képsorírók_Layout 1

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 1





KÉPSOR

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 2

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 3





GÁSPÁR IMRE






KÉPSOR














NEGYVEN


HÍRES

MAGYAR


ÍRÓ

ÉS KÖLTŐ

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 4










































ISBN 978-963-08-5764-2
© Tervező, szerkesztő és rajzoló: Gáspár Imre
Nyomás, kötés: Mester Nyomda Kft.

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 5









Egy szürke, esős vasárnap délután a rajzaimat rendezgettem,
és rájöttem hogy az elmúlt években készült portréim jelentős
hányada magyar írókról és költőkről készült. Mindig is sze-
rettem az irodalmat, és tudom hogy az irodalmunk egy igazi
kincsesbánya. Ez adta az ötletet, hogy egy könyvecskét állít-
_
sak össze a hat éve megjelent Képsor ötven híres operakom-
ponista című nyomtatott könyvem mintájára.
Mi vonzott az irodalomhoz? Egyrészt az alkotói szabad-
ság, másrészt a magyar nyelv egyedi szépsége és határtalan
gazdagsága. Úgy gondolom, hogy irodalomban a világelsők
közé tartozunk.
Ez a könyv negyven részben már eltávozott, részben még
köztünk lévő írók és költők portrékarikatúráját, illetve ún. ka-
rakterrajzát tartalmazza. A rajzok mindig a jobb, páratlan ol-
dalon vannak, mellettük a bal oldalon pedig legjelentősebb
műveik listája olvasható.
Röviden a karakterrajzról. A karakterrajz nem feltétlenül
karikatúra, de néha lehet az is. A rajzolása közben alakul ki.
Ez az én szabadságom: vagy néhány vonással rögzített jellem-
_
rajz lesz, vagy egy csattanós karikatúra. Bizzák rám majd
eldöntöm. Jó szórakozást kíván:



5

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 6





FŐBB MŰVEI:

Regények:
A gólyakalifa (1913, megjelent: 1916)
Timár Virgil fia (1922)
Kártyavár (1923)
Halálfiai (1927)
Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom (1933)

Verseskötetek:
Levelek Íris koszorújából (1909)
Herceg, hátha megjön a tél is! (1911)
Béke és háború közt (1911–13)
Recitatív (1916)
Nyugtalanság völgye (1920)
Sziget és tenger (1925)
Az Istenek halnak, az ember él (1929)
Versenyt az esztendőkkel! (1933)
Összes versei (1938)

Műfordításai:
Shakespeare: A vihar
Dante: Isteni színjáték






6

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 7









































BABITS MIHÁLY
_
1883 1941
7

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 8





FŐBB MŰVEI:

Felröppen a madár (1954)
Tudósítás a toronyból (1963)
Lekvárcirkusz bohócai (1969)
Iszapeső (1981)
Lábon járó verőfény (1987)
A jövő szökevénye (összegyűjtött versek, 2000)
Elkártyázott köpeny (2004)
Ördögfióka (2006)
Tizenkét kő a parton (2007)
Moziba megy a Hold (2008)
Harangok zúgnak bennem (verseskötet, 2009)

Filmforgatókönyvek:
Tízezer nap
Ítélet
Hószakadás
Nincs idő
Földobott kő
80 huszár
Tüske a köröm alatt








8

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 9









































CSOÓRI SÁNDOR
_
1930
9

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 10





FŐBB MŰVEI:

Egy szürke kiscsacsi (meseregény, 1967)
Mirr-Murr, a kandúr (meseregény, 1969)
Pintyőke cirkusz, világszám! (meseregény, 1971)
Keménykalap és krumpliorr (ifjúsági regény, 1973)
Egy kiscsacsi története (1975)
Nyár a szigeten (ifjúsági regény, 1975)
Vakáció a halott utcában (ifjúsági regény, 1976)
Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? (meseregény, 1978)
Utazás a szempillám mögött (gyermekregény, 1978;
Szegény Gombóc Artúr (meseregény, 1979)
Süsü, a sárkány (meseregény, 1980)
Festéktüsszentő Hapci Benő (meseregény, 1980)
A bátor Tintanyúl (meseregény, 1981)
Ágacska (színdarabok, 1981)
Mintha átvágnánk Tahitin (versek, 1982)
Oriza-Triznyák (meseregény, 1984)
Pom Pom főz (meseregény, 1985)
A Nagy Ho-ho-ho-horgász (meseregény, 1985)
A legkisebb Ugrifüles (meseregény, 1985)
Tappancs (meseregény, 1989)
Költők éhkoppon (összegyűjtött prózai írások, 1996)
Csukás István nagy mesekönyve (2001)
Ló az iskolában (2007)
Vidám állatkert (2007)
Mi az adu? (prózai írások, Könyvmolyképző Kiadó, 2011)
10

