Bíró Regina 11. E - Arany János portfólió

**/////////

Arany János portfólió

Készítette: Bíró Regina, 11.E

Tartalomjegyzék

3 › Interjú az idős Bárczival
4 › Arany János bűnösei
5 › SMS-ek
6 › Zichy Mihály Arany-illusztrációja
7 › Öreg Toldi naplója
8 › Önreflexió
9 › Források
10-11 › Értékelések

Készítette: Bíró Regina, 11.E 2

Interjú az idős Bárczival

Miért gondolja, hogy fiát erőszakosan ölték meg?
Szívében a tőrt látva, nem utalhat más halálra.

Hogyan érezte magát, amikor tudatosult, hogy fiát elvesztette?
Egyidőben öntötte el testemet a méreg és éreztem gyötrelmet

Hogy-hogy az volt az első teendője, hogy ki akarja deríteni fia gyilkosát?
Tudtam, hogy elmém nem nyugodik meg, míg ezt ki nem derítem.

Miért nem engedte, hogy családja megsirassa a fiút a ravatalán?
Parancsom alól senki sem mentesül.

Kiket hívott meg a fia tetemének látogatására?
Az örök ellenségeit, kedves barátait, falu sokaságát, becses családjának tagjait és

végsősoron titkolt szeretőjét, Kund Abigélt.

Miért ilyen sorrendben hívta őket a kastélyba?
Szívem gyanúja ezt kívánta.

Miért gyanakodott Kund Abigélre?
Gyanúm alól senki sem mentesül. Szemem előtt mindenki bűnös mindaddig, míg él.

Ki ölte meg Bárczi Benőt?
Fiam halálát saját keze által nyerte el. Ámde gyilkos fegyvert szeretője adta kezébe.

Készítette: Bíró Regina, 11.E 3

Arany János bűnösei

Arany János a nagykőrösi korszak balladáinak középpontjába általában a bűn és a
bűnhődés kérdéskörét állítja. Történetük főként arról szólnak, hogy a hőst őrületbe kergeti a

saját bűntudatuk és, hogy lelkiismeretük miként roppantja őket össze. Az ilyen balladák egyike

az Ágnes asszony, melyben már a mű elején találkozhatunk a balladai hős bűnének feltehető

tényéről:

„Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.”

A bűn eltitkolási szándékát a szövegben a véres jelző és a refrén Istenhez forduló,

könyörgő gesztusa utal. A ballada további részében tanúi lehetünk Ágnes személyiségének

széthullásának és a tudatában lejátszódó kórós folyamatnak. A történet egy pontján a mosás
már egy rögeszmés cselekvéssé, ahogy a lepedőn lévő folt a balladai hős lelkiismeretének

foltjává válik.

„”Mocsok esett lepedőmön,
Ki kell a vérfoltot vennem!

Jaj, ha e szenny ott maradna,
Hová kéne akkor lennem!””

A bűnfoltot eltüntetni akaró rögeszmés mosás Ágnes lelki megtisztulásának vágyát

fejezi ki. Bűne a férje és szeretője meggyilkolása volt.

Egy másik ilyen ballada, a Tengeri-hántás, melynek története szintén a bűn és a
bűnhődés témakörét taglalja, azonban ez már az Őszikék korszakába tartozik. A ballada
utalásaiból tudomást szerezhetünk Tuba Ferkó és Dalos Eszti szerelmének történéseiről:

„Nem is illik összebúva susogni.”
„Itt nyugosznak, fagyos földbe.”

Dalos Eszti szeretője lett Tuba Ferkónak a következmények számbavétele nélkül, ezért
halála sorsszerű büntetésnek is felfogható, Tuba Ferkó halálának pedig nem a szerelmi bánat,
hanem sokkal inkább a Dalos Eszti sorsa miatti lelkiismeret-furdalás az okozója. Azonban a
szereplők cselekedeteinek következménye nincsen arányban a bűnük mértékével, ebben
mutatva, hogy a bűn-bűnhődés oksági kapcsolata meglazul, az erkölcsi világrend
elbizonytalanodik. Tehát a Tengeri-hántás a nagykőrösi balladák többségével szemben nem a
világ rendjét, hanem épp a rend hiányát mutatja fel.

Készítette: Bíró Regina, 11.E 4

SMS-ek

Készítette: Bíró Regina, 11.E 5

Zichy Mihály illusztrációja

Középpontban található a halál, csontváz formájában, aki táncra hívja a különböző társadalmi
rétegben lévő embereket. Az egyetlen élő ember az ábrán az, aki a hídon a lámpa előtt áll és éppen
készül az ugrásra. Ezt sötét színnel emelte ki az alkotó. Rajtuk kívül még megtalálható az ölelkező
galamb pár, akik éppen a hídról esnek le, a bolond, nyakában a szurtos fiúval és a gyerek a halál
nyakában. Szerintem a gyermeket azért helyezte központi szerepbe, hogy érzékeltesse a jelenet
sokkosságát.

