Világjárvány

A múlt járványai

Készítette:

Balogh Barna
Báronovics Barnabás
Fehér Bálint
Illés Gergely
Kanalas Tamás
Kovács Koppány Ádám
Metz Roland

Tartalomjegyzék

Világjárványok
2
Ebola
3
Spanyolnátha
4-5
Pestis
6-9
Kolera
10-11
Hagyományos influenza
12-15
Malária
16-18
Tárgyak beépítése
19
Források
20

Világjárvány

Fogalma

 A pandémia, avagy világjárvány olyan fertőző betegség okozta járvány amely sok
embert fertőz meg nagyon nagy területen, akár több kontinensen, vagy világszerte.

 Ha egy világjárványban nem emberek, hanem állatok betegednek meg, akkor
panzoózisról beszélünk.

 Ha a fertőző betegség esetei rövid időn belül, a megszokottnál nagyobb számban
fordulnak elő, és köztük kapcsolat van, akkor epidémiáról - azaz járványról - van szó.

 Ha egy adott területen a fertőző betegség tartósan jelen van és időnként új eseteket
produkál, akkor endémiáról beszélhetünk.

 A szezonális influenzát, amely nagy területeket érint, de nem az egész világot,
endémiának szokták tekinteni, nem pandémiának, de egy új, emberek közt pusztító
influenzavírus lehet pandémia okozója.

Fázisai

 Az elért veszélyesség alapján a pandémia
veszélyességét, illetve magát a pandémia
fogalmát az Egészségügyi Világszerkezet
(WHO) a 2005-ben definiált, majd 2009-ben
felülvizsgált, az influenzára alkalmazott
kategorizálásában hat fázisára oszotta:
o 1. fázis:
 Az állatok szervezetében jelen lévő vírusokat nem mutatták ki
emberben.
o 2. fázis:
 Állati influenzavírus megfertőzött embereket, ezért pandémia-
fenyegetést jelenthet.
o 3. fázis:
 Genetikailag módosult állati/emberi-állati influenzavírus elszigetelt
esetekben megbetegített embereket, de nem hozott létre járványt.
o 4. fázis:
 Már biztos, hogy a vírus emberről emberre terjed és megemelkedett
annak a veszélye, hogy nagy közösségi méretekben elterjedjen.
o 5. fázis:
 A vírus legalább két országban emberről emberre terjed egy WHO
régión belül. Az 5. fázis meghirdetése erős jelzés.
o 6. fázis:
 Maga a pandémia, amikor egy második WHO-régió legalább egy
országában is kitör a nagyközösségi méretű járvány.

Ebola

 Az ebola vagy ebola vérzéses láz egy súlyos, magas halálozással járó fertőző betegség
 Marburg vírushoz hasonló Filovírus
 Először egy „klasszikus” vírusfertőzés (pl.: láz,izomfájdalom)

o Utána kialakulnak vérzéses lázra jellemző tünetek, mint a hasmenés, hányás,
fokozott vérzékenység, végül többszervi elégtelenség és keringési sokk alakul
ki

 Eleinte 50-90% esély volt halálozásra, utána támogatókkal és segítséggel
lecsökkentették (Folyadék pótlás, beteg elkülönítés)

Főbb tünetei

 Szédülés, hányás, fejfájás, hasmenés, láz, rash(bőrkiütés), légszomj, arthralgia
(ízületfájás), conjunctivitis (kötőhártya-gyulladás), (orr)vérzés, Myalgia (izomfájás),
mérgezés

Története

 A betegség a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Ebola folyóról kapta a
nevét, ahol először okozott járványt 1976-ban.

 A vírus azóta Afrika különböző pontjain többször is feltűnt, főleg Kelet-Közép-, Közép-
és Nyugat-Afrikában, az Ebola és a Kongó folyók környékén

 A betegség zoonózis, állatról terjed emberre. Megbetegíti a majmokat és más emlősöket
is, azonban a vírus természetes gazdája nem ismert.

 A 2014-es Nyugat-afrikai Ebola-járvány a vírus 1976-os azonosítása óta a legsúlyosabb
fertőzés mind a megbetegedések, mind az áldozatok számát tekintve.