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 11









































CSUKÁS ISTVÁN
_
1936
11

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 12





FŐBB MŰVEI:

Versek:
23 vers Borsos Miklós bevezetőjével (1971)
Aszfaltfolyók (1974)
Álmok Ninivéből (1983)
Lacrimosa – 12 vers a Poesis Hungarica sorozatban (1989)
Fények a vizen – 77 vers (1995)
Itt van Pompeji (régi és új versek, 1997)
Ima – 12 vers Borsos Miklós 12 rajzával (1998)
Fél perc nyár (válogatott és új versek, 2000)
Mézet ont az ég (2002)
Huszonnégy vers négy tükörben (2003)
Az elsüllyedt katedrális (2008)
Prózák:
A muzsika hullámhosszán (esszék Lázár Eszterrel, 1970)
Monteverdi: Odüsszeusz hazatérése (operaszövegkönyv, 1974)
Csak a derű óráit számolom... (interjúk, 1981)
Álmodj Bachot! (vígopera-szövegkönyv, 1990)


Rádió- és TV-műsorok:
Karácsonyi éjféli mise (1974)
Éjféli mise a Mátyás templomban (1987)
Vándorévek – vándorúton (szereplő)
Magyar zeneszerzők: Szokolay Sándor (szereplő)
Ki nyer ma?
12

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 13









































CZIGÁNY GYÖRGY
_
1931
13

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 14





FŐBB MŰVEI:

Jegyzetek az esőerdőből. (Bp., 1991. Magyar Világ Kiadó)
Test és lélek. A világlíra 1400 gyöngyszeme. Műfordítások.
(Bp., 1988. Magyar Világ)
200 szonett. Versek. (Bp., 1990. Magyar Világ)
Erotikus versek. A világlíra 50 gyöngyszeme.
(Bp., 1990. Magyar Világ)
Dobos az éjszakában. Válogatott versek.
(Bp., 1992. Magyar Világ)
Jegyzetek a kor margójára. (Bp., 1994. Magyar Világ)
100 könnyű szonett. ( Bp., 1995. Magyar Világ)
Versek. Összegyűjtött versek. (Bp., 1995., 2001. Magyar Világ)
Vitorlán Kekovába. Versek. (Bp., 1998. Magyar Világ)
Pokolbeli víg napjaim. Visszaemlékezés.
(Bp., 1987. AB Független K.)
ISBN 963 7815 00 7 (Bp., 1989. Magyar Világ)
ISBN 963 9075 07 8 (Bp., 1998. Magyar Világ)
ISBN 963 9075 34 5 (Bp., 2005., cop. 1998. Magyar Világ)
Pokolbeli napjaim után. ISBN 9639075094.
A Pokol tornácán. ISBN 9633699452
Faludy tárlata: Limerickek (Glória kiadó, 2001.)
A forradalom emlékezete (Faludy Zsuzsával közösen)
Heinrich Heine. Válogatott versek Faludy György fordításában és
Németország Faludy átköltésében. (Alexandra Kiadó, 2006.)
Versek – Digitális Irodalmi Akadémia,
(Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2011)
14

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 15









































FALUDY GYÖRGY
_
1910 2006
15

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 16





FŐBB MŰVEI:

Kenyértörés (1963)
Emberfia (1966)
Ne szeress, ne szeress (1970)
Isten nem szerencsejátékos (1973)
Mindennapi szerelmünket add meg nekünk ma (1974)
Kiskutya, nagykutya (1976)
Vers a Mikuláshoz (1976)
Öngyilkosság receptre (1977)
Istenigazából (1978)
Nagyvizit (1978)
Az utolsó karácsony (1980)
Boszorkányok pedig vannak (1983)
Üdv a tolvajnak! (1983)
A pápai mézesbábos (1983)
Szálka, hal nélkül (1984)
Színház az egész – nem is – világ (1984)
Apa csak 1 van (1987)
Tónió, a póniló (1990)
Halló, Krisztus (1991)
A magyar vadkan (1995)
Láb uru keng, keng uru bál (1996)
Levelek Mandzsúriába (1998)
Gyerekversek (2001)
Gyerekregények (2001)
Extázis (2001)
16

