Fránya_fökény_pályamunka_végleges_Révész_Márton

A fökény mint fertőző betegség terjedése az iskolai uszodákban – különös tekintettel a
törökbálinti uszodára

A megelőzés eszközei

Készítette: Felkészítő tanár:
Révész Márton 4.b Göttliné Orosz Ágnes
Bálint Márton Általános és Középiskola
2045 Törökbálint, Köztársaság tér 8. Kutatásmódszertani kategória
Postacím: 2045 Törökbálint, Óvoda u. 6.

Készítés éve: 2019

Tartalom
1. Témaválasztásom indoklása............................................................................................. 3
2. Hipotézisek......................................................................................................................... 3
3. Kutatási módszereim és eredményeim............................................................................ 3

3.1. Elméleti ismeretek ..................................................................................................... 4
3.2. A gyakorlati tapasztalatszerzés módszerei.............................................................. 5

3.2.1. Kérdőívekkel, interneten felmérést végeztem.................................................. 5
3.2.2. Interjúkat folytattam ......................................................................................... 5
3.2.3. Saját tapasztalataim........................................................................................... 5
4. Hipotézisek igazolása ........................................................................................................ 5
4.1. Az ismertség oldalról vizsgálva.................................................................................. 5
4.2. A gyakoriság oldalról vizsgálva................................................................................. 6
4.3. A felismerés oldalról vizsgálva .................................................................................. 6
4.4. A kezelési mód oldalról vizsgálva.............................................................................. 7
4.5. A megelőzés oldalról vizsgálva .................................................................................. 7
5. Összegzés............................................................................................................................ 8
6. Felhasznált szakirodalom ................................................................................................. 9
7. Mellékletek....................................................................................................................... 10

2. oldal

1. Témaválasztásom indoklása
Osztályfőnököm, aki a felkészítő tanárom is, évek óta részt vesz a KGYTK versenyeken. Ő

buzdított arra, hogy én is elinduljak a megmérettetésen. Visszanézve az előző évek kutatási
munkáira, két éve folyamatosan azon gondolkodtam, milyen téma lehet még érdekes,
közhasznú és saját korosztályomat érintő. Meghallgattam az iskolánkból előző évben indult
tanulók előadásait és már azóta tudatosan készültem arra, hogy egy átfogó kutatási munkába
kezdjek.

A konkrét téma kiválasztásának két fontos oka volt:
Az egyik, hogy rengetegszer voltam beteg, mert allergiás vagyok, tudom milyen problémát

jelent az adott helyzetre gyorsan reagálva a megfelelő orvost és gyógymódot megtalálni, illetve
a probléma visszatérését megakadályozni és megelőzni a kialakulást. Emiatt eldöntöttem, hogy
idén az egészségtudatos életmód képviselője leszek.

A másik ok az volt, hogy az iskolában elkezdtünk 3. osztály év elején úszásoktatásra járni.
Akkor még nem sejtettem az összefüggést e között a tény között, és aközött, hogy hólyagosra
törte a cipő a lábam… Később kiderült, hogy ez egy fél évig tartó, sok-sok kezelést igénylő,
vírusos megbetegedés első jele volt. Felkerestük először a gyerekorvost, majd több
bőrgyógyászt is. Minden orvos azt mondta, hogy ez egy gyakori, fertőző betegség, ami az
uszodahasználattal terjed. Különböző kezeléseket próbáltunk ki. Nagyon nehezen gyógyult a
betegség. Hogy lehet, hogy nem hallottam eddig erről az idősebb diáktársaimtól az iskolában?
Vajon hány gyereket érint? Vajon meg lehetne-e előzni? Felvetődtek bennem a kérdések,
melyek megadták a témát a kutatásomhoz.

2. Hipotézisek
Munkám során a következő 5 fő témára és felvetésre kerestem igazolást:

Ismertség Az iskolába járó gyerekek több, mint 10 %-a nem tudja, hogy mi az a talpi
vírusos szemölcs.

Gyakoriság A lábfökényes gyerekek száma a kötelező úszásoktatás bevezetésével és a nem
megfelelő uszodahasználattal tovább növekszik.