A vírus hordozói, terjesztői

 Az eredeti hordozója nem ismert, de legvalószínűbb, hogy a denevérek lehetnek, de a
növények, ízelt-lábúak is felmerülhetnek

 Kiderítették, hogy az 1976-os zairei járvány
kiindulási helyének számító pamutgyárban
jelentős denevérpopuláció lakott.

 Egyes nyugat-afrikai országokban, mint
Guineában a helyi gasztronómia részét
képezi a gyümölcsevő denevérek húsának
fogyasztása, mely által szintén terjedhet a
vírus.

Spanyolnátha

 Történelem egyik legnagyobb világjárványa,
amit az Influenza A nevű vírusa okozott 1918-19-
ben, és ami a föld teljes lakosságának a 3-5
százalékát elpusztította.

 Második leghalálosabb vírusjárvány a „fekete
halál” után.

Terjedése

 A kórokozó vírus hatékonysága és gyors terjedése a többszöri mutáció eredménye:
o az áldozatok jobbára védtelenek voltak az új betegséggel szemben. Kutatások
szerint a járvány az Egyesült Államokbeli Kansasból indult el legalább 3
hullámban.

Története

 Az első hullám 1918 tavaszán jelent meg, egy jól dokumentált kitörés során egy
amerikai katonai bázison Kansas államban.
o Innen a zsúfolt vonatokon és hajókon utazó amerikai csapatokkal terjedt át a
tengerentúlra, és gyorsan elterjedt az európai hadszíntér katonai táboraiban.

 A betegségről az első világháborúban hadban álló országok közvéleménye a semleges
Spanyolország sajtójában megjelent híradásokat átvevő európai újságok írásaiból
szerzett tudomást, így a pandémia spanyolnátha neve innen ered.

A kórokozó típusa

 Egyesek párhuzamot vonnak a spanyolnátha és a madárinfluenza között, mondván,
hogy mindkettő madarakról terjedhetett át az emberekre.

 Az ilyen hasonlítgatást megkönnyíti, hogy a spanyolnátha kitörésének helyét és
körülményeit nem sikerült megállapítani. Úgy vélik, felszíni antigénstruktúrája H1N1
típusú volt, ezeket a felszíni vírusantigéneket nyolcvan év után reverz genetikai
módszerrel sikerült rekonstruálni.

Kifejlődése, lefolyása

 A spanyolnátha három hullámban jelentkezett:
o Először 1918 tavaszán, majd őszén,
végül sok helyen 1919-ben is fellépett.
Első alkalommal nem járt sok halálos
áldozattal, ezzel szemben az 1918 őszi,
illetve az 1919-es hullám már igen. Az
őszi hullám csúcspontján a porosz és a

svájci hatóságok szerint az emberek kétharmada elkapta

 1918 őszén és telén világszerte 25-50 millióan haltak bele. Egyes becslések szerint ez a
szám jóval nagyobb, és eléri a 70 milliót.

 A spanyolnátha jellemzője, hogy egy éven belül három hulláma is volt.

Fekete halál
(pestis, búdópestis)

A középkori Európa egyik leggyakoribb és legfélelmetesebb betegsége a pestis volt, mely
többször söpört végig az egész kontinensen. A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által
okozott fertőző betegség. Természetes hordozói a vadon élő
rágcsálók (pl. patkányok), a betegség róluk terjed emberre.

A pestis elterjedési területét a köztes gazdák határozzák meg.
Ahol ezek megjelennek, ott a betegség is felbukkanhat.

Irodalmi művek

Boccaccio-Dekameron

Daniel Defoe-A londoni pestis

Történelme

 Kr. e. 430. Athén: A járvány a peloponnészoszi háború második évében tört ki, és 75-
100 ezer ember halálát okozta. Valószínűleg az élelmiszer-utánpótlással érkezett a
városba. Érinti az egész régiót is. Nem biztos, hogy pestis volt, lehetséges, hogy tífusz
vagy más betegség volt.

 Kr. u. 165-180. Antoninus-járvány: Marcus Aurelius Antoninus társcsászársága idején
tört ki, valószínűleg a Közel-Keletről visszatérő csapatok hurcolták be a Római
Birodalomba. A becslések szerint 5-10 millió áldozata volt, egyes régiókban alakosság
egyharmadát elvitte. Róma városában egy időszakban naponta kétezren haltak meg
benne. Nem biztos, hogy pestis volt, valószínűbb inkább, hogy himlő.