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 17









































GYURKOVICS TIBOR
_
1931 2008
17
17

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 18





FŐBB MŰVEI:

Budai Nagy Antal (1946)
Szent István, az országépítő (1946)
Az óceán vándora (1947)
Mátyás király (1947)
II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (1947)
Hunyadi János, Magyarország kormányzója (1948)
Csiky Gergely (1953)
Az írástudó (regény, 1956)
A milétoszi hajós (regény, 1957; 1972)
Az írnok és a fáraó (regény, 1960)
Szerelem a fűzfák alatt (1960)
Az állam én vagyok (regény, 1965)
Hét évszázad magyar versei (Helikon, 1966)
A leghuszárabb huszár (ifjúsági regények, 1969)
Várj, madár, várj… (történelmi regény, 1970)
Így élt Dózsa György (1972)
A magyar irodalom arcképcsarnoka (portrék, 1976)
A tegnap alkonya (visszaemlékezések, 1987)
Bordélyház Bizáncban (regény, 1987)
A néhai bűnöző (bűnügyi elbeszélés, 1988)
Ábrahám regéje (krónikás ének, 1988)
A visszanyert élet (regény, 1989)
Szóvarázs: válogatott költemények, (1940–1997)
Mózes, a népvezér (1998)
Isten jött Thébába (válogatáskötet, 1999)
18
18

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 19









































HEGEDŰS GÉZA
_
1912 1999
19
19

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 20





FŐBB MŰVEI:

Versek:
Kató (1894)
Fűzfasíp (1913)
Elfelejtett versek (1947)

Novellák:
Írók, színésznők és más csirkefogók (1910)
A Tündérlaki lányok (1914)
Ismeretlen ismerősök (1943)
Színes kövek (elbeszéléseinek gyűjteményes kötete, 1957)


Regények:
Hét sovány esztendő (1897)
Az utolsó bohém (1911)
Jaguár (1914)
A 111-es (1920)
Álmokháza (1929)

Színművek:
Naftalin (1908)
A masamód (1910)
A néma levente (1936)
Az ezerkettedik éjszaka (1939)
Lumpácius Vagabundusz, vagy a három jómadár (1943)
Menazséria (válogatott egyfelvonásos színművek, 1962)
20
20

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 21









































HELTAI JENŐ
_
1871 1957
21
21

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 22





FŐBB MŰVEI:

Csip-Csup (Kispál Éva néven, 1957)
Szalmaláng (regény, 1960)
Aranyeső (regény, 1962)
Ha én felnőtt volnék (1965)
Akár hiszed, akár nem (1966)
Felelj szépen, ha kérdeznek (1968)
Bertalan és Barnabás (1969)
Málnaszörp és szalmaszál (1970)
Velem mindig történik valami (1972)
Kire ütött ez a gyerek? (1974)
Már óvodás vagyok (1975)
A nagy zuhé (1976)
A lemez két oldala (felnőtteknek, 1978)
Már megint (1978)
Az úgy volt… (1980)
Már iskolás vagyok (1983)
Örülj, hogy fiú! (felnőtteknek, 1983)
Örülj, hogy lány! (felnőtteknek, 1983)
A Hét bőr (1985)
Felnőtteknek írtam (1997)
Mosolyogni tessék! (felnőtteknek, 1998)
Cvikkedli (1999)
Ájlávjú (felnőtteknek, 2000)
De szép ez az élet! (felnőtteknek, 2001)
Ráadás (felnőtteknek, 2002)
22
22

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 23









































JANIKOVSZKY ÉVA
_
1926 2003
23
23

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 24





FŐBB MŰVEI:

Versek:
Szépség koldusa (Szeged, 1922)
benne: Aratásban (1922), Éhség (1922), A jámbor tehén (1922)
Kukoricaföld (1922), Csókkérés tavasszal (1922)
Nem én kiáltok (Szeged, 1925) benne: Nem én kiáltok (1924)
Megfáradt ember (1923), Szegény ember balladája (1924)
Nincsen apám, se anyám (1929) benne: Tiszta szívvel (1925)
Ringató (1928), Klárisok (1928), Tedd a kezed … (1928)
Áldalak búval, vigalommal (1927)
Döntsd a tőkét ne siránkozz (1931) benne: Nyár (1929)
Favágó (1929/1931)
Külvárosi éj (1932) benne: Külvárosi éj
Medvetánc (Válogatott költemények 1922-1934) (1934)
benne: Altató (1935), Levegőt! (1935), Kései sirató (1935)
Téli éjszaka (1932), Reménytelenül (1933), Elégia (1933)
Óda (1933), Eszmélet (1934), Mama (1934)
Nagyon fáj (1936) A Dunánál (1936), Nagyon fáj (1936)
Thomas Mann üdvözlése (1937), Születésnapomra (1937)
Tudod, hogy nincs bocsánat (1937)
Talán eltünök hirtelen…. (1937), Karóval jöttél… (1937)
Ime, hát megleltem hazámat… (1937)

