői, akik Molnár Ferenchez hasonlóan a
budapesti Józsefváros szülöttei, ma már valamennyien az ifjúsági iro-
dalom halhatatlan hősei. (www.mora.hu)

Erdődy Edit: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Talentum
Kiadó)
A magyar és világirodalmi örökség híres alkotásainak elemzését értel-
mezését kínálja a gimnazisták, az érettségire készülők, a főiskolások,
a tanárok s az irodalom iránt általában érdeklődők számára a TALEN-
TUM MŰELEMZÉSEK sorozat. A kötelező és az ajánlott olvasmányok új
szempontú olvasatát, tömör, lényegre törő összefoglalását olvashatjuk.
(www.libri.hu)

A Pál utcai fiúk – hangoskönyv (mp3) – Németh Kristóf
előadásában (Kossuth Kiadó)
Molnár Ferenc világszerte ismert regényének alakjai elevenednek meg
a lemezen, Németh Kristóf előadásában. A történetet talán nem is kell
bemutatni, hiszen többször is megfilmesítették, illetve a legtöbb külföl-
di könyvkiadást megért művek közt tartják számon. Olyan örökérvényű
szimbólumokat hordoz, mint a haza, a barátság, a szolidaritás, de akár
a gittegylet, az einstand vagy a csupa kisbetűvel írt nemecsek ernő név
is ismerős lehet. Hangoskönyvünk egy újabb média, amelynek segítsé-
gével ismét átélhetjük a „grund” kalandjait. (www.kossuth.hu)

7

ÖTLETEK

• Találd ki, mire gondolok? (Lásd: melléklet)

• Édes vagyok, mézből és cukorból készítenek mogyoróval és mandulával. (Törökméz)
• Piros-zöld színű vagyok. Csele nővére készített. (A Pál utcaiak zászlaja)
• Ajándékba visznek Janónak. (szivar)
• Folyton rágnak, nehogy kiszáradjak. (gitt) Mit jelent ma a gittegylet kifejezés?
• Én vagyok a grund legéberebb őrzője. Én láttam meg először Ács Ferit, amikor ellopta

a Pál utcaiak zászlóját. (Hektor, a kutya)
• Lehetek kapitány, panama, kemény, puha vagy akár szalma. Bennem gyűjtötték az

elnöki szavazatokat. (kalap)
Találjatok ki hasonló feladványokat!

A Pál utcaiak sokat játszottak közösen, s zsebeikben mindig
lapult néhány üveggolyó. Nemecsek így mesél a játékról a
regényben: „Azt játszottuk, hogy mindenki gurít egy golyót,
és akinek a golyója eltalál egy olyan golyót, ami már oda van
gurítva, akkor azé az összes golyó.”
• Próbáljátok ki ti is a golyózást! A pakkban találtok
üveggolyókat a játékhoz.

1. változat
Résztvevők: 3–10 fő
Mindenki leteszi egymástól egyenlő távolságra a saját golyóját, a golyók így sort alkotnak.
Ettől 10 lépés távolságra egy vonalat kell húzni – innen kell dobni.
1. dobó: megpróbálja a dobógolyójával eltalálni a saját, letett golyóját. Ha sikerül, újra
dobhat más golyójára, s a kilőtt golyókat elveheti. Minden golyót meg kell célozni, amelyik
nem talál, az a földön marad.
2. dobó: mindenki először a saját golyójára céloz a saját dobógolyójával. Ha nem sikerül,
az eldobott golyó is a földön marad.
A játék addig tart, míg van mire célozni. Ha elfogyott, mindenki megszámlálja a zsákmá-
nyát, az győz, akinek legtöbb a golyója.

2. változat
Résztvevők: 2–10 fő
Mindenkinek előre meghatározott számú golyója van, pl. 3. A  földbe fúrunk egy alma
nagyságú lyukat. Kb. 1 méterre húzunk egy vonalat, innen lehet gurítani. Ha nem sikerült
a lyukba gurítani, ott kell hagyni a golyót. Ha a következõ talál, összeszedheti az összes
golyót.

• Számháború
Alkossatok két csapatot! Minden játékos kap egy fejpántot vagy papírdarabot, amin egy

négyjegyű szám van; ezt a homlokára kell kötnie. A  játékosnak a pályán bujkálva meg
kell támadnia az ellenséges csapat játékosait, mégpedig úgy, hogy hangosan kimondja
az ellenség számát. Ha eltalálta, akkor az ellenséget „kiolvasta”. A kiolvasott játékos leg-
többször kiesik, vagy a bázison új számot kap. A játék célja az ellenséges csapat minden
játékosának kiolvasása, vagy az ellenséges zászló saját bázisra szállítása.

12

ÖTLETEK

• Érdekességek Molnár Ferencről! (Lásd: melléklet)
Molnár Ferenc regénybe illő életet élt. A következő kérdések mentén néhány nagyon ér-
dekes mozzanatot ismerhetünk meg róla. A válaszokhoz segítséget nyújt Sárközi Mátyás
Színház az egész világ című könyve, illetve az író életrajza.

1. Mi a kapcsolat Molnár Ferenc édesapja és Gustave Eiffel között? (8. o.)
2. Hol találkozott először Molnár Ferenc és Jókai Mór? (12. o.)
3. Melyik kávéházban szerette írni Molnár a műveit? (16. o.)
4. Melyik mű hozta meg Molnár számára a világsikert? (50.o.)
5. Milyen ételt talált fel Molnár Ferenc? (71. o.)
6. Miért került az író fogházba? (69. o.)
7. Hol halt meg az író?

(Megoldások: 1. Üzemorvosként Gustave Eiffel is járt hozzá. 2. 16 évesen egy ifjúsági darab-
ban játszott. A nézők között volt Jókai Mór is. 3. A New York kávéházban. 4. Az ördög. 5.
A rántott borjúvelővel töltött palacsintát. 6. Párbajvétség miatt. 7. New Yorkban)

Ötletek kreatív foglalkozásokhoz
Molnár Ferenc így ír a grundról: „…ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek.

A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és
a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek
többi oldalain nagy házfalak merednek az ég felé.”

• Ti hogyan képzelitek a grundot?
Rajzoljátok le vagy készítsetek
makettet!

• Nektek hol van a „grundotok”?
Hogy képzelitek el az ideális ját-
szóteret?

„Minden erőd fokán kicsiny piros-zöld zászlót lengetett
a szél...”
• Milyen lenne a te csapatod zászlója, szimbóluma?
Készítsetek terveket!

13

FILMPAKKOK GYEREKEKNEK FILMPAKKOK FELNŐTTEKNEK

A fecske meg a szalmaszál A Pendragon legenda
A hazudós egér Állami Áruház
A hetvenkedő sün
A kevély kiskakas Az ötödik pecsét
A Pál utcai fiúk Csinibaba
A walesi bárdok
Boltosmesék Hyppolit, a lakáj
Macskajáték
Magyar népmesék I. Megáll az idő
Mesék Mátyás királyról Mephisto
Moszkva tér
Mesél a kő
Mondák a magyar történelemből Régi idők focija
Rokonok
Rege a csodaszarvasról
Szent Péter esernyője Szamárköhögés
Szörnyeteg Lajos jaj de álmos Szegénylegények

Vacskamati virágja Szerelem
Vízipók-csodapók Szindbád
Tízezer nap

18