Felismerés A gyerekek és a szülők többsége nem vesz tudomást a betegségről.
Kezelés A nagykanizsai és a törökbálinti gyerekeknek eltérő kezelési módokat

javasolnak az orvosaik.
Megelőzés Kellő tájékoztatás esetén az érintettek tennének a megelőzésért.

3. Kutatási módszereim és eredményeim
A kutatásom során elméleti és gyakorlati oldalról is megvizsgáltam a témámat.

3. oldal

Az elméleti ismeretek magalapozásához olvastam a könyvtárban, és böngésztem az
interneten, felhasználtam lexikonokat, szakkönyveket, szakfolyóiratokat.
A gyakorlati ismeretek megszerzéséhez kérdőíves felmérést végeztem, interjúkat
készítettem és saját tapasztalataimat is felhasználtam.

3.1. Elméleti ismeretek
Az alábbiakban a kutatási munkám során fellelt szakirodalomból közérthetően
összefoglaltam a témát érintő alapismereteket. Szándékosan kerülöm az orvosi szaknyelvet.
Fogalmak:
Szemölcs (verruca): kis növedékek a bőrön, melyeket vírus okoz. A vírus általában parányi
vágásokon vagy horzsolásokon keresztül támadja meg a bőrt. Bármely életkorban
jelentkezhetnek, de gyerekkorban gyakoribbak.1
Talpi szemölcs: Szürke vagy barna árnyalatokat felvevő, kiemelkedő területek a talpon,
közepükben több fekete pötty látható, megjelenésüket vírus okozza. Legtöbb esetben
ártalmatlanok, de fájdalmasak lehetnek. Igen ellenállók a kezelésekkel szemben és ha végre
megszabadulunk tőlük, akkor is bármikor visszatérhetnek. Összetévesztik sok esetben a
tyúkszemmel, ami egy bőrkeményedés, azonban ennek nincsenek a közepében fekete pöttyök.2
Fökény: A talpi szemölcs köznyelvben használatos elnevezése.

Kezelési módok: Számos kezelési mód létezik. Ezek alkalmazása függ a 1 ábra: fökény
betegtől, az orvostól, a betegség kiterjedésétől.

o Jelenleg ismert eljárások: Népi gyógyászat: Vérehulló 2. ábra
fecskefű (2. ábra) szárának levével leszárítjuk a szemölcsöt.

o Ecsetelés: felpuhítja a fertőzött bőrt, mely lehámlik és gyorsul 3. ábra
a szemölcs eltűnése. (3. ábra)

o Fagyasztás: folyékony nitrogénnel, extrém hideget állítunk 4. ábra
elő, amitól a szemölcsöt tápláló hajszálerek elhalnak. (4. ábra)

o Elektromos berendezéssel, vagy lézerrel történő leégetés: 5. ábra
elroncsolja a szemölcsöt. (5. ábra)

Általában 2 éven belül kezelés nélkül is eltűnik a betegség. Bármely kezelést is alkalmazzák,
kb. 1/3-ad arányban azonban visszanő a szemölcs.

1 MSD Orvosi Kézikönyv a családban 97. oldal, 204. fejezet
2 Ann Gadd: Mit üzen a lábad? 134. oldal

4. oldal

3.2. A gyakorlati tapasztalatszerzés módszerei
3.2.1. Kérdőívekkel, interneten felmérést végeztem
Hagyományos kérdőívet készítettem, melyet két intézményben osztottam ki a diákok
részére.
Kutatásomat elsősorban a saját iskolámban végeztem, de - hogy legyen összehasonlítási
lehetőségem - segítséget kértem a nagymamám korábbi munkahelyén, egy nagykanizsai
általános iskolában is. Ezt azért tartottam fontosnak, hogy legyen egy másik intézmény,
amelynek az eredményeit össze tudom hasonlítani az enyémmel. Kíváncsi voltam, hogy
mennyire más a betegség elterjedése és megítélése az ország egy másik pontján, ahol mások az
uszodahasználati szokások.
Összesen 48 osztályból 1152 válasz érkezett.
A szülőket témavezetőm segítségével az iskolaigazgatón keresztül és az osztályok SZMK
tagjainak bevonásával internetes kérdőív kitöltésére kértem. Náluk arra voltam kíváncsi, hogy
vajon mennyire fognak hasonlítani a válaszaik a diákokéra. Vajon ők is úgy látják-e, mint a
gyerekek? Vajon elmondják-e a gyerekeiknek, amit ők tudnak?
Minden évfolyamból szép számmal segítették a munkámat ők is. Összesen 318-an válaszoltak.
3 gyermekorvosnak és 3 bőrgyógyásznak is készítettem kérdőívet, hogy a szakmai
véleményüket megismerhessem.
3.2.2. Interjúkat folytattam
Orvosokkal és 30 diáktársammal személyesen is elbeszélgettem a témáról, kiegészítve ezzel
a kiértékelt kérdőívek rövid válaszait.