Az jobb oldalon lévő, éppen zuhanó embereket világosabban emelte ki, mint a kép bal oldalál
lévő embereket ezzel hangsúlyozva az esés folyamatát, és a műben lévő szerepüket. A bal alsó sarok
kevésbé hangsúlyos a jobb felső oldallal szemben, mivel az itt lévő emberekről nem esett szó a műben,
és ők még csak most másznak ki, hogy újra játsszák a halálukat. A középen lévő halál körül egy kört
alkotnak az éppen Dunába eső és az éppen Dunából kimászó emberek. Ezt a kört az élet körforgásaként
értelmezhetjük.

Számomra ez a kép tökéletesen átadja, azt, amit a mű olvasása közben is átérezhetünk,
gondolhatunk. Minden fontosabb elem meg van jelenítve és ki is van emelve rajta, a középpontban lévő
haláltól kezdve az ugrani készülő fiúig és a lényegesebb szereplőkig.

Készítette: Bíró Regina, 11.E 6

Öreg Toldi naplója

1850. szeptember 26.

Ismételten újabb napra virradtunk. Értelmét nem látva napok múlásának,
felkeltem újra, s nekiláttam kötelességeim sokaságának. Gondoltam tán ma jobb
napra ébredtem, hogy különbséget tehetek az elmúlt hetek, hónapok cselekedetei között.
Később csalódottságomban eszméltem rá, hogy örökös küzdés árán sem nyerhetem
boldogságom vissza. Számomra már csak a sírig tartó bú és bánat jutott. Elfelejtettek. Az
egykori hőst, ki győzedelmeskedett vitézek sokasága ellen, ki megmentette hazája becsületét.
Egymagam maradtam, s erről én tehetek.

Teltek az órák, számoltam a perceket. Az idő múlásával lelkem könnyedséget,
nyugalmat nem kapott. Döntöttem. Számomra több idő nem maradt, életem lassan végéhez ér,
hisz engem senki nem keres. Senkiben hiányt nem keltenék. Hát mivel tölteném ki hátralévő
napjaimat? Már csak egy utolsó kötelességem maradt hátra. Kiléptem a házból és utamat a kert
felé vetettem. Délutánom folyamán a tökéletes helyet kerestem testem nyugvására. Megannyi
gondolat cikázott fejem egyik pontjából másikba. Vajon ki talál rám? Hiányom kelt-e valakiben
fájdalmat, s veszteséget? Sosem tudhatom meg. Egy rejtély, melyre már önvalóm sem tud
választ adnom.

Estéhez közeledvén sírhelyem alkalmas helyét találtam. Rákos patak mezejétől nem
messze, tölgyfák meleg ágyában. Nagy nap lesz a holnapi. Sírom mély lesz, mint a szívemben
lévő tátongó lyuk, s történetem ezzel végéhez is ér hamar.

Készítette: Bíró Regina, 11.E 7

Önreflexió

Számomra a legnehezebb feladat a 2. feladat volt, mivel az elején nem értettem a
feladatot, és szerintem még most sem érteném, ha nem magyarázták volna el minimum 5-en.
Miután rájöttem, hogy valójában mit is kell csinálni, akkor sem volt egyszerűbb a feladat, de a
végére csak sikerült valamit kihoznom belőle.

Engem személy szerint az SMS-es feladat érdekelt a legjobban, mivel azt gondoltam
magamhoz közel és abban láttam elég kreativitást, mivel szinte több megoldása is lehet, ezzel
nem lehet rosszat írni.

Legkevésbé a műelemzéssel vagyok elégedett, mivel sosem voltam jó a hasonló
feladatokban és szerintem sosem leszek, úgyhogy egy ilyen fajta feladat számomra „kínzás”,
mert sosem leszek elégedett a megoldásommal. Tudom, hogy fontos, hogy értsem egy adott
festménynek, műnek az értelmét, és általában meg is értem, de nem tudom kifejezni magam.
Emellett szeretem a saját gondolataimat megtartani saját magamnak, úgy gondolom, hogy
azzal, hogy egy adott műről véleményt mondok, (vagy bármiről, amivel kifejezem magam, mint
személy) azzal saját magam egy „belső” részét is osztom meg, amit nem szívesen teszek.
Szerintem ezért is nem szeretek ilyesmi feladatokban teljesen megnyilvánulni.