 250-270: Szent Ciprián járványa: a járványt leíró karthágói püspökről nevezték el.
Tetőpontján napi ötezer ember vitt el, de ez is inkább himlőjárvány lehetett.

 541-542: Justinianus-járvány: a becslések szerint a következményeként kétszáz éven
keresztül vissza-visszatérő pestis 25-50 millió ember halálát okozhatta. Csúcsán napi

ötezer embert vitt el Konstantinápolyban, a becslések szerint a város lakosságának 40
százalékát pusztította el.
 1347 októberének egyik napján tizenkét genovai hajó kötött ki a szicíliai Messinában.
A hajók rettegést hoztak a városkára: fedélzetükön szinte mindenki halott volt, s akik
életben voltak, azok is szörnyű kórtól szenvedtek, testükön furcsa kinövésekkel és
elfeketedett felületekkel.

A hajók utasai a Fekete-tenger partján fekvő Feodoszija kereskedővárosából menekültek el az
ostromló Arany Horda elől. Leírások szerint a pestis a mongolok között tört ki, akik
katapultokkal a falak mögé lőtték a fertőzött emberi és állati holttesteket. A genovai hajókon
mindenki halott volt és hat hónapon belül a lakosság fele meghalt a szigeten.

A pestis 1347-1351 között az európai népesség 30-60% vitte el különböző számítások
szerint, az világon összesen pedig 75-200 millió áldozata volt, és a nagy kereskedelmi
útvonalak mentén terjedt.

A középkori fekete halál, a világtörténelem egyik legnagyobb járványa volt.

 1656-ban 145 ezer halt meg pestisben Rómában és 300 ezer Nápolyban.
 Hazánkban is voltak pestisjárványok a 14-15. században, és a Rákóczi-

szabadságharc utolsó éveiben, 1708-tól is hatalmas pestisjárvány pusztított.
Becslések szerint az egész szabadságharcban 80 ezer ember halt meg, a járványban
410 ezer. Az utolsó nagyobb pestisjárvány hazánkban 1738-40-ben volt.
 1582-83: Pestisjárvány a Kanári-szigeteken, melynek húszezer fős lakosságából öt-
kilencezer főt pusztít el.
 1629-1631: Pestisjárvány Itáliában, mely majd’ háromszázezer embert öl meg,
régiótól függően a lakosság egyharmada-kétharmada esik áldozatul.
 1647-62: Sevilla lakosságának egynegyedét viszi el a pestis.
 1665-66: a nagy londoni pestisjárvány, mely 18 hónap alatt százezer emberéletet
követel, a város lakosságának negyedét.
 1679: a bécsi pestisjárvány, mely 76 ezer emberéletet követelt. Valójában a régió
városaiban pusztító járvány részeként értelmezendő.
 1720: a marseille-i járvány kétszázezer emberéletet követel.
 1738-40: pestisjárvány Közép-Európában, a Habsburg Birodalom és a Balkán
területén, mely 50 ezer életet követel.

 1850-1894: kelet-ázsiai pestisjárvány, mely a kínai Yunnan tartományból indult, és
12 millió embert vitt el.

 1899-1921: kisebb pestisjárványok egymás után Latin-Amerikában.
 1924-25: a pestis megjelenik Los Angelesben. A 32 fertőzöttből csak ketten élik túl.

Tünetek:

Epilepsziaszerű görcsök, hányás, rossz közérzet, hányinger,
véres-habos köpet, erős fejfájás, izomfájdalom, nehézlégzés,
duzzadt lágyéki nyirokcsomók, hidegrázás, magas láz, légzési
elégtelenség, vérzékenység, hasmenés, hasi fájdalom, sokkos
állapot, nyirokcsomó-duzzanat, keringési elégtelenség, kínzó
köhögés, rohamokban jelentkező köhögés, véralvadási zavar,
többszörös szervi működési elégtelenség.

Kezelése:

A pestisgyanús emberen az orvos azonnal elkezdi az antibiotikumos kezelést. Tüdőpestis és a
szeptikémiás forma esetén egy napon belül el kell kezdeni. Az azonnali kezelés a halálozás
esélyeit 5% alá csökkenti. A kezelésekhez számos antibiotikum (leggyakrabban
sztreptomicin, klóramfenikol, tetraciklin) áll rendelkezésre. A tüdőpestiseseket el kell
különíteni, a velük kapcsolatba került személyeket ki kell vizsgálni.