Prózai művei:
Curriculum vitae – József Attila önéletrajza
Szabad-ötletek jegyzéke. (Közzéteszi, jegyz. Stoll Béla)
24
24

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 25









































JÓZSEF ATTILA
_
1905 1937
25
25

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 26





FŐBB MŰVEI:

A Sántha család (1950)
Új versek (1951)
Óda a repüléshez (1953)
A Nap és a Hold elrablása (1954)
A tenyészet országa (1956)
Virágzó világfa (1965)
Mit tehet a költő? (1967)
A mindenség szerelme I– II. (1973)
Írás egy jövendő őskoponyán (1974)
Három éposz (1975)
Szerelmes hazatántorgás (1977)
Csikóellés (1978)
Versek és époszok (1978)
Remény a halálig (1983)
A boldogság (1984)
Halott feketerigó (1985)
A csönd virága (1991)
Krisztus levétele a keresztről (1993)
Pipacsok a pokol fölött (1996)
A szenvedések Édene (1998)
A lezuhant Griffmadár (2000)
Az őrangyal és a szél (2003)
Halandóság-mámor (2007)
Pacsirta a szívben (2008)
A gyermekkor csontváza (2010)
26
26

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 27









































JUHÁSZ FERENC
_
1928
27
27

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 28





FŐBB MŰVEI:

Juhász Gyula versei: 1905–1907
Szeged, Dugonics-nyomda (1907)
Új versek. 1908–1914. Békéscsaba, Tevan (1914)
Késő szüret: versek. Budapest, Táltos (1918)
Ez az én vérem: versek. Szeged, Endényi (1919)
Nefelejcs: versek. Szeged, Kovács Henrik (1921)
(Szeged: Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat)
Holmi (elbeszélés). Budapest, Genius (1929)
Fiatalok, még itt vagyok! Versek. Szeged, Magyar Téka (1935)
Juhász Gyula összes versei. (előszó Sík Sándor, sajtó alá rend.:
Paku Imre. Szeged), Szukits (1940–1941)
Juhász Gyula: Szabadkai versek.
(Szabadka, Városi Nyomda, 1943)
Juhász Gyula összes művei. Szerk. Péter László 1– 9. köt.
(Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963–1981)
Juhász Gyula összes költeményei
Szerk., utószó: Péter László 1– 2. köt.
(Budapest, Unikornis, 1993)











28
28

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 29









































JUHÁSZ GYULA
_
1883 1937
29
29

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 30





FŐBB MŰVEI:

Versek (1903)
Levelek a zárdából (naplóregény, 1904)
A gondolkodók és egyéb elbeszélések (elbeszéléskötet, 1906)
Képzelet-királyfiak (meseregény, 1909)
Csendes válságok (elbeszéléskötet, 1910)
Csonka regény és novellák (elbeszéléskötet, 1911)
Tallózó évek (verskötet, 1911)
Utolszor a lyrán (verskötet, 1912)
Süppedő talajon (elbeszéléskötet, 1912)
Színek és évek (regény, 1912)
Mária évei (regény, 1913)
Szent Ildefonso bálja (elbeszéléskötet, 1914)
Két nyár (regények, 1916)
Állomások (regény, 1917)
Hangyaboly (regény, 1917)
Kis emberek barátocskáim (ifjúkori írások, 1918)
Az élet útján (verskötet, 1918)
A révnél (elbeszéléskötet, 1918)











30
30

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 31









































KAFFKA MARGIT
_
1880 1918
31
31

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 32





FŐBB MŰVEI:

Virágzik a cseresznyefa (1955)
Sirálytánc (1957)
Kicsi legény, nagy tarisznya (1961)
Harmat a csillagon (1964)
Fényes nap, nyári nap (1964)
Három bárány (1965)
Kikapcsolódás (1966)
Fától fáig (1970)
A bánatos királylány kútja (1972)
Szürkület (1979)
Farkasűző furulya (1979)
Tavaszi tarisznya (1982)
Madármarasztaló (1986)
Küküllő kalendárium (1988)
Sörény és koponya (1989)
Valaki jár a fák hegyén (1997)
Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások, 1999)
Felemás őszi versek (2002)