3.2.3. Saját tapasztalataim
Saját kezeléseim kapcsán a gyerekorvosom, majd három bőrgyógyász is megvizsgált és
próbált segíteni a betegség megszűntetésében.
A kezelési módok közül nálam elsőként a Vérehulló fecskefű, majd ecsetelés, végül a
fagyasztás lett alkalmazva.
Tapasztalatim a következők voltak: fájdalmat, kényelmetlenséget éreztem, és a közfürdőzéstől
is eltiltottak fél évig (nyári szünetben is!). Biztos vagyok benne, hogy felnőttként is emlékezni
fogok erre az időszakra.

4. Hipotézisek igazolása
4.1. Az ismertség oldalról vizsgálva
Hipotézisem: Az iskolába járó gyerekek több, mint 10 %-a nem tudja, hogy mi az a talpi vírusos
szemölcs.

5. oldal

A kérdőívekben (2. melléklet) a szemölcs és a fökény szó ismertségére is konkrétan

rákérdeztem és a válaszok alapján az alábbi következtetéseket vontam le:

6. ábra: a szemölcs ismertsége 7. ábra: a fökény ismertsége

A gyerekek 26%-a nem tudja, hogy mi az a szemölcs és 64%-a nem hallotta még a fökény
kifejezést.
A szemölcs mint betegség ismertsége Törökbálinton 10%-kal magasabb, mint Nagykanizsán.
A fökény szót azonban a nagykanizsaiak alkalmazzák gyakrabban. (Orvosi vizsgálat során is
használták és a helyi sajtóban is lehet olvasni a fökényről mint betegségről.)
A hipotézisem tehát igaznak bizonyult.

4.2. A gyakoriság oldalról vizsgálva
Hipotézisem: A lábfökényes gyerekek száma a kötelező úszásoktatás bevezetésével és a nem
megfelelő uszodahasználattal tovább növekszik.

Orvosokat kérdeztem meg ennek igazolására. (3. melléklet) Tapasztalatuk eltérő volt. A
gyerekorvosok mindannyian azt válaszolták, hogy nem tapasztaltak változást. A
bőrgyógyászok mindhárman növekedést tapasztaltak, csak különböző mértékben. Egy
nyilatkozott úgy, hogy 10 % alatti a növekedés, míg a másik kettő 10%-nál is nagyobb változást
tapasztalt pozitív irányban.
Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy:
 A gyerekek és a szülők kérdőíveiből kiderül, hogy a többség azonnal a bőrgyógyászhoz ment.

(Az összes beteg 61 %-a), így érthető, hogy a gyerekorvosok nem észlelték a változást.
 A gyerekorvosok nyilvántartásaiban nem szerepel önálló kóddal a betegség. Gyakran nem is

kerül fel a beteg nyilvántartásába – különösen, ha más betegséggel együtt vizsgálják.
Saját tapasztalatom: Felmentettként soha nem ültem egyedül ezzel a problémával az uszodai
padon. Úszásóráról úszásórára nőtt azok száma az osztályban, akik nem mehettek vízbe, e
betegség miatt. A hipotézisem ez esetben is igaznak bizonyult.

4.3. A felismerés oldalról vizsgálva
Hipotézisem: A gyerekek és a szülők többsége nem vesz tudomást a betegségről.

6. oldal

Az ábráról (8. ábra) leolvasható, hogy 356 beteg gyerekből 275-öt elvisznek orvoshoz. Ez a

betegek 77%-a. 59-en gyerekorvoshoz mennek, 216-an bőrgyógyászhoz. A többség tehát

foglalkozik a betegséggel. A hipotézis nem igaz.