Kialakulása:

Ha fertőzéskor elég baktérium jutott az áldozatba úgy, hogy az immunrendszer nem tudta
legyőzni őket, akkor a betegség vérmérgezéssel kezdődik. . A vese és a máj igyekszik
megtisztítani a szervezetet, de a mérgek ezekre a szervekre még inkább hatnak, a sejtek
elhalását okozva. A végén a beteg toxikus sokkot szenved el.

Felismerése:

A pestis felismerhető a vér, a váladék és köpet
vizsgálatával. Antitestek a tizedik naptól kezdve
mutathatók ki.

KOLERA

A kolera fertőződést követő hirtelen folyadékveszteség miatt
kiszáradás, vérnyomásesés, sőt akár eszméletvesztés is
bekövetkezhet - órákon belül is!

Tünetei:

 hasmenés
 hányás
 kiszáradás
 hypovolemiás schock
 spams
 discomfort
 hypotension
 oliguria
 cianózis
 terminal dehydration

Kezelése:

 folyadék,só,cukor pótlása

kialakulás oka:

 Szennyezett víz/élelmiszer

Előfordulása:

 Dél-Ázsia

Nincs rá védőoltás

Terjedése:

A kolera az indiai
szubkontinensről származik. a fertőzött terület a szárazföldi utak
és a Gangesz mentén kezdett növekedni. Innen tengeren és
szárazföldön előbb Oroszországba, majd Nyugat-Európába jutott.
Nyugat-Európából igen rövid idő alatt jutott át Amerikába.

Európában az 1830-as évek elején jelent meg. Magyarországon 1831-
ben jelent meg. Kórokozóját Robert Koch ismerte fel 1884-ben.

legutóbb 2017-ben sújtott le Jemenben. A
fertőzöttek száma elérhette az 1millió főt
is akár.

főként a harmadik világ országaiban
jellemző.

Benu gyógyszertár ajánlata:
Lopedium 2mg kemény kapszula 30x

Hagyományos Influenza

Általános tudnivalók

Az influenza egy vírus által okozott fertőző betegség. A kórokozó
influenzavírusok emlősöket és madarakat képesek megfertőzni. A
betegség az emberek között cseppfertőzés útján (kis távolságra),
közvetlen testi érintkezéssel vagy a beteg által megérintett tárgyakkal
terjed, ezért a fertőzés megelőzésében a mindennapi higiénia szerepe
megkerülhetetlen. Fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, orrfolyás,
torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság, elesettség, később pedig
száraz köhögés. Különösen időseknél léphetnek fel súlyos
szövődmények: tüdőgyulladás, a homloküreg gyulladása, asztma,
szívműködési zavarok.

Minden évben megindul az
influenza. Évente világszerte 3-5
millió esetben okoz súlyos
betegséget, és 290 000-650 000
beteg bele is hal. Az oltatlan
gyerekek 20%-a, az oltatlan
felnőttek 10%-a megfertőződik. A
mérsékelt és a hideg égövben
jellemzően a téli időszakban jelentkezik; a trópusokon is előfordul, ott
egész évben. A legtöbb halott kisgyerek, idős, vagy krónikus beteg.
Ritkán okoz pandémiát; a 20. században három influenzapandémia
ismeretes: a spanyolinfluenza 1918-ban (17-100 millió halál); az
ázsiai influenza 1957-ben (kétmillió halál); és a hongkongi influenza
1968-ban (egymillió halál).

Típusai

Az influenzavírusok négy típusa közül az A, a B és a C fertőz
embereket. Ez a D típus esetén még nem ismert, de feltehetően képes

lenne rá. A beteg a lappangási időszak kezdetétől egészen a tünetek
elmúlásáig fertőz. A teszteléshez köpetből, torokból, illetve orrból
vesznek mintát. Számos gyorsteszt érhető el, ám a fertőzés nem
biztos, hogy kimutatható. A vírus RNS-ét kimutató polimeráz
láncreakció megbízhatóbb.

Lefolyása

Magyarországon a járványveszélyes időszak október elejétől április
végéig tart.

