deleted_ötödik pecsét jav korr 3

KönyvtárMozi füzetek 19.

FÁBRI ZOLTÁN: AZ ÖTÖDIK PECSÉT

Sánta Ferenc azonos című műve alapján

Útmutató KönyvtárMozi foglalkozáshoz

kvíz tudtad-e? kulisszatitkok

játékok

könyvajánló ötletek
életrajzok filmi1smertető érdekességek

FILMISMERTETŐ

AZ ÖTÖDIK PECSÉT

Az ötödik pecsét 1976-ban bemutatott
magyar film, amely Sánta Ferenc azonos
című regényének filmadaptációja. A  forga-
tókönyvírója és a  rendezője Fábri Zoltán,
a zeneszerzője Vukán György, a főszereplői
Őze Lajos, Latinovits Zoltán, Márkus László,
Bencze Ferenc és Horváth Sándor. A  mo-
zifilm a  Budapest Filmstúdió és a  Mafilm
gyártásában készült. Műfaját tekintve film­
dráma. Magyarországon 1976. október 7-én
mutatták be a mozikban.

Díjak, elismerések:
Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál (1977) – Fábri Zoltán kapta a rendezésért járó fődíjat.
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (1977) – Fábri Zoltánt jelölték az Arany Medve-díjra.
2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar
alkotás közé.

Történet: 1944-ben, a nyilasterror végnapjaiban négy kisember ücsörög egy kocsmában,
akik mintha bizonyos „kasztokat” is képviselnének. Kovács szaki, az egyszerű, józan életű,
kétkezi munkájából élő, megbízható és becsületes asztalos. Béla kolléga, a műveletlen, jóin-
dulatú, ugyanakkor ízig-vérig kereskedő habitusú, ügyeskedő, számító kocsmáros. Király úr,
az okos, félművelt, ám ennek gyakori csapdájába, az önámításba eső, lelkiismeretét elfojtó,
romlott életű, hazugságba keveredő könyvügynök, aki még az „európai”-t is „ejrópai”-nak
ejti, hogy brillírozzon. Valamint Gyurica úr, az órás, aki mélyebb emberismeretével, különc
és provokatív viselkedésével, kendőzetlen, elmés megjegyzéseivel kilóg a társaságból, mégis
elfogadják, és mérvadó a véleménye. Pedig titokban tartja még barátai előtt is, hogy felesége
halála óta árva zsidógyermekeket bújtat otthonában…

16 éven felülieknek ajánlott.

Alkotók:
–– Fábri Zoltán rendező, forgatókönyvíró –– Dégi István – Keszei Károly, művészi
–– Sánta Ferenc író, forgatókönyvíró fényképész

–– Vukán György zeneszerző –– Vándor József – Macák, nyilas
pártszolgálatos, verőlegény
–– Illés György operatőr
–– Kemenes Fanny operatőr –– Bánffy György – nyilas pártszolgálatos,
aki Macák pálinkáját fizette
–– Szécsényi Ferencné vágó
–– Nagy Gábor – szőke hajú, fiatal nyilas tiszt
–– Latinovits Zoltán – civilruhás nyilas
Szereplők:
–– Őze Lajos – Gyurica Miklós, órás kisiparos –– Cserhalmi György – kikötözött, haldokló
–– Márkus László – Király László, kommunista fogoly

könyvügynök –– Apor Noémi – Kovács felesége

–– Horváth Sándor – Kovács János, asztalos –– Békés Rita – Erzsi, Király felesége
kisiparos –– Moór Marianna – Lucy, Király szeretője