8. ábra Ennek ellenére nagyon fontos megjegyezni, hogy 81 gyereket
sehova nem visznek és a 275 orvosnál járt gyerekből 71 nem

kapott felmentést. Hiába ismerték fel a betegséget, mégis

rendkívül sokan vannak, közel 43%, akik tovább fertőznek,

mivel a betegség megítélése nem egyforma. Csaknem minden

második fertőzött gyerek továbbadhatta a többieknek is a

vírust. Lábmosó vízben, zuhanyzóban vagy akár a

medencevízben. Ezeken a helyszíneken mezítláb vannak a gyerekek. Hiába a vízforgatás, ez a

vírust nem öli ki.

4.4. A kezelési mód oldalról vizsgálva
Hipotézisem: A nagykanizsai és a törökbálinti gyerekeknek eltérő kezelési módokat javasolnak
az orvosaik.

Orvosi kérdőívek és személyes interjúk alapján vizsgálódtam. Mindegyik orvos elmondta és
leírta, hogy betegtől függően választ a gyógymódok közül, de nem zár ki egyet sem. A
hipotézisem tehát nem igaz.

Az orvosok nem területspecifikus kezelési módot alkalmaznak, hanem mindkét vizsgált
településen alkalmazzák az összes kezelési módszert. Egyénre szabottan állapítják meg a
gyógyítási módot.

Saját tapasztalatom: a betegségem kapcsán három bőrgyógyász három különböző
gyógymódot javasolt.
A nagykanizsai bőrgyógyász nyáron nem végzett fagyasztásos kezelést a nagy hőmérséklet
különbség miatt, mert nagy a sebfertőződés veszélye. A budaörsi bőrgyógyász az ecsetelést
részesítette előnyben, meg akart kímélni a fagyasztással járó fájdalomtól. A budapesti
bőrgyógyász már az első alkalommal a fagyasztást javasolta mint leghatékonyabb módszert.
Nekem végül a fagyasztás oldotta meg a problémámat.

4.5. A megelőzés oldalról vizsgálva
Hipotézisem: Kellő tájékoztatás esetén az érintettek tennének a megelőzésért.

Saját tapasztalatom: nyáron az Angliából hazalátogató barátaim megmutatták nekem a
vírusos szemölcs megelőzésére használatos úszózoknit. Én betegként a parton állva néztem,
ahogy ők úszózokniban fürdőztek. Elmondták, hogy külföldön az úszósapka mellett ez is egy
mindenki által használatos védőeszköze az úszni tanuló gyerekeknek. Azt is megtudtam tőlük,

7. oldal

hogy az ő úszásóráik előtt mindenkinek megnézik a lábát, hogy van-e rajta szemölcs. Ennek
hatására a kérdőívben az alábbi kérdéseket tettem fel az orvosoknak:

- „Véleménye szerint segítséget jelentene-e a megelőzésben, ha a védőnői szolgálat
időközönként szűrné a gyerekeket?”

- „Véleménye szerint segítséget jelentene-e egy (úszósapkához hasonló) védő zokni
használata a lábon a megelőzésben?”

Válaszuk mindkét esetben azonosan oszlott meg: a gyermekorvosok mindhárman nemmel
válaszoltak a kérdésekre, a bőrgyógyászok pedig mindhárman igennel. Ebből arra
következtetek, hogy a szakorvosok különösen fontosnak tartják a megelőzést, míg a
gyerekorvosok – mivel őket kevesebben keresik fel a betegséggel (az összes beteg 16%-a) –
nem észlelik ennek fontosságát.
Gyerekeknek és szüleiknek is feltett kérdéseim ezen hipotézisem alapján:

9. ábra 10. ábra

Leolvasható a diagrammokról (9. ábra: szülők kérdése, 10. ábra: gyerekek kérdése), hogy a
gyerekek és a szülők többsége (mindkét esetben több, mint 60%-a) használná/használtatná
megelőzésre az úszózoknit az úszásórán. A hipotézis tehát igaz. A szakorvosok és az érintettek
is nyitottak lennének a megelőzésre és fontosnak is tartják ezt.