A vírusoknak élő sejtre van szükségük a szaporodáshoz. Az influenza
szaporodása több lépésből áll: A fertőző váladék (pl. köhögéskor
aeroszolként) bejut a gazdaszervezet légútjaiba. Először a vírusnak a
sejthez kell kapcsolódnia, és bejuttatnia örökítőanyagát a sejtbe egy
olyan helyre, ahol új másolatok készülhetnek róla és az általa kódolt
fehérjékről. Ezekből az elemekből aztán a sejt összeállítja a vírusokat,
majd az új vírusok elhagyják a sejtet, ami haláláig folytathatja a
vírusok termelését.

Tünetei A fertőzések 33%-a tünetmentesen zajlik le. A betegség

tünetei a fertőződést követően 1-3 nappal hirtelen kezdődnek: láz (38-
39 °C), hidegrázás, elesettség, étvágytalanság, izomfájdalom, fejfájás,

szédülés. Később torokfájás és
száraz köhögés is megjelenik.
Előfordul fejfájás, fülfájás,
rekedtség; irritált, könnyező
szemek, vérömleny, orrfolyás és
orrdugulás. Sok beteg napokra
ágynak esik a testszerte kialakuló
fájdalom miatt, amely a háton és
a végtagokban a legerősebb.
Gyerekeknél lehetnek
emésztőszervi tünetek is, mint
hasfájás, hasmenés, hányás. B
típusú influenza esetén ezek súlyosak is lehetnek. A láz 1–5 nap alatt

megszűnik, majd napok–hetek múlva a többi tünet is elmúlik.
Szövődményként előfordulhat felső és alsó légúti gyulladás,
tüdőgyulladás (mely időseknél és immunhiányos állapotúaknál
gyakran halálos) és szívizomgyulladás (ez szintén halálhoz vezethet).

Terjedése

A terjedés többnyire a következő három módon történik: közvetlenül,
levegőn át vagy mosatlan kézzel. Közvetlen úton a beteg nyálkája a
másik személy szemébe, szájába vagy orrába jut. Levegőn át, amikor a
személy belélegzi azt a levegőt, amiben a vírusrészecskék vannak.
Mosatlan kézzel, amikor a személy vagy a beteget, vagy az általa

megfogott tárgyakat érinti, és utána
nem mos kezet, mielőtt a szeméhez,
szájához vagy orrához nyúlna. Ez a
három mód jellemző a cseppfertőzéssel
terjedő betegségekre. Relatív
fontosságuk nem ismert. A levegőbe
kiköhögött cseppek mérete 0,5 – 5 μm;
és egyetlen csepp annyi viriont
tartalmaz, amennyi képes fertőzést
okozni. Egy köhintésben úgy 40 000
csepp van, viszont ezek legtöbbje nagy, és nem jut messzire. A
terjedésre hat a levegő páratartalma és az ultraibolya sugárzás; télen
mindkettő alacsony, ami kedvez az influenzának, így az akár egy órán
át is fertőzőképes marad a levegőben. Az influenza képes terjedni
pénzzel, jegyzetpapírral, ajtókilincsekkel, villanykapcsolókkal és más
háztartási eszközökkel.

Kezelése

A beteg leggyakrabban magától meggyógyul; javasolt az
ágynyugalom, valamint fontos a megfelelő folyadékpótlás. Javasolják
a dohányzás és az alkoholos italok mellőzését. A betegnek tanácsos
kerülnie a társaságot, különösen a kockázati csoportba tartozók:
várandós nők, csecsemők, idős, immunszuppresszáltak és beteg
emberek társaságát. Lázcsillapítás akkor javasolt, ha a betegség

rendkívüli szenvedést okoz a betegnek; különben nem ajánlott. Erős
fájdalmak esetén is adható acetaminophen (paracetamol).

Az influenza kezelhető neuraminidáz-bénítókkal valamint a csak
influenzavírus A ellen hatásos adamantán-származékokkal melyeket a
betegség elejétől már szedni kell. Oroszországban az umifenovirt
használják, aminek 2020 első negyedévében 16%-os részesedése volt
az antivirális piacon.