Meséskötetei:
Fából vaskarika (1969)
Kenyérmadár (1980)
Meddig ér a rigófütty (2005)
Virágon vett vitéz ( 2002)
Világlátott egérke ( 2011)
32
32

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 33









































KÁNYÁDI SÁNDOR
_
1929
33
33

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 34





FŐBB MŰVEI:

Szellemidézés (regény, 1946, dráma:1957)
Kentaur (regény, 1947)
Olasz jövevényszavaink (1948)
Budapesti tavasz (regény, 1953, film: 1955)
Ezer év (színmű, 1956)
Szellemidézés (színmű, 1957)
Ferencvárosi szív (sportanekdoták, 1959)
Nyelvelés (1964)
Ez-az avagy a bicikliző tigris (1965)
Négykezes (drámák, 1967)
Epepe (regény, 1970)
Gellérthegyi álmok (1970)
Marich Géza utolsó kalandja (1978)
Dialógus (1978)
Alvilági napló (elbeszélés, 1979)
Mi van a Dunában? (1980)
Dunakanyar (1983)
Óvilág és Újvilág (1985)
Uncle Joe (kisregény, 1987)
Vége a világnak (1988)
Révkalauz (napló, 1989)
Italia mia (1989)
Ezredvég (kisregény, 1990)
Staféta (1991)
Napló I–III. (1993)
34
34

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 35









































KARINTHY FERENC
_
1921 1992
35
35

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 36





FŐBB MŰVEI:

Nászutazás a Föld középpontján keresztül ( regény, 1902)
Így írtok ti ( paródiák, 1912)
Együgyű lexikon (1912)
Találkozás egy fiatalemberrel (novellák, 1913)
Grimasz (novellák, 1914)
Így láttátok ti (paródiák)
Tanár úr kérem (irodalmi paródia, 1916)
Utazás Faremidóba (regény)
Krisztus vagy Barabbás (elbeszélések, 1918)
Bűvös szék (dráma, 1918)
A repülő ember (1920)
Hököm-színház (jelenetek, 1921)
Capillária (regény, 1921)
Kötéltánc (regény)
Ki kérdezett? (esszék)
Minden máskép van (karcolatok)
Nem mondhatom el senkinek (versek)
A delejes halál, novellagyűjtemény (sci-fi, 1926)
100 új humoreszk
Még mindig így írtok ti, irodalmi karikatúrák
Barabás (novellák)
Nevető betegek
Mennyei riport (regény, 1937)
Utazás a koponyám körül (1937)
Üzenet a palackban (versek, (1938)
36
36

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 37









































KARINTHY FRIGYES
_
1887 1938
37
37

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 38





FŐBB MŰVEI:

3:1 a szerelem javára (1937)
Az én kabarém (Budapest, 1954)
Kedves közönség (Budapest, 1957)
Pomócsi kalandjai (1957)
Kis ország vagyunk (Budapest, 1963)
Pest az Pest (Budapest, 1967)
Kortársak és sorstársak (Budapest, 1971)
Leltár (Budapest, (1976)
Fogom a függönyt (1986)

Ezenkívül több sikeres szövegkönyv
és librettó szerzője.




















38
38

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 39









































KELLÉR DEZSŐ
_
1905 1986
39
39

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 40





FŐBB MŰVEI:

Sorstalanság (1975)
A nyomkereső (1977)
Detektívtörténet (1977)
A kudarc (1988)
Kaddis a meg nem született gyermekért (1990)
Az angol lobogó (elbeszélés, 1991)
Gályanapló (1992)
Jegyzőkönyv (1993)
A holocaust mint kultúra (esszé, 1993)
Valaki más: a változás krónikája (1997)
A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt (1998)
A száműzött nyelv (2001)
Felszámolás (2003)
K. dosszié (2006)
Világpolgár és zarándok (Káin és Ábel) (2007)
Európa nyomasztó öröksége (2008)
A megfogalmazás kalandja (2009)
Haldimann-levelek (levelezése Eva Haldimannal; 2010)
A végső kocsma (folyamatban)
Mentés másként (a szerző 2001 és 2003 között írt naplója; 2011)