–– Bencze Ferenc – Béla kolléga, kocsmáros –– Pécsi Ildikó – Irén, Béla felesége

2

ÉLETRAJZOK

Sánta Ferenc

(1927. szeptember 4. – 2008. június 6.)
Kossuth-díjas író

Brassóban született, Erdélyben nőtt fel. Gyermekkorát Sepsibük-
szádon, Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron töltötte. Tanulmánya-
it a  Farkas utcai Katolikus Elemi Iskolában, az Unitárius Kollégium
Gimnáziumában (1940–1945) és a Debreceni Református Kollégium
Gimnáziumában (1945–1946) folytatta. 1947–1950 között a  Doro-
gi Szénbányászati Tröszt Pilisszentiváni Bányaüzemben dolgozott,
1953–1956 között a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyár munkása volt.
1954-től publikált. 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja. 1957-ben
a  Ganz Daru- és Hajógyár alkalmazottja, 1958. szeptember 1-jétől
a  Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének
munkatársa volt. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum, 1990-ben
a Magyar Henry George Társaság alapító tagja. 1989-től a Magyar
Szellemi Védegylet intézőbizottsági tagja, 1994-től a  Magyar Mű-
vészeti Akadémia tagja volt. Munkái 23 nyelven jelentek meg. Fia,
Mózsi Ferenc író.

Fábri Zoltán

született Furtkovits Zoltán
(1917. október 15. – 1994. augusztus 23.)
háromszoros Kossuth-díjas film- és színházi rendező, színész,
díszlettervező, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, festőművész, grafikus

1938-ban végezte el a  Képzőművészeti Főiskolát, érdeklődése
azonban a színészet felé fordult. 1941-ben végzett a Színművésze-
ti Főiskolán. A  Nemzeti Színháznál dolgozott 1941 és 1943 között
színészként, díszlettervezőként és játékmesterként. 1943-tól 1946-ig
a  Vígszínház tagja volt. 1946 és 1948 között a  Művész Színháznál
dolgozott. 1948-ban egy évadon át a  Nemzeti Színház rendezője
volt, 1949-ben pedig egy szezonon át az Úttörő Színház igazgatói
tisztségét töltötte be. 1950-ben a  Hunnia Filmgyárhoz került, ahol
1952-ig művészeti igazgató, 1952-től pedig filmrendező volt. 1958-
ban választották meg a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövet-
ség elnökévé, a tisztséget 1981-ig töltötte be, majd tiszteletbeli elnök
lett. 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Özve-
gye Apor Noémi (1918–2005) színésznő, Várkonyi Zoltán húga. 1947-ben házasodtak össze,
és 1950-ben született a fiuk, Fábri Péter fotóriporter, fotóművész (1950–2010).

3

ÉLETRAJZOK

Latinovits Zoltán

(1931. szeptember 9. – 1976. június 4.)
Jászai Mari-, Balázs Béla-díjas

és posztumusz Kossuth-díjas színész

A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik:
„a Színészkirály”. 1931. szeptember 9-én, Budapesten született, saját be-
vallása szerint nagyapja, Gundel Károly éttermében, „éppen Krúdy Gyu-
la bácsi asztala fölött”. Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, édes-
anyja Gundel Katalin, a legendás vendéglátós família sarja. Az édesapa
gyermeke születése után nem sokkal elhagyta a  családot, ami élete
végéig fájdalommal töltötte el Latinovitsot. Édesanyja 1941-ben férjhez
ment Frenreisz István orvoshoz, akitől még két gyermeke született: Ist-
ván (1942), aki Bujtor István néven színész, és Károly (1946), aki Frenreisz Károly néven zenész lett.

Cserhalmi György

(1948. február 17. – )
A Nemzet Színésze címmel kitüntetett
Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas színész, Érdemes Művész

1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Békés And-
rás osztályában. 1971–1972-ben, valamint 1975–1977 között a debre-
ceni Csokonai Színház szerződtette. 1972–1975 között a Veszprémi Pe-
tőfi Színház, 1977–1979 között, valamint 1989–1991 között a Nemzeti
Színház színésze volt. 1979–1983 között a Magyar Filmgyártó Vállalat
művésze volt. 1983-ban a Budapesti Katona József Színház alapítója,
és 1989-ig tagja is volt. 1991 óta szabadúszó. 1991–1992-ben a Latabár
Teátrum művészeti vezetője, 1994–1998 között az Új Színház tagja,
1999–2003 között a Radnóti Miklós Színház tagja volt. 2007-ben Zalaegerszegen rendezőként is
bemutatkozott. 2010-től Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban játszik.

Több mint kétszáz filmben játszott, korunk egyik legjelentősebb férfiszínésze, modern hőstí-
pus. Számos Oscar-díjra jelölt film szereplője (pl. Szabó István: Mephisto, Ondrej Trojan: Žel-
ary). Wim Wenders a 10 legjobb színész közé választotta be.

Apor Noémi

született Várkonyi Noémi
(1918. május 8. – 2005. június 29.)
Jászai Mari-díjas színésznő

Várkonyi Zoltán (1912–1979) testvére volt. 1941-ben végzett az Or-
szágos Színészegyesület színészképző iskolájában. 1945–1949 között
a Művész Színház tagja volt. 1950–1952 között az Úttörő Színházban
játszott. 1952–1954 között az Ifjúsági Színházban szerepelt. 1953-ban
filmezett először. 1954-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz. 1974-
től a Pannónia Szinkronstúdió, 1975-től pedig a Mafilm színésznője
volt. Főként drámai karakterfigurát alakított. Emlékezetes szerepe
férje, Fábri Zoltán Utószezon című filmjében a vörös hajú nő.

8

ÖTLETEK

Ötletek a film értelmezéséhez

Beszélgetést segítő, vitaindító témák:

Milyen események zajlottak le Magyarországon 1943-tól 1945-ig?
Segítség: 1944 – Nyilas uralom Magyarországon
A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) egy parancsuralmi hungarista párt volt, Szálasi Ferenc
harmadik pártja, amely ezen a  néven 1939. március 15. és 1944. augusztus 24., majd
a nyilas hatalomátvételt követően 1944. október 16. és 1945. május 1. között működött.
A szovjetek által megszállt területen a hivatalos (de jure) betiltására 1945. február 26-án
került sor. (…)
A Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevű pártot 1944. augusztus 24-én
a Sztójay-kormány is betiltotta. Ezután „Hungarista Mozgalom” néven két hónapig ille-
gálisan működtek, mígnem 1944. október 15-én este, nem sokkal Horthy Miklós lemon-
datása, majd letartóztatása után újjáalakult és puccsal magához ragadta a  hatalmat.
A  nyilas karhatalmisták még aznap este a  Dunába lőttek munkaszolgálatos zsidókat
a budapesti Lánchídnál és Margit hídnál. A 170 napnyi nyilas uralom során a Horthy által
július 7-én leállíttatott deportálások újraindultak Adolf Eichmann vezetésével, és a nyilas
kormány hozzájárulásával és támogatásával zsidók és romák tízezreit hurcolták kény-
szermunkára illetve haláltáborokba. A  Budapesten maradt zsidók túlnyomó részének
vagyonát és lakásait a nyilas kormány elkobozta, az embereket gettóba zsúfolta. A nyi-
las kormány alapvető stratégiája volt a szovjet csapatokkal szembeni feltétlen ellenállás.
Ennek nyomán az ország egész területe hadszíntérré vált, és hetekig tartó ostrom alá
került Budapest is, továbbá megsemmisültek a főváros Duna-hídjai.
Bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyilaskeresztes_Párt_-_Hungarista_Mozgalom

Milyen ideológia és elképzelések mentén tevékenykedett a Nyilaskeresztes Párt?
Segítség: Ideológia – Hungarizmus
A többi nemzetiszocialista párthoz hasonlóan a  Nyilaskeresztes Pártot is a  nacionaliz-
mus, a  mezőgazdaság elsődleges helyre állítása, antikapitalizmus, antikommunizmus,
revizionizmus (Nagy-Magyarország) és militáns antiszemitizmus jellemezte, mindemel-
lett a munkások jogainak, illetve a földreformnak egyik fő szószólója és támogatója volt.
A hungarizmus fajelméleti alapon nem beszélt alsóbbrendű és felsőbbrendű fajokról, csak
együttélésre képtelen és együttélésre képes népekről.
Bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hungarizmus

Mi volt a Bibliában a hét pecsét? Mit jelentett az ötödik pecsét?
Segítség: Hét pecsét (Biblia) – Az ötödik pecsét
A Hétpecsétes könyv feltörése János apostol látomásaiban, a Jelenések könyvének 5–8.
fejezetében található. János apostol egy könyvet látott Isten jobb kezében (az író korá-
ban a  könyvek akkori formája a  tekercs volt). Ennek tartalma hét részre volt osztva, és
mindegyik rész le volt pecsételve. A hetes szám a Bibliában a teljesség száma, és a könyv
mélységes voltára utal. Ez a hétpecsétes könyv a jövőnek a titkait tartalmazta.

10

KÖNYVEK ÉS EGYÉB
DOKUMENTUMOK

A FilmPakkban található, a KönyvtárMozi foglalkozásra való
felkészülést segítő, valamint a film témájában megjelent
kölcsönözhető dokumentumok listája.

Az ötödik pecsét (DVD – Budapest Filmstúdió)
Egy józsefvárosi kocsma asztaltársaságának tagjai egészen 1944-ig
rendszeresen összejárnak. A nyilas korszak azonban szétrobbantja ezt
az asztaltársaságot is. A történelem nehéz napjaiban az eddig minden
politikai kérdéstől, döntéstől visszahúzódó kisemberek életük árán is
a tisztesség, emberség mellett döntenek. Egy közülük azonban kény-
telen látszólag másként cselekedni. (www.rocky.hu)

Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét (Ulpius-Ház Kiadó)
A regény cselekménye 1944-ben, a  nyilas terror napjaiban játszódik.
Négy kisember: egy műveletlen, ügyeskedő kocsmáros, egy egyszerű,
becsületes asztalos, egy örök kételkedő, különc órás és egy finomko-
dó könyvügynök beszélget estéről estére egy kocsmában az élet nagy
kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről. Tét nélkül filozofálgatnak, okos-
kodnak, elméleteket gyártanak. A  könyv megfordítja a  mindennapi
históriát: ezek az emberek, amikor komolyan, őszintén végiggondolják
a sors kínálta lehetőséget – embertelenség árán menekülni az ember-
telen pokolból –, elbuknak, de amikor maga az élet állítja eléjük a nagy
kérdést – nyilasok jönnek a baráti társaság tagjaiért –, a korábban álta-
luk felállított szélsőséges erkölcsi helyzetet a valóságban is kénytelenek
kipróbálni: egytől egyig az emberi tisztaság és bátorság hőseivé maga-
sodnak. Az ötödik pecsét mai irodalmunk egyik legjelentősebb alkotása,
amelyből Fábri Zoltán – a már klasszikusnak számító – filmet rendezett.
(books.google.hu)

303 magyar film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz –
szerk.: Bori Erzsébet, Turcsányi Sándor (Gabo Kiadó)
A kötet időrendben sorolja fel a legfontosabb magyar filmeket, az 1916-
os „Az obsitos”-tól a 2005-ös „Herminamező - Szellemjárás”-ig. Szinte
minden filmhez színes fotóillusztráció tartozik. Ha úgy tetszik, a poszt-
modern eklektika jegyében került itt egymás mellé művészfilm és tévé-
széria, veretes remekmű és könnyű darab, a történelmi és nemzeti önis-
meretet emelő dokumentumfilm és szerencsésen letűnt korokat fényező
zenés-táncos agitka. Gyerekkori kedvencek, fiatalságunk meghatározó
mozgóképei, tisztelgés nagy alkotók előtt s az ifjú titánok munkái, akik
már javában dolgoznak a magyar film fényes jövőjén. Akár kedvenc ma-
gyar filmjeiről szeretne többet megtudni, akár azt szeretné eldönteni, mit
nézzen meg este, ez a kötet nélkülözhetetlen olvasmánynak fog bizo-
nyulni. Bármely oldalon is üti fel a könyvet, talál néhány olyan részletet,
amelyek egész biztosan meg fogják lepni. A könyvben filmelemzést
lehet olvasni Az ötödik pecsét című filmalkotásról is. (www.libri.hu)

13

KÖNYVEK ÉS EGYÉB
DOKUMENTUMOK

Magyarország a második világháborúban – főszerkesztő
Romsics Ignác (Kossuth Kiadó)
Magyarország 1941. június 26-án, a  Szovjetunió elleni támadáshoz
csatlakozva kapcsolódott be a  második világháborúba, és 1945 ápri-
lisáig vett részt benne. E kötet e vérzivataros négy esztendő történe-
tét mutatja be annak előzményeivel és fontosabb következményeivel
együtt. A  szerkesztő és a  szerzők arra törekedtek, hogy a  történet-
kutatás legújabb eredményeit is felhasználva, ugyanakkor a szélesebb
olvasóközönség érdeklődésére is tekintettel sokoldalúan és oldott for-
mában mutassák be témájukat. A tanulmányokhoz gazdag fotóanyag,
valamint térképvázlatok, korabeli forrásszövegek, fogalommagyaráza-
tok és a főszereplők életrajzai társulnak. (www.libri.hu)

Márai Sándor: Napló 1943–1944 (Helikon Kiadó)
Márai 1943-ban kezdett el naplót írni. Az 1943 és 1983 közötti negyven
év feljegyzései öt kötetben jelentek meg, az első még itthon, a töb-
bi már külföldön. A napló első kötete a háború borzalmaira válaszol.
Nem a háborús eseményeket kommentálja, hanem az időszak belső
eseménytörténetét rögzíti, a  történésekkel bocsátkozik dialógusba.
Hűvös, fegyelmezett mondatai valójában hatalmas küzdelemről tanús-
kodnak: egy nagyszabású gondolkodó, egy meg nem alkuvó ember
és polgár idézi föl a világ szervességét és egészét akkor, amikor ennek
már a törmeléke sincs meg az adott valóságban. (moly.hu)

Veress József: A magyar film története (Anno Kiadó)
A magyar film története 1896-ban veszi kezdetét. A Lumiére testvérek film-
jeit 1896. május 10-én vetítették a Royal Szálló kávéházában. Sziklai Arnold
és Zsigmond 1896 júniusában az Andrássy út 41. szám alatt megnyitották
az első magyar filmszínházat, az Okonográfot, ahol francia gépeken Lu-
miére-filmeket vetítettek a közönségnek. Az elegáns környék lakói azon-
ban lenézték az új szórakoztatási médiát, ezért a vállalkozás érdeklődés
hiányában bezárt. A filmvetítések azonban elterjedtek a kávéházakban, és
1911-ben már 100 filmszínház működött Budapesten… (moly.hu)

Zoltán Gábor: Orgia (Kalligram Kiadó)
A második világháború végnapjaiban játszódó regény a nyilasok szem-
szögéből mutatja meg, milyen is az, amikor valaki(k) egy eszme nevé-
ben önként, kéjjel öl(nek), nemcsak parancsra. Zoltán Gábor Budapes-
ten született 1960-ban. A városmajori templomban keresztelték, ahol
nem sokkal korábban Kun páter prédikált. A Maros utcában nőtt fel,
ahol a  nyilasok tömeggyilkosságokat rendeztek. 2010 után szánta rá
magát, hogy lehajoljon az előtte heverő témához és megismerje a Vá-
rosmajor múltját, mindenekelőtt azt, hogy mi, miért és hogyan történt
1944-45 telén. (www.libri.hu)

15

FILMPAKKOK GYEREKEKNEK FILMPAKKOK FELNŐTTEKNEK

A fecske meg a szalmaszál A Pendragon legenda
A hazudós egér Állami Áruház
A hetvenkedő sün
A kevély kiskakas Az ötödik pecsét
A Pál utcai fiúk Csinibaba
A walesi bárdok
Boltosmesék Hyppolit, a lakáj
Macskajáték
Magyar népmesék I. Megáll az idő
Mesék Mátyás királyról Mephisto
Moszkva tér
Mesél a kő
Mondák a magyar történelemből Régi idők focija
Rokonok
Rege a csodaszarvasról
Szent Péter esernyője Szamárköhögés
Szörnyeteg Lajos jaj de álmos Szegénylegények

Vacskamati virágja Szerelem
Vízipók-csodapók Szindbád
Tízezer nap

18