Megelőzése

A betegség terjedését akadályozzák a jó személyes higiéniai szokások,
mint:

 a szem, száj és orr érintésének kerülése; ha mégis meg kell
érinteni, akkor azt csak frissen mosott kézzel

 gyakori kézmosás szappannal és vízzel, illetve alkoholos
fertőtlenítőkkel

 zsebkendőbe vagy ruhaujjba köhögés és tüsszentés
 betegség esetén otthon maradás
 a köpés kerülése; ha mégis, akkor azt ne a padlóra, hanem

zacskóba vagy szövetanyagba

Malária (Váltóláz)

A malária (régies nevén: váltóláz) az Anopheles
szúnyog nőstényei által terjesztett paraziták által
kiváltott betegség. A világon népbetegségnek számít,
főleg trópusi vidékeken fordul elő. Évente kb. 350-
500 millió megbetegedés történik, ezek közül a
halálos kimenetelűek száma egymillió feletti, és
csupán Afrikában 25% az éves mortalitás az 5 éves
kor alatti gyermekpopulációban. A nagy halálozási
arány fő okai: az egyre nagyobb fokú gyógyszer-
rezisztencia, illetve a szúnyogok ellenálló-
képességének növekedése az inszekticidekkel

szemben.

Régen úgy gondolták, hogy kiváltó oka a mocsarak
káros kigőzölgése (innen ered neve is: az olasz „mal
aria” jelentése rossz levegő).

A fertőzés folyamata

Ha egy nőstény Anopheles szúnyog maláriás embert csíp meg, a felszívott vérrel együtt
kórokozók jutnak a szervezetébe. A felszívott sejtek (melozoid sejtek) először egy ivaros
szaporodási folyamaton mennek át (gametogónia), mely során mikro- és makrogaméták
keletkeznek. Ezek egyesülésével zigóta (ookinéta) keletkezik, mely a nyálmirigyekbe kerül,
ahol betokozódik, és ivartalan folyamat során osztódik (sporogónia). Mivel csípéskor a
szúnyogok nemcsak vért szívnak ki áldozatuk testéből, hanem nyálukat is befecskendezik, ezért
a következő csípéssel a parazitákat a másik emberbe juttatják. Itt a kórokozók a vérárammal a
májba jutnak és szaporodni kezdenek (schizogónia). A májsejteket megfertőzik és elpusztítják.
Az átlagosan 2-4 hétig tartó érési folyamatot követően a kórokozók a májat elhagyják, és újra
a véráramba kerülve elárasztják a beteg vörösvérsejtjeit. Itt tovább szaporodnak (melozoid
sejtek keletkeznek) és a fertőzött sejteket szétrepesztik. A Plasmodium falciparum okozta
malária esetén a vörösvérsejtek nagyobb százaléka fertőződik meg, és nagyobb mennyiségű
vörösvérsejt esik szét egyszerre, ez okozza ennek a típusnak a súlyosabb lefolyását.

Szövődmények kialakulásának esélye is P. falciparum fertőződés esetén nagyobb. Az ember a
parazita köztes gazdája, a szúnyog a végleges gazda.

Előfordulása

A gyógyszereknek és a szúnyogriasztóknak köszönhetően a fejlett országokban a maláriás
megbetegedés igen ritka, de a trópusokon továbbra is gyakori (az esetek 80-85%-a Afrika
egyenlítői vidékein fordul elő, a többi leginkább Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában). Az
innen érkező látogatók vagy hazatérő utazók azonban behurcolhatják a fertőzést, és kisebb
járványokat okozhatnak. A fertőzés átvihető beteg egyén által használt injekciós tű vagy
fertőzött vér átömlesztése útján is.

Tünetei

A fertőző szúnyogcsípés után általában 10-35 nappal később jelennek meg a tünetek. A
lappangási idő változó, de legalább 6 nap. Malaria tropica (P. falciparum) esetében 1-4 hét,
malaria tertiana (P. vivax) és quartana (P. malariae) esetén akár több év is lehet. A malária fő
tünete a láz, rendszerint (de nem feltétlenül) a típusos, hidegrázással járó lázroham.
Kezdetben hőemelkedés, izomfájdalmak, fejfájás, hidegrázás, rossz közérzet a jellemző. Az
első tünetek alapján – melyek 2-3 napig tartanak – gyakran influenzának vélik. A magas láz (41
°C körül) és a verejtékezés szabályos időközönkénti ismétlődése viszont már egyértelműen
maláriára utal. A klasszikus tünetcsoportot egyéb panaszok kísérhetik, például fáradtság,
fejfájás, szédülés, izom- és ízületi fájdalmak, esetleg száraz köhögés és gasztroenterális
panaszok: híg – akár koleraszerű – széklet, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi görcsök. A
malária gyanúja a nyilvánvaló más ok nélkül fellépő, visszatérő hidegrázás és lázrohamok