40
40

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 41









































KERTÉSZ IMRE
_
1929
41
41

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 42





FŐBB MŰVEI:

Négy fal között (1907)
Üllői úti fák (1906)
A szegény kisgyermek panaszai (1910)
Mágia (1912)
Mák (1916)
Kenyér és bor (1920)
Boldog, szomorú dal (1917)
Beírtak engem mindenféle Könyvbe (1921)
A bús férfi panaszai (1924)
Most harminckét éves vagyok (1917)
Nero, a véres költő (1922)
Pacsirta (1924)
Aranysárkány (1925)
Édes Anna (1926)
Meztelenül (1928)
Költő a huszadik században (1931)
Számadás (1933)
Esti Kornél éneke (1933)
Hajnali részegség (1933)
Halotti beszéd (1933)
Ének a semmiről (1933)






42
42

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 43









































KOSZTOLÁNYI DEZSŐ
_
1885 1936
43
43

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 44





FŐBB MŰVEI:

Üres a fészek (első novelláskötete, 1897)
Az aranybánya (regény, 1900)
A podolini kísértet (regény, 1906)
Szindbád ifjúsága és utazásai (novelláskötet, 1911)
Francia kastély (regény, 1912)
A vörös postakocsi (regény, 1913)
Palotai álmok (regény, 1914)
Szindbád: A feltámadás (novelláskötet,1915)
Aranykéz utcai szép napok (novelláskötet, 1916)
Őszi utazások a vörös postakocsin (regény, 1917)
Napraforgó, (regény, 1918)
Asszonyságok díja (regény, 1919)
Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban, (regény, 1921)
Nagy kópé (regény, 1921)
Hét bagoly ( regény, 1922)
Az útitárs (regény, 1922)
Álmoskön yv (1925)
Valakit elvisz az ördög (regény, 1928)
Boldogult úrfikoromban (regény, 1930)
Az élet álom (elbeszéléskötet, 1931)
A kékszalag hőse ( regény, 1931)
A tiszaeszlári Solymosi Eszter ( regény, 1931)
Purgatórium (kisregény, 1933)
Rezeda Kázmér szép élete ( regény, 1933)
Szegény ember malaca (cikk,1930)
44
44

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 45









































KRÚDY GYULA
_
1878 1933
45
45

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 46





FŐBB MŰVEI:

Panaszkönyv (karcolatok, 1922)
A mészáros (regény, 1924)
Istenek nyomában (útirajz, 1927)
Bébi vagy az első szerelem (regény, 1928)
Mint a hal vagy a néger (versek, 1930)
Teréz (elbeszélés, 1932)
A szegények iskolája (esszé, 1933)
Egy polgár vallomásai (regény, 1934)
Válás Budán (regény, 1935)
Kabala (elbeszélések, cikkek, 1936)
A négy évszak (prózai epigrammák, 1938)
Eszter hagyatéka – Déli szél (regény, 1939)
Vendégjáték Bolzanóban (regény, 1940)
Kaland (színmű, 1940)
A gyertyák csonkig égnek (regény, 1942)
A kassai polgárok (dráma, 1942)
Füves könyv (prózai epigrammák, maximák, 1943)
Bolhapiac (elbeszélések, tárcák, 1944)
Verses Könyv (versek, 1945)
Napló (1943–1944, 1945)
Medvetánc (elbeszélések, tárcák, 1946)
Európa elrablása (útirajz, 1947)
Harminc ezüstpénz (regény, 1983)
Magyar borok (2002)
Írók, költők, irodalom (2003)
46
46

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 47









































MÁRAI SÁNDOR
_
1900 1989
47
47

képsorírók_Layout 1 2015.12.23. 19:23 Page 48





FŐBB MŰVEI:

A Pál utcai fiúk (1907)
Liliom (1909)
A Testőr (1910)
Úri divat (1916)
A fehér felhő (1916)
Farsang (1916)
A hattyú (1920)
Színház: Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Az ibolya (1921)
Égi és földi szerelem (1922)
A vörös malom (1923)
Az üvegcipő (1924)
Játék a kastélyban (1926)
Riviera (1926)
Olympia (1928)
Egy, kettő, három (1929)
A jó tündér (1930)
Valaki (1931)
Harmónia (1932)
Nagy szerelem (1935)
Delila (1937)
Panoptikum (1949)
Egy haditudósító naplója (1916)
A zöld huszár (1938)
Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950)
A Dohány utca és a Körút-sarok (1952)
48
48