A feladatokat napi felosztásban csináltam, amiket megfelelő mennyiségű utánanézéssel
oldottam meg. Minden nap 1-et, és így kényelmesen maradt mindenre idő. Volt időm átolvasni
és átfogalmazni azokat a részeket benne, amiben „hibát” találtam. Átlagosan 1 feladat
megoldása 2 és fél óra volt, de természetesen volt, ami bőven több időt vett igénybe. (2.,4., 5.

feladat)
Szerintem a feladatokból a „mostani” magamhoz képest a lehető legtöbbet hoztam ki,

ha szerettem volna sem tudtam volna többet adni hozzá. A munkámat szerintem az önértékelés
jellemezte a legjobban, mivel volt, hogy egy feladatnak harmadjára kezdtem neki és még
mindig nem voltam megelégedett a végeredménnyel, viszont így legalább a tankönyveket egy
vízállóság tesztnek tehettem alá. Még mindig azt gondolom, hogy lehetett volna jobb is, de nem
tudok többet hozzárakni.

Összesítésként: büszke vagyok a munkámra, így bármilyen értékelést is kapok érte, a
szememben akkor is „jeles” osztályzattal marad, mivel megküzdöttem vele és sokat

foglalkoztam vele.

Készítette: Bíró Regina, 11.E 8

Források

Pethőné Nagy Csilla, Irodalomkönyv a szakközépiskolák 10. évfolyama számára,
Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 2013
-> 334. oldal
-> 335. oldal
-> 343. oldal
-> 344. oldal
Mohácsy Károly, Színes Irodalom a gimnáziumok és szakgimnáziumok 11.
évfolyama számára, Oktatási Hivatal, 2019
-> 24. oldal
Mohácsy Károly, Irodalmi Szöveggyűjtemény a gimnáziumok és
szakgimnáziumok 11. évfolyama számára, Oktatási Hivatal, 2019
-> 23. oldal
-> 24. oldal
-> 34. oldal
-> 35. oldal
https://hu.pinterest.com/pin/556616835164988056/
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0a/Barabas-
arany.jpg/240px-Barabas-arany.jpg
http://ujkor.hu/wp-content/uploads/2017/08/aranyjanos00_-
_arany_janos_szulohaza_nagyszalontan_-_lenolaj.jpg

Készítette: Bíró Regina, 11.E 9

Az irodalomosztályzat összetevői Önértékelés Tanári
értékelés
Szerkesztés
− megfelel-e a válogatás az előre megadott
szempontoknak, megvan-e a kívánt terjedelem,
mennyiség, minden témából választott-e a feladatok
elkészítésekor
1-10

Műveltség
− ismeretek helytállóak-e (megbízható forrás
használatával lehet ellenőrizni)
- jelöli-e a forrásait (helyesen!!!)
− elég széleskörű ismerethalmazt mutat-e be
− a 3. és 5. feladatban kreatív-e
1-10

Gondolkodás
− a 2. feladatban: összekapcsolja-e a motívum
előfordulásait, lát-e összefüggést, esetleg meg tudja-e
mutatni a motívum különböző értelmezéseit (gondol-e róla
valamit)
− a 2. feladatban a saját véleményét kellő
megalapozottsággal formálja-e
- a 4. feladatban látszik-e szellemi munka, a kép
elemzésében látható-e átgondoltság, esetleg vélemény
1-10

Kreativitás, ötletesség
1-10

Összesen:
− max. 40 pont

Osztályzat: jeles: 35-40
jó: 29-34
közepes: 23-28
elégséges: 17-22
elégtelen: 0-16

Készítette: Bíró Regina, 11.E 10

A nyelvtanosztályzat összetevői Önértékelés Tanári
értékelés
Nyelvi minőség
− az írások szóhasználata, stílusa szabatos, világos,
lényegre törő-e
- a fogalmazási feladat felépítése (bevezetés / tárgyalás
/ befejezés) arányos-e
− a párbeszédes feladat stílusa megfelel-e a környezetnek,
a választott szereplőknek
1-10

Külalak
− gondosságot mutat-e a portfólió egésze
− rendezett, olvasható-e az íráskép/igényes-e a
szerkesztés pl. sorkizárt-e
− esztétikus-e az önálló alkotás
1-10

Helyesírás
- a párbeszédes feladat központozása, jelölése megfelel-e
a helyesírás szabályainak
− a portfólió minden dokumentumában:
- egybe-, ill. különírás
- ékezetek, ly/j, kezdőbetűk
- központozás, vesszőhasználat
(a helyesírási szabályzat alapján ellenőrizhető)
1-10

Összesen:
− max. 30 pont

Osztályzat: jeles: 27-30
jó: 22-26
közepes: 17-21
elégséges: 13-16
elégtelen: 0-12

Készítette: Bíró Regina, 11.E 11