esetén merül fel (különösen, ha a beteg az elmúlt egy évben maláriával fertőzött vidéken járt és
a lépe megnagyobbodott). A paraziták kimutatása a vérmintából megerősíti a diagnózist.
Fontos, hogy meghatározzák a kórokozó plazmódium faját is, mivel a betegség várható
lefolyása és lehetséges szövődményei a fajok szerint változnak.

Kezelése

A kezelés a kórokozó típusán, valamint annak esetleges gyógyszerrezisztenciáján múlik.
Hosszú időn keresztül az egyetlen terápiás szer a kínafa kérgéből nyert alkaloid, a kinin volt.
Ez csak a vérben levő parazitákat képes elpusztítani, a test egyéb szöveteiben levőket nem.
Használata mára visszaszorult. Napjainkban egy sor készítmény szolgál a malária gyógyítására.
(Lásd ATC P01B.) Gyógynövényként az egynyári üröm (Artemisia annua) arthemisinin
kivonatának felhasználásával készült artemether/lumefantrine (gyógyszerként Coartem vagy
Riamet néven forgalmazzák) hatásos még ellene.

Szükséges a lázrohamok csillapítása, illetve az egyéb tünetek (például a betegség során gyakran
jelentkező alacsony vércukorszint) kezelése. A megelőzés lényege a maláriát terjesztő
szúnyogok elleni védekezés. Azok számára, akik olyan országokba utaznak, ahol a betegség
gyakori, javasolt szúnyogháló és szúnyogriasztó szerek használata. A fertőzés elkerülésére a
gyógyszeres prevenciót kell alkalmazni.

Tárgyak beépítése a projektbe

Tantárgyak Projektrészek
Irodalmi művek a Pestisről
Irodalom Szinonímák a járványok neveire
Nyelvtan
Matek Statisztika
Földrajz A járványok földrajzi elhelyezkedése/
terjedése
Történelem Történelmi szempontok
Biológia Járványok Tünetei
Angol Angol források lefordítása

Források

Borító

https://ng.24.hu/tudomany/2020/04/18/a-mult-jarvanyai-es-kovetkezmenyei/

Világjárvány

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pand%C3%A9mia

Spanyolnátha:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyoln%C3%A1tha

Ebola:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ebola_(betegs%C3%A9g)
https://www.termvil.hu/archiv/szamok/tv2015/tv1503/p3.jpg

Pestis:

https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/pestis/242
https://mult-kor.hu/20101103_kinabol_erkezhetett_a_pestis?fbrkMR=desktop
https://thebudapester.hu/egypercesek/pestisjarvany-magyarorszagon/
https://hu.greatplainsparanormal.com/6387111-creepy-plague-doctor-mask-and-costume-alternative-
view
https://mandiner.hu/cikk/20200320_pestis
https://www.egeszsegkalauz.hu/betegsegkereso/fertozo-betegsegek/pestis/btjt69s
https://en.wikipedia.org/wiki/Black_Death

Kolera:

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kolera
https://www.webbeteg.hu/cikkek/egzotikus_betegsegek_utazas/71/a-kolera-tunetei-es-kezelese
https://benu.hu/cikk/kolera-tunetei-es-kezelese
https://images.app.goo.gl/r3GpWShpKjXmxsUz8
https://images.app.goo.gl/r3GpWShpKjXmxsUz8
https://images.app.goo.gl/eGJs2Xijm3gm1k6e9
https://images.app.goo.gl/NEbbFefouQen3VqG9

Hagyományos influenza
https://hu.wikipedia.org/wiki/Influenza

Malária:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mal%C3%A1ria
https://www.webbeteg.hu/mediatar/egzotikus_betegsegek_utazas/188/malaria
https://hir.ma/kulfold/nemetorszag/ebola-malarias-a-berlinben-ebola-fertozes-gyanujaval-
korhazba-kerult-beteg/414413