5. Összegzés
A vírusos talpi szemölcs, melynek népies elnevezése fökény, egy fertőző megbetegedés,
melyet vírus okoz és amit komolyan kell venni! Nagyon fontos a korai felismerése és kezelése,
mert fertőző és gyorsan terjedő makacs vírusról van szó, mely a kezelésekkel szemben ellenálló,
ha meg is szabadulunk tőle, később bármikor visszatérhet. A vírust hordozó gyerekek 43%-a
tovább fertőz, ami nagy veszélyt jelent a többiekre.
Emiatt kiemelt fontosságú a megelőzés szerepe, melynek két formája lehet:
1. Úszás óra előtt a gyerekek szűrővizsgálatát kellene elvégezni (szülő/védőnői
szolgálat/oktató által), ami a terjedés ellen nyújthatna segítséget. Ez a lábak gyors
végignézésével percek alatt elvégezhető lenne.

8. oldal

2. Védőzokni használatát kellene javasolni, ami a megfertőződés és a továbbfertőzés ellen is

véd. Magyarországon szinte lehetetlen a védőzokni beszerzése, míg a világ más tájain egy

teljesen megszokott és elterjedt uszodai eszköz.

A kutatásom rámutatott a megelőzés fontosságára, ezért szüleimmel felkerestünk egy

nagykereskedőt és felvázolva eredményeimet, kértük a védőzokni elérhetőségének biztosítását.

Ígéretet kaptunk, hogy egy hónapon belül megvásárolható lesz náluk és a patikákban is.

Jelenleg hazánkban csak egy sportáruház forgalmaz ilyen zoknit, ők is végkiárusításban. A

vevőszolgálattól kapott információim szerint megszűntetik a termék forgalmazását a

készletkisöprés után ők is. Kértük, hogy ne tegyék!

Végül, de nem utolsó sorban azzal zárom mondanivalóm, amelyet a témaválasztásnál

hangsúlyoztam: kutatómunkámmal az „egészségtudatos életmód nagyköveteként” célom az

volt, hogy felhívjam diáktársaim figyelmét a betegség terjedésének módjára, a megelőzés

fontosságára, és útmutatásokat kínáljak arra az esetre is, ha mégis megfertőződnek. A kutatás

tapasztalatait megismertetve diáktársaimmal megkíméljem az általam megtapasztalt

megbetegedéstől. Ne menj vízbe, Előzd meg,
Remélem, e dolgozattal hozzájárultam ahhoz, hogy amíg meg nem viselj
gyógyultál, hogy ne
tudják melyek a témával kapcsolatos főbb tudnivalók. fertőzz másokat! védőzoknit!
(11. ábra) Egy plakáton összefoglaltam teendőiket is,
melyeket az iskolában közzétettem. (4. melléklet) 11. ábra

Kutatómunkám a terjedelmi korlátozások miatt nem Ismerd fel!

tudott mindenre kitérni. Vizsgálni lehetne még a

betegség megjelenésének további földrajzi, és életkor Kérj Menj el
szerinti megoszlását, valamint a nemek arányát. Az is felmentést! szakorvoshoz
és kezeltesd!

nagyon érdekelne, hogy néhány év múlva vajon lesz-e

mérhető eredménye a munkámnak.

6. Felhasznált szakirodalom
Ann Gadd: Mit üzen a lábad? - A talp a lélek tükre (Bioenergetic Kft, 2010)
Robert Berkow: MSD Orvosi kézikönyv a családban ((Malenia Kiadói Kft, 1997)
Dr. Hollán Zsuzsa: Orvosi lexikon (Akadémiai Kiadó, 1972)
Vitéz Berde Károly: A magyar nép dermatológiája (A bőr és betegségei népünk nyelvében,
hiedelmeiben és szokásaiban) (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1940)
Magyar Néprajzi Lexikon (Akadémiai kiadó, 1977-1982)
Internet: www.ZAOL.hu (2012. 04. 23), www.webbeteg.hu , www.hazipatika.com

9. oldal

7. Mellékletek

1. melléklet: Szülők számára interneten tettem fel a kérdéseimet, mely az alábbi webcímen
érhető el (A kérdőív 2019. február 1. és 28. között volt kitölthető).

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdB-QE7XxSCBcMyTKQu4-QrrftVYwPz9LFeK9XYRgcE183R2Q/closedform

2. melléklet: diákok kérdőíve 3. melléklet: orvosok kérdőíve

4. melléklet: diáktársaimnak készített plakátom

